Egészséges társadalom?
Kerülő Judit
09-11-07
1
Egészséges Társadalom Komplex Programja 2006. Az egészséges társadalom jól mérhető 1. A népességszám alakulása (születési, halálozási mutatók) 2. A népesség egészségi állapota
09-11-07
2
Miért szülnek illetve nem szülnek a nők Magyarországon?
09-11-07
3
Élveszületések alakulása Magyarországon 1960-2008 160000
146461 151816
148673
125679
97047
97600
99149
140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0
09-11-07
1960
1970
1980
1990
2001
2007
2008
4
A születések alakulását befolyásoló tényezők Szülőképes korúak Születésszabályozás
Házasság
Népesedés, szociál., jövedelempol.
Élettársi kapcsolat születések
Tradíciók vallás
Özvegyek
Nők foglalkozt. isk.végz.
09-11-07
Válás Iparosodás, városiasodás
5
A szülőképes korúak 15-49 évesek alakulása
A 20. század elején Magyarország Európa egyik leggyorsabban szaporodó országa volt. Ezt a tendenciát csak az első világháború zavarta meg, mely igen lényeges születési kiesést okozott. Ennek egy része a háború után bepótlódott, ám ezekben az években sem érte el az élveszületési arány az 1914. évit.
09-11-07
6
A szülőképes korúak 15-49 évesek alakulása
A második világháború veszteségei a szülőképes korúak között voltak a legjelentősebbek. Az ebből származó gyermekszám csökkenés a hatvanas évekre éreztette hatását. Az 1953-as művi abortuszt tiltó törvény következményeként kiugróan magas volt az 19531954-es születések száma. 1955-től fokozatosan csökkent a születések száma, mely 1961-ben érte el a mélypontot és 1965-ig maradt ennek közelében.
09-11-07
7
A szülőképes korúak 15-49 évesek alakulása
Ratkó nemzedék szülőképes korúvá a hetvenes évek elején vált 1966-ban kissé, 1967-ben már lényegesen megemelkedett a születések száma 1971-től-1975-között érte el csúcsértékeket. (GYES)
09-11-07
8
A szülőképes korúak 15-49 évesek alakulása
Az élveszületések 1976-től bekövetkezett csökkenése, a hatvanas évek kezdetén születettek miatt a szülőképes korba lépők csekély számával is összefüggésben állt. Az elmúlt évek születésszám-emelkedésének demográfiai magyarázata, hogy az 1970-es évek közepén született nagy létszámú nemzedékek harmincas éveikbe léptek. Körükben eddig magas volt a gyermektelenek aránya, és az utóbbi években a korábban elhalasztott szüléseik pótlására kezdtek vállalkozni.
09-11-07
9
Házasságok alakulása
A kilencvenes években jelentős változások történtek a családalapítási szokásokban. Csökkentek a házasságkötések és növekedtek a házasságkötés nélküli együttélések. Csökkent a házasságban élők aránya, ezzel párhuzamosan dinamikusan emelkedett az először házasulók átlagos életkora. (ffi 30-34, nő 25-29)
09-11-07
120000
100000
96612 88566 80331
80000
66405 60000
43583
40000
40800 40105
20000
0 1960
1970
1980
1990
2001
2007
2008
10
Élettársi kapcsolat
A kilencvenes években a házasság nélküli együttélés korábban elutasított és deviánsnak minősített formáiból elfogadott párkapcsolati módok alakultak ki. Ezekből leggyakoribbakká az élettársi kapcsolatok váltak. Az élettársi kapcsolatokban élők egy része próbaházasságnak, mások a házasság egyik alternatívájának tekintik ezt az együttélési formát.
09-11-07
Családtípus
Gyermek
Házasság
Élettársi kapcsolat
40,5
54,3
27,7
25,9
2 gyermek
23,9
12,7
3 gyermek
6,2
4,7
4 vagy több
1,7
2,4
Száz családra jutó gyermek
102
76
nélküli 1 gyermek
11
Élettársi kapcsolat Korábban: Alacsony isk.végzettségűek Többszöri házasságkötés után Sok gyerekesek
09-11-07
Most: Magas isk.végzettségűek Első házasságot megelőzően Gyerek nélküliek
12
Özvegység
Arányuk 1970 és 2005 között folyamatosan nőtt öregedés 85 %-ban nők
9,7 7,5
8
10,2
12 10
8,8
8 6 4 2
1970
1990
2005
0
újraházasodásuk lehetetlen 09-11-07
13
Válás
Korábban a legtöbb válás a házasság első néhány hónapjában illetve második, harmadik évében következett be. Mára megváltozott ez a tendencia. A hosszabb ideje fennálló házasságoknál, a húsz évnél régebbiek között emelkedett a válás gyakorisága. Az elváltak életkora egyre idősebb lesz.
09-11-07
Ezer házasságra jutó válás 700 600 500 400 300 200 100 0
616 560 561 346 375
19 80 19 90 20 01 20 05 20 07
14
Váláshoz vezető okok
A családi szerepek átalakulása, a nők munkába állása függetlenség Nők isk. végzettsége nő Városiasodás Vallás csökkenő szerepe
09-11-07
Együttélést követő házasságok instabilabbak Közös gyerekek száma Megoldhatatlannak látszó problémák A válás társ. elfogadottsága
15
Városiasodás, társadalmi változások
a tanulási idő meghosszabbodása későbbi önállósodás az együttélési formák változása fontossá vált a biztos munkahely, a karrier és az önálló egzisztencia kialakítása
09-11-07
a 30-34 éves korosztályban lett a leggyakoribb a szülés. Az elmúlt másfél évtizedben 4,3 évvel emelkedett az anyák átlagos életkora első gyermekszülésnél 2008-ban ez 27,4 életév. Jelenleg egy egyetemet végzett nő átlagosan 30 éves korában szüli meg első gyermekét.
16
Társadalmi változások következményei Demográfiai következmények: Az első gyermek szülésének későbbre halasztása megemeli a további gyermekek vállalásának életkorát. 2008-ban a második gyermeket átlagosan 30,5, a harmadikat 31,5 éves korukban szülték meg az anyák. Ezzel egyidejűleg a két gyermek vállalása közötti idő jelentősen lerövidült.
09-11-07
Egészségügyi következmény: A gyermekvállalásra létezik egy optimális vagy ideális életkor, ami az anyára és gyermekére nézve egyaránt a legkedvezőbb, a legkisebb egészségi kockázattal jár. Ez az életkor az anyák biológiai jellemzői szerint a 20-34 életévük közé esik
17
Társadalmi változások
a gazdaság, az életszínvonal emelkedése és a demográfiai folyamatok között egyenes arány nem áll fenn, hisz az életnívó emelkedése nem jár együtt automatikusan a népesség növekedésével. az életkörülmények javulása azzal, hogy az igények korábban nem tapasztalt mértékben való kielégítését is lehetővé teszi, bizonyos mértékig a természetes szaporodás ellen ható tényező
09-11-07
18
A nők foglalkoztatása, iskolai végzettsége
az iskolai végzettség differenciálja legjobban a születendő gyermekek számát. minél alacsonyabb a nők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy több gyereket fognak világra hozni. a legjelentősebb születésszám csökkenés a diplomás és az érettségivel rendelkező nők között tapasztalható, míg az általános iskolai végzettségűek gyermekvállalási hajlandósága alig változott. A magas iskolai végzettség jobb társadalmi mobilitást és érvényesülési lehetőséget biztosít. A szülések ezt a mobilitást lassíthatják, akadályozhatják, esetleg karriereket törhetnek derékba.
09-11-07
19
A nők foglalkoztatása, iskolai végzettsége
A munkaerőpiaci körülmények között sokkal több a gyermekvállalással szembeni ösztönző, mint a rendszerváltást megelőzően. A munkanélküliség a GYES-ről az anyák visszatérését lehetetlenné tette. Az elhelyezkedésnél a nagycsalád hátrányt jelent. Több gyerek mellett az édesanya gyakrabban kényszerül munkahelyétől távol maradni, nem tud alkalmazkodni a túlórához, hétvégi munkához. A gyermekek számának növekedésével a női foglalkoztatottság esélye csökken. Hazai sajátosság, hogy a gyermekes anyáknak kedvező részmunkaidős foglalkoztatottság alig terjedt el (5 %)
09-11-07
20
Erkölcsi normák, tradíciók, vallás
A családok követik azokat az értékeket és viselkedési normákat, amelyeket társadalmi környezetük elfogad. Ha ez a környezet a nagycsaládot tartja kívánatosnak, akkor többen vállalkoznak három vagy annál több gyerekre. A jövő kilátásainak kedvező megítélése fölfelé, a tartós depresszió vagy a jövő pesszimista képe lefelé módosíthatja a társadalomban ideálisnak tartott gyerekszámot. A vallásos családokban született gyermekek száma meghaladja a vallásilag közömbösökét.
09-11-07
21
Népesedéspolitika
Eredményessége attól függ, hogy családi szinten elfogadják-e a társadalmi elvárásokat. Az állam meg tudja-e győzni a családokat, hogy akkor járnak jól, ha az elvárásoknak megfelelően döntenek. A közvetlen, kényszerítő intézkedéseknek, amelyek a családi értékeket nem veszik figyelembe, hosszú távú hatásuk nincs. Az abortusztilalom, fogamzásgátló eszközök elérhetőségének korlátozottsága távlatilag nem növeli a termékenységet, csak ideiglenesen ingadoztatja azt. Ugyanúgy nem csökkenheti a születések számát önmagában a fogamzásgátló eszközök hozzáférhetősége, ingyenessé tétele vagy az abortuszok liberalizálása sem.
09-11-07
22
Szociálpolitika
1. 2. 3.
A szülők gyermekeikre fordított kiadásaikat a sajátjuknál kevésbé mérséklik. A gyermekek szükségletei életkorukkal párhuzamosan folyamatosan emelkednek. Emiatt a növekvő fogyasztási kiadásoknak egyre kisebb hányadát fedezik a rendszeres pénzbeli juttatások: a családi pótlék adókedvezményekből az alacsony jövedelmű családok számára kifizetett gyermekvédelmi támogatásokból.
09-11-07
23
Szociálpolitika
Ezek a támogatások: 1991-ben a gyermekekre költött összeg 36 százalékát, 2000-ben egynegyedét, 2006-ban pedig már csak egyötödét fedezték, vagyis a kiadások nagyobbik hányada a szülőket terheli. A legátfogóbb családvédelmi juttatás, a családi pótlék is egyre kevesebbet ér. 1990-ben egy családra jutó átlagos összege egynegyede volt a bruttó átlagbérnek, 2005-ben már csak 8 százaléka
09-11-07
24
Népesedés-, szociálpolitika,
jövedelem-
Bármilyen jó szándékú a népesedéspolitika, csak akkor lehet igazán hatékony, ha ahhoz biztonságos társadalmi környezet kedvező gazdasági folyamatok kapcsolódnak
09-11-07
25
A születésszabályozás
1. 2.
Születésszabályozás nélkül egy családban, átlagban 13-15 gyermek születhetne. Típusai a fogamzás elkerülése: fogamzásgátlás a megfogant magzat megszületésének megakadályozása: terhesség-megszakítás, azaz a terhesség szándékos, művi úton történő megszakítása.
09-11-07
26
A születésszabályozás 1. 2.
3. 4.
5.
Abortuszt növelő tényezők: női munkavállalás házasságok számának csökkenése (élettársi kapcsolat, válás) vallásosság csökkenése fogamzásgátlás elérhetetlensége, megfizethetősége, választéka törvényi szabályozás
09-11-07
1.
2. 3.
4.
Csökkentő tényezők: az állam kiterjedt szociális gondoskodása, megfelelő családpolitikája a női munkavállalás és a gyermekszülés, gyermekgondozás összeegyeztetésének megkönnyítése törvényi szabályozás
27
A születésszabályozás
a terhességek 68 % kívánt terhesség, 24 % nem akkorra tervezték a fogamzást, amikor az bekövetkezett, a fogamzások 8 % úgy történt, hogy azt nem tervezték, vagy nem akarták a szülők. a művi vetélések 61 % „időzítési hiba” következménye. a terhesség-megszakítások egy jelentős hányada megelőzhető lenne figyelmesebb fogamzásgátlással. a spontán vetélések többségében kívánt magzatot veszítenek el az anyák. (KSH 2002.)
09-11-07
28
A születésszabályozás
2007-ben az ezer élveszületésre jutó abortuszok száma Magyarországon 449 volt, ez az akkori Európai Uniós átlagnak a 206 százaléka. A legkedvezőbb mutatója Belgiumnak (111) és a legkedvezőtlenebb Svédországnak (348) van.
09-11-07
29
A születésszabályozás
1990 óta folyamatosan csökken az abortuszok száma, 17 év alatt több mint felére (48 %) A nők valamennyi korcsoportjában kisebb a művi vetélések gyakorisága, a 18 év alatti korosztályokban is, ami nemzetközi összehasonlításban még mindig magas érték.
09-11-07
30
…..végül
Köszönöm a lehetőséget és az időt, amit rám szántak!
09-11-07
31
