FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 5.6
Egyedül dolgozók kockázatai Tárgyszavak: munkakörülmények; biztonság; kockázati tényezők; veszélyfelmérés.
Az egyedül dolgozók különböző helyszíneken, közvetlen felügyelet nélkül dolgoznak, azonban nem mindenki alkalmas arra, hogy egyedül dolgozzon. A munkaadók ugyanakkor nemcsak saját munkavállalóik egészségéért, biztonságáért és munkahelyi jólétéért felelősek, hanem például az alvállalkozók, illetve a munkaadó által megbízott szabadfoglalkozású dolgozók egészségéért és biztonságáért is. Ezért a munkaadók kötelesek felmérni az önálló munkavégzőkre vonatkozó kockázatokat, és szükség esetén lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy ezeket a kockázatokat elkerüljék, illetve csökkentsék. Az alábbiakban egy olyan általános eljárást ismertetünk, amellyel felmérhetők és kontrollálhatók az egyedül dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető főbb veszélyforrások. Mielőtt hozzáfognánk a kockázatelemzéshez, először is azt kell megállapítani, hogy az adott munkavállaló alkalmas-e arra, hogy egyedül dolgozzon. Ellenőrizni kell, hogy nincs-e a dolgozónak olyan egészségügyi problémája, amely ezt kizárja. Ehhez szükség esetén ki kell kérni az orvosok tanácsát.
Feltárt veszélyforrás: agresszió és megfélemlítés Azok az egyedül dolgozók, akik munkájuk során emberekkel foglalkoznak, fizikai és verbális agresszióval, megfélemlítéssel találkozhatnak. Ki lehet veszélyben? Bárki, aki egyedül dolgozik: takarítók, biztonsági őrök, díjbeszedők, postások, szociális munkások, háztartási alkalmazottak, körzeti ápolónők, sofőrök; különféle munkahelyeken, pl. benzinkutaknál, trafikokban, kis üzletekben és piacokon.
Javasolt intézkedések • Az egyedül dolgozók használják ki szakmai ítélőképességüket, esetleges veszélyhelyzetben ne kockáztassák testi épségüket és biztonságukat. • A vállalatnál hozzanak létre olyan nyilvántartási rendszert, amelyben minden erőszakos eseményt rögzítenek. • Dolgozzanak ki eljárást arra, hogyan kezeljék azokat a dolgozókat, akik agresszív vagy erőszakos esemény szenvedő alanyai voltak. • Biztosítsanak tanácsadást azoknak az egyedül dolgozóknak, akik találkoztak ilyen erőszakos eseménnyel, és ennek következtében fokozott stresszt élnek meg. • Az egyedül dolgozóknak időt kell biztosítani arra, hogy részt vehessenek a munkáltató által fizetett tanácsadáson. • Vezessenek naprakész listát az agresszív személyekről. Adatvédelmi okokból az adott személyek nevét és címét tartalmazó listákat kézzel írják. • Miden egyedül dolgozó figyelmét hívják fel arra, hogy feltétlenül ellenőrizzék és frissítsék ezeket a listákat, mielőtt elindulnak a telephelyről az ügyfelekhez. • Az egyedül dolgozók használjanak riasztót, ha erőszakkal találkoznak. A riasztó általában meglepi a másik embert, és időt ad a dolgozónak a menekülésre. • Meg kell fontolni olyan rendszer bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy a mobiltelefon egyik gombjának megnyomásával a telephelyen megszólaljon egy adott telefon. Ez lehetővé tenné, hogy szükség esetén „erősítést” küldjenek a dolgozó tartózkodási helyére. • Elengedhetetlen egy olyan jelenléti nyilvántartási rendszer vezetése, amelyből az ügyintézők a lehető legpontosabban meg tudják állapítani, hogy az egyedül dolgozó kolléga éppen hol tartózkodik. • Nem árt, ha az egyedül dolgozóknak olyan kétirányú kommunikációs rendszert biztosítanak, amellyel bármikor kapcsolatba léphetnek a központtal. • Ha az egyedül dolgozó azt gyanítja, hogy egy ügyfél alkohol és/vagy kábítószer befolyása alatt áll, és ezért agresszívvé válhat, akkor ne foglalkozzon az adott ügyféllel. • Az egyedül dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Feltárt veszélyforrás: gépjárművezetés • Azok az egyedül dolgozók, akiknek a munkájába beletartozik a gépjárművezetés, közlekedési baleset részesei lehetnek. • Az egyedül dolgozók gépjárművei esetenként meghibásodhatnak. Ki lehet veszélyben? Minden olyan egyedül dolgozó, aki a munkája során gépjárművet vezet. Javasolt intézkedések • Az egyedül dolgozóknak olyan gépjármű-biztosításuk legyen, amely kiterjed a magáncélú és üzleti használatra, valamint a munkába járásra is. • A vállalat rendszeresen ellenőrizze az egyedül dolgozók jogosítványát, forgalmi engedélyét és biztosítási okmányait. • A KRESZ szabályait mindig be kell tartani. • A gépjárművezetők írjanak alá egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy egészségi állapotuk alkalmassá teszi őket a vezetésre. • Tilos alkohol, vagy nem orvos által felírt gyógyszerek hatása alatt vezetni. • Ha a dolgozó olyan, orvos által felírt gyógyszert szed, amely befolyásolja vezetési képességét, akkor ne engedjék vezetni, keressenek más megoldást. • A sofőröknek meg kell tiltani, hogy vezessenek, ha nem érzik jól magukat. • Vezetés közben (még kihangosítóval is) tilos mobiltelefont vagy más távközlési eszközt használni. • Vezetés közben minden távközlési eszközt ki kell kapcsolni. • A mobiltelefonokon legyen olyan kimenő üzenet, amely jelzi, hogy a hívott fél vezetés közben nem fogad hívást. • A munkatársakat utasítani kell, hogy hagyjanak üzenetet az egyedül dolgozó mobilján, aki így vissza tudja őket hívni, miután biztonságosan leparkolt. • Az egyedül dolgozók csak akkor hallgassák le az üzeneteiket, ha már biztonságosan leállították a gépjárművet. • Tájékoztatni kell az egyedül dolgozókat arról, hogy milyen veszélyekkel jár, ha fáradtan vezetnek.
• Az egyedül dolgozó sofőrök rendszeres időközönként tartsanak pihenőt. • A munkaadók fordítsanak különös figyelmet arra, hogy az egyedül dolgozók milyen napszakban, hány órát és milyen távolságokat vezetnek. • A dolgozók vegyenek részt olyan vezetési tanfolyamon, amely a biztonságra is kiterjed (parkolási pozíciók, mi a teendő vészhelyzetekben, éberség). • Az egyedül dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Feltárt veszélyforrás: képernyővel rendelkező berendezések A munkaadóknak kötelességük meggyőződni arról, hogy az egyedül dolgozók (távmunkások) által használt monitorok biztonságosak, és nem károsítják a dolgozó egészségét. Ki lehet veszélyben? Elsősorban a távmunkások, akik otthon dolgoznak. Javasolt intézkedések • A munkaadóknak minden dolgozó esetében be kell tartaniuk a képernyőhasználatra vonatkozó munkaegészségügyi előírásokat. • Vegyék figyelembe a munkaállomásokra vonatkozó ergonómiai és biztonsági előírásokat (székek, világítás, védőfelszerelések). • Minden távmunkás készítsen listát arról, hogy a munkaegészségügyi előírásokkal összhangban milyen típusú berendezésekre van szüksége az adott munkakörnyezetben. • A vezetőség kövesse figyelemmel a távmunkások munkavégzési gyakorlatát, hogy meggyőződjenek arról, hogy az egyedül dolgozók az egészségügyi előírásoknak megfelelően, kellő mennyiségű szünetet tartanak. • A távmunkásoknak rendszeres támogatást kell kapniuk a vállalat vezetőségétől annak érdekében, hogy a telephelyen dolgozókkal azonos elbánásban részesüljenek. • Az egyedül dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Feltárt veszélyforrás: fizikai sérülés Az egyedül dolgozók a sérüléseket illetően nagyfokú kockázatnak vannak kitéve. Ki lehet veszélyben? Valamennyi egyedül dolgozó. Javasolt intézkedések • A vonatkozó előírások alapján a telephelyen elsősegélynyújtó létesítmény létrehozása az értékesítést, kézbesítést, ellenőrzést vagy egyéb alacsony kockázattal járó tevékenységet végző egyedül dolgozók esetében. • Azoknak az egyedül dolgozóknak, akik elszigetelten, nehezen megközelíthető helyen, illetve veszélyes szerszámokkal vagy gépekkel dolgoznak, adjanak úti elsősegélycsomagot. • Az egyedül dolgozókra vonatkozó kockázatok csökkentésére jó módszer lehet, ha az egyedül dolgozók rendszeresen bejelentkeznek telefonon a telephelyre, és jelentést tesznek az állapotukról. • Valamennyi sérülést fel kell jegyezni a baleseti naplóba, amit egy központi helyen, lehetőleg az elsősegélyláda mellett őrizzenek. • Az alkalmazottakat tájékoztatni kell arról, hogy jogszabály alapján minden sérülést be kell jegyezni a baleseti naplóba. • Az egyedül dolgozók sérülése esetén ugyanazok az üzemi balesetre vonatkozó előírások érvényesek, mint a telephelyen dolgozókra. Minden üzemi balesetet jelenteni kell, és ki kell vizsgálni. • Legyen a telephelyen olyan kijelölt személy, aki elsősegélynyújtó tanfolyamot végzett. Az ilyen személy nem helyettesítheti a képzett egészségügyi személyzetet, csupán sürgősségi elsősegélyt nyújthat annak megérkezéséig. • A sérültek szállításához szükség lehet speciális kiegészítő felszerelésre, takarókra, köpenyekre, egyéb védőfelszerelésekre és ollókra. Ezeket az elsősegélyláda közelében kell tárolni. • Az egyedül dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Feltárt veszélyforrás: kézi rakodás A kézi rakodás súlyos sérüléseket, különösen hátsérüléseket okozhat. Ki lehet veszélyben? Minden olyan egyedül dolgozó, akinek a munkája során kézzel kell terhet mozgatnia. Javasolt intézkedések • A jogszabályok előírják, hogy azoknak a munkaadóknak, akiknek a munkavállalói nagy terhek emelése és mozgatása miatt potenciálisan veszélyben vannak, el kell végezniük az adott munkafázisok kockázatelemzését, hogy kiküszöböljék, illetve a minimálisra csökkentsék a sérülések kockázatát. • Amikor nagydarab, esetlen, nehéz, nem kézre álló tárgyakat mozgatnak, az alábbiakat kell szem előtt tartani: – Mindenekelőtt kerüljék az ilyen terhek mozgatását. – Gépesítsék vagy automatizálják a munkafolyamatot. – Biztosítsanak az egyedül dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést arra nézve, hogyan csökkenthetik a lehető legkisebbre a kézi tehermozgatásból eredő kockázatokat. – Vizsgálják meg, hogy a munkafázis nem végezhető-e biztonságosabb módon. – Amikor valaki terhet emel, tartsa azt a lehető legközelebb a testéhez. – A teher felemelésekor a dolgozó ne hajoljon le, a terhet derékmagasságban helyezze el. – Legyenek tisztában az egyéni különbségekkel, elsősorban a férfiak és nők (főleg terhes nők) fizikai képességei közötti eltérésekkel. – Tanítsák meg a dolgozókat a megfelelő emelési és tehermozgatási technikákra. – Az egyedül dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Feltárt veszélyforrás: munkához használt berendezések A munkavégzés során használt különféle eszközök és berendezések veszélyei. Ki lehet veszélyben? Valamennyi egyedül dolgozó. Javasolt intézkedések • A munkaadónak meg kell győződnie arról, hogy az egyedül dolgozók által használt berendezések megfelelnek a jogszabályban előírtaknak, és alkalmasak az adott munka elvégzésére. • A munkaberendezéseken legyenek megfelelő, egyértelműen jelzett és megfelelően elhelyezett szabályozó eszközök, amelyek lehetővé teszik a biztonságos munkavégzést. • A berendezések használatáról megfelelő tájékoztatást kell adni, és rendszeres ellenőrzéssel kell biztosítani, hogy a berendezés sem az egyedül dolgozónak, sem más személyeknek ne okozzon sérülést. • Minden olyan személyes védőfelszerelést biztosítani kell az egyedül dolgozónak, amelyet a kockázatelemzés szükségesnek talált. • Az egyedül dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről.
Feltárt veszélyforrás: a képzés és a felügyelet hiánya • Különösen fontos a munkavédelmi oktatás olyan munkaköröknél, ahol csak korlátozott a felügyelet, és emiatt a bizonytalan helyzetekben nehéz útmutatást és segítséget adni. • Rendszeres ellenőrzéssel meg lehet győződni arról, hogy a dolgozók megértették a munkájukkal kapcsolatos kockázatokat, és megteszik a szükséges óvintézkedéseket. Ki lehet veszélyben? A képzés és a felügyelet hiánya hátrányosan érintheti az egyedül dolgozókat és a környezetükben lévőket.
Javasolt intézkedések • Az egyedül dolgozókat úgy kell oktatni, hogy a kockázatokat és a szükséges óvintézkedéseket teljes mértékben megértsék. • A munkaadó szabjon korlátokat arra nézve, hogy az egyedül dolgozók mit tehetnek, és mit nem tehetnek. • A munkaadó győződjön meg arról, hogy a munkavállaló képes megbirkózni az új, szokatlan, ismeretlen helyzetekkel, és el tudja dönteni, hogy mikor hagyja abba a munkát, és kérjen segítséget. • A dolgozókat képezzék ki arra, hogyan kezelhetik a potenciálisan veszélyes embereket, és hogyan oldhatnak meg egy potenciálisan veszélyes helyzetet, mielőtt még az elfajulna. • Bizonytalan helyzetekben a felettesek adjanak útmutatást. • Rendszeres időközönként keressék fel az egyedül dolgozót a munkavégzés helyén, illetve az otthonában, és beszélgessenek el vele az egészségügyi és biztonsági kérdésekről. • Az egyedül dolgozók és feletteseik között legyen rendszeres telefon- vagy rádiókapcsolat. • Érdemes esetleg olyan automata riasztóeszközt alkalmazni, amely akkor lép működésbe, ha az egyedül dolgozótól nem érkezik rendszeresen egy megadott jelzés. • Más olyan eszközöket is lehet alkalmazni, amelyek veszélyhelyzetben akár manuálisan, akár az adott tevékenység hiányában automatikusan riasztanak. • Ellenőrizzék, hogy az egyedül dolgozó időben visszatért-e a telephelyre. • Az egyedül dolgozóknak tájékoztatást, eligazítást és képzést kell nyújtani a fenti megelőző intézkedésekről. Összeállította: Csépán Lilla Ellis, P.: Lone working. = The ROSPA Occupational Safety and Health Journal, 34. k. 1. sz. 2004. p. 24–28. Isaac, J. D.; Sansone, C.; Smith, J. L.: Other people as a source of interest in an activity. = Journal of Experimental Social Psychology, 35. k. 3. sz. 1999. máj. p. 239– 265.
