EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz Éva
2011. június
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN I. rész Az egészségügyi rendszer elemzése közgazdasági megközelítésben
1–7. hét Készítette: Orosz Éva Szakmai felelős: Orosz Éva
Tartalom 1. hét 2. hét
3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét
Az egészségügyi rendszer elemzése: Alapfogalmak Az egészségügyi és egészségbiztosítási piac sajátosságai Az állami beavatkozás alapvető kérdései az egészségügyben Az egészségügy finanszírozásának rendszerei Forrásallokáció az egészségügyben Az egészségügyi kiadások elemzése A finanszírozás fenntarthatóságának és a hatékonyság javításának lehetséges eszközei
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
1. hét Az egészségügyi rendszer elemzése: alapfogalmak Készítette: Orosz Éva Szakmai felelős: Orosz Éva
Témakörök • Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület • Az egészség, egészségügy és gazdaság kapcsolata • Az egészségügyi szolgáltatás mint gazdasági jószág • A szükséglet, kereslet és kínálat értelmezése • Az egészségügyi rendszer összetevői és fő funkciói • Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelése: kritériumok, módszerek, indikátorok
Az egészségügy a nemzetgazdaságok fontos ágazata • Az OECD országokban az egészségügyi szolgáltatások és termékek a GDP (végső felhasználásának) 7–16%-át tették ki 2008-ban (OECD átlag: 9%) • Az OECD országokban a foglalkoztatottak 6–16%-a az egészségügyben dolgozik
• Mikroszinten: egy kórház a kistérség legnagyobb gazdálkodó szervei közé tartozhat (foglalkoztatás, más ágazatok számára kereslet stb.) • Az innováció egyik motorja (az egészségügyi innováció nyersanyag szükséglete alacsony, hozzáadott értéke nagy)
Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület • Az egészségügyi szolgáltatások és az egészségügyi rendszer sajátosságainak feltárása, elemzése – a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások allokációja nézőpontjából – Közgazdasági módszerek alkalmazása az egészségügy területén – Az erőforrás-allokáció kérdésének multidiszciplináris megközelítése
Az egészség-gazdaságtan főbb elemei B
Milyen tényezők befolyásolják az egészséget?
Mi az egészség? Mi az egészség értéke?
A
E A terápiás eljárások mikroökonómiai értékelése
H Tervezési, költségvetési és monitorozási módszerek
Egészségügyi ellátás kereslete
Egészségügyi szolgáltatások kínálata
F
C
Piaci egyensúly egyensúlyt teremtő mechanizmusok
D
G Egészségügyi rendszer értékelése Centre for Health Economics, University of York
Az egészség-gazdaságtan korlátai • „… hatalmas szakadék mutatkozik az a felismerés, hogy az erőforrások hatékonyabb – nagyobb egészségnyereséget biztosító – felhasználására van szükség és az ezen célok eléréséhez rendelkezésre álló tudásbázis között” (IMF WP/07/13: What Should Macroeconomists Know about Health Care Policy?)
Az egészség – egészségügy(i kiadások) – gazdaság kapcsolata Alapvető kérdések: • Hogyan járul hozzá az egészségi állapot javulása a gazdasági növekedéshez? • Hogyan járul hozzá a gazdasági növekedés az egészségi állapot javulásához? • Hogyan / milyen mértékben járul hozzá az egészségügyi rendszer a társadalom egészségi állapotának javításához? • Hogyan javítható az egészségügyi rendszer teljesítménye? Javulna-e (és milyen mértékben), ha többet költenénk rá? • Hogyan hat az egészségügyi közkiadások növelése az egészségi állapotra és a gazdasági növekedésre?
Az egészség fogalmának különböző értelmezései • Klinikailag kimutatható tünetmentesség • Teljes testi, lelki és szociális jólét állapota (WHO) – szociológiai megközelítés • Nagy társadalmi csoportok egészségi állapotának mérése mortalitási és morbiditási adatok segítségével – epidemiológiai megközelítés
Grossmann modell: az egészség inputjai és outputjai INPUT
OUTPUT
egészségügyi szolgáltatás
oktatás lakáskörülmények
jövedelem foglalkozási státusz táplálkozás Forrás: (Donaldson and Gerard, 2005)
egyén egészség tőkéje
egészségben töltött idő (egészséges napok)
Milyen tényezők befolyásolják az egészségi állapotot?
ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK M NÉ UN L K KA ÜL ISÉ G
YI SÉ GÜG EGÉ SZ ÁL SZOLG K O TAT ÁS LAKÁS
MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELM ISZER TERMELÉS
T
OK TA TÁ S
ZE
YE RN KÖ
YI EL T H E KA YEZ N U N M ÖR K
ÉLETKOR, NEM, TESTI ADOTTSÁGOK
Forrás: Dalgren,1991
A betegségek terhe Társadalmi és jóléti költségek
Mikro- és makroökonómiai költségek
Egészségügyi költségek
Az egészségi állapot hatása a gazdaságra – az egyén szintjén / mikro-szinten • Az egészségi állapot javulása / várható élettartam növekedése pozitívan hat:
a gazdasági teljesítményre (termelékenységre) a munkaerő kínálatra (munkaképesség hosszára) a megtakarítási hajlandóságra a gyermekkori egészségi állapotra: tanulási képességekre, kreativitásra
A lehetséges közvetítő csatornák az egészség és a makro- és mikro-gazdasági változók között
Source: IMF WP 07/13
Az egészség és a gazdaság közötti többirányú kölcsönhatás Egészséges jószágok fogyasztása; (Köz)egészségügy; Ismeretek; Demokrácia
Javuló gazdasági helyzet
Egészségre káros jószágok fogyasztása; Környezetszennyezés; Munkakörnyezet, stressz.
Termelékenység, Munkakínálat; Oktatás; Megtakarítások. Csökken a humán tőke fejlesztésére való ösztönzés; Csökken a termelékenység, munkakínálat; Csökkennek a megtakarítások.
Romló egészségi állapot
Forrás: (Kollányi, 2011)
Javuló egészségi állapot
Romló gazdasági helyzet
Szűkösség; Társadalmi biztonság hiánya.
Környezetszennyezés csökkenése
Az egészségügy szerepe – új tudományos eredmények • „Az egészségügyi szolgáltatások szerepe jelentős. A tudományos bizonyítékok komplexek, de konzisztensek: az elmúlt évtizedekben a várható élettartam növekedésének körülbelül a fele az egészségügyi ellátásnak tudható be.” – Figueras,J. et al: Health systems, health and wealth: Assessing the case for investing in health systems. WHO, 2008.)
Az egészségügyi ellátás iránti kereslet a „jéghegy csúcsa” Egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet Laikus ellátás iránti kereslet Érzékelt szükséglet, de nem keresletként nem manifesztált Az egyén által nem érzékelt szükséglet
Egészséges egyének Forrás: (Black and Gruen, 2005)
A szükséglet, kereslet és kínálat kapcsolata Népesség
Érzékelt szükséglet
Kereslet
Szűrés
Szakember által definiált szükséglet
„kiadagolás” Érzékelt szükséglet
Forrás: (Black and Gruen, 2005)
Kielégítetlen szükséglet
Kielégített szükséglet
A javak természete a neoklasszikus közgazdaságtan alapján A javak természete Közjószág
Vegyes
Magán
Kizárhatóság
–
+–
+
Versengés
–
+–
+
Visszautasíthatóság
–
+–
+
Fogyasztók védelme
Fogyasztási javak
Policy-alkotás
Klinikák
Szabályozás
Kórházak
Standardok állítása
Egészségügyi szolgáltatók
Minőségellenőrzés
Gyógyszerek
Forrás: (Preker és Harding, 2005)
Az egészségügyi szolgáltatások típusai – közgazdasági nézőpontból • • • •
Közjavak Alacsony költségű magánjavak Magas költségű (megtakarításokból fizethető) Katasztrofálisan költséges magánjavak (az érintett családnak adóssága keletkezik, vagy ingatlant kell eladnia, tartósan szegénységet idéz elő)
• Közgazdasági értelemben a legtöbb egészségügyi szolgáltatás a kvázi-magánjavak és a magánjavak közé tartozik. – Externális hatások: magánpiac többet (ld. antibiotikum rezisztencia) vagy kevesebbet (pl. védőoltás) termel adott javakból, mint ami optimális a társadalom számára
Az egészségügyi rendszer összetevői Az egészségügyi rendszer funkciói
Egészségpolitika / szabályozás
Erőforrások termelése Finanszírozási rendszer Forrás-
Instrumentális célok
Egészségnyereség
Minőség
Esélyegyenlőség a hozzáférésben és forráselosztásban
teremtés Kockázatmegosztás Szolgáltatás vásárlás
Szolgáltatások nyújtása
Rendszer célok
Esélyegyenlőség az egészségi állapotban
Jövedelembiztonság Hatékonyság
Transzparencia és számonkérhetőség
Igazságos finanszírozás Fogyasztói elvárások
Forrás: WHO (2006)
Az egészségügyi rendszerek elemzésének alapvető kérdései • Hogyan jellemezhető / írható le egy egészségügyi rendszer? • Mikor működik jól egy egészségügyi rendszer? • Hogyan értékelhető egy egészségügyi rendszer teljesítménye? • Hogyan befolyásolható egy egészségügyi rendszer teljesítménye?
Az egészségügyi rendszer leírása: alapvető kérdések • A társadalombiztosítás / kormányzati program / állami egészségügy kire terjed ki? • Milyen szolgáltatások tartoznak a közfinanszírozás (társadalombiztosítás) körébe? • Hogyan teremtik meg az egészségügy finanszírozásához a forrásokat? • Hogyan finanszírozzák a szolgáltatókat? • Milyen jellemzői vannak a szolgáltatási rendszernek? • Milyen jellemzői vannak a szabályozásnak? • Hogyan biztosítják a humán és tárgyi tényezőket az egészségügyi rendszer működéséhez?
Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelése • Teljesítmény: alapvető célok elérésének a mértéke • Koncepcionális keret – A teljesítmény értelmezése – Ok–okozati összefüggések az egészségügyi rendszerben – Megfelelő indikátorrendszer kialakítása
• • • •
Információs rendszer Elemzés, interpretáció Felhasználás a gyakorlatban A teljesítménymérés rendszerének, működésének az elemzése
A teljesítmény értékelésének leggyakrabban alkalmazott kritériumai • • •
A lakosság egészségi állapotának javítása Védelem a betegség pénzügyi kockázatától A betegek / állampolgárok elégedettsége – az egyének igényeire való reagálóképesség értelmezhető a minőség egyik komponenseként is)
• • • • • • •
Egyenlőtlenségek csökkentése (méltányosság, igazságosság) Hatékonyság Minőség Az emberi élet védelme (része lehet az egészségi állapot javításának) Az emberi méltóság védelme (része lehet az elégedettségnek) Egyéni szabadság érvényesülése (része lehet az elégedettségnek) Finanszírozhatóság
•
Az egészségpolitikai döntéshozatal transzparens, számonkérhető
A megfelelő minőség kritériumai • Megfelelő struktúra (emberi erőforrás, technológia) • Megfelelő folyamat (jól szabályozott) – – – – –
megfelelő és hatásos terápia időszerű és folyamatos biztonságos hozzáférhető és méltányos páciens számára elfogadható (etikus, rövid várakozási idő stb.)
• Eredményesség (egészségnyereség)
A hatékonyság fogalma • Technikai hatékonyság – az adott szolgáltatás előállítási költségének a minimalizálása
• Költséghatékonyság – egy adott egészségi probléma kezelésére rendelkezésre álló alternatív technológiák közül az a költség-hatékony, amely egységnyi egészség-nyereséget a legkisebb ráfordítással ér el
• Allokatív hatékonyság – akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésre álló erőforrásokkal – a technikailag hatékony – szolgáltatások olyan kombinációját állítják elő, amely maximalizálja a társadalom szintjén elérhető egészség-javulást (egészség-nyereséget)
Koncepcionális keret az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékeléséhez: az OECD egészségügyi minőségi indikátor-rendszere (HCQI Project) Egészségi állapot Az egészségi állapotnak az egészségügyön kívüli befolyásoló tényezői Az egészségügyi rendszer teljesítménye How does the health system perform? What does this performance cost?
Minőség
Szükségletek
Hatásosság
Biztonság
Hozzáférés
Költség / kiadás
Responsiveness/ HozzáPáciensférés központúság
Staying healthy Getting better Living with Illness or disability Coping with end of life
Hatékonyság (makro és micro-economic efficiency)
Forrás: (Kelley and Hurst, 2006 )
Health system design, policy and context
Equit y
Dimenziók
Input – output – outcome : a hatékonyság mérése
Outcomes Költség-hatékonyság Cost-effectiveness
Az életévek számának és minőségének a növekedése
Inputs Naturális mértékegységben mérve (orvosok száma, kórházi ágyak, etc.) Pénzbeli mértékegységben mérve
Technikai hatékonyság Technical efficiency
Outputs Az ellátott betegek száma, etc.
Forrás: (Häkkinen and Joumard, 2007)
Indikátorrendszerek: nemzetközi szervezetek • • • • • •
EU: European Community Health Indicators (ECHI) EU: Sustainable development Indicators OECD: Health at a Glance OECD Health Care Quality Indicators Project WHO: Monitoring and evaluation of health systems strengthening framework
Indikátorrendszerek: néhány ország példa • DUTCH HEALTH CARE PERFORMANCE REPORT 2008 • USA: Commonwealth Fund. „Why Not the Best? Results from the National Scorecard on U.S. Health System Performance”, 2008 • Nagy-Britannia: NHS Performance Framework
Az egészségügyi rendszer eredményességének egyik mutatója: az „elkerülhető” halálokokból eredő halálozás A kellő időben nyújtott megfelelő terápiával nagymértékben befolyásolható halálokokból eredő 75 éves kor előtti halálozás (100 ezer lakosra), 2002/03 1997/98
150
2002/03 130 116 109
99
100
88
81
76
89
84
74
71
71
77
74
115
113
88
50 65
128
97
97
89
115
106
134
80
82
84
82
84
90
93
96
101
103
103
104
m an y Fi nl an Ne d w Ze al an d De Un nm ite ar d k Ki ng do m Ir e la nd Po r tu Un ga ite l d St at es
ria
Ge r
Au st
ec e Gr e
No rw Ne ay th er la nd s Sw ed en
da
ly
Ca na
It a
n Sp ai
ra lia
Au st
pa n Ja
Fr an
ce
0
110
Az egészségpolitika (reformok) által befolyásolható / alakítandó tényezők • • • • •
Forrásteremtés Szolgáltatók finanszírozása Szervezeti / intézményi struktúra Szabályozás Magatartási minták / szokások / nézetek (páciensek, orvosok stb.)
Egészségügyi rendszer: eszközök, instrumentális és alapvető célok
Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)
Az egészségügyi rendszer társadalmi, gazdasági és politikai kontextusa POLITIKA, TÖRTÉNELEM
MARKOÖKONÓMIAI FELTÉTELEK
TÁRSADALMI ÉRTÉKEK
AZ ÁLLAM SZEREPE
SZIMBÓLUMOK, NÉZETEK
FINANSZÍROZÁSI MÓDSZEREK
ALLOKATÍV HATÉKONYSÁG AZ ELLÁTÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
SZOLGÁLTATÁSOK (SZERVEZTI RENDSZERE)
TECHNIKAI HATÉKONYSÁG SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGE
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, ESÉLY EGYENLŐSÉG KOCKÁZAT KÖZÖSSÉG, A TÁRSADALOM ELÉGEDETTSÉGE Forrás: Harvard Team, 1997
MODELLEK (Modell országok)
AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER STRUKTÚRÁJA (közületi/magánszektor, verseny/szabályozás)
EGÉSZSÉGPOLITIKAI STRUKTÚRA (szereplők, a hatalom eloszlása) Az egészségpolitika folyamata
FORRÁSTEREMTÉS (intézményi rendszer, szolgáltatás csomag)
INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK
KULTÚRA
TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUMOK
Irodalom • • • • • •
• • •
Black, N. and Gruen, R. (2005), Understanding Health Services, Open University Press COM(2009) 567: Commission Communication Solidarity in health: Reducing health inequalities in the EU Figueras,J. et al. (2008), Health systems, health and wealth: Assessing the case for investing in health systems. WHO, Copenhagen Folland, S. et al. (2008), The Economics of Health and Health Care (Fourth Edition), Pearson Education Hsiao, W. and Heller, P. (2007), What Should Macroeconomists Know About Health Policy? IMF Working Paper. WP/07613. International Monetary Fund Kelley, E. and J. Hurst (2006), Health Care Quality Indicators Project: Conceptual Framework Paper, OECD Health Working Papers, No. 23 Murray, C. – Frenk, J. (2000), A framework for assessing the performance of health systems. Bulletin of the World Health Organisation, 2000, 78(6) Häkkinen, U. and Joumard,I. (2007), Cross-country analysis of efficiency in OECD health care sectors: Options for research, Economics Department Working Papers, No. 554 Smith, P.C. (ed.) (2009), Performance measurement for health system improvement: experiences, challenges and prospects, Cambridge University Press, 2009
