EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz Éva
2011. június
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
3. hét Az állami szerepvállalás alapvető kérdései az egészségügyben Készítette: Orosz Éva Szakmai felelős: Orosz Éva
Témakörök • Az állami beavatkozás mellett szóló érvek: a méltányosság/esélyegyenlőség és hatékonyság kérdései • Az állami beavatkozás céljai, területei, fő eszközei • A kormányzati kudarcok elmélete • A piaci és kormányzati kudarcokból eredő feltételek a gyakorlati egészségpolitikák számára – A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei a szolgáltatások területén
Az állami szerepvállalás céljai • Jó egészségi állapot • Méltányosság (egyenlő hozzáférés) • Hatékonyság – a piaci kudarcok korrekciója – a szolgáltatások költségének és az összkiadásnak a befolyásolása
• Elégedettség a fogyasztók / állampolgárok és a szolgáltatók oldalán
Érvek az állami beavatkozás mellett • A szegénység fontos okának egyike a súlyos betegség költségei • Nagymértékű piaci kudarcok az egészségügyben • A kínálati oldal dominálja a keresleti oldalt (az információ aszimmetria következtében) – A kínálati oldal meghatározó szerepe a minőségre és a kiadásokra
• A biztosítási piac jellemzői – erkölcsi kockázat – kockázat-szelekció
Érvek az állami beavatkozás mellett (folyt.) A piac számos fontos területen nem tudja a jólétet (egészségnyereséget) maximalizálni: • A közjavak előállítása (pl. egészségpolitikai programalkotás és információ) • Jelentős externális hatású javak előállítása (pl. betegségek megelőzése) • Jelentős piaci kudarcokat generáló javak előállítása (pl. biztosítás)
Az állami beavatkozás területei, típusai • információ-szolgáltatás (lakosságnak, betegeknek, egészségügyi dolgozóknak) • szabályozás (pl. a köz- és magánszektor optimális működése érdekében) • kötelezővé tétel • finanszírozás (egyenlő hozzáférés a szolgáltatások és javak meghatározott köréhez) • szolgáltatás (közjavak, kvázi-közjavak)
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése • Alapelv: azonos szükséglet esetén azonos esély az ellátás igénybevételére (horizontális méltányosság); a nagyobb szükséglettel rendelkező egyén nagyobb mértékben részesül az erőforrásokból (vertikális esélyegyenlőség) • Korlátozó tényezők: – – – –
gazdasági társadalmi , kulturális földrajzi távolság humán erőforrások és egészségügyi kapacitások egyenlőtlen eloszlása – pénzügyi erőforrások egyenlőtlen elosztása
A szükséglet, kereslet és kínálat egyensúlyát akadályozó tényezők SZÜKSÉGLET szegénység magas költség
magas költség információhiány*
piaci ösztönzők
szolgáltató indukálta kereslet*
externális hatások* információhiány*
közjavak*
KINÁLAT
KERESLET Információhiány*
*Piaci kudarc forrásai (Forrás: Musgrove 1996)
Versenyt akadályozó tényezők* Nem-piaci ösztönzők
A szükséglet, kereslet és kínálat egyensúlyát akadályozó tényezők (folyt.) Eltérések a • kereslet – kínálat között • kereslet – szükséglet között • szükséglet – kínálat között • A piac jobban képes a kereslet és kínálat összhangba hozására; DE nem képes a kereslet – szükséglet és a szükséglet – kínálat közötti egyensúly megteremtésére
• Az állami beavatkozás jobban képes a szükségletek kielégítésére; DE nem képes a differenciált keresletet figyelembe venni
Az állami beavatkozás a biztosítási piacon • A társadalombiztosítás kiterjedtségnek okai – Történeti (társadalmi szolidaritás) – Méltányosság • A kötelező biztosítás: csökkenti a káros szelekciót (ha több biztosító van, akkor nem szünteti meg – hozzájárulás és juttatás különbözhet) • A közvetlen (adóból történő) finanszírozás esetén, egyetlen finanszírozó hatékonyabban kezeli a káros szelekció problémáját, mint a decentralizált kötelező biztosítás. • A kötelező biztosítás – elkerüli a munkaerő inmobilitás problémáját (amely felmerül a munkáltató által nyújtott magánbiztosítás esetén)
Az állami beavatkozás a biztosítási piacon (folyt.) • A szabályozatlan, magán biztosítási piac problémái miatt a közfinanszírozás társadalmi szinten hatékonyabb, mint a magánfinanszírozás • Ebből nem következik, hogy az egyedi klinikai döntések esetén is hatékony (de a szabályozatlan piac sem hatékony) • A közfinanszírozás hatékonyabb a lakosság egészségi állapotának javításában – nagyobb mértékben koncentrálódik néhány egyértelműen hatásos szolgáltatásra • Tapasztalati tény: a közfinanszírozás dominanciáján alapuló egészségügyi rendszerek jobban képesek az egészségügyi kiadások növekedésének a korlátozására, mint az USA
Összefoglalás: az állami szerepvállalás indokai • A méltányosság és a hatékonyság is javítható, ha az állam MEGFELELŐEN avatkozik be: – a közjavak és a jelentős externális hatással bíró javak termelésének és fogyasztásának biztosítani az optimális szintjét – a biztosítás hatékonyabbá és méltányosabbá tétele – a szegények támogatása, akik nem képesek megfelelő biztosítást vásárolni, továbbá az alacsony költségű szolgáltatásokat sem képesek megfizetni
Kormányzati kudarcok • Kormányzati kudarcról beszélünk, ha (a hatékonyságot biztosító beavatkozáshoz képest): – a kormányzat túl sokat vállal (szolgáltatás terén) – a kormányzat túl keveset avatkozik be (információ, szabályozás terén)
• Fő okok – politikai érdekek / alkuk befolyása – információ-hiány
Információs aszimmetria a közszektorban • Információs aszimmetria: – a beteg (a lakosság) és az egyes egészségügyi szolgáltatók között – a beteg és az egészségügyi ellátórendszer egésze, illetve annak irányítói között – az egészségügyi szolgáltatók, dolgozók és az egészségügyi rendszert irányítók között
A közszektor elszámoltathatóságához kapcsolódó problémák • Az érdekek, célkitűzések sokfélesége – a beavatkozás nyerteseket és veszteseket teremt
• • • •
Számos megoldatlan procedurális kérdés Politikai rövidlátás Korrupció A teljesítmény mérésének nehézségei
Visszaélés az állami monopólium erejével • Az állami szolgáltatók monopol helyzete kialakulásának lehetséges okai: – törvényi versenykorlátozás – a szubvencionált tőkéhez és bevételekhez való egyenlőtlen hozzáférés (egyenlőtlen játékfeltételek) – a javak és szolgáltatások valós költségektől elmaradó árazása – közjavak, illetve piaci úton nem biztosítható javak előállítása
• Lehetséges következmények: – a minőség csökkenése – Járadékhoz jutás
Csak „second-best” megoldás lehetséges • Nincs egyértelmű, legjobb megoldás az állami szerepvállalás módjára • Az egészségpolitika számára a fő kérdés: az egészségügy egyes területein a kormányzati beavatkozás és a piac összehangolása (megfelelő szerepük és mértékük kialakítása)
Az információ segítheti ezt a folyamatot • Tudás-bázisok kialakítása (pl. technológiák gazdasági értékelése) • A jó kormányzás gyakorlati példáinak a közzététele
Kormányzati beavatkozás: eszközök, instrumentális és alapvető célok
Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)
A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei a szolgáltatások területén
Jó mérhetőség
A tényezőpiacok termelési jellemzői Könnyű megtámadhatóság
Közepes megtámadhatóság
Nehéz megtámadhatóság
I. típus
II. típus
III. típus
• Egészségügyi fogyasztási cikkek gyártása • Kiskereskedelem: Gyógyszerek és orvosi eszközök Egyéb fogyasztási cikkek
• Műszerek gyártása • Nagykereskedelem Gyógyszerek és orvosi eszközök Egyéb fogyasztási cikkek
• Termelés Gyógyszerek Csúcstechnika
• Nagy tőkeigény kielégítése
• Kis tőkeigény kielégítése
Rossz mérhetőség
Közepes mérhetőség
• Képzetlen munkaerő
IV. típus
V. típus
VI. típus
• Alapszintű képzés
• Kutatás:
Szakképzett munkaerő
Tudás
• Felsőoktatás Magasan képzett munkaerő
VII. típus
Forrás: (Preker és Harding, 2005)
VIII. típus
IX. típus
Jó mérhetőség
A termékpiacok jellemzői Könnyű megtámadhatóság
Közepes megtámadhatóság
Nehéz megtámadhatóság
I. típus
II. típus
III. típus
V. típus
VI. típus
Közepes mérhetőség
IV. típus • Nem klinikai tevékenységek: Menedzsment Mosoda, konyha Rutinjellegű
•
• Klinikai beavatkozások • Csúcstechnológiájú diagnosztika
• Kutatás: Tudás
• Felsőoktatás Magasan képzett munkaerő
diagnosztika
Rossz mérhetőség
VII. típus • Ambuláns kezelés:
Forrás: (Preker és Harding, 2005)
Orvosi ellátás Ápolás Fogászat
VIII. típus • Közegészségügyi intézkedések • Ágazatközi programok • Fekvőbeteg-ellátás
IX. típus • Egészségpolitikai programok megalkotása • Monitoring és értékelés
A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei A piac megtámadhatóságát elősegítheti: • a nagy, bürokratikus struktúrák felbontása (az állami irányítás módjának megváltoztatása) • egyes funkciók kiszervezése arra szakosodott szolgáltatókhoz (a finanszírozási rendszer megváltoztatása); • azonos piaci szabályok kialakítása minden szereplő számára
A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei (folyt.) A piac megtámadhatóságát elősegítheti: • azon belépési korlátok leépítése, amelyeket csak a politikai beavatkozás indokol • a versenyzői piacok útján ellátható és a társadalmi funkciók világos szétválasztása (az állami irányítás és gazdálkodás módszereinek változtatása)
A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei (folyt.) A szolgáltatók tevékenységének mérését megkönnyítheti: • a teljesítménycélok bevezetése • a kvantifikálható eredményeken (teljesítmény vagy eredménymutatókon) alapuló elszámoltatás • a rövidebb távú, konkrétabb szerződési megállapodások • a kvantifikálható, pénzügyi ösztönzők • a jelentési, ellenőrzési és elszámoltatási mechanizmusok szigorítása (az irányítási és a finanszírozási rendszer megváltoztatása)
Irodalom • Hsiao, W. and Heller, P. (2007) What Should Macroeconomists Know About Health Policy? IMF Working Paper WP/07613. International Monetary Fund • Roberts, M. J.(et. al.) (2008) Getting Health Reform Right. Qxford University Press • Preker, A. és Harding, A. (2005), Állami és magánszerepek gazdaságtana az egészségügyben – az intézményi közgazdaságtan és szervezetelmélet szemszögéből. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, I. évfolyam 1. szám, 4–32.
