Egészségügyi paradigmaváltás fogyasztóközpontú egészségügy dr. med. dr. jur. Mogyorósi Dorottya NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság szakmai főtanácsadó 2010. szeptember 10. Békéscsaba, Szt. István Egyetem
Paradigmaváltás - Eü bietikai alapok (legfontosabb, jogalkotást és a jogalkalmazást határozza meg) betegség kérdése betegjogok fogyasztóvédelem (élelmiszerbiztonság, kollektív döntéshozatal) jövő
Bioetika meghatározása: “a biológiai tudásnak az emberi élettel összefüggő etikai kérdéseit tanulmányozó tudományterület” “a modern biológia és orvostudomány által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálata” fontossága (Európa Tanács, EU) az orvosi jog jogelméleti alapjaival való összefüggés kommunikációban is kiemelkedő szerepe van
Története Potter, 1970, “a túlélés tudománya” Bioetika: a jövőbe vezető híd, 1971 II.Vh, USA (daganatsejtbeültetés, vérbaj következményei rabokon) Nürnbergi Kódex Helsinki nyilatkozat
Etikai felfogások vallásos felfogások alapvető, velünk született értékek alapvető emberi tapasztalatokra válasz nem vallásos felfogások liberális közösség központú egyéb
Liberális individualizmus jogokon, jogosultságokon alapuló elmélet egyén védelme az államhatalomtól Hobbes a jogosultságok nyelvének kidolgozása az erkölcsi és politikai érvelésekben egyéni szempontok -- közjavak?
közösség-központú etikai felfogások etika alapjai: közösségi értékek kommunitarianista gondoskodás-etika eset-etika alapelvekre épülő, tisztes közerkölcsiség elméletek
Egyéb felfogások feminizmus (genderizmus) természetgyógyászat környezetvédelem
Az etikai problémák tárgyalásának szintjei az emberi létezés közvetlen szintje: értékek és összefüggések szabályokban, törvényekben, normákban formális szint: alapelvek, erények világnézeti szint: filozófiák, vallások
Jogok etikája cselekedetekre összpontosít a szabad választás joga procedurális etika
A közjó etikája történelem -- vallási parancsok szekularizáció -- az igény mégsem szünt meg társadalmi túlélés
Alapelvek a bioetikában • • • •
Nemzetközi és hazai szakirodalom 4 alapelv Állásfoglalások levezethetőek Különböző beosztások • Autonómia tisztelete / bizalom • Nem ártás elve • Igazságosság • Jótékonyság
A bioetikai alapelvei, egyéni autonómia – – – –
Egyén önrendelkezése Betegek döntése saját testükről Informed consent Korlátozható – kinek az érdekében? Meddig? – Állam védheti a személyt önmagával szemben?
A bioetikai alapelvei, bizalom • Őszinteség, bizalom – a gyógyítás alapja • Bizalom – „szerződés” a beteg és az orvos között • Egyenjogú orvos-beteg kapcsolatból sem rekeszthetjük ki • Enélkül működésképtelen a kapcsolat
A bioetikai alapelvei, igazságosság, gyógyítás a beteg javára – Ritka erőforrások igazságos elosztása – Más betegek érdekei az ellátás során – ki lehet az orvosi kísérletek alanya? Kinek válik javára a kísérlet? – Akaratnyílvánításra képtelen betegek
A bioetikai alapelvei, az ártalom kerülése • Alapelvek kollíziója • önrendelkezés, magánélet, emberi élet abszolút védelme • Autonómia kontra ártalomkerülés – Kockázatok – Fizikai értelemben csakis a beteg vállalja a gyógykezelés kockázatát, még akkor is, ha a jogi kockázat megoszlik az orvos és a beteg között – Mellékhatások
Nem ártás alapelve • • • •
Hippokratesz Nem ártás – jótékonyság Kár Életminőség: mentesség – Testi fájdalomtól – Szenvedéstől – Anyagi gondoktól
Nem ártás elve • A kezelés eszközei: kötelező, nem kötelező • Mesterséges táplálás, életfenntartó technikák • Szándékolt, és csupán előrelátható hatások • QUALY: életminőség mérése
Megfelelő szintű ellátás • Kettős hatás elve: kívánt jó elérése, rossz bevállalása – – – –
Cselekedet önmagában nem rossz Cél a jó hatás elérése A rossz következmény nem eszköz Egyensúly
• Megölni vagy hagyni meghalni • Életfenntartó kezelések: visszatartás, visszavonás
QUALY • „Quality adjusted life years” • Károsodás mértéke, fájdalom nagysága • Matematikai gondolkodás • Tárgy az ember? • Összehasonlításokra használható • Egészségügyi közgazdaságtan
Cselekvőképtelen beteg • Ki dönthet? • Ellátási területek – Egészségügyi ellátás, beavatkozás – Klinikai kisérletek – Szerv/szövet adományozás
• Döntés mi alapján?
Jótékonyság alapleve • Cél: a beteg javának előmozdítása • Nem ártás elvével összehasonlítás: nem lehet egyszerre mindenki javára cselekedni • Kötelező és ideális jótékonyság • Alapelvek közötti kollízió • Költség, kockázat, haszon, elöny
Költség, kockázat, haszon, előny jótékonyság alapelve • • • • •
Forrás Kár Haszon/előny Kockázat/előny Költség-hatékonyság vizsgálat (CEA) • Költség-haszon vizsgálat (CBA) • Az élet „értéke”
Az igazságosság alapelve • Társadalmi igazságosság • Egyenlőség
– Mi alapján?
• Erkölcsös élet • Alapvető szükségletek
Az igazságosság alapelvének következményei • A méltányos esély • A méltányos, tisztességes ellátási minimumhoz való jog • Prioritások a források allokációjában • Mikroallokáció • Különleges gyógykezelés
Jog és etika, alapvetések • jog, erkölcs, humánum • kényszer, jog, szabadság • nem az ember van a jogért, a jog az emberért • „tiszta jog” – emberhez szabott jog • pozitív jog – természetjog • Emberi méltóság: többségi döntés eredménye? • Emberi méltóság: objektív adottság? • Etikai követelmények: honnan a forrás?
Jog és etika, társadalmi folyamatok pozitiválódása • Természetjogi eszme fejlődése – Görögök: természet parancsai szükségszerűek, törvényi parancsok önkényesek – újkor: emberi alaptulajdonság: rendezett életre törekvés, együttműködés vagy egoizmus?
kontra • Társadalmi folyamatok pozitiválódása: emberi reflexióktól, döntésektől függővé válása
Orvosi etika és jog kapcsolata, alapkérdések • ETIKA: általános etikai alapelvek érvényesülése az orvoslásban • JOG: hol és milyen mértékben van szükség a jog beavatkozására úgy, hogy az erkölcsi alapelvek is érvényesülhessenek – VITATOTT KÉRDÉSEKRE VÁLASZT AD • társadalmi kontroll – gyógyítási szabadság
Orvosi etika és jog kapcsolata, jogalkotás • Jog: minimális morális követelményeket szab – biztosítja az állami kikényszeríthetőséget • Szaketikai norma: nem szabhat a jogszabálynál kevésbé szigorú etikai követelményeket • Jogalkotás: a szaketika fejlettsége határozza meg
Betegség etikai-jogi kérdései • Fogalma: • nem csupán a beteség hiánya, hanem a teljes testi, pszichikai, szociális jóllét állapota (WHO) • relativizálás: az adott körülményeknek megfelelő testi és pszichikai jóllét • értelmezési nehézségek • az egészségben eltöltött hosszú élet feltételei • nemcsak az egészségügyi ellátás!
Betegség társadalmi kérdései – Társadalmi hatások • Iskolázottság - munkavállalók 30%-ának felsőfokú végzettsége -- születéskor várható élettartam magas (Mao: 15-17 %) • Jövedelem -- nem túlságosan nagy különbség az alacsony és a magas között • Örömmel végzett munka
– Egészségfejlesztés (health promotion) – a lakosság életvitelének és életfeltételeinek megváltoztatása, fejlesztése – bioetikai fő kérdések: egészégizmus ideológiája, társadalom medikalizációja, betegség egyéni szférába utalása, autonómiapaternalizmus, adatgyűjtés, allokáció
Betegségmodellek
• A betegség rendszerszemlélete – Az emberi test egyes összefüggő, rendszert alkotó részeinek beteségeit vizsgálják, kiragadva – Orvosi szakterületek, túlspecializálódás, aránytalanságok – teljes orvosi működésre kihat
Betegjogok • • • •
Alkotmányban,törvényben nemzetközi szerződésben betarthatóság kérdése fogyasztó-e a beteg ? (etikai modellek, és a korábban felvetett kérdések) • fogyasztóvédelem az egészségügyben - nem “klasszikus” fogyasztó a beteg ! • betegjogok
A beteg, mint “fogyasztó” • Európai Betegjogi Charta •Alapvető jogok •az emberi méltóság sérthetetlensége (1-es passzus); az élethez való jog (2-es passzus); a személyes integritáshoz való jog (3-as passzus); a biztonsághoz való jog (6-os passzus); a személyes adatvédelemhez való jog (8-as passzus); diszkrimináció mentes bánásmód (21-es passzus); a különböző vallási vagy kultúrkörökből származó egyének jogainak tiszteletben tartása (22-es passzus); a gyermekek jogai (24-es passzus); az idősek jogai (25-ös passzus); a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog (31-es passzus); a társadalombiztosításhoz való jog (34-es passzus); a környezetvédelemhez kapcsolódó jogok (37-es passzus); a fogyasztók védelméhez kapcsolódó jogok (38-as passzus); a lakóhely megválasztása Illetve a szabad költözködéshez való jog (45-ös passzus).
• • • •
A beteg, mint “fogyasztó” • Európai Betegjogi Charta •Betegek 14 joga •1. Betegségmegelőző eljárásokhoz való jog •2. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés joga •3. Tájékoztatáshoz való jog •4. Beleegyezéshez való jog •5. Szabad választás joga •6. Titoktartáshoz való jog •7. A beteg idejének tiszteletben tartásához
való jog •8. A minőségi sztenderdek megtartásához való jog •9. Biztonsághoz való jog •10. Az innovációhoz való jog •11. A szükségtelen fájdalom és szenvedés elkerülésének joga •12. A személyes kezeléshez való jog
•13. Panasztételi jog •14. Kártérítéshez való jog •
Fogyasztóvédelem Élelmiszerbiztonság • • • • • • •
globalizálódó élelmiszerkereskedelem minőség nem garantált események széles körben válnak ismertté média - izgalombahozás kockázatok időben felismerése szükséges intézkedések időben vállalatok versenye-fogyasztói félelmek-új technológiák • kockázatbecslés - függ a szereplő személyétől
közösségi döntéshozatal szükségessége • kollektív kockázatkezelés, kockázatos döntésekben történő közösségi részvétel - DÖNTÉS • társadalmi szereplők - eltérő álláspontokat be kell mutatni • opponálás, megcáfolás lehetőségét biztosítani kell • valóságos kommunikáció, egyenrangú szereplők • álláspontok gyakorlati kihatásait is vizsgálni kell • egyenlő bánásmód elve a döntéshozatal során • döntéshozóknak igazolnikuk kell a döntéshozatal előkészítését, az érveket, eredményeket
A jövő •Élelmiszerbiztonság • veszélyforrások minimalizálhatók a hazai termelők és ipari szereplők helyzetének és versenyképességének javításával, • prioritást élvez a hazai piacra termelő vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak támogatása, • emellett az egyre tudatosabb és igényesebb fogyasztók legmagasabb szintű egészség- és érdekvédelme, melyek érvényesítéséhez fűződő igényt a kellő jogszabályi módosítások elvégzése kell, hogy realizálja. •Mindezek a fogyasztóvédelmi törvény által is aposztrofált cél eléréséhez szükségesek, mely szerint alapvető fontosságú, hogy a hazai fogyasztókhoz csak a biztonságos termékek, jelen tárgy vonatkozásában, a biztonságos élelmiszerek juthassanak el. •
A jövő •a megfelelőség • a magyar akkreditálások nemzetközi elismerésének jelentősége, •valamint a témában született több EK-rendelet érdeme. •Ezek áthidaló kapocsként vezettek el a hazai jogalkotásban is megjelenő tanúsítások és laborvizsgálatok hitelességének, megbízhatóságának kiemelt minőségéhez, említve itt az akkreditálási törvény és a vonatkozó EK rendelet összhangba hozatalát, valamint a jogilag szabályozott terület hatálya alá tartozó termékek megfelelőség értékelését végző szervezetek tevékenységének, hazai kijelölésének és brüsszeli bejelentésének törvényi, kormányrendeleti, és miniszteri rendeleti szinten történő szabályozását. •Kiemelendő mindezek mellett a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) bejelentése is a brüsszeli Bizottság felé. • •
• Adatvédelmi biztos állásfoglalása egy élelmiszerbiztonsági kérdésben •
(2339/A/2005./ - Dr. Péterfalvi Attila)
• “Álláspontom szerint valamennyi, fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóság eljárásában a szélesebb nyílvánosság, a rugalmasabb tájékoztatás a kívánatos az egészséghez való jog, a fogyasztói jogok és az információszabadság érdekében. A szélesebb nyílvánossághoz egyfajta szemléletváltozás is szükséges a közigazgatásban.”
