Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja

2

Tartalomjegyzék

3

I.

Bevezetés

A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a meglévő képességek hasznosításának igénye, az integráció került előtérbe. A hangsúly minden foglalkoztatási nehézséggel küzdő csoport tekintetében áthelyeződött a passzív munkaerőpiaci rendelkezésekről – a segélyezésről – az aktív megoldásokra. Az aktív megoldások előnyben részesítése kialakította az egyéni igények alapján összeállított, holisztikusan értelmezett szolgáltatások megvalósulásának körülményeit. Ezek a többfunkciós megközelítési stratégiák a legtöbb országban kiemelt helyen szerepelnek, mind civil, mind döntéshozói szinten. Céljuk, hogy egyénre szabott tervek alapján segítsék a hátrányos helyzetű emberek integrációját a társadalmi élet különböző színterein A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség - és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékos személyek, a roma emberek számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a települési önkormányzatok számára megteremti annak a lehetőségét, hogy a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programban meghatározott célokkal összhangban helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. Eger Megyei Jogú Város élve a törvény adta lehetőségével, és fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk ütemezését.

II.

Helyzetelemzés

Eger megyeszékhely Magyarország északi részén a hegyvidék és a Alföld találkozásánál fekszik, Budapesttől 128 km-re keletre. A közel 60 ezer fős város ódon várával, gazdag történelmi múltjával, barokk belvárosával igazi turisztikai látványosság. Eger a bor városa, bővelkedik szórakozási lehetőségekben, történelmi borvidék és idegenforgalmi látványosság, a Bükki Nemzeti Park kapuja. A megyeszékhely tradicionális iskolaváros jellege nemcsak az oktatási intézmények nagy számában nyilvánul meg, hanem az itt élő emberek életvitelében, mentalitásában is. A város és környéke a megye ipari térsége, ahol az ipari kultúrának hagyományai vannak.

4 Az ipari park Eger déli részén fekszik, ahol már eddig is folyt ipari tevékenység. Jelenleg az I. tömb, 4,7 ha infrastruktúrával ellátott terület várja a letelepülni szándékozó vállalatokat. A zöld mezőben megindult, lépcsőzetesen megvalósuló fejlesztés eredményeként az ipari park 42,3 ha, megfelelő infrastruktúrával ellátott helyet biztosít az ipari és szolgáltató cégek számára. Eger nagyvállalatai között sok a külföldi tulajdonú. A város a 323 ezer fős Heves megye 8 városának és 111 községének legnagyobb települése. Eger központja az Egri Kistérség Többcélú Társulásnak is, amely 14 települést tömörít. Eger város közigazgatási és egyházi központ. Eger Heves megye legjelentősebb foglalkoztatási centruma. A feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős idegenforgalma. A megyeszékhelyi funkcióból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre szintén sok munkahelyet jelent, széleskörűen kiépült középfokú oktatási intézményei pedig a megyehatáron túl is vonzást gyakorolnak. A városban és a közvetlen közelében fekvő 9 községben a megyei átlaghoz viszonyítva kedvező a foglalkoztatási helyzet.

II.1. Eger Megyei Jogú Város társadalmi gazdasági helyzete Foglalkoztatottság A 2000-ben elkészített intézkedési tervhez képest az Egerben foglalkoztatottak száma 18766 főre növekedett (+3366 fő), akik a Heves megyében foglalkoztatottak 25,3%-a. Az alkalmazásban állók közül 17416 fő teljes munkaidős, ez a foglalkoztatottak 92,8%-a. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 53,4%-a (9388 fő) fizikai foglalkozású és 51,4%-a (8953fő) férfi. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak többsége, 37,9%-a (511 fő) a kereskedelem, javítás területén áll alkalmazásban. A foglalkoztatottak többsége, 33%-a (6192 fő) az ipar területén dolgozik, amelyből 45,2%-os (2798 fő) a gépipar részesedése. A foglalkoztatottak megoszlása az ipart követően, a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás területén 14,3% (2690 fő) és az oktatásban 11,1% (2081 fő) mutat nagyobb arányokat. A Heves megyében és Eger városban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti megoszlásának összehasonlításából megállapítható, hogy az ipar és az egészségügyi, szociális ellátás területén a megyei, míg a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás területén az Eger városi foglalkoztatási arányok a nagyobbak. Eger városban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az 1999-es adatokhoz viszonyítva jelentősen, 65,9%-kal növekedett. A havi bruttó átlagkereset megyei átlagtól való eltérése is növekedett 6%-ról 12,3%.ra. A regisztrált munkanélküliek száma az 1999-es adatokhoz képest jelentős 68,9%-os csökkenést mutat, számuk 1332 fő, ami a megyében regisztráltak 10,2%-a. Gazdasági szervezetek Az Egerben működő vállalkozások száma a 2000-ben elkészített intézkedési tervben szereplő 5465-ról 6756-ra emelkedett az elmúlt időszakban, ami a megyei vállalkozások 31%-a. A működő vállalkozások többsége, 61%-a egyéni, kisebb hányada társas vállalkozás. Túlnyomó többségük (96%) 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat. A megyeszékhelyen működő vállalkozások legnagyobb hányada (81%) a szolgáltatási jellegű gazdasági ágakban

5 tevékenykedik, ahol az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások terület a meghatározó. A vállalkozássűrűséget mutató 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 116, ami az 1999-es adatokhoz viszonyítva 29%-ban növekedett. A város ipari, üzemi területén mindössze a vállalkozások 2,3%-a működik, közülük a legtöbb az Egri Ipari Parkban.

Az Egerben működő vállalkozások száma és aránya gazdasági ágak szerint: Gazdasági ág Vállalkozások száma Vállalkozások aránya Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, 209 3,1% erdőgazdálkodás, halászat Ipar 609 9,0% Építőipar 493 7,3% Kereskedelem, javítás 1503 22,2% Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás 376 5,6% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 274 4,1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2032 30,1% Egyéb szolgáltatás 1252 18,5% Egyéb 8 0,1% Összesen 6756 100% Külföldi befektetések A 2002-es adatok alapján Egerben 89 külföldi érdekeltségű vállalkozás működik, ez a megyében jelen lévő 32%-a. A 2000-ben készült intézkedési terv adatai alapján megállapítható, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások megyeszékhelyre való koncentráltsága jelentősen csökkent. A vállalkozások elsősorban az ipar és a kereskedelem, javítás területén vannak jelen. Beruházások A megyei beruházások volumene az 1996-1998-as időszakban több mint 250%-ra emelkedett, az ezt követő években folyamatos csökkenés tapasztalható. A beruházások 57%-a az iparban realizálódott, aminek 90%-a a feldolgozóiparban. Az új beruházások 29%-a épület és egyéb építmény, 69%-a gép, berendezés, jármű volt. Ipar Megyei szinten az összes ipari termelést és exportot három feldolgozóipari ágazatba - az élelmiszer, ital, dohány, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, a gépipar - tartozó vállalkozások határozzák meg. Együttes részesedésük a termelési értékből 73%, az exportból 96%. Az ipari termelés volumene 1999-től folyamatos növekedést mutat. A belföldi értékesítések volumene kisebb mértékben, az ipari export volumene majdnem kétszeresére nőtt az 1998-tól 2002-ig tartó időszakban. Kereskedelem A 2002-es adatok szerint az Egerben működő kiskereskedelmi üzletek száma a megyei 27%a. Legerősebb a kiskereskedelmi ellátó funkció a belvárosban, az összes üzlet 37%-a itt található. A Heves megyében található kiskereskedelmi üzletek 55%-át egyéni vállalkozók

6 működtetik. Üzlettípusonként vizsgálva a legjelentősebb az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak (25%), valamint az egyéb, máshová nem sorolt iparcikkek szaküzletének részesedése (21%). Idegenforgalom Egerben 2002-ben a regisztrált kereskedelmi szálláshelyek a megyeinek a 26%-át tették ki. A férőhelyek száma 39%-a a megyeinek. A szálloda, a panzió, a kemping, valamint az üdülőház férőhelyeinek részesedése kisebb, a turistaszállás és az ifjúsági szállásé nagyobb, mint a megyében. A kereskedelmi szálláshelyeket a megyébe látogatók 37%-a kereste fel. A vendégek nagyobb hányada, 63%-a belföldi vendég. A megyeszékhelyen mind a külföldi (74%), mind a belföldi (56%) vendégek többsége szállodát vett igénybe. Az átlagos tartózkodási idő 2,5 éjszaka. Az ország települései közül Egerben működik a legtöbb termelőbor-kimérés (97), melyek többségét (64%) őstermelők üzemeltetnek. Mezőgazdaság Heves megye földterületének 40,6%-a szántó, 28,2%-a erdő és 3%-a szőlőterület. A szőlő részesedése a mezőgazdasági területből átlag 40%-os. A mezőgazdaságban gazdálkodó gazdasági szervezetek közül a legtöbb (23,4%) 100-300 hektár közötti területen, az egyéni gazdaságok többsége (35,1%) 0,16-0,5 hektáros területeken gazdálkodnak.

II.2. Demográfiai adatok Heves megye lakónépessége 1999. 01. 01-én 324.096 fő volt, 3,1 %-al 10,3 ezer fővel kevesebb, mint az 1990. 01. 01-i népszámláláskor. A népességcsökkenés teljes egészében a természetes fogyás következménye, 1990. és 1998. közötti 9 évben összesen 12940 fővel haladta meg a halálozások száma az élveszületésekét. A természetes fogyást csak kismértékben tudta ellensúlyozni a szomszédos megyék kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetéből adódó pozitív vándorlási különbözet. 2003. 01.01-én a megye lakónépessége 325.029 fő volt, tehát az 1999. 01. 01-ei adatokhoz képest 0,3%-al nőtt. Az adatokból úgy tűnik, hogy megállt a népességcsökkenés, sőt némi növekedést is megfigyelhetünk. 1998 és 2003 közötti 5 évben megfigyelhető tendencia az élveszületések számának egyenetlen változása, ami összességében egy minimális növekedést mutat. Ezzel szemben a halálozások száma csökkenő tendenciát mutat. A népességszám változása, a népesség korstruktúrája Heves megye az ország legkisebb lélekszámú megyéi közé tartozik. 2004 decemberében Magyarország népességének mindössze 3,1 %-a, 322 756 fő élt itt. A megye lakosságának létszáma az utóbbi három évtizedben a következő módon változott: • • •

1970 és 1980 közötti időszakot gyors népesség növekedés jellemezte (3 %), 1980 és 1990 között jelentős volt az elvándorlás, 1990 óta pedig természetes fogyás jellemzi a megyét. A természetes fogyás mértéke az utóbbi években fokozatosan emelkedik.

7 Heves megye lakosságszám változása a régió és az ország értékeihez hasonló. Az Egri Kistérség adatai esetén hasonló tendencia figyelhető meg. Eger város esetében is hasonlóak a trendek, de a népességváltozás az országos és egyéb területi szinteknél is kedvezőtlenebb tendenciát mutat. Heves megye és Eger város lakosságszámának változása a KSH adatai alapján 1970 340 146 48 405

Heves megye Eger

1980 350 360 61 273

1990 334 408 61 892

2001 325 727 58 331

2004 322 756 56 317

Eger város lakosságszámának változása Lakónépesség alakulása 1991-2005 között 66 000 64 000 62 000 60 000 58 000 56 000 54 000

19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05

52 000

A lakónépesség településtípusonkénti alakulása * A népesség fogyásánál is nagyobb gond a megye egyre jobban elöregedő korstruktúrája. 1990. 01. 01-én a lakónépesség 14,2 %-a volt 65 éven felüli, 1999. 01. 01-én már 16,1 %-a. Ez az adat 2003. 01. 01-re tovább növekedett, amikor is már 16,7%. A gyermekkorúaknál még jelentősebb a változás: 1990. 01. 01-én 20,1 %-ról 1999. 01. 01-én 16,7 %-ra esett vissza arányuk. Sajnos az ezt követő években a csökkenő tendencia tovább folytatódott, hiszen 2003. 01. 01-én ennek a korosztálynak az aránya már csak 15,9%. A 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma 9 év alatt 85-ről 96,3-ra emelkedett. 2003. 01. 01-ei adat szerint pedig 104,9. Heves megye korösszetétele országos összehasonlításban az összes megyét tekintve a legelöregedettebb. A gyermekkorú népesség aránya Zala megye után, Vas megyével holtversenyben 2. legalacsonyabb, 16,7 %. A fejlettebb gazdaságú nyugat-dunántúli megyékben (Győr-Sopron, Vas, Zala) az élveszületések aránya még a Heves megyeinél is alacsonyabb, de ott a jelentős számú családdal vagy anélkül bevándorló aktív korú fiatalítja a korösszetételt. Az időskorú népesség aránya a hasonló adottságú Békés megyét követve a 2. legmagasabb, 16,1 %-os megyénkben.

8 A népesség korösszetétele* Heves megye

0-14 éves

Észak-Magyarország

Magyarország

1999.

2003.

1999.

2003.

1999.

2003.

01.01.

01.01.

01.01.

01.01.

01.01.

01.01.

16,7

15,9

18,5

17,4

17,3

16,1

67,2

67,4

66,8

67,1

68,2

68,5

16,1

16,7

14,7

15,5

14,5

15,4

24,9

23,7

27,7

25,9

25,3

23,5

24,0

24,8

22,0

23,2

21,3

22,4

48,9

48,5

49,7

49,1

46,6

45,9

96,3

104,9

79,5

89,3

83,8

95,4

(%) 15-64 éves (%) 65-X éves (%) Gyermeknépesség eltartottsági rátája (1./2.) Idősnépesség eltartottsági rátája (3./2.) Eltartott népesség rátája (4.+5.) Öregedési index (3./1.)

Eger lakónépessége korcsoportok szerint

70 000 60 000 50 000 Fő

40 000 30 000 20 000 10 000

20 05

20 03 20 04

20 02

20 00 20 01

19 98 19 99

19 97

19 95 19 96

19 94

19 92 19 93

19 91

0

Év

0-14

15-19

20-39

40-59

60-x

Az élveszületések számának alakulása* Eger Megyei Jogú Városban 1984-2002. között a következő módon alakult:

9 1984. 1985. 1986. 1987. 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. év élve szülés 692 727 738 772 715 694 712 707 727 661 620 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. év élve szülés 588 559 522 497 479 499 480 510 A lakónépesség alakulását az élveszületéseken túl a migrációs változások hatásai alakítják. Ennek alapján Eger lakónépessége 1999. január 1-én az alábbi korösszetételt mutatja*: 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 korcsoport 0-5 (év) lakónépesség 3357 699 697 700 727 719 786 749 721 927 927 (fő) 16 17 18 korcsoport (év) lakónépesség 1163 1069 1075 (fő)

19-35

36-55

56-x

összesen

13133

17064

13311

57891

Heves megyében a 2001. évi és a 2005. évi adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy az „elöregedés” folyamata tovább erősödik. 0 -14 év 14-64 év 65- év

2001. év (fő) 53433 218327 53967

2005. év (fő) 50107 217826 54823

Regisztrált munkanélküliek megoszlása ellátási forma szerint 2003. október 20. 2004. október 20. Szociális Járadék és segély Szociális Járadék és támog.* támog.* Megnevezés segély fő % fő % fő % fő % 1089 31,6 973 28,2 1256 30,3 1087 26,3 Eger 811 31,9 876 34,5 896 35,3 866 33,3 Gyöngyös 743 46,4 387 24,2 843 51,0 472 28,5 Hatvan 534 21,1 1114 44,0 531 19,0 1352 48,4 Heves 385 28,0 566 41,1 435 26,4 719 43,6 Füzesabony 180 19,0 543 57,5 229 22,3 564 55,0 Pétervására 3742 30,3 4459 36,1 4190 30,2 5060 36,5 Összesen

10 Jövedelempótló támogatottak és rendszeres szociális segélyezettek együttesen

Megnevezés Regisztrált munkanélküli Pályakezdő 25 éves és fiatalabb Férfi Nő Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású Legfeljebb 8 ált. isk. végz. Felsőfokú Tartósan regisztrált Tartós munkanélk. arány %

2004. X. 20. (fő) 13861 1285 2837 7015 6846 11478 2383 6363 610 2936 21,2

Változás az előző évhez képest főben %-ban +1521 +12,3 +43 +3,5 +121 +4,4 +658 +10,4 +863 +14,4 +1268 +12,4 +253 +11,9 +754 +13,4 +42 +7,4 +338 +13,0 +0,1 -

Országos adat változása %-ban +8,4 +11,5 +3,8 +7,0 +9,8 +7,4 +12,9 +19,0 +12,8 +0,9*

A munkanélküli ügyfelek csaknem fele, 49,4 %-a nő, az arány 1 % ponttal magasabb, mint 1 évvel ezelőtt. Állástalanná válásukat megelőzően fizikai területen szakmunkásként dolgozott az érintettek 32 %-a, betanított munkás és segédmunkát 25 illetve 26 %-uk végzett. A nem fizikai munkakörből regisztrációba kerülők 17 %-ot kitevő sokaságán belül legnépesebb a középfokú végzettségű nő ügyintézők csoportja. Alacsony iskolázottságú – legfeljebb 8 osztályt végzett – az állástalanok 46 %-a, szakmunkás bizonyítványa 29 %-uknak van, szakközépiskolát 14 %-uk végzett, 7 %-os a gimnáziumban érettségizettek csoportja, és az állástalan diplomások 4 % arányt képviselnek. A legnépesebb korosztály a 26-35 és a 36-45 év közöttieké, ahová a munkanélküliek 29 illetve 24 %-a tartozik. A 25 év alatti fiatalok aránya (20 %), négyszerese az 55 éven felüliek részesedésének (5 %). Az egri körzet főbb demográfiai és foglalkoztatási mutatói az alábbiak szerint alakulnak a megyei adatokkal összehasonlítva. Eger Lakónépesség 2004. 01. 01. Gazd. aktív népesség 2004. 01. 01.

fő 56458 26335

Eger és körzete % fő % 17,4 106243 32,8 20,2 45610 35,0

Heves megye fő % 323769 100,0 130290 100,0

Az Egri Kirendeltség körzetében 2004. október 20-án 4140 fő munkanélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliségi ráta 9,1 %. A csökkenő népességen belül ugyanakkor nő a hátrányos szociális helyzetű, alacsonyabb tanulási hajlandóságú, speciális pedagógiai módszereket igénylők aránya. A tendenciát mutatja 6 (a Társégi Integrált Szakképző Programban résztvevő) iskola adata. Az elmúlt tanévben több mint 5000 tanuló tanult, ebből 18,8 % hátrányos helyzetű, 1,8% veszélyeztetett helyzetben élő. Az iskolákban tehát minden 5. gyermek külön megsegítést igényelne. A lemorzsolódás a bukásokkal együtt 22,8 %-os.

11

III.

Intézményrendszer bemutatása

III.1. Szociális ellátórendszer Szociális helyzet A szociális körülményeket alapvetően a foglalkoztatottsági helyzet, a kereseti, jövedelmi viszonyok, a családi körülmények, az eltartott gyermekek, a lakhatási feltételek megteremthetősége és megőrzése, a személyes szükségletek kielégítettségének a színvonala határozzák meg. A kereseti, jövedelmi viszonyaik alapján általában elmondható, hogy az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét meg nem haladó jövedelműek azok, akiknek visszatérően megélhetési problémáik vannak. Ilyenek a téli időszak magasabb fűtési költségeinek kifizetése, a - különösen a felsőfokú oktatásban résztvevő - gyermekeik tanulásával, a tanévkezdéssel kapcsolatos kiadások, akut vagy idült betegségekhez köthető eseti vagy tartós többletkiadások, előre nem látható jövedelemcsökkenés, munkanélkülivé válás, megrokkanás, problémák a családi kapcsolatokban, stb. Azokban a családokban, amelyekben az egy főre jutó jövedelem tartósan nem éri el az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresének összegét, ezek a megélhetési problémák folyamatosan fennállnak, az anyagi veszélyeztetettség és a lakhatás megőrzésének gondjai állandósulnak. A legveszélyeztetettebb réteg a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, az öregségi nyugdíjminimumot el nem érő egy főre jutó jövedelemmel rendelkező, gyermeket nevelő családok. Év 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

Családok Száma 1.092 848 732 658 677

Kiskorú Gyermek 1.893 1.481 1.306 1.190 1.141

Nagykorú gyermek 200 144 93 77 107

Összes gyermek 2.093 1.625 1.399 1.267 1.248

A városban a 0 – 18 éves korosztály száma 2004-ben 11.540 fő volt. A hátrányos helyzetű gyermekről, azaz a nevelési problémákkal, magatartás- és pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt kiskorúakról az egyre jobban működő jelzőrendszer ad információt. Az elmúlt évben kevesebb rendőrségi jelzés érkezett, de fokozódott a társhatóságok és a gyermekvédelmi felelősök által beküldött kiskorúakról szóló jelzések száma. A leggyakoribb problémák, melyek az elmúlt évet jellemezték, a magatartási és viselkedési problémák, a tankötelezettség elmulasztása és az otthonról történő engedély nélküli eltávozás a csavargás. Ez utóbbi jelzések a nevelési, oktatási intézményekből érkezetek. A tapasztalatok szerint a kiskorúak veszélyeztetettségében továbbra is jelentős szerepet játszottak a környezeti és anyagi okok, valamint az elhanyagoló szülői magatartás. A

12 beérkezett jelzések alapján fokozódott azoknak a kiskorúaknak a száma is ahol a veszélyeztetettség a szülői kapcsolattartás hiányosságaira vezethető vissza. 2004-ben 172 családból 308 veszélyeztetett gyermeket gondozott a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság által védelembe vett gyermekek száma 68 volt. Az egyéb okból támogatásra szorulók az önkormányzattól lakásfenntartási támogatást, közgyógyellátást, rendszeres szociális segélyt, időskorúak járadékát, ápolási díjat, adósságkezelési támogatást kaphattak megélhetési gondjaik enyhítése céljából. Támogatás fajtája

2001 fő

Rendszeres szociális segély* Időskorúak járadéka Ápolási díj Lakásfenntartási támogatás Adósságcsökkentési támogatás Közgyógyellátás Temetési segély Átmeneti segély

223 11 45 737 0 903 320

2002 eFt

53947 2339 9459 16053 0 12360 3091 6591

fő

145 10 51 774 0 881 304

2003 eFt

20203 2148 9756 17444 0 13077 3022 7152

fő

179 10 49 676 0 259

2004 eFt

14001 2191 13300 16431 0 14541 2925 6831

fő

189 10 60 851 30 823 252

eFt

20498 2352 15730 23133 2313 14810 3276 8828

*2001-ben munkanélküliek jövedelempótló támogatásával együtt

A személyes szükségletek kielégítése keretében az önkormányzat a következő ellátások biztosítja: - szociális étkeztetést, - házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házigondozást, - családsegítést, - 5 idősek klubját, - értelmi fogyatékosok napközi otthonát, - fogyatékosok támogató szolgálatát, - utcai szociális munkát, - hajléktalanok átmeneti szállását, éjjeli menedékhelyét, nappali melegedőjét, - hajléktalanok ápoló, gondozó otthonát, - idősek ápoló-gondozó otthonát. Szociális étkeztetés keretében 1000 fő napi egyszeri meleg ételét biztosítjuk, 400 fő részesül rendszeresen a házigondozás valamilyen formájában, (44 főnek van vészjelző készüléke), 125-130 fő tölti az idejét és étkezik az idősek klubjaiban, 32 fő enyhe és középsúlyos fogyatékos a napközi résztvevője, 150-160 hajléktalan személy vesz igénybe különféle szolgáltatásokat, közülük 45-en az átmeneti szálló, 26 fő pedig a bentlakásos otthona lakója. 50 fős idősek otthonát üzemeltetünk, ahol a várakózók száma meghaladja száz főt. A városban 4 bölcsőde működik, 180 férőhellyel. A kisgyermeket nevelő családok munkavállalási lehetőségét korlátozza a mára szűkössé vált kapacitás. Lakhatási feltételek biztosítása A lakhatási feltételek biztosítása terén az esélyegyenlőséget városunk érvényben lévő Lakáskoncepciójában megfogalmazott elvek szerint biztosítjuk. A koncepció alapelvként szögezi le, hogy reális esélyt kell biztosítani a lakhatási igény réteg specifikus kielégítéséhez. Lehetőséget kell teremteni a legkedvezőtlenebb szociális helyzetben

13 lévő rétegeknek a hajléktalanság elkerülése, társadalmilag elfogadható szintű lakhatási lehetőségek megteremtésével. Az alapelvből kiindulva a koncepcióban célcsoportokat jelöltünk meg, amelyek problémáira az Önkormányzatnak kell, vagy lehet választ adnia, megoldási lehetőségeket kínálnia. Az egyes célcsoportokon belül meghatározásra kerültek azok a megoldási módok, lehetőségek, amelyek segítséget jelenthetnek a lakhatási feltételek biztosításában. A célok megvalósítása érdekében az elmúlt években jelentős lépéseket tett Önkormányzatunk. A fiatalok lakhatási feltételeinek biztosításában, a korábbi évtizedekben épített, úgynevezett Fiatalok Garzonháza nyújt segítséget. A 198 db lakást tartalmazó Garzonház 5 éves lakhatási feltételt biztosít a fiataloknak, kötelező előtakarékosság és kedvezményes lakbér fizetés mellett. A bérleti idő lejártát követően a fiataloknak önerőből, lakásvásárlással, lakásépítéssel kell megoldaniuk lakhelyzetüket. A fiatalok részéről nagyon nagy igény van erre a lakás ellátási formára, voltak olyan időszakok, hogy nem sikerült a jogos igényeket kielégíteni. Ezért Önkormányzatunk a Kormány által meghirdetett bérlakás építési program keretében sikeres pályázattal 2004. évben 69 lakásos Fecskeházat épített közösen az Eszterházy Károly Főiskolával. Az Önkormányzat 40 db lakással, míg a Főiskola 29 db lakással rendelkezik, ahol fiatal oktatókat, nappali tagozatos hallgatóknak tud lakhatási feltételt biztosítani. Két Garzonházunkba az elmúlt öt évben beköltözők száma az alábbi volt. Év 2001 2002 2003 2004 2005

Család 42 50 77 95 44

Ugyanakkor azzal a problémával is szembesülni kellett, hogy a fiatalok egy része nem képes önerőből lakhatási feltételeit biztosítani, tehát ennek a rétegnek nem megoldás a Garzonház, illetve Fecskeház. A probléma kezelésére, ismét élve a központi pályázati lehetőséggel, 64 db szociális bérlakást építettünk. A lakások változatos alapterületűek, többségük garzon típusú, amelyek alkalmasak a szerényebb jövedelmű fiatalok, gyermeküket egyedül nevelők elhelyezésére. A fiatalok önerős lakásmegoldását anyagilag is támogatja az Önkormányzat. Minden évben jelentős összeget különít el költségvetésében erre a célra, amelyből a fiatalok kamatmentes kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás formájában részesülhetnek. Az elmúlt öt év támogatási adatai: Év 2001 2002 2003 2004 2005

Támogatott család 93 138 77 48 72

Támogatási összeg eFt 47.000 75.780 35.000 34.759 40.359

14 Szociálisan rászoruló rétegek egy részének a már említett szociális bérlakás építési programunk keretében nyújtottunk segítséget, illetve a megüresedő lakások szociális alapon történő bérbe adásával. Minden jogos igényt azonban nem tudunk kezelni. Ezen a területen tovább kell lépni, új utakat kell keresni. A középkorosztály támogatása nagyon összetett, itt valóban a réteg specifikus megoldásokra kellett, kell törekedni, esélyegyenlőséget biztosítani minden réteg számára a lakhatási feltételek megteremtéséhez. Jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján szociálisan rászoruló rétegtől a kedvezőbb anyagi feltételekkel rendelkező rétegen át a hajléktalanság szélén álló rétegig kellett, kell a megoldási módokat keresni. A kedvezőbb anyagi feltételekkel rendelkező középkorosztály számára többféle megoldási mód is kínálkozott, kínálkozik. Magasabb színvonalú, ezzel együtt magasabb lakbérű bérlakások biztosítása. Ennek megvalósítása érdekében pályáztunk állami támogatás iránt költségelvű bérlakások építésre. A pályázat révén 39 db költségelvű bérlakást építettünk. 2002. évben fejeződött be az a kislakás építési programunk, amely nem csak a fiataloknak, hanem a középkorosztálynak is lehetőséget adott arra, hogy lakhatási feltételein minőségileg változtatni tudjon. Hajléktalanság szélén álló réteg problémáinak kezelése. Ennek a probléma körnek a kezelésére első lépésként kialakítottunk egy olyan ingatlant, amelyben önálló szoba használat, és a kiszolgáló helyiségek közös használata mellett lakhatást tudunk biztosítani azoknak, akik bérlakásainkban nagy összegű lakbér és közüzemi díj hátralékot halmoztak fel, s emiatt bérleti jogok felmondás következtében megszűnt. Időskorúak támogatása. Városunk lakosságának mintegy ¼-ét a nyugdíjas korosztály képezi. Ebben a korosztályban már az alapvető gond nem a lakhatás feltételeinek megteremtése, hanem a meglévő lakhatás fenntartása. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy sajnos egyre nagyobb számban kell számolnunk azzal, hogy idős emberek napjainkra fedél nélkül maradnak. Meglévő ingatlanaikat, bérleményüket, a jogszabályok keretei között gyermekeiknek juttatták, s ezt követően a gyermek a szülőt nem kívánatos személynek tekinti. Ennek a problémának a megoldása alapvetően nem csak a lakhatási feltételek biztosításával kezelhető, de tekintettel kell lennünk erre a jelenségre is. Az átmenetileg otthontalanná vált gyermekek és családok gondozását kistérségi együttműködéssel oldjuk meg. Az Eger Kistérség Többcélú Társulás 12 fős gyermekek átmeneti otthonának és 24 fős (egyidejűleg 9 családot befogadó) családok átmeneti otthonának a fenntartója. A családok átmeneti otthona már a megnyitás idején kicsinek bizonyult.

III.2. Egészségügy Az egészségügyi feladatok körében a város döntően csak alapellátási feladatokat lát el. o a háziorvosi ellátást 22 felnőtt körzetben o házi gyermekorvosi ellátást 11 körzetben o városi védőnői szolgálatot, o iskola egészségügyi ellátást,

15 o o o o o o

pszichiátriai gondozás (szakellátás), fogászati felnőtt és gyermek alapellátást 15 vegyes körzetben, iskolafogászati ellátást 6 körzetben, fogászati ügyeletet, fogászati szakellátásokat (röntgen, fogszabályozás). hajléktalanok háziorvosi ellátását.

A központi ügyeletet a többcélú kistérség szervezi. Az ellátás feltételeinek javítása, a rendelők korszerűsítése, az OEP források bevonása érdekében lehetővé tettük a rendelők magántőkéből, támogatott kamatozású hitelből történő megvásárlását, felújítását, korszerű eszközök beszerzését.

III.3. Oktatás Neveléssel, valamint neveléssel-oktatással foglalkozó intézmények áttekintése a fenntartó típusa szerint (EMJV Polgármesteri Hivatal, 2005.) Óvodák

EGER MJ Város fenntartásában Heves Megye Önkormányzata fenntartásában Egyházi jogi személy fenntartásában Állami felsőokt. intézmény fenntartásában Alapítványi fenntartásban

Alapfokú nevelésseloktatással foglalkozó iskolák

Középfokú neveléssel-oktatással foglalkozó iskolák

A fenntartott intézmények aránya (%)

Az ellátott gyermekek aránya (%)

A fenntartott intézmények aránya (%)

Az ellátott tanulók aránya (%)

A fenntartott intézmények aránya (%)

Az ellátott tanulók aránya (%)

85

94,6

57,2

65

40

53,6

5

0,7

21,4

7,9

10

0,7

5

3,5

14,3

7,6

10

11,1

-

-

7,1

19,5

5

3,6

5

1,2

-

-

35

31

Eger város intézményhálózatára a változatos fenntartó típus mellett, az egyes intézmények sokszínű feladat-ellátása is jellemző. Az iskolák tanulóinak megoszlása az intézmények fenntartó típusa szerint (EMJV Polgármesteri Hivatal, 2005.) A város közoktatásában egyre nagyobb szerepet játszanak az alapítványok fenntartásában működő középfokú intézmények, melyek igen változatos képzési struktúrát kínálnak az általános iskolából kikerülő tanulók számára.

16

EGER Megyei Jogú Város fenntartásában Heves Megye Önkormányzata fenntartásában Egyházi jogi személy fenntartásában Állami felsőoktatási intézmény fenntartásában Alapítványi fenntartásban Összesen:

Össztanulólétszám (fő) 9586

Tanulók aránya (%) 57,4

524

3,2

1656

9,9

1484

8,9

3446

20,6

16 696

100

A városban 20 óvoda működik, melyből 17 óvoda 1 tagóvodával városi önkormányzati fenntartású. Egy a ZFH A Jövő Nemzedékért Alapítvány (ZFH Óvoda), egy az Egri Főegyházmegye (Jó Pásztor Óvoda), egy pedig a Heves Megyei Önkormányzat (Mlinkó István Általános Iskola, Diákotthon, Óvoda és Szakszolgálat) fenntartásában működik. A városba vidékről bejáró óvodások száma az utóbbi években 11% körül mozog. A sajátos nevelési igényűek aránya 1,1%. Eger Megyei Jogú Városban az alapfokú neveléssel-oktatással foglalkozó általános iskolák száma 14, ebből speciális feladatokat ellátó intézmény 4. Fenntartásuk szerint 8 intézmény városi önkormányzati, 3 intézmény megyei önkormányzati, 1 intézmény az Eszterházy Károly Főiskola, 2 intézmény pedig egyházi jogi személy fenntartásában működik. Az intézmények 57%-a városi fenntartású. A vidékről bejáró tanulók aránya megváltozott, a korábbi 17%-ról 21,5%-ra emelkedett. A sajátos nevelési igényűek tanulók aránya városi szinten 11%, a hátrányos helyzetűek aránya 16,5%. A napközis tanulók száma csökkent, arányuk viszont a tanulói létszám csökkenése miatt 52%ról 54%-ra növekedett. Eger Megyei Jogú Városban a középfokú neveléssel-oktatással foglalkozó középiskolák száma 20. Fenntartásuk szerint 8 intézmény városi önkormányzati, 2 megyei önkormányzati, 2 egyházi jogi személy, 1 az Eszterházy Károly Főiskola és 7 alapítványok fenntartásában működik. Eger Megyei Jogú Város az iskolák 40%-ának fenntartója. A nem egri lakosú beiskolázottak aránya 51%. Ez a szám folyamatosam növekszik. A városban tanuló középiskolások közel 18%-a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényűek aránya 0,6%. Eger városban 14 középiskolai kollégium működik, amelyből 4 önkormányzati fenntartású. 1999/2000. tanév óta jelentős strukturális átrendeződés történt a kollégiumok vonatkozásában. Egyrészt számuk kettővel nőtt, másrészt változott a kollégiumok megoszlása a fenntartók tekintetében.

17 Míg 1999/2000-ben a 12 kollégiumból 6, a városi önkormányzat fenntartásában működött, 2005/2006. tanévben a 14 kollégium közül csak 4 tartozik a városhoz. Egerben a középiskolai kollégiumi férőhelyek száma gyakorlatilag ugyanannyi, mint 4 évvel ezelőtt, viszont az önkormányzati fenntartású kollégiumok visszaszorulása figyelhető meg, mind számukat, mind a férőhelyeket tekintve. 1999/2000-ben a városi kollégiumi férőhelyek 67 %-val az önkormányzati fenntartású kollégiumok rendelkeztek, s mindössze a férőhelyek 1/3-a volt egyéb fenntartásban, addig mára a nem önkormányzati fenntartású kollégiumok részesedése a férőhelyekből 59 %-ra növekedett. A különböző problémával küzdő tanulók képzésével 4 intézmény foglalkozik. Eger Megyei Jogú város fenntartásában működő iskola: Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (enyhén értelmi fogyatékosok és sajátos nevelési igényű tanulók részére) Heves Megyei Önkormányzat fenntartásában működő iskolák: Arany János Általános Iskola és Szakiskola (sajátos nevelési igényű tanulók részére) Szalaparti Speciális Oktatási-Nevelési Központ (enyhén illetve középsúlyosan értelmi fogyatékosok részére) Mlinkó István Általános Iskola, Diákotthon, Óvoda és Szakszolgálat (hallássérültek óvodája, általános iskolája) Öt alapfokú művészeti oktatási intézmény, 4 pedagógiai szakszolgálati, valamint 1 pedagógiai szakmai szolgáltató feladatokat ellátó intézmény működik a városban. A Városi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet városi fenntartású. Az intézmény ellátja az egri 3-18 éves korosztályban a tanulási, magatartási, beilleszkedési problémákkal, neurotikus panaszokkal küzdő gyermekek gondozását. Rehabilitációs célú foglalkozások, tanácsadás, fejlesztés, terápia révén az iskolaéretté váló tanulók tervszerű szűrését végzi, javaslatait véleményét eljuttatja az intézményekhez. Ellátja a város óvodás, általános iskolás ép értelmű nem beszélő, vagy beszédhibával, nyelvi zavarral küzdő gyermekek tanácsadó, vizsgáló és terápiás kezelését. A Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ a megyei önkormányzat fenntartásában működik. Feladata a tanulási, beilleszkedési rendellenesség megállapítása, a sajátos nevelési igényű tanulók differenciáldiagnosztikai vizsgálata, valamint szakértői vélemény készítése. A Heves Megyei Önkormányzat Speciális Gyermekotthona pedagógiai szakszolgálati, korai fejlesztést, valamint fejlesztő felkészítést lát el. A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete pedagógiai szakmai szolgáltató, valamint pedagógiai szakszolgálati munkát végez.

18 A nevelő-oktató intézmények létszámadatainak (fő) összesítése a fenntartó típusa és az ellátott feladatok szerint (EMJV Polgármesteri Hivatal, 2005.)

EMJV fenntartásában Heves M Önk. fenntartásában Egyházi jogi személy fennt. Áll. felsőokt. int. fenntart. Alapítványi fenntartásban összesen

Ált. isk. 3633

gimnázium 5-8. 9-13. évf. évf. 67 1655

Szak- Szakközép- isk. isk. 9-10. 1895 656

441 427

szakképzés 10. Éretts.évf.-ra re 638 542

Lev. Tag. 132

Esti tag. 174

322

656

126

275

389

9586

29

96

1656

79

42

1484

498

1675

208

208

822

35

3084

3696

947

194 846 11107

1472

167

10628 3473

Össz.

524

83

1088

5589 5589 5589 5589

8 évf.ra 194

7155

3446 312 479 479

Hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók a város nevelési-oktatási intézményeiben Óvodai korosztály: Egerben az óvodás gyerekek 5,1 %-a hátrányos helyzetű, ők a városi önkormányzat által fenntartott óvodák valamelyikébe járnak. A sajátos nevelési igényű óvodások aránya 1,1 % (22 fő). A gyerekeknek 36 %-a integrált nevelésben részesül az önkormányzat által fenntartott óvodákban, a hallássérült gyerekek nevelését pedig a megyei önkormányzat által fenntartott speciális óvoda látja el. Általános iskolai korosztály: A városban tanuló általános iskolások 16 %-a hátrányos helyzetű. Ez az arány megegyezik a város, illetve az egyéb fenntartású iskolák esetében. Az adott korosztály 11 %-a, (594 fő) sajátos nevelési igényű. Ezeknek a tanulóknak 1/3-a részesül integrált nevelésben. Az önkormányzat által fenntartott iskolák közül 6 vállal fel ilyen feladatot, az integráltan nevelt tanulók 82 %-ának ellátásával. Az integráltan oktatott tanulók 18 %-át egy, egyházi jogi személy által fenntartott iskola látja el. A sajátos nevelési igényű tanulók 2/3-át külön erre a célra létrehozott intézményekben látják el. Az önkormányzati fenntartású általános iskolák közül egy iskola fogadja a sajátos nevelési igényű, valamint az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókat. Az egyéb fenntartású általános iskolák közül a Heves Megyei Önkormányzat két speciális intézményt tart fent, ahol összesen 322 sajátos nevelési igényű tanuló részesül állapotának megfelelő különleges gondozásban.

16696 16696 16696 16696

19 Az önkormányzati fenntartású iskolákban az SNI tanulók részaránya, az össztanulói létszám 6,5 %-a, az egyéb fenntartású intézményekben 20 %. Középiskolai korosztály: Városi szinten a korosztály tanulóinak közel 18 %-a minősül valamilyen ok miatt hátrányos helyzetűnek. Ez az arány magasabb az önkormányzati fenntartású intézmények esetében, hiszen az itt tanuló középiskolásoknak több mint a 20 %-a tartozik ebbe a kategóriába. Az egyéb fenntartású intézmények tanulóinak 13 %-a hátrányos helyzetű. A középfokú oktatásban a sajátos nevelési igényű tanulók közül már kevesebben jelennek meg, - bár számuk az elmúlt években növekedett. Mindössze 63 fő ellátása (a középfokú oktatásban részesülők 0,6 %-a) folyik, a számukra létrehozott két külön intézményben. A hátrányos helyzetű tanulók aránya a város nevelési-oktatási intézményeiben a 2005/2006. tanévben (EMJV Polgármesteri Hivatal) intézmények

ÓVODÁK

Eger MJV fenntartásában Egyéb fenntartásban

5,1 % -

ÁLTALÁNOS KÖZÉPISKOLÁK ISKOLÁK 16,45 % 21,6 % 16,1 %

13 %

A sajátos nevelési igényű tanulók aránya a város nevelési-oktatási intézményeiben (2005/2006. tanév, az adott korosztály tanulói létszámához viszonyítva) (EMJV Polgármesteri Hivatal) ÓVODÁK

Eger MJV fenntartásában Egyéb fenntartásban Az adott korosztály arányában Összesen:

ÁLTALÁNOS KÖZÉPISKOLÁK ISKOLÁK Együtt Külön Együtt Külön Együtt Külön történő intézményben történő intézményben történő intézményben neveléstörténő neveléstörténő neveléstörténő oktatás nevelésoktatás nevelésoktatás nevelésoktatás oktatás oktatás 0,4 % 3% 1,4 % 0,3 % -

0,7 %

0,6 %

6%

-

0,3 %

0,4 %

0,7 %

3,6 %

7,4 %

-

0,6 %

1,1 %

11 %

0,6 %

20

III.4. Közművelődés III.4.1. Eger város kulturális helyzetének elemzése Az 1997. évi CXL. törvény a települési önkormányzatok kötelező feladatává tette a könyvtári és közművelődési feladatellátást. Ennek következtében az önkormányzat helyi rendeletet alkotott, melyben rögzítette a kulturális alapellátásra vonatkozó kötelezettségeit, megszilárdult a közművelődési intézményrendszer (Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2000. (09. 15.) számú rendelete Eger város kötelező közművelődési és kulturális feladatairól). Az önkormányzat fenntartja magának a jogot, hogy az általa finanszírozott intézmények, vagy tevékenységek működési feltételeit, szervezeti kereteit a jövőben a tevékenység tartalmának, színvonalának megőrzése mellett átszervezze, ha ezzel a munka hatékonyságát, vagy gazdaságosságát előnyösen tudja befolyásolni. Az önkormányzat a közművelődési feladatok teljesítését költségvetési intézmény fenntartásával (Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ), közhasznú megállapodás keretében (Művészetek Háza Kht.), és intézményfenntartó társulásban való részvétellel (Bartakovics Béla Művelődési Központ) teljesíti. A kötelező könyvtári alapellátásról szintén intézményfenntartó társulás keretében gondoskodik (Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár). A közművelődési civil szerveződések (néptánc együttesek, kórusok, színjátszók) folyamatosan szerezték meg egyesületi, alapítványi státuszukat, melynek következtében csökkent a hagyományos közművelődési intézmények ernyőszervezet jellege, ezáltal folyamatosan alakult át feladatrendszerük. A művészeti ágak közül valamennyi - a színházművészetet kivéve - az amatőr státuszban erősödött meg. Különösen jelentős fejlődésnek indult a komolyzene, a kortárs tánc-, képzőés fotóművészet. Jelenleg ezek városunkban a "ház nélküli" művészetek. Az egri székhelyű színház és bábszínház megyei fenntartású költségvetési intézmény. A két színház életében említésre méltó fordulatot hozott a Harlekin Bábszínház leválása, melyre az állami támogatás elnyerése céljából került sor. A Gárdonyi Géza Színház így kéttagozatúvá vált: a kőszínház és az Agria Játékok működtetése szerepel az intézmény alapító okiratában. A filmművészeti alkotások forgalmazását az Agria Film Kft végzi, melynek Eger város 100 %-ban tulajdonosa. A művészfilmek forgalmazása, a filmtörténeti értékek bemutatása az Ifjúsági Házban működő Művész Mozi és a főiskolai filmklub keretében történik. A helyi irodalmi közélet számos fórumot teremtett magának, így folyamatosan jelenhettek és jelennek meg az egri írók és esszéisták alkotásai. A kulturális vállalkozások is teret nyernek, bár megerősödésük még nem számottevően jellemző, az önkormányzat támogatására alkalmanként ezek is számítanak. Az utóbbi időben az irodalmi közélet jelentős szereplőjévé vált a Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesület. Az épített környezet védelme és fejlesztése területén fontos szerepet játszik az Egri Városszépítő Egyesület, amely nemcsak a műemlék, vagy műemlék jellegű épületek, köztéri szobrok, bútorok megóvásával, esetenkénti restauráltatásával foglalkozik, hanem olyan új létesítményeket is megvalósít, melyek jól illeszkednek a műemléki környezetbe, vagy egy-

21 egy lakóterület, vagy városrész esztétikai megjelenését javítják. Tevékenységükben fontos szerepet játszik a hagyományápolás is. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a város nevelési-oktatási intézményeiben is jelentős közművelődési tevékenység folyik, amely a tanulók szabadidejének ésszerű és hatékony szervezésére irányul, ezt a tevékenységet Eger város elismeri, és lehetőségei szerint támogatja. Mivel az oktatási tárca kiemelt figyelmet fordít a tanulók szabadidejének megszervezésére, kívánatos az oktatási intézmények fokozott együttműködése a közművelődési és művészeti intézményekkel. III.4. 2. Intézményhálózat III.4.2.1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata önállóan, társulási formában, vagy közös finanszírozásban az alábbi intézményhálózatot működteti: • • • • • • •

FORRÁS Gyermek és Ifjúsági Központ (önállóan működtetett költségvetési intézmény), Művészetek Háza Kht. (közhasznú megállapodás keretében, a város által támogatott, kiemelkedően közhasznú szervezet), Városi Televízió Eger Kht. (közhasznú megállapodás keretében, a város által támogatott, kiemelkedően közhasznú szervezet), Bródy Sándor Könyvtár (intézményfenntartó társulás keretében működtetett költségvetési intézmény), Megyei Művelődési Központ (intézményfenntartó társulás keretében működtetett költségvetési intézmény), Gárdonyi Géza Színház (a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján közös finanszírozású költségvetési intézmény), Harlekin Bábszínház (a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján közös finanszírozású költségvetési intézmény).

III.4. 2.2. Más fenntartók által működtetett közművelődési intézmények, tevékenységek, a velük való kapcsolattartás: • Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára • Heves Megyei Múzeumi Szervezet • Heves Megyei Levéltár • Főegyházmegyei Könyvtár • Érseki Gyűjteményi Központ (Múzeum és Levéltár) • Keresztény Ifjúsági Klub és Galéria • Kálvin Ház • HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Egri Helyőrségi Klubja III.4. 3. Intézmények és tevékenységeik III.4.3.1. Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ (GYIK) A Forrás önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, amely a 6-18 éves gyermekkorosztály részére sajátos eszközökkel folytat kultúraközvetítő tevékenységet. A szabadidő hasznos és aktív eltöltéséhez, a gyermekek és fiatalok játék- és mozgásigényéhez mind több lehetőséget kínál.

22 Az iskolai és óvodai nevelő-oktató munkához kapcsolódva a tehetséggondozás, felzárkóztatás, szocializáció, a gyermek rekreációja érdekében számos területen együttműködik az oktatási intézményekkel. Funkciója szerint tehát elsősorban az általános és középiskolai korosztály szabadidős tevékenységének megszervezésével, illetve programok biztosításával foglalkozik. Ezt többféle módszerrel, illetve szervezeti formában végzi: szakkörök, művészeti csoportok, játszóházak, nyári táboroztatás, naptári ünnepekhez kapcsolódó rendezvények keretében. Az intézmény szolgáltatásainak fontos részét képezik az úgynevezett családi programok. Mindezt viszonylag sok külsős szakember bevonásával végzi. A 2006-ban megújult épületkomplexumban található a Bródy Sándor Könyvtár gyermekkönyvtára és a Harlekin Bábszínház is. Funkcionálisan mindkettő jól illeszkedik az intézmény tevékenységébe, ugyanis ugyanaz a célközönsége. A könyvtár megnövekedett területen várja az ifjú olvasókat, nyitva tartása alkalmazkodik a GYIK-hez. A Harlekin Bábszínház tevékenysége az összenyitható, megnövelt területekkel szintén jól összeegyeztethető a GYIK-ben folyó munkával. III.4.3.2. Művészetek Háza A Művészetek Háza új kulturális centrum, amely az Ifjúsági Ház, a Vitkovics-ház és a Trinitárius templom integrációjával jött létre és közhasznú társasági formában működik. Értékközvetítő funkcióját elsősorban kortárs, alternatív művészeti produkciók forgalmazásával, időszakos és tematikus kiállítások rendezésével teljesíti, de helyet ad helyi alkotóközösségeknek is. Célközönsége elsősorban az ifjúság és a modern művészetek iránt fogékony felnőttek, ill. a rendszeres kultúrafogyasztók. A Ház tevékenységében hangsúlyos a Kepes Vizuális Központ működtetése, azt a gyűjteményt adományozó szándékai szerint igyekszik menedzselni. Fontos, hogy az egri kiállítóhely is vállalja mindazokat a funkciókat, melyeket a világ Kepes központjai is teljesítenek, ezért a város elkészíttette az új létesítmény terveit, amely alapja lehet a 2007-ben induló beruházásnak. A gyűjteménynek jelenleg helyt adó Vitkovics-ház ezt követően alkotóházzá válik. A Trinitárius templom hasznosítása galériaként történik. Az újabb elképzelések szerint a galéria funkció kiegészülne egy hangverseny terem funkcióval is. Az elképzelések megvalósulásához pályázati források bevonása szükséges. A Művészetek Háza központi épületében a Művész Mozi működik, ill. a kortárs művészetek produkcióinak fogadása történik. A központi épületben zajlanak a város jelentősebb amatőr és professzionális művészeti fesztiváljai. A központi épület szintén felújítás előtt áll. III.4. 3. 3. Bródy Sándor Könyvtár A Bródy Sándor Könyvtár 1998-tól intézményfenntartó társulási formában működik. A társulás tagjai Eger Megyei Jogú Város és a Heves Megyei Önkormányzat. A kulturális ágazat kiemelten fontos területe a kulturális szellemi örökség gyűjtése, megőrzése, feltárása és hozzáférhetővé tétele. Mindebben a közgyűjteményeknek egyedülálló szerepe van. A különböző közgyűjteményekben más és más feladat válik hangsúlyossá, másnak van prioritása. Van egy olyan tevékenység azonban, amely tipikusan és alapvetően a könyvtárakra jellemző, ez pedig az információhoz és a dokumentumokhoz történő szabad hozzáférés biztosítása. A cél az, hogy a független, jól tájékozott polgároknak alakuljon ki az a készsége, amellyel demokratikus jogaikat és kötelezettségeiket gyakorolják.

23 Alkotó közreműködésük nemcsak iskolázottságuktól függ, hanem attól is, hogy az ismeretek, a gondolatok és a műveltség egyetemes értékeihez szabadon, kötöttségektől mentesen hozzáférnek-e. Az 1997. évi CXL. törvény életbelépésével korszerű, a demokratikus jogállam állampolgári érdekeit szem előtt tartó törvény született, mert szolgáltatás centrikus, megkülönbözteti a könyvtárfenntartói és rendszerfenntartói feladatokat, és a feladatokhoz forrást is biztosít. A Bródy Sándor Könyvtár gyűjteményrészei: - idegen nyelvi részleg - közigazgatási szakkönyvtár - zenei részleg - helyismereti gyűjtemény - gyermekkönyvtár - a könyvtár részt vesz az országos dokumentum-ellátásban is. A közelmúltban megoldódott a Felsőváros és a Lajosváros könyvtári ellátása. A könyvtári szolgáltatásokhoz kedvezőtlenek az elhelyezési körülmények, ugyanis a 3 fiókkönyvtáron kívül 6 épületben, 5 szolgáltató helyen, szétszórtan működik a könyvtár, a kis alapterület miatt zsúfolt (6 épületben 1700 m2, az IFLA norma ellenére, melynek minimuma 2520 m2), - és magas bérleti díjakat kell fizetni a részlegek elhelyezéséért. A fenti problémák kezelése végett a város a Megyei Önkormányzattal közösen pályázatot nyújt be címzett támogatás elnyerésére. III.4. 3. 4. Megyei Művelődési Központ A Megyei Művelődési Központ a Főegyházmegyei Hatóság épületében - ingyenes használat mellett elhelyezett, a Megyei Önkormányzat és Eger Megyei Jogú Város által társulási formában működtetett intézmény. A háromoldalú együttműködési megállapodás 1997. október 31-én született. A megállapodás szerint a Kolping Család Egyesület az épület egyes részeit kizárólagosan használhatja. Az intézmény székhelyi és megyei feladatokat egyaránt ellát. A székhelyi tevékenység súlypontjai és céljai a következők: - hagyományápolás - művészeti kreativitásfejlesztés egyéni és közösségi szinten - szabadidő és rendezvényszervezés - felnőttoktatás - technikai és tudományos kreativitásfejlesztés - közösségfejlesztés - kulturális jellegű segítő munka Az intézményben került elhelyezésre • az Esélyek Háza és a • Magyar Művelődési Intézet Regionális Irodája Az intézmény látogatói körét tekintve a város civil szervezeteinek befogadója. A 2005. évi statisztika alapján közel 50 csoport tartja foglalkozásait az intézményben, melyeknek mintegy fele műkedvelő csoport. Bár a szervezetek többsége önálló jogi státuszt szerzett magának, továbbra is igényt tartanak a helyiséghasználatra, a művelődési központ szakembereinek szakmai támogatására a pályázati anyagok elkészítésében, azok pénzügyi lebonyolításában és a rendezvényszervezésben egyaránt.

24 A regisztrált, tényleges tevékenységet is végző civil szervezeteknek szerződéses alapon biztosít támogatást az intézmény, természetben nyújtott (de pénzben is kifejezhető) szolgáltatásokkal - pl. terem - és eszközhasználat, kapcsolattartásra alkalmas kommunikációs eszközpark biztosításával. III.4. 3. 5. Gárdonyi Géza Színház Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata jelenleg csak finanszírozóként vesz részt a Gárdonyi Géza Színház működtetésében. A művészeti munkához történő éves hozzájárulás mértéke mindkét önkormányzat részéről egyenlő mértékű. Az Önkormányzat elkötelezett abban a kérdésben, hogy Egernek jól működő színháza és színtársulata legyen, és abban is, hogy az Agria Nyári Játékokat megőrizze. III.4. 3. 6. Harlekin Bábszínház A Harlekin Bábszínház a Megyei Önkormányzat intézménye. A bábszínház felújítása a Forrás Gyermek és Ifjúsági Központtal egyidőben megtörtént, a gyermekeket egy korszerű és megszépült intézmény fogadja 2006-tól. A bábszínház működése elsősorban az Egerben élő gyermekeket, szülőket és pedagógusokat érinti, ugyanis a színház törzsközönségét alapvetően ezek a rétegek alkotják.

IV.

Az esélyegyenlőség megteremtését elősegítő feladatok

IV.1. A környezet és közlekedés Emberhez méltó környezetet kell teremtenünk folyamatosan, értékeinek védelmével, figyelembe véve a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a korlátozott képességűek igényeire. Kiemelt területként kell kezelnünk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a Közlekedés-fejlesztési Koncepcióval összhangban úgy kell építenünk, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is figyelembe kell vennünk ezeket a követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor a gyalogos forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani a város számos utcáján, figyelembe véve a kerekesszékek találkozásának esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget. A legforgalmasabb gyalogoscsomópontokban évenkénti ütemezéssel az akadálymentesítést megkezdtük, így elmondható hogy a Belvárosi Közintézményekhez vezető útvonalon a

25 tömegközlekedési megállóhelyektől, vagy a mozgáskorlátozottak parkolókból, megvalósultak az akadálymentes közlekedés feltételei.

számára

kijelölt

Több példa található a városban még arra is, hogy a mozgáskorlátozott lakóhelyétől kérésére az oktatási intézménybe, vagy munkahelyére vezető útvonalat akadálymentesítettük. Lehetőségeink határain belül próbáljuk ezen kezdeményezéseket minél nagyobb számban teljesíteni, azonban a város domborzati adottságai ennek bizonyos helyeken – a várost körülölelő dombok lakóterületein – gátat szabnak. A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése. A belvároson kívül is biztosítani kell az akadálytalan közlekedést, ami a járdán történő parkolás megakadályozását (pl. parkolásgátló oszlopok) jelenti. A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani. A taxiállomásokat úgy kell elhelyezni, hogy gyalogos megközelítésük veszélytelen és akadálymentes legyen. Ha a taxiállomáson megállóhelyi sziget van, akkor a szigetet a homlokoldalán le kell süllyeszteni és az odavezető utat meg kell jelölni. A mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezéseket is fel kell szerelni. Külön szintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére, egyenes, egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt kell építeni. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A tömegközlekedési megállók és állomások használatát az akadálymentes burkolt járdán történő megközelíthetőséggel, a tömegközlekedési járműbe beszállás, illetve abból kiszállás lehetőségével (alacsony padlójú tömegközlekedési jármű használatával), és az útvonalról, a járatok menetrendjéről történő tájékoztatással kell biztosítani.

26 Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget Az akadálymentesen kialakított létesítmények, tájékoztató-útbaigazító jelzéssel kell elősegítenünk.

berendezések

használatát

megfelelő

IV.2. Sport és szabadidő A társadalom minden csoportja számára elérhetővé kell tenni a közművelődés, kultúra és a sport területeinek szolgáltatásait, ezért fontos az épületek akadálymentesítése. A fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény előírja, hogy az összes középületet, így a kulturális intézményeket is szükséges akadálymentessé tenni. A helyi önkormányzatok számára törvény írja elő a sporttal kapcsolatos kötelező feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását. A sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni. A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg. Az egészséges életmódra nevelés, az iskolai testnevelés és sport meghatározó szerepet játszik az egészségkárosodások megelőzésében, a személyiség és jellem formálásában, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen teljesítményképes tudás kialakításában, mivel a nevelés legszélesebb területe a nevelés és a sport. Meg kell teremteni az iskolákban a szellemi és a fizikai terhelés összhangját, növelni kell a tanuló ifjúság fizikai és állóképességét. Az egészséges diákéletmódhoz megfelelő mintát kell a fiatalok számára adni. Az iskolai testnevelés és sport legfontosabb feladata a tanulók mozgáshiányának pótlása, mozgáskészségeinek, koordinációs és kondicionális képességeinek fejlesztése, a különböző sportágak, valamint a testnevelési és sportjátékok alapelemeinek elsajáttítatása, a fiatalok kiegyensúlyozott testi- lelki fejlődésének elősegítése, az egészségkultúra, a mozgásos cselekvés kultúra, a rendszeres testedzés iránti igény felkeltése. /”Ép testben ép lélek.”/ A szabadidősport (tömegsport, sport for all stb.) körébe azokat a testedzési formák tartoznak, amelyeknek elsődleges célja a kikacsolódás, az egészség megőrzése, az aktivitás megtartása, a fizikai képességek lehetőség szerinti növelése, a játék, az örömteli testmozgás esetenkénti és rendszeres végzése. Alapja az önkéntesség és az önszerveződés. A szabadidősport programjának fő céljai, hogy a lakosság minél szélesebb körében kialakuljon a mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. Olyan anyagi, tárgyi, szervezeti, személyi és tudati feltételeket kell teremteni, melyek arra ösztönöznek, hogy a rekreációs fizikai aktivitás, a sportolás a társadalom minél szélesebb rétegei számára valósan választható és választott, rendszeres tevékenységgé váljon.

27 Hosszabb távon kettős cél jelölhető ki: •

lényegesen növelni kell az egész lakosság körében azok számát, akik élettani szempontból kellő gyakorisággal, időtartamban és intenzitással sportolnak, akár szervezett, akár nem szervezett keretekben,

•

bármilyen típusú szabadidősport tevékenységet támogatni kell és az ezekben résztvevők körét lényegesen kiterjeszteni.

Javaslat: - Lehetőséget kell teremteni, hogy minden egri polgár személyiségétől, képességeitől és anyagi helyzetétől függetlenül megtalálhassa a számára legmegfelelőbb rendszeres sportolás kereteit. - Cél a város cégeinek, intézményeinek bevonásával a sportolásra alkalmas közterületek (kerékpárutak, grundpályák, játszóterek) felújítása, biztonságos működtetése, lehetőség szerint városrészi sportcentrumok kialakítása. - Különösen nagy figyelmet kell fordítani a lakótelepeken élők sportolási lehetőségeire (parkok, játszóterek, sportpályák kiépítésére). - A 65 év feletti nyugdíjasok és nagycsaládosok úszás támogatását a Bitskey Aladár Uszodában is biztosítani szükséges. Kiemelten kell kezelni a tanulók úszásoktatását, úgy óvodai mint iskolai szinten egyaránt. Az elmúlt években is támogatta az önkormányzat az óvodai- és iskolai úszásoktatást, melyet az elkövetkezendő években fokozottabban szükséges biztosítani a Bitskey Aladár Uszodában. A kialakított ”úszó-érettségi” megszerzését tovább kell folytatni, melynek segítségével minden diák az érettségi bizonyítványa mellé úszó tudásáról is tanúsítványt kap. A gyógytestnevelésre utalt tanulók köre sajnos egyre bővül. „Gyógytestnevelés megszervezéséhez 15 fős csoportonként – az iskola órakeretén felüli heti 3 óra áll rendelkezésre.” de a megyeszékhelytől távolabb elhelyezkedő települések munkaerőpiaci mutatói a távolság növekedésével sztochasztikus kapcsolatban fokozatosan romlanak. Egészségkárosultak sportja: Az ország lakosságának 10-12%-a valamilyen mértékben fogyatékos. Hazánk csökkenő népessége mellett egyre nagyobb szükség van az aktív fogyatékosok munkába való bevonásának. A gyógyászati célú sportnak egyrészt éntudat erősítő, személyiségfejlesztő szerepe van, másrészt a sport, a mozgás olyan fiziológiai folyamatokat indíthat el, amelyek különböző kárformák esetében gyógytényezőként szerepelhetnek. A fogyatékosok sportfoglalkoztatása több célt valósíthat meg. Egyrészt az egészségi fok megőrzésében van szerepe, másrészt a személyiségfejlesztést pozitív irányban befolyásoló tényező, de nem elhanyagolható a társadalmi beilleszkedést elősegítő, az életminőséget javító funkciója sem. A fogyatékosok sportjának különböző színtere a terápiás hatású sportfoglalkozásokat, illetve a rendszeresen, versenyszerűen végzett sporttevékenységet (pl. országos bajnokságok, paralimpia) öleli fel.

28 Feladat: -

El kell végezni az igény- és helyzetfelmérést a már részben meglévő adatok, részben az igénylőket összefogó civil szervezetektől nyert információk alapján.

-

A gyógyító célú sportot továbbra is támogatni szükséges (pl. pályázatok).

-

Segíteni kell a városban működő egészségkárosultakat összefogó egyesületeket, szervezeteket abban, hogy a tevékenységüket támogató Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány és Szabadidősport, az Egészséges Életmódért Alapítvány felé eredményesen tudják képviselni érdekeiket.

-

Az egészségkárosultak ellátási szint tekintetében azonos jogokkal rendelkeznek. A károsultság által felállított igények határozzák meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.

-

Az egészségkárosultak sportjához szükséges segítséget nyújtani oly módon is, hogy a városi sportlétesítményeket kedvezményekkel vehessék igénybe (pl. Bitskey Aladár Uszoda, Strand, Sportcsarnok stb.)

- Biztosítani kell a létesítmények fizikai és kommunikációs akadálymentesítését.

IV.3. Foglalkoztatás A fogyatékos emberek a munkavállalók egyik leghátrányosabb helyzetű csoportja. Munkaerőpiaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom nem fogyatékos tagjaié. Összehasonlíthatatlanul nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyet, illetve ha valaki már gazdaságilag aktív korában válik fogyatékossá, nagyon kicsi az esélye, hogy korábbi munkahelyén foglalkoztatják. A munkaerőpiacon való részvétellel (normál vagy védett munkahelyen) pénzbeli és nem pénzbeli járandóságokhoz lehet hozzájutni, ami pozitív hatással van a résztvevők egészségére. Ezen túlmenően a munka elősegíti a személyiség fejlődését, meghatározott státuszt és elismertséget biztosít. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását és a társadalomba való beilleszkedést. A dolgozó fogyatékos emberek fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítás járulékot fizetnek, önálló életvitelre képesek. Az esélyegyenlőségi törvény egyik célterülete a foglalkoztatás. Ez alapján a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A fogyatékos személyek állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni jogaikkal, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek, így érvényesülhet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az előnyben részesítés kötelezettségének elve, az esélyegyenlőség és az önrendelkezés elve. A fogyatékossággal élő személyek csökkent illetve megváltozott munkaképességű személynek tekinthetők a munkaerőpiacon. Az Eger Városi Ifjúsági Centrum Lajtorja programja a legfeljebb 8 osztályt végzett, 16-25 éves hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő piaci esélyeinek javítását szolgálja. Olyan szolgáltatási rendszert kíván kialakítani, amely a célcsoport elhelyezkedési esélyeit javítja, és külön projektben foglalkozik a szakmai ismeretek, a szakirányú végzettség megszerzésének

29 segítésével. E két alapszolgáltatási rendszer eredményességét kiegészítő tevékenységrendszerrel (szociális munka, ifjúsági munka, stb.) segíti elő. A foglalkoztatás rendszerében kiemelkedő szerepe van a Munkaügyi Központnak, a Start Rehabilitációs Vállalatnak, a védett munkahelyeknek, a fogyatékossággal élő személyek képzését, átképzését vállaló intézményeknek, tanácsadó szolgálatoknak. A Heves Megyei Munkaügyi Központ a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását számos támogatással segíti ( pl.: bértámogatás, munkahelyteremtő beruházás, távmunka, közhasznú munka támogatása ). A fogyatékos emberek általában kevésbé kvalifikáltak, mint a nem fogyatékosok, magasabb közöttük a szakképzetlenek aránya is. Kiemelt fontosságú így a foglalkoztatási rehabilitáció területén a képzés, átképzés. A fogyatékosokkal élők ügyében tevékenykedő civil szervezetek: • • • • • • • • • • • • • •

Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete Vakok és Gyéngénlátók Heves Megyei Szervezete Siketek és Hallássérültek Heves Megyei Szervezte ÉFOÉSZ – Értelmileg Sérültek és Segítőik Heves Megyei Egyesülete Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete Mozgásban a Mozgássérültek Közhasznú Alapítvány Egri Autista Alapítvány Biosziget Alapítvány Segít a Város Alapítvány Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület „kis Balázs” Alapítvány Paraaqua Alapítvány a Gyermekek Fejlesztéséért Egri Vakok és Gyengénlátók Sportegyesülete Integra Agria Sportegyesület

A munkábaállás kulcsfontosságú lépés a fiatalok életében, hozzásegíti őket, hogy megtalálják helyüket a társadalomban, anyagi függetlenséget érjenek el és megvalósítsák egyéni céljaikat. Az olyan társadalom, amely nem képes konkrét munkalehetőségekkel szolgálni a fiataloknak, könnyen ördögi körben találhatja magát: munkanélküliség, marginalizálódás, a társadalom szegmentálódása. A regisztrált munkanélküliek között a fiatalok aránya felülreprezetentált: a 19 – 30 évesek aránya a lakónépességből 21,7%, arányuk a regisztrált munkanélküliek között 28% körül alakul. A foglalkoztatás, a tartós munkába helyezés elősegítése különösen fontos a hátrányos helyzetű fiatalok, fiatal felnőttek (pályakezdők; tartós munkanélküliek; szakképzetlenek, és nem piacképes szakmával rendelkezők, több generációs munkanélküliséggel küzdő családok, stb.) számára.

30

IV.4. Egészségügyi ellátás A lakosság tájékoztatása érdekében a helyi médiákat rendszeresen igénybe véve a helyes táplálkozásra, illetve életmód kialakítására, a szükséges vizsgálatok elvégzésére kell felhívni a figyelmet. A fogyatékkal élők érzékenyebben reagálnak az egészségügyi ellátásra, a velük való törődésre és bánásmódra. Jelenleg az egészségügyi intézmények tárgyi feltételek tekintetében nem kellően felkészültek a sajátos igények kielégítésére. Új háziorvosi rendelők, védőnői tanácsadók építésénél a fogyatékosok ellátásához szükséges feltételeket biztosítani szükséges. Városunkban a háziorvosok tulajdonába került rendelők felújításakor minden esetben kialakításra kerültek a mozgássérült WC-k és az akadálymentes közlekedés feltételei. Ezt a folyamatot szükséges folytatni a rendelők felújításakor is. Az egészségügyi ellátó rendszernek kapcsolatot kell tartani az érdekképviseleti szervekkel. Támogatniuk szükséges a civil kezdeményezéseket, érdekképviseleti szerveket. Az előző évekhez hasonlóan pályázati lehetőségek biztosításával pénzügyi támogatásban is szükséges részesíteni a programok megvalósítását.

IV.5. Oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók - képességeiknek megfelelő - esélyegyenlőség feltételei biztosításának jogszabályi alapjairól a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. LXXIX. tv. gondoskodik. A törvény 121.§ /1/. bek. 29/a pontja alapján a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista tanulók ellátása a fogyatékosság típusának megfelelő oktatási intézményekben folyik. Önkormányzati fenntartású intézmény a Móra F. Ált. Iskola és Előkészítő Szakiskola, az enyhe fokban értelmi fogyatékosok részére. Megyei fenntartású intézménye a Mlinkó István Általános Iskola, Diákotthon, Óvoda és Szakszolgálat, a siketek részére. A Szalaparti Speciális Oktatási-nevelési Központ és Szakszolgálat enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok részére, a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékos Otthona korai fejlesztésben részesítendők részére biztosít ellátást. A közoktatásról szóló törvény 121.§ /. bek. 29/b pontja alapján a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók ellátása integráltan a város önkormányzati általános iskoláiban folyik, egyéni fejlesztési tervek alapján, fejlesztőpedagógusi megsegítéssel, valamint szakszolgálati tanácsadással és együttműködéssel. Szegregáltan pedig a megyei fenntartású Arany János Általános Iskola és Szakiskolában látják el a rászoruló tanulók képzését. A tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó hátrányok kompenzálása, és a fejlesztés terén a Városi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet, valamint a Heves megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó játszik jelentős szerepet. Az önkormányzat által fenntartott Városi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet komplex pedagógiai szakszolgálati intézménnyé alakítása terén érdemi előrelépés történt. Az intézmény által korábban ellátott szakszolgálati feladatok (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) köre kibővült. Az intézmény kistérségi feladatot is ellát 13 községi önkormányzat

31 tekintetében az Egri Kistérség Többcélú Társulással kötött megállapodás, ellátási szerződés szerint. A szolgáltatások iránti keresettség, valamint a folyamatos gondozási feladatok indokolják a személyi és tárgyi feltételek további javítását. A városban élő gyermekek korai gondozása, fejlesztése érdekében a védőnői hálózatra, a gyermekorvosi rendszerre, valamint a gyermekjóléti szolgálatra alapozva hatékony jelzőrendszert szükséges kiépíteni, működtetni. A rendszert úgy kell létrehozni, hogy a fogyatékos gyermekek ellátása a későbbiekben is nyomon követhető legyen. A kistérséggel közösen át kell tekinteni a fogyatékos tanulók iskolai oktatása és a pedagógiai szakszolgálatok működtetése területén a feladatellátás megosztását, különös tekintettel a következő területekre:









Korai fejlesztés és gondozás Óvodák és 1. osztályos tanulók előszűrése, szűrése Tanulásban és értelmileg akadályozott, részképesség-zavaros tanulók ellátása Pedagógiai szakmai szolgáltatások nyújtása (tájékoztatás, tanácsadás) Magántanulók felkészítése Utazó gyógypedagógiai hálózat Gyógytestnevelés ellátása az autista és a középsúlyos értelmi fogyatékosok ellátása

Az integráltan nevelhető, oktatható fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai nevelése, iskolai oktatása feltételeit fokozatosan ki kell alakítani. Autista gyermekek való foglakozásban fontos szerepet vállal az Egri Autista Alapítvány. Az önkormányzat pénzbeni támogatással segíti az alapítvány működését, illetve elhelyezési lehetőséget biztosított a működéséhez. A fogyatékos tanulók szakképzési lehetőségei erősen korlátozottak, mivel a választható szakmák köre elég szűknek mutatkozik. A városban nem megfelelően biztosított a jó képességű, testi-érzékszervi fogyatékos tanulók gimnáziumi, szakközépiskolai oktatásának feltételei (speciális eszközök, berendezések, szakmai, személyi feltételek hiány). A városi fenntartásban működő Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 9 és 10. évfolyamon előkészítő szakiskolai képzést folytat, ahol a szakmatanulásra készítik fel a tanulókat. Fontos szerepet vállalnak a sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a tanulásban akadályozottak ellátásában a nem önkormányzati fenntartású intézmények. Az Arany János Általános Iskola és Szakiskola a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) kialakítását célzó pályázatban konzorciumi partnerként vesz rész. A létrejövő centrum keretein belül bővül ezen tanulók képzésének lehetősége. A TISZK keretein belül a szakmai képzés mellett más, fontos kompetenciák fejlesztésében is lehetőség nyílik: •

„A projekt résztvevőinek célja, hogy együttműködésük elmélyítésével és tevékenységük összehangolásával gyakorlatorientált, modulrendszerű képzési rendszert alakítsanak ki, illetve komplex szolgáltatásokat tudjanak nyújtani tanulóiknak a pályaorientáció és a karrier-tanácsadás területén.”

32 •

„…javulni fog a hátrányos helyzetű csoportok helyzete, a tanulók lemorzsolódásának lényeges csökkenése, valamint az élethosszig való tanulás alapképességeinek megszerzése valósulhat meg.”

•

A TISZK keretein belül együttműködő iskolák kiemelt célja a hátrányos helyzetűek és a tanulási problémákkal rendelkezők segítése, a szakképzésbe való beléptetésük támogatása, lemorzsolódásuk csökkentése, a foglalkoztatási esélyegyenlőség elősegítése pályaorientációs illetve közösségi tanácsadással, a tanulási módszerek fejlesztésével.”

„A térségi képzési központok keretein belül szükség van pályaorientációs tanműhelyek, (…) kialakítására. Ez elősegíti a hátrányos helyzetű rétegek képzésből való kikerülésének megakadályozását és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítását. „ • „Az új oktatási program kiemelt jelentőséget tulajdonít a pályaorientációs tevékenységnek. A hátrányos helyzetű diákok sok esetben nem kapnak támogatást a pályaválasztásban. A pályaorientációs beszélgetések megerősítik a diákokban a tanulás iránti vágyat, és segítik őket abban, hogy érdeklődési körükhöz és képességeikhez igazodó szakmát válasszanak.” • „Hatékony pályaorientációs, pályaválasztási, karrier-tanácsadási tematikák adaptálása, kidolgozása: 1. pályaorientációs tanácsadás 2. pályaválasztási tanácsadás 3. karrier-tanácsadás • Hatékony családpedagógiai szolgáltatás módszertanának adaptálása: családpedagógiai szolgáltatás a hátrányos helyzetű fiatalok támogatására” •

A kollégiumi ellátás továbbra is a nevelés fontos eszköze és az esélyteremtés egyik feltétele. Bár az elmúlt években folyamatosan csökkent az önkormányzati kollégiumi férőhelyek száma, továbbra is képes a hálózat az igények ellátását biztosítani. Fontos feladat a kollégiumok tárgyi feltételeinek fejlesztése, az kollégiumi lakhatási körülmények színvonalának emelése. El kell végezni valamennyi közoktatási intézményben az akadálymentesítés műszaki felmérését. Jelenleg 4 óvodában és 1 általános iskolában megoldott a teljes körű akadálymentesítés. A többi intézmény egy részében a mozgáskorlátozottak részére az épületbe való bejutás már megoldott, de az épületen belüli mozgás feltételei (emeletre való feljutás) nem. A szükséges átalakítások ütemezésére feladattervet kell készíteni. Pályázati lehetőségeket kell keresni a megvalósulás elősegítése érdekében.

IV.6. A Roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése Szakértői javaslatok szerint elsősorban az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a cigányság létbiztonságát erősítő, kirekesztettségét kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikára van szükség. Ezért egy olyan Mentor-programot kell biztosítani, amely komplex módon járul hozzá a felzárkóztatásukhoz.

33

IV.7. A hátrányos helyzetű nők esélyegyenlőségének biztosítása A munkavállalóknak nemétől függetlenül joga van ahhoz, hogy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért kapjon. A két nemet az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett egyenlő bánásmód is megilleti. Az egyenlő bánásmód elve garantálja a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes életet. Eger Megyei Jogú Városban szükséges a női esélyegyenlőség érdekében: - nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, - családbarát munkahelyek létrehozása a család és a munkahely összeegyeztetésének biztosítása érdekében, - a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a 0-3 éves korosztály napközbeni felügyeletének biztosításával (bölcsőde, családi napközi), - a szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása (betegség, rokkantság, időskor, üzemi baleset vagy foglalkoztatási betegség esetén, munkanélküliség elleni védelem, szülői szabadság biztosítása, a terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák munkahelyi biztonságának javítása).

IV.8. Szociális ellátás Az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott forrásból egy volt laktanya épület átalakításával hozzuk létre az Esély Centrumot. A beruházás célja, hogy a városban működő társadalmi szervezetek, a hátrányos helyzetű nők, a roma kisebbséghez tartozók, a fogyatékkal élő társadalmi csoportokat tömörítő civil szervezetek (vakok és gyengén látók, mozgáskorlátozottak, siketek és nagyothallók, értelmi fogyatékosok, halmozottan sérültek) számára, tevékenységük elismerésére és támogatására, irodahelyiségeket biztosítunk azzal a céllal, hogy a közösségi összefogással hatékonyabb érdekérvényesítést valósíthassanak meg a minél szélesebb körű társadalmi befogadás megvalósítása érdekében. A későbbiekben is prioritást élvez a településen a helyben élő fogyatékos személyek ellátására történő koncentrálás, különös tekintettel a saját lakókörnyezetében való gondozás. Meg kell teremteni a foglalkoztatói és a szociális ágazatok közötti együttműködést. Ennek érdekében hosszú távon el kell érni egy megfelelő szakképzett emberekből (pl.: szociális munkások, gyógypedagógusok) álló segítő szolgálat létrejöttét, amely felkutatja a munkalehetőségeket, előkészíti és megalapozza a munkába állást, kíséri a fiatalt és segít betanulásában, valamint nyomon követi és mögötte áll az elhelyezkedést követően. Az értelmi fogyatékkal, pszichiátriai betegségekkel élők, családjaik életminőségének, társadalmi integrációjának, szociális biztonságának, esélyegyenlőségének elősegítésében további szakmai ellátás fejlesztésére van szükség. Ez indokolja a még hiányzó ellátások bevezetését: − Fogyatékosok gondozóháza. Létrehozása esetén azon fogyatékos személyek elhelyezésére nyílik lehetőség, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. - Pszichiátriai és szenvedélybetegek, átmeneti otthona. Akut, gyógyintézeti kezelést nem igénylő betegek ellátását biztosító intézmények. - Idősek Átmeneti Otthonát kell létesítenünk

34 − Szociális Foglakoztatási Centrum: a csökkent munkaképességű, szocializációs hátrányokkal küzdő emberek szociális, illetve fejlesztő munkafoglalkoztatása jelenleg még nem szabályozottak, illetve a gondozottak fejlődésének nem megfelelőek. Az intézmény célja az egyéni képességeknek megfelelő munka foglalkoztatás, illetve társadalmi, közösségi szerepek, önálló életvitel biztosítása, erősítése. − Az iskolai fejlesztésre nem alkalmas iskoláskorú értelmi fogyatékos gyerekek nappali ellátásának megteremtése. A meglévő intézmények körében - a tartósbentlakásos intézményhálózatot fejleszteni kell az idősek ellátása érdekében, különös tekintettel a rendkívüli keresletre (tanulmánytervek már elkészültek) - növelni kell a házigondozók számát, mert egyre többen vannak, azok akik a bentlakásos intézményre várva fokozott gondoskodásra szorulnak (pályázati forrásból foglalkoztatás, képzés kezdődött, 30 fős létszámbővítés indul 2006-ban) A családok munkavállalását elősegítve meg kell vizsgálni a bölcsődei férőhelyek növelését, illetve a családi napközik beindításának lehetőségét. Lakásügy A szociálisan hátrányos helyzetűek számára segítség lehet a Kormány által meghirdetett bérlakás hitelprogram, illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő területeken, az Önkormányzat közreműködésével, vállalkozók bevonásával szociális lakásépítési program elindítása. Időskorúak lakhatási feltételeinek biztosításában az alábbi feladatokat fogalmaztuk meg: o Meglévő lakhatási feltételek megőrzése. Nevezetesen a család létszámának és a jövedelemnek a csökkenésével az idős család ( vagy egyedülálló ) számára már nagynak és költségesnek mutatkozó önkormányzati bérlakás helyett kisebb alapterületű, alacsonyabb ( még megfizethető ) fenntartási költségű lakást biztosít az Önkormányzat. o 2.) A lakhatási feltételeiket elveszítők részére megoldás a 89 db lakást tartalmazó Nyugdíjas Ház. A bejutás lehetősége azonban nagyon korlátozott, évente 6 – 8 idős ember problémáját tudjuk kezelni. o 3) Vállalkozói alapon Nyugdíjas Házak, Nyugdíjas Otthonok építése. Ez természetesen csak azoknak nyújt segítséget, akik jövedelmi viszonyaik alapján képesek a viszonylag magas költségek megfizetésére. Terveink között szerepel egy olyan lakhatási, hajléktalanság-kezelési projekt megvalósítása, amely a hajléktalanság megelőzősére, kezelésére és lakhatási problémák megoldására vonatkozik városunkban. A projekt konkrét célja 1. lakhatási feltételek biztosítása a célcsoport számára: - családtagként él szűkös körülmények között, - jelentős és már nem kezelhető adósságot halmozott fel bérlakásában, - szívességi lakó, - nem lakás célú ingatlanban lakik, vagy végső soron - hajléktalan, közterületeken, és hajléktalanokat ellátó intézményben él.

35 2. az aktív korú célcsoport tagok munkaerő-piaci integrációjának, re-integrációjának elősegítése, 3. komplex támogató szolgáltatási rendszer kialakítása és folyamatos biztosítása. Folyamatban van, 2006-ban megvalósul a kistérségi Családok Átmeneti Otthona férőhelyei számának 35-re bővítése.

IV.9. Kultúra Társadalmunk legaktuálisabb, hosszú távú feladata az esélyteremtés feltételeinek megteremtése. Ez pedig lényegesen függ a tudás és a műveltség, a művelődési tartalmak megszerzésénél jelentkező esélyegyenlőtlenségek csökkentésétől. A meglévő, és folyamatosan megújuló kulturális intézményhálózat elsődleges feladata a kultúrához való hozzáférés széleskörű biztosítása. Alapvető célkitűzések a kultúra területén: Kapcsolatok építése, a kultúrához való hozzájutás egyenlőtlenségeinek csökkentése A kultúrának, mint közkultúrának az értelmezése, nem csak, mint elit kultúrának megfogalmazása, hanem olyan típusú programok, rendezvények szervezése, kezdeményezések erősítése, amelyek a különböző rétegek szükségleteire, igényeire alapozottak, és hozzájárulnak a mindennapi élet kultúrájának fejlesztéséhez (kapcsolati kultúra, társas érintkezés stb.) •

• Kisebbségi kultúra tiszteletben tartása, ennek megőrzése, és társadalmi integráció A kisebbségi kultúra megőrzésének támogatása, annak tiszteletben tartásával, a társadalmi integráció segítése a kultúra eszközeinek felhasználásával. A kisebbségi kultúra bemutatkozási lehetőségeinek támogatása hatással van a kisebbségekre, amennyiben egy kulturális önazonosságtudat jöhet létre, amely megkönnyíti a kisebbségek integrációját, és gátolja az asszimilációs késztetést. A kisebbségek kultúrájának elismerése elősegíti a kisebbségekben olyan folyamatok létrejöttét (kisebbségi vezetők kiválasztódása, értelmiség kialakulása), amelyek a társadalmi integrációt könnyebbé teszik. • Előítélet csökkentése a kultúra megismertetésével A kisebbségi kultúrák megismerése révén csökken a többségi társadalomban az előítélet, pozitív beállítódás alakulhat ki. • Társadalmi szolidaritás erősítése A kisebbségekről kialakult pontosabb kép erősíti a társadalmi szolidaritást, a többségi társadalom tagjai nagyobb aktivitást mutatnak a kisebbségek helyzetének javításában, maguk is mediátorokká válhatnak, akik közvetítenek a két kultúra között. • A kultúra és a lelki egészség megőrzése Ahhoz, hogy a kisebbség tagjai élni tudjanak, s élni hagyják őket, alapvető, hogy elfogadják a megfelelés követelményeit. Ahhoz azonban, hogy etnikus identitásukat, autonómiájukat és belső összetartozásukat megőrizzék, továbbra is működtetniük kell egy olyan érték- és jelrendszert, mely kifejezi együvé tartozásukat, ugyanakkor megkülönbözteti a többieket, a

36 többséget. Ez a fajta kettősség (kisebbség tagjának lenni, illetve a többségi társadalomnak való megfelelés) mentális problémákat eredményezhet, önértékelési zavarokat okozhat. A kisebbségi kultúra, amint nem csak szubkultúraként létezik, hanem társadalmilag elfogadott, és elismert kultúra, a kisebbség tagjaiban pozitív változásokat eredményez. A közös kulturális azonosságok révén mindkét csoportban kialakul a közös együvé tartozás, amely a kirekesztődés gátja lehet. •

A kultúra és a társadalmi kirekesztődés megelőzése

Számításba kell venni, hogy a bővülő európai közösség szerves része a személyes identitás és a közösségi identitás, melyek a legfőbb értékek közé tartoznak. A globalizálódó világban kulturális értékeink megőrzése különös jelentőséget kap, mert ez az egyik feltétele saját identitásunk megőrzésének. A fenti célok elérését segíti az a tény, hogy az európai kultúra egésze a különbözőségtől gazdag. Európában érték a sokszínűség, a többféleség, attól gazdag a kontinens, hogy sokrétű. A város oly módon kíván igazi részese lenni az EU kulturális folyamatainak, hogy a helyi és magyar kultúra értékeinek felmutatása mellett folyamatosan mutatja be a sokszínű Európa kulturális értékeit is. A város kiemelt figyelmet fordít az eu-s testvérvárosokkal közös kulturális események megvalósítására, ill. ifjúsági cserekapcsolatok bonyolítására. Napjainkban a Gutenberg-galaxis nyelve már kevés a kitárult új információk megszerzéséhez, új kapcsolatrendszerek építéséhez. Az információs társadalom ígérvényei esélyt jelentenek a kultúra számára. A használati érték helyére a jelérték kerül, s ezáltal a kultúra jelentősége szükségszerűen megnő. „A kultúra nemcsak a nemzeti önazonosság megőrzése érdekében, hanem a kommunikáció erősödése révén is felértékelődik.” A város és annak kulturális intézményei különös hangsúlyt helyeznek az IT-technológia fejlesztésére, alkalmazására, ezzel együtt minél szélesebb rétegek bevonására a kulturális aktivitásokba. A város a közeljövőben számos nagyszabású kulturális beruházást és hozzá kapcsolódóan új szakmai projekteket tervez. Remélhető, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegek életszínvonala és kulturális felemelkedésének esélyei ezáltal is javulnak. Ezek eredményeként kulturális, művészeti funkciókkal ellátott közösségi terek jönnek létre. A művészeti előadások, kiállítások, rendezvények a maguk módján egyfajta értelmezési, közvetítési formát jelentenek. Ez fontos része a társadalmi párbeszéd folyamatának: főként kulturális és művészeti fórumok, eszmecserék keretében, ahol a civil szervezetek, az érdekvédelmi csoportok, a kormányzat, a helyi önkormányzat, és polgárok párbeszédet folytathatnak egymással. Társadalmi előnyként könyvelhető el, hogy a rekonstruált épületekben széleskörű kulturális, művészeti és közösségi tevékenység folyik majd, amelyben fontos szerepet kap továbbra is a hátrányos helyzetű emberek bevonása. (Pl. a speciális művészeti fesztiválok keretében, melynek fő befogadója a Művészetek Háza.) A projektek előkészítése során a tervezők mindvégig figyelembe veszik a hátrányos helyzetű emberek szempontjait. Bár az akadálymentesítés minden helyszínen nagy kihívást jelent, mert elsősorban műemléki épületeket érint, ez a fejlesztés elkerülhetetlen az alapvető célok eléréséhez.

37

IV.10. Ifjúsági feladatok A helyi rendeletek megalkotásával és erre épülő gyakorlatával az önkormányzat eleget tesz az ágazati jogszabályokban meghatározott közfeladatainak. Az ifjúsági területen azonban az ágazatokhoz nem köthető intézmény- és szolgáltatási rendszer hiányos, nem fogalmazódtak meg a hosszabb távú perspektívát körvonalazó célok, nem tisztázott az önkormányzat és más társadalmi szereplők között a felelősség és munkamegosztás, az együttműködés lehetősége és ennek keretei. Részben ennek következtében a városban korábban elindult ifjúsági kezdeményezések, létrejött szolgáltatások, működő projektek jövője bizonytalan. Az újak indításának hiányoznak a koncepcionális keretei, nem állíthatók egy stratégiai célrendszer végrehajtásának szolgálatába. Mindezen hiányosságok pótlására az elfogadott ifjúsági koncepció az egyéb ágazatokhoz nem kötődő szolgáltatás és intézményhálózat, tevékenységrendszer fejlesztésére határoz meg feladatokat. Az ifjúság helyzetét érintő, befolyásoló, középtávra (2005 – 2012 közötti időszakra) vonatkozó önkormányzati stratégiai döntések meghozatala, az önkormányzat ifjúságot érintő közfeladatainak kijelölése: o A koncepció meghatározza az ifjúságpolitika helyi céljait, prioritásait, az önkormányzat felelősségvállalásának területeit, azokat az alapelveket, melyeket a szolgáltatások, tevékenységek fejlesztése során érvényesíteni kell. Alapjául szolgál a kétéves cselekvési programok kidolgozásának, a fiatalokat érintő projektek, fejlesztések megvalósításának. o Elősegíti a fiatalokkal, mint sajátos társadalmi csoporttal való integrált, perspektivikus foglalkozást, a problémák komplex kezelését. o Keretet biztosít a kérdésben érintett és érdekelt társadalmi szereplőkkel való együttműködéshez. o A prioritások kijelölésével, hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb és hatásosabb felhasználáshoz. Az ifjúsági koncepció végrehajtása során az esélyegyenlőség érvényesítése azt jelenti, hogy: •

•

•

A feltételek egyenlőségének a biztosítása: minden fiatal megkülönböztetés nélkül hozzáférhessen a létrehozott szolgáltatásokhoz, bekapcsolódhasson a különböző tevékenységekbe. A bánásmódok egyenlőségének biztosítása: a szolgáltatásokat, tevékenységeket diszkrimináció-mentesen kell biztosítani, és ahol, amikor lehetséges, hozzá kell járulni az előítéletek csökkentéséhez. A szolgáltatások, programok közvetlen, vagy közvetett módon járuljanak hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez.

A szociálisan rászorulók támogatásának fontos elemei: Eger város ösztöndíjasa Az ösztöndíjban bármely hazai, illetve külföldi közép- vagy felsőfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán (kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, szociálisan rászoruló, egri lakos részesülhet.

38 Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer A pályázat évente egy alkalommal kerül kiírásra, melynek célja a szociálisan hátrányos helyzetű egyetemi és főiskolai hallgatók támogatása.

V.

A program megvalósításának feltételei

A program megvalósításához szüksége források: - Egyrészt önkormányzati saját erő, másrészt pályázati összegek, elsősorban Európai Uniós források igénybevételét teszi szükségessé. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény tartalmazza a feladatok egy részének időbeli határait: - a közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek, a jelző és tájékoztató rendszereknek legkésőbb 2010. január 1jég kell megfelelniük, - a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 01-jéig kell kialakítani olyan módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani. - a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2009. január 01-jéig kell biztosítani, saját intézmény létesítésével vagy feladat-ellátási szerződéssel, olyan módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani. A esélyegyenlőségi programban szereplő feladatok ütemezésére vonatkozóan figyelembe kell venni, hogy a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, amellyel összhangban a helyi programokat el kell készíteni, még nem jelent meg. Ennek megfelelően – a központi program megjelenését követően - az Önkormányzati Esélyegyenlőségi programot felül kell bírálni. A program további feladatainak végrehajtása - a pénzügyi forrásoknak, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően - folyamatosan kerül megvalósításra.