felcím Egészségügyi szolgáltatók felelõsségbiztosítása
AHE-16101/3
Általános szerzõdési feltételek ALCÍM
1/9
I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság, cégjegyzékszám: 01-10-041356,-a továbbiakban: biztosító) a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerzõdésben meghatározott biztosítási esemény(ek) bekövetkezése esetén a jelen szerzõdési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti azokat a vagyoni, valamint az élet, a testi épség és az egészség – mint személyhez fûzõdõ jogok – megsértésével okozott nem vagyoni károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.
II. A biztosítási szerzõdés alanyai, a biztosítottak köre 2. A biztosító az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.) 3. A biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett, egészségügyi szolgáltatói tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más, jogalanyisággal rendelkezõ szervezet, aki/amely a biztosítási szerzõdés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítási díjat megfizeti. 4. A jelen szerzõdési feltételek szerint a biztosítási szerzõdés fedezetet nyújt mindazokra a biztosítási eseménynek minõsülõ károkra, amelyeket maga a biztosított vagy olyan személy okozott, akinek a magatartásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.
III. Fogalommeghatározások
5.2. Egészségügyi szolgáltató: tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevében nyújtja. 5.3. Egészségügyi intézmény: a jogi személyiséggel rendelkezõ, valamint a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó, jogi személyiséggel nem rendelkezõ egészségügyi szolgáltató. 5.4. Egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsõfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ személy, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában közremûködõ, egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezõ személy. 5.5. Rezidens orvos: az a személy, aki – fõállása szerinti munkáltatójának hozzájárulásával – szakmai képzés vagy gyakorlat céljából vesz részt a biztosított egészségügyi szolgáltatói tevékenységében. 5.6. Röntgen- és sugárártalom: a diagnosztikai és terápiás röntgen-, radioizotópos vizsgálati és terápiás eljárások, valamint a radiológiai terápia hibás alkalmazásával okozott károk, beleértve a CT- és MRI-terápiát is. 5.7. Sürgõs szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás nélkül a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. 5.8. Életmentõ beavatkozás: sürgõs szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás.
5. A jelen szerzõdési feltételek alkalmazásában: 5.9. Életfenntartó beavatkozás: a beteg életének mesterséges módon történõ fenntartására, illetve egyes életmûködéseinek pótlására irányuló egészségügyi szolgáltatás. 5.10. Munkaviszony: a Munka törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. tv. harmadik részében szabályozott jogviszony. 5.11. Egyéb szervezett munkavégzés: a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegû jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (elõzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erõk, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tûzoltóság és 2/9
AHE-16101/3
5.1. Egészségügyi szolgáltatás: minden olyan tevékenység, amely az egyén egészségének megõrzése, továbbá a megbetegedések megelõzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelõzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyfürdõellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a mûvi meddõvé tételt, valamint az emberen végzett orvostudományi kutatásokat is.
más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. 5.12. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a megbízási és a vállalkozási szerzõdés. 5.13. Alkalmazott: a munkaviszony, egyéb szervezett munkavégzés vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemély.
IV. A biztosítási szerzõdés létrejötte 6. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. 7. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés visszamenõ hatállyal jön létre attól az idõponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselõje részére átadták. 8. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a jelen általános szerzõdési feltételekben foglalt rendelkezésektõl, a biztosító a szerzõdés létrejöttétõl számított tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést az általános szerzõdési feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a biztosított a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül a biztosító a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja. 9. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a biztosított ajánlatától eltér, és az eltérést a biztosított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a biztosított figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.
11. Ha a szerzõdõ fél a díjat a biztosító képviselõjének fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetõleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerzõdõ fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be. 12. Ha a felek a szerzõdésben a biztosítási szerzõdés hatálybalépését az elsõ díj megfizetésének napjánál késõbbi idõpontban állapítják meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az idõpontban kezdõdik, tekintet nélkül arra, hogy a szerzõdés már korábban létrejött. 13. A biztosítási szerzõdést a felek a biztosított igényétõl, illetve a felek megállapodásától függõen határozatlan vagy határozott idõre kötik meg. Azt a körülményt, hogy a szerzõdés határozatlan idõre jön létre, illetve határozott idejû szerzõdés esetén a szerzõdés megszûnésének napját a biztosítási kötvény tartalmazza. 14. A biztosítási idõszak egy évnél rövidebb határozott idejû szerzõdés esetén a biztosítási szerzõdés hatálybalépésétõl a szerzõdés megszûnéséig tart, egyéves és egy évnél hosszabb határozott idejû, valamint határozatlan idejû szerzõdés esetén pedig egy év. A biztosítási évforduló napját a biztosítási kötvény tartalmazza. 15. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott és a szerzõdés hatálya alatt bekövetkezett, legkésõbb azonban a szerzõdés megszûnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítóhoz bejelentett károkra terjed ki. 16. Ha a biztosított úgy gondoskodik a felelõsségbiztosítási fedezet folyamatos fennállásáról, hogy az Allianz Hungária Biztosító Zártkörû Részvénytársasággal úgy köt meg több, egymást követõ idõszakra vonatkozó biztosítási szerzõdést, hogy a késõbbi szerzõdés hatálybalépésének napja megegyezik a korábbi szerzõdés megszûnését követõ nappal, a biztosító a kockázatviselésének tartamát folyamatosnak tekinti, így az a szerzõdések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésõbb az utolsó szerzõdés megszûnésének napjától számított harminc napon belül bejelentett károkra terjed ki.
VI. A biztosítás szerzõdés területi hatálya
10. A biztosítási szerzõdés – létrejötte esetén – az azt követõ napon (0 óra 00 perckor) lép hatályba, amikor a biztosított az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
17. A jelen szerzõdés alapján a biztosító a Magyarország – elsõsegélynyújtásból eredõ károk esetén egész Európa – területén okozott károkat téríti meg.
VII. a biztosítási esemény 18. A jelen szerzõdési feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minõsül az, ha a biztosított vagy olyan 3/9
AHE-16101/3
V. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, idõbeli hatálya, a kockázatviselés tartama és terjedelme
személy, akinek a magatartásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik, az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó foglalkozási/szakmai elõírások és szabályok felróható módon történõ megszegése/megsértése miatt az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ vagy abban részesülõ személy vagyonában, életében, testi épségében vagy egészségében kárt okoz.
19.14. az állam ellen közvetlenül érvényesíthetõ követelésekre; 19.15. a biztosított által engedély nélkül végzett tevékenységbõl eredõ károkra; 19.16. a kizárólag pszichikai/lelki sérülés miatt elõterjesztett kárigényekre; 19.17. a termékfelelõsségi károkra;
19. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki: 19.1. az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak üzemeltetésével okozott károkra; 19.2. a jogszabályban meghatározott felelõsségnél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre; 19.3. kötbérre, bírságra és egyéb büntetõ jellegû költségekre;
19.18. olyan kárigényekre, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) megrongálódásából, elveszésébõl, eltulajdonításából erednek; 19.19. az olyan károkra, melyeknek oka sztrájk; 19.20. a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából, a tájékoztatás hiányosságából, vagy más okból nem megfelelõ tájékoztatásból származó károkra; 19.21. az elmaradt vagyoni elõny jogcímén elõterjesztett kárigényekre, kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét;
19.4. a biztosított munkavállalójának munkabalesetébõl eredõ kárigényekre;
19.22. a biztosítási esemény miatt a termelés (szolgáltatás) szünetelésébõl, a szolgáltatás nem megfelelõ teljesítésébõl eredõ károkra;
19.5. a hibás szolgáltatás újbóli elvégzésével vagy a hiba kijavításával járó költségekre;
19.23. a gazdasági hátrányból és pénzügyi veszteségbõl eredõ károkra;
19.6. a környezetszennyezéssel okozott károkra;
19.24. azokra a károkra, amelyeket a magánorvos, illetve az egészségügyi vállalkozás tagja/alkalmazottja olyan egészségügyi intézményben végzett tevékenységével okozott, amelynek fenntartója nem a károkozó magánorvos, illetve a fenntartó nem az a vállalkozás, amelynek a károkozó egészségügyi dolgozó a tagja vagy alkalmazottja;
19.7. a kizárólag esztétikai célból végzett plasztikai mûtét során okozott károkra; 19.8. azokra a kárigényekre, amelyeket – a beavatkozás indokától, céljától függetlenül – plasztikai mûtéttel/beavatkozással összefüggésben kizárólag esztétikai okokra hivatkozva terjesztenek elõ; 19.9. az RU 486 elnevezésû készítmény alkalmazásából eredõ károkra; 19.10. a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, a röntgen- és sugárártalomból eredõ kárigényekre; 19.11. a génmanipulációval kapcsolatos károkra; 19.12. a vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazásával összefüggésben keletkezett, valamint a HIV-fertõzéssel, AIDS betegséggel kapcsolatos károkra;
19.25. a gyógyászati segédeszközök gyártási, elkészítési hibájából eredõ károkra; 19.26. a felsõfokú egészségügyi végzettséggel nem rendelkezõ személy által természetgyógyászati és egyéb alternatív gyógyító tevékenységgel okozott károkra; 19.27. a nem egészségügyi intézmény alkalmazottjaként folytatott gyógyszerészi tevékenységgel okozott károkra; 19.28. a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményen kívül végzett szülészeti-nõgyógyászati tevékenységgel a tolófájások megkezdõdésétõl az újszülött megszületését követõ ötödik napon 24 óráig terjedõ idõszakban okozott károkra, kivéve a sürgõs szükség esetén folytatott tevékenységet;
19.13. az adatvédelmi jogsértéssel okozott károkra; 4/9
AHE-16101/3
VIII. a biztosítással nem fedezett károk (kizárt kockázatok)
19.29. az aktív eutanázia (halálba segítés) és a passzív eutanázia (az életfenntartó beavatkozás szándékos elmulasztása, abbahagyása, megszüntetése) alkalmazásával okozott károkra, 19.30. a más biztosítással már korábban fedezetbe vont károkra.
járadék egyösszegû megváltását (tõkésítését). A járadék egyösszegû megváltására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az egyösszegû megváltás tényét és a megváltás összegét mind a Biztosított, mind a Károsult elfogadja. Az egyösszegû megváltás összegét úgy kell kiszámítani, hogy a járadék tõkeértékének e fejezet szabályai szerint számított összegébõl le kell vonni a károsultnak a járadékigénnyel kapcsolatosan már korábban kifizetett biztosítási szolgáltatások együttes összegét.
IX. A biztosítási összegek
21. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül. Ha ugyanaz a biztosítási esemény több személynek okoz kárt, és a megalapozott kárigények együttes összege meghaladja az egy biztosítási eseményre kifizethetõ biztosítási összeget, akkor az így kifizethetõ összeget jogos kárigényük arányában kell felosztani a károsultak között. 22. A biztosító teljesítési kötelezettsége a biztosítási idõszak egészére vonatkoztatva a biztosítási események számától függetlenül nem haladhatja meg a szerzõdésben meghatározott biztosítási idõszakonkénti biztosítási összeget. 23. A biztosító a biztosítási idõszakonkénti, illetõleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülõ járulékokra és költségekre, ideértve az esetleges egészségügyi közvetítõi eljárásban felmerült költségeket is. 24. Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a folyósítandó kártérítés mértékét a biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével határozza meg. Ha a jövõben várható járadékkifizetések készpénzértéke magasabb a szerzõdésben rögzített biztosítási összegbõl még rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékot arányosan csökkenti.
X. A járadék tõkésítésének és a járadék tõkeérték megállapításának szabályai 25. Ha a Biztosító járadékfizetésre köteles, a járadékszolgáltatás jogosultja és a Biztosító megállapodhatnak, hogy a Biztosító járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig. A Biztosító a járadék tõkeértékét az 1990. évi halandósági tábla alapján 5,5 % technikai kamatláb figyelembe vételével állapítja meg. 26. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a Biztosító, mind a Biztosított, mind a Károsult kezdeményezheti a
A járadék tõkeértékét a következõképpen kell megállapítani: Amíg a járadék folyósítása nem kezdõdik meg, addig a függõkár tartalékban ebbõl a célból félretett összeget kell figyelembe venni: a) Amíg a járadék folyósítása nem kezdõdik meg, addig a függõkár tartalékban ebbõl a célból félretett összeget kell figyelembe venni. b) Az újonnan induló járadékfolyósítás esetén az elsõ folyósítás idõpontjára számított jövõbeni várható kifizetések jelenértékét kell alapul venni / e.) pont / Ha a járadékfolyósítás indulásakor a jogosult egy összegben megkapja a lejárt járadékösszegeket is, akkor a járadék tõkeértékének megállapításánál ezt az összeget is figyelembe kell venni. c) Ha valamely okból a járadékigény összege változik, akkor a jövõbeni várható kifizetések jelenértékét / e.) pont/ újból meg kell állapítani, és figyelembe kell venni valamennyi korábbi járadékfizetést. d) A járadék megszûnésekor a járadék megszûnéséig folyósított járadékfizetéseket kell figyelembe venni. Ha a járadék folyósításának megszüntetésére a járadék egyedi megállapodás alapján történõ egyösszegû megváltása miatt kerül sor, akkor a már folyósított járadékok összegéhez hozzá kell adni az egyösszegû megváltás összegét is, valamint az egyéb jogcímeken már kifizetett kártérítési összegeket. e) A rendelkezésre álló biztosítási összeg erejéig a jövõbeni várható járadékfizetések jelenértékét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, 1990. évi statisztikai évkönyv 394-397. oldalain közzétett halandósági tábla alapján 5,5% kamatláb figyelembe vételével kell kiszámítani.
XI. Az önrészesedés 27. A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegébõl legalább a kötvényben meghatározott mértékû önrészesedés erejéig a kárt maga viseli, és gondoskodik 5/9
AHE-16101/3
20. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a kötvényben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összegig terjed.
XII. A biztosítási díj képzésének és megfizetésének szabályai 28. A biztosítási díjat – a képzését befolyásoló tényezõktõl függõen és egyéb, a biztosító által megkért adatok figyelembevételével – a biztosító kockázatarányosan határozza meg. 29. A biztosítási díj képzését befolyásoló tényezõk: a) az igényelt biztosítási összegek, b) a biztosított tevékenységi köre, c) a létszám, illetve a biztosított intézmény, vállalkozás mérete, d) az ágyszám és az ágyak osztályok szerinti megoszlása (fekvõbeteg-ellátás esetén), e) a kárelõzmény. 30. A biztosított a biztosítási idõszakra vonatkozó díj meghatározásához szükséges adatokat az ajánlat mellékletét képezõ adatközlõ kitöltésével vagy a biztosító által elõírt egyéb módon, írásban, minden esetben cégszerûen aláírt formában köteles a biztosítónak megadni. 31. Határozatlan idõre kötött biztosítási szerzõdés esetén a biztosított a következõ biztosítási idõszak díjának meghatározásához szükséges adatokra valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát adatközlõ kitöltésével vagy a biztosító által elõírt egyéb módon, írásban, minden esetben cégszerûen aláírt formában köteles a biztosítónak a szerzõdést kezelõ szervezeti egységéhez megküldeni. 32. A biztosított adatközlése (nyilatkozata) alapján a biztosító meghatározza a biztosítási díjat, és azt írásban közli a biztosítottal. 33. A biztosítás díját, valamint a biztosítási díj megfizetésének módját és esedékességét a kötvény tartalmazza. Több részletben történõ díjfizetés esetén az egyes részletek mindig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. 34. A biztosítási díj esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
35. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl számított harminc nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
XIII. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége 36. A biztosított a szerzõdéskötéskor köteles közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. 37. A biztosított a szerzõdéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozását köteles harminc napon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. 38. A biztosított a jogállásában bekövetkezett változásokról, valamint a rá vonatkozó felszámolási, csõd- és végelszámolási eljárások megindításáról – a cégbíróságnak való bejelentéssel egyidejûleg, illetõleg e változásoknak a tudomására jutását követõen három napon belül – köteles tájékoztatni a biztosítót. 39. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. 40. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad. 41. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változás bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
XIV. A biztosítási szolgáltatás 42. A biztosító biztosítási eseményenként és biztosítási idõszakonként a kötvényben meghatározott összegha
6/9
AHE-16101/3
az önrész összegének a károsult részére való kifizetésérõl. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegbõl való levonása után legfeljebb a szerzõdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.
tárig téríti meg a károsult kárait, az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.
írásban bejelenteni a szerzõdését kezelõ biztosítási egységnek.
43. A biztosító – a károsult természetes személy elmaradt rendszeres jövedelmének kivételével – nem téríti meg a károsult elmaradt vagyoni elõnyeit, gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.
51. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: · a káresemény leírását, · a károkozó magatartás idõpontját, · a kár bekövetkezésének idõpontját, · a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését, · a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a kár(ok) megállapított vagy becsült mértékét, · a károsult kárigényének összegét, · a kárrendezésben közremûködõ, a biztosított által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait, · minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerûségének elbírálásához szükséges.
44. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerûségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétõl számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére. 45. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, ha a károsult követelését õ egyenlítette ki. 46. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve mind a bírói egyezséget, mind a peren kívüli, akár egészségügyi közvetítõi eljárásban, akár közvetítõi eljárás nélkül megkötött egyezséget – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl elõzetesen írásban lemondott.
52. Ha a biztosított a biztosító által a kárbejelentõben vagy azon kívül kért valamely adatnak rajta kívül álló ok miatt csak késõbb jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követõen három napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. 53. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az elõzõ pontokban elõírt bejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
XV. A biztosított kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettsége
54. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, a biztosított az eljárás során hozott határozatot a kézhezvételétõl számított három munkanapon belül köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.
47. A biztosított köteles a károk megelõzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tõle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó jogszabályi, hatósági és egyéb elõírásokat maradéktalanul betartani.
XVIII. A biztosító visszakövetelési joga
48. A biztosító jogosult ellenõrizni vagy ellenõriztetni a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.
55. A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított vagy a károkozó személy – akinek a magatartásáért a biztosított felelõsséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
49. A biztosítási szerzõdés kizárólag a felek közös megegyezésével módosítható. A biztosítási szerzõdés módosítása kizárólag írásban érvényes.
XVII. A kárrendezési eljárás 50. A biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutását követõ harminc napon belül köteles
56. A jelen szerzõdés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha a biztosított vagy a kárt okozó egészségügyi dolgozó: · a jogszabályban vagy egyéb elõírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét, · a kárt a szakmai szabályok, elõírások kirívóan súlyos megsértésével okozta, · a kárt a kárenyhítési, kármegelõzési kötelezettségének súlyos megsértésével okozta, 7/9
AHE-16101/3
XVI. A biztosítási szerzõdés módosítása
·
a kárt a szakmai szabályok, elõírások vagy a kárenyhítési, kármegelõzési kötelezettség ismétlõdõ vagy folyamatos megsértésével okozta, a kárt ittas állapotban, kábító- vagy bódulatot keltõ szer hatása alatt okozta.
XIX. A biztosítási szerzõdés megszûnése, a szerzõdésbõl eredõ igények elévülése 57. A határozott idõre kötött biztosítási szerzõdés a kötvényben a szerzõdés megszûnésének napjaként feltüntetett napon 24 órakor szûnik meg. A felek a szerzõdést közös megegyezéssel ennél az idõpontnál korábban is megszüntethetik. 58. A határozatlan idejû biztosítási szerzõdést bármelyik fél jogosult harminc napos felmondási idõvel a biztosítási idõszak utolsó napjára felmondani. 59. Mind a határozatlan, mind a határozott idejû biztosítási szerzõdés megszüntethetõ felmondással a jelen szerzõdésben meghatározott egyéb esetekben is, az ott szabályozott módon és a határidõk betartásával (l. a 8. és 38. pontot). 60. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik. 61. A biztosítási szerzõdés megszûnik a jelen általános szerzõdési feltételekben meghatározott egyéb esetekben is (l. a 33. és 39. pontot). 62. A biztosítónak a biztosítási díj iránti követelése az esedékességétõl számított öt év múlva évül el. 63. A biztosítottnak a biztosítóval szembeni, a biztosítási szerzõdésbõl eredõ követelései a károsultnak a biztosítottal szembeni kártérítés iránti követelésével együtt évül el.
XX. a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések 64. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló
2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhetõ. 65. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplõ személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 66. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01-09-069-554, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végzõ személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végzõ a biztosító adatfeldolgozójának minõsül. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külsõ cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minõségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezõbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végzõ) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minõsülõ adatait kizárólag az érintettõl vagy annak törvényes képviselõjétõl kapott 8/9
AHE-16101/3
·
67. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerzõdési feltételekhez tartozó ügyféltájékoztató tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerzõdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerzõdési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást külön nyilatkozata tartalmazza. E nyilatkozat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerzõdések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függõ biztosításközvetítõk) mûködnek közre. E személyekkel a biztosítási szerzõdés megkötését követõen megszûnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerzõdés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át. 68. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérõl, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelõ adatot a biztosító köteles helyesbíteni. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad: a) az általa kezelt adatokról, illetve b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, c) az adatkezelés céljáról, d) az adatkezelés jogalapjáról, e) az adatkezelés idõtartamáról, f) az adatfeldolgozó · nevérõl, · címérõl (székhelyérõl), · adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat. 69. Az adatvédelmi kérdésekben történõ tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelõséhez (Fax: 301-6052; Levelezési cím: 1054. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Vezérigazgatóság, Jogi Osztály) kérjük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. 70. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 71. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
XXI. Eltérés a korábbi szerzõdéses gyakorlattól 72. Jelen szerzõdési feltétel gyakorlata nem tér el a biztosító által a jelen szerzõdés terjesztését megelõzõ idõszakban használt szerzõdési feltételektõl.
XXII. Egyéb rendelkezések 73. A felek az egyes bejelentéseiket és nyilatkozataikat írásban kötelesek egymással közölni. Írásos nyilatkozatnak kell tekinteni a távirat és telefax útján tett nyilatkozatokat is. 74. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha írásban tették, és az a biztosítóhoz megérkezett. 745 Ha a kárért a biztosítotton kívül más is felelõs, a biztosított köteles minden tõle elvárható módon támogatni a biztosítót az ezzel kapcsolatos jogai érvényesítésében. 75. A jelen szerzõdési feltételekben nem rendezett kérdésekben, valamint a biztosítási szerzõdésbõl eredõ jogviták elbírálása során a magyar jog szabályai az irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
9/9
AHE-16101/3
írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során történik.
