Egészséges Óvodák Nemzetközi Hálózata

Egészséges Óvodák Nemzetközi Hálózata

Gyáli Liliom Óvoda

Pedagógiai Program

2013.

Törvényi Háttér

Alapító okirat 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésrıl 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésrıl szóló módosításról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend. a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról 138/1992.(X.8) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1997. évi XXXI. tv. a Gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásáról 255/2009. (XI.20) Kormányrendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása

-1-


Pedagógiai Program

2013.

Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JELLEMZİ ADATAI .............................................................................4 NEVELİTESTÜLET TAGJAI 2013-BAN ...........................................................................6 I. Bevezetı ..............................................................................................................................7 I.1 Köszöntı.......................................................................................................................7 I.2. Gyermekkép, óvodakép ...............................................................................................8 I.2.1. Gyermekkép: ........................................................................................................8 I.2.2. Óvodakép:.............................................................................................................8 I. 2. 3. Az óvodai nevelésben alapelvünk: ...................................................................10 I.2.4. Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása:.................................11 I.2.5. Az óvodai nevelés feladatai:...............................................................................11 II. A tevékenységközpontú óvodai nevelés feladatai............................................................14 II.1 Az egészséges életmód kialakítása............................................................................14 II.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása ..................................19 II.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása................................23 III. Beszédviselkedés, beszédmővelés, kommunikáció fejlesztése az óvodai csoportban, különös figyelemmel a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek esetében:.............................26 III.1. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére .................................................27 III.2. SNI Fejlesztési feladatok ........................................................................................28 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei .........................................................................29 IV.1. Személyi feltételek .................................................................................................29 IV.1.1. Alkalmazottakkal szemben támasztott követelmények, elvárások: ................30 IV.1.2. Pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége .........................................31 IV.2. Tárgyi feltételek......................................................................................................32 IV.3. Az óvodai élet megszervezése................................................................................34 IV.3.1. Nyitva tartás:....................................................................................................34 IV.3.2. A csoportok kialakításának szempontjai: ........................................................34 IV.3.3. Napirend ..........................................................................................................35 IV.3.3.1 Napirend ....................................................................................................36 IV.3.4. Hetirend .......................................................................................................37 IV.3.4. Óvodánk kapcsolatrendszere ...........................................................................38 V. Az óvodai élet, tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai ............................44 V.1. Játék .........................................................................................................................44 V.1.1. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:....................................46 V.1.2. SNI gyermekek esetében az óvodapedagógus feladatai: ..................................47 V.1.3. Tevékenységtartalmak-játékfajták ....................................................................47 V.1.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: ..........................................49 V.1.5. SNI gyermek esetében: .....................................................................................49 V.2. Verselés, mesélés .....................................................................................................50 V.2.1. Célunk:..............................................................................................................50 V.2.2. Óvodapedagógus feladata: ................................................................................50 V.2.3. SNI gyermekek esetében az óvodapedagógus feladata: ...................................51 V.2.4. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása ......................................52 V.2.5. A 3-6-7 éves korban megjelenı jellegzetes tartalmak biztosítása ....................52 V.2.6. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: ..........................................55 V.3 Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc.................................................................56 V.3.1. Célunk ...............................................................................................................56 V.3.2. Feladatok:..........................................................................................................56

-2-


Pedagógiai Program

2013.

V.3.3. SNI gyermekek zenei fejlesztése: .....................................................................57 V.3.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére ...........................................58 V.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka....................................................................59 V.4.1. Célunk ...............................................................................................................59 V.4.2. Feladatok:..........................................................................................................60 V.4.3. SNI gyermekek fejlesztése:...............................................................................61 V.4.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: ..........................................61 V.5. Mozgás .....................................................................................................................62 V.5.1. SNI gyermekek estében: ...................................................................................63 V.5.2. Feladatok:..........................................................................................................63 V.5.3. A rendszeres, mindennapi egészségfejlesztı testmozgás biztosítása ...............64 V.5.4. Szervezett, irányított egészségfejlesztı testmozgás:.........................................64 V.5.5. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére ...........................................66 V.6. A külsı világ tevékeny megismerése.......................................................................66 V.6.1. A tevékenység célja: .........................................................................................66 V.6.2. Feladatok:..........................................................................................................68 V.6.3. A 3-6-7 éves korban tervezhetı jellegzetes tartalmak biztosítása ....................69 V.7. Munka jellegő tevékenységek..................................................................................75 V.7.1. A tevékenység célja: .........................................................................................75 V.7.2. Feladatok a munkatevékenységgel kapcsolatban: ............................................76 V.7.3. A fejlıdés mutatói az óvodáskor végére:..........................................................77 V.7.4. Alkalomszerő munkák: .....................................................................................77 V.7.5. Kerti munka: .....................................................................................................77 V.8. Szabadidıs tevékenység: .........................................................................................78 V.8.1. Célja: .................................................................................................................78 V.8.2. Feladata: ............................................................................................................78 V.8.3. Tartalma: ...........................................................................................................78 V.8.4. Az óvodapedagógus feladata: ...........................................................................78 V.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás...............................................................79 VI. Gyermekvédelem............................................................................................................80 VII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ......................................................................................83 VIII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK .....................................................................84 Mellékletek ...........................................................................................................................85 I. Óvodánk egészségfejlesztési feladatai, a gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közremőködıkre vonatkozó szabályok .........................................................................................................................................85 II. A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLİ GYERMEKEK ÓVODÁNKBAN MEGVALÓSULÓ NEVELÉSE......................................................................................96 III. Tehetséggondozó Program ......................................................................................114 IV. ESÉLYEGYENLİSÉG ..........................................................................................118

-3-


Pedagógiai Program

2013.

AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI: Az óvoda hivatalos elnevezése: Gyáli LILIOM Óvoda Az óvoda címe: 2360 Gyál, Liliom u. 13-15. Az óvoda telefon/fax száma: 29/340-126; 29/345-241 Az óvoda e-mail címe: [email protected] Az óvoda honlapja: www.liliomovi.hu Az óvoda OM száma: 032993 Az óvoda fenntartója: Gyál Város Önkormányzata A fenntartó címe: 2360 Gyál, Kırösi út 112- 114. A fenntartó telefonszáma: 06- 29/ 540- 930 Az óvoda alapító okiratának száma: 183/2013. Az engedélyezı szerv neve: Gyál Város Önkormányzata Az óvoda alaptevékenysége: Óvodai nevelés, ellátás Fejlesztı és felzárkóztató oktatás Hátrányos helyzető gyermekek felkészültségét segítı foglalkozások Integrált nevelés Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása Mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral /súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral/ küzd. -4-


Pedagógiai Program

Az óvoda csoportjainak száma:

9

Az óvoda férıhelyeinek száma:

288

2013.

Az óvoda csoportjai:

VIRÁG

CSIBE

GOMBA

BAMBI

SÜNI

NYUSZI

NAPSUGÁR

HALACSKA

KATICA

Helyi Óvodai Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Irányelvei és a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálásával készült. A program megírásánál figyelembe vettük az 1999-ben megírt, 2004-ben módosított helyi nevelési programot és a 2009. novemberi törvényi változásokat. A pedagógiai program Alkotója: az intézmény nevelıtestülete Benyújtója: Ritecz Istvánné intézményvezetı Törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik

-5-


Pedagógiai Program

NEVELŐTESTÜLET TAGJAI 2013-BAN

Óvodapedagógusok száma (vezetıvel együtt): 19 fı Ebbıl fıiskolai diplomás: 18 fı Egyetemi diplomás: 1 fı Pszichológus: 1 fı Végzettsége: egyetem Logopédus: 1 fı Végzettsége: Gyógypedagógiai fıiskola Dajkák száma: 14 fı Ebbıl OKJ-s dajkaképzı: 12 fı Érettségi+OKJ-s képzı: 2 fı Óvodatitkár: 1 fı Pedagógiai asszisztens: 3 fı Karbantartó: 2 fı

-6-

2013.


Pedagógiai Program

2013.

I. Bevezető I.1 Köszöntő Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele, s úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerzıdésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelezettsége, s ebben óvodánk esetenként hátránycsökkentı szerepet tölt be.

Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerısítésére irányul, az emberi- és gyermeki jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlı eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, ezzel az óvodai nevelésben érvényesülhetnek az innovatív pedagógiai törekvéseink, a gyermek védelmének figyelembe vételével.

Az óvodai pedagógiai programunkban arra törekszünk, hogy érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlıdése érdekében megfogalmaz.

Az óvodai pedagógiai programunkban figyelembe vesszük, a nemzetiségi, nevelés irányelvét is. Az integrálható gyermekek esetében meg kell találni azt az utat, ahol mind a két fél (SNI-s gyerek, Ép-gyerek) a saját életkorához, és érzelmi és értelmi fejlettségéhez képest profitál a csoport életébıl. -7-


Pedagógiai Program

2013.

I.2. Gyermekkép, óvodakép

I.2.1. Gyermekkép: Törekszünk arra, hogy óvodánk olyan képet mutasson, ha egy idegen belép, azonnal tudja meg, kik dolgoznak az intézményben. (2 csoportos épület; esztétikus tabló; dolgozók képe, neve). Készítünk olyan tablót, amely hirdeti gyermekképünket, nevelésünk alapelveit és céljait. Fontos, hogy a szülı pontosan ismerje gyermekének napirendjét, heti rendjét!

Arra törekszünk, hogy óvodásaink: Nyitott szemmel figyeljék a világot, szűkebb és tágabb környezetükben végbemenő természeti változásokat. Az óvodáskor végére a gyermekek a különbözőségekkel természetes módon együtt éljenek, koruknak megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótársak, csoporttársak legyenek. Minden óvodánkba járó gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Semmiféle előítélet kibontakozásának nem adunk helyet. Választékosan használják anyanyelvüket, gondolataikat világosan fejezzék ki, barátságos, nyílt, érdeklődő és érzelem teli iskolásokká váljanak.

A gyermek mással nem helyettesíthetı szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.

I.2.2. Óvodakép: 1972-ben épült óvodánk Gyál város szívében helyezkedik el. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermekek

harmadik

életévétıl

az

iskolába

lépésig.

Az

óvoda

pedagógiai

tevékenységrendszere biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének legmegfelelıbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit, a gyermekekben megteremtıdnek a következı életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belsı pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk célja az, hogy elısegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését –

mindezt az

életkori

és

egyéni

sajátosságok

és

az

eltérı

fejlıdési

figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylı gyermekek ellátását is). -8-

ütem


Pedagógiai Program

2013.

A 2012-ben 40 éves intézményünknek sajátos jelleget kölcsönöz, hogy egy hatalmas, gondozott udvaron belül három épületbıl áll: kettı-, három- és négycsoportos épület, melyben összesen kilenc csoport található. Minden csoportszobához mosdók és illemhelyek tartoznak, a gyermekek öltözıszekrényei a csoporthoz tartozó folyosók elıterében vannak elhelyezve.

A csoportszobák esztétikusak, tükrözvén az ott dolgozó pedagógusok egyéniségét, szem elıtt tartva a gyermekek igényeit. Csoportszobáink berendezésekor törekedtünk arra, hogy a gyermekek számára minden játéktevékenységnek külön helye legyen.

Az óvoda berendezése, tárgyi és személyi feltételei egyaránt gondoskodnak a gyermeki szükségletek kielégítésérıl, az érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésérıl.

Az épületekhez külön udvarrész tartozik, melynek nagy területe, játékai kiváló lehetıséget nyújtanak a szabad mozgásra, játékra és mozgás fejlıdésére. Gyermekeink szociokulturális háttere széles képet mutat. Sajnos évrıl- évre emelkedik a munkanélküli szülık száma. Van olyan család, ahol mind a két szülı átmenetileg elveszítette állását. Jelentıs azon családok száma, akik albérletben élnek és rendszeres szociális támogatásban részesülnek. A másik szélsıség szerint jó anyagi helyzető családok gyermekei is látogatják óvodánkat. A társadalmi összetételbıl a családok struktúrájából, anyagi helyzetébıl, mőveltségi szintjébıl adódóan nagy különbség mutatkozik a gyermekek értelmi, érzelmi és szociális szintjébıl. A gyerekek zöme napi 8-9 órát tölt az óvodában. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. Különös gondot fordítunk óvodánkban a testi- lelki egészség védelmére, mert meggyızıdésünk, hogy ez a tárgyi feltételeknél is nagyobb mértékben határozza meg gyermekeink közérzetét, s ez által egészségét. A nevelıi szobában logopédusunk segíti a gyermekek beszédfejlıdését.

-9-


Pedagógiai Program

2013.

A Fejlesztı Kuckóban fejlesztı pedagógusok tartanak fejlesztı foglalkozásokat az arra rá szoruló gyermekeknek, míg a pszichológiai szobában az óvoda pszichológus segítségét lehet igénybe venni.

I. 2. 3. Az óvodai nevelésben alapelvünk:

Gyermekközpontúság: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsıdleges színtere a család. A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatására törekszünk. Alapelvünk, hogy a gyermekek személyiségét elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak, segítik a gyermek személyiségének fejlıdését, valamint a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását szolgálják. Ennek megvalósítása érdekében az óvoda gondoskodik a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhetı, az életkornak és fejlettségnek megfelelı tevékenységekrıl, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı játékra. Ezekre a tevékenységekre épülı mőveltségtartalmak emberi értékek közvetítésére, a gyermek egészséges fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre törekszik.

Természet közeliség: Mindennapi nevelésünkben is fontos szerepet kap a környezettudatos nevelés, mellyel szeretnénk elérni azt, hogy a gyermekek tiszteljék környezetüket és bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt tennének benne. Séták, kirándulások alkalmával próbáljuk a gyermekeket fejleszteni és kihasználni azt a többletet, amit környezetünk nyújt.

Önazonosság: A gyerekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján, tevékenységközpontú módszerekkel történik, kiterjed a sajátos nevelési igényő, migráns, interkulturális gyermekek nevelésére is. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. - 10 -


Pedagógiai Program

2013.

I.2.4. Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása: Érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk. Az óvodáskorú gyermek magatartása érzelmileg vezérelt, ezért is fontos, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék. Fontos, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitőd és érzelmi töltés jellemezze, ezzel is hozzásegítve a gyermekek szociális érzékenységének fejlıdését, én-tudatuk alakulását, teret engedve az óvodába járó gyermekek önkifejezı és önérvényesítı törekvéseinek is. Az óvodai légkör a gyermeket annak elfogadására és megértésére neveli, hogy az emberek egymástól különbözıek.

A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása és a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának – önfegyelmének, önállóságának, kitartásának, feladattudatának,

szabálytudatának

–

fejlıdése,

szokás-

és

normarendszerének

megalapozása.

I.2.5. Az óvodai nevelés feladatai:

Az óvoda nevelésünk célja: A gyermekek egyéni képességeinek megfelelı sokoldalú, harmonikus személyiség kibontakoztatása, tevékenységeken keresztül, érzelem gazdag óvodai légkörben. Az eltérı fejlıdéső gyermekekre kiemelt figyelmet fordítunk. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

- 11 -


Pedagógiai Program

2013.

Ezen belül:

1. Az egészséges életmód alakítása, prevenciós feladatok ellátása, megfelelı szakemberek bevonásával.

2.Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása.

3.Az anyanyelvi- és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

4. Hátrányos helyzető gyermekek differenciált fejlesztése, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlıség megteremtése.

5. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.

6. Cselekvı-felfedezı tanulás szervezése. Tevékenység központú óvodai nevelésünk célja továbbá a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a)

A teljes gyermeki személyiség fejlesztését, ezzel az életre való felkészítést,

a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. b)

Az óvodai évek befejeztével a gyermek elérje az iskolai élet megkezdéséhez

szükséges fejlettségi szintet. c)

Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális

feltételeit a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. d)

Az óvoda nevelési módszereivel közvetetten segíti az iskolai közösségben

történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. e)

Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és

kielégítése, a kreativitás elıtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. f)

Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a

gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.

- 12 -


Pedagógiai Program

2013.

Óvodánkba járó HH/HHH, SNI gyermekek esetében nagymértékben hozzájárulhat az óvoda minden hátrányos helyzető gyermek esélyének növeléséhez. A rendszeres óvodába járás során a társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeretszerzések elısegítik az egyéni fejlıdést, a készségek és képességek kialakulását. Az óvodai közösség, a kisgyermekek és felnıttek egymásra hatása, a szokások, szabályok kialakítása, a rendszeresség, az érdeklıdés felkeltése és fenntartása hozzásegíti a gyermekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, a harmonikus személyiség formálódásában.

- 13 -


Pedagógiai Program

2013.

II. A tevékenységközpontú óvodai nevelés feladatai

II.1 Az egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása, a gyermek testi fejlıdésének elısegítése az óvodáskorban kiemelt jelentıségő. Célunk az élet, az egészség megırzése, fejlesztése, védelme, az egészséges, környezettudatos életmód szokásainak megalapozása.

Feladataink: A) Az egészséges, biztonságos környezet megteremtése. B) A gyermek egészségének védelme, megırzése. C) A gyermek gondozása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása. D) Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása. E) A gyermek mozgásigényének kielégítése, testi képességek fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése. F) Anyanyelvi nevelés

- 14 -


Pedagógiai Program

2013.

A) Az egészséges, biztonságos környezet megteremtése Az óvodáskori sajátosságokhoz igazodó napirendben megfelelı idı biztosítása a gondozási tevékenységek nyugodt tempóban történı végzéséhez. Az óvodapedagógus, dajka modell értékő bánásmódjának és kommunikációjának, összehangolt munkájának biztosítása. A gyermek életkori sajátosságaival, természetes életrendjével harmonizáló, egészséges, higiénés, esztétikus környezet biztosítása. Évszaktól

függetlenül

folyamatos

levegıcserével,

megfelelı

világítással,

megnyugtató színekkel, zsúfoltságmentes térrendezéssel hozzájárulunk a jó közérzet és higiénia megteremtéséhez. A tárgyi felszerelések a gyermekek számára hozzáférhetı, biztonságos elhelyezését tartjuk szem elıtt. A gyermekbalesetek megelızését szolgálja a szokás-szabályrendszer kialakítása is, folyamatos felnıtt jelenlétével. „Vigyázzunk egymásra” attitőd elsajátítása a gyermekcsoportokban. Óvodánkba érkezı új gyermekek esetén a családdal, gyermekkel ismerkedés folyamatában anamnézis felvétele, az egyes gyermek elızetes betegségeinek megismerése, a gyermek gondozottságának, egészségének figyelemmel kísérése. Személyi, tárgyi higiénés feltételek biztosítása. Nyáron, erıs napsugárzás esetén az udvari tartózkodás alatt a káros UV sugárzás elleni védekezés feltételeinek biztosítása, a szülık bevonásával, napvédı krémmel. A gyermekek árnyékban tartása. Az óvoda lehetıségeihez mérten a beteg gyermek ellátása, szükség esetén elkülönítése, a szülı, szükség esetén orvos értesítése. Allergén anyagok kiszőrése, felületeket napi rendszerességgel tisztán tartjuk. Az óvodai dolgozók elsısegély nyújtási ismereteinek szinten tartása, fejlesztése, a kapcsolódó tárgyi feltételek biztosítása. Az óvodapedagógus, dajka, szülı és segítı szakemberek együttmőködésének megvalósítása kisebb rendellenességek megelızése és/vagy fejlesztése érdekében. Mindennapi mozgás biztosítása a gyermekek számára a szabad levegın.

- 15 -


Pedagógiai Program

2013.

B) A gyermek gondozása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása A gyermek személyi gondozottságának figyelemmel kísérése, folyamatos kapcsolattartás a védınıkkel, az óvoda gyermekorvosával, fogorvosával. A tevékenységek nyugodt tempóban történı végzéséhez kellı idı biztosítása, a kapcsolódó szokások belsıvé válásának elısegítése. A testápolás feltételeinek megteremtése és a gyermekek higiénés szokásainak alakítása (a tisztálkodási, fogápolási eszközök, saját törölközı, féső, WC használat, szükség szerinti kéz, arcmosás, ebéd utáni fogápolás, zsebkendı helyes használata, differenciált segítségnyújtás a szokások alakításában). Az étkezési szokások alakítása (naposi teendık, teríték, helyes evıeszközhasználat, nyugodt étkezés) gyümölcs és zöldségnapok tartása szülık bevonásával, megfelelı mennyiségő folyadék biztosítása a nap bármely szakában, a gyermek egyéni igényeinek megfelelıen. Dohányzás megelızés Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának tagja vagyunk. A Magyar Vöröskereszt Bázisóvodája vagyunk Mosolygós Óvoda Programban való részvétel. Az öltözködés feltételeinek és szokásainak alakítása (öltözıszekrények, az öltözködés helyes sorrendjének, az évszaknak, idıjárásnak megfelelı öltözködés, differenciált segítség nyújtás a szokások alakításában, váltóruha és váltócipı használata). Az ebéd utáni pihenés, alvás optimális feltételeinek és szokásainak alakítása (szellıztetés, besötétítés, alvós ruhára való átöltözés, ágynemő, igény szerint „alvóka” használata, mesélés, halk ének/zene, természetes testhelyzet, gyermekek gerincét egyenesen tartó ágyak használata, pihenésre alkalmas nyugodt légkör kialakítása a csoportszobában).

Az SNI gyermek esetén a tevékenységek szükség szerinti kisebb egységekre bontása, elvégzésük alakításában a fokozatosság, következetesség betartása, folyamatos segítségnyújtás, fejlesztés az óvodapedagógus, dajka, pedagógiai asszisztens, logopédus, pszichológus, fejlesztı pedagógus együttmőködésével. - 16 -


Pedagógiai Program

2013.

C) Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása Az óvodapedagógusok, dajkák pozitív példaadásával az óvoda szőkebb és tágabb környezetének felfedeztetése, megismertetése a gyermekekkel, magába foglalva az élı-élettelen, valamint a környezetvédelméhez kapcsolódó alapvetı hozzáállás kialakítását. •A tevékenységekben a vízzel, papírral való takarékosságra szoktatás, a szelektív hulladékgyőjtés lehetséges formáinak bemutatása az óvodai dolgozók, gyermekek, szülık együttmőködésével (mőanyag kupak, fém palackok, elemek győjtése). Madárbarát óvodai programban való részvétel Zöld Óvoda cím elnyerésére való törekvés, feltételek megteremtése A tiszta, rendezett megjelenés és környezet iránti igény kialakítása. A gyermek mozgásigényének kielégítése, edzés, testi képességek fejlesztése. A mozgás biztonságos tárgyi feltételeinek megteremtése csoportszobában, udvaron egyaránt. Idıjárástól függıen a minél hosszabb szabad levegın való tartózkodás kihasználása. Mindennapos szervezett mozgással (csoportban és/vagy udvaron) a harmonikus, összerendezett nagy/finommozgás fejlesztése. Rendszeres egészségfejlesztı testmozgással a légzı-keringési szervek teljesítıképességének növelése, testtartás javítása, csont és izomrendszer, lábboltozat erısítése, a testséma, téri tájékozódás, ügyesség, állóképesség fejlesztése. Mozgásos játékok (futó, fogó, dobó, ugró, ugróköteles, labdával, karikával végezhetı játékok, népi játékok) kezdeményezése. Séták, kirándulások szervezése

- 17 -


Pedagógiai Program

2013.

A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére Vannak ismeretei az egészség értékérıl. Tud néhány környezettudatos magatartással kapcsolatos szokást. Szokásává válik a rendszeres, gondos, önálló tisztálkodás. A testápolásban önálló, az eszközöket tisztán a helyére teszi. Betartja a kulturált étkezés szokásait, megfelelıen rág, helyesen használja az evıeszközöket. Az ételt elveszi, önállóan tölt, igényeinek megfelelıen szed a tálból. A gyermek szükségletévé válik a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás. Önállóan, megfelelı sorrendben, évszaknak megfelelıen öltözik, ruháját rendben tartja. Igénye van a rendezett külsıre. Tiszteletben tartja társai pihenési szokásait. Mozgása harmonikus, összerendezett. Mozgását, testi szükségletei kielégítését irányítani képes. A tevékenységekhez kapcsolódó szavakat, kifejezéseket ismeri és alkalmazza. SNI gyermek igényeinek és képességeinek megfelelın alkalmazza, használja a technikákat és segítı eszközöket.

- 18 -


Pedagógiai Program

2013.

II.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemzı tulajdonsága viselkedésének érzelmi vezéreltsége. Ezért is oly fontos, hogy az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermekeket.

Célunk az érzelmi biztonság megteremtése, a pozitív énkép, érzelmi kapcsolatok kialakítása, közösségi élet tevékenységrendszerében az együttélést segítı erkölcsi, akarati tulajdonságok, magatartási szokások megalapozása. A szőkebb és tágabb környezetükben eligazodó, kapcsolatokat kialakító, együttmőködı gyermekek nevelése.

Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szőkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülıföldhöz való kötıdés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

Feladataink: A) Feltételek megteremtése. B) Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés. C) Magatartási, viselkedési normák és szokások alakítása. D) Közös élményekre épülı tevékenységek gyakorlása, ünnepek megtartása az óvodában. E) Modellnyújtás. F) Anyanyelvi nevelés.

- 19 -


Pedagógiai Program

2013.

A) Feltételek megteremtése Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derős, szeretetteljes, befogadó légkör teremtése. A gyermek személyiségének legmegfelelıbb beilleszkedés pozitív érzelmi hatásainak elısegítése, a gyermek egyéni igényének legmegfelelıbb beszoktatás biztosítása. Elfogadó, empatikus, toleráns, pozitív érzelmi töltéső kapcsolat kialakítása óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek között. Az

óvodai

dolgozók

modellértékő

bánásmódjának,

viselkedésének

és

kommunikációjának biztosítása.

B) Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés. Óvodába lépés elıtt családlátogatás szervezése a felvételt nyert gyerekeknél. A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék. A gyermekek érzelmi, szociális fejlettségének megismerése és figyelemmel kísérése. A gyermekek számára legmegfelelıbb gondoskodás, egyéni, differenciált bánásmód, képességfejlesztés, egyénre szabott pozitív értékelés megvalósítása. Önismeret, énkép fejlesztése, az önkifejezı és a szociálisan elfogadható önérvényesítı

törekvések

támogatása,

a

gyermek

hozzásegítése

saját

pozitívumainak felismeréséhez, a sikertelenségek elviseléséhez, képessé tenni a változásra, fejlıdésre. A közösségben elfoglalt hely, társas készségek ismeretében a szociális kompetenciák kibontakoztatása, megerısítése. A gyermek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Szociális zavarok megelızése, csökkentése, a nehezen szocializálható, szociálisan, érzelmileg hátrányos helyzető (továbbiakban HH), a halmozottan hátrányos helyzető (továbbiakban HHH) gyermekekkel való sajátos törıdés, speciális fejlesztés megvalósítása.

- 20 -


Pedagógiai Program

2013.

C) Magatartási, viselkedési normák és szokások alakítása. Egyénileg a gyermek adottságaihoz mérten eredményes, a közösség szempontjából értékes magatartási, viselkedés szokások kialakítása, ezek belsıvé válásának elısegítése. A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentıs az óvoda együttmőködı szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott

felkészültséggel

rendelkezı

szakemberekkel.

Esélyegyenlıség biztosítása. A gyermekek minél gazdagabb kapcsolatrendszerének kialakítása. A konfliktushelyzetek megfelelı kezelésének segítésére drámajátékok alkalmazása. A magyarság, magyar nép kultúrájával és hagyományaival való ismerkedés. A gyermeki tevékenységek szabadságának biztosítása, a legszükségesebb határok, korlátozások megjelölése. Közösségi szokások alakítása a gyermekekkel közösen, melyben biztosított a gyermek, választási lehetısége, önálló döntési képességének fejlesztése. Tapasztalatok gazdagítása a csoportnormáknak megfelelı társas együttélésrıl, saját vágyaik, akaratuk megvalósításának lehetıségeirıl és korlátairól, szükségleteik késleltetésérıl. Csoportnormáknak megfelelı együttmőködési és kommunikációs formák fejlesztése, a belsı kontroll alakítása. A különbözıségek elfogadásának természetessé tétele a csoportokban. Óvodapedagógus, dajka a viselkedésével, modell nyújtásával a kiegyensúlyozott társas pozíciók, baráti kapcsolatok alakulását segíti. Felnıtt modellnyújtás a konfliktus és stressz helyzetek agressziómentes feloldására, megoldási technikák alkalmazására. Erkölcsi tulajdonságok (pl. együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség, együttmőködés, egymáshoz való alkalmazkodás) fejlıdésének elısegítése, kialakítása. Akarati tulajdonságok (pl. önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat) fejlıdésének elısegítése, kialakítása. A gyermeki viselkedés, társas kapcsolatok változásainak nyomon követése.

- 21 -


Pedagógiai Program

2013.

SNI gyermek akaratának, önmotiváló készségének erısítése, érzéseik elfogadására, akadályok legyızésére ösztönzés. Figyelmesség, segítıkészség, felelısségérzet, empátia kialakítása a többségi gyermekekben, a fejlıdésben akadályozott társaikkal való együttmőködés során.

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: A gyermek ragaszkodik a társaihoz, a csoportban dolgozó felnıttekhez. Aktívan tevékenykedik, képes együttmőködni, másnak segíteni, részt vesz a közös tevékenységekben. Elfogadja és természetesen használja a z egyes tevékenységek által megkívánt magatartási formákat. Az udvariasság alapvetı formáinak betartásával kommunikál. tisztelettel viselkednek társaikkal és a felnıttekkel szemben. Természetes módon elfogadja a különbözıségeket. Játékszereken megosztozik társaival. Élményeiket és gondolataikat egyre könnyebben és árnyaltabban, választékosabban fogalmazzák meg, ezáltal is alkalmasabbá válva a másokkal való együttmőködésre. Konfliktus helyzetben a csoportnormák alapján képes társaival egyezkedni. A gyermekek szabálytudata kialakul, vállalják tetteik következményeit. A csoportba érkezı vendégeket udvariasan fogadja. Korának megfelelıen szociálisan éretté válik, készen áll az iskolába lépésre. Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a szülıvel és a gyermek fejlesztését segítı szakemberekkel közösen együttmőködve alakítjuk ki, a gyermek egyéni állapotának megfelelıen.

- 22 -


Pedagógiai Program

2013.

II.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is tartalmát képezi.

Idıt és figyelmet fordítunk a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére. Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk, kreatívabbá formáljuk óvodásaink kifejezıkészségét, szókincsét, verbális alkotó készségét. Mindez a gyermek egyéni érdeklıdésére, kíváncsiságára (mint életkori sajátosságra), valamint meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl.

Célunk olyan gyermekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat és az életkoruknak megfelelı beszédészleléssel, beszédmegértéssel, kifejezıkészséggel rendelkeznek.

- 23 -


Pedagógiai Program

2013.

Feladataink: A gyermek értelmi nevelése: a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése. A gyermek értelmi képességeinek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás). Derős, toleráns, játékos, ösztönzı, élményekben gazdag óvodai környezet megteremtése. Sokszínő élményszerzési lehetıség biztosítása. Példaértékő felnıtt beszédkultúra, mintaadással. A nyelvhasználat helyes szabályainak indirekt közvetítése. Az anyanyelvi nevelés megvalósítása valamennyi tevékenységforma keretében.

A beszédtechnikai, beszédértési szint, az összefüggı beszéd, a szókincs, a kifejezıkészség, képesség folyamatos figyelemmel kísérése, egyéni, differenciált fejlesztése. A beszédhelyzetekben tapasztalt viselkedés, a kommunikációs készségek, képességek változásainak pozitív megerısítése. A fejlett anyanyelvő és intellektusú gyermekek tehetséggondozása. Játékos anyanyelvi gyakorlatok. Egyéni értelmi képességstruktúra megismerése, gyermekben rejlı potenciális lehetıségek, képességek kibontakoztatása, a készségek, képességek fejlıdésének egyéni, differenciált segítése. A természetes beszéd és a gyermek kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. A környezettel való érintkezés, önkifejezés, helyes, szép, tiszta beszéd kialakítása. Beszéddel kifejezett gyermeki érzelmek, gondolatok, kérdések meghallgatása, kérdések megfogalmazásának támogatása, ösztönzése, felnıtt kérdésekre, kérésekre a gyermek válaszainak igénylése. Tevékenységekben a beszélgetések, a szókincs gyarapítás mindennapivá tétele.

- 24 -


Pedagógiai Program

2013.

Folyamatos, összefüggı nyelvi kifejezıkészség, beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése, kommunikációs jelzések felismerésének, alkalmazásának gyakoroltatása. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. Együttmőködés a segítı szakemberekkel és a családdal a megelızés és a korrekció területén. A gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára építve a világ cselekvı megismerésének elısegítése, komplex hatások érvényesítése. A gyermek további élményekhez, tapasztalatokhoz való juttatása az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. A megszerzett tapasztalatok, élmények különbözı élethelyzetekben és tevékenységekben történı alkalmazásának elısegítése. A különbözı tevékenységek szervezése során a gyermeki belsı motivációra, kíváncsiságra építve az önmotiválás képességének fejlesztése, a tevékenységekben való elmélyülés örömének erısítése. Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások alkalmazásával az egyéni értelmi készség, képességfejlesztés megvalósítása. A gyermek eljuttatása a szimbolikus gondolkodástól a szemléletes, tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig, az ismert fogalmak használatáig.

- 25 -


Pedagógiai Program

2013.

III. Beszédviselkedés, beszédművelés, kommunikáció fejlesztése az óvodai csoportban, különös figyelemmel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében: Köszönés felnıtteknek, társaknak (kapcsolatfelvétel, köszönés). Bemutatkozás (jól érthetı személy és utónév). Megszólítás (megszólításra, válaszadásra vonatkozó nyelvi formák). Üzenetközvetítés (köszönés és megszólítás után üzenet átadás, az esetleges válasz megjegyzése, elköszönés). Ismerkedı és kapcsolatteremtı játékok (kommunikációs készség, kapcsolatteremtési módok, érzelmek tükröztetése arcon mimikával, testbeszéddel). Szándéknyilvánítások (udvarias megszólítás, udvarias kérés, információ megszerzése érdekében szükséges szövegalkotás, helyzetek indulatmentes kezelése). Szókincsjátékok (után mondás, szinonimák, győjtıfogalmak, aktív szókincs fejlesztése). Ellentétpárok, fogalomrendezés (logikus képi gondolkodás, csoportosítás). Mondatbıvítések (mondatalkotás, nyelvtani szabályok szerinti mondatszerkesztés). Részleges képolvasás, képrıl mesélés (következtetések szóbeli megfogalmazása, igeidık, igeragozás helyes használata). Elbeszélés élmény, ill. kép alapján (beszédkedv fenntartása, összefüggı, folyamatos beszéd). Játék versekkel, mondókákkal (beszédritmus, hangszínváltozások). Mese-befejezés meghallgatott meserészlet, vagy kép alapján; meseszövés, önállóan kitalált mese (összefüggı folyamatos beszéd, cselekvések, történések idırendi sorrendbeillesztése). Mese reprodukció bábjátékkal, dramatizálással, mimetikus játékok (történések, cselekvések megjelenítése beszéddel, mozgással és kommunikációs jelrendszerrel).

- 26 -


Pedagógiai Program

2013.

Figyelemfejlesztı játékok (hallási figyelem, megfigyelıképesség, logikus gondolkodás, emlékezet, nyelvi kifejezıkészség, önfegyelem, matematikai készség, ritmusérzék fejlesztése). Bizalomerısítı játékok (megérintés, téri tájékozódás, kezesség, oldaliság, artikuláció fejlesztése). Érzékelő játékok, tárgyakkal történő manipuláció, az érzékszervek bevonása a megismerés folyamatába (érzékszervek, finommotorika, téri mozgás, interakció fejlesztése)

III.1. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Megismert metakommunikációs jelrendszert, beszédviselkedési módokat a gyermek életkorának megfelelıen alkalmazza páros kapcsolatokban és csoportos helyzetekben egyaránt. Különbözı mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, minden szófajt használ, közöl, kérdez, válaszol, mesél. A megismert szavakat, szófordulatokat más beszédhelyzetben is alkalmazza. Életkorának megfelelı beszédfegyelemmel rendelkezik, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Életkorának megfelelı szókinccsel rendelkezik, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Segítı szakemberrel –logopédus - együttmőködik. A cselekvı képi szemléletes gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Tud általánosítani, viszonyítani, fogalmakat alkotni. Problémamegoldó és kreatív gondolkodása kialakulóban van, ok-okozatokat észrevesz. Érdeklıdik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. Részt vesz a tapasztalatszerzésben, cselekvı megismerésben. Egyre pontosabb, valósághő észlelésre képes. Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a szülıvel és a gyermek fejlesztését segítı szakemberekkel közösen együttmőködve alakítjuk ki, a gyermek egyéni állapotának megfelelıen.

- 27 -


Pedagógiai Program

2013.

III.2. SNI Fejlesztési feladatok

•

A nyelvi hátrányokkal küzdı gyermekek felzárkóztatása, verbális

kifejezıkészségének fejlesztése, a gyermek önmagához képest optimális szintre való eljuttatása logopédus segítségével. •

A részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett tervszerő,

célirányos fejlesztés szakemberek segítségével, szülık együttmőködésével. •

A beszédfejlıdés folyamatos nyomon követése, szülık legkésıbb

negyedévenkénti tájékoztatása a gyermek fejlıdésében bekövetkezett változásokról. •

A keveset beszélı SNI gyermek egyéni kifejezésmódjának megismerése a

család segítségével, együttmőködésével és ez egyéni kifejezésmód megértésének segítése a többségi gyermekek számára.

- 28 -


Pedagógiai Program

2013.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei IV.1. Személyi feltételek Óvodánkban, a nevelımunka középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplı az óvodapedagógus, akinek személyisége, elfogadó, segítı, támogató attitődje modellt nyújt a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda mőködését segítı nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Migráns gyermekek nevelésében az óvodában dolgozóknak feladatuk lehetıséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az óvodapedagógus a gyermek szeretetszükségletét kielégíti, mellyel a gyermek számára biztonságérzetet ad és az óvodai dolgozói mindig szem elıtt tartják, hogy viselkedésük modell értékő a gyermekek számára. Figyelembe vesszük a gyermeki esélyegyenlıség és az egyenlı bánásmód biztosításának követelményét.

SNI

gyermekek

neveléséhez

speciálisan

képzett

szakemberek

közremőködését vesszük igénybe: óvodánkban logopédus, pszichológus, fejlesztı pedagógus és pedagógiai asszisztensek segítik a nevelımunkát.

A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítıjének tekintjük, egyike a gyermekeket nevelı felnıttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a gyermekekre. Ahhoz, hogy a dajka a nevelési folyamatban közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, kiemelten fontos, hogy tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseirıl, módszereirıl. mindig a pedagógiai programnak megfelelıen kell tevékenykedniük, annak tudatában, hogy az együttmőködés, munkamegosztás tudatos folyamat, melynek tervét a csoportnaplóban jelenítjük meg (munkatársi értekezletek).

Az óvoda minden dolgozójának összehangolt munkája elengedhetetlen a feladataink megvalósításához.

- 29 -


Pedagógiai Program

2013.

IV.1.1. Alkalmazottakkal szemben támasztott követelmények, elvárások: Etikai kódex betartása. Óvoda helyi programjának ismerete, alkalmazása. Gyerekek sokszínő tevékenykedtetésének megszervezése, ezzel párhuzamosan a gyerekek egyéni fejlesztésének biztosítása. Óvodában dolgozók alapvetı igénye legyen a megújulásra, folyamatos önképzésre és a tanultak óvodai életben való alkalmazására. Gyermekszeretet, a gyermekek tisztelete, védelme. Igényük legyen és képesek legyen a valós értékek közvetítésére és átadására. Olyan programokat szervezzenek, ahol a szülık számára is mintát tudnak adni, ill. kapni. Tudjanak büszkék lenni óvodánkra. Legyenek képesek önmaguk és az óvoda menedzselésére. Munkatársi kapcsolataikra az együttmőködési készség, az egymás munkájának megismerésére, megbecsülésére törekvés legyen jellemzı. Empátia, elfogadás és kölcsönös tisztelet kialakítására való törekvés, ugyanakkor legyenek képesek önmaguk és egymás értékeinek reális értékelésére. Az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat, a közösségi élet és az egészséges- környezettudatos életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. Tudjanak jól kommunikálni, konfliktus megoldás esetén erıszakmentes megoldás, példamutatás. Legyenek igényesek önmagukra, környezetükre és munkájukat örömmel végezzék. Másság, egymás különbségeinek tiszteletben tartása, elfogadása. Ennek érdekében lehetıleg olyan továbbképzéseken vegyenek részt, amire az óvodának, mint szolgáltató intézménynek szüksége van. Pl. szociálpedagógus, gyógy testnevelı, inkluzív pedagógiával kapcsolatos szakvizsgás képzések, mérés-értékelési képzések, számítógépes

ismeretek,

környezetvédelmi

drámapedagógus, játék- és szabadidı szervezı stb.

- 30 -

képzések,

fejlesztı

pedagógus,


Pedagógiai Program

2013.

Nevelıtestületünkre jellemzı az ismeretszerzés, a tudás iránti vágy. Mindannyian elvégeztük a törvényben elıírt 120 órás akkreditált tanfolyamot. A Helyi Nevelési Programunk eredményes megvalósításához a szükséges szakértelemmel, pedagógus továbbképzéssel rendelkezünk.

Munkakör megnevezése Óvodapedagógus (vezetıvel együtt) Pedagógiai munkát segítık (pszichológus, logopédus, fejlesztıpedagógus, pedagógiai asszisztens) Dajka Adminisztratív munkakörben dolgozó (óvodatitkár,) Karbantartó

IV.1.2. Pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége Óvodapedagógusok képzettsége Egy diplomával rendelkezik Két diplomával rendelkezik Három diplomával rendelkezik Fıiskolai diploma Egyetemi diploma Fıiskolai diploma és szakvizsga Fıiskola és szakirányú végzettség Egyetemi diploma és két szakvizsga

Óvodapedagógusok képzettsége Óvodai szakértı Gyógy testnevelı Gyermek táncoktató Bölcsész pedagógiai szakos tanár Vezetı óvodapedagógus Pszichológus Fejlesztıpedagógus Logopédus, gyógypedagógus

- 31 -

Fı 16 2 1 17 2 3 0 1

Fı 2 1 1 1 1 1 1 1

Fı 19 6 14 1 2


Pedagógiai Program

2013.

IV.2. Tárgyi feltételek

Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, melyeket önkormányzati támogatásokkal, költségvetésbıl, alapítványi támogatással, pályázatok útján szerezzük be. Óvodánk külsı-belsı terei, berendezése során szem elıtt tartottuk, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megırzését, fejlıdését és megfeleljen a gyermekek változó testméretének. Óvodánkban, a gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, a gyermekek számára hozzáférhetı helyen, a biztonságukra figyelemmel helyeztük el. Csoportszobáinkban a játéktevékenységhez és az egyéni fejlesztéshez szükséges eszközöket folyamatosan bıvítjük, gazdagítjuk. Szépen felújított mosdók, öltözık, jól felszerelt udvar áll a gyermekek rendelkezésére. A csoportok játékeszközeiket a belsı igényeiknek megfelelıen választhatják ki, mindezek biztonságukat, kényelmüket szolgálják, melyek változatos színükkel, formájukkal harmóniát is sugároznak. A szülıkkel való kapcsolattartás érdekében a fogadóórákat és a megbeszéléseket a nevelıi szobában, illetve az irodákban tartjuk.

- 32 -


Eszközrendszer

Pedagógiai Program

Van Felújításra szorul Meglévı értékeink karbantartása, óvása X X

Csoportszoba Tornaterem Játszó udvar Óvodavezetıi iroda Óvodavezetı-helyettesi iroda Adminisztratív dolgozói iroda Orvosi szoba Raktárhelyiség Könyvtár Gyermekmosdó, WC Tálaló konyha Tálaló-mosogató, ezen belül étkezı Felnıtt mosdó Szertár Nevelıi szoba Nevelı munkát segítı szakemberek számára helységek kialakítása, eszközök biztosítása Só szoba Hőtıszekrény Mosógép Takarítógép Mosogatógép Felnıttek számára informatikai eszközök További galériák elhelyezése Megfelelı számú, kulturált mosdóhelyiség kialakítása Szárító helyiség kialakítása Felnıtt öltızök, öltözıszekrények Udvari bejárati kapuk kódos beléptetı rendszere Udvar különféle borításainak (udvar, fő) felújítása, udvari játékok EU-s szabványosítása, bıvítése Pancsoló medencéhez zuhanyzó, lábmosó, kialakítása, boltíves medencetetı felszerelése Homokozókat védı takaróháló Energiafelhasználás csökkentése /nyílászáró csere, tetıszerkezet cseréje/ Épület akadálymentesítése Kamerás biztonsági rendszer kiépítése Gyermeköltözı Udvari ivó-kutak

2013.

Tervezett

X X X

X

X

X

X

X

X X

X

X X X X

X X X X X

X X X X

X X X

X X X

X X

X X X

X X

X X

X

X

X

X X

X X X X

X

A különálló épületeket összekötı folyosók kialakításával lehetıség lenne tornaterem és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségek megépítésére.

- 33 -


Pedagógiai Program

2013.

IV.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermekek óvodai életét céltudatosan kell kialakítani. A napirend és heti rend biztosítja a gyermekek egészséges fejlıdését, hiszen megfelelı állandóságával megfelelı idıkereteket jelöl meg minden tevékenységhez. Ezek a megfelelı idıtartamú párhuzamosan

végezhetı,

differenciált

tevékenységek

tervezésével,

szervezésével

valósulnak meg. Ugyanakkor, a rendszeres ismétlıdések érzelmi biztonságot nyújtanak a gyermek számára. A stabil elemeken túl (étkezés, pihenés) az óvónı készíti el saját csoportjára vonatkoztatva a napi- és heti rendet, figyelembe véve az óvoda adottságait és a csoport szerkezetét, a gyermekek személyiségét, egyéni szükségleteit. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi, a játéknak kitüntetett szerepet biztosít. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van, melynek folyamatát az óvodapedagógus kihasználja, a gyermekekkel építi kapcsolatait, segíti önállóságuk fejlıdését, együttmőködve a gondozást végzı munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlıdésük nyomon követését különbözı kötelezı dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve az óvodapedagógus jelenlétében és közremőködésével.

IV.3.1. Nyitvatartás: Az óvodánk hétköznap, 5 napos munkarenddel, egész éven át nyitva tart. Nyitvatartási idı: Hétfıtıl – Péntekig 6.00-18.00

IV.3.2. A csoportok kialakításának szempontjai: Óvodánk 9 csoportos, lehetıségünk van a homogén életkorú és vegyes csoportok szervezésére is.

- 34 -


Pedagógiai Program

2013.

IV.3.3. Napirend A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek napirendjét, idıbeosztását, különös tekintettel arra, hogy a napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. Lehetıvé teszi a szabad levegın való tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenység szabad kibontakozását. A gyermek fejlıdését biztosító feltételek az együttmőködı képességét, feladattudatát fejlesztı, növekvı idıtartamú csoportos foglalkozások tervezésével valósulnak meg, melyet a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének megfelelıen tervezünk. A napirenden belül a legtöbb idıt a játék kapja.

A napirend általános idıkeretei 12 órás óvodai nyitva tartás esetén:

Játék és szabadidıs tevékenység 5-7 óra, a gyermek étkezésétıl és távozásától függıen Étkezés, pihenés 3-3,5 óra Öltözködés, tisztálkodási tevékenység maximum 1 óra Komplex foglalkozások naponta 25 perc maximum. A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idı rugalmasan változtatható a körülmények, évszakok, váratlan események hatására.

- 35 -


Pedagógiai Program

2013.

IV.3.3.1 Napirend

Napirend 3-4 évesek

4-5 évesek Tevékenységek

5-6-7-8 évesek

Gyülekezés, játék, Felajánlott-választható tevékenységek; Tisztálkodás, testápolás, folyamatos tízórai; Egészségmegırzı testmozgás Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés, tehetséggondozás, játék a szabadban, séta, helyszíni megfigyelések; játék a gyermekek együttmőködését, feladattudatát, kompetenciáját, képességeit fejlesztı növekvı idıtartamú (max.10-25 perc csoportos tevékenységek);

Gyülekezés, játék, Felajánlott-választható tevékenységek; Tisztálkodás, testápolás, folyamatos tízórai; Egészségmegırzı testmozgás Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés, tehetséggondozás, játék a szabadban, séta, helyszíni megfigyelések; kísérletek, játék a gyermekek együttmőködését, feladattudatát, kompetenciáját, képességeit fejlesztı növekvı idıtartamú (max.10-25 perc csoportos tevékenységek);

Gyülekezés, játék, Felajánlott-választható tevékenységek; Tisztálkodás, testápolás, folyamatos tízórai; Egészségmegırzı testmozgás Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás játék a szabadban, séta, helyszíni megfigyelések; játék a gyermekek együttmőködését, feladattudatát, kompetenciáját, képességeit fejlesztı növekvı idıtartamú (max.10-25 perc csoportos tevékenységek);

Idıkeretek

6.00-10.00 óráig

10.00-11.30 óráig

11.30-14.3015.00 Óráig 14.30-15.0017.00 Óráig

Testápolás, ebéd; pihenés (15.00 óráig)

Testápolás, ebéd; Testápolás, ebéd; pihenés (14.30-15.00 pihenés (14.30 óráig) óráig) Uzsonna, játék, Uzsonna, játék, Uzsonna, játék, felajánlott felajánlott felajánlott tevékenységek, jó idı tevékenységek, egyéni tevékenységek, egyéni esetén a szabadban fejlesztés fejlesztés tehetséggondozás, jó tehetséggondozás, jó idı esetén a szabadban idı esetén a szabadban 17.00-18.00 Játék, felajánlott Játék, felajánlott Játék, felajánlott Óráig tevékenységek (jó idı tevékenységek (jó idı tevékenységek (jó idı esetén a szabadban) esetén a szabadban) esetén a szabadban) /Szabadon dönthet/ az óvodapedagógus abban, hogy a komplexitás keretében mely tevékenységeket és szervezeti formákat választjuk a gyermekek egyéni fejlesztése érdekében - 36 -


Pedagógiai Program

2013.

IV.3.4. Hetirend A hetirend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugodt légkört teremti meg az óvodai csoportban. A hetirend és a napirend biztosítja a szokásrendszer kialakításával a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlıdését, és lehetıséget nyújt az óvodások napi életének megszervezéséhez, melyet egész nap az óvodapedagógus irányít. Rugalmas, a gyermek igényeihez alkalmazkodó hetirend összeállításával biztosítjuk, hogy a gyermeki ötletek, javaslatok meghallgatására, kipróbálására is elegendı idı jusson. a rugalmasság a helyzethez való alkalmazkodást segíti elı, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Szabadon dönthet az óvodapedagógus abban, hogy a komplexitás keretében mely tevékenységeket és szervezeti formákat választjuk a gyermekek egyéni fejlesztése érdekében az egyes napok folyamán. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különbözı nézıpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Óvodánk feladatai közé tartozik a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek felismerése és fejlesztése is.

A hetirend életkortól függetlenül naponta biztosítja a mindennapos egészségfejlesztı testmozgást. A keret és az idıtartam változó, szervezhetı kezdeményezett vagy kötött formában. Heti egy alkalommal (3-4 éves korosztály számára), a többi korosztály számára heti két alkalommal, kötelezı az egészségfejlesztı testmozgás.

A felajánlott, választható mőveltségtartalmat, integráló tevékenységet úgy alakítjuk, hogy naponta folyamatosan legyen lehetıség: pl.: a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységekre, amelyek a játék keretein belül szervezhetık.

- 37 -


Pedagógiai Program

2013.

IV.3.4. Óvodánk kapcsolatrendszere

A gyermeknevelés elsıdleges színtere a család, az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlıdését. Ennek alapvetı feltétele a családdal való szoros együttmőködés. Az elsı találkozás a gyermekkel a beiratkozás, ahol a szülı és gyermek igényeihez mérten rövid bepillantást nyerhetnek az óvoda életébe. A beiratkozáskor az adatfelvételen és a gyermekrıl szerzett benyomásokon túl egy kötetlen beszélgetésben kölcsönösen tájékozódunk – a szülı az óvoda belsı életérıl, az óvoda a család helyzetérıl, a gyermeket érı hatásokról.

A) Szülıkkel való kapcsolattartás: • Szülıi értekezletek Tájékoztató szülıi értekezletre hívjuk az újonnan óvodába kerülı gyermekek szüleit június közepén. A szülık rövid tájékoztatást kapnak óvodánk személyi- és tárgyi feltételeirıl, a bölcsıde és az óvoda közti különbségrıl: óvodánk pszichológusának közremőködésével elmondjuk a beszoktatás menetét, a napirendet, a tevékenység formáit, az étkezések befizetését stb. illetıen. Elmondjuk, miben számítunk a gyermekek önállóságára, miben adunk - és mihez várunk segítséget a szülıktıl. Megismertetjük a szülıkkel az óvoda nevelési koncepcióját, a házirendet, óvodánk pedagógiai programját; az óvoda hagyományait, ünnepeit és hétköznapjait. Módot adunk az egyéni kérések és javaslatok elmondására. A tájékoztató szülıi értekezlet célja, hogy gyermekük óvodai évei alatt, a szülık zavartalanul eligazodjanak az óvoda belsı életében, értsék és támogassák azt a nevelıi szándékot, melynek minden eleme gyermekeik jó közérzete és fejlıdése érdekében történik. A szülıi értekezletekrıl jegyzıkönyv készül.

- 38 -


Pedagógiai Program

2013.

• Csoportok szülıi értekezletei Célja a szülık számára a csoport életébe való betekintés, a csoport legjellemzıbb tevékenységformáinak az ismertetése, az óvodai nevelés feladatai ezzel kapcsolatban. Javaslatot teszünk arra, hogyan segíthetik elı a szülık gyermekeik fejlıdését. Megbeszéljük a csoport életével kapcsolatos aktualitásokat és lehetıséget adunk a személyes érdeklıdésre, probléma felvetésre és segítségnyújtásra is. A szülıi értekezletekrıl jegyzıkönyv készül. • Réteg szülıi értekezletek Ezek az alkalmak egy-egy aktuális, szülıket érintı téma, kérdés köré csoportosulnak a témára jellemzı szakember meghívásával. Pl.: „Segítség, hisztizik a gyermekem” – pszichológus által vezetett szülıi kiscsoport; „Egészséges táplálkozás gyermekkorban” – dietetikus tartotta elıadás, szülıi fórum. Ezek a speciális szülıi értekezletek az ismeretterjesztésen túl lehetıséget nyújtanak a szülık számára az ismerkedésre, problémáik megbeszélésére, közösség építésére. • Egyéni fogadóórák, konzultációk a szülıkkel Amennyiben a gyermek egyéni érdekei azt kívánják, minden nap van mód arra, hogy a szülık személyes közléseiket elmondhassák, információt, segítséget kapjanak - néhány perc erejéig. Kritikusnak számító vagy diszkréciót igénylı ügyekben, a szülık idıpontot kérhetnek az óvónıktıl, ill. az óvodapedagógus is idıpontot egyeztethet a szülıkkel, ezzel alkalmat teremtve a nyugodt, bizalmas beszélgetésre a nevelıi szobában. Fogadóóra a nevelési év bármely idıszakában, többször is kérhetı. Kiemelt

figyelmet

igénylı

gyermek

esetén,

amennyiben

felmerül

a

speciális

képességfejlesztés szükségessége, a szülı beleegyezését követıen az óvoda pszichológusa, logopédusa vagy fejlesztı pedagógusának vizsgálata után, amennyiben szükséges, a Nevelési Tanácsadóba utaljuk a gyermeket. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nehezen szocializálható, a fejlıdésben lemaradt, pszichés és családi zavarral küzdı, pszichológiai és/vagy logopédiai kezelésre szoruló gyermekekre. Szüleiknek folyamatosan lehetıséget adunk a személyes beszélgetésekre, melyek segítik a tények feltárását, a megoldás és a megfelelı szakember megtalálását. A fogadóórákról jegyzıkönyv készül és a csoportnaplóban is bejegyzésre kerül. a szülıt félévente tájékoztatjuk gyermeke

- 39 -


Pedagógiai Program

2013.

fejlıdésérıl, SNI gyermek esetében ez a tájékoztatás negyedévente történik fogadóóra keretein belül. • Kapcsolattartás egyéb formái A családok megismerését szolgálják az elızetesen megbeszélt családlátogatások. Nagyon kedvelt és nagyon eredményes alkalmak ezek: gyerek, szülı, óvodapedagógus számára megerısítik a közösséghez tartozás érzését és ezen belül egyre jobban megismerjük az egyént. Közös program a papírgyőjtés is, mely szemléletformálásra, lokális cselekvésre ösztönöz. Hagyományként ırizzük Liliomos napot az óvoda udvarán, ahol színes programokkal látjuk vendégül óvodába járó gyermekeink családját és a leendı kiscsoportosokat, akik kötetlen formában ismerkedhetnek az óvoda ünnepi hangulatával.

• Az óvodáról információ szolgáltatása Az óvodánk weblapja: liliomovi.hu Faliújságunkon folyamatosan tudatjuk a szülıkkel az aktuális programjainkat, az óvodában folyó nevelési feladatainkat. Nyílt napokon a szülıknek lehetıséget biztosítunk a napi óvodai életbe való betekintésre. Átélhetik a játék fontosságát, készségekre, képességekre gyakorolt hatását, megismerve gyermekük viselkedését, helyzetét a csoportban. A nyílt napok idejérıl legalább egy héttel hamarabb tájékoztatjuk a szülıket személyes meghívó átadásával és a csoportos faliújságon keresztül.

- 40 -


Pedagógiai Program

2013.

B) Intézményekkel való kapcsolattartás Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés elıtt, az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményezı.

Kapcsolatunk a bölcsıdével

A tavaszi beiratkozást megelızıen a bölcsıde vezetıje elkészíti az óvodába menık névsorát, mely követhetıvé teszi a körzet szerinti gyerekek jelentkezését. Ekkor már sor kerülhet a kiemelt figyelmet kívánó, SNI gyermekek helyzetének a megnyugtató elrendezésére is. Beiratkozás után kedves hangú levélben tájékoztatjuk a hozzánk felvett kisgyermekeket és szüleiket, jelükrıl valamint csoportjukról és az elsı szülıi értekezlet idıpontjáról. Kolléganıinktıl érdeklıdünk a gyerekek szokásairól, családban elfoglalt helyérıl. Bizalommal fogadjuk az étkezési segélyezés iránti javaslatukat, mert így a nehéz sorsú családok számára az átmenet nem jelent akkora anyagi megterhelést.

A beiratkozáskor jelzett kívánságokat, baráti kapcsolatokat lehetıségek szerint igyekszünk figyelembe venni a csoport szervezésekor, hogy ezzel is megkönnyítsük a gyermek zökkenımentes beilleszkedését az óvodánkba. Bizonytalan, problémás esetekben az intézményvezetık és óvodapedagógusok teljes bizalommal fordulnak egymáshoz - esetfeltárás megoldása érdekében.

- 41 -


Pedagógiai Program

2013.

Kapcsolatunk az iskolával

Óvodánkat közös kerítés választja el az Ady Endre Általános Iskolával. Óvodánk vonzáskörzetébe tarozik még a Zrínyi M. Ált. Iskola. Ismerjük saját programjukat, választott

írás-olvasástanítási

módszereiket,

az

alsó

tagozaton

alkalmazott

tankönyvcsaládokat, az alsós tanítónıket és a munkaközösség-vezetıket. Évente egy alkalommal elvisszük a nagycsoportosainkat iskolalátogatásra. A beiskolázással kapcsolatban testületünknek az a meggyızıdése, hogy minden kisgyermeket abba az iskolatípusba kell irányítanunk, ami képességeinek leginkább megfelel, ahol a legtöbb sikerélményben lesz része. Lehet ez elıkészítı, logopédiai- vagy kis létszámú osztály, de zenei-, nyelvi (tehetség gyanús) elsı osztály is. Ennek figyelembevételével a hozzánk járó gyermekek érdekében naprakész munkakapcsolatot tart az óvoda vezetıje az összes érintett iskola igazgatójával. Az óvoda évzáró ünnepségére és az iskolába menı gyerekek szüleinek tartott szülıi értekezletre meghívót küldünk a tanítónıknek. Az iskolák meghívásának mi is eleget teszünk és megnézzük, hogyan fejlıdnek régi óvodásaink. Játékos nosztalgiadélutánunkon az óvodánkból ballagott elsıs gyermekek ellátogatnak óvodánkba, ahol újra átélhetik az óvodai élet önfeledt, játékos emlékeit. Az iskola által szervezett óvodások sportversenyén képviseltetjük magunkat. Amennyiben a tanítók kérik, a gyermek fejlettségi mutatójáról tájékoztatást nyújtunk, az óvodapedagógusi titoktartás, adatközlés szigorú betartásával. Iskolai illetve óvodai munkaközösségek évi két alkalommal csapatépítı tréningeket szerveznek közös részvétellel, melynek célja a tapasztalatcsere, mellyel megkönnyíthetjük az óvoda-iskola átmenet nehézségeit.

Kapcsolatunk a Nevelési Tanácsadóval

A szocializációs zavarral küszködı gyermekek kezelése és megnyugtató beiskolázása érdekében folyamatos és állandó kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadóval, melynek sokrétő szolgáltatásait igénybe vesszük és segítjük a szülık együttmőködési készségének megnyerésével, a beutalást megelızı ismereteink átadásával. A Nevelési Tanácsadó Intézményével való folyamatos és közvetlen kapcsolattartást erısíti, hogy kijáró fejlesztı pedagógusok segítik a gyermekek egyéni fejlesztését.

- 42 -


Pedagógiai Program

2013.

Kapcsolat a fenntartóval

Az Önkormányzattal, Oktatási Bizottsággal: tiszteletteljes, megértı, elfogadó állásponton vagyunk. Anyagi, erkölcsi és pályázati jellegő segítıszándékukat szívesen fogadjuk.

Kapcsolattartás a Liliom Óvoda Alapítványának kuratóriumával.

A kapcsolattartás kiterjed a kuratórium tagjai számára, évente egy alkalommal szervezett értekezletre. A kapcsolattartó személy az óvodavezetı-helyettes.

Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel, óvoda orvosával, védınıvel

A kapcsolat kiterjed a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra. Kapcsolattartás formái: idıszakos szőrés, vizsgálat, ellenırzés az óvodában. Felvilágosító elıadás a rétegszülıi értekezlet keretében.

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szakszolgálattal

A gyáli Családsegítı Központtal és intézményeivel fenntartott kapcsolatunk a gyermekvédelmi fejezetben van részletezve. Az óvoda gyermekvédelmi felelısei folyamatos kapcsolatot tartanak az intézménnyel, arról a vezetınek beszámolnak. A Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programokon képviseltetjük magunkat. HOP tartalmazza a kapcsolattartás módját, feladatait.

A közmővelıdési intézmények (színház, könyvtár, közösségi ház, múzeumok) rendezvényeit a gyermekek egyéni érdeklıdését és életkori sajátosságait figyelembe véve látogathatják csoportosan, óvodapedagógus vezetésével.

- 43 -


Pedagógiai Program

2013.

V. Az óvodai élet, tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai V.1. Játék „A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese.”/Hermann Alice/ "Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. İ azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban, otthonosan mozgó, eleven esző és tevékeny ember váljék belıle." (Varga Domonkos) A játék spontán, a kisgyermek szabadon választott, legfontosabb és legfejlesztıbb, minden külsı kényszertıl mentes tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kitőnı talaja a 3-7 éves korú gyermek sokoldalú fejlesztésének, mert a játékban minden gyerek újraélheti, kipróbálhatja, gyakorolhatja az ıt érı élményeket, viselkedésmódot gyakorol és elsajátít, benne minden tanulási tartalom megjelenik (ismeret, jártasság, készség). A játék – szabad-képzettársításokat követı szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérı módon, hosszantartóan és lehetıleg zavartalanul ki kell elégülnie. Nemcsak a tárgyi, vagy a mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük, hanem a „szellemi alkotást” is annak fogjuk fel, mert a gyermek gondolatban kitalálja a játék szereplıit és a játékhoz szükséges eszközöket. A kisgyermek a külvilágból és saját belsı világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztı, élményt adó tevékenységgé.

E tevékenység –mint minden egyéb gyermeki tevékenység –felosztható spontán és az óvodapedagógus által kezdeményezett játékokra. A gyermek napjának nagy részét az általuk spontán módon, szabadon kezdeményezett játékok töltik ki, de nagyon fontosnak tartjuk a megfelelı hangulat, élményforrás és tárgyi lehetıségek megteremtését, melyek hatására a spontán játék beindul. Ezek a játékok gazdagítják a személyiséget, de nem minden gyermeknél olyan sokoldalúak, hogy önmagukban elegendı lehetıségeket - 44 -


Pedagógiai Program

2013.

biztosítanának az egyes képességek fejlıdésére, éppen ezért szükség van a dominóra, kártyára, társasjátékra, kirakós kockákra, lottó játékra. A legtöbb szabályjáték megkedveltetése attól függ, hogy mennyire tudja az óvodapedagógus egyszerősíteni a hozzájuk tartozó szabályokat. Jót és jól játszani –ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógusnak az a feladata, hogy megfigyelje a gyerekek játékát, s megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználja a saját nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja szükség esetén. A gyermek játékából megismerjük környezetét, körülötte élık magatartását, viselkedését, gyermekekhez főzıdı kapcsolatukat. Az életre nevelés is a játékból indul ki, s ebben teljesedik ki. Minél több idıt, alkalmat és lehetıséget biztosítsunk a játékhoz. Az elmélyült játék feltétele az élmények biztosítása. A gyermek számára sokféle benyomás, átélt esemény válhat élménnyé, s ezek mindegyike lehet játékának forrása. Különbözı szituációk megteremtése az óvónı tudatos átgondolt munkáját feltételezi, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen nagyon fontos a gyermek spontán élményszerzése is. Ezeket az élményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, az óvodapedagógusnak érzékeny reagáló készsége kell, hogy legyen arra, hogy a gyerekek a spontán élményeiket tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekekben, ami késıbb a társadalomban való beilleszkedést nagymértékben elısegíti. Mind a társas kapcsolatokat, a belsı, szabályok elfogadására való érzékenységet, mind az egymással szembeni toleranciát, mind a játékeszközök megbecsülését fejlesztjük a gyermeki játék megfigyelésével és irányításával.

A kisgyermek elsı valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnıtt – a szülı és az óvodapedagógus. A felnıtt utánozható mintát ad a játéktevékenységekre, majd amikor a szabad

játékfolyamat

már

kialakult,

bevonható

társ

marad,

illetve

segítıvé,

kezdeményezıvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnıtt jelenléte teszi lehetıvé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tehát tudatos jelenlétével biztosítja az élményszerő, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt, az óvodapedagógus feltételteremtı tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentı, ösztönzı magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el.

- 45 -


Pedagógiai Program

2013.

Óvodai mindennapjainkban kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése – ez megjelenik napirendünkben, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is.

V.1.1. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: Játékhoz megfelelı nyugodt csoportlégkör biztosítása. Elegendı idı, hely, élmények biztosítása a különféle játékformákhoz (gyakorló játék, szimbolikus játék, konstruáló játék, szabályjáték). A játék kiemelt jelentıségének az óvoda napirendjében, idıbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játékhoz szükséges egyszerő, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítı anyagok, eszközök biztosítása. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetıségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Játékeszközök mennyiségi és minıségi fejlesztése, cseréje. Udvari játéktevékenység biztosítása. Szükség esetén tudjon bekapcsolódni a játékba, a tudatos jelenlétével képes legyen indirekten irányítani, együttjátszani a gyermekekkel, tudatosan felhasználni a lehetıségeket, fejlesztésük érdekében. A játékszabályok rugalmas követése. Szociális érzelmek közvetítése a gyermekek felé, a szomorúak, bátortalanok segítése, a rendbontóak tapintatos megszelídítése. Pozitív visszajelzések alkalmazása. Játék közben elsısorban metakommunikációval jelezhetı a „látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat”.

Gyermeki üzenetek dekódolása,

metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése. Egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és a megvalósításban elsısorban indirekt módszerek alkalmazása. Szoros együttmőködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülıkkel egyaránt. Szülıi szemlélet formálása modellnyújtással, pedagógiai helyzetek indoklásával, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésével. A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktusok kezelésére, kapcsolatteremtés nyelvi formáinak gazdagítása.

- 46 -


Pedagógiai Program

2013.

A vezetı egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermek oldása. A gyermeki szerepjátékot kísérı párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával.

V.1.2. SNI gyermekek esetében az óvodapedagógus feladatai: Több támogatás SNI gyermekek játékához (ötletadás, buzdítás), negatív élményei kompenzálásának segítése a szerepjátékban. Bevonásuk a szabályjátékba, a tılük elvárható módon, a szabályok betartásával, eredményre törekvéssel. Játékuk megsegítése módjának és mértékének hozzáigazítása az egyéni fejlettséghez. A csoportszobában és az udvaron a többségi és sajátos nevelési igényű gyermekek közös játékának elősegítése.

V.1.3. Tevékenységtartalmak-játékfajták 1. Gyakorló vagy funkciójáték: E játékkal a gyermek mozgásigényét és manipulációs vágyát elégíti ki. Elsısorban az eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyulásával, mőködésével ismerkedik meg. Véletlen mozgásból, cselekvésbıl fakad, azok ismétlése során szerzett örömök miatta gyermek nehezen hagyja abba. Az óvodapedagógusnak figyelnie kell arra, hogy a gyermek, hosszabb idıszakon át tartó gyakorlójátéknál, azzal párhuzamosan, nem lépett-e fel fejlıdési lemaradás. Fejlesztıhatás: A mozgásos gyakorlójáték a nagymozgások fejlıdésében, a manipulációs gyakorlójáték az anyagok tulajdonságainak megismerésében, a testséma, szem-kéz koordináció, a vizuális memória, a finommozgás fejlesztésében, a verbális gyakorló játék pedig a ritmusérzék fejlesztésében, a beszédgátlás oldásában érezteti fejlesztı hatását. 2. Konstruáló játék: (Építıjáték, barkácsolás): A gyermek a különféle hasábokból, konstrukciós játékokból, építıelemekbıl építményeket hoz létre. A kezdetben spontán kialakult építményeket a gyermek fejlıdésével fokozatosan felváltják az egyre bonyolultabb alkotások. Konstruálás közben tervez és kivitelez. Fejlesztıhatás: Konstruálás közben átéli az alkotás örömét, tapasztalja a rész-egész viszonyát, megtanulja a tervezést, szerkesztést. Fejlıdnek kognitív készségei, a gondolkodása, megfigyelıképessége, matematikai, logikai ismeretei, ok-okozati ismeretei.

- 47 -


Pedagógiai Program

2013.

Szem-kézkoordinációja a játék során finomodik. Verbális fejlesztı hatása a szókincs gyarapodásában, a beszédfejlıdésben jelentıs.

3. Szimbolikus játék: Szimbolikus játék (szerepjáték, dramatikus játék): A szerepjátékban a gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, hozzájuk főzıdı érzelmeit jeleníti meg. A gyermek fejlıdése során egyre tökéletesebben utánozza, valósítja meg játékában az ıt körülvevı környezetében élı emberek munkáját, magatartását, ill. az állatok viselkedését. Eleinte a tárgy konkrét észlelése határozza meg a szerep felvételét, késıbb magának a szerepnek az átélése okozza az örömet a gyermek számára. A szerepek hozzásegítik a gyermekeket egymás elmélyültebb felfedezéséhez. A játékban átélhetik a felnıtt világ konfliktusait, belsı feszültségeiket, örömeiket. A szimbolikus játék során a gyermekek jobban megismerik egymást. Fejlesztıhatás: Fejlıdik empátiás készségük, énképük. Ezáltal is nagy jelentısége van az egész személyiség fejlıdésében, segítve az emberek közötti társas kapcsolatok fejlıdését, segítıkészséget, egymás jobb megértését. A közösen felállított szabályok fejlesztik a gyermek önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzékét, kommunikációját, kifejezésmódját.

4. Szabályjáték Az alkotó játékok fejlıdése kapcsán alakulnak ki, elıre meghatározott, pontos szabályok szerint folynak, ahol a játéktevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul. A szabályok betartásaival morális magatartási követelményeket viszünk be a gyermekek tevékenységébe. A feladatok megoldása közben jelentkezik elıször a gyermeknél az önértékelés mozzanata.

- 48 -


Pedagógiai Program

2013.

V.1.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: Kapcsolódjon be a gyermek a közös játékba és legyenek önálló, kezdeményezı megnyilvánulásai. Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. Vegyen részt aktívan az erıfeszítést, ügyességet igénylı játékokban. Legyen képes szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat tartsa be és kövesse. Fogadja el társai javaslatait, ötleteit, mutasson hajlandóságot az együttmőködésre. Legyen képes a saját élményeinek eljátszására. A gyermek betartja a különbözı játékszabályokat, ezekkel azonosul, tud veszíteni. Vállalja a számára kevésbé érdekes, kedvezıtlenebb szerepeket is. Önálló a játék elızetes tervezésében, szerepek kiválasztásában, a játékszerek, eszközök megválasztásában. Tudja a játékot gazdagítani különbözı kiegészítı eszközök elkészítésével. Megjeleníti játékában a helyes, követendı viselkedési normákat, az egészséges életmódhoz kapcsolódó szokásokat. A játék során felmerülı problémákat, problémahelyzeteket, konfliktusokat képes pozitív módon megoldani, tud dönteni. A kedvelt és ismert irodalmi alkotásokat újra átéli a bábozás, dramatizálás közben. Alkotásait egyéni ötletei alapján hozza létre. Képes a különféle anyagok kombinálására, az összetettebb építmények készítésére. Párbeszédes kapcsolatokat alakít ki a játék során.

V.1.5. SNI gyermek esetében: Az egészséges gyermek toleráns, elfogadja, segíti a sajátos nevelési igényő társát. A sajátos nevelési igényű gyermek egyéni képességéhez mérten bátran vállal szerepet, ha szükséges önállóan is képes adaptálni a játékokat.

- 49 -


Pedagógiai Program

2013.

V.2. Verselés, mesélés

V.2.1. Célunk: A gyermek esztétikai ízlésének, fogékonyságának megalapozása, irodalmi élményeken keresztül a népköltészet iránti fogékonyság, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlıdés, önkifejezés elısegítése. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléshez. Ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A

nyelv

szépségének,

nyelvhasználattal,

kifejezıerejének

mondatszerkesztéssel

megismertetésével, a

biztonságos

a

helyes

önkifejezés

megalapozása. A magyar kultúra értékeinek átörökítése Interkulturális nevelés.

V.2.2. Óvodapedagógus feladata: Napi rendszerességgel történı mesélés, mondókázás, verselés biztosítása. Változatos irodalmi élmények közvetítése Szívesen dramatizál, bábozik, kiegészítı és bábeszközöket szívesen barkácsol. Képeskönyveket a gyermekek számára elérhetı magasságba helyezi. Az irodalmi anyag igényes kiválasztása. A magyar gyermekköltészet, a népi hagyományok erıs alapot kínálnak a mindennapos mondókázására, verselésre. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek elıtt a külvilág és az emberi belsı világ legfıbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelı viselkedésformákat. Mesével, verssel, mondókával a készségek, képességek fejlesztése, fejlıdésének elısegítése. az irodalmi mő kiválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi, hogy a mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a gyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást is kínál. A tárgyi világot is megelevenítı szemléletmódja, szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

- 50 -


Pedagógiai Program

2013.

Nyugalmat, biztonságot sugárzó légkör megteremtése, a gyermek érzelmi és értelmi nyitottságának fenntartása, különös tekintettel arra, hogy a mesélıvel való személyes kapcsolatban

a

gyermek

nagy

érzelmi

biztonságban

érzi

magát

és

a

játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belsı képvilágot jelenít meg. A belsı képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A felnıtt mesemondás igényességének, érthetıségének, mesei világhoz illeszkedı hangulatának megteremtése. Az önálló bábozás feltételeinek megteremtése (bábfal, ujj és kesztyőbábok) Mesélés szerepének megismertetése a szülıi körben. Ösztönzi a gyermeket a saját mese- és versalkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történı kombinálására, mely az önkifejezés egyik módja. Népi, kortárs, klasszikus irodalmi mővek felhasználása. Könyvtár és színházlátogatás szervezése. Szókincsbıvítés, fogalmak győjtése, más helyzetekben való alkalmazása. Az aktív és passzív szókincs gyarapítása, az összefüggı beszéd fejlesztése. A

beszédkészség,

beszédkedv

fejlesztése,

a

beszédhallás,

helyes

ejtés,

a

grammatikailag megfelelı beszéd kialakulásának segítése. A magyar nyelv zeneiségének, ritmusosságának érzékeltetése. A kommunikációs szabad önkifejezés segítése.

V.2.3. SNI gyermekek esetében az óvodapedagógus feladata: A személyes kapcsolat, az intim, külsı zavaró tényezıktıl mentes légkör kialakításának hangsúlyosabb megvalósítása. A

sajátos

nevelési

igényő

gyermek

figyelmi,

emlékezeti,

diszkriminációs

nehézségeinek figyelembevétele. A figyelmi, érzelmi beállítódás és feldolgozás fokozott megsegítése.

Feladatok: -

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása

-

A 3-6-7 éves korban megjelenı jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés,

verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok) -

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel,

dramatikus játékokkal -

Tehetséggondozás - 51 -


Pedagógiai Program

2013.

V.2.4. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvodapedagógusok feladata. Csak a mővészi értékő irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény mélységét. Ezért a mő választásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság. Az óvodapedagógus a 3-4 évesek versanyagát népi mondákból, rigmusokból és a legismertebb költıink ritmikus, zenei hatású, játékos verseibıl állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelyek cselekménye egyszerő, érthetı, ritmikus ismétlıdések jellemzik. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezető állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus-realisztikus mesék. Kapjon helyet a magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegő kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költık népköltészeti ihletéső, ritmusélményt nyújtó versei. Az 5-6 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktıl kezdve a cselekményesebb népmeséken,

novellisztikus-realisztikus

meséken

át,

épüljenek

be

a

klasszikus

tündérmesék, a tréfás mesék és a mőmesék a gyermekek mesetárába.

A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásokban napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különbözı típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvodapedagógus tervezzen bátrabban lírai verseket, mert a gyermekek már ebben a korban is megérzik képek érzelmét, kifejezı erejét. A kiválasztott versek, mesék erısítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolást, az évszakok szépségét.

V.2.5. A 3-6-7 éves korban megjelenı jellegzetes tartalmak biztosítása Az óvodába kerülı 3-4 éves gyermekek elsı igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnıtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermekek

- 52 -


Pedagógiai Program

2013.

és a felnıtt érzelmi egymásra találásában. Az óvodapedagógus teremtsen minél több lehetıséget

a

vidám

rigmusok

korai

megkedveltetésére.

A

gyermekek

az

óvodapedagógussal együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzetét. Az egyszerő állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezıi a mese dramatikus feldolgozásának. Elıször az óvodapedagógusok, a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerő meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a gyermekek ismerjék meg a bábokat. Az óvodapedagógus mutasson be párbeszéd formájában elıadott rövid, ötletes jeleneteket. A bábok számát fokozatosan növelje. A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használjon az óvodapedagógus, ami elısegíti a képzeleti képek elıhívását, s a meséhez való erıs kötıdés kialakulását. Hívóképekkel is erısítjük a meséhez való kötıdést. Óvakodjon más eszközök használatától. Az óvodapedagógusok és a nagycsoportos korú gyermekek bábozzanak, dramatizáljanak minél több alkalommal a kisebbeknek. Legyen ez egyben színfoltja az óvodai ünnepeknek, rendezvényeknek. A kiscsoportos korú gyermekek 10-12 mondókát és 10-14 új mesét ismerjenek meg.

A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvodapedagógus meséit. A gyermekek arcán megjelenik a megfeledkezı áhítat, a figyelı ámulat. Játékukban mind gyakrabban elıfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegő kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját erısítsék meg havonként, egy közmondással, amit az óvodapedagógus a szülıkkel is megbeszél, s jól látható helyen az öltözıben elhelyez. Így a szülık is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelı hatásán. Az óvodapedagógus segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. Rögtönözzenek bábjátékot. Az óvodapedagógus segítségével fejezzék be a gyermekek megkezdett mese-vagy bábjátékát. A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és 10-14 új mesét ismerjenek meg. 5-6-7 éves korban is minden adandó alkalmat használjon fel az óvodapedagógus a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. 4-5 kiolvasóval gazdagodjon a nagycsoportok - 53 -


Pedagógiai Program

2013.

mondókarepertoárja. A gyermekek játsszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt rímjátékokat. A gyermekek ismételgessék az elızı években tanult verseket. Az új versek (15-20) bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Az óvodapedagógus a gyermekeket lehetıleg ne szavaltassa kórusban. Kerülje az éneklı hanglejtést. Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerő hangsúlyozására. A hallott egyszerő meséket önállóan tudják dramatizálni, bábozni. Az óvodapedagógus - fıleg a délutáni pihenés alatt - olvasson a gyermekeknek folytatásos mesét. A gyermekek próbálják meg a mese önálló befejezését, új mesék kitalálását. A közösen kitalált meséket nevezzék el a ’mi mesénk’-nek. A gyermekek fejezzék ki a mese cselekményét mozgással, dramatikus játékkal. Az óvodapedagógus a meseszereplık jellemzı tulajdonságai alapján keressen olyan közmondásokat, amelyekkel meg tudja erısíteni a mese vagy egy-egy szereplı erkölcsi mondanivalóját. A gyermekek készítsenek albumot a tanult versekrıl, mesékrıl. A hallott élményhez társuló vizuális élmény lehetıséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A nagyobb gyermekek halljanak 15-20 új mesét a nevelési év folyamán. E tevékenység mindennap megjelenik az óvodában. Az óvodapedagógus a gyerekeket zenei szignállal, mesepárnák elkészítésével a meseszobában (sarokban) várja. Amikor minden gyermek megérkezett, csak akkor kezdi el a mesét, gyertyafénynél vagy lámpagyújtás után. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallják a gyermekek, hogy két hét múlva eljátszhassák, megjeleníthessék különbözıképpen a mesealakokat. A tevékenység befejezését jelzi az óvodapedagógus éneke, drámajátéka, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, a vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelı artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerőségei. A gyermekek a mesékbıl, versekbıl sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetıséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.

- 54 -


Pedagógiai Program

2013.

Mesélés-verselés tevékenység során megszerzett matematikai tapasztalatokat a gyermekek valamennyi tevékenységformában alkalmazzák. Óvónıi bábcsoportunk rendezvényeinken egy –egy szép mesét adjon elı. Óvónıi színjátszó csoportunk a projektekhez kapcsolódó témakörökben nyújtson irodalmi élményt. Fontosnak tartjuk a migráns gyermekek esetében lehetıséget teremtsünk arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

A fejlıdés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

V.2.6. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: Szívesen hallgat és ismétel verseket, meséket, mondókákat. Igényli és örömmel várja a mesemondást. Van kedvenc meséje, mesehıse, képes róla beszélni. Szívesen versel, mondókázik. Az ismert mesemotívumokat szívesen bábozza, dramatizálja, a feltételek megteremtésében és megvalósításában kreatív ötleteit alkalmazza. Érzékeli az erkölcsi tartalmakat, képes figyelmesen végighallgatni a mesét. Megkezdett történeteket, meséket folytat, kiegészíti fantáziájával. Képes a folytatásos mese szálait, epizódjait felidézni és összekötni. Egyszerő történeteket kitalál, elmond, és mozgással, vagy ábrázolással megjeleníti. A megismert szavakat, kifejezéseket más helyzetekben is alkalmazza. - 55 -


Pedagógiai Program

2013.

Óvatosan használja a könyveket, beszélgetést kezdeményez a képekrıl. A könyveket megbecsüli, vigyáz épségükre. Ismeri a színházi magatartás alapvetı szabályait. Nı az otthoni meseolvasás, mesélés gyakorisága. A sajátos nevelési igényő gyermek saját képességeinek megfelelıen fogadja be az irodalmi élményt.

V.3 Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc V.3.1. Célunk A gyermek zenei érdeklıdésének felkeltése, zenei ízlésének formálása, az éneklés, az énekes játékok megszerettetése, zenei jártassághoz juttatás, belsı hallás, zenei alkotókedv, zenei fantázia megalapozása, a magyar nyelv kifejezı erejének érzékeltetése, népi hagyományok tovább élésének ápolása. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

V.3.2. Feladatok: Zenei anyag összeállításával, környezet hangjainak megfigyelésével, ölbeli játékokkal, népi gyermekdalokkal, énekléssel, énekes játékokkal, zenéléssel, igényes kortárs mővészeti alkotásokkal, hagyományokhoz kapcsolódó zenei anyagok felhasználásával a gyermek zenei érdeklıdésének felkeltése, zenei ízlésének formálása, esztétikai fogékonyság alakítása. Optimális körülmények teremtése a változatos mővészi értékő zenehallgatásra, figyelembe véve a nemzetiségi, etnikai kultúrát. (élızene, CD, hangkazetta stb.) Zenei sarok kialakítása, dalos játékokhoz szükséges eszközökkel (szoknyák, kendık, fejdíszek, stb.) Hangszer polc kialakítása, hangszerek használatának napi rendszerességgel történı biztosítása a gyermekek számára. Csoportszobában optimális mérető terület kialakítása a spontán kialakuló zenei tevékenységeknek. Élményt nyújtó, közös ének-zenei tevékenységek kezdeményezése, melyek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.

- 56 -


Pedagógiai Program

2013.

Népi hangszerekkel való ismerkedés, azok használata, egyéni képességnek megfelelı gyakorlási lehetıség biztosítása. A zenei készségek, képességek fejlesztése, fejlıdésének elısegítése A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek-néptáncok és népi játékok, amelyek a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. A dallam, ritmus, mozgás, közös éneklés örömének felfedeztetése, megéreztetése. Az zenei készségek, képességek egyéni, differenciált fejlesztése. Éneklés, egyenletes lüktetés, zenei mozgás, ritmus, motívumhangsúly érzékelésének alakítása, válogatott kortárs mővészeti alkotásokkal és énekes népi játékokkal. Ritmushangszerek használatának fejlesztése. Egyszerő tánclépésekkel az esztétikus, szép mozgás fejlesztése. A nagyobbak gazdag mozgásanyagú dalos játékokkal való megismertetése. Népi hangszerekkel való ismerkedés, azok használata, egyéni képességnek megfelelı gyakorlási lehetıség biztosítása. A zenei alkotókedv felébresztése. Az attitődök, gondolkodási és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Különbözı

grammatikai

megoldások,

választékos

kifejezések,

párbeszédek,

dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek kombinált mozgásának fejlesztése. A beszédhangok pontos észlelésének, tiszta képzésének segítése. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben. A helyes artikuláció fejlıdésének elısegítése. Légzéskapacitás növelése. A szókincs gazdagítása a zenei anyagokban előforduló szavakkal, fogalom párokkal.

V.3.3. SNI gyermekek zenei fejlesztése: A sajátos nevelési igényő gyermek esetében a zenei tevékenységekre több idı biztosítása. Mozgás kivitelezés, figyelembevételével.

szabályalkotás

- 57 -

adaptálása

az

egyéni

képességek


Pedagógiai Program

2013.

V.3.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnıtt minta spontán utánzásával. A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. Szívesen énekel egyénileg is, jól érzékeli a beszédhangokat, tisztán ejti azokat és szívesen hallgat zenét. Ismeri a zenei fogalompárokat. Érzi az egyenletes lüktetést, az egyenletes lüktetés és a ritmus különbségét, azokat mozgásformákkal kifejezi. Társai hangját, az ismert hangszerek hangját és a környezet hangjait felismeri és képes egyszerőbb hangszerek használatára. Ismeri és alkalmazza az egyszerő táncmozdulatokat, változatos térformákat. Éneket, hangszeren elıadott dalt figyelmesen hallgat. Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat. Ismerik a halk és hangos, magas-mély közötti különbségeket. Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerrıl, erısen eltérı belsı, vagy záró motívumokról. Egyöntetően képesek körbejárni. Az egyszerő, játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják és képesek térformák alakítására. Az óvónı énekelt kérdésére egyenként énekelve válaszolni tudnak. A sajátos nevelési igényő gyermek képességeinek, egyéni adottságainak megfelelıen vesz részt a zenei tevékenységben. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.

Az óvodai ének-zenenevelésnek, jelentıs hagyományai vannak. Gazdag tárháza a magyar népdal és mondóka kincs a gyermekek zenei kultúrájának fejlesztéséhez. A zenei neveléssel járó feladatok sem korlátozhatók a foglalkozások idıtartamára, mert napközben bármikor adódhat lehetıség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A képességfejlesztési anyag a Kodály Zoltán útmutatásán nyugvó Forrai Katalin által kidolgozott szakirodalom alapján történik. Az éneklés, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklıdését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

- 58 -


Pedagógiai Program

2013.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Fontos a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, érzékelési készségének harmonikus, szép mozgásának fejlesztése. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket hétköznapi beszédünkben már nem fedezhet fel, s ezek megértését a játékszituáció segíti.

V.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka V.4.1. Célunk A szép iránti fogékonyság, az esztétikai érzékenység, alkotó önkifejezés alapozása, formálása, ábrázolási tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlıdésének elısegítése. Anyanyelvi nevelés.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, az ábrázolás különbözı fajtái, a mőalkotásokkal, a népmővészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belsı képek gazdagítására épül.

A

gyermekek

életkorának

megfelelı

vizuális

tapasztalatokat

nyújtunk,

hogy

érdeklıdésüket felkeltsük az ábrázolási tevékenységek iránt. Különbözı technikákkal ismertetjük

meg

ıket,

sokszínő

tevékenységet

felkínálva,

melyekbıl

kedvükre

választhatnak (festés, rajzolás, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, varrás, térplasztika, építés, vegyes technikák) szükség szerint.

„Az ábrázolás, mintázás a gyermek számára az önkifejezés egyfajta formája, mellyel élményeit közvetíti. Örömteli tevékenység, az ismétlés, a kibontakozás, a kreativitás lehetıségét hordozza magában. A képi megjelenítés oldja a pszichés feszültséget. Érzelmi töltetet ad az ünnepek alkalmával az ajándékkészítés.”

- 59 -


Pedagógiai Program

2013.

Tevékenységek során az egyéni bánásmódot- differenciálást, fokozatosságot (a technikák fokozatos nehezítését) alkalmazzuk. A kiemelkedı képességő gyermekeknek lehetıséget biztosítunk a bonyolultabb technikák kipróbálására, gyakorlására. Lehetıség szerint részt veszünk kerületi és országos rajzpályázatokon.

V.4.2. Feladatok: Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Tudatában van, hogy maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíti a képi-plasztikai kifejezıképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezıképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlıdését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk és igényességük kialakítását. Az

alapvetı

eszközök

állandó

elérhetıségének

biztosítása.

Megismerteti

a

gyermekeket az eszközök használatával, a különbözı anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka különféle technikai alapelemeivel és eljárásaival. Oldott, érzelmi telitettséget biztosító alkotó légkör megteremtése. Az évszakok tükröztetése a csoportszoba dekorációján, színvilágán. Természetes anyagok győjtése és felhasználása a gyermekekkel közösen. Az eszközök célszerő, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. Az eszközök, technikák használati szokásainak kialakítása. A kapcsolódó egészségügyi és magatartási szokások, testtartás kialakítása. A gyermekek év közbeni alkotásainak összegyőjtése. A gyermekek érdeklıdésének felkeltése az alkotó tevékenység iránt. A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a képi kifejezés, saját formanyelv, az alkotó önkifejezés fejlıdésének segítése, figyelemmel kísérése. Egyéni és közös élmények nyújtása, szőkebb és tágabb környezetben. Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások megismertetése. Az egyes technikák eszközeinek bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés. A tevékenységek szóbeli kifejezésére motiválás. A felkínált technikák közötti szabad választás biztosítása. Egyéni és közös alkotásokra ösztönzés, együttmőködés kialakítása. Az ábrázoltak szóbeli elmondása, ahhoz kapcsolódó élmények megbeszélése. élményfeldolgozás, spontán beszéd fejlesztése.

- 60 -


Pedagógiai Program

2013.

A kész munkák címadására motiválás. A nagyobbak ceruzafogásának, emberábrázolásának fejlesztése. Saját és társaik munkájának megbecsülésére nevelés. A fejlıdés nyomon követése, egyéni, differenciált fejlesztés megvalósítása. Tehetséggondozás egyénre szabottan.

V.4.3. SNI gyermekek fejlesztése: A sajátos nevelési igényő gyermek esetleges részképességekben való lemaradásának figyelembevétele a rajzolás, mintázás, kézi munka tevékenységekben. Még több motiválás, odafigyelés, bíztatás.

V.4.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: Szívesen, örömmel tevékenykedik. Kitartóan képes dolgozni egy-egy kitőzött vizuális cél végrehajtásáért (ajándékkészítés), alkotás öröme hatja át a gyermeki tevékenységet. A gyermek az eszközöket rendeltetésszerően használja. Élményeit, elképzeléseit képalkotásaiban egyéni módon jeleníti meg, a különbözı anyagok, technikák alkalmazásával. Emberábrázolására

és

rajzára

egyre

jellemzıbb

a

részletgazdagság,

emberábrázolásában megjelennek a részformák, akár a mozdulat megjelenítése. Munkáiban

megjelennek

a

mesék,

versek,

énekes

játékok,

ünnepek

eseményábrázolásai. Koordinált szem-és kézmozgással rendelkezik. Plasztikai munkái változatosak, egyéniek, ötletesek. Együttmőködı az építésben, téralakításban. A környezetében elıforduló alapszíneket megnevezi. Saját és közösen készített alkotásairól beszél és törekszik a véleményét szóban is megfogalmazni. Ismeri a síkbeli irányokat, ceruzafogása és vonalvezetése megfelelı. Saját és társai munkáját megbecsüli. Nyitott a szép iránt, esztétikai érzékenységük megalapozott. A sajátos nevelési igényő gyermek örömmel, bátran tevékenykedik.

- 61 -


Pedagógiai Program

2013.

V.5. Mozgás A rendszeres egészségfejlesztı testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató,

és

finommotoros

mozgáskészségek

tanulásának,

valamint

mozgáskoordináció intenzív fejlıdésének szakasza, amelyeket sokszínő, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elısegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlıdéséhez.

A gyermek természetes mozgáskészségére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlıdésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövetı társas viselkedés, együttmőködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás).

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezıen hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erı és az állóképesség fejlıdésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlıdését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerısítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait.

A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztı testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetıséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztı, kooperatív mozgásos játékok széleskörő alkalmazására, a szabad levegı kihasználására.

- 62 -


Pedagógiai Program

2013.

V.5.1. SNI gyermekek estében: Az autizmussal élı gyermekek mozgása nagy különbséget mutathat. Viselkedésükben gyakran találunk olyan jellemzıket, amelyek mozgással kapcsolatosak (pl. rugalmatlanság, merevség). A mozgásos játékok alkalmasak az SNI gyermekek speciális fejlesztési feladatainak megvalósítására,

hiszen

az

idegrendszer

fejlıdésére

kiválóan

hatnak.

Ehhez

elengedhetetlen a gyermek pontos ismerete, mert a játékokat a gyermek képességeihez kell igazítani. Az ismétlésre, gyakorlásra megfelelı idıt kell hagyni. Számára látható, egyértelmő módon jelezni szükséges, hogy a játék meddig tart, mibıl áll (autista gyermek esetén kártyák segítségével). A játékban szerzett mozgásos ismeretek révén tapasztalatokat szerez a gyermek: az erıfelhasználás gazdaságosságáról, az erıkifejtés optimális, vagy maximális alkalmazásának szükségességérıl, az egyensúlyhelyzet megtalálásáról, a különbözı sebességviszonyok között végzett feladatok, helyzetek reális megítélésének lehetıségérıl, a mozgások pontosságának és kellı idızítésének célszerőségérıl, a váratlan helyzetekben való célszerő mozgásról, a testi épséget veszélyeztetı szituációkban a legjobb megoldást kívánó döntésekrıl.

•

Minden óvodai csoportban van az átlagos fejlettségi szinttıl eltérı gyermek,

akik csak nehezen tudják megoldani a rájuk háruló feladatot. A szabadidıben több idıt fordíthatunk ezekre a gyerekekre.

V.5.2. Feladatok: Mozgásra ösztönzı, higiénikus környezeti feltételek biztosítása csoportban és szabadon egyaránt. A szabad/és vagy szervezett mozgás biztosítása egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára a csoportszobában, udvari játék során, séták, kirándulások alkalmával. Az irányított mozgástevékenységek alkalmával, külön öltözet biztosítása a szülıkkel együttmőködve. Változatos mozgást fejlesztı eszközök biztosítása (pl. trambulin, tölcsér, labda, fittball,babzsák, kendı, karika stb.). A gyermeki mozgás fejlettségi szintjérıl, mozgásigényérıl, terhelhetıségérıl folyamatos információgyőjtés. Az egyéni, differenciált mozgásfejlesztés megvalósítása, a gyermek egyéni fejlıdési szintjét figyelembe vevı differenciált feladatadással, amelyben kulcselem a sikeresség átélése. Tehetséggondozás egyénre szabottan.

- 63 -


Új

készség

hatékony

Pedagógiai Program

tanulásakor

a

sikerességre

2013.

kell

törekedni:

pl.

labdás

ügyességfejlesztésnél több nehézségi fokú feladatot adunk, melybıl a gyerekek szabadon választhatnak.

V.5.3. A rendszeres, mindennapi egészségfejlesztı testmozgás biztosítása A mindennapi, rendszeres mozgás beépítése a napirendbe, lehetıség szerint szabadban történı megvalósítása A gyermekek mindenkori mozgás szükségletének kielégítése. Sokszínő, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, mozgásos játékok biztosítása. A már elsajátított mozgásformák változatos gyakorlásának biztosítása Testtartási hibák megelızése, az erınlét, kondíció, ügyesség fejlesztése, a csont és izomrendszer erısítése. A gyermeki szervezet növekedésének, teherbíró képességének és egyes szervek teljesítıképességének növelése, edzése mindennapos mozgással. A kisebbeknél a nagymozgás fejlesztésének elıtérbe helyezése. A nagyobbaknál az egyensúlyérzék, szem –kéz, szem –láb koordináció, a testséma fejlesztésének elıtérbe helyezése, a téri tájékozódás, finommozgás fejlesztése. Kedvenc mozgásos játékok kezdeményezésére ösztönzés. A mozgásos játékok rendszeres kezdeményezése, a szándékos figyelem és önfegyelem erısítése, a társra való figyelés alakítása. 30-35 perc, 10-12 óra között, lehetıleg a szabad udvari játék „záróakkordjaként”

V.5.4. Szervezett, irányított egészségfejlesztı testmozgás: Állandó napokon heti egyszer szervezett, és tervezett mozgástevékenység, a csoport fejlettségi szintjének, és az egyes gyermek fejlıdési ütemének figyelembe vétele. Az elıkészítı gyakorlatok fontosságának, minden izomcsoport megmozgatásának szem elıtt tartása. „Minden gyakorlatot pontosan, mintaszerően mutassunk be, mivel a bemutatással kísért magyarázat alkalmazásakor a látási és hallási érzetek egybe kapcsolásával a sokoldalú és pontosabb érzékelést biztosíthatjuk.” Szándékos figyelem, önfegyelem, társakra figyelés képességének alakítása Szabály és feladattudat alakítása. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása.

- 64 -


Pedagógiai Program

2013.

A kézi szerek használatának gyakoroltatása. Az eszközhasználat a szem-kéz szem-láb koordináció és téri orientáció fejlesztésének elengedhetetlen eszköze. (Csányi!) A gyakorlással együtt járó készségtanulás egyre magabiztosabbá teszi a gyermekeket a mindennapi életben történı aktív játékokban való részvételre is. (Csányi!) Kirekesztı, kiesésre törekvı, agresszív, esély egyenlıtlen játékok mellızése, melyek elnyomják a kisebb, ügyetlenebb gyermekeket. (pl. Adj király katonát! Kint a bárány, bent a farkas; tőz-víz- repülı; kidobósok, váltóversenyek). Elıtérbe helyezzük a kooperatív, mozgásos fantáziajátékokat (pl. akadálypálya építése), ahol maga a mozgásos játék az öröm. lehetıleg kerüljük a versenyhelyzeteket, ha gyerekek egy csoportja mégis kívánja, akkor az abban való részvétel önkéntes legyen, figyelnünk kell közben a differenciáltságra, igazságosságra, szabályozottságra és közben a nem versenyzı gyermekek számára mindig tudnunk kell egyidejő opcionális játéklehetıséget felajánlani. Az érzelmi biztonság kialakításában fontos tényezı, hogy a játékok után rákérdezzünk arra, hogy ki-hogyan érezte magát a játékok során: mi volt benne a jó, mi a kevésbé jó. Egy-egy játéktípus ne tartson tovább 3 percnél, gyakran cserélıdjenek a gyerekek és a pihenıidıket dicséretre, nevelési helyzetek megoldására, bátorításra, rövid beszélgetésekre fordítsuk. A játékok során engedjük meg a gyermekeknek, hogy ık is kitaláljanak mozgásos játékokat, a komplexitás elvének érvényesülése végett le is rajzolhatják azokat. https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxjc2Fu eWl0b21pfGd4OjZlN2Q4NzliYzY1ZjIwMmQ Óvodáskorban a legfontosabb a koordinatív készségek fejlesztése, az alap mozgásformák /járás, futás, ugrás, mászás, úszás, egyensúlyozás, kerékpározás stb. / gyakorlásával. A gyerekek az egészségfejlesztı testmozgás gyakorlatainak végzését játékként élik meg. Játékokon keresztül, játékhoz kapcsoltan tanítjuk meg a mozgás szeretetére a gyermekeket. A gyakorlatok végzését, így a gyerekek számára élményt adóvá tesszük. „A differenciált munka egyik lehetısége, hogy a jobb képességő gyerekeknek, külön feladatokat vagy utasításokat adunk a gyakorlatok nehezített formáira, a nagyobb ismétlésszámra vagy a nagyobb ellenállásra vonatkozóan. Azoknak a gyerekeknek, akiknek a gyakorlatok végzése során a terhelés túl magas, a gyakorlatokat egyszerőbb formában, kisebb ellenállással végeztessük.” (http://nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/gyakovik/lewinszky/a_testneveles.pdf) Szabadidőben az óvodások lehetőséget kapnak a tanult gyakorlatokból szabadon választott vagy önmaguk elképzelése alapján kigondolt mozgásos tevékenységre. Az óvodapedagógus a szabadidőben inkább csak kezdeményezzen, ajánljon bizonyos gyakorlatokat, játékokat, de ezek megvalósításánál vegye figyelembe a gyerekek érdeklődését.

- 65 -


Pedagógiai Program

2013.

V.5.5. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére A tevékenységek során megszerzett tapasztalatokat a gyermekek valamennyi tevékenységi formában gyakorolhatják. A gyermek szeret mozogni, a mozgásos játékokban egyéni szintjéhez mérten kitartó, növekszik teljesítıképessége. Nagy és finommozgása összerendezett, koordinált, harmonikus. Ismeri a térbeli irányokat, jól tájékozódik a térben. Testsémája, biztos oldalisága kialakult. Testi képességei (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) megfelelıen fejlettek. Ismeri, megfelelıen használja a sportszereket. Több olyan mozgásos játékot ismer, amelyeket felnıtt irányításával, vagy spontán formában elvégez. Betartja a szabályokat, figyel a feladatra, társaira, együttmőködı. A feladatokat megérti, ismeri a szakszavakat. A mozgásában nem gátolt, de óvatos, önértékelése megfelelı. Tudatosul benne saját fizikai képessége, és azt hatékonyan alkalmazza a mindennapi tevékenységekben. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni.

V.6. A külső világ tevékeny megismerése V.6.1. A tevékenység célja: A szőkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt. A környezeti nevelés színterét nehéz szétválasztani a többi nevelési területtıl, szinte körbefogja azokat, ezért az évszakok témakörét alapul véve tervezzük és szervezzük óvodai életünket. A négy évszak ritmikusságára, változásaira, a hónapok aktuális eseményeire építünk. Feladatainkat a gyermekek spontán és egyéni érdeklıdésére alapozva tervezzük. a győjtı munkákba a szülıket is aktívan bevonjuk.

A gyermek érdeklıdése, aktivitása során ismereteket, tapasztalatokat szerez a szőkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya kialakul a természethez, emberi

- 66 -


Pedagógiai Program

2013.

alkotásokhoz. Folyamatosan tanulja azok védelmét és az értékek megırzését. A környezet felfedezése során a gyermek birtokába kerülnek azok a tapasztalatok, melyek hozzásegítik ıt a környezetben, életkorának megfelelı biztos eligazodáshoz – megismeri a szülıföld, az ott élı emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába jut, és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri az alaki, mennyiségi, téri, nagyságbeli viszonyokat, alakul ítélıképessége, fejlıdik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Komplex foglalkozásaink a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig magukban foglalják mindazt, ami a gyermeknek támpontot nyújthat a környeztében meglévı szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Ezek a tervezett kezdeményezések, illetve spontán ismeretszerzések a nap bármely szakában megvalósíthatók. Lehetıséget adunk a gyermekek önálló véleményalkotására, döntési képességeik fejlıdésére, a környezet alakításában.

A környezetünk megismerése során olyan matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, melyeket tevékenységeikben alkalmazhatnak. Matematikai érdeklıdésüket folyamatosan kielégítjük, élményeket, eszközöket biztosítunk a tapasztalatszerzéshez, megalapozzuk a logikus gondolkodást.

Szemléletüket úgy formáljuk, hogy gondolkodási mőveleteik, készségeik, képességeik fejlıdjenek. Megismertetjük óvodásainkat a mennyiségi viszonyokkal, színekkel, halmazokkal, számnevekkel, egyszerő labirintus játékokkal, ritmikus sorokkal, a pár fogalmával, relációkkal, az irányokkal, névutókkal, a kiterjedésekkel, tér- és síkmértani formákkal és egyéb győjtıfogalmakkal.

A gyermekek által kezdeményezett játék kínálta lehetıségekben folyamatosan figyeljük ötleteiket, alakítjuk gondolkodásmódjukat. A matematikai nyelv használatával mintát adunk a gyermeknek, amellyel konkrét tapasztalataik megfogalmazására bíztatjuk ıket.

- 67 -


Pedagógiai Program

2013.

Biztosítjuk a választás lehetıségét a különbözı játéktevékenységekben, amelyekben lehetıséget adunk az önálló gondolkodásra, szabályalkotásra. Tudatosan figyelünk arra, hogy a gyermekek találjanak megoldásokat a számukra problémát jelentı helyzetekben.

V.6.2. Feladatok: A 3-6-7 éves korban tervezhetı jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermek számára lehetıvé tenni a környezet tevékeny megismerését. Elegendı alkalom, hely, idı, eszközös biztosítása a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elı a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Séták, kirándulások szervezése a természetben. A gyermekek közvetlen környezetében természetsarok kialakítása, mely megfigyelésekre ösztönöz. Rendelkezzen

széleskörő

természetismerettel,

pozitív

életszemlélettel,

ökológiai

szemléletmóddal. Gyál város lehetıségeinek maximális kihasználása: bölcsıde, iskola, orvosi rendelı, rendırség, tőzoltóság, nagyállomás, piac, közösségi ház, Városi Könyvtár, lovarda látogatások, városháza, Takarékszövetkezet, posta, állatorvosi rendelı; …stb. Minden évben két-három napos erdei óvodát szervezünk. Az élı és élettelen környezet megismertetése, a természeti és társadalmi lakókörnyezethez főzıdı pozitív érzelmi viszony kialakítása. Tehetséggondozás egyénre szabottan.

- 68 -


Pedagógiai Program

2013.

V.6.3. A 3-6-7 éves korban tervezhetı jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekek a közvetlen környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát.

3-4 évesek: A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedjenek meg az óvoda közvetlen környezetével. Figyeljék meg az évszakok szépségeit, színeit, idıjárását, növényeit. Gondoskodjanak a madarakról a téli évszakban. Beszélgessenek a hazatérı madarakról: gólya, fecske. Győjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat. Beszélgessenek és nézegessenek képeket a családról. Gyakorolják a gyalogos átkelést, és figyeljék meg a rendırlámpa jelzéseit. Ismerjék fel és nevezzék meg az úttesten közlekedı jármőveket. A közlekedési parkban, önállóan a gyalogosátkelı helyen a lámpáknak megfelelıen haladjanak át. Nevezzék meg a baromfiudvarban található állatokat, sorolják fel külsı jegyeiket és beszélgessenek hasznukról (kacsa, tyúk, házinyúl). Ismerjék fel a ház körül élı állatokat kutya, macska. Kísérletezzenek vízzel. Figyeljék meg és hasonlítsák össze a víz hımérsékletének változását. Vásároljanak, ismerkedjenek a vásárlási szokásokkal. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli jellemzıkrıl. Az óvodapedagógus tegye lehetıvé, hogy a gyermekek maximum 5-10 perces erdıben élı állatokról és vadállatokról készült videó felvételt megnézhessenek.

4-5 évesek: Az óvodapedagógus 4-5 éves gyermekek tapasztalat és élményszerzı sétáit, az óvoda utcáján és az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Az óvodapedagógus törekedjen a megfigyelések, győjtı munkák gazdagítására. A gyermekek jelezzék az évszakokat bemutató jeltáblákon az évszakok szépségeit, jelenségeit, az idıjárás változásait.

Tudjanak

gyönyörködni

az

évszakok

növényeiben.

Keressenek

összefüggéseket az idıjárás és az emberek tevékenységei között. Győjtsenek terméseket, s azokat hasonlítsák az óvodapedagógus segítségével. Végezzenek rügyeztetést, magvak csiráztatását, hajtatást. Közösen készítsenek albumot az évszakokról győjtött képekbıl. - 69 -


Pedagógiai Program

2013.

Tudják bemutatni családjuk tagjait és otthonukat. Önállóan használják a közlekedési parkot, a gyalogos átkelıhelyen az áthaladást. Próbálják a jármővek használatával a haladási irányt követni, tartani. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék meg a személy és teherszállító jármőveket. Közlekedjenek jármőveken (autóbusz). Gyakorolják az autóbuszon a fel és leszállást. Barkácsoljanak madáretetıt, figyeljék a csipegetı madarakat. Beszéljenek a hazatérı madarakról, és figyeljék meg fészkük nagyságbeli különbségét. Ültessenek a kertbe virágpalántát. Ismerjék a háziállatokat, erdıben élı állatokat, bogarakat. Az óvodapedagógus tegye lehetıvé, hogy a gyermek az erdıben élı állatokról és vadállatokról videó felvételeket megtekinthessenek.

5-6-7 évesek: Ismerjék meg az óvoda tágabb környezetét, ha lehetısé van rá szüleik munkahelyén keresztül. Figyeljék meg az évszakok szépségét, a környezet szennyezıdéseit (víz, levegı, föld), a növények fejlıdési feltételeit. Csíráztassanak, ültessenek növényeket. Ismerjenek mezei virágokat. Az óvodapedagógus a szülıkkel együtt szervezze meg az állatok napját (október 4), ekkor a gyermekek barna ruhában érkezzenek egy állat fényképével. Ha lehetısége van hozzanak kisebb állatokat. A képekbıl dekoráció készüljön, melyet a szülık is megtekinthetnek. Az óvodapedagógus szervezze meg a víz világnapját (március 22) ekkor kék ruhában jelenjenek meg, vízzel kapcsolatos képeket hozzanak magukkal, melybıl közös tablót készítsenek. Az óvodapedagógus szervezze meg a Föld napját (április 22), ekkor zöld ruhába jelenjenek meg a gyermekek. Ezen a napon közösen fát, virágokat ültessenek. Az évszakokat bemutató tábla mellett legyen napszakokat bemutató tábla, amit a gyermekek önállóan kezeljenek. Látogassanak múzeumba, színházba, iskolába, vasútállomásra.

Figyeljék

meg

a

költözı

madarakat.

A

fecskecsaládokat

és

gólyacsaládokat hasonlítsák össze. Barkácsoljanak madáretetıt. Válogassák szét az ehetı eledeleket és nevezzék meg azokat. Három itthon telelı madarat nevezzenek meg vörösbegy, széncinege, feketerigó. Legyen ismeretük, szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközökrıl. A közlekedési parkban igazodjanak el, közlekedési szabályokat önállóan tartsák be, a rendıri karjelzéseket ismerjék meg a rendır segítségével. Ismerjük meg környezetük háziállatait (ló, sertés, szarvasmarha). Ha lehetıség van rá figyeljék meg hol élnek. Az óvodapedagógus mutassa meg videó felvételen keresztül a vadon élı állatok és az erdıben élı állatok környezetét, életmódját.

- 70 -


Pedagógiai Program

2013.

Támogassa, és cselekvıen vegyen részt az óvodánkba járó gyerekek családjainak szemléletmódjának formálásában (környezetvédelem, egészségvédelem, komposztálás, újrahasznosítás, takarékos bánásmód az energiákkal, felesleges csomagolóanyagok kiküszöbölése a vásárláskor, hulladékkezelés, mérgezı anyagok a táplálékban)

A) Környezetvédelem:

A kisgyermekkori környezeti nevelés terén végzett törekvéseink célja a ZÖLD ÓVODA cím elnyerése. Ennek szellemében természetszeretı, környezetbarát gyerekeket nevelünk. A környezeti nevelés kiemelt szerepet kap óvodánkban, erre építi a fejlıdést elısegítı tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. A környezetvédelmi feladatok kiemelten szerepelnek az óvoda életében a helyi adottságok alapján. Óvodásaink aktívan részt vesznek környezetük tisztaságának megırzésében (szemetes használata, levélseprés, gereblyézés, virágültetés, faültetés, bokrok, fák, virágok megóvása, komposztálás). Kirándulásaink alkalmával tudatosítjuk a gyerekekben, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élıvilág nyugalmát. Az óvoda minden dolgozója tisztában van a fenntarthatóság tartalmi jellemzıivel és ez minden tevékenységben megnyilvánul. Ezáltal az óvoda felnıtt közössége munkahelyi életmódjával és munkavégzésével pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemlélet formálására, a közösségi egészséges életvitelre. 2012-ben óvodánk elnyerte a „Madárbarát óvoda” címet. Ezzel a címmel rendelkezı óvoda eleget tesz az óvodai neveléssel szemben támasztott fenntarthatóság pedagógiai követelményeknek.

A

gyerekek

aktívan

részt

vesznek

elemi környezetvédelmi

tevékenységekben, megismerik a környezetükben élı növényeket és állatokat. Egész évben végeznek növény- és állatgondozási feladatokat. A madárbarát kert szemlélető udvar, változatos növényzetének köszönhetıen, a madarak mellett mindenféle állattal benépesül. Ezek megfigyelése szélesíti a gyerekek tapasztalatait és ismeretbázisát: etetık, itatók közös kihelyezése, ellenırzése, feltöltése, az ide érkezı madárvilág megfigyelése. Mindemellett bekapcsolódtunk az országos madártani egyesület munkájába. A környezetvédelmi területekre rendszeresen szervezünk óvodai kirándulásokat. Az állatsimogatókban természetes környezetükben találkozhatnak a gyerekek különbözı háziállatokkal. Az Orpheus Állatvédı Egyesülettel szoros kapcsolatban állunk.

- 71 -


Pedagógiai Program

2013.

A Fıvárosi Állat- és Növénykertbe gyakran meglátogatjuk örökbe fogadott fókánkat és a többi állatot. Ócsán a gyermekek megismerhetik a madárgyőrőzést, a madarak védelmét.

Fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére: A gyermek ismeri teste felépítését, megnevezi testrészeit. Ismeri érzékszerveit, azok funkcióját, védelmét. Tisztában van a testápolás és egészségvédelem közötti összefüggésekkel. Megkülönbözteti és megnevezi az évszakokat, napokat, napszakokat, a hozzájuk főzıdı jellemzı tevékenységeket felsorolja. Tudjon gyönyörködni a természet szépségében, ismerje az évszakváltás kölcsönhatásait az élı és élettelen természetre. Felismeri az összefüggéseket az öltözködés, állatok életmódja, növények fejlıdése és az idıjárás változásai között. Ismerje fel és nevezze meg környezete színeit, azok árnyalatait. Gyalogos közlekedés szabályait csoportosan, a gyakorlatban alkalmazza, rendelkezik alapvetı közlekedési morállal (pl. udvariasság, segítségadás, kölcsönös figyelem a társakra stb.). Elmondja teljes nevét, családtagjai nevét, tudja lakcímét, óvodája, csoportja nevét. Ismeri saját születési helyét, idejét (hónap, nap) Térben és síkban biztonsággal eligazodik. Tud tárgyakat 10-ig megszámlálni, mennyiség, nagyság, szín, forma szerint összehasonlítani, csoportosítani. Érti és használja a relációs viszonyokat. Óvja és védi környezetét. Ismeri a környezetében élı növényeket (fákat, cserjéket, virágokat), zöldségeket, gyümölcsöket. Tudja, miért fontosak számunkra, óvják ıket. Ismerje a házi állatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, rovarokat. Ismeri a környezetében fellelhetı intézményeket, szolgáltató intézményeket, mőemlékeket (épületek, szobrok, közterek). Tapasztalattal rendelkezik a felnıtt foglalkozásokról (kereskedı, fodrász, postás, orvos, tanító... stb.) Rendelkezzen olyan pozitív személyiségvonásokkal, melyek lehetıvé teszik a környezettel való harmonikus együttélés továbbfejlıdését – viselkedéskultúrája elvárható szinten legyen. A sajátos nevelési igényő gyermek sajátkészségeinek, képességeinek megfelelıen vesz részt a tevékenységekben és fejlıdik.

- 72 -


Pedagógiai Program

2013.

Elítéli a növények károsítását, az állatok bántalmazását, a természetes környezet és élıhelyek tönkretételét,az épített környezet rongálását, szemetelést, firkálást. Aktívan részt vesz a környezetvédelem tevıleges feladataiban: közvetlen környezet rendben tartása, papír-és mőanyag – győjtés, növényvédelem (locsolás, gazolás, ültetés, portalanítás,) állatvédelem - madarak védelme (téli etetés, itatás), víz mennyiségi védelme (vízgyőjtés-étkezések után, esıvízgyőjtés), komposztálás, energiákkal való takarékosság (áram, főtés).

B) Társas közösségi tevékenység:

Célunk az óvodai közösség sikeres formálása, a közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közösségi szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása. A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést.

Feladatok: A gyermekközösség, a társas kapcsolatok alakítása, kibontakoztatása változatos tevékenységi rendszereken keresztül, indirekt módon. A másokkal való érintkezési és együttmőködési képesség, vagyis kooperáció és kommunikáció fejlesztése. Fontosnak tartjuk a társas közösségi tevékenységben a „mi” csoportunk, a „mi” óvodánk tudatosítását, óvodánk szokásait, hagyományait, ünnepeit.

A migráns gyermekek interkulturális nevelésébıl adódó óvodapedagógusi feladatok: Felkészülés a gyermekek fogadására. Az óvónı felkészülése a szülıkkel és a gyermekekkel való kapcsolatfelvétellel kezdıdik. A késıbbiekben a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat össze kell győjtenie. Az információk hozzásegítik ıt ahhoz, hogy jobban megérthesse a gyermek viselkedését. Tanácsos az információknak egy részét a csoportban dolgozó dajkával is megismertetni. A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése.

- 73 -


Pedagógiai Program

2013.

Az eltérı nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként való bemutatása szükséges a többségi gyermekek számára. A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, tere pedig maga a közösség.

Az óvodánk és csoportjaink hagyományai, rendezvényei, ünnepei: Almaszüret, kirándulások, programok biztosítása (cirkusz, múzeumlátogatás, stb.) Október 23. Mikulás Adventi készülıdés Hahota nap Farsang Nınap Március 15. Húsvét Liliomos nap (új óvodásaink meghívása) Anyák napja Apák napja Nagycsoportosok búcsúztatója Természet jeles napjai Emberélet fordulóinak jeles napjai (születésnapok, névnapok) Év végi szülıs kirándulások Nemzeti Összetartozás napja Környezetvédelmi Világnap (jún.5.) Az óvoda-iskola átmenet megerısítése közös programok szervezésével Erdei óvoda Mosolygó óvoda Programban való részvétel és ehhez kapcsolódó programok szervezése Magyar Vöröskereszt Bázisóvoda vagyunk és ehhez kapcsolódó programok szervezése ZÖLD ÓVODA cím elnyerése és ehhez kapcsolódó programok szervezése Madárbarát Óvoda vagyunk és ehhez kapcsolódó programok szervezése Egészségesebb Óvodák nemzeti hálózatának tagja vagyunk és ehhez kapcsolódó programok szervezése

- 74 -


Pedagógiai Program

2013.

V.7. Munka jellegű tevékenységek „Gyermekeink úgy fognak holnap dolgozni, ahogyan ma játszanak:

alaposan és kitartóan vagy figyelmetlenül és unottan.” (Elisabeth Plattner)

V.7.1. A tevékenység célja: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség-teljesítését.

A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegő, a játékkal és cselekvı tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat és a személyiségfejlesztés fontos eszköze: önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnıttnek, a csoport érdekében végzett munkák, alkalmi megbízások teljesítése, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, elvállalt naposi vagy egyéb munka, környezet-, növény- és állatgondozás). Alapvetı követelmény a tevékenység során az önállóság lehetıségeinek megteremtése. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. A munkatevékenység közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermek, munka jellegő tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység.

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttmőködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztı értékelést igényel. Igen fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsunk önállóságot, ne idıszakonkénti, hanem rendszeres folyamatos tevékenység legyen. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek igen nagy jelentısége van már az óvodába lépéskor. Hagyjuk, hogy a gyerekek, ezen tevékenységet saját képességük szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el, amikor képesek rá. A csoport fejlettségi szintjétıl függıen vezessük be. A munkamegosztás során fontos, hogy a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, feladataikat egymás közt megosztani. A munkafajták közül a kerti munka az, ahol az értékteremtı - 75 -


Pedagógiai Program

2013.

képesség legtisztábban megmutatható. Tavasztól-ıszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismereteket szereznek a gyermekek. Ehhez természetesen szükséges az, hogy a munkavégzéshez elegendı mennyiségben és megfelelı minıségben legyen a gyermek csoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal.

V.7.2. Feladatok a munkatevékenységgel kapcsolatban: Biztosítsa, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és egyre önállóbban végezzék azokat. Folyamatosan biztosítsa és bıvítse az eszközöket. Az egyéni megbízatások körének bıvítése a gyermekek képességeinek megfelelıen. A munka iránti felelısség érzet fejlesztése. A munkavégzéshez szükséges szokás és normarendszer kialakítása. A gyermek meglévı tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. Spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bıvítése. Az egyes gyermek egyéni fejlettségének figyelembe vétele. A munkaszervezés készségének alakítása. A nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontásának elısegítése oly módon, hogy valamennyi munka jellegő tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. A környezet rendjének, tisztaságának megırzésére nevelés. Az önállóságra nevelés, az értékelési, önértékelési készség és kötelességtudat fejlesztése. A munkatársas, kapcsolatalakító, pozitív hatásának kihasználása. A munka közösségformáló lehetıségeinek kihasználása. Az önálló véleményalkotás, döntési képességek fejlıdésének elısegítése. Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegő tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentıségének megláttatása, elismerése, megóvása. Az önkiszolgálás és naposság fejlıdésének támogatása a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodó differenciált segítségadással, egyre önállóbb önkiszolgálásra szoktatással. A kialakított szokások következetes betartatása, a balesetek elkerülése érdekében. A munkaszervezés és végzés során a szóbeli kapcsolat biztosítása, együttmőködés segítése. Önálló

véleményalkotás,

döntési

képesség

megalapozása

problémahelyzetek

mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekbıl adódó vélemények cseréjével, mely az anyanyelvi nevelés mellett az érzelmi biztonság kialakításában is nagyon fontos szerepet játszik. . Munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok–okozati összefüggések magyarázata a gyermekek számára.

- 76 -


Pedagógiai Program

2013.

V.7.3. A fejlıdés mutatói az óvodáskor végére: Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat és segít a környezetében levı felnıtteknek. Ismerje meg az eszközök helyes használatát és ismerje azok használatával járó veszélyeket is. Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megırzésére. Teljesítse pontosan megbízatásait. Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát, neveit. Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. Gondozza, óvja a környezetében levı növényeket. Önállóan terít, törekedve a rend, tisztaság megırzésére. Szívesen végez naposi munkát. Szívesen végez a csoport érdekében egyéni megbízatást. A munkát képes megbeszélni, és abban együttmőködni. Részt vesz az élı és élettelen természet rendjének fenntartásában. Ismeri a különbözı munkavégzéssel kapcsolatos fogalmakat, mőveleteket megnevez. Vigyáz játékaira és rendben tartják azokat. A sajátos nevelési igényő gyermek örömmel, bátran tevékenykedik, egyéni képességeinek megfelelıen vesz részt a tevékenységben.

V.7.4. Alkalomszerő munkák: pontosan megértik mit vár el tılük az óvodapedagógus és azt önállóan, szívesen teljesítik. Bonyolultabb feladatot is örömmel végeznek el és annak szervezésében önállóak. Idınként olyan megbízásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni elıkészületet igényelnek.

V.7.5. Kerti munka: Évszaknak megfelelı tevékenység végzése felnıtt irányítása mellett az óvoda udvarán. Növényápolás és kertgondozás (ültetés, öntözés stb.) A kerti szerszámok és eszközök használatának megismertetése, rendben tartása, biztonságos használata a balesetvédelmi szempontok figyelembevétele. ?!

- 77 -


Pedagógiai Program

2013.

V.8. Szabadidős tevékenység:

V.8.1. Célja: A teljes nyitvatartási idıben változatos, sokszínő szabadidıs tevékenységet biztosítani, valamint a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésének elısegítése.

V.8.2. Feladata: A szabadidıs tevékenységek közötti választás képességének kialakítása, a gyermeki döntési képességének fejlesztése, ezáltal a gyermeki öntevékenység kialakítása. Spontán gyakorlási lehetıségek biztosításával az egyéni képességeik fejlesztése. Értékközvetítés a szabadidıs tevékenységeken keresztül.

V.8.3. Tartalma: Ennek oka elsısorban az, hogy az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetıségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Mind a délelıtti, mind a délutáni idıszakban elegendı idı jut arra, hogy a gyermekek az óvónık által felkínált lehetıségek közül (pl. bábozás, festés, rajzolás, zene-tánc, játéktanulás, filmvetítés, társasjáték,

mese-vers,

barkácsolás,

mozgásos

játékok

stb.)

közül

szabadon

választhassanak. A délelıtti és délutáni játékidıben napi rendszerességgel minden gyermeknek lehetısége nyílik arra, hogy tovább folytathassa érdeklıdésének megfelelıen kedvelt idıtöltését.

V.8.4. Az óvodapedagógus feladata: Törekedjen és keresse a lehetıséget arra, hogy minél nagyobb mozgásteret és változatos tevékenységeket kínáljon fel, egyszerő, saját maga és a gyermek alkotta eszközökkel. A nap folyamán keressen és kínáljon lehetıséget az egyéni képességek fejlesztésére, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

- 78 -


Pedagógiai Program

2013.

V.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bıvítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet kialakítása, megteremtése során a gyermek elızetes tapasztalataira, ismereteire épít. Az óvodai tanulás elsıdleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetébıl és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. „Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentıs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlıdését, fejlesztését támogatja. Nem szőkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és idıkeretekben valósul meg.”

A tanulás lehetséges formái az óvodában: utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) spontán játékos tapasztalatszerzés cselekvéses tanulás gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés gyakorlati problémamegoldás

Óvodapedagógus feladata: A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése. Változatos, a gyermekek cselekvı aktivitására épülı, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetıségének biztosítása Szokások

alakítása

utánzásos

minta-

és

modellkövetéses

viselkedéssel. Gyermeki kérdésekre épülı ismeretátadás lehetıségének kiaknázása

- 79 -

magatartással

és


Pedagógiai Program

2013.

VI. Gyermekvédelem Munkánkat irányító dokumentumok:

1991. november 20-án kihirdetett Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és annak módosításai

Szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény

A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

16/1998. (IV. 8.) MKM. Rendelet 4.§.

1999. évi LXVIII. törvény 47. §. c. pontja

Célja: A gyermekek alapvetı szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése Hátránykompenzálással az esélyegyenlıség biztosítása az eltérı szociális és kulturális környezetbıl érkezı gyermekek számára

Az óvodavezetı feladata: A más-más szociokulturális környezetbıl óvodánkba kerülı gyermekek esélyegyenlıtlenségének csökkentése érdekében történı pedagógiai intézkedések koordinálása, az eredmények figyelemmel kísérése, a gyermekvédelmi munka ellenırzése, értékelése.

A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelıs megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelıtestületi szinten A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelıen, ezek dokumentálása Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása

- 80 -


Pedagógiai Program

2013.

Gyermekvédelmi felelısök feladatai: A gyermeki jogok képviselete, gyermekvédelmi munka koordinálása. Belsı gyermekvédelmi információk áramoltatása. Gyermekvédelmi esetek folyamatos nyomon követése, különösen a HH és HHH gyermekek esetében és azok dokumentálása. Kapcsolat kialakítása a külsı segítı intézményekkel és szervezetekkel. Folyamatos kapcsolattartás a gyáli családgondozóval, védınıkkel, nevelési tanácsadóval, pszichológussal és egyéb gyermekvédelmi intézményekkel. Szükség esetén jelzırendszer mőködtetése a Gyáli Nevelési Tanácsadó és Családsegítı Szolgálat felé. A pedagógusok segítése a prevenciós gyermekvédelmi munkában. Esetmegbeszélések kezdeményezése, azokon való részvétel. Anyagi gondokkal küzdı családok támogatására az óvodavezetı tájékoztatása a térítési díj csökkentése érdekében, illetve az alapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása alapítványi támogatás érdekében Nyilvántartás vezetése Beszámoló készítése évente, illetve nevelési tanácsadó, családsegítı kérésére

Pedagógusi feladatok: Gyermeki jogok tiszteletben tartása. Esélyegyenlıtlenségek csökkentése, különösen a HH és HHH gyermekek speciális fejlesztése. A befogadó környezet megteremtése, a kialakult elıítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb elıítéletek kialakulásának megelızése. Felzárkóztató, tehetségfejlesztı programokban való részvétel biztosítása. A multikulturális, interkulturális nevelés, a nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozás tiszteletben tartása, a gyermek ismereteinek bıvítése magyar nyelven. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása valamennyi családdal. A családi nevelés segítése, erısítése, tiszteletben tartása. Titoktartása kötelezettség érvényesítése, információk az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelı történı kezelése. Gyermekvédelmi esetek folyamatos feltárása, az esetek nyomon követése. Gyermekvédelmi intézkedések kezdeményezése, veszélyeztetı helyzet enyhítése, elhárítása a prevenció érdekében- jelzés a gyermekvédelmi felelıs felé. Szülık tájékoztatása a segítı szolgáltatások lehetıségeirıl. A láthatóan segítségre szoruló családok, vagy segítséget kérık támogatása.

- 81 -


Pedagógiai Program

2013.

Szükség esetén segítségkérés az óvodapszichológustól, logopédustól. Szükség szerint környezettanulmány végzése. Nevelési eszközeinek segítségével a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettségi státusz kialakulásának megelızése, a gyermek családi környezetében történı nevelkedésének segítése. A gyermeket érintı esetmegbeszéléseken való részvétel. Különös, fokozott odafigyelés a HH és HHH, valamint a védelembe vett gyermekekre, fejlıdésük dokumentálása a fejlıdési naplóban. A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése az óvodavezetınek, gyermekvédelmi felelısnek Pedagógia intézkedések igazítása a gyermeki személyiséghez, a gyermeki szükségletek kielégítéséhez. A családokkal való egyéni törıdés, segítés. Nyelvi hátrányokkal küzdı, valamint mozgásában, értelmében korlátozott gyermekek felzárkóztatása, integrálása.

Sikerkritériumok: Az óvodai dolgozók tiszteletben tartják a gyermeki jogokat. Tevékenységük, intézkedéseik a prevenciót, korrekciót szolgálják. A szülık ismerik és betartják a házirendet. Tájékozottak a különbözı támogatása formákról, lehetıségekrıl.


- 82 -


Pedagógiai Program

2013.

VII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A pedagógiai program fenntartói jóváhagyás elıtt véleményezte: ________________________

dátum:

szakértı

Véleményezte: ________________________

dátum:

Szülıi Szervezet képviselıje

Elfogadta: ________________________

P.H.

dátum:

P.H.

dátum:

a nevelıtestület képviseletében

Jóváhagyta: ________________________ fenntartó részérıl

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: 1. A nevelıtestület döntésérıl készült jegyzıkönyv, mely __________ számú határozatával elfogadta a helyi nevelési programot, iktatószáma_____________ 2. A szülıi szervezet véleményét bemutató _____________ iktatószámú jegyzıkönyv. 3. Szakértıi vélemény, intézményi iktatószáma _______________ 4. Fenntartói döntés a helyi nevelési program jóváhagyásáról _______________ számú határozata, kelte _________________ , ________________ intézményi iktatószámon. ______________________________________________________ intézményvezetıi aláírás és bélyegzılenyomat

Keltezés: _____________________________

- 83 -


Pedagógiai Program

2013.

VIII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 1. Érvényessége: 2013. Szeptember 1-tıl visszavonásig.

2.Felülvizsgálata: Folyamatos, tervezett, programelemzı, értékelı vizsgálatok A nevelıtestület által kidolgozott, az Intézményi Minıségirányítási Programban meghatározottak alapján. A bevezetés után 3-4 évenként az óvodát befejezı 6-7 évesek körében elemezzük, értékeljük a fejlıdés jellemzıit.

3. Módosítása A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet: Óvodavezetı Nevelıtestület tagjai Fenntartó Törvényi változások Elıírás a programmódosítás elıterjesztésére: Írásbeli elıterjesztés az óvoda vezetıségének a nevelıtestület 75 % -ának igenlı szavazata szükséges a módosítás kezdeményezéséhez és annak elfogadásához Részletes szóbeli elıterjesztés nevelıtestületi értekezleten.

4. Nyilvánosságra hozatala: Minden érdeklıdı számára megtekinthetı, a program nyilvános, egy-egy példányban megtalálható: 1 példány a faliújságokon /szülık részére készített rövidített változat/ Az óvoda nevelıi szobájában A városi könyvtárban Fenntartó Önkormányzatnál Egy példány az óvodavezetı irodájában, Minden csoportban

5.A Pedagógiai Program alkotója: Az óvoda nevelıtestülete

6. A Pedagógiai Program benyújtója: Ritecz Istvánné- óvodavezetı

- 84 -


Pedagógiai Program

2013.

Mellékletek I. Óvodánk egészségfejlesztési feladatai, a gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közreműködőkre vonatkozó szabályok Óvodánk mindennapjaiban megvalósuló egészségfejlesztı feladataink átszövik helyi pedagógiai programunkat. Ebben a fejezetben külön összefoglalva kitérünk óvodánkban járó gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatokra, szabályokra. Óvodánk óvodapedagógusain kívül csak olyan, az óvodánkkal jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjai, munkatársa vehet rész a gyermekek számára szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, amely, vagy aki rendelkezik a minıségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal, és az egészségpolitikáért felelıs miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. Az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál az óvodavezetı feladata beszerezni az óvodapszichológus, az óvoda-egészségügyi szolgálat, továbbá a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum véleményét.? – BENNE VAN AZ EGYIK RENDELETBEN!

I. Bevezetı Óvodánk egészségfejlesztı programjának kidolgozásakor olyan fontos értékeket tartunk szem elıtt, mint az óvodánkba járó gyermekek az intézményben eltöltött idı alatt, az óvodai élet egészében részesüljenek a teljes testi-lelki jólétüket, egészségüket, egészségi állapotukat hatékonyan fejlesztı, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerően mőködı egészségfejlesztı tevékenységekben. A teljes körő egészségfejlesztés folyamata megjelenik intézményünk helyi pedagógiai programjában és óvodánk szervezeti mőködésében, a gyermekek és szüleik részvételében óvodánk életében. Mindez óvodás gyermekeink egészségi állapotának kedvezı irányú változását támogatja, idézi elı. Az egészségfejlesztés során is megvalósítjuk a gyermek egyéni szükségleteit, életkori sajátosságait.

Az élet és az egészség az embernek olyan semmi mással nem pótolható, alapvetı értéke, amely nélkül sem egyéni, sem pedig társadalmi lét nem valósítható meg. Az egészség védelme az egyén és a társadalom érdeke. A családnak, az egészségügyi szakszolgálatnak, a köznevelési rendszernek és más érdekelt társadalmi szervezetnek is feladata az egészség védelme, megszerzése és fenntartása. Az egészség nem azonosítható a betegség hiányával. Modern értelmezése a testi, lelki és társkapcsolati jólétet, az aktív alkalmazkodó- és teljesítı képességét foglalja magában. Az egészség fogalmán nem csak orvosilag diagnosztizált egészségi állapotot értünk, hanem az egészség célirányos megvalósítását, az egészségvédelemre vonatkozó folyamatos ismeretbirtoklást, az egészségesebb választását, valamint annak ellenırzését értjük. Az egészséget csak folyamatos önkontroll segítségével és az életmódot befolyásoló külsı - 85 -


Pedagógiai Program

2013.

körülmények megfelelı változtatásával lehet fenntartani. Az óvodai nevelés során az orvosi meghatározók mellett szociális tényezıket is figyelembe veszünk. A WHO meghatározása szerint: „az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota és nem csupán a betegség és a nyomorékság hiánya” (Székely 2008: 25 In Bukovicsné, 2012) Az egészségvédı és egészségfejlesztı magatartás szocializációs folyamata azoknak a képességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik, és ha kell, korrigálják; így az egészség védelme és karbantartása is egy tanulási folyamat része, ezzel együtt fejleszthetı. Az egészség megtartása, fejlesztése az életre, a sikerre vonatkozó kompetenciák kialakításán alapul, amely a személyiség megismerésén keresztül, gyakorlással, rendszerességre szoktatással erısíti a különbözı élethelyzetekben a testi-lelki edzettséget, kiegészíti és pótolja a hiányzó egészségvédı képességeket, szokássá alakítja az egészségvédı magatartást. Az egészségre nevelésnek gyermekkorban kiemelt szerepe van, kihat az élet további szakaszaira is, ezért az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület. II. Gyermek-egészségügyi szakszolgálat Az óvoda egészségfejlesztı pedagógiai tevékenysége beágyazódik a gyermekegészségügyi szakhálózat szervezeti tevékenységébe. Az óvodai egészségügyi ellátást (26/ 1997. NM sz.) rendelet írja elı, mely rögzíti az óvoda orvosi rendelı alap felszerelését, az óvoda orvosa által elvégzendı gyermek-egészségügyi (illetve iskolafogászati) feladatokat, továbbá a védını által ellátandó tennivalókat. Az óvodai gyermek-egészségügyi szolgálat és az óvodapedagógus együttmőködése magában foglalja: • a gyermek-egészségügyi ellenırzı vizsgálatokat • az óvodai egészségnevelést • a pedagógusokra, szülıkre és gyermekekre vonatkozó egészségmegelızı és fejlesztı (orvosi, védınıi) tevékenységeket. Az együttmőködésnek programjába.

több

módszere

beépül

az

óvodai

nevelés

mindennapi

A) Védınıi látogatások: • alkalmanként • a szomatikus fejlıdés ellenırzése • egészségfejlesztı alapképességek regisztrálása • közegészségügyi helyzet ellenırzése, • védıoltások lebonyolítása. • óvodapedagógus és a védını konzultációja, együttmőködése: a fejlıdési lapok, anamnézis feljegyzések áttanulmányozása, az egészségre, szociokulturális helyzetre vonatkozó adatok megbeszélése • csoportos fogászati és más szőrıvizsgálatok megszervezése, kiemelten a gyermekek fogászati gondozása, preventív és terápiás ellátása • az orvosi kezelésektıl való félelem kezelése, érzelmi feldolgozása • minden egészségügyi vizsgálat együttes védınıi és óvodapedagógusi elıkészítést, megbeszélést igényel

- 86 -


B)

Pedagógiai Program

2013.

A szülık és a külsı szervezetek együttmőködése

• a szülık számára rendezett egészségvédı ismeretterjesztés • rétegszülıik meghívott szakemberek részvételével • pszichológus által tartott rétegszülıik, lelki egészségvédelem • közös szülıi programok • higiénés és sportrendezvények • egészséghét megrendezése (Dibbenj- Dobbanj!) • „Szív kincsesláda” program megszervezése? • Vöröskereszt bázisóvodaként a vöröskereszt programjaiban való részvétel • évkezdéskor a gyermekorvosi, az önállóvédınıi és a nevelési tanácsadás munkájának bemutatása • óvodai nyíltnapok, amelyek megerısítik a szülıkben az óvoda fokozott egészségvédelmét és fejlesztését • szülık bevonása a gyermekek egészséges étkeztetésébe (mindennapos zöldségés gyümölcsfogyasztás, édesített italok káros hatásai • A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit és magatartásmintáját a családból hozza magával az óvodába. A szülık egészségkultúrája és az óvodai egészségvédelemmel való kapcsolata ezért jelentıs az egészségpedagógiai óvodai programban. • Egészséges életmódra történı felkészítés: mindennapos egészségfejlesztı testmozgás, minél több játék a szabadban, séta; évente kirándulások szervezése • térítéses foglalkozások: nagycsoportos korú gyermekek számára úszásoktatás, néptánc lehetıségének biztosítása, az óvoda nyitva tartásának idejében, óvodapedagógus vezetésével

III.

ÓVÓDAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK

Az óvodai egészségfejlesztésben az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelızésére, az egészség prevencióra egyaránt hangsúlyt fektetünk, magába foglalva a személyiség testi (szomatikus), lelki (értelmi, érzelmi, akarati) és szociális (társas, közösségi) komponenseit. Az óvodai nevelés kulcskompetenciáját képezi, arra a kérdésre a válasz, hogy „biztosítottam-e a rám bízott kisgyermek életét és egészségét egyenként vagy a közösségben (csoportosan), elısegítettem-e egészségvédı/egészségfejlesztı szokások alakítását.

- 87 -


Pedagógiai Program

2013.

III.1. A szomatikus nevelés feladatai Testi nevelés, amely magába foglalja minden olyan ápolási, gondozási, esztétikai tevékenységet, amely a testre, a biológiai szervezetre irányul. • személyi higiéné kialakítása: rendszeres helyes testápolás szokásának kialakítása, a ruházatra való odafigyelés, évszaknak megfelelı öltözködés • környezeti higiéné alakítása, gyakrabban elıforduló betegségek megelızése • a helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása, helyes testtartás, evıeszközök használata • az óvoda környezeti tisztaságának megóvása, • a fertızı betegségek • tartási rendellenességek megelızése. • mindennapos egészségfejlesztı testmozgás, mely a gyermek erınlétének, kondíciójának növelésére irányul, mozgáskultúrát alapoz meg • a rendszeres mozgás szokássá alakítása, • testi rendellenességek megelızése (korai prevenció) III.1.1. A személyi és környezeti higiénia fejlesztése Személyes higiénia kialakításában az óvodapedagógus feladatai: • Az óvodába érkezı gyermek higiénés állapotának felmérése, szükség esetén a testápolás pótlása a dajka segítségével, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermek önérzetének mindenkori figyelembevételével. A higiénés szemlélet átadása tehát nem jelenthet a gyermekszámára megszégyenítést. • a kézmosás, szokássá fejlesztése szeretetteljes légkörben • a saját személyi felszerelés helyes, higiénikus használata (törülközı, zsebkendı, féső, fogmosó-felszerelés, váltóruha, alvópárna) • Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára különkülön álljon rendelkezésre. • Helyes WC-használat, WC-papír használata, melynek begyakorlásában a dajka segít, az érzelmi biztonság kialakítása mellett, figyelve a helyzet intimitására, különösen bevizelés, beszékelés után. • nyáron megfelelı UV- védelem, fürdızés biztonságos megvalósítása • váltóruha biztosítása (kinti-benti) • társakra való kölcsönös odafigyelés tanítása • • • • • • • • • •

Környezeti higiénia kialakításában az óvodapedagógus feladatai: óvoda tisztaságának megóvása, szépítése, virágosítása csoportszobák gyakori szellıztetése friss ivóvíz biztosítása helyes főtés és világítás biztosítása udvar tisztán tartása, gondozása homokozók, pancsolók, mászókák, hinták, kerti szerszámok ellenırzése helyiségek, mellékhelyiségek takarítása játékok, eszközök rendszeres tisztántartása galéria karbantartása - 88 -

közegészségügyi

Gyáli Liliom Óvoda • • • • •

•

• • • • • •

• • • • • • • •

•

Pedagógiai Program

2013.

környezetvédelem, ZÖLD ÓVODA kritériumainak betartása szelektív hulladékgyőjtés, vízgyőjtés, energiatakarékosság helyes játék- és eszközhasználat, játékok helyes tárolás (gyermek méreteinek figyelembe vételével) audiovizuális eszközöket csak az óvodapedagógus felügyelete mellett lehet használni

III.1.2 Az egészséges táplálkozás megkedveltetésében, kialakításában az óvodapedagógus feladatai „Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlıdés alapfeltétele. Az óvodás gyermek gyomra kicsiny őrtartalmú, nem alkalmas egyszerre nagy mennyiségő táplálék befogadására, a bél fala is vékonyabb, a bélmozgások kevésbé erıteljesek. Az óvodapedagógus hangoztassa azt az elvet, hogy az óvodáskorú gyermek étrendjében ne (vagy nagyon ritkán) szerepeljen zsíros étel, pörkölt, erısen főszerezett hús (pl. tokány), nehezen emészthetı töltött káposzta, gombapaprikás, disznótoros és más ún. magyaros étel.” étkezés helyes lebonyolítása étkezéshez való elıkészületben a gyermekek, életkori fejlettségüknek megfelelı szinten, vegyenek részt, önkiszolgálás támogatása mindennapos gyümölcs és zöldségfogyasztás szülık bevonásával a gyermekek új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel való megismertetése közös ételkészítés saláta, köret, gyümölcstál készítése táplálékallergiás gyermekek táplálékallergiájára vonatkozó szabályok betartása

III.1.3. Rendszeres egészségfejlesztı testmozgás biztosítása, kialakítása a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítése, minél több szabad levegın való tartózkodás mozgásos tevékenységek gyakori felkínálása környezı világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében a mozgás szerepének kihasználása sok mozgással járó játék felkínálása az egészségfejlesztı testmozgások során testmozgások után a regenerálódást biztosító pihenés megteremtése (csendes pihenı, alvás biztosításával, alvásigény figyelembe vételével) jelentıs óvodapedagógusi figyelmet igényel a szabadban a túlmozgás, a fegyelmezetlen játék felderítése, megfékezése mozgás megszerettetése, a közös (játékos, sportos) mozgás által kiváltott öröm átélése Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat lehet a mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás. Ezek a mozgásformák olyan elemi mozgásokat tartalmazzanak, amelyek sportági mozgásokból levezethetık, de elemi jellegüknél fogva már elveszítették sportági jellegüket. az egészségfejlesztı testmozgások során alkalmazott mozgásformák alkalmasakká tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására. Óvodánk pedagógiai programjában felsorolt szempontok maximális betartása

- 89 -


• • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

• • • • • •

Pedagógiai Program

2013.

III.2. Az óvodapedagógus feladatai a lelki egészségvédelem kialakítása során a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása a hibás viselkedési módok kezelése stressz hatások kompenzációjára való törekvés a magatartás, viselkedés érzelmi vezérlésére való készség kialakítása a gyermekektıl érkezı segítségkérések, az ún. „segélykiáltások”megértése és megoldása a társas-társadalmi beilleszkedés, integráció megvalósítása csoportnorma kialakítása egymás elfogadására való nevelés, egyéni különbségek tiszteletben tartása gyermekek önbizalmának növelése elfogadó légkör kialakításával együttjátszásra való együttmőködésre való készség fejlesztése önálló feladat-végrehajtási, kezdeményezı készség erısítése, kialakítása és fenntartása, érzelmeik kifejezésére való készség erısítése (tudjanak uralkodni indulataikon, kontrollálják azokat) mások érzelmi reakcióinak felismerésének javítása szabályokhoz, csoportnormához való alkalmazkodás empátiás készségük fejlesztése pozitív mintaadás óvodapszichológussal való konzultáció

II.2.1. A beilleszkedési képesség gyakorlása, óvodapedagógus feladatai: gyermekek beilleszkedési képességének,a csoportba történı integrációjának elısegítése, HH/HHH, SNI gyermekek szociális integrációjának megvalósítása. gyermekek társas kapcsolatainak erısítése az együttmőködés fokozása egyéni, illetve csoportos tevékenység során a másik személy megismerése, elfogadása más fajúakkal, származásúakkal, vallásúakkal, gazdagságúakkal együttmőködés szorgalmazása; az óvoda többi csoportjával, gyermekközösségekkel, egyesületekkel kapcsolattartás, barátkozás szolidaritás, bizalom a rászorulókkal szemben; a szegregáció elvének és gyakorlatának elutasítása pozitív mintaadás az óvodában dolgozó felnıttek részérıl

II.2.2. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése, az óvodapedagógus feladatai: csoportnormák, társadalmi szabályok elfogadása, kiszámíthatóság szeretetteljes légkör, érzelmi biztonság kialakítása minden, óvodába járó gyermek számára annak közvetítése a gyermek számára, hogy fontos tagja óvodai csoportjának, viselkedésétıl, származásától függetlenül egészségvédı, balesetmegelızı, szabályt követı készséges magatartás kialakítása a változó természeti és kulturális feltételekhez alkalmazkodó viselkedés támogatása emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, udvarias viselkedés - 90 -

Gyáli Liliom Óvoda • • •

• • • • • •

• • • •

•

Pedagógiai Program

2013.

napirend, együttmőködési program elfogadása és sikerében valórészvétel betegség esetén a betegviselkedés elfogadása

Óvodáskor végére várható készségek, képességek: véleményalkotás a saját egészségvédı magaratásról (önmegvalósítás értékelése) az életvédelmi és baleset megelızési magatartás tudnivalóinak ismerete, rizikóhelyzetek elkerülése; a saját aktuális életmód értékelı áttekintése, korrekciójának megtervezése, (táplálkozás, mozgás, szabadidı önellenırzése); más személyekkel való kapcsolat önelemzése (családban, iskolában, más csoportokban); a meglevı testi-lelki szükségletek kommunikációjának és interakciós módszereinek (pl. a testbeszédnek) elemzése, korrekciója rendszeres egészségi ellenırzı vizsgálatok elvégzésének és a gondozás-ápolás módjainak elfogadása

II.3. A szociális egészség fejlesztési feladatai kiegyensúlyozott óvodai légkör, harmonikus csoportmiliı. együttmőködés során keletkezett feszültségek feloldása, stressz mentes légkör kialakítása a másság különbözıségeinek elfogadása, elfogadó légkör kialakítása az óvodai csoport tagjait összekötı személyi kommunikáció és együttmőködés (közös játékcselekvés) a csoportra jellemzı és központi szerepet kap kialakításában az óvodapedagógus viselkedése, attitődje, tudatos pedagógiája. A csoportra jellemzı kommunikáció, légkör, az egyének közti együttmőködés formái, szokásai, probléma megoldó stratégiái, normái, a csoportba járó gyermekek különbségei és hasonlóságai erısítik a csoporthoz tartozás érzésének kialakulását („mi csoportunk”) a gyermekcsoportban az óvodapedagógus az egészséges életmód szempontjából is mintaadó személy, ezért felelıssége az egészség megırzésére és fejlesztésére is kihat

III. A viselkedési függıségek, dohányzás, szenvedélybetegségekhez vezetı szerek fogyasztásának megelızése • •

•

tilos az óvoda egész területén a dohányzás, alkoholfogyasztás célok: szülıi értekezleteken a dohányzás, alkoholfogyasztás káros hatásainak ismertetése, különös hangsúllyal, a passzív dohányzás okozta káros hatásokról a fejlıdı szervezetre a kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezetének kialakítása érdekében. Az ezekhez készült központi programok felderítése, megismerése (pl. „Dohányzás vagy egészség?” (az Országos Egészségfejlesztési Intézet programja), „Közöttünk jár az ellenség!” (az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata programja)) Gyermekekkel képek győjtése a dohányzó környezetrıl, címkék és dobozok győjtése, rajzok, gyurmák az egészséges életmódról, tüdıt „szellıztetı” tornagyakorlatok, dohányés égéstermékének érzékelése, meghívott sportolók elbeszélése, helyzetgyakorlat a dohányzási veszély bemutatására (Bukovicsné 2012).

- 91 -


IV.

Pedagógiai Program

2013.

A gyermekbántalmazás és agresszió megelızése

Óvodánk közremőködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttmőködik a gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi rendszerhez tartozó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Az intézményben és az intézményen kívül a gyermekeknek szervezett programokon, rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek, továbbá olyan termékek árusítása és fogyasztása, amely a gyermekek koncentrálóképességét, az óvoda pedagógiai tevékenységét rontja. Az erıszak lehetıségét növelı rizikófaktorok: Családi tényezık a) szociális depriváció (szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség) b) erıszak a családtörténetben (a szülı bántalmazott, vagy elhanyagolt gyermek volt) c) egyedülálló, különélı szülık d) mostohaszülı, bizonytalan kapcsolódású élettárs, partner e) szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb f) az anya rövidebb-hosszabb idıre külön él a gyermektıl g) zavarok a családi kapcsolatrendszerben A szülı személyiségével összefüggı problémák a) a szülı közömbös, vagy éppen túlaggódó, intoleráns a gyermekkel b) mentális betegség, alkohol-, vagy drogfüggıség, deviáns magatartás A gyermekkel kapcsolatos tényezık a) koraszülött, kis súlyú gyermek b) az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyától c) két gyermek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el

d) testi, vagy értelmi fogyatékkal élı, illetve krónikus beteg (szellemi vagy fizikai) gyermek e) nehezen kezelhetı gyermek Több rizikófaktor jelenléte sem vezet szükségszerően bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz. Feladataink: • Bizalmi kapcsolatra törekvés a családokkal, hogy a rizikófaktorok és jelek felismerhetıek legyenek • A gyermekjóléti szolgálatnak • konzultációs lehetıség kérése a gyermekjóléti szolgálat munkatársaitól, szakmaközi esetmegbeszélés • a jelek sokszor nem egyértelmőek, a bántalmazástól nagyon távoli kontextusban is megjelenhetnek • a gyermektıl nem várhatjuk a gyanú megerısítését • a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetıségét • A bántalmazás jelei jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli, érzelmi szinteken

- 92 -


Pedagógiai Program

2013.

• • •

Felismerést segítı jelek Külsı jelek, jellegzetes sérülések Testi-szellemi fejlıdés elmaradása Gyermek viselkedésének inadekvát módja (félénk, visszahúzódó v. éppen agresszív)

• • • • • • • • • • •

Gyermeknél észlelhetı általános viselkedési gyanújelek kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya feltőnıen készséges, túlságosan alázatos, engedékeny viselkedés túlságosan éber, vibráló, agresszív, válogatás nélkül figyelmet követelı ún. acting out a gyermek szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny a környezeti hatásokkal szemben bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülıtıl különös félelem bizonyos személyektıl, vagy bizonyos típusú emberektıl, pl.: férfiak, katonák stb. alvászavarok, evészavarok regresszív viselkedés (alacsonyabb életkornak megfelelı viselkedéshez való visszatérés, pl. ujjszopás, ágybavizelés stb.) kivonulás, mindenen kívül maradás, elutasítás koraérett magatartás váratlanul bekövetkezı változások a viselkedésben

• • •

A gyermekközösségben észlelhetı viselkedési gyanújelek gyenge kapcsolat a kortársakkal, kapcsolatépítési képtelenség korai érkezés - késıi távozás, hiányzás szinte soha vagy éppen ellenkezıleg gyakori hiányzás koncentrálási nehézsége

• • • • • • •

Az elhanyagolás szomatikus gyanújelei alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, ápolatlan, feltőnıen piszkos bır, piszkos, az idıjárási viszonyoknak nem megfelelı ruházat elhanyagolt bırfertızések, rovarcsípések nyomai túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés ismeretlen eredető eszméletvesztés (agyrázkódás) korábbi elhanyagolásra, sebesülésekre utaló jelek

• • • • •

Fizikai bántalmazásra utaló gyanújelek a bántalmazás látható nyomai, jelei az elızményben korábbi sérülések fojtogatás nyoma megmagyarázhatatlan, nyilvánvalóan nem baleseti eredető sérülések többszörös különbözı idıben keletkezett, a gyógyulás különbözı stádiumait mutató zúzódások, vérömleny, karmolás, verésnyomok, égés, forrázás koponya, borda, hosszú csöves csontok nem nyilvánvalóan baleseti eredető törése, régi törésre utaló radiológiai eltérések ellentmondásos történet a sérülésrıl a gyermek (szinte szó szerint) ismétli a szülı történetét a sérülésrıl, cáfolja, hogy probléma van otthon, a korábbi bántalmazást nem baleseti jellegő mérgezés nem baleseti jellegő égés, forrázás

• • •

•

- 93 -


Pedagógiai Program

2013.

A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy közremőködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. • Óvodánk ellátja a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzető gyermekek fejlesztésével, valamint a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlıdését veszélyeztetı okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelızésére, illetıleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményezünk. • Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. • Óvodánk közremőködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében, ennek során együttmőködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. • Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. • A gyerekeket és szüleiket a nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelıs személyérıl. A gyermekvédelmi felelıs feladata: • csoportok felkeresése, óvodapedagógusokkal folyamatos kapcsolattartás • családlátogatáson megismeri a veszélyeztetett gyermek családi környezetét • gyermekbántalmazás gyanúja esetén, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı veszélyeztetı tényezı megléte esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezetı értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, • a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken • a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezetı indítson eljárást a gyáli önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtása.

V.

Baleset megelızés és elsısegélynyújtás kialakítása, az óvodapedagógus feladatai • • • • • • • • • • •

gyermekek segélynyújtói szemléletének kialakítása a gyermek életkori sajátosságainak figyelembe vételével az egyszerőbb sérülések ellátásának megtanulása a balesetek megelızése a gyermekek rávezetése arra, hogy egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhetı a gyerekek vészhelyzetekkel való megismerkedtetése beszélgetéseken, meséken, játékokon keresztül balesetek során elvégzendı legfontosabb teendık, amit az óvodáskorú gyermekek is elvégezhetnek: segítséghívás (felnıtt értesítése, vagy esetleg mentıhívás), a beteggel, sérülttel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása ismeretszerzés a mindennapi veszélyforrásokról (udvari élet szabályai, hétköznapi tárgyak veszélyei) elsısegélyláda ismerete játékos módszerekkel gyakorolni a segítségnyújtást (pl. egy könnyő égés, egy kisebb vágás, egy darázscsípés, vagy egy horzsolás ellátását) segítı, empatikus magatartás és bátorság kialakítása a segítségkéréshez, segítségnyújtáshoz az óvodai és otthoni veszélyek, veszélyforrásokról való beszélgetés, lehetséges balesetek esetén teendık, életkori sajátosságok figyelembe vételével - 94 -

Gyáli Liliom Óvoda • • • •

Pedagógiai Program

2013.

séta az óvoda körül: felelısségteljes közlekedés, a közlekedés alapvetı szabályainak betartása, jelzőlámpa jelzéseinek ismerete, gyalogos közlekedés szabályainak elsajátítása Saját sérülésekkel, balesettel kapcsolatos élmények Képek, színezők felhasználása gyermekorvos meghívása a csoportba

Szakirodalom: Bukovicsné, N . J . (2012): Egészségfejlesztési fel adatok az óvodában . In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témakörébıl. Eötvös Lorá nd Tudományegyetem, Budapest. 54 66 .p. ISBN:978963284268

http:/szmm.gov.hu (módszertani füzet a gyermekbántalmazásról)

- 95 -


Pedagógiai Program

2013.

II. A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODÁNKBAN MEGVALÓSULÓ NEVELÉSE Pedagógiai programunk kidolgozásánál különös hangsúlyt fektettünk a különleges figyelmet igénylı gyermekek integrációjára, nevelésére a gyermek óvodai csoportjában és azon kívül. Az óvodapedagógusok munkáját intézményi logopédus, pszichológus, fejlesztı pedagógus segíti, valamint nevelıközösségünkben pedagógusaink egyéb végzettségei (pl. drámapedagógia, gyógytorna, kézmővesség, néptánc stb.) segítik megvalósulni az innovatív módszerekkel történı inkluzív nevelést és az esélyegyenlıséggel megvalósuló integrációt. I. A különleges bánásmódot igénylı gyermekek típusai: • Tanulási problémákkal küzdı gyermekek: tanulási nehézséggel küzdık: pl. lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok tanulási zavarral küzdı gyermekek: pl. különféle részképesség-zavarral küzdı gyermekek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyos beszédhiba (pl. megkésett beszédfejlıdés) •

•

Magatartászavarok miatt problémás gyermekek: regresszív, visszahúzódó és félénk, csendes depresszív viselkedéső gyermekek, akiknek fejlesztésénél, integrációjánál a csoportos és párban folyó munka vezethet eredményre, a testre szabott, differenciált egyéni munka, a felnıtt motiválása, folyamatos megerısítés mellett. agresszív, ellenséges és inkonzekvens viselkedéső gyermekek (engedetlen, kötekedı, támadó, hiperaktív stb.) integrációjánál az egyéni feladatokat kell elıtérbe helyezni. A feladatok elvégzésére irányuló elvárások kialakítása a gyermek számára apró lépésekben, elıre megbeszélt vállalásokkal, követelményekkel, azok következetes számonkérésével valósulhat meg. kiemelten fontos a pozitívumok kiemelése, a gyermekek megerısítése, amely segíti a beilleszkedést, az érzelmi biztonság kialakulását és pozitív énkép, önértékelés alakulását, a társak általi elfogadást. A személyiség fejlıdésére jótékonyan hat. Kivételes képességő gyermekek, tehetségesek: intellektuális tehetség: a különbözı területeken kimagasló (pl. matematikai készségek, anyanyelvi készségek, emlékezeti készségek) mővészi tehetség: képzımővészeti, zenei készségek pszichomotoros tehetség: sport, tánc, kézügyességet igénylı készségek szociális tehetség: vezetı, szervezı, irányító készségek

A tehetségfejlesztés, tehetséggondozás a tehetség elismerésével, azonosításával kezdıdik. A gyermek családjának ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott elıfordulása tehetséget sejtet. A kiemelkedı gyermekek teljesítményei nem mindig jók, általában nem egyenletesek és munkavégzésük, fejlıdésük sem egyenletes. Gyakran kibúvókat keresnek, nem vesznek részt a munkában. Czeizel Endre szerint (Mód-Szer-Tár, 2012) a megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség a kivételes tehetségő gyermekek jellemzıi, emiatt veszélyeztetettek, különleges bánásmódot, kiemelt odafigyelést igényelnek.

- 96 -


Pedagógiai Program

2013.

• A tehetségfejlesztés módjai: 1. gyorsítás, léptetés: külön feladatokkal, ugyanannyi idıtartam alatt több, részletesebb ismeretanyag elsajátítása 2. elkülönítés, szegregáció, melynek során külön csoportban, más tehetségekkel megismerkedve tanulnak a tehetséges gyermekek 3. gazdagítás, dúsítás: integrált nevelés, de az óvodai élet bizonyos idejében különleges tehetséggondozásban részesülnek, amely egyénileg differenciált. II. Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai integrációja

A közoktatási törvény 2007. évi módosítása szerint „sajátos nevelési igényő gyermek az, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos b) pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.” (2007. évi LXXXVII. törvény121. § 29. pont) A törvény rendelkezése alapján minden olyan 3-6 éves kisgyermek, aki csökkent érzékszervi és mozgásszervi fogyatékossággal, vagy a beszéd-és értelmi fejlettség alacsonyabb fokával rendelkezik, és sajátos nevelést igényel, normál fejlettségő gyermekek közé, óvodai közösségbe felvételt nyerhet.

• Különleges bánásmód megvalósítása: Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve „A gyermek fejlıdésére nézve legkisebb korától kezdve döntı fontosságú, hogy érezze, nem csak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen” (Hermann Alice) SNI gyermekek óvodai nevelése korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvének alkalmazásához, a gyermekekre jellemzı, cselekvésbe ágyazott képességfejlesztésükhöz kellı idı és alkalom kell az óvoda napi programjában. Egyéni differenciálás megvalósítása. HH/HHH, SNI gyermek elızetes bemutatását a csoportnak, majd a megérkezéskor olyan bemutatását, amely a segítés, a barátkozás, a közös játéklehetıségeit és eszközrendszerét részletezi. A következı lépés a különös figyelmet igénylı gyermek alkalmazkodási kényszerének feloldása: az ismeretlen óvodai környezet, az ismeretlen felnıttek és gyermekek, az óvoda napirendje, életrendje alkalmazkodási kényszerének feloldása. Az óvodai nevelésben a sajátos nevelési igényő gyermekeknél is a nevelés általános célkitőzéseinek megvalósítására törekszünk. Pedagógiai programunk kidolgozásakor a tevékenységek során megvalósuló feladatok és célkitőzések során részletesen kitérünk az SNI gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésére, figyelembe véve az SNI gyermek fejlesztésének igényeit, külön gondot fordítva arra, hogy minden gyermek minél több segítséget kapjon hátrányainak leküzdéséhez. Fontos célnak tartjuk óvodapedagógusaink részvételét az integrációt segítı szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken a szakmai hatékonyság növelésének érdekében. A nevelés hatására a sérült kisgyermekeknél is fejlıdik az alkalmazkodó képesség, az akaraterı, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttmőködés. Az SNI környezet kialakítása, a szükséges tárgyi környezet és segédeszközök megléte csak akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges. - 97 -


Pedagógiai Program

2013.

Hangsúlyozzuk, hogy az ép és a sérült gyermekek közötti különbség nem egészségi természető. Óvodánkban leggyakrabban elıforduló SNI gyermekek: beszédhibás gyermekek (dadogók, hadarók, megkésett beszédfejlıdéső gyermekek); nagyothalló gyermekek; részképesség zavar; enyhe értelmi fogyatékosság; magatartás- és tanulási zavar, figyelemzavar, pervazív fejlıdési zavar. Külön csoportot képeznek a szociális hátrányú gyermekek, akiknél a kedvezıtlen szocioökonómiai háttér okozza a fejlıdési lemaradást. Az óvodánkba járó gyermekek szociális háttere szélsıséges képet mutat. Különösen nagy a felelısségünk a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nevelésében, mivel a HH/HHH gyermekek gyakran veszélyeztetettek is. Feladatunk az elhanyagoló családokkal való kapcsolattartás. A hátrányos helyzet okai lehetnek: -

a család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje, család szerkezete. a család lakhelye és környezete a gyermek és/vagy szülı egészségi állapota a családtagok száma

Környezeti okok: -

-

sokgyermekes család szőkös lakásviszonyok, zsúfoltság szülık iskolázatlansága nevelési hiányosságok (pl. kettıs nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód, bántalmazás, érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmő, felelıtlen életvitel, bőnözı családi háttér) negatív hatású baráti kör

Anyagi okok: -

munkanélküliség létminimum alatti egy fıre esı jövedelem szülı csökkent munkaképessége vagy munkaképtelensége a kereset nem a család és a gyermek szükségleteinek kielégítésére fordítódik

Egészségügyi okok: -

a gyermek, születési rendellenessége, vagy szerzett fogyatékossága mozgáskorlátozottság, érzékszervi károsodás, szervi rendellenesség) tartós betegségek idegrendszeri, pszichés problémák a gyermek és/vagy szülı esetén higiénés hiányosságok krízishelyzetek

A gyermek személyiségében rejlı okok: -

kognitív/szociális/érzelmi készségek visszamaradása

Óvodapedagógus feladata a szociális hátrányok enyhítése érdekében: • • • • • • • •

anyagi támogatás lehetıségeinek kiaknázása a családban élı felnıttek önmővelés igényeinek kialakítása tolerancia, segítıkészség kialakítása, másság elfogadása praktikus ismeretek elsajátítása a mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása családi életre és egészséges életmódra nevelés mozgásfejlesztés, feladatmegoldó készség javítása egészség, mint érték közvetítése, ennek megfelelı gondozásmód kialakítása

- 98 -

(pl.


• • -

Pedagógiai Program

2013.

szabadidı tartalmas eltöltésének igényére való nevelés szülıknek segítség felajánlása: fórumok, rétegszülıi értekezletek szervezése, az óvoda védınıje, orvosa, pszichológusa, logopédusa, fejlesztı pedagógusa bevonásával; felvilágosítás a szociális juttatások lehetıségeirıl fogadóórák biztosítása "Kertváros" Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központ elérhetıségeinek megadása, segítségnyújtás a kapcsolatfelvételben óvodai családi programok szervezése (pl. csoportos kirándulás a szülıkkel-gyermekekkel, kertgondozás, apák napja stb.)

Anyagi támogatás lehetısége: • • • •

az odaítélés elveit az SZMSZ-ben rögzítettük étkezési hozzájárulás ruhavásár, ruhagyőjtés szervezése pályázatok útján nyert támogatások elosztása

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére: • • • • •

• • • • •

egyéni, differenciált fejlesztés egészségnevelés, egészségfejlesztés életvezetési szokások formálása sport, mozgás megismertetése, megszerettetése interkulturális ismeretnyújtás (a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyermekek együttnevelése, egymás kultúrájának elfogadása) multikulturalizmus (a kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a csoportban. PL: lehetıség biztosítása a kisebbségi csoportba tartozó gyermek szokásainak, ételeinek, kultúrájának (pl. zene) megismerésére) tehetséges gyermekek fejlesztése környezet megismertetése óvoda programjain való minél szélesebb körő részvétel biztosítása pályázatok figyelése, kihasználása

A gyermekek esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések: „Minden embert származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére, fogyatkozására tekintet nélkül, ugyanazok a jogok és lehetıségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában.” Az esélyegyenlıség magában foglalja a másság elfogadását, azaz egy olyan másik személynek egyenlı társként történı elfogadását, aki a mindennapi életben, átlagos jellemzıkkel mérve, eltérı személyiség, és akit eltérése miatt a közösségbıl való kirekesztés veszélye fenyeget. Az elfogadás mércéjét az mutatja, hogy valaki mennyire hajlandó •

a saját értékelése alapján pl. egy sérültet, fogyatékost, szociálisan hátrányos helyzető, kultúrában elmaradott személyt társadalmilag egyenértékő emberként elismerni, megérteni és befogadni.”

A fogyatékosságot úgy tekintjük, mint egy élethelyzetet, aminek minısége a környezet alakításával vagy sajátos neveléssel javítható. Az SNI/HH/HHH élı gyermekek életmódja, teljesítıképessége, érzelmi beállítottsága, érzékenysége egyéni jellegő, ezért minden gyermek egyéni bánásmódra tart igényt.

- 99 -


Pedagógiai Program

2013.

Óvodapedagógus feladatai az egyenlı bánásmód kialakításában: •

Minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz

• az óvodapedagógus alap feladata a másság elfogadtatása a gyermekközösséggel. • óvodapedagógusaink elve legyen, hogy az SNI gyermek nem beteg, hanem más: más az életmódja, más a teljesítménye, ezáltal több segítséget igényel társaitól és a felnıttektıl egyaránt. • a gyermek önálló közlekedésének, óvodában, csoportban való eligazodásának elısegítése • szükségleteit, kívánságait életkorának és állapotától elvárható módon jelezni tudja • az óvodai személyzettel való kommunikációra szoktatás, annak segítése és a csoportban szokásos viselkedés megvalósítására szoktatás • az elfogadás megvalósításának elıfeltétele az elfogadó,érzelmes, kölcsönös bemutatás, bemutatkozás. Ennek folyamatában az óvodapedagógus ismerteti a gyermek nevét, elmondja, hogy az új óvodás szívesen jött a csoportba, majd utal arra, hogy a játékos mindennapok során milyen figyelmesség mellett fogja ı is jól érezni magát a csoportban. Ezt követıen az óvodapedagógus az újonnan érkezı gyermeknek mutassa be a csoport játékait, a játékok elvételének és visszahelyezésének módját, a napirend folyamatában mutassa be a tisztálkodás és WC-használat módját, az étkeztetés rendjét és az alvási szokásokat. Mindezt az óvodapedagógus a dajka segítségével tegye meg, segítve az új kisgyermek gyorsabban tájékozódását a csoportban, csökkentve félelmeit, szorongását. •

•

•

• • • • • •

óvodai tevékenységek során a gyermek egyéni igényeinek maximális figyelembe vétele, személyre szabott, differenciált fejlesztés támogató, elfogadó légkör kialakítása a csoportban; inkluzív szemlélettel a különbözıséget elfogadó viselkedés és magatartás kialakítása a gyermekközösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítıkészség, empátiás készségek alakítása. Példamutatás. pozitív mintaadás: az óvodapedagógus és dajka, illetve a gyermekekkel foglalkozó felnıtteknek mindig szem elıtt kell tartania azt, hogy viselkedése, öltözködése, hanghordozása, testbeszéde, kommunikációja, probléma megoldása, attitődje, egész megjelenése példaértékő a csoportjába járó gyermekek számára. Éppen ezért központi pedagógiai feladata az, hogy a gyermekek számára értékeket közvetítsen: viselkedésében, problémamegoldásában támogató, segítségnyújtó, empatikus legyen. Amennyiben érzéseiben elakadást érez, illetve nehézségei támadnak a pedagógiai feladatok megfelelı ellátásában, kötelessége a megfelelı önelemzés, konzultáció, esetmegbeszélı csoportok, szakmai továbbképzések látogatása. az óvodapedagógus feladata a hatékony differenciálás és integráció érdekében, hogy a gyermek problémáját, betegségét, az SNI természetét, megismerje az óvoda minden dolgozójának alapvetı feladata, hogy az általa ellátott gyermek hozzájusson minden olyan szolgáltatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson Egyenlı bánásmódra vonatkozó mellékletben felsoroltak betartása, megvalósítása Az SNI gyermek esélyegyenlıségének teljes biztosítása, fejlıdésének elısegítése, hogy a késıbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. A nevelés hatására a sérült kisgyermekeknél is fejlıdjön az alkalmazkodó képesség, az akaraterı, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet és az együttmőködés. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetıséget tükrözı gyógypedagógiai, orvosi-, pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslatára kell építeni.

- 100 -


Pedagógiai Program

2013.

Fejlıdés várható jellemzıi az óvodákor végére: • • • • • • •

a fejlıdés mértéke mindig nagyban függ az SNI okától, természetétıl cél, hogy az SNI gyermek jövıbeni iskolájának elvárásainak megfeleljen az óvodákor végére önállóbb, alkalmazkodóbb A kezdeti fejlettséghez képest kimutatható a fejlıdés Szívesen jár óvodába örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon a közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe

A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek közé tartozik az illetékes szakértı bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségő gyógypedagógus (pl. logopédus) és egyéb szakemberek (pszichológus, fejlesztıpedagógus) bevonása a fejlesztésbe, a fejlesztéshez szükséges speciális nevelési terv, valamint a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Tehetséggondozás, tehetséges gyermekek óvodai nevelése "Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni." (Szabó Magda) Óvodánk olyan tehetséggondozó programot szeretne létrehozni, amelynek célja, hogy elısegítse a gyermekekben rejlı tehetség kibontakoztatását. A tehetséggondozásban résztvevı gyermekeknél nem a teljesítményeket tartjuk szem elıtt, hanem az új élmények szerzése a lényeg, a többi különbözı kreatív tulajdonságokat hordozó gyermekek által, az egyéni különbségeket figyelembe véve. Óvodapedagógiai munkánk során a kiemelkedıen kreatív, tehetségígéretes gyermekek óvodai csoportjukba integráltan élik óvodás életüket. Elsısorban játszanak, és azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek. A gyermekek fejlesztése két síkon történik: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve mikro-csoportos, kreativitást fejlesztı „tehetséggondozó” foglalkozások keretében. A tehetséggondozás folyamatával már egészen kicsi kortól elısegíthetjük az egyéni tehetségek kibontakoztatását, a gyermekek egészséges személyiségfejlıdését, kompetenciáik megerısítését. Biztosítjuk azon gyermekek részvételét is a tehetséggondozásban, ahol a családi háttér miatt erre nem kerülne sor. A program megvalósításában részt vevı kollégák vállalták a tehetséggondozás módszereinek összegyőjtését, kipróbálását, alkalmazását a gyakorlatban. A tehetséggondozó-team tagjai: (FELSOROLÁS KIK AZOK!!) 1. tehetségsegítı programunk céljai

A tehetséggondozás célkitőzése, a kiemelkedı képességő, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése, ezzel is megelızve a tehetségígéretek elkallódását, felismerve az alulteljesítı gyermekekben bujkáló kiváló képességeket is. A programban a gondozás módszere: kiscsoportos kreativitást fejlesztı "tehetséggondozó" foglalkozások kiemelten projekt módszer segítségével.?! KI KELL DOLGOZNI!! A gyermek tevékeny lény, alapvetı tulajdonsága a világ aktív felfedezésére való igény. Éppen ezért, a fejlesztés tartalma mindig tevékenységben, tapasztalás útján sikeres, hiszen

- 101 -


Pedagógiai Program

2013.

a gyermekek szemléletes, képszerő gondolkodásának ez a legmegfelelıbb. A cél, mindig az önállóan tevékenykedni akaró, tudó, boldog kis személyiség elérése. A tehetség a személyiség olyan alapvetı vonása, amely lehetıvé teszi a jó képesség magasabb szintővé alakítását. Az óvodai nevelés során, középsı és nagycsoportban már bizonyos jelek alapján a tehetségígéretes gyermek képességei megmutatkozhatnak. A tehetség és az intelligenciahányados közé nem lehet egyenlıségjelet tenni. A tehetség nem egyetlen kiemelkedı tulajdonság (pl. kivételesen magas intelligencia), hanem összetett személyiségjegy. Egy amerikai pszichológus, Joseph Renzulli (Renzulli-modell) ezt úgy határozta meg, hogy az átlagon felüli értelmi képesség (az intelligencia), a kreativitás (az eredetiség) és a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom, kitartás) "együttállása", ami csak kedvezı külsı körülmények között tud megmaradni, továbbfejlıdni és kiteljesedni. Az óvodai nevelés során a kreativitás legszembetőnıbben a játékban ismerhetı fel. Az ilyen gyermek aktív, különleges dolgokat alkot, nem a megszokott szabályok szerint cselekszik, az eredmény mégis különleges. Tudjuk, hogy a zenei képesség az, ami már egészen kis korban egyértelmően felismerhetı: megjelenik a nyelvi, matematikai és testmozgási szférákban is. A kreatív személyiség titka pedig olyan gyermeki vonások megtartásában keresendı, mint a képzelıerı és személyiség játékos, gyermeki részének használata a gondolkodásban és a problémamegoldásban. Ezért kiemelt feladatunk a gyermeki kíváncsiság és fantáziálás okozta örömök minél hosszabb ideig tartó megırzése, a szabd játék minél zavartalanabb biztosítása és a tevékenységeken keresztüli felfedezés. Csoporton belül: Az elsı és alapszabálynak is tekinthetı, hogy hagyjuk a gyermeket önállóan alkotni! Dicsérjük, újabb és újabb eszközökkel, lehetıségekkel motiváljuk, segítsük, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Tolmácsoljuk másságát – ha magatartásában nehezen kezelhetıség van, legyünk vele nagyon türelmesek! A képességeit fejlesztı feladatokkal bízzuk meg! Mőhelyek: csoportban vagy csoportközi szervezéssel - óvodapedagógus ajánlására, a gyermek érdeklıdése valamint a szülıi kérés alapján (rugalmasság) kerülhetnek be a gyermekek - programszerő, tervezett komplex fejlesztés megvalósítása - speciális kiemelkedı képességek kibontakozására teret biztosít - elmélyült tevékenységre, felfedezésre, a kreativitás kibontakozására ad lehetıséget - átjárhatóság biztosítása (Forgóajtó modell) - a tapasztalat, a tevékenység a fontos, nem a teljesítmény! - az öröm, a motiváció fenntartása lényeges A szülıkkel való konzultálás, a jó kapcsolat nagyon fontos! Hiszen a szülı önmagában látja gyermekét, míg Az objektivitás érdekében a nevelésben közremőködı szakemberek és felnıttek (fejlesztıpedagógus, logopédus, óvodavezetı, dajka), a szülık véleményének, tapasztalatainak kikérése. Szükség szerint pszichológus által végzett tehetségszőrés. A szülık tájékoztatása, segítése és bevonása is kiemelt feladatunk. Célunk: támogatni és segítséget nyújtani a „kiválóan kreatív” tehetséggyanús gyermekek szüleinek. Erre jól használható: ” Szülıi kérdıív a kiválóan kreatív gyermek megismerésére”, címő kérdıív, melyet team munkába dolgoztunk ki. Ennek segítségével feltérképezzük, mit gondolnak a szülık gyermekük képességeirıl, van-e valamelyiküknek speciális, kiemelkedı képessége, hobbija, esetleg ezt megosztaná-e velünk. Ezek az információk a késıbbiekben segíthetik a szülık és a tehetségfejlesztı óvónık közötti együttmőködést. A szülık partnerként vehetnek rész a tehetségcsoport munkájában. A „kiválóan kreatív” gyermekek nevelése, magatartásbeli különlegességei nehézséget okozhatnak szüleiknek. Megteremtjük azokat a fórumokat, önsegítı csoportformát, hogy gyermekeik nevelésével kapcsolatos - 102 -


Pedagógiai Program

2013.

kérdéseiket feltegyék, felvessék problémáikat, kicseréljék tapasztalataikat, amelyek segítenek nekik saját problémájuk megoldásában. Évente egy alkalommal pszichológust is meghívunk a programra. A részben irányított beszélgetések alkalmával a következı témákat szoktuk érinteni: Kreatív vagy tehetséges? Mindenek elıtt gyermek! Óvodástól elvárható viselkedést várjunk tıle. Bátorítsuk, de ne erıltessünk rá semmit! Érezze, hogy figyelünk rá, akár tehetséges, akár nem! Feladataink: • • • •

• • • •

Felismerni a kreatív gyermekeket Ösztönözni, motiválni kreativitásukat Kielégíteni megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági szükségleteiket Érzelmi biztonság kialakítása: önazonosság kialakítása, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínőségével Elkallódás elhárítása Harmonikus fejlesztés támogató légkörben segíteni a gyermekeket a különbözı helyzetekben Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlıdésüket

A tehetséggyanús gyermekek kiválasztását a gyermekek fejlesztésére vonatkozó alapos tervezımunka követi, melynek során megszervezzük és vállaljuk a kiválasztott gyermekek tehetséggondozását. Elsı lépesként olyan speciális célokat tekintettünk át és fogalmaztunk meg, melyeknek meg kell valósulni a fejlesztés során, hogy sikeresek legyünk. 1. A tehetséges gyermek erıs oldalának támogatása: A gyermekek képességei sokszor nem különbözı mértékben fejlıdnek. Célunk, hogy sokféle dolgot megismerve késıbb érdeklıdési irányait tudja alakítani. Vegyük körül ıket minél több lehetıséggel, amelyekbıl tanulhatnak, a játék mindenek felett, intim körülmények tárgyi feltételek biztosítása fontos, logikai szellemi játékok, sakk.?! 2. A gyermek tehetségével összefüggı gyenge területek kiegyenlítése: Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlıtlen fejlıdés) esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a „gyenge” oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlıdését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni kell, és szakember segítségével fejleszteni kell. A zenei, képzımővészeti vagy mozgásos foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a gyermek érzelmi-szociális fejlıdését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem rendelkezik jó adottságokkal. 3. Minden terület fejlesztése. A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk a különleges esetleg fejlesztésre szoruló területek mellett, az átlagos képességek és az egész személyiség támogatását. 4. Elfogadó, a személyiségfejlıdést, pozitív önértékelést segítı légkör kialakítása. A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt. Egy-egy kiemelkedı gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem olyan kiváló társa, akik jó szociális érzékkel rendelkeznek. Fontos, hogy egymás különbözıségeit természetesnek vegyék és megéljék a csoportjukban az egyenlıséget és azt, hogy minden gyermek érték. (Egyenlı bánásmód szem elıtt tartása) Megelızés, légkörjavítás, foglalkoztatási terápia néven ismert ez a szakirodalomban. A „megelızés” a tehetséges gyermekre irányul, és azt kell megakadályozni, hogy a kedvét elveszítse, és hogy aszociális magatartásmód fejlıdjön ki benne. A „légkörjavítás” összességében azt akarja elérni, hogy az átlagot meghaladó gyermek a maga tehetségével, kiemelkedı képességeivel nehogy túlzottan a középpontba kerüljön és elbátortalanítsa a többieket.

- 103 -


5.

Pedagógiai Program

2013.

A pihenés és a relaxációs lehetıség biztosítása. Óvodában különösen nagy gondot szokott jelenteni, hogy a tehetséges gyerekek egy részének sokkal kevesebb az alvásigénye, mint kortársainak általában. A harmonikus fejlıdéséhez fontos, a pihenés. lazítás, így pihenni is meg kell tanulni a gyermeknek. A mikro-csoportos tehetséggondozó foglalkozásokat követı relaxáció mellett a délutáni pihenésre is idıt kell fordítani. A pihenés, a relaxáció lehetısége nem jelenti azt, hogy erıszakoljuk a délutáni pihenést, hanem a lehetıségét kínáljuk fel. A nem alvó gyermekek számára ebben az idıszakban különbözı játékokat, foglalkozásokat kínálunk fel: tehetséggondozó kiscsoportos foglalkozások.?!

6. A tehetséges gyermek erıs oldalának támogatása. A sokféle technikát megismerve késıbbi 7. 8. 9. 10. 11. 12.

érdeklıdési irányait tudja alakítani. Vegyük körül ıket minél több lehetıséggel, amelyekbıl tanulhatnak. A gyermekek érzelmi blokkjainak feloldása, az alkotói légkör megteremtése. (érzelemfeloldó módszerek alkalmazásával: zene, hang, szín, mozgás, relaxáció) Különbözı munkaformák kipróbálása/ kidolgozása, melyek során a gyermekek képessé válnak az együttmőködésre, az összedolgozásra; mely során tovább fejlıdnek szociális képességeik, társas kapcsolataik. Az adekvát önértékelés képességének támogatása A sokféle vizuális technikát megismerve késıbbi érdeklıdési irányait tudja alakítani. Vegyük körül ıket minél több lehetıséggel, amelyekbıl tanulhatnak. A vizuális alkotó tevékenységek sokoldalú technikai lehetıségeinek biztosítása. (textil, selyem festés-megmunkálás, szövés, nemezelés, agyagozás, kollázs-montázs, kasírozás, különleges festés és kréta technikák stb.) A mővészeti hatások és tevékenységek komplex alkalmazása (zene, báb, drámajáték az alkotótevékenységek motiválásaként, vagy a produktumok felhasználásaként.) Az alkotó gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése, az önkifejezés sokoldalú lehetıségeinek a fejlesztése.

A programban résztvevı gyermekek kiválasztása Korán megmutatkozó képességek: - kreativitás - általános intellektuális képességek - speciális területek: zenei, matematikai, mozgás, anyanyelvi, szociális viselkedés A tehetség már korai gyermekkorban megmutatkozhat, mint lehetıség, így a tehetséggondozás a gyermekek megismerésére épül. Folyamatos, többlépcsıs, több szempontú tevékenység. A programban résztvevı gyermekek kiválasztása nagyfokú pedagógiai érzékenységgel, belsı óvónıi megérzéssel történik („egy pillanatra felkapom a fejem”). Az óvodapedagógusi megfigyeléseket a pontosság, hitelesség érdekében azonnal rögzítjük. Biztosítani tudjuk azon gyermekek részvételét is a tehetséggondozásban, ahol a családi háttér miatt erre nem kerülne sor. A tehetségmőhely munkájában résztvevı gyerekek egy részének jellemzıje a hátrányos helyzet, és a szocializációs hátrányok. Ezek a gyerekek ingerszegény környezetben élnek, hátterük nem ad megfelelı motivációt a képességek kibontakozásához. Nehezen tudnak koncentrálni a feladatokra, kitartásuk nem megfelelı. Ezekre a gyerekekre jellemzı lehet ugyanakkor a fokozott kreativitás, a meglepı ötletek, az átlagtól eltérı gondolkodás és feladatmegoldás.

- 104 -


Pedagógiai Program

2013.

Megfigyelési szempontok: Kiemelkedı manuális készség és vizuális gondolkodás megjelenése: Az ábrázoló tevékenységek iránti vonzódásban a kifejezıkészség gyorsabb fejlıdésében, egyéni látásmódban, színvilágban, stb. A gyerekek az óvodai csoportjaikban napi tevékenységekbe ágyazva örömmel vesznek részt ábrázolás- kézimunka- mővészi tevékenységekben, rendkívüli adottságaik segítségével gyakran kiemelkedı alkotásokat hoznak létre. Érzelem gazdag, kifejezı rajzok, a színekkel, anyagokkal, formákkal való különleges bánásmód jellemzi a gyermekek munkáit. Fogékonyak az újra, a már ismert elsajátított módszereken kívül szívesen próbálkoznak új technikákkal, anyagokkal. Örömmel végzik el a feladatokat, a feladatok iránt elkötelezettek, kitartóak, türelmesek, sikerorientáltak. Szociális kapcsolataik fejlettek, szívesen, örömmel mőködnek együtt társaikkal, a felnıttekkel. Kreativitás legfıbb jellemzıi, melynek csírái már óvodáskorban is észrevehetık, fejleszthetık • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

kifejezett tudásvágy intenzív kíváncsiság, kérdezısködés erıs intellektuális késztetés ingerérzékenység átfogó önállóság kitartás szorgalom kötetlenségtudat, saját ötleteit, megoldásait szereti kipróbálni sok szabadságot igényel tevékenységeihez, mozgásához. kezdeményezési szellem önálló gondolkodás, eredeti ötletei vannak, bizonyos dolgokról, jelenségekrıl fantáziál, megpróbálja azokat teljesen megérteni. Ötleteket keres. fizikai és szellemi aktivitás érzelmi stabilitás, viszonylag jól viseli a konfliktusokat, frusztrációkat nonkonformizmus (nem feltétel nélküli alkalmazkodás a fennálló szabályokhoz) szereti a függetlenséget, önállóságot komplex ingerek, meghökkentı helyzetek iránti érdeklıdés a kétértelmőség, bizonytalanság kedvelése spontaneitás, leleményesség, ötletesség feladatelkötelezettség egyedi látásmód szokatlan megoldásmódokat keres, mindig új elképzelésekkel áll elı. lelkesedés elemzı és szintetizáló, elvonatkoztató és általánosító képesség pl. összefüggéseket keres: halál, csillagászat, történelmi korok stb. Foglalkoztatja a jó és a rossz kérdése, értékeli az embereket és az eseményeket. felismeri a problémát és megoldásokat keres rá hétköznapi tárgyak új összefüggésben való használata (pl. botokból baba, üres dobozból autó, stb.) széles érdeklıdési kör élénk fantázia gyorsan képes reagálni magabiztos Véleményét gátlás nélkül fejezi ki. Kritikus önmagával és másokkal szemben. Egy-egy téma sokáig foglalkoztatja, hosszabb rövidebb ideig tartókorszakokat él. Figyel a dolgok esztétikumára, érzékeny, fogékony a szépre. Humorérzéke feltőnıen jó lehet

- 105 -


• •

Pedagógiai Program

2013.

Állandóan „ég”, nem tőri a tétlenséget./ kicsi az alvásigénye/ Rajzai különösen kifejezık, expresszívek lehetnek.

Motiváltság Szociális képességek jellemzıi • • • • • • • • • • •

Hajlamos arra, hogy ı legyen a játék irányítója. Általában irányító szerepet játszik. Gyakran megváltoztatja a játékszabályt. Általában jól együttmőködik kortársaival és a felnıttekkel. Nem szeret veszekedni, könnyő kijönni vele. Jó az empatikus készsége, társai szeretik. Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát mondanivalóját könnyen megértik. Szeret szervezni. Gyakori, hogy túlzottan kiemeli sajátálláspontját, makacsul véghez akarja vinni azt, amit kitalált. Nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli. Kritikus másokkal és önmagával szemben. Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival.

Intellektuális képességek jellemzıi • • •

• • • • • • • • • • • • •

Általános tudás, készségek és fejlıdés szempontjából lényegesen elıbbre tart kortársainál. Az intellektuális jellegő tevékenységek örömmel töltik el. Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát, felnıtte kifejezéseket és mondatfőzést használ. Rendkívül sok ismerete van különbözı témákról. Szereti az ismeretterjesztı könyveket, enciklopédiákat, filmeket. Szívesen megy múzeumba, kiállításokra. Érdeklıdik a betők iránt, esetleg önmaga tanul meg olvasni. Az ıt érdeklı témákkal elmélyülten foglalkozik. Mindig van számára valami, ami nagyon érdekli. A felkínált ismereteket könnyen megjegyzi, késıbb könnyen felidézi azt. Sok kérdése van, kérdései megdöbbentı logikát tükröznek. A számok, matematikai mőveletek érdekesek számára. Eredeti ötletekkel oldja meg a logikai feladatokat és a konstrukciós játékokat. Törekszik arra, hogy többet értsen, fedezzen fel a világból mint amennyit tud. Éles esző, érti az absztrakt fogalmakat, jól használja ıket. Jó megfigyelı. Egyenlıtlenül fejlıdik

Megfigyeléseink nem csupán a kreativitásra, az értelmi szférára és a szociális képességek jellemzıire terjednek ki, hanem nagyon fontosnak tartjuk a gyermeket hajtó motivációt is de azt beépítettük a szociális képességek, és a kreativitás jellemzıi közé. A fenti csoportosítást azért tartjuk fontosnak, mivel a tehetséggondozó anyagnak fontos összetevıje. Ezek azok a területek, amelyek sarkalatosak a tehetséges gyermekek gondozásában. Természetesen az óvodás gyermeknél a területek nem találhatók meg ennyire tiszta formában. A kreativitást megfigyelı füzetbe egyéni feljegyzéseket készítünk (akár naponta) a számunkra leginkább feltőnı dolgokról. Ezt egészíti ki a napi tapasztalat átadása és megbeszélése a társ óvónıvel, ami szintén értékes információkat hordozhat. A folyamat eredményeként már nem jelent számunkra nehézséget a gyermekek kiválasztása. Minél több állításnál érezzük úgy, hogy ráillik egy kisgyermekre, annál valószínőbb, hogy tehetséges. A tehetséggyanús gyermekeket nem csak csoportjukban, hanem külön gazdagító foglalkozás keretében is fejleszthetjük. A tulajdonságlista tartalmazza a gyermekek pozitív és negatív tulajdonságait is. Nem lehet a tehetséges gyermek örömet - 106 -


Pedagógiai Program

2013.

okozó megnyilvánulásai mellıl egyszerően figyelmen kívül hagyni a kellemetlenebbeket. A szenvedélyes érdeklıdés, kíváncsiság velejárója bizonyos öntörvényőség. Az eredeti látásmód megnehezíti a konvenciók és azok jelentıségének észlelését. Azokat a gyermekeket, akikre a listában szereplı tulajdonságoknak több mint a fele ráillik, bekerülnek a tehetségfejlesztı csoportunkba. Egész nevelési évben, folyamatosan bekapcsolódhatnak a csoport munkájába a kiválasztott gyermekek. Természetesen, ha valamelyik gyermek a listán szereplı tulajdonságok alapján nem került kiválasztásra, de az óvodapedagógus meglátása szerint tehetséggyanús vagy a gyermek szülei kívánják, akkor bekerülhet a gyermek a tehetséggondozásba. Mindenkinek, aki a gazdagító foglalkozásokra jár, felkínáljuk a szabad választás lehetıségét, vagyis a gyermekek szabadon dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a felkínált foglalkozásokon, vagy nem. A leggyakoribb tulajdonságok, amelyek nehézséget okozhatnak a megfigyelés és kiválasztás során • • • • • • •

Erıs kritikai érzék, a logika „túlfejlıdése”, Fokozott energizáltság, nem tőri a tétlenséget, kicsi az alvásigénye, mozgékony Makacs, véghez akarja vinni, amit szeretne Nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli „Megszállott” – ha valami érdekli, nehéz elterelni Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival Egyenlıtlen fejlıdés

Évente egy alkalommal az 5. életévüket betöltött, és az óvodapedagógusok elızetes megfigyelései alapján a tehetségprogramba javasolt gyermekeket számba véve, október 10ig összegezzük a tapasztalatainkat. Ekkor kerül sor a programban résztvevık kiválasztására, a szülık tájékoztatására. Arra törekszünk, hogy lehetıség szerint biztosítsuk a halmozottan hátrányos helyzető, illetve SNI gyermekek esélyegyenlıségét. A kiválasztás után, mivel megbízható eredményt akkor kapunk, ha a gyermekekkel foglalkozó összes felnıtt véleményét egybevetjük, óvoda szinten team-megbeszélést szervezünk, mely során alkalmunk nyílik arra, hogy kicseréljük gondolatainkat, megtudjunk a gyermekekrıl minden olyan információt, ami számunkra és természetesen a gyermekek fejlesztése szempontjából fontos lehet. Ezeket a megbeszéléseket, ha csak az óvodapedagógusok nem igényelik elıbb, háromhavonta megismételjük. A kiscsoportos korúak esetében az elsı idıpont februárra – az óvodába kerülés idıpontjához képest legalább hat hónapra- esik. Mérési területek megnevezése: I. Finommozgások 1. Szem-kéz koordináció 2. Ábrázoló tevékenység 3. Manuális készség 4. Eszközhasználat 5. Önértékelés, önkifejezés II. Érzelmek, motiváció 1. Reflexiós képesség 2. Feladattudat 3. Motiváció

- 107 -


Pedagógiai Program

2013.

III. Pszichikus funkciók 1. Érdeklıdés 2. Emlékezet 3. Képzelet IV. Érzékszervi szféra 1. Látásérzékelés 2. Tapintásérzékelés 3. Esztétikai érzék V. Verbális képességek 1. Beszédmegértés 2. Kifejezıkészség 3. Új ismeretek Speciális, kiemelkedı képességek: •

• •

•

olvasás: az olvasás iránti nagyfokú érdeklıdés az óvodásoknál iskolakezdés elıtti idıszakra esik. Ha korábbi idıpontban tapasztaljuk, mindenképpen a gyermek átlag feletti képességét jelezheti. A korai olvasásnál érdemes bizonyos fokozatokat elkülöníteni: Szavakat, feliratokat, rendszámtáblákat olvas (5-6 éves kor táján gyakori) Mondatokat, meséket képes olvasni, de inkább maga az olvasás ténye érdekli, mintsem az olvasott szöveg. Eszközjelleggel használja a könyveket: enciklopédiákat, lexikonokat. A zenei tehetség (a speciális matematika mellett) az egyetlen igazán korán megmutatkozó tehetségfajta. Korán megállapíthatók a gyermek adottságai, hallása, ritmusérzéke. pszichomotoros képességek mindenütt szerepet játszanak, könnyen felismerhetıek: testi ügyesség, kézügyesség, egyes sportokban kiemelkedı az alkalmasság. Kiemelkedı szociális, esetleg vezetıi képesség is megmutatkozik óvodáskorban, magas szintő empátiás készség, szervezıi hajlam, döntéshozó képesség. Az ábrázoló tevékenységek iránti vonzódásban a kifejezıkészség gyorsabb fejlıdésében, egyéni látásmódban, színvilágban, stb. látható az átlagtól való eltérés. A gyerekek az óvodai csoportjaikban napi tevékenységekbe ágyazva örömmel vesznek részt ábrázoláskézimunka- mővészi tevékenységekben, rendkívüli adottságaik segítségével gyakran kiemelkedı alkotásokat hoznak létre. Érzelem gazdag, kifejezı rajzok, a színekkel, anyagokkal, formákkal való különleges bánásmód jellemzi a gyermekek munkáit. Fogékonyak az újra, a már ismert elsajátított módszereken kívül szívesen próbálkoznak új technikákkal, anyagokkal.

A tehetséggondozó program bemutatása Tehetségígéretes óvodásaink számára ebben a tanévben indítunk tehetséggondozó, gazdagító foglalkozásokat, amelyeket egész évben heti 1-1 alkalommal (30 perc) tartunk. Tehetséggondozásunk célja, hogy elısegítse, és esélyt adjon a gyermekekben rejlı tehetség kibontakoztatásának. A gyermekek fejlesztését két síkon kívánjuk megvalósítani: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztı „tehetséggondozó” foglalkozások keretében. A módszer komplexen szolgálja a tehetséges kreatív gyermekek haladási ütemét. A gyermekekrıl portfólió készül, mely tartalmazza a gyermekek alkotásait, az óvodapedagógusok által leírt folyamatos megfigyeléseket, tapasztalatokat.

- 108 -


Pedagógiai Program

2013.

A tehetséggondozás megvalósítás módszerei: • • • • • • • •

elsı és legfontosabb, hogy egy „jó játék” legyen a gyermekek számára. Differenciáló pedagógia Adaptív pedagógia Projektpedagógia Kooperatív tevékenységszervezés Kiemelt figyelmet fordítunk a kreativitás kibontakoztatásának lehetıségeire Kompetenciafejlesztés Mindezek gazdagítva: szabad asszociáció, zenére alkotás, mozgással kísért formaalakítás, sok beszélgetés, alkotás bemutatás, magyarázat, segítségadás, motiválás és rengeteg dicséret alkalmazásával.

A tehetséggondozó kiscsoport foglalkozásainak felépítése 1. Motiváció, - a tevékenység kezdeményezése - érdeklıdés felkeltése a kihelyezett eszközökkel, mintadarab bemutatásával, verssel, zenével, mozgással. 2. Ráhangolódás az eszköz- és anyaghasználatra. Közvetlen tapasztalatszerzések. 3. Az Alkotó tehetség mőhely tevékenységei éves munkaterv szerint 4. Reflexió során, záró akkordként a gyerekek smile-k közül választhatnak vagy szóban jelzik, mennyire tetszett az adott tevékenység, adott foglalkozás.

A tehetségígéretek gondozása folyamatában célunk, hogy a kiválóan kreatív, átlag feletti intellektuális és szociális képességekkel és az ehhez kapcsolódó nagyfokú motivációval rendelkezı gyermekeknek olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, ami e tehetséggyanús gyermekek tág érdeklıdési területét kielégíti, illetve tovább bıvíti. Mivel a kreativitás nem több, mint megoldáskeresı gondolkodásmód, ezért ez a képesség is fejleszthetı. A kreativitás a két agyfélteke összekapcsolásával növelhetı leggyorsabban. Közben természetes kíváncsiságukat, örömüket, kérdéskultúrájukat, logikus gondolkozásukat, problémamegoldó képességüket, memóriájukat és kifejezıkészségüket is fejlesztjük. Különösen hasznos a közös foglalkozások során a rengeteg beszélgetés, hogy a gyermekek egymásról, egymás különbözı képességeirıl sokféle információt győjtsenek be és e képességek által minél több tehetségterületekkel találkozhassanak. A gazdagító programban résztvevı gyermekeknél a teljesítmény helyett az új élmények szerzése a lényeg, a többi különbözı kreatív tulajdonságokat hordozó gyermekek által. A módszer komplexen szolgálja a tehetséges, kreatív gyermekek haladási ütemét. Kreativitás alatt eddig mindvégig olyan folyamatot említettünk, amely valamilyen produktumban végzıdik. E azonban a befogadói kreativitás is nagyon fontos. Ilyenkor, valamilyen mő élvezete közben a gyermek belsı élményvilágában játszódik le a kreatív folyamat, belsı képek, képzelet formájában. Pl. mikor a gyerek színdarabot néz, verset hallgat, kiállításon szemlélıdik. A szemlélıdés, befogadás során éppúgy kreatív folyamatok zajlanak benne, mint amikor maga hoz létre mesét, verset, képet vagy színházi elıadást. A kisgyermek expresszív befogadói hozzáállásában saját tapasztalatai, asszociációi, érzelmei és gondolatai gátlástalanul törnek a felszínre, a mőalkotáshoz kapcsolódva. Emiatt éves programjaink között szerepel: -

Közös kirándulások szervezése bábszínház, színház, hangverseny látogatás (pl. MÜPA)

A foglalkozások során elıtérbe kerül a választás lehetıségének biztosítása, a kalandozások, az „én másképp csinálom”, „másképpen képzelem” helyzetek megteremtése, amely a gyermekeket együttgondolkodásra, együtt tervezésre inspirálja, ezzel fejlesztve az alkalmazkodóképességet, az empátiát, egymásra figyelést. A közös tevékenységek alatt kreativitásuk, erıs oldaluk erısödik, a gyenge területeiket pedig észrevétlenül, játékos

- 109 -


Pedagógiai Program

2013.

formában fejlesztjük, ezáltal komplexen, harmonikusan fejlıdik egész személyiségük. A foglalkozások menetét, idıtartamát külön füzetben rögzítjük. A gyermekeket a gondolkodtató, egy-egy területen bı ismeretanyagot szolgáltató tevékenységek lekötik, fantáziájukat beindítják. Hatására otthon is folytatódhatnak a kísérletek, kutatások, győjtések, melyeket a következı foglalkozásra elhozhatnak és bemutathatnak a gyerekek. Néhány feldolgozott projekt címe: Őrutazás: bolygók a világőrben; Mesék világa; Prokofjev: Péter és a farkas; Világtő játék stb. Alkalmanként gondolkodtató, kreativitást fejlesztı „akadályversenyt” is szerveztünk a gyerekeknek, melyek alkalmával egyedül vagy kiscsoportban, egymással kooperálva oldhatnak meg feladatokat. Minden gyermekrıl személyiséglapot vezetünk, amely a gyerekek általános adatait, a tehetséget, feltételezı adottságokat, ha van, a fejlesztésre szoruló területet, valamint a foglalkozásokon tapasztalt megfigyeléseket tartalmazza. A gazdagító programba résztvevı kiválóan kreatív, tehetséggyanús gyermekeket a következı speciális képességek, területek szerint próbáljuk csoportosítani: • • • • • • •

kiváló rajzkészség, zenei hallás, ritmusérzék, hangterjedelem Természetismereti témakör Matematikai képesség Anyanyelv-kommunikációs képesség Testi ügyesség, tánc-harmonikusmozgás, versenysportra való alkalmasság, Kiemelkedı szociális képesség, vezetıi képesség

A program fenntarthatósága Óvodánk tárgyi és személyi feltételei biztosítékai a fenntarthatóságnak. A mőhelymunka sikeres bevezetése után tehetséggondozó programunk további folytatását tervezzük. Továbbra is célunk a tehetséggyanús gyermekek felfedezése, komplex személyiségfejlesztése, gondozása.

Személyi feltételek biztosítása. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek minél több alkalmuk legyen az élményszerő tapasztalásra, alkotó részvételre, hogy az érzékelésen, észlelésen, érzelmi nevelésen keresztül jussanak el értékeik kiteljesedéséhez. A tehetségsegítı munkánk hitelességét a szakmai színvonal megtartásával, jó hírnevünk megırzésével igyekszünk a jövıben is elérni. (szülık, kollégák, külsı szakemberek, fenntartók) Tehetséggondozással foglalkozó team tagjai 1. Tehetségfejlesztı szakértı: A tehetséggondozók célja szakértelmük figyelembevételével: kiemelkedı képességő kiválóan kreatív gyermekek komplex személyiségfejlesztése

2. Tehetséggondozó pszichológus:

- 110 -


Pedagógiai Program

2013.

A pszichológus célja szakértelme figyelembevételével:a pszichológus által irányított tehetségazonosítás, egyéni mérés elvégzése, az intézményi helyi " Fejlıdésem Története"c. egyéni fejlettségmérı és fejlesztést meghatározó BGR regisztrációs rendszer alapján, intézményi szinten kidolgozott tulajdonságlista figyelembevételével. MI?! EZT NEM ISMEREM!!!

3. Fejlesztıpedagógus: A fejlesztıpedagógus célja szakértelme figyelembe vételével: speciális diagnosztizálás, fejlesztés, a tehetséges gyermekek gyenge oldalának erısítése. A mőhelymunkába bevont gyerekek száma: maximum 12 fı; óvodapedagógus: 4 fı, ebbıl 3 fı mentor pedagógus.?! /Lásd: 4. számú melléklet/ A tehetségfejlesztı team munkáját a következı célok határozzák meg: •

•

Felismerni és gondozni a tehetségcsírákat óvodai keretek között, csoportjukban és kiscsoportos gazdagító foglalkozásokon. Segíteni az óvodapedagógusokat a tehetséggondozás megvalósításában: szellemi-önképzés, szakmai tárgyi feltételek biztosításával: könyvekkel, cikkek sokszorosításával, belsı kolléga illetve külsı szakember elıadásának megszervezésével, óvodán belüli bemutató foglalkozások tartásával, óvodán kívüli tapasztalatok megismerésével (mások, hogy csinálják), pályázati lehetıségek kihasználásával. Bevonni a szülıket tehetségfejlesztı munkánkba

• • •

Feladatainkat mindig az éves feladatterv alapján határozzuk meg. Újszerő párhuzamos technikák bemutatása: pókábra, gondolattérkép. A gyermekek átadása-átvétele a tulajdonságlista alapján.

•

A tárgyi feltételek biztosítása. A gyermeki fantázia rugalmasságának fejlesztésére a legkülönfélébb anyagok felkínálása és az ezekkel való foglalatoskodás lehetıségének kiaknázása fontos feladat. • • •

•

pályázatok elnyerése a gyermekekkel közösen, a szülıket bevonva a környezetünkben lévı „hulladékokat” összegyőjtjük. Ennek tárolására alakítottunk ki egy sarkot, ahol a „kacatos ládába” minden megtalálható: anyagok, fonalak, gyapjú, rafia, drótok, stb. találhatók. jelmezek, kellékek, fejdíszek, parókák segítik az átváltozást, bútoraink, asztalaink, székeink is mobilok, ide-oda mozgathatóak. Mindent lehet használni, változtatni, átalakítani, beépíteni az ésszerőség határain belül. Célunk, hogy a gyermekek körül mindig legyenek olyan dolgok, amik érdeklik ıket, ehhez szabadon hozzáférhessenek, és sokféleképpen felhasználhassák. Ahhoz, hogy a gyermekek kreativitása minél jobban kibontakozhasson, olyan gazdag kelléktárra van szükség, melybıl bátran és bıven válogathatnak tevékenységeik során. A különbözı tevékenységi területekhez próbálunk olyan eszközöket is biztosítani, melyekkel a mindennapok során csak ritkán találkozhatnak.

Ábrázolás-kézimunka- mővészi tevékenységek gyakorlásához változatos, jó minıségő írószerek, rajzeszközök, festékek, pasztellkréta, üvegfestékek, különleges rajz-és kartonpapírok, dekor termékek, mővész agyag, fonalak, anyagok, formavágó gép, stb. áll a gyerekek rendelkezésére.

- 111 -


Pedagógiai Program

2013.

Zenei tevékenységekhez sokféle ütıs-és ritmushangszer, dallamcsövek, csengettyők várják a gyerekeket, de kipróbálhatják megszólaltatni a furulyát, hegedőt, gitárt, szintetizátort, harmonikát is. Megfigyelésekhez, kísérletezéshez nagyítók, mikroszkóp, távcsövek, fényképezıgép nyújtanak segítséget. A nagyvilág megismeréshez, természeti környezetünkben való kutakodáshoz földgömböt, térképeket, érdekes könyveket, CD-ket használhatnak a gyerekek. Logikájuk, gondolkodásuk, képességeik fejlesztéséhez változatos fejlesztıjátékok állnak a rendelkezésükre. Improvizációhoz, dramatikus-és szerepjátékhoz, bábozáshoz különbözı színő és mérető anyagokat, jelmezeket, fej-kesztyő és ujj bábokat, paravánt vehetnek igénybe a gyerekek.

Ezeket a tárgyi feltételeket a gyerekek változatosan használhatják, segítségükkel ismereteiket, készségeiket sokrétően bıvíthetik, fejleszthetik, a különbözı eszközök változatos, átlagtól eltérı használata során kreativitásuk szárnyalhat, tehetséget mutató területükön nagymértékben fejlıdhetnek, belsı késztetésbıl fakadó kíváncsiságukat maximálisan kielégíthetik.

Szakmai mőhelymunka kialakítása Tehetséggondozó munkaközösség rövid és hosszú távú céljai • •

Szakmai mőhelymunka tartalmi kínálatának bıvítése, folyamatos megújulása Folyamatos szakmai együttmőködı kapcsolatok kialakítása és fenntartása, melyek szakmai érdeklıdés és elkötelezettségek alapján szervezıdnek. Személyes kapcsolat kialakítására törekszünk minden belsı és külsı partnerünkkel.

•

A kiemelkedı képességő, kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. /megelızve a tehetségígéretek elkallódását, felismerve az alulteljesítı gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/.

• • • • • •

A kreatív, tehetségígéretes gyermekek további komplex fejlesztése. A tehetséges gyerekek további fejlesztéséhez éves munkaterv készítése. Év végi beszámoló készítése a mőhelymunkáról, a gyermekek fejlıdésrıl. Pályázati lehetıségek figyelésével, írásával igyekezzünk anyagi forrásainkat bıvíteni. Tehetséggondozás területeinek bıvítése. Az érintett területen való szakmai tájékozódás: szakirodalom felkutatása, megismerése, átadása; jöjjenek létre az egymástól való tanulás színterei. Egymás munkájának segítése, érdeklıdés az egymás és a gyermekek munkái iránt. Gazdagodjon az óvodapedagógusok módszertani ismerete, legyenek nyitottak és fogékonyak az új módszerek iránt. Óvodapedagógusok felkészültségének segítése. A gyermekek fejlıdésének pontos nyomon követése. Szakmai módszertani anyag összeállítása. Szülık érdeklıdésének felkeltése. A szülık tájékoztatása, egyetértése, bevonása a tehetséggondozó programunkba. A szülık, érdeklıdık számára a tehetség kibontakoztatásának jelentıségérıl, lehetséges módszereirıl szóló elıadások, bemutatók szervezése. Kiállítások rendezése a gyermekek alkotásaiból, prezentációk a program során elkészült fotóanyagból.

• • • • • • • •

• • •

jelenléti ív (kik vettek részt aznap a tevékenységben) haladási napló: dátum, tevékenység, feljegyzések feljegyzés a gyermekek fejlıdésérıl

- 112 -


Pedagógiai Program

2013.

Szakirodalom: http://felelosszulokiskolaja.hu/index.php/2013/01/25/a-kisgyermekkori-kreativitas-szintjeies-technikai/ http://openinn.eu/hu/learning-material/24-kreativitas-novelo-feladatok-jellemzoi http://www.bukkosdovi.hu/index.php/tgondoz http://www.bukkosdovi.hu/data/tamop317/tehetseg_tamop317.pdf http://kosar.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jogyakorlat_print_show/joId/112 5/1350590167.edu http://openinn.eu/hu/learning-material/24-kreativitas-novelo-feladatok-jellemzoi http://www.libri.hu/konyv/gondolkodjunk-mert-vagyunk.html http://www.veveeqe.eoldal.hu/cikkek/tehetseg-es-kreativitas/a-kreativitas-fejlesztesmodszereinek-ismerete--a-modszerek-gyakorlati-alkalmazasa.html http://geniuszportal.hu/sites/default/files/10jogyak_Tarogato_Ovoda.pdf Farkas Aranka: „És hát játszik az ember…” In: Iskolakultúra 2002/1., 2. Kiss Kinga: Kreativitás, játék, terápia. PTE BTK belsı anyag, 2007. Landau, Erika: A kreativitás pszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974. Lázár Ervin: Buddha szomorú. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973. Rogers, Carl: Valakivé válni. A személyiség születése. Edge, 2000, Budapest, 2003. Winnicott, Donald W.: Játszás és valóság. Animula, Budapest, 1999. http://www.magyariskolak.hu/merk__vallaj_altalanos_muvelodes/files/Dramajatek.pdf http://torokbalintinyitnikekovoda.hu/bemut_dramajatek.html

- 113 -


Pedagógiai Program

2013.

III. Tehetséggondozó Program

„A gyermek fejlıdésére nézve legkisebb korától döntı fontosságú, hogy érezze, nem csak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen” /Hermann Alice/

Célok és alapelvek Programunk legfontosabb célkitőzése a kiemelkedı képességő gyermekek felfedezése és személyiségük optimális fejlesztése gazdagító program keretében. Ez magába foglalja a tehetségígéretek elkallódásának megelızését és az alulteljesítı gyermekekben, bujkáló kiváló képesség felismerésére való folyamatos törekvést is. Feladatunknak tekintjük a gyermekek kreativitásának felismerését, kreativitásuk ösztönzésén, motiválásán túl megismerési, elfogadási, alkotási és biztonsági szükségleteik kielégítését, és segíteni ıket az önmagukra találásban. A tehetséggyanús gyermekek kiválasztásának csak akkor van értelme, ha vállaljuk, illetve alapos tervezımunka után kivitelezzük is fejlesztésüket. A program sikerességének feltételéül öt alapelvet fogalmaztunk meg. 1. A tehetséges gyermekek erıs oldalának támogatása. A gyermekek egy – egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoznak fel. Segítenünk kell, hogy ezeket el tudja mélyíteni. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belıle, inkább segítjük, hogy érdeklıdési irányait ki tudja alakítani. A gyermeket körülvesszük minél több lehetıséggel, tevékenységgel, amelyekbıl tanulhatnak a játék során. 2. A gyermek tehetségével összefüggı gyenge területek fejlesztése. Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, az érzelmi – szociális érettség terén, de akár a motivációval kapcsolatban is. Mindenképpen olyan „hiányosságokat” kell itt értenünk, amelyek a tehetség fejlıdését és kibontakozását nehezítik, vagy megakadályozzák. A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni kell, és szakember segítségével kell fejleszteni. 3. Minden terület fejlesztése A gyermek fejlesztése során fontosnak tartjuk a különleges és a gyenge területek mellet az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását. 4. Elfogadó, a személyiségfejlıdést segítı légkör kialakítása A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azokat. Egy – egy kiemelkedı gyermek integrálásában segíthet néhány más területen kiváló társuk, akik jó szociális érzékkel rendelkeznek. Mindannyian megismerhetik egymás értékeit, elfogadják a „másságot”. 5. A pihenés és relaxációs lehetıség biztosítása A gyermekeknek pihenni is meg kell tanulniuk. Csak az tud igazán felfrissülni, aki szabadidejében el tudja engedni magát.

- 114 -


Pedagógiai Program

2013.

A tehetséges gyermekek egy részének kevesebb az alvásigénye, mint kortársainak általában. Segíthetjük a gyermeket ezen a területen, ha ebben az idıszakban kiscsoportos gazdagító foglalkozásokat ajánlunk fel számukra.

Tehetségazonosítás és beválogatás A tehetség azonosítását szakmai mőhelymunkában kialakított tulajdonságlista alapján végezzük. A lista az óvodáskorú tehetséggyanús gyermekekre gyakran jellemzı viselkedés jegyeket tartalmazza, segít a tehetség felismerésében. Fontos, hogy nagyfokú pedagógiai érzékenységgel, belsı megérzéssel, megfigyeléssel mindent észrevegyünk a gyermekek megnyilvánulásaikban, viselkedésükben. Ezeket az információkat a fejlıdési naplóban rögzítjük. A folyamat eredményeként nem jelent számunkra nehézséget októberben a gyermekek kiválasztása. A tulajdonságlista minél több állításánál érezzük, hogy ráillik a gyermekre, annál valószínőbb, hogy tehetséges.

A tulajdonságlista I. Kreativitás jellemzıi - Eredeti ötletei vannak, kreatívan gondolkodik - Szokatlan megoldásokat keres, új elképzelésekkel áll elı - Saját ötleteit, elképzeléseit szereti kipróbálni - Sok szabadságot igényel tevékenységeihez, mozgásához - Véleményét gátlás nélkül fejezi ki. - Kritikus önmagával és másokkal szembe - Bizonyos dolgokról, jelenségekrıl fantáziál, megpróbálja azokat teljesen megérteni. Ötleteket keres - Nagyfokú problémaérzékenységet mutat - Egy-egy téma sokáig foglalkoztatja, hosszabb-rövidebb korszakokat él - Figyel a dolgok esztétikumára, érzékeny, fogékony a szépre. - Humorérzéke feltőnıen jó - Elvont dolgok után érdeklıdik, összefüggéseket keres - Foglalkoztatja jó és rossz különbsége, értékeli az embereket és az eseményeket - Állandóan „ég”, nem tőri a tétlenséget (kicsi az alvásigénye) - Ha valami érdekli, megszállottan kutatja azt - Rajzai különösen kifejezıek. II. Szociális képességek jellemzıi - Általában irányító szerepet játszik - Gyakran megváltoztatja a játékszabályt - Általában jól együttmőködik kortársaival és a felnıttekkel. Nem szeret veszekedni, könnyő kijönni vele. - Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát, mondanivalóját könnyen megértik - Szeret szervezni - Gyakori, hogy túlzottan kiemeli saját álláspontját, makacsul véghez akarja vinni azt, amit kitalált - Nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli - Kritikus másokkal és önmagával szemben - Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival - 115 -


Pedagógiai Program

2013.

III. Intellektuális képességek jellemzıi - Általános tudás, készségek és fejlıdés szempontjából lényegesen elıbbre tart kortársainál - Az intellektuális tevékenységek örömmel töltik el - Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát, felnıttes kifejezéseket, mondatfőzést, használ - Rendkívül sok ismerete van különbözı témákról - Szereti az ismeretterjesztı könyveket, filmeket - Szívesen megy múzeumba, kiállításra - Érdeklıdik a betők iránt, önmaga tanul meg olvasni - Az ıt érdeklı témákkal elmélyülten foglalkozik - Mindig van számára valami, ami ıt érdekli - A felkínált ismereteket könnyen megjegyzi, késıbb könnyen felidézi azt - Sok kérdése van, kérdései megdöbbentı logikát tükröznek - A számok, matematikai mőveletek érdekesek számára - Eredeti ötletekkel oldja meg a logikai feladatokat, konstrukciós játékokat - Törekszik arra, hogy többet értsen, fedezzen fel, a világból, mint amennyit tud - Éles esző, érti az absztrakt fogalmakat, jól használja ıket. Jó megfigyelı - Egyenlıtlenül fejlıdik

Beválogatás A listán szereplı tulajdonságok alapján az óvodapedagógusok megfigyelései a döntıek. Ha ık látnak valami „csodát” a gyermekben, bekerül a programunkba. Fontos elvnek tartjuk, hogy a kiválasztott gyermekek folyamatosan, bekapcsolódhassanak a tevékenységekbe. Mindenkinek, aki gazdagító foglalkozáson vesz részt, felkínáljuk a szabad választás lehetıségét. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy részt kívánnak–e venni a felkínált tevékenységben. A kiválasztás után, óvodai szinten teamegbeszélést szervezünk. Célja: megtudjunk a gyermekrıl minden olyan információt, amely a tehetséggondozás szempontjából fontos lehet. Ezeket a megbeszéléseket, háromhavonta szervezzük meg. Folyamatos kapcsolattartásban érdeklıdünk a gyermekek fejlıdésérıl, esetleges gondokról.

Tehetség – tanácsadás Programunkban a szülık bevonása kétirányú információáramlást jelent. Nem csak mi győjtünk tılük információt, igyekszünk számukra is segítséget nyújtani gyermekük tehetségének jobb kibontakoztatásához. Feltérképezzük, mit gondolnak gyermekük képességeirıl, van-e valamelyiküknek speciális, kiemelkedı képessége, hobbija. Ezek az információk a késıbbiekben segíthetik az együttmőködést, sıt a szülık partnerként vehetnek részt a tehetségcsoport életében. Megteremtjük azokat a fórumokat, ahol gyermekeik nevelésével kapcsolatos kérdéseiket feltehetik, problémáikat felvethetik, tapasztalataikat kicserélhetik. Ezekre a programokra – igény szerint segítı szakembereket hívunk: - pszichológus - fejlesztıpedagógus - tehetséggondozó pedagógus, stb.

- 116 -


Pedagógiai Program

2013.

A gazdagító program végén egy egyéni üzenetet, útmutatást fogalmazunk meg a szülık számára. Ebben hangsúlyos szerepet kapnak a gyermek tehetségére utaló jegyek, illetve tájékoztatást nyújtunk a tehetség további fejlesztésének lehetıségeire nézve is.

Tehetséggondozás Óvodánkban a tehetségígéretes gyermekek fejlesztése zajlik, óvodai csoportjaink tevékenységeibe ágyazva. Fejlesztés a mindennapokban A tehetséggyanús gyermekek is saját csoportjukban élik óvodás életüket. Játszanak, azzal foglalkoznak, amivel szeretnek. Segítjük ıket a továbbfejlıdésben, támogatjuk erıs oldalukat, fejlesztjük gyenge területeiket és olyan elfogadó légkört alakítunk ki számukra, amely támogatja személyiségük fejlıdését. A pedagógus a mindennapi helyzetekben építi be a fejlesztı feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek, részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenyégben. Ezek a „tanulásos” helyzetek a gyermek számára nyitottak, bármikor elérhetıek, de a kilépés lehetısége is biztosított. Az óvodapedagógusnak az a feladata, hogy észrevegye, támogassa a tehetséget, és komplex ismeretekhez juttassa a gyermeket. A vegyes életkorú csoportokban a dúsítás mellett a gyorsítás módszere is spontán megjelenik, hiszen a kicsik, ha akarnak, részt vehetnek a nagyoknak szánt foglalkozásokon. Ez gyorsabb fejlıdést biztosít számukra, ugyanakkor saját koruknak megfelelı készségeik is zavartalanul fejlıdhetnek.

A program megvalósulásának lépései 1. 2. 3. 4. 5.

A program céljának meghatározása Sok – sok beszélgetés, ötletelés a megvalósítás módjáról A gyerekek kiválasztása Az éves munkaterv elkészítése A gyakorlati munka során szerzett tapasztalatok összegyőjtése (Miben voltunk sikeresek, mit kellett volna másképp csinálni, stb.)

Hosszú távú céljaink 1. Sikeresen kidolgozott és végrehajtott tehetséggondozás az óvodában 2. A tehetséggondozási modell továbbadása 3. Internetes oldal mőködtetése az információátadás szolgálatában.

Rövid távú céljaink 1. 2. 3. 4. 5.

Tehetséggondozó program kidolgozása a mindennapi óvodai életre A pedagógusok felkészültségének segítése A gyermekek, pedagógusok aktivizálása Szakmai módszertani anyag összeállítása Szülık érdeklıdésének felkeltése

- 117 -


Pedagógiai Program

2013.

IV. ESÉLYEGYENLŐSÉG

Az intézmény rövid bemutatása Intézményi helyzetelemzés Kilenc csoportos, három épületbıl álló óvodánk 1972 óta mőködik, Gyál központi részén, a Pesti út és Nagykırösi út?! Közti részen. Városunk elsı óvodája. Földrajzi adottságai jónak mondhatók, az óvoda udvara parkosított, forgalomtól elzárt. Intézményünk egészséges, kellemesen főtött, célszerő helységekkel rendelkezik. Udvarunk méretét tekintve ideális, pályázatokon nyert pénzekbıl folyamatosan fejlesztjük. Óvodánk „zöld sziget” – ként igyekszik megfelelı életteret kialakítani kis lakói számára. Az egész óvoda berendezésénél és az udvar kialakításánál is törekedtünk arra, hogy esztétikus, változatos és mozgásra inspiráló körülményeket teremtsünk a gyermekeknek. Nevelésünkben a figyelem középpontjában az egyes gyermek áll, így egyénre szabott nevelést alkalmazunk, változatos, és többféle érzékszervet

megmozgató

tevékenységi

formák

biztosításával.

Hangsúlyt

fektetünk az érzelmekben gazdag, szeretetteljes, biztonságos óvodai légkör megteremtésére, hogy gyermekeink derős, kiegyensúlyozott körülmények között töltsék napjaikat. Az intézménynek, megnyitása óta sokat változott a vonzáskörzete, az ide járó gyermekek családjainak összetétele, a családok óvodaválasztási motivációja, a családok szociális helyzete és morális értékrendje. Az intézménybe járó gyermekek

többsége

Gyálon

él,

elsısorban

a

környezı

családi

házas

környezetbıl jelentkeznek, de van vidékrıl, és pesti kerületbıl bejáró gyermekünk is. A gyáli környezetbıl kikerülı gyermekek szociális háttere igen változó, van közöttük veszélyeztetett, hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető. vagy: halmozottan hátrányos helyzető gyermekrıl nincs információnk, a szülık nem tájékoztatják az óvodát. Pedagógiai programunk, célkitőzéseink megvalósítását a törvényben elıírt képesítéssel rendelkezı óvodapedagógusok végzik. A dajkák dajkaképzıt végeztek. A nevelıtestület munkáját az óvodavezetı és a helyettes koordinálja. A nevelıtestületen belül több munkaközösség is mőködik, mely segíti a - 118 -


Pedagógiai Program

2013.

színvonalasabb, hatékonyabb munkavégzést. Az Intézményi Minıségirányítási Programban

foglaltak

megvalósítását

a

mindenkori

éves

munkatervünk

tartalmazza. Az esélyegyenlıség megteremtése egyre nagyobb feladatot ró a nevelıtestületre. Ennek megteremtése érdekében a nevelıtestületünk több tagja fejlesztıpedagógiai

képzésben

vett

részt,

óvodánk

saját

logopédussal,

pszichológussal mőködik, ezzel is segítve a színvonalas, egyénre szabott nevelımunkánkat. Nevelési és oktatási feladatainkat az önkormányzat számunkra biztosított éves költségvetésbıl fedezzük, ezen kívül a különbözı pályázati lehetıségeket megragadva igyekszünk bıvíteni tárgyi feltételeinket.

-tıl az óvodánknak alapítványa van „Alapítvány” a neve. Adószáma: 18687673-1-13 E-mail címünk: [email protected]

1. Helyzetelemzés 1.1. A nevelési intézmények gyermekei összetételére, a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált nevelés-szervezési gyakorlatot.

1. Intézményi Alapadatok OM Azonosító Intézmény neve, címe Fenntartó neve, címe Fıállású pedagógusok száma Az intézménybe járó gyermekek száma Sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekek száma Ebbıl Integráltan Ebbıl gyógypedagógiai csoportban hátrányos Helyzető (HH)/Halmozottan Hátrányos Helyzető (HHH)* óvodás gyermekek száma.

032993 Gyáli Liliom Óvoda, 2360 Gyál, Liliom u.13-15. Gyál Város Önkormányzatának Képviselı testülete, 2360 Gyál, Kırösi út 112-114 21 fı 270 fı 1 fı 0 0 HH:56 fı HHH: 7 fı

- 119 -


Pedagógiai Program

Valamennyi HH, HHH és SNI gyermek intézményes nevelésben részesül: A HH gyermekek aránya A SNI gyermekek aránya A HHH gyermekek aránya

A gyermekek létszáma az intézményben az összes feladat-ellátási hely vonatkozásában Ebbıl óvodába jár más településrıl/Budapestrıl bejáró

2013.

igen 20,74 % 0,74% 2,59%

Összesen: 270 fı 270 fı 0

HH/HHH 56/7 fı 56/7 fı 0

Konklúzió Az intézmény alapító okirata ellátandó alaptevékenységnek az óvodai nevelést, a gyermekek integrált nevelését, valamint az intézményi közétkeztetést határozza meg. Nevelımunkánk során két homogén csoportunkat leszámítva a vegyes életkorú csoportszervezést tartjuk célravezetınek, mellyel sikeresen megvalósul a szegregációmentesség a HH és a HHH gyermekek ellátását illetıen. 1.2. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata.

Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a HH/HHH, SNI gyermekek eredményes nevelését, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlıségük elımozdításában.

- 120 -


Pedagógiai Program

Óvodai csoport

Gyermek létszám az évfolyamon

Csibe Virág Katica Halacska Napsugár Nyuszi Gomba Süni Bambi

31 31 30 29 30 31 29 30 29

2013.

Gyermeklétszám az évfolyamon a csoportszervezés módja szerint Helyi pedagógiai program (Integrált) Összesen HH HHH SNI 2 2 0 0 9 8 1 0 7 7 0 0 10 9 1 0 14 11 2 1 5 5 0 0 7 6 1 0 8 5 2 1 3 3 0 0

Konklúzió A táblázatból megállapítható, hogy a csoportokban az arány megfelel a szegregációmentes nevelésnek. Intézményünk a továbbiakban is mindent megtesz a szegregációmentesség fenntartásának érdekében. 1.3 a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részvételi adatainak vizsgálata az intézmény nyújtotta programokban

Célja: Annak vizsgálata, hogy a HH/HHH, SNI gyermekek milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat, sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által nyújtott programokon való részvételbe, hozzásegíti-e az intézmény a HH/HHH, SNI gyermekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybe vételéhez. Óvodánk a helyi pedagógiai programunkkal biztosítja, hogy az iskolára való alkalmasság elérésében minden gyermeket támogassa. A pedagógiai munka kulcsfeladatait (érzelmi biztonság kialakítása, érzelmi-szociális nevelés, anyanyelvi nevelés, környezettudatosság, egészséges életmódra nevelés, esztétikai nevelés) tevékenységekbe ágyazva, az egyéni differenciálás maximális kihasználásával történik. Az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján megvalósuló programok és szolgáltatások, amelyekben biztosított az integráció: Program- szolgáltatás Tevékenységközpontú óvodai pedagógiai program Logopédiai szolgáltatást igénybe vevık Pszichológiai szolgáltatást igénybe vevık Fejlesztı pedagógiai szolgáltatást igénybe vevık

Összesen 65

HH 56

Összes résztvevıbıl % HHH % SNI 86.15 7 10.77 2

% 3.08

49

10

20.41 2

4.08

2

4.08

32

4

12.5

0

0

1

3.12

68

21

30,88 0

0

2

2,94

- 121 -


Pedagógiai Program

2013.

II. A nevelés eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata Az Alapító okirat értelmében az intézmény alaptevékenysége: - 851020 Óvodai nevelés Az alaptevékenység területei: - 80111-5 Óvodai nevelés, iskolai életre való felkészítés Az óvodai nevelés sajátossága: Táplálékallergiás gyermekek integrált nevelése; Sajátos nevelési igényő; Testi fogyatékos, Érzékszervi fogyatékos, Beszédfogyatékos, Autista, Értelmi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza, illetve vissza nem vezethetı tartós, és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek integrált nevelése. 55231-2 Óvodai intézményi étkeztetés A nevelés eredményességének vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerő, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztı programokat. Intézményünk nyitvatartási ideje: 6.00 –18.00 A rendelkezésre álló férıhelyek biztosítják minden gyermek számára az óvodai ellátást. A HH/HHH, SNI 3-4 éves gyermekek óvodai ellátását fokozott figyelemmel kell kísérni. Ennek érdekében a következı lépéseket tesszük nevelési gyakorlatunk szerint: • • • • • • • • • • •

a gyáli bölcsıdével felvesszük a kapcsolatot az óvodai beiratkozás után az újonnan bekerülı gyermekeknél családlátogatást végzünk szülıi fórumokat tartunk nevelési kérdésekben a pszichológus vezetésével szülıi fórumokat tartunk a logopédiai szolgáltatásra szoruló gyermekek szüleinek a logopédus vezetésével a szülıket tájékoztatjuk az elérhetı támogatásokról külsı szakemberek meghívásával szülıi fórumokat tartunk különbözı életvezetési, egészségnevelési, környezetvédelmi témákban a gyermekvédelmi felelıs napi kapcsolatban van az érintettekkel egyéni fejlesztési naplót vezetünk minden gyermek fejlıdésérıl rendszeres gyermekprogramokat, sétákat, kirándulásokat, évente egyszer családi napot szervezünk biztosítjuk a napi mozgást a tornaszobában és a szabad levegın folyamatosan fejlesztjük a játékeszközöket az udvaron és a csoportszobában

- 122 -


Pedagógiai Program

2013.

II.1. Humán-erıforrás az intézményben Az intézményben biztosított a megfelelı, szakképzett óvodapedagógus, logopédus, pszichológus és fejlesztı pedagógus ellátottság, ami biztosítja a HH/HHH/SNI gyermekek eredményes nevelését. Az egyéni differenciálás az óvodai csoportban és csoporton kívül egyéni és/vagy mikro-csoportos formában is biztosított az arra rászoruló gyermekek számára, szociális hátterüktıl függetlenül.

II.2.2. Tárgyi feltételek

Óvodánk nem rendelkezik tornateremmel, így az egészségfejlesztı testmozgást az udvaron/csoportszobában történik. Az intézmény nem rendelkezik gyógypedagógus végzettségő óvodapedagógussal. Óvodánkból két fı óvónı vett részt, egy éves illetve 120 kredit pontos fejlesztıpedagógia továbbképzésben.

Az egyéni fejlesztések egy részét (elsısorban a részképesség zavarokat) az óvodapedagógusok végzik differenciált egyéni foglalkozások keretében. A fejlıdés nyomon követését az egyéni fejlesztési naplóban rögzítjük. Logopédust, pszichológust, fejlesztı pedagógust igénylı esetek nagy részét óvodánkban látjuk el. A gyógypedagógust, mozgásterápiát vagy speciális eszközöket igénylı fejlesztéseket a Nevelési Tanácsadó segítségével, a Nevelési Tanácsadóban oldjuk meg, így biztosított a gyermekek ellátása.

- 123 -


Pedagógiai Program

2013.

II.3. Az intézmény külsı kapcsolatai Célja annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitott és együttmőködı, illetve mennyire sikeres a partnerség-építésben, különösen HH/HHH és SNI gyermekek esélyegyenlıségének biztosításának érdekében. Szervezetek, Intézmények

Együttmőködés jellege Rendszeres alkalmi találkozók kapcsolat, személyes találkozók X "Kertváros" Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központ X Védınık X Gyermekorvosok "Kertváros" Gyáli X Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat

- 124 -

Nincs kapcsolat


Pedagógiai Program

2013.

III. A helyzetelemzés alapján SWOT analízis Erısségek A jelentkezıgyermekek 95 %-os felvételt nyernek. Biztosított az integráció a HH/HHH, SNI gyermekek részére. Szakképzett humánerıforrás (óvodapedagógusi végzettség). Fıállású logopédus, pszichológus és szakképzett fejlesztıpedagógus segítségével szakirányú speciális ellátás biztosítása a HH/HHH, SNI gyermekeknek. Az alkalmazotti kör elfogadó, példamutató magatartása. Egyéni, differenciált fejlesztés (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés). Gyermekközpontú óvodai nevelés biztosítása. Egységes mérési-értékelési rendszer a csoport és a gyermekek fejlıdésének nyomon követésére. Kirándulások, külön foglalkozások, egyéni beszélgetések, szülıi fórumok, esetmegbeszélı csoportok szervezése. Rétegszülıi értekezletek szervezése az azonos problémával küszködık számára. Ruhagyőjtéssel, adományozással a rászorulók támogatása. Ingyenes, illetve kedvezményes étkezés biztosítása. Speciális szolgáltatások biztosítása. Mivel a logopédiai, pszichológiai és fejlesztı foglalkozások helyben, az intézményben megoldottak, így az elkallódás esélye kisebb, hiszen a szülı részvételétıl függıen részt vehetnek a gyerekek a fejlesztéseken, foglalkozásokon (nem kell elhordani külön helyre a szülıknek gyermekeiket, sem anyagi,sem idıi ráfordítást nem igényel számukra)

Gyengeségek A speciális nevelést igénylı gyermekek fejlesztéséhez még szerteágazóbb óvodapedagógus szakképzések támogatása. A HH/HHH családok gyakran nem partnerek az együttnevelésben – megtalálni és megragadni azokat a módszereket, melyekkel jobban bevonódhatnak. A HH/HHH gyermekek gyakori hiányzása?. Naprakész, segítı, bizalmi kapcsolat a Gyermekjóléti szolgálattal.

- 125 -


Pedagógiai Program

Lehetıségek (Fejlesztendı területek) "Kertváros" Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központtal a kapcsolat szorosabbá tétele. Pályázati lehetıségek kihasználása a speciális szolgáltatások igénybevételének támogatására. Speciális továbbképzési lehetıségek kihasználása az óvónık részérıl. Óvónık számára ventillációs lehetıség biztosítása, érzelmi feldolgozás megsegítése az intézmény pszichológusának segítségével. Szülı, gyermek, óvodapedagógus kapcsolattartásának továbbfejlesztése (közös rendezvények, kirándulások). Menedzserek felkutatása, akik esetleg anyagi támogatást nyújthatnának.

2013.

Veszélyek Szociális körülmény, ingerszegény környezet, szülık iskolázatlansága, rossz szocioökonómiai státusz miatti elkallódás veszélye. Negatív szülıi minta a hátrányos családok megítélésében. Emelkedik a hátrányos helyzető gyermekek száma. Emelkedı csoportlétszámok (kevesebb idı juta felzárkóztatásra). Családonként eltérı „értékrend” a gyermekek szokás- és szabályrendszerében.

- 126 -


IV. Általános

Pedagógiai Program

2013.

szabályok

IV.1. A szabályzat hatálya A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok esetében az intézményen kívülre is. Az egyenlı bánásmód követelményét a közoktatási intézmény valamint, a közoktatás szervezésében, irányításában, mőködtetésében, feladatainak végrehajtásában közremőködık a gyermekkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani.

IV. 2. Az intézkedési terv célja Az intézményen belül az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesítése. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlıségének biztosítása. Az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása, és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: • a beiratkozásnál, felvételnél, ismeretközvetítésben, • a gyerekek egyéni fejlesztésében, • az értékelés gyakorlatában, • az alkalmazott módszerek kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, • az iskolaválasztás segítésében, • a humánerıforrás-fejlesztésben, • pedagógusok szakmai továbbképzésében, • a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Célunk, hogy óvodánkban érvényesüljön: • diszkriminációmentesség, • szegregációmentesség, • halmozottan hátrányos helyzető gyermekek oktatási és társadalmi integrációjának • támogatása, • minıségi oktatáshoz történı egyenlı hozzáférés biztosítása és az • integráció biztosítása. • minıségi oktatáshoz történı egyenlı hozzáférés biztosítása és az • integráció biztosítása • • • •

Hogy meghatározza: az óvoda hátterébıl, a családi háttérbıl adódó feladatokat, az óvodával való együttmőködés módjait, a pedagógus és a gyermek jogait, kötelezettségeit.

.

- 127 -


Pedagógiai Program

2013.

IV.3. Konkrét célok A HH/HHH és SNI gyermekek egyenlı intézményi- és csoportos elosztása. A speciális nevelést igénylı gyermekek fejlesztéséhez az óvodapedagógusok továbbképzése. A pedagógusok kiégésének kezelése. A HH/HHH és SNI családok partneri együttmőködése az együttnevelésben, a szülık érdektelenségének kezelése. A HH/HHH gyermekek indokolatlan hiányzásának megszőntetése, a hiányzások megszőntetésével az iskolára alkalmassá tétel biztosítása. Óvodánk nevelıközössége vallja, hogy a gyermeki boldogság, testi-lelki egészség megóvása, a személyiség fejlesztés csak a szülıi házzal való közös munkálkodás eredményeként valósítható meg. Kiemelten kezeljük a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, a halmozottan hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő és a táplálékallergiás gyermekek integrált nevelését. Hisszük, hogy mindezt játék- és mozgásközpontú tevékenységek biztosításával, a természet megismertetésével, megszerettetésével, annak védelmével és tiszteletben tartásával való tudatosításával érhetjük el.

V. Kötelezettségek és felelısség Kötelezettségek és felelısség Az intézmény minden dolgozója, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen az Intézményi Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlıbánásmód elvét sértıesetekben a szükséges lépések megtétele. Az intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervmegvalósításának koordinálása, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. Az egyenlıbánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírások ismerete, a diszkriminációmentes nevelés-, a befogadó és toleráns légkör biztosítása, és minden alkalom megragadása, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteit bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyen, továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közremőködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Az intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terve ismerete és magára nézve is kötelezıként követése.

- 128 -

Felelıs Óvodavezetı

Óvodavezetı

Óvodavezetı Gyermekvédelmi felelıs

A nevelıtestület összes tagja

Minden, az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél


Pedagógiai Program

2013.

VI. Az esélyegyenlıség, valamint az egyenlı bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézménynek az esélyegyenlıség, valamint az egyenlıbánásmód követelménye biztosítása érdekében a következı feladatai vannak, melyeket a program további fejezetei tartalmaznak: • az óvodai háttérbıl adódó, esélyegyenlıséget, valamint az egyenlı bánásmód követelményt sértı körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, • a családi háttérbıl fakadó esélyegyenlıséget, valamint az egyenlıbánásmód követelményét sértı körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, • az óvoda azon együttmőködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlıség és az egyenlıbánásmód követelményének megtartását, • a szülık jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, • a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, • a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, • a gyermekek fejlıdésének értékelése.

- 129 -


Pedagógiai Program

2013.

II. FEJEZET

1. Az óvodai háttérbıl adódó feladatok Az óvodai háttérbıl fakadó esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok: • az óvodai nevelésbe történı bekapcsolódás, • a követelmények teljesítése, • a mulasztások, • a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése, • az iskolába lépésre való felkészítés, valamint • az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások • témaköréhez csoportosíthatóak.

2.Az óvodai nevelésbe történı bekapcsolódáshoz tartozó esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód biztosításával összefüggı feladatok 2.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat: • a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, valamint • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény határozza meg. A közoktatásról szóló törvény több helyen is utal az óvodai nevelésbe történı bekapcsolódáshoz köthetı szabályokra, így: • az alapelveknél kinyilvánítja, hogy a gyermekekkel kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlıbánásmód követelményét meg kell tartani, • az óvodai felvételre vonatkozó részben meghatározza, hogy a gyermek jogviszonya felvétel, vagy átvétel útján keletkezik, melyrıl az óvoda vezetıje dönt. Az óvodai nevelésbe történı bekapcsolódásra vonatkozó fıbb elıírások: a) Beiratkozás • az óvodába a gyermekeket a kerületi, • a beiratkozásra meghatározott idıt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. b) Gyermek felvétele, átvétele • az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt az óvodai nevelésre jogosult gyermeket, akinek: • lakóhelye, ennek hiányában • tartózkodási helye a körzetében található. • ha az óvoda a kötelezı felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles elınyben részesíteni azokat,akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az óvoda székhelye, telephelye található. • ha az óvoda a kötelezı felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány - 130 -


Pedagógiai Program

2013.

miatt nem tudja teljesíteni, sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehetı a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényő gyermek, továbbá az a gyermek, akinek sajátos helyzete indokolja. c) Az óvodai nevelésre vonatkozó kötelezettség elmulasztása • Az óvoda állandó kapcsolatot tart a védınıvel, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be az óvoda vezetıje jelzi ezt a jegyzınek.

2.2. Az esélyegyenlıség, illetve az egyenlıbánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok • A beiratkozás idıpontját ki kell függeszteni az óvoda bejáratánál jól látható helyen, tájékoztatót kell készíteni a beiratkozással, gyermekek felvételével, átvétellel kapcsolatos szülıi kötelezettségekrıl, valamint az eljárás alapvetıszabályairól. • A beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket az önkormányzati, illetve munkáltatói támogatások igénylésének lehetıségérıl, • Beiratkozáskor át kell adni az intézményi Házirend egy példányát, • a beiratkozások idıtartama alatt ellenırizni kell, hogy gyermekek felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerővolt-e, • gyermek átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenırizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerővolt-e, • értesíteni kell a jegyzıt az óvodai nevelésre köteles gyermek beíratásának elmulasztásáról. •

2.3. A feladatellátás célja Az egyenlı bánásmód, és az esélyegyenlıség biztosítása az óvodai nevelésbe történı bekapcsolódás során. 2.3.1. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az 2.2. pontban leírt feladatok ellátása nyomon követhetısége érdekében: • a beiratkozási, és az egyes tájékoztató hirdetmények egy-egy példányát meg kell ırizni, meg kell ırizni a jegyzınek írt dokumentumokat a más településrıl az intézménybe járó gyermekek beiratkozásáról, illetve a körzetes beíratások elmulasztásáról.

- 131 -


Pedagógiai Program

2013.

3. A követelmények teljesítéséhez tartozó esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód biztosításával összefüggı feladatok 3.1. A területre vonatkozó szabályozás Az óvodai háttérbıl adódó, a követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlıségi kérdések megközelíthetıek: • a gyermekek óvodai teljesítésének intézményi háttér oldaláról, valamint • szakmai hozzáállás, és az óvoda által rendelkezésre álló tárgyiasult eszközök vonatkozásában is. A gyermekek óvodai követelmények teljesítésének intézményi háttere: A vonatkozó elıírásokat: - a közoktatási törvény 67. §-a, valamint - a 11/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet 23. §-a határozza meg.

A fentiek alapján az óvoda vezetıje a gyermeket kérelemre felmentheti a kötelezı óvodai nevelési foglalkozásokon való részvétel alól. A felmentés feltételei közé tartozik a gyermek: - családi körülménye, - képességeinek kibontakozása, valamint - sajátos helyzete. Az óvoda nevelési követelmények teljesítésére vonatkozó elıírásokat: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a Helyi Pedagógiai Program határozza meg.

3.2. Az esélyegyenlıség, illetve az egyenlıbánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok a) A kötelezıfoglalkozások alól történı felmentéssel kapcsolatos feladatok: a gyermek kérelmének elbírálása, elbírálás elıtt a gyermekjóléti szolgálat véleményének beszerzése. b) Az óvoda szakmai hozzáállása: a pedagógus továbbképzés minél tudatosabb irányítása. Az óvodai gyermeki kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlıség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült óvodapedagógusok már az óvodáskor kezdeti szakaszában felismerjék azokat a hátrányokat, amelyek a gyermek fejlıdését nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer elfogadtatása a nevelıtestülettel, mely kiemelt figyelemmel kezeli a fent említett hátrányok felismerését és kezelését. Az adott pedagógus által készített és alkalmazott foglalkozási terven keresztül az óvoda jelentısen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlıséget. c) A pedagógus feladata, hogy olyan foglalkozási tervet állítson össze és azt úgy alkalmazza, hogy ne sértse a gyermekek, illetve egyes gyermekcsoportok esélyegyenlıségét. d) A pedagógus további feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlıség követelményét. - 132 -


Pedagógiai Program

2013.

Az óvoda által rendelkezésre álló eszközök és felszerelések: • a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása, eszközfejlesztés pályázatok útján.

3.3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy • a kötelezıfoglalkozások alól történı felmentés a gyermek érdekének megfelelıen történjen, • az óvoda biztosítson megfelelı szakmai, és intézményi hátteret az intézménnyel jogviszonyban lévı gyermekek számára.

3.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása

• Az egyenlıség, illetve az egyenlı bánásmód biztosításában is szerepet játszó – 2.2. pontban meghatározott - feladatok nyomon követése a következık szerint történjen: o A kötelezı foglalkozások alól történı felmentéssel kapcsolatos dokumentálási feladatok: • a beérkezett kérelmek ügyiratait meg kell ırizni, o az érintettek felkészítésével kapcsolatos iratokat szintén meg kell ırizni, • a nevelı-testület által meghatározott követelményekre vonatkozó dokumentációt • a számonkérésre vonatkozó adatokat együtt kell tárolni. Az óvoda szakmai hozzáállásával összefüggı mérési, dokumentálási feladatok: • feljegyzést kell készíteni az egyes továbbképzések esélyegyenlıség biztosításában alkalmazható tapasztalatairól, • a pedagógusok által alkalmazott foglalkozási tervek követelményei, • a fejlesztésre szoruló gyermekek, valamint a nem megfelelı iskolaérettségi tesztek számának összehasonlító elemzése. Az óvoda által rendelkezésre álló eszközökkel, felszerelésekkel kapcsolatos ellenırzési, mérési feladatok: a több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program betartásának ellenırzése, feljegyzést kell készíteni, illetve meg kell ırizni a költségvetési egyeztetések dokumentumait, melyekben az intézmény eszközfejlesztést kezdeményezett, értékelni kell az elért eredményeket, eszközfejlesztésre benyújtott pályázatok és azok eredményeinek összevetése.

- 133 -

- 134 -

A felvételt nyert gyermekek csoportonkénti beosztása, figyelembe véve a HH/HHH és az sni gyermekek egyenlı arányát, és a csoportok összetételét

A hiányzások okának kiderítése. A hiányzó gyermekek szüleinek személyes felkeresése és tájékoztatás egyedi problémáik kezelésének lehetıségeirıl. A hiányzásból visszaérkezı gyermekek hátrányainak kompenzálása, fokozott egyéni felzárkóztatásuk

A HH/HHH és sni gyermekek egyenlı intézményi- és csoportos elosztása

A HH/HHH és az sni gyermekek gyakori, indokolatlan hiányzásának megszőntetése. A hiányzások megszőntetésével az iskolára alkalmassá tétel biztosítása

Egyenlıtlen a HH/HHH és az sni gyermekek intézményiés csoportos elosztása

A gyakori hiányzások miatt nem kellı felkészítés az iskolára

INTÉZKEDÉS megfogalmazása

CÉL

FELADAT

csoportos óvodapeda gógus óvodavezet ı

óvodavezet ı

INTÉZKE DÉS felelıse

naptári

10 nap? hiányzás után visszatérést követıen azonnal

Minden év május?!

INTÉZKEDÉS megvalósításána k határideje

Az indokolatlan hiányzások száma 10 %-kal csökken

Az egyes csoportokon belül a HH/HHH és az sni gyermekek száma nem haladja meg a 20 %-ot

az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év)

Az egyéni fejlesztés mérési eredménye a csoport átlagtól 10 %nál nagyobb mértékben nem marad e

az intézkedés eredményességét mérı indikátor középtávon (3 év)

az intézkedés eredményességét mérı indikátor hosszútávon (6 év)

Gyáli Liliom Óvoda Pedagógiai Program 2013.

AKCIÓTERV A helyzetelemzésben feltárt problémákra tervezett beavatkozásokra a nevelıtestület akciótervet dolgozott ki, melynek éves áttekintésekor kitérünk azokra az esélyegyenlıségi kockázatokra, problémákra és tapasztalatokra, melyek azonnali beavatkozást igényeltek vagy érzékelhetı javulást jeleznek középtávon.

- 135 Csoporton belüli Fejlesztı eszközök és helységek folyamatos bıvítése

sószoba, fejlesztı eszközök beszerzése

esetmegbeszélı csoportok kezdeményezése informális kapcsolatok kiépítése

Folyamatos, közvetlen kommunikáció

"Kertváros" Gyáli Kistérség Szociális és Családvédel mi Központtal a kapcsolat szorosabbá tétele.

Pályázati lehetıségek kihasználása a speciális szolgáltatáso k igénybevétel ének támogatásár a.


CÉL

FELADAT

?!

gyermekvédelmi felelısök

INTÉZKEDÉS felelıse

folyamatos

nevelési év vége


a gyermekjóléti munkatársakkal gyakoribb találkozás, bıvebb információcsere


HH/SNI gyermekek együttmőködı gondozása?!


lényegesen több fejlesztıeszköz



- 136 -

A gyakori tehetetlenség miatt a pedagógus közömbössé ge

kiégés kezelése

intézmény pszicológusával konzultáció esetmegbeszélı csoportok, szupervízió felkeresése csapatépítı tréningeken való részvétel

vezetıhelyettes közalkalmazotti tanács tagjai pszichológus

óvodavezetı vezetı-helyettes

Felméréskészítés az óvodapedagógui speciális továbbképzési igényekrıl Kihelyezett továbbképzések szervezése Egymástól való tanulás érvényesítése. A továbbképzéseken tanultak átadása a

A speciális nevelést igényl– HH/HHH, és sni -gyermekek fejlesztéséhez a nevelık speciális továbbképzéséne k szorgalmazása

A speciális nevelést igénylı gyermekek fejlesztéséhe z hiányos az óvodapedag ógusok felkészültség e dolgozóinak

INTÉZKEDÉS felelıse


CÉL

FELADAT

folyamatos

?

minden év november végéig minden év február 15-tıl továbbképzést követı 1 hónapon belül


25% részt vesz

óvodapedagógus ok 100%-a nyilatkozik 25% részt vesz továbbképzésen belsı képzésen 100%részvétel


60% részt vesz

dolgozók 60%-a vesz részt spec. képzésen


100% részt vesz

100% részvétel




Pedagógiai Program

2013.

Azonnali beavatkozást igényló feladatok: Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Minden, az adatok vizsgálatát követıen beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetıen sérti az esélyegyenlıség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási sikerességét. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. kezdeményezéseken, szervezett rendezvényeken, óvodán kívüli foglalkozásokon, egyéb programokon), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. ismereteket közlı, vagy egyéni fejlesztést segítı, hiányos ismeretekkel tartott kezdeményezések) nem biztosított egyenlı hozzáférést a halmozottan hátrányos helyzető gyermek részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényő és a pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) gyermekek együttes aránya jelentısen meghaladja az országos átlagot (vagyis több mint 7 %-ot). Az intézményben a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya nem éri el a 7%-ot.

• •

•

óvodapedagógusok szakmai továbbképzésének bővítése "Kertváros" Gyáli Kistérség Szociális és Családvédelmi Központtal a kapcsolat szorosabbá tétele A HH/HHH, SNI gyermekek hiányzásának csökkentésére irányuló feladatok.

Érzékelhetı javulást eredményeznek középtávon az Akciótervben szereplı feladatok és célok megvalósításai. ?! ÍGY JÓ??

- 137 -


Pedagógiai Program

2013.

4. Mulasztásokkal kapcsolatos esélyegyenlıség egyenlıbánásmód biztosításával összefüggı feladatok

és

4.1. A területre vonatkozó szabályozás A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a 11/1994. (VI. 8.) Korm. rendelet, valamint - az intézményi Házirend határozza meg.

4.2 Az esélyegyenlıség, illetve az egyenlıbánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok

• A mulasztásokkal kapcsolatos szabályok: • az óvoda egyes esetekben engedélyezheti a gyermek távolmaradását, • tájékoztatási kötelezettsége merül fel: az intézménynek a szülı, és gyermek felé, a pedagógusnak az intézmény vezetıje felé, valamint az intézménynek az illetékes jegyzı felé, • ellenırzési kötelezettsége van a pedagógusnak a hiányzások igazolásának hitelessége megállapításában. A pedagógus feladata az, hogy adott mulasztásról megítélje, hogy a mulasztást: • igazolt, vagy igazolatlan mulasztásnak kell-e tekinteni. A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a Házirend szabályozza. • Az igazolatlan mulasztás esetén: • Az óvoda értesíti a szülıt - az igazolatlan mulasztás következményeire való figyelmeztetés mellett - értesíteni a tanköteles gyermek elsı igazolatlan mulasztásakor. • tanköteles gyermek ismételten igazolatlanul kötelezı foglalkozást mulaszt, az óvoda a gyermekjóléti szolgálat közremőködését igénybe véve keresi meg a gyermek szülıjét. • Az iskolaköteles korban lévı (betöltött 5 éves) nagycsoportosok óvodába járása kötelezı a • Közoktatási törvény 24.§-a alapján. Ezen gyermekek igazolatlan hiányzása hatósági eljárást von maga után. • Ha a nagycsoportos – tanköteles korú - gyermek az iskolai életmódra felkészítı foglalkozásokról egy nevelési évben folyamatosan 7 napot igazolatlanul van távol és a szülı kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelı rendszerességgel az óvodába, az óvoda vezetıjének kötelessége az önkormányzat jegyzıjét értesíteni további intézkedések miatt. • A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 28.§-a értelmében megszőnik az óvodai elhelyezése azon gyermekeknek, akik igazolatlanul 10-nél több napot vannak távol az óvodából, és a szülı kétszeri, írásbeli felszólításra sem járatja gyermekét megfelelı rendszerességgel az óvodába.

- 138 -


Pedagógiai Program

2013.

Cél: az igazolatlan mulasztások számának csökkentése a hiányzások miatti hátrány leküzdésének segítése a foglalkozásokon, speciális fejlesztéseken

4.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása

• A dokumentálás, mérés módja, eszközei: Feljegyzés készül: • a gyermekek igazolatlan hiányzásáról, a szülı értesítésérıl, szülıvel folytatott megbeszélés eredményérıl jegyzıkönyvet készítünk • Az óvodában külön nyilvántartást kell vezetni az igazolatlanul hiányzó gyermekekrıl • A nyilvántartásba be kell írni: • a megtett intézkedéseket (gyermekjóléti szolgálat értesítését, jegyzıértesítését), • az intézkedések eredményeit, hatását stb. •

5. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó esélyegyenlıség és egyenlıbánásmód biztosításával összefüggı feladatok A 2003. évi CXXV törvény 10. § (2) bekezdése értelmében „jogellenes elkülönítésnek minısül az a magatartás, amely. egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerő indok nélkül – elkülönít”. A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, ıket a többiekhez képest eltérıen, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: • neme, • faji hovatartozása, • bırszíne, • nemzetisége, • nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, • anyanyelve, • • • • • • • • • • •

fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyızıdése politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete,

- 139 -


Pedagógiai Program

2013.

• foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, • érdekképviselethez való tartozása, • egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest kedvezıtlenebb bánásmódban. Az intézményben folyamatosan ellenırizni kell, hogy nem mőködnek-e olyan egyéb szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

5.4. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása A feladat ellátásának mérése, nyomon követése a következımódon történik: • vizsgálni kell a beíratási, átvételi kérelmek elutasítását a jogellenes elkülönítés szempontjából, • ellenırizni kell az csoportkialakítások eredményének szempontjait, azok nem esnek-e a jogellenes elkülönítés fogalmi körébe, • az intézményen belül az egyes személyek, illetve csoportok elkülönítésére tett javaslatot az elkülönítés szempontjaival és indoklásaival kell megadni, ahol a szempontok csak pedagógiailag alátámasztott,szakmai érvek lehetnek, • feljegyzést kell készíteni a csoport, vagy személy jogellenes elkülönítésével kapcsolatos információkról. Óvoda-iskola átmenet biztosítására vonatkozó egyenlı bánásmód érvényesítése a helyi pedagógiai programban leírtak érvényesítése az egyenlı bánásmód elvének mindenkori szem elıtt tartásával, betartásával. Az intézmény általános nevelési céljai és feladatai egységesen biztosítják a SNI és a HH/HHH gyermekek eredményes nevelését.

- 140 -


Pedagógiai Program

2013.

A neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások témaköréhez tartozó esélyegyenlıség és egyenlıbánásmód biztosításával összefüggı feladatok 7.1. A területre vonatkozó szabályozás A területre vonatkozó szabályokat: a közoktatási törvény, az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata, valamint az intézmény Házirendje tartalmazza.

Konkrét feladatok A feladatok a következık: • Minden gyermeknek egyenlı feltételek mellett kell biztosítani az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetıségérıl, feltételeirıl minden gyermeket, szülıt tájékoztatni kell: a mindennapos tevékenységeken kívüli foglalkozások vonatkozásában (délutáni ellátás, szakkörök, foglalkozások), az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehetı foglalkozások, szakkörök vonatkozásában, az óvoda helyiségeinek használata tekintetében, • a gyermekeknek és a szülıknek lehetıséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák, • az óvodai neveléssel kapcsolatos jutalmazások során a pedagógusoknak, óvónınek, illetve az óvodavezetınek a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a gyermekekkel való egyenlıbánásmód elvét ne sértse. III. Fejezet 1.Családi háttérbıl adódó feladatok Az esélyegyenlıség, illetve az egyenlıbánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az óvodapedagógus feladata: • felmérje, megítélje valamely gyermek képességét, erısségeit és gyengeségeit, • felismerje a családi háttér iskolai végzettségbıl eredı támogatás hiányát (egyik oldalról • „ezt neked tudnod kell”, a másik oldalról „nem tudok foglalkozni veled”), • a személyes találkozások során felmérje a gyermekekkel szemben megfogalmazott szülıi elvárásokat, • munkája során felismerje a gyermekre nehezedı– indokolatlannak tőnı szülıi elvárást, és azt a szülıvaló kommunikáció, együttmőködés keretében kezelje • tehetséges gyermekeknél kezdeményezze a tehetséggondozást, • fejlesztést igénylı gyermekeknél szülı tájékoztatása és javaslatot tegyen vizsgálatra, speciális fejlesztı foglalkozásokra • egyéni differenciálás • az óvoda által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás stb.) SNI/HH/HHH gyermekek részvételének biztosítása

- 141 -


Pedagógiai Program

2013.

Egyszülıs család: Az egyszülıs családban nevelkedı gyermekek esetében a gyermek esélyegyenlıségét hátrányosan befolyásolja: • elvált szülık esetében a két szülık közötti konfliktus, esetenként az eltérı nevelési módszerek, eszközök használata, • az egyszülıs családban: gyakran kevesebb figyelem jut a gyermekre, illetve túlzott gyermekre koncentrálás, ami már gátolhatja a gyermek egyéniségének, saját világképének kialakulását, közösségekbe való beilleszkedését, • a gyermek érzelmileg bizonytalanná, egyes esetekben kiszolgáltatottá válhat, pszichés problémák kialakulása • anyagi problémák

Óvodapedagógus feladatai:

• fokozott figyelem: beszélgetést kezdeményezése a gyermekkel, empátia, támogatás, megértés • szülıkkel való fogadóóra biztosítása • egyéni differenciálás • szükség esetén pszichológus bevonása • segítség a család problémáinak megoldására

Kedvezıtlen szociális háttér: A család szociális, anyagi helyzetével kapcsolatban a következıszabályozásokat kell figyelembe venni: • az esélyegyenlıségi törvényt, • a közoktatásról szóló 1993. évi törvényt, • 11/1994. (VI. 8.) Kormányrendelet, • az intézményi Házirendet, valamint • a Szervezeti és Mőködési Szabályzatot. • Az elızıeken túl figyelembe kell venni még a helyi önkormányzat gyermekvédelmi és szociális rendeletét. • A család szociális helyzetébıl fakadó problémák a következık lehetnek: • a gyermek szociális viselkedése nem megfelelı • a gyermekek otthoni nyugodt légköre nem biztosított, • gyermek ingerszegény környezetben él. • éhezés, szegénység, a ruházat minısége, mennyisége nem megfelelı • otthon nincsen a gyermekeknek az ismeretei bıvítéséhez szükséges eszköz háttér • (mesekönyvek, fejlesztıjátékok, stb.); • az anyagi helyzet miatt nem kísérik kellıfigyelemmel a gyermek fejlıdését, • a szülık plusz munkát vállalnak az anyagi helyzetük növelésére, így a gyermekre nem fordítanak kellı figyelmet, gondoskodást A szociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok: • az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a gyermeket, • figyelemmel kísérje adott gyermek szociális viselkedését, szociális viszonyait, • a rászoruló gyermekek részére támogatási eszközöket, forrásokat keres (pl.: önkormányzati támogatások, Alapítvány, ruhaosztás stb.),

- 142 -


Pedagógiai Program

2013.

3. Az óvoda a szülıkkel, a gyermekközösséggel való együttmőködési tevékenységével összefüggı esélyegyenlıség és egyenlıbánásmód biztosításával kapcsolatos feladatai a közoktatásról szóló törvény, (különösen a 2. § (2) bekezdés) a közoktatási törvény végrehajtási rendelete, továbbá az intézmény SZMSZ-e Házirend. Az óvoda kapcsolata, együttmőködése a szülıkkel, gyermekközösséggel A közoktatási törvény az alapelvek között rögzíti, hogy az óvoda a Közoktatási törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelıs a gyermekek testi, értelmi, érzelmi,erkölcsi fejlıdéséért, a gyermekközösség kialakulásáért és fejlıdéséért. Ennek érdekében: a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmőködik a szülıvel, vallási és világnézeti meggyızıdésüknek megfelelı nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülı ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelıen gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét – korától és érettségétıl függıen figyelembe veszi.

1 A szülıjogai és kötelezettségei a közoktatásról szóló törvény 14. § - a az 1997. évi XXXI. tv. 12. § - a. Házirend Az általános szülıi jogokat és kötelességeket az 1997. évi XXXI. törvény határozza meg a következık szerint: • A gyermek szülıje jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke: testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges feltételeket, különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. • A gyermek szülıje jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítıellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. • A gyermek szülıje - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. • -A gyermek szülıje köteles: gyermekével együttmőködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, gyermekét az ıt érintı kérdésekrıl tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, a gyermeke ellátásában közremőködı személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttmőködni. • A szülı közoktatási törvény szerinti kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges feltételekrıl, • biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy fejlesztı felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését, • figyelemmel kísérje gyermeke fejlıdését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tıle elvárható segítséget, • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja, • elısegítse gyermekének a közösségbe történı beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, • megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, - 143 -


Pedagógiai Program

2013.

• tiszteletben tartsa az óvoda vezetıi, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. • A szülı közoktatási törvény szerinti joga, hogy • megismerje az óvoda nevelési programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, • gyermeke fejlıdésérıl, magaviseletérıl rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, • írásbeli javaslatát az intézmény vezetıje, a nevelıtestület, a szülıi szervezet, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstıl számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, • a intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelezıfoglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, • részt vegyen a szülıi képviselık megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy, • kezdeményezze szülıszervezet (közösség) létrehozását, és közremőködjön annak tevékenységében, • személyesen vagy képviselıi útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintıdöntések meghozatalában, a nevelési intézmény irányításában az oktatási jogok biztosához forduljon.

Óvodapedagógus feladatai: Tájékoztatási tevékenységgel segíteni kell a szülıket abban, hogy megismerjék kötelezettségeiket és jogaikat, a pedagógusnak ellenıriznie kell, hogy tájékozódott-e a szülı az óvoda értesítéseirıl: a gyermekek fejlıdésérıl, látogatja-e a fogadóórákat, szülıi értekezleteket stb., - Ha bebizonyosodik, hogy adott gyermeknél a kudarcok fı oka a szülıi háttér és az odafigyelés teljes hiánya, akkor az óvodának minden nevelési partner segítségét igénybe kell venni. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége által törekedni kell a gyermek veszélyeztetettségének felfedezésére, és kezelésére a szülıi közösségek képviselı választása során az pedagógusnak segítenie, támogatnia kell azt, hogy a képviselık valóban a teljes szülıi kör érdekeit, lehetıségeit figyelembe véve hozzanak döntéseket, figyelembe véve az SNI/HH/HHH gyermekeket és szüleiket is a szülıkkel együttmőködjön a gyermek érdekében

Dokumentáció: a pedagógusok beszámolnak, illetve írásbeli feljegyzést készítenek a szülıtájékoztatásáról a szülıi kötelezettségek és jogok vonatkozásában, a tájékoztatás módjáról, ha egyes szülık esetében a szülıi kötelezettségek megszegését tapasztalják, s ezzel a gyermek számára érdeksérelmet okoznak, illetve a gyermek veszélyeztetettségét idézik elı.

- 144 -


Pedagógiai Program

2013.

A pedagógus jogai és kötelezettségei A területre vonatkozó szabályozás A pedagógus jogaival és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg: - a közoktatásról szóló törvény, valamint a végrehajtási rendelete, - az intézmény Házirendje és - a pedagógus munkaköri leírása.

A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelıi tevékenységét értékeljék és elismerjék, a nevelési program alapján az ismereteket, a nevelés módszereit megválassza, - a helyi foglalkozási terv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tanulmányi segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket. Saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelımunkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket. Irányítsa és értékelje a gyermekek munkáját, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, a nevelıtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési programjának tervezésében és értékelésében, és gyakorolja a nevelıtestület tagjait megilletı jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, - az oktatási jogok biztosához forduljon.

A pedagógus alapvetı feladata, kötelessége A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: - nevelıtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmérıl, személyiségének fejlıdésérıl, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, - nevelıtevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlıdésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét. Segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı gyermek felzárkózását társaihoz, a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyızıdjön; ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, - közremőködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttmőködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.

- 145 -


Pedagógiai Program

2013.

- a szülıket gyermekük nevelésével, fejlıdésével kapcsolatosan, továbbá a szülıket és a gyermekeket az ıket érintıkérdésekrıl rendszeresen tájékoztassa, a szülıt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülı és a gyermek javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, - a gyermekek és szülık emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja, - ellássa a gyermeki jogokkal kapcsolatos legfontosabb tájékoztatási feladatokat, - közremőködjön a gyermekek felkészítésében, - a kötelezıfoglalkozásokon és a kötelezıfoglalkozásokon kívüli foglalkozások során irányítsa a gyermek személyiségfejlıdését.

2. Az ellátandó konkrét feladatok A pedagógus feladata, hogy -a jogait úgy gyakorolja, hogy figyelembe veszi a gyermeki esélyegyenlıség, és egyenlıbánásmód követelményét, így pl.: a foglalkozás anyagát, a nevelés módszereit az adott csoport igényének megfelelıen határozza meg, alkalmazza a differenciált nevelést, a hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven értékeli a gyermekek teljesítményét, támogatást és biztatást ad a nem megfelelı családi háttér miatt kudarcokkal küzdıgyermekek számára, -a kötelezettségeit úgy teljesítse, hogy a gyermek veszélyeztetettségére utaló jeleket észlelni tudja, ellássa a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, segítse a gyermek felkészítését az iskolába lépésre, a gyermek személyisége megfelelıirányban fejlıdjön, - mindent elkövessen azért, hogy a nem megfelelı családi háttérrel rendelkezı gyermek személyiségfejlıdése kielégítı legyen, ehhez javasolhatja szakintézmények igénybevételét. A pedagógusoknak tudatosan fel kell használniuk azt a tényt, hogy a gyermekek adottságait, hajlamait a környezet kultúrája, szokásai, normái, és a gyermekekkel szemben támasztott elvárások befolyásolják, vagyis ezektıl a körülményektıl és hatásoktól függ, hogy a fiatal személyisége milyenné formálódik. Fejlıdési szempontból fontos a jó családi légkör, támogató szülımagatartás, a tágabb környezet elfogadó attitődje, a kortársközösség pozitív hatása. Pedagógusnak törekednie kell arra, hogy lehetıségekhez mérten erısítse a fentieket: - a pedagógusnak szükség esetén javasolnia kell szakintézmények bevonását, - a szabadidıs tevékenységeket a személyiségfejlıdés eszközeként tekintse, annak megfelelı en irányítsa, szervezze meg, célirányosan használja fel. (Közös sportolás, kirándulás, mozi, játék mind – mind a nevelés, szocializáció színterei.)

3. A feladatellátás célja A feladatellátás célja, hogy a pedagógusok a jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során maximálisan figyelembe vegyék a gyermeki esélyegyenlıség, illetve egyenlıbánásmód biztosításának követelményét.

4. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése az intézménybe beérkezett, a pedagógusok tevékenységével kapcsolatba hozható érdeksérelmekrıl készített bejelentések számával, tartalmával, és a kivizsgálás eredményével történik.

- 146 -


Pedagógiai Program

2013.

VII. Fejezet 1.A gyermekek jogai és kötelezettségei 1.1. A területre vonatkozó szabályozás A gyermekek jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg: - a közoktatásról szóló törvény, valamint a végrehajtási rendelete, - az intézmény Házirendje.

1.2. Gyermeki jogok a közoktatási törvény szerint A Közoktatási törvény 10. § (1) bekezdése szerint a gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben biztonságban, és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenıidı, szabadidı, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetıség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelıen alakítsák ki. A gyermeknek joga, hogy - képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben részesüljön, általános iskolában tovább tanuljon, illetve alapfokú mővészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; - nemzeti, illetıleg etnikai hovatartozásának megfelelı nevelésben részesüljön; - részére az állami és helyi önkormányzati óvoda egész nevelési programjában és tevékenységében a nevelés során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; - nem állami, nem önkormányzati nevelési intézményben vegye igénybe az óvodai ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; - személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a mővelıdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; - állapotának, személyes adottságának megfelelı megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért; - az oktatási jogok biztosához forduljon.

- 147 -


Pedagógiai Program

2013.

1.3. A gyermekek kötelezettségei a közoktatási törvény szerint A gyermek kötelessége, hogy - részt vegyen a kötelezı és a választott foglalkozásokon; - életkorához és fejlettségéhez igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közremőködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a foglalkozások, rendezvények elıkészítésében, lezárásában; - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát, védıismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az óvoda alkalmazottait vagy másokat veszélyeztetı állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetıvé teszi - ha megsérült; - megırizze, illetıleg az elıírásoknak megfelelıen kezelje a rábízott vagy a foglalkozások során használt eszközöket, óvja az óvodalétesítményeit, felszereléseit; - az óvoda vezetıi, pedagógusai, alkalmazottai, csoporttársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; - megtartsa az óvodai szervezeti és mőködési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.

2. Az ellátandó konkrét feladatok Az intézmény feladata, hogy - biztosítsa a gyermeki jogokat valamennyi gyermek számára, a jogok biztosítása terén érvényesüljön az esélyegyenlıség, és az egyenlıbánásmód követelménye, - a tankötelezettség teljesítését minden gyermektı l megkövetelje, illetve feltárja a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közremőködését kérje.

3. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése az intézménybe beérkezett, a gyermeki jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésbe hozható – az esélyegyenlıség, és az egyenlıbánásmód követelményét sértı – bejelentések számával, tartalmával, valamint a kivizsgálás eredményével történik.

- 148 -

Egészséges Óvodák Nemzetközi Hálózata

Recommend Documents