EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS RENDELETEINEK ÉS HATÁROZATAINAK TÁRA

2015. február 26.

4. szám

RENDELETEK

5/2015.(II.27.) önk. rendelet

az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló módosított 3/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítására

4. oldal


az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendeletének valamint a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V. 23.) önkormányzati rendeletének módosítására (a Szépasszonyvölgy, Disznófő soron található pince előkertek bérletére vonatkozó szabályok módosítása)

8. oldal


a települési támogatás megállapításáról, kifizetésének, folyósításának rendjéről, valamint felhasználásának ellenőrzéséről

9. oldal


a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali munkaidőn kívüli, valamint hivatali helyiségen kívüli létesítésének engedélyezéséről és a többletszolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 26/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról

20. oldal

2015. február 26.

2. oldal


az Eger-Felnémet városrész, 0160/6 jelű, külterületi ingatlanon található malomépület H1 fokozatú helyi egyedi védelem alá helyezéséről

21. oldal

HATÁROZATOK 35/2015. (II.26.) közgyűlési hat.

a 13. napirend zárt ülésen való tárgyalásáról

23. oldal

36/2015. (II.26.) közgyűlési hat. 37/2015. (II.26.) közgyűlési hat.

az Eger, Rác hóstya és volt Kemping városrészek Helyi Építési Szabályzatának továbbá Szabályozási Tervének módosításáról a volt Kemping területére vonatkozóan

23. oldal


a 2015. évi hitelfelvételről

fejlesztési

24. oldal

40/2015. (II.26.) közgyűlési hat.

Eger Megyei Jogú Sportkoncepciójáról

Város

25. oldal


a sportlétesítmények 2015. évi használatára

76. oldal

43/2015. (II.26.) közgyűlési hat. - tól 48/2015. (II.26.) közgyűlési hat.

a 2015. évi sportcélú támogatások felosztására

78. oldal


az EVAT Zrt. részére 2014. évben nyújtott működési célú támogatás elszámolásáról

80. oldal


KEOP energetikai beruházási program megvalósítása, fotovoltaikus rendszer kialakítása bölcsőde és óvoda létesítményekben

80. oldal


a 2015. év meghatározó kulturális, turisztikai rendezvényeinek támogatásáról

81. oldal


a ruszin nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatára

85. oldal

2015. február 26.

3. oldal


a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal megkötött vagyonkezelési és haszonbérleti szerződés módosításáról

91. oldal


önkormányzati tekintetében bérlőkijelölési jogról

94. oldal


a polgármester 2015. szabadság-ütemtervének jóváhagyásáról

évi

94. oldal


az Eger, Farkasvölgy utca 43. sz. utólagos szennyvíz rákötés részletfizetési kedvezményéről

95. oldal


az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető Kft-ben lévő üzletrész értékesítéséről


lakásigénylési névjegyzék jóváhagyására


garzonházi lakások bérbevételére jogosultak jegyzékének jóváhagyására


nyugdíjasházi lakások bérbevételére jogosultak jegyzékének jóváha-gyására


az elutasított támogatások ellen fellebbezésékről

bérlakás fennálló

szociális benyújtott

Ezen határozatokat a Közgyűlés zárt ülésen hozta, így azokat a Határozatok Tára nem tartalmazza.

2015. február 26.

4. oldal

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló módosított 3/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosítására

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Módosuló rendelkezések 1. § (1) Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 3/2014. (II. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) II. Rész – Az Önkormányzat költségvetésének bevételei és kiadásai – 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) A Közgyűlés az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének a finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 17.673.285 ezer Ft-ról -1.128.180 ezer Ft-tal 16.545.105 ezer Ft-ra, a finanszírozási kiadásokkal csökkentett kiadási főösszegét 22.148.262 ezer forintról -1.128.180 ezer Ft-tal 21.020.082 ezer Ft-ra ezen belül: a) működési bevételeket ebből: aa) B4 intézmények és az önkormányzat működési bevételei ab) B3 közhatalmi bevételek

ac) B1 önkormányzatok költségvetési támogatása ad) B1 működési célú támogatások államháztartáson belülről (ebből TB alaptól 40.436 E Ft) ae) B6 működési célú átvett pénzeszközök

10.438.742 E Ft-ról

1.212.247 E Ft-tal

11.650.989 E Ft-ra

2.388.289 E Ft-ról 3.652.800 E Ft-ban

533.032 E Ft-tal - E Ft-tal

2.921.321 E Ft-ra 3.652.800 E Ft-ra

3.344.457 E Ft-ról

347.183 E Ft-tal

3.691.640 E Ft-ra

844.577 E Ft-ról

294.395 E Ft-tal

1.138.972 E Ft-ra

208.619 E Ft-ról

37.637 E Ft-tal

246.256 E Ft-ra

2015. február 26.

5. oldal

(ebből kölcsön visszatérülés 70.000 E Ft) b) a működési kiadásokat ebből: ba) K1 személyi juttatásokat bb) K2 munkaadókat terhelő járulékokat és a szociális hozzájárulási adót bc) K3 dologi kiadásokat (felhalm. hitelkamat nélkül) bd) K4 ellátottak pénzbeli juttatásait be) K5 egyéb működési célú kiadások (ebből kölcsön nyújtás 70.000 E Ft) bf) K5 tartalékok

11.880.374 E Ft-ról

1.224.517 E Ft-tal

13.104.891 E Ft-ra

3.775.825 E Ft-ról

181.464 E Ft-tal

3.957.289 E Ft-ra

983.591 E Ft-ról 5.025.232 E Ft-ról

64.023 E Ft-tal 838.327 E Ft-tal

1.047.614 E Ft-ra 5.863.559 E Ft-ra

402.825 E Ft-ról 1.246.453 E Ft-ról

-118.297 E Ft-tal 71.923 E Ft-tal

284.528 E Ft-ra 1.318.376 E Ft-ra

446.448 E Ft-ról

187.077 E Ft-tal

633.525 E Ft-ra

c) a felhalmozási bevételt 7.234.543 E Ft-ról ebből: ca) B5 felhalmozási bevételek 361.447 E Ft-ról cb) B2 önkormányzatok költségvetési tám. 1.172.336 E Ft-ról cc) B2 felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 5.538.762 E Ft-ról cd) B7 felhalmozási célú átvett pénzeszközök 161.998 E Ft-ról (ebből kölcsön visszatérülés 16.200 E Ft)

-2.340.427 E Ft-tal

4.894.116 E Ft-ra

-92.277 E Ft-tal 196.358 E Ft-tal

269.170 E Ft-ra 1.368.694 E Ft-ra

-2.456.994 E Ft-tal 12.486 E Ft-tal

3.081.768 E Ft-ra 174.484 E Ft-ra

d) a felhalmozási kiadások ebből: da) K6 beruházások összegét db) K7 felújítások összegét dc) K3, K8 egyéb felhalmozási kiadások (ebből: felhalm. hitelkamat 14.369 E Ft, kölcsön nyújtás 46.171 E Ft) dd) K5 tartalékok

10.267.888 E Ft-ról

-2.352.697 E Ft-tal

7.915.191 E Ft-ra

7.958.929 E Ft-ról 928.708 E Ft-ról 679.660 E Ft-ról

-2.064.588 E Ft-tal 58.920 E Ft-tal -239.618 E Ft-tal

5.894.341 E Ft-ra 987.628 E Ft-ra 440.042 E Ft-ra

700.591 E Ft-ról

-107.411 E Ft-tal

593.180 E Ft-ra

a létszámkeretet a költségvetési szervekre és önkormányzatra 1.368 főről

- fővel

1.368 főre

71fővel

847 főre

(ebből:határozott idejű diákmunkára 34 fő)

a közfoglalkoztatottakra módosítja.”

776 főről

(2) A R. 2. § (2) bekezdése a következők szerint módosul: „(2) A 2014. évi költségvetés hiánya 1.777.835 E Ft, mely egyrészt a működési kiadások működési bevételt meghaladó összegéből 410.803 E Ft, másrészt a felhalmozási bevételeket meghaladó felhalmozási kiadások összegéből 1.367.032 E Ft tevődik össze. A költségvetés hiányából 1.192.871 E Ft belső finanszírozással a 2013. évi maradványból, míg 584.964 E Ft külső finanszírozással kerül biztosításra. A finanszírozási célú bevételek tartalmaznak az előző évi működési maradványból 610.000 E Ft-ot, másrészt 582.871 E Ft előző évi felhalmozási maradványt. A finanszírozási bevételt növeli az előző évek működési maradványa 291.320 E Ft-tal, valamint felhalmozási maradványa 137.979 E Ft-tal. Egyéb finanszírozási bevételként jelenik meg betétvisszaváltásból 3.434.542 E Ft és forgatási célú

2015. február 26.

6. oldal

értékpapír beváltásból 99.390 E Ft, valamint 2015. évi központi támogatás megelőlegezésére 87.036 E Ft.” (3) A R. 2. § (3) bekezdése a következők szerint módosul: „(3) 2014. évre hiteltörlesztés 1.166.699 E Ft. Egyéb finanszírozási kiadásként jelenik meg forgatási célú értékpapír vásárlásra 99.390 E Ft, valamint a 2015. évi központi támogatás megelőlegezése miatti visszafizetésre 87.036 E Ft.”

2. § (1) A R. 3. § (1) bekezdése a következők szerint módosul: „(1) A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 22.373.207 E Ft bevételi főösszeget bevételi források (fejezetek) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: a) b) c) d)

e) f)

Költségvetési szervek bevételei (I. fejezet) Önkormányzati feladatok saját bevételei (II. fejezet) Helyi önkormányzatok támogatásai (III. fejezet) Önkormányzat támogatások államháztartáson belülről és átvett pénzeszközök (IV. fejezet) Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése (V. fejezet) Finanszírozási bevételek (VI. fejezet)

2.749.899 E Ft 5.303.508 E Ft 5.060.334 E Ft 3.579.032 E Ft

86.200 E Ft 5.594.234 E Ft”

(2) A R. 3. § (1)1. bekezdése a következők szerint módosul: „(1)1. Az egészségügyi feladatokhoz az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye 40.436 ezer Ft-ot vesz át az Egészségbiztosítási Pénztártól működési célú támogatás államháztartáson belülről bevételként.” (3) A R. 3. § (3) bekezdése a következők szerint módosul: „(3)

a) b)

A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított 22.373.207 E Ft kiadási főösszeget kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbiak alapján hagyja jóvá: Költségvetési szervek működési költségvetés kiadásai (I. fejezet/1 előirányzati csoport) Költségvetési szervek felhalmozási kiadásai (I. fejezet/2 előirányzati csoport)

8.060.144 E Ft 841.475 E Ft

2015. február 26. c) d) e) f) g) h) i)

j) k) l) m)

7. oldal

Önkormányzati feladatok működési költségvetés (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos kiadások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzati felújítási kiadások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport)

3.502.766 E Ft

Önkormányzati nagyberuházások kiadásai (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport): Önkormányzati kis- és középberuházások (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport) Önkormányzat részesedések beszerzése (II. fejezet/2 előirányzati csoport) Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre és átadott pénzeszközök (III. fejezet/2 előirányzati csoport) Kölcsönök nyújtása (IV. fejezet) Tartalékok (V. fejezet) Finanszírozási kiadások (VI. fejezet) Költségvetési befizetések (VII. fejezet)

2.920.463 E Ft

951.108 E Ft 510.149 E Ft

2.247.457 E Ft 175.400 E Ft 333.868 E Ft

116.171 E Ft 1.226.705 E Ft 1.353.125 E Ft 134.376 E Ft”

3. § (1) A R. 4. § (1) bekezdése a következők szerint módosul: „(1)

Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadási összegből az általános tartalék 15.000 E Ft.”

(2) A R. 4. § (2) bekezdése a következők szerint módosul: „(2)

Az önkormányzati költségvetés 3. § (3) bekezdés k) pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 1.211.705 E Ft, az V. fejezet 2-29-es címszám szerinti részletezés alapján.”

Záró rendelkezések

4. § (1)

Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

2015. február 26.

8. oldal

(2)

A R. jelen rendelet 1. – 4. §-okkal módosított rendelkezéseket 2014. december 31-től kell alkalmazni.

(3)

Ez a rendelet az 4. § (2) bekezdés kivételével a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Habis László sk. polgármester

Dr. Kovács Luca sk. jegyző

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendeletének valamint a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) önkormányzati rendeletének módosítására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el. Módosuló rendelkezések 1. § Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendeletének 22. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (7) Belterületi beépítetlen terület bérbeadása esetén a bérleti díjat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) rendelete 1. mellékletében meghatározott körzeti besorolás alkalmazásával az alábbiak szerint kell meghatározni: I. Körzet: 200 Ft + Áfa /m2/hó II. Körzet: 500 Ft + Áfa /m2/hó III. Körzet: 70 Ft + Áfa /m2/hó IV. Körzet: 35 Ft + Áfa/m2/hó A Szépasszonyvölgyben a pince előkertek bérbeadása legalább 6 hónapos időtartamra történhet.

2015. február 26.

9. oldal 2. §

A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) önkormányzati rendeletének 28. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Közterület-használati megállapodás határozott időtartamra köthető. A határozott időtartamra szóló közterület-használat legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb tartama 1 év. A Szépasszonyvölgy vonatkozásában, vendéglátó-ipari előkert kialakítása legalább 6 hónapos, Eger Város közigazgatási területén személytaxi várakozóhely, és díjfizető övezeten kívüli gépjármű várakozóhely bérlete céljából kizárólag 1 éves időtartamra köthető közterület-használati megállapodás. 3. § A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló 22/2014. (V.23.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdésének módosuló rendelkezését a 2014. évre megkötött közterület használati megállapodásokra is alkalmazni kell. Záró rendelkezések: Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításáról, kifizetésének, folyósításának rendjéről, valamint felhasználásának ellenőrzéséről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és (2) pontjaiban, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

2015. február 26.

10. oldal

1. § A rendeletben meghatározott támogatásokra, az Szt. 6-7. §-aiban szabályozott kivételekkel az Eger városban lakóhellyel rendelkező személyek és a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik (továbbiakban: család) jogosultak. 2. § A rendeletben meghatározott feltételek alapján havi rendszeres, vagy egyszeri juttatásként települési támogatás (továbbiakban: támogatás) állapítható meg: a) a lakhatáshoz kapcsolódó kiadásokhoz, b) a gyógyszerkiadásokhoz, vagy a betegségekkel, az egészségi állapottal összefüggő egyéb kiadásokhoz, c) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére. 3. § (1) Rendkívüli támogatást kell megállapítani, ha a kérelmező és családja megélhetése, létfenntartása közvetlen veszélybe kerül. (2) Rendkívüli támogatás adható az alkalmanként jelentkező, a megélhetést veszélyeztető többletkiadások viseléséhez. (3) Különösen indokolt a támogatás megállapítása a) a gyermekkel való kapcsolattartás, az eltartott gyermek hátrányos helyzetével, iskoláztatásával, más támogatásra érdemes tevékenységeivel, sportolásával összefüggő kiadásokhoz, b) a temetési költségek viseléséhez, c) a létfenntartást veszélyeztető egyéb krízis helyzet, szükséges jelentős kiadás, elemi kár, esetén. 4. § (1) A támogatás – ha jelen rendelet másként nem szabályozza - annak a személynek állapítható meg a) akinek a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelem aa) 4–főt meghaladó család esetén a mindenkori kötelező minimálbér (továbbiakban: minimálbér) összegének 45%-át (47.250 Ft), ab) 3-4 fős család esetén a minimálbér összegének 50%-át (52.500 Ft), ac) 2–fős család esetén a minimálbér összegének 60%-át (63.000 Ft), b) aki egyedül élő és jövedelme a minimálbér 65%-át (68.250 Ft) nem haladja meg, és - a rendszeres települési támogatások esetében - hasznosítható vagyona nincs. (2) Kizárólag öregségi nyugellátásban részesülő egyedül élő kérelmező részére a minimálbér 75%-át meg nem haladó nyugellátás esetén is megállapítható a rendszeres támogatás. (78.750 Ft) 5. § (1) Nem állapítható meg önkormányzati támogatás abban az esetben, ha a kérelmező, és családja, vagy 32. § szerinti szülők hasznosítható vagyonának értéke meghaladja az

2015. február 26.

11. oldal

Szt.-ben meghatározott érték másfélszeresét, és a vagyon hasznosítása nem jár aránytalan érdeksérelemmel. (2) Aránytalan érdeksérelemnek tekinthető, ha a gépjárművet, ahhoz tartozó garázst a kérelmező vagy a családtagok életkora, betegsége, iskoláztatása érdekében használják.

Települési támogatások Lakhatási támogatás 6. § (1) Lakhatási támogatásra jogosult a lakásfenntartási kiadások fizetésére kötelezett kérelmező, ha a) a jövedelme megfelel a rendelet 4. §-ában meghatározott feltételeknek, b) a lakás nagysága nem haladja meg ba) 1-2 fő esetén a két szobát, bb) 3 fő esetén a 2,5 szobát, bc) 4-5 fő esetén a 3 szobát, bd) további személyenként + 0,5 szobát, c) az elismerhető lakásfenntartási kiadások elérik a család összes jövedelmének 15%-át, és d) sem a kérelmezőnek, sem családtagjainak nincs Eger városban más, lakható lakása. (2) A kérelmező vagy családtagjai tulajdonában, vagy használatában lévő, az (1) bekezdés d) pontja szerinti lakás akkor lakható, ha azon más személy részére a lakhatást korlátozó jogosultság (haszonélvezeti jog, használati jog, stb.) nem áll fenn. (3) A támogatás esetében a figyelembe vehető lakásnagyság a) egy személy esetén 40 m2, b) két személy esetén 45 m2, c) három személy esetén 55 m2, d) négy személy esetén 65 m2, e) négynél többen személy esetén 65 m2, és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 7. § (1) Az egy négyzetméterre jutó elismert lakhatási költség a minimálbér összegének 5‰-e. (525 Ft) (2) A lakhatás elismert havi költsége (továbbiakban: lakhatási költség) az (1) bekezdés szerinti lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert lakhatási költség szorzata. 8. § (1) A lakhatási támogatás havi összege - száz forintra kerekítve, - a lakhatási költség a) 10%-a, legalább 2500 Ft, ha a lakhatási költség eléri az összes jövedelem 15%-át, b) 14%-a, legalább 3000 Ft, ha a lakhatási költség eléri az összes jövedelem 20%át, c) 20%-a, legalább 3500 Ft, ha a lakhatási költség eléri az összes jövedelem 30%át,

2015. február 26.

12. oldal

de nem haladhatja meg a minimálbér 5%-át. (5250 Ft) (2) Ha a támogatási kérelmet olyan lakásra nyújtják be, amelyben több háztartás él, a támogatást abban az esetben lehet megállapítani, ha a lakásban lakók hitelt érdemlően (pl. albérleti szerződéssel, közüzemi számla befizetésének igazolásával, megállapodással) bizonyítják az általuk lakott lakás méretét, és a lakásfenntartási kiadások viselését. Ebben az esetben a támogatást a költségek viselése és lakott lakásrész arányában több háztartás számára is meg lehet állapítani. (3) Amennyiben a lakás gazdasági társaság székhelye, telephelye, a 6. § (3) bekezdése szerinti lakásnagyságból le kell vonni a társaság által használt területet, de legalább 12 m2-t. 9. § (1) A lakhatási támogatást legfeljebb egy évre lehet megállapítani. (2) A fűtési szezonra megállapított támogatást egy összegben, legfeljebb 6 hónapra előre is ki lehet fizetni. (3) Rendkívül indokolt esetben, különösen a hagyományos fűtési módokkal (szénnel, fával) fűtött lakásokra, a legfeljebb 6 hónapos hátralék rendezéséhez, vagy a havi díjat jelentősen meghaladó, elszámoláskor esedékes díjak esetében egyszeri lakhatási támogatásként egy összegben is kifizethető a lakhatási támogatás, meghatározott időre, legfeljebb 6 hónapra. Gyógyszertámogatás 10. § (1) Rendszeres gyógyszertámogatásra az a kérelmező jogosult, akinek a) a jövedelme megfelel e rendelet 4. §-ában meghatározott feltételeknek, és b) a havi vényköteles gyógyszereinek térítési díja eléri a minimálbér 10%-át, (10.500 Ft), vagy c) glutén érzékenysége (coeliakia) miatt diétás étkezésre szorul. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén egy családban több személy számára is megállapítható gyógyszertámogatás. 11. § (1) A gyógyszertámogatás havi összege - száz forintra kerekítve, - a vényköteles gyógyszerek igazolt térítési díjának 30%-a, de nem haladhatja meg a minimálbér 6%át. (6.300 Ft) (2) A 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján jogosultak részére a minimálbér 3%-ának megfelelő összegű havi támogatás jár. (3150 Ft) 12. § A gyógyszertámogatást a figyelembe vett gyógyszerek fogyasztásának időtartamára, de legfeljebb egy évre lehet megállapítani. 13. § (1) Egyszeri gyógyszertámogatásra jogosult a kérelmező, ha támogatás hiányában saját vagy családtagjai számára szükséges gyógyszert, gyógyászati segédeszközt nem, vagy csak létfenntartásának veszélyeztetésével képes megvásárolni.

2015. február 26.

13. oldal

(2) Az egyszeri gyógyszertámogatás összege nem haladhatja meg a minimálbér 30%-át. (31.500 Ft) (3) Az egyszeri gyógyszertámogatás egy naptári hónapban egy alkalommal, és naptári évenként legfeljebb 4 alkalommal adható. Betegápolási támogatás 14. § (1) A kérelmező abban az esetben jogosult betegápolási támogatásra, ha a) 18 évesnél idősebb, tartós betegsége miatt legalább napi 4 órás ápolástgondozást igénylő hozzátartozójáról gondoskodik, b) nem folytat keresőtevékenységet, c) nem részesül az Szt. szerinti rendszeres pénzellátásban, d) az ápolás előtt jövedelemszerző tevékenységet végzett, e) az ápoló és családja jövedelme megfelel e rendelet 4. §-ában meghatározottaknak és f) az ápolt személy és családja egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a minimálbért. (105.000 Ft) (2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján keresőtevékenységnek számít az álláskeresési támogatás és a gyermekek gondozása címén folyósított ellátások időtartama is, ha az ápolási díjat ezek megszűnésétől számított 3 hónapon belül igényli a kérelmező. 15. § (1) A betegápolási támogatásra való jogosultság megállapítása előtt meg kell vizsgálni az ápolás szükségességét és körülményeit. A támogatás folyósítása alatt pedig vizsgálni lehet az ápolási kötelezettség teljesítését. (2) A gondozási szükségletet helyszíni szemle során, a házi segítségnyújtásnál rendszeresített értékelő lap alkalmazásával kell megállapítani. (3) A jogosultsághoz vizsgálni kell, hogy van-e az ápolt személynek más olyan hozzátartozója, aki az ápolást el tudja látni, és hogy az ápolási szükséglet más módon, szociális vagy egészségügyi szolgáltatás keretében megoldható-e. (4) Az ápolási kötelezettségét az ápoló abban az esetben teljesíti, ha a) az ápolt személyt a tartózkodási helyén naponta gondozza, b) gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (a beteget egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, az orvost kihívja, a gyógyszereit kiváltja, az alapvető ápolási feladatokat elvégzi, stb) c) gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról, d) a lakást és az ápolt ruházatát rendben tartja, e) gondoskodik az ápolt személy köznevelési, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő eljutásáról, f) lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését a hivatal, illetve megbízása alapján a Családsegítő Intézet gondozói, a háziorvosi szolgálat ápolói részére. 16. § A betegápolási támogatás havi összege a minimálbér 20%-a. (21.000 Ft) 17. §

2015. február 26.

14. oldal

(1) A betegápolási támogatást az ápolás orvosi igazolás szerint szükséges időtartamára, de legfeljebb egy évre lehet megállapítani. (2) Amennyiben az ápoló a támogatásra már nem jogosult, a) a támogatást kizáró rendszeres pénzellátásra való jogosultság vagy keresőtevékenység létesítése napjától, b) az ápolás nem megfelelő teljesítése miatt, az ennek tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzített időponttól kell az ápolási támogatás folyósítását megszüntetni. (3) Amennyiben a támogatás nem egész hónapra jár, részösszegű támogatást a havi támogatás harmincad része és a jogosult naptári napok szorzata alapján kell kiszámítani. Gyermekek nevelésével összefüggő támogatások 18. § (1) Rendkívüli gyermeknevelési támogatás állapítható meg a gyermeket nevelő családnak a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, és a gyermek iskoláztatásához kapcsolódó kiadások viseléséhez. (2) Rendkívüli gyermeknevelési támogatásként legfeljebb a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg állapítható meg. (10.500 Ft) (3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, alsó-, vagy középfokú iskolai oktatásban részt vevő tanuló vagy felsőoktatási intézményi hallgató szülője, egyszeri, gyermekenkénti 4.000 Ft-os iskolakezdési támogatásra jogosult. 19. § (1) A köznevelési intézményekben az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő, a köznevelési feladatokért felelős bizottság által meghatározott feltételeket teljesítő tanulók az intézményvezetők javaslatának figyelembe vételével, tanévenként egyszeri, 50.000 Ft-os önkormányzati támogatásra jogosultak. 20. § A naptári év első újszülöttjének szülője egyszeri, 50.000 Ft-os önkormányzati támogatásra jogosult. Temetési támogatás 21. § (1) Temetési támogatásra jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a) a jövedelme legfeljebb 50 %-kal haladja meg e rendelet 4. §-ában meghatározott értékeket, valamint b) a temetési kiadások nem haladják meg minimálbér két és félszeresét. (2) A jövedelem számítása során az elhalt személy jövedelemét abban az esetben kell figyelembe venni, ha az eltemettetővel a haláláig közös háztartásban élt, és ez a jogosultság megállapítása szempontjából a kérelmezőre nézve kedvezőbb.

2015. február 26.

15. oldal

(3) A temetési költségek számítása során nem kell figyelembe venni a számlában szereplő, nem a temetkezéssel szoros összefüggésben keletkező egyéb (távolsági szállítás, hűtés, koszorú, hirdetés) költségeket. 22. (1) A temetési segély összege azonos a minimálbér 20%-ával. (21.000 Ft) (2) Rendkívül indokolt esetben, az eltemettető szociális helyzete alapján- különösen, ha ezzel elkerülhető a közköltségen történő temetés – ennél magasabb összegű, de a minimálbér 40%-át meg nem haladó temetési segély is adható. (42.000 Ft) 23. § A temetési támogatást a temetési számla keltét követő 4 hónapon belül lehet igényelni. Egyéb rendkívüli támogatások 24. § (1) Rendkívüli támogatás a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmezőnek adható, vagy annak a jövedelemmel rendelkező személynek, akinek az igazolt, rendkívüli, halaszthatatlan kiadása a megélhetését veszélyezteti. (2) A jogosultság szempontjából azt a kérelmezőt is rászorulónak lehet tekinteni, akinek a jövedelme meghaladja e rendelet 4. §-ában meghatározott értéket. (3) Rendkívüli támogatásként legfeljebb a minimálbér 20%-ának megfelelő összeg állapítható meg. (21.000 Ft) 25. § (1) A rendkívüli támogatás egy naptári hónapban egyszer, és naptári évenként legfeljebb 6 alkalommal adható. (2) A rendkívüli támogatás és az egyszeri gyógyszertámogatás együttesen legfeljebb évi 8 alkalommal adható. 26. § (1) Az egri lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személy részére a hazautazását biztosító közlekedési költséghez rendkívüli támogatás adható. (2) Különösen indokolt a rendkívüli támogatás az áldozatsegítő szervek javaslata, vagy egyéb krízishelyzetet igazoló rendőrségi feljelentés alapján. 27. § A 100. életévét betöltő személy egyszeri, 50.000 Ft-os önkormányzati támogatásra jogosult. 28. § Külön önkormányzati rendeletben szabályozott feltételek szerint önkormányzati támogatásként a) tanulmányi ösztöndíj, b) a Gárdonyi Géza díjjal járó életjáradék, c) sporttámogatás állapítható meg.

2015. február 26.

16. oldal

A települési támogatás megállapítása, kifizetése, folyósítása és felhasználásának ellenőrzése A megállapítás szabályai 29. § (1) A támogatások iránti kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon jelen rendeletben meghatározott mellékletek csatolásával Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (továbbiakban: hivatal) lehet benyújtani. (2) A kérelmeket folyamatosan, a már megállapított támogatás esetén az újabb kérelmet a jogosultság lejárta előtt 30 nappal is be lehet nyújtani. (3) Az iskolakezdési támogatás iránti igényt augusztus 1-e és szeptember 30-a között lehet benyújtani. 30. § (1) Az igazolásokat eredetben kell a kérelemhez mellékelni. A másolatban becsatolt igazolások hitelesítve fogadhatók el, vagy az igazolás eredetijét a kérelem benyújtásakor be kell mutatni. (2) A hivatal a kérelemben és mellékleteiben foglaltak valódiságát helyszíni szemle, saját nyilvántartásai és más hatóságok útján ellenőrizheti. 31. § (1) A jogosultság megállapítása során valamennyi közös háztartásban élő, egri lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozót figyelembe kell venni. (2) Amennyiben a megállapítható, hogy a kérelmező lakcímén a kérelemben feltüntetetteken kívül más személy, vagy a családban egri lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személy is él, a jogosultság csak a körülmények tisztázása, a ténylegesen közös háztartásban élők körének megállapítása, és a lakcím bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata után bírálható el. 32. § (1) A kiskorú jogosult helyett a kérelmet a szülő vagy törvényes képviselő nyújthatja be. (2) Amennyiben a kiskorú, vagy eltartott nagykorú gyermeket nem a szülő neveli, a gyermek figyelembevételével megállapított támogatásoknál vizsgálni kell a szülők jövedelmi, vagyoni helyzetét, tartási képességét. (3) A szülők tartásra kötelesek és képesek, ha az egy főre jutó jövedelmük meghaladja a minimálbér 70%-át. (73.500 Ft) 33. § (1) A támogatásokra jogosító jövedelmet – ha jogszabály másként nem rendelkezik - az Szt. 4. és 10. §-aiban foglaltak alapján kell megállapítani. (2) A Szt. 10. § (6) bekezdése szabályai szerinti vélelmezett jövedelem az igazolt kiadások és családtagonként a minimálbér 25%-ának az összege. (3) A lakhatási támogatás iránti kérelem esetében az egy főre jutó jövedelem megállapítása előtt az összes jövedelemből levonható a lakás megvásárlásához felvett hitel törlesztő részlete, vagy az ilyen címen foganatosított letiltás. 34. §

2015. február 26.

17. oldal

(1) Az önkormányzati támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy igazolást. (2) A napi 8 órás jogviszonyban foglalkoztatottak esetében jövedelemként legalább a minimálbér alapján számított nettó jövedelmet kell figyelembe venni. (3) Amennyiben a kérelem benyújtását megelőző hónapban a jövedelemigazolás rövid tartamú, átmeneti jövedelemcsökkenést tartalmaz, a rendszeres önkormányzati támogatást a havi rendszeres jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani. (4) Külön élő szülők esetében vizsgálni kell a tartásdíj megállapítása, nem fizetés esetén a behajtása érdekében tett intézkedéseket. 35. § A lakhatási támogatás igényléséhez mellékelni kell a lakás méretét igazoló iratot, és legalább egy, a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtag nevére szóló közüzemi számlát. 36. § (1) A rendszeres gyógyszertámogatás igényléséhez mellékelni kell a háziorvos által kitöltött, és gyógyszertár által beárazott, vényköteles gyógyszerek térítési díjának igazolását. (2) Az egyszeri gyógyszer támogatási kérelemhez a gyógyszervényt vagy a gyógyászati segédeszköz térítési díjának igazolását kell mellékelni. 37. § (1) A betegápolási támogatás igényléséhez mellékelni kell a hozzátartozó tartós betegségét, önellátásra képtelenségét és az ápolás szükségességét megállapító háziorvosi igazolást. (2) Az ápolás előtti jövedelemszerző tevékenységet a tevékenység típusa szerinti irattal vagy igazolással kell bizonyítani. (3) Az ápolt személy és családja jövedelmét e rendelet 33-34. §-ainak alkalmazásával kell megállapítani. 38. § A temetési támogatáshoz a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő nevére szóló, az elhalt személy adatait is tartalmazó számlát kell csatolni. 39. § (1) Az önkormányzati támogatások megállapítása, a jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszakövetelése, teljes vagy részbeni elengedése – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik -, a polgármester hatáskörébe tartozik. (2) Amennyiben a polgármester az egyszeri támogatások megállapítása iránti kérelemnek helyt ad, egyszerűsített, indokolás nélküli határozatot hoz. 40. § (1) A rendszeres támogatásokat a kérelem benyújtását követő hónaptól kell megállapítani. (2) Amennyiben a támogatásra jogosultság valamelyik feltétele a határozatban megjelölt idő előtt megszűnik, a támogatás utoljára a megszűnés hónapjára jár.

2015. február 26.

18. oldal

41. § (1) A polgármester döntése ellen benyújtott fellebbezést – a szociális ügyekért felelős bizottság véleményezése után – a Közgyűlés bírálja el. (2) A Közgyűlés a fellebbezési eljárásban, az eset összes körülményének mérlegelése alapján e rendelet szabályaitól a kérelmező javára eltérhet. A kifizetés, folyósítás rendje és a felhasználás ellenőrzése 42. § (1) Az ellátások a kérelmező részére bankszámlára utalással, a közüzemi szolgáltató számára történő átutalással, a hivatal pénztárában történő felvétellel, vásárlási utalvánnyal, kivételesen postai kiutalással teljesíthetők. (2) A lakhatási támogatást elsősorban a szolgáltatóhoz történő utalással kell teljesíteni. 43. § (1) A havi rendszeres támogatásokat a tárgyhónapot követő hónap 7. napig kell folyósítani. (2) A házipénztárban a havi rendszeres támogatások a tárgyhónapot követő hónap 5. napjától vehetők fel. 44. § (1) A rendszeres támogatások folyósításának ideje alatt a támogatás fennállásának jogszerűsége, célszerű felhasználása igazolások bekérésével, vagy helyszíni szemlével ellenőrizhető. (2) Amennyiben megállapítható, hogy a támogatást az önkormányzat valótlan igazolás, vagy nyilatkozat alapján állapította meg, vagy azt a kérelmező nem a megfelelő célra használta fel, az ellátást meg kell vonni, és a kérelmezőt a támogatás ismételt megállapításából 6 hónapra ki kell zárni. 45. § (1) Az aktív korúak ellátására és a rendszeres települési támogatásra való jogosultság feltétele a jogosult lakásának és lakókörnyezetének rendben tartása. A feltétel fennállása a támogatás megállapítása előtt és a folyósítás időtartama alatt is vizsgálható. (2) A jogosult lakókörnyezetének a rendben tartása, a lakókörnyezet rendezettsége abban az esetben biztosított, ha a támogatott a) a kommunális hulladékot (szemetet) az előírt módon, zárt tárolóedényekben tartja, b) a nem kommunális hulladéknak (lomnak) minősülő szemetet a lomtalanítási akciók közötti időben rendezetten, lehetőleg zárt helyen tárolja, c) nem tárol építési törmeléket, d) telkét, udvarát, kertjét rendeltetésszerűen használja, da) tisztán, rendben tartja, db)a gyomot és más egészségre ártalmas növényeket irtja dc) a kerítésével kívülről határos területeket és a járdát tisztán tartja.

2015. február 26.

19. oldal

dd) a szomszédos ingatlanok használati- és forgalmi értékét saját ingatlana más módon nem rontja, és a e) a rendezettség ellenőrzését lehetővé teszi. (3) Az ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal és a Családsegítő Intézet végzi. Amennyiben az ellenőrzés a lakókörnyezet rendezettségét nem találja megfelelőnek, rendszeres települési támogatás esetén 10 napos határidővel, a feladatok részletes meghatározásával felhívja a jogosultat a rendbetételre, az aktív korúak ellátására jogosultak esetén pedig értesíti a járási hivatalt. (4) A kérelmet el kell utasítani vagy a rendszeres települési támogatás folyósítását 3 hónapra szüneteltetni kell a feltételek nem teljesítése esetén. (5) A támogatást a 3 hónap leteltét követően a rendezettség ellenőrzése után lehet megállapítani, vagy ismét folyósítani. Ha az ellenőrzés kifogást talál, mindaddig – esetenként legfeljebb 3 hónappal - meghosszabbítható a folyósítás szüneteltetése, amíg a lakókörnyezet rendezettsége nem biztosított.

Egyéb rendelkezések Köztemetés 46. § (1) A köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesíthető az eltemettetésre köteles személy. (2) Különös méltánylást érdemlő körülmény, ha az eltemettető jövedelme nem haladja meg e rendelet 4. §-ában meghatározott értéket, vagy az elhunyt személy tartósan, legalább 5 éven át a kötelezettel szembeni tartási kötelezettségét nem teljesítette, vagy a kötelezettel a családi kapcsolatot megszakította. Átmeneti rendelkezések 47. § (1) Annak a kérelmezőnek, aki 2015. évre a glutén érzékenységre tekintettel járó önkormányzati segélyt már igénybe vette, az e rendelet 11.§ (2) bekezdése szerint járó támogatást legkorábban 2016. január 1-től lehet megállapítani. (2) Annak, a kérelmezőnek, aki e rendelet hatályba lépésekor az Szt. szabályai szerinti a) lakásfenntartási támogatásra jogosult, az e rendelet szerinti lakhatási támogatást, b) méltányossági közgyógyellátásra jogosult, az e rendelet szerinti rendszeres gyógyszertámogatást, c) ápolási díjban részesül, az e rendelet szerint betegápolási támogatást legkorábban a jogosultság megszűnését követő hónaptól lehet megállapítani. Záró rendelkezések 48. §

2015. február 26.

20. oldal

(1) Ez a rendelet a 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2015. február 28-át követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. (2)Hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2006.(V.25.) rendelete, azzal, hogy a rendelet szabályait a 2015. március 1-je előtt megállapított közgyógyellátásra és ápolási díjra a jogosultság fennállása alatt alkalmazni kell.

Habis László polgármester

dr. Kovács Luca jegyző

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali munkaidőn kívüli, valamint hivatali helyiségen kívüli létesítésének engedélyezéséről és a többletszolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 26/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-ban foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali munkaidőn kívüli, valamint hivatali helyiségen kívüli létesítésének engedélyezéséről és a többlet-szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 26/2011 (VI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban R.) 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Az anyakönyvi események lebonyolításának hivatali helyisége: a) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 3300 Eger, Dobó István tér 2. szám alatti hivatali helyiségei: Díszterem, Tanácskozó terem, Rendezvényterem. b) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 3300 Eger, Dobó István tér 2. szám alatti hivatali helyiségei. 2. §

2015. február 26.

21. oldal

A R. 1. melléklet (Anyakönyvi esemény megtartása esetén fizetendő díjak) 2. pont az alábbiak szerint módosul: a) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Eger, Dobó István tér 2. szám alatti Díszterem, Tanácskozó terem, Rendezvényterem 8 000.- Ft + ÁFA, melyből az anyakönyvvezetőt megillető díjazás 4 000.- Ft (bruttó összeg) b) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Eger, Dobó tér 2. szám alatti hivatalos helyiség 4000.- Ft + ÁFA, melyből az anyakönyvvezetőt megillető díjazás 2000.- Ft (bruttó összeg). 3. § A R. 2. melléklet (Az anyakönyvi eseményeken igénybe vehető többletszolgáltatásokért a megrendelő által fizetendő díjak, továbbá a közreműködőt megillető díjak) kiegészül az alábbiakkal: (Szolgáltatás megnevezése) Díszteremben kiépített kamerarendszerrel való videofelvétel (Fizetendő díj Nettó, ÁFA, Bruttó) 10 000 Ft, 2 700 Ft, 12 700 Ft (Közreműködők díja Bruttó, Járulék, Összesen) 2 000 Ft, 486 Ft, 2 486 Ft 4. § A rendelet-módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.


Dr. Kovács Luca jegyző

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az Eger-Felnémet városrész, 0160/6 jelű, külterületi ingatlanon található malomépület H1 fokozatú helyi egyedi védelem alá helyezéséről

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

2015. február 26.

22. oldal

A rendelet célja 1.§ Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 2.§ (1) bekezdésben megnevezett, Eger város helyi építészeti örökségének részét képező, helyi építészeti jelleget magában hordozó épületet további hasznosítási célok befolyásolása, építészeti kvalitásának megőrzése érdekében H1 fokozatú helyi védelem alá helyezi. Az Eger-Felnémet városrész, 0160/6 jelű, külterületi ingatlanon található malomépület védetté nyilvánítása 2.§ (1)

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az ingatlan-nyilvántartásban az egri külterületi 0160/6 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található „Vak Jancsi” elnevezésű malomépületet (továbbiakban: Malomépület) helyi egyedi védelem alá helyezi.

(2)

A helyi egyedi védelem H1 jelű védettségi fokozatként a Malomépület tömegére, jellemző fennmaradt épületszerkezeteire és homlokzati részleteire terjed ki.

(3)

A Malomépület helyi egyedi védelem alá helyezésének szakmai megalapozottságát a Lechner Lajos Tudásközpont tudományos állásfoglalása biztosítja.

(4) A helyi védelem alá helyezés alapját az 1. mellékletet képező tudományos állásfoglalás jelenti. A Malomépület különösen védendő és megőrzendő részei: a) b) c) d) (5)

az épület tömege, nyílásképzései; kő és téglaboltozatai; szalagkeretes ablaknyílások, kőkeretek; szabadkéményes konyha megmaradt részletei

A védendő épületrészek felújítása esetén állapotfelmérést és részletes felmérési tervet kell készíteni. Az állapotfelmérés alapján kell mérlegelni, hogy az adott épületszerkezet megőrzendő és felújítandó, vagy az eredetivel megegyező kialakításban új elemre cserélhető. 3. §

A rendeletet Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Eger város építészeti értékeinek helyi védelméről szóló 31/2007.(VIII.31.) önkormányzati rendelete, az ingatlanra vonatkozó településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásaival együttesen kell alkalmazni. Záró rendelkezések

2015. február 26.

23. oldal

4. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Habis László Polgármester

Dr. Kovács Luca Jegyző

/ Az 1. melléklet, jegyzőkönyv mellékletét képezi. )

35/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 13. napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja.

36/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli a Településszerkezeti Tervről szóló 279/2004.(VI.24.) közgyűlési határozat módosításának államigazgatási egyeztetésre bocsátását, és 15 napos közszemlére tételét Eger, Rác hóstya – volt Kemping területére vonatkozóan partnerségi véleményezés céljából. Felelős:

Határidő:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila – Főépítész a Főépítészi Csoport vezetője 2015. február 26.

37/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosítását és annak mellékletét képező szabályozási terv államigazgatási egyeztetésre bocsátását, és 15 napos közszemlére tételét Eger, Rác hóstya–volt Kemping területére vonatkozóan.

2015. február 26.

24. oldal

Felelős:

Határidő:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Rátkai Attila – Főépítész a Főépítészi Csoport vezetője 2015. február 26.

38/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 4/2015. (II.13.) rendeletében meghatározott fejlesztési célok megvalósítása érdekében 497.184 E Ft összegű forint hitelre 7 éves futamidővel (melyből 1 év türelmi idő) kormányengedéllyel a 2011. évi CXCIV. törvény 10. § d) pontja alapján részvételi felhívással, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytasson le és a közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződéseket aláírja. Felelős:

Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető

Határidő:

2015. december 31.

39/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a 2015. évben kötendő 497.184 E Ft összegű hitelszerződés fennállása alatt a közgyűlés döntése szerinti költségvetések és a kivitelezendő beruházások az adósságszolgálat teljesítéséhez megfelelő mértékben kerülnek elfogadásra. Felelős:

Habis László polgármester Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető

Határidő:

2022. december 31.

2015. február 26.

25. oldal

40/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Eger Megyei Jogú Város Sportkoncepcióját - 2015-2020 évre - az előterjesztés mellékletében foglaltak szerint elfogadja. Felelős:


Határidő:

azonnal

2015. február 26.

26. oldal „Istenek ajándéka, sport! Élet éltető vize! A nehéz munka idejében kiszórod boldog fényedet, követe vagy te a régen letűnt napoknak, mikor ifjú örömben mosolygott még az ember s felfelé hágott a napisten, s kigyúltak a hegyormok, s távoztakor fénybe merültek a magasságos erdők.” Pierre de Coubertin: Óda a sporthoz

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA (2015-2020)

2015. február 26.

27. oldal Tartalom

I. Előszó ..................................................................................................................3 II. Bevezetés ........................................................................................................... 4 III. Európai Unió sportkoncepciója, sportpolitikája………………………………… ............5 IV. Sporttörvény - MOB - Nemzeti Sportstratégia...................................................7 V. Helyzetelemzés .................................................................................................. 9 1. Sportirányítás .................................................................................................. 9 2. Létesítmények ............................................................................................... 10 3. Óvodai és iskolai testnevelés, iskolai versenysport ...................................... 12 4.Sport a felsőoktatásban .................................................................................. 13 5. Egri Városi Sportiskola-Utánpótlás - nevelés ................................................ 14 6. Versenysportok, sportversenyek ................................................................... 16 7. Szabadidősport .............................................................................................. 17 8. Támogatások, elismerések ............................................................................ 17 9. Sportegészségügy .......................................................................................... 19 10. Képzés, kutatás ............................................................................................. 20 11. Sportturizmus, nemzetközi sportkapcsolatok .............................................. 21 VI. Feladatok ......................................................................................................... 22 1. Sportirányítás ................................................................................................. 22 2. Létesítmények ............................................................................................... 22 3. Óvodai és iskolai testnevelés, iskolai versenysport ...................................... 23 4. Sport a felsőoktatásban ................................................................................. 25 5. Utánpótlás-nevelés ........................................................................................26 6. Versenysportok, sportversenyek ...................................................................26 7. Szabadidősport, rekreáció ............................................................................. 27 8. Esélyegyenlőség; hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők sportja ............... 28 9.Támogatások.................................................................................................... 29 10. Sportegészségügy ..........................................................................................30 11. Képzés, kutatás, Sportmúzeum......................................................................30 12. Sportturizmus és városmarketing.................................................................. 31 VII. Operatív feladatterv a célok, fejlesztések megvalósítására .......................... 32 1. Iskolai testnevelés és sport ............................................................................ 32 2. Városi Sportiskola .......................................................................................... 32 3. Sporttörténet, sporttudományi kutatás, szakemberképzés .......................... 32 4. Rekreáció, sportturizmus, nemzetközi kapcsolatok .................................... 33 5. Sportegészségügy ........................................................................................... 33 6. Sportlétesítmények ....................................................................................... 33 7. Sportfinanszírozás ......................................................................................... 33 8. Városmarketing ............................................................................................. 34 I. melléklet Az Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont (EST) kutatócsoportjai .............................................................................................. 35 II. melléklet A Településfejlesztési Koncepció sportfejlesztéssel kapcsolatos megállapításai ………………………………………………………………………………………… ......... 37 III. melléklet Integrált Településfejlesztési Stratégia sportfejlesztéssel kapcsolatos megállapításai .............................................................. ................................... 43

2015. február 26.

28. oldal „A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelő eszköze.” Szent-Györgyi Albert

I. Előszó A sport és a testkultúra az egyetemes és a magyar kultúra részeként elválaszthatatlan társadalmunk egészétől, annak fejlődésétől, ezért is fontos, hogy városunk határozott jövőképpel rendelkezzen. Eger város sportkoncepciójának felülvizsgálatát a változó jogszabályi környezet, valamint a helyi prioritások újragondolása teszi indokolttá. A sportkoncepció felülvizsgálata során figyelembe vett legfontosabb jogszabályi rendelkezések:  Magyarország Alaptörvénye, melynek XX. Cikke deklarálja a testi és lelki egészséghez való alapvető jogot.  2004. évi I. törvény a sportról, melyben Magyarország Országgyűlése kinyilvánította, hogy a „nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti”.  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, miszerint a „mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán” meg kell szervezni.  2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, mely a helyi önkormányzati feladatok között szabályozza a sport és ifjúsági ügyeket. (13. § (1) bekezdés 15. pont ).  2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. Sportkoncepciónk prioritásai alapvetően hét pilléren állnak: 1. Sportlétesítményeink 2. Versenysport 3. Utánpótlás-nevelés 4. Szabadidősport-rekreáció 5. Testnevelés-iskolai sport 6. Testnevelés és sport a felsőoktatásban 7. Sportturizmus és városmarketing

2015. február 26.

29. oldal II. Bevezetés

Eger város sportéletében az utóbbi években bekövetkezett folyamatos fejlődés szükségessé teszi a sportkoncepció átdolgozását a városi sportélet jövőképének és célrendszerének újragondolását. A 2015-2020 közötti évekre vonatkozó sportkoncepció célja, hogy a helyi társadalmi igények alapján, gazdasági és jogszabályi lehetőségeknek megfelelően megfogalmazza a város sportéletének jövőképét. A sportkoncepciónak igazodni kell a „Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007-2020” alapelveihez, az abban megfogalmazott célokhoz, irányelvekhez. A mai Magyarországon jellemzően a helyi önkormányzatok a sport legnagyobb finanszírozói, a létesítmények fenntartói, s ebből következően a helyi sportélet irányítói, központjai. A helyi önkormányzatok sportfeladatait az önkormányzati és sporttörvény határozza meg. Eger sportos város: nem telik el hét, hogy az írott és elektronikus sajtó ne tudna beszámolni valamilyen jelentős eseményről vagy eredményről a városi sportélet bármely területéről, az utánpótlástól kezdve az amatőrön át a profi szintig. Eger város sportéletét az ún. társasági - és osztalékadóból (TAO) adható támogatás alapjaiban változtatta meg. Az önkormányzati és vállalkozói szerepvállalásnak köszönhetően paralimpiai fellegvár lettünk. A minden területet átfogó sportkoncepció nélkül ez nem lehetséges. A 2008-2012 közötti sportkoncepció teljesítette a küldetését, de hatályát veszítve egyszersmind el is avult. A megnövekedett állami szerepvállalás az oktatásban, a mindennapi testnevelés alapvető változásokat hozott az iskolai testnevelésben és diáksportban. A TAO - finanszírozás és a megnövekedett szerepkörű MOB forráselosztásra vonatkozó döntései újraszabályozták a terület gazdálkodását; az országos sportpolitika és - diplomácia alapvető befolyást kezd gyakorolni bizonyos sportokra. Egyes sportágak megerősödtek, mások visszaestek városunkban. A helyi sportélet legnagyobb támogatója az önkormányzat, ez irányú feladatai és finanszírozási lehetőségei is jelentősen átalakultak az utóbbi években. Szükség van tehát egy új önkormányzati koncepcióra, mely amellett, hogy épít az elért eredményekre az aktuális helyzetből kiindulva már rövid és középtávon képes úgy reagálni az elmúlt néhány évben bekövetkezett változásokra, hogy szükségszerűen hosszútávon is eredményeket tud felmutatni, mely számol az állami szerepvállalás mellett szponzori támogatások létével. A sportkoncepció továbbra is megoldásokat javasol arra a jelenségre, hogy a magyar társadalom - és ami különösen aggasztó: a fiatal korosztály továbbra sem mozog, sportol eleget, melynek egyre nyilvánvalóbb és kimutatott összegészségügyi hatásai vannak. Nagy szükség van olyan sportkoncepcióra, amely segít megértetni az egri emberekkel, hogy bár a sportolást (számos szereplő mellett) az önkormányzatnak is támogatnia kell, de nem kevésbé egyéni érdek, mint társadalmilag hasznos tevékenység.

2015. február 26.

30. oldal “A haladás vagy te, Sport! Szolgálatodra ki méltó kíván lenni, az vigyázzon, hogy teste-lelke egyre jobb legyen, kerüljön mindent, mi mértéktelen, tökéletességre törjön ernyedetlen, s óvja egészségét, legfőbb javát, mint ki a régi mondásból tanul: Ép testet választ, az ép lélek otthonul.” Pierre de Coubertin: Óda a sporthoz

III. Az Európai Unió sportkoncepciója, sportpolitikája

1. Az európai uniós sportpolitika alapelvei Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2001. május 16-án REC (92) 13. és REC (92) 14. számmal ajánlásokat fogadott el a tagállamok számára az átdolgozott Európai Sport Chartáról, valamint a Sport Etikai Kódexről. A sportkoncepció prioritásainak meghatározásánál az Európai Sport Charta alapelvei közül az 1. cikkelyben megfogalmazottakat célszerű kiemelten figyelembe venni: A sport az emberi fejlődés fontos tényezője, ezért támogatása és fejlesztése érdekében a kormányoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük abból a célból, hogy e charta előírásait, a Sport Etikai Kódexében lefektetett elvekkel összhangban alkalmazzák a következők szerint: a) Minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást; b) Valamennyi fiatal számára lehetőséget kell biztosítani a testnevelési oktatásban való részvételre és arra, hogy az alapvető sportképességekre szert tehessen; c) Mindenki számára biztosítani kell biztonságos és egészséges környezetben a sportolási és rekreációs lehetőséget; d) Együttműködésben a megfelelő sportszervezetekkel, amennyiben kívánja és rendelkezik az ahhoz szükséges képességekkel, mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget sportteljesítményének javításához, egyéni teljesítménye maximum szintjének eléréséhez, és/vagy a társadalmi elismerés kivívásához; e) Védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, a sporttevékenységekben részt vevők emberi méltóságát és biztonságát, megvédve a sportot és a sportolókat minden politikai, kereskedelmi, pénzügyi manipulációtól, megalázó és méltóságot sértő gyakorlattól, a doppingszerek használatától, valamint a szexuális jellegű visszaélésektől, különösen, ami a gyermekek, a fiatalok és a nők zaklatását illeti.

2015. február 26.

31. oldal

2. Az Európai Unió és a sport A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység, végezzék azt profik vagy amatőrök, rendszeresen vagy alkalomszerűen, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen, vagy közvetett, jórészt hosszútávon érzékelhető hatást gyakorol. Így van ez a sportban is. Az Európai Unió élesen kettéválasztja a sport két területét: a sportot, mint gazdasági tevékenységet, illetve a sportot, mint társadalmi jelenséget. A sport amellett, hogy testi és szellemi jóléthez segít, közösségeket is közel hoz egymáshoz. A sport a gazdaság egyik nagy és gyorsan növekvő ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Az Európai Unió nemzetek közötti sportprojekteket finanszíroz, aminek célja a megfelelő hálózatok és bevált módszerek feltárása és tesztelése a sport területén. Ezek a projektek a következő területekre vonatkoznak:  egészségvédő testmozgás;  a sporthoz kapcsolódó oktatás és képzés;  sport fogyatékkal élők számára;  nemek közötti esélyegyenlőség a sportban;  fellépés a doppingszerek használata ellen;  a sport terén és révén megvalósuló társadalmi befogadás;  önkéntesség a sport világában;  erőszak és intolerancia a sport területén;  sportirányítás. Az Európai Unió tiszteletben tartja az egyes tagállamok sportszervezési tradícióit, nem szól bele a sportstruktúrákba. Ebből következik az is, hogy nincsenek közösségi előírások a sporttevékenységek, az egyesületek finanszírozására sem. Az állami, önkormányzati sportcélú támogatások, továbbá a klubok üzleti célú finanszírozása megengedett a sport területén, de csak akkor, ha nem sértik a közösségi versenyjogot.

2015. február 26.

32. oldal

IV.

Sporttörvény – MOB – Nemzeti Sportstratégia

A 2011. decemberében módosított Sporttörvény átrendezte a magyar sport irányító rendszerét. Kimondta, hogy „a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. (…) Minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák -, főiskolai - egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.” A hazai sportéletben az eddigi öt ( a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) helyett egyetlen köztestület, a MOB vette át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként: „ A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüggő – e törvényben meghatározott – országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül.“ A MOB céljai, feladatai:  az Olimpiai Mozgalom és az egyetemes magyar sport fejlesztése, előmozdítása és védelme az Olimpiai Chartával és a magyar törvényekkel összhangban, különösen a fiatalok körében,  a sport sajátos eszközeivel hozzájárulni a fiatal nemzedékek fizikai, szellemi és erkölcsi neveléséhez, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás elsajátításához, elősegítve ezzel egy békés, jobb világ és egészséges társadalom megteremtését, a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás és a becsületes játék szellemében,  ösztönözni a versenysport, a nem olimpiai sportágak, az utánpótlás – nevelés, a fogyatékkal élők sportjának, a diák - hallgató sport és a szabadidősport fejlesztését,  elősegíteni az állami sportirányítással, országos sportági szakszövetségekkel, országos sportági szövetségekkel, sportszervezetekkel, önkormányzatokkal együttműködve a sportolók Olimpiai Játékokra és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sporteseményekre való felkészülését és azokon való részvételt. A feladatokból fakadóan most már nem „csak” az olimpiai sportágak, illetve az olimpia jelenti az egyetlen célkitűzést, hanem a fő cél az, hogy a MOB a hétköznapi emberek felé szimpatikusan, a sportpolitika felé kiszámíthatóan, a Magyar Kormány célkitűzéseivel azonosulva, a sportvilág számára eredményesen irányítsa a sportéletet. Működését a sporttörvény szabályozza, továbbá működéséhez alapot biztosít a 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégia és a MOB alapszabálya. A MOB kompetenciája lett, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataira tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A törvény felsorolja a sportcélú állami támogatásban részesíthető szervezetek körét. A működési alaptámogatás egy pontértéktáblázat alapján állapítható meg. Ezen felül támogatás csak programfinanszírozással történhet.

2015. február 26.

33. oldal

Állami sportcélú támogatást csak olyan sportszövetségek kaphatnak, amelyek többek között rendelkeznek stratégiai fejlesztési koncepcióval, teljesítik doppingellenes feladataikat, és eleget tesznek a jogszabályban meghatározott képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő kötelezettségeiknek. Bekerült a törvénybe az is, hogy meghatározott állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlanok vagyonkezelői joga az önkormányzatok, illetve az olimpiai bizottság számára átruházható. A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a fogadási csalás ellenei küzdelmet, továbbá az olyan magatartástól való tartózkodást, amely előidézi a nézők sportrendezvények biztonságos megrendezését veszélyeztető viselkedését. A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben maximálják. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló országgyűlési határozatot 2007-ben fogadta el a parlament ötpárti egyeztetéssel. A sportstratégia preambuluma a következőképpen fogalmaz: „Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészség állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek, és önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához …“ 2010 óta még hangsúlyosabbá vált az a kormányzati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon. Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere, és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás felé történtek változások. A módosított sporttörvény és az új sportstratégia, továbbá az EU sportpolitikai irányvonal – változásai szükségessé teszik a bátrabb és tudatosabb stratégiai tervezést, és az átláthatóbb és ellenőrizhetőbb megvalósítást. A Sportstratégia egyik legjelentősebb gondolata a sportoló nemzet és sportnemzet fogalompár összekapcsolása. A MOB új szerepében megtestesíti ezt az eszményt, hiszen a magyar sport parlamentjeként helyet ad és képviseli a sport szinte minden területét és szintjét. (Forrás: mob.hu)

2015. február 26.

34. oldal

V. Helyzetelemzés

1. Sportirányítás A sporttörvény módosításával a Magyar Olimpiai Bizottság szerepét, szakmai és finanszírozási hatáskörét kiterjesztették. Ehhez alkalmazkodni kell a helyi sportvezetésnek is. A sportdiplomácia és a lobbizás szerepe felértékelődött, a MOBbal és az alárendelt szakszövetségekkel való kapcsolattartás és a helyi érdekek képviselete létfontosságú. Az önkormányzati törvény a sportot „a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat”-ként említi. Eger MJV Önkormányzatának feladatai a következők, figyelemmel a magyar sportban meghatározott sportstratégiai célokra, irányokra és fejlesztési elvekre:  meghatározni a testnevelés és sportfejlesztés hosszú távú feladatait, célkitűzéseit,  célkitűzéseivel összhangban együttműködni a sporttal foglalkozó szervezetekkel és támogatni azokat,  segíteni a területi versenyrendszerek kialakítását és működtetését, a sportesemények szervezését,  fenntartani, működtetni és fejleszteni a tulajdonában lévő sportlétesítményeket, bővíteni a szabadidősport feltételeit,  a szakszövetségekkel együttműködve összeállítani és közzétenni az éves versenysport-, illetve szabadidősport-naptárt,  segíteni a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és családok sportját, a fogyatékosok sportját, illetve a tömeges részvétellel zajló sporteseményeket,  a sportigazgatással foglalkozó szervek útján ellátni a hatáskörébe utalt hatósági, gazdasági-pénzügyi és ellenőrzési feladatokat,  részt venni a nemzetközi sportkapcsolatokban,  a szakszövetségekkel együttműködve közreműködni a sportszakemberképzésben és –továbbképzésben,  támogatni a sportorvosi tevékenységet, és közreműködni az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben,  ellátni az állami sportinformációs rendszerrel, adatszolgáltatással összefüggő feladatokat,  kiemelten foglalkozni és együttműködni az illetékességi területen működő nevelési- oktatási intézményekkel. Eger MJV Önkormányzata kiemelt szerepet tulajdonít a tájékoztatás pontosságának és gyorsaságának, ezért az országos és helyi médiumokkal való együttműködést elsőrendű feladatának tekinti. Az évek során kialakult testvérvárosi kapcsolatok segíthetik a jövőben a sportbarátságok elmélyülését, és más országok sportkultúrájának megismerését is. Napjainkban a társadalmi életben egyre nagyobb szerepet játszanak a civil szervezetek, országosan és helyileg is. Egyre szélesedő bázisuk, mind átfogóbbá váló szervezeteik révén hallatják hangjukat, a rájuk jellemző polgárbarát filozófiával. Segítik az egri verseny, utánpótlás, szabadidő- és fogyatékos sportot, a pályázatokon elnyert, illetve szponzori támogatások bevonásával és sportversenyek rendezésével is.

2015. február 26.

35. oldal

A velük való szoros kapcsolatok kialakítását kiemelt feladatként kell kezelni a jövőben, hisz tagságukon keresztül az egészséges életmód terén személyes példát mutathatnak, s közéleti tevékenységükkel is segíthetik a sportcélok megvalósulását. A döntések meghozatalánál a civilek képviselőinek véleményét ki kell kérni, és a sportszakmai feladatokért felelős Bizottság üléseire szükség szerint az Egri Civil Kerekasztal Sportszekciójának képviselőit meg kell hívni. A sportági szakszövetségek országosan, területi (megyei, országos) és helyi szinten szervezték meg működésüket. A szakszövetségek önkormányzati elv alapján, saját alapszabályuk szerint működnek. Az új sporttörvény pontosan szabályozza, és törvényben rögzíti a szakszövetségek jogállását, felügyeletét. A törvény értelmében a szakszövetségek alapszabályában biztosítani kell a demokratikus, önkormányzati elven alapuló működést és a tagok jogainak érvényesülését. Az országos szövetségekhez való közvetlen csatlakozás lehetősége a megyei és városi sportági szakszövetségek felszámolását, ezzel együtt az alapfokú versenyek, bajnokságok elsorvadását eredményezte. A sporttörvény értelmében egyre több régiós központ jön létre, melyek koordinálják egy-egy régió tevékenységét, segítik az országos szövetségek munkáját. 2. Létesítmények A legtöbb sportág művelése elképzelhetetlen megfelelő infrastruktúra nélkül. Egerben a legnagyobb létesítményfenntartó és üzemeltető az önkormányzat, annak intézményei és cégei: Egri Városi Sportiskola (EVSI), Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (EKVI) és Eger Termál Kft. Emellett az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rendelkezik jelentős sportlétesítményekkel, de a katolikus egyház, számos alapítvány és néhány magánvállalkozás is működtet sportpályákat. 2008-2013. között e területen az egri önkormányzat számos beruházást hajtott végre:  Tornaszoba-, sportudvar- vagy játszóudvar-fejlesztés történt lényegében az összes óvodában, és sikerült szinte mindegyik önkormányzati működtetésben lévő iskola (Pásztorvölgyi, Tinódi, Balassi, Lenkey, Hunyadi, Szilágyi, Kemény, Dobó) tornatermét vagy sportudvarát teljesen vagy részlegesen felújítani, vagy éppen zajlik a rekonstrukciója.  A felsővárosi sporttelepen található labdarúgópályák karbantartása évről évre komoly költségeket jelent az önkormányzat számára. Ugyanitt saját forrásból elkészült egy 1,5 m széles, közel 340 m hosszú rekortán futópálya.  A városi edzőcsarnokban és a birkózócsarnokban részleges felújítási munkálatokat végeztek el.  Önkormányzati tulajdonba került a Bem tábornok utcai volt honvédségi sportlétesítmény, amely új sportolási felületeket tud biztosítani a város lakói számára is. A 2013-as esztendőben a város önkormányzata ezen a területen megnyitotta és felvállalta egy műjégpálya üzemeltetését.  Szintén ezen a területen az EKVI tenisz- és strandröplabda-pályákat hozott létre, és üzemeltet sikerrel. Hosszú évek után rendeződött az érsekkerti teniszpályák sorsa: felújítva, stabil üzemeltetés mellett aktív sportélet kezdődött meg a területen.

2015. február 26.

36. oldal

 A strand területén TAO-forrásból, az EKF közreműködésével megoldottá vált a versenymedence téliesítése, így egész évben ki tudja szolgálni az úszókat, vízilabdázókat és búvárokat, de úszásoktatási és lakossági célokra is rendelkezésre áll.  A TAO-finanszírozásnak köszönhetően 2014. szeptember hónapban elkezdődött és jelenleg is tart a Kemény Ferenc Sportcsarnok (Sportcsarnok) rekonstrukciójának I. üteme, melyet a következő években újabb ütem követhet.  A Bárány uszoda felújítása évek óta napirenden van. Az egri vízilabda életnek köszönhetően ez a munka elkezdődhetett, ami a létesítmény leromlott állagán túl azért is nagyon lényeges, mert napi szinten - az egyéb látogatókon túl - 200 utánpótlás korú fiatal sportolását biztosította. A teljes rekonstrukció három ütemben valósul meg, hogy megfeleljen a Nemzeti Úszó - és Vízilabda Központ elvárásainak. Az első ütemben 21 méteresre szélesítik a jelenleg 17 méteres medencét, valamint a szabványoknak megfelelően 2 méterre mélyítik. A rekonstrukció TAO forrására az Egri Vízmű SC sikeresen pályázott. Az 535 millió forintba kerülő első ütemhez az önkormányzat 163,2 millió forintos önrésszel járult hozzá. Kétségtelen, hogy ez a beruházás új távlatokat nyithat a város úszó és vízilabda sportjában. Az első ütem 2015 nyarán zárul, amikor - ideiglenes működési engedéllyel - birtokba vehető a medence, a melegedő- és a tanmedence. Mindez úgy, hogy közben elkezdődik a második ütem megvalósítása, amelynek során megépül a többfunkciós kiszolgáló épületegyüttes.  A következő években a lehetőségekhez mérten a Szentmarjay Tibor Városi Stadion felújítása is elkezdődhet.  Az idő múlásával leromlott az EgriX extrém sportpark. Továbbá a Balassi Általános Iskola bezárt tanuszodája érezhetően hiányzik az úszásoktatásban. A szabadidősport fő bázisai, a szabadtéri pályák, parkok, játszóterek és kiszolgáló helyiségeik stb. állapotán és számán is javítani kell.  Az Egert észak-déli irányban átszelő kerékpárút déli szakaszából elkészült 2 km, és a belvárosi rehabilitáció keretében megújult a belvárosi szakasz. Az önkormányzat nagy reményt fűz egy 500 millió Ft értékű pályázathoz, amely északon és délen teljessé tenné ezt a kerékpárutat, és lehetővé válna a szomszédos települések kerékpárral történő elérése.  Az önkormányzat által jóváhagyott bérleti konstrukció hozzájárult ahhoz, hogy új tekepálya létesült a Felsővárosban. A fejlesztések ellenére Eger sportlétesítmény-ellátottságának témáját továbbra is napirenden kell tartani. A mindennapos testneveléshez szükséges infrastrukturális feltételek teljesítése a felmenő rendszerrel egyre sürgetőbb lesz. Egyrészt ez az állam és az önkormányzat közös feladata kell, hogy legyen, másrészt a jelenlegi rendszerben is vannak e szempontból tartalékok, amelyekkel kreatív szervezéssel és a logisztika támogatásával jobban lehet élni (pl. uszoda-, felsővárosi vagy Bem utcai sporttelep-használat). A sportlétesítmények használata továbbra is ellentmondásos: helyenként túlméretezett egyesületi igényeket szolgálnak ki, így a mindennapi sportolás, versenyzés biztosítása sokszor csak konfliktusok árán érhető el, ugyanakkor bizonyos időszakokban (pl. hétvégeken vagy nyáron) kihasználatlanok.

2015. február 26.

37. oldal

3. Óvodai és iskolai testnevelés, iskolai versenysport Eger óvodáinak nevelési programjában nagy hangsúllyal szerepel a testi fejlődés elősegítése, a gyermekek mozgáskészségének fejlesztése. Valamennyi óvoda a heti két alkalommal kötelező mozgásfoglalkozásokon túl mindennapos, játékos formában szervez testmozgást, megalapozva a 3-6 éves gyermekek egészségét. Az óvodák kedvezményesen vehetik igénybe úszásoktatás céljára a Bitskey Uszodát. Az óvodások száma 2014. év végén 1700 fő. A Lajosvárosban 2014-ben ovifoci pálya létesült. 2013. január 1-től az önkormányzati általános és középiskolák állami fenntartásba kerülésével a testnevelés is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) került, de az önkormányzat kötelező feladata maradt az iskolák által használt sportlétesítmények működtetése. Az egri önkormányzat e mellett továbbra is támogatja az alap- és középfokú diáksport bizottságok (ADSB, KDSB) munkáját, az általuk szervezett diákolimpiai versenyeket, az iskolai úszásoktatást, de az iskolai diáksport egyesületeket és -köröket (DSE, DSK) közvetlenül már nem áll módjában pénzügyileg támogatni. A fentiek miatt az új köznevelési törvényben szabályozott mindennapos testnevelés megszervezése nem önkormányzati feladat, de a létesítmények biztosításában, fejlesztésében továbbra is felelősség hárul a városra, szoros együttműködésben a KLIK-kel. Az iskolai versenysport javarészt a diákolimpia versenyrendszerét jelenti, az arra történő felkészülés a legfontosabb feladat. A diákolimpiákon a magyar diákok 19%-a (Egerben 21%-a) vesz részt, sportegyesületi, szövetségi keretek között 90 ezer 18 éven aluli magyar fiatal sportol, vagyis a diákok 6%-a (Egerben 20 ezerből 1500, vagyis 7,5%). Nagyszámú az igazolt versenyző a diákolimpián is. A városi szintű diáksport alapja az iskolai házibajnokság. Egy intézményben a sportági csoportok számát elsősorban a testnevelők sportági képzettsége és aktivitása határozza meg. Ezt befolyásolja az iskolai testnevelés feltételrendszere, a pénzügyi támogatás mértéke és az intézményvezetők segítőkészsége. Kiemelkedő eredmények születnek a diákolimpia versenyeken. Az egri iskolák jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyar Diáksport Szövetség eredményességi ranglistáján a Heves Megyei - már nem először - 7. helyezést ért el. Az általános iskolák között, Magyarországon a legeredményesebb, az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola, hiszen már háromszor nyerte el az I. helyezést. A Kemény Ferenc iskola mellett az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola is az országos elithez tartozik, a ranglistán - 2014. évben - elért 7. helyezésével. Az egri középiskolák közül az elmúlt tanévben, az Egri Dobó István Gimnázium volt a legeredményesebb. (2014. évben az általános iskolások száma 4700 fő, a középiskolások száma 9000 fő, a testnevelők létszáma az általános iskolában 55 fő, a középiskolában 70 fő) A diákolimpiák lebonyolítását (az illetékes szakszövetségekkel együtt) és az önkormányzat által megítélt pénzösszegek szétosztását az ADSB és KDSB szakszerűen irányítja. Az ADSB helyzete stabil, megítélése jó, a feltételek adottak a működéséhez. A KDSB is hiánytalanul teljesíti a saját versenynaptárában leírtakat, működése több megyével összehasonlítva jónak mondható.

2015. február 26.

38. oldal

4. Sport a felsőoktatásban A felsőoktatásban a verseny- és szabadidősportot országos szinten a Magyar Egyetemi- és Főiskolai Sportszövetség (MEFS) koordinálja, szervezi. A MEFS rendezi a Magyar Egyetemi Főiskolai Országos Bajnokságokat (MEFOB) és az országos versenyeket, mint a felsőoktatás legrangosabb sportrendezvényeit, továbbá a szabadidősport országos és regionális versenyeit, az Universitas Kupákat, de a nemzetközi versenyrendszerbe (téli és nyári Universiade, főiskolai világbajnokságok) is bekapcsolja az egri élsportoló főiskolásokat. Városunkban az EKF mellett az Egri Hittudományi Főiskola (EHF) működik, mint felsőoktatási intézmény. Az EKF-en a sporttevékenységet a Sporttudományi Intézet és az EKF Diák- és Szabadidő Sport Clubja szervezi. A nem testnevelés szakon tanuló hallgatók különböző lehetőségek között választhatnak: labdajátékok, túra, atlétika, úszás stb. Az általános testnevelés újbóli bevezetése a Természettudományi Kar szintjén 2008. szeptemberétől megtörtént, és tervben van összfőiskolai szinten történő bevezetése is, erre a felsőoktatási törvény is kötelezi az intézményt. Az EKF versenysportját a sportklubban működő szakosztályok (atlétika, - kézilabda, kosárlabda, röplabda és vízilabda - női-férfi egyaránt) képviselik. Csapataik többségében NBI-es vagy NBII-es színvonalat képviselnek, a férfi és női kézilabda, a férfi kosárlabda és férfi vízilabda csapatoknál eredményes együttműködés alakult ki a városi sportegyesületekkel is. Az országban egyedüli kézilabda csapat a női, mely teljes egészében a felsőoktatási intézmény keretein belül működik a hazai NB I/B-ben. A játékosok az intézmény hallgatóiból kerülnek ki. Ez a sportpolitika a későbbi visszaáramlást is biztosíthatja a sportágba, mivel a hallgatók nagy valószínűséggel az intézményből kikerülve is a sportágban maradnak, remélhetően majd egyre többen a városban és a megyében. Hasznos lenne együttműködési megállapodás létrehozása a várossal és a megyével anyagi támogatás nyújtásáról a letelepedés elősegítése érdekében. Az EKF és Eger önkormányzatának sportegyüttműködése jelenleg is folyamatos (csapatok támogatása, közös rendezvények, sportszakemberek képzése, uszoda- és egyéb létesítmény-használat). Eszterházy Károly Főiskola Sportirodájának feladatai 2013-ban az Eszterházy Károly Főiskola megalapította az EKF Sportirodát. A Sportirodának integráló egységként sokrétű feladatkört kell ellátnia. Egyrészt egy információbázis mindazoknak a főiskolai polgároknak és sportszakembereknek, akik képet akarnak kapni az intézményben zajló sportéletről, vagy aktívan be akarnak kapcsolódni. Feladata a szolgáltatásfejlesztés, és az ehhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátása, amibe a mintaprogramok beindítása ugyanúgy beletartozik, mint a más intézményi egységek által szervezett sportprogramok támogatása, minőségbiztosítása, vagy a hallgatók aktív részvételének elősegítése. A Sportiroda ezeket az információkat, programokat összegyűjti és kommunikálja minden érintett, de elsősorban a fő célcsoport, a hallgatóság felé. A Sportiroda célja:  az intézményen belül a különböző sporttal foglalkozó egységek munkájának összehangolása, köztük az információcsere elősegítése,  szabadidősport terén a hallgatói részvételi szám jelentős növelése,

2015. február 26.

39. oldal

 versenysport terén a részvételi szám és az eredményesség növelésének elősegítése, médiajelenlét erősítése,  a sportszolgáltatások fejlesztése, szélesítése, sportprogramok rendszeres szervezése,  a kommunikáció hatékonyabbá tétele a hallgatók, és a további érintett együttműködő partnerek felé. Fő feladatok:  Sportinformációs adatbázis létrehozása  Az integrált sportiroda összegyűjti az intézmény sportéletéhez kötődő információkat. A teljes körű információbázis alapvető előfeltétele a sikeres szakmai munkavégzésnek ugyanúgy, mint a hatékony kommunikációnak a hallgatók felé.  Sportrendezvények szervezése  A hallgatói sportszolgáltatások és mintaprojektek fejlesztése területén az integrált sportiroda, olyan sporttevékenységek megvalósulását kezdeményezi és valósítja meg, amelyek jelentős számú hallgatót mozgatnak meg, feltételei megvannak, vagy kialakíthatóak és működtetésük hosszú távon fenntartható.  Kommunikáció  Kialakítja és működteti a hagyományos és modern kommunikációs csatornákat, a rendszeresen sportoló hallgatók számának növelése érdekében. Az EKF a rendszeres szabadidős sportprogramokon túl szerveznek egészségnapokat, sportbörzéket, és kiemelten támogatják a hallgatók magas szintű sporttevékenységét is. Sportösztöndíjjal és mentori programmal (válogatott sportolók egyéni tanrenddel történő segítése) támogatja a magas színvonalon sportoló versenyzőket. Rendszeresek a különböző házibajnokságok, kollégiumi sportversenyek, és a más intézményekkel közösen szervezett sporttalálkozók. Az EHF hallgatói részére órarend szerinti, heti rendszerességű testnevelés órát tartanak. Versenysporttal nem foglalkoznak, csak szabadidős sportprogramokat szerveznek (túranapok gyalogosan vagy kerékpárral). Rendszeresek a különböző házibajnokságok kosárlabda és labdarúgás sportágakban, és más hittudományi főiskolákkal közösen is rendeznek mérkőzéseket, sporttalálkozókat. Az érseki palota kertjében szabadtéri sportpályákat hoztak létre, a szeminárium épületében kondicionáló termet alakítottak ki, ahol asztaliteniszezésre is van lehetőség. 5. Egri Városi Sportiskola, utánpótlás - nevelés Az Egri Városi Sportiskola (EVSI) 2001. évi megalapítása óta szolgálja a város utánpótlás nevelését és a város élsportját. Hagyományai mellett ezen rövid időszak alatt is kiemelkedő eredményekkel rendelkezik. 2009, ben 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben Magyarország legjobb sportiskolája címet nyerte el. Sportolói a korosztályos világversenyeken (ifjúsági olimpia, világbajnokság, Európabajnokság) érmes helyezéseket érnek el. A sportiskolai képzés fontosságát, létjogosultságát nem lehet vitatni. Az utánpótlásképzés városunkban elképzelhetetlen a Városi Sportiskola nélkül.

2015. február 26.

40. oldal

Az EVSI jelenleg 11 szakosztályt működtet: 1. asztalitenisz 2. atlétika 3. birkózás 4. floorball 5. judo 6. ökölvívás 7. kézilabda (leány, fiú) 8. kosárlabda 9. röplabda (leány, fiú) 10. shotokan karate 11.tájékozódási futás A szakmai munkáról és annak eredményességéről 37 szakképzett edző gondoskodik, 95 %-uk testnevelő tanári végzettséggel rendelkezik. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata jelentős erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti a sportiskolát. Az intézmény pályázati pénzekkel, jelentős TAO-s pályázati bevételekkel, rendezett tagdíjbevételekkel egészíti ki működési költségvetését. Külön kiemelendő az Egri Sportiskola Sportegyesülete, hiszen a sportegyesületben kiemelkedő országos és nemzetközi szintű eredmények születnek. A pályázatok területén bevételekre tesz szert a Sportegyesület, mely nemcsak a a működést segíti, de jelentősen hozzájárul a kiemelkedő eredmények eléréséhez. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az országos és nemzetközi versenyeken sikeresen szereplő sportolók száma. Jelenleg a Sportiskolában 65 válogatott sportoló sportol, közülük néhányan már eséllyel pályázhatnak a 2016-os olimpián való részvételre. Az Egri Városi Sportiskola képzési rendszere szoros összhangban áll a versenysportok és az élsportok céljaival, koncepciójával. Fontos szerepet játszik a sportolói életpálya modell kialakításában. Az elkövetkezendő időszak fontosabb sportiskolai feladatai:  A Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Programban való minél eredményesebb részvétel.  A Héraklész Bajnokprogramban való eredményes részvétel, intenzív tehetséggondozás.  A Csillagprogram lehetőségeinek kihasználása.  Minél több nemzetközi versenyen való eredményes részvétel.  Bővíteni a nemzetközi sportkapcsolatokat, az önkormányzat támogatásával a testvérvárosi sportrendezvényen való részvételt, illetve azok helyi megrendezését (kosárlabda, röplabda, kézilabda stb.).  Az atléták pályagondjainak, öltözőinek megoldása.  A kézilabda sportág lehetőségeinek bővítése (munkacsarnok építése).  Rendezvények szervezése, az utánpótlás nevelés és élsport területén is - több, mint fél évszázada - kiemelkedő teljesítményt nyújtó tájékozódási futás edzésfeltételeinek javítása (állandó öltöző, oktató, illetve képző bázis...). A városban az EVSI keretein kívül is folyik igen eredményes utánpótlás-nevelés különböző sportágakban (vízilabda, úszás, labdarúgás stb.), melyek legnagyobb értéke a sokoldalú sportolási lehetőség biztosítása a város fiataljai részére.

2015. február 26.

41. oldal

Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata a város sportolni vágyó fiataljainak bevonásával utánpótlás-nevelés támogatása. Ezen a területen az alábbi alapelveket, szempontokat szükséges figyelembe venni:  megfelelő szakmai, edzői háttér (képzések),  a szakosztályok milyen korosztályú és létszámú csoporttal dolgozzanak,  a szakosztályok részére biztosítani a megfelelő utánpótlás-nevelés működési feltételeit (versenyeztetés, edzés feltételeit),  törekedni a kiemelkedő országos és nemzetközi eredmények elérésére az utánpótlás versenyeken,  motiválni a fiatalokat, hogy minél nagyobb létszámban kapcsolódjanak be a város sportéletébe,  a tehetséges fiatalokat – a korosztályukat kinőve - tovább versenyeztetni az Egri Sportiskola Sportegyesületében,  fokozatosan bővíteni a sportiskola szakosztályainak létszámát a felmerülő igényeknek megfelelően. Az Egri Városi Sportiskola tevékenysége, az utánpótlás-nevelés, az iskolai testnevelés és a versenysport szorosan összefüggnek egymással. A sportkoncepció egyik legfőbb alapeleme a tehetségkutatás, a minél szélesebb körű kiválasztás, a tehetséggondozás, a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészülés.

6.Versenysportok, sportversenyek A terület helyzetét - jellegénél fogva - leginkább a versenyeredmények jellemzik, melyeket illetően nehéz a teljesség igényével értékelni: az egri sport zászlóshajójától, a vízilabdától és más csapatjátékoktól kezdve az atlétikán és tájfutáson át a küzdősportok legkülönbözőbb válfajáig hosszasan lehetne sorolni az eredményeket. E versenyekre való felkészülést és az azokon való részvételt az önkormányzat nem csak általános működési támogatás, hanem egyszeri, különtámogatás nyújtásával is igyekszik biztosítani. Erre példa Simon Ágnes sífutó támogatása annak érdekében, hogy a 2014. évi, Szocsiban rendezett, téli olimpiára kijuthasson. Sportdiplomáciai okokból, a „hazai pálya” előnyéért és a megfelelő infrastruktúra biztosításának képessége miatt a regionális, országos bajnoki fordulókon kívül a város rendszeresen ad helyet országos, Európa- és világbajnokságoknak és –különböző kupáknak. A versenyek megrendezését az önkormányzat anyagilag is támogatja, városmarketing és idegenforgalmi szempontok miatt is. Így vált a város paralimpiai fellegvárrá, ezért sikerült az elmúlt években visszatérően nemzetközi karate-, kerekesszékes vívó, illetve erőemelő-versenyeket rendezni, ezért is emelkedik Egerben az úszás, a vízilabda és a triatlon ázsiója. Ezek az események a felkészülés szempontjából is fontosak és kiemelik Eger városát az ország sport térképére. A jövőben megoldandó feladat az úszás, vízilabda stb. sportágak edzéseinek és táborainak megszervezése, összehangolása, mely komoly koordinációs munkát igényel.

2015. február 26.

42. oldal

7. Szabadidősport A szabadidős sport nem eredmény orientált, hanem főként kedvtelésből, az egészség megőrzését, a szabadidő hasznos eltöltéseként folyamatosan végzett sporttevékenység, testedzés. Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölt be, mely a munkaképesség megtartásán, javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység fontos eszköze. A lakosság széles rétege számára biztosítani kell az alapvető sportolási és rekreációs lehetőségeket. A sporttörvénynek és a Nemzeti Sportstratégiának megfelelően kiemelten kell kezelni a lakosság sportját, a szabadidősportot. Az egészséges életmód kialakításához elengedhetetlen a rendszeres sporttevékenység, a fizikai aktivitás, ehhez szükség van olyan egyesületekre, klubokra melyek szakembereik segítségével lehetőséget biztosítanak a lakosság számára, hogy megtalálják önmagukra nézve a legmegfelelőbb sportolási lehetőségeket. Napjaink embere mozgásszegény életformát folytat, hiányzik belőle a rendszeres sportolás, a szabadidő aktív eltöltésének kultúrája. Nem feledkezhet meg a város társadalmunk idősödő korosztályáról, hangsúlyozni kell a városban élő szenior korúak sportolását. A szakemberek segítségével ez a réteg is megtalálhatja korának és egészségi állapotának megfelelően űzhető sportágat. Ezáltal nemcsak az egészségük, hanem - megfelelő kellemes baráti közegben - a kedélyállapotuk is javulhat. Közkedvelt szabadidős tevékenységek a természetjárás, kerékpározás, teke, bowling, kispályás labdarúgás, futás, úszás, vízilabda stb. Fejlesztési lehetőségek:  a lakosság széleskörű tájékoztatása,  a megjelenő pályázatok hatékony kihasználása,  együttműködés országos szabadidős szervezetekkel,  célzott programok pl egészségügyi szűrés stb. A szervezet amatőr versenysport és szabadidősport közvetlen finanszírozása a lakosságnak nyújtott szolgaáltatásnak minősül, de sajnos sokan nem tudják megfizetni a sportolási lehetőségeket. Mivel a szabadidős szervezetek jellemzően versenyekben, rendezvényekben gondolkoznak, az amatőr szintű versenysportot érdemes támogatni, hiszen ez a szervezési rendszer biztosítja a rendszeresen végzett testmozgást. Eger város önkormányzata ezt a feladatot az egyesületek támogatásával látja el, de segíti a város polgárainak rendszeres testmozgási lehetőséghez jutását, törekszik különféle akciókkal felhívni a sportolási lehetőségekre a figyelmet. Az önkormányzat a szabadidős sport terén a különböző sportegyesületekkel együtt széles skálát, lehetőséget kínál a sportolni, mozogni vágyók számára.

8.Támogatások, elismerések Eger Önkormányzata komplex módon támogatja az egri sportéletet: sportszervezetek finanszírozásával, ingyenes létesítményhasználat biztosításával, úszásoktatás segítésével, ösztöndíjak és kitüntetések adományozásával, sportrendezvények szponzorálásával, valamint létesítmény-fenntartással és -fejlesztéssel.

2015. február 26.

43. oldal

Eger Város önkormányzata komoly anyagai forrásokkal támogatja a különböző sportegyesületeket, ezáltal Eger város sportéletét. Ezek nélkül valószínűleg a terület egyetlen szereplője sem tudna fennmaradni, például kisebb sportegyesületek működését már egy 100-150 ezer Ft összegű támogatás is lényegesen befolyásolja, de a költséges sportágak ugyanúgy jelentősen támaszkodnak az önkormányzati forrásra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy jelenleg az önkormányzati támogatáson, a látványcsapatsportok esetén a TAO-támogatáson, a tagdíjakon és – a meglehetősen alacsony – pályázati forrásokon kívül más bevételekre nem nagyon számíthatnak. Egy-két sportág esetét leszámítva a vállalkozói szektor jelenleg minimális szponzori támogatást tud nyújtani. Eger gazdasági erején felül a sport egyes területeinek fejlesztése csak külső források bevonásával lehetséges, ezért a további eredményesség érdekében a fenti arányok megtartása és a még kiaknázatlan külső források felderítése szükséges. Sportszervezetek finanszírozása A kiemelten támogatott szervezetek, amelyek egyrészt a legeredményesebb (kritérium: minél magasabb, lehetőleg első osztályú magyar bajnokságban, magyar kupában való eredményes részvétel, értékelhető teljesítmény nyújtása nemzetközi versenyeken), a legnépszerűbb (kritérium: igazolt sportolók száma) sportokat képviselik, és ahol szervezett az utánpótlás is. Ezek az alábbiak: 1. Egri Vízilabda Kft. - vízilabda 2. Egri Úszó Klub Sportegyesület - úszás 3. Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület – férfi kézilabda 4. Eszterházy Károly Főiskola Diák – és Szabadidősport Club – női kézilabda 5. Egri Sportcentrum Labdarúgó Sportegyesület - labdarúgás utánpótlás 6. Eszterházy Károly Főiskola – Eger – HÉSZ Sportegyesület - férfi kosárlabda 7. Egri Vasas Sportegyesület - birkózás 8. EGRI ÁFÉSZ Sport Club - asztalitenisz 9. Agria Röplabda Club Eger - női röplabda A fentieken túl az önkormányzat további 45 egyesületet támogatott a küzdősportoktól kezdve a modellezésen át a tekéig, melyek közül jelenleg az aerobic, atlétika, cselgáncs, karate, ökölvívás, ritmikus sportgimnasztika, sakk, tájfutás és triatlon emelkednek ki. Az önkormányzat által kiírt pályázaton további 16 szakosztály, egyesület, ép - és mozgássérült sportolója kapott támogatást. Kitüntetések, ösztöndíjak  „Pro Agria” szakmai díj (Eger testneveléséért és sportjáért),  Eger Kiváló Sportolója  Eger Város Jó Tanulója – Jó Sportolója  Diákolimpikonok elismerése: az országos diákolimpiákon és az országos szakszövetségi versenyeken, bajnokságokban országos 1-3. helyezést elért tanulók és felkészítő testnevelő tanáraik köszöntése  Kiemelkedő eredményt elért sportolók támogatása

2015. február 26.

44. oldal

Létesítmény fenntartása és fejlesztése Felsővárosi Sporttelep:  5 m magas és 130 m hosszú labdafogó háló megépítése a füves pálya mellett,  a sporttelep déli részén a műfüves pálya mögötti terület rendezése,  új öltöző, iroda, szertár kialakítása (MLSZ pályázat),  a sporttelep kerítésének felújítása (MLSZ pályázat). Szentmarjay Tibor Városi Stadion:  műanyag futópálya (6 sávos atlétikai pálya a kiszolgáló pályákkal),  főépület modernizálása, felújítása MLSZ pályázatból,  stadion felújítása 2017-ben induló létesítményfejlesztő kormányprogramban vagy MLSZ pályázaton Edzőcsarnok:  szigetelése, nyílászáró cseréje. Kemény Ferenc Sportcsarnok:  II. ütemben a felújítás folytatása TAO forrás bevonásával. Birkózócsarnok:  Felújításra került, de szükséges idén a nyílászárók cseréje a külső szigetelés, felújítás. Asztalitenisz Csarnok:  A Bem tábornok utcai épületegyüttes komplex sportcélú hasznosításával több sportág teremigénye oldható meg. Egyben a mindennapos testnevelés tárgyi és létesítmény feltétele is biztosított lenne. E területen kialakítható egy küzdősport centrum, és asztalitenisz csarnok is, ahol a megnövekvő igényeket ki lehet elégíteni, valamint edzőtáborok kiváló helyszíne lehetne. A Bem tábornok utcában megvalósuló komplexum a természeti sportok oktató bázisaként is szolgálhat.

9.Sportegészségügy Az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, ugyanakkor ez a törvény a megyei jogú városok számára is meghatározza a sportorvosi tevékenység támogatását. A sportegészségügyi ellátás fő feladatai közé tartozik - a repülést kivéve az összes sportolással kapcsolatos alkalmassági vizsgálat elvégzése, a versenyzési engedélyek kiadása, sportsérülések ellátása, gyógytestnevelésre utaltak vizsgálata, a sportorvosi ügyeletek szervezése, ellátása, illetve a rekreációt folytatók kivizsgálása, egészségi állapotának felmérése. Egerben a sportorvoslás, a sportorvosi szolgálat jelenleg egyéni vállalkozás keretein belül működik. Létszáma, felszereltsége, műszerezettsége, kapacitása a legalapvetőbb követelményeknek felel csak meg, legyen az bármilyen szintű, sporttal és testedzéssel kapcsolatos tanácsadási, ellenőrzési és egyéb feladat.

2015. február 26.

45. oldal

10. Képzés, kutatás A sportszakemberek (testnevelő tanárok, edzők, menedzserek, rekreátorok, animátorok, játékvezetők és versenybírók) létszámát tekintve Eger kedvező helyzetben van. Az EKF a sportszakember képzés regionális központjaként közel 65 éve, egyre bővülően biztosítja a városnak, Heves megyének és a régiónak a sportszakember utánpótlást: már több mint 4000 testnevelő tanárt és közel 3000 edzőt képeztek. Jelenleg testnevelő-edző, rekreáció szervezés és egészségfejlesztés, illetve sportszervező alapszak működik, de egyetemi szintű testnevelő tanárképzés is folyik, osztott és osztatlan formában is (eddig több mint 600 egyetemi szintű testnevelő tanári diplomát adtak ki). A sporttudomány területét érintő képzéseket az EKF kidolgozza és indítja (edzői és sportszakember átképzés, továbbképzés, testnevelő tanárképzés módszertani megújítása, szakirányú továbbképzési szakok.) Beindult a játék- és szabadidő szervező tanár - egyetemi második - szak, ami a jövőben szakirányú továbbképzés formájában működik. Felsőoktatási szakképzés indításán is szerepel a tervek között, úgymint wellness-menedzser, életmód szaktanácsadó, táborés eseményszervező, valamint sportújságíró, de a közeljövőben játékvezető-versenybíró képzés is indul kézilabda, kosárlabda, atlétika sportágakban, együttműködve a megyei és országos szakszövetségekkel. A szakosztályok számára fontos, hogy támogassák az aktív versenyzést befejező sportolók beiskolázását, az edzői fokozatok megszerzését. Ugyanakkor a megfelelő szakember-ellátottság ellenére elgondolkodtató, hogy az egyesületekben dolgozók zöme csak sportoktatói minősítéssel rendelkezik. Kevés a főfoglalkozású edzők, szakedzők száma. A sporttudományi kutatás az EKF-en folyamatos és magas színvonalú, a Sporttudományi Intézet regionális kutatóközpontként is működik, 2015-ben létrejön az Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont (EST), mely az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának interdiszciplináris kutatóközpontja lesz. A Tudásközpont fő célja:  Az emberi egészség megőrzését, helyreállítását, és fejlesztését szolgáló régiós kutatások.  A kutatási eredmények felhasználása a régió intézményeiben, intézeteiben, vállalkozásaiban és szakosztályaiban stb.  Sportsérülések megelőzése, kezelése, rehabilitálása, kapcsolódó módszerek kidolgozása.  A lakosság egészségmegőrzésének, egészségfejlesztésének ösztönzése.  Innovatív, partnerségi együttműködés önkormányzatokkal, kistérségi társulásokkal és szervezetekkel.  Az egészséggel, életmóddal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása (vizsgálat, tanácsadás, oktatás stb.) A kutatóintézet több kutatócsoporttal dolgozik, melyek kutatási és szolgáltatási profilja a következő: (Lásd mellékletben.) 1. Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport 2. „Egészség-Tudás” kutatócsoport 3. Sport – fittség – egészség kutatócsoport

2015. február 26.

46. oldal

EKF SI-ben és az EST-ben dolgozó tudományos fokozattal rendelkező tanárok száma egyre bővül, tudományos fokozattal, minősítéssel (PhD) jelenleg tízen rendelkeznek az intézetben, a habilitált oktatók száma kettő. Nemcsak Eger, de az egész nemzet sportéletének kuriózuma a Sportmúzeum. A múzeumot - a 2012-ben bekövetkezett haláláig gondozó - alapító Székely Ferenc örökségét sikerült továbbvinni. Az alapítvány sikeres pályázattal (interaktív elemek beépítésével) erősítette meg a kiállítás vonzerejét, és az új vezetés folyamatosan keresi a fejlesztési lehetőségeket. 2013-ban a 20 éves fennállását ünneplő intézményben új terem nyílt tájfutók és öttusázók ereklyéiből. A vezetés széles körű kapcsolatrendszert tart fenn, a MOB-tól a helyi iskolákig minden releváns szereplővel együttműködik.

11. Sportturizmus, nemzetközi sportkapcsolatok Eger városmarketing koncepciójához csatlakozva erősíteni kell, hogy a sportturizmus az idegenforgalom szerves részeként fejlődjön:  A sportturizmus és a nemzetközi sportkapcsolatok fejlesztése jelentős lehet Eger város idegenforgalmában. Az egri sport nemzetközi kapcsolatai jelentősek, szerteágazóak. Célravezető az ésszerű, sportszakmai szempontból hasznos, költségtakarékos külföldi kapcsolatok támogatása.  Az EKF Sporttudományi Intézete, valamint a GTK és a város a sportturizmus fejlesztéséhez a megyében és Egerben beadandó turisztikai pályázatokban, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében (attrakciófejlesztés, szálláshelybővítés, keresletkutatás, stb) együttműködnek.  További együttműködés szükséges a turisztikai kutatásokban és sportturisztikai rendezvények szervezésében és lebonyolításában.

2015. február 26.

47. oldal VI. Feladatok

1. Sportirányítás A városhoz kapcsolódó rendezvényeket, melyeket a megyei sportági szövetségek rendeznek, támogatni szükséges (pl. tájfutó EB, VB stb.). Eger város szolgáltató típusú sportirányításra törekszik, ami nem hatalmi szerv és nem a finanszírozás egyedüli bázisa. Segíti a sportot, információkat és képzési lehetőségeket biztosít. A szükséges új finanszírozási rendszer kiépítéséhez megkezdődött az elemző, tervező, végrehajtó munka. Az elméleti és szakmai alapok biztosítottak egy jó középtávú sportprogram végrehajtásához. A város a jelen sportkoncepció kialakításához, valamint a város sportéletének más kérdéseit érintő döntések kidolgozásához kikéri, és figyelembe veszi az egyesületek, a sportvezetők és versenyzők véleményét, javaslatait. Növelni érdemes azok számát, akik a különböző országos szövetségekben, tanácsokban, ligákban képviselik a város érdekeit. A cél, hogy számuk növekedjen, mert ugyan napjainkban új sportágak, új szövetségek alakulnak, azonban folyamatosan fogynak az élsportban résztvevők. Olyan sportkapcsolatokat kell kialakítani, melyek révén a város, az egyesületek vezetői megismerhetik más városok sportirányítási rendszerét, felépítését, működését, finanszírozási módszereit. Megállapodásokat, együttműködési szerződéseket kell kötni a civil szervezetekkel, amelyek a város él- és szabadidősportjának, valamint utánpótlás nevelésének fejlesztésében jelentős szerepet játszanak, és be kell vonni őket a döntéselőkészítésbe. A döntések meghozatalánál vegyenek részt az előkészítő munkában. Az információs csatornák minél szélesebb skáláját kell alkalmazni a szabadidősportrendezvények propagálásánál. Az állami pénzeszközökhöz való hozzájutás érdekében az egyesületeket, intézményeket folyamatosan el kell látni pályázati információkkal, ennek megfelelően a sportvezetőket fel kell készíteni a pályázatok színvonalas elkészítésére.

2.Létesítmények A sportélet egésze szempontjából döntő a létesítmények állagának megóvása, tervszerű, a kor követelményeinek megfelelő, a lakosság igényeit is figyelembe vevő, folyamatos fejlesztése. Törekedni kell arra, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények megőrizzék eredeti funkciójukat, és növekedjen szolgáltatási színvonaluk. Ugyanakkor gond a TAO forrásból fedezendő feladatok megvalósításához a 30 % önerő biztosítása. További állami segítség szükséges. Tervezett feladatok: 1) A Bárány-uszoda teljes rekonstrukciója 3 ütemben történik, hogy megfeleljen a Nemzeti Úszó- és Vízilabda Olimpiai Központ elvárásainak. 2)   

Felsővárosi Sporttelep: a sporttelep déli részén található terület rendezése, új öltöző, iroda, szertár kialakítása (MLSZ pályázat), szabadtéri kondipark kialakítása,

2015. február 26.

48. oldal

 a sporttelep kerítésének felújítása (MLSZ pályázat),  egy kisméretű (20 x40 méter) és egy nagyméretű (72 x 111 méter) műfüves pálya megépítése (MLSZ pályázat). 3)   

Szentmarjay Tibor Városi Stadion: műanyag futópálya (6 sávos atlétikai futópálya kiszolgáló pályákkal), a főépület modernizálása, felújítása (MLSZ pályázat), a 2017-től várható stadionfejlesztés előkészítése, tervezése.

4) Kemény Ferenc Sportcsarnok 2014-ben megkezdett felújításának folytatása (TAOforrásból). 5) Az érsekkerti Edzőcsarnok szigetelése, fűtés korszerűsítése. 6) Szabadtéri kondiparkok kialakítása (Felsővárosban, Lajosvárosban és a Városi Stadion területén). 7) Kézilabda munkacsarnok TAO-forrásból történő megépítése lehetőségének vizsgálata a Bem tábornok utcában (a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése céljából), illetve a volt „Dohánygyári” salakos pálya területén. 8) Lajosvárosi sporttelep birtokba vétele és annak fejlesztése. 9) A volt Egrix-Egal ingatlanokban tervezett EX Park központ ifjúsági, kulturális, sport és szabadidő funkciót is elláthat majd. Ennek érdekében az önkormányzat a pályázó, Dr. Bátorfi Agria Kerékpár és Triatlon Klubbal együttműködik. Nyertes pályázat esetén a létesítmény színesíti majd a város tömegsport kínálatát, alkalmas lesz a versenyzők számára edzési lehetőségek megteremtésére, a mindennapos testnevelés keretében az iskolai kihelyezett testnevelés órák megtartására, valamint hazai és nemzetközi sportversenyek megrendezésére is. A sport és szabadidő tevékenységhez egy egészségmegőrző kardió fitneszterem, illetve szabadtéri, fedett extrém biciklipálya kapcsolódik majd. 10) Street-ball- és strandröplabdapályák létesítése a különböző városrészekben. 11) A kerékpárút-hálózat bővítése, a meglévő utakon kerékpársávok kijelölése. 12) Állandó jégpálya létesítése vagy mobil jégpálya biztosítása. 13) Nemzeti Úszó és Vízilabda Központ létrehozása. 14) Iskolai sportudvarok rendbetétele, felújítása. 15) A tájékozódási futással foglalkozó sportszervezetekkel és oktatási intézményekkel együttműködve, részükre az iskolai, szabadidő és verseny/élsportot szolgáló oktatási képzést biztosító és egyben klubhelyiségként is használható tér kialakítása.

3. Óvodai és iskolai testnevelés, iskolai versenysport Óvodai szinten a legfontosabb feladat minden egri óvodában tornaszobát és sportudvart biztosítani, ezen túl pedig beszerezni a kötelező eszközjegyzék testneveléssel kapcsolatos eszközeit.

2015. február 26.

49. oldal

A Magyar Úszó Szövetség „Minden gyermek tanuljon meg úszni!” programjának ajánlása alapján, az Egri Úszó Klub Sportegyesület regionális központ szerepére és a MÚSZ által e célra nyújtott támogatásra alapozva a város megteremtette a feltételeit annak, hogy minden 6 éves, iskolába készülő gyermek térítésmentesen tanuljon meg úszni. Az így megtanított gyermekek közül aztán – szakmai javaslatok és/vagy személyes preferenciák szerint – bizonyosan sokan folytathatják majd sportpályafutásukat a különféle egri vizes sportklubokban (úszás, vízilabda, búvárúszás, triatlon). A programot felmenő rendszerben támogatni szükséges. Az iskolai testnevelés és diáksport fejlesztésének kulcsa a korosztály fogékonyságában, természetes mozgásigényében rejlik. Ráadásul a gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatású a felnőttkori sportolási hajlandóságra. Egerben mintegy 20 ezer diák nagy többsége kizárólag iskolai testnevelési órán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon sportol. Ott jelennek meg tehát a jövő sportolói, sportbarátai, ott kell megalapozni a motoros képességeket, tudatosítva a tanulókban a sportos, egészséges életmód fontosságát. A kötelező testnevelési óra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő kondíciójának megteremtése, miközben a diáksportfoglalkozások rekreációs célokat is szolgálnának. Stratégiai célok az iskolai testnevelésben és sportban:  a közoktatásban résztvevő tanulók egészségi állapotának, edzettségi szintjének fokozása,  az iskolák higiéniai színvonalának biztosítása,  a mindennapos testnevelés infrastrukturális feltételeinek biztosítása felmenő rendszerben,  a káros szenvedélyek csökkentésének támogatása (a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum bevonásával),  az egészséges óvodai-iskolai étkezés biztosítása,  sporttehetségek kiválasztása és irányítása a versenysport felé,  rendszeres, sikeres és tömeges diákolimpiai részvétel. Az iskolai testnevelésben hosszú távra biztosítani kell a mindennapos tanrendi testnevelés infrastrukturális és szakmai feltételeit. Mivel a diákok nagy része kizárólag, az iskolában sportol, szükséges, hogy a tanóra keretében az egész életre szóló sportolási igényt is megalapozzák. A tanulók szeressék meg a sportot, és tudatosuljon bennük az egészséges életmód fontossága, az egészség értéke. Középtávon célszerű a délutáni rekreációs sportlehetőségek bővítése, amelyre az iskolákat ösztönözni kell, a tankerületi igazgató segítségével. Eger kiemelkedően jó létesítményekkel rendelkezik az úszásoktatás általánossá tételére, még az EU-s normákat tekintve is. A tanórák minőségének javításához a tematikát megújítva, a testnevelőket fel kell készíteni az új tartalom oktatására, illetve anyagilag is motiválni szükséges őket. A jelen helyzetben ez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozik, ezért a kapcsolat építése ebben az irányban fontos az önkormányzat számára is.

2015. február 26.

50. oldal

A tanórán kívüli diáksport a környezeti hatások, és társadalmi ösztönzés hiánya miatt háttérbe szorult. A tanulók kötelező óraszámának meghatározása, és az iskolai tanórakeretek csökkenése miatt ráadásul egyre kevesebb idő jut a sportra a heti kötelező testnevelés órákon kívül. Az általános iskolák napközis idejében nyílik lehetőség a tanulók szervezett keretek közötti sportolására, de ennek megszervezése is elég nehézkes. A tanórán kívüli diáksport sok esetben a hagyományos sportköri foglalkozást jelenti, bár néhol a sportági képzést is. Kívánatos, hogy a tanulók rendszeres testmozgására iskolai keretek között is legyen lehetőség. Az iskola adottságainak figyelembe vételével szükséges legalább évfolyamszinten megszervezni a sportdélutánokat. Ezek az időszakok alkalmasak az iskolai évfolyambajnokságok megrendezésére, a tanulók játékos foglalkozásaira is. Esélyt kell adni az iskoláknak, hogy szabadon gazdálkodhassanak a sportra használható időkerettel. Ezáltal lehetne ösztönzést adni a délutáni sport megszervezésére. Háttérbe szorulnak a szabadban végezhető tevékenységek, a természetjárás, a tájfutás, a téli sportok (korcsolya, szánkó, sí). Ezek hétvégi tevékenységek, mégis sok iskola szervezett természetjáró csoporttal rendelkezik, és vannak iskolák, ahol a tájfutást is fontosnak tartják. Szükséges, hogy a lehetőségekkel élhessen valamennyi egri iskoláskorú gyermek, főként azok, akik nem aktív sportolók, önállóan nem tudnak sportolni, nem tudják hasznosan eltölteni idejüket az iskolán kívüli időszakban. Javaslatok a köznevelési intézmények számára (az önkormányzat és a KLIK együttműködésével):  az intézményvezetők által folyamatosan ellenőrizni a DSE/DSK működését,  az alapsportágakban (atlétika, úszás) valamint a labdajátékokban ösztönözni a diákolimpiai részvételt,  támogatni a szünidős, szabadidős programokat (sporttábor, vízitábor, sítábor, stb.),  a korábban - a sportegyesületek és az iskolák között - jól működő kapcsolatrendszert megerősíteni. 4. Sport a felsőoktatásban Az alábbi területeken a város sportszereplőinek és az EKF-nek az együttműködést erősítenie szükséges:  Az önkormányzat és a főiskola gazdasági teljesítőképességére tekintettel, időről-időre közösen át kell gondolni a kiemelt és mindkét fél által támogatott klubok finanszírozását, hogy erőn felüli vállalásokra ne kerüljön sor.  A testnevelő-edző alapszakos, testnevelő tanár mesterszakos, sportszervező, rekreációszervező és egészségfejlesztő szakos hallgatók számára lehetővé kell tenni gyakorlati képzést a városi egyesületekben és a városban rendezett sporteseményeken.  A város verseny- és szabadidős sportegyesületeinek, sportolóinak jobban ki kell használni a főiskola kutatóintézeteinek labor- és tudásbázisát, valamint életmód-szaktanácsadási potenciálját.  Érdemes átgondolni a közös sport-infrastruktúrafejlesztést.  Az egri élsportolókat motiválni kell testneveléssel-sporttal kapcsolatos képzés elvégzésére a főiskolán.  Segíteni kell a főiskolára kerülő sportolók versenyeztetését a város és a főiskola

2015. február 26.

51. oldal

egyesületeiben.

5.Utánpótlás-nevelés Az utánpótlás-nevelés a versenysport speciális ágazata, melynek feladata az utánpótláskorú sportoló felkészítése, versenyeztetése. Az eredményes felnőtt versenysport megteremtésének alapja az utánpótlás-nevelés, amely biztosítja az egymás után következő generációk közötti folytonosságot a sportban, valamint keretet biztosít a tehetséges sportolók kiválasztásáshoz. Az utánpótlás nevelésben - fent említetteken kívül - sokkal fontosabb feladat az abban résztvevő fiatalok egészségi és edzettségi, valamint pszichikai állapotának javítása, illetve a sporttevékenység során a pozitív erkölcsi normák, tulajdonságok kialakítása. Eger város önkormányzata kiemelten fontos feladatának tekinti a sportegyesületi, sportiskolai keretek között folyó utánpótlás-nevelés támogatását. Fő célja az utánpótlás-korú sportolók számának növelése, hogy ezáltal egy egészségesebb, sportosabb, munkaképesebb ifjúságot neveljen fel a társadalom számára. Ahhoz hogy ezen célok megvalósuljanak, erősíteni kell a kapcsolatrendszert az iskolaiés a diáksporttal, hiszen a sportegyesületek, sportiskolák innen merítenek utánpótlást, valamint szükség van Eger város versenysportjának kiemelkedő példaképeire, akik kitűzött célként jelenhetnek meg a fiatalok előtt.

6.Versenysportok, sportversenyek Eger városa sportolóin keresztül is méltán ismert az országban, a nemzetközi versenyeken született eredmények a legjobb mutatók. A sporttal kapcsolatban gyakran jelenik meg Eger neve az országos médiában, kiemelkedő sikerek, illetve a nemzeti bajnokságokban hétről-hétre elért eredmények révén. A nemzetközi szintű versenysportban (vízilabda, ökölvívás, birkózás és karate) évről évre eredményesen szerepelnek a város sportolói. Örömteli tény, hogy részt vehettek egri sportolók a londoni és szocsi olimpián. A csapatsportágak hetente több ezer ember szórakozását, kulturált kikapcsolódását biztosítják. Kiemelkedő a vízilabda, a férfi és női kézilabda és a férfi kosárlabda sportág népszerűsége, nézettsége. A rendszeres programot biztosító országos bajnokságokon kívül az előző években rendeztek Egerben jelentős nemzetközi versenyeket is (pl. karate EB és VB; víz alatti hoki VB; vízilabda Final Four, erőemelő VB stb.). Fontos cél, hogy a sportlétesítmények fejlesztésével városunkban egyedi, kiemelkedő, országosan vagy nemzetközileg is nagy érdeklődésre, nézettségre számot tartó sportesemények kerüljenek megrendezésre. Mindezek hozzájárulnak a város és sportja jó hírének további öregbítéséhez, eredményességének fenntartásához, javításához, az érintett sportág népszerűsítéséhez, továbbá a lakosság sporttal kapcsolatos magatartásának, véleményének pozitív megváltozásához. A város a jövőben a sportegyesületekkel, a sportélet képviselőivel összefogásban közösen megvalósít olyan sportnapot, mely közvetlenül befolyásolja a fiatalok sport iránti attitüdjét.

2015. február 26.

52. oldal

7. Szabadidősport, rekreáció Egerben különösen fontos a turizmus, bővül az egészségturizmus, benne a gyógy-, wellness- és sportturizmus is, de ez és a város sporteredményei direkt módon nem hatnak a városlakók többségének egészségére, nem adnak megoldást a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Így a tömegsportnak és a rekreációnak, azon belül a mozgásos rekreációnak kiemelt helyet kell kapnia Eger sportéletében, jól behatárolható cselekvési programmal és teljesíthető, de kényszerítő hatású ütemtervvel. A rekreáció fogalma (latin recreare = újraalkotás) a szabadidő eltöltésének kultúrájaként terjedt el, de komplexebben értelmezve az egészség megőrzése, fejlesztése, a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét (well-being), a minőségi élet megteremtését szolgálja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményezi. Eredeti (szociológiai) értelmezésében a munkavégző képesség helyreállítását, újratermelését tekintették elsődleges feladatának. Mindezek értelmében a rekreációt az életminőség tanának, életminőségtannak is nevezik. A rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és -képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. A tevékenység jellegének és eszközének megfelelően szellemi és mozgásos rekreációt különböztetünk meg. Fontos megjegyezni, hogy sok esetben nem lehet határozott vonalat vonni e tevékenységek között. A mozgásos rekreációt a versenysporttól az különbözteti meg, hogy célja nem az öröklött adottságok felső határáig történő teljesítmény fokozása, hanem a jó közérzet, az egészséges állapot és kikapcsolódás elérése. A rekreáció módszertanának egyik központi témája a különböző korú emberek számára nyújtható rekreációs tevékenységek kidolgozása és alkalmazása, ugyanis az embert életútja teljességében kell figyelembe venni. Hosszabb távra két cél jelölhető ki:  lényegesen növelni kell az egész lakosság körében azok számát, akik élettani szempontból kellő gyakorisággal, időtartamban és intenzitással sportolnak, akár szervezett, akár nem szervezett keretek között,  hasznos szabadidő eltöltési lehetőséget támogatni kell. További általános feladatok:     

a lakosság egészségi állapotromlásának megakadályozása, a foglalkozási ártalmak ellensúlyozása, a káros szenvedélyek elleni harc, a szabadidő hasznos, fizikailag is aktív eltöltése, fiatalon meg kell ismertetni az egészség, a testmozgás, az edzettség értékét, és megszerettetni a mozgást és az aktív életmódot.

2015. február 26.

53. oldal

Konkrét feladatok a tömegsport és a rekreáció területén: 1.Rekreációs Fórum megalakítása  az Egerben működő rekreációs szervezetek összegyűjtése, koordinálása, a rekreációs és szabadidősport szervezeti formáinak korszerűsítése,  a város rekreációs lehetőségeinek összegyűjtése korcsoportok szerint, az eredmények publikálása,  Életviteli és Rekreációs Klub megalakítása, működtetése,  Rekreációs Napok szervezése (lakosság, vállalat, intézmény stb. rekreációs eseménye szűréssel és egészségfejlesztési tanácsadással egybekötve). 2. A városi létesítményhelyzet javítása, a városrészek eltérő létesítményellátottságának kiegyensúlyozottabbá tétele  a futás, a gyaloglás és a kerékpározás népszerűsítése és az infrastrukturális fejlesztéseknél előnybe helyezése,  a város cégeinek, intézményeinek bevonásával a sportolásra alkalmas közterületek (kerékpárutak, grundok, játszóterek) felújítása, városi rekreációs park, illetve városrészi sportcentrumok kialakítása,  az EKF létesítményeinek és sportszakembereinek hatékonyabb bevonása a város szabadidősportjába. 3. Szervezetek és tevékenységek ösztönzése, támogatása  a helyi lakosság ösztönzése az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények jobb kihasználására,  a város és környéke természeti adottságainak kihasználása, a természetjáró szakosztályok munkájának népszerűsítése,  szabadidős versenyek megrendezésének (pl. strandröplabda, -foci, -vízilabda) ösztönzése és segítése a nyári időszakban,  a téli sportolási lehetőségek megteremtése (korcsolyapálya kialakításával, városi síbajnokság megrendezésével),  hagyományos városi tömegsportrendezvények tovább-szervezése (Barokk Futóparádé, Kihívás Napja, 1848 méteres futás, Bitskey Uszoda születésnapja stb.),  a fiatalok táboroztatásának támogatása,  a világszínvonalú egri szeniorsport (úszás, vízilabda, tájfutás, atlétika) támogatása,  a nyugdíjas korosztály számára olcsó sportolási lehetőségek biztosítása (természetjárás, tánc, tai-chi, gimnasztika, kerékpározás, úszás stb.).

8. Esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők sportja A sporttörvény kiemelt helyen foglalkozik vele, támogatja és segíti a fogyatékkal élők sportéletét. Sportolásuk több célt érhet el. Egyrészt az egészségi fok megőrzésében van szerepe, másrészt a személyiség fejlődését is pozitív irányba befolyásolja, de jelentős a társadalmi beilleszkedést elősegítő, az életminőséget javító funkciója is.

2015. február 26.

54. oldal

A fogyatékkal élők sportjának jelentős színterei: a terápiás hatású sportfoglalkozások, és a rendszeresen, versenyszerűen végzett sporttevékenységek (pl. országos bajnokságok, Paralimpia, Speciál Olimpia stb.). Míg az elsőben a városi egészségügy feladatai az elsődlegesek, addig a másodikban a sportirányítás és a fogyatékkal élőket képviselő egyesületek, érdekvédelmi szervezetek, a civil szféra szerepe a hangsúlyos. A sajátos nevelési igényűek testnevelése iskolai szakmai feladat, megvalósításáért a jövőben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a tankerületi igazgatók és az iskolák igazgatói a felelősök. Eger város önkormányzata együttműködik a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, melynek keretében nemzetközi és világversenyeket rendeznek Egerben, kerekes székes asztalitenisz, judo, úszás, csörgőlabda, vívó és erőemelő sportágakban mozgáskorlátozott sportolók részére. Konkrét feladatok:  El kell végezni az igény- és helyzetfelmérést, részben a már meglévő adatok, részben az igénylőket összefogó civil szervezetektől nyert információk alapján.  A gyógyító célú sportot továbbra is támogatni szükséges (pl. pályázatokkal).  Segíteni kell a városban működő, fogyatékkal élőket összefogó egyesületeket, szervezeteket abban, hogy a tevékenységüket, érdekeiket eredményesen tudják szervezni és képviselni.  A sajátos fejlesztést igénylők (benne a fogyatékkal élők) sportjához segítséget kell nyújtani oly módon is, hogy a városi sportlétesítményeket kedvezményekkel vehessék igénybe (pl. Bitskey Aladár uszoda, strand, sportcsarnok stb.).  Biztosítani kell a létesítmények fizikai és kommunikációs akadálymentesítését.  Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében ún. „nyitott sportpálya” biztosítása annak érdekében, hogy - minél szélesebb körben használható - lehetőséget kapjanak a sporttevékenység kiteljesítésére, szélesítésére.

9. Támogatások Egyértelművé kell tenni a támogatást, elosztást. Nem célszerű szétaprózni a sportra fordítható összeget, indokolt azt a kiemelt területekre fordítani. A kiemelten támogatott városi sportszervezetek körét évente felül kell vizsgálni, a sporteredmények és - elsősorban az utánpótlással - végzett munka tükrében. Ez a sportszakmai feladatokért felelős Bizottság kompetenciája, az éves önkormányzati költségvetés elfogadása után. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a sportra fordított összegek felhasználásának ellenőrzésére, a sportszervezetek gazdálkodásának jogszerűségére. A jövőben is biztosítani kell az esélyegyenlőséget, lehetővé kell tenni a szelektív fejlesztést, ösztönözni és segíteni kell a szponzori kör bővítését.

2015. február 26.

55. oldal

10. Sportegészségügy A városban egy sportvizsgáló bázis szükséges, amit az önkormányzat az Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézetével közösen oldhat meg. Itt a kutató, a sportorvosi jellegű munka mellett fittségvizsgálat, a szabadidő-, rekreációs- és versenysport terhelésdiagnosztikai hátterének kialakítása, biztosítása, a sportági kiválasztás elősegítése, sportágspecifikus spiroergometriás terhelési protokollok kidolgozása, terhelési zónák hatásainak vizsgálata, az edzés optimalizálása és hatékonyságának ellenőrzése és életmód-szaktanácsadás is folyhatna. Ehhez már rendelkezésre áll az EKF-en a Sportdiagnosztikai és terhelés-élettani labor, de ennek bővítése fontos jövőbeni feladat. Így lehet hatékony a verseny-, az utánpótlás- és a rekreációs sportban tevékenykedő sportolók, edzők, szakemberek munkája, hiszen kiemelkedő eredmény ma már csak a sportegészségügy hathatós segítségével érhető el. Konkrét feladatok:  Országos, megyei, városi és főiskolai támogatással egy sportegészségügyi centrumot kell létrehozni és működtetni a városban, amely pályázati forrás bevonásával lehetséges.  A személyi és tárgyi feltételek bővítése sürgős és elengedhetetlen feladat (EKG, ultrahangkészülék, sportélettani laboratórium, terheléses vizsgáló stb.).  A sportegészségügy kapcsolatrendszerét ki kell bővíteni.

11. Képzés, kutatás, Sportmúzeum Az Egerben tevékenykedő sportszervezetek vezetőinek, illetve a KLIK vezetésének ösztönöznie kell a gyakorló edzők és szakpedagógusok szakmai megújulást hozó képzését, továbbképzését elsősorban az EKF Sporttudományi Intézete. Az Eszterházy Károly Főiskola tudásközpontjai, és tudásbázisa rendelkezésre áll a Sporttudomány területén. A Sportmúzeum középtávú programját az alábbiak szerint lehet összefoglalni:  a gyűjtemény rendszerezése, gazdagítása (pl. a londoni olimpia fáklyája, magyar formaruhája), az Olimpiai Park további szobrokkal való bővítése,  beszélgetések, rendkívüli osztályfőnöki, testnevelési órák tartása, nem csak egri, hanem környékbeli osztályoknak is: sportvezetők, edzők, sportpszichológusok, ismert sportolók, egri paralimpikonok, olimpiák története,  segíteni a főiskolai hallgatók diplomamunkájának, egyéb dolgozatának készítését,  kiállítás létrehozása egri paralimpikonok relikviáiból.

2015. február 26.

56. oldal

12. Sportturizmus és városmarketing A város sportja és a média kapcsolata A városi sportrendezvények egyik fontos szerepe a közönség szórakoztatása. Ezt a lakosok a tömegsport rendezvényeken való részvétellel saját fizikai teljesítményük révén, a versenysport tekintetében pedig általában mint külső szemlélők, szurkolók élik meg. Mindkét esetben szükség van az esemény megfelelő előzetes hírverésére, illetve igény van az eredmények utólagos megismerésére, a különféle nyilatkozatok közlésére. Erre a városban a lehetőségek adottak, a televízión, rádión, írott sajtón és az interneten keresztül. Az Eger Városi TV külön műsoridőben foglalkozik a sporttal, lehetőség van képújságon keresztül is a kommunikációra. A Heves megyei Hírlap,, mint napilap rendszeresen beszámol a sportvonatkozású hírekről. Eger sportéletéről a www.agriasport.hu városi honlap is tájékoztat, ahol összegyűjtött, rendszerezett formában megtalálható a sportot érintő valamennyi információ. Erre a jövőben is szükség van, hiszen fontos információforrás a támogatók igényeinek kielégítése szempontjából is, illetve újabb szponzorok könnyebb felkutatása érdekében. Az utánpótlás sportolók és a diáksportban résztvevők számára a médiákban való szereplés egyben a teljesítményük elismerését is jelenti. A versenysport tekintetében a médiával való kapcsolat jelentős reklámértéket képvisel. A város idegenforgalmi, turisztikai fejlesztése tekintetében az ebben rejlő lehetőségek korábbinál nagyobb mértékű kihasználása lenne indokolt.

2015. február 26.

57. oldal

VII. OPERATÍV FELADATTERV A CÉLOK, FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA 1. Iskolai testnevelés és sport  A tanulók minél nagyobb számban és minél több alkalommal vegyenek részt szervezett formában a testnevelés órákon, iskolai sportfoglalkozásokon, úszásoktatáson, házi bajnokságokon és városi sportrendezvényeken.  A városi sportiskola, a városi diáksport bizottságok állítsák össze az éves városi diáksport eseménynaptárt. Az említett szervezetek gondoskodjanak a diáksport eseménynaptárban szereplő rendezvények megszervezéséről és lebonyolításáról.  Támogatni kell a szünidős, szabadidős programokat, táborokat (sítábor, vízitábor, turisztika tábor, sporttábor).  A várostól kapott támogatásokat, azok felhasználását ellenőrizni szükséges.  Az egyesületek, az iskolák, és a sportiskola kapcsolatrendszerét tovább kell javítani, meg kell erősíteni.  Erősíteni kell a városi úszásoktatás egységes rendszerét, a korábbi hagyományokra és tervekre építve.  A Bitskey Aladár uszodában működő óvodai úszásoktatás szakmai tevékenységét, hatékonyságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni és azt továbbra is kiemelten támogatni szükséges.  Az önkormányzat a lehetőségek figyelembevételével továbbra is támogatja és segíti az iskolai sporttevékenységet, az iskolai sportkörök, valamint a városi diáksport tevékenységét, működését. 2. Városi Sportiskola  A városi sportiskola keretein belül történő változásokat, a működtetett szakosztályokat, sportágakat érintő döntéseket a Városi Sportiskola igazgatója a sportszakmai feladatokért felelős Bizottság véleményének kikérésével, javaslatával, a Közgyűlés jóváhagyásával hozza meg.  A városi sportiskola szakképzett edzők közreműködésével biztosítja az egyesületek utánpótlás-nevelését, a sportolók versenyeztetését, a széles tömegbázis megteremtését, bekapcsolódva a Sport XXI utánpótlás-nevelési programba.  Az Egri Városi Sportiskola igazgatója évente legalább egy alkalommal beszámol a sportszakmai feladatokért felelős Bizottság előtt az utánpótlás-nevelés terén végzett szakmai munkáról és az elért eredményekről, az éves gazdálkodásról.  A városi sportszervezetek önkormányzati támogatásának megítélésekor kiemelten kell figyelembe venni a sportszervezet utánpótlás-nevelésének színvonalát (mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt), a sportolók számát és elért eredményeiket, a városi hagyományokat. 3. Sporttörténet, sporttudományi kutatás, szakemberképzés  Elő kell segíteni a helyi sporttörténelem további feltárását, kutatását, indokolt a kiállított múzeumi anyag bővítése, rendszerezése, kiszélesítése további sportágakkal, emlékek bemutatásával.  A sporttudományos kutatómunkát, melynek központja az Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézete, ösztönözni kell további műszerek beszerzésére. Gyors transzmisszió szükséges, azaz a kutatások eredményeit azonnal a város testkultúrájának szolgálatába kell állítani.

2015. február 26.

58. oldal

 Az Önkormányzat, együttműködve az Eszterházy Károly Főiskolával, a szakszövetségekkel, sportegyesületekkel, közreműködik a szakemberképzésben és továbbképzésben. 4. Rekreáció, sportturizmus, nemzetközi kapcsolatok  Rekreációs Fórum megalakításának kezdeményezése.  Eger rekreációs lehetőségeinek összegyűjtése életkorcsoportok szerint. A kapott gyűjtemény megjelentetése a város honlapján, valamint a Sporttudományi Intézet honlapján.  Rekreációs Napok (lakosság, vállalat, intézmény stb. rekreációs eseménye szűrés és egészségfejlesztési tanácsadással egybekötve) megrendezése, pl. EKF, Önkormányzat, stb.  Életviteli és Rekreációs Klub. Éves szinten 10 előadás és beszélgetés neves előadókkal az egészség jegyében.  Segíteni kell a tömeges részvétellel zajló sportrendezvényeket, azok lebonyolítását. Biztosítani szükséges a város lakossága számára a szabadidősport feltételeinek fejlesztését, a nők, a családok, az idősek, nyugdíjasok és az ifjúság sportolás iránti igényének kielégítését.  Támogatni kell a városi szabadidősport területén tevékenykedő sportszervezeteket, civil szervezeteket, a városi szabadidősport szövetséget. A Polgármesteri Hivatal a civil szervezetekkel együttműködve minden évben állítsa össze a város szabadidősport éves versenynaptárát, ill. koordinálja ezeket a rendezvényeket.  Az Önkormányzat támogatja a kiemelkedő eredményt elért sportolókat, edzőiket, a kiemelt sportágakat, sportszervezeteket, az utánpótlás nevelést, a rendszeres testedzést és versenyzési lehetőséget biztosító nem kiemelt sportágakat, az országos és nemzetközi szintű, jelentős érdeklődésre számot tartó versenyeket a városban.  A nemzetközi sportkapcsolatokat tovább kell erősíteni. A kialakult kapcsolatokat ápolni kell, melyek önkormányzati támogatása is elengedhetetlen. (Testvérvárosi kapcsolatok, nemzetközi tornák, a Városi Sportiskola utánpótlás tornái, versenyei, sportcélú utazások, külföldi sportolók, egyesületek fogadása, edzőtáboroztatás stb.) 5.

Sportegészségügy  A sportegészségügy kapcsolatrendszerét tovább kell bővíteni. Fontos a szakképzett személyi feltétel biztosítása, melyet a város kiemelten támogat.

6. Sportlétesítmények  Az önkormányzat fontos feladatának tekinti, hogy lehetőségeinek megfelelően a tulajdonában lévő sportlétesítményeket, a közterületeken lévő sportpályákat, játszótereket működtesse, fejlessze, új sportlétesítményeket, sportpályákat építsen. 7.

Sportfinanszírozás  Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése rendeletben határozza meg a feladatokat és kötelezettségeket.  A sport finanszírozása a jövőben is igyekszik biztosítani az esélyegyenlőséget, lehetővé téve a szelektív fejlesztést, ösztönzi a szponzori kör bővítésére irányuló

2015. február 26.

59. oldal

törekvéseket is. A város a jövőben is támogatja a minőségi sportot, a kiemelt sportszervezeteket, a sportegyesületeket.  A versenysport támogatásának formái közül a (élsport, kiemelt sportágak, kiemelten támogatott sportágak, egyéb sportszervezetek) legfontosabb feladatok a következők: o évente a kiemelt sportágak, sportszervezetek körének meghatározása, o utánpótlás-nevelés területén végzett tevékenység.  A város tulajdonában lévő sportlétesítményeket - rendszeres edzés és versenyzés céljából - használó kiemelt egyesületek, sportszervezetek köréről, a létesítményhasználat alapvető paramétereiről a sportszakmai feladatokért felelős Bizottság előterjesztése alapján Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt.  Fontos feladat a városi diáksport működésének támogatása, és a kiemelkedő tehetségű sportolók, diákolimpikonok köszöntése.  A városi szabadidősport eseményeket, rendezvényeket támogatni szükséges.  Nemzetközi, országos szintű, jelentős nézettségre számot tartó sportesemények megrendezését lehetőség szerint támogatni kell a sportszakmai feladatokért felelős Bizottság, illetve közgyűlési döntés alapján.  Bővíteni és keresni kell annak lehetőségét, hogy az önkormányzat illetékességi területén vállalkozási tevékenységet folytatók a város sportját hatékonyabban tudják támogatni. 8. Városmarketing  A sport közönségszórakoztató funkcióját, lokálpatriotizmust erősítő hatását ki kell használni, mind a rendezvényeken, mind pedig a sport hétköznapjaiban.  A média városi kommunikációjában szenteljen kellő teret és időt a verseny-, utánpótlás- és szabadidő sportnak. A sport szemléletformáló lehetőségeit a város sportja érdekében fokozottan ki kell használni.  A sportszakmai feladatokért felelős Bizottság évente értékeli a Sportkoncepcióban megjelölt feladatok időarányos végrehajtását, és a megfogalmazott feladatok aktualizálását szükség szerint kezdeményezi.

2015. február 26.

60. oldal I. MELLÉKLET

Az Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tudásközpont (EST) kutatócsoportjai: 1. Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport Kutatási profilja magas színvonalú, független, interdiszciplináris kutatások megvalósítása az egészséges társadalom kérdéskörében, a társadalom humán komponensére koncentrálva. A kutatásokban kiemelt szerepet szánva az új típusú prevenciós, profilaktikus, rekreációs, rehabilitációs egészségfejlesztési módok és lehetőségek valóság és gyakorlat közeli vizsgálatára, és felhasználására. A kutatócsoport szolgáltatási profilja:  Az egészség, a fittség, a happiness, a fitnesz és a wellness eszközrendszereinek és módszereinek kidolgozása, fejlesztése.  Az ehhez kapcsolódó nevelési, oktatási és képzési programok tervezése, szervezése, irányítása, lebonyolítása.  Települési és vállalati egészségterv elkészítése. 2. „Egészség-Tudás” kutatócsoport A kutatási súlypont alapvető célkitűzése kis- és középvállalkozások, nonprofit szervezetek és sportegyesületek versenyképességének és üzleti hatékonyságának növelése az egészség, sport, rekreáció faktor elemzésével, szakvéleményezésével. Szolgáltatási profil:  Turisztikai packagek összeállítása (sport- és wellness turizmus területén működő szolgáltatóknak; fittség-vizsgálat, életmódtanácsadás).  Oktatás, képzés, átképzés, csapatépítő tréning, túlélő-tábor, termékfejlesztés, animáció, rendezvényszervezés.  Egészségturisztikai trendek vizsgálata.  Vendégelégedettség a sportszolgáltatóknál, a sport- és szabadidőszolgáltatók minőségi paramétereinek vizsgálata. 3.

Sport – fittség – egészség kutatócsoport

Öregedés és fizikai aktivitás” természet- és társadalomtudományi aspektusainak kutatása A humán öregedési folyamat „lassíthatósága lehetőségének” és a rendszeres fizikai aktivitás összefüggéseinek élettani, népegészségügyi, szociális, szempontból történő feltérképezése. A rendszeres fizikai aktivitás hatásának vizsgálata az idős korban leggyakrabban előforduló betegségek – arthrosis, osteoporosis, arthritis, magas vérnyomás, diabetes mellitus, koszorúér betegségek, stb. - primer, secunder és tercier megelőzésére.

Szolgáltatási profil:  Egyéni és csoportos mozgásprogramok, otthoni torna.  Táplálkozási és életmódprogramok kidolgozása, terhelésélettani tesztek készítése.  Előadások az egészséges életmód tükrében.

2015. február 26.

61. oldal

4. Munkahelyi egészségfejlesztés Vállalatok, vállalkozások belső struktúrájának élettani szemléletű elemzése, egészségkárosító paraméterek feltárása, a munkaerő hiányzásának, az elvándorlás arányainak, a munkahely fizikai jellemzőinek, és a dolgozók egészségi állapotának meghatározása. Szolgáltatási profil:  Munkahelyi egészségnevelési és egészségfejlesztési terv kidolgozása.  Stresszkezelő tréningek  Munkahelyi konfliktuskezelő programok beindítása.  Egészségnevelő előadások, testedzési programok kidolgozása. 5.

A Kutatóintézet sportélettani, szolgáltatási profilja

fittségi

laboratóriumának

kutatási

és

Sportágspecifikus spiroergometriás terhelési vizsgálatok. Sportágspecifikus kutatási és mérési protokollok kidolgozása, validálása. Terhelési zónák hatásai életkori csoportonként, antioxidáns kutatások, a rekreációs edzés és a telomeráz enzim aktivitási szintjének összefüggéseinek vizsgálata. Szolgáltatási profil:  Élettani, fittségi vizsgálatok, terhelésdiagnosztika.  Az edzés optimalizálása és hatékonyságának ellenőrzése.  Sportági kiválasztás segítése.  A betegségek korai felismerése, a kóros elváltozások felderítése, rehabilitáció.

2015. február 26.

62. oldal II. MELLÉKLET

A Településfejlesztési Koncepció sportfejlesztéssel kapcsolatos megállapításai

I. EGER JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI TERMÉSZETI ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN A társadalmi, gazdasági, táji természeti épített környezetre, város pozíciójára vonatkozó jövőkép megalkotásakor nem a jelenlegi társadalmi, gazdasági folyamatok előrevetítése, hanem a javasolt beavatkozások eredményeként elérendő jövőkép fogalmazódik meg. Ennek megfelelően 2030-ban Eger térségének gazdasági, közösségi szolgáltató központja, mely tovább erősíti központi szerepét, elsődlegesen a helyi gazdaságára, épített, táji, természeti értékeire alapozva. A jármű- és gépiparban megerősített pozíciója mellett, minőségi szolgáltatásokat nyújt és termékeket állít elő az egészségiparban, turizmusban, borturizmusban. A hagyományokkal rendelkező középfokú és felsőfokú oktatásában tovább folytatja a magas színvonalú képzést, megteremtve ezzel a humánerőforrás helyi növekedését. Természeti, táji, épített környezetével élhető, a térségében kiemelkedő sport és rekreációs központként, produktív és kiegyensúlyozottan fejlődő lakó és munkakörnyezetet biztosít.

II. A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Egészséggazdaság fejlesztése (gyógyászat, gyógyfürdő, életmód, szabadidős programok, sport, rekreáció, stb.). Idegenforgalom fejlesztése a gyógy- és termálvízre, szőlészet-borászatra, természetjárásra, sportra, kultúrára- és a konferencia turizmusra építve. 1.

A versenyképes tudás kialakítása és fenntartása  A város profiljának megfelelő, speciális oktatási területek definiálása és ennek megfelelő oktatási kínálat kialakítása (iskolaváros szerep).  Az Eszterházy Károly Főiskolához kapcsolódó K+F+I központ kialakítása, speciális szakok indítása (zöld energia, szőlő, bor, élelmiszer, informatika, testnevelés, idegen nyelvi központ).  A versenysport erősítése.  A tehetséges, de hátrányos helyzetben lévő fiatalok mentorálása.

2. Az idegenforgalom jövedelemtermelő képességének és munkahelyteremtő hatásának növelése  Az Egri Vár és környezetének új szemléletű műszaki és attrakció fejlesztése.  Borászati ágazat fejlesztése a helyi termelők együttműködésének elősegítése.  Program, kínálat bővítése minőségi elemekkel (Belváros, sport- és ökoturizmus). 3.

Külterületi fejlesztések és tájhasználat optimalizálása  Az Egri történelmi borvidék tájkarakterének megőrzése.  A Nemzeti ökológiai hálózat folytonosságának biztosítása és fejlesztése.

2015. február 26.

63. oldal

 A vízkészletek védelme és vízgazdálkodás.  A nem borvidéki mezőgazdasági területek mező- és erdőgazdasági hasznosítása.  A roncsolt felületek, tájsebek rehabilitációja, környezeti kármentesítése és rekultivációja.  Ökoturisztikai, sport- és szabadidős fejlesztések.  A kertes, volt zártkerti területek tájhasználati konfliktusainak kezelése. 4. Kulturális kínálat bővítése Eger város imázsát történelmi múltjára, hagyományaira, a város szellemi erőforrásaira, kultúrájára, sportéletére építheti. E mellett fontos szerepet játszhat a belváros épített környezete és a település parkjai és a környék természeti értékei. Eger egységes arculatának kialakítását 2012-ben kezdték meg a történeti hagyományokra építve. A város szlogenje és egyben üzenete az itt élők és az idelátogatók számára: „Eger a te történeted”. A helyiek és az ide érkező látogatók számára a város adottságainak egységes rendszerbe integrálása (történeti emlékek, bor, fürdő kultúra, sport stb.), idegenforgalmi szempontból egységes arculati rendszer kidolgozása és erre épülő aktív városmarketing. A településen élők identitásának erősítésében jelentős szerepet kaphatnak a történelmi események, illetve – nem ritkán – ehhez kapcsolódóan a település jellegzetes helyei, kulturális és sport rendezvényei, melyek megkülönböztetik Egert a többi hasonló nagyságú és szerepű várostól. Az alap- és középfokú oktatásban meg kell jelennie (akár szakköri, szabadidős program szinten) a helyi kultúra, hagyomány, helyi termékek ismerete témaköröknek, erősítve ezzel az identitást. 5. A társadalmi befogadás előmozdítása a lakosok közösségtudatának erősítése A népességmegtartás egyik fontos eleme, a városban található rendkívül széles sportági kínálat. A lakosság azon része, akik rendszeresen és versenyszerűen akarnak valamilyen sportágat űzni, de nem kerülnek be az országos szintű csapatokba, Egerben több mint száz sportág egyesületei közül választhatnak. A sportolási lehetőségek ilyen mértékű koncentrációja a legtöbb településre nem jellemző. Eger esetében ezeknek a lehetőségeknek a gyors elérhetősége optimális feltételeket teremt a változatos és aktív szabadidő eltöltésére. 6. A versenysport erősítése Eger város, számos különleges értéke, történelmi öröksége, építészeti emlékei, kitűnő bora mellett a termálvizek a fürdőkultúra, a szárazföldi és vizes sportágak városa is. A különböző sportágakban elért kiemelkedő eredmények hosszú múltra tekintenek vissza. A városban számos sportegyesület működik. Az önkormányzat által kiemelt támogatást élvező sportág az úszás és a póló. Az egri utánpótlásúszók tehetséggondozására a Magyar Úszószövetség is jelentős támogatást biztosít. Az Egri Úszó Klub eredményei és munkája, szervezettsége alapján, már jelenleg is regionális nevelőközpont lett Eger. A siker az önkormányzat, a helyi vállalkozások, szponzorok elkötelezettsége mellett, egyedi létesítménypark meglétének is köszönhető. Egernek unikális lehetősége van a természeti és fizikai adottságok mellett, egy országos, de legalább észak magyarországi Nemzeti Vízilabda és Úszóközpont létrehozására.

2015. február 26.

64. oldal

A fizikai és sportszakmai háttér mellett Eger oktatási centrum lévén az intézményrendszert az óvodától a főiskola-egyetemig biztosítani tudja. A sportszakmai háttér szakmailag bizonyítottan alkalmas az alapoktól a válogatottságig való nevelésre. Az Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományos Intézetében az oktatás és a tudományos kutatás feltételei is adottak. Az egri úszósport hagyománya, jelene alapján a MÚSZ a 2020-ig terjedő időszakban kiemelt, vezető szerepet szán Egernek. A fejlesztés eredményeként Eger nem csak az utánpótlás nevelés meghatározó bázisa lehet ÉszakMagyarországon, hanem országos szinten olimpiai és világversenyekre felkészítő edzőtáborok helyszíne is a vizes sportok és öttusa, triatlon sportágak számára. A célok elérése érdekében infrastrukturális háttér fejlesztésére, felújításokra és új edzőközpont kialakítására van szükség. A versenysportok tekintetében a prioritást élvező vízilabda és úszás mellett területi megoszlásban az alábbi fejlesztések szükségesek: Északi sporttelep: labdarúgás és utánpótlás fejlesztése A Bem utcai sporttelepen – a tömegsport igényeinek kiszolgálása mellett – elsősorban a küzdősportok (birkózás, cselgáncs, karate, vívás stb.) bázisának megteremtése. Az Érsekkerti sporttelepen a Körcsarnok hasznosításával a labdajátékok bázisának kiépítése, (kézilabda, kosárlabda, röplabda) mely kiegészül az utánpótlás nevelést szolgáló „munkacsarnokkal”. A Stadionban az atlétika és futball versenyek és mérkőzések megtartására kerülhet sor. A város területén lévő további pontszerű sporttelepek és létesítmények a városrészi és intézményi igények kiszolgálását célozzák meg. Karbantartásuk és felújításuk a következő időszak feladata. A sportegészségügyi ellátás biztosítására a helyi járó és fekvőbeteg szakellátó intézmény fejlesztése révén lehetőséget kell biztosítania a városnak. 7. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése Az önkormányzatnak támogatnia kell a fiatalok szabadidős sporttevékenységeit. E tevékenységek elő kell, hogy segítsék a hátrányos helyzetű fiatalok és a kisebbségi csoportok társadalmi integrációját is. 8. Szociális egészségügyi ellátó és támogató rendszerek fejlesztése Az egészségben megélt évek növelhetők az egészségre nevelés, a tömegsport elterjesztése, a tudatosmtáplálkozás, stb. segítségével, és ezzel az ellátórendszerek terhei csökkenthetők. A hatékony és adekvát szociálpolitikai beavatkozás a helyi társadalmak szintjén szervezhető meg legjobban. 9. A lakosság korösszetételéhez rugalmasan igazodó ellátó és támogató rendszer kialakítása Az egri egészségügyi alapellátás magas színvonalú. A lakossági korfa idősek irányába való eltolódásából adódó feladatok közé tartozik az idősek aktív életviteléhez szükséges rekreációs, sport, kulturális és oktatási célú foglalkoztatásuk feltételrendszerének megteremtése. Az infrastrukturális fejlesztések mellett fontos még az egészséges táplálkozás és a rendszeres sporttevékenység beemelése a hétköznapokba. 10. Az egészséges életmód, az aktív kikapcsolódás feltételeinek javítása Ahhoz, hogy a Eger lakosságának egészségügyi helyzete javuljon, át kell értékelni a megelőzés gyógyítás viszonyt. Kiemelt hangsúlyt követel a mozgásra nevelés erősítése, a szemléletformálás, nemcsak a fiatal, hanem az idős nemzedékek körében is. Az idősek számának növekedése előreláthatólag egyre nagyobb terheket ró az amúgy is túlterhelt egészségügyi ellátórendszerre. Az átlagéletkor hosszabbodásával - lakosság egészségi

2015. február 26.

65. oldal

állapotának tartós javulása érdekében – már fiatal kortól kezdve hangsúlyt kell helyezni a prevencióra és az egészségmegőrzésre és a mozgásra nevelés erősítésére az oktatási, kulturális és sport célú intézményekkel, szervezetekkel együttműködésben. A sport az aktív kikapcsolódás eszközeként a város számára az egészségmegőrzés terén stratégiai húzóágazattá válhat. Ennek egyik módja az egészséges életmód (ezen belül az egészséges táplálkozás) terjesztése és a mozgás helyszíneinek bővítése, megteremtése. Szükség van az edzéslehetőséget biztosító és a tömegsport végzésére alkalmas infrastrukturális feltételek kiépítésére. Nélkülözhetetlen továbbá a kiszolgáló sportlétesítmények térbeli eloszlásának racionalizálása. Szükség van továbbá közösségi akciók, kampányok, tömegsport napok szervezése, támogatására. Célkitűzés, hogy az átfogó célokban megfogalmazottak szervezeti és értékelési (minősítési) formát, továbbá aktív cselekvési programrendszert is öltsön:  Javasoljuk létrehozni az Egri Tudásklaszter hálózati szerveződést a helyi adottságok együttműködésen alapuló érvényesítése érdekében, a K+F+I+O erősítésével.  „Eger a minőség városa” – „EQ”. A város szlogenje: „Eger a minőség városa”. Ennek a gyakorlati értelmezhetősége céljából javasoljuk fokozatosan felépíteni az „EQ-rendszer”-t, amely az Egerben készült, alkalmazott, felfedezett, bemutatott és bevezetett minőségi termékeket, eljárásokat, szolgáltatásokat, teljesítményeket és eredményeket hivatott minősíteni. Az EQ elvárt hatása, hogy elinduljon egyfajta egri „tisztasági verseny”, hogy a gazdasági, a kulturális és a közéletben elsődleges motiváció legyen a minőségi munka. A gyakorlatban, a jellegzetesen formatervezett EQ-jelet (minősítést) fogja megkapni pl. termék, műszaki eljárás, találmány, szellemi, ill. sport teljesítmény, élelmiszer, bor, előadó-művészeti produkció, szolgáltatás, balneológiai terápia, oktatási kurzus, módszer, rendszeres megrendezett esemény. 11. Termálkincs hasznosítása egészségmegőrzés, gyógyítás, rekreáció céljára Eger város számára kiemelt cél a sportkultúra fejlesztése. Az egri adottságok kiválóan alkalmasak a sport és az egészséggazdaság összekapcsolására. Az egészséggazdaság talán legnagyobb kihívása a betegségek megelőzése, az aktív, egészséges életmód minél szélesebb körű elterjesztése. Kiválóan lehet építeni az egri vízkincsre, valamint az erős sporthagyományokra. Szükség van azonban létesítmény-fejlesztésekre (Városi Stadion és a szomszédos sportlétesítmények, Dobó laktanya, oktatási intézmények, stb.). 12. Program, kínálat bővítése minőségi elemekkel, belváros, sport és ökoturizmus Eger város számára kiemelt cél a sportkultúra fejlesztése. Az egyes sportágak fejlesztése mellett az egri adottságok kiválóan alkalmasak a sportszerű életmód tágabb felfogására, a turisztikával való összekapcsolására. Az aktív idegenforgalom, a városnéző, a kiránduló, az öko- és a „vizes” turizmushoz széles sportolási és intenzív szabadidő eltöltést biztosító kínálat nyújtható a meglévő sporttelepeken, a zöld környezetben. A fejlesztések fő befogadó, de fejlesztésre szoruló helyszíne a Városi Stadion és a szomszédos sportlétesítmények. 13. Alulhasznosított területek fejlesztése A város északi és déli lakótelepeinek központjában szükséges az intézményi alapellátás (bölcsőde, óvoda, általános iskola, posta, bank, egészségügyi és szociális intézmények

2015. február 26.

66. oldal

minőségi javítása, a hiányok felszámolása, a kapcsolódó zöld infrastruktúra (szabadtéri sport és rekreáció, játszótéri infrastruktúra) magasabb szintjének megteremtése. 14. Ökoturisztikai, sport- és szabadidős fejlesztések Az aktív pihenési formák egyre nagyobb szerepet játszanak Eger turisztikai kínálatában is, és ez a település külterületeire is egyre inkább begyűrűzik. Ennek kereteit szabályozni kell, illetve le kell fektetni azokat az potenciális irányelveket és kijelölni azokat a helyszíneket, ahol ezek a tevékenységek a természetvédelem vagy a mező- és erdőgazdálkodás, szőlőművelés érdeksérelme nélkül megvalósítható. Ide tartoznak a turistaútvonal fejlesztések, terep kerékpáros, vagy terep motorsport fejlesztések, lovasturisztikai fejlesztések, golf, sporthorgászat, nyári bob, kalandpark, sziklamászás, barlangászat, siklóernyőzés, sárkányrepülés, kilátópontok, kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (utak, libegők, menedékházak, turistaszállások, vendéglátás, parkolás), ahol a lehetséges és az engedélyezhető funkciókat körültekintően kell meghatározni, figyelemmel a terület terhelhetőségére és az ágazati érdekekre is. Az Eged-hegy ökoturisztikai fejlesztése (kilátó, libegő, túraútvonalak, kapcsolódó létesítmények, extrém sportok kiszolgálása) a város kiemelt céljai közé tartozik, amelyeket a természetvédelmi érdekekkel egyeztetett módon kíván végrehajtani. 15. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és részcélok kapcsolata A település jövőképében megfogalmazódtak azok a települési adottságok, melyek egyedi sajátosságai a városnak. A turizmus, a borturizmus, az egészségipar, a közép és felsőfokú oktatás a sport mellett kiemelt szerepe van a jármű- és gépiparnak. Az adottságok minőségi szintjének megtartásával, illetve azok javításával Eger legfontosabb céljai - a népesség megtartása, a kvalifikált munkaerő városba való letelepedésének ösztönzése, a gazdaság több lábon állásának megteremtése, a magas színvonalú lakó és munkakörnyezet megteremtése – valósulhatnak meg.

III. TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLET-RENDSZER A természetvédelmi területek a védelem mellett az ökoturisztika és az ehhez kapcsolható aktív sportok (lovaglás, paplanernyőzés, hegymászás, sziklamászás, kerékpározás, tájfutás stb.) bázisai is lehetnek. E tevékenységi formákat szükséges összehangolni a természetvédelmi érdekekkel, bizonyos tevékenységek (pl: cross motorozás, quad, off-road) korlátozásával, tiltásával, az erre alkalmas nem védett külterületi helyszíneken ilyen tevékenységre alkalmas helyszínek kijelölésével a külterületi szabályozásokban. Az Eged hegy ökoturisztikai és extrém sport hasznosítása a természetvédelmi érdekek mentén elképzelhető, kiemelt turisztikai fejlesztési területté válhat a fejlesztési cikluson belül. A városi zöldfelületek fenntartása legnagyobbrészt átlagos színvonalú, ám egyes területrészek további fejlesztésre (funkcionális és esztétikai) szorulnak. A legmagasabb zöldfelületi arányt a lakótelepek közösségi zöldfelületein találjuk, ahol a viszonylag beállt növényállomány mellett részben kielégítetlen marad a lakók mindennapi rekreációs, közösségi, sport- és játszótér igénye. Az itt lakók körében igény mutatkozik korosztályos játszóterekre, sportterekre, közösségi terekre, közterületi vécékre és pelenkázókra. Utóbbiak leghatékonyabban és fenntartó módon a zöldterületbe integrált, kávézóhelyiségek, kioszkok, játszóházak részeként üzemeltethetők a helyiségek üzemeltetőivel, bérlőivel kötött fenntartási szerződések keretében. Egy átfogó zöldfelületi panel program az egyik legnagyobb hatást gyakorolhatja rövid idő alatt nem túl magas

2015. február 26.

67. oldal

forrásigénnyel nagy tömegű ember életminőségére. IV. A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLETFELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA A volt Dobó István laktanya fejlesztési lehetőségeinek kihasználása érdekében a terület megszerzését követően, új övezeti besorolást kell végrehajtani. A jelenlegi honvédelmi különleges övezetből új övezetbe kell átsorolni, mely lehetővé teszi a fejlesztési elképzeléseket. A Főiskola jelenlegi Leányka úti épületkomplexuma környezetében valósulhat a jövőben a meglévő infrastruktúra és oktatásfejlesztése. Fürdőkörnyék továbbfejlesztése, Nemzeti Vízilabda és Úszó Központ létrehozása. Bárány István Uszoda megújítása, új létesítmény (edzőközpont, fedett medencével, tornaterem, kondicionáló és rekreációs helyiségek, sportélettani laboratórium, sportszálló) létrehozása a Bitskey uszoda melletti önkormányzati tulajdonú ingatlanon.

V. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER KONFLIKTUSAI ÉS PROBLÉMÁI A településen belüli zöldfelületi funkciók – túl a városökológiai vagy esztétikai vonatkozásokon a viszonylag kedvező zöldfelületi borítottság ellenére sem felelnek meg az elvárásoknak. A családi, lakóközösségi, korosztályos, közösségi és tömegsport igényeket kielégítő zöldfelület, valamint a játékra, sportolásra, közösségi aktivitásra lehetőséget nyújtó, erre csábító zöldterületek aránya. A legnagyobb zöldfelületi fejlesztési igény a lakótelepi zöldfelületek esetében szükséges, hogy azok szabadtéri aktivitásra közösségi programokra csábítsanak.

2015. február 26.

68. oldal III. MELLÉKLET Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megállapításai

2015. február 26.

69. oldal

2015. február 26.

70. oldal

2015. február 26. BEM program akcióterület

71. oldal

2015. február 26.

72. oldal

2015. február 26. Fürdőkörnyék akcióterület

73. oldal

2015. február 26. Felsőváros akcióterület

74. oldal

2015. február 26. Hálózatos projektek

Korábbi anyagok az ITS-ben

75. oldal

2015. február 26.

76. oldal

41/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Egri Városi Sportiskola üzemeltetésében lévő sportlétesítmények térítésmentes használatát 2015. évre az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően elfogadta. Létesítmény

Sportcsarnok

Galéria

Edzőterem

Stadion

Felsővárosi Sporttelep

Sportegyesület, rendezvény megnevezése Agria Röplabda Club Agria Röplabda Club Eger –Szüreti Kupa Eger-Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület Egri Sportiskola SE – Egri Vasas SE- Birkózó OB Kemény F. Sportiskolai Általános Iskola HM-i Diák és Szabadidő Sp.egy. - ADSB HM-i Diák és Szabadidő Sp.egy. - KDSB EK Diák – és Szabadidősport Club (kézilabda) Egri Áfész SC – asztalitenisz területi verseny Agria Kempo Karate Sp.egy.- verseny Magyar Paralimpiai Bizottság Bornemissza ökölvívó torna – Egri Sportisk. SE Tóth Péter cselgáncs vers. – Egri Sportisk. SE HM-i Diák és Szabadidősp. Egy.- diákolimpia Összesen: Egri Vasas Judo Sz.o. Sho Bu Kan Ifj. és Szabadidősp. Egy. Összesen: Kemény F. Sportiskola és Ált. Isk. Agria Röplabda Club Összesen: HM-i Diák és Szabadidő Sp.egy. - ADSB HM-i Diák és Szabadidő Sp.egy. - KDSB Egri Sportcentrum Labdarúgó SE Összesen: Dobó Katica SE HM-i Diák és Szabadidő Sp.egy. - ADSB HM-i Diák és Szabadidő Sp.egy. - KDSB Egri Focisuli SE Egri Focisuli SE – utánpótl. labd. torna HM Diák és Szabadidősp. Egy.-diákolimpia Focival a gyermekekért – jótékonysági torna Plútó SE Eger Heroes Amerikai Futball Egyesület Egri Sportcentrum Labdarúgó SE Összesen:

2015. évi keret(óra) 80 10 250 10 400 10 10 50 10 15 60 35 10 10 960 250 250 500 300 100 400 20 15 250 285 35 25 25 100 40 40 10 160 170 1600 2205

2015. február 26. Asztalitenisz Csarnok

77. oldal Egri ÁFÉSZ SC Összesen:

550 550

Mindösszesen:

4900

Tartalék:

100

2015. évi térítésmentes órakeret összesen:

5000

Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Kovács Géza Egri Városi Sportiskola igazgatója

Határidő:

2015. december 31.

42/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Egri Sportcentrum Labdarúgó Sportegyesületnek 2015. évben az Egri Városi Sportiskola üzemeltetésében lévő Szentmarjay Tibor Városi Stadion, és a Felsővárosi Sporttelep térítésmentes használatát - a felnőtt megye II, és megye IV. osztályú, valamint az utánpótlás csapatok részére - biztosítja. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda vezetője Juhászné Dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője Kovács Géza Egri Városi Sportiskola igazgatója

Határidő:

2015. december 31.

2015. február 26.

78. oldal

43/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Agria Röplabda Club Eger részére 2 500 EFt támogatást nyújt az Önkormányzat 2015. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/1/1/5) terhére. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezetők

Határidő:

2015. december 31.

44/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Egri Úszó Klub Sportegyesület részére 10 000 EFt támogatást nyújt az Önkormányzat 2015. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/1/1/5) terhére. Felelős:


Határidő:

2015. december 31.

45/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Eger Eszterházy Szabadidő és Sportegyesület részére 9 000 EFt támogatást nyújt az Önkormányzat 2015. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/1/1/5) terhére. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából: Juhászné dr. Krecz Erzsébet

2015. február 26.

79. oldal Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezetők Határidő:

2015. december 31.

46/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az EGRI ÁFÉSZ Sport Club részére 2 700 EFt támogatást nyújt az Önkormányzat 2015. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/1/1/5) terhére. Felelős:


Határidő:

2015. december 31.

47/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Egri Vízilabda Kft. részére 70 000 EFt támogatást nyújt az Önkormányzat 2015. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/sporttevékenység/sportcélú támogatások, kiadások/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/1/1/5) terhére. Felelős:


Határidő:

2015. december 31.

48/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzat 2015. évi költségvetés önkormányzati feladatellátás kiadásai/egri labdarúgó utánpótlás nevelés

2015. február 26.

80. oldal

támogatás/működési költségvetés/egyéb működési célú kiadások (II/15/4/1/5) terhére az Egri Sportcentrum Labdarúgó Sportegyesület részére 10 800 EFt, azaz Tízmilliónyolcszázezer forint működési célú támogatást nyújt. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Felelős:


Határidő:

2015. december 31.

49/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt. részére a parkolóház üzemeltetése céljából a 2014. június 30. napján aláírt, illetve 2014. december 22. napján módosított megállapodás alapján nyújtott 28.500.000 Ft összegű működési célú támogatás elszámolását. Felelős:


Határidő:

2015. február 28.

50/2015. (II.26.) közgyűlési határozat 1.

2.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése jóváhagyja az előterjesztésben foglaltakat, egyben megbízza a Polgármestert, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében nyilatkozzon a megjelölt intézmények vonatkozásában a pályázat megvalósításáról, a KEOP 4.10.0 N kódszámú módosult támogatás összeg ismeretében. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a KEOP 4.10.0 N kódszámú módosult pályázati feltételek szerint, a megvalósításra szükséges maximum 1 MFt saját erőt biztosítja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2015 évi költségvetése terhére. Felelős:

Dr. Turcsányi Dániel alpolgármester Tuza Róbert a Városüzemeltetési Iroda vezetője

Határidő:

2015. február 26.

2015. február 26.

81. oldal

51/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Gryllus Kft. részére 6.000.000 Ft működési célú támogatás nyújt a 36. Kaláka Fesztivál lebonyolítására, melynek fedezete a 2015. évi költségvetés II/12/1/1/5/K címszámon áll rendelkezésre Felelős:

Habis László polgármester megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Irodavezető Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető

Határidő:

2015. július 31.

52/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Feszt Eger Rendezvényszervező Kft. részére 15.000.000 Ft működési célú támogatás nyújt az Feszt!Eger Fesztivál lebonyolítására, melynek fedezete a 2015. évi költségvetés II/12/1/1/5/K címszámon áll rendelkezésre Felelős:


Határidő:

2015. július 31.

53/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Egri Szőlészeti Borászati Szolgáltató Nonprofit Kft. részére 6.000.000 Ft működési célú támogatás nyújt a XIX. Egri Bikavér Ünnep Szent Donát Napján rendezvény, valamint a IV. Egri Csillag Fesztivál lebonyolítására, melynek fedezete a 2015. évi költségvetés II/12/1/1/5/K címszámon áll rendelkezésre Felelős:

Habis László polgármester megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna

2015. február 26.

82. oldal Humán Szolgáltatási Irodavezető Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Határidő:

2015. augusztus 31.

54/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Egri Szimfonikus Zenekar Kulturális Egyesülete részére 6.000.000 Ft működési célú támogatás nyújt a Strauss Est, az Eger- Szimfonik-live koncert, valamint a 2016. évi Újévi koncert megvalósítására, melynek fedezete a 2015. évi költségvetés II/12/1/1/5/K címszámon áll rendelkezésre Felelős:


Határidő:

2015. november 30.

55/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Agria Nyári Játékok Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. részére 5.000.000 Ft működési célú támogatás nyújt az Agria Nyári Játékok keretein belül kettő Egri Csillagok című előadás megvalósítására, melynek fedezete a 2015. évi költségvetés II/12/1/1/5/K címszámon áll rendelkezésre Felelős:


Határidő:

2015. augusztus 31.

2015. február 26.

83. oldal

56/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Egri Zenészek Egyesülete részére 1.000.000 Ft működési célú támogatás nyújt az V. Országos Bárzenész Találkozó megvalósítására, melynek fedezete a 2015. évi költségvetés II/12/1/1/5/K címszámon áll rendelkezésre Felelős:


Határidő:

2015. augusztus 31.

57/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Egri Kulturális és Művészeti Központ részére 3.000.000 Ft összeget biztosít pótelőirányzatként a Szép Asszonyok Fesztiválja megvalósítására. Ezen összeg kerüljön átcsoportosításra a 2015. évi költségvetés II/12/1/1/5/K címszámról az intézmény I/1/1/1/3/K címszámára. Felelős:


Határidő:

2015. április 30.

58/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért részére 2.000.000 Ft működési célú támogatás nyújt a Kepes Fény – Térfesztivál megvalósítására, melynek fedezete a 2015. évi költségvetés II/12/1/1/5/K címszámon áll rendelkezésre Felelős:

Habis László polgármester megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna

2015. február 26.

84. oldal Humán Szolgáltatási Irodavezető Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Irodavezető Határidő:

2015. november 30.

59/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Park Kulturális Szervezőiroda Kft. által megvalósuló Park Fesztiválhoz működési célú támogatását nem biztosít. Felelős:


Határidő:

2015. március 31.

60/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az idegenforgalmi jelentőségű kulturális rendezvények támogatásokhoz további - legfeljebb a támogatás 10%-ának megfelelő összegű, de maximum 1.000 E Ft - marketing célokra felhasználható támogatást nyújt, amennyiben a programgazda a támogatási megállapodásban vállalja, hogy a programra megítélt támogatásból ugyanilyen összeget reklám, marketing célokra fordít. A marketing célú támogatás fedezete a 2015. évi költségvetésben Idegenforgalmi feladatok – Városmarketing feladatok kiadásai előirányzatán rendelkezésre áll. Felelős:


Határidő:

2015. november 30.

2015. február 26.

85. oldal

61/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a helyi ruszin nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködési megállapodás megkötését a jelen határozat mellékletét képező megállapodás tervezet szerint és felhatalmazza a polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző

Határidő:

2015. március 07.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS AZ EGRI RUSZIN ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖTT A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80.§.(2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: helyi önkormányzat) és az Egri Ruszin Önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

Preambulum Felek rögzítik, hogy az Njtv. 80. § (2) bekezdése alapján hogy a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a működéssel kapcsolatos tárgyi feltételek Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata általi biztosítására a 2012. évben együttműködési megállapodást kötöttek. Az együttműködési megállapodást a hivatkozott jogszabályhely értelmében minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A jogszabályi kötelezettségeknek eleget téve felek aláírják ezen felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt együttműködési megállapodást, amely így az Egri Ruszin Önkormányzat által elfogadott, illetve Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 271/2012. (V.23.) számú határozatával szintén jóváhagyott együttműködési megállapodás módosításaként tekintendő. I. Általános rendelkezések 1. A megállapodás részletesen tartalmazza a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat - a nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátására vonatkozó - együttműködését meghatározó szabályokat: - a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjére, - a költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendjére, - az államháztartás rendszerén belüli információ szolgáltatás rendjére, - a beszámoló elkészítésének és jóváhagyásának eljárási rendjére,

2015. február 26.

86. oldal

- a vagyontárgyak kezelésének rendjére, - a jogszabályok által előírt adatszolgáltatási kötelezettség betartására. 2. A megállapodás kiterjed az államháztartáson kívülről származó pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátására is. 3. A helyi önkormányzat megbízottat jelöl ki a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra. A Jegyző által megbízott személy gazdálkodási ügyekben a Gazdasági Iroda pénzügyi csoportjának dolgozója, egyéb ügyekben a Jogi és Hatósági Iroda jogi csoportjának dolgozója. A megbízott a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 4. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés tárgyi feltételeit továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az alábbiak szerint: - a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenesen használható, mely helyiségek az Eger, Kossuth u. 28. szám alatti ingatlan meghatározott részei, valamint az Eger, Kovács Jakab u. 35. szám alatti ingatlan, mely ingatlan esetében a tárgyi, technikai eszközök az Eger, Dobó tér 2. szám alatti ingatlanban állnak rendelkezésre - a helyi önkormányzat a fenti helyiségekhez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket viseli - a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételek nemzetiségi önkormányzat általi ellátását ( a testületi ülések előkészítése, meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása) a fentebb megjelölt ingatlanokban biztosítja - a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása a helyi önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája tevékenységi körébe tartozik az arra vonatkozó jogszabályok és rendelkezések szerint - a helyi önkormányzat a fentebb meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket - a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – viseli. A szerződő felek jelen megállapodást határozatlan időre kötik azzal, hogy a megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. II. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje 1. A költségvetés összeállítása során az önkormányzati megbízott tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét a helyi önkormányzat részéről a nemzetiségi önkormányzatnak nyújtandó támogatás várható összegéről.

2015. február 26.

87. oldal

2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata a költségvetésen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat egymástól elkülönítetten tartalmazza. A nemzetiségi önkormányzat határozatának tartalmára az Áht. 23.§- 25.§. –aiban meghatározottak az irányadók. A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület az általa meghatározott keretek között a nemzetiségi önkormányzat elnökére átruházhatja. 3. A nemzetiségi önkormányzat éves költségvetését tárgyaló üléséről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv egy példányát leadja a Gazdasági Iroda, két példányát pedig a Jogi és Hatósági Iroda részére. 4. Amennyiben a helyi önkormányzat saját költségvetése tárgyalásakor a gazdasági- pénzügyi helyzetre való tekintettel a nemzetiségi önkormányzat részére nyújtandó támogatást csökkenteni kényszerül, akkor a költségvetési határozatot újra kell tárgyalni és az új támogatás összegével új határozatot kell hozni. 5. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a költségvetési határozatban foglaltaknak megfelelően jóváhagyja a nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését. Az elemi költségvetés összeállítását a Gazdasági Iroda pénzügyi csoportja végzi. 6. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, illetve kötelezettség vállalásaiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartozik. III. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje 1. A nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetésről szóló határozatát. 2. A költségvetési határozat módosításáról a nemzetiségi önkormányzat negyedévenként- az első negyedév kivévelével – a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig dec. 31-i hatállyal dönt. 3. A nemzetiségi önkormányzat elnökének átruházott hatáskörű döntéseiről a képviselőtestületet az elnök 30 napon belül tájékoztatja. IV. Költségvetési információ szolgáltatás rendje A nemzetiségi önkormányzat költségvetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásáról a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájának pénzügyi csoportja gondoskodik. Ennek érdekében a nemzetiségi önkormányzat a költségvetését úgy fogadja el és erről információt úgy szolgáltat, hogy a Jegyző a költségvetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni. A Hivatal Gazdasági Irodája a nemzetiségi önkormányzat költségvetésében megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséből elkészíti az elemi költségvetést.

2015. február 26.

88. oldal

Az elemi költségvetésről a Hivatal Gazdasági Irodája adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság). A nemzetiségi önkormányzat időközi költségvetési jelentését és időközi mérlegjelentését a jogszabályokban meghatározott határidők szerint a Hivatal Gazdasági Irodája készíti el. A Gazdasági Iroda pénzügyi csoportja elkészíti a nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési beszámolóját és a jogszabályban előírt határidőre megküldi a Magyar Államkincstár részére. A nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának összeállítását a Hivatal Gazdasági Irodája végzi. Az éves beszámoló tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési előirányzatainak alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány vagy többlet összegének alakulását, valamint a nemzetiségi önkormányzat költségvetési teljesítésnek alakulását. A nemzetiségi önkormányzat elnöke beszámol a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének teljesítéséről. A nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozat tervezetét a beszámoló készítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a Hivatal Gazdasági Irodája készíti elő. Az előkészített határozat tervezetet az elnök a nemzetiségi önkormányzat testülete elé terjeszti és beszámol a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének a költségvetés végrehajtásáról. A beszámoló határozat tervezetét az elnök a költségvetési évet követő év április 30. napjáig terjeszti a nemzetiségi önkormányzat testülete elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz. V. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje 1. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi-számviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A helyi önkormányzat Polgármesteri Hivatala (végrehajtó a Gazdasági Iroda) a nemzetiségi önkormányzat költségvetési keretszámán belül végzi - a gazdálkodási szabályok betartása mellett - a gazdálkodás számviteli- pénzügyi feladatait. Az adatok feldolgozása, nyilvántartása, rögzítése és könyvelése a GORDIUS pénzügyi rendszerben és a FÓKA könyvelő rendszerben kerül rögzítésre. 2. A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. 3. A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettség-vállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, mely nyilvántartás vezetése a Gazdasági Iroda feladata. A nemzetiségi önkormányzat elnökének kötelezettsége tájékoztatni a Gazdasági Irodát a várható kötelezettségvállalásról.

2015. február 26.

89. oldal

Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, a jogszabályban meghatározott összeghatár alatt, vagy jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításnak módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségnek minősül, a fizetési számláról a számlavezető által leemelt díj, juttatás kifizetéséhez kapcsolódik. 4. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg ezen előírásoknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót. 5. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén – a helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. 6. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, a nemzetiségi önkormányzatnál arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az igazolást a fizetésre jogosító számlán vagy egyéb írásbeli dokumentumon kell elvégezni. A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - a nemzetiségi önkormányzat elnöke írásban jelöli ki. Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Ha az érvényesítő a megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Érvényesítést a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetője vagy a általa írásban kijelölt személy végezhet. 7. Az érvényesítés az utalványozás előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. 8. A kiadások utalványozása, azaz a kiadási előirányzat terhére kifizetés elrendelése az érvényesített okmány alapján történik. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban meghatározott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni az érvényesítés után lehet.

2015. február 26.

90. oldal

9. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. 10. A 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért a számviteli szabályokkal és statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének elnöke, a helyi önkormányzat polgármestere és jegyzője együttesen felelős. 11. A Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája az első negyedévről összevontan, majd ezt követően havonta tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot a költségvetési előirányzatok (bevételek és kiadások) alakulásáról és azok teljesítéséről. 12. Átmeneti gazdálkodás esetén az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25.§.ában a helyi önkormányzatokra irányadó szabályokat a nemzetiségi önkormányzat esetében is alkalmazni kell. 13. A nemzetiségi önkormányzat a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal gazdálkodik az elnök felelőssége mellett. A vagyont EMJV Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája tartja nyilván. A nemzetiségi önkormányzat saját vagyonának analitikus nyilvántartásáról a leltározás és selejtezés lebonyolításáról a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatainak előírásai szerint gondoskodik. A leltározásért, selejtezésért, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokért a nemzetiségi önkormányzat elnöke felelős. 14. A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodása lebonyolításának belső ellenőrzését, gazdasági- pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat ellenőrzési rendszerén keresztül végzi. 15. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítás szükségességét a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi, és a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosítja.

VI. Az együttműködési megállapodást Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése …./2015. (……..) számú Kgy. határozatával az Egri Ruszin Önkormányzat Képviselőtestülete …./2015. (……….) sz. határozatával hagyta jóvá. A megállapodás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzetiségiek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. ( XII.31.) Korm. rendelet figyelembe vételével készült.

2015. február 26.

91. oldal

Eger, 2015. február

…………………………… ………………………. Egri Ruszin Önkormányzat Elnöke

…………………………… Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere …………………………… Dr. Kovács Luca Eger Megyei Jogú Város Jegyzője

62/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételével összefüggő intézmény átadás-átvételéről, a feladatellátáshoz kapcsolódó létszám átadásáról, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyonelemek, jogok és kötelezettségek megosztásáról kötött megállapodás 5. számú mellékletének módosítását a jelen határozat mellékletét képező melléklet szerint, és felhatalmazza a polgármestert a megállapodás - módosítás aláírására. Felelős:


Határidő:

2015. március 31.

/ A módosított melléklet, a jegyzőkönyv mellékletét képezi. /

63/2015. (II.26.) közgyűlési határozat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal az egri Donát –dűlőben lévő tangazdaságra kötött haszonbérleti szerződés módosítását a jelen határozat mellékletét képező szerződés tervezete szerint, és felhatalmazza a polgármestert a mellékelt haszonbérleti szerződés módosítás aláírására. Felelős:


Határidő:

2015. március 31.

2015. február 26.

92. oldal

HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS 2. számú módosítása (TERVEZET)

amely létrejött egyrészről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: 3300 Eger, Dobó tér 2. képviseli: Habis László polgármester törzsszáma:729325 adóigazgatási azonosító száma: 15729325-2-10 bankszámlaszáma: 12033007-00102883-00100003 statisztikai számjele:15729325-8411-321-10 mint haszonbérbeadó (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ székhelye: 1055 Budapest, Nádor u. 32. képviseli: Ballagó Zoltán Egri tankerületi igazgató adóigazgatási azonosító száma: 15799658-2-41 Előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10035003-00331982-00000000 ÁHT azonosítója: 336717 statisztikai számjele: 15799658-8412-312-01 mint haszonbérlő (a továbbiakban: KLIK) (a továbbiakban együtt: Felek) között alulírott helyen és napon a következő feltételekkel:

1. Felek rögzítik, hogy egyező akaratnyilvánítással a Donát dűlőben lévő Tangazdaság bizonyos ingatlanrészeinek vonatkozásában Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 703/2013. (XII.19.) számú és annak a módosításáról szóló 265/2014. (V.22.) számú határozatai alapján 2014. május 22-én Haszonbérleti Szerződést kötöttek egymással 2014. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra, mely szerződés határidejét Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 644/2014. (XII.18.) számú határozatával 2015. december 31. napjáig meghosszabbították. A módosítás értelmében a szerződés megszűnik továbbá, ha az állami köznevelési feladat KLIK általi ellátása a körülírt ingatlanban megszűnik 2. Felek közös megegyezéssel az alapszerződésnek „A szerződés tárgya” megnevezésű része 1. pontját a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Felek között 2013. január 24. napján létrejött és a Felek által 2013. május 31. napján módosított vagyonkezelési szerződés 1. e) pontjára figyelemmel az alábbiak szerint módosítják:

2015. február 26.

93. oldal „A szerződés tárgya

1. Az Önkormányzat haszonbérbe adja, a KLIK haszonbérbe veszi az alábbi ingatlanokat: a) az egri külterületi 0300/2 hrsz-on lévő, természetben a 3300 Eger, Donát u. alatt lévő „gyümölcsös, kivett út” művelési ágú, 2 ha 0155 m2 területű Tangazdaság elnevezésű ingatlan 3537 m2 területű ingatlanrészét a jelen szerződés mellékletét képező rajz és területkimutatás szerint b) az egri külterületi 0300/3 hrsz-on lévő, természetben a 3300 Eger, Donát u. alatt lévő „legelő, gyümölcsös, kivett út, szőlő” művelési ágú 8 ha 2170 m2 területű Tangazdaság elnevezésű ingatlan 3 ha 2101 m2 területű ingatlanrészét a jelen szerződés mellékletét képező rajz és terület-kimutatás szerint c) az egri külterületi 0300/4 hrsz-on lévő, természetben a 3300 Eger, Donát u. alatt lévő „kivett út, szőlő” művelési ágú 7 ha 4992 m2 területű Tangazdaság elnevezésű ingatlan 3 ha 9738 m2 területű ingatlanrészét a jelen szerződés mellékletét képező rajz és terület-kimutatás szerint A KLIK a haszonbérlet címén az ingatlanokra megszerzett földhasználati jogát földhasználati nyilvántartásba veteti.” 3. Felek rögzítik, hogy a jelen szerződésmódosításban nem szabályozott kérdésekben az 1. pontban hivatkozott Haszonbérleti Szerződésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Haszonbérleti Szerződés 2. számú módosítását Felek –elolvasás és megértés után- mint akaratukkal mindenben maradéktalanul megegyezőt, jóváhagyólag aláírták. Jelen szerződés 11 eredeti példányban készült és 2 számozott oldalból áll, amelyből 5 példány az Önkormányzatot, 6 példány a KLIK-et illet meg. Kelt: Eger, 2015. február ….

........................................................................

........................................................................

Eger MJV Önkormányzata

KLIK

képviseletében

képviseletében


Ballagó Zoltán tankerületi igazgató

ellenjegyzem:

ellenjegyzem:

........................................................................

........................................................................

Dr Bánhidy Péter

KLIK

jogtanácsos Önkormányzat

2015. február 26.

94. oldal

64/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése hozzájárul a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetet - az Eger, Pozsonyi u. 12. I/25, valamint az Eger, Pozsonyi u. 41. II/10. szám alatti lakásokra - megillető bérlőkijelölési jognak 2015. február 28. napjától történő megszűnéséhez. Felelős:

a polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda Vezetője

Határidő:

2015. április 30.

65/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet számára az Eger, Tárkányi Béla u. 10. I/9. szám alatti lakásra bérlőkijelölési jogot biztosít 2015. március 1. napjától 5 évre, de legfeljebb az intézmény vezetőjének megbízatása idejére. Felelős:

a polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna Humán Szolgáltatási Iroda Vezetője

Határidő:

2015. április 30.

66/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármester 2015. évi szabadságának ütemezését az alábbiak szerint hagyja jóvá: 2015. március 19.-20. 2015. április 3. 2015. április 7. - 8. 2015. április 29.-30. 2015. május 4.-5. 2015. június 1. – 5. 2015. június 29. – 30. 2015. július 2. – 3. 2015. július 6. 2015. augusztus 8. 2015. augusztus 18. – 19.

2 nap 1 nap 2 nap 2 nap 2 nap 5 nap 2 nap 2 nap 1 nap 1 nap 2 nap

2015. február 26. 2015. augusztus 31. 2015. szeptember 1. – 4. 2015. október 22. 2015. november 2. – 6. 2015. november 30. 2015. december 1. – 4. 2015. december 21. – 23. 2015. december 28. – 30.

95. oldal 1 nap 4 nap 1 nap 5 nap 1 nap 4 nap 3 nap 3 nap

Felelős:

dr. Kovács Luca jegyző

Határidő:

2015. december 31.

67/2015. (II.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése támogatja, hogy az Eger, Farkasvölgy u. 43. számú ingatlan tulajdonosa részletfizetési kedvezményt kapjon az utólagos szennyvízrákötési díj teljes összegére, mely 72 hónapra 10.000 Ft, 1 hónapra 4.727 Ft törlesztőrészletet jelent. Felelős:

Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Tuza Róbert irodavezető

Határidő:

2015. március 30.

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS

Recommend Documents