Egészség, betegség Egészség A WHO szerint az ember testi-lelki-szociális jólétének dinamikus egyensúlya, nem csupán a betegségek és fogyatékosságok hiánya. Befolyásoló tényezői: • • • •
genetikai tényezők, testi adottságok (20%) társadalmi és természeti környezet (20%) életmód (50%) egészségügyi ellátás (10%)
Betegség Valamilyen külső vagy belső kóroki tényezők hatására szervezeti reakciók indulnak, melyek tüneteket (szimptóma), tünetegyütteseket (szindróma) eredményeznek. A tünetek okai: • anatómiai elváltozás • funkcionális zavar A tünetek lehetnek objektívek (láthatóak) és szubjektívek (csak a beteg érzi), esetleg mind kettő. A betegség szakaszai: 1. lappangó Lappangási idő: a kórok szervezetbe jutásától az első tünetek megjelenéséig. 2. bevezető Általános tünetek jellemzik, melyek a betegségre még nem jellemzőek. 3. kibontakozás Megjelennek a betegségre jellemző tünetek. 4. kimenetel ✗ gyógyulás ✗ halál ✗ gyógyulás + maradványtünetek ✗ kórokozó hordozás Lefolyásuk tekintetében lehetnek: • • •
acut (max. 2 hétig) subacut (2 – 4 hétig) chronicus (4 héten túl) – gyakran fellángol, javulhat, de attól még krónikus
Betegvizsgálat Alapvetően orvosi feladat, mely ápolói feladatokat is tartalmaz. Folyamata: 1. anamnesis – a kórelőzmény felvétele 2. fizikális vizsgálat ✗ megtekintés – inspekció
✗ tapintás – palpatio ✗ kopogtatás – percussio ✗ hallgatás – ascultatio 3. eszközös vizsgálat – EKG, spatula, ultrahang, CT Célja: a diagnózis felállítása, mely alapvetően 2-féle lehet: orvosi és ápolási diagnózis
Betegmegfigyelés Célja a betegség tüneteinek megfigyelése, mely meghatározza a további teendőket.
Kardinális tünetek: Vagy egy betegség vezető tünete, vagy másik megközelítésben légzés, pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet.
Légzés: újszülött
száma (perc)
volumene (ml) hangja
35-40
30
csecsemő 30
100
gyermek
20-25
200
felnőtt
12-16
500-600
szörty, zörej, sí polás, hörgő
kg/10 ml Kóros légzéstípusok: • bradhypnoe – alacsony légzésszám • tachypnoe – szapora légvétel • hyperventiláció – szapora légvétel kis volumenekkel • dyspnoe – nehézlégzés ✗ inspiratórikus – belégzési nehézség (szívzavar) ✗ exspiratórikus – kilégzési nehézség (asthma bronchiale) • Kussmaul – nagy frekvencia nagy volumennel (acidózis, hyperglikémia). • Cheyne-Stokes – légzésszünettel kezdődik, majd a volumen egyre nő, a szakasz kö zepén egy mély sóhajtás, majd a volumen újra csökken, majd apnoe következik (agy vérzés, gyerekeknél mély alvásban, agykamrás vérzés).
Pulzus: Ütőereken tapintva tapasztalhatjuk, olyan hullámszerűen a szívtől a perifériák felé futó értá gulat, melyet a benne áramló vér okoz, és továbbjutását szolgálja. A pulzus vizsgálatához olyan artériákat használjunk, melyek közel vannak a testfelszínhez, és csontos alapjuk van. Kitüntetett helyek: • arteria carotis communis (nyak) • arteria femoralis (comb) • arteria radialis (csukló) Vizsgálatának módja: a csuklóízület vonala felett a hüvelykujji oldalon 3 ujjbeggyel.
Teltsége: • feszes vagy telt (hypertonia) • szapora, könnyen elnyomható – filiformis (alacsony vérnyomás, kivérzés) Száma: normofrekvencia ✗ felnőtt 60 – 80/perc ✗ újszülött 120 – 140/perc ✗ 3 éves 100 – 110/perc • tachycardia (szapora szívműködés) felnőttnél 110/perc • bradycardia (alacsony szívfrekvencia) felnőttnél 60 alatt/perc Verőtérfogat: az egyszerre kilökött verőtérfogat Ritmusa: •
• •
Kóros esetben aritmiáról beszélhetünk, kivételt képez a légzési aritmia, ami nem kó ros. Pulzusdeficit: a tapintható pulzus kevesebb, mint a hallható szívösszehúzódások szá ma. Vizsgálatakor a szívet fonendoszkóppal hallgatjuk, közben pulzust tapintunk.
Vérnyomás: A nemzetközi egyezmény alapján az arteria brachialis nyomását mérjük, és ehhez viszonyít juk a normális értéket (a test különböző részein más-más a vérnyomás). A vérnyomást Ríva – Rocci szerint mérjük, jelölése RR. Mindig 2 értéket tartalmaz, a magasabb systoles, és az alacsonyabb diastoles. pl.: RR 120/80 Hgmm A systoles értéket a kamrákból összehúzódás alkalmával az erekbe lökött vér eredményezi. A diastoles érték a kamra elernyedésekor az erek által fenntartott legkisebb nyomás. Mérésének módja: 1. a mandzsetta felhelyezése úgy, hogy a felfújókábel ne a könyökhajlatba essen 2. a fonendoszkópot a könyökízület belső oldalára helyezzük, elzárjuk a szelepet, majd felfújjuk 3. az elzárószelepet lassan megnyitjuk, így a mandzsettában a nyomás csökkenni kezd (ez látható a süllyedő higanyoszlopon vagy az óramutatón) 4. ha az arteria brachialisban lévő nyomás, és a mandzsetta nyomása egyenlővé válik, az első pulzushullám keresztülhalad a végtagon, amit egy koppanó hang jelez, ez a systoles érték 5. a mandzsetta nyomását tovább csökkentve a vér turbulens áramlása miatt kopogó hangot lehet hallani, ami a diastoles érték elérésekor elhalkul Mérésének szabályai: • a beteg ül vagy fekszik • a vizsgáló ül • a beteg ne lássa a vérnyomásmérő számlapját • extrém vérnyomás észlelésekor mérjünk a másik karon is • 2 végtag között lehet különbség, ez nem kóros, ha 30 Hgmmen belül van • dokumentálni Gyermek vérnyomásmérése: Történhet gyermekmandzsettával, hiányában:
1. 2. 3. 4. 5.
a beteg karját megemeljük a felhelyezett felnőttmandzsettát felfújjuk a karját a törzse mellé helyezzük a mandzsetta nyomását csökkenteni kezdjük az alkar és a kéz kipirulásakor megjelenő nyomásérték a systole (diastoles értéket nem tudunk vizsgálni) Kóros értékek: hypotonia – normál alatti hyperthensio – egyszeri magas vérnyomás hypertonia – betegség, a vérnyomás folyamatosan magas hypertoniás excessus (kilengés) – a normál értéket jelentősen meghaladja, de nem életveszélyes • hypertoniás krízis – közvetlen szervkárosodás veszélye áll fenn Normál értékek: • • • •
felnőtt
120/80 Hgmm
újszülött
60/40 Hgmm
gyermekkor
100/70 Hgmm
csecsemőkor
80/40 Hgmm
Testhőmérséklet: Értékek: hypothermia 35°C alatt
normál alatti maghőmérséklet
normál
normál
36,6°C – 37,2°C
hyperthermia láz
a szervezet passzív részvételével a normál felett 38°C felett
a szervezet aktív részvételével a normál felett
Mérése: A mérést elsősorban orvosi maximumhőmérővel végezhetjük. • Kritériumai: ✗ lerázva legyen ✗ ép legyen ✗ fertőtlenített legyen • Lehetőségei: ✗ SZÁJÜREGBEN TILOS (-0,3°C és 3 perc) ✗ hallójáratban speciális hőmérővel (automatikusan leszámolja a °C-ot és jelez a mérési idő végén) ✗ hónaljárokban (0°C és 8 -10 perc) ✗ végbélben (-0,5°C és 5 perc), a végbél betegsége esetén a lágyékhajlatban mérhetünk (5 perc)
Hőmérsékleti kategóriák: hőemelkedés
subfebrilitas 37,2°C – 38°C
láz
febris
38°C – 39°C
magas láz
39°C – 40°C
igen magas láz hyperpirexia 40°C felett Láztípusok: 42
41
40
39
38
37
36 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap 5. nap 6. nap 7. nap 8. nap 9. nap 10.nap 11. nap 12. nap
folyamatos ingadozó váltó periodikus
1. Folyamatos láz (febris continua) – láztalan állapot nincs, de az ingadozás 1°C – on belüli. 2. Ingadozó láz (febris remittens) – láztalan állapot nincs, de az ingadozás több, mint 1°C. 3. Váltóláz (febris intermittens) – lázas és láztalan állapotok követik egymást. 4. Periodikus vagy visszatérő láz (unduáló láz) – a lázas állapot 2 – 3 nap alatt alakul ki, majd 1 – 2 nap után lassan csökkenni kezd. Mérésének szabályai: • • • •
dokumentálni a mérési időt betartani ha a beteg nem megbízható maradjunk mellette borogatás vagy melegítőpárna ne legyen a közelben
Egyéb megfigyelési tényezők: bőr és nyálkahártyák • • • • • •
színe tapintása turgora – csecsemőknél és kisgyermekeknél a hasfalon vagy a combok belső oldalán mérjük bőrbetegségek (vírusos, gombás, bakteriális, állati élősdiek által, nem fertőző bőrbe tegségek) gondozottsága sérülések
mozgása (-kényszertartások) •
pl.: hasfájós csecsemő felhúzza a lábát és sír
tudatállapot sírás jellege garatképletek és fogazat • •
garatképletek: mandulák, nyelv, szájpad, nyirokcsomók fogazat: 6 hónapos elindul a fogzás 6 – 7 kg 2 – 3 év
zárt fogazat
11,5 – 16 kg
6 év
fogváltás
kg
tejfogak maradandó 20 db 32 db
gáttájék és a nemi szervek • • •
fejlődési rendellenesség erőszak folyás, stb.
köldök és környéke kutacsok •
•
fajtái: ✗ nagy kutacs ✗ kis kutacs ✗ 2 db oldalkutacs Megfigyelésben a nagy kutacsnak van jelentősége. Legkésőbb 18 hónapos korra zá ródik, a homlokcsont és a 2 falcsont között van, lehet besüppedt, kidomboruló, és pulzáló.
Váladékok Széklet Az újszülött első székletét magzatszuroknak (első 48 órában) nevezzük, ez sötétzöld és bor sópürére emlékezetet. Később a széklet színét és jellegét a táplálék befolyásolja. A széklet súlya testtömegtől és táplálkozástól függ, felnőttkorban átlagosan 150 – 200g. Színét az epe
festékből származó szterkobilin adja. Az ürítések száma az életkor előrehaladtával csökken, felnőttkorban átlagosan napi 1 – 2. Ürítési zavarok: • hasmenés (diarrhoea) ✗ az átlagosnál gyakoribb ürítés ✗ okozhat: ✔ baktérium ✔ gyógyszerek (antibiotikumok) ✔ hormonális eltérés (pajzsmirigy hormon túltermelődése) székrekedés (obstipatio) ✗ az átlagosnál ritkább ürítés ✗ okozhat: ✔ vastartalmú gyógyszer ✔ környezetváltozás ✔ várandóság Kóros székletek: • acolia ✗ világos, agyagszerű, festékanyagot nem tartalmaz ✗ oka: az epeutak elzáródása • véres széklet ✗ melaena ✔ szurokszerű, fekete, kenőcsös állagú, bűzös ✔ a székletben emésztetlen vér van, ami az emésztőtraktus felső részéből származik ✔ belgyógyászatra tartozik ✗ haemathocasia ✔ a székletben friss vér van, vagy vércsíkos, a vérzés helye a vastagbél vagy valamelyik szakasza ✔ sebészetre tartozik • véres, gennyes széklet ✗ a vastagbél gyulladásos betegségeinél, pl.: vérhas • bélférget tartalmazó széklet A székletürítéssel kapcsolatos panaszok: • tenezmus – fájdalmas ürítés • inkontinentia alvi – a széklet tartásának képtelensége, pl.: gerincvelő-sérüléseknél Vizsgálatra küldése: Dupla csomagolású F (faces) – tartályban történik, az ÁNTSZ felé küldjük kitöltött vizsgá latkérő lappal együtt. Vizelet Normál vizelet: • mennyisége: 1 – 1,5 liter/nap • színe: szalmasárga, melyet a benne lévő urokróm (epefesték biztosít) • szaga: aromás húslevesre emlékezetet • vegyhatása: savas, de a növényi táplálkozás lúgossá teheti •
• tartalma: elsősorban víz, de szerves és szervetlen anyagokat is tartalmaz • összetétele: a szervezet igényétől függ Az újszülött az első 12 órában ürít először vizeletet, később naponta 8szor – 10szer. Kóros vizeletek: • mennyiségi eltérések ✗ polyuria – 2 liter felett/nap ✗ oliguria – 0,5 liter alatt/nap ✗ anuria – 0,1 liter alatt/nap • minőségi eltérések ✗ haematuria – vér a vizeletben ✗ proteinuria – fehérje a vizeletben ✗ glükózuria – cukor a vizeletben ✗ piuria – genny a vizeletben ✗ bakterinuria – baktérium a vizeletben Hányadék (vomitus) Kóros hányadékok: • nagy mennyiségű emésztetlen étel – gyomorkapuszűkület • zöldesbarnás – epetartalmú • barna, nagy mennyiségű, bűzös – bélsárhányás • vérhányás ✗ emésztetlen – erős, intenzív vérzés ✗ emésztett – savhematitos hányadék (kávéaljra emlékeztet), enyhébb vérzés esetén • féreg A hányadék ürítése történhet hányingerrel vagy hányinger nélkül, ez a sugárhányás (kopo nyaűri folyamatok). Vizsgálatra ritkán kell küldeni. Köpet (sputum) Ürítéséhez köhögés szükséges, mely zárt hangrés mellett, hirtelen és nagy erejű kilégzést je lent. Alsó légutak védekező reflexe. Formái: • produktív – köpetürítéssel jár • improduktív – száraz köhögés, a beteget nagyon kifárasztja (arc kipirul, vérbő nyál kahártyák, nyaki vénák kitágulnak) • köhécselés – neurogén eredetű Okai: • por • dohányzás • betegségek Jellegzetes köpetek: • Kis mennyiségű, zöldes (baktérium) – légúti hurut • Nagy mennyiségű, törmelékes, akár 1 liter is lehet – hörgőtágulat • Kevés, tapadós, üvegszerű – asthma bronchiale • Kékes vörös – tüdőinfarktus • Rozsdabarna – tüdőgyulladás
Rózsaszín – tüdőtumor Rubinvörös – TBC • Szilvalé színű – bal szívfél elégtelenség Vizsgálatra küldése: Kémcsőben történik, kitöltött vizsgálati lappal együtt. • •
Fertótlenítés •
Neomagnol – klór tartalmú fertőtlenítő, használható bőr és felületfertőtlenítésre Hová? Töménység 1 liter vízbe 1 dl vízbe bőrfelszínre 1 – 2 ezrelék 1 – 2 tabletta felületre
•
•
1–2 százalék
0,1 – 0,2 tabletta
10 – 20 tabletta 1 – 2 tabletta
Higiénés kézfertőtlenítés menete: 1. Ha jelentős mechanikus szennyeződés nincs, először kézfertőtlenítés történik, a behatási idő betartásával (átlag 0,5 perc) 2. Fertőtlenítő szer lemosása szappanos vízzel 3. Szárítás vagy egyszer használatos papírtörlővel kéztörlés Injekció, vérvétel, punkció helyének fertőtlenítése: 1. Mechanikus tisztítás, zsírtalanítás alkohollal 2. Fertőtlenítés kétszer, a behatási időt megvárva
Gyógyszerformák, gyógy szer bejuttatási formák Gyógyszer Minden gyógyítás céljából adott anyag, mely törzskönyvezve van. Eredetét illetőleg lehet: ásványi, növényi, állati, humán
Gyógyszerformák szilárd •
• • • • • • •
por (pulvis) ✗ osztott ✗ osztatlan tabletta drazsé – cukor bevonatú tabletta filmtabletta – a filmréteg a könnyebb bevételt teszi lehetővé hüvelykúp vagy golyó (globulus) pilula – kis hatóanyag tartalmú, könnyen bevehető gyógyszerforma, manapság ritkán használjuk kapszula – tokja zselatin, ami védi a hatóanyagot a gyomor sósavtartalmától végbélkúp (suppositorium) – szobahőmérsékleten nem, testhőmérsékleten oldódik.
Vivőanyaga: glicerin vagy kakaóvaj. 1 éves kor alatt csak hosszában felezett kúp ad ható be!!
lágy • • •
kenőcs – vivőanyaga zsíros alapú, bőrről, nyálkahártyáról könnyen felszívódik paszta – 75% kenőcs + 25% por gél – vizes alapú vivőanyag
folyékony •
oldat (solutio) Átlagos töménységnél X = Y X
Y
1 ml
20 csepp
1 kávéskanál 5 g oldat 1 teáskanál
1 ml
10 g oldat
1 evőkanál 15 g oldat Példa: Dormicum adagja: 0,1 mg/ttkg ampulla: 1 ml = 5 mg hatóanyag a beteg 20 kg
9 ml
20×0,1 mg = 2 mg a 20 kg -os beteg adagja Az ampullából kiszívott 1 ml gyógyszer mellé 9 ml fiziológiás sóoldatot szívunk. 10 ml → 5 mg hatóanyag 1 ml → 0,5 mg hatóanyag 4 ml → 2 mg hatóanyag • • • • •
steril oldat (injekció) nagy mennyiségű steril oldat (infúzió) áztatmány (macerátum) szirup (cukor tartalmú oldat) keverék (mivel a hatóanyag a vivőanyaggal csak keveredik, ezért használat előtt fel kell rázni)
Gyógyszer bejuttatási módok enterális (tápcsatornába) szájon át (per os) •
Hatás kialakulása függ: ✗ gyomor állapota ✗ életkor
Hatás kialakulása: ✗ felnőttnél átlag 30 – 45 perc ✗ gyereknél átlag 20 – 25 perc végbélen át (per rectum) •
• •
Hatás kialakulása: 10 – 15 perc Specialitása, hogy a hatóanyag a máj megkerülésével jut el a kötődési helyre.
tápcsatorna megkerülésével nyálkahártyákon át • szem, fül, orr, nyelv alá (sub lingualis) • Hatás kialakulása: 10 perc. bőrön át (transdermelis) • Hatás kialakulása 20 – 30 perc. légúton (inhaláció) Hatás kialakulása: 3 – 5 perc. Porlasztás szükséges, mert csak az 5 mikrométernél kisebb részecskék jutnak le a légutakig. injekciós technikák • •
•
•
•
bőr alá adott (sub cutan) ✗ Technikája: a bőrt redőbe emelve, a fecskendőt 45° -ba tartva szúrunk. ✗ Szúrási helyek: ✔ felkar külső középső harmada ✔ comb külső középső harmada ✔ hasfal alsó harmada ✗ Hatás kialakulása: 20 perc izomba adott (intra muscularis) ✗ Technikája: a beszúrás szöge 90°, helye ált. durva rostú izom. ✗ Szúrási helyek: ✔ deltaizom (felkar felső harmada, a vállízület vonala alatt) ✔ farizom (az elülső-felső csípőtövist és a keresztcsontot összekötő vonal, elülső és középső harmadának határa, mindenképpen a csípőízület vo nala mögött) ✔ combizom (többnyire az elülső felszín középső harmada) intravénás technika ✗ az ember vérkeringése:
tüdő
JP
BP
JK
BK
test ✗ Hatási kialakulása: 0,5 – 2 perc ✗ Technikája: a beszúrás szöge 10 – 20°, elsősorban a tapintható, és ne a látható vénát válasszuk.
✗ Szúrási helyek: ✔ alkari véna ✔ könyökhajlati véna ✔ kézháti véna ✔ alsó végtagi vénái ✔ koponyatető (újszülött, csecsemő) véna ✔ nyak felületes vénái ✔ centrális vénák ✗ A véna látótérbe hozása: Célszerű a végtagot lógatni, majd helyezzük fel a strangulációs gumit. Segít az enyhe paskolás, vagy ha a beteg többször ökölbe szorítja a kezét. Az érintett területet 2szer fertőtlenítsük szúrás előtt. Amennyiben vért veszünk a strangu lációs gumi a beavatkozás végéig maradjon fent. Ha anyagot adunk a bejutta tás előtt a strangulációs gumit engedjük fel. A tű eltávolítása előtt a beszúrás helyére helyezzünk steril gézt.
tű géz
ér • infúziós terápia Csak intravénásan juttathatjuk be. ✗ Célja: ✔ táplálás (fehérje, szén – hidrátok, zsír) ✔ folyadékegyensúly helyreállítása ✔ sav – bázis egyensúly helyreállítása ✔ ionzavarok rendezése ✔ nyitott véna fenntartása ✔ rendszeres gyógyszerbejuttatás céljából ✗ Szükséges eszközök: ✔ steril, ép, megfelelő infúziós oldat ✔ 2 db infúziós szerelék ✔ intravénás eszköz (tű, szárnyas tű, branül) ✔ fertőtlenítő ✔ steril géz ✔ gumikesztyű ✔ ragtapasz ✔ állvány ✔ strangulációs gumi ✗ Légtelenítés: Az infúziós szereléket az infúziós oldattal légteleníteni kell. Legfontosabb sza bály, hogy a sterilitás betartása mellett elsőként a lefolyócsövön lévő csapot zárjuk el. ✗ Szövődményei: ✔ légembólia ✔ paravénás bejutás (folyadék a véna mellé) ✔ vénafal vagy környező szövetek gyulladása ✔ véralvadék, trombózis kialakulása További injekciós technikák: • liquor térbe (gerinccsatorna ágyéki szakasza) • speciális helyekre (méhtest, szemgolyó) SZÍVBE NEM ADUNK!!
Kórháztípusok, kórházfel építések Kórháztípusok: előnye
Tömbös
Pavilonos
könnyebb a betegek alapellátása (gyógyszer, étkezés)
a betegek kórképek szerint vannak izolálva
könnyebb megszervezni a konzíliumokat, fertőzések nehezen átvihetők vizsgálatokat hátránya átvihető fertőzések
nehezebb a betegek alapellátása (gyógyszer, étkezés) nehezebb megszervezni a konzíliumokat, vizsgálatokat
Kórházi osztály felépítése: • • • • • • • •
kórtermek nővérpult vizsgáló kezelő orvosi szoba raktárak vizesblokk betegfelvételi szoba
Kórtermek: •
•
felépítés: ✗ számozott, kifelé nyíló, min. 1 m széles ajtó ✗ 1 betegágyra min. 6 m2 padló jusson ✗ a fal min. 1,5 m – ig fertőtleníthető legyen ✗ a padló csúszás és résmentes legyen ✗ az ablak min. a padló 1/5 – e legyen ✗ külön világítás legyen minden betegágy felett berendezés: ✗ zárható szekrény ✗ éjjeli szekrény ✗ vizesblokk ✗ karosszék ✗ asztal ✗ nővérhívó ✗ betegágy (óramutató járásával megegyező irányban számozva, a pótágy nem beleszámolandó)
Betegágytípusok: •
régi típusú betegágy: ✗ hajlított fémvázú, fehérre festett vagy zománcozott ✗ előnye: ✔ könnyen tisztítható és fertőt leníthető ✗ hátránya: ✔ a fej és a lábrész rácsos, így nem biztosít kellő tartást az ágyneműnek és a beteg lábá nak, nehéz hozzáférni a beteghez ✔ a különböző fektetési módok, csak segédeszköz segítségével valósítha tók meg ✔ védőrácsot nehéz felszerelni rá
•
új típusú betegágy: ✗ fémvázas ágy, feji- és lábrésze hézag mentes műanyagból készült ✗ sodronya rozsdamentes acél, melynek feji része emelhető ✗ lábai alatt görgőket találunk ✗ előnyei: ✔ az ágy oldalára védőrács sze relhető ✔ a feji- és a lábrész kiemelhető, így a beteghez könnyen hozzá lehet férni ✔ a feji rész sodronya megemelhető, így a beteg segédeszköz nélkül ülő helyzetbe hozható ✔ görgethető, így a fekvő beteg terhelés nélkül szállítható traumatológiai ágy: ✗ alacsonyabb, és szélesebb matraca van, mint a többi ágynak ✗ váza erősebb, sodronya merevebb, hogy elbírja a szükséges húzóké szülékeket
•
•
intenzív betegágy: ✗ új típusú betegágy, melyen külön rudazat van az eszközöknek ✗ sodronyát merev lemez helyettesíti, hogy szükség esetén az újraélesztés az ágyban is elvégezhető legyen
•
szülőágy: ✗ feji- és medencerésze emelhető, szükség esetén speciális lábtartó val ellátható ✗ az ágy utolsó harmada eltávolít ható ✗ matraca kemény, műanyag borí tású
•
gyermekágy: ✗ különböző méretű, függőleges rácsozású ágy ✗ fehérre zománcozott, hajlított csővázú, rozsdamentes sodronyú ágy ✗ a függőleges rácsozásnak olyan távol ságban kell lennie, hogy a koponya ne férjen ki rajta
•
különleges betegágyak: ✗ digitális paneles ágy
Mindennapos beavatkozások Katéterezés: •
•
Lényege: Egy eszköz, a katéter segítségével, egy üreges szervbe jutunk, ahonnan annak tartal mát többnyire lebocsájtjuk. Formái: ✗ húgyhólyag (leggyakoribb) ✗ szív (különleges)
Húgyhólyag katéterezése: Előkészítendő a beavatkozáshoz: •
beteg pszichésen A beteg pszichés felkészítésekor hangsúlyoznunk kell a beavatkozás fontossá gát, röviden, a beteg számára érthető módon el kell mondani a beavatkozás lé
•
•
nyegét, esetleges kellemetlenségeit. beteg szomatikusan ✗ a beteg elhelyezése Az intimitás figyelembe vételével! ✔ nő – talpra húzott alsó végtagokkal, hanyatt fekve, a térdeket távolítjuk ✔ férfi – fekvő helyzetben, nyújtott lábbal, a hímvesszőt 45° - ban meg kell emelni ✗ a húgycsőbemenet fertőtlenítése ✔ nő – fentről lefelé törlünk, és minden törléshez külön gézt használunk. Váladékozó hüvely esetén az utolsó törlést a hüvelybemenetben hagy juk. ✔ férfi – bal kézzel visszahúzzuk a fitymát a hímvesszőről, közben letö röljük a húgycsőnyílást fertőtlenítő oldatba mártott vattával. eszközök ✗ 2 db steril, megfelelő méretű katéter (napjainkban a ballonos Foly – katétert használjuk) ✗ 2 db steril fecskendő ✗ fertőtlenítő ✗ géz ✗ gumikesztyű ✗ csúsztatógél ✗ katéterzsák ✗ vesetál ✗ beteg alá textília, gumilepedő ✗ fiziológiás sóoldat
Menete: 1. A beteg pozicionálását és fertőtlenítését követően nő esetében először feltárjuk a sze méremrést, és a húgycsőbemenetet látótérbe hozzuk. 2. Az előkészített katétert rövidre fogjuk, a katéter végét a húgycsőnyíláshoz érintjük, ekkor az esetek többségében rövid idejű záróizomgörcs keletkezik. 3. A görcs megszűnése után katétert 2 ujjal óvatosan, de határozottan előretoljuk. EL LENÁLLÁS ÉSZLELÉSE ESETÉN A BEAVATKOZÁST FÜGGESSZÜK FEL, MERT ÁTSZÚRHATJUK A HÚGYCSŐ FALÁT! 4. A katétert addig toljuk előre, amíg a csatlakoztatott vizeletgyűjtő zsákban a vizelet meg nem jelenik. 5. Ezt követően a ballonnal rögzítsük a katétert (10 – 20 ml fiziológiás sóoldatot fecs kendezünk a katéterbe). 6. Egyszerre max. 400 ml vizelet bocsájtható le. Férfi esetében a katéterezést orvosnak kell végeznie. Különbség annyi, hogy a hólyag alatti görbülethez érve a vezetés ellenállásba ütközik, de ennek ellenére a bevezetést folytatni kell. Szövődményei: • húgycső átfúródása, vérzése • húgyutak nyálkahártyájának fertőzése • húgyúti fertőzés (egészen a veséig) A fenti szövődmények lehetősége miatt elsősorban terápiás céllal végezzük, ritkán diagnosz
tikai okok miatt. Javallatok: • • • •
műtét után eszméletlen betegnél prosztata megnagyobbodáskor húgycsőszűkületnél
