Egyenlőtlen növekedési elmélet Albert Otto Hirschmann közgazdász elmélete Kiindulópont: Állami infrastrukturális beruházások olyan alapvető beruházások, amelyek a mezőgazdasági, ipari és tercier tőkéhez szükséges feltételeket teremtik meg. Rámutat arra, hogy az infrastrukturális beruházások és a közvetlen termelőtőke között megfelelő összhangra van szükség. Ennek figyelembe nem vétele súlyosan alááshatja a gazdasági növekedés lehetőségeit.
Egyenlőtlen növekedési elmélet Az infrastruktúra és a közvetlen termelőágazatok kiegyensúlyozott növekedése nehezen kivitelezhető. 2 lehetséges probléma: infrastrukturális többletkapacitással jellemezhető fejlesztés (megelőző típus) – nagyarányú infrastruktúra-fejlesztés erőforrás igényes, átmenetileg tőkeszegénységet eredményez, emiatt a gazdasági fejlődés lelassul, hitelek bevonása megoldás lehet, de adósságcsapdába kerülhet infrastrukturális kapacitáshiánnyal jellemezhető fejlesztés (utólagos típus) – infrastrukturális szükségelek állandó elhalasztása akadályozza a termelőágazatok további fejlődését Megoldás: A fejlesztési politikáknak lehetőségeikhez mérten az infrastruktúra és a közvetlen termelőágazatok közötti egyensúlyra célszerű törekedniük.
Kondratyev cikluselmélete Az ipari forradalomtól kezdve 5 hosszú távú ciklust, ~50 éves gazdaságfejlődési hullámot (Kondratyev-ciklust) különít el, amelyek mindegyike jól jellemezhető az infrastruktúra, illetve a közvetlen termelőágazatok bonyolult egymásra hatásával.
Forrás: Buskó Tibor László, Településüzemeltetés, 2011
Infrastruktúrafejlesztés csapdái Az infrastruktúra gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának alulbecslése. Államszocializmus fejlesztési politikája; a magyar gazdaságpolitika az infrastruktúrát nem termelő beruházásnak minősítette =>elhanyagolt infrastruktúra Az infrastruktúra gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának túlbecslése. Cargo-hatás (elnevezés : bennszülött törzsek kultusza a tengeri/légi ellátmány szállítmányok hatására) Az infrastruktúra mindenhatóságába vetett hit, illetve az egyéb fejlesztések ebből következő elhanyagolása. Maga az infrastrukturális fejlesztés is járhat kellemetlen következményekkel a gazdaságra nézve (pl. kevésbé fejlett területre autópálya építése, munkaerő elvándorlás, helyi piac versenyképtelensége)
Települési infrastruktúra Definíció (Kőszegfalvi): A települési infrastruktúrához sorolhatók az infrastruktúra azon szektorai, melyek a legszorosabban kapcsolódnak a településekhez, zavartalan működésük, kiegyensúlyozott fejlődésük döntő feltételét jelentik. A definíció hiányosságai: A települési infrastruktúrának a település zavartalan működésének, kiegyensúlyozott fejlődésének érdekében túl kell lépnie a település határait. (vízművek kialakítása)
A településhez legszorosabban kapcsolódó infrastrukturális szektorok csakis az illető település sajátosságainak ismeretében azonosíthatók. (lélekszám függő közszolgáltatások)
Települési infrastruktúra 8 szektora Lakásállomány, Közösségi szolgáltatások ellátása, közvetítésre alkalmas intézmények, létesítmények, A lakossági igényeket kielégítő javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek, Közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei, A települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések, A településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei, Az üdülés-pihenés céljait szolgáló intézmények, létesítmények, valamint A települések fenntartásával, üzemeltetésével foglalkozó építmények, létesítmények. (Kőszegfalvi)
A javak típusai
Forrás: Buskó Tibor László, Településüzemeltetés, 2011
Települési infrastruktúra és a településüzemeltetés A települési infrastruktúra és a településüzemeltetés között párhozamot lehet vonni. A településen élők számára ugyan nem csupán a helyi közszolgáltatások biztosítják a megfelelő minőségű települési infrastruktúrát, de a településüzemeltetés keretei között kell valamilyen formában a települési infrastruktúra valamennyi szektoráról gondoskodni, vagyis üzemeltetni.
Az állam és a helyi önkormányzatok viszonya Az integrációs modell szerint az állami szuverenitás egy és oszthatatlan. Helyi önkormányzatok csupán átadott/ delegált feladatokkal rendelkeznek. Önkormányzatok létezését leginkább gyakorlati megfontolások indokolják (rugalmasság, célszerűség, egyszerűség). Az autonómiamodell lényege a helyi önkormányzatok világosan elhatárolt szerepköre, ill. nagyfokú szabadsága. Önkormányzati autonómiának gazdasági jellegű korlátai vannak. Az interaktív modellt követő önkormányzat nem csupán az államtól várja a működéséhez/feladatainak teljesítéséhez elengedhetetlen erőforrásokat, hanem kész az őt körülvevő társadalmi közeggel való minél sokrétűbb együttműködésre is. Forrás: Buskó Tibor László, Településüzemeltetés, 2011
Jogi szabályozása I. 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól A településüzemeltetés szabályozása során törvény határozza meg: A településüzemeltetési feladatok körét; A közszolgáltatásnak, közérdekű szolgáltatásnak minősülő szolgáltatások körét; A településüzemeltetéssel kapcsolatos állami és önkormányzati általános feladatokat; A településüzemeltetés finanszírozásának elveit és forrásait, a források elosztásának elveit; A településüzemeltetés szervezeti kérdéseit, ezen belül a közüzem és a közintézmény fogalmát, főbb működési sajátosságait; Forrás: Buskó Tibor László, Településüzemeltetés, 2011
Jogi szabályozása
II.
A közszolgáltatások ellátásának közös, alapvető törvényi szabályait; A közszolgáltatások szerződéses ellátásának általános feltételeit és szabályait; A közszolgáltatási minimum standardok meghatározására irányuló kötelezettségeket és a szabályozások alapelveit; Az állam és az önkormányzatok támogatási rendszerének elveit a közszolgáltatásokkal kapcsolatban; A közszolgáltatások tulajdonjogi alapjait; A közszolgáltatások fogyasztóvédelmi alapszabályait.
Forrás: Buskó Tibor László, Településüzemeltetés, 2011
Önkormányzati szintek A területi közigazgatás rendszerváltása az alkotmány átfogó reformjával, önálló önkormányzati fejezet beillesztésével és az önkormányzati törvény elfogadásával zajlott le, mely szerint valamennyi település önálló önkormányzatként jött létre. Magyarországon a helyhatóságok 56%-ában (1778) a lakosság nem éri el az 1000, és további 35,5%-ában pedig az 5000 (1117) főt. Ezzel szemben a lakosság település szerinti megoszlása más képet mutat: míg a 237 városban a magyar lakosság 64%-a, addig a 2898 községben „csak” 36%a lakik (KSH, 2010). Fontosabb közigazgatási, önkormányzati szintek: kormányhivatal járások (10db), kormányablakok megyei, fővárosi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzatok,
települési önkormányzatok nemzetiségi önkormányzat részönkormányzat közös önkormányzati hivatal /kirendelt hivatalok járás önkormányzati társulások
Települési önkormányzatok feladatai I. „A kormányzat azt kell nyújtsa a népességnek, amire az embereknek szükségük van, de egyéni erőfeszítéssel egyáltalán nem tudják, vagy nem tudják olyan magas színvonalon megtenni.” Abraham Lincoln Közszolgáltatásokon egyszerre kell értenünk: A közösség érdekében végzett szolgáltatásokat, ill. a közösség által (jellemzően az önkormányzat által) szervezett szolgáltatásokat.
Az önkormányzati tv. a helyi közszolgáltatások szervezését fő szabály szerint a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalja. Megkülönbözteti a kötelező és szabadon felvállalható feladatokat.
Az önkormányzati gazdaság felépítése
Forrás: Dr. Sivák József – Önkormányzati pénzügyek
Települési önkormányzatok feladatai II. a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól;
Települési önkormányzatok feladatai III. közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
Települési önkormányzat feladatellátásának módja
A települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat (amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe), milyen mértékben és módon lát el. Azt, hogy az önkormányzat mely feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a település adottságai, fejlettsége, helyzete és egyéb más körülmények is.
A képviselő-testület működése A helyi képviselőtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. A képviselő-testület hatásköreit ülésén gyakorolja. A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselő-testület döntései a rendeletek és a határozatok.
Az önkormányzat vagyona Az önkormányzatok működésének egyik meghatározó feltétele, hogy megfelelő vagyonnal és bevétellel rendelkezzenek feladataik ellátásához. Az önkormányzati tulajdon fő rendeltetése, hogy a közszolgáltatások egy részét biztosítsa. Ez a tény szükségessé teszi, hogy ez a vagyon fokozott védelmet kapjon. E célkitűzés elsősorban a törzsvagyon szabályaival biztosított, aminek alapján e tulajdoni kör forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes. Forgalomképtelen körbe tartozik az önkormányzat tulajdonában lévő zömében infrastrukturális (a településüzemeltetés körébe tatozó) vagyon és amit a vagyontörvény megjelöl. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonú vagyon (intézmények, egyes közterületek)
Az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei A sokrétű szolgáltatásokat az önkormányzatoknak nem feltétlenül saját intézményeikkel kell ellátniuk, szabadon dönthetnek afelől, hogy a feladataikat saját intézménnyel, más gazdálkodó szervezet támogatásával látják el. Fő bevételi forrásaik: a helyben keletkező bevételek, az átengedett központi adók, a normatív központi hozzájárulások és az állami támogatások. beruházási illetve működési hitelek
Önkormányzati saját bevételek a) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által
b) c) d) e)
megállapított és kivetett helyi adók (iparűzési adó, vagyonhoz kapcsolódó adók (építmény és telekadó), magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó.); saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj; illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; átvett pénzeszközök; az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada;
az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei. f)
Helyi iparűzési adó bevétel különbségek A beszedett helyi adók, így különösen az iparűzési adó rendkívül nagy, településtípusonként akár 7-8 szoros, önkormányzatonként pedig még ennél is kirívóbb szóródást mutathat.
Ormánsági település
Budaörs
Normatív hozzájárulás Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül illeti meg a helyi önkormányzatokat. Jellemzője, hogy az állami támogatás csaknem kétharmada alanyi jogon normatív módon illeti meg az önkormányzatokat. Az önkormányzatok ezt a bevételi forrást előre kiszámíthatják, azzal évről- évre kalkulálhatnak. A normatív központi hozzájárulás két módon illeti meg az önkormányzatokat: Az egyik a településre jellemző mutatók alapján (pl. népességszám) jár. A másik csoportjába tartozó mutatók valamely feladat ellátásához kapcsolódnak és alapvetően egy fő ellátott létszámhoz kötöttek.
A normatív központi hozzájárulás azonban nem feladatot és nem intézményt finanszíroz, hanem csupán a központi támogatás (hozzájárulás) elosztásának az eszköze.
Kiegészítő támogatási rendszer A normatív elosztási rendszer nem tudja kezelni megnyugtatóan az átlagostól való eltéréseket. A magyar szabályozásban három kiegészítő támogatási rendszer van: 1. Az önkormányzati beruházásokat, rekonstrukciókat segítő címzett és céltámogatási rendszer. 2. Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességét helyreállító, megőrző külön pénzalap, ami az önkormányzati alapfunkció - a működés pénzügyi feltételeit hivatott azon településeken biztosítani, amelyek erre önerőből képtelenek. 3. A központosított előirányzatok rendszere. Ez különösen fontos önkormányzati feladatokhoz kötődik. A tervezés időszakában a felhasználók vagy az igénybevétel feltételei nem ismertek, emiatt központosított.
A településgazdálkodás lényege A legfontosabb kihívás, hogy az önkormányzat számára kötelező és az önként vállalt feladatok finanszírozhatók legyenek a különböző bevételekből! Ehhez mire van szükség: előrelátó tervezés (feladatok szintjének, volumenének megtervezése) átgondolt gazdálkodás
Felhasznált irodalom Buskó Tibor László: Településüzemeltetés : [közigazgatási urbanisztika II.]. Budapest. Aula Kiadó, 2011 Palotás László: Mérnöki kézikönyv III. kötet, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1985. Nagy Béla: Település, az épített világ, GEO könyvek, 2005
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
