EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIÁJA szeptember

2012. szeptember

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIÁJA

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIÁJA

ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ 2012. szeptember

Eger Megyei Jogú Város Éghajlatváltozási Stratégiája

Készült Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából 2010-2012-ben. Készítette: Bozsó Brigitta Á. Majer Anna Kollai Veronika Váczi Vincent Fülöp Orsolya Severnyák Kriszta A projekt vezetői: Bozsó Brigitta (2010-11) Váczi Vincent (2012) Felelős kiadó: Ámon Ada Közreműködtek:: Antal Attila Csikai Mária Lohász Cecília Alkér-Csanaky Lilla Hartman Mátyás (Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar) – 3.2., 3.3., 3.4., 3.5., 3.8. fejezet Fazekas Emília (gyakornok) Hausel Sándor (gyakornok) Köszönjük Varga Imrének (Városgondozás Eger Kft.), Rázsi Andrásnak (OMSZ), Dr. Botos Barbarának (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály), Dr. Unger Jánosnak (Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék), Ferencz Zoltánnak (MTA Szociológiai Kutatóintézet), valamint Oláh András Mártonnak (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata) a projektben nyújtott segítséget!

ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, 2012. szeptember www.energiaklub.hu Minden jog fenntartva!

BEVEZETŐ Jelen dokumentum Eger város éghajlatváltozási stratégiája, amely az önkormányzat és az Energiaklub között létrejött szerződés alapján tartalmazza azon vizsgálati és javaslati munkarészeket, amelyek a stratégia megvalósítását elősegítő cselekvési tervet alapozzák meg. Az önkormányzat által kidolgozott cselekvési terv az elkövetkező időszak konkrét lépéseit, azok megvalósítási kereteit és ütemezését tartalmazza.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos felelősségteljes gondolkodás elemi fontosságú a települések életében. A felelős döntéshozók nem hagyhatják többé figyelmen kívül az éghajlatváltozás nemzetközileg elfogadott tényét, sem pedig a szerepvállalás szükségességét. Ez a tudatos szemlélet jellemző Egerre is: a megyei jogú város vezetősége ambiciózus célokat tűzött ki az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó területeken, pl. az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, illetve a megújuló energiaforrásokra való minél nagyobb arányú áttérés. A fentiek nyomán a város képviselőtestülete úgy határozott, hogy a hazai önkormányzatok sorában úttörőként elkészítteti a település éghajlatváltozási stratégiáját.

A vizsgálat tárgyát a város és környékének az éghajlatváltozás szempontjából hangsúlyos területei képezik, illetve a létező vagy potenciális problémák kapcsán javaslattételre is sor került. A szóban forgó témák a település természeti, társadalmi, gazdasági adottságai és helyzete, illetve az önkormányzat és a település üzemeltetése. Ez utóbbi területek külön figyelmet érdemelnek, hiszen komoly potenciál rejlik az energiahatékonysági és a megújuló energia hasznosítását elősegítő intézkedésekben és beruházásokban mind önkormányzati, mind lakossági, mind pedig ipari szinten. A szemléletváltás és a felújítások nem csupán a környezet számára előnyösek a csökkenő kibocsátások révén, hanem az érintettek számára számszerűsíthető megtakarításokat, hosszú távú fenntartási költségcsökkenést is eredményeznek.

Eger város elhatározását a fentieken túl az is indokolja, hogy hazánk uniós tagországként komoly éghajlatvédelmi kötelezettségekkel bír. Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenti (az 1990-es értékekhez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezt szakpolitikai eszközökkel, főként a megújuló energiaforrások használatának ösztönzésével és az energiafogyasztás csökkentésével kívánja megvalósítani, amihez a településeknek is hozzá kell járulniuk. A stratégia két alappillére az éghajlatváltozást okozó kibocsátások csökkentése, illetve a változásokhoz való alkalmazkodás. Fontos alaptétel, hogy minél több település követi az éghajlatvédelemben élen járó városok példáját, az összeadódó hatások globális szinten annál inkább érzékelhetőek lesznek. Azonban a helyi, a települések számára kézzelfogható hatásokat is feltétlenül számba kell venni, hiszen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nem csupán korlátokat és kötelezettségeket, de lehetőségeket is jelent. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a megtakarításokat, amelyek az energiahatékonysági beruházások nyomán, illetve a megújuló erőforrások kiaknázásával keletkeznek a város számára. A stratégiai tervezés így nem csupán a globális klímaváltozás enyhítésének nemzetközi céljait szolgálja, hanem az önkormányzat jól felfogott anyagi érdeke is.

A stratégiaalkotás folyamatában nagy szerep jutott az egri érintettekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal zajló konzultációnak is különböző fórumok és személyes interjúk keretében. E konzultációk eredményei a prioritások kialakításánál döntő fontosságú lehetnek. Fontos kihangsúlyozni, hogy Eger Város Önkormányzata a stratégia és az erre alapozott cselekvési terv birtokában sokkal komolyabb esélyekkel fog rendelkezni az uniós pályázatok elnyerésében, a közösségi források által biztosított fedezetek révén pedig hasznos és a város lakói számára is meggyőző fejlesztéseket valósíthat meg.

1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

vállalásokat, de lehetőséget is jelent. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a megtakarításokat, amelyek az energiahatékonysági beruházások nyomán, illetve a megújuló erőforrások kiaknázásával keletkeznek. A stratégiai tervezés így nem csupán a globális klímaváltozás enyhítésének nemzetközi céljait szolgálja, hanem az önkormányzat jól felfogott anyagi érdeke is. Fontos továbbá azt is megjegyezni, az Európai Unió 2014ben induló többéves pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework, MFF) jelentős összegeket fordít a klímapolitikai célok támogatására. támogatására Az előirányzott összeg a keret 20%-a, és az Európai Bizottság javaslata alapján a klímapolitikai célok minden jelentős politikába be fognak épülni, köztük a hazánkat leginkább érintő Kohéziós Politikába és a Közösségi Agrár Politikába is. A pályázati források eléréséhez komoly előnyt jelent a települési éghajlatváltozási stratégia megléte; a közösségi források által biztosított fedezetek révén pedig hasznos és a város lakóinak számára is meggyőző fejlesztéseket valósíthat meg az önkormányzat. Ugyanakkor maga a stratégia az a dokumentum, amely előrevetíti a tárgyalt 20142020-as tervezési időszakra vonatkozóan a település klímapolitikáinak irányait és a kapcsolódó terveket, amelyek a fejlesztések alapját jelentik.

Eger vezetősége ambiciózus célokat tűzött ki maga elé az éghajlatváltozás hatásainak sikeres kezelése érdekében, amelyek elérésére a város képviselőtestülete úgy határozott, hogy a hazai önkormányzatok sorában úttörőként elkészítteti a település éghajlatváltozási stratégiáját. A stratégiaalkotás 2010 novemberében vette kezdetét az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központtal való szakmai együttműködésben. A stratégia célja, hogy települési szinten segítse a klímaváltozás hatásainak megelőzését, illetve a rájuk való felkészülést az érintett területeken. A dokumentum első üteme 2011 októberében, a teljes dokumentáció pedig 2012 szeptemberében készült el. A stratégia céljai A stratégia legfontosabb általános célkitűzései a település CO2 kibocsátásának csökkentése, energiafelhasználásának racionalizálása, a környezeti elemek védelme, a környezettudatos gondolkodás és üzemelés erősítése, illetve mindezekkel együtt a fenntarthatósággal összeegyeztethető gazdasági növekedés és munkahelyteremtés. A stratégialkotás fontosságát továbbá az is indokolja, hogy hazánk uniós tagországként komoly éghajlatvédelmi kötelezettségekkel bír; a város szándéka azonban nemcsak az „EU 20-20-20” célok elérése, hanem azok meghaladása is. A stratégia céljai tehát így összegezhetőek: • a település összes CO2 kibocsátásának minimum 25%-kal való csökkentése 2030ig; • a település energiafelhasználásának minimum 25%-kal való javítása 2030-ig; • a települési energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások részarányának minimum 25%-ra való emelése 2030-ig.

A stratégia felépítése A stratégia keretében a város és környékének az éghajlatváltozás szempontjából hangsúlyos területei képezik a vizsgálat, értékelés tárgyát. A vizsgálati munkarész az önkormányzat számára önmagában is komoly értéket képvisel, hiszen egy dokumentumban összegzi a település éghajlati szempontból sérülékeny területekre vonatkozó információkat, továbbá alapjául szolgál az intézkedési munkarésznek is, amely létező vagy potenciális problémákra kínál megoldási lehetőségeket. A stratégia e két munkarésze egyúttal a megvalósítást elősegítő cselekvési terv előfeltétele is. Az önkormányzat ebben az általa kidolgozott cselekvési tervben - a város lehetőségeit a lakosok és érintettek véleményét figyelembe véve – fogja kiválasztani és ütemezni az elkövetkező időszak konkrét lépéseit, illetve meghatározza azok megvalósítási kereteit. A tervezés során nagy szerep jutott az egri érintettekkel, civil szervezetekkel és a lakossággal zajló konzultációnak is – több éghajlatváltozási fórum keretében mértük fel a különböző területek képviselőiek érdekeit, és rögzítettük javaslataikat. A széleskörű vizsgálat tárgyát a település természeti, társadalmi, gazdasági adottságai és helyzete képezte, illetve az önkormányzat energiagazdálkodását és a településüzemeltetést is tüzetesen vizsgáltuk.

E célkitűzést az is alátámasztja, hogy Eger tagja a Covenant Of Mayors nemzetközi szövetségnek, amelynek tagsági alapvállalásai közé tartozik a település CO2 kibocsátásának min. 20%-os csökkentése 2020-ig. A stratégia jelentősége A stratégia két alappillére az éghajlatváltozást okozó kibocsátások csökkentése, elnyelése (mitigáció), illetve a változásokhoz való alkalmazkodás (adaptáció). Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az éghajlatvédelmi politika nem csupán kötelezettségeket és anyagi 2

A nyári napenergiával történő melegvíz-előállítást elsősorban a bölcsődék, óvodák és kollégiumok (vagyis a nyáron is nagy melegvíz-igénnyel üzemelő közintézmények) esetében érdemes alkalmazni. A termálvíz pedig a jelenlegi fürdő-, ivóvíz és gyógyászati hasznosítás mellett épületfűtési célra is hasznosítható volna a termálvezeték nyomvonalának közelében elhelyezkedő önkormányzati intézményekben.

Az önkormányzati és lakossági energiafelhasználást érintő lehetőségek Eger energiagazdálkodása kiemelt figyelemben részesült a stratégiában, hiszen ez az a terület, ahol a beruházások nemcsak, hogy kímélik a környezetet, de hosszú távon anyagi megtakarítást is eredményeznek. Sőt, az energiahatékonysági beruházások és a megújuló energia alkalmazása kapcsán fontos azt is kihangsúlyozni, hogy ezeknek a jelentősége meghaladja a rövidebb-hosszabb távon megtérülő befektetések szintjét, hiszen kulcsszerepet játszanak az önellátás, az energiaszolgáltatóktól való függés mértékének csökkentésében is. Így akár alapszükségletnek is tekinthetőek, az települési infrastruktúra részét képezik. Az épületek, legyenek akár közintézmények, akár gazdasági rendeltetésű épületek, akár lakóházak, akkor üzemeltethetőek gazdaságosa, ha energiaigényüket energiahatékonysági korszerűsítéssel csökkentjük, és ezt a csökkentett energiaigényt szolgáljuk ki megújuló energiahasznosítással. A város vezetése egyébként is komoly elkötelezettséget mutat a klímavédelemmel is összefüggő energetikai kérdések iránt, pl. a Városgondozás Eger Kft. keretein belül üzemeltetett Klíma és Energetikai Irodája példaértékű önkormányzati kezdeményezés az országban.

A bőségesen rendelkezésre álló biomassza (venyige, egyéb szőlészeti és erdészeti melléktermék) a biomassza-tüzelést is indokolttá teheti, fokozottan kell azonban figyelembe venni Eger völgyfenéki fekvését, amely miatt kizárólag a megfelelő környezetbarát technológia (füstszűrők) mellett javasolható az égetés. Ami a megújuló energia lakossági felhasználását illeti, a napenergia mellett a földhő és a biomassza alkalmazása indokolt, de a legutóbbi csakis szigorú levegőminőségi előírások mellett (füstgázszűrők felhelyezése). Modellszámításaink szerint a családi házaknál az éves meleg víz 60%-át, társasházaknál 30%-át lehetne napenergiával előállítani. Ugyanennél a példánál maradva a családi házak 50%-ában beépített napelemek évente mintegy 17,5 GWh áramot képesek termelni, amely 8150 átlagos fogyasztású háztartás éves villamosenergia-szükségletének felel meg. A jelenleg gázzal és vegyesen (gázzal és fával) fűtő háztartások esetében vizsgáltuk a hőszivattyúra, valamint a korszerű faelgázosító kazánra való áttérés becsült előnyeit is (a megújuló energia potenciálszámítás legfontosabb eredményeit a következő oldalon található összefoglaló táblázat tartalmazza).

Fentiek okán részletesen vizsgáltuk és elemeztük az önkormányzati intézmények és a lakosság fogyasztási adatait, valamint a település épületállományának állapotát. Az ezekre alapozott modellszámítások azt mutatják, hogy ha az önkormányzati épületek mindegyikén elvégeznék a szükséges energiahatékonysági beruházásokat (szerkezeti felújítások és a teljes épületgépészeti rendszer korszerűsítése), akkor több mint 60%-kal, csökkenne az intézmények energiafogyasztása (ami éves szinten 150-200 millió forint megtakarítást jelent). A lakóépületek kapcsán pedig az mondható el, hogy a különböző energiahatékonysági beruházások (hőszigetelés, ablakcsere, fűtésrendszerkorszerűsítés) révén a jelenlegi energiafelhasználásnak akár több mint a fele lenne megtakarítható, ha minden háztartás elvégezné otthona energiahatékonysági korszerűsítését. Így évente kb. 45 ezer tonna szén-dioxiddal kibocsátásától mentesülne város, továbbá a teljes elméleti potenciál kiaknázása összesen kb. 38 milliárd forintnyi beruházást generálhatna Egerben.

További hangsúlyos területek A települési energiagazdálkodás mellett hangsúlyos témaként jelenik meg a stratégiában a vízgazdálkodás, illetve a katasztrófavédelem és a szélsőséges időjárási körülményekre való felkészülés, hiszen a változó éghajlat komoly problémákat hozhat magával e területeken. Eger városát eddig is rendszeresen próbára tette a szeszélyes vízjárás elsősorban az árvizek formájában, így a felkészülés a jövőben még nagyobb jelentőséggel fog bírni. Az alapszükségletek sorában tehát a vízgazdálkodás, a tiszta ivóvízellátás, a mezőgazdasági termeléshez szükséges vízigény biztosítása, illetve az időjárási szélsőségek okozta katasztrófahelyzetek elhárítása és kezelése élvez prioritást.

Az önkormányzati intézmények esetében a napenergia és a termálvíz javasolható elsődlegesen.

Eger és közvetlen környékének mezőgazdaságát alapvetően a szőlőtermesztés dominálja, ami 3

egyúttal gazdaságilag és turisztikailag is meghatározó adottság. Ennek érdekében a stratégia részletesen foglalkozik a szőlőművelést fenyegető veszélyek elhárítási lehetőségeivel, illetve a mezőgazdasági önellátás alapjainak megteremtésével, a parlagon heverő földeknek a termelési láncba történő visszakapcsolásával stb. A város élhetőségének további kulcsterületei a települési zöldfelületi rendszer és a közlekedés; míg az előbbinek a mennyiségi növelése kívánatos, utóbbinak a csökkenő intenzitása eredményezhet kedvezőbb feltételeket. E két terület meghatározó szerepet játszik a levegő minőségében és az üvegházhatású gázok megkötésében, illetve

kibocsátásában, így ennek megfelelő részletességgel taglalja őket a stratégia. A fentieken túl számos egyéb területre (levegőminőség, hulladékgazdálkodás) is kiterjedő javaslatokat követően a stratégia az éghajlatváltozás kommunikálásához, a gyermekek és felnőttek környezeti szemléletformálásához is értékes támpontokat nyújt. Továbbá a felvázolt intézkedések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítását segítő nemzetközi és hazai pályázási lehetőségeket is áttekinti.

A megújuló energia potenciálbecslésének eredményei MEGÚJULÓ ENERGIA TÍPUSA

TERÜLET

KAPACITÁS/MEGTAKARÍTÁS

MEGJEGYZÉS

Közintézmények napenergia

hőtermelés

az éves melegvízigény 4060%-a fedezhető; megtakarítás: évi 630GJ / 44t CO2

Elsősorban az óvodák, bölcsödék, kollégium esetében ajánlott

napenergia

villamosenergiatermelés

Éves besugárzás átlagos 2 összege 1250 KWh/m A napsütéses órák száma Egerben átlagosan évi 2133

Elsősorban a magas villamosenergiafogyasztású intézmények estében javasolt

biomassza

egyedi hőtermelés

Az éves hőigény 25%-a takarítható meg, kb. 6.000.000kWh/év

A füstgázszűrők alkalmazása elengedhetetlen!

termálvíz

hőtermelés

A termálvízvezeték nyomvonalához közel eső 10 közintézmény esetében javasolt

Lakóépületek napenergia

melegvíz-előállítás

éves megtakarítás: 51 200GJ

A becslés a lakóépületek 50%-ában feltételez napenergia-hasznosítást

napenergia

villamosenergiatermelés

Éves kapacitás: 17 500MWh; megtakarítás: évi 9700 t CO2

A becslés a családi házak 50%-ában feltételez napenergia-hasznosítást

hőszivattyú, biomassza-kazán

hőtermelés

Évi 37GWh megtakarítás

A becslés a jelenleg gázzal és vegyesen (gázzal és fával) fűtő háztartásokra vonatkozik

A stratégiai intézkedéseket bemutató munkarészben részletezett intézkedéseket rövid, közép-, hosszú távú és folyamatos megvalósítású csoportokba rendeztük, amely segítséget jelenthet a cselekvési terv kidolgozásához, a feladatok priorizálásához. A következő táblázatok időtáv szerinti bontásban tartalmazzák a javasolt intézkedéseket, illetve a különböző intézkedések sokrétűségének és összefüggéseinek szemléltetésére is létrehoztunk egy áttekintést. 4

Rövid távú célkitűzések (1-2 év) INTÉZKEDÉS

TÍPUS

FELELŐS

FŐ ÉRINTETT TERÜLET

Vízgazdálkodási terv készítése

adaptáció

Önkormányzat, Heves Megyei Vízmű Zrt.

vízgazdálkodás

Katasztrófavédelmi referens kijelölése

adaptáció

Önkormányzat

katasztrófavédelem

adaptáció

Önkormányzat, ÉMVIZIG, HMKI


adaptáció

Önkormányzat, civil szervezetek

mezőgazdaság, szőlőművelés

Védelmi és intézkedési tervek készítése, helyi riasztási lánc felállítása Földkataszter, területi leltár kialakítása Önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági társaság létrehozása

Energiagazdálkodási nyilvántartási rendszer

Az Önkormányzati energetikus hatáskörének kiterjesztése, biztosítása Távhőrendszer felülvizsgálata Fenntartható városi mobilitási terv készítése Munkahelyi mobilitási tervek kidolgozása a polgármesteri hivatal és a nagyobb közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek számára Az érseki pincerendszer vizének hasznosítása A közvilágítási hálózat korszerűsítése Levegőminőségi monitoring-hálózat fejlesztése Szélenergiát hasznosító egyedi turbinák telepítési lehetőségének vizsgálata A településen keletkező borászati melléktermékek energetikai célú felhasználásának vizsgálata Helyi kisvízi erőművek telepítési lehetőségének vizsgálata

adaptáció

110 110


mitigáció

Önkormányzat Önkormányzat, közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek Önkormányzat, közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek

mitigáció

Önkormányzat, EVAT Zrt.

önkormányzati energiagazdálkodás közlekedés

mitigáció

Önkormányzat Önkormányzat, közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek

közlekedés

adaptáció

Önkormányzat

vízgazdálkodás

mitigáció

közművek

mitigáció

Önkormányzat Önkormányzat, OMSZ, HM TŰZKÉV

mitigáció

Önkormányzat

mitigáció

OLDALSZÁM 113

116 118 142

önkormányzati energiagazdálkodás 142 önkormányzati energiagazdálkodás 150 138

mitigáció

139

113 142 131 levegőminőség megújuló energia hasznosítása

153 153

mitigáció

Önkormányzat

mitigáció

Önkormányzat

5

megújuló energia hasznosítása megújuló energia hasznosítása

153

Középtávú célkitűzések (3-5 év) INTÉZKEDÉS

Helyi csapadékvízgyűjtők létesítése

Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság

TÍPUS

adaptáció

FELELŐSÖK Önkormányzat, lakosság, vállalkozók

adaptáció

Önkormányzat, helyi gazdálkodók, civil szervezetek

Termálvíz hőjének hasznosítása Hulladékudvar újrahasználati központtal

adaptáció adaptáció, mitigáció

Falak, tűzfalak zöldítése

adaptáció, mitigáció


116 vízgazdálkodás 120 mezőgazdaság, szőlőművelés 150

Önkormányzat, Eger Termál Kft.

vízgazdálkodás 133

Zöldtetők alkalmazása


Önkormányzat Önkormányzat, társasházak, vállalkozók Önkormányzat, vállalkozók, lakosság

települési zöldfelületi rendszer, vízgazdálkodás

Parkolási helyzet rendezése

mitigáció

Önkormányzat

közlekedés

Kerékpáros hálózat fejlesztése Közösségi kerékpár-kölcsönző rendszer kialakítása Intermodális csomópont létrehozása

mitigáció

Önkormányzat

közlekedés

Trolibusz-hálózat kiépítése Tájsebek rehabilitációja

A természetjárás káros ökológiai hatásainak csökkentése

OLDALSZÁM

hulladékgazdálkodás 127 települési zöldfelületi rendszer 128

137 137 138

mitigáció

Önkormányzat

közlekedés

mitigáció

Önkormányzat Önkormányzat, Agria Volán Zrt.

közlekedés

138

mitigáció adaptáció, mitigáció

mitigáció

139 közlekedés 129

Önkormányzat Önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, civil szervezetek, iskolák

települési zöldfelületi rendszer 130

turizmus

Hosszú távú célkitűzések (5-15 év) INTÉZKEDÉS

TÍPUS

FELELŐSÖK


OLDALSZÁM 134

Brikett vagy pellet előállítása a település növényi hulladékából

Erdészeti melléktermékek energetikai hasznosítása A turisztikai célú közlekedés fenntarthatóvá tétele

A szennyvíziszap helyi hasznosítási lehetőségeinek feltárása és kiaknázása

adaptáció

Önkormányzat

adaptáció

Önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt.

hulladékgazdálkodás 123 erdőgazdálkodás, önkormányzati energiagazdálkodás 130

mitigáció


Önkormányzat Önkormányzat, Heves Megyei Vízmű Zrt., AGRIA VOLÁN, Városgondozás Eger Kft.

6

közlekedés 136

Hulladékgazdálkodás, közlekedés

Folyamatos megvalósítású célkitűzések INTÉZKEDÉS Árvízvédelmi javaslatok UV és hőhullám riadóterv készítése és alkalmazása Rendezvények felkészítése a szélsőséges időjárási eseményekre Közintézmények rendszeres tájékoztatása, ösztönzése energiafelhasználás témában Közintézmények energiahatékonysági célú korszerűsítése Energiagazdálkodási, energiatakarékossági képzés az önkormányzati tulajdonú épületekben

TÍPUS

Önkormányzat, ÉMVIZIG

adaptáció

FŐ ÉRINTETT TERÜLET katasztrófavédelem katasztrófavédelem

adaptáció

Önkormányzat Önkormányzat, Eger Turisztikai Egyesület

mitigáció

Önkormányzat, közintézmények

önkormányzati energiagazdálkodás

mitigáció

Önkormányzat, Közintézmények


mitigáció


Önkormányzati energiagazdálkodás

Önkormányzat, Közintézmények Önkormányzat Városgondozás Eger Kft. Önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park Önkormányzat Városgondozás Eger Kft.


130 turizmus

Meglévő zöldfelületek karbantartása, megújítása



145 126

123

erdőgazdálkodás 132


Földkábelek alkalmazása


Önkormányzat

közművek

Közintézmények

hulladékgazdálkodás

mitigáció

Önkormányzat

közlekedés

adaptáció

Gazdálkodók, Civil szervezetek

Jó vízgazdálkodási gyakorlat a szőlőültetvényeken

adaptáció

Gazdálkodók, Civil szervezetek

Csepegtető öntözés

adaptáció

Nem művelt területek erdészeti hasznosítása

144

települési zöldfelületi rendszer

A házi és közösségi komposztálás támogatása

Agrotechnikai eljárások alkalmazása

146

145


Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzés az önkormányzati gépjárműpark esetében

OLDALSZÁM 112 112

adaptáció

Napenergiát és egyéb megújuló energiát hasznosító közintézményi beruházások

Véderdők létrehozása a lakott területek határában

FELELŐSÖK

hulladékgazdálkodás 142 133 141

Gazdálkodók Önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park


114 vízgazdálkodás 115 vízgazdálkodás vízgazdálkodás

115 122


Alternatív eszközök használata a szőlő- és gyümölcsültetvényekben Tudatos vízgazdálkodás

adaptáció

Helyi gazdálkodók, Civil szervezetek


adaptáció

Önkormányzat, Helyi gazdálkodók


adaptáció

Önkormányzat, Helyi gazdálkodók, Civil szervezetek

118 119

A parlagon lévő területek visszakapcsolása a termelésbe

7


JAVASLAT

TÍPUS

FELELŐSÖK

Helyi vállalkozások erősítése

mitigáció

Önkormányzat, Helyi gazdálkodók, Civil szervezetek Önkormányzat, Helyi ipari szereplők Önkormányzat, Helyi ipari szereplők

energiafogyasztási tanácsadás a lakosság és a vállalkozások számára Lakossági és vállalkozási támogatások nyújtása az energiahatékonysági célú épületfelújításokhoz és megújuló energiás beruházásokhoz


Önkormányzat közintézmények

Ökológiai gazdálkodás, önellátás

Együttműködés a helyi ipari szereplőkkel

Szigorúbb épületenergetikai követelményértékek előírása Közvetítés a megújuló energiát hasznosító rendszerek kivitelezésével vagy az energiamegtakarítást eredményező épületkorszerűsítéssel foglalkozó cégek és a célcsoport között Pályázati adminisztratív jellegű segítségnyújtás Füstkibocsátás szabályozása


mitigáció

FŐ ÉRINTETT TERÜLET 119 mezőgazdaság, szőlőművelés 156 ipar 156 gazdaság és ipar lakosság, vállalkozások energiafelhasználása

149 147

mitigáció mitigáció

Önkormányzat

lakossági energiafelhasználás

Önkormányzat

lakossági energiafelhasználás

149 150

mitigáció mitigáció mitigáció

8

Önkormányzat

lakosság, vállalkozások energiafelhasználása

Önkormányzat


Önkormányzat


148 131

zöldfelületi kataszter bővítése meglévő zöldfelületek karbantartása, megújítása falak, tűzfalak zöldítése zöldtetők alkalmazása tájsebek rehabilitációja vízgazdálkodási terv készítése agrotechnikai eljárások alkalmazása jó vízgazdálkodási gyakorlat a szőlőültetvényeken csepegtető öntözés helyi csapadékvízgyűjtők létesítése termálvíz hőjének hasznosítása az érseki pincerendszer vizének hasznosítás a házi és közösségi komposztálás támogatása hulladékudvar újrahasználati központtal zöld közbeszerzés brikett vagy pellet előállítása a település növényi hulladékából a szennyvíziszap és zöldhulladék helyi hasznosítási lehetőségeinek feltárása nem művelt területek erdészeti hasznosítása véderdők létrehozása a lakott területek határában erdészeti melléktermékek energetikai hasznosítása földkataszter, területi leltár kialakítása alternatív eszközök használata a szőlő- és gyümölcsültetvényeken tudatos vízgazdálkodás a parlagon lévő területek visszakapcsolása a termelésbe önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági társaság létrehozása ökológiai gazdálkodás, önellátás

9

megújulók

lakóépületek

önkormányzati energiafelhasználás

levegőminőség

közlekedés

települési infrastruktúra

ipar

gazdaság


turizmus

mezőgazdaság

erdőgazdálkodás


vízgazdálkodás

Intézkedések / Területek


Az intézkedések összefüggésrendszere összefüggésrendszere (jelmagyarázat a táblázat végén)

Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság katasztrófavédelmi referens kijelölése védelmi és intézkedési tervek készítése, helyi riasztási lánc felállítása árvízvédelmi javaslatok UV és hőhullám riadóterv készítése és alkalmazása rendezvények felkészítése a szélsőséges időjárási eseményekre a turisztikai célú közlekedés fenntarthatóvá tétele a természetjárás káros ökológiai hatásainak csökkentése energiagazdálkodási nyilvántartási rendszer közintézmények rendszeres tájékoztatása, ösztönzése energiagazdálkodási, energiatakarékossági képzés az önkormányzati tulajdonú épületekben az önkormányzati energetikus hatáskörének kiterjesztése, biztosítása energihatékonysági épületfelújítási beruházások a közintézményekben Napenergiás és egyéb megújuló energiás közintézményi beruházások távfűtési rendszer felülvizsgálata energiafogyasztási tanácsadás a lakosság és a vállalkozások számára a lakossági és vállalkozói energiahatékonysági célú épületfelújítások és megújuló energia beruházások támogatása szigorúbb épületenergetikai követelményértékek előírása közvetítés a megújuló energiát hasznosító rendszerek kivitelezésével vagy az energiamegtakarítást eredményező épületkorszerűsítéssel foglalkozó cégek és a célcsoport között pályázati adminisztratív jellegű segítségnyújtás ingatlanvásárlási árengedmények füstkibocsátás szabályozása együttműködés a helyi ipari szereplőkkel helyi vállalkozások erősítése parkolási helyzet rendezése kerékpáros hálózat fejlesztése közösségi kerékpár-kölcsönző rendszer kialakítása intermodális csomópont létrehozása trolibusz-hálózat kiépítése

10

megújulók

lakóépületek

levegőminőség önkormányzati energiafelhasználás

közlekedés


ipar

gazdaság


turizmus

mezőgazdaság

erdőgazdálkodás


vízgazdálkodás



fenntartható városi mobilitási terv készítése munkahelyi mobilitási tervek kidolgozása a polgármesteri hivatal és a nagyobb közintézmények számára zöld közbeszerzés az önkormányzati gépjárműpark esetében a közvilágítási hálózat korszerűsítése földkábelek alkalmazása Levegőminőségi monitoring-hálózat fejlesztése Jelmagyarázat az intézkedések fő területe az intézkedés erősen befolyásolja a területet az intézkedés hatással van a területre az intézkedés nincs hatással a területre, vagy mértéke nem mérhető

11

megújulók

lakóépületek


levegőminőség

közlekedés


ipar

gazdaság


turizmus

mezőgazdaság

erdőgazdálkodás


vízgazdálkodás



TARTALOM

1.

VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ............................................................................................................... 20

1.1.

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK .................................................................................................................................................20

1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4. 1.1.5. 1.1.6.

Földrajzi elhelyezkedés ............................................................................................................................................................20 Geológiai és talajtani adottságok .........................................................................................................................................21 Éghajlat ............................................................................................................................................................................................21 Vízrajz ...............................................................................................................................................................................................21 Flóra és fauna, tájhasználat .....................................................................................................................................................21 Az éghajlatváltozás várható hatásai ................................................................................................................................... 22

1.2.

IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK, KATASZTRÓFAVÉDELEM.............................................................................................24

1.2.1. Időjárási vészhelyzetek kezelése Egerben....................................................................................................................... 25 1.2.2. Az önkormányzat vízkár-elhárítási feladatai .................................................................................................................. 25 1.2.3. Árvízvédelem Egerben .............................................................................................................................................................. 25 1.3.

VÍZGAZDÁLKODÁS....................................................................................................................................................................29

1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4. 1.3.5. 1.3.6.

A vízgazdálkodás nemzeti és uniós kerete .......................................................................................................................29 Az önkormányzat feladatai és hatásköre..........................................................................................................................29 Vízgyűjtőterület...........................................................................................................................................................................30 Folyóvizek .......................................................................................................................................................................................31 Termálvíz .........................................................................................................................................................................................31 Eger vízfogyasztása................................................................................................................................................................... 32

1.4.

MEZŐGAZDASÁG, SZŐLŐMŰVELÉS ................................................................................................................................ 35

1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.5. 1.4.6.

Alapadottságok ........................................................................................................................................................................... 35 Szántóföldi termesztés............................................................................................................................................................ 35 Családi gazdaságok, hétvégi telkek .................................................................................................................................... 35 Problémák, konfliktusok, az éghajlatváltozás hatásai a mezőgazdaságra .........................................................36 Szőlőtermesztés, borkultúra..................................................................................................................................................36 Problémák, konfliktusok, az éghajlatváltozás hatásai a szőlőtermesztésre .....................................................39

1.5.

ERDŐGAZDÁLKODÁS............................................................................................................................................................... 41

1.5.1. A Bükki Nemzeti Park erdőgazdálkodási tevékenysége.............................................................................................42 1.5.2. Problémák, konfliktusok, az éghajlatváltozás hatásai az erdőterületekre.........................................................42 1.6.

TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK ................................................................................ 44

1.6.1. 1.6.2. 1.6.3. 1.6.4. 1.6.5.

Az önkormányzat feladatai és hatásköre......................................................................................................................... 44 Országos jelentőségű természetvédelmi területek .................................................................................................... 44 Helyi jelentőségű védett területek ..................................................................................................................................... 44 Ex lege védelem – Barlangok................................................................................................................................................. 46 Nem védett területek természeti értékei........................................................................................................................ 46

1.7.

TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ...................................................................................................................... 49

1.7.1. A zöldfelületek jelentősége................................................................................................................................................... 49 1.7.2. A zöldfelületi rendszer jellemzői ......................................................................................................................................... 49 1.7.3. Jelentősebb zöldfelületi elemek........................................................................................................................................... 52 12

1.8.

DEMOGRÁFIA............................................................................................................................................................................... 53

1.8.1. A népességszám alakulása...................................................................................................................................................... 53 1.8.2. A lakosság korösszetétele ...................................................................................................................................................... 53 1.8.3. Álláskeresők.................................................................................................................................................................................. 53 1.9.

GAZDASÁG.................................................................................................................................................................................... 55

1.9.1. Eger gazdasági helyzete........................................................................................................................................................... 55 1.9.2. Pályázati helyzetkép..................................................................................................................................................................56 1.9.3. Önkormányzati mérleg.............................................................................................................................................................. 57 1.10.

TURIZMUS .....................................................................................................................................................................................59

1.10.1. Kultúrturizmus..............................................................................................................................................................................59 1.10.2. Természetjárás ............................................................................................................................................................................59 1.10.3. Borturizmus.................................................................................................................................................................................. 60 1.10.4. Gyógyturizmus ............................................................................................................................................................................ 60 1.11.

LEVEGŐMINŐSÉG...................................................................................................................................................................... 61

1.11.1. NOx .................................................................................................................................................................................................... 61 1.11.2. SO2.....................................................................................................................................................................................................62 1.11.3. CO2 kibocsátás .............................................................................................................................................................................63 1.12.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS .................................................................................................................................................. 66

1.12.1. Az önkormányzat feladatai és hatáskörei ....................................................................................................................... 66 1.12.2. Szilárd hulladék........................................................................................................................................................................... 66 1.12.3. Folyékony hulladék (szennyvíz).............................................................................................................................................67 1.13.

TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA........................................................................................................................................ 69

1.13.1. Közlekedés.................................................................................................................................................................................... 69 1.13.2. Közművek ........................................................................................................................................................................................ 71 1.14.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS ....................................................................................................................................................... 73

1.14.1. Az önkormányzat energiagazdálkodással kapcsolatos feladatai, hatáskörei és helyi rendeletei ............74 1.14.2. A település energiafogyasztása............................................................................................................................................ 75 1.14.3. Lakóépületek .................................................................................................................................................................................77 1.14.4. Önkormányzati épületállomány ............................................................................................................................................83 1.14.5. A megújuló alapú energiatermelés lehetőségei............................................................................................................. 90 1.15.

A VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA..................................................................................................... 102

1.15.1. Természeti adottságok .......................................................................................................................................................... 102 1.15.2. Időjárási veszélyhelyzetek, katasztrófavédelem ........................................................................................................ 102 1.15.3. Vízgazdálkodás .......................................................................................................................................................................... 102 1.15.4. Mezőgazdaság, szőlőművelés.............................................................................................................................................. 103 1.15.5. Erdőgazdálkodás....................................................................................................................................................................... 103 1.15.6. Települési zöldfelületi rendszer ......................................................................................................................................... 103 1.15.7. Demográfia .................................................................................................................................................................................. 103 1.15.8. Gazdaság ...................................................................................................................................................................................... 103 1.15.9. Turizmus .......................................................................................................................................................................................104 1.15.10. Levegőminőség.................................................................................................................................................................104 1.15.11. Hulladékgazdálkodás ..............................................................................................................................................................104 1.15.12. Közlekedés...................................................................................................................................................................................104 1.15.13. Önkormányzati épületek........................................................................................................................................................ 105 1.15.14. Lakóépületek ..................................................................................................................................................................... 105 13

1.15.15. Megújuló alapú energiatermelés ........................................................................................................................................ 105 1.15.16. Finanszírozási lehetőségek, együttműködés .......................................................................................................106

2.

STRATÉGIAI CÉLOK............................................................................................................................ 107

3.

STRATÉGIAI ESZKÖZÖK, INTÉZKEDÉSEK............................................................................... 109

3.1.

KATASZTRÓFAVÉDELEM......................................................................................................................................................110

3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4.

Katasztrófavédelmi referens kijelölése ...........................................................................................................................110 Védelmi és intézkedési tervek készítése, helyi riasztási lánc felállítása ...........................................................110 Árvízvédelmi javaslatok ...........................................................................................................................................................111 UV és hőhullám riadóterv készítése és alkalmazása................................................................................................... 112

3.2.

VÍZGAZDÁLKODÁS...................................................................................................................................................................114

3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6.

Vízgazdálkodási terv készítése............................................................................................................................................114 Agrotechnikai eljárások alkalmazása ................................................................................................................................114 Jó vízgazdálkodási gyakorlat a szőlőültetvényeken.................................................................................................... 115 Csepegtető öntözés.................................................................................................................................................................. 115 Helyi csapadékvízgyűjtők létesítése .................................................................................................................................116 Az érseki pincerendszer vizének hasznosítása..............................................................................................................116

3.3.

MEZŐGAZDASÁG, SZŐLŐMŰVELÉS ............................................................................................................................... 117

3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6. 3.3.7.

Földkataszter, területi leltár kialakítása ......................................................................................................................... 117 Alternatív eszközök használata a szőlő- és gyümölcsültetvényekben................................................................ 117 Tudatos vízgazdálkodás..........................................................................................................................................................118 A parlagon lévő területek visszakapcsolása a termelésbe.......................................................................................119 Önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági társaság létrehozása...........................................................................119 Ökológiai gazdálkodás, önellátás ........................................................................................................................................119 Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság .................................................................................................................. 120

3.4.

ERDŐGAZDÁLKODÁS............................................................................................................................................................. 122

3.4.1. Nem művelt területek erdészeti hasznosítása ............................................................................................................. 122 3.4.2. Véderdők létrehozása a lakott területek határában .................................................................................................. 123 3.4.3. Erdészeti melléktermékek energetikai hasznosítása................................................................................................ 123 3.5.

TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ..................................................................................................................... 125

3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. 3.5.5.

Zöldfelületi kataszter bővítése .......................................................................................................................................... 125 Meglévő zöldfelületek karbantartása, megújítása, új felületek létrehozása ................................................... 126 Falak, tűzfalak zöldítése .........................................................................................................................................................127 Zöldtetők alkalmazása ........................................................................................................................................................... 128 Tájsebek rehabilitációja ......................................................................................................................................................... 129

3.6.

TURIZMUS ................................................................................................................................................................................... 130

3.6.1. Rendezvények felkészítése a szélsőséges időjárási eseményekre ..................................................................... 130 3.6.2. A turisztikai célú közlekedés fenntarthatóvá tétele.................................................................................................. 130 3.6.3. A természetjárás káros ökológiai hatásainak csökkentése .................................................................................... 130 3.7.

LEVEGŐMINŐSÉG..................................................................................................................................................................... 131

3.7.1. Városi levegőminőség-monitoring hálózat fejlesztése.............................................................................................. 131 3.7.2. Füstkibocsátás szabályozása ............................................................................................................................................... 131 3.8.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ................................................................................................................................................. 132

3.8.1. A házi és közösségi komposztálás támogatása ........................................................................................................... 132 14

3.8.2. Hulladékudvar újrahasználati központtal ....................................................................................................................... 133 3.8.3. Zöld közbeszerzés.................................................................................................................................................................... 133 3.8.4. Brikett vagy pellet előállítása a település növényi hulladékából .......................................................................... 134 3.8.5. A szennyvíziszap és szerves hulladék helyi hasznosítási lehetőségeinek feltárása és kiaknázása biogáz-előállítás céljából .................................................................................................................................................................... 136 3.9.

KÖZLEKEDÉS ..............................................................................................................................................................................137

3.9.1. Parkolási helyzet rendezése..................................................................................................................................................137 3.9.2. Kerékpáros hálózat fejlesztése ...........................................................................................................................................137 3.9.3. Közösségi kerékpár-kölcsönző rendszer kialakítása................................................................................................. 138 3.9.4. Intermodális csomópont létrehozása ............................................................................................................................... 138 3.9.5. Trolibusz-hálózat kialakítása............................................................................................................................................... 139 3.9.6. Fenntartható városi mobilitási terv készítése.............................................................................................................. 139 3.9.7. Munkahelyi Mobilitási tervek kidolgozása a polgármesteri hivatal és a nagyobb közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek számára .....................................................................................................................................140 3.9.8. Zöld közbeszerzés az önkormányzati gépjárműpark esetében..............................................................................141 3.10. TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA....................................................................................................................................... 142 3.10.1. A közvilágítási hálózat korszerűsítésének vizsgálata ............................................................................................... 142 3.10.2. Földkábelek alkalmazása....................................................................................................................................................... 142 3.11.

ÖNKORMÁNYZATI ENERGIAGAZDÁLKODÁS ............................................................................................................. 143

3.11.1. 3.11.2. 3.11.3. 3.11.4. 3.11.5. 3.11.6.

Energiagazdálkodási nyilvántartási rendszer kialakítása........................................................................................ 143 Az Önkormányzati energetikus hatáskörének kiterjesztése, biztosítása......................................................... 143 A közintézményi épületek energiahatékonyságának javítása................................................................................144 Napenergia és egyéb megújulóenergia-használat közintézményi épületekben ............................................. 145 Energiagazdálkodási, energiatakarékossági képzés az önkormányzati tulajdonú épületekben .............146 Közintézmények rendszeres tájékoztatása, ösztönzése .........................................................................................146

3.12. LAKOSSÁGI ENERGIAFELHASZNÁLÁS..........................................................................................................................148 3.12. LAKOSSÁGI ENERGIAFELHASZNÁLÁS..........................................................................................................................148 3.12.1. Önkormányzati támogatások energiahatékonysági célú épületfelújításra és megújuló energiát hasznosító beruházásokra..................................................................................................................................................................148 3.12.2. Szigorúbb épületenergetikai követelményértékek előírása...................................................................................149 3.12.3. Energiafogyasztási tanácsadás a lakosság és a vállalkozások számára ...........................................................149 3.12.4. Ismeretterjesztő kampányok...............................................................................................................................................149 3.12.5. Közvetítés a megújuló energiát hasznosító rendszerek kivitelezésével vagy az energiamegtakarítást eredményező épületkorszerűsítéssel foglalkozó cégek és a célcsoport között......................................................... 150 3.13. EGYÉB, ENERGIATERMELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK ..................................................................... 151 3.13.1. Távhőrendszer felülvizsgálata ............................................................................................................................................. 151 3.13.2. Szélenergiát hasznosító egyedi turbinák telepítési lehetőségének vizsgálata.............................................. 153 3.13.3. A településen keletkező borászati melléktermékek energetikai célú felhasználásának vizsgálata...... 153 3.13.4. Helyi kisvízi erőművek telepítési lehetőségének vizsgálata .................................................................................. 153 3.14. A STRATÉGIAI INTÉZKEDÉSEK HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS AZ IPARRA .................................................... 155 3.14.1. Helyi vállalkozások erősítése .............................................................................................................................................. 156 3.14.2. Együttműködés a helyi ipari szereplőkkel ...................................................................................................................... 156 3.15. A JAVASLATOK ÖSSZFÜGGÉSRENDSZERE ................................................................................................................ 158 3.16. PÁLYÁZATOK, FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK .....................................................................................................161 15

3.16.1. Közvetlen Európai Uniós források ......................................................................................................................................161 3.16.2. Strukturális alapok....................................................................................................................................................................161 3.16.3. Közös Agrárpolitika.................................................................................................................................................................. 163 3.16.4. Az Európai hitellel kombinált támogatási programok ............................................................................................... 163 3.16.5. Más európai országok támogatási programjai.............................................................................................................. 163 3.16.6. ESCO .............................................................................................................................................................................................. 163 3.16.7. Saját források.............................................................................................................................................................................164 3.16.8. A Zöld Közbeszerzés fontossága .......................................................................................................................................164 3.17.

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK............................................................................. 165

3.17.1. CITY-SEC...................................................................................................................................................................................... 165 3.17.2. BÜKK MAK LEADER partnerség ......................................................................................................................................... 165 3.18. TÁJÉKOZTATÁS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS....................................................................................................................166 3.18.1. Környezeti nevelés Egerben .................................................................................................................................................166 3.18.2. Mit tehet az önkormányzat?................................................................................................................................................. 167

4.

A STRATÉGIAI PROGRAM................................................................................................................. 171

4.1.

RÖVID TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK............................................................................................................................................... 171

4.2.

KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK...............................................................................................................................................173

4.3.

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK ..........................................................................................................................................175

4.4.

FOLYAMATOS MEGVALÓSÍTÁSÚ CÉLKITŰZÉSEK .................................................................................................. 176

5.

MELLÉKLETEK..................................................................................................................................... 180

5.1.

AZ ENERGIAPIAC JELENLEGI NEMZETI ÉS UNIÓS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSÁNAK, ILLETVE A

VONATKOZÓ STRATÉGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE .................................................................................................................180 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Stratégiai szint - Európai Unió.............................................................................................................................................180 Stratégiai szint - Magyarország.......................................................................................................................................... 182 Jogszabályi szint - EU .............................................................................................................................................................. 185 Jogszabályi szint - Magyarország.......................................................................................................................................186 A jogszabályok és előírások végrehajtását ellenőrző országos hatáskörű hatóságok és szervezetek .191 Energetikai szabályozási kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkező közigazgatási szintek ... 193

5.2.

ÉGHAJLATVÉDELMI PREFERENCIÁK A FÓRUMOKON ELHANGZOTTAK ALAPJÁN ..................................196

5.3.

TÉRKÉPMELLÉKLETEK ..........................................................................................................................................................199

5.3.1. Eger város ivóvízkivételi pontjai.........................................................................................................................................199 5.3.2. Tájsebek Eger külterületén..................................................................................................................................................200 5.4.

KATASZTRÓFAVÉDELEM..................................................................................................................................................... 201

5.4.1. Időjárási veszélyhelyzetek előrejelzése.......................................................................................................................... 201 5.4.2. Hőségriadó................................................................................................................................................................................... 201 5.4.3. Hirtelen esőzések, árvíz, vízkárok elleni védekezés.................................................................................................. 202 5.5.

TURIZMUS ..................................................................................................................................................................................204

5.5.1. Kulturális rendezvények........................................................................................................................................................204 5.6.

ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYLISTA .......................................................................................................................... 205

5.7.

OKTATÁSI SEGÉDANYAGOK...............................................................................................................................................207 16

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. ábra: Az Eger-Bükkalja kistáj (a 6.5.22 a kistáj számát jelöli) .............................................................................................20 1. Táblázat: az Eger-patak vízjárási adatai ......................................................................................................................................21 2. Táblázat: Az almári vízmérce vízállási és vízhozam-adatai az Eger-patakra vonatkozóan ...................................21 2. ábra: Az országos éves középhőmérsékletek az 1901–2009 és az 1980–2009 időszakhoz illesztett lineáris trenddel és a tízéves mozgó átlaggal............................................................................................................................................... 22 3. ábra: Heves megye, ezen belül Eger kistérség katasztrófavédelmi veszélyeztetettsége (forrás: HMKI) ......24 3. Táblázat: Árvízi események Egerben az elmúlt 50 évben (forrás: Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság) ..........................................................................................................................................................................................................................26 4. ábra: A felszíni víztestek ökológiai állapota az Egri kistérségben ..................................................................................30 4. Táblázat: termálvízkivétel Egerben a hasznosítás helye szerint ......................................................................................31 5. ábra: termálvízkivétel Egerben a hasznosítás helye szerint.............................................................................................. 32 6. ábra: a lakossági és az ipari vízfogyasztás alakulása 2005 és 2011 között Egerben (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt.)................................................................................................................................................................................................... 32 7. ábra: Az éves vízkivétel alakulása 2005-2011 között Egerben (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt.)..................... 32 8. ábra: a vízkivétel megoszlása az ivóvízbázis jellege alapján Egerben 2005 és 2011 között .................................. 33 5. Táblázat: üzemi vízfogyasztók 2011-es fogyasztási i adatai (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt. adatszolgáltatása)................................................................................................................................................................................... 33 6. Táblázat: Az Egerben és térségében termelt növények és felhasználásuk................................................................. 35 9. ábra: A legelterjedtebb szőlőfajták Eger Város Hegyközségében .................................................................................38 7. Táblázat: Az Egri Borvidéken jellemzően használt növényvédőszerek fajtái és adagolásuk ...............................38 (Forrás: Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, 2012) ...........................................................38 10. ábra: Eger Város Hegyközsége üzemeinek megoszlása az ültetvények mérete szerint ......................................39 (Forrás: Eger Város Hegyközségi Dűlőkataszter, 2012) ...........................................................................................................39 11. ábra: Az Egererdő Zrt. által kezelt erdők megoszlása védettség szerint Eger 15km-es vonzáskörletében.. 41 8. Táblázat: természetvédelmi oltalom alatt álló érzékeny faegyedek (a növényélettani tulajdonságok forrása: Schmidt Gábor – Tóth Imre: Kertészeti dendrológia, 2005) ..................................................................................45 12. ábra: Eger védett területei .............................................................................................................................................................47 13. ábra: A Nemzeti Ökológiai Hálózat egri területei ................................................................................................................ 48 14. ábra: Eger belterületének zöldfelületi elemei........................................................................................................................50 15. ábra: A parkfenntartási nyilvántartásban szereplő zöldfelületi elemek felszínborítottsága (forrás: önkormányzati adatszolgáltatás).......................................................................................................................................................51 16. ábra: Eger népességszámának alakulása 1978-2011 között.............................................................................................. 53 17. ábra: Eger korfája (2009)................................................................................................................................................................. 53 18. ábra: Eger városrészeinek állandó lakosságának korcsoportonkénti aránya........................................................... 53 19. ábra: a nyilvántartott álláskeresők számának alakulása az egri kistérségben ........................................................54 20. ábra: Vendégéjszakák száma Egerben a kereskedelmi szálláshelyeken 2000-2010 között (forrás: KSH TSTAR adatbázis) ....................................................................................................................................................................................... 55 21. ábra: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak megoszlása gazdasági ág szerint Egerben a szekunder és tercier szektorokban, 2010 (forrás: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatszolgáltatás, 2012).........56 22. ábra: A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) keretében odaítélt támogatási összeg megoszlása operatív programok szerint Egerben (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek® információs rendszer, 2012.06.20.) ..........................................................................................................................................................................................................................56 23. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) keretében odaítélt támogatási összeg megoszlása operatív programok szerint Egerben (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek® információs rendszer, 2012.06.20.)................................................................................................................................................................................................. 57 24. ábra: Eger Önkormányzatának legfontosabb bevételei 2001-2010 között (forrás: KSH, T-STAR adatbázis) .......................................................................................................................................................................................................................... 57 17

25. ábra: Eger levegőjének NO2 és NOx koncentrációja 2010.02.02 - 2011.06.07. között (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat).................................................................................................................................................... 61 26. ábra: NOx koncentráció Egerben 2004-2011 között havi átlagok (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)..............................................................................................................................................................................................62 27. ábra: SO2 koncentráció Egerben a 2011.01.01-2011.04.02-ig terjedő időszakban (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)....................................................................................................................................................63 28. ábra: SO2 koncentráció Egerben – 2004-2011 között havi átlagok időszakban (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)....................................................................................................................................................63 9. Táblázat: A legnagyobb egri CO2 kibocsátók 2004-2008 ................................................................................................. 64 (forrás: http://okir.kvvm.hu/lair) ...................................................................................................................................................... 64 29. ábra: Eger legnagyobb CO2 kibocsátói.................................................................................................................................... 64 30. ábra: Bejelentésköteles tevékenységből származó összes CO2 kibocsátás (tonna)............................................65 31. ábra: Az Egri Szennyvíztisztítóban kezelt szennyvíz éves mennyisége 2005 és 2011 között (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt.).................................................................................................................................................................................. 68 32. ábra: Az Egri Szennyvíztisztítóban évente keletkező szennyvíziszap mennyisége 2005 és 2011 között (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt.).................................................................................................................................................... 68 33. ábra: Eger megközelítése közúton (forrás: Eger MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája)........................ 69 34. ábra: Eger megépült és tervezett kerékpárútjai (forrás: Önkormányzat Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda) .............................................................................................................................................................................................................70 35. ábra: Eger helyi járati autóbusz-vonalhálózata (forrás: Agria Volán) ........................................................................... 71 36. ábra: Eger helyzete a vasúthálózatban (forrás: Magyar Közlekedési Klub) ............................................................... 71 37. ábra: Eger áramfogyasztása (forrás: ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatása)...................................................................... 75 38. ábra: Egy főre jutó áramfogyasztás Egerben (kWh) (forrás: ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatása)........................76 39. ábra: Eger lakossági és ipari gázfogyasztása 2005-2009 között (forrás: Tigáz Zrt. adatszolgáltatása).....76 40. ábra: Hőhasznosítás (forrás: EVAT Zrt. Adat-szolgáltatás).............................................................................................77 41. ábra: Magyarország primerenergia-felhasználásának megoszlása a szektorok között (PJ)...............................77 42. ábra: Lakóépületek száma Egerben............................................................................................................................................77 43. ábra: Az egri lakóépületek építőanyaga...................................................................................................................................78 44. ábra: A háztartások megoszlása Egerben az épület típusa és építőanyaga szerint - becslés...........................78 45. ábra: A háztartások megoszlása Egerben az épület építési éve szerint ....................................................................78 46. ábra: A háztartások megoszlása fűtési rendszerek szerint ............................................................................................79 47. ábra: A melegvíz előállítási módjai fűtési rendszerek szerint ........................................................................................79 48. ábra: A külső hőszigetelés megtörténte a különböző háztípusokban.........................................................................79 49. ábra: Fűtőberendezések korszerűsítésének megtörténte a különböző háztípusokban .....................................79 50. ábra: Az ablakcsere megtörténte a különböző háztípusokban.......................................................................................79 51. ábra: A lakóépületek fűtésére és a meleg víz előállítására felhasznált primer energia megoszlása háztípusonként......................................................................................................................................................................................... 80 52. ábra: Különböző típusú épületek eredeti és energiahatékonysági beruházások utáni primerenergiafogyasztása ................................................................................................................................................................................................82 53. ábra: Az energiahatékonyság révén megtakarítható primer energia megoszlása a különböző háztípusokban ...........................................................................................................................................................................................82 54. ábra: Az önkormányzati üzemeltetésű épületek alapterülete ...................................................................................... 84 55. ábra: Az önkormányzati intézmények megoszlása építőanyag szerint (forrás: önkormányzati adatközlés) ......................................................................................................................................................................................................................... 84 56. ábra: Az önkormányzati intézmények megoszlása az építés éve szerint (forrás: önkormányzati adatközlés) ................................................................................................................................................................................................ 84 57. ábra: Az önkormányzati intézmények megoszlása fűtési rendszer szerint (forrás: önkormányzati adatközlés) .................................................................................................................................................................................................85

18

58. ábra: Az összes önkormányzati épület összes energiafogyasztásának megoszlása energiaforrások szerint (forrás: önkormányzati adatközlés)..................................................................................................................................................85 59. ábra: az önkormányzati épületek energiafogyasztása 2011-ben (forrás: önkormányzati adatközlés) ..........85 60. ábra: az önkormányzati üzemeltetésű épületek fajlagos energiafogyasztása 2011-ben (forrás: önkormányzati adatközlés)................................................................................................................................................................. 86 61. ábra: Az önkormányzati intézmények külső hőszigeteléssel való ellátottsága (forrás: önkormányzati adatközlés) ................................................................................................................................................................................................ 86 62. ábra: A nyílászáró-csere megvalósulása az önkormányzati intézményekben (forrás: önkormányzati adatközlés) ................................................................................................................................................................................................ 86 63. ábra: Az önkormányzati üzemeltetésű épületek alapterületre vetített éves melegvíz-szükséglete ........... 88 64. ábra: Magyarországi napsugárzás adatok, (éves összeg, kWh/m2) Forrás: PVGIS ............................................... 91 65. ábra: Az évi napsütéses órák száma az Eger területén működő meteorológiai állomás 2006-2011. közötti években végzett megfigyelései alapján (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat) ................................................. 91 66. ábra: Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000-2009)........92 11. Táblázat: Eger Város Hegyközsége szőlészeti melléktermékei (forrás: Eger Város Hegyközségi Dűlőkataszter, 2012) ...............................................................................................................................................................................93 67. ábra: A biomassza felhasználási lehetőségei a hőtermelésben (forrás: AEBIOM)................................................ 94 68. ábra: Különböző alapanyagokból fajlagosan előállítható metángáz mennyisége (m3/kg). Forrás: Dr. Kutasi József: Fermentációs biotechnológia. Budapest, 2007, Glia Kft.......................................................................................... 96 69. ábra: Az Egri Szennyvíztisztítóban évente keletkező szennyvíziszap mennyisége 2005 és 2011 között (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt. 2012) ......................................................................................................................................... 96 12. Táblázat: Az almári vízmérce vízállási és vízhozam-adatai az Eger-patakra vonatkozóan (forrás: ÉM-VIZIG 2012.)..............................................................................................................................................................................................................97 13. Táblázat: Termálvízkivétel Egerben 2011-ben a hasznosítás helye szerint ............................................................... 99 70. ábra: Termálvízkivétel Egerben 2011-ben a hasznosítás helye szerint (Forrás: Eger Termál Kft. 2012)........ 99 71. ábra: kaszkádrendszerű termálvíz hasznosítás (forrás: B. István Róbert, Transindex).......................................100 14. Táblázat: Eger klímapolitikai ütemterve................................................................................................................................108 15. Táblázat: Extenzíven fenntartott zöldfelületekhez ajánlott ellenálló fafajok, fajták (forrás: Schmidt Gábor (szerk.) Növények a kertépítészetben, Mezőgazda Kiadó, 2003.).......................................................................................127 72. ábra: Eger termálvízvezetékéhez közel elhelyezkedő közintézmények ................................................................... 152 17. Táblázat: Az intézkedések összefüggésrendszere (jelmagyarázat a táblázat végén)......................................... 158 18. Táblázat: közvetlen európai uniós támogatású programok ........................................................................................... 162 19. Táblázat: Rövid távú célkitűzések (1-2 év)..............................................................................................................................172 20. Táblázat: Középtávú célkitűzések (3.5 év) ............................................................................................................................ 174 21. Táblázat: Hosszú távú célkitűzések (5-15 év).........................................................................................................................175 22. Táblázat: Folyamatos megvalósítású célkitűzések........................................................................................................... 178

19

1. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ

A víz- és tájgazdálkodással kapcsolatos információkat a különféle gazdálkodók (pl. Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Hegyközség) bocsátották rendelkezésünkre, illetve a helyi gazdálkodókkal folytatott személyes interjúk is fontos részét képezték a helyzetfeltárásnak.

Az éghajlatváltozási stratégia igen széles körűen érinti a településnek mind a természeti, társadalmi és gazdasági viszonyait, mind pedig az önkormányzat működését. Az egyik leghangsúlyosabb terület a települési energiagazdálkodás, amelyben részletes vizsgálat és elemzés tárgyát képezik az önkormányzati intézmények, a lakosság, illetve az ipari létesítmények fogyasztása, valamint a település épületállományának állapota. A tervezés folyamatában nagy szerep jut a civil szektorral és a lakossággal zajló konzultációnak is. A város éghajlatváltozási stratégiájának elkészítését ennek megfelelően mélyreható adatgyűjtés és vizsgálati tevékenység előzte meg.

Fentieken túl a lakosság körében szervezett fórumok, illetve a helyi civil szervezetek szakmai véleményének kikérése további hasznos támpontot nyújtott az igények klímaváltozás települési szintű megítélésének megismeréséhez.

A közintézmények és a település üzemeltetését érintő területekre vonatkozó információkat Eger MJV Polgármesteri Hivatala, az önkormányzati tulajdonú társaságok (Evat Zrt., Városgondozás Eger Kft. stb.), az önkormányzati üzemeltetésű intézmények, illetve a településüzemeltetésben kulcsszerepet betöltő szolgáltatók biztosították. A települési szintű szerveken túl a megyei, regionális vagy országos léptékű intézmények adatszolgáltatása is hozzájárult a munkához (pl. Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Heves Megyei Kormányhivatal, KSH, OMSZ stb.)

1.1.

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

1.1.1.

Földrajzi elhelyezkedés

Eger az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál, a Mátra és a Bükk-hegység között található. Az Eger-patak völgyében épült város 140160 méter átlagos tengerszint feletti magasságon fekszik, a patakvölgyet 220-300 méter magas dombvonulat övezi. Eger az Eger-Bükkalja kistáj része (1. ábra). A kistáj jellemzően dombsági vidék, lejtése enyhén D-DK-i irányú. A térszínt É-D-i futású vízfolyások szabdalják fel.

1. ábra: Az Eger-Bükkalja kistáj (a 6.5.22 a kistáj számát jelöli)

20

1.1.2.

1. Táblázat: az Eger-patak vízjárási adatai

Geológiai és talajtani adottságok

LKV

Vízmérce A kistáj északi, Bükkhöz közelebbi területét oligocén slír, márga, homok építi fel. Délebbre haladva alsó-miocén riolittufa a jellemző kőzet. A riolittufa jól faragható, sok helyen pincéket vájtak bele. E kőzet jellegzetes lepusztulási formája a kaptárkő. A kistáj további D-i, DNy-i területein pliocén homokos, márgás, agyagos üledékek jellemzőek. Az üledékek alatt gazdag lignittelepek találhatóak. A település területén mészkő, agyag és tufa építőkő-kitermelés folyik.

2

0,5

55

m /s 140

0,07

A fenti táblázat adataihoz képest némi eltérést mutat az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉM-VIZIG) által az Eger városhoz legközelebb Almár település közigazgatási területén üzemeltetett felszíni vízrajzi (vízmérce-) állomás adatsora (az állomás törzsszáma: 001754). 2. Táblázat: Az almári vízmérce vízállási és vízhozam5 adatai az Eger-patakra vonatkozóan

Éghajlat

Vízállás LKV 0 cm Vízhozam LKQ 3 0 m /s

KÖV 30 cm (1983-2011)

LNV 265 cm (1999.08.10.)

KÖQ 3 0,342 m /s (1983-2011)

LNQ 3 45 m /s (1999.augusztus)

A további vízrajzi adottságokat a Vízgazdálkodási fejezetben taglaljuk. 1.1.5.

Flóra és fauna, tájhasználat

A Bükkalját napjainkban intenzíven művelik, a jobb termőképességű területeket szőlők, szántók és gyümölcsösök foglalják el. A 250 m tengerszint feletti magasságot meghaladó részeken a cserestölgyesek uralkodnak. Potenciális termőhelyeiket sok helyen betelepített fenyvesek, akácosok vagy legelők foglalják el. A meredekebb völgyek aljában gyertyános-tölgyes erdők is találhatók. A melegebb, déli lejtőket hársas-kőrises sziklaerdők, cserszömörcében gazdag karsztbokorerdők borítják. Elterjedtek a sztyeprétek, fő fajaik a pusztai csenkeszek, árvalányhajak, perjefélék.

Vízrajz

A kistáj legnagyobb vízgyűjtője az Eger-patak (I. táblázat). A környék területére jellemzőek a hévízforrások, karsztforrások. Ezek a források fontos gazdasági és turisztikai értéket hordoznak. 1

NQ

LKV: Legkisebb megfigyelt vízállás LNV: legnagyobb megfigyelt vízállás KÖV: középvízállás KQ: Kisvízhozam, a legkisebb vízhozam meghatározott időszak alatt KÖQ: Szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke, meghatározott időszakon belül NQ: A legnagyobb vízhozam, valamely meghatározott időszakon belül

Eger és környékének éghajlata sajátos, környezetétől eltérő, átmenetet képez az alföldi és északi-középhegységi klíma között. Az évi középhőmérséklet 9-10 °C (míg az ország túlnyomó részén 10-11 °C). Az évi csapadékösszeg 600 mm, ami az országos évi átlagos csapadékérték-határok közé esik (500-750 mm). A napsütéses órák száma 1 Egerben átlagosan évi 2133 (országos viszonylatban átlagosan 1900-2200 óra között 2 alakul ). Jelentős az évi és a napi hőmérsékletingás. Összességében egy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú táj. A klíma és a talaj a szőlőtermesztés számára ideális, nagy szerepe van az egri borkultúra kialakulásában. A leggyakoribb szélirány Egerben az ÉNy-i és a DK-i, míg É, ÉK felől a Bükk szélárnyéka mérsékli a szeleket. Az átlagos szélsebesség 2,5m/s. Eger 3 hazánk mérsékelten szeles területeihez tartozik. 1.1.4.

0

KÖQ

3

Cm

Eger-patak

Eger környékének talajait tekintve kilencféle típus különböztethető meg. A leggyakoribb az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a barnaföld és a csernozjom barna erdőtalaj. A további előforduló talajtípusok között említhető a Ramann-féle barna erdőtalaj, a nyirok, a rendzina, a réti talaj, a kovárványos barna erdőtalaj és a réti csernozjom. 1.1.3.

LNV KQ

4

Országos Meteorológia Szolgálat, 2012. június Farkas István: A napenergia hasznosításának hazai lehetőségei,

Magyar Tudomány. Internetes forrás: http://www.matud.iif.hu/2010/08/05.htm letöltve: 2011-02-25 3 Dövényi Zoltán dr. (2010): Magyarország kistájainak katasztere I-II (Második, átdolgozott és bővített kiadás). MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest

4

Eger Város Települési Környezetvédelmi Programja 2010. november 5 Az ÉM-VIZIG hivatalos tájékoztatása szerint

21

Problémát jelenthet, hogy a Bükkalja-térségben, illetve Eger környékén megnőtt az akác-állomány. Ez a probléma több ízben a hivatalosan kezelés alatt álló helyi jelentőségű védett területeken is előfordul. A szélsőségesebb éghajlati és termőhelyi viszonyok elsősorban azon növényfajok terjedésének kedveznek, amelyek agresszív kompetitorok és tágtűrésűek. E tekintetben az akác komoly fenyegetést jelenthet az említett térség kevésbé ellenálló őshonos fajtáira nézve, a biodiverzitás csökkenése pedig nem csupán eszmei értékvesztést jelent, de az ökoszisztéma radikális módosulásához vagy akár felborulásához is vezethet.

emelkedése gyorsabb lesz, mint a globális átlagban: kb. 20-30%-kal meghaladjuk ezt a változást. Ezen belül a nyári időszak melegedése lesz a legerőteljesebb, ami a hőhullámok kialakulása miatt érdemel figyelmet. A századunk végére akár 3,5°Ckal emelkedhet a Kárpát-medence hőmérséklete. Ez a trend már most érzékelhető: az elmúlt időszakban számszerűen évente 0,73 nappal nőtt a „hőhullámnapok” előfordulása, bár az egyes években jelentős ingadozás figyelhető meg. Elmondható, hogy míg 1992 és 2000 között 6 hőhullám érte el hazánkat összesen 27 igen meleg nappal, addig 2003‐2010 között 24 hőhullám következett be 108 igen meleg nappal.

Az egri térségben jelentős tájhasználati konfliktust jelent, hogy jellemzően az 50-es, 60-as években folytatott bányászati kitermelést követően az esetek többségében elmaradt a rekultiváció, így 6 számos tájseb maradt hátra .

Az intenzív záporok és a nagy csapadékkal járó jelenségek száma várhatóan emelkedik, míg a „kis csapadékkal járó jelenségek” ritkábbak lesznek. 2010-ben például Egerben négy hónap alatt 500mm csapadék hullott, ez majdnem az éves mennyiségnek felel meg (600mm). Nőni fog tehát a szélsőséges időjárási jelenségek valószínűsége és gyakorisága, aminek köszönhetően egyre gyakrabban tapasztalhatunk rövid idő alatt hirtelen lezúduló, (jellemzően viharos széllökésektől kísért) nagy mennyiségű csapadékot, ami a hirtelen levonuló árhullámok kockázatát is növeli. A klímamodellek szakértői azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül nyaranta akár a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak.

1.1.6.

Az éghajlatváltozás várható hatásai

7

A műszeres megfigyelések kezdete óta a rendelkezésre álló források alapján az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek globálisan léptékben. A magyarországi hőmérsékleti idősorok jellemzői jól illeszkednek a hőmérséklet globális tendenciáihoz, a kisebb terület miatt azonban a változékonyság nagyobb. A lineáris trendillesztés szerint az országos évi középhőmérséklet emelkedése mintegy 1°C a múlt század elejétől 2009-ig (2. ábra).

„A vízminőséget illetően a kisebb vízmennyiség miatt a vizek öntisztuló képessége csökkenhet. Ilyen módon egyes szennyezések lebomlása lassabb lesz, ami a vízminőséget befolyásolja. A vízminőségre a hirtelen lezúduló esőzések is veszélyt jelenthetnek. A nagymértékű csapadék megnöveli a szennyvíz- és csatornarendszerek terhelését, amelyek akár túlfolyásokhoz, szélsőséges esetekben szennyezések 8 kialakulásához, haváriához vezethet.”

13 12

év

11 10 °C

9 8 7 6 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001

Összefoglalva elmondható, hogy a hőmérsékleti és csapadékszélsőség-indexek várható változása az alábbiak szerint alakulhat 2021–2050 között az 1961–1990 időszak modellátlagaihoz képest százalékban kifejezve (az Eötvös Loránd Tudományegyetem [ELTE] Meteorológiai Tanszékén használt két-két regionális klímamodell eredményei alapján):

2. ábra: Az országos éves középhőmérsékletek az 1901– 2009 és az 1980–2009 időszakhoz illesztett lineáris trenddel és a tízéves mozgó átlaggal.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) klímakutatásai szerint hazánkban a hőmérséklet 6

A tájsebek földrajzi elhelyezkedését ábrázoló térképet lásd a melléklet 5.3.2. fejezetében. 7 az adatok forrása: 29/2008. (III. 20.) OGY határozata Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról (továbbiakban: NÉS), illetve folyamatban lévő felülvizsgálata; az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) klimatológiai adatbázisa; az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszékén használt klímamodellek

8

22

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

•

• • • • •

a hőhullámos napok évi száma (napi középhőmérséklet > 25°C) 34–99%-kal nőhet; a hőségnapok évi száma (napi maximumhőmérséklet > 30°C) 25–127%-kal nőhet; a fagyos napok évi száma (napi minimumhőmérséklet < 0°C) 19-27%-kal csökkenhet; az egymást követő száraz napok száma nyáron 3-22%-kal növekedhet; A csapadékintenzitás éves szinten 3,2-8%kal nőhet;

A klímaváltozás jelentős hatással van a természetes ökológiai rendszerekre és rajtuk keresztül a társadalmi és gazdasági folyamatokra is, mivel ezek a természeti erőforrásokra támaszkodnak. A kutatások szerint a klimatikus viszonyok megváltozása Magyarországon az évszázad végére az ún. biogeográfiai zónák eltolódását is okozhatja. A délies elterjedésű, szárazságtűrő fajok lehetnek e folyamat nyertesei, azonban ezek jelentős része invazív gyomnövény, amely a mezőgazdaságot és az emberi egészséget egyaránt súlyosan érintheti (allergének).

az extrém csapadékú napok száma (20mm meghaladó csapadék) éves szinten 10-40%kal növekedhet.

23

1.2. IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK, KATASZTRÓFAVÉDELEM

Továbbá a HMKI 2oo9 óta felkészítő gyakorlatokat szervez – pl. vízkárelhárítás témában, ennek eredményeként kb. 2oo fős árvízvédelmi alegységet képeztek ki a régióban.

Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelem Igazgatóság (HMKI) az illetékes szerv katasztrófák elhárításában. A HMKI Eger környékén kb. 4oo km vízfolyásért felel, 16o közmunkással tudják fenntartani ezek védképes állapotát. Főként cserjeirtás, kaszálás történik, más karbantartási munkákat az anyagi lehetőségek behatárolnak.

A természeti eredetű katasztrófák jó része meteorológiai jelenségekhez köthető, mint pl.: • árvíz, belvíz, hirtelen áradás; • földcsuszamlás; • szélviharok, tornádó, villámlás; • aszály, hőség, rendkívüli hideg; • nagy havazás, jegesedés, felhőszakadás.

3. ábra: Heves megye, ezen belül Eger kistérség katasztrófavédelmi veszélyeztetettsége (forrás: HMKI)

A HMKI besorolása szerint (3. ábra) a megyén belül Eger a leginkább veszélyeztetett kategóriába tartozik a következő jelenségek lehetséges előfordulása szempontjából: • ár- és belvíz; • vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben; • rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály; • földrengés, földcsuszamlás; • veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása; • veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton, vízi és légi úton; • veszélyes hulladékok hatásai;

• •

• • • • • • 24

robbanás üzemi környezetben, lakókörnyezetben; tűzeset, ha az a lakosságot vagy az anyagi javakat tömeges mértékben veszélyezteti; energetikai közüzemi rendszerek zavarai, leállása; jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások; járvány, járványveszély, állategészségügyi járványveszély; nukleáris veszélyhelyzet; terrorcselekmények, illetve az azzal való fenyegetés hatásai; bajbajutott légi járművekkel kapcsolatos tevékenység.

1.2.1.

Időjárási vészhelyzetek kezelése Egerben

elkészítését, összességükben a vízkárok megelőzését szolgálják.

Az utóbbi időben Eger térségében is előtérbe került a klímaváltozás, illetve a szélsőséges időjárási jelenségekkel kapcsolatos kárelhárítás (lásd vízgazdálkodási fejezet, árvízi események összefoglalója). Hevesben is sorozatosan nagy árvizeket, jégesőket tapasztalhattunk sőt, a heves esőzéseknél esetenként a sárlavina is problémát okoz. Bár tudunk néhány sikeres vízelvezetési projektről, egyelőre a rendkívüli védekezés problémát jelent Eger és környékén.

Összefoglalva, a hatályos joganyag szerint az önkormányzati feladatok – a teljesség igénye nélkül – a következők: • a legfeljebb két település érdekében álló árvízvédelmi művek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása, • a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadékés egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével -, a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; • a természetes állóvizek, holtágak, patakok, partszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme; • belvízelvezető művek, belvízcsatornák, tározók, szivattyútelepek létesítése, fenntartása, ezeken védekezés végrehajtása; • a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátása.

2007 óta a protokoll a következőképpen működik időjárási vészhelyzet esetén: az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) riasztását továbbítja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, amely a területi (megyei) katasztrófavédelmi szervezetekhez eljuttatja azt. 2011. augusztus 1-je óta az OMSZ már kistérségre is ad veszélyjelzést és riasztást is (és a www.met.hu honlapon meg is jelenteti). Az önkormányzat által elrendelt riasztási láncot ehhez a kistérségi riasztási rendszerhez lehet hozzárendelni. 1.2.2. Az önkormányzat vízkár-elhárítási 9 feladatai A vízkár-elhárítás jogi szabályozásának alapja az 1995. évi LVII, törvény (Vgtv) és az 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. A Vgtv 16 § szerint a vizek kártétele elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet az előzőeken túl külön nevesíti a helyi vízkárelhárítást is. Az árvíz- és belvízvédekezésre kötelezetteknek az árvíz- és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet rendelkezéseit is be kell tartani. A vizek kártételei elleni védekezés általános lépéseit, illetve az egyes fázisokhoz kapcsolódó feladatait a melléklet 5.4.3. alfejezete tartalmazza.

Az állam és az állami szervek feladatai a Vgtv 2. §a szerint: a kárelhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés. A vízkár-elhárítással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatok az Ötv. és Vgtv. szerint a helyi vízrendezést és vízkárelhárítást, az ár- és belvízmentesítést jelentik. (A vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, mint helyi közszolgáltatás kerül nevesítésre.) A feladatok – mindig a települési vízkárok lehetséges okaira figyelemmel – a megelőző műszaki beavatkozások, fejlesztések megvalósítását, a vízelvezető rendszerek, védelmi létesítmények kiépítését és fenntartását, üzemeltetését, a védelmi tervek

1.2.3.

Árvízvédelem Egerben

Egerről, mint hegy- és dombvidéki településről elmondható, hogy a helyi vízkár legjellemzőbb vonása a rövid időtartam. Az események bekövetkezése gyors, és lefolyása heves. Védekezési készültség (felkészülés és tényleges védekezésre) elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a település vízgyűjtő területén az átlagosnál nagyobb csapadék hullik, vagy a téli hótakaró gyors olvadásnak indul, illetve ha az olvadással egyidejűleg csapadék is esik, és várható a helyi vízkár kialakulása.

9

Forrás: HMKI honlapja heves.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage=3

25

Az elmúlt 50 év árvízi eseményei jól szemléltetik, hogy Eger városában a haváriaszerűen jelentkező árhullámok komoly gondokat okozhatnak. Ebben az ötven évben huszonhárom esetet regisztráltak, így átlagosan kb. 2 évente kellett árvízveszéllyel számolni. A lezúduló árral leginkább sújtott időszak a vizsgált intervallumban az 1969-es1979-es évek közötti évtized, egyúttal a

legmagasabb vízállást is ebben az időszakban mérték. Az árvízvédelem kérdésének aktualitását 2010 kora nyara is alátámasztja, amikor is 30 ezer homokzsákot helyeztek ki védekezés céljából, és Felnémet városrészen elöntések is történtek. Az alábbi táblázat az elmúlt 50 év árhullámainak legfontosabb adatait tartalmazza.

3. Táblázat: Árvízi események Egerben az elmúlt 50 évben (forrás: Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság)

Év

dátum

Maximális vízállás cm-ben (Eger-Almár)

Árhullám oka

1963

január 6. március 12. június 11. február 24. augusztus 2.

160 150 180 190 150

1969

február 21.

189

1970.

július 10. augusztus 22.

1973 1974

június 24. október 22.

280 268 (EgerBorsodivánka) 152 200

hirtelen olvadás hirtelen olvadás és csapadék több hullámban hulló jelentős csapadék szokatlanul meleg február, hóolvadás és átvonuló zivatarzóna a július végi zápor-zivataros időszak során átázott talaj már nem tudta elvezetni az augusztus eleji csapadékot a február első felében esett hó a hónap második felében érkező enyhüléssel és esővel elolvadt hűvös csapadékos július a szokásos csapadékértékek 2-3-szorosa hullott

1975 1978

április11. május 10.

188 196

1979

január 28 január 30 március 5.

230 190 206

Március 18. május15 május 13. július 10. augusztus 17.

154 182 160 250 265

Május-június

Nincs adat Nincs adat Nincs adat

1965 1966

1985

1996 1999.

2000 2006 2010

jelentős mennyiségű csapadék az észlelések kezdete óta a legcsapadékosabb október, az átlag 400-600%-osa hirtelen érkező intenzív csapadékzóna két egymást kövező hullámban érkező jelentős csapadékmennyiség a január első felében esett hó a hónap második felében érkező enyhüléssel és esővel elolvadt hirtelen enyhülés következtében a téli hótakaró egy-két nap alatt elolvadt kései havazás, majd eső, amely a havat egyből elolvasztotta heves esőzések heves esőzések egymást követő heves esőzések, amelyek késleltették az árhullám levonulását, július 10-én és augusztus 16-án (a SAVITERV Kft. szakértői szerint) 1000 éves visszatérési gyakoriságnak megfelelő egynapos csapadékok Egerben elöntések történtek, a számított vízhozam (45 m3/s) a közepes vízhozam 131,6-szorosa (0,342 m3/s)

Ha az árhullámok hatásait vizsgáljuk, az 1999-es árvíz jól példázza, hogy milyen veszélyekkel kell szembenézni. Az 1999-es árvíz kapcsán elmondható, hogy a belvárosban katasztrofális állapotok uralkodtak, hiszen a csapadékcsatornák egy-egy rövid idejű intenzívebb csapadékot sem képesek levezetni elöntés nélkül. A város többi részén a nagyobb gyűjtőcsatornák és árkok patak általi visszaduzzasztása miatt keletkeztek elöntések. A patak támfalas szakaszán kisebb károkat okozott az erős sodrás. A támfalas rész után a meder bizonyult kicsinek, itt nyúlgátas védekezést

folytatott a város kb. 200 m hosszban. A helyzet ma is változatlan. Árvízvédelmi intézkedések

10

„Az Eger-pataknak a nagytályai duzzasztó fölötti, Eger város belterületének határáig tartó szakaszát az 1970-es években az ÉVIZIG rendezte, amikor is ezen a szakaszon 9 db bukó és 1 db fenéklépcső 10

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hivatalos tájékoztatója alapján

26

2003 •

épült. Eger város belterületi szakaszán a város fejlődéséhez igazodóan (az 1999-es nagycsapadékból származó árvízi helyzetet megelőzően) már nagyon régen végeztek mederrendezési, szabályozási beavatkozásokat. A belterületi szakasz különböző szelvényekkel épült ki, több szakaszon kétoldali támfal található, melyek között földmederben folyik az Eger-patak. Fellelhetők rendezetlen mederszakaszok, valamint összetett szelvényű medrek, ahol a kisvízi meder előregyártott vasbeton elemmel burkolt, a kétoldali padka és a rézsű 1,5 méter magasságig lapburkolattal ellátott. A terméskőből épült támfalas szakasz végénél lévő gyaloghidat az 1999es árvíz csaknem elérte, az alatta lévő kb. 100 m-es szakaszon pedig nyúlgáttal kellett védekezni a kiöntés ellen. Ezt követően 2001-ben a gyaloghidat magasabb szintre emelve átépítették, a támfalas szakaszt pedig új vasbeton támfal építésével némileg meghosszabbították. A város belterületi szakaszán a meder kiépítése a Q1%-os vízhozam elvezetésére iszapmentes állapotában alkalmas lenne, gondot a viszonylag mélyen torkolló csapadékvíz-elvezető csatornák okoznak, melyek a feliszapolódás következtében nem tudják visszaduzzasztás nélkül a befogadóba juttatni a csapadékvizet. Ezért 2003 tavaszán a patak Dobó tér fölötti kb. 1,0 km-es szakaszán fenntartási céllal mederkotrás történt. A város déli részén betorkolló városi önkormányzati kezelésű ún. Farkasvölgyi-árok igen szűk medre miatt elöntést okozott a Sas úton, ezért kiváltására terv készült. E terv szerint a sűrűn közművesített jelenlegi nyomvonal helyett a putnoki vasúttal párhuzamosan haladna az új meder. Eger és Felnémet városrész között a meder rendezetlen. A városrendezési tervek távlatában e területet belterületbe kívánják vonni, ami miatt a patak medrének Q1%-os vízhozamra történő kiépítése válhat szükségessé. A Felnémet és Eger belterületi határa közötti szakaszon az ÉVIZIG az elmúlt években kisvízi partbiztosítási munkákat végzett, ami kétoldali terméskő vezetőmű kiépítésével történt.”

• 2006 • • 2007 •

•

2010 • •

Eger-patak belterületi szakasz kotrása a 40+630-41+662 sz. szelvények között. „Eger-patak állapot-felvételi es rekonstrukciós tervezése"

GABION támfal építése az Eger-patakon. Eger-patak belterületi szakasz kotrása a 40+596-42+780 sz. szelvények között.

Eger-patak kisvízi medrének tisztítása a 40+590-41+068 es a 44+200-46+145 sz. szelvények között. Eger-patak iszaptalanítása és medertisztítása a 46+134-47+751 sz. szelvények között.

Eger-patakon a vízrajzi mérőműtárgyak helyreállítása (Almár, Felnémet). Eger-patak medréből torlaszok eltávolítása, mederburkolatok, támfalak, kimosódott műtárgyak helyreállítása.

A rendszeres áradások fő oka tehát, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszer kapacitása és az Eger-patak alkalmatlan a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső befogadására. A csapadékcsatorna-rendszer újraméretezési műszaki és gazdasági értelemben hatalmas terhet róna az önkormányzat vállára. Ezért az elvezetés helyett a vízvisszatartás szerepe felértékelődik. Erre pozitív példa a Vécsey-völgyben, Vécsey-Völgy utca és Nagy-Eged utca közelében létrehozott legyező alakú gátrendszer. A domboldalban váltakozva helyezkedik el 5-6 gát és árok. A dombról és a környező mezőgazdasági területekről nagymennyiségben lefolyó csapadék először a felső árkot tölti meg, majd a gáton átjutva a következőt, és így tovább. Ez a technológia 2012 nyaráig működőképesnek bizonyult, bár nem volt még olyan mérvű akkora esőzés, amely a gátrendszer kapacitását egészben igénybe vette volna.

Az elvégzett árvízvédelmi munkák felsorolása: 1999 • •

•

A vízvisszatartás másik lehetősége az esővíz gyűjtése és háztáji hasznosítása, amire az előrelátóbb lakosok körében már van példa Egerben: e ingatlantulajdonosok ciszternákban gyűjtik a csapadékvizet, és locsolásra használják fel.

Fakitermelés, irtási munka (Eger város belterület) megrongálódott mederrézsű helyreállítása az Eger-patakon (Eger város belterület, Andornaktályán) Megrongálódott bukó helyreállítása a 31+120 sz. szelvényben az Eger-patakon.

Intenzív csapadékhulláskor és árvízveszélykor rendszeresen előforduló probléma a lakosok körében, hogy a közelben lévő csatornafedőlapokat is felszedik a gyorsabb vízelvezetés érdekében. 27

Ezek közé tartoznak a tisztítóaknák és a szennyvízcsatornák fedőlapjai is, így a szennyvízcsatorna-hálózat is túlterhelődik. Tehát ha a magasabb fekvésű területeken a csapadékvíz beleömlik a szennyvízcsatornába, akkor megnő az esélye annak, hogy a lenti belvárosi területeken a szennyvíz és csapadékvíz együtt önt ki, aminek fokozott közegészségügyi következményei vannak. A kiöntések után általános fertőtlenítésre van szükség, ami burkolt területeken sem egyszerű, de zöld területeken még nehezebb.

„Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni […] az ingatlan előtti járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá a tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárásra szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, egyéb károsítóval való fertőzés megszüntetéséről”. Ez a szabály különösen fontos a csapadékvíz-elvezetés szempontjából, de ez a felelősség nem feltétlen épült be kellő mértékben a köztudatba.

A lakosság kapcsán fontos továbbá kiemelni az önkormányzat hulladékkal és köztisztasággal 11 kapcsolatos rendeletét is, amely a közterület és ingatlan tisztántartásával, károsító anyagtól való mentesítésével összefüggő feladatok között az alábbiakat mondja ki:

11 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 37/2009 (VIII.29) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

28

1.3.

VÍZGAZDÁLKODÁS

1.3.1.

A vízgazdálkodás nemzeti és uniós kerete

számára kiemelt jelentősége van, mert hazánk egész területe a Duna vízgyűjtőjében fekszik, és a felszíni vizeink 95%-a külföldről lép be az országba. A jó állapot elérése érdekében a VKI együtt kezeli a vízminőség-védelmet a vízkészlet-gazdálkodással, amely alapján a következő célokat határozta meg: a vízi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlásának megakadályozása, állapotuk védelme és javítása; a rendelkezésre álló vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat előmozdítása; a vízi környezet fokozott védelme és javítása a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek megszüntetésével, a szennyező anyagok csökkentésével; hozzájárulás az árvizek és aszályok mérsékléséhez.

A vízgazdálkodás a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű, tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység. A vizek Magyarországon állami tulajdonban vannak. Az állampolgárokat és a gazdálkodó szervezeteket vízhasználati jog illeti meg, amelyet olyan formában kell gyakorolniuk, hogy közben ne veszélyeztessék a vízkészlet állapotát, illetve ne korlátozzák a többi vízfelhasználót. A hazai vízgazdálkodást számos jogszabály határozza meg, így a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény; a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény; a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény;

Az irányelv értelmében minden ország kötelesezettsége, hogy Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervet készítsen (a továbbiakban VGT). A Víz Keretirányelv hazai megvalósulása című átfogó tervben Eger városa a 2-8. sorszámú, Bükk és Borsodi-Mezőség megnevezésű tervezési alegység területére esik. Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést és a Víz Keretirányelv célkitűzéseit mindenképpen integrálni kell a települési éghajlatvédelmi stratégiába. A VGT elkészítéséhez végzett országos felmérések adatai jó alapul szolgálhatnak az egri vizek állapotfelméréséhez is, illetve a keretirányelvnek megfelelően kidolgozott országos monitoringrendszer helyi mérőpontjai szintén segíthetik a várost érő éghajlati hatások megfigyelését is.

amelyek hatálya kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, mederre, partra; a vízügyi létesítményekre és azzal kapcsolatos tevékenységekre; a vízhasználatra; a mérésre, adatgyűjtésre, feldolgozásra, kutatásra, szolgálatra; a vízkárelhárításra; a fenti feladatokat elvégző személyekre. Az EU csatlakozással megváltoztak a vizekkel kapcsolatos követelmények is. Korábban az EU vízvédelmi politikája csak a víz minőségére és az azt szennyező anyagokra vonatkozott, és ennek keretében emissziós és imissziós határértékeket határoztak meg. Ezen a gyakorlaton változtatott a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén című 2000/60/EK Irányelv (Víz Keretirányelv - VKI) (2000. december 29-től), amely átültetésre került a hazai jogtrendbe, így többek között a következő jogszabályokba: 219/2004 kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről; 220/2004 kormányrendelet a felszíni vizek védelméről; 221/2004 kormányrendelet a vízgyűjtő gazdaságokról.

1.3.2.

Az önkormányzat feladatai és hatásköre

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok vonatkozó elemei: • helyi vízgazdálkodás; • vízkárelhárítás; • ivóvízellátás; • katasztrófavédelem. Az önkormányzatot érintő feladatok, intézkedések a Bükk és Borsodi-mezőség tervezési alegység Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve alapján: • Szennyvíz Program: az elavult szennyvíztisztító-telepeknek a korszerűsítése és ily módon a felszíni vizek terhelésének csökkentése az egyik legfontosabb feladat. 2015-ig a program megvalósul, de figyelembe kell venni a

A VKI előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. Ennek Magyarország 29

•

•

A felszíni víztestek ökológiai állapotát a VGT elkészítéséhez végzett vizsgálatok alapján a következő térkép szemlélteti:

csatornadíjakra való hatást, a fizetőképességi problémák kezelésére megoldást kell találni (pl. szociális díjkompenzáció). Erózió-érzékeny területekre vonatkozó művelési mód és művelési ágváltás – ebben a feladatban az Eger-patak is érintett. Termálvíz-bevezetések korlátozása: Szükséges az ipari szennyvíz és használt termálvíz közvetlen bevezetések felülvizsgálata (szükség esetén korlátozása, megszüntetése). Ennek az intézkedésnek a célja a pontszerű bevezetések által okozott szennyezések csökkentése. A termálvizek befogadóinak rendszeres monitoringja, valamint annak értékelése szükséges a felszíni vizek minőségének javításához, illetve a jó vízminőség megtartásához. A bevezetések hatásának csökkentése minden esetben a kibocsátók feladata és költsége.

4. ábra: A felszíni víztestek ökológiai állapota az Egri kistérségben

A térképről leolvasható, hogy az Eger környéki vízfolyások nem érik el a jó ökológiai állapotot, illetve az Eger-patak medre a városon belül erősen módosított.

A hazai költségvetés EU hozzájárulással pénzügyi ösztönzést biztosít az önkormányzatok számára a szükséges beruházások megvalósítására. 1.3.3.

Vízgyűjtőterület

12

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerint az alábbi szennyezések találhatóak Egerben, amelyek veszélyeztetik a víztesteket: • Szénhidrogén eredetű szennyezést tártak fel a Kővágó téri üzemanyagtöltő állomásnál. • Az Eger-déli Vízmű környezetében THM (trihalo-metán) szennyezést mutattak ki, amely már megközelítette a talajvizes termelőkutakat.

Az Egri kistérség a 2-8. sorszámú Bükk és BorsodiMezőség megnevezésű tervezési alegységbe tartozik, amely – a Tisza részvízgyűjtő részeként – az Eger-, Laskó-, Csincse-patakok és mellékágainak vízgyűjtő területét foglalja magába. A vízrendszer mindhárom vízfolyása az oldalágaikkal együtt a Bükk DK-D-DNY-i oldalának közel észak-déli irányú völgyeiben halad, majd az Alföldre kiérve jelentős hordalékmennyiség lerakása után a Kisköreivíztározóba torkollik. A terület legjelentősebb vízadói a Bükk karsztvízrendszerét alkotó mezozoós, karsztosodott mészköveihez kapcsolódnak. Ivóvízszükségletét Eger városa jelentős részben a Bükk hegység két hidegvizes karsztvíztestjéből fedezi, illetve a Bükki termálvíztest karsztos kőzeteiben tárolt hévizét a fürdőkben hasznosítják. A Bükkalja mérsékelten száraz terület. A fajlagos lefolyás 2 l/s*km2, az átlagos területi lefolyási tényező 11-15 %, a vízhiány délebbre 110 mm/év, ez északra haladva csökken, és a magasabb területekre már ugyanilyen mértékű vízfelesleg jellemző. A déli Bükkben a fajlagos lefolyás 5 l/s*km2, az átlagos területi lefolyási tényező a 24 %-ot is eléri.

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében Egerben jelenleg szénhidrogén (CH) szennyezés, benzol, diklór-etilén, ammónium, összes ásványolaj szénhidrogének (TPH) és halogénezett alifás CH szennyezés feltárása és a szükséges műszaki beavatkozások elvégzése folyik. A fürdő környékén keletkezett szénhidrogén eredetű szennyezés kármentesítése megtörtént. A VGT szerint az Eger-patak foszforterhelése az átlagos 2,0 kg/Ha értéknél jelentősen magasabb. Az Eger-patak fitobentosz, makrofita és makrozoobentosz tekintetében mérsékelt (3), fitoplankton és halak tekintetében jó (4) állapotú, így összetett minősítésben mérsékelt (3). Az Eger-patak vízgyűjtőjén erős a szántó túlsúlya, valamint természetesen rengeteg szőlőültetvény található.

12

Forrás: A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása, Vízgyűjtőgazdálkodási Terv, 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség, 2010. április

30

A patak kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, míg a csapadékcsatorna-hálózat, amely a lehulló esőt a patakba vezeti, önkormányzati tulajdonban van. A csapadékvíz levezetése rendszeresen gondot okoz, a patak 13 vizének felduzzadásához vezet.

A csapadék évi összege a síkvidéken és a Bükk lábánál 550-650 mm, általában júniusi maximummal. A szélsőértékek a Mezőségben 350-900 mm, a Bükkben 500-1350 mm közöttiek. A 24 órás csapadék átlagos maximuma 40 mm körüli, az eddigi abszolút maximumok 70-130, a Bükkben 80150 mm közöttiek. A hótakarós napok száma 36-40, a Bükkben 60-80, a hótakaró várható maximális vastagsága 10- 15 cm, a Bükkben 20-40 cm – szélsőséges esetben 60-130 cm.

A patak felnémeti szakaszát szép galériaerdős növényállomány határolja. A Bükk sétány mentén azonban rendezetlen. Környezeti, tájvédelmi szempontból még fontosabb lenne a patak kanyarulatában lévő nagyszámú tájidegen bálványfa (Ailanthus althissima) végleges eltávolítása a vízfolyás mentéről.

A VGT-hez tartozó térképmelléklet alapján elmondható, hogy Eger környékén a felszín alatti víztestek mennyiségi és kémiai állapota jó. 1.3.4.

Folyóvizek

A patak a település tisztított szennyvizeinek és csapadékvizeinek befogadója.

Eger-patak Eger meghatározó felszíni vízteste az Eger-patak, amely észak felől lép be a város közigazgatási területére, és a város hosszanti tengelyén haladva a déli oldalon lép ki. A VGT vonatkozó alegységére vonatkozó információ szerint a patak erősen módosított víztest a belterületi, árvízvédelmi célú vízrendezésnek köszönhetően. Ökológiai állapota nem jó, kémiai állapotáról pedig nem áll elég információ rendelkezésre, és a dokumentum célrendszerének értelmében a jó potenciál csak 2021-re érhető el az "aránytalanul magas gazdasági terhek, megfizethetőségi, finanszírozási problémák" miatt. A jó potenciál eléréséhez rendelt általános intézkedések a követezőek: • •

• •

•

Szala-patak A Rác-hóstya városrész egyik vízfolyása a Verőszala és Árnyékszala utca között húzódik végig a völgyben kanyarogva. Az ÉNY felől érkező Szalapatak a 35896 hrsz-ú külterületi telek aljában sásos, zsombékos, vizenyős ér. A kertek alatt kanyarogva partjai rendetlenek, szemetesek, de a rendszeressé váló közös önkormányzati és lakossági kezdeményezések eredményeképpen (pl. 2010. április, 2011. november) állapota sokat javult. Tárkány-patak A Tárkány-patak a Berva-patakkal egyesülve a területet ÉK-ről határolja, majd beömlik az Egerpatak medrébe. Fontos zöldfelületi érték, amely a zöldfelületi rendszer gerincét képezik.

mederrehabilitáció és fenntartás; duzzasztók üzemeltetése az alvízi szempontok, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelembevételével (szükség szerint a duzzasztás megszüntetése); Hallépcső, megkerülő csatorna építése; Meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának növelése a befogadó vízminőségének védelme miatt a Szennyvíz Programban előírtakon felül; Ipari szennyvíz és használt termálvíz közvetlen bevezetések felülvizsgálata (korlátozása, szükség esetén megszüntetése);

1.3.5.

Termálvíz

Eger városában a termálvizet elsősorban rekreációs, ivóvíz-ellátási, illetve másodsorban gyógyászati célra hasznosítják. Az Eger Termál Kft. tájékoztatása szerint a termálvízkivétel mennyisége évekre visszamenően az alábbiak szerint alakul: 4. Táblázat: termálvízkivétel Egerben a hasznosítás helye szerint

hasznosítás helye strand uszoda ivóvíz (Heves Megyei Vízmű) Markhot Ferenc kórház (reumatológia)

Konkrét, 2015 után megvalósuló intézkedésként jelenik meg továbbá az Eger-patak felső vízrendszerét érintő célkitűzés: a Szarvaskő szennyvíztisztító telep átépítése/rekonstrukciója, amelyre azért van szükség, mert az alkalmazott elavult technológia nem alkalmas az előírásos tisztítási hatékonyságra, amelynek a hatása az alsóbb patakszakaszokon érvényesül.

13

31

Önkormányzati közlés alapján

vízkivétel 2011-ben (m3) 173 880 58 800 154 120 29 200

történik. A kitermelt mennyiséget teljes egészében hasznosítják. Az elhasznált víz hőmérséklete 30 °C körüli. A termálfürdő használt meleg vizének hőjét nem hasznosítják, és a csapadékvíz-elvezető hálózaton keresztül, kezelés nélkül kerül az Egerpatakba.

Term álvízkivétel

7%

strand

uszoda

42% 37%

1.3.6.

ivóvíz (Heves Megyei Vízmű)

Eger vízfogyasztása

A város vízfogyasztása kapcsán elmondható, hogy 2005 és 2010 között mind a lakossági, mind pedig az ipari vízfogyasztás csökkenő tendenciát mutatott, a kettőjük arányában pedig az ipari fogyasztás csökken jelentősebb mértékben. 2011-ben a lakossági fogyasztás azonban magasabb, mint a 2010. évi adat.

Markhot Ferenc kórház (reumatológia)

14%

5. ábra: termálvízkivétel Egerben a hasznosítás helye szerint

A forrásból kitermelt termálvíz hőmérséklete 46°C, a hasznosítás pedig céltól függően 37-46°C között 2500000

2000000

1500000 Lakossági fogyasztás (m3 /év)

1000000

Ipari fogyasztás (m3 /év) 500000

0 2005 2006 2007 2008 2009 2010

2011

6. ábra: a lakossági és az ipari vízfogyasztás alakulása 2005 és 2011 között Egerben (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt.) 7. ábra: Az éves vízkivétel alakulása 2005-2011 között Egerben (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt.)

A vízkivétel kapcsán némileg mást lehet megfigyelni, ugyanis 2005 és 2011 között a teljes vízkivétel mennyiségében fluktuáció tapasztalható: 2007-ben szembeötlően több vizet vettek ki, mint az előtte és utána levő években.

A meteorológiai adatokat nézve a vizsgált időintervallumban 2007-ben magasabb volt a napsütéses órák száma Egerben (2231,9), mint a megelőző és a rákövetkező években, ami első ránézésre indokolhatná a magasabb vízfogyasztást is (2007 globális viszonylatban is kivételesen meleg évnek számított). Ugyanakkor 2011-ben még magasabb volt a napsütéses órák száma Eger térségében (2380,6), a vízkivétel viszont az elmúlt hat év egyik legalacsonyabb értéke volt. Ennek a magyarázata a Heves Megyei Vízmű Zrt- által 2009ben és 2011-ben elvégezett veszteségcsökkentő programban rejlik, amely során különböző műszaki karbantartási beavatkozásokat végeztek el (pl. tolózárcsere, csőhálózati hibák javítása). Látható tehát, hogy mennyire fontos szerepe van a műszaki

Éves vízkivétel (m3/év):

8000000 7000000 6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

32

adottságoknak az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásban.

Üzemi fogyasztók

Ivóvízbázis

A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény értelmében üzemi vízfogyasztónak minősül az, aki szolgáltatási szerződés alapján, egy településen 3 3 belül évi 10 000 m -nél (28 m /nap) több vizet köt le, vagy használ fel. A Heves Megyei Vízmű tájékoztatása szerint 2011-ben az alábbi egri székhelyű/telephelyű üzemi fogyasztók tartoznak a nagyfogyasztók sorába. Az 5. táblázatból kiderül, hogy egyik fogyasztó sem lépte túl 2011-ben a szolgáltatási szerződésben lekötött vízmennyiséget (a Hotel Flóra esetében a forrástáblázatban nem szerepelt szerződési adat).

Eger ivóvízkészletét öt vízkivételi kút biztosítja (Petőfi téri vízmű, Északi vízmű, Déli vízmű, Almári vízmű, AT-s termál), ezek közül az Almári vízműből termelik ki a legtöbb vizet (talaj- és karsztvíz). Az ivóvízbázisok sérülékenyek. A vízkivételi kutak helyét jelölő térkép a melléklet 5.3.1. alfejezetében található. Az ivóvízbázis jellege kapcsán elmondható, hogy az ivóvíz elsődlegesen a talajvízkészletből származik, másodsorban a karsztvízkészletekből, a fennmaradó igényt pedig réteg- és termálvíz kitermelésével nyerik ki.

A hatósági előírásoknak megfelelően a vízlétesítmények megléte (pl. olajfogó, vízforgató, előtisztító stb.) engedélyköteles, e tekintetben pedig a Heves Megyei Vízmű szóbeli tájékoztatása alapján az egri üzemi fogyasztók esetében a helyzet rendezettnek mondható. Az ipari létesítmények (különösen a külföldi tulajdonúak) rendelkeznek a szükséges vízlétesítményekkel (előtisztítók olajfogók), vízjogi engedéllyel (amelyek öt éves ciklusokra szólnak), és az előírásoknak megfelelően üzemelnek.

100% 90%

termálvíz

80% 70%

talajvíz

60% 50%

karsztvíz

40% 30% 20%

felszín alatti réteg

10% 0%

2005 2006 2007 2008 2009 2010

2011

8. ábra: a vízkivétel megoszlása az ivóvízbázis jellege alapján Egerben 2005 és 2011 között 5. Táblázat: üzemi vízfogyasztók 2011-es fogyasztási i adatai (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt. adatszolgáltatása)

ÜZEMI FOGYASZTÓ NEVE

ÜZEM TÍPUSA, TEVÉKENYSÉGE

IOG Home Park Kft.

irodaház, üzemcsarnok, raktár sebességváltógyár

ZF Hungária Kft. Firth Rixon Hungária Kft.

SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSBEN LEKÖTÖTT VÍZMENNYISÉG 3 (m /nap) 81,50 122,46 45,00

Agria Volán Zrt.

kovácsolt autóalkatrészeket készítő gyár Tejtermékgyártás és kereskedelem Központi autóbusztelep

Eger-Park Hotel Kft.

szálloda

200,00

Hungest Hotels Zrt. Hotel Flóra

szálloda

Egertej Kft.

239,70 161,00

33

TÉNYLEGESEN SZOLGÁLTATOTT VÍZMENNYISÉG 2011-ben 3 (m ) 11 174 (év) 30,62 (napi átlag) 27 051 (év) 74,12 (napi átlag) 15 813 (év) 43,33 (napi átlag) 24 894 (év) 68,21 (napi átlag) 12 610 (év) 34,55 (napi átlag) 39 920 (év) 109,37(napi átlag) 22 085 (év) 60,51 (napi átlag)

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy alkalmanként előfordulnak egyedi határértéktúllépések. Ez részben összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy az alkalmazott szűrési/előtisztító technológia nem minden esetben a legkorszerűbb és leghatékonyabb. Ez a probléma különösen a tejüzemek és húsfeldolgozó üzemek esetében érvényesülhet. Továbbá ki kell emelni a borászati tevékenységhez kötődő, időszakosan előforduló vízszennyezéseket is. Az ellenőrizhetőséget nehezíti, hogy a korábbi évtizedekkel szemben nagyon felszaporodott a kisméretű borászatok száma, és nem mindegyik rendelkezik megfelelő szennyvízkezelési rendszerrel.

Időszakos, magas szervesanyag-tartalmú szennyvizek okozta szennyeződések rendre előfordulnak a szőlőfeldolgozás idején (szeptember-október), illetve a borhúzás, derítés idején (február-március). A szennyezések lokális jellegűek, de egy kisléptékű szennyeződésnek is lehet komolyabb hatása, ha pl. kisvízhozam esetén kerül az Eger-patakba. A Heves Megyei Vízmű a helyzetet orvosolandó lehetőséget biztosít a szőlőgazdák számára, hogy az ülepítőikben gyűjtött szennyvizet a szennyvíztisztító telepen helyezzék el, ahol azt a vízmű tovább kezeli, mielőtt a befogadóba engedi.

34

1.4. MEZŐGAZDASÁG, SZŐLŐMŰVELÉS 1.4.1.

folyamatot erősíti a gazdálkodói réteg „kiöregedése”, mivel az örökösök sok esetben nem kívánják a gazdaságot önállóan tovább 15 üzemeltetni.

Alapadottságok

Eger és közvetlen környékének mezőgazdaságát alapvetően a szőlőtermesztés dominálja - a történelmi borvidék besorolású térség természeti adottságai (domborzat, éghajlat, talajminőség stb.) ennek a művelési ágnak kedveznek a leginkább. A szőlő gyümölcs vagy bor formájában jelentős árualapot képez a térségben, így termesztésének külön alfejezetet szentelünk, hiszen a termelése nem csak a mezőgazdasággal, a talajhasználattal és azon keresztül a vízhasználattal, de a gazdasággal, turizmussal, helyi társadalommal is szorosan összefügg. Egerben és környékén a meghatározó talajtípusok az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, Ramannféle barna erdőtalaj, nyirok, rendzina, csernozjom barna erdőtalaj, réti talaj, kovárványos barna erdőtalaj, réti csernozjom. Az említett adottságok a szőlőművelésen kívül a kertművelést, illetve az erdőgazdálkodást teszik lehetővé. Szántóföldi növénytermesztésre a domborzat miatt igen csekély lehetőség van, így ez csak a sík területeken fordul elő. A város környékén a szőlőültetvényeken túl meghatározóak a gyümölcsösök is.

Az Egerben és térségében termelt növényeket és felhasználásuk jellegét az alábbi táblázat tartalmazza.

Eger térségében a mezőgazdaságilag művelt terület 61,2%-a az agráralkalmassági értékszám alapján nem éri el az országos átlag 80%-át, 38,8%-a (9088 ha) pedig az országos átlag és az átlag 80%-a közé esik. Nincs olyan terület a kistérségben, melynek agráralkalmassági értékszáma szerinti termőföld minősége egyenlő, vagy jobb lenne, mint az országos átlag. A kivett termőterület 22070 ha méretű, ennek jelentős 14 része pedig erdő (több mint 15000 ha).

Eger vonzáskörzetében az 1970-es években ezres nagyságrendben mértek ki nagyüzemi gazdálkodásra kevésbé alkalmas területeken ún. hétvégi telkeket. A területnagyság jellemzően 2 1000-1200 m körül volt. Ezek a területek ma is megtalálhatóak, de sajnos legalább a fele gazdátlan, elhanyagolt. Mivel annak idején a kimérés után 2-3 évvel lehetőség nyílt a telkek megvásárlására, jelenleg ezek tulajdonviszonyai is meglehetősen vegyes képet mutatnak. A bérlemények nagy része az Önkormányzat tulajdona, de nagy részük nincs hasznosítva. A saját tulajdonba került földterületek egy kis hányada az örökösök érdektelensége miatt gondozatlan, haszontalan.

1.4.2.

6. Táblázat: Az Egerben és térségében termelt növények és felhasználásuk

Termesztett növény

felhasználás

döntően étkezési célú őszi búza felhasználás takarmányozási és söripari célú őszi árpa felhasználás őszi étkezési célú felhasználás káposztarepce (repceolaj) takarmányozási és söripari célú tavaszi árpa felhasználás étkezési célú felhasználás (napraforgóolaj) napraforgó takarmányozási célú kukorica felhasználás takarmányozási célú triticale felhasználás 1.4.3.

Szántóföldi termesztés

Az 1990-es évek elején végrehajtott privatizációt követően Egerben és környékén az állami és szövetkezeti tulajdonú nagyüzemek döntő többsége megszűnt. Ennek következtében a birtokszerkezet felaprózódott, az átlagos birtokméretet 10 hektár alatti területek jelentik. Az utóbbi évek kedvezőtlen piaci viszonyainak következtében a kisebb méretű szántóterületeken a gazdálkodás nem rentábilis, így elindult a birtokkoncentráció. Ez a tendencia várhatóan a jövőben is jellemző marad. Ezt a

Családi gazdaságok, hétvégi telkek

Zöldségtermeléssel a családok inkább csak a családi szükséglet mértékéig foglalkoznak. Nagyobb szántóföldi zöldségkultúra, fóliázás a környéken nem jellemző. Szántóföldi növénytermesztésre a domborzat miatt igen csekély lehetőség van. A családi gazdaságok arra törekszenek, hogy minél kevesebb és lehetőleg 15

A Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi

Igazgatóságának tájékoztatása alapján

14

Eger Város Települési Környezetvédelmi Programja, 2010. november

35

1.4.4. Problémák, konfliktusok, az éghajlatváltozás hatásai a mezőgazdaságra

“szabadforgalmazású” növényvédőszert 16 használjanak. A zöldségfélék esetében nem jellemző a vegyszerfelhasználás; ha a tulajdonos mégis használ, kényszerhelyzetben teszi, jellemzően elkésve, „tűzoltás” jelleggel. A nagyobb gyümölcsössel, szőlőterülettel rendelkezők között felmerül az igény a szakszerűbb, rotációszerű növényvédelemre is, főként a szőlőterületek vegyszeres védelmére. A családi gazdaságokban egyre jellemzőbb a komposztálás, keresik a vegyszermentes megoldásokat. E helyi kezdeményezésekhez különböző egyesületek igyekeznek szakmai és beszerzési lehetőségeket biztosítani (pl. Kertbarát kör).

A szántóföldi gazdálkodás területén a legnagyobb problémát Egerben és környékén (is) a vízháztartás fenntartása jelenti. Az vízhiány és a víztöbblet egyaránt gondot okoz. A vegetációs periódusban jelentkező száraz időszakok a növények fejlődését gátolja, míg a hirtelen lezúduló csapadék erózióval jár, és vízvisszatartási rendszerek hiányában a növényzet nem tudja hasznosítani a többletvizet. Az időjárás szélsőséges alakulása miatt 2010-ben az 1100 mm, rekord mennyiségű csapadékkal küzdöttek, 2011-ben pedig a 300 mm hátrányait szenvedték.

A családi gazdaságok piaci súlya az ellátásban nem számottevő, nem is erre törekszenek, hanem az önellátásra friss, egészséges, zamatos és vegyszer- és tartósítószer-mentes termékekkel. A gyümölcsfélék értékesítése is szervezett felvásárlás hiányában sokaknak nehézséget okoz. Mindazonáltal a Kertbarát Kör tagjainak egy része a számukra felesleges termékekkel - főleg gyümölccsel, szőlővel, esetleg vágott virággal megjelenik a városi piacon. Saját értékesítési helyük nincs, valószínűsíthetően nem is lennének képesek a folyamatos áruellátásra.

További problémát jelent a gazdálkodó társadalmi réteg szűkülése és a parlagon heverő területek arányának növekedése. Jelenleg nem csak jövedelmezőségi, de legtöbbször társadalmi, kulturális okai is vannak annak, hogy a földművelés egyre inkább a háttérbe szorul a többi gazdasági szektor javára. Egerben és térségében a legnagyobb parlagterület tulajdonos az állam, a termőföldek továbbhasznosítására nincs jelenleg hatékony megoldás.

A Kertbarát Kör példaértékű helyi kezdeményezésű programjai: •

•

•

•

16

A mozaikosodás folyamata nagyon sok problémát vet fel a gazdálkodásban. Gyakori konfliktusok forrása, hogy az eltérő művelési ágba tartozó szomszédos telkek eltérő hatóanyagú permetezőszerei, gyomirtószerei átsodródnak egyik telekről a másikra, és káros hatást fejtenek ki. Ez a jelenség főként a szőlőültetvények és a szántóföldek szomszédságában jellemző és olyan mértékű feszültséget szülhet a gazdák között, ami egyes esetekben jogi eljárás folytatásához vezet.

Szerves hulladék hasznosítás népszerűsítése. Egyesületi tagok, iskolák, óvodák számára rendezvényeket, kiállításokat szerveznek, ahol bemutatókkal, szóróanyagokkal, előadásokon és bemutatókon keresztül ismerhetik meg a szakszerű komposztálási módszereket. „Kiskertet a panelben lakóknak.” A jelenleg gondozatlan városi területek hasznosítása, olcsó, friss és egészséges zöldségek megtermelése a családok számára. Becslések szerint 150-200 m2 terület képes ellátni egy családot. Régi gyümölcsfajták megőrzése, újratermelése. A szerveződésbe belépők részére csemetéket állítanak elő, és ezzel próbálják elérni, hogy értékes fajtákat vonhassanak be a köztermesztésbe. Bemutató kert létesítése, termesztési praktikák bemutatása, szakmai ismeretek terjesztése.

1.4.5.

Szőlőtermesztés, borkultúra

A szőlőtermesztés, így a bortermelés jellegében is alapvetően a fajta (a növény típusa), a technológia és a környezet játszik kiemelkedően fontos szerepet. A különböző klimatikus változások – mint például az aszályos időszakok gyakoriságának növekedése, a hőség- és a fagyos napok számának, gyakoriságának növekedése, az extrém időjárási események - a természetes kiválasztódás folyamatát erősíthetik, az ellenálló fajtáknál pedig különböző reakciót válthatnak ki: hol minőségromláshoz, hol pedig nem feltétlenül kedvezőtlen jellegváltozáshoz vezet az alkalmazkodás. A hatások közt megjelenik az egyes károkozók elszaporodása, gombabetegségek elterjedése, de ugyanakkor az

Kertbarát Kör Egyesület közlése. 2012. június

36

új, szárazságtűrőbb, hőségkedvelőbb szőlőfajták termelésének lehetősége is. A fajtapolitika és a termeléstechnológia az a két fontos beavatkozási terület, ahol az éghajlatváltozás hatásainak eredőjét a szőlőtermesztés számára pozitívvá, a borkultúra számára pedig helyzeti előnnyé lehet 17 kovácsolni.

hazaviszik a keletkező mellékterméknek azt a részét, amely fűtésre használható. A bortermelés többi melléktermékének kezelését 18 törvényileg szabályozzák ; a seprő és a törköly hasznosítása hagyományosan megoldott, például a törköly alkalmas vadtakarmánynak, ellenőrzés mellett trágyázásra, illetve a szőlőmagolaj- és borkőkészítésben, továbbá pálinkakészítésben használják alapanyagként. A seprőt ugyanilyen formában hasznosítják, viszont nem lehet trágyaként hasznosítani, mivel veszélyes hulladéknak minősül. A vonatkozó rendelet a törköly és a seprő esetében említi a biogázelőállítás céljára történő átadást, de ez jelenleg kevésbé jellemző.

Az egri szőlőtermesztés jellemzői Az Egri Borvidék hegyközségei 2012-ben: • Andornaktályai Hegyközség • Debrői Hárs Hegyközség • Demjéni Hegyközség • Eger Város Hegyközsége • Egerszalóki Hegyközség • Egerszóláti Hegyközség • Nagytálya - Maklár Hegyközség • Noszvaji-Szomolya Hegyközség • Novaji Hegyközség • Ostorosi Hegyközség • Verpeléti Hegyközség

Magas fehérjetartalma miatt a derítési alj és a borászatban használt mosóvíz szintén veszélyes hulladék, melyet a Heves Megyei Vízmű szennyvíztisztító telepén kezelnek a törvényben foglaltak szerint. A gyakorlatban sajnos előfordul, hogy az effajta hulladékot nem kezelik megfelelően, illetve hogy az Eger-patak vízébe kerül.

Eger Város Hegyközsége igen jelentős szerepet tölt be a borvidéken belül, 50 fajta borszőlőt termesztenek itt, összesen 1328 hektárnyi területen, mely a borvidék összes termőterületeinek 24,34%-át teszi ki. A termőterületek 1,83%-át új ültetvények foglalják el, melyeken termőre forduló, azaz 4 évnél fiatalabb szőlőtőkék találhatók. A hegyközségben összesen átlagosan 80 000 – 100 000 q az éves termésmennyiség, egy hektáron átlagosan 3 300 tőke terem. A teljes területen keletkező melléktermékek (venyige, törköly, seprő és derítési alj) mennyisége összességében körülbelül 100 000 – 120 000 q. Ebből évente a területen kb. 88 000 q a képződő venyige mennyisége, melynek fűtőértéke viszonylag magas. Törkölyből és kocsányból évente átlagosan 16 000 – 22 000 q, seprőből és derítési aljból pedig összesen körülbelül 7 000 – 10 000 Hl keletkezik.

A hegyközség specializálódottnak mondható, a termesztett szőlőfajták közül a négy legelterjedtebb a Kékfrankos, a Merlot, a Cabernet Sauvignon és a Leányka. Ezek együtt a hegyközség termőterületeinek 50,39%-át foglalják el. Az összességében a legnagyobb kiterjedésű területen termesztett 19 fajta ültetvényméreteit az alábbi ábra mutatja be. A fennmaradó 31 szőlőfajtát pedig összesen a hegyközségi termőterülteknek csak mintegy 6%-án (82,8 hektáron) termesztik.

Korábban a mátrai erőműbe vitették a venyige nagy részét. Jelenleg részben lezúzzák, és visszaforgatják a talajba, vagy amelyik gazdának lehetőségében áll, bálázza vagy aprítja és elviteti, ha van olyan üzem, amelyik képes hasznosítani. Jelenleg például az átlagosan 10-12 km távolságban elhelyezkedő gombaüzemet fűtik venyigével. Kisebb szőlőterületekről, illetve a gyümölcsösökből a tulajdonosok saját használatra

17

18

A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező

melléktermékek kivonására vonatkozó 123/2008. (IX.16.) FVM rendelet. http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=847&articleID=1308 5&ctag=articlelist&iid=1

Forrás: Hajdu Edit – A fajtapolitika alkalmazkodása az

agrometereológiai viszonyok változásához a szőlő-bor ágazatban. „Agro-21” Füzetek, 2005. 42. szám.

37

Legelterjedtebb szőlőfajták (ha; arány a hegyközség ültetvényeinek összeterületéből) Kékfrankos

364; 27,4%

Merlot

106; 8%

Cabernet sauvignon

104; 7,8%

Leányka

95; 7,2%

Pinot noir

73; 5,5%

Zweigelt

70 5,3%

Blauburger

60,2; 4,5%

Cabernet franc

60,1; 4,5%

Rizlingszilváni

46; 3,5%

Kékoportó

43,4; 3,3%

Olasz rizling

40; 3%

Zengő

35,8; 2,7%

Chardonnay

31,2; 2,4%

Ottonel muskotály

30,7; 2,3%

Királyleányka

23,1; 1,7%

Syrah

19,3; 1,5%

Turán

15,7; 1,2%

Kadarka

15,5; 1,2 %

Kármin

11,8; 0,9% 0

Termőterület (ha) 100

200

300

400

9. ábra: A legelterjedtebb szőlőfajták Eger Város Hegyközségében

A térségben a szőlőtermesztés során leginkább kontakt vagy felszívódó gombaölő-, rovarölőszereket (különböző atka-, moly-, és tetűfajok ellen) és gyomirtó szereket, műtrágyákat használnak. A leggyakrabban előforduló gombabetegségek ellen - mint például a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenész – kén-, illetve réztartalmú növényvédőszereket alkalmaznak. A leggyakrabban alkalmazott

műtrágyák között megtalálható a kálium (K), a foszfor (P) illetve a nitrogén (N) is, mely utóbbit levélen vagy talajon keresztül adagolva is használnak. Az említett növényvédőszerek adagolása változó, átlagosan 0,5 - 3 l/ha között mozog. A térségben alkalmazott növényvédőszerek áttekintését az alábbi .táblázat mutatja be.

7. Táblázat: Az Egri Borvidéken jellemzően használt növényvédőszerek fajtái és adagolásuk (Forrás: Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, 2012)

hatóanyag hatóanyag glizofát glizofát +terbutilazin manoceeb kén tebukonazol, triadimenol, spiroxamin tebufenpirad klorpirifosz iprodion cimoxanil, famoxadon réz

dózis (l/kg/ha) 2,0 2,0 0,4 2,5 0,3 0,1 1,5 1,0 0,4 2,5 38

alkalmazási terület gyomirtás gyomirtás peronoszpóra lisztharmat lisztharmat atka szőlőmoly szürkepenész peronoszpóra peronoszpóra

évi kezelések száma 1 2 2 6 6 1 1-2 2 2 2

Hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék esetén a nyári időszakban igen magas páratartalommal – 39 °C hőmérséklet mellett 41 % - szembesülnek a gazdák, ami növényegészségügyi szempontból kifejezetten káros.

Eger Város Hegyközségének területén a 0,15-0,3 hektár közötti ültetvényi üzemméret a legjellemzőbb, az üzemek majdnem kétharmada 1 hektár alatti területtel bír. A borvidéken egy ültetvény 20-25 ha mérettől tekinthető rentábilisnak, bár a hozzáadott érték függvényében ez változhat. Ahhoz hogy egy tulajdonos csupán a szőlőművelésből meg tudjon élni, minimum 25 ha művelt területre van szüksége, ez alatt pedig mellékállásban művelik vagy műveltetik a földet. A hegyközség három legnagyobb birtoka viszont az összes termőterület 9%-ával, összesen 120 hektárral rendelkezik (A Hegybíró szóbeli közlése, 2012. július).

A kiegyenlítetlenebb időjárási viszonyok termesztéstechnológiai kérdéseket vetnek fel, mivel a kevesebb csapadék egyes emblematikus, kiemelt termőhelyek esetében (pl. Nagy-Egedhegy, Mészhegy) erős vízhiányt idézhet elő, ami erős terméskiesést, bizonyos esetekben minőségcsökkenést okozhat. Új telepítések esetében a telepítés sikerességét is veszélyeztetheti, illetve növeli a folyamat költségeit.

Az Egri Borvidékhez tartozó szőlőültetvények tekintetében ugyanaz a folyamat tapasztalható, mint a szántóföldek esetében, tehát megindult az elaprózódott birtokok koncentrációja. A szőlőtermesztésben a birtokösszevonáshoz a jelentős mértékű ültetvénykivágás is hozzájárul, mivel az egymás mellett kivágott parcellákat sok esetben összevontan, szántóföldi növények termesztésével hasznosítják.

A magasabb hőmérséklet és fényintenzitás direkt hatásai a perzseléses tünetek, ami minőségromlást idézhet elő a szőlőtermésben. A 19 hőségnapok számának növekedése a szőlő 20 beltartalmi értékeire gyakorolhat kedvezőtlen hatást, amit nem tudnak befolyásolni. Az aszályos időszakokban többször fordulhat elő ún. kényszerérés, mely során a szőlő és később a bor ízéért felelős zamatanyagok (tanninok) nem, vagy csak korlátozott mértékben tudnak kialakulni. További kedvezőtlen hatás például a szekvenciális aminosavak szétesése, amelyek a jellegzetesen karakteres, Egri Borvidékre jellemző ízt kölcsönzik a bornak.

Üzem ek m eg oszlása m éret szerint 0% 4%

3%

0% 1% 9%

0 - 0,05 ha 0,05 - 0,1 ha

19%

0,1 - 0,15 ha

A megváltozott környezeti feltételek az érési folyamatokat is megváltoztatják, ami hosszabb távon fajtaszerkezet váltást idézhet elő, a borvidék borászati arculatát hosszú távon átalakíthatja. Erre jelent példát az új, jól érlelhető fajták megjelenése, mint a Shiraz és az olyan kevésbé rezisztens fajták háttérbe szorulása, mint a Leányka, Kadarka. Viszont a magasabb hőigényű fajták, mint például a Cabernet sauvignon, a Merlot jobb minőségű termést adhatnak. Nőhet a korábbi évekhez képest eltérő minőségű évjáratok gyakorisága is. A hatások nem általánosíthatók, de főként a magasabb alkoholtartalom vagy a savcsökkenés a leginkább tapasztalható minőségi elmozdulás az arra hajlamos fajtáknál.

0,15 - 0,3 ha 26%

0,3 - 0,5 ha 0,5 - 1 ha 1 - 5 ha 5 - 10 ha

16%

10 - 3 0 ha 3 0 - 100 ha 22%

10. ábra: Eger Város Hegyközsége üzemeinek megoszlása az ültetvények mérete szerint (Forrás: Eger Város Hegyközségi Dűlőkataszter, 2012)

1.4.6. Problémák, konfliktusok, az éghajlatváltozás hatásai a szőlőtermesztésre Az alább felsoroltak között elsőként az Eger környékén már jól érzékelhető hatásokat, hatásfolyamatokat összegeztük, ezt követően pedig kitekintünk azokra a lehetséges hatásokra is, amelyekkel fontos számolni, hiszen a jelenlegi trendek alapján könnyen aktuálissá válhatnak.

A nyári felmelegedés hatására az egyes szőlőfajták érési ideje és a szüret kezdőidőpontja megváltozik. A termelőknek intenzívebben kell 19

30 ºC fok feletti napi átlaghőmérséklet. A szőlő érése

szempontjából a 25-29 ºC körüli hőmérséklet az ideális. 20

39

Cukorfok, savtartalom, PH érték

figyelni az adott évjárat alakulását, hiszen az érési időpontok, a beltartalmi értékek alakulása megfigyelhető módon megváltozik a hosszú évek tapasztalatához képest, például a meleg, száraz évjáratokban - akár 2-3 héttel is - korábban jöhet el a szüret optimális ideje. Az egyes fajták, melyek eddig általában könnyen elkülöníthetően érték el a szüret-érettséget az utóbbi évek során sokszor szoros egymásutánban érnek, illetve a szüretérettség meghatározása változott a kényszerűség miatt. A korábban megszokott savarányok beállását egyéb tényezők, mint a cukorfok és a PH-érték hirtelen változása miatt sokszor nem lehet megvárni, így egyes fajtákat korábban szüretelnek, és később az alacsonyabb savtartalmú borokat magasabb savtartalmúakkal házasítva érik el a kívánt minőséget.

Párás, meleg időszakokban jelentős károkat okoznak a már ismert penészfajok, illetve új, a térségben eddig kevésbé jellemző fajok – például a feketepenész – jelennek meg. Fagyos telek esetén pedig az ún. agrobaktériumok elszaporodásával kell számolni, amelyek szintén jelentősen károsítják a növényeket. A kisebb méretű birtokok nem alkalmasak a gépi talajmunkák elvégzésére, ami a talaj vízháztartását jelentősen befolyásolhatja, így a vízhiány negatív hatásai (a talaj minőségromlásához köthetően illetve attól függetlenül is) egyes kisbirtokokon felerősödhetnek. Általánosságban elmondható továbbá, hogy a szélsőségek - a rendhagyó mértékű napi hőmérsékletingadozások illetve az évjáratok közti szöges ellentétek, tehát aszályos év után árvizes, csapadékos év - hirtelen váltakozása, a korábbi periódusosság megszűnése stresszhatást gyakorol a növényekre, továbbá megnehezíti az ellentétes hatásokkal szembeni védekezést. A fent említett stresszhatások gyengíthetik a növények védekezőképességét, így elősegíthetik az egyes kórokozók elterjedését, melyet fokozhat a nem megfelelő növényvédelmi gyakorlat. Emellett a klímaváltozás a környezeti körülmények változásán keresztül az új szőlőbetegségek megjelenését is elősegítheti, illetve módosíthatja a jelenlévők fertőzésdinamikáját, ami együtt járhat a fontossági sorrend változásával a növényvédelemben, illetve a növényvédő szeres védekezés hangsúlyának megváltozásával.

Az ismétlődő száraz, aszályosnak mondható évek és a hirtelen lezúduló, gyorsan felszáradó csapadék a kimondottan száraz, sekély termőrétegű talajok esetében (ld. a már említett Eged-hegy) fokozott veszélyt jelentenek: a tápanyag visszapótlás nem működik víz hiányában, illetve a tőkék is kipusztulnak. A téli fagykárok gyakoribbá és súlyosabbá válhatnak. Az Egri Borvidék talaja és a fekvése miatt azonban a hegyközségben súlyos tőkepusztulást a fagyok eddig nem idéztek elő, inkább törzskárosodás, rügyelfagyás volt tapasztalható. Fokozottan érzékelhető a jégverések gyakoribbá válása, az okozott károk súlyosságának növekedése. Korábban jégverés által kevésbé veszélyeztetett területek kitettsége nő, kiszámíthatatlanná válik az érintett területek elhelyezkedése így nehéz felkészülni a károk elhárítására.

A területek művelhetősége változhat, a „legjobb termőhely” fogalma módosul.

Nagyobb melegigényű, a térségben eddig nem ismert kártevő fajok – például lepkekabóca, amerikai szőlőkabóca –szaporodtak el az elmúlt 510 évben, továbbá a meleg évjáratokban fokozottabban küzdenek a tarka szőlőmoly és a nyerges szőlőmoly okozta károkkal.

40

1.5.

ERDŐGAZDÁLKODÁS

energiatermelés esetében fontos szempont a decentralizáltság, tehát hogy az energiatermelés alapanyaga a fűtőműhöz közel kerüljön kitermelésre, hiszen általános szempont, hogy addig tekinthető fenntartható energiatermelésnek a biomassza-égetés, amíg az alapanyag az erőmű 50 km-es körzetén belülről 22 származik. Eger körzetében a biomasszatüzelésre alkalmas fa főtermék, ezért a pellettálás, ami faipari melléktermék felhasználásával gazdaságos, itt nem célszerű. Az Eger közigazgatási területére eső erdők esetében a kitermelési korlátozás 20% és 100% között változik.

Az Egererdő Erdészeti Zrt. által kezelt Eger környéki erdőterületek Az Eger középpontjától számított 15 km-es sugarú körön belül az Egererdő Erdészeti Zrt. által kezelt erdőterületek összterülete 14198,25 Ha. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy ennek az összterületnek mekkora része áll országos természetvédelmi oltalom alatt, illetve mekkora hányada az, amely országosan nem védett, de a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezi. Az Egererdő Zrt. által kezelt erdők megosztlása védettség szerint Eger 15 km-es körzetében 6%

Az Egererdő Erdészeti Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint az erdők művelése során elsődleges szempont a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, kiemelten az oltalom alatt álló területeken. Ennek eszközei a következőek:

Fokozottan védett

29%

Országosan védett 35% Országosan nem védett, Natura 2000 Nem védett

Fakitermelés - a társaság az általa kezelt területeken 90%-ot meghaladó részarányban alkalmazza a természetes mageredetű erdőfelújítási módot. A tarvágással ellentétben ennél a módszernél csak akkor kerül végvágásra az idős erdőállomány, ha az állomány alatt, a saját magjából kikelő újulat (csemete) kellő számban és kellően megerősödve rendelkezésre áll. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy az adott területen őshonosnak számító erdőállományok genetikai változatossága megmaradjon, tovább gazdagodjon.

30%

11. ábra: Az Egererdő Zrt. által kezelt erdők megoszlása védettség szerint Eger 15km-es vonzáskörletében

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a megoszlás aránya Eger közigazgatási területén belül más képet mutat, hiszen az Eger külterületén levő valamennyi erdő vagy a nemzeti ökológiai hálózat része, vagy a természet védelméről szóló törvény 21 szerinti természeti területnek minősül. A leggyakoribb társulástípus a gyertyánoskocsánytalan tölgyes-cseres, a gyertyánoskocsánytalan tölgyes-bükkös, illetve a csereskocsánytalan tölgyes. Eger közigazgatási területén társulásalkotóként a molyhos tölgy is előfordul.

Folyamatos erdőborítás – az ezt biztosító erdőgazdálkodási módszerek (szálaló vágás, szálalás) technológiáinak kidolgozása, bevezetése és alkalmazása jelenleg több mint 5000 ha-on történik (ez a terület évről-évre növekszik); ezek révén javítható az erdőállományok korosztályösszetétele és szerkezete (szintezettsége) is. A folyamatos erdőborítás a talajerózió ellen is megfelelő védelmet jelent, így az erdészeti utaktól és műtárgyaktól eltekintve az erdőterületeket nem veszélyezteti komoly mértékben a heves esőzések kiváltotta erózió.

Az Eger közigazgatási területére eső erdők talajai: barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalaj), erubáz, földes váztalaj, kavicsos váztalaj, sziklás köves váztalaj, ranker talaj, Pszeudoglejes barna erdőtalaj, rendzina talaj. Az energetikailag hasznosítható, a tartalmasság sérülése nélkül kitermelhető erdészeti famennyiség az Eger középpontjától számított 15 km-es sugarú kör erdőiből: 130 903 t/év. Viszont az illetékes állami erdészeti hatóság feladata annak megállapítása a 10 évre szóló körzeti erdőtervben, hogy milyen mértékű haszonvételi (kitermelési) tevékenység folytatható az adott erdőterületeken. A biomassza-alapú 21

Elegyesség (fajgazdagság) megőrzése, javítása – ez az erdők védekező képességének és természetességi állapotát javítja. A folyamatban fontos szerepe van az erdei holt fának (elhalt faanyagnak) is, ezért a gazdálkodás során erre a szempontra is fokozott figyelmet fordítanak. 22

Eger MJV Településszerkezeti Terve

41

http://www.ipolyerdo.hu/002002005-erdeszeti_biomassza

Hagyásfák, hagyásfa csoportok (több hektár nagyságúak) visszahagyása – ezek a

Éghajlatvédelmi megközelítésből is rendkívül fontos szerepe van az erdőállománynak, mint a kibocsátott szén-dioxid természetes megkötőjének. A helyi természetvédelemmel foglalkozó (civil) szervezetek a folyamatos erdőborítottság biztosítását, a szálalást tartják követendő módszernek - különösen a védett területeken –, illetve kifogásolják az újratelepítésekre jellemző fajszegény, tájidegen fajokat is tartalmazó gyakorlatot.

fakitermeléssel érintett területeken ökológiai zöldfolyosóként működve biztosítják az erdő életközösségeinek zavartalan fennmaradását. A fenti módszerekkel biztosítható egyrészt az erdei mikroklimatikus viszonyok kiegyensúlyozottabbá tétele, valamint az erdők ellenálló képességének javítása is. Ami a gazdálkodás fenntarthatóságát illeti, a társaság az erdőben folyó munkákat középtávú (10 évre szóló) tervek, ún. körzeti erdőtervek alapján végzi, melyben a független állami erdőfelügyeleti hatóság rögzíti az erdőgazdálkodó kötelességeit (erdő felújítás, ápolás, nevelés, védelem, stb.) és haszonvételi lehetőségeit (fakitermelés). A tervszerű erdőgazdálkodás teljesülését (a tervben rögzítettek betartását) a hatóság évről-évre ellenőrzi.

Az igazgatóság érvei között szerepel, hogy az erdők állapota sok esetben nem is teszi lehetővé a fentebb felvázolt fenntartható gyakorlat bevezetését, ezért az üzemtervezések során egy átvezető üzemmód beállítására törekszenek az erdőtörvény által meghatározott mértékben. A nemzeti park szakemberei azt is hangsúlyozzák, hogy az átállás folyamatát nehezítik a gazdasági érdekek, pl. a tűzifa iránti kereslet növekedése vagy a kifejezetten erdészeti alapanyagokra épülő biomassza-erőművek igényei.

1.5.1. A Bükki Nemzeti Park erdőgazdálkodási tevékenysége

1.5.2. Problémák, konfliktusok, az éghajlatváltozás hatásai az erdőterületekre

A Bükki Nemzeti Park kezelésében álló természetvédelmi területnek csak töredékrésze esik Eger közigazgatási területére. Mindenesetre fontos elmondani, hogy az igazgatóság tájékoztatása szerint elsődleges cél a folyamatos erdőborítás és a tájidegen fajok őshonosra cserélése. A védett erdőterületeken egyébként a jogszabályi háttér lehetőséget biztosít arra, hogy az erdőgazdálkodás természetszerű módjai valósuljanak meg, így az igazgatóság törekszik ennek a napi gyakorlatban való érvényesítésére. A park szakembereinek véleménye szerint egy teljes hegység erdőgazdálkodási gyakorlatát csak hosszú távon lehet olyan irányba terelni, amely a klímavédelem és a folyamatos erdőborítás kritériumai melletti gazdálkodás megvalósulásához vezet. Ezt a célt szolgálja a nemzeti park zónarendszerének kidolgozása, amely nagykiterjedésű természeti övezetek létrehozását kívánja megvalósítani az ökológiai szempontból legértékesebb területeken. Más források részéről azonban többször megfogalmazott kritika, hogy a jelenlegi erdőművelés nem tartja szem előtt az erdő elsősorban közjóléti és természetvédelmi funkcióját. Felmerült annak a kérdése, hogy vajon a jelenlegi erdőművelési eszközök, pl. a helyenként tapasztalható tarvágás mennyire egyeztethetőek össze a természetvédelmi oltalom és a fenntarthatóság szempontrendszerével.

Az alábbi összefoglalás azokat a legfontosabb lehetséges vagy már realizálódott hatásokat tartalmazza, amelyek az Eger környéki erdei ökoszisztémákat veszélyeztetik. Az összegzés az Egererdő Erdészeti Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai véleményében közzétett tapasztalatokra épül. •

•

• •

• •

•

42

a szélsőséges időjárás (hirtelen érkező nagy csapadék, hosszan tartó szárazság) kedvezőtlenül érinti az ökoszisztémák életképességét; a csapadékhiány a vegetációs időszakban az állományok legyengülését, a kártékony rovarok elszaporodását eredményezheti (Pl. gyapjaspille, araszoló lepkék); gyakoribbak a széldöntések, széltörések; az erdei tűzesetek gyakorisága és intenzitása növekedhet (még ha többnyire emberi gondatlanságból fakadóan alakulnak is ki); az akácállomány (és egyéb özönfajok) könnyebben terjednek; a nagy intenzitású esőzések komoly károkat okoznak az erdei utakban és azok műtárgyaiban (hidak, átereszek, árok rendszerek, stb.); az éghajlatváltozás hatásait gyorsíthatják, illetve fokozhatják a gazdálkodási alapegységek megközelíthetősége miatt létrehozott

utak és nyiladékok, hiszen szegélyhatást, valamint fragmentációt okoznak az ökoszisztémákban.

A felsorolásban szerepelt a tűzesetek gyakorisága és intenzitása is. Ezzel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy az erdőtüzek döntő többségben emberi gondatlanságra vezethetőek vissza, ám a szárazodó éghajlat miatt a pusztítás mértéke jelentősebb lehet. A tüzek terjedése ellen tűzpászták felállításával lehet védekezni. Az Egerkörnyéki erdők kapcsán szerencsésnek mondható, hogy a fenyő, mint az egyik leggyúlékonyabb fafaj, nem fordul elő jellemző társulásalkotóként. Viszont a kialakuló erdőtüzek kedveznek az olyan invazív fajok terjedésének, mint az akác, amely a megváltozott termőhelyi adottságok révén könnyebben foglalja el az őshonos állományok helyét. Szerencsére elmondható, hogy Eger vonzáskörzetében az akácállomány nem jelentős, az Egererdő Erdészeti Zrt. a Mész-hegyen kezel nagyobb összefüggő akácost.

A társulásalkotó fajok tekintetében a változó éghajlat tetten érhető hatása a száradásos tölgypusztulás, amely az Eger környéki erdőkben is megjelent. Ez azért aggasztó, mert a tölgy a térség őshonos faja, és kérdéses, hogy a változások mellett mennyire maradhat életképes. A helyzet általános kezelése komoly kihívás elé állítja az erdészeti szakmát, hiszen a hatályos erdőtörvény értelmében az eddig őshonos fajok alkotta állományok állnak az erdőtervezés fókuszában, és a tervezés 100-150 évet felölelő periódusokra vonatkozik. A klímaváltozás egyfelől felboríthatja az erdészeti tervezést. Másfelől viszont, ha döntéshozói szinten a klímaváltozás várható hatásai alapján tervezik meg a jövőbeni állományokat, az teljes szerkezeti váltást feltételez, aminek komoly természetvédelmi és gazdasági (faipari) következményei vannak.

43

1.6. TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK

A védettség indoka és célja a terület jellegzetes tájképi és természeti adottságainak, a földtani és felszínalaktani természeti értékekeinek, karsztvízrendszerének, az erdők és gyepek növénytársulásainak, növény- és állatfajainak megőrzése, a területen található történelmi, kultúrtörténeti értékek megóvása. A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

“Az ENSZ nemzetközi tudóscsoportjának (IPCC) jelentése szerint a klímaváltozás természetes élővilágra, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa. Amíg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség. Rosszabb helyzettel Európában csak Belgium, a világon pedig a Dél23 Afrikai Köztársaság szembesül.”

Szőllőskei-erdő természetvédelmi terület A Szőlőskei-erdő természetvédelmi terület Eger külterületén fekszik. A védettség indoka és célja a Nagyeged-hegy északi oldalán lévő gyertyánostölgyes, illetve a déli oldalt borító cseres-tölgyes társulások természetes növény- és állatvilágának megőrzése, az UNESCO „Ember és Bioszféra” programjának részét képező Síkfőkúti Project elnevezésű kutatási terület zavartalanságának biztosítása. A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

A bioszféra sérülékenysége nem csupán a ritka, védett fajok miatt fontos. Az ún. bioszféraszolgáltatások elengedhetetlenek az emberi lét fenntartásához. Bioszféra szolgáltatás például a zöld növények biztosította oxigéndús légkör, a komposztálható hulladékok lebontása, a termőföld, az ivóvíz. A természetvédelmi oltalom e területek fennmaradását és épségét hivatott biztosítani. Eger város és környéke gazdag a természeti értékekben, ezt tükrözi a védett területek számossága is. Az egyes védett területek rövid jellemzésénél szereplő adatok a védelmet meghatározó rendeletek szövegéből származnak. 1.6.1.

Kőlyuktető Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület összterülete 135,92 ha, ebből 68,04 ha Eger, 67,88 ha pedig Andornaktálya közigazgatási területére esik. Az Eger déli határán fekvő terület védetté nyilvánításának célja a jelentős tájképi értékekkel rendelkező szőlőültetvény fenntartása, biztosítva ezzel a térségi borvidékekre jellemző fajták, valamint a szőlő fajtagyűjtemény génbanki funkciójának megőrzését is. A védett terület őrzése, fenntartása és bemutatása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság feladata.

Az önkormányzat feladatai és hatásköre

A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a helyi környezet- és természetvédelem. Ennek megfelelően fontos a helyi védelem alatt álló területek fenntartása, gondozása. Miután ezek részben a város területén találhatóak (pl. Érsekkert, botanikus kert, védett fák), védelmük különösen fontos, hiszen zöldfelületi elemek gyanánt fontos szerepet töltenek be a mikroklimatikus viszonyok javításában, a városi hősziget-hatás ellensúlyozásában – utóbbi a hőmérséklet növekedésével egyre inkább égető probléma.

1.6.3.

Nagyegedi növénytársulás A Nagyegedi növénytársulás kiterjedése közel 167 ha, és egyúttal Natura 2000 területnek is minősül. A védettség indoka és célja a „Nagyegedi növénytársulás” tekintetében az, hogy biztosítsa a természetvédelmi jelentőséggel bíró természetes és természetszerű élőhelyek, társulások védelmét; őrizze meg a védett és fokozottan védett fajok állományát, egyedszámát, populációik életképességét, őrizze meg a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos fajok tekintetében, és biztosítsa a terület további, természetvédelmi célú kutatását és fejlesztését.

1.6.2. Országos jelentőségű természetvédelmi területek Bükki Nemzeti Park Országos jelentőségű védett terület a települést északról szegélyező Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó erdőterület. 23

Helyi jelentőségű védett területek

Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia

44

Eger város védett fái – több mint 45 darab a város területén

A védett fák közül fontosnak tartjuk kiemelni azokat az egyedeket, amelyek a fajukra, fajtájukra jellemző tulajdonségok miatt fokozott figyelmed érdemelnek a fenntartók részéről. Ezekre a növényegyedekre fokozott veszélyt jelenthet a klímaváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárás. Az alábbi táblázat ismerteti azokat a fajokat, fajtákat, amelyek kiemelt odafigyelést igényelhetnek.,

A védettség indoka és célja „Eger város védett fái” esetében a helyi jelentőségű, kiemelkedő dendrológiai és esztétikai értéket képviselő fák, facsoportok megőrzése. A Diófakút utcai forrás a mellette álló diófával A helyi jelentőségű védettség típusa: természeti emlék.

8. Táblázat: természetvédelmi oltalom alatt álló érzékeny faegyedek (a növényélettani tulajdonságok forrása: Schmidt Gábor – Tóth Imre: Kertészeti dendrológia, 2005)

FAFAJ, -FAJTA Papíreperfa (Broussonetia papyrifera) Juharlevelű platán (Platanus acerifolia)

TULAJDONSÁGOK Védett, napos fekvést igényel, hajlamos a visszafagyásra Érzékeny fa, a városi körülményeket nem tűri jól

Simafenyő (Pinus strobus) Piramistölgy (Quercus robur ’Fastigiata’) Vadgesztenye (Aesculus hypocastanum)

páraigényes, mészérzékeny fa, a gyapjastetű károsítja fényigényes, kései fagyokra érzékeny a városi körülményeket nem tűri jól

Mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum)

páraigényes, mészérzékeny, fiatalon fagyérzékeny

Érsekkert

VÉDETT EGYEDEK HELYE Gárdonyi Géza Emlékmúzeum kertje Megyei Rendőr-kapitányság udvara, termálfürdő strandja, Érsekkert, Markhot Ferenc Korház-Rendelőintézet udvara Érseki Hivatal kertje Grúber urnatemető Heves Megyei Önkormányzat udvara, Szent János Továbbképző Központ udvara Kisfaludy u. 6.

Az egri Érseki Palota felső-kert, középső-kert és díszkert

A közel 12 hektáron elterülő Érsekkert városi közparkként funkcionál. Az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti terület rendeltetése: • mint kultúrpark és pihenőpark, biztosítsa a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére; • a városból kiszoruló fauna- és flóraelemek számára biztosítson valós és potenciális élőhelyet; • őrizze meg a kert azt a szerepét, melyet Eger városának növénytani, kultúrtörténeti, tájképi és az egészséges környezet biztosításának szempontjából jelent.

A védett terület Eger közigazgatási területén belül helyezkedik el 1,088 ha területen, és az Egri Főegyházmegye tulajdonát képezi. A védettség indoka és célja az egri Érseki Palota kertjeinek és védett fái, facsoportjai dendrológiai és esztétikai értékének megőrzése, a terület további természetvédelmi és kultúrtörténeti értékei fennmaradásának biztosítása. A védett természetvédelmi területek megóvását, őrzését, fenntartását (természetvédelmi kezelését) az Egri Főegyházmegye látja el és gondoskodik a kezelés anyagi feltételeiről. Mész-hegy – Nyerges-tető

A védett természeti értékek őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását (összefoglalóan természetvédelmi kezelését) a Polgármesteri Hivatal látja el.

A . helyi jelentőségű természeti terület kiterjedése 146,64 ha, rendeltetése pedig az alábbiakban olvasható: • az utókor számára őrizze meg a táj nagy részben fennmaradt eredeti arculatát; • tartsa fenn a tudományos szempontból is egyedülálló riolittufa-vonulatok 45

•

•

természeti értékeit, különös tekintettel a területen található kaptárkövekre; a védett terület biztosítsa a területére eső molyhos-tölgyes erdő, az ősgyepszigetek és a tájra jellemző hagyományos mezőgazdasági kultúrák fennmaradását; legyen a szakirányú tudományos kutatás, illetve oktatás bázisa.

1.6.4.

Ex lege védelem – Barlangok

Ex lege védelem alatt állnak au alábbi, Eger közigazgatási területére eső barlangok: Berva-barlang Bervai Vasút-barlang Berva-oldai 1. és 2. számú barlang Berva-tetői-barlang Dobó bástya 1., 2. és 3. számú ürege Jegec-barlang Kisegedi-barlang Kisegedi Gömbfülkés-barlang Remete-barlang

A Mész-hegy–Nyerges-tető területén található a korábban megyei határozattal védetté nyilvánított kaptárkövek egy része is. Eszterházy Károly Főiskola botanikus kertje

1.6.5.

A védett terület Eger közigazgatási határán belül, a belterülettel érintkező „Almagyar-tetőn” helyezkedik el. A védettség indokai és céljai a helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület tekintetében az alábbiak: • a kialakult lágyszárú- és fás növénygyűjtemény megőrzése, fejlesztése, bővítése; • a biológiai sokféleség megőrzése (génmegőrzés, ex situ védelem); • oktatási alapfeladatokhoz és kutatásokhoz megfigyelő- és bemutatóhely biztosítása; • az érdeklődők számára ismeretszerzési lehetőség biztosítása.

Nem védett területek természeti értékei

A település határában meghatározó jellegzetes megjelenésével a hegylábperemi pusztafüves lejtő, a sajmeggyes-cserszömölcés karsztbokorerdő, a melegkedvelő tölgyes, a mészkősziklagyep, a cseres-tölgyes erdő, gazdag növény, madár és gerinctelen állományával, valamint a bükkaljai riolittufa terület különleges kaptárköveivel.

A védett természetvédelmi terület megóvását, őrzését, fenntartását (természetvédelmi kezelését) az Eszterházy Károly Főiskola látja el és gondoskodik a kezelés anyagi feltételeiről.

46

12. ábra: Eger védett területei

47

13. ábra: A Nemzeti Ökológiai Hálózat egri területei

48

1.7. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

egészében zöldfelület borította. Eredeti állapotát feltehetőleg az erdőterületek túlsúlya jellemezte, domb-hegyvidéki lomboserdőkkel, patakmenti (éger)ligeterdőkkel és égeres mocsárerdőkkel. A terep- és vízviszonyoktól függően ezt dombvidéki gyepek, sík rétek, rétlápok színezték. A völgyfenék patakmedre felső- és középfolyás jellegű, változó. Az államalapítás után a termelési mód változásával először a tájhasználat módosul: a legeltetést felváltó földművelés elterjedése szükségessé teszi az erdőirtást, gyeptörést. Kultúrtáj – szántó, szőlő, kert – kerül a természeti terület helyére, azonban még ez is zöldfelület. A vár- és városépítés faigénye további folyamatos erdőirtást indukált. A város építési területigénye a megművelt területek, zöldfelület megszüntetésével jár. A beépítés miatt kivont területeken a zöldfelületek átalakulva maradnak fenn (telkek kertjei) vagy a rekreációs, ökológiai, 25 esztétikai igények miatt újak létesülnek.

A települési zöldfelületi rendszert a zöldfelületi létesítmények, kertek és parkok, valamint az ezeket kiegészítő és hálózatba rendező zöldfolyosók, az útfásítások és a vízfolyások menti növényzet alkotja. A települési zöldterületek (közkertek, játszóterek, parkok) rekreációs, sport-, társadalmi és kulturális funkcióik mellett az éghajlatváltozás helyi városi klimatikus hatásainak befolyásolása miatt is lényeges elemei a városszerkezetnek. 1.7.1.

A zöldfelületek jelentősége

Mitigáció szempontjából a zöldterületek fás állományai a levegőminőség javításán túl a helyben keletkező szén-dioxid megkötése révén töltenek be fontos szerepet. Adaptáció szempontjából a települési zöldterületek az éghajlatváltozással egyre erőteljesebben jelentkező városi hősziget-hatás intenzitásának csökkentése miatt lényegesek. Kiterjedésüktől függő mértékben képesek alakítani környezetük mikro- és mezoklímáját. Jól szemlélteti a zöldterületek jelentőségét a városi hősziget-hatás csökkentésében a budapesti Margitsziget példája. Egy vonatkozó tanulmány 24 szerint, amíg a nyári időszakban a szigettel szemközt lévő Újlipótváros nagyvárosias lakóterületén 33-36 °C-ot mértek, addig a Margitsziget zöldfelületei 18,5-24 °C-ra mérsékelték a helyi hőmérsékleti értékeket. Továbbá a zöldfelületi elemek a heves esőzések alkalmával sokkalta nagyobb mennyiségű csapadékot képesek elnyelni, mint a burkolt felületek, ezáltal csökkentik azt a csapadékmennyiséget, amely rendszeresen gondokat és károkat okoz Egerben az elvezető hálózat és az Eger-patak korlátozott befogadóképessége miatt.

Eger városa számos kedvező zöldfelületi adottsággal rendelkezik (átszellőző folyosók, értékes zöldfelületi elemek, kedvező zöldfelületi borítottság, jelentős számú intézménykert), viszont számolni kell az olyan jellegű problémákkal is, mint a biológiailag aktív felületek egyenlőtlen eloszlása, a zöldfelületek intenzitásának területi különbségei (lásd 14. ábra). Egerben a használati értékkel bíró zöldfelületek városi viszonylatban és lakóterületi szinten egyaránt kevésnek bizonyulnak. A meglévő sűrű beépítésű lakóterületeken új zöldterületek kialakítására korlátozott a lehetőség, ellenben az új lakóterületek létesítése esetén bővebbek a rendelkezésre álló eszközök.

Az éghajlatváltozás hatásait az ellenkező irányból is szükséges megközelíteni. A változó klimatikus viszonyokra egyes fajok, fajták érzékenyen reagálhatnak (különösen egyes díszfajták), illetve a szélsőséges időjárási helyzetek is kárt tehetnek a növényzetben (pl. viharkárok). 1.7.2.

A zöldfelületi rendszer jellemzői

Eger mai közigazgatási területe a városfejlődést megelőzően természeti terület volt, teljes 25 24

Jombach Sándor , BCE Tájépítészeti Kar: A zöldfelület

http://www.vati.hu/files/sharedUploads/docs/FVR/fvr_2008_1 .pdf

intenzitás és a városi hősziget… PhD dolgozat 2007.

49

14. ábra: Eger belterületének zöldfelületi elemei

50

Eger Településszerkezeti Terve a zöldfelületi rendszer fejlesztésére olyan településrendezési eszközöket ír elő, mint a hiányzó zöldterületek pótlása, új zöldterületi elemek helyének kijelölése a zöldfelületi rendszer folytonosságát biztosító szerkezeti elemek lehatárolása. Továbbá a településszerkezeti terv követelményei közé tartozik, hogy azokon a tervezett lakóterületeken, ahol zöldterület nem került kijelölésre, a terület beépülését megelőzően készítendő szabályozási tervben kell a szükséges zöldterület helyét kijelölni. Ennek a mérete a fejlesztéssel érintett terület minimum 10%-a.

közlekedésfejlesztések, a sétány és a kerékpárút nyomvonalának a mederhez igazodó kijelölése is a közhasználatúság szempontja alapján történt. A patak menti területek nem közterületi szakaszain a településrendezés egyéb eszközei (kötelezően megtartandó növényzet, kötelező növénytelepítés, az építési lehetőségek korlátozása stb.) hivatottak a zöldfelületi sáv folytonosságát biztosítani. A települési zöldterületek becsült összterülete kb. 155 ha (ami a belterület 11%-a, nem számítva a lakókerteket. ). Ebből a parkfenntartási nyilvántartásban szereplő, közparkként vagy közterületként funkcionáló egyéb zöldfelületi elem összterülete 115,04 ha, amely 230 különböző zöldfelületi elemet jelent. E zöldfelületi elemek felszínborítottsága kapcsán elmondható, hogy közel 80%-ukat gyep, 6%-ukat évelő és egynyári kiültetés, rózsa és cserje fedi, míg a burkolt felületek aránya mindössze 14%.

A település zöldfelületi rendszerének fő vázát az Eger-patak és környezete képezi. A településszerkezeti terv szerint a zöldfelületfejlesztés kiemelt célja e zöldfelületi elem hangsúlyosabbá, sokoldalúbbá tételének elősegítése, ezért a vízfolyás mentén a meglévő közhasználatú zöldfelületek zöldterületként kerültek lehatárolásra, illetve újabb zöldfelületi hasznosítású közterületeket is jelöltek ki. A

14,05%

Gyep

5,41% 0,3 1%

Egynyári

0,25%

Évelő Rózsa

0,04%

Cserje

79,93 %

Burkolt felület

15. ábra: A parkfenntartási nyilvántartásban szereplő zöldfelületi elemek felszínborítottsága (forrás: önkormányzati adatszolgáltatás)

A parkfenntartási nyilvántartás mellett az önkormányzat rendelkezik zöldterületi vagyonkataszterrel is, amely sokkal több zöldfelületi elemet tartalmaz (600 db zöldfelületi elem – közpark, közkert stb. –, illetve négy temető). A kataszter saját becslése alapján a zöldterületek minőségi állaga átlagosan 70%osnak mondható (az adatszolgáltatás azonban hiányos).

A zöldterületi vagyonkataszter az alábbi adatokat tartalmazza továbbá (a kitöltöttség nem 100%os): • név, cím, helyrajzi szám • zöldterület jellege (közkert, közpark, pihenésre, szórakozásra, testedzésre szolgáló terület) • játszóterek száma

51

•

• • • • •

A város további jelentős kiterjedésű területei közé tartoznak a lakótelepek zöldfelületei, pl. Bervai lakótelep (2,5 ha), Kallómalom utcai és Vallon utcai társasházak (kb. 5 ha), Csákány úti lakótelep (kb. 1,3 ha), Egészségház úti lakótelep (kb. 1,2 ha). Meg kell említeni továbbá a Donát utcai csapadékvíztározót (4,5 ha), illetve magának az Eger-pataknak a medrét, mint a város központi zöldfelületi tengelyét (összesen közel 4 ha.)

közpark esetén területi adatok a következők szerint – virágos, füves/cserjés, kerti burkolatú, egyéb terület gondozott/gondozatlan terület nagysága szilárd burkolat, lépcső, támfal, medence, homokozó (szám vagy terület) öntözőhálózat megléte könyv szerinti érték, becsült érték állagmutató

Ugyan az önkormányzati nyilvántartásban a fenti formában nem szerepelnek, de mindenképpen meg kell említeni a lakóházakhoz és egyéb intézményekhez tartozó kerteket is, hiszen a közhasználatra tervezett zöldterületek mellett az intézményi- és lakókertek összessége is igen jelentős kiterjedésű, és jelentősek a mikroklimatikus hatásai.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy Eger MJV önkormányzata helyi rendeleten keresztül szabályozza a városi zöldfelületeket érintő 26 kérdéseket. Ebben a rendeletben részletezik többek között a zöldterületek, zöldfelületek létesítését, rendeltetésszerű használatát és védelmét szolgáló szabályokat, a fakivágás eljárásrendjét, a közhasználatú zöldterületek öt fenntartási kategóriájának definícióját, illetve a lakosság feladatait. Ez utóbbi kapcsán elmondható, hogy a lakó felelős az ingatlana melletti zöldsáv úttestig terjedő területére kiültetett növényzet sajátosságának megfelelő fenntartásért (metszés, alakítás, nyesés), a füves terület szükség szerinti kaszálásáért, a terület gyommentesítéséért (különös tekintettel a pollenallergiát okozó növényekre). 1.7.3.

A városi zöldterületek fenntartási feladatait az önkormányzat megbízásából a Városgondozás Eger Kft. végzi. A parkfenntartási nyilvántartás szerint a gondozott területek öt fenntartási kategóriába esnek. A zöldfelületek öntözéséhez ivóvizet használnak. Zöldhulladék összmennyisége: kb. 3060 t/év (ebből a fű és gallyak komposztálásra kerülnek).

Jelentősebb zöldfelületi elemek

A legnagyobb kiterjedésű közhasználatú zöldterület a város közepén fekvő Érsekkert a maga kb. 9,6 ha területével. A park 1994 óta helyi természetvédelmi oltalom alatt áll. A Klapka György és a Hadnagy utcák határolta terület keleti oldalán folyik az Eger patak, illetve szintén a keleti oldalon található a strandfürdő. A kert északi részén egy koncertek, kulturális rendezvények helyszínül szolgáló pavilon található, amely az egri lakosság szórakozóhelye. Az Érsekkert a francia parképítészet hagyományait őrzi, ligetes-fás növényállománya remek lehetőséget kínál a pihenésre.

26

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 15/1999.(V.19.) rendelete a városi zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és létesítéséről. Módosította: 29/2001. (VII.13.) sz. rendelet, 16/2005. (IV.29.) sz. rendelet, 24/2011. (V.27.) sz. rendelet)

52

1.8.

DEMOGRÁFIA

1.8.1.

A népességszám alakulása

A korcsoportok városrészenkénti arányát vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb 0-14 korú gyermek az északi és keleti városrészben található. Az idősek (60 év felettiek) aránya a belvárosban a legmagasabb, az itt lakók közül minden negyedik tartozik e korcsoportba. A 60 év felettiek legkisebb számban az északi városrészben képviseltetik magukat. A 15-60 év közötti korosztály nagyjából hasonló arányban fordul elő mindegyik városrészben (62-69%).

Eger jelenlegi lakosságának száma 2011-es KSH adatok alapján 56 530 fő. Az alábbi ábrán látható, hogy Eger lakosságának a száma a 90-es évek elejétől kezdve csökkenő tendenciát mutat, és 1994-ben csökkent 60 ezer fő alá. A csökkenés fő oka az elvándorlás, illetve a természetes fogyás. Az elvándorlás fő célterülete Pest és Heves megye egyéb városai.

18. ábra: Eger városrészeinek állandó lakosságának korcsoportonkénti aránya

Eger népességszám ának alakulása 1978-2011 között

100% 90%

70 000 68 000

80%

66 000 70%

lakosszám

64 000 62 000

60%

60-

60 000

15-59

50%

58 000

0-14

56 000

40%

54 000 30%

52 000 50 000 10

08

20

06

20

04

20

02

20

00

20

98

20

96

19

19

92

94

19

90

19

88

19

86

19

19

82

84

19

19

78 19

19

80

20% 10%

év

0% Belváros

16. ábra: Eger népességszámának alakulása 1978-2011 között

1.8.2.

A lakosság korösszetétele

1.8.3.

17. ábra: Eger korfája (2009)

60-70

50-60 Nők

41-50

Férfiak Nőtöbblet

31-40

Kelet

Észak

Dél

Álláskeresők

Az egri kistérségben az álláskeresők száma 1992ben volt a legmagasabb, onnan viszont folyamatosan csökkent 2001-ig. Néhány év stagnálás után lassan emelkedni kezdett a számuk, majd 2006-tól ez az emelkedés 27 felgyorsult. A gazdasági világválság éveiben a nyilvántartott álláskeresők száma megközelítette a 90-es évek elejei értéket.

Nőtöbblet

70 felett

Nyugat

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Borsod-AbaújZemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, http://emrmk.afsz.hu

Férfitöbblet

21-30

11-20 Férfitöbblet 0-10 6000

4000

2000

0

2000

4000

A KSH adatai alapján 2010. december 20-án a nyilvántartott egri álláskeresők száma összesen 2511 volt. Ez több mint 300 fővel kevesebb az előző év decemberi adatoknál. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2012-es adatai alapján elmondható, hogy az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2010ben 13,3%, 2011-ben 12,7% volt, ami az országos átlagnál (14,6%) kisebb. A munkanélküliek nem szerinti megoszlása kiegyenlítettséget mutat, hiszen ebből a 2511 regisztrált álláskeresőből 1266 fő férfi, míg a 1245 nő volt. Elgondolkodtató azonban az a tény, hogy a munkanélküliek több mint fele (1296 fő) 180 napon túli, valamivel

6000

Fő

Eger lakosainak korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a népesség fiatalabb korosztályai kisebb arányt képviselnek, mint a középkorú népesség. A legnépesebb korosztály a 31-40 éveseké. A nemi összetételt tekintve a korfa erősen aszimmetrikus. Míg a fiatal és középkorú lakosságot nézve a nemek egyensúlyban vannak, addig az idősödő korosztályokban fokozódó nőtöbblet jelenik meg. Ez a férfiak rövidebb várható élettartamával magyarázható. Az éghajlatváltozás szempontjából a legfiatalabb és a legidősebb korosztály egészségi állapotára kell kiemelt figyelemmel lennünk. Eger öregedő korfáját tekintve az idős réteg a jövőben várhatóan növekedni fog.

27

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, http://emrmk.afsz.hu

53

kevesebb, mint egyharmada (670 fő) pedig egy éven túli nyilvántartott volt. Szintén kiemelendő adat, hogy jóval magasabb a fizikai foglalkozású

álláskeresőknek a száma (1743), mint a szellemi foglalkozásúaké (768).

8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 19 90 .

19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 91 97 93 92 94 96 95 98 99 00 02 03 04 01 06 05 07 08 09 10 .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d .d de ec e e e e e e e e e e e e e e e e e e e ce c ce ce ce ce ce ce ce ce c c c c c c c c c em e e em em em em em em em em cem m m m m m m m m m m m be be be be be be be be be be be be b b b b b b b b b er er er er er er er er er r r r r r r r r r r r r

Nyílvántartott álláskeresők

19. ábra: a nyilvántartott álláskeresők számának alakulása az egri kistérségben

54

1.9.

GAZDASÁG

Az éghajlatváltozás ésszerű kezelésének főbb akcióterületei, mint a megelőzés, alkalmazkodás és az ismeretbővítés mind tartalmaznak olyan lépéseket, amelyek élénkíthetik a helyi gazdaságot, de legalábbis zéró társadalmi költségűek. Az alkalmazkodás keretében megvalósított energiahatékonysági megoldások (mint például az épületek szigetelése, energiahatékony háztartási gépek alkalmazása) élénkíthetik a gazdaságot a munkahelyteremtésen, keresletnövelésen keresztül. Természetesen, mint minden klímastratégiai döntés esetében, itt is figyelembe kell venni a komplex hatásokat (ökológiai, társadalmi, gazdasági) és azok eredőjét kell a fenntarthatósági szempontoknak alárendelni. Továbbá mindenképpen szem előtt kell tartani a gondos előkészítést nélkülöző intézkedések végrehajtásában rejlő gazdasági kockázatot, illetve a mérleg másik nyelvén a kései 28 beavatkozás kedvezőtlen hatásait. A gazdaság leginkább klímaérzékeny szektorával, a városi energiaellátással a stratégia több szempontból is foglalkozik: energiafogyasztási, -ellátási és hatékonysági problémákkal. 1.9.1.

350000

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)

300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

20. ábra: Vendégéjszakák száma Egerben a kereskedelmi szálláshelyeken 2000-2010 között (forrás: KSH T-STAR adatbázis)

Az Eger közigazgatási területén működő külföldi tulajdonú vállalkozások szerepe az egri gazdaság regionális versenyképességében igen meghatározó, a válság alatti teherbírás is nagyrészt ezeknek köszönhető. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított gazdasági ranglista 50 – hozzáadott érték alapján - legsikeresebb vállalkozása közül 15 Egerben működik, és ezek egyharmada külföldi tulajdonú. E vállalkozások 2011-ben összesen több mint 74 900 MFt nettó árbevételre tettek szert, amelyből körülbelül 77% (57 810 MFt) volt export. E vállalkozások összesen több mint 2 600 főt foglalkoztatnak, és 2011-ben összesen több mint 3 111 MFt összeget költöttek beruházásokra (lásd melléklet).

Eger gazdasági helyzete

Eger gazdaságában a 2008-as válság főként a kereskedelem és a turizmus területén hozott magával számottevő recessziót, az ipari tevékenységek és a város bevételeit illetően már kevésbé volt érezhető, és a bevételcsökkenés folyamata hamar újra megfordult, amint az az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi iparűzési adó bevételeinek alakulásából és a helyi székhelyű vállalkozások gazdálkodási adataiból is kimutatható. Egyes ágazatok, mint például a gépjármű-kereskedelem korábbi virágzása nem állt helyre, a hitelválság több autókereskedést 29 csődbe taszított. Az Egerben töltött vendégéjszakák száma 2008-hoz képest 2009-re majdnem 12%-kal esett vissza, 2010-re pedig minimálisan tovább csökkent, viszont a 2003-as mélyponthoz képest még mindig körülbelül 30%kal több volt a látogatók által a városban töltött éjszakák száma 2010-ben.

2010-ben az Egerben regisztrált vállalkozások 77%-a a szolgáltatási, 13%-a a mezőgazdasági, illetve 10%-a az ipari szektorban működött. Egerben a primer szektor a munkavállalók közel 30%-át, a szekunder és tercier szektorok pedig a 30 70%-át foglalkoztatják. A második két szektorban foglalkoztatottak 23,21%-a a feldolgozóiparban tevékenykedik, 41,21%-a pedig valamilyen oktatási, humán-egészségügyi, szociális ellátási vagy közigazgatási tevékenységet végez. Az ipari és szolgáltatási szektorban dolgozók havi nettó átlagkeresete 2010-ben, Egerben 133 070 Ft volt, a legmagasabb a pénzügyi, biztosítási ágazatban (209 589 Ft), a legalacsonyabb pedig az „egyéb szolgáltatás” ágazatban (69 033 Ft).

28

30

Szlávik János: A klímastratégia gazdasági kérdései; „Klíma21” Füzetek 2008. 52. szám 29 Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatszolgáltatás, 2012., Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek® információs rendszer, 2012.06.20.

55

Teljes m unkaidőben foglalkoztatottak m egoszlása gazdasági ág szerint Egerben a szekunder és tercier szektorokban, 2010 Feldolgozóipar Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1%

2%

0%

Oktatás

0%

2% 1%

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

2%

Kereskedelem, gépjárműjavítás

3%

25% Szállítás, raktározás

4%

Építőipar 4%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

5%

Művészet, szórakoztatás, szabadidő Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szenny.mentesítés 8%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 15%

Villamosenergia-, gázellátás Információ, kommunikáció Egyéb szolgáltatás

13% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 15%

21. ábra: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak megoszlása gazdasági ág szerint Egerben a szekunder és tercier szektorokban, 2010 (forrás: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatszolgáltatás, 2012)

Az egri térség szakiskolai kínálata a 2010/2011-es tanévben leginkább a vendéglátás, idegenforgalom (19%), kereskedelem és marketing (14%), illetve közel azonos arányban (89%) a gépészet, művészet, kommunikáció, egészségügy, szociális ellátás, mezőgazdaság, és a közgazdaság, ügyvitel területeire fókuszál.

környezetbarát technológiák illetve általános szervezetfejlesztési elemek, továbbá környezeti irányítási rendszerek bevezetését célozták. NFT projektek támogatási összegének megoszlása operatív program szerint Egerben 171 420 693 Ft

2 298 785 862 Ft

1.9.2.

1 946 679 468 Ft

Pályázati helyzetkép

AVOP GVOP

A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) keretében Eger 139 sikeres pályázatot nyújtott be, ebből 18-at a helyi önkormányzat. A megítélt támogatások összege a megyei jogú városban az NFT keretében összesen 8 570 470 249 Ft volt (az Egri kistérségre vonatkozó támogatási összeg közel 79%-a), melynek több mint 51%-át az önkormányzati pályázatokra ítélték oda. A támogatások legnagyobb része (40%, közel 3 450 MFt) a Humán Erőforrás Operatív Program céljait szolgálta, főként képzési és munkaerő-piaci programok finanszírozásával. A támogatott pályázatok száma alapján a legtöbb sikeres pályázatot produkáló program jellegéből adódóan a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Program volt, ahova Egerben 69 sikeres pályázatot adtak be, az összes egri támogatás 22,7%-a értékében (közel 1 950 MFt). Ezek leginkább a technológiakorszerűsítést,

HEFOP KIOP ROP

703 385 000 Ft

3 450 199 226 Ft

22. ábra: A Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) keretében odaítélt támogatási összeg megoszlása operatív programok szerint Egerben (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek® információs rendszer, 2012.06.20.)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) keretében a stratégia készítésének időpontjáig Egerben több mint 41 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda négyszáz sikeres pályázat finanszírozására, melyből idáig 368-at erősítettek meg szerződéssel. Az összes egri támogatási összegből az önkormányzati pályázatok 30%-ot 56

tesznek ki, tehát az önkormányzat pályázási aránya kisebb, mint az NFT során tapasztalt. Támogatási összeg szerint Egerben a megítélt támogatások 30,78%-a az Észak-Magyarországi Operatív Program, illetve közel ugyanannyi (30,42%) a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretéből került ki. 5 773 MFt támogatást ítéltek meg (14%) eddig a Környezet és Energia OP területén Egerben, míg az előző időszakban a Környezet és Infrastruktúra OP pályázatainak támogatási összegből való részesedése a megyei jogú városban mindössze 8,21% volt. Az ÉMOP keretében a legtöbb sikeres pályázat infrastruktúra-, telephely- és technológiafejlesztést tartalmaz, illetve turisztikai szolgáltatások fejlesztését célozza meg. A TIOP esetében előtérbe kerülnek a közművelődési, közszolgáltatási, oktatási infrastruktúrafejlesztést célzó projektek.

1.9.3.

Önkormányzati mérleg

Eger város önkormányzata 2006-2010 közötti gazdálkodását stabil pénzügyi folyamatok jellemezték a kedvezőtlen külső körülmények ellenére a fent említett okok, pl. stabil adóbevételek és a központi támogatások miatt. A helyi adóbevételek az önkormányzat összes saját bevételeinek körülbelül 60%-át teszik ki, rendelkezésre álló forrásainak pedig majdnem 15%-át képezik. A helyi adóbevételek közül a legnagyobb bevételt a helyi iparűzési adó (HIPA) jelenti, ami közel 87%-át teszi ki az összes önkormányzati adóbevételnek. A HIPA bevételek összege 2011-ben 2 659 758 523 Ft volt. Az önkormányzati adóbevételek válság alatti visszaesése kicsit több mint 6%-os volt, viszont 2011-re a bevétel már 5%-al felülmúlta a 2008-as összeget (3,912 Mrd Ft-ra emelkedett).

ÚMFT projektek támogatási összegének megoszlása operatív program szerint Egerben

12 381 790 356 Ft

12 528 125 068 Ft ÉMOP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP

4 393 012 361 Ft

4 591 145 071 Ft

1 040 375 000 Ft

5 773 495 538 Ft

23. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (20072013) keretében odaítélt támogatási összeg megoszlása operatív programok szerint Egerben (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek® információs rendszer, 2012.06.20.)

Eger Önkormányzata legfontosabb bevételeinek alakulása 2001 és 2010 között 7 000 6 000

Az önkormányzat saját folyó bevételei

millió Ft

5 000

SZJA gépjárműadó

4 000

iparűzési adó

3 000

idegenforgalmi adó 2 000 Állami hozzájárulások és támogatások

1 000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

24. ábra: Eger Önkormányzatának legfontosabb bevételei 2001-2010 között (forrás: KSH, T-STAR adatbázis)

57

2006-ban 22 önálló és 23 részben önálló intézménye volt az önkormányzatnak, mely 2010re 2 önállóan működő és gazdálkodó és 32 önállóan működő költségvetési szervre változott. Eger adottságai, fejlesztési programja az épített vonzerőkön alapuló városlátogató, kulturális turizmust, a konferencia -és üzleti turizmust, a vízhez kötődő egészségturizmust (gyógy, wellness), valamint a bor- és gasztronómiai turizmust jelöli ki, de mindezen belül a kulturális turizmus tölt be kiemelkedő szerepet a város idegenforgalmában. A város a településtisztasággal, városüzemeltetéssel összefüggésben jelentkező feladatokat 2005. évtől a 100%-os önkormányzati tulajdonú Városgondozás Kft-n keresztül látja el, folyamatosan törekedve a szolgáltatás színvonalának évről évre való fenntartására. Az ivóvíz-szolgáltatást, szennyvízelvezetést és tisztítást a Heves Megyei Vízmű Zrt-vel, a közvilágítást az ÉMÁSZ Nyrt-vel, illetve az ÉMÁSZ Hálózati Kft-vel kötött megállapodásokkal oldja meg az Önkormányzat. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 20072013-as időszakra meghatározott gazdasági 31 programjának céljai :

• 2. Humán erőforrás fejlesztése, tartalmi kiaknázása • Intézmények infrastrukturális és szakmai fejlesztése, szervezeti átalakítása 3. Életminőség javítása – az élhető városért • Lakhatás és élhetőség fejlesztése (szociális-egészségügyi program, ifjúság, sport-szabadidő, partnerkapcsolatok) • Környezeti kultúra fejlesztése (környezetvédelem, víz- és hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság, zaj- és rezgés elleni védelem) • Zöldfelület-fejlesztés; virágosítás, fásítás, parkosítás 4. Önkormányzati feladatellátás ill. feltételrendszer fenntartható fejlesztése • Ügyfélbarát közigazgatás (komplex eközigazgatási projekt) • Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodási egyensúlyának megőrzése o Pénzügyi gazdálkodás programja: működőképesség biztosítása, adópolitika, pályázatok, egységes adatszolgáltató rendszer, kötelező és önként vállalt feladatok összhangja o Az önkormányzat vagyongazdálkodási programja: nem lakáscélú ingatlanok, lakásgazdálkodás, intézményi vagyon, társaságok • A helyi önkormányzati feladatok kistérségi szintű ellátásának lehetőségei

1. Gazdasági kapacitás megerősítése, fokozása • Gazdasági infrastruktúra fejlesztése (iparfejlesztés, közlekedés, közműfejlesztés) • Idegenforgalom fejlesztése (kulturális és turisztikai projektek) • Befektetések ösztönzése

31

Eger Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2008.

58

1.10. TURIZMUS

turisták parkolásának biztosítására. Az új parkolók kialakítását, illetve parkolóházak építését tovább nehezíti a város alatt elhelyezkedő pincerendszer is. A levegőt tovább szennyezik a turistacsoportokat szállító autóbuszok is, amelyek autóbuszterminál hiányában többnyire a belvárosban parkolnak.

Eger Észak-Magyarország idegenforgalmi központja, az egyik leglátogatottabb üdülőterület Magyarországon. A várost kedvező területi elhelyezkedése, épített történelmi örökségei, a gyógyvíz és bor tette méltán népszerűvé belföldön és külföldön egyaránt. Ennek megfelelően a turizmus a város gazdaságának egyik húzóágazata. 2010-ben Eger a belföldiek által leglátogatottabb magyarországi városok listáján a kilencedik helyet érte el 210 ezer vendégéjszakával. 1.10.1.

1.10.2. Természetjárás Eger szűkebb és tágabb értelemben vett térsége a Mátra és a Bükk páratlan természeti kincseinek köszönhetően igen népszerű kirándulóhely, számos érdeklődésre számot tartó természeti kincs és nevezetesség várja a természet szerelmeseit (pl. Pajdos kaptárkövek, sziklafülkék, az Egerből induló szomolyai kőút, a Nyerges sziklavonulata és kaptárkővidéke). A Bükkbe irányuló turizmusnak Miskolc és Eger a két fő központja. A látogatók számára vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre: éves szinten mintegy 1,5 millió fő keresi fel a hegységet. Felmérések szerint az egyidejű idegenforgalmi létszám 74%-a egynapos kiránduló, és csak 26% a vendégéjszakát töltők aránya. A hétvégi kirándulóforgalom értékei még nagyobb eltéréseket mutatnak (a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság információi alapján).

Kultúrturizmus

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Idegenforgalmi és Kulturális Irodája az országban az elsők között töltötte meg kulturális tartalommal az épített örökségeket, mára már nemzetközi hírű rendezvényekkel büszkélkedhet a város. A kulturális - turisztikai rendezvények nagyobb hányada a nyári hónapokban kerül megrendezésre, többnyire a történelmi belvárosban, az egri várban, a Dobó téren és a Líceum épületében. A tervezett Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont révén pedig újabb turisztikai helyszínnel gazdagodik a város.

A nemzeti park igazgatósága szerint a látogatók mozgásáról ugyan nem készült felmérés, viszont az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján jól becsülhető. A nemzeti park területére közúton hat helyen, továbbá kilenc engedélyköteles, szilárd burkolatú, erdészeti kezelésű úton (többek között Eger - Berva-völgy) lehet gépjárművel belépni. Jelzett turistaúton 59 belépési ponton érkeznek a látogatók. A fővárosból és a nyugati országrészből érkező turisták is jellemzően Egeren keresztül lépnek be a nemzeti park területére. Becslések szerint a nemzeti park látogatóinak 40%-a érkezik innen. Másik részük Szarvaskőn és Bélapátfalván keresztül halad Szilvásvárad felé, s lép be a nemzeti park területére a fenti településeken, döntően Szilvásváradon.

Jól látható, hogy szezontól és az adott rendezvény vonzerejétől függően a különféle jellegű rendezvények látogatottsága eltérő (a szezonális rendezvények látogatottsága a melléklet 5.5.1. alfejezetében található), de a Bikavér ünnep és a Történelmi vigaszságok népszerűsége egyből szembeötlő. Dicséretes kezdeményezés, hogy pl. az utóbbi rendezvény kapcsán már a szélsőséges időjárási körülményekre való tudatos felkészülés szempontja is megjelent, pl. kánikula idején párakapukat állítottak fel, illetve fontos szerep jutott a rugalmas szervezésnek és tájékoztatásnak (pl. viharjelzés következtében a standolók informálása, a rendezvény lerövidítése). Az utóbbi években jelentős mértékben erősödött a gépkocsival, autóbusszal érkezők száma. Ez részben azzal is indokolható, hogy Budapest és Eger között átszállás nélküli vonatjáratok csak kétóránként indulnak, a füzesabonyi átszállás pedig megnehezíti az utazást. Az város utcáin megnövekedett gépkocsiforgalom a levegő tisztaságát jelentősen rontja, valamint az utak aszfaltburkolatát is gyengíti. A város területi elhelyezkedése, a műemléképületek sokasága, a belváros történelmi hangulatú, szűk utcái kevésnek bizonyulnak a gépkocsival érkező

A területen megjelenő látogatók elsősorban néhány „turisztikai vonzerő környékére koncentrálódnak, ahol jelentős hatást fejtenek ki környezetükre. A taposási kár és talajerózió az egyik fő hatás (ennek következtében a nemzeti park pl. idényszerűen korlátozni kényszerült a Tarkő-Peskő útvonalon a természeti értékekben gazdag sziklák tetején a turistaforgalmat). Az utóbbi évtizedben az itt lévő gyepek a turizmus következtében degradációs folyamaton mentek

”

59

1.10.3. Borturizmus

keresztül, fajkészletük lecsökkent. Szintén jelentős a Nagy-Egeden okozott eróziós kár, amely fokozottan védett növényfajállományát is veszélyezteti. Jól példázza a taposás okozta talajerózió mértékét a Szalajka-völgy példája, ahol a vonatkozó felmérés szerint közel 8000 m2-t 32 érint ilyen típusú károkozás.

Eger és környéke legjelentősebb történelmi borvidékeink egyike, csaknem ezer éves hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és bortermelés területén, és napjainkra már több száz közepes és kisméretű borászatnak ad otthont, amelyek évről évre nagyszámú látogatót vonzanak a térségbe. Számtalan tematikus borút hálózza be a vidéket (pl. Bikavér útja, Hárslevelű útja, Leányka útja), ahol a pincék mellett gasztronómiai különlegességek is gazdagítják a kínálatot. Eger legjelentősebb borturisztikai eseménye az éves rendszerességgel megrendezésre kerülő Bikavér ünnep, amelyen 2011-ben közel negyvenezer (egyes becslések szerint ötvenezer) érdeklődő fordult meg. Az egyre növekvő látogatószám miatt került a rendezvény áthelyezésre a Dobó térről az Érsekkertbe.

A taposási kár mellett a turizmus zajhatása sem elhanyagolható, amely szintén a Szalajkavölgyben végzett mérések szerint 150-260 méteres sávban jelentkezik. A zajhatás elsősorban az emberi jelenlétre érzékeny fajokra és azok zavarásra érzékeny időszakában okoz kárt, pl. a fészkelőmadarak költésének meghiúsulása. A turizmus további járulékos hatása a szemetelés, amely elsősorban a nagy forgalmú utak mentén jelentkezik. Nem elhanyagolható hatás még a vandalizmus, amely nemcsak az épített környezetet érinti, hanem a geológiai és biológiai értékeket egyaránt (virágszedés, fák összekarcolása, stb.). A helyi civil szervezetek tájékoztatása szerint nem jellemzőek olyan félig illegális vagy illegális környezetkárosító tevékenységek, amelyek ellen határozottan fel kellene lépni (pl. terepmotorozás, illegális fakitermelés, túlzott vadkempingezés stb.). Ezt az álláspontot a Bükki Nemzeti Park is osztja, hozzátéve, hogy korábban konfliktust okozott a terepmotorosok jelenléte, ám az őrszolgálat hatékony fellépése és a kommunikáció eredményeként ez a probléma mára felszámolásra került. A hegyi kerékpározás „downhill” változata viszont továbbra is gondot jelent. Az általuk kialakított, különféle elemeket tartalmazó erdei pályák talajfelszíni sérüléseket okoznak, helyükön növényzeti degradáció lép fel.

32

1.10.4. Gyógyturizmus Eger város és térsége turisztikai vonzerejét termálvíz-adottságainak és az ezekre épülő gyógyfürdőknek is köszönheti (Egri Termál- és Élményfürdő, Bogács, Demjén, Egerszalók stb.) . Az érdeklődés folyamatosan növekszik a gyógyüdülés e formája iránt, az Eger Termál Kft. által működtetett fürdők látogatottsága pl. a 2011es év első felében elérte a 69 ezer főt (összevetve az előző év azonos időszakában regisztrált 62 ezer látogatóval).

A Bükki Nemzeti Park tájékoztatása alapján

60

1.11.

LEVEGŐMINŐSÉG

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat tájékoztatása alapján a közlekedésből származó NOx vegyületek körfolyamatai erős UV sugárzás (sok napütés), szélcsendes, meleg (25-35°C) időjárás mellett mennek végbe, ez okozza a szmogot. Másodlagosan troposzférikus ózon is keletkezik, ami szintén erősen egészségkárosító hatású. A városokban kibocsátott NO2 80%-át adják a gépkocsik. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyán savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani. A növényekre is toxikus hatású, és a savas esők egyik okozója.

A település levegőminőségét három jól körülhatárolt forráscsoport befolyásolja: • ipari légszennyező források; • kommunális és központi fűtés; • közlekedés. Az Eger Város Települési Környezetvédelmi Programjának megállapítása szerint a távolabbi ipari források (pl. Mátrai Erőmű) légszennyező hatása nem érvényesül. 1.11.1.

NOx

Az éghajlatváltozás következtében várhatóan emelkedni fog a hőhullámok és az aszályok gyakorisága és intenzitása is. Ez növelheti a fotokémiai (Los Angeles-típusú) szmog kialakulásának veszélyét.

Az alábbi grafikonon láthatjuk Eger levegőjének NO2 és NOX koncentrációját 2010.02.02 2011.06.07. között (Az NO2 az NOx-ben is szerepel):

250

200

NO2 (ug/m3)

NOx (ug/m3)

µg/m

3

150

100

50

0 2010.02.03 2010.04.0 2010.06.03 2010.08.02 2010.10.01 2010.11.30 2011.01.30 2011.04.01 2011.05.31 Dátum 25. ábra: Eger levegőjének NO2 és NOx koncentrációja 2010.02.02 - 2011.06.07. között (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)

A nyári időszakban meglepően alacsony koncentrációkat figyelhetünk meg, ez a 2010 nyarán tapasztalt rendkívül csapadékos és az előző évekhez képest hűvösebb időjárással

magyarázható. A mért értékek sehol nem haladják meg a 24 órás átlagra vonatkozó határértéket (85 mg/m3).

61

Ha hosszabb időintervallumot vizsgálunk, jobban láthatjuk a szennyezés periodicitását (26. ábra). Ám a maximumok a várt nyári időszak helyett ősszel jelentkeznek. 2004-2011 között sem a

szennyezés csökkenése, sem növekedése nem tapasztalható. Talán a lokális minimumértékek enyhe csökkenését lehet megállapítani.

90 NOx (ug/m3) 80 70

ug/m

3

60 50 40 30 20 10

2011 Tél

2010 ?sz

2010 Nyár

2010 Tavasz

2010 Tél

2009 ?sz

2009 Nyár

2009 Tavasz

2009 Tél

2008 ?sz

2008 Nyár

2008 Tavasz

2008 Tél

2007 ?sz

2007 Nyár

2007 Tavasz

2007 Tél

2006 ?sz

2006 Nyár

2006 Tavasz

2006 Tél

2005 ?sz

2005 Nyár

2005 Tavasz

2005 Tél

2004 ?sz

2004 Nyár

2004 Tavasz

0

26. ábra: NOx koncentráció Egerben 2004-2011 között havi átlagok (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)

1.11.2.

SO2

A nyálkahártyához adszorbeálódva savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva gátolja az oxigénfelvételt, de ez reverzibilis folyamat. Krónikus esetben légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. A savas esők fő alkotórésze, amelyek károsítják a fákat, és teljes erdőket is elpusztíthatnak. A zuzmófélék bio-indikátorként 33 mutatják a SO2 jelenlétét.

A London-típusú szmog kialakulásáért elsősorban a fűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyező anyagok felelősek: a korom, a szálló por és a kén-dioxid (SO2). Kialakulásához szükséges időjárási feltételek: • szélcsend • magas légnyomás • magas relatív páratartalom • -3 – +5°C közötti hőmérséklet

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján Eger városában a SO2 koncentráció a következőképpen alakult a 2011.01.012011.04.02-ig terjedő időszakban ( 27. ábra – a grafikon vonalának szakadásai adathiányt jelölnek!):

A SO2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. A SO2 leginkább az olyan kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj.

33

62

Országos Légszennyezettség Mérőhálózat honlapja

3

µg/m

70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00

So2

1 8 2 5 5 9 6 6 5 02 .12 3.19 .12 2.19 1.0 0 1.0 1.1 1.2 0 1.2 3.2 0 4. 2.2 0 3.0 .0 3 2.0 .0 2 0 0 0 0 0 . . . . . . . 0 0 0 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11. 11. 11. 11. 1 1.

Dátum 27. ábra: SO2 koncentráció Egerben a 2011.01.01-2011.04.02-ig terjedő időszakban (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)

2004-2007-ig az évi csúcsértékek hozzávetőlegesen egyformák voltak. 2008 végén azonban megugrott a levegő kén-dioxid koncentrációja, és az ez utáni teleken is magasabb értékeket mértek. Lehetséges, hogy a lakosság a gázellátás bizonytalansága (ukrán-orosz konfliktus), valamint a magas gázárak miatt visszaállt a gáztüzelésű kazánokról vegyes vagy fatüzelésre, és ez mutatkozik meg a levegőminőségben is.

A 2011-es adatokat vizsgálva ugyan találkozunk adathiánnyal, de a meglévő adatok egyike sem érte el a kén-dioxid koncentráció a napi átlagra vonatkozó egészségügyi határértéket (24 órás 3 átlaga 125 µg/m ). A legmagasabb kén-dioxid koncentrációt a vizsgált időszakban 2011. január 3 31-én mérték, értéke 58,33 µg/m volt. Ha hosszabb időtávon vizsgáljuk a SO2 koncentráció havi átlagait, jól látszanak a fűtési időszakban megjelenő csúcsértékek (28. ábra). 20 18 16 SO2 (ug/m3) 14

µg/m

3

12 10 8 6 4 2 0 l Té 11 20 ár Ny z 10 vas 20 Ta 10 l 20 Té 10 20 r yá N sz 09 va 20 Ta 09 l 20 Té 09 20 ár N y sz 0 8 va 20 Ta 08 l 20 Té 08 20 ár N y sz 07 va 2 0 Ta 07 l 2 0 Té 07 20 r yá N sz 06 va 20 Ta 06 l 20 Té 06 20 ár N y sz 0 5 va 20 Ta 05 l 2 0 Té 05 20 ár N y sz 0 4 va 20 Ta 04 20

28. ábra: SO2 koncentráció Egerben – 2004-2011 között havi átlagok időszakban (forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)

1.11.3.

CO2 kibocsátás

Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) segítségével szereztük be. A 2004-2008 közötti adatokat tudtuk vizsgálni.

A jelentősebb egri szén-dioxid kibocsátók adatait a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számítógépes nyilvántartásából a 63

kibocsátónak tekinthető (9. táblázat).

Több olyan cég van, amely minden évben szerepel a CO2 kibocsátók listáján, tehát állandó

9. Táblázat: A legnagyobb egri CO2 kibocsátók 2004-2008 (forrás: http://okir.kvvm.hu/lair)

A legnagyobb kibocsátók (kg CO2/év) Evat Fűtőmű (távfűtés) Egri Téglagyár

2004 10 522 660 10 511 267 17 231 398 7 223 454

2005

2007 17 480 7 972 994 533 13 094 10 945 652 4 114 224 859 9 434 8 018 228 0 546 2 938 5 752 744 1 056 541 476 2 260 2 576 360 2 171 224 776

Energo-Holding Kft. (távfűtés) Eger városi szennyvíztisztító telep Dalkia Energia Zrt. I. Kórház 808 544 (távfűtés) Fairway Eger Konfekcioipari 1 967 332 2 314 736 Kft Scc Kft. Bútorgyár

0

998 573

Egertej

0

738 961

2006 12 426 195

2 121 503 1 996 391 1 254 405 855 062

A táblázatból jól látható, hogy a három legjelentősebb szén-dioxid kibocsátó Egerben az Evat Fűtőmű, a téglagyár, illetve az EnergoHolding Kft. E cégek CO2 kibocsátása a vizsgált

603 353 2 281 241 1 151 114

602 958

788 103

605 534

887 178

Összesen 61 100 822 51 364 442 44 157 416 17 574 568 10 098 145 9 551 076 3 644 039 3 086 735

2004-2008-as időszakban összesen 156 623 tonna volt. A 29. ábrán jól látszik az egyes cégek kibocsátásának tendenciája a vizsgált időszakon belül.

20000000 18000000

Evat Fütőmü

16000000 14000000 CO2 kg/év

2008 12 698 440 12 698 440 9 473 244

Egri Téglagyár

12000000 10000000 8000000

Eger városi szennyvíztisztító telep

6000000 4000000 2000000 0 2004

2005

2006

2007

2008

Dalkia Energia Zrt. I. Kórház

29. ábra: Eger legnagyobb CO2 kibocsátói

Látható, hogy a szennyvíztisztító telep csökkenő tendenciát mutat. A kórház kibocsátása növekszik, ám az általa kibocsátott CO2 mennyisége még így is jelentősen elmarad a három fő kibocsátóhoz képest. Az Evat Fűtőmű, illetve a téglagyár kibocsátási értékei a vizsgált szakaszon nem mutatnak egyértelmű trendet, ennek megállapításához a vizsgált időszak eleve túl rövid, ám a grafikonon jól látszik mindkét cég uralkodó szerepe a városi szén-dioxid kibocsátásban az adott időszakban. Az egri

téglagyár a 2011-es évben nem üzemelt, illetve a Konfekcióipari Kft. is megszűnt. Az EnergoHolding Kft a 2004-es csúcsértékéhez képest a többi évben jelentősen alacsonyabb kibocsátást mutatott. Ha megvizsgáljuk a bejelentés-köteles tevékenységből származó összes CO2 kibocsátást, láthatjuk, hogy 2004-2006-ig csökkenés volt tapasztalható, ám sajnálatos módon a 2006 utáni évek adatai növekedést mutatnak (30. ábra).

64

70 000 60 000

CO 2 tonna

50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2004

2005

2006

2007

év 30. ábra: Bejelentésköteles tevékenységből származó összes CO2 kibocsátás (tonna)

65

2008

1.12.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Tarnalelesz, Tarnaméra, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét.

„Magyarországon a hulladékgazdálkodásból, valamint a szennyvízkezelésből származik a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 6-7 százaléka. A kibocsátást az elszállított és lerakott hulladék anaerob bomlási folyamatából származó, illetve a szennyvízkezelés során képződő metán teszi ki. […] A hulladéklerakóknál képződő üvegházhatású gázok befogásával elkerülhető a metán légkörbe kerülése, ezzel egy időben pedig alternatív energiaforrásként is fel lehet használni. Ugyanígy alternatív energiaforrásként használható a szennyvízkezelés során képződő metán is. […] A nagyobb városok és egyéb, akár a 15 ezer lakosegyenértéknél nagyobb (szennyvíz-) agglomerációk esetében is lehetőség nyílik a fenti 34 megoldásokra.” 1.12.1.

1.12.2.

Eger város tagja a Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Társulásnak. E rendszeren belül került kialakításra egy korszerű, regionális hulladéklerakó Hejőpapi külterületén, amelyet egy mechanikai-biológiai hulladékkezelő válogatóművel terveznek bővíteni (a beruházás megvalósulásának időpontja az új hulladékgazdálkodási törvény késése miatt 2012. 37 augusztusi információk alapján bizonytalan ); valamint egy egri és egy hatvani átrakóállomás. Jelenleg ez a rendszer nyújt megoldást 81 településnek, közel 230 ezer lakosnak a hulladék ártalmatlanítására. A Hejőpapiban található átrakóállomás mérlege 2010-ben kb. 22 000 tonna szilárd hulladék volt.

Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

Eger települési szilárd hulladékát tehát a Hejőpapiban található lerakóba szállítják, ugyanis a város szilárd kommunális hulladéklerakó telepét - mely az 1980-as években kezdte meg működését – a vonatkozó jogszabályi előírások miatt 2009. július 15-én be kellett zárni. A kezdetektől a völgyfeltöltéses technológiával üzemeltetett telep felhagyásáig kb. 32-34 méter vastagságú, 1,4 3 millió m térfogatú hulladékmennyiség gyűlt össze. A hulladéklerakó kétütemű rekultiválására az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében kerül sor. A mostani projekt várhatóan 2014 decemberéig tart, és ennek keretében egy átmeneti záróréteget alakítanak ki a hulladéklerakón, amelyet később 38 követhet a végleges záróréteg.

35

A jelenleg hatályos önkormányzati törvény értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok sorába tartozik a hulladékgazdálkodás. Eger városa saját helyi rendelettel szabályozza a 36 hulladékgazdálkodás kérdéseit. Ebben nevesíti a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásának mikéntjét és a felhatalmazott szolgáltatót (Városgondozás Eger Kft.), illetve a hulladékgyűjtés rendjét. Eger és körzete továbbá közös, 2009-ben kidolgozott hulladékgazdálkodási tervvel is rendelkezik. A közös helyi hulladékgazdálkodási terv megvalósításában érintett települések: Aldebrő, Andornaktálya, Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Demjén, Eger, Egerbakta, Egercsehi, Egerszalók, Egerszólát, Fedémes, Felsőtárkány, Hevesaranyos, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kisköre, Kompolt, Maklár, Nagytálya, Nagyút, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Szentdomonkos, Szilvásvárad,

34 35

Szilárd hulladék

A telep már rekultivált részén alakították ki az Építési-bontási Törmelék Feldolgozó Üzemet, amelyből az újrahasznosításra már nem alkalmas meddő szakhatósági engedély alapján még a területen elhelyezhető. Az egész telep természetes agyagszigeteléssel és kiépített csőrendszeren keresztül csurgalékvízgyűjtő medencével is rendelkezik. A figyelőkutak és a medence vízének monitorozása folyamatos. A leírtak összhangban vannak az új hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) legfontosabb alapelveivel, vagyis Egerben is elsődleges cél a

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi

önkormányzatairól 36 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 37/2009 (VIII.29) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről. Módosította: 20/2011 (V.27.) önkormányzati rendelet.

37

Az AVE Heves Régió Kft. munkatársának szóbeli közlése

alapján 38

a Heves Megyei regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

sajtóközleménye, 2012. június 6., http://www.tveger.hu/projekt_adat/fajlok/Sajtokozlemeny_201 20606.pdf

66

minél nagyobb fokú újrahasznosítás és a hulladékoknak a lerakástól való eltérítése. A törvénytervezet már egyértelműen utal a lerakási adó bevezetésére (2012. vagy 2013. január 1-től), mely körülbelül 30 eurónak megfelelő forintösszeget jelent tonnánként minden típusú lerakott hulladék esetében. Ez azért nagyon fontos, mert alapvető probléma, hogy a lerakási díj kevesebb, mint a feldolgozási díj, így nincs, ami a hulladékfeldolgozásra ösztönzőleg hatna, viszont ha növekszik a lerakás költsége, ez ösztönzően hathat a feldolgozás arányának növelésére.

-

-

A zöldhulladékok kapcsán elmondható, hogy a lakossági beszállítás mennyisége évi ezer tonna körül alakul, míg a céges begyűjtés kb. kétezer tonnát tesz ki évente. A Városgondozás Kft. szelektíven gyűjti az energetikai felhasználásra kerülő hulladékot (karácsonyfa, gally, lombtakarítási fahulladék, stb.), amit előkezelés után a Mátrai Erőműnek ad át (2009-ben ennek volumene 1869 t volt).

A szilárd kommunális hulladék begyűjtését, szállítását és ártalmatlanításra történő átadását a Városgondozás Eger Kft. végzi Egerben, illetve a regionális társulásba tartozó további tizenöt településen is. A gyűjtőedényzet szabványos 110 les kukaedény, a szállítás gyakorisága heti kétszeri. Az igazoltan komposztálást végző lakosok számára lehetőség van heti egyszeri szállítás-, illetve 60 l-es edényzet igénybevételére, mely kedvezmény megilleti az 39 „egyszemélyes” háztartásokat is.

Egy 2007-ben mintajelleggel végzett lakossági hulladék-összetétel elemzés arra mutat rá, hogy a szerves hulladék igen magas aránya figyelhető meg, tehát a szerves hulladékban rejlő komposztálási potenciál tehát igen nagy. Egyébiránt a becslések szerint kb. 450 családi házban zajlik házi komposztálás, ahol kb. 13,5 t/év hulladékot kezelnek. A városi közterületeken levágott fűre, kiszedett egynyári hulladék, falevél elhelyezésére (éves mennyisége kb. 3060t) pedig szükséges lenne egy komposztáló (és/vagy egy biomassza-hasznosító üzem) létrehozása. A hétvégeken tartott nagyobb rendezvények után jelentős mennyiségű hulladék marad. Ezek elszállításáról is a Városgondozás Eger Kft. gondoskodik.40 Nem megoldott azonban a vállalkozások kis mennyiségű hulladékának elszállítása.

A közszolgáltató az alább felsorolt feladatokat is ellátja: - építési-bontási törmelék begyűjtése, szállítása, feldolgozása (2010-ben kb. 32 000 tonna); - a feldolgozás során képződött meddő ártalmatlanítása lerakással, a végtermék (különböző szemcseméretű beton-, aszfalttöret, tégla, cserép, föld stb.) hasznosítása; - illegális hulladékok begyűjtése (külterületen 3 kb. 400 tonna/év, belterületen kb. 1 000 m /év keretmennyiségig – ezen túl külön megrendelésre vagy civil megkeresésre is gyűjt illegálisan lerakott hulladékot); - szelektív hulladékok begyűjtése, szállítása, és átadása válogatásra az Agria-Humán Kft-nek illetve az újrahasznosítónak (2010-ben kb. 1 000 tonna); - 2 db hulladékudvar üzemeltetése, egyik a lakossági veszélyes hulladékok (savas akkumulátor, fáradt olaj, használt elem, olajos rongy) gyűjtését szolgálja (2009-ben kb. 1,560 t); a másik az egyéb hulladékok (elektronikai hulladék, üveg, műanyagok, papír) befogadására alkalmas;

39

15 db köztéri szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemeltetése (papír, üveg, vegyes műanyag frakciók); az egész városra kiterjesztett házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer üzemeltetése (az irány elsősorban ez, hiszen napjainkban már havi 25 tonna körül mozog a vegyesen gyűjtött műanyag hulladék – PET palackok, italos kombi dobozok, háztartási, kozmetikai műanyag flakonok – mennyisége).

1.12.3.

Folyékony hulladék (szennyvíz)

Egerben elválasztott rendszerű szennyvízhálózat üzemel. Az Eger városában keletkező, továbbá a környező települések közül Felsőtárkány, Ostoros, Novaj, Egerszólát, Egerszalók és Egerbakta községekből beérkező szennyvizeket a város déli részén – az Eger-patak mellett – létesült eleveniszapos technológiájú 40

A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

rekultivációs projektjének hivatalos honlapja: http://www.eger.hu/F%C5%91oldal/K%C3%B6rnyezetv%C3 %A9delem/tabid/2037/Default.aspx

Eger Város Települési Környezetvédelmi Programja - 2010.

november

67

41

szennyvíztisztító telepen tisztítják. A telepen kezelt szennyvíz mennyisége 2005 óta csökkenő 3 tendenciát mutat, 2011-ben összesen 3 679 273 m szennyvizet tisztítottak meg.

10 000

Keletkező szennyvíziszap mennyisége (m3/év)

9 000

Tisztított szennyvíz mennyisége

8 000

(m 3 /év)

6 000

5 000 000

7 000 5 000

4 5 00 000

4 000

4 000 000

3 000

3 5 00 000

2 000

3 000 000

1 000 0

2 5 00 000

2005

2 000 000 1 5 00 000

2007

2008

2009

2010

2011

32. ábra: Az Egri Szennyvíztisztítóban évente keletkező szennyvíziszap mennyisége 2005 és 2011 között (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt.)

1 000 000 5 00 000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Sajnálatosan nem igazolható a szennyvízgyűjtők (emésztők) zártsága és nincs összhang a tengelyen elszállított szippantott szennyvíz és a vízórával mért mennyiség között. Néhány helyen feltételezhető, hogy árokba, kertbe vagy a 42 patakba vezetik el a megtelt tárolók tartalmát.

31. ábra: Az Egri Szennyvíztisztítóban kezelt szennyvíz éves mennyisége 2005 és 2011 között (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt.)

A szennyvíziszapot jelenleg az egri szennyvíztisztító műből az autóúton körülbelül 76 km-re elhelyezkedő Lőrincibe szállítják, ahol a pernyehányó és veszélyes hulladéklerakó telepen komposztálásra kerül. A szennyvíziszap mennyisége és összetétele 2009-től nagymértékben megváltozott, amikor túlzott energiaigényessége miatt beszüntették az iszap szárítását, tömörítését szolgáló folyamatokat. Így jelenleg a korábbi 95-98%-os szárazanyag tartalmú iszappal szemben – amit addig a helyi hulldéklerakóban raktak le - víztelenítő eljárás után 18,5-20 %-os szárazanyag tartalmú szennyvíziszapot szállítanak tengelyen, 3000 Ft/tonna áron. A tisztítási eljárás során keletkező 3 szennyvíziszap mennyisége 2011-ben 8492 m volt.

41

2006

Heves Megyei Vízmű Zrt.

42

http://www.hmvizmurt.hu/szolgaltatasaink/szennyvizelvezete s-es-tisztitas

Eger Város Települési Környezetvédelmi Programja - 2010.

november

68

1.13. TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA 1.13.1.

meghaladják a rendelkezésre álló parkolókapacitást, különösen az olyan frekventált 44 helyeken, mint a termálfürdő és annak környéke . A különálló parkolók összterülete kb. 2,5 ha. Az önkormányzat nyilvántartása szerint a különálló parkolóhelyek száma 2435 db, ezek egy része – mintegy 1500 db – fizető várakozóhely. Mivel a fizető övezeteken kívüli egyéb területeken számos helyen van lehetőség az úttesten történő parkolásra, a teljes parkoló-kapacitásról nem áll rendelkezésre pontos statisztikai adat.

Közlekedés

Magyarországon a közlekedési ágazat 43 részesedése a teljes energiafogyasztásból 21% , így a magyar energiafelhasználás egyik legjelentősebb összetevője. Ez a magas részesedési arány indokolja, hogy az Egerhez kapcsolódó közlekedés esetében is részletes vizsgálatra és javaslattételre kerüljön sor.

A fizető parkolóhelyek üzemeltetője az önkormányzati tulajdonú EVAT Zrt. A társaság által kezelt parkolóhelyek díjtételeit Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselőtestületének a fizető várakozóhelyek kijelölésének és használatának szabályozásáról szóló 17/1998. (V.20.) sz. rendelete szabályozza. A díjtételek jelenleg 160 Ft és 240 Ft között változnak övezettől függően.

Közúti közlekedés Eger legfontosabb útja a 25-ös, Kerecsend-EgerBánréve településeket összekötő főút. Ez az út teremti meg az összeköttetést az M3-as autópályával és a 3-as úttal is. A 25-ös út É-D irányban szeli át a várost. Ehhez az úthoz csatlakozik K-Ny irányból valamennyi jelentős egyéb út. A 25-ös út kialakítása a városon belül 2x2 sávos, forgalmi terhelése nagy. Egert Gyöngyössel a 24-es út köti össze. A város alsóbbrendű utakon is több irányból megközelíthető. A 2416. számú út Egert Verpeléten keresztül köti Gyöngyöshöz, a 2501. számú út Egert Füzesabonnyal köti össze, a 2503. számú úton Novaj érhető el, a 2504. számú út Bogácsra, míg a 2505. számú út Hollóstetőn keresztül Miskolcra vezet (33. ábra).

Eger önkormányzata 2012-ben tervezi közlekedésfejlesztési tervének megalapozását, kidolgozását pedig 2013-ra, amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak. A közlekedésfejlesztési terv tartalmazni fogja a város teljes területére kiterjedő parkolási koncepciót is, így sor kerülhet például az egri fürdő körüli parkolási viszonyok felülvizsgálatára és újratervezésére. Az önkormányzat egy új parkolóház létesítését is meg kívánja kezdeni a belvárosi piactéren (Katona tér), amely beruházás a belvárosi rehabilitáció keretében a városrész tehermentesítéséhez járulna hozzá a jelenleg a parkoló autók által elfoglalt terület kiváltásával. Emellett a város szerkezeti terve is tartalmazza a belváros környéki parkolóházak helyét. Szintén a parkolási lehetőségeket növeli a Klapka utcában a Park Hotel kapacitásának bővítése is, amely már rendelkezik az elsőfokú építési engedéllyel. A szálloda nem csupán saját parkolóhelyeinek számát emeli, hanem a bővítést követően nyolcvan darab új közforgalmi parkolóhelyet is biztosítani fog.

33. ábra: Eger megközelítése közúton (forrás: Eger MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája)

Kerékpárutak

Parkolási helyzet

Eger városon keresztül halad az országos törzshálózathoz tartozó Karancs-Mátra-Tisza-tó kerékpárútvonal. A kerékpárút nyomvonala a városban még csak részlegesen kiépített.

Az egri utakon közlekedő személygépjárművek növekvő száma miatt a város életében kiemelt figyelmet érdemel a parkolási helyzet javítása. Általános probléma, hogy a parkolási igények 43

44

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025

69

Önkormányzati szóbeli közlés

Turisztikai szempontból fontos kiemelni, hogy megyei szinten több hálózati fejlesztésre is sor került mind belterületi, mind pedig külterületi szakaszokon (pl. Eger-Felsőtárkány), továbbá több száz km-nyi hegyi kerékpáros pálya került kijelölésre a Bükkben és a Mátrában. Eger város Integrált Városfejlesztési Stratégiája is megjegyzi, hogy a település elhelyezkedésénél fogva meghatározó szerepet játszhatna mint elosztó bázis és kiindulópont a természeti területek és kistérségi települések kerékpáros megközelítésében. A már megépült belterületi kerékpárút-hálózat összhossza 3,7 km (34. ábra). Az Eger völgyfenéki fekvéséhez illeszkedő észak-déli irányú tengelyen az Északi lakótelep (Nagylapostól) a déli iparterület (Sas út) között kijelölt kerékpáros útvonalnak 5 km az összhossza. Ezen az egybefüggő szakaszon kihelyezett jelzőtáblák mutatják nyílirányokkal a kerékpárosok számára az útvonalat, illetve a gépjármű-vezetőknek is jelzik a kerékpárosok jelenlétét és a szükséges mértékű sebességkorlátozást. Gyalogos közlekedési kapcsolatok A személygépjárműves forgalom részesedésének csökkentése a fenntarthatóság irányába mutat, hiszen az autók magas száma területhasználati és környezeti problémák egész sorát veti fel, továbbá kulturális vonatkozásai is vannak – ahol sok az autó, csökken a város élhetősége, élvezhetősége, turisztikai-kulturális vonzereje. Az utóbbi szempontok kapcsán fontos megemlíteni a belváros rehabilitációs tervét, amelynek keretében forgalomcsillapítási eszközök segítségével vissza kívánják adni az elsőbbséget a gyalogosoknak. E célt hatékonyan szolgálhatják az olyan tervezett beruházások, mint pl. a Fazola utcai új gyalogos híd építése, amely a védett belváros összefüggő gyalogos úthálózatának egységes kialakítását és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtését szolgálja. Hasonló jellegű beruházás a Gerl Mátyás utca és a Szúnyog köz közötti gyalogos híd felújítási terve is.

34. ábra: Eger megépült és tervezett kerékpárútjai (forrás: Önkormányzat Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda)

Helyi közösségi közlekedés A helyi közösségi közlekedést az Agria Volán Zrt. biztosítja. Az utas-szállítás autóbuszokkal történik (35. ábra). Hétköznap összesen 655 db járat közlekedik, míg hétvégén 295 db. A járatok összesen 4868km-t tesznek meg együttvéve naponta. A járatok kihasználtsága a 2011. tavaszi 45 felmérés előtt 27%-ot mutatott . A szállítást 42 busszal végzik. A buszok gázolajjal üzemelnek, átlagéletkoruk 10,6 év, átlagfogyasztásuk 44 l/100 km.

45

Az Agria Volán Zrt. Által végzett felmérés eredményei a

stratégia készítésekor nem voltak nyilvánosak.

70

A helyközi autóbuszállomás a város központjában, a Bazilika mellett található, jelentős forgalomterhelést és légszennyező forrást jelent. Hétköznap 1085 db autóbuszjárat használja, míg hétvégén 430 db. A járatok kihasználtsága 50%os. Az Agria Volán Zrt. buszai gázolajjal üzemelnek, átlagéletkoruk 10,5 év, átlagfogyasztásuk 32 l/100 km.

36. ábra: Eger helyzete a vasúthálózatban (forrás: Magyar Közlekedési Klub)

1.13.2.

Közművek

Villamos energia Eger villamosenergia-ellátása az országos 120 kVos főelosztó hálózaton keresztül történik. Erről a hálózatról két irányból kap betáplálást a város: a déli irányból DETK-Miskolc között üzemelő hálózatról, ami az Eger nevű alállomást táplálja; az északi irányból pedig a Nagybátony Borsodnádasd közötti hálózatról, amely az Eger-Észak nevű állomást táplálja. A város belterületén áram és közvilágítás tekintetében teljes a lefedettség. Az á llomásokról 30, 20 és 10 kV középfeszültségű hálózat indul és köti össze a fogyasztói transzformer-állomásokat. A transzformátorokról induló kisfeszültségű hálózat a városközpont, a belső városrészek, a lakótelepek területein földkábelként került elhelyezésre, ezeken a területeken kívül szabadvezetékes formában 46 épült ki. A szolgáltatást az ÉMÁSZ Nyrt. biztosítja.

35. ábra: Eger helyi járati autóbusz-vonalhálózata (forrás: Agria Volán)

Vasút A várost Füzesabonnyal egyvágányú, villamosított vonal köti össze. Az Egerről Putnokra vezető vonal csak Felnémetig villamosított. A vasúti pálya és az állomás az országos átlagnak megfelelő. A települést átszelő vasútvonal sajnálatos módon nincs bekapcsolva a helyi közösségi közlekedésbe (13. ábra). 2012 augusztusában vágányzár miatt az Eger-Putnok vonalon csak Szilvásvárad között járnak a szerelvények.

Földgáz Eger város gázellátása az országos nagynyomású földgázhálózatról történik. A városi ellátás alapbázisa az Eger-Hajdúhegyi gázátadógázátvevő és nyomáscsökkentő állomás, innen biztosítják a város és környékének gázellátását. Az ellátottság 93,4%-os, a szolgáltatást a Tigáz 47 Rt. biztosítja. Vízellátás

46

Eger MJV Településszerkezeti terve és alátámasztó

munkarészei, 2004 47

71

Eger MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, II. fejezet

A vezetékes ivóvízellátás Egerben 100%-os, a vízhálózat minden utcában kiépült. A vízellátás több vízbázison kitermelt vízzel történik. Ezek a vízbázisok az Északi Vízmű, az Almári Vízmű, az Andornaktályai déli Vízmű és a Petőfi téri vízmű. A 9 vízellátást a Heves Megyei Vízmű Rt. biztosítja.

ha előülepítőt építenek be. E kötelezettség miatt választják sokan a csapadékvíz-csatorna terhelését. Távhő Jelenleg a város harmadát – az északi városrészt – látják el távhőszolgáltatással; több közintézménynek és a panel lakótelepnek a fűtését is így oldják meg. A hőközpontok egy részénél a hatékonyság növelése érdekében több fejlesztést is megvalósítottak, a távhőrendszer nem került korszerűsítésre. Jelenleg 4825 háztartás kapcsolódik a távfűtési hálózathoz. A szolgáltatást az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. biztosítja.

Szennyvízhálózat Egerben elválasztott rendszerű szennyvízhálózat üzemel. Az általa összegyűjtött szennyvizet a városi szennyvíztelepen tisztítják meg. A telep 3 tisztítókapacitása 19700 m /nap. A tisztított szennyvizet az Eger-patak fogadja be. A szennyvízcsatorna kiépítettsége közel 100%-os, a rákötési arány 97,6%-os. A csatornahálózat régebbi részei kőagyagból, a későbbi építésűek főleg betonból és azbesztcementből, a legújabb részek pedig műanyag csatornacsövekből épültek. A hálózat főgyűjtő gerinccsatornái a szélesebb utcák nyomvonalán alakultak ki. A szennyvízelvezető hálózatot a Heves Megyei 48 Vízmű Zrt. üzemelteti.

Közvilágítás A közvilágítást az ÉMÁSZ Nyrt-vel, illetve az ÉMÁSZ Hálózati Kft-vel kötött szerződések révén oldja meg az önkormányzat. A belváros az egyetlen olyan területe a városnak, ahol a közvilágítás kiemelt igényű kialakítással bír. A város egészére jellemző, hogy az életvédelmi és vagyonvédelmi funkciót is csak részben elégíti ki 49 az üzemelő közvilágítási hálózat. Jelenleg a legtöbb probléma a rongálásból, vandalizmusból származik. A javítások 70%-át a rongálók miatt kell végezni.

Csapadékvíz-elvezetés A városban elválasztott rendszerű csatornahálózat épült ki. A csapadékvizet zárt csapadékcsatorna-hálózat, illetve nyílt árkos vízelvezető rendszer vezeti le. A városközpont és a lakótelep kivételével a nyílt árkos rendszer a jellemző. A csatornahálózat részvízgyűjtőinek gerinccsatornái az Eger-patakba csatlakoznak. Az utóbbi években Egerben mind az önkormányzat, mind a lakosság sokat tett a rendszer javítása érdekében (pl. lakossági medertisztítás a Szalapatakon, mederkarbantartási munkák az Egerpatakon, amely javította a vízlevezetőképességét).

A Városgondozás Eger Kft. tájékoztatása szerint a földkábelek rendkívül rossz állapotban vannak, és cserére szorulnak. Az elöregedett földkábelek meghibásodásából adódóan feszültségingadozások keletkezhetnek, csökken az izzók üzemideje, sőt, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a város egyes részei váratlanul sötétbe borulnak (pl. Dobó tér, Dózsa György tér, Szent János út stb). Energiatakarékos égők csak az alacsonyabb kandeláberekben üzemelnek. A történelmi épületek esti díszkivilágítása nagyobb villamosenergia-felhasználást is jelent. Itt az égők 50 teljesítménye is nagyobb, 400-1000 W/db.

Amint az a vízgazdálkodási fejezetben is olvasható, problémát jelentenek Egerben a folyékony borászati melléktermékek (pl. a hordómosásból származó szennyezett víz), hiszen ezek gyakran előtisztítás nélkül kerülnek a csapadékvízelvezető-hálózatba, majd onnét az Eger-patakba. Minden évben érkeznek bejelentések szeptember környékén, hogy a patakban vörös színű elszíneződések jelennek meg néhány helyen (pl. a Malom útnál vagy a Malom térnél, illetve a Nagykőporoson lévő pincesornál). Ezek a bejelentések nem mérésen, hanem látványon alapulnak. Az ilyen szennyezés, ha eredete felderíthető, szabálysértési eljárást von maga után. A borászok hivatalosan akkor köthetik rá a hálózatukat a szennyvízcsatornára,

A közvilágítás éves áramfogyasztása viszonylag állandó, 2009-ben 2442,4 MWh/év, 2010-ben 2443,7MWh/év volt. A The Climate Group egyik legfrissebb 51 tanulmánya szerint a közvilágítás felelős az 52 üvegházhatású gázok kibocsátásának 6%-áért. 49 50 51 52

48

Eger MJF Integrált Városfejlesztési Stratégiája, II. fejezet

Eger Megyei Jogú Város Stratégiai Terve, 1995 Személyes közlés, önkormányzat http://thecleanrevolution.org/_assets/files/LED_report_web1.pdf http://www.greenfo.hu/hirek/2012/06/28/jelentos-megtakaritas-

led-es-kozvilagitassal

72

1.14. ENERGIAGAZDÁLKODÁS

emelkedése miatt azonban a kiadások 43%-kal növekedtek.”

Magyarország tekintetében elmondható, hogy az összes üvegházhatású ház kibocsátás 75%-ért az 53 energiaszektor a felelős. Primerenergiafogyasztásunk 75%-át fosszilis 54 energiahordozókból fedezzük , ezért az éghajlatváltozás szempontjából az energiagazdálkodás kitüntetett figyelmet érdemel. Ugyan az új önkormányzati törvény hozott változásokat az önkormányzati feladatok és hatáskörök területén, viszont továbbra is a helyi önkormányzat kötelessége, hogy közintézményei és közszolgáltatásai energiaellátását finanszírozza, és felügyelje az épületek energiagazdálkodását. Ehhez hozzátartozik, hogy az intézmények energetikai létesítményeit fenntartja, és szükség esetén korszerűsíti.

Az önkormányzati feladatokhoz képest rendelkezésre álló pénzügyi források (központi normatív, pályázati és egyedi támogatások) nem ritkán szűkösnek bizonyulnak, így a költségtakarékos gazdálkodás alapvető fontosságú. Ha tudatos fejlesztéssel az önkormányzat megtakarítást ér el az energiafelhasználásban, úgy azt más területeken, saját döntései alapján, szabadon használhatja fel, tehát az energiatakarékosság és az energiahatékonyság, illetve a helyben rendelkezésre álló megújuló erőforrások segítik az önkormányzatok önálló pénzügyi gazdálkodását. A kapcsolódó beruházások munkahelyeket teremtve növelik a foglalkoztatottságot, amely az önkormányzat számára is tehermentesítést jelenthet (pl. adott esetben társadalom-és szociálpolitikai juttatások iránti igény csökkenése). Továbbá a helyi vállalkozások által végzett munka révén az önkormányzati bevételek is nőnek (pl. helyi iparűzési adó), és a csökkennek a munkanélküliséggel összefüggő önkormányzati terhek.

A helyi önkormányzatok energiára fordított kiadása országos szinten meghaladja a 100 55 milliárd forintot évente. A felhasznált energia beszerzése, mérése, ellenőrzése azonban kevés helyen zajlik szervezetten és racionalizáltan. Csak egy példát kiragadva: a közvilágítás esetében az 56 ÁSZ által vizsgált önkormányzatok közel kétharmadánál a villamosenergia-felhasználást nem mérték, a szolgáltatás díját nem a valós fogyasztás alapján fizették meg. A közvilágításkorszerűsítési szerződések megkötésénél az önkormányzatok több mint fele nem élt a versenyeztetés lehetőségével, és nem vizsgálta az elfogadott ajánlatok megalapozottságát sem. Az ÁSZ 2010-ben megjelent számvevőszéki jelentésből idézve:

Az energiafelhasználás csökkentése, a legmegfelelőbb energiafajta és alkalmazási mód megválasztása nem csak kisebb költséggel jár, de csökkenti az energiafelhasználásból származó helyi környezeti ártalmakat is, így tisztábbá és egészségesebbé válik a település, vagyis nő a lakosság életminősége és életszínvonala. 57

Nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy az önkormányzatok éghajlatvédelmi tevékenységének eredményei sok esetben eredményesebbek a globális vagy állami szinten elérhetőeknél. Az önkormányzatok például sokkal sikeresebbek a lakosság közvetlen megszólításában, a helyi hatások észlelésében, mint a felsőbb szinteken lévő vezetők.

„A 2004-2009 évek között az önkormányzatok világítási célú energiafelhasználása reálértéken 13,7%-kal csökkent, de a villamos energia árának növekedése következtében a kiadások 32,1%-kal emelkedtek. Ebben az időszakban a fűtési célú energiafelhasználásuk reálértéke 17,9%-kal csökkent, a fűtési célú energia árának

Fontos megjegyezni, hogy a vezetői példamutatás jelentősen hat a lakosság viselkedésére is. Az önkormányzati épületeken végzett klímavédelmi intézkedéseknek több kedvező hatása is lehet: • az önkormányzatról kialakult képet is javíthatja, “zöldítheti”, főleg ha az intézkedésekre megfelelő kommunikációval felhívják a figyelmet;

53

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025. 54 Nemzeti Energiastratégia 2030. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012. 55 Jelentés az energiagazdálkodást érintő állami és önkormányzati intézkedések, kiemelten az energiaracionalizálást célzó támogatások hatásának ellenőrzéséről. Állami Számvevőszék, 2010. 56

Állami Számvevőszék: Jelentés az energiagazdálkodást

érintő állami és önkormányzati intézkedések, kiemelten az energiaracionalizálást célzó támogatások hatásának ellenőrzéséről (1009), 2010. augusztus

57

Takács-Sánta András: Települési klímaprogramok

nemzetközi tapasztalatai 2008. Klíma-21 füzetek 54. sz.

73

58

újraszövegezett rendszere. Az új törvény a következőképpen fogalmazza meg az önkormányzat energiagazdálkodással kapcsolatos feladatait:

az oktatási intézményekben hozott lépések segítik a gyermekek környezeti nevelését, a szülők szemléletformálását; sokszor nulla költséggel, csupán az emberi magatartás megváltoztatásával is érezhető eredményeket lehet elérni. •

• •

1.14.1. Az önkormányzat energiagazdálkodással kapcsolatos feladatai, hatáskörei és helyi rendeletei Az energetikai, de általában is az önkormányzati feladat- és hatáskörök törvényi szabályozásának tekintetében is átmeneti helyzet áll fenn jelenleg. Az 1990. évi LXV. törvényt lényegében folyamatosan és fokozatosan váltja le az új önkormányzati törvény, a 2011. évi CLXXXIX. törvény. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a 2011ben elfogadott új Ötv. ugyan 2012. január 1-jétől hatályos, de nem teljességében; vagyis párhuzamosan van hatályban a két törvény, egymást felváltva vagy kiegészítve.

•

településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása stb.; távhőszolgáltatás.

A törvény a következőképp rendelkezik a 13. § (2) bekezdésében: „Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.” Továbbá azt is mondja (14. §), hogy a fent meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák.

A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül szorosan az energetikához kapcsolható feladatok tekintetében az 1990-es törvény a következőképp rendelkezik:

59

A környezetvédelmi törvény rendelkezése szerint az önkormányzatok környezetvédelmi programjában szerepelnie kell az energiagazdálkodással kapcsolatos feladatoknak, de ezek területeiről és tartalmáról külön jogszabály nem rendelkezik. A törvény első bekezdésén túl nevesíti például „a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezetegészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen […] az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos 60 feladatokat és előírásokat.”

„8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: […] közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni […] a közvilágításról [...].”

Egerben a Környezetvédelmi Program meghatározza a hulladékkezelés, helyi közlekedésszervezés, zöldfelület gazdálkodás prioritásait, illetve ezek mellett kitér az energiagazdálkodás két szegmensére: a települési energiahatékonyságra és a megújuló energiahasznosításra. Az önkormányzat vállalta, hogy folytatja a korábban elkezdett intézményi

Fenti szabályok 2012. december 31-ig vannak hatályban, vagyis addig még nem kell az új törvény rendelkezéseit alkalmazni. 2013-tól azonban lényegesen megváltozik a helyzet, és hatályba lép az új önkormányzati törvény legnagyobb része, így az önkormányzati feladat és hatáskörök

58

2011. évi CLXXXIX. Törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól; Magyar Közlöny, 2011. évi 161. szám, 13. § (1) bekezdés 59 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól. 48/E. § (1) bekezdés i) pont 60 1995. évi LIII. törvény 48/E. (2) bekezdés a) pont

74

energiafelhasználást, energiahatékonyságot, épületeik állapotát feltérképező munkát és ez alapján meghatározza a beavatkozás sorrendjét. A már megvalósult intézményi DISPLAY programot ki kívánják terjeszteni lakossági épületekre is, illetve a programból korábban kimaradt saját üzemeltetésű épületeikre. Megújulók terén vállalták, hogy a területileg releváns megújuló energiák gyakorlati hasznosításának lehetőségét elősegítik.

villamos energia és földgáz közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása; közvilágítás fejlesztések, bővítések előkészítése, lebonyolítása; közbeszerzési tanácsadók, szolgáltatók, közműkezelők, tervezők, kivitelezők pályázat útján történő kiválasztása, egyeztetések lefolytatása; kivitelezések ellenőrzése.

• • •

•

Fontos továbbá megjegyezi, hogy Egerben a közintézmények energiafelhasználásának monitoringja céljából létrehoztak egy térinformatikai rendszert. A rendszer 2011 őszétől működőképes az adatfeltöltés azonban egyelőre nem valósult meg. A rendszerben a visszamenőleges adatok bevitele is megoldható.

Az energiagazdálkodással kapcsolatos helyi rendeletek: • 3/2010. (I. 29.) számú önkormányzati rendelet a meglévő lakóépületek széndioxidkibocsátás csökkenést eredményező energiahatékonysági felújítását megvalósító beruházások, megújuló energiafelhasználást támogató beruházások, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására; • 34/2009. (VI.26.) számú rendelet a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról; • 42/2011. (X.28) önkormányzati rendelete a klíma és energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó feladatok ellátásáról; • 38/2009. (VIII.28.) számú rendelete az iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról. Módosította a 64/2009. (XI.27.) számú rendelet.

Eger városa 2011 áprilisában csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez. Az ebben foglalt kibocsátás-csökkentési vállalásokat egy bizonyos referencia értékhez kell viszonyítani, és azok teljesülését folyamatosan nyomon követni, melyben a monitoring rendszer szintén felbecsülhetetlen szolgálatot tesz majd. 1.14.2. A település energiafogyasztása Áramfogyasztás Ha megvizsgáljuk Eger áramfogyasztási adatait, látszik, hogy a lakossági fogyasztás harmada-fele a nem lakossági (ipari, szolgáltatói) felhasználásnak. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg egyértelmű csökkenő vagy növekvő tendencia. Az utolsó három évben az összes áramfogyasztásnak pedig csak kb. negyede volt lakossági felhasználás. Sajnos a szolgáltató nem adhatott ki pontos adatokat, hogy mely cégek a legnagyobb áramfogyasztók a városban.

Egerben a már említett intézményi energiagazdálkodásának felmérését és későbbi fejlesztését szolgálja, hogy az Önkormányzat Városfejlesztési és –üzemeltetési Irodáján belül, a Városüzemeltetési Csoportban 2011 decembere óta önálló feladatkörrel bíró energetikus szakembert alkalmaznak. Az önkormányzati energetikusnak döntés-előkészítő szerepe van a következő üzemeltetési/beruházási feladatkörökkel:

Eger áramfogyasztása 160 000 000 140 000 000

•

•

Lakossági fogyasztás (kWh/év)

120 000 000

az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények, létesítmények, energetikai adatbázisának felállítása, energiafelhasználás elemzése; közműszolgáltatókkal való kapcsolattartás, létesítményi és közvilágítási energiafelhasználást érintő problémák kezelése; energiagazdálkodás, energiamegtakarítási lehetőségek feltérképezése, hatékonyságnövelő javaslatok kidolgozása;

kWh/év

•

100 000 000 80 000 000 60 000 000

Ipari fogyasztás (kWh/év)

40 000 000 20 000 000 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010

év

37. ábra: Eger áramfogyasztása (forrás: ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatása)

75

Ha az egy főre jutó áramfogyasztás alakulását vizsgáljuk, a 2005-2010 közötti időszakban 2007ben figyelhetünk meg maximumértéket, majd csökkenés tapasztalható. 3 650

A hőtermelést ellátó gázmotoros kiserőmű legnagyobb létesítményének beépített hőteljesítménye 34 MW (1974 óta üzemel), továbbá 2 db, egyenként 23 MW hőteljesítményű, forróvizes kazánnal is rendelkezik (1983 óta). 2002-ben befejeződött a gázmotoros fejlesztés megvalósítása, melynek célja a kapcsolt energiatermelés energetikai hasznának a távhőszolgáltatásban való maximális érvényesítése, a hő minél nagyobb arányú kapcsolt termelése volt. 2007. július 1-vel az EVAT Zrt. kilépett a szabad gázpiacra.

3 582

3 600 3 550

3 496

3 500 kW h/fő /é v

Zrt. látja el kizárólagosan a távhőszolgáltatói feladatokat. A hőtermelők sorában 2011-től új szereplőként jelenik meg az EBT Energia Kft.

3 474

3 450 3 393

3 400 3 350

3 302

3 300 3 250 3 200 3 150

2005

2006

2007

2008

2009

Év

38. ábra: Egy főre jutó áramfogyasztás Egerben (kWh) (forrás: ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatása)

Egerben tervben volt/van egy biomassza-fűtőmű 62 üzembe helyezése , amely a gázmotorok mellett a távhőközponthoz csatlakozva épülne meg (Malomárok utca 28.). A tervezett biomasszafűtőmű engedélyezési eljárásai befejeződtek, tehát rendelkezik érvényes építési engedéllyel, műszaki tervdokumentációval, környezetvédelmi dokumentációval és a települési szabályozási terv is módosításra került. A beruházás megindulása a banki finanszírozás hiánya miatt azonban 2012. októberi tényállás szerint bizonytalan. A beruházó az EBT Energia Kft. lenne. Az EVAT Zrt. hivatalos tájékoztatása szerint a biomassza-fűtőmű kiváltaná a gázmotoros hőtermelést (a gázmotorok beruházóival, üzemeltetőivel érvényben lévő szerződések részletei nem álltak rendelkezésünkre). A tervezett fűtőmű tüzelőanyagként az Egererdő Zrt. erdészeti melléktermékként keletkező faaprítékát kívánnák hasznosítani, ennek becsült mennyisége 23.00024.000 t/év. Az Egererdő Zrt. által közölt információk szerint ez fedezhető lenne az Eger környéki erdők természetes módon képződő erdészeti melléktermékéből.

Gázfogyasztás Az Eger városára jellemző gázfogyasztást vizsgálva láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a lakossági és az ipari fogyasztók gázfelhasználása egyaránt csökkenő tendenciát mutat. E tendencia az ipari szektor esetében látványosabb, hiszen alig öt év alatt 57%-os csökkenés következett be (és a lakossági fogyasztás alá csökkent). A lakosság esetében a csökkenő tendencia sokkal visszafogottabb, 21%-os. A két szektor gázfelhasználását egybevetve elmondható, hogy 2005 és 2009 között 43%-kal csökkent Eger gázfogyasztása. Eger gázfogyasztása 50 000 45 000 40 000 35 000

Lakossági fogyasztás

1000 m3

30 000 25 000

Ipari fogyasztás

20 000 15 000

Az önkormányzat tájékoztatása szerint ezen túlmenően vizsgálat alatt áll egy új termálvíz-kút fúrása is, amely egy új távhő-kört látna el hővel. A vizsgálatok még nem fejeződtek be.

10 000 5 000 0 2005

2006

2007

2008

2009

év

A 40. ábra jól szemlélteti, hogy 2007-2010 között hogyan alakult Eger város hőfelhasználása.

39. ábra: Eger lakossági és ipari gázfogyasztása 20052009 között (forrás: Tigáz Zrt. adatszolgáltatása)

Távhő-előállítás és felhasználás Egerben két társaság, az ENERGO Holding és az 61 EVAT Zrt. foglalkozik hőtermeléssel . Míg a településen üzemelő gázmotoros kiserőmű az ENERGO Holding tulajdonában áll, addig az EVAT 61

62

A biomassza-fűtőműre vonatkozó információk forrása:

EVAT Zrt. Lakossági tájékoztató anyag http://www.evat.hu/statpages/files/57-20100927:152751BIOMASSZA.pdf

http://www.evat.hu/17

76

épületekben nagy az energiahatékonysági potenciál.

Egyéb felhasználás

Hőhasznosítás (MJ/év)

Közintézmények felhasználása

250 000 000

Lakossági felhasználás

Az Energiaklub 2010-2011 folyamán részletes, átfogó kutatást végzett Magyarország lakóépületeinek állapotáról, azok energiahatékonysági potenciáljáról. A számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg, amely biztosította a vizsgálatokhoz szükséges részletes alapadatokat. Másrészt, gyakorló energetikus, energiatanúsító közreműködésével több száz energetikai alapszámítás – lényegében mintaenergiatanúsítvány – készült el a jellemző épülettípusokra.

200 000 000

MJ/év

150 000 000

100 000 000

50 000 000

0 2007

2008

2009

2010

40. ábra: Hőhasznosítás (forrás: EVAT Zrt. Adatszolgáltatás)

A kutatás eredményei szerint a háztartások az országos szinten felhasznált energia több mint 42%-át (152 PJ) megtakaríthatnák, ha minden rendelkezésre álló energiahatékonysági korszerűsítést megtennének.

1.14.3. Lakóépületek Az energiahatékonyság fontossága Hazánkban a lakóépületek energia-felhasználása teszi ki az ország teljes primerenergiafelhasználásának több mint egyharmadát, s ennek döntő részét a fűtésre és használati melegvíz 63 előállítására fordítják a háztartások.

Természetesen az egri stratégia szempontjából is fontos kérdés, hogy a város lakóépületeiben összesen mennyi energiát lehetne megtakarítani a hatékonyabb energiafelhasználás révén.

40

685

Mivel az önkormányzat meglehetősen kevés pontos információval rendelkezik a város lakóépületeiről, ezért az adathiányokat részben a KSH adataiból pótoltuk, részben pedig az Energiaklub országos kutatásában mért arányok alapján becsültük. A statisztikai adatok és az energetikai számítások lehetővé teszik, hogy Eger lakóépületeinek energiafelhasználásáról is értékes információkat nyerjünk, s következtetéseket vonjunk le.

292

360

44 24

többi szektor

lakóépületek (egyéb áram)

lakóépületek (fűtés, HMV)

családi házak

nem panel társasházak

panel társasházak

Lakóépület-állomány Az önkormányzattól kapott adatsor szerint Egerben – az országos adatokhoz hasonlóan – a társasházakhoz képest túlsúlyban vannak a családi házak.

41. ábra: Magyarország primerenergia-felhasználásának megoszlása a szektorok között (PJ)

Mindez országos szinten több mint 13 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, amely 64 Magyarország összes CO2-kibocsátásának kb. 24%-át teszi ki.

db 25 000

Épületeink állapota tehát kulcskérdés az ország, illetve városaink energiafelhasználása, levegőminősége és ezáltal az éghajlatvédelem szempontjából. A különböző energiahatékonysági beruházások látványos energiamegtakarítást eredményezhetnek – úgy is mondhatjuk, hogy az

20 000

15 000

10 000

5 000

0 családi ház

társasház forrás: önkormányzat

63

42. ábra: Lakóépületek száma Egerben

forrás: NegaJoule2020 – A magyar lakóépületekben rejlő

energiahatékonysági potenciál, Energiaklub, 2011 64

National Inventory Report, OMSZ, 2010

77

Az építőanyagok tekintetében jelentős a tufa, a tégla illetve a vasbeton szerkezetű (panel) épületek száma a városban.

5%

14%

tégla társasházak panel társasházak

60% 3%

4%

családi házak

43% 52%

7%

0%

tégla vályog

26% vályog

tufabeton

tufa

tégla

fa

42%

forrás: KSH Népszámlálás, illetve Energiaklub becslés a NegaJoule2020 kutatás adatai alapján

44%

44. ábra: A háztartások megoszlása Egerben az épület típusa és építőanyaga szerint - becslés

blokk

vasbeton

A lakóépületek zöme az ország többi részéhez hasonlóan Egerben is meglehetősen öreg: a háztartások kb. 65%-ára tehető az 1980-nál is régebben épült épületekben lakók aránya, s mindössze 10% körülire az elmúlt 15 évben épült épületekben élők aránya.

Forrás: önkormányzat

43. ábra: Az egri lakóépületek építőanyaga

Az energiahatékonysági számítások szempontjából azonban elsősorban nem az épületek száma, hanem sokkal inkább a lakott lakások, háztartások száma az érdekes. Fontos továbbá a fűtési és melegvíz-ellátó rendszerek szerinti, valamint az építés éve szerinti bontás is – utóbbi elsősorban a tégla típusának beazonosításában segít, ez ugyanis meghatározó jelentőséggel bír a téglaépületek energiafogyasztása szempontjából. Ilyen részletes adatokat azonban sajnos nem kaptunk az önkormányzattól, ezért a népszámlálás, illetve említett kutatásunk adataira, arányszámaira tudtunk támaszkodni. Így, ha nem is tudtunk pontos állomány-modellt felállítani, de egy erős becslést tudtunk tenni.

10%

17%

1959 előtt 1960-79 28% 1980-1995 1996 után

45%

forrás: KSH Népszámlálás, illetve Energiaklub becslés a NegaJoule2020 kutatás adatai alapján

45. ábra: A háztartások megoszlása Egerben az épület építési éve szerint

Az országos adatfelvétel azt mutatta, hogy bár a városi háztartások 80%-ában be van vezetve a vezetékes gáz, mindössze a háztartások kb. fele fűt csak gázzal, kb. 10%-uk vegyesen fával és gázzal, és magas, több mint 20% azok részaránya, akik csak fával fűtenek. Jelentős eltérés tapasztalható a fűtési energiahordozó tekintetében a különböző háztípusokban: míg a családi házakban igen magas a tűzifafelhasználás, a hagyományos építésű társasházak fűtése döntően földgáz-alapú. Az iparosított technológiával épült (zömében betonpanel) társasházak döntő részben távfűtésesek. Ezeket az arányokat alkalmaztuk a különböző háztípusoknál Eger esetében is.

Az önkormányzattól kapott adatok szerint Egerben több mint 20.000 családi ház és 3.200 társasház van. A KSH adatai szerint ezek összesen közel 33 ezer lakást alkotnak, ezek közül a KSH szerint kb. 20.000 földszintes, egylakásos épületben található – vagyis kb. ennyi családi ház, illetve családi házban élő háztartás van (ez egybevág a Negajoule felmérésben kapott adatokkal is). A lakások számát ezután csökkentettük a lakott lakások számára, szintén a KSH adatainak megfelelően. Lakóépületek állapota Ezek szerint tehát Eger 56 500 lakosa kb. 21,5 ezer háztartásban él, és kb. 60%-uk családi házban, 14%-uk panel, 26%-uk pedig tégla építésű társasházban. A családi házakban lakó háztartások nagyjából fele tufa, 40%-a pedig téglaépületekben lakik.

A fűtési rendszerek tekintetében országos szinten a legnagyobb arányt a kazánnal, cirkóval fűtő háztartások teszik ki, de szintén jelentős a konvektorral, távfűtéssel illetve a kályhával fűtő háztartások részaránya. Egerben a távhővel ellátott lakások száma 4825 darab. Ezek 88,6%-a alkalmaz fűtési költségmegosztó készüléket. Az épületek túlnyomó része, 77%-a kétcsöves 78

rendszerű; 14% egycsöves átkötő-szakaszosnak, és 9% egycsöves átfolyósnak épült. A távhőszolgáltató valamennyi hőközpontja átesett rekonstrukción.

panel társasházak


1%

12%

12%

távfűtés 4%

6%

van, utólag építették rá

házközponti fűtés

cirkó és kályha

0%

csak konvektor

42%

20%

40%

60%

80%

100%

48. ábra: A külső hőszigetelés megtörténte a különböző háztípusokban

konvektor és kályha 4%

nincs

családi házak

csak cirkó, kazán

19%

van, eleve így építették

csak kályha

100%

egyéb fűtés

90% 80% 70%

46. ábra: A háztartások megoszlása fűtési rendszerek szerint

60% nem

50%

Az országos adatok szerint a háztartások mindössze ötödére jellemző, hogy a meleg vizet a fűtési rendszer szolgáltatja, a többi háztartásban valamilyen melegvíz-termelő berendezés működik. Ezek közül a legjellemzőbb a hőtárolós víztartályos bojler, amelyeknek háromnegyede elektromos árammal működik. Az átfolyós bojlerek viszont 90%-ban gázzal működnek. A megújuló energiát hasznosító melegvíz-előállító rendszerek részaránya 1% alatt van, statisztikailag szinte kimutathatatlanok.

40% igen

30% 20% 10% 0% családi házak


panel társasházak

49. ábra: Fűtőberendezések korszerűsítésének megtörténte a különböző háztípusokban

panel társasházak

fűtéssel együtt

csak kályha


hőtárolós, víztartályos bojler

konvektor és kályha csak konvektor

szabad átfolyású bojler

cirkó és kályha

hagyományos fürdőhenger

csak cirkó, kazán

igen

családi házak

napkollektor

házközponti

0%

tűzhelyen, rezsón melegíti

0%

20%

40%

60%

80%

20%

40%

60%

80%

100%

50. ábra: Az ablakcsere megtörténte a különböző háztípusokban

hőszivattyú, földhő

távfűtés

nem

Az épületfelújításokról Eger esetében semmilyen információ nem állt rendelkezésünkre, ezért a fentebb bemutatott országos arányokat vetítettük rá a város épületállományára.

100%

47. ábra: A melegvíz előállítási módjai fűtési rendszerek szerint

Az Energiaklub adatfelvételének adatai szerint a lakóépületek kis részében történtek energiahatékonysági korszerűsítések: a háztartások mindössze negyede hajtott végre külső hőszigetelést az épületen és cserélte korszerűre nyílászáróit, és csupán ötöde korszerűsítette fűtési rendszerét.

A különböző épülettípusok fűtési és melegvízelőállítási energiafelhasználására vonatkozó számításokat az energiatanúsítványok elkészítéséhez is használt WinWatt energetikai mérnöki programmal, energetikai szakmérnök segítségével készítettük, a számítási módszertant meghatározó 7/2006 TNM rendelet alapján. Az energetikai számításokat a lakóépületmodellünkben elkülönített összes épülettípusra elvégeztük. 79

Ha összesítjük ezeket az értékeket a teljes egri épületállományra, azt kapjuk, hogy a városban jelenleg kb. 2300 TJ-ra tehető a háztartások által egy évben otthonuk fűtéséhez és a meleg víz előállításához felhasznált primer energia mennyisége. Ez évi kb. 90 ezer tonna szén-dioxidkibocsátással jár.

Fontos megjegyezni, hogy elméleti számításról van szó, amely az adott épületek „elvi” energiafogyasztását mutatja be, vagyis azt, hogy az épület egy négyzetméterének, adott időjárási viszonyok mellett, 20 °C történő felfűtéséhez illetve a melegvíz-előállításához mennyi primer energiahordozó elégetése szükséges. A számított és a gyakorlatban tapasztalt fogyasztás természetesen eltérhet, hiszen a háztartások nem feltétlenül 20 °C-ra fűtik lakásukat, vagy nem a teljes lakást, nem mindennap stb. Modellszámításokhoz mindazonáltal jól használható a TNM rendelet szerinti számítási módszertan.

Legjelentősebb Egerben is a családi házak energiafelhasználása, amelynek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt, továbbá a háztartások nagyobb része családi házakban él.

A számítási eredmények azt mutatják, hogy eredeti állapotában – azaz külső hőszigetelés és nyílászáró-csere nélkül, régi fűtési rendszer esetén – mindegyik fajta épület meglehetősen kedvezőtlen energetikai jellemzőkkel bír.

7%

12%

családi házak

tégla társasházak

A családi házak esetén építőanyagtól és az épületgépészeti rendszerektől függően az F-G energetikai besorolás a jellemző – ez azt jelenti, hogy a családi házak primerenergia-igénye 2 alapesetben 400-500 kWh/m év körül alakul. Ezek igen magas értékek. (Összehasonlításul: az alacsony energiafogyasztásúnak tekintett 2 házaknál ugyanez az érték 40-50 kWh/m év körül alakul.) Legkedvezőtlenebb a kisméretű 50-es téglából és a tufából épült falazatok energetikai teljesítménye, ezen belül az elektromos áramot igénylő melegvíz-előállító berendezéssel rendelkező lakások energiaigénye a legmagasabb.

panel társasházak

81%

51. ábra: A lakóépületek fűtésére és a meleg víz előállítására felhasznált primer energia megoszlása háztípusonként

Energiahatékonysági potenciál A számítások során energiahatékonyságot növelő beruházásoknak tekintettük az épületek homlokzati és födémszigetelését, a nyílászárócserét, valamint a fűtési rendszerek hatékonyabb technológiákkal történő korszerűsítését.

A tégla társasházak primerenergia-igénye ennél kedvezőbb képet mutat: a tégla és a gépészet 2 típusától függően 200-300 kWh/m év közötti jellemző fogyasztási adatok jellemzőek ezekre az épületekre. Mintaszámításaink azt mutatták, hogy különálló épületek esetén jellemzően F, sorházszerűen beépített épülettömbök esetén pedig G besorolást érnek el ezek a lakások. Legkedvezőtlenebb energetikai teljesítménnyel a társasházaknál is a kisméretű téglából épült, azaz a legrégebbi épületek rendelkeznek.

A homlokzati hőszigetelés tekintetében kritériumként szabtuk meg, hogy a rétegtervi hőátbocsátási tényező a jelenleg az új építésű 2 épületeknél megengedett értéknél (0,45 W/m K) 2 jobb értéket érjen el (0,35 W/m K vagy alacsonyabb). A műemléki vagy helyi védettségű épületek megváltoztathatatlan homlokzattal bírnak, és az ilyen épületek külső hőszigetelésével kapcsolatban még kevés tapasztalat áll rendelkezésünkre, ezért Eger esetében az ilyen 65 épületeknél a külső hőszigeteléssel nem számoltunk.

A betonpanelből épült épületek a közhiedelemmel ellentétben viszonylag kedvező 2 energiafogyasztással bírnak, 200 kWh/m év körül alakulnak. Ez tehát a többi épülettípushoz viszonyítva viszonylag jó értéknek számít, de meg kell jegyezni, hogy az elméleti értékekhez képest a gyakorlat sokszor mást mutat.

A födémek szigetelésénél azt szabtuk kritériumként, hogy a rétegtervi hőátbocsátási 65

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által működtetett

www.muemlekem.hu weboldalról letölthető adatbázis szerint kb. 200 épület tartozik műemléki vagy helyi védettség alá Egerben.

80

termosztatikus szelepek felszerelését értjük fűtéskorszerűsítés alatt.

tényező érje el a jelenleg az új építésű épületeknél 2 megengedett értéket (0,3 W/m K). 2

A nyílászárók tekintetében az U=1,2 W/m K értékkel bíró ajtókat, ablakokat tekintettük korszerűnek, ezért a nyílászáró-cserére vonatkozó számításokat ezzel az adattal végeztük el.

A potenciálszámítás során az összes épülettípus esetén kiszámítottuk a fenti beruházások után előálló új, csökkent energiafogyasztási értékeket. Családi házak esetén a szigeteletlen, régi nyílászárókkal rendelkező épületeknél a hőszigetelés és a nyílászáró-csere jellemzően 5055%-os primerenergia-megtakarítást eredményezett. A korszerűsítések révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jut el, vagyis 3-4 kategóriát is javulnak.

Külön hangsúlyt kell fektetni az árnyékolás, árnyékolórendszerek létesítésének szükségességére az átlaghőmérséklet és a nyári hőségnapok számának várható jövőbeli emelkedése miatt. A fűtéskorszerűsítés alapesetben a külső épülethéj hatékonyabbá tétele után tekinthető energetikai értelemben hatékonynak, ezt a szempontot számításaink során is érvényesítettük. Megjegyzendő azonban, hogy a műemlékvédelmi, városképi szempontokból megváltoztathatatlan homlokzattal bíró, tehát jellemzően a legöregebb épületek esetében indokolt lehet csak az elöregedett fűtési rendszert korszerűbbé tenni.

Ott, ahol a nyílászáró-csere már megtörtént, a hőszigetelés átlagosan 30% körüli energiamegtakarítással jár, ahol a hőszigetelés valósult meg, ott a nyílászáró-csere hasonlóképpen 30% körüli energia-megtakarítást eredményez. Megjegyzendő, hogy a korszerűbb (1,6 U-érték körüli) nyílászárókat nem érdemes 1,2 U-érték körüli ablakokra cserélni, mert mindössze néhány százalékos energiamegtakarítás érhető el.

A fűtési rendszereknél energiahordozó-váltással nem számoltunk, mert számításaink során az energiahatékonyságra koncentráltunk. Így a fatüzeléses rendszereknél továbbra is fatüzelésű, a gáztüzeléses rendszereknél pedig gáz alapú rendszereket feltételeztünk, mindössze hatékonyabb technológiára cseréltük a meglévő, korszerűtlen rendszereket: fa alapú kályhás és kazános fűtés esetében faelgázosító kazán, gázfűtésnél pedig kondenzációs kazán beépítésével számoltunk.

A tégla társasházaknál ennél kisebb arányú megtakarítási értékeket kaptunk, átlagosan (a falazattól és a gépészeti rendszerektől függően) 15-25%-ot, míg a panel társasházaknál ennél is kevesebbet, 10-15%-ot. Ezzel ezek az épületek jellemzően 1-2 kategóriával érnek el jobb besorolást eredeti állapotukhoz képest. Itt megjegyezzük, hogy kutatásunkban a társasházak méreteit, felületét tudtuk a legnehezebben lemodellezni, ezért a gyakorlatban a javulás az általunk számítottnál nagyobb lehet, a nagyságrendeket azonban mégis jól jelzi.

Nem számoltunk a távfűtéses rendszerekről történő leválással. Bár az elmélet és több nyugateurópai ország gyakorlata szerint a távfűtés hatékonyabb, mint az egyedi vagy akár házközponti gázalapú fűtési rendszerek, Magyarországon egyelőre nem áll rendelkezésünkre elegendő adat annak megítélésére, hogy az átlagosan 30 évvel ezelőtt épült távfűtéses rendszerek a gyakorlatban hozzák-e az elméleti eredményeket. Ugyanakkor ennek ellenkezőjére sincsenek megbízható számítások, ezért nem számoltunk a leválás lehetőségével. Mindazonáltal jelezzük, hogy felmérésünk adatai szerint a távfűtéses háztartások 5%-a már levált a távhő-rendszerről, és további 9% tervezi ugyanezt.

A fűtési rendszer korszerűsítése a hőszigetelés és nyílászáró-csere elvégzése utáni állapothoz képest a családi házaknál már nem eredményez túl nagy primerenergia-megtakarítást, mindössze átlagosan 4-5%-ot. A társasházak esetén ennél nagyobb mértékű a fűtéskorszerűsítés révén megtakarítható primer energia mennyisége, akár 25-35%-ot is elérhet. Kivételt képeznek ez alól a távfűtéses panel társasházak, ahol a fűtési rendszer szabályozhatóvá tételével mindössze 5% körüli primer energia megtakarítás érhető el.

Számításainkban a távfűtéses háztartások esetén a fűtési rendszer kétcsövessé alakítását és 81

Megújuló energia potenciál A lakossági felhasználóknál is kizárólag energiahatékonysági intézkedések elvégzése után javasolható a megújuló, illetve megújítható energiaforrások használata fűtési hő-, illetve melegvíz-előállításra. Csökkentett hőszükséglet esetén a megújuló energiaforrással ellátandó energiaszükséglet is jóval kisebb. Ez kevesebb kitermelést, szállítást és feldolgozást igényel. A felhasználói oldalról a hőtermelő és hőleadó rendszerek teljesítményigénye is csökken, ezáltal a szükséges beruházási összeg is mérséklődik. Villamosenergia-előállítás esetén elengedhetetlen feltétel a felhasználói villamoshálózat korszerűsítése, a hatékony és energiatakarékos készülékek használata, illetve azok szabályozhatósága.

kWh/m2

600

500 eredeti

energiahatékonyság

400

300

200

100

0 km50/B30

PTH30/38

vályog

km50/HB38

családi házak

PTH30/38

panel

társasházak

52. ábra: Különböző típusú épületek eredeti és energiahatékonysági beruházások utáni primerenergiafogyasztása

Ha az egyes épülettípusokban a különböző beruházások révén elérhető primerenergiamegtakarítások mennyiségét összesítjük, és kiterjesztjük a teljes egri háztartásállományra, akkor azt kapjuk, hogy ha minden háztartás elvégezné otthona energiahatékonysági felújítását (azaz hőszigetelne, ablakot cserélne, fűtési rendszert korszerűsítenének azok, akik eddig még nem tették) akkor a város lakóépületeiben kb. 1250 TJ-lal kevesebb primer energiát fogyasztanának el. Tehát a jelenlegi energiafelhasználás több mint fele megtakarítható lenne. Ezt műszaki vagy elméleti energiahatékonysági potenciálnak nevezzük.

A napenergia az intézményi felhasználáshoz hasonlóan a lakosság esetében is leginkább a melegvíz- és villamosenergia-termelésben hasznosul. Családi és társasházakban a napkollektoros rendszer éves szinten átlagosan 40-80%-ban képes fedezni a melegvíz-igényt. Amennyiben lehetőség van nagyobb méretű, jó hatásfokkal rendelkező berendezések telepítésére, úgy egy megfelelő hőleadó rendszerrel rendelkező, alacsony hőigényű családi ház esetében a fűtési igény 15-20%-a is kielégíthető napkollektorokkal, ennek lehetősége azonban éves szinten előre nehezen meghatározható. Az ehhez szükséges rendszer mérete és annak kiépítési költsége azonban magasabb, mint a csak melegvíz-ellátásra kiépített rendszeré. Egy négyfős család számára a 2 használati melegvíz igény ellátására 4-8 m napkollektor, valamint egy 200-500 literes melegvíztároló telepítése szükséges. A beruházás pénzügyi megtérülése a kiváltott energiahordozó fajtájától és a valós melegvízfogyasztási szokásoktól függően 7-15 év a jelenlegi 66 energiaárak mellett.

Mindez igaz a szén-dioxid-kibocsátásra is, ugyanis az energiahatékonyság javítása révén kb. 45 ezer tonna szén-dioxid belélegzésétől mentesülnének a város lakói évente.

5% 9%

családi házak

tégla társasházak

panel társasházak

86%

A lakóépületeknél a napenergia-felhasználás tervezésének részét képezi a fogadó épület alkalmasságának vizsgálata. Ez ki kell, hogy terjedjen a statikai, tűzvédelmi és egyéb vizsgálatokra is. A lakóépületek állagáról sem kaptunk információt, ezért feltételeztük, hogy az épületek 50%-a alkalmas a napenergiát hasznosító rendszerek fogadására.

53. ábra: Az energiahatékonyság révén megtakarítható primer energia megoszlása a különböző háztípusokban

Számításaink szerint a teljes elméleti potenciál kiaknázása összesen kb. 38 milliárd forintnyi beruházást generálna Egerben.

66

Csanaky Lilla – Varga Katalin: A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Budapest, 2011.

82

Használati melegvíz Az Egerben található lakóépületek eloszlását és alapterületének átlagos méretét a KSH adatbázisból, valamint az Energiaklub országos kutatásában mért arányok alapján határoztuk meg. A jelenleg hatályos energetikai szabályozás alapján az alapterületre vetített fajlagos 2 melegvízfogyasztás mértékét (30 kWh/m a) tekintettük alapnak.

az arányokat alkalmaztuk a különböző háztípusoknál Eger esetében is. A jelenleg gázzal és vegyesen (gázzal és fával) fűtő háztartásoknál vizsgáltuk a hőszivattyú, valamint a korszerű faelgázosító kazán beépítésével járó energiamegtakarítás mértékét. Feltevésünk szerint e családok 50%-a tér át korszerű fatüzelés és 50%-a talajkollektoros hőszivattyú alkalmazására.

Eger lakóépületeinek alapterülete alapján az éves melegvízszükséglet 233.015 GJ energiával állítható elő. Feltevésünk szerint az épületek mintegy fele alkalmas megújuló energiát használó eszközök fogadására. Számításainkban családi házaknál az éves meleg víz 60%-át, társasházaknál 30%-át napenergiával lehet előállítani. Az így megtakarított energiamennyiség éves szinten mintegy 51.200 GJ.

Azon családi házaknál, ahol jelenleg konvektoros fűtés található, a faelgázosító kazán használatát vizsgáltuk, mely esetben a melegvíztermelést is ez a kazán tudja ellátni. Számításaink alapján a jelenleg gázkazánnal fűtő épületek 25%-a tér át faelgázosító kazánra, 75%-a hőszivattyú alkalmazására. A hőszivattyú alkalmazása mellett a gázkazánt tartalékfűtésre használják. A hőszivattyús fűtési rendszer beépítésével mintegy 27%-os, a faelgázosító kazán beépítésével 35%-os primer energia megtakarítás valósítható meg. Számításaink szerint ez a mennyiség potenciálisan összesen 37 GWh energiamegtakarítást jelent évente.

Villamos energia A lakossági megújuló villamosenergiafelhasználás esetén lakóegységenként 2-3kW teljesítmény beépítése javasolható. A fotovoltaikus rendszer beépítését a jelenlegi gyakorlatban családi házaknál javasoljuk. A fenti példát tekintve a családi házak 50%-ában beépített napelemek évente mintegy 17 500MWh áramot képesek termelni. Ezzel évente 9700 t CO2-t lehet megtakarítani Egerben.

1.14.4. Önkormányzati épületállomány Az Egerben működő önkormányzati fenntartású épületekről az önkormányzattól kaptunk adatokat.

Fűtés A megújuló energiával történő hőtermelés Egerben a családi házak esetében ajánlott. A fűtés megújuló energiával történő ellátását azon épületeknél vizsgáljuk, ahol jelenleg gázzal vagy vegyesen, gázzal és fával fűtenek. A jelenleg fával tüzelő háztartásoknál a korszerű megújuló használat során megtakarított energia az energiahatékonysági felújításoknál jelentkezik. Az 67 országos adatfelvétel azt mutatta, hogy bár a városi háztartások 80%-ában be van vezetve a vezetékes gáz, mindössze a háztartások kb. fele fűt csak gázzal, kb. 10%-uk vegyesen fával és gázzal, és magas, több mint 20% azok részaránya, akik csak fával fűtenek. Jelentős eltérés tapasztalható a fűtési energiahordozó tekintetében a különböző háztípusokban: míg a családi házakban igen magas a tűzifafelhasználás, a hagyományos építésű társasházak fűtése döntően földgáz-alapú. Az iparosított technológiával épült (zömében betonpanel) társasházak döntő részben távfűtésesek. Ezeket

67

Az intézmények száma és mérete Az adatszolgáltatás szerint összesen 52 darab épületet foglalnak el az önkormányzat által fenntartott intézmények. Ezek nagyobb része valamilyen oktatási-nevelési intézmény: a városban 18 óvoda-bölcsőde és 11 iskola működik. Emellett az önkormányzat kezelésében van a könyvtár, a két közösségi ház és számos szociális intézmény is. Az intézmények fűtött területe összesen 104 ezer négyzetmétert tesz ki. A legnagyobb területű intézmény a Bornemissza Gergely Szakközépiskola és Kollégium, az Egri KMV Szakközépiskola és Kollégium, illetve az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye.

forrás: NegaJoule2020 – A magyar lakóépületekben rejlő

energiahatékonysági potenciál, Energiaklub, 2011

83

Az önkorm ányzati üzem eltetésű épületek alapterülete Felnémeti Gondozási Központ szolgálati lakás Északi Városrész Családsegítő és Információs Iroda Nyugdíjasház Gondozási Központ Belvárosi Gondozási Központ Északi Városrész Gondozási Központ és Támogató Belvárosi Családsegítő Csoport Arany János tagóvoda Kopcsik Marcipánia és Harangöntő-Ház Napsugár tagóvoda Média Eger Nonprofit Kft. Zellervári Közösségi Ház Értelmi Fogyatékosok Napközi Ellátó Központja Polgármesteri Hivatal - Okmányiroda Farkasvölgyi tagóvoda (Ney Ferenc) Családsegítő Intézet Deák Ferenc Óvoda Felnémeti Gondozási Központ és Civilház Gyermekkert Óvoda Epreskert utcai Óvoda EKVI műhely Városgondozás Eger Kft. Zöld Liget tagóvoda (Gyermekkert) Katica Óvoda Lajosvárosi Bölcsőde Bródy Sándor Könyvtár Eszterlánc tagóvoda Egri KMV - tangazdasági műhely SZKI és Koll. Bervavölgyi Óvoda Gondozói Ház Idősek Berva-völgyi Otthona Szivárvány Óvoda Cecey Éva Bölcsőde+ Csillagfény óvoda Benedek Elek Óvoda Bartakovics Béla Közösségi Ház "OVI-VÁR" Módszertani Bölcsőde Semmelweis Ignác Bölcsőde Joó János Óvoda Lenkey János Ált. Isk. Polgármesteri Hivatal - Ügyfélszolgálat EVAT Zrt. Andrássy György Közgazd. SzKI Dr. Kemény Ferenc Ált. Isk. Polgármesteri Hivatal Szilágyi Erzsébet Gimn. Dobó István Gimn. Hunyadi Mátyás Ált. Isk. Pásztorvölgyi Ált. Isk. és Gimn. Egri KMV SZKI és Koll. - Mátyás király út EKVI Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Egri KMV SZKI és Koll. - Pozsonyi út Bornemissza Gergely SzKI és Koll. 2

m2 0

2500 5000

7500 10000 12500 15000 17500

54. ábra: Az önkormányzati üzemeltetésű épületek alapterülete

Az intézményi épületállomány meglehetősen öregnek mondható: az épületek több mint 80%-a 1980 előtt épült. Egy önkormányzati intézmény sem épült az elmúlt 5-7 évben, vagyis a jelenlegi energetikai követelményértékeknek megfelelő módon.

Az intézmények kora és építőanyaga Egerben az önkormányzat által használt épületek nagy része téglából épült, de igen jelentős a beton (zsaluzott beton, vagy vasbeton) épületek aránya is. Egri jellegzetesség a tufakő: a lakóépületek mellett az önkormányzati intézmények között is megtalálhatóak tufakőből épült épületek. Emellett kis számban előfordulnak egyéb építőanyagból (gázszilikát, kohósalak stb.) emelt épületek is.

17% 31%

1960 előtt

1960-1980

6%

1981-1995 33%

23%

beton

52%

tégla tufakő

56. ábra: Az önkormányzati intézmények megoszlása az építés éve szerint (forrás: önkormányzati adatközlés)

egyéb

Magyarországon a 60-as évek előtt a tömör tégla volt a jellemző fa, illetve vasbeton födémmel. A jellemző falvastagság a kisméretű tégla méretének többszöröse volt. Falvakban inkább a vályogtégla volt tipikus fa födémmel. A 60-as, 70es években megjelentek a lyukacsos téglák,

38%

55. ábra: Az önkormányzati intézmények megoszlása építőanyag szerint (forrás: önkormányzati adatközlés)

84

melyek mérete nagyobb, mint a kisméretű téglák (pl. B30). Elkezdett terjedni az iparosított (döntő részben panelos) építési technológia, amely az évtizedek alatt többszöri fejlesztésen ment keresztül egészen a 90-es évek elejéig. Ezeknek az építőanyagoknak közös jellemzője, hogy alapállapotban, vagyis utólagos hőszigetelés és nyílászáró-csere nélkül mindegyik szerkezet jelentősen elmarad az újonnan épülő épületektől megkövetelt értékektől.

Abszolút értékben a legnagyobb energiafogyasztók: a Bornemissza Gergely Szakközépiskola és Kollégium, az Egri KMV Szakközépiskola és Kollégium illetve az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye, vagyis a három legnagyobb fűtött területű egri intézmény. Az önkorm ányzati intézm ények energiafogyasztása N yu gdíjasház Gondozási K özpont Feln émeti Gondozá si Közpon t szolgála ti la kás Belvárosi Gondozási Központ Északi Városrész Csalá dsegítő és Információs Iroda Szivárvány Óvoda Arany Ján os tagóvoda Belvárosi Csalá dsegítő Csoport Észa ki Városrész Gondozá si Kp. és Támogató Szolgá lat Farka svölgyi tagóvoda (N ey Ferenc) Értelmi Fogyatékosok N apközi Ellátó Közpon tja EKVI mű hely Felnémeti Gon dozási Központ és Civilház N apsugá r tagóvoda Média Eger N onprofit Kft. Katica Óvoda Kopcsik M arcipánia és Harangöntő-Ház Bervavölgyi Óvoda Deák Feren c Óvoda Zellervári Közösségi Ház Polgármesteri Hiva ta l - Okmán yiroda Családsegítő Intézet Epreskert utca i Óvoda Gyermekkert Óvoda EVAT Zrt. Bródy Sán dor K önyvtár Eszterlá nc tagóvoda Zöld Liget tagóvoda (Gyermekkert) M ódszertan i Bölcsőde Lenkey János Ált. Isk. Bartakovics Béla Közösségi Ház Benedek Elek Óvoda Egri KMV - tangazdasági műhely SZKI és Koll. Városgon dozás Eger Kft. Dr. Kemén y Feren c Ált. Isk. "OVI-VÁR" Cecey Éva Bölcsőde+ Csilla gfény óvoda Lajosvárosi Bölcsőde Semmelweis Ignác Bölcsőde Idősek Berva-völgyi Otthon a Gondozói Ház Polgármesteri Hivatal - Ügyfélszolgá lat Joó János Óvoda Hun yadi Mátyá s Ált. Isk. Andrássy György Közga zd. SzKI Polgá rmesteri Hiva ta l Egri KMV SZKI és Koll. - Mátyá s kirá ly út P ásztorvölgyi Ált. Isk. és Gimn . Dobó Istvá n Gimn . EKVI Egri Közszolgáltatások Vá rosi Intézménye Szilá gyi Erzsébet Gimn . Egri KMV SZKI és Koll. - Pozson yi út Born emissza Gergely SzKI és Koll.

Fűtési rendszerek Az önkormányzati épületek túlnyomó részét központi gázkazán fűti. Az intézmények kb. egynyolcada távhőszolgáltatás keretében kapja a hőt, néhány épületben pedig gázkonvektorok fűtenek. 4% 12%

kazán távfűtés konvektor

85%

e z e r- kW h 500

57. ábra: Az önkormányzati intézmények megoszlása fűtési rendszer szerint (forrás: önkormányzati adatközlés)

2011. évi villamosenergiafogyasztás

1 000

1 500 2 000 2 500 3 000

Ha az egy négyzetméterre jutó energiafogyasztást tekintjük, akkor az önkormányzat adatai szerint a Lajosvári Bölcsőde, a Városgondozás Eger Kft. és a Gondozói Ház áll az „élen”. Az egy négyzetméterre jutó, tényleges energiafogyasztás azonban sok tényezőtől függ az intézmények esetében, ilyen pl. a nyitva tartás, az épület használóinak száma, az intézmény jellege, stb. A diagramból tehát nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Az önkormányzati intézmények által felhasznált energia mennyisége 2011-ben meghaladta a 21 millió kilowattórát. Ennek közel 60%-át a földgázfogyasztás tette ki. 14%

gáz távhő 59%

2011. évi távhőfogyasztás

59. ábra: az önkormányzati épületek energiafogyasztása 2011-ben (forrás: önkormányzati adatközlés)

Energiafogyasztás

27%

2011. évi gázfogyasztás

áram

58. ábra: Az összes önkormányzati épület összes energiafogyasztásának megoszlása energiaforrások szerint (forrás: önkormányzati adatközlés)

85

Az ön kormányzati üzemeltetésű épü letek fajlago s energiafog yasztása 2011-ben Szivárvány Óvoda EVAT Zrt. Nyugdíjasház Gondozási Központ Lenkey János Ált. Isk. Dr. Kemény Ferenc Ált. Isk. Bervavölgyi Óvoda Katica Óvoda Hunyadi Mátyás Ált. Isk. EKVI műhely Felnémeti Gondozási Központ és Civilház Farkasvölgyi tagóvoda (Ney Ferenc) Egri KMV SZKI és Koll. - Mátyás király út Módszertani Bölcsőde Polgármesteri Hivatal - Ügyfélszolgálat Arany János tagóvoda Pásztorvölgyi Ált. Isk. és Gimn. Bornemissza Gergely SzKI és Koll. Deák Ferenc Óvoda Egri KMV SZKI és Koll. - Pozsonyi út Bartakovics Béla Közösségi Ház Andrássy György Közgazd. SzKI Belvárosi Gondozási Központ Polgármesteri Hivatal Értelmi Fogyatékosok Nap közi Ellátó Központja Benedek Elek Óvoda Bródy Sándor Könyvtár Dobó István Gimn. Epreskert utcai Óvoda Gyermekkert Óvoda Eszterlánc tagóvoda EKVI Egri Közszolg. Városi Intézménye Családsegítő Intézet Napsugár tagóvoda Polgármesteri Hivatal - Okmányiroda Északi Városrész Családsegítő és Inf. Iroda Média Eger Nonprofit Kft. Joó János Óvoda "OVI-VÁR" Semmelweis Ignác Bölcsőde Belvárosi Családsegítő Csoport Zöld Liget tagóvoda (Gyermekkert) Zellervári Közösségi Ház Cecey Éva Bölcsőde+ Csillagfény óvoda Kopcsik Marcipánia és Harangöntő-Ház Felnémeti Gondozási Központ szolgálati lakás Északi Városrész Gondozási Kp. és Támogató Szolg. Egri KMV - tangazdasági műhely SZKI és Koll. Idősek Berva-völgyi Otthona Szilágyi Erzsébet Gimn. Gondozói Ház Városgondozás Eger Kft. Lajosvárosi Bölcsőde

25%

27%

nem igen részben

48%

62. ábra: A nyílászáró-csere megvalósulása az önkormányzati intézményekben (forrás: önkormányzati adatközlés) 68

100 kWh/m2

200

300

400

500

Az Energiaklub modellszámításai szerint a különböző oktatási, illetve iroda-jellegű épületek az épülethéj javítása nélkül átlagosan F-G besorolást érnek el az energiatanúsításnál használt I-től A+-ig terjedő skálán. Ez átlagosan 2 200-350 kWh/m év elvi energiafogyasztást jelent: ennyi primer energiahordozó elégetése szükséges az intézmények 1 négyzetméterének adott időjárási viszonyok mellett, 20 °C-ra történő felfűtéséhez, a melegvíz-előállításához és a különböző épületgépészeti rendszerek működtetéséhez (világítás, légtechnika stb.).

600

60. ábra: az önkormányzati üzemeltetésű épületek fajlagos energiafogyasztása 2011-ben (forrás: önkormányzati adatközlés)

Annak érdekében, hogy a város mennyiségileg a legnagyobb energiamegtakarítást tudja elérni, érdemes a legnagyobb össz-energiafogyasztással bíró épületek felújításával kezdeni az önkormányzati intézmények korszerűsítését.

Hangsúlyozni kell, hogy elméleti számítási módszertanról van szó, melynek segítségével összehasonlíthatóvá válnak a különböző típusú épületek. A számított és a gyakorlatban tapasztalt fogyasztás azonban természetesen eltérhet egymástól (pl. az intézmények jellemző hőmérséklete nem 20 °C) Modellszámításokhoz mindazonáltal jól használható a 7/2006 TNM rendelet szerinti számítási módszertan.

Energiahatékonysági potenciál Az adatok szerint az önkormányzati épületek mindössze negyedén hajtottak végre utólagos hőszigetelést.

25%

Az előzőekben bemutatott energiamegtakarítási beruházások hatását ki lehet vetíteni a teljes egri önkormányzati épületállományra.

nem

Ha csak az épületszerkezetek hatékonyabbá tételével számolunk – azaz a homlokzati falak 2 2 U=0,35 W/m K, a padlásfödémek U=0,2 W/ m K, a 2 pincefödémek U=0,3 W/ m K értékűre történő feljavításával külső hőszigetelés révén, valamint a 2 nyílászárók cseréjével U=1,3 m K értékűre – akkor települési szinten az önkormányzati épületek energiafogyasztásának egyharmada lenne megtakarítható. Ez kb. 7.000.000 kWh energia megtakarítását jelentené a város számára.

igen

75%

61. ábra: Az önkormányzati intézmények külső hőszigeteléssel való ellátottsága (forrás: önkormányzati adatközlés)

A nyílászárók már nagyobb arányban estek át cserén, meglehetősen alacsony azonban azon intézmények száma (9 darab), amelyek mindkét intézkedést megtették.

68

Épületenergetikai követelmények optimalizálása, Energiaklub, 2012

86

előállításra kizárólag energiahatékonysági intézkedések elvégzése után javasolható. Csökkentett hőszükséglet esetén a szükséges energiaforrás mennyisége is jóval kevesebb. Ez kevesebb kitermelést, szállítást és feldolgozást igényel. A felhasználói oldalról a hőtermelő és hőleadó rendszerek teljesítményigénye is csökken, ezáltal a szükséges beruházási összeg is mérséklődik.

Amennyiben a szerkezeti felújítások mellett a teljes épületgépészeti rendszer is korszerűsítésre kerülne, akkor több mint 60%-kal, azaz kb. 13.000.000 kWh-val csökkenne az intézmények energiafogyasztása. Hozzávetőleges számításunk szerint jelenleg kb. 450 millió forintot költ az egri önkormányzat intézményei energiaszámláira egy évben. Ez értelemszerűen igen jelentősen, hozzávetőlegesen az energiamegtakarítás arányában csökkenne a fenti beruházások hatására, évi kb. 150-250 millió forinttal.

Hőtermelés napenergiával A napenergia által termelt hőt intézményi épületekben melegvíz előállítására vesszük igénybe. A gazdaságos felhasználás feltételei közé tartozik az olyan helyszín kiválasztása, ahol jelentős mennyiségű melegvízre van szükség jórészt akkor, amikor az rendelkezésre áll, tehát nyáron és napközben, hogy az egész éves kihasználtság biztosított legyen. Az „üresjárat” nemcsak pénzügyileg teszi gazdaságtalanná a rendszert, de magának a berendezésnek is árthat. Az ilyen jellegű intézmények a következők: nyáron is üzemelő kollégiumok, idősek otthona-, gondozója, nyáron is nyitva tartó óvodák és bölcsődék.

Jelezzük, hogy a fenti számítások modellszámítások –a tanulmány célja nem az egyes épületek részletekbe menő vizsgálata, hanem általános jellegzetességek, problémák megragadása, és az energiahatékonysági potenciál megbecslése volt. Az itt leírtak tehát semmi esetre sem szolgálhatnak komolyabb beruházások alapjául. A beruházások megtervezéséhez egyedi energetikai szakértői számítások szükségesek. Érdemes példaképpen szót ejteni egy, már a megvalósulás útjára lépett helyi beruházásról is, amely részeként energiahatékonysági szempontú felújításra is sor fog kerülni. Az Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium kollégiumi épületének komplex korszerűsítése során az „A” épület homlokzati nyílászáróinak cseréje, homlokzati hõszigetelése, homlokzatképzése fogják a hatékonyabb energiaháztartást elősegíteni.

A nyári napenergiával előállított melegvíztermeléssel az éves melegvízigény 40-60%-a fedezhető. A napkollektoros rendszer kiépítésében a fogadó épület tetőszerkezetének, a tető tájolásának is szerepe van. A kialakítás előtt mindenképp szakértői vizsgálat szükséges, hogy a fizikai kiépítés lehetséges-e, vagy milyen többletköltséggel jár. A melegvíz-előállító és szállító rendszerek is gyakran olyan elavultak, hogy a hőtermelés jelentős része a keringetés közbeni veszteség kielégítésére irányul. Ez gyakran akár tízszerese is lehet a szükséges hőmennyiségnek. Ebből kifolyólag a megújuló energia tervezése és kiépítése előtt a rendszer teljes felmérése és felújítása szükséges, hogy a napenergiával már valóban a szükséges energiamennyiséget fedezzék, és ne veszteséget termeljenek.

Megújuló energia Magyarországon is egyre gyakoribb az önkormányzatok körében, hogy a közintézmények energiaigényét (részben) napenergiával fedezik. Az önkormányzati épületekben a megújuló energia felhasználására számos lehetőség nyílik. Fűtési hőenergia termelésre elsősorban a szilárd biomassza felhasználása jelent lehetőséget. A helyben található termálvíz hasznosítási lehetősége is vizsgálat tárgya lehet. A napenergia abban az esetben ajánlott használati melegvíz termelésére, ha a melegvíz-szükséglet a nyári időszakban is jelentkezik.

Mivel az önkormányzati intézmények melegvízfelhasználása vonatkozó adat nem állt rendelkezésre, így a négyzetméter alapon számított fajlagos melegvíz-szükségletet vettük figyelembe. A fűtött alapterület alapján számított melegvíz szükséglet az alábbi ábrán található:

A megújuló és megújítható energiaforrások használata fűtési hőenergia, illetve melegvíz-

87

Az önkormányzati üzemeltetésű épületek alapterületre vetített éves melegvízszükséglete Idősek Berva-völgyi Otthona Polgármesteri Hivatal - Okmányiroda Pásztorvölgyi Ált. Isk. és Gimn. Zellervári Közösségi Ház Szilágyi Erzsébet Gimn. Epreskert utcai Óvoda Hunyadi Mátyás Ált. Isk. Eszterlánc tagóvoda Semmelweis Ignác Bölcsőde Egri KMV SZKI és Koll. - Pozsonyi út Joó János Óvoda Nyugdíjasház Gondozási Központ Felnémeti Gondozási Központ szolgálati lakás Felnémeti Gondozási Központ és Civilház Északi Városrész Gondozási Központ és Támogató Szolgálat Északi Városrész Családsegítő és Információs Iroda Értelmi Fogyatékosok Napközi Ellátó Központja Belvárosi Gondozási Központ Belvárosi Családsegítő Csoport Módszertani Bölcsőde Városgondozás Eger Kft. Polgármesteri Hivatal - Ügyfélszolgálat Média Eger Nonprofit Kft. "OVI-VÁR" Gyermekkert Óvoda Benedek Elek Óvoda Zöld Liget tagóvoda (Gyermekkert) Lajosvárosi Bölcsőde EVAT Zrt. Egri KMV SZKI és Koll. - Mátyás király út KOLLÉGIUM Bornemissza Gergely SzKI és Koll.(becslés) Cecey Éva Bölcsőde+ Csillagfény óvoda Napsugár tagóvoda Dr. Kemény Ferenc Ált. Isk. Szivárvány Óvoda Egri KMV - tangazdasági műhely SZKI és Koll. Bervavölgyi Óvoda EKVI Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Lenkey János Ált. Isk. Andrássy György Közgazd. SzKI Deák Ferenc Óvoda 0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200 2

e z e r kwh/ m 2 a

63. ábra: Az önkormányzati üzemeltetésű épületek alapterületre vetített éves melegvíz-szükséglete

88

A villamos energia saját részre való termelése olyan épületeknél ajánlott, ahol tevékenységből eredő villamosenergia-felhasználás magas. Ilyen épületek elsősorban az irodák, ahol többfajta berendezés együttes működéséhez szükséges energia. Eger önkormányzati épületeiben a 2011 éves számlák alapján az alapterületre vetített villamosenergia-fogyasztás az alábbi diagram szerint alakul.

Amennyiben az arra alkalmas intézményekben a szükséges melegvíz 40-60%-át napkollektorral állítanák elő, évente 630 GJ energiát és 44t CO2-t takaríthatna meg a város évente. A napenergiával történő villamosenergia-termelés előnye, hogy a rendszer által megtermelt energiát folyamatosan hálózatra lehet termelni, majd szükség esetén felhasználni a villamosenergiaszolgáltatóval kötött szerződés alapján. A hőtermeléssel szemben a nyáron termelt többletenergia a téli időszakban is felhasználható.

Az önkorm ányzati épületek alapterületre vetített éves villam os energ ia fog yasztása Idősek Berva-völgyi Otthona Polgármesteri Hivatal - Okmányiroda Pásztorvölgyi Ált. Isk. és Gimn. Zellervári Közösségi Ház Szilágyi Erzsébet Gimn. Epreskert utcai Óvoda Hunyadi Mátyás Ált. Isk. Eszterlánc tagóvoda Semmelweis Ignác Bölcsőde Egri KMV SZKI és Koll. - Pozsonyi út Joó János Óvoda Nyugdíjasház Gondozási Központ Felnémeti Gondozási Központ szolgálati lakás Felnémeti Gondozási Központ és Civilház Északi Városrész Gondozási Központ és Támogató Északi Városrész Családsegítő és Információs Iroda Értelmi Fogyatékosok Napközi Ellátó Központja Belvárosi Gondozási Központ Belvárosi Családsegítő Csoport Módszertani Bölcsőde Városgondozás Eger Kft. Polgármesteri Hivatal - Ügyfélszolgálat Média Eger Nonprofit Kft. "OVI-VÁR" Gyermekkert Óvoda Benedek Elek Óvoda Zöld Liget tagóvoda (Gyermekkert) Lajosvárosi Bölcsőde EVAT Zrt. Egri KMV SZKI és Koll. - Mátyás király út KOLLÉGIUM Bornemissza Gergely SzKI és Koll. Cecey Éva Bölcsőde+ Csillagfény óvoda Napsugár tagóvoda Dr. Kemény Ferenc Ált. Isk. Szivárvány Óvoda Egri KMV - tangazdasági műhely SZKI és Koll. Bervavölgyi Óvoda EKVI Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye Lenkey János Ált. Isk. Andrássy György Közgazd. SzKI Deák Ferenc Óvoda Arany János tagóvoda EKVI műhely Gondozói Ház Polgármesteri Hivatal Katica Óvoda Farkasvölgyi tagóvoda (Ney Ferenc) Családsegítő Intézet Bartakovics Béla Közösségi Ház Kopcsik Marcipánia és Harangöntő-Ház Bródy Sándor Könyvtár Dobó István Gimn. kWh/m

89

2

100

200

3 00

400

500

600

A napenergiával termelt villamos energia felhasználása csak abban az esetben gazdaságos, ha a beépített berendezések és a hálózat is korszerű, minimális veszteséggel, biztonságosan működik. Ezért a napcellák beépítése előtt a világításkorszerűsítés és rendszerfelújítás elkerülhetetlen feladat, ezzel megelőzhető a felesleges teljesítmény kiépítése.

1.14.5. A megújuló alapú energiatermelés lehetőségei A fosszilis energiahordozókról való áttérés, a megújuló energiák alkalmazása fontos sarokköve a fenntartható energiagazdálkodásnak, sőt az innovációs technológiák és az erre épülő iparágak fejlődésén keresztül a megújuló energiaipar a zöld-gazdaság húzóágazatává is válhat.

Miután a technológia fejlődése folyamatos, a kiépítés bekerülési költsége évente várhatóan csökken, így a gazdaságosan kiépíthető rendszerek száma is folyamatosan bővülhet, javasoljuk ennek a lehetőségnek a rendszeres felülvizsgálatát.

Magyarország stratégiai céljai A magyar kormány 2010. december 22-i ülésén hagyta jóvá Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét (Megújuló NCsT). A dokumentum az EU által meghatározott megújuló energia részarány célszámot meghaladóan, 14,65%-os megújuló részarányra tett vállalást. A Megújuló NCsT − az Európai Bizottság rendelkezésének megfelelően − technológiánkénti részletességgel tartalmazza a 2020-ra kitűzött megújuló energia-részarány elérése érdekében tervezett intézkedéseket és növekedési ütemet. A dokumentum három különböző 69 forgatókönyvet mutat be, melyek a következők: BAU energiafelhasználás, referencia forgatókönyv, valamint kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv. A szcenáriók alapján 2020-ban az ország bruttó végső energiafelhasználása várhatóan 823-923 PJ/év értéket fog elérni. A megújuló energiaforrások felhasználására irányuló összesített, 2020-ra vonatkozó nemzeti célkitűzést az egyes megújuló energiaforrás típusok esetében reálisan elérhető maximális részarányok alapján 120,56 PJ/év-ben állapították meg. Ez az érték a kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv megvalósulása esetén 14,65%-os megújuló energia részarányt jelentene a bruttó végső energiafelhasználásban.

69

BAU („Business As Usual”) pálya: azon energiafogyasztási

pálya, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki; Referencia pálya: azon energiafogyasztási pálya, amely a BAU pályából a 2009. előtt elfogadott energiatakarékossági és hatékonysági intézkedések végrehajtásával alakulna ki; Kiegészítő energiahatékonysági pálya: azon energiafogyasztási pálya, amely az elkövetkező években megvalósítani tervezett Nemzeti Energiatakarékossági Program végrehajtásával kialakul.

90

A napenergia hasznosítása A Földre évente mintegy 3,5*1024 J napenergia jut. Ez 17.000-szerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. A sugárzás mennyisége viszont napszakosan és évszakosan is változik a Föld adott területein. Magyarországon a napsütéses 70 órák száma 1900-2200 óra körül alakul. A vízszintes felületre érkező sugárzási energia 2 átlagos értéke évi 1250 kWh/m (lásd 64. ábra). Napsütés szempontjából az ország déli része a legkedvezőbb, de a vízszintes felületre érkező globális sugárzás éves összege az ország különböző pontjain 10% alatti mértékben tér el. Ennek megfelelően napenergiát hasznosító rendszerek telepítésére az egész ország területe hasonló mértékben alkalmas. A napsütéses órák 71 száma Egerben átlagosan évi 2133.

A napenergia hasznosítására számos lehetőség létezik. A passzív hasznosítás különösen fontos területe az építészet, hiszen az épületek tájolásával, a terület-felület arány megválasztásával, valamint az üveges felületek megfelelő méretezésével és elhelyezésével a fűtési költségek jelentős hányada megtakarítható. A napenergiát napkollektorokkal hasznosíthatjuk használati melegvíz előállítására, napelemekkel pedig áramtermelésre. A napenergia hasznosításának technológiája kiforrottnak tekinthető, és számos hazai cég is megfelelő tapasztalattal rendelkezik a tervezés és kivitelezés területén egyaránt. A napenergiát hasznosító önkormányzatok számára szervezi az Energiaklub a Napkorona Bajnokságot, melyhez Eger is csatlakozott. Az aktív termikus napenergia-hasznosítás (napkollektorok) aránylag érett technológiának számít, Európa egyes területein immár több mint 30 éve alkalmazzák sikeresen. A fototermikus hasznosítás során a Napból érkező elektromágneses sugárzás energiája közvetlenül felhasználható hőenergiává alakítható át. A napkollektoron folyékony vagy légnemű munkaközeget áramoltatunk keresztül úgy, hogy közben minimálisra csökkentjük az abszorber felületén elnyelt energia visszasugárzás vagy hővezetés általi veszteségét. A korszerû napkollektoros rendszerek a gyengébb, szórt napsugárzás hasznosítására is képesek, ezért egész évben termelnek energiát. A napenergia termikus hasznosítása használati melegvíz előállításra, valamint épületek és medencék fűtésére alkalmas.

64. ábra: Magyarországi napsugárzás adatok, (éves összeg, kWh/m2) Forrás: PVGIS Évi napsütéses órák száma Egerben

Kőkút-Gyöngyöspusztán, a Somogy Megyei Önkormányzat Magas Cédrus Szociális Otthonában 2004-ben telepítettek a használati melegvíz igényt kielégítő, 60 kW beépített teljesítményű vákuumcsöves napkollektorrendszert. A beruházás költsége összesen bruttó 9,5 millió Ft volt. A rendszer a teljes évi melegvíz előállításához szükséges energia 65%-át biztosítja – évente tehát körülbelül 75 000 kWh hőenergiát termel. A kollektorrendszerhez két darab, egyenként 2000 literes tárolótartály kapcsolódik. A technológia élettartama 30 év, a karbantartási költségek alacsonyak, így a beruházás költsége az üzemidő alatt 72 többszörösen megtérül.

2500

2000

1500

1000

500

0 2006

2007

2008

2009

2010

2011

65. ábra: Az évi napsütéses órák száma az Eger területén működő meteorológiai állomás 2006-2011. közötti években végzett megfigyelései alapján (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

70

Farkas István: A napenergia hasznosításának hazai

lehetőségei, Magyar Tudomány. Internetes forrás: http://www.matud.iif.hu/2010/08/05.htm letöltve: 2011-02-25 71

72

Országos Meteorológia Szolgálat, 2012. június

Követendő példák – Energiahatékonyság, megújulók,

sikerek. Energiaklub; Budapest, 2009

91

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) és a magyar szélenergia-ipar képviselői egyöntetűen állítják, hogy nem elég ambiciózus a Nemzeti Cselekvési Tervben szereplő 750 MW-os szélerőmű célkitűzés 2020-ra. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) jelentése szerint a magyar villamosenergia-hálózat – további fejlesztések nélkül – alkalmas 1000 MW szélerőmű-kapacitás befogadására. A rendelkezésre álló potenciál a beruházók szándéka ellenére nem tud hasznosulni addig, amíg a Magyar Energia Hivatal (MEH) nem írja ki a következő pályázatot a szélerőművek létesítéséhez szükséges kapacitásjogosultságért. Erre valószínűleg a METÁR 2013ra tervezett bevezetése után kerülhet sor.

A napelem a Nap sugárzási energiájából elektromos energiát állít elő. A napelemes áramtermelés lehet szigetüzemű – ekkor akkumulátor raktározza el a fel nem használt 73 energiát – vagy hálózatra termelő. A hálózatra csatlakozó termelésnél egy speciális villanyóra külön méri a hálózatba visszatáplált és a hálózatról vételezett áramot. Egy átlagos háztartás villamosenergia igényének fedezéséhez általában 2-3 kW teljesítményű rendszerre van 2 szükség, ezt kb. 15-20 m napelem felület képes biztosítani kristályos technológia alkalmazása 74 esetén. A napelemek telepítése egyre gyakoribbá válik a hazai önkormányzatok esetében az elérhető KEOP és KMOP támogatásoknak köszönhetően. Bólyon, a Baranya megyei településen 2011-ben több napelemes rendszert telepítettek, hogy fedezzék egyes közintézmények, mint például a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, szakiskola és kollégium, vagy a Bólyi Területi Központi Műhely villamosenergia szükségletét. A központi műhely tetején található, összesen 34,2 kWp csúcsteljesítményű rendszer 180 darab, egyenként 190 Wp teljesítményű monokristályos napelem panelből épül fel. A napelemek által előállított egyenfeszültségű villamos energiát három darab inverter alakítja a kívánt feszültségszintekre. Ha a rendszer többletenergiát termel, akkor azt a központi villamosenergia hálózatba táplálják 75 vissza.

66. ábra: Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000-2009)

Eger domb- és hegyvidéki jellege igen megnehezíti a szélenergia hasznosítás lehetőségeit. Mivel a város északnyugatról és Észak, északkeletről is szélárnyékolt a Bükk hegység vonulatai által, a déli áramlatok pedig mérések szerint már nem érik el a területét, így a térség kevéssé alkalmas szélturbinák telepítésére. Természetesen akadhatnak olyan helyi „szélcsatornák” vagy fennsíkok, amelyek elfogadhatóak, de szélerőműpark létesítésére semmiképp sem alkalmas a vizsgált terület. Az egyedi turbinák telepítésének lehetősége helyi vizsgálatot kíván, regionális adatokat e célra nem lehet megbízhatóan felhasználni.

A szélenergia hasznosítása A szélturbina a levegő mozgási energiáját alakítja villamos energiává. Telepítése előtt alaposan, legalább egyéves szélméréssel fel kell mérni a helyszín adottságait. Nem szabad megfeledkezni szélturbina helyének kijelölésekor azokról a szabályozásokról, melyek meghatározzák, hogy milyen távolságra telepíthető szélturbina bizonyos érzékeny területektől (pl. utak, költőhelyek, Natura 2000-es területek, stb.). Magyarországon jelenleg 330 MW-nyi szélerőmű üzemel, a 2006-ban meghirdetett szélenergiatender keretében ennyi kvóta került kiosztásra. 73

A biomassza hasznosítása A rendelkezésre álló technológiák és az alapanyagok széles választékának köszönhetően a biomassza energetikai felhasználása rendkívül sokrétű, alacsony (meleg víz) és magas hőmérsékletű (nagy nyomású és hőmérsékletű erőművi gőz) hő előállítására egyaránt alkalmas. A hőtermelésre alkalmazható biomasszatechnológiák kiforrottak, így megbízhatók és hatékonyak, azonban széleskörűen elterjedt fosszilis energiahordozókra alapozó technológiákkal kell felvenniük a versenyt. A hasznosítható alapanyagok választéka rendkívül gazdag: erdészeti faanyag (tűzifa, vágástéri hulladék), faipari melléktermékek (széldeszka,

A szigetüzemű napelemes rendszerek működtetése ott

gazdaságos, ahol a létesítmény távol helyezkedik el a hálózattól. 74 Csanaky Lilla – Varga Katalin: A megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Budapest, 2011. 75 STS Group mérnöki iroda: http://www.stsgroup.hu/?page=hir&hir_id=97

92

77

(pl. az ún. „Erdőtörvénynek” megfelelő módon kitermelt erdészeti melléktermék).

fűrészpor, faforgács stb.), energetikai célra is felhasználható növények (repce, kukorica, energiafű), mezőgazdasági melléktermékek (szalma, trágya, gyümölcsfa nyesedék, szőlővenyige), hulladékból származó biomassza. A biomassza fűtőértékének növelésére és a könnyebb kezelhetőség érdekében a mezőgazdasági/erdészeti hulladékokból tömörítési eljárásokkal különböző méretű, alacsony nedvességtartalmú tüzelőanyagokat 76 (brikettet vagy pelletet) lehet előállítani. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy brikettálás/pelletálás folyamatai többletenergiával és –költséggel járnak. A biomasszából előállított energiahordozók halmazállapota és a felhasználás alapján három, alapvetően eltérő kategória adódik: •

• •

Eger városának speciális, völgyi elhelyezkedése miatt a biomassza-felhasználás módozatait különös figyelemmel kell megválogatni, hogy az égetés során fellépő károsanyag-kibocsátás – kén-dioxid illetve nitrogén-oxidok – ne károsítsa a városban élők egészségét és a környezet állapotát. A bioenergiához kapcsolódó légszennyező kibocsátás mennyisége sok tényezőtől függ, például az alkalmazott eljárástól és az emissziócsökkentés érdekében felhasznált szűrőberendezésektől. Ajánlatos beruházások előtt a környezeti hatásokra, energiamérlegre és üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó hatástanulmányt készíttetni, melyek jellemzően az ISO14040:2006, ISO14044:2006 78 nemzetközi szabványok szerint készülnek.

a szilárd biomassza közvetlen hasznosítása (hő- és/vagy villamosenergia-termelésre); folyékony energiahordozók előállítása; biogáz előállítása.

Szilárd biomassza Az energetikailag hasznosítható erdészeti famennyiség az Eger középpontjától számított 15 km-es sugarú kör erdőiből: 130 903 t/év. Az Egerben eddig tervezett faapríték tüzelésű biomassza fűtőmű 23 000- 24 000 t/év tervezett faapríték igénnyel rendelkezik.

A háztartási szinten leggyakrabban hasznosított biomassza formák a faapríték, rönkfa, biobrikett, pellet. Az önkormányzat megfontolhatja az erdők fahulladékának és mezőgazdasági melléktermékek helyi hasznosítását. A biomassza felhasználása csak bizonyos kritériumok betartása mellett minősül ténylegesen fenntartható megújuló energia felhasználásnak, továbbá a felhasználás körülményeit mindenképpen egészségügyi, környezetvédelmi szempontoknak megfelelően kell kialakítani. A nemzetközi szakirodalom a következő kritériumok megvalósulása esetén tekint fenntarthatónak egy biomassza alapú rendszert: •

•

• •

Eger városában az erdészeti melléktermék mellett fontos biomasszaforrást képeznek az Egri Borvidék szőlészeti melléktermékei is. 10. Táblázat: Eger Város Hegyközsége szőlészeti melléktermékei (forrás: Eger Város Hegyközségi Dűlőkataszter, 2012)

Eger Város Hegyközsége szőlészeti melléktermékei (2011)

ha kizárólag helyben termelődő biomasszát használ fel (max. 50 km távolságból szállított); ha a biomassza felhasználásának mértékét a helyben jelentkező hőigény alapján számították; ha a felhasználás decentralizált módon valósul meg; ha a felhasznált biomasszát fenntartható gazdálkodás keretein belül termelték ki

Szőlőfajta (db)

50

Termőterület (ha)

1327,74

Termés (t/év; becsült)

11 028

Venyige (t/év; becsült) Törköly és kocsány (t/év)

8 763 1 600 - 2 200

Seprő és derítési alj (Hl) 7 000 - 10 000

77

2009. évi XXXVII. Törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 78

76



93

67. ábra: A biomassza felhasználási lehetőségei a hőtermelésben (forrás: AEBIOM)

Eger város hegyközségében összesen átlagosan 8 000-10 000 tonna az éves szőlőtermésmennyiség, egy hektáron átlagosan 3 300 szőlőtőke terem. A teljes területen keletkező melléktermékek (venyige, törköly, seprő és derítési alj) mennyisége összességében körülbelül 10 000-12 000 tonna. Ebből évente a területen kb. 8 800 tonna a képződő venyige mennyisége, melynek fűtőértéke viszonylag magas, 15-20%-os nedvességtartalom esetén 14,8 MJ/kg, ami alig marad el a hasonló nedvességtartalmú tűzifákétól, sőt víztelenítése 79 könnyebb, mint egyes tűzifáké.

fűtési hőigényének majdnem kétszeresét (193%át) jelenti. Energiaültetvények Az eleve energetikai céllal termesztett növényekből álló energiaültetvényeket a gyorsan növő, rövid vágásfordulójú, sarjadásra hajlamos fajok alkotják, amelyek a kevésbé jó termőképességű területeken is megélnek. Az energetikai célra leggyakrabban telepített fajok közé tartoznak a nyár, fűz, akác és az energianád. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy energetikai ültetvény telepítése csak olyan területen célszerű, ahol nem gazdaságos az egyéb célú művelés, különben az energetikai felhasználás az élelmiszercélú termeléstől von el értékes földterületet.

Korábban a mátrai erőműbe vitették a venyige nagy részét. Jelenleg részben lezúzzák, és visszaforgatják a talajba, egyes gazdák pedig, bálázzák és elvitetik, ha van olyan üzem, amelyik képes hasznosítani. Jelenleg például az átlagosan 10-12 km távolságban elhelyezkedő gombaüzemet fűtik venyigével. Kisebb szőlőterületekről, illetve a gyümölcsösökből a tulajdonosok saját használatra hazaviszik a keletkező mellékterméknek azt a részét, amely fűtésre használható. Összesen a területen keletkező venyigéből – melyet zömében nem hasznosítanak évente körülbelül 128 000 GJ hő lenne megtermelhető. Ez a mennyiség az összes önkormányzati üzemeltetésű épület jelenlegi éves 79

A Nemzeti Vidékstratégia elismeri a fásszárú energiaültetvények telepítésének létjogosultságát, tekintettel a szociális szempontokra, az adott térség szilárd fűtőanyagigényének kielégítésére, az erdőkből és ültetvényekből kikerülő faanyag és apríték melléktermékeivel, és más alternatív energiaforrással is számolva, a fennmaradó hiány biztosításának határáig, a tájgazdálkodás keretén belül. Energiaültetvények telepítését a mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható kedvezőtlen adottságú területeken irányozza elő, a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével.

Pintér Gábor – Németh Kornél – Kis-Simon Tünde: A

szőlővenyige és a fanyesedék biomassza-erőművi beszállításának elemzése. Gazdálkodás, 53. évf. 4.sz. 2009

94

nagyságától függően a biogáz energiatartalmának 25-42%-át képes villamos energiává alakítani, míg termikus hatásfoka 40% körül alakul. A kis teljesítményű motorok elektromos hatásfoka alacsonyabb. A kogenerációs berendezések összhatásfoka (elektromos és termikus) 75% fölött van. A biogázban található szén-dioxidot és egyéb gázokat le lehet választani, ami után a földgáz minőségével megegyező ún. biometánt kapunk. A biometán, amennyiben megfelel az MSZ 1638-ban közölt földgáz minőségi paramétereknek, a földgázhálózatba betáplálható. Magyarországon ugyanakkor még nem valósítottak meg biogáztisztító berendezést és földgáz hálózati betáplálást.

Eger esetében a tájrehabilitációra váró tájsebek területén képzelhető el az energiaültetvény abban az esetben, ha e területek más területhasználatra, pl. mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. Szem előtt tartva azonban azt, hogy az Egererdő Erdészeti Zrt. erdőművelési tevékenysége során mennyi erdészeti melléktermék keletkezik, illetve főként a szőlőművelés során keletkező venyige és egyéb mezőgazdasági hulladékok milyen nagy számban állnak rendelkezésre, ezek felhasználását érdemes elsőbbségben részesíteni, és a rehabilitációra váró területeknek lehetőség szerint más funkciót találni. A több mint 25 000 lakosú Komlón egy 18 MW teljesítményű faapríték-tüzelésű fűtőművet telepítettek 2010-ben, amely a távfűtésben vesz részt. Az 1,4 milliárd forintos beruházás 25%-kal csökkentette a távhődíjat a városban. A működtetéséhez szükséges évi 15 ezer tonna alapanyagot a környező erdészetektől szerzik be, 20 km-es körzeten belül, melyre ötéves megállapodást kötöttek a Mecseki Erdészeti Zrt.vel.

Egerben az állattartó nagyüzemek hiánya a trágya alapú biogáztermelést irrelevánsá teszi, viszont a helyben termelődő borászati melléktermékek, mint a szőlőtörköly és a borseprő a Vidékfejlesztési Minisztérium 70/2012 (VII.16.) VM rendelete alapján ellenőrzés mellett kivonhatók 80 „biogáz előállítás céljára történő átadás” címén. A bortermelés fenntarthatóságára az Európai Unió is kiemelt hangsúlyt fektet – 2006-ban bocsájtották ki a „fenntartható európai borágazat felé” című COM(2006) 319 közleményt, melyben a piacszabályozás mellett a környezet védelme és a melléktermékek hasznosítása is helyet kapott. A nemzetközi szakirodalomban szintén bebizonyították a szőlészeti melléktermékek anaerob fermentációs eljárással történő 81 hasznosításra való alkalmasságát. Törkölyből és kocsányból évente Eger Város Hegyközségében átlagosan 1 600 -2 200 tonna, seprőből és derítési aljból pedig összesen körülbelül 7 000 -10 000 Hl keletkezik. A különböző fűfélék illetve szerves anyagok (állati vagy antropogén hulladék eredetű) metángáz alapanyagaként való hasznosíthatóságának mértékét mutatja a 68. ábra. Ebből látszik, hogy a különböző szennyvíziszapok és a fűfélék a fajlagos biotechnológiai energiatermelésben jobban hasznosíthatók, mint az állati eredetű hígtrágyák, vagy a szemét-szervesanyag keverék.

Biogáz A biogáz is hasznosítható hő- illetve villamosenergia-termelésre. A biogáz anaerob, nedves környezetben metanogén mikroorganizmusok közreműködésével szerves anyagokból képződő gázelegy, amely körülbelül 45-70% metánt, 30-55% szén-dioxidot, továbbá nitrogént, hidrogént, kénhidrogént és egyéb maradványgázokat tartalmaz. A biogáz-előállítás alapanyaga lehet mezőgazdasági hulladék, élelmiszeriparban keletkező melléktermékek, szennyvíziszap vagy szerves hulladék. A keletkezett biogáz hasznosítására több lehetőség adódik: biogázüzemű kazánban hőenergiává, gázmotor segítségével pedig villamos energiává alakítható. Megfelelő tisztítás után a gáz alkalmas a földgázhálózatba történő betáplálásra vagy üzemanyagként hasznosítható. A biogáz legegyszerűbb és legolcsóbb hasznosítási módja biogáz égetésére alkalmas kazánban történő melegvíz-előállítás. A biogázüzemű kazánokat el lehet látni olyan égőfejekkel is, melyek alkalmasak egyéb folyékony vagy légnemű energiahordozók elégetésére (fűtőolaj, földgáz, PB gáz).

80

A vidékfejlesztési miniszter 70/2012. (VII. 16.) VM rendelete

a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról. Magyar Közlöny 2012. évi 94. szám

A biogáz alapú kapcsolt villamos- és hőenergia termelés (kogeneráció), illetve hűtőközeg előállítás (trigeneráció) során használt generátorblokk felépítése azonos a földgázüzemű kogenerációs berendezésekkel. A gázmotor

81

Janis Jasko – Erik Skripsts – Vilis Dubrovskis: Biogas

production of winemaking waste in anaerobic fermentation process. Engineering for rural development, Jelgava, 24.25.05.2012.

95

2012 szeptemberében kezdődött meg Tatabányán egy nagyszabású biogáz erőmű létesítése. A 2 Megawatt teljesítményű létesítmény évente 100 ezer tonna rothasztható hulladékból 13 ezer MWh villamos energiát termel, a keletkező 17.500 Gigajoule hőenergiát a közeli Gyémánt Fürdő fűtésére használják. A beruházás költsége 2,9 milliárd forint, ebből 956 millió forint az Új Széchenyi Terv uniós pályázatán elnyert támogatás. Az erőműben a térségben keletkező mezőgazdasági, feldolgozóipari melléktermékekből, kommunális szennyvíziszapból és silókukoricából 40 fok körüli hőmérsékleten folyamatos keverés mellett állítanak elő biogázt. A magas metántartalmú gázzal egy motort hajtanak meg, mely az országos hálózatra termel villanyáramot, a keletkező hőt pedig a közeli élményfürdő fűtésére használják. Melléktermékeként évi 76 ezer tonna szilárd és 14 ezer tonna hígfázisú, istállótrágya minőségű, szagtalan anyag keletkezik, amely kihelyezhető a természetbe. A 25-30 főt foglalkoztató biogázüzemet a magyar tulajdonú generálkivitelező Biogáz Unió Zrt. építi fel, 82 átadása 2013 nyarán várható.

68. ábra: Különböző alapanyagokból fajlagosan előállítható metángáz mennyisége (m3/kg). Forrás: Dr. Kutasi József: Fermentációs biotechnológia. Budapest, 2007, Glia Kft.

Az Eger városi szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszapot jelenleg az autóúton körülbelül 76 km-re elhelyezkedő Lőrincibe szállítják, ahol a pernyehányó és veszélyes hulladéklerakó telepen komposztálásra kerül. A szennyvíziszap mennyisége és összetétele 2009-től nagymértékben megváltozott, amikor túlzott energiaigényessége miatt beszüntették az iszap szárítását, tömörítését szolgáló folyamatokat. Így jelenleg a korábbi 95-98%-os szárazanyag tartalmú iszappal szemben – amit addig a helyi hulladéklerakóban raktak le - víztelenítő eljárás után 18,5-20 %-os szárazanyag tartalmú szennyvíziszapot szállítanak tengelyen, 3000 Ft/tonna áron. A tisztítási eljárás során keletkező 3 szennyvíziszap mennyisége 2011-ben 8492 m volt.

10 000

Bioüzemanyagok A biodízel előállításához elvben bármely növényi olaj megfelel, általában repcét és napraforgót használnak. Dízelmotorok csak tisztított, gyantamentes olajjal működnek megfelelően. Magas keményítő- és cukortartalmú növényekből állítják elő a bioetanolt, amit szintén lehet motor meghajtásra használni. Fő nyersanyagai a cukorrépa, búza, kukorica. Mivel ezek Eger közvetlen környékén nem jelentik a mezőgazdasági termelés fókuszát, így a bioüzemanyag termelésnek jelenleg a vizsgált régióban nincs nagy jelentősége.

Keletkező szennyvíziszap mennyisége (m3/év)

9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

69. ábra: Az Egri Szennyvíztisztítóban évente keletkező szennyvíziszap mennyisége 2005 és 2011 között (forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt. 2012)

A vízenergia hasznosítása A víz természetes vagy mesterségesen előidézett mozgásából fakadó energiát már évezredek óta hasznosítja az emberiség, újabban villamos energiát állítanak elő a segítségével vízerőművekben. A kis léptékű vízenergiát tartja jelenleg a nemzetközi szakirodalom a kibocsátások szempontjából az egyik leginkább környezetbarát villamosenergia-termelési módnak, mivel működése során nincs szennyező kibocsátás. A vízerőművek működési elve hasonló a szélturbinákéhoz, csak itt a turbina forgását a víz esése/áramlása idézi elő.

Eger esetében tehát érdemes volna megvizsgálni a településen keletkező szennyvíziszap energetikai célú felhasználását. Kérdés, hogy az energiatermelő létesítmény és az előállítás költségei alatta maradnak-e a jelenlegi elszállítás és lerakás díjainak.

82

96

Magyar Távirati Iroda Zrt, Tatabánya, 2012. szeptember 4.

11. Táblázat: Az almári vízmérce vízállási és vízhozamadatai az Eger-patakra vonatkozóan (forrás: ÉM-VIZIG 2012.)

Eger környékén nincs lehetőség nagy vízerőmű telepítésére, azonban a kisvízi erőművek (5 MW teljesítményig) telepítése megfontolás tárgyát képezheti. Ugyanakkor tekintetbe kell venni a szélsőséges időjárási viszonyoknak betudható nagymértékű vízszintingadozást, és ennek alapján feltérképezni a vízenergia költséghatékony kiaknázásának módozatait, az alkalmazandó technológiát stb. Teljesítményük alapján a kiserőművek elsősorban lokális energiaellátási feladatokat láthatnának el kiegészítő funkcióval (közeli épületek, kisebb üzemek). A kiserőművek tervezésének fontos feltétele a megvalósíthatósági tanulmány, hiszen nagyon költségesen telepíthető technológiáról van szó. A megvalósíthatósági tanulmányban érdemes összevetni, hogy melyik megújuló energiatermelő rendszerek gazdaságosabb a kiépítése, azaz hogy ugyanakkora költség mellett melyiknek nagyobb a hatékonysága.

Vízállás Legkisebb megfigyelt 0 cm Vízhozam Legkisebb vízhozam* 3 0 m /s

Közép vízállás 30 cm (1983-2011) KÖQ 3

0,342 m /s (1983-2011)

Legnagyobb megfigyelt 265 cm (1999.08.10.) Legnagyobb vízhozam* 3 45 m /s (1999. aug.)

KÖQ: Szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke, meghatározott időszakon belül * valamely meghatározott időszakon belül

Boldva község magasságában a Bódván egy régi duzzasztógát felújításával egy 40 kW névleges teljesítményű törpe vízerőművet létesítettek 2009-ben. Mivel a Bódva-patak egy meglehetősen 3 szeszélyes vízfolyás (áradáskor akár 80m /s, a 3 szárazabb hónapokban viszont alig 1,5 m /s a hozama), ezért szivornyás rendszerű csőturbina kialakítása mellett döntöttek, ami nem akadályozza a zsilipek működését. Az al- és felvizet a parton futó cső köti össze, melynek az eleje és vége belelóg a vízbe. Ebbe a csőbe került a turbina, a tetejére a generátor és a cső 83 légtelenítéséhez szükséges vákuumszivattyú. A projekt összköltsége 17 000 000 Ft volt, melyre KEOP pályázaton 50%-os támogatást nyertek 84 el. A kiserőmű által termelt villamos energia Kötelező Átvétel alá tartozó évenkénti mennyiségét 237 mWh-ban állapította meg a Magyar Energia Hivatal. bódvai duzzasztás mindössze 2 méter magas, ezért a kinyerhető teljesítmény is kisebb, mint pl. a Sió Vízerőműnél (37 kW). Ráadásul a 2010-es nagy árvizek a turbinát sem kímélték, s bár komolyabb károsodás nem érte a műtárgyakat, nagyon sok üzemnapot vesztett, mivel a környék magas talajvízszintjének csökkentésére a duzzasztást ideiglenesen meg kellett szüntetni.

A Bükkalja mérsékelten száraz terület. A fajlagos lefolyás 2 l/s*km2, az átlagos területi lefolyási tényező 11-15 %, a vízhiány délebbre 110 mm/év, ez északra haladva csökken, és a magasabb területekre már ugyanilyen mértékű vízfelesleg jellemző. A déli Bükkben a fajlagos lefolyás 5 l/s*km2, az átlagos területi lefolyási tényező a 24%-ot is eléri. A kistáj legnagyobb vízgyűjtője az Eger-patak, melyen számos helyen felfedezhetők a hajdani vízimalmok nyomai, maradványai. A megszüntetett malmokhoz tartozó vízi létesítmények, „zúgók”, duzzasztók több helyen rekonstruálható állapotban találhatóak meg a mai napig. A Nagytálya és Maklár határában található duzzasztóművet az ÉKÖVIZIG kezeli, ez a létesítmény ma is használható, a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése után. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉM-VIZIG) által az Eger városhoz legközelebb Almár település közigazgatási területén üzemeltetett felszíni vízrajzi (vízmérce-) állomás adatsora alapján a 12. táblázatban szereplő adatok jellemzőek az Eger-patak vízhozamára. A patak jelentős mértékű vízszintingadozásai jelentős mértékben megnehezítik a vízenergia költséghatékony kiaknázásának lehetőségeit, a hirtelen lezúdúló csapadék okozta kiöntések pedig károkat okozhatnak a műtárgyakban, illetve meghiúsíthatják a duzzasztás működését.

83 84

http://bluestream.hu/bodva.html Megújuló energia termelése a Bódva folyóra tervezett törpe

vízi erőművel. Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ, KEOP sikeres projektbeszámolók; http://www.nkek.hu/keop/letoltesek/sikeres-projektek

97

Kötelező villamosenergia-átvételi rendszer (KÁT)

85

86

A 2001-es villamosenergia-törvény (VET) bevezette Magyarországon a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételének intézményét, a kapcsolódó 87 rendeletek pedig meghatározták az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát. Az átvételi ár évente, az előző évi Központi Statisztikai Hivatal által számított éves infláció mértékével nő, 2011. január 1től például napelemmel termelt villamos energia esetén 29,84 Ft/kWh volt, 2012. január 1-től pedig 30,71 Ft/kWh. A nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony átvételi ár miatt jelenleg alig akad olyan napelemes rendszer Magyarországon, amely a kötelező átvételi árrendszer keretében értékesít villamos energiát. Ehelyett az ún. háztartási méretű kiserőmű-kategóriában alkalmazható ad-vesz elszámolást veszik igénybe a napelem-tulajdonosok, amely esetében a szaldó-elszámolás kb. 45-50 Ft/kWh nagyságú átvételi 88 árat biztosít. A jelenleg is érvényben levő KÁT rendszer nem csupán a napelem-tulajdonosok számára nem elég ösztönző, de bizonyos hiányosságai miatt a szakpolitikusok véleménye szerint sem fenntartható. A problémák megoldása és a szakmapolitikai szempontok érvényesítése érdekében megkezdődött a kötelező átvételi rendszer helyébe lépő METÁR (a megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer) feltételrendszerének kidolgozása. A szabályozási koncepciót 2011 szeptembere folyamán bocsátották társadalmi egyeztetésre. Legfőbb újdonságát az egységesen 15 éves futamidőre nyújtott támogatás, továbbá a technológiánként és méretkategóriánként differenciált átvételi ár jelenti. A koncepció a nagyobb munkahely-teremtési potenciállal rendelkező, helyi erőforrásokhoz és igényekhez jobban alkalmazkodó, kis- és közepes termelőegységeket preferálja, ezáltal – a koncepció kidolgozóinak véleménye alapján –elősegíti a nemzetgazdasági célok megvalósulását. A METÁR célja ösztönözni a hasznos hőtermelést a villamosenergia-átvételi bázisárat meghaladó felár nyújtásával. A koncepció további újdonságai: fenntarthatósági kritériumok bevezetése az erdészeti biomasszára, hatékonysági minimumkövetelmények megállapítása, térségi fenntarthatósági kvóták és kétéves ciklusokra bontott kiosztási kvóták meghatározása. A tervezetben szereplő, nemzetgazdasági szempontok alapján kiosztott bónusz (LHH - leghátrányosabb térségben történő installálás) létjogosultsága vitatott: ennek bevezetése egyes vélemények szerint spekulatív telepítésekhez vezetne. A METÁR az ún. barna tarifa alkalmazásával biztosítja a projektek 15 éven túli, hosszú távú életképességét.

85

Csanaky Lilla: A magyarországi napenergia-piac 2011-ben, Energiaklub, Budapest, 2012.

86

2001. évi CX. törvény a villamos energiáról 87 36/2001. (XII. 22.) GM számú rendelet, majd az ezt 2003-ra felváltó 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet, később a jelenleg is hatályos 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. 88 A háztartási méretű kiserőmű kapacitáshatára a jelenleg hatályos szabályozás szerint 50 kVA, a villamos energia törvény tervezett módosítása azonban a csatlakozási teljesítményt 3x16 A (11 kVA) értékre kívánja csökkenteni. A módosítás elfogadása esetén a nagyobb napelemes projektek csak egy megemelt átvételi ár esetén tudnának piacra lépni.

98

A geotermikus energia hasznosítása A geotermikus energia legrégebbi hasznosítási módja a közvetlen hőhasznosítás, amelyre számos alkalmazási területen nyílik lehetőség. Ebbe a kategóriába tartozik a belső terek fűtése és hűtése, a mezőgazdaságban a nyílt területek és az üvegházak fűtése, vagy a fürdőkben és uszodákban a medencék fűtésére történő felhasználás. Ha a víz kémiai összetétele, magas hőmérséklete vagy nyomása indokolja, akkor hőcserélők beiktatásával oldható meg a közvetlen fűtési felhasználás. A geotermikus energia fűtési és hűtési célú hasznosítása a mélység és a hőmérséklet alapján két kategóriába sorolható. A 30˚C-nál kisebb hőmérsékleti tartományban (kb. 400 méter mélységig) jellemzően hőszivattyúk segítségével hasznosítják a Föld felszíne alatt rejlő energiát. Az alacsony és közepes hőmérsékleti tartományba a 30-140°C hőmérsékletű, mélyebb régiókból kinyert fluidum hasznosítása tartozik.

Term álvízkivétel

7%

uszoda

42% 37%

14%

70. ábra: Termálvízkivétel Egerben 2011-ben a hasznosítás helye szerint (Forrás: Eger Termál Kft. 2012)

A helyi forrásokból kitermelt termálvíz hőmérséklete 46°C, a hasznosítás pedig céltól függően 37-46°C között történik. A kitermelt mennyiséget teljes egészében hasznosítják. Az elhasznált víz hőmérséklete 30°C körüli. A termálfürdő használt meleg vizének hőjét nem hasznosítják, és a csapadékvíz-elvezető hálózaton keresztül, kezelés nélkül kerül az Eger-patakba. Egerben települési szinten nagy jelentősége lehetne a rendelkezésre álló termálvíz hasznosításának. A leghatékonyabb, illetve leggazdaságosabb energiafelhasználási mód a termálvízből nyert geotermikus hőenergia esetében az ún. kaszkád-rendszerű, vagy más néven integrált rendszerű felhasználás. A felhasználás lehetséges sorrendjét a 71. ábra szemlélteti. Az ábrán bemutatott rendszerhez képest a rendelkezésre álló termálvíz hőfoka jelenti az eltérést. Egerben a felhasználás első lépcsője az alacsony energiaigényű épületek fűtése és melegvíz-ellátására speciális hőcserélőn keresztül. Mivel a fürdőben hasznosított meleg víz 38-40 fokos, ezért a második lépcsőben a fürdőzési hasznosítás javasolt. Az keletkező csurgalékvizet harmadik lépésként hőszivattyúval újból fűtésre lehet helyben hasznosítani. A keletkezett elfolyóviz mezőgazdasági felhasználását is szükséges átgondolni. A kitermelt víz visszasajtolását mindenképp szükséges kiépíteni. A balneológiai (fürdőzési) célra kitermelt termálvízben az „első használat” után még jelentős energetikai potenciál van. A használt fürdővíz hője is alkalmas lehet környékbeli közintézmények, lakóépületek fűtésére, melegvíz-ellátására. A felhasználási lánc végén a mezőgazdasági felhasználás, az üvegházak fűtése áll. Minél több lépcsős rendszerben tudjuk hasznosítani a kitermelt termálvizet, annál gazdaságosabbá válik a kitermelése.

Termálvíz Eger városában a termálvizet elsősorban rekreációs, ivóvíz-ellátási, illetve másodsorban gyógyászati célra hasznosítják. Az Eger Termál Kft. tájékoztatása szerint a termálvízkivétel mennyisége évekre visszamenően az alábbiak szerint alakul: 12. Táblázat: Termálvízkivétel Egerben 2011-ben a hasznosítás helye szerint

vízkivétel 3 (2011, m )

strand uszoda

173 880

ivóvíz (Heves Megyei Vízmű) Markhot Ferenc kórház (reumatológia) 89

ivóvíz (Heves Megyei Vízmű) Markhot Ferenc kórház (reumatológia)

Magyarország európai viszonylatban kiemelkedően jó geotermikus adottságokkal rendelkezik annak köszönhetően, hogy az ország és a Kárpát-medence területe alatt a földkéreg vékonyabb az átlagosnál. A geotermikus gradiens értéke hazánkban kb. 45˚C/km, ami jóval magasabb a Földön átlagos 20-30˚C/km értéknél. A hőáramsűrűség Magyarországon (90-100 2 mW/m ) szintén meghaladja a kontinentális átlagot (65mW/m2). A VITUKI (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet) közelítő becslései alapján az ország kitermelhető – elméletileg átalakítható – geotermikus 89 energiakészlete mintegy 343 000 PJ.

hasznosítás helye

strand

58 800 154 120 29 200

Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv

háttértanulmánya, „C” kötet, Pylon Kft., 2010

99

való hasznosítása. A berendezések többsége kompressziós elven működik (elektromos vagy gázmotor segítségével), de létezik olyan hőszivattyú is, melynek működési mechanizmusa a szorpció elvén alapszik. A hőszivattyú fő részeit csővezetékek kötik össze, ezekben áramlik a hőenergiát szállító munkafolyadék, többnyire zárt rendszerben. A hőszivattyúban lezajló körfolyamat hatásfokának jellemzésére a teljesítmény-tényező vagy „jósági fok” (Coefficient of Performance) használatos. Mindkét tényező azt mutatja meg, hogy a megtermelt energia hányszorosa a befektetett, azaz a hőszivattyú működtetéséhez 90 felhasznált energiának . A teljesítmény-tényező és a COP pillanatnyi értékek, csak az adott időpontban érvényes teljesítményeket veszik figyelembe, ezért nem alkalmasak a berendezés valós üzemi viszonyainak bemutatására. Erre az SPF (seasonal performance factor), a COP egész évre levetített korrekciós értéke használható. Ezt a mutatót a hőszivattyú éves munkaszámának is szokták nevezni. Meghatározása visszamenőleg történik.

71. ábra: kaszkádrendszerű termálvíz hasznosítás (forrás: B. István Róbert, Transindex)

Eger szűkebb környezete, elsősorban az Alföld irányában, szintén kiváló termálvíz-potenciállal rendelkezik, amelynek kiaknázása még 5-15km-es távolságon is megfontolandó. A termálvíz fűtőben való hasznosítását célszerű lehet tehát vizsgálni, és az alábbi példa mentén, annál akár nagyobb léptékben tervezni.

A hőszivattyúk megítélésében fontos szerepet játszik, hogy energiamérlegük pozitív-e, azaz az előállított hő mennyisége meghaladja-e a felhasznált primer energia mennyiségét. Ez a működéshez felhasznált villamos energiát előállító erőmű hatásfokától és a hőszivattyús rendszer SPF-értékétől függ. Ha a villamos energia, ami a hőszivattyú működtetéséhez szükséges, alacsony hatásfokú fosszilis energiahordózó átalakításból származik, akkor a hőszivattyúk alkalmazásával nem érhető el primerenergia-megtakarítás. Szakértői becslések szerint Magyarországon az átlagos erőművi hatásfok 35% körüli, így ahhoz, hogy egy hőszivattyús rendszer energiamérlege pozitív legyen, az éves munkaszámának meg kell haladnia a 2,86 értéket.

Kistelek Város Önkormányzata a növekvő energiaárak miatt 2002-ben a város alatti geotermikus vagyon hasznosítása mellett döntött. A 2007-ben átadott közmű rendszer 8 közintézmény hőigényét biztosítja. A kitermelt vizet termálfürdő üzemeltetésére is felhasználják. A termelőkút talpmélysége 2095 m, a kitermelt víz hőmérséklete 90,6°C. A visszasajtoló kút talpmélysége 1678 m, a víz hőmérséklete 71,5°C. Az egyes közintézmények hőigényének biztosításához beépített teljesítmény 100 kW-tól (óvoda) 800 kW-ig (idősek otthona) terjed. A használati melegvizet is ez a rendszer biztosítja egy 50-100 kW-os hőcserélő segítségével. Közvetlenül 10 fő, közvetve 40 fő munkahelyét teremtette meg a beruházás. A város évi 1380 tonna CO2 kibocsátását váltotta ki.

A hőszivattyús rendszer telepítése az optimális üzemeltetés érdekében szakértő hőtechnikai tervezést igényel. Tekintettel kell lenni az energiaigényre, a területhasználati lehetőségekre, valamint a telepítés helyszínének földtani, talajtani adottságaira. A fűtési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legalacsonyabb

Hőszivattyú A hőszivattyús berendezések lényegében úgy működnek, mint egy hűtőgép, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a hűtőgépeknél a cél a hűtés minél jobb hatásfokkal történő megvalósítása, hőszivattyúk esetében viszont a hűtés során keletkező hő minél jobb hatásfokkal

90

A teljesítmény-tényező számításakor nincsenek tekintettel

azon villamos segédberendezéseknek a teljesítőképességére, amelyek nem közvetlenül a hőszivattyú munkafolyamatához tartoznak. A COP-érték meghatározásakor ezeket a teljesítményeket is figyelembe veszik.

100

A HU-NER-TOWN 300 elnevezésű pályázatban a város és a többi konzorciumi tag (Miskolc, Kecskemét, Salgótarján, Veszprém, Eszterházy Károly Főiskola Eger) központi és intézményi napelemes rendszerek telepítésével, és a zéró emissziós közlekedés, valamint az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra megvalósításának tervével kívántak volna részt venni MAKROVIRKA típusú intelligens hálózatban.

hőmérsékleten működhessen. A rendszer hatékonysága annál nagyobb, minél alacsonyabb a fűtési előremenő hőmérséklet, ezért a hőszivattyús felhasználásra a nagy hőleadó felülettel rendelkező fűtési módok (padló-, fal- és mennyezetfűtés) alkalmasak. Javasoljuk megvizsgálni a kitermelt termálvíz egy részének kaszkád rendszerben való felhasználását. Ebben a felhozott vizet hőcserélő berendezéseken keresztül közvetlenül alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer, valamint a légtechnika kiszolgálására lehet hasznosítani, majd a visszatérő vizet kevesebb hűtés után a fürdési célra felhasználni. Az elfolyó csurgalékvíz esetlegesen növénytermesztésre alkalmas hőt tud biztosítani. A rendszer felépítését, és gazdaságosságát, kezdő beruházási költségét hasonló megvalósíthatósági tanulmányban érdemes megvizsgálni.

A NetMADE projekt és az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatával kialakítandó együttműködés pedig egy német-magyar klaszter megalapozását szolgálná, „Megújuló energiák és energiahatékonyság” területen. A biomassza-, biogáz, intézményi energiakorszerűsítési program, kommunális hulladék energetikai célú hasznosítása, távhőpiac bővítése területek állnak a projekt középpontjában. Az projekt sikeres megvalósítását elősegítendő az önkormányzat és Az Eszterházy Károly Főiskola között létrejött egy együttműködési megállapodás. E megállapodás szerint a főiskola szakmai segítséget nyújt megújulókon alapuló térségfejlesztésre az olyan területeken keresztül, mint a munkahelyteremtés, ipartelepítés, településfejesztés, oktatás, innováció, kommunikáció stb. Az együttműködés kereteibe tartozik továbbá az AGRIA-INNORÉGIÓ Tudáscentrum Info-pont működtetése is (a tudáscentrum az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának alap- és alkalmazott kutatási, képzési és szakértői szolgáltatásokat lebonyolító tudományos és operatív szolgáltató centruma).

Megújulós projektek Egerben Eger városa több ambiciózus, megújuló energiaforrást hasznosító, települések közti, sőt határon átívelő kezdeményezésben is részt vett az utóbbi évek során. A projektek koordinálására az önkormányzat külön irodát létesített a Városgondozás Eger Kft. keretein belül. A Klíma és Energetikai Iroda működése lehetőséget biztosít arra, hogy az éghajlatvédelemmel összefüggő feladatok ellátása összehangoltan, szervezett formában történjen, így az iroda országos szinten is példás kezdeményezés Eger önkormányzata részéről. Sajnálatos módon jelenleg a pályázati források meghiúsulása, illetve egyéb problémák miatt két ígéretes projekt megvalósulásának időpontja az eredeti tervekhez képest később várható (NER 300 projekt, illetve az EgerMADE projekt).

101

1.15. A VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA

tengerszint feletti magasságot meghaladó részeken a cseres-tölgyes az uralkodó társulástípus. A Bükkalját napjainkban intenzíven művelik, a jobb termőképességű területeket szőlők, szántók és gyümölcsösök foglalják el.

Az éghajlatváltozási stratégia igen széles körűen érinti Egernek mind a természeti, társadalmi és gazdasági viszonyait, mind pedig az önkormányzat működését. Az egyik leghangsúlyosabb terület a települési energiagazdálkodás. Ennek kapcsán részletes vizsgálat és elemzés tárgyát képezi az önkormányzati intézmények, a lakosság, illetve az ipari létesítmények fogyasztása, valamint a település épületállományának állapota is. A vizsgálati munkarész továbbá Eger és környezete megújuló energiapotenciáljának felmérésével is foglalkozik. A tervezés folyamatában nagy szerep jutott a civil szektorral és a lakossággal zajló konzultációnak is.

1.15.2. Időjárási veszélyhelyzetek, katasztrófavédelem Időjárási katasztrófák terén Eger számára a legfőbb veszélyforrás a szélsőséges vízjárás, ezen belül különösen az árvíz. Nemcsak a csapadék megfelelő elvezetése, hanem sokszor a gyorsan lezúduló esővíz visszatartása és az általa okozott erózió csökkentése is súlyos nehézségeket okoz a városnak. A beavatkozásokat nehezíti, hogy a terület érzékeny ivóvízbázisára fokozott figyelemmel kell lenni. A lakosság védelme érdekében fontos továbbá a nyári hőhullámok és a fokozott UV-sugárzás kommunikálására is figyelmet fordítani.

A klímaügyi tervezés időszerűségét mutatja, hogy Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) klímakutatásai szerint hazánkban a hőmérséklet emelkedése gyorsabb lesz, mint a globális átlagban: kb. 20-30%-kal meghaladjuk ezt a változást. Nőni fog a szélsőséges időjárási jelenségek valószínűsége és gyakorisága is, aminek köszönhetően egyre gyakrabban tapasztalhatunk rövid idő alatt hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot, ami a hirtelen levonuló árhullámok kockázatát is növeli. A klímamodellek szakértői azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül nyaranta akár a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak.

1.15.3. Vízgazdálkodás Az Egri kistérség a 2-8. sorszámú Bükk és Borsodi-Mezőség megnevezésű tervezési alegységbe tartozik, amely – a Tisza részvízgyűjtő részeként – az Eger-, Laskó-, Csincse-patakok és mellékágainak vízgyűjtő területét foglalja magába. A település legfontosabb vízfolyása az Eger-patak, amely egyúttal a település tisztított szennyvizeinek és csapadékvizeinek a befogadója is. Továbbá meg kell említeni Szala-patakot és a Tárkány-patakot is, amelyek a település területén torkollanak az Eger-patakba.

Az alábbiakban a vizsgálati munkarész legfontosabb megállapításainak összefoglalása következik az érintett területek szerinti bontásban. 1.15.1.

Eger városa termálvízben gazdag. A termálvizet elsősorban rekreációs, ivóvíz-ellátási, illetve másodsorban gyógyászati célra hasznosítják. A 3 kitermelés 416000 m /év.

Természeti adottságok

Az ivóvízbázis jellege kapcsán elmondható, hogy az ivóvíz elsődlegesen a talajvízkészletből származik, másodsorban a karsztvízkészletekből, a fennmaradó igényt pedig réteg- és termálvíz kitermelésével fedezik. Összesen öt ivóvízkivételi kút üzemel a település területén. Egerben a vízkivétel mennyisége az elmúlt évek során csökkenő tendenciát mutatott, amely jelentős részben köszönhető a helyi vízművek hálózati veszteségcsökkentő mechanizmusainak is. Az ipari vízhasználat kapcsán elmondható, hogy az egri székhelyű/telephelyű üzemi nagyfogyasztók egyike sem lépte túl 2011-ben a szolgáltatási szerződésben lekötött vízmennyiséget, és az 93 előírásoknak megfelelően üzemelnek.

Eger és környékének éghajlata sajátos, környezetétől eltérő, átmenetet képez az alföldi és az északi-középhegységi klíma között. Az évi középhőmérséklet 9-10 °C (míg az ország túlnyomó részén 10-11 °C). Az évi csapadékösszeg 600 mm, ami az országos évi átlagos csapadékérték-határok közé esik (500-750 mm). A napsütéses órák száma Egerben átlagosan évi 91 2133 (országos viszonylatban átlagosan 190092 2200 óra között alakul ). Összességében egy mérsékelten meleg, száraz éghajlatú táj. A 250 m 91 92

Országos Meteorológia Szolgálat, 2012. június Farkas István: A napenergia hasznosításának hazai

lehetőségei, Magyar Tudomány. Internetes forrás: http://www.matud.iif.hu/2010/08/05.htm letöltve: 2011-02-25

93

102

A Heves Megyei Vízmű tájékoztatása alapján

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy alkalmanként előfordulnak egyedi határértéktúllépések, illetve ki kell emelni a borászati tevékenységhez kötődő, időszakosan előforduló, illegális beeresztésekből adódó vízszennyezést is.

Az éghajlatváltozás szempontjából fontos, hogy a társulásalkotó fajok tekintetében a száradásos tölgypusztulás az Eger környéki erdőkben is megjelent, továbbá a viharkárok, csapadék okozta erózió illetve a tűzesetek fokozódó veszélye jelent gondot. Ugyanakkor rendkívül fontos szerepe van az erdőállománynak mint a kibocsátott szén-dioxid természetes megkötőjének.

1.15.4. Mezőgazdaság, szőlőművelés Eger és közvetlen környékének mezőgazdaságát alapvetően a szőlőtermesztés dominálja.

1.15.6. Települési zöldfelületi rendszer

A szántóföldi gazdálkodás területén a legnagyobb problémát Egerben és környékén (is) a vízháztartás fenntartása jelenti; a vízhiány és a víztöbblet egyaránt gondot okoz. További problémát jelent a gazdálkodó réteg szűkülése és a parlagon heverő területek arányának növekedése. A birtokszerkezet felaprózódott, az átlagos birtokméretet 10 hektár alatti területek jelentik. Az utóbbi évek kedvezőtlen piaci viszonyainak következtében a kisebb méretű szántóterületeken a gazdálkodás nem rentábilis, így elindult a birtokkoncentráció.

Eger városa számos kedvező zöldfelületi adottsággal rendelkezik (átszellőző folyosók, értékes zöldfelületi elemek, jelentős számú intézménykert), viszont a biológiailag aktív felületek eloszlása egyenlőtlen, jelentősek a területi különbségek. A legjelentősebb zöldterületek között említhető pl. az Érsekkert vagy a Bervai lakótelep. A település közösségi zöldterületeinek becsült összterülete kb. 155 ha (ami a belterület 11%-a, nem számítva az intézmény- és lakókerteket). A zöldfelületek nem csak a csapadék elnyelésében és megtartásában játszanak fontos szerepet, de a nyári felmelegedések idején a városi hőmérséklet csökkentését is hatékonyan szolgálják. A település közterületein keletkező zöldhulladék összmennyisége: kb. 3060 t/év.

Eger Város Hegyközsége igen jelentős szerepet tölt be az Egri Borvidéken belül, 50 fajta borszőlőt termesztenek itt, összesen 1328 hektárnyi területen, mely a borvidék összes termőterületeinek 24,34%-át teszi ki. A hegyközségben összesen átlagosan 80 000 – 100 000 q az éves termésmennyiség, egy hektáron átlagosan 3 300 tőke terem. A termésre veszélyt jelent, hogy a téli fagykárok és az aszályos időszakok megváltoztatják az érési folyamatokat, ami hatással lehet a borvidék borászati arculatára, illetve fajtaszerkezet-váltást tehet szükségessé. 1.15.5.

1.15.7.

Eger lakosságának a száma a 90-es évek elejétől kezdve csökkenő tendenciát mutat; 1994-ben 60 ezer fő alá csökkent, jelenleg 56 530 fő. A csökkenés fő oka az elvándorlás, illetve a természetes fogyás. A korcsoportok városrészenkénti arányát vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb 0-14 korú gyermek az északi és keleti városrészben található. Az idősek (60 év felettiek) aránya a belvárosban a legmagasabb, az itt lakók közül minden negyedik tartozik e korcsoportba. E városrészek kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen lakosaik különösen érzékenyek lehetnek a szélsőséges időjárási helyzetekre. Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2010ben 13,3%, 2011-ben 12,7% volt, ami az országos átlagnál (14,6%) kisebb.

Erdőgazdálkodás

Az Eger középpontjától számított 15 km-es sugarú körön belül az Egererdő Erdészeti Zrt. által kezelt erdőterületek összterülete 14198,25 Ha. A leggyakoribb társulástípus a gyertyánoskocsánytalan tölgyes-cseres, a gyertyánoskocsánytalan tölgyes-bükkös, illetve a csereskocsánytalan tölgyes. Az Eger külterületén levő valamennyi erdő vagy a nemzeti ökológiai hálózat része, vagy a természet védelméről szóló törvény 94 szerinti természeti területnek minősül. Egyúttal Eger számos védett területtel és természeti értékkel is rendelkezik.

1.15.8. Gazdaság 2010-ben az Egerben regisztrált vállalkozások 77%-a a szolgáltatási, 13%-a a mezőgazdasági, illetve 10%-a az ipari szektorban működött. Egerben a primer szektor a munkavállalók közel 30%-át, a szekunder és tercier szektorok pedig a

Az energetikailag hasznosítható, a tartalmasság sérülése nélkül kitermelhető erdészeti famennyiség az Eger középpontjától számított 15 km-es sugarú kör erdőiből 130 903 t/év. 94

Demográfia

Eger MJV Településszerkezeti Terve

103

95

70%-át foglalkoztatják. A második két szektorban foglalkoztatottak 23,21%-a a feldolgozóiparban tevékenykedik, 41,21%-a pedig valamilyen oktatási, humán-egészségügyi, szociális ellátási vagy közigazgatási tevékenységet végez. Az Eger közigazgatási területén működő külföldi tulajdonú vállalkozások szerepe az egri gazdaság regionális versenyképességében igen meghatározó, a 2008-as válság alatti teherbírás is nagyrészt ezeknek köszönhető, amely egyébként főként a kereskedelem és a turizmus területén idézett elő számottevő recessziót, az ipari tevékenységek és a város bevételeit illetően már kevésbé volt érezhető.

évi csúcsértékek hozzávetőlegesen egyformák voltak. 2008 végén azonban megugrott a levegő kén-dioxid koncentrációja, és az ez utáni teleken is magasabb értékeket mértek. Lehetséges, hogy a lakosság a gázellátás bizonytalansága (ukránorosz konfliktus), valamint a magas gázárak miatt visszaállt a gáztüzelésű kazánokról vegyes vagy fatüzelésre, és ez mutatkozik meg a levegőminőségben is. A bejelentés-köteles tevékenységből származó összes CO2 kibocsátás esetében 2004-2006 között csökkenés volt tapasztalható, ám a 2006 utáni évek adatai növekedést mutatnak. 1.15.11. Hulladékgazdálkodás Eger város tagja a Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Társulásnak; ennek keretében települési szilárd hulladékát a Hejőpapiban található lerakóba szállítják. A Városgondozás Eger Kft. szelektíven gyűjti az energetikai felhasználásra kerülő hulladékot (karácsonyfa, gally, lombtakarítási fahulladék, stb.), amit előkezelés után a Mátrai Erőműnek ad át. A város emellett a szelektív hulladékgyűjtési rendszert is üzemeltet. Az Eger városában keletkező szennyvizet a város déli részén létesült eleveniszapos technológiájú szennyvíztisztító 96 telepen tisztítják. A szennyvíziszapot jelenleg az egri szennyvíztisztító műből az autóúton körülbelül 76 km-re elhelyezkedő Lőrincibe szállítják, ahol a pernyehányó és veszélyes hulladéklerakó telepen komposztálásra kerül.

1.15.9. Turizmus Eger Észak-Magyarország idegenforgalmi központja, 2010-ben a belföldiek által leglátogatottabb városok ranglistáján a kilencedik helyet érte el. A területre leginkább a kultúr-, borés a gyógyturizmus a jellemző. A város nemzetközi hírű rendezvényekkel büszkélkedhet (pl. az évenkénti Bikavér ünnep, amelynek 2011-ben közel negyvenezer résztvevője volt). Eger térsége a Mátra és a Bükk páratlan természeti kincseinek köszönhetően igen népszerű kirándulóhely is. A látogatók számára vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre: éves szinten mintegy 1,5 millió fő keresi fel a hegységet. Eger és térsége turisztikai vonzerejét termálvíz-adottságainak és az ezekre épülő gyógyfürdőknek is köszönheti. Az Eger Termál Kft. által működtetett fürdők látogatottsága a 2011-es év első felében elérte a 69 ezer főt.

1.15.12. Közlekedés

A település levegőminőségét három jól körülhatárolt forráscsoport befolyásolja: az ipari légszennyező források, a kommunális és központi fűtés, illetve a közlekedés. Eger esetében a völgyfenéki fekvés miatt különösen fontos a témakör, hiszen a szennyezőanyagok könnyen megülnek a település felett. A főként közlekedési eredetű nitrogénoxidok tekintetében elmondható, hogy 2004-2011 között sem a szennyezés csökkenése, sem növekedése nem volt tapasztalható. Talán a lokális minimumértékek enyhe csökkenését lehet megállapítani. A főként a fűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó kéndioxid esetében az jellemző, hogy 2004-2007-ig az

Eger közúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 25ös, Kerecsend-Eger-Bánréve településeket összekötő főút. Ez az út teremti meg az összeköttetést az M3-as autópályával és a 3-as úttal is. Vasúton a Budapest Keleti pályaudvar – Füzesabony – Putnok vonalon érhető el. Fontos feladat a távolsági buszpályaudvar és a vasútállomás egymás mellé telepítésével a jelenlegi széttagoltság megszüntetése. A helyi közösségi közlekedést az Agria Volán Zrt. biztosítja. A városon belül a parkolási helyzet rendezése is fontos kihívás, amely szorosan összekapcsolódik a belváros közterületi rehabilitációjával is. A kerékpáros közlekedés tekintetében elmondható, hogy belterületi kerékpárút-hálózat összhossza 3,7 km, de a teljes tervezett nyomvonal részlegesen kiépített. A városon halad keresztül az országos

95

96

1.15.10. Levegőminőség

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

adatszolgáltatás, 2012., Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jelek® információs rendszer, 2012.06.20.

Heves Megyei Vízmű Zrt.

http://www.hmvizmurt.hu/szolgaltatasaink/szennyvizelvezete s-es-tisztitas

104

családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt, továbbá a háztartások nagyobb része családi házakban él.

törzshálózathoz tartozó Karancs-Mátra-Tisza-tó kerékpárútvonal is. 1.15.13. Önkormányzati épületek Az önkormányzat által fenntartott intézmények összesen 52 darab épületet foglalnak el. Ezek nagyobb része valamilyen oktatási-nevelési intézmény: a városban 18 óvoda-bölcsőde és 11 iskola működik. Az összes önkormányzati üzemeltetésű intézmény által felhasznált energia mennyisége 2011-ben meghaladta a 21 millió kilowattórát. Ennek közel 60%-át a földgázfogyasztás teszi ki. A legnagyobb energiafogyasztók: a Bornemissza Gergely Szakközépiskola és Kollégium, az Egri KMV Szakközépiskola és Kollégium illetve az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye, vagyis a három legnagyobb fűtött területű egri intézmény.

Ha az egyes épülettípusokban a különböző beruházások révén elérhető primerenergiamegtakarítások mennyiségét összesítjük, és kiterjesztjük a teljes egri háztartásállományra, akkor azt kapjuk, hogy ha minden háztartás elvégezné otthona energiahatékonysági felújítását (azaz hőszigetelne, ablakot cserélne, fűtési rendszert korszerűsítenének azok, akik eddig még nem tették) akkor a város lakóépületeiben kb. 1250 TJ-lal kevesebb primer energiát fogyasztanának el. Tehát a jelenlegi energiafelhasználás több mint fele megtakarítható lenne. Az energiahatékonyság javítása révén kb. 45 ezer tonna szén-dioxid belélegzésétől mentesülnének a város lakói évente.

Az épületszerkezetek hatékonyabbá tétele révén települési szinten az önkormányzati épületek energiafogyasztásának egyharmada lenne megtakarítható. Ez kb. 7.000.000 kWh energia megtakarítását jelentené a város számára. Amennyiben a szerkezeti felújítások mellett a teljes épületgépészeti rendszer is korszerűsítésre kerülne, akkor több mint 60%-kal, azaz kb. 13.000.000 kWh-val csökkenne az intézmények energiafogyasztása. Amennyiben az arra alkalmas intézményekben a szükséges melegvíz 40-60%-át napkollektorral állítanák elő, évente 630 GJ energiát és 44t CO2-t takaríthatna meg a város évente.

Eger lakóépületeinek alapterülete alapján az éves melegvízszükséglet 233.015 GJ energiával állítható elő. Feltevésünk szerint az épületek mintegy fele alkalmas megújuló energiát használó eszközök fogadására. Számításainkban családi házaknál az éves meleg víz 60%-át, társasházaknál 30%-át napenergiával lehet előállítani. Az így megtakarított energiamennyiség éves szinten mintegy 51.200GJ. A családi házak 50%-ában beépített napelemek évente mintegy 17.500 MWh áramot képesek termelni. Ezzel évente kb. 9700 t CO2-t lehetne megtakarítani Egerben.

Hozzávetőleges számításunk szerint jelenleg kb. 450 millió forintot költ az egri önkormányzat intézményei energiaszámláira egy évben. Ez értelemszerűen igen jelentősen, hozzávetőlegesen az energiamegtakarítás arányában csökkenne a fenti beruházások hatására, évi kb. 150-250 millió forinttal.

A hőszivattyús fűtési rendszer beépítésével mintegy 27%-os, a faelgázosító kazán beépítésével 35%-os primer energia megtakarítás valósítható meg. Ez a mennyiség potenciálisan összesen 37 GWh energiamegtakarítást jelentene Egerben évente.

1.15.14. Lakóépületek Eger 56 500 lakosa kb. 21,5 ezer háztartásban él, és kb. 60%-uk családi házban, 14%-uk panel, 26%uk pedig téglaépítésű társasházban. A családi házakban lakó családok nagyjából fele tufa, 40%a pedig téglaépületekben lakik.

1.15.15. Megújuló alapú energiatermelés A térségben erős megújuló energia hasznosítási potenciált jelent a napenergia, a geotermikus energia és a biomassza, azonban a megújuló és megújítható energiaforrások használata fűtési hőenergia-, illetve melegvíz-előállításra kizárólag energiahatékonysági intézkedések elvégzése után javasolható.

Számításaink szerint a városban jelenleg kb. 2300 TJ-ra tehető a háztartások által egy évben otthonuk fűtéséhez és a meleg víz előállításához felhasznált primer energia mennyisége. Ez évi kb. 90 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátással jár. Legjelentősebb Egerben is a családi házak energiafelhasználása, amelynek oka, hogy a

Egerben települési szinten nagy jelentősége lehetne a rendelkezésre álló termálvíz 105

hasznosításának integrált rendszerű felhasználás esetén. A helyi forrásokból kitermelt termálvíz hőmérséklete 46°C, a jelenlegi hasznosítás pedig céltól függően 37-46°C között történik. Az elhasznált víz hőmérséklete 30°C körüli. A termálfürdő használt meleg vizének hőjét nem hasznosítják, és a csapadékvíz-elvezető hálózaton keresztül, kezelés nélkül kerül az Eger-patakba.

Eger domb- és hegyvidéki jellege igen megnehezíti a szélenergia hasznosítás lehetőségeit, a térség kevéssé alkalmas szélturbinák telepítésére. A kistérségben nincs lehetőség nagy vízerőmű telepítésére, azonban a kisvízi erőművek (5 MW teljesítményig) telepítése megfontolás tárgyát képezheti, figyelembe véve azonban a szélsőséges időjárási viszonyok negatív hatásait is.

Eger városában az erdészeti melléktermék (130 903 t/év) mellett fontos biomasszaforrást képeznek az Egri Borvidék szőlészeti melléktermékei is (10 000-12 000 tonna venyige, törköly, seprő és derítési alj). Az összes keletkező venyigéből – melyet zömében nem hasznosítanak évente körülbelül 128 000 GJ hő lenne megtermelhető. Ez a mennyiség az összes önkormányzati üzemeltetésű épület jelenlegi éves fűtési hőigényének majdnem kétszeresét (193%át) jelenti. Ugyanakkor a város völgyi elhelyezkedése miatt a biomassza-felhasználás módozatait különös figyelemmel kell megválogatni, hogy az égetés során fellépő károsanyag-kibocsátás – kén-dioxid illetve nitrogén-oxidok – ne károsítsa a városban élők egészségét és a környezet állapotát.

1.15.16. Finanszírozási lehetőségek, együttműködés Az éghajlatvédelmi célok megvalósításában, finanszírozásában felbecsülhetetlen értéket képviselnek a különféle hazai és nemzetközi programok, pályázatok és szövetségek, uniós források. Ezek közül Eger városa több kezdeményezésnek már eleve tagja (Klímabarát Települések Szövetsége, Covenant of Mayors), a további lehetőségek kiaknázására pedig jó támpontot ad a stratégia vonatkozó fejezete.

106

2. STRATÉGIAI CÉLOK Eger Megyei Jogú Város éghajlatváltozási stratégiájának célja, hogy megfelelően felkészítse a települést a várható éghajlati változásokra, átsegítse lakosságát és gazdaságát e változásokon, illetve támpontot nyújthasson a fenntartható pályára való teljes átállásban. Ennek részeként a stratégia célja, hogy a település… • csökkentse ökológiai lábnyomát; •

megőrizze környezetének páratlan természeti kincseit;

•

egészségesebb életfeltételeket biztosítson a lakosság számára a levegőminőség javításával és az időjárási szélsőségek hatásának helyben történő mérséklésével;

•

hatékonyan gazdálkodjon a vízkészleteivel, és elhárítsa a szélsőséges vízhozamok okozta károkat;

•

fenntartható módon gazdálkodjon saját erőforrásaival;

•

csökkentse a településen képződő hulladék mennyiségét;

•

csökkentse energiaigényét és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéket;

•

csökkentse a külső energiaforrásoktól való függőségét, és energiagazdálkodása tekintetében egyre növekvő arányban támaszkodjon a helyben rendelkezésre álló megújuló erőforrásokra;

•

csökkentse egyéb ellátási területein is az importfüggőséget, a szükséges fogyasztási javakat minél inkább helyben termelje meg, és a településüzemeltetéshez szükséges szolgáltatásokat is helyi munkaerővel biztosítsa, ezáltal növelve a foglalkoztatottságot;

•

megtartsa turisztikai vonzerejét, és ugyanakkor fenntartható módon szolgálja ki a turisztikai igényeket;

•

támogassa a lakosság szemléletformálását, növelje az energia- és környezettudatosságot.

A célok számszerűsítéséhez az Európai Unió 20-20-20 energiapolitikai célkitűzései biztosítják az alapot. Ennek keretében az unió 2020-ig 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20%-ra növeli az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja az 1990-es bázisévhez képest. Eger Megyei Jogú Város elsődleges célkitűzése az EU 2020-as klímapolitikai céljainak teljesítése 2020-ig, majd ezt követően azok meghaladása 2030-ig: A település összes CO2 kibocsátásának minimum 25%-kal való csökkentése 2030-ig. A települési energiafelhasználás hatékonyságának minimum 25%-kal való javítása 2030-ig. A települési energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások részarányának minimum 25%-ra való emelése 2030-ig. Az első célkitűzést az is alátámasztja, hogy Eger tagja a Covenant Of Mayors (Polgármestereke Szövetsége) 97 nemzetközi szövetségnek, amelynek tagsági alapvállalásai közé tartozik a település CO2 kibocsátásának minimum 20%-os csökkentése. A második és harmadik célkitűzés megvalósítását alapozhatja meg a Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP), melynek elkészítése szintén a Covenant of Mayors tagság feltétele.

97 97

Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége) – európai mozgalom, amelyben a helyi és regionális önkormányzatok önkéntes kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása iránt saját területükön. Az elkötelezettséggel a Covenant aláíróinak az a célja, hogy elérjék és túlszárnyalják az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2kibocsátás csökkentést. További információ: www.polgarmesterekszovetsege.eu

107

Jelen települési éghajlatváltozási stratégia a három cél megvalósítását elősegítő gyakorlati intézkedéseket tartalmazza. A javaslati munkarész első részét ezeknek az intézkedéseknek a szakmai kifejtése alkotja, második részében pedig a javasolt intézkedésekből álló programterv olvasható. E programterv alapozza meg az önkormányzat által létrehozandó települési éghajlatváltozási cselekvési tervet, amely az egyes intézkedések megvalósításának hosszát, a megvalósítás határidejét, felelősét és a hozzárendelt forrásokat kell, hogy tartalmazza. 98 A település klímapolitikai céljainak megvalósítását az alábbi ütemterv segíti: 13. Táblázat: Eger klímapolitikai ütemterve

ÜTEMEZÉS 2012.12 - től 2011.11. - 2013. 2011.02 – 2013.05. 2012 – 2014 2012-2015 2013 – 2014 2014-2020 2015 2015-2020 2017 2019 2015-2020

TEVÉKENYSÉG Éghajlatváltozási cselekvési terv megvalósítása Projektek előkészítése, tanulmányok, engedélyek, tervek készítése

Városgondozás Eger Kft EMJV Városgondozás Eger Kft Városgondozás Eger Kft NORDA

Eger és térsége

AITI***

EgerBükkaranyos

Városgondozás Eger Kft MOBIL – ESCO Holding Zrt. Városgondozás Eger Kft EMJV Városgondozás Eger Kft Városgondozás Eger Kft

Eger Eger és térsége Eger-Brüsszel Eger és térsége

Városgondozás Eger Kft AITI***

Eger-Brüsszel Eger-Brüsszel

Városgondozás Eger Kft Városgondozás Eger Kft

Eger és térsége

Városgondozás Eger Kft AITI***

Az ütemezési tervet összeállította: Varga Imre, Városgondozás Eger Kft.

108

Eger

Eger

* SEAP – Fenntartható Energiagazdálkodási Terv ** KEF – Klíma és Energetikai Fejlesztési koncepció *** AITI – AGRIA INNORÉGIÓ Tudáscentrum Info-pont

98

MEGVALÓSÍTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZET

Eger

SEAP* megalkotása végrehajtása Eger és térségének megújuló energia potenciál vizsgálata HU-NER-TOWN 300 projekt előkészítése, megvalósítása KEF** mintaprojektek megvalósítása KEF** projektek megvalósítása SEAP* monitoring elvégzése 100%-ban megújuló energia térség kialakítása, a KEF projekt kiterjesztése SEAP* monitoring elvégzése SEAP* monitoring elvégzése KEF** projektek továbbfejlesztése, bővítése, az EU 2020-as klímapolitikai céljainak meghaladása

HELYSZÍN

3. STRATÉGIAI ESZKÖZÖK, INTÉZKEDÉSEK A stratégiai célok eléréséhez számos lehetőség áll az önkormányzatok rendelkezésére. A települési éghajlatvédelmi intézkedések két fő csoportra oszthatóak. A klasszikus eszköznek a mitigációs, vagyis a megelőzést szolgáló lépések tekinthetőek, amelyek fő fókuszában a globális éghajlatváltozást előidéző és serkentő üvegházhatású gázok kibocsátásának elkerülése áll. Ezek kb. 80%-a energiatermelésünk, illetve felhasználásunk során kerül a légkörbe; a kibocsátások csökkentését célzó intézkedések döntő része tehát értelemszerűen az energiával kapcsolatos tevékenységeket érinti. Itt a legfontosabb eszközök az energiahatékonyság, energiatakarékosság, illetve a tisztább, káros kibocsátásoktól mentes energiatermelés (megújuló energiák).

•

•

Ugyanakkor – amint egyre nyilvánvalóbbá és elkerülhetetlenné válnak bizonyos éghajlati változások – a másik fő intézkedéscsoport, az adaptáció, vagyis alkalmazkodás szerepe is egyre inkább felértékelődik. Tehát a teljes körű éghajlatvédelmi tervezésnek elengedhetetlen része a változó éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás feltételeinek kidolgozása is. A következő fejezetek tartalmazzák a vizsgált területekre vonatkozó intézkedéseket. Az egyes intézkedéseknél táblázatban tüntettük fel a tervezéshez szükséges alapadatokat: • intézkedés típusa (mitigáció vagy adaptáció); • a megvalósítás ideje (rövid, közép-, hosszú táv vagy folyamatos megvalósítású intézkedések); • az intézkedés megvalósításáért elsősorban felelős intézmény vagy csoport (pl. önkormányzat, közintézmények stb.); • intézkedés jellege. Az intézkedésesek jellegénél szereplő kategóriák: • szakmai munka – jelentősebb forrásokat, beruházást nem, de szakértelmet igénylő feladat, amelyet elsősorban az önkormányzat saját szakértőinek bevonásával tud elvégezni; • beruházás – jelentősebb forrást igénylő intézkedések, pl. épületenegetikai felújítások, új fűtőművek építése stb. • szabályozás – az önkormányzat rendeletek, korlátozások, előírások 109

formájában érvényesíti a szükséges lépéseket, illetve belső működését igazítja az új éghajlatvédelmi követelményekhez; koordináció – olyan típusú feladat, ahol a megvalósításért nem közvetlen az önkormányzat felel, hanem valamilyen egyéb szervezet, intézmény, közösség vagy célcsoport, és az önkormányzat feladata inkább a munka összefogásában, delegálásában, a felek közötti közvetítésben mutatkozik meg; kommunikáció – elsősorban a lakosság (vagy egyéb megszólított célcsoport) felé irányuló ismeretátadás, figyelmeztetés stb.

3.1.

KATASZTRÓFAVÉDELEM

továbbítása, illetve a lakosság informálása a teendőkről.

Az időjárási szélsőségek megfelelő kezelése, illetve a hatékony katasztrófavédelem, főleg a változó klíma tükrében, komoly felelősségi köre az önkormányzatnak, hiszen a szükséghelyzetek megfelelő kezelésén életek múlhatnak. Általános igazság továbbá, hogy a klímaváltozáshoz köthető időjárási szélsőségek és az általuk okozott haváriák esetében a megelőzés költségei hosszú távon alatta maradnak a sorozatos kárelhárítás és utólagos intézkedések költségeinek. Tehát az emberi élet védelme mellett költséghatékonysági szempontok is igazolják az előrelátó tervezést. Eger esetében ez főként az árvízi védekezést érinti, illetve érdemes megemlíteni a hőségriadót és az épületszerkezeti beavatkozások fontosságát a viharkárok tekintetében, amelyek közvetlenül érintheti a lakosságot. Egyes alkalmazkodási intézkedések kisebb költséggel járnak (mint pl. a vízzel való takarékoskodás, vízmegőrzés), míg mások nagyobb beruházást igényelnek (pl. árvízvédelmi töltések emelése, véderdő telepítés), ám az utólagos kármentesítésnél – azok hatalmas költségei miatt - a preventív jellegű beavatkozások jóval gazdaságosabbak.

3.1.2. Védelmi és intézkedési tervek készítése, helyi riasztási lánc felállítása Típus

Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

Az önkormányzat katasztrófavédelmi referensének további feladatköre lehet a különböző típusú katasztrófahelyzetekre való felkészülést és a kezelésüket érintő intézkedési tervek elkészítések koordinálása. Első lépésben az önkormányzatnak az éghajlatváltozási cselekvési terv részeként a veszélyeztetett területeket szükséges több szempontból is részletesen feltérképeznie: • árvizek/elöntés (hirtelen lezúduló csapadék); • földcsuszamlás; • viharkárok (szél); • belvíz; • aszály.

A katasztrófavédelem hatékonyságának növelésére a következő javaslatokat tesszük: • katasztrófavédelmi referens kinevezése; • védelmi és intézkedési tervek készítése, helyi riasztási lánc felállítása; • árvízvédelmi javaslatok; • javaslatok magas UV sugárzás, hőhullám, hőségriadó esetére. 3.1.1.

Eger esetében kiemelt fontosságú az árvízvédelmi terv kidolgozása (akár a vízgazdálkodási tervvel szerves összhangban). Egy aszályterv készítésének igénye is megalapozottá válhat a várhatóan 2013 nyarán életbe lépő Nemzeti Aszálystratégiával összhangban, amely a hosszan tartó csapadékmentes időszakok vízellátási kérdéseit taglalja. A melléklet 5.4 fejezetében az időjárási szélsőségekre vonatkozó általános intézkedéseket részletezzük.


Típus


adaptáció (alkalmazkodás a szélsőséges éghajlati körülményekhez) rövid táv önkormányzat, ÉMVIZIG, HMKI szakmai munka, szabályozás

adaptáció (alkalmazkodás a szélsőséges éghajlati körülményekhez) rövid táv önkormányzat szakmai munka

Az árvízvédelem tekintetében fontos megemlíteni a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter 10/1997. /VII. 17./sz. KHVM. Rendeletét, ami az árés belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatait határozza meg, és rendelkezik a védekezési terv tartalmi követelményeiről. A helyi vízkárelhárítási feladatok ellátásához is szükséges a védekezési tervek elkészítése, illetve rendszeres aktualizálása. A védekezési tervet - az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság előzetes szakmai állásfoglalásának figyelembe vételével a polgármester hagyja jóvá. A jóváhagyott terv egy példányát a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni, egy példányát el kell küldeni a

A vészhelyzetekkel szembeni védekezés első és legfontosabb lépése a feladatrendszer, az eszközök és a jogi háttér tisztázása. Lényeges, hogy az önkormányzatnál legyen egy, kifejezetten erre a feladatra dedikált szakember, „védelmi referens”, aki a katasztrófák kezelését és a megfelelő szervekkel való kapcsolattartást koordinálja. A védelmi referens, illetve az őt támogató önkormányzati munkacsoport feladata a katasztrófák előrejelző rendszerének felülvizsgálata, a riasztások követése, 110

területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak. A védekezési tervek felülvizsgálatát és a szükséges módosításokat évente rendszeresen el kell végezni.

3.1.3. Típus


Külön ki kell emelni az UV és hőségriadó terv készítését is, amely mind az önkormányzati feladatokat, felelősöket és a riasztás menetét, mind pedig a lakossági tájékoztatás tartalmát, formáját és csatornáit tartalmazza. Példaként lehet alapul venni Tatabánya 2008-ban elkészült 99 Települési Hőség és UV-Riadó Tervét, illetve Pomáz hőségriadó tervét. Az UV-sugárzással és hőhullámokkal kapcsolatos tennivalókról az alábbi javaslatok sorában külön foglalkozunk (Intézkedések magas UV sugárzás, hőhullám, hőségriadó esetén - lásd lejjebb).

adaptáció (alkalmazkodás a szélsőséges éghajlati körülményekhez) folyamatos önkormányzat, ÉMVIZIG szakmai munka, kommunikáció

Egerről, mint hegy- és dombvidéki településről elmondható, hogy a helyi vízkár legjellemzőbb vonása a rövid időtartam. Az események bekövetkezése gyors, és lefolyása heves. Védekezési készültség (felkészülés és tényleges védekezés) elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a település vízgyűjtő területén az átlagosnál nagyobb csapadék hullik, vagy a téli hótakaró gyors olvadásnak indul, illetve ha az olvadással egyidejűleg csapadék is esik, és várható a helyi vízkár kialakulása.

Fontos, hogy a védelmi tervek elemei beépüljenek az egyes részterületeket érintő meglévő és készülő szabályozásokba is, tervekbe (pl. településszerkezeti terv, városrendezési tervek, építési szabályzat, környezetvédelmi program), valamint ezeknek megfelelően a város költségvetésébe. A területrendezést és várostervezést össze kell hangolni a hirtelen árhullámok növekvő kockázatával, árvízveszélyes területekre nem szabad építési engedélyeket kiadni, valamint egyes létesítmények, infrastruktúra áthelyezése is javasolt a kritikus pontokon. A jelenlegi építészeti szabványokat is át lehet alakítani olyan módon, hogy az új épületek ellenállóbbak legyenek az időjárás hatásoknak, viharkárnak.

Ekkor kiemelten fontos a figyelő-jelentő-riasztó szolgálat gondos megszervezése, ellátása, a meteorológiai előrejelzés, a helyi időjárás alakulásának megfigyelése. Ezt követi a belterületi főbefogadó vízfolyás, a vízelvezető árokhálózat lefolyási viszonyainak, vízállásának figyelése, rögzítése, és a vízgyűjtőn feljebb fekvő szomszédos településtől riasztójelzés kérése, heves áradás bekövetkeztekor a lejjebb fekvő település értesítése, riasztása. Egyidejűleg a területileg illetékes vízügyi igazgatóság tájékoztatása szükséges. A településen a helyi vízkár kialakulásakor szükség szerint meg kell kezdeni a tényleges védekezési munkát:

A lakosság szegényebb, marginalizált rétegei még inkább sebezhetőek a változásokkal szemben, ezért rájuk különös figyelmet érdemes fordítani a veszélyek feltérképezése során. Az önkormányzat támogatást nyújthat e sebezhető rétegeknek, pl. a lakások szigetelésével kettős hatás érhető el: csökkennek a fűtési költségek, és a nyári hőséghez is könnyebb az alkalmazkodás.

• •

•

A hirtelen érkező időjárási veszélyjelzések, riasztások fogadására és továbbítására az önkormányzat dolgozzon ki helyi riasztási láncot is.

99

Árvízvédelmi javaslatok

• •

a medrekből a víz lefolyását gátló akadályok eltávolítását; a vízfolyások medréből kilépő vizek lokalizálását, apadáskor a víz visszavezetését a mederbe; a hegy- és domboldalakról a felszínen lezúduló vizek lehetséges legkisebb kártétellel történő elvezetését; a beépített mély fekvésű területek mentesítését, bevédését; a település kezelésében lévő védelmi vonal folyamatos ellenőrzését, szükség szerint figyelőszolgálat felállítását.

A készültség megszüntetését követően a képviselőtestület számára összefoglaló jelentést szükséges készíteni a védekezési munkákról. A jelentésnek ki kell térnie arra, hogy a jövőben hogyan lehetne csökkenteni a károkat, illetve a

Tatabánya Megyei Jogú Város Hőség- és UV-Riadó

Intézkedési Terve. További információ: http://klimabarat.hu/system/files/kologiai_kihivasokklimabarat_valaszok_1_1.pdf - 10. oldal

111

védekezés tapasztalatai alapján mely területeken kell további fejlesztést, fenntartást folytatni.

Gyakran (de nem minden esetben) a hőhullámok és az erős UV sugárzás egy időben jelentkeznek, ami dupla egészségügyi kockázattal jár. Ezért sem elég pusztán a hőségriadó tényét közölni, a lakosságot a hőség idején ajánlott teendőkről és az UV sugárzás elleni védelemről is tájékoztatni szükséges:

Vízkárelhárítási, árvízvédelmi tevékenység esetén is kiemelten fontos a lakosság tájékoztatása a hatékony védekezés érdekében! A heves esőzéseknél esetenként a talajcsúszások, sárlavinák is problémát okoznak. Fontos lenne felmérni, hogy az ilyen jellegű problémák jellemzően hol fordulnak elő, illetve megvizsgálni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre e hordalékok állandó tereptárgyakkal való megfékezésére. A védekezés módszerei közé tartozhat a növénytakaró visszaállítása, illetve annak telepítése is. A közmunkaprogram keretében (szakember vezetésével) pedig meg lehetne valósítani az övárokrendszerek visszaállítását, ugyanígy a patakmedrek kitisztítását, melyek segítenek a hirtelen árvizek levezetésében. Erre már láthattunk példákat a Vécsey-völgy vízvisszatartó rendszerének kiépítése, illetve a Szala-patak lakossági medertisztítása kapcsán.

• • • • •

• •

3.1.4. UV és hőhullám riadóterv készítése és alkalmazása Típus


Az alkalomszerű tájékoztatáson túl fontos, hogy a lakosság rendelkezésére álljanak olyan állandó információs felületek (pl. többnyelvű tájékoztató táblák), amelyek az UV sugárzásra vonatkozóan tartalmazzák az alapvető tudnivalókat. Az információs felületek legfontosabb helyszínei a strand, a kemping, illetve a játszóterek és egyéb olyan szabadtéri közösségi területek, ahol rendszeres a napozás vagy a hosszan tartó kültéri tartózkodás. Az információs felület hívja fel a figyelmet az UV sugárzás veszélyeire, és ismertesse az elővigyázatos napozás helyes gyakorlatát.

adaptáció (alkalmazkodás a szélsőséges éghajlati körülményekhez) folyamatos önkormányzat koordináció, kommunikáció

Az OMSZ által elrendelt hőségriadó gyakorlati menetét, illetve a hőhullámokkal kapcsolatos általános tudnivalókat a melléklet 5.4.1. alfejezete tartalmazza. Az alábbiakban a helyi szintű felkészülésre tett javaslatok olvashatóak. Az első lépés az UV és a hőség esetén szükséges riadóterv elkészítése, amely pontosan rögzíti a feladatokat, a védekezés és tájékoztatás menetét, illetve a felelősöket és forrásokat.

Továbbá érdemes megfontolni hőmérsékletkijelzők kihelyezését a frekventáltabb pontokon, amelyek az aktuális hőmérséklet közlése mellett segítséget jelenthetnek a magas hőmérséklet idején betartandó elővigyázatosság fontosságának tudatosításában. Egy-egy ilyen kijelzőn nemcsak a tényleges hőmérsékletet lehetne szerepeltetni, hanem az ún. érzethőmérsékletet (PET) is, amely kifejezi, hogy a közvetlen napsugárzás, a légnedvesség és a szélsebesség (szélcsend) milyen irányban

Eger lakossági korösszetételét tekintve a belvárosban a legmagasabb a 60 évnél idősebbek 100 aránya (25,9%), ők fokozottan veszélyeztetett korosztály, így a hőségriadónál külön figyelmet kell fordítani erre a területre. Ebben a városrészben sok turista is megfordul, akik esetleg nem szereznek tudomást a riasztásról, vagy nem veszik komolyan – ez is indokolja a belváros kiemelt kezelését.

100

lakás éjszakai szellőztetése, nappali árnyékolása; gyakori zuhanyzás; világos, szellős öltözék viselete; bőséges folyadékfogyasztás (alkohol, kávé nem ajánlott); gyógyszerek szedése esetén kezelőorvossal való konzultálás (bizonyos gyógyszerek fokozzák a hőség hatását, valamint a folyadékvesztés miatt töményebb koncentrációban fordulhatnak elő a szervezetben, ami veszélyes lehet); hűtött, klimatizált helyiségek felkeresése; az UV-B sugárzás szintjeiről és a védelem lépéseiről rendszeres tájékoztatást kell 101 nyújtani. Az általános tudnivalókat érdemes a lakosság számára elérhető információs felületeken közzétenni.

101

Pl. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „Felkészülés a

nyárra” című 2011-es tájékoztató anyaga, illetve az OMSZ rendszeres UV-sugárzás jelentése, http://www.met.hu/idojaras/humanmeteorologia/uv-b/

Eger MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája

112

módosítja a hőérzetet. Az Osztrák Meteorológiai Szolgálat már évek óta közöl ilyen értékeket. Magyarországon Eger, mint a turizmus kiemelt célpontja, úttörő lehetne ebből a szempontból. A tájékoztatáson túl egyéb intézkedésekkel is lehet segíteni a lakosságot hőség elviselésében. Ennek lehetséges eszközei: • •

•

ivóvíz-osztás a kiemelt pontokon és a vasútállomásokon; elsősegélynyújtó sátrak felállítása, azonnali szakellátás és tanácsadás biztosítása a frekventált pontokon; vízszóró berendezések, párakapuk felállítása és működtetése (érdemes tájékozódni, hogy a felhasznált víz és energia mennyisége mellett e berendezések mennyire hatékonyak a hőérzet csökkentésében), stb.

113

3.2.

VÍZGAZDÁLKODÁS

Eger vízgazdálkodás szempontjából speciális helyzetben van. Ez a domborzatából, a talajviszonyokból, a szélsőségessé váló időjárásból (aszályos időszakok, intenzív csapadék, szélsőséges csapadékeloszlás), a helyi ivóvízbázis védelméből, valamint termálvíz felhasználásából és a városhoz kapcsolódó turizmusból adódik. Mindezeket együtt és különkülön is figyelembe kell venni a vízgazdálkodás elemeinek javításánál. Az egyik legfontosabb kihívás, hogy a klímaváltozás miatt várható súlyosabb aszályok idején a megnövekedett vízigényt lecsökkent vízmennyiségből kell kielégíteni. Ekkor létfontosságú lehet, hogy az eddig nem hasznosított vizek is bevonhatók legyenek a hasznosításba különböző célokra (még ha ivóvíz ellátásra alkalmatlanok is). Az ivóvízellátás szempontjából rendkívül fontos a felszín alatti vizek minőségének vizsgálata, további szennyezésének elkerülése. A vízgazdálkodás nem választható el azoktól az ágazatoktól, ahol nagy mennyiségben vizet használnak fel, vagy éppen függenek a jelen lévő víz mennyiségétől, pl. mezőgazdaság. Javasolt vízgazdálkodási elemek: • vízgazdálkodási terv készítése; • agrotechnikai eljárások alkalmazása; • jó vízgazdálkodási gyakorlat a szőlőültetvényekben; • csepegtető öntözés; • helyi csapadékvízgyűjtők létesítése • az érseki pincerendszer vizének hasznosítása. 3.2.1.

Intézkedés jellege

ivóvízellátás folyamatosságának biztosítása, hálózati veszteségek minimalizálása;

•

vízi létesítmények (pl. vízkivételi kutak) védelmének biztosítása;

•

rendszeres vízminőség-monitoring rendje, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, szennyezések megelőzése, kárelhárítás és preventív kommunikáció (pl. borászati melléktermékek patakba jutása, ipari eredetű szennyezés);

•

a nagy intenzitású csapadék levezetése, a vízelvezető hálózatok túlterhelődésének elkerülése;

•

közintézményi, lakossági vízvisszatartási lehetőségek kidolgozása a településen és a mezőgazdasági hasznosítású területeken, vízvisszatartó létesítmények (víztározók, vízvisszatartó árokrendszer, épületekhez tartozó esővízgyűjtő ciszternarendszer, zöldtetők);

•

további árvízvédelmi beruházások;

•

az árvízi védekezés rendje, önkormányzati felelősök, erőforrások;

•

egyéb vízhasznosítási lehetőségek vizsgálata (pl. az érseki pincerendszerből kiszivattyúzott vízmennyiség, termálvíz);

•

rendszeres lakossági tájékoztatás, kampányok a takarékos vízhasználatra és esővízgyűjtésre.

3.2.2.


Típus Megvalósítás ideje Felelős



•

adaptáció rövid táv önkormányzat, Heves Megyei Vízmű Zrt. szakmai munka, szabályozás


adaptáció folyamatos gazdálkodók, civil szervezetek koordináció, szakmai munka

Az önkormányzat a megfelelő agrotechnikai eljárások népszerűsítésével vállalhat szerepet a vízvisszatartás elősegítésében.

Miután Eger vízgazdálkodásában már az elmúlt évtizedekben is jelentkeztek szélsőségek (rendszeres árvízi események), illetve számolni kell a lehetőséggel, hogy a jövőben sokasodni fog az intenzív csapadékhullás, illetve a hosszantartó csapadékmentes időszakok száma, elengedhetetlenül fontos, hogy a város rendelkezzen vízgazdálkodási tervvel. A vízgazdálkodási tervnek foglalkoznia kell az alábbi témákkal:

A mezőgazdasági területeken olyan agrotechnikai eljárásokat kell alkalmazni, amelyek segítik a lehulló csapadék megőrzését, csökkentik a nagy intenzitású csapadékok káros hatásait. A vízlefolyás az állandó növényi lefedettséggel lassítható, vagy azáltal, hogy csökkentjük a művelési tevékenységek számát, azaz a különböző műveleteket (talajelőkészítés, magágyelőkészítés, esetleg vetés és lezárása) egy

114

vagy kettő ütemben végezzük. Így a talajban 102 megkötött víz lassabban párolog el.

gombásodást idézhetnek elő, továbbá a minőségvédelem szempontjából is óvatosságot igényelnek. Eger térségében magas a vizek kalcium- és magnézium-tartalma, de az egyéb sók kimosódása is problémát jelenthet az öntözés megjelenésével: 15-20 év távlatában ezek a talajok – főleg az erodált és a nyiroktalajok – alkalmatlanná válhatnak a szőlőtermesztésre.

A gazdálkodás során többek között törekedni kell a szőlő és gyümölcs ültetvények létesítése esetében a rétegvonalas telepítésre (így lassítható a lefolyó víz sebessége); az ültetvényekben a fedett sorközök alkalmazására (csökkenti a párolgást, lassítja a vízlefolyást); a szántóföldi termesztés esetében a vetésforgóban olyan növények alkalmazására, amelyek sűrű sortávolságúak, valamint állandó a talajfedettségük (a fedett felszín kevésbé van kitéve a víz romboló hatásának, illetve nagyobb a vízvisszatartás); a szabadföldi kertészetekben, házi kertekben a talaj mulcsozására, állandó takarására a talaj vízmegtartása érdekében; a víztakarékos öntözőrendszerek alkalmazására (csepegtető öntözés).

A csepegtető rendszer kiépítésénél (amelynek először az engedélykérelmét szükséges elindítani) például döntő szerepe lehet a rendszerbe beépített vízminőség-javító szűrőknek. Figyelembe kell venni, hogy a borvidék hegyvidéki fekvése és a fent említett talajvédelmi szempontok az öntözőrendszer kialakítását, a szükséges infrastruktúra – fúrt kút, esővíztározó, kiemelő rendszer, stb. – megteremtését igen költségessé teszik. 3.2.4.


3.2.3. Jó vízgazdálkodási gyakorlat a szőlőültetvényeken Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege




A csepegtető öntözési mód a vizet cseppenként (esetleg ettől kissé eltérően nagyobb térfogatú adagokban) juttatja a talajba, és így biztosítja a növény számára az optimális vízutánpótlást. Különlegessége abban áll, hogy a mesterséges vízpótlás csak a kultúrnövények gyökerei által behálózott talajtömbre terjed ki, és a vízfogyasztás ütemében gyakori kis vízadagokkal pótoljuk a keletkező hiányt. Ilyen módon lehetőség nyílik arra, hogy a talajnak csak azt a szelvényét nedvesítjük, amelyben a haszonnövény aktív gyökérrendszere helyezkedik el. A növény vízigényének ismeretében – a fenofázisokhoz igazodva a kedvező talajnedvességi állapotot szinte megszakítás nélkül, folyamatosan fenn lehet tartani, ezzel a növény fejlődésének egyik legfontosabb feltételét elégítjük ki. A csepegtető öntözéssel tehát elkerüljük a sorközök felesleges nedvesítését, ami egyébként csak a 103 gyomnövények fejlődését segítené elő.

A többletvíz elvezetése fontos, megoldandó feladat, melyre az esőelvezetők, dűlőutak rendszeres karbantartása az elsődleges és legfontosabb eszköz. A jól működő vízelvezetés nem csak a város és a szőlőültetvények árvízvédelme szempontjából, de a termelői és a turisztikai infrastruktúra szempontjából is fontos, indirekt gazdasági előnnyel jár. Ha sorozatosan száraz, aszályos évek követik egymást, akkor a szélsőséges fekvésű területeken a szőlő öntözés hiányában kipusztulhat. Az öntözőrendszer megoldást jelenthet, kialakításánál viszont igen körültekintően és mindenre kiterjedő odafigyeléssel kell eljárni (talajtani vizsgálat, szakvélemény), illetve alkalmazását ellenőrzött viszonyok között szabad csak folytatni. Az öntözés egyes típusai a talaj ásványanyag-tartalmának szempontjából aggályos megoldást jelenthetnek, fokozott 102


A csepegtető öntözés nemcsak víztakarékos, hanem minden kertészeti kultúrában kiválóan alkalmazható, így a szőlészetben, gyümölcsösökben, valamint a zöldségtermesztésben egyaránt. 103

A javaslat további részletei a 3.4. fejezetben olvashatóak.

http://www.agraroldal.hu/rendszer-4.html (letöltve: 2012.

08.17.)

115

Jelenleg az önötözés a minőségi szőlő esetében az EU vonatkozó rendelete alapján nem engedélyezett, viszont az engedélyezést országonként a témában kompetens minisztériumtól lehet kérvényezni. A szőlő esetében tehát víztakarékossági és klímavédelmi szempontokra hivatkozva érdemes lehet elindítani egy kérelmezési folyamatot. 3.2.5.

segítségével felpumpálható. A szivattyúk energiaellátása akár napelemek segítségével is biztosítható, ezt követően pedig az öntözés gravitációs úton történik. Az esővízgyűjtés a lakossági, közintézményi vagy mezőgazdasági szinten túl akár települési léptékben is elképzelhető, vagyis az épületekről fel nem fogott és az közterületi burkolt felületeken lefolyó csapadékvíz felfogásával rengeteg hasznosítható vizet nyer Eger városa. Az ilyen típusú vízgyűjtő infrastruktúra kiépítése ritka, de nem példa nélküli. Stockholm új kerületeiben az összes esővizet és hóolvadékot igyekeznek az épületekről és a mellékutcákból keskeny elvezetőkbe, végül egy csatornarendszerbe összegyűjteni. Az így összegyűjtött vizet különböző szűrőkön és ülepítő tavakon engedik át, hogy végül tisztán eresszék a 106 tengerbe. Eger esetében a végfelhasználást leszámítva hasonló rendszerben lehetne a gyűjtést megvalósítani.

Helyi csapadékvízgyűjtők létesítése

Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

adaptáció középtáv önkormányzat, helyi lakosok, vállalkozások koordináció, beruházás

Törekedni kell arra, hogy mind a kertes házak, mind pedig a közintézmények esetében az épületekre hulló csapadék külön ciszternákba kerüljön. Ezzel két fontos vízgazdálkodási szempont elégíthető ki: öntözővíz keletkezik, illetve a közcsatornákba, vízelvezetőkbe jutó víz mennyisége csökkenthető, jelentkezése időben elhúzható. Továbbá a csapadékvíz a mellékhelyiségekben öblítésre is hasznosítható, amely összességében szintén komoly vízmegtakarítást eredményezhet (becslések szerint egy fő évente akár 16 ezer liter vizet is 104 elhasználhat WC öblítésre). Emellett a középületekről összegyűjtött víz a közterek öntözésére is fordítható, amivel csökkenthető az erre a célra felhasznált ivóvíz mennyisége.

3.2.6. Az érseki pincerendszer vizének hasznosítása Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

adaptáció rövid táv önkormányzat beruházás

Az érseki pincerendszerben található egy felszín alatti vízfolyás, melynek vizét szintén nem hasznosítják, hanem szivattyú segítségével elvezetik a csatornába. A jelenleg bemutatóhelyként működő pincerendszer üzemeltetője szerint a nyári időszakban az utak locsolására lehetne használni a vízmennyiséget, értékes ivóvíz-felhasználást váltva ki. A hasznosíthatóság érdekében fel kell mérni az átszivárgó és kiszivattyúzásra kerülő víz mennyiségét és minőségét, majd ennek ismeretében egy hasznosítási tervet kidolgozni.

Az optimális tartályméret meghatározására során számos tényezőt figyelembe lehet venni, de jól közelíthető számot kapunk a következő képlettel: 3 Optimális tartályméret (m ) = az épület 2 alapterülete (m ) x 1,2 x 0,05 2 Azaz például egy 15 m alapterületű nyaraló vagy présház esetében a tapasztalati képlet alapján 3 (15x1,2x0,05) 0,9 (1) m -es tartály célszerű 105 alkalmazni. A vízgyűjtő tartály készülhet vízzáró betonból vagy műanyagból. Eger esetében a város alatt elterülő pincerendszerre ügyelni kell, ami azonban gondos tervezés esetén, ha a műszaki adottságok engedik, akár a tartályok elhelyezésére is hasznosítható. Az ültetvények öntözése esetében viszont célszerű egy tározótartályt az ültetvény legmagasabb pontján elhelyezni, ahová a lenti épületekről összegyűjtött víz szivattyú

106 104

http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/vizgazdalko

http://books.google.hu/books?id=aSJ2A5lEiv8C&printsec=fro ntcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage &q&f=false , 23. oldal

das/vizellatas/vizellatas_igeny_oldalrol 105

http://www.esovizgyujtes.hu/Tartalyok

116

vagy nem akar művelni, de parlagon hagyni sem akarja.

3.3. MEZŐGAZDASÁG, SZŐLŐMŰVELÉS

A földkataszter segítségével megkönnyíthető a területek helyes használata, bérbeadása, a közösségi kertek kialakítása, amelyek nemcsak a helyi ellátást erősítik, hanem egy jólléti program részei is lehetnek. Ilyen rendszert alakítottak ki 107 Bécs városában is, ahol a helyi lakosok egy adott összegért parcellát bérelhetnek. A parcellákat a helyi városüzemeltetés alakítja ki, telepíti be és végzi el rajtuk az alapműveléseket, amelyeket a bérlő tovább bővíthet. A megtermett növényeket a bérlő kapja meg. Fontos, hogy mindez ökológiai gazdálkodás keretében történik. Hasonló közösségi kertek a nem művelt területeken közmunkaprogram segítségével, a helyi civilek és főiskola segítségével is megvalósíthatóak.

Adottságai és hagyományai miatt Eger mezőgazdaságát alapvetően a szőlő termesztése és feldolgozása dominálja. Emellett jelen van a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztés és a hétvégi kertek kultúrája is. Az elmúlt évtizedek társadalmi, gazdasági változásainak következtében ez a kép sokkal mozaikosabb lett, megjelentek a felhagyott területek, a szőlőterületek közé szántóföldi kultúrák vagy éppen parlagterületek vegyültek, amelyek különféle konfliktusokhoz, problémákhoz vezettek. Ezt a negatív folyamatokat erősíti tovább az éghajlatváltozás is, elsősorban az egyenlőtlen csapadékeloszláson és szélsőséges hőmérsékleteken keresztül.

E feladatot az önkormányzat koordinálja, a végrehajtásába civil szervezeteket vonhat be.

A mezőgazdasággal összefüggő feladatok főként a gazdálkodókat érintik, az önkormányzat leginkább közvetett formában gyakorolhat befolyást a területre. Ennek eszközei a különböző ösztönző, támogató vagy ismeretterjesztő kampányok lehetnek, illetve az átgondolt településrendezési szabályozás. Fontos szempont, hogy a szabályozásnak a klímavédelmi, egészségvédelmi és társadalmi szempontokat együttesen kell szem előtt tartania.

3.3.2. Alternatív eszközök használata a szőlőés gyümölcsültetvényekben Típus

Megvalósítás ideje Felelős

A mezőgazdaság területén a következő intézkedéseket javasoljuk: • földkataszter, területi leltár kialakítása, • alternatív eszközök használata a szőlő- és gyümölcsültetvényekben, • tudatos vízgazdálkodás • a parlagon lévő területek visszakapcsolása a termelésbe • ökológiai gazdálkodás, önellátás • Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság. 3.3.1.


A szőlő és gyümölcstermesztésben számos lehetőség van arra, hogy növeljük a külső körülményekhez való alkalmazkodást. Ezen eszközök alkalmazása hegyközségek, termelői körök feladata. Munkájukat a helyi kutatók segíthetik. A két szféra közötti kommunikáció elősegítésében vállalhat szerepet az önkormányzat. Az alábbiakban a lehetséges eszközök ismertetése olvasható.

Földkataszter, területi leltár kialakítása


adaptáció (alkalmazkodóképes fajok, szélsőséges időjárási körülmények ellen való védekezés) folyamatos helyi gazdákodók, civil szervezetek koordináció

adaptáció rövid táv önkormányzat, helyi civil szervezetek szakmai munka

Gyümölcsösök esetében tájfajták alkalmazása A régi fajták előnye nem csak a gazdagabb beltartalomban és ízvilágban rejlik, hanem mivel hosszú évszázadok alatt alkalmazkodtak a helyi környezeti viszonyokhoz (fagy, szárazság), ezért ellenállóbbak is, mint az ún. világfajták. A jövőbeni nemesítések során is nélkülözhetetlen alapanyagot jelenthetnek a klímaváltozás során változó környezethez alkalmazkodó új fajták

Az intézkedés célja, hogy pontos felmérés készüljön a nem művelt területekről, azok állapotáról és tulajdonviszonyairól. A kataszter fontos eleme a terület felhasználhatóságának meghatározása. A kataszter kiegészítésre kerülhet azokkal a területekkel is, amelyeket a tulajdonosuk nem tud,

107

http://www.greenfo.hu/hirek/2011/12/05/bereljen-

bioparcellat-becsben

117

kikísérletezésében. Ugyanakkor a hátrányukra írható, hogy művelésük több szakértelmet és élőmunkát kíván, valamint általában alacsonyabb 108 és ingadozóbb a termésátlaguk.

szintén változó termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodni képes fajták kiválasztásában, nemesítésében. Lehetséges megoldást jelenthet például az őshonos szőlőfajok összegyűjtése és génanyaguk keresztezése, amely révén ki lehet alakítani azokat a tulajdonságokat (aszálytűrés, fagytűrés), amelyekkel az egyedek az új éghajlati kihívások mellett is életképesek maradnak. A kutatási eredmények kommunikálásában az önkormányzat fontos szerepet vállalhat magára.

Rétegvonalas telepítés és művelés Ez a legfelső talajréteg lemosódásának, lepusztulásának megakadályozása céljából a rétegvonalak mentén, a lejtési irányra merőlegesen végzett agrotechnikai műveletek összességét jelenti. Gyümölcstelepítés esetében 17%, míg szőlőtelepítés esetében 12% lejtés felett teraszokat célszerű kialakítani övárkokkal. Előnye, hogy csapadékvizet összegyűjthetjük, illetve a lefolyást lassíthatjuk, ami nagyobb 109 110 mértékben tárolódhat a talajban.

3.3.3. Típus


Fedett sorközök alkalmazása


Fedett sorközöket visszagyepesedéssel, gyeptelepítéssel, gyep- és gyógynövénykeverék telepítésével lehet kialakítani; utóbbi esetében 111 növényvédelmi előnyökkel is számolhatunk .

• • • •

110

Komoly potenciál lakozik a nedvességmegőrző talajművelés, gazdálkodás ismereteinek terjesztésében is, amelyet az önkormányzat civil szervezetek vagy gazdálkodói körök bevonásával ösztönözhet. A gombatrágya, a bálásszalma esetében a mezőgazdasági hasznosítás kívánatosabb lenne az energetikai hasznosításnál, hiszen alkalmasak mulcsozásra vagy komposztálás után a talaj szervesanyagtartalmának növelésére.

http://www.agroline.hu/?q=node/1222 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet

http://anubis.kee.hu/pdf/foldhasz/termohelyvedelem_tabla

sitas121.pdf 111

http://www.biokutatas.hu/kutatasok/gyepmagkeverekek-

2012http://www.biokutatas.hu/kutatasok/gyepmagkeverekek2012 112

rétegvonalas telepítések és művelések; fedett sorközök alkalmazása; lefolyó vizek összegyűjtése ideiglenes tározókban, ciszternákban; telepítések előtt a területek feltérképezése, az adatok begyűjtése 50 évre visszamenőleg, helyi tapasztalatok összegyűjtése.

A vízgazdálkodás része a jelenlegi vízelvezetők, vízelvezetők, műtárgyak és dűlőutak folyamatos karbantartása is.

Nagyobb együttműködést kell kialakítani a 112 kutatók , a gazdálkodók és az önkormányzat között a fajtaválasztás, valamint a technológiák fejlesztése kapcsán. A kutatás, kísérletezés ugyanis elengedhetetlen a várhatóan tovább melegedő éghajlathoz és az ennek következtében

109

adaptáció (alkalmazkodás a szélsőségessé váló vízháztartáshoz) folyamatos önkormányzat, helyi gazdálkodók koordináció

A helyi klíma, a mezőgazdasági termelés biztonságának növelése és egyben a víz által okozott károk megelőzésének alapja a tudatos vízgazdálkodás, amelyet számos agrotechnikai elem alkalmazásával lehet megvalósítani.

A klímatudatos tervezés egyik komoly kihívása, hogy a szőlőtermesztésben a fajták változtatása körülményesebb, hiszen kiválasztásuk alapvetően 30-40 éves periódusokra szól. A szőlőtelepítéseknél a domborzati sajátosságokat jobban figyelembe kell venni. (pl. rétegvonal mentén történő telepítés, esőfogók, stb.,) Ez nagy segítséget jelenthet a termőtalaj-védelem és a nedvességmegőrzés területén. Mivel a szőlősorokban jobban koncentrálódik a meleg, ezért a birtok adottságaitól függően a szélnek való kitettség, a megfelelő művelési mód (pl. szellősebb lombfal) enyhíthet a hőség okozta károkon.

108

Tudatos vízgazdálkodás

Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati

Kutatóintézet, Eszterházy Károly Főiskola

118

3.3.4. A parlagon lévő területek visszakapcsolása a termelésbe Típus Megvalósítás ideje Felelős


Az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági társaságra jó példa a 2012. év elején alakult Miskolci Agrokultúra Kft., amely a Miskolc Holding Zrt. tagvállalataként a város parlagon heverő mezőgazdasági területeinek a hasznosítása céljából alakult. A kezdeményezés érdekessége, hogy a fóliasátras kertészet hőellátását a Miskolci Geotermia Zrt. geotermikus energiahasznosításából származó, az avasi városrészről visszatérő hővel kívánják megvalósítani. Egerben a termálfürdő hulladékhőjét lehetne hasonlóképpen hasznosítani. A miskolci társaság esetében fontos cél, hogy az itt megtermelt zöldségeket a közétkeztetésben használják fel alapanyagként, amely Eger számára is követhető gyakorlat, és egy újabb lépés a város önellátása felé. A parlagon heverő területek újra használatba vételének munkahelyteremtő hatása is van, sőt a közmunkaprogramban résztvevők számára is álláslehetőséget jelenthet.

adaptáció folyamatos önkormányzat, helyi gazdálkodók, civil szervezetek koordináció

A parlagon lévő területek újra művelés alá vonása fontos cél, melynek a társadalmi vélekedés megváltozása a helyi termeléssel, termékekkel kapcsolatban és a rentabilitás növelése lehet a kulcs. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tényleges őstermelők, családi gazdaságok segítésére. A gondozatlan, parlagon heverő, gazdaságossági okok miatt művelésbe nem vont telkek, birtokok problémájának megoldásában segítséget jelenthet a mezőgazdasági támogatások megfelelő strukturálása, az olyan munkaerőigényesebb ágazatok preferálása, mint például az állattartás vagy a termesztett kultúra.

3.3.6. Típus

Hasonlóképpen fontos kérdés a tulajdon, terület, műtárgyak védelmének biztosítása is, hiszen több forrásból származó szóbeli közlés szerint sűrűn előforduló közbiztonsági probléma, hogy a rendszeres őrzés alatt nem álló családi, hétvégi telkekről eltulajdonítják a terményt. Habár Eger 113 város rendeletben írja elő a mezőőri szolgálat biztosítását, a külterületi közbiztonság érdekében célszerű lehet ennek a rendeletnek a felülvizsgálata, az alkalmazott mezőőrök számának (idényszerű) növelése.



adaptáció folyamatos önkormányzat koordináció, szabályozás

Az önkormányzati tulajdonban lévő, de jelenleg parlagon heverő területek mezőgazdasági célú hasznosítására (állattartás, kertészet, fóliasátras termesztés) javasolt egy önkormányzati tulajdonú társaság létrehozója, amely a kataszter alapján gazdálkodna saját, illetve a magántulajdonosok által bérbe adott földeken.

113

adaptáció (önellátás), mitigáció (műtrágya- és vegyszerhasználatból fakadó gázkibocsátás csökkenése) folyamatos önkormányzat, helyi gazdálkodók, civil szervezetek koordináció, szabályozás

Eger önellátása a közigazgatási területen belüli lehetőségekkel jelenleg – a földhasznosítás egyoldalúsága miatt – nem oldható meg. Azonban ha a kistérségi lehetőségeket vizsgáljuk, megfelelő partnerségek, gazdasági/gazdálkodási kapcsolatok, együttműködések kiépítésével már sokkal nagyobb lehetőség nyílik az önellátás alapjainak megteremtésére.

3.3.5. Önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági társaság létrehozása Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege


A komplex ökológiai gazdálkodás elterjesztésében nagy lehetőségek rejlenek, amelyek az önellátás diverz terménykínálatának kielégítésében fontos szerepet játszhatnak. A kutatás, oktatás és szemléletformálás hangsúlyos szerepet kap ebben a folyamatban. Továbbá az ökogazdálkodás révén Eger a külföldön komoly népszerűségnek örvendő és hazánkban is egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó ökoturizmus számára is egyre vonzóbbá válhatna, és ezáltal kiegészíthetné turisztikai kínálatát.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 55/2001. (XII.21.)

számú rendelete az Önkormányzati Mezei őrszolgálatról, a mezőőri járulék mértékéről és megfizetéséről. Módosította a 4/2009. (I. 30.) sz. rendelet.

119

Az éghajlatváltozás szempontjából pedig fontos megjegyezni, hogy az ökológiai gazdálkodás jelentősen kisebb műtrágya- és egyéb vegyszerbevitelt is igényel, amely egyúttal csökkenti a mezőgazdasági tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátást, illetve a környezeti elemek terhelését is. A művelési gyakorlatnak egyértelműen és egyöntetűen át kell vennie a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás általános módszereit, melyeket a gazdálkodók többsége egyébként is hagyományként őriz, vagy saját tapasztalatai alapján alakított ki. Ügyelni kell arra, hogy a művelt területeken ténylegesen dolgozók is ismerjék ezeket a szabályokat, és ne okozzon súlyos kárt a berögződött vagy a szükséges ismeretek híján kialakult nem megfelelő művelési gyakorlat.

•

•

•

•

•

3.3.7. Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság Típus Megvalósítás ideje Felelős


adaptáció (helyi termékek előállítása és fogyasztása) középtáv önkormányzat, helyi gazdálkodók, civil szervezetek koordináció

mindenki ismeri a termelési technológiát, és mindenki tisztában van azzal, hogy ennek a jövőnk érdekében környezetbarátnak kell lennie; a terméket helyben állítják elő és értékesítik, ezáltal csökkennek a szállítási költségek; a termelés és az értékesítés helyben tartásával erősödik a helyi gazdaság – ami munkahelyteremtést jelent a vidéki területeken, ezzel elősegítve a lakosság helyben maradását; az egészséges, friss élelmiszer és a környezetbarát termesztési technológia növeli az általános egészségi szintet, és egészséges környezetet eredményez; a termelő és vásárló szövetsége egymás kölcsönös megértéséhez vezet, hisz „a megosztott probléma már részben megoldott probléma”.

A Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság filozófiája, módszerei nemcsak a helyieket láthatja el élelmiszer-alapanyagokkal, hanem fontos szerepe lehet az éttermek ellátásában is. Ausztria kisvárosaiban például feltüntetik az étlapon a helyi termékeket, alapanyagokat. Ez vonzza a turistákat, helyben marad az áru, a pénz is helyben forog. Az önkormányzat kezdeményezheti egy helyi vendéglátói minősítés bevezetését, amely egy meghatározott arány felett helyi alapanyagokat felhasználó vendéglátó egységeknek jár.

A Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodás (CSA – Community Supported Agriculture) a mezőgazdasági termelésnek egy olyan jellegű szervezési gyakorlata, amelyben a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatban vannak egymással, nagyobb biztonságot teremtve ezzel a folyamatban. A CSA nem egy merev rendszer, sokkal inkább a mezőgazdálkodás – de különösen az értékesítés – sajátos szemlélete. Termelők és fogyasztók úgy alkotnak egy közös csoportot, hogy ez minden résztvevő fél számára előnyökkel járjon. Előnyös a termelőknek, mivel így közvetlen és hosszú távú kapcsolatot építhetnek ki a fogyasztókkal, és energiáikat így jó minőségű mezőgazdasági javak termesztésére fordíthatják, valamint előnyös a fogyasztóknak is, hiszen tudják, honnan származik az élelmük, és arról is könnyen információkat szerezhetnek, hogy azt milyen módon termelik.

Részarányos gazdálkodás A CSA rendszerében a „részarány” a termés egy részét jelenti, amiért valaki előre fizet. Ez a CSAtípus a gazdálkodók és a vásárlók szoros kooperációján alapszik, általában a csoport magja (egy termelő és néhány elkötelezett vásárló) dolgozza ki az együttműködés részleteit. A termesztési időszak elején a gazdálkodó megbecsüli a termelés költségeit, megállapítja a gazdálkodás fenntartásához szükséges jövedelmet, és ezek segítségével kiszámolja a termelés gazdasági hátterét. Ezután a költségeket arányosan elosztják a vásárlók számával. Egy részarány a termés egy fix részét jelenti, ami a termés nagyságától és a „részarány-tulajdonosok” számától függ.

A Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság (CSA) szemléletmódja a következő megoldásokat kínálja: • a gazdálkodók ismert vásárlói körnek termelnek; • a vásárlók ismert gazdálkodótól (vagy gazdálkodói csoporttól) vásárolnak;

Állandó vásárlók rendszere Ez a típusú CSA azon alapszik, hogy a gazdálkodók és a vásárlók létrehoznak egy állandó értékesítési/vásárlási szövetséget. A termelő felajánlja a terméket, amit előállítani képes – ez 120

lehet zöldség, hús, tojás, méz, tej stb. A termelő és a vásárlók előre megállapodnak a termék árában és abban, hogy az utóbbiak milyen gyakran (általában hetente) fognak vásárolni. Bár a vásárlók hetente fizetnek, amennyire ez lehetséges, kötelezettséget vállalnak arra, hogy állandó vásárlók lesznek. Ezáltal a termelő viszonylag pontosan ismerni fogja a vásárlóközönség méretét és ennek megfelelően tud tervezni.

Az új önkormányzati törvény rögzíti a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítását, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között. Ezen felül Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a 33/2004. (XI.26.) sz. rendeletével települési szinten is szabályozza a vásárok és piacok működését.

A vásárlók biztosan számíthatnak az adott termékre, és vásárlási szokásaikat ennek megfelelően alakíthatják. Azt is pontosan tudják, hogy hetente ez mekkora kiadást jelent, ami megkönnyíti a háztartásvezetést.

Egerben 2004 óta működik piaccsarnok a Katona István téren. Az üzlethelyiségek az önkormányzat tulajdonát képezik, az üzemeltetés feladatait az EVAT Zrt. látja el. Ugyanakkor a piaccsarnok belső szabad elárusító asztalain őstermelők és kereskedők árusíthatják zöldség, gyümölcs, méz, erdei és termesztett gomba, tojás, tészta, 115 savanyúság, hús, tejtermék portékáikat.

Kiszállítási rendszer A vásárlók számára kialakítanak egy megrendelési rendszert is, amelyen keresztül szabályos időszakonként benyújthatják (telefonon, faxon, levélben vagy e-mailben) megrendeléseiket. A kiszállítást egy adott napra rögzítik. Ezek a rendszerek elég rugalmasak, a vásárlók gyakran választhatnak, hogy mit és mikor akarnak vásárolni.

Amennyiben a családi gazdálkodás és a helyi igények ellátására való (ökológiai) termelést a fenti javaslatok útján sikerül megerősíteni, szükséges lehet nagyobb kereskedelmi felület biztosítása az őstermelők számára. Érdemes lehet egy ellenőrzött biopiacot is nyitni, hiszen ez nem csak az egészségesebb étkezés iránti helyi igényeket elégítheti ki, de térségi érdeklődésre is számot tarthat, illetve kiegészítő jellegű turisztikai vonzereje is lehet.

Hazánkban jó példa az ilyen jellegű közösségi rendszerekre a budapesti fogyasztókat magában 114 foglaló Szatyor Egyesület, továbbá a Kecskeméti Szatyor Közösség, az Érdi Natúr Kosár, az Esztergomi Kis Kosár, Keszi Kosár, Fóti Kosár, Csömöri Élés Kamra. Gazdálkodók piaca A gazdálkodók piacát általában a termelők egy csoportja vagy egy helyi hatóság szervezi meg, és szabályok biztosítják azt, hogy a piacra kerülő termékeket az ott áruló gazdálkodók állítsák elő. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszert helyben állították elő, friss, és a vásárló tudja, honnan származik. Miután beindul egy ilyen gazdálkodói piac, kialakulhat egy állandó vásárlóközönség és közvetlen párbeszéd jöhet létre a vásárlók és a termelők között.

114

115

További információ: http://szatyor.org

121

Forrás: http://www.evat.hu/24

3.4.

ERDŐGAZDÁLKODÁS

A fenntartható erdőgazdálkodás, amelyet az Európai Unió különösen a vidékfejlesztésen keresztül támogat, az erdők szintjén fontos eszköz az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésére, a kedvező helyi mikroklímák kialakulására és megőrzésére. A fenntartható erdőgazdálkodás erdővédelmi 116 elemei egyebek mellett a következők: •

•

•

•

•

•

•

várható termesztési viszonyokhoz leginkább alkalmazkodni tudó elemek kiválasztása – ehhez esetenként új fajták vagy fajok betelepítésére is szükség lehet; új kártevők és betegségek, valamint kórokozó-átvivők nemzetközi kereskedelem útján történő behurcolásának megakadályozása (pl. a fenyőfa fonalférge Portugáliában).

Az Egererdő Erdészeti Zrt. az erdők művelése során elsődlegesen természetközeli erdőgazdálkodási módszereket alkalmaz, kiemelten az oltalom alatt álló területeken (ideértve a NATURA 2000-es területeket is), amelyek aránya Eger területén mintegy 94%. Ezért a társaság az általa kezelt területeken 90%ot meghaladó részarányban alkalmazza a természetes mageredetű erdőfelújítási módot és kerüli a tarvágást. Következésképpen az Egererdő Zrt. fenntartható erdőgazdálkodása klímavédelem szempontjából megfelelő, így csak egyes elemek megerősítése vagy kiegészítése szükséges.

erdőtelepítés, mely révén új faállomány jön létre az arra alkalmas élőhelyeken a szénmegkötési képesség és a biológiai sokféleség növelése, az emberi települések és a kultúrtájak védelme, és egyúttal a hosszú távú termelési teljesítmény növelése érdekében; tűzvédelmi intézkedések, például a gyúlékony anyagok kezelése, tűzvédelmi pászták, erdei utak, vízvételi pontok kialakítása és fenntartása, a fafajok megfelelő megválasztása, a tűz pusztító terjedésének megakadályozása helyhez kötött erdőtűz-megfigyelő létesítmények és kommunikációs berendezések segítségével; megfelelő erdészeti üzemtervek, amelyek az élőhelyek viszonyaihoz jobban alkalmazkodni tudó fafajoknak vagy fajtáknak, illetőleg a változatosabb génállománnyal rendelkező fajoknak kedvezve elősegítik az erdők fajösszetételének alkalmazkodását;

Az erdőgazdálkodással összefüggő feladatok közvetlenül az erdők kezelőit érintik, az önkormányzat leginkább közvetett formában gyakorolhat befolyást a területre, illetve partnerként jelenhet meg az erdészeti biomassza hasznosítása kapcsán. Az erdőgazdálkodás területén a következő intézkedéseket javasoljuk: • nem művelt területek erdészeti hasznosítása;

A fák fenntartható mobilizálása és kitermelése, valamint az erdészeti

műveletekkel kapcsolatos olyan beruházások, amelyek növelik az erdőknek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni stabilitását és ellenálló képességét, egyben csökkentik az erdőtüzek és viharok előfordulásának és a kártevők pusztításának kockázatát; a termőhely adottságaihoz és az éghajlati

•

erdészeti melléktermékek energetikai hasznosítása.

3.4.1. Nem művelt területek erdészeti hasznosítása Típus

viszonyokhoz jobban alkalmazkodni tudó fafajok aktív kiválasztása, adott esetben

és lehetőség szerint természetes újulat felhasználásával; az endemikus (helyi, honos) génkészlet megőrzése és a meglévő génállományból a


116

Forrás: Erdővédelem és erdészeti információcsere az Európai Unióban: erdeink felkészítése az éghajlatváltozásra SEC(2010)163 http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0066: FIN:HU:HTML


mitigáció (nagyobb CO2 elnyelő felület telepítése), adaptáció (alkalmazkodóképes faállomány telepítése) folyamatos önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park koordináció

Eger környékén jelenleg számos terület elhanyagolt, felhagyott. Valamikor ezeken a területeken mezőgazdasági termelés folyt, 122

elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztés. A mezőgazdaság segítése érdekében javasolt 117 „Földkataszter, terület leltár kialakítása” program eredményeként azokon a területeken, amelyek érintkeznek erdőterületekkel és más növény termesztését nem kívánják megvalósítani, erdőtelepítés javasolt. Jóllehet az éghajlatváltozással összefüggő erdészeti kutatások még folyamatban vannak, de az eddigi eredmények segíthetnek a megfelelő alkalmazkodóképes fafajok kiválasztásában.

A véderdő kiterjedése és növényállományának összetétele nagyban függ attól, hogy milyen területhasználatok határán kerül lehelyezésre, fut-e mellette autóút stb., de általánosan elmondható, hogy törekedni kell a gyorsan növő és lehetőség szerint őshonos fajok, fajták alkalmazására. További javaslatként érdemes lehet a nagyobb lakóövezetek határán kialakítandó véderdőket feltárásokkal, parkosítva megtervezni, és közösségi, közjóléti erdőként kialakítani. Erősítheti a környezettudatosságot és a helyi identitástudatot, ha a faültetésbe a közösséget is bevonjuk, illetve ha a közösség tagjai az újonnan ültetett fákat „örökbe fogadhatják”.

3.4.2. Véderdők létrehozása a lakott területek határában Típus



mitigáció (nagyobb CO2 elnyelő felület telepítése), adaptáció (mikroklíma módosítása) folyamatos önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park koordináció

3.4.3. Erdészeti melléktermékek energetikai hasznosítása Típus


A település lakóinak a környezeti ártalmaktól való védelme, illetve a település közelében élő állatvilág megóvása érdekében javasolt a lakott területek határa mentén véderdőket telepíteni, ahol a területhasználat és a tulajdonviszonyok ezt megengedik. Kiemelten fontos lehet a véderdők szerepe ott, ahol egymással funkcionális vagy vizuális konfliktusban álló területhasználatok találkoznak (pl. lakóövezet és ipari területek, meddőhányók, tájsebek stb.). A véderdők nem csupán esztétikai értéket képviselnek, hanem szűrik a levegőt, tompítják a zajhatásokat és különösen a forró nyári időszakban mérséklik környezetük hőmérsékletét, nem utolsósorban pedig növelik a CO2-t megkötő felületek arányát. Ezen kívül ott, ahol a véderdők művelt területekkel határosak, mezőgazdasági előnyök is fellépnek; nem csupán a termésátlag növekedhet a véderdők közelségének köszönhetően, de a véderdő a szántóföldeken megtelepedett, de a művelési munkálatok során menekülni kényszerülő állatok számára is menedéket nyújt.


A biomassza közvetlen eltüzelése sokféle módon történhet a kis háztartási kályháktól egészen a nagy kapacitású kazánokig, erőművekig. Az égetés hatásfoka elsősorban az égetés tökéletességétől, a hőcserélők teljesítményétől, valamint a keletkezett hő hasznosítási módjától függ. Ezeket pedig az égetés és az égető berendezés típusa határozza meg. Két alapvető típust különböztethetünk meg: direkt tüzelők és előtéttüzelők, más néven elgázosító kazánok. A direkttüzelők egy tűztérrel rendelkeznek és általában kisebb teljesítményű berendezések. Ilyenek pl. a háztartási kályhák, kandallók, amelyek hatásfoka 40-60% közé tehető. Az előtéttüzelők osztott tűztérrel rendelkeznek, ahol először primer levegő hozzákeverésével tökéletlen égés történik, amely során pirolízis gázok keletkeznek. Ezek a második tűztérben szekunder levegő bevezetésével égnek el biztosítva a tökéletes égést. Az ilyen berendezések általában nagyobb kapacitásúak, de kereskedelmi forgalomban vannak már akár 9095%-os hatásfokkal rendelkező vezérelt égetést biztosító háztartási kazánok is.

Fontos továbbá megemlíteni a véderdőknek a vízháztartásban betöltött szerepét is. Heves esőzések alkalmával a véderdő vízvisszatartó képessége nagyban csökkentheti a településre lefolyó víz mennyiségét, illetve véd az erózió ellen is. Hófúvások idején pedig védelmet nyújthat a lakóházaknak is. 117

mitigáció (CO2 kibocsátással járó energitermelés kiváltása), adaptáció (helyi termelés) folyamatos önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park koordináció

lásd 3.4. fejezet

123

Nagyban meghatározza az égetés hatásfokát a keletkezett hő hasznosítása is. Ha pusztán fűtésre használjuk a megtermelt hőt, általában 70-80% körüli hatásfokot érhetünk el. Ha a hőt generátorokban villamos energia termelésére használjuk, a hatásfok nem lehet több 30%-nál. Kapcsolt hő és elektromos áram termelés esetében érhető el a legmagasabb, 90% körüli 118 hatásfok.

Fontos azonban megjegyezni, hogy völgyfenéki fekvéséből adódóan a megfelelő szűrőkkel nem ellátott bimossza-üzemek komoly levegőminőségi gondokat okozhatnak, ezért az önkormányzat feladata, hogy bármilyen hasonló beruházási terv esetében szigorúan követelje meg a levegőminőség-védelmi berendezések alkalmazását.

A villamosenergia-termelés biomassza égetésével csak abban az esetben indokolt, ha egyben a termelt hő is hasznosul. Ezért a biomasszaerőművek szakaszos, a fűtési szezonra korlátozott üzemeltetése lenne kívánatos. Az Egererdő Erdészeti Zrt. Által kezelt Eger közeli erdők művelése során keletkező, energetikailag hasznosítható melléktermék megfelelő alapanyaga lehet a biomassza jellegű hasznosításnak.

118

http://energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/zold_energia t_okosan.pdf 124

3.5. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

•

A zöldfelületek a települések nélkülözhetetlen elemei, a város inaktív testének biológiailag aktív területei, melyek kiemelt szerepet játszanak a települések ökológiai egyensúlyának fenntartásában. A zöldfelületek mérséklő, kiegyenlítő hatást gyakorolnak a városi klímára, tisztítják, frissítik, kondicionálják a levegőt. Továbbá meg kell említeni a zöldfelületek városképjavító hatását, zajvédelmi szerepét, rekreációs szolgáltatásait, pozitív egészségügyi és pszichés hatásait. Összességében tehát meghatározó tényezői a városi életminőségnek, a város élhetőségének.

•

A zöldfelület-gazdálkodás területén az éghajlatváltozási stratégia keretében a következő intézkedéseket javasoljuk: • zöldfelületi kataszter bővítése; • meglévő zöldfelületek karbantartása, megújítása; • falak, tűzfalak zöldítése; • zöldtetők alkalmazása • tájsebek rehabilitációja.

A különböző történelmi korok városi településeiben a zöldterületek – mint az urbánus, sűrűn beépített területeknek a természetközeli állapotot hordozó elemei – nem csak a városkörnyéki, vidéki területekhez való ökológiai kötődést testesítik meg, hanem a városkép, a város esztétikájának alapvető meghatározói. Eger zöldfelületeire vonatkozóan az elmúlt években már számos intézkedési javaslat került 119 megfogalmazásra, amelyek értékes szempontok lehetnek a további tervezéshez: • „A településszerkezeti változással vagy közlekedés-szabályozással foglalkozó tervek, elképzelések során legyen alapvető szempont a zöldfelületek eredeti állapotának megőrzése, a jelenleg kialakult arányok hátrányos megváltoztatásának megelőzése. • Eger MJV Önkormányzatának 15/1999.(V.19.) sz. rendeletének 7. fejezet 3. szakaszában foglalt rendelkezéseket (faültetési előírásokat) szigorúan érvényesíteni kell; ennek érdekében javasoljuk a zöldterület-felügyelői rendszer kialakítását vagy a társadalmi szervezetek megbízásával az önkormányzati ellenőrzés szigorítását. • Szigorítani kellene az egyedi védett fákról és fasorokról rendelkező önkormányzati rendelet előírásait; fontos, hogy csak a környék lakóinak többségi támogatásával kerülhessen sor beavatkozási engedély kiadására.

119

Gondoskodni kell a közlekedési utak mentén a zöldfelületek megőrzéséről, újabbak kialakításáról, és a gyermekjátszóterek létesítésénél legyen alapvető szempont a közlekedésből eredő levegő- és zajszennyező hatások figyelembevétele, a gyermekek egészségének megóvása. A közlekedés fejlesztését jelentő létesítmények megvalósításakor meg kell követelni a közlekedésből eredő káros hatások ellensúlyozását jelentő és esztétikus parkosítást (élő zöldfüggöny, tetőparkosítás, parkosított terelő szigetek, zöld hangtompító fal, stb.).”

3.5.1.

Zöldfelületi kataszter bővítése


adaptáció (felkészülés, tervezés) folyamatos önkormányzat, Városgondozás Eger Kft. szakmai munka

A zöldfelületekkel történő tudatos gazdálkodás alapja a rendelkezésre álló aktuális és részletes információ. Amint az a vizsgálati fejezetből kiderül, az önkormányzat rendelkezik egy részletes zöldfelületi vagyonkataszterrel, amelyhez parkfenntartási nyilvántartás is tartozik. Ennek a bővítésére és továbbfejlesztésére volna szükség, amihez kiváló kiindulási pontot jelenthet az Eger városára már elkészített térinformatikai adatbázis. Ezt felhasználva volna érdemes újabb fedvények készítésével létrehozni egy zöldfelületi adatbázist is a város zöldfelületeiről, aminek fő részei egyebek közt: topográfiai információk, a zöldfelületek jellegét, állapotát veszélyeztető tényezőit stb. leíró információk, fakataszter, zöldfelület-használattal kapcsolatos információk, indikátorok, lombköbméter. Ezzel párhuzamosan más adatokat is célszerű gyűjteni: külterületi felszínborítási adatbázis, burkolt felületek, zöldfelület létesítésére alkalmas területek,

Koltai Ottó: Eger Megyei Jogú Város fenntartható

városfejlődéséről a közlekedés és a zöldfelület-gazdálkodás tükrében, http://www.prohalo.hu/hu/node/1126

125

parlagfű, özönnövények elterjedése, védett, védelemre érdemes fák stb.

nagyobb a felmelegedés mértéke is. Ilyen kiemelt figyelmet érdemlő terület a belváros, ahol nemcsak a beépítési arány nagyobb, de az idős lakosok aránya is itt a legmagasabb, akik érzékenyebben reagálhatnak a hőhullámokra.

A nagyobb költségigényű alapfelmérések és alapadatbázisok létrehozása után az aktualizálás történhet folyamatosan vagy 4-5 évente kampányszerűen. A felmérés során célszerű távérzékelési anyagokat is felhasználni (színes és infra légifelvételek), ezek alapján a magáningatlanok zöldfelületi borítása is 120 térképezhető.

A települési zöldfelületi rendszer faállományának utánpótlásánál, bővítésénél, illetve új felületek kialakításánál fontos szempont, hogy a szélsőségesebbé váló éghajlati és ebből fakadóan fenntartási körülményeket jobban viselő fajokat, fajtákat alkalmazzon a fenntartó szerv. Ez egyfelől azt jelenti, hogy érdemes az extenzívebb fenntartás, vagyis a kevesebb öntözővíz és gondozás mellett is életképes fákat telepíteni. Másfelől az is lényeges, hogy a választott fajok, fajták jól viseljék a városi körülményeket, a fokozott levegőszennyezést, téli sózást stb.

3.5.2. Meglévő zöldfelületek karbantartása, megújítása, új felületek létrehozása Típus


adaptáció (alkalmazkodóképesebb fajok), mitigáció (új CO2 megkötő felületek) folyamatos önkormányzat, Városgondozás Eger Kft. beruházás

A megfelelő választást segíti a következő oldalon található táblázat, amely a fenti szempontokat kielégítő és egyúttal az Északi-középhegység viszonyait is kedvelő fákat tartalmazza. Tovább árnyalhatja a választást a fa őshonossága is, természetesen törekedni kell arra, hogy minél inkább őshonos fajokat válasszunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes fajoknak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképessége egy olyan terület, amelyet jelenleg kutatnak. Ezért fontos, hogy a fenntartó szerv felvegye a kapcsolatot a tudományos intézményekkel is.

Fontos feladat a meglévő zöldfelületek rendszeres karbantartása, a növényállomány megújítása. Külön figyelni kell azokra a fás fajokra, amelyek érzékenyebbek a szélsőséges időjárásra, kevésbé képesek alkalmazkodni. Minél szélesebb körben kell öntözési lehetőséget kiépíteni, öntözővízként az összegyűjtött csapadékvízre kell támaszkodni. Érdemes továbbá átgondolni, hogy a vízgazdálkodási intézkedések között ismertetett csepegtető öntözést (3.3.4. számú intézkedés) mely zöldfelületi növénykiültetéseknél lehetne sikeresen alkalmazni. Különösen az intenzívebb fenntartási igényű parkok esetében lenne fontos a hatékony és víztakarékos öntözés. Ennek érdekében célszerű azt is előírni, hogy az újabban parkosított területeken, illetve a felújításra kerülő parkoknál kötelező legyen a csepegtető öntözőrendszer alkalmazása az öntözést igénylő, és csepegtető öntözéssel ellátható növénycsoportok fenntartására. A fák telepítése a helyi klíma módosítása, a nyári hőhullámok enyhítése érdekében kiemelten fontos azokban a városrészekben, ahol sűrűbb a beépítési arány, illetve kisebb a zöldfelületek aránya. Különösen igaz ez a frekventált pontokra, közterekre, ahol nagy a gyalogos forgalom, és a kiterjedt burkolt felületeknek köszönhetően 120

további információ:

http://mek.oszk.hu/09600/09659/09659.pdf

126

14. Táblázat: Extenzíven fenntartott zöldfelületekhez ajánlott ellenálló fafajok, fajták (forrás: Schmidt Gábor (szerk.) Növények a kertépítészetben, Mezőgazda Kiadó, 2003.)

LATIN NÉV Acer campestre Acer tataricum Betula pendula Celtis occidentalis Cercis siliquastrum Corylus colurna Fagus sylvatica Fraxinus excelsior Fraxinus ornus Ginkgo biloba Gleditsia triacanthos Juglans regia Juniperus communis Juniperus sabina Koelreuteria paniculata Malus sp. Picea pungens Pinus mugo Pinus nigra Pinus sylvestris Populus tremula Prunus avium Prunus cerasifera Prunus dulcis Prunus mahaleb Pyrus pyraster Quercus cerris Quercus petraea Quercus pubescens Quercus robur Salix alba Sophora japonica Sorbus degenii Sorbus intermedia Sorbus rotundifolia Sorbus torminalis Tilia cordata Tilia tomentosa Thuja occidentalis Ulmus minor Taxus baccata

3.5.3.

MAGYAR NÉV mezei juhar tatárjuhar közönséges nyír nyugati ostorfa közönséges júdásfa törökmogyoró közönséges bükk magas kőris virágos kőris páfrányfenyő lepényfa közönséges dió közönséges boróka nehézszagú boróka csörgőfa díszalma-fajták ezüstfenyő törpefenyő feketefenyő erdeifenyő rezgőnyár madárcseresznye cseresznyeszilva mandula sajmeggy vadkörte csertölgy kocsánytalan tölgy molyhos tölgy kocsányos tölgy fehér fűz japánakác Degen-berkenye svéd berkenye kereklevelű berkenye barkócaberkenye kislevelű hárs ezüsthárs nyugati tuja mezei szil közönséges tiszafa

ŐSHONOSSÁG igen igen igen nem nem nem igen igen igen nem nem igen igen igen nem igen nem nem nem igen igen igen nem igen igen igen igen igen igen igen igen nem igen nem igen igen igen igen nem igen igen

megjegyzés megjegyzés

védett

levele, termése mérgező, védett


Típus


Az arra alkalmas falfelületeket (tűzfalak, belső udvarok, oromzatok stb.) gyorsan növő kúszónövényekkel kell befuttatni (pl. borostyán, vadszőlő, iszalag stb.). A növényzettel befuttatott falak különösen sűrűn beépített területeken nagy jelentőséggel bírnak, mivel jelentős területfoglalás nélkül növelik a zöldfelületet, javítják az épületek és a város klímáját,

adaptáció (pozitív klímamódosító hatás), mitigáció (új CO2 megkötő felületek) középtáv önkormányzat, társasházak tulajdonosai, vállalkozások beruházás 127

megjelenését. Az önkormányzat példát mutathat saját épületeinek zöldítésével. Fontos azonban összehangolni a falak zöldítésének programját az energiahatékonysági célú épületfelújításokkal, elsősorban a falak szigetelőréteggel való ellátásával, hiszen addig nem érdemes a futónövényzetet telepíteni, amíg a felújítások be nem fejeződnek.

•

A lakosság ösztönzése több módon történhet: verseny hirdetése, olcsó csemeték, szaporítóanyag árusítása, szakmai segítségnyújtás tanácsadással, tájékoztatófüzet megjelentetése a legfontosabb tudnivalókról stb. Megfelelő műszaki előkészítéssel a 15–30 m 121 magas panelházak is zöldíthetők ilyen módon, ez az Északi lakótelep esetében kiemelt jelentőséggel bírhat. 3.5.4.

•

•


Típus


adaptáció (helyi klíma módosítása) mitigáció (új CO2 megkötő felületek) középtáv önkormányzat, vállalkozók, lakosság beruházás

•

15. Táblázat: Zöldtetők csoportosítása

A zöldtető az a növényzettel telepített tető, amelyben az épületszerkezet, a tetőszigetelés rétegei, valamint a kertészeti felépítmény szerves egységet alkotnak. Vízelvezetés szempontjából a zöldtető az egyik legelőnyösebb tetőfelület, a ráhulló csapadéknak mindössze 30%-át „engedi” a csatornába, míg a legtöbb tető – legyen akár magastető, akár lapostető – csaknem az egészét, 90-95 %-át. Ebből kifolyólag e javaslatnak vízgazdálkodás tekintetében is fontos hatása van.

Zöldtető típusa Extenzív zöldtető

A zöldtetők a vízvisszatartó képességen túl számos további előnnyel rendelkeznek: • a növényzettel telepített tetők hasznosított, hasznosítható felületté válnak; • a zöldtetők növényzetének és ültetőközegének puha, laza felülete jelentős szerepet játszik a környezeti zajok elnyelésében, a teljes kertészeti felépítmény tömege pedig javítja a tetőszerkezet hanggátlását; • az intenzív zöldtetők a tűzterjedés és a sugárzó hő hatásával szemben ellenállóknak tekinthetők, az extenzív

Termőréteg 20 cm

Növényzet összetétele szárazság-tűrő vegetáció

Intenzív zöldtető

20-50 cm

Vegetációtípusok: fűfélék, évelő, cserje, kisfa

Tetőkert

min. 100 cm

Összetett, több szintes vegetáció: gyep, gyeppótló vagy évelő + cserje + fa

122

123

Fenntartás fenntartás évente 1-2 alkalommal telepíthető vegetációs szőnyeggel rendszeres fenntartás és automatikus öntözés, a cserjeszint minimum borítottsága 40% rendszeres fenntartás és automatikus öntözés

www.austrothermakademia.hu/3.-

szemeszter/zoldtetok.html?page=2 123

121

zöldtetők is kielégítik ezt a követelményt, ha az ültetőközeg szervesanyag-tartalma nem haladja meg a 20 térfogat %-ot; a növényzet levélzete miatt a tető relatív felülete számottevően megnő, így több szennyezőanyagot és port képes lekötni, mint a növényzet nélküli tető, azaz a zöldtető légszűrő rétegként működik, sőt az oxigén-utánpótlás mennyiségét is növeli; a növényzettel telepített tetők javítják a tető környezetének mikroklímáját azáltal, hogy nedvesítik a száraz levegőt, így a nyaranta egyre forróbb környezet kellemes, páradús lesz; a sűrűn beépített nagyvárosokban a zöldtető szinte „klímaberendezésként” működik; a zöldtető a természetvédelem szolgálatában áll azáltal, hogy különösképpen a nem járható extenzív zöldtetők - olyan felületet alkotnak, ahol a növényzet háborítatlanul élhet, a szél és a madarak segítségével a felületre kerülhetnek védett növények sarjai, vagy magjai is és ott azok kifejlődhetnek; a zöldtető felületek az OTÉK szerint beszámíthatók a zöldfelületi 122 minimumértékbe.

http://mek.oszk.hu/09600/09659/09659.pdf

128

korny.uni-corvinus.hu/phd/1_kg_konf/fejes_phdkonf.pdf

3.5.5.

újrahasznosítási lehetőség is felmerül: az iparterülethez közelebb fekvő bányaterület esetében főként a mezőgazdasági funkció, a lakóterülettel és a temetővel határos tájseb esetében pedig a mezőgazdasági hasznosítás mellett a közparkfunkció is szóba jöhet.

Tájsebek rehabilitációja

Típus


mitigáció (új CO2 megkötő felületek), adaptáció (helyi klíma módosítása, szennyezőanyagok megkötése, önellátás erősítése) középtáv önkormányzat beruházás

Természetesen itt kiemelten fontos a talaj és talajvíz szennyezettségének körültekintő vizsgálata és a teljes körű kármentesítés; csakis ezek után képzelhető el az emberi fogyasztásra alkalmas kultúrák termesztése.

Ugyan az Eger közigazgatási területén található tájsebek nem magán a településen találhatóak, mégis e fejezetben foglalkozunk velük, hiszen igen közel helyezkednek el a belterület határához, és megfelelő rehabilitáció után a zöldfelületi hálózat értékes elemeivé válhatnak, a helyreállítás pedig klímavédelmi szempontból is nagyon előnyös volna.

A közparkok, pihenőparkok, vizes élőhelyek kialakítása révén pozitívan módosul a helyi klíma, lakott terület közvetlen közelében akár a települési hősziget-hatást is csökkenthetik. A mezőgazdasági szempontú rekultiváció szintén hatékony klímavédelmi eszköz lehet: a volt bányaterületeken a megfelelő kármentesítés után ökogazdaságok alakíthatóak ki, amelyek mintaterületei lehetnek az alkalmazkodóképes élelmiszernövényekkel való kísérletezésnek és az önellátásnak. Ez utóbbi újrahasznosítási célok mellett szól továbbá az az érv is, hogy a fentebb említett területfejlesztési koncepció az erőforrás-gazdálkodást, a javuló környezetminőséget is prioritásként nevezi meg pl. az ökogazdálkodás feltételeinek javításán keresztül.

Heves megye 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepciója kimondja, hogy „a tájsebek, bányatavak, agyaggödrök, anyagkinyerőhelyek elmaradt rekultivációjának elvégzése továbbra is fontos feladat”. Eger külterületén több, tájrehabilitációra váró külszíni bányaterület is található: egy a közigazgatási terület délkeleti részében a Kistályai úttól keletre, tőle északra a Kis Kőporosi út és az Újsor utca által határolt területen, a legnagyobb tájseb pedig a Bervai lakóteleptől északra található erdőterületbe ékelődve fekszik.

Az önkormányzat elsődleges szerepe az új funkciók kijelölésében van, ezért a megfelelő vizsgálati eredmények ismeretében módosíthatja a településszerkezeti tervet az újrahasznosítás céljának megfelelően.

A tájrendezési munka kiemelt célja a biztonságnövelés, illetve az élet- és balesetveszély megszüntetése. Emellett szintén jelentős szempont, hogy milyen típusú funkcióváltásra kerülhet sor a tájrehabilitáció révén. A legfontosabb újrahasznosítási célok általában: közpark, pihenőpark, sport- és szabadidős létesítmények, csónakázó tó; földtani és botanikai bemutatóhelyek, vizes élőhelyek; mezőgazdasági művelési területek. Eger tájsebeinek esetében az északi külszíni bányánál az erdőterület közelsége a tereprendezést követően az erdő újratelepítését indokolhatja. Ez klímavédelmi szempontból is indokolt, hiszen újabb CO2 nyelő növényi felülettel bővül a település közigazgatási területe. A két másik tájseb a nyugati oldalról a településnek a lakó-, és iparterületeivel határos (az északabbra található tájseb mellett fekszik a Rozália temető is), keletről pedig többnyire mezőgazdasági területekkel szomszédos. Emiatt itt több 129

3.6.

belváros fokozatos közlekedési tehermentesítése (közép- és hosszú távon az egész városé), eleinte forgalomcsillapítással és egyéb korlátozásokkal, a későbbiekben pedig akár olyan rendelkezésekkel, hogy kizárólag nulla kibocsátású járművek hajthatnak be a belvárosi övezetbe. Szükséges volna a kerékpáros turizmust, a kerékpárbérlésre, közösségi kerékpározási rendszerre alapozott városnézést is elősegíteni. Ezzel egy időben természetesen megfelelő parkolási lehetőséget kellene kialakítani a gépkocsival, illetve autóbusszal érkező turisták számára a belvároson kívül. A közlekedés fenntarthatóvá tételére vonatkozó intézkedéseket a 3.10. fejezet taglalja.

TURIZMUS

3.6.1. Rendezvények felkészítése a szélsőséges időjárási eseményekre Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

adaptáció folyamatos önkormányzat, Eger Turisztikai Egyesület koordináció, szabályozás

Eger minden évben számos, nagy látogatószámot vonzó rendezvénynek szolgál otthonául, mint pl. a Bikavér ünnep. Nagyon fontos tehát, hogy kifejezetten a kültéri rendezvények előre fel legyenek készülve az esetleges időjárási vészhelyzetekre, heves záporokra, zivatarokra, szélviharokra, kánikulára stb., különösen a nyári hónapokban. Érdemes ezeket a szempontokat a kisebb látogatottságú találkozókon is figyelembe venni (Bormajális, április-május, 2011-ben kb. 3000 látogató; Bormustra, augusztus). Nagyon fontos tehát körültekintően, az időjárási vészhelyzetek lehetőségét szem előtt tartva megszervezni a jövőbeni rendezvényeket.

3.6.3. A természetjárás káros ökológiai hatásainak csökkentése Típus Megvalósítás ideje Felelős


Az előzetes és a helyszíni felkészülés fontos vagy lehetséges elemei lehetnek többek között az alábbiak: •

•

•

•

A természetjárás káros hatásainak kiküszöbölése és a környezeti szemléletformálással való összehangolása kihívást jelenthet a területek fenntartójának, viszont fontos törekedni a két szempont közötti egyensúlyra. Közvetlen védelmet korlátozásokkal, belépési tilalommal lehet biztosítani, amely a fokozottan sérülékeny, védendő területeken indokolt. A közvetett eszközök sorában a fokozott ellenőrzést és a környezeti nevelést, tudatformálást lehet nevesíteni. A klasszikus ellenőrzési funkciót (természetvédelmi őrszolgálatot) könnyűszerrel össze lehet egyeztetni olyan turisztikai szolgáltatásokkal, amelyek mind a fenntartó, mind pedig a látogató számára előnyös lehetnek. Erre lehet példa a szervezett túravezetés, vagy a bizonyos védett területekre való belépés lehetőségét szakképzett kísérőhöz kötni.

előzetes tájékozódás a várható időjárásról és a résztvevők (standolók, árusok, szervezők stb.) tájékoztatása; „esőterv” vagy csökkentett időtartam életbe léptetése, ha szélsőséges időjárási esemény várható; kánikula esetén ivóvíz biztosítása, több árnyas pihenőhely, egészségügyi sátor kihelyezése, tájékoztató és tanácsadó standok a hőség és UV-B sugárzás elleni védekezésre vonatkozóan; több ki- és belépési pont biztosítása arra az esetre, ha a rendezvény helyszínét gyorsan kell kiüríteni.

3.6.2. A turisztikai célú közlekedés fenntarthatóvá tétele Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

adaptáció középtáv önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, helyi civil szervezetek, iskolák koordináció, beruházás

A szemléletformáláshoz az iskolai nevelés, a kezelők által a helyszínen kialakított bemutató- és fogadóközpontok, tanösvények, erdei iskolák, szakvezetés stb. járulhatnak hozzá. Egerben és környékén ennek jó hagyományai vannak, ezért ennek az előremutató gyakorlatnak a fenntartása és erősítése a lényeges feladat, amelyhez az önkormányzat számos formában nyújthat támogatást (anyagi támogatás, ingatlan biztosítása, megjelenési felület biztosítása stb.).

mitigáció hosszú táv önkormányzat, Eger Turisztikai Egyesület beruházás, koordináció

Nagyon fontos szempont a turizmus környezeti terhelésének enyhítése a megfelelő közlekedésszervezéssel. Ennek eszköze lehet a 130

3.7.

LEVEGŐMINŐSÉG

3.7.2. Típus

Eger város levegőminőségét a lakossági tüzelés, a közlekedés és az ipari kibocsátások befolyásolják leginkább károsan. A helyzetet súlyosbítja Eger földrajzi elhelyezkedése, völgyi fekvése, ami nem kedvez a levegő gyors cserélődésének. Ugyanakkor szerencsésnek mondható a helyzet abban a tekintetben, hogy több olyan terület is van, ahol a vonatkozó intézkedések áttételesen javítják a levegő minőségét is.


3.7.1. Városi levegőminőség-monitoring hálózat fejlesztése mitigáció rövid táv önkormányzat, OMSZ, HM

A három legfontosabb légszennyezési tényező közül a közlekedés fenntarthatóvá tételére vonatkozó javaslatok a 3.10. fejezetben olvashatóak.

TŰZKÉV


mitigáció (káros kibocsátások megelőzése) folyamatos önkormányzat szabályozás

A települési levegőszennyezésért elsősorban nem az erőművi kibocsátások, hanem a (közúti) közlekedés mellett az egyéni (mindenekelőtt fa, szén stb.) fűtés okolható a téli időszakban. Mindenképpen javasolt tehát helyi szabályokat hozni a füst megfelelő szűrése tekintetében (füstszűrők beépítése), hiszen a földrajzi adottságok (pl. völgyfekvés) miatt ez jelentős problémát okozhat. A szabályozásnak mind a lakossági, mind az önkormányzati és vállalati-ipari szektorra ki kell terjednie.

Jelen fejezetben olyan javaslatokat teszünk, amelyek közvetlenül vonatkoznak a levegőminőség javítására.


Füstkibocsátás szabályozása

szakmai munka, beruházás

Fontos felülvizsgálni, hogy az OMSZ által működtetett Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat egri állomásait az igazán veszélyeztetett pontokon telepítették-e, illetve fel kell mérni, hogy melyek azok a levegőminőség szempontjából kritikus pontok, ahol szükséges lenne további mérőállomásokat telepíteni. Emellett lényeges szempont, hogy a légszennyezettség csúcsértékei a magasabb kibocsátás miatt a reggeli és a késő délutáni órákban jelentkeznek, de kivételes esetekben az esti órákra is elhúzódhatnak, kivált a téli napokon. Ilyenkor a napi átlagértékek többszöröse is felléphet. Érdemes volna ezeket is a kritikus helyeken megismerni, és szükség esetén a mérési eredményekre alapozva forgalmi változásokat, szabályozásokat bevezetni.

131

3.8.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A hulladékmegelőzés egyik lehetséges módja, hogy a keletkező hasznos, zöld javakat a kerttel rendelkező tulajdonosok saját maguk komposztálják.

A hulladékgazdálkodás területén a legfontosabb feladat a meglévő gyűjtési és kezelési rendszer működésének javítása mellett a hulladékmegelőzés, valamint a minél nagyobb mértékű helyi hasznosítás és felhasználás. A hulladékmegelőzés az éghajlatváltozás szempontjából nagy jelentőséggel bír, hiszen a lerakás és égetés által szabadul fel a legtöbb üvegházhatású gáz a hulladékból.

A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet következőképpen határozza meg a komposztálás formáit: • házi komposztálás – a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása;

Hulladékmegelőzés alatt azokat az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott intézkedéseket értjük, amelyek csökkentik •

•

•

a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén; a keletkezett hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait; az anyagok és a termékek ártalmasanyag124 tartalmát.

A hulladékmegelőzés elvét a továbbiakban olvasható intézkedések egy részén keresztül lehet érvényesíteni. Javaslatok Eger hulladékgazdálkodásához: • • • • •

házi és közösségi komposztálás; hulladékudvar – újrahasználati központtal; zöld közbeszerzés; brikett vagy pellet előállítása a település növényi hulladékából; a szennyvíziszap és szerves hulladék helyi hasznosítási lehetőségeinek feltárása biogáz-előállítás céljából.


közösségi komposztálás – a társasház tulajdonostársainak közössége/közösségei a saját tevékenységükből származó biohulladékot a keletkezés helyéhez közeli területen komposztálják, valamint a kész komposztot a közösség(ek) saját célra használják fel;

•

telepi komposztálás – szervezett, elkülönített hulladékgyűjtés során begyűjtött biohulladék komposztálása biohulladék-kezelő telepen.

A házi komposztálásnak, valamint az egyéb közösségi komposztálási formáknak számos előnye lehet, így többek között: • nincs szállítási költség, kevesebb hulladékot kell összegyűjteni és szállítani; • javul a környezettudatosság; • helyben visszaforgatásra kerül a szervesanyag.

3.8.1. A házi és közösségi komposztálás támogatása Típus

•

Ennek Eger esetében azért is van jelentősége, mert ha a lakosság külön gyűjtené a szerves hulladékot, akkor legalább 30%-kal csökkenhetne 125 a Hejőpapiba szállítandó szemét mennyisége.

mitigáció (kevesebb hulladék, kevesebb metántermelődés), adaptáció (helyben rendelkezésre álló erőforrás használata) folyamatos önkormányzat, Városgondozás Eger Kft. beruházás, koordináció, kommunikáció

A házi komposztálás terjedését, valamint a közösségi együttműködést elősegítheti az úgynevezett szomszédsági komposztálás is. Ezt olyan kertes övezetben javasoljuk, ahol egy-egy kerttulajdonos önállóan nem képes (kor, betegség, távollét) a zöld hulladékának a komposztálására. Ebben az esetben jó megoldást jelenthet a két(szomszédok) vagy akár háromoldalú szerződés

124

(2008/98/EK irányelv a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről)

125

A Hulladékgazdálkodási terv véleményezésében, Eger

önkormányzatának nyilatkozta

132

(szomszédok és önkormányzat vagy szolgáltató) kötése, amely így része lesz a közszolgáltatási szerződésnek is. Ebben az esetben a komposztálást végzőnek, illetve végeztetőnek is hulladékdíj-kedvezmény biztosítható. Erre Eger város vonatkozó rendelete lehetőséget is ad, ugyanis az igazoltan komposztálást is végző háztartások esetében a 110 vagy 120 literes gyűjtőedény helyett 60 literes gyűjtőedényt szükséges csak igénybe venni.

3.8.2.

Hulladékudvar újrahasználati központtal

Típus

mitigáció (kevesebb hulladék), adaptáció (műszaki termékek helybeni előállítása újrahasználattal) középtáv önkormányzat beruházás


Az Egerben az egyéb hulladékokat (elektronikai hulladék, üveg, műanyagok, papír) gyűjtő hulladékudvart célszerű újrahasználati központtal kiegészíteni, ahol a még működő eszközöket, berendezéseket szakemberek vizsgálják át, javítják meg, majd a javítás után az eszközök ismét értékesítésre kerülnek, amely az alacsony megélhetési szintű lakosság számára is lehetőséget kínál a méltányos árú, használt, de korszerű műszaki cikkek beszerzéséhez. Így az újrahasználati központ a hulladékmegelőzés mellett egyfajta szociális funkciót is betölthet, illetve műszaki szaktudást igénylő munkahelyet is teremt. A termékekre 6 hónap garanciát vállal a központ. Az értékesítés elsősorban interneten keresztül történik, illetve a hulladékudvar mellett létrehozott árusító helyen. A webes értékesítést egy helyi webes bolhapiaccal is érdemes kiegészíteni, amelyen a helyi lakosság közvetlenül értékesítheti a nem használt termékeit, illetve felajánlhatja az újrahasználati központnak átvételre. Hasonló rendszer kiválóan működik 127 Bécs városában.

A közösségi komposztálás egyik lehetősége, hogy a társasház lakói a társasházhoz tartozó zöld felületen helyezik ki a komposztládákat, amelyben a konyhai előkészítés hulladékait (vagy zöld javait), illetve a lombot, gallyat komposztálják. Együtt gondozzák a ládákat, évente akár 2-3 alkalommal átrakják, megforgatják. Az elkészült komposztot (kb. 1 év) a társasházhoz tartozó zöld felületen (gyep, virágágyás, stb.) vagy a lakások virágcserepeiben hasznosítják. Azaz ez a forma leginkább a házi komposztálással azonos, eltérés a résztvevők számában van. A komposztálási program megvalósítása során az önkormányzat a szolgáltatón keresztül és/vagy pályázat segítségével komposztáló edényeket biztosít. Emellett a helyi civil szervezetek komposztálási tanfolyamokat és folyamatos tanácsadást biztosíthatnak. A jobb minőségű komposzt előállítása érdekében célszerű mobil aprítót biztosítani a lakosság számára, amelyet kibérelhetnek, vagy kérhetik az aprítást, mint szolgáltatást.

A hulladékudvarok fejlesztése azért is lényeges, mert már a térségi hulladékgazdálkodási tervben is felmerült a meglévő kettő mellett újabb hulladékudvarok létrehozásának javaslata (illetve az állati hulladékgyűjtő- és átmeneti tárolólétesítményének a fejlesztése is).

Példaértékű lehet az önkormányzati kezdeményező szerepre a Verpelét és Térsége Idegenforgalmáért Egyesület 2012. szeptemberi akciója, amelynek keretében összesen 600, kiskerti komposztálásra használható, úgynevezett komposztáló keretet és rostát oszt szét a Heves megyei Verpeléten és Tarnaszentmárián a komposztálás elterjedésének elősegítése érdekében. A komposztáló eszközöket térítésmentesen kapják a családok az Új Széchenyi Terv Környezet és Operatív Programja keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A részvételnek csupán az a feltétele, hogy a kiosztott eszközöket 5 évig 126 megtartsák és rendeltetésszerűen használják. Ilyen jellegű ösztönző programokkal jó eséllyel komoly sikereket érhet el az önkormányzat Egerben is.

3.8.3. Típus


127 126

Zöld közbeszerzés

Forrás: http://www.heol.hu/heves/kozelet/kiskerti-

mitigáció (kevesebb hulladék) Adaptáció (környezetbarátabb termékek beszerzése) folyamatos önkormányzat szabályozás

www.wien.gv.at/webflohmarkt,

www.wien.gv.at/english/eco, www.wien.gv.at/umweltschutz/oekokauf, www.rusz.at

komposztalasi-program-hevesben-459415

133

Zöld Közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusok során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát 128 termékek előállítását. Miután az állam és az önkormányzatok a beszerzési piacon ma Európában a legnagyobb fogyasztónak számítanak, óriási piacbefolyásoló erővel - így felelősséggel is - bírnak. Amennyiben a lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, az ajánlatkérők „zöld” beszerzéseikkel példát mutathatnak a fogyasztóknak és befolyásolhatják a piacot. Így az ipar ösztönzést kaphat az ajánlatkérők igényeinek megfelelő „zöld” technológiák kialakítására, környezetbarát termékek fejlesztésére.

amely szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírásban határozhatja meg a környezeti feltételeket. A közbeszerzésekre vonatkozó törvény a közbeszerzési műszaki leíráson kívül a közbeszerzési eljárások következői elemeiben is lehetővé teszi a környezetvédelmi megfontolásokat: • az alkalmassági feltételek körében,

A zöld közbeszerzés útján az intézmények olyan anyagokat vásárolhatnak, amelyek másodnyersanyagból készültek, illetve a beruházásoknál azok a technológiák kerülnek támogatásra, amely során a hulladék felhasználásra kerül, illetve minél nagyobb mennyiségben kerül átadásra hasznosítás céljából.

•

a szerződés teljesítése feltételeinek 129 megadásakor.

A közbeszerzésekről szóló EU 2004/18/EK és a magyar 2003. évi CXXIX. törvény 2009. április 1jétől érvényes változata a közbeszerzési eljárások több elemében is teret enged a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének: • • • •

Az Európai Unió zöld közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályai: • 2004/17/EK irányelv (közművek)

a beszerzés tárgya meghatározása során; az alkalmassági feltételek körében; a bírálati szempontok között; a szerződés teljesítése feltételeinek 131 megadásakor.

3.8.4. Brikett vagy pellet előállítása a település növényi hulladékából

2004/18/EK irányelv (áruk, szolgáltatások)

Típus

A tagországoknak ezeket a jogszabályokat 2006. január 1-jéig be kellett ültetniük saját jogrendszerükbe. Magyarországon a közbeszerzések – ezen belül a „zöld” közbeszerzés – jogi szabályozását az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelvével harmonizált, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény írja le. A „zöld” közbeszerzésre e törvény 58. §-a az irányadó, 128

a bírálati szempontok között,

Magyarországon elkészült a Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Terv, amely a zöld közbeszerzés ismereteinek elterjesztését és alkalmazását tűzte ki célul. Hazánkban is rendelkezésre állnak a piacon olyan termékek, illetve szolgáltatások, melyek környezetbarát jellemzőkkel bírnak és pozitív környezeti hatással rendelkeznek. A magyar Környezetbarát Termék minősítő rendszerben több mint 50 termék és szolgáltatás vonatkozásában került kidolgozásra a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának 130 feltételrendszere.

A zöld közbeszerzésnek fontos szerepe van a hulladékmegelőzésben, amelyre egyébiránt 2013 végére Nemzeti Megelőzési Cselekvési tervet is kell készíteni (2008/98/EK).

•

•


129

mitigáció (Co2 kibocsátáscsökkentés), adaptáció (helyi erőforrások igénybevétele) hosszú táv önkormányzat beruházás

http://www.kornyezetbarat-

termek.hu/img/kiadvanyweb.pdf (2010.augusztus 27.) 130

http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/22.pdf (letöltve: 2010.

131

augusztus 27.)

www.kornyezetbarat-termek.hu. http://www.kornyezetbarat-

termek.hu/img/kiadvanyweb.pdf (2010.augusztus 27.)

134

A településen keletkező szerves hulladk hasznosításának egyik lehetséges módja a pelletté, illetve briketté való alakítás, amelyet aztán fűtésre lehet hasznosítani. A műveletet végző berendezés által szőlővenyige, gyümölcsfa nyesedék, nádtörmelék, kukoricaszár, fűkaszálék vagy zöldhulladék felhasználásával gyártott úgynevezett Pini & Kay brikett közvetlenül elégethető minden olyan tüzelő berendezésben, ahol egyébként fával lehet tüzelni, kiemelkedő fizikai és tüzeléstechnikai tulajdonságokkal 132 rendelkezik.

•

•

A brikett fűtőértéke kis mértékben az alapanyagtól is függ, de általában 2 kg brikett 3 fűtőértéke azonos 1 m földgáz fűtőértékével. A berendezés három egységre, modulra bontható.

•

Az első modul a feldolgozandó alapanyagot fogadja, szükség esetén ebből 50-60 mm aprítékot képez. Az itt alkalmazandó berendezéseket az alapanyag fizikai tulajdonságai és az elvégzendő művelet határozza meg (bálabontó, faapríték készítő, késes szecskázó stb.).

•

A második modulban az első modulból érkező anyag szárítása és darálása történik, a végső feldolgozás (brikettálás, pelletálás) igényeinek megfelelő tulajdonságú (nedvesség, szemcseméret) anyag előállítása. A harmadik modulban a közvetlen felhasználást lehetővé tevő brikettgyártás történik csigás brikettáló prés segítségével. Ez a technológia minden növényi alapanyagból képes kifogástalan minőségű brikettet készíteni. Az általa készített brikett jellemzője, hogy a csiga által nagy erővel összepréselt anyagot 300 C° feletti szakaszon vezet át, ahol a növényi sejtben levő lignin megolvad, lehűlve természetes ragasztóként szilárd, nedvességre, hőhatásra nem érzékeny terméket állít elő. Ez az eljárás olyan alapanyagok brikettálhatóságát is lehetővé teszi, melyet más rendszerben nem, vagy csak rossz minőségben lehet brikettálni, mint pl. kukoricacsutka. A létrehozott brikett égési tulajdonságai kiválóak.

Hátrányai • A gyártó a szárításkor keletkező hőveszteséget hőcserélő segítségével szeretné hasznosítani, de a technológia egyelőre nem elérhető. • Villamosenergia-igényét hálózatról kell fedezni. Input •

•

•

Előnyei • Változtatás nélkül alkalmas bármilyen növényi alapanyag (fa, fásszárú és mezőgazdasági, ún. lágyszárú) egy gyártási ciklus alatt történő

132

feldolgozására, 60-65% nedvesség tartalomig. Ajánlott gyártási kapacitása 1 tonna/óra tüzelőanyag előállítása. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy 15 km beszállítási távolságon belül évente megterem az a mintegy kilencezer tonna alapanyag, amely szükséges az egy tonna/óra kapacitású gépsor évi termeléséhez. A telepített feldolgozó technológia folyamatos munkát tud biztosítani 10 fős üzemi és további 5-10 fős ellátó (betakarító, szállító stb.), magasabb kvalifikációt nem igénylő személyzetnek. Az előállított brikett tüzelésre és alapanyagtól függően – mezőgazdasági tápanyag-utánpótlásra egyaránt alkalmas. Állagnak köszönhetően a brikett a pellet szétesésének, bomlásának ütemében, fokozatosan adagolja a tápanyagot a talajba, így ezt képesek a növények felvenni, a kimosódás minimális. A Városgondozás Kft. szelektíven gyűjt Egerben energetikai felhasználásra kerülő hulladékot (karácsonyfa, gally, lombtakarítási fahulladék, stb.) amit előkezelés után a Mátrai Erőműnek ad át (2009 = 1869 t). Kisebb teljesítményű helyi biomassza-erőműben sokkal nagyobb hatékonysággal lehetne ezt a hulladékot hasznosítani.

Output • • • •

Forrás: http://futurebiomech.hu

135

hő előállításához éghető növényi por, granulátum, apríték (60x6 mm) 30% nedvességtartalommal; bármilyen erdészeti és mezőgazdasági növényi alapanyag, hulladék, szerves trágya, szennyvíziszap 80% nedvesség tartalomig; elektromos áram.

pellet vagy brikett; hamu (mezőgazdaságban hasznosítható); vízgőzzel telített szárítóközeg; hőenergia.

3.8.5. A szennyvíziszap és szerves hulladék helyi hasznosítási lehetőségeinek feltárása és kiaknázása biogáz-előállítás céljából Típus



A szerves hulladékból nyerhető biogáz egyéb formában is hasznosítható. Abban az esetben, ha a helyi közösségi közlekedési szolgáltatás ellátásához az önkormányzat gázzal hajtott járműveket szerez be, esetükben a keletkező biogázt hajtóanyagként lehetne hasznosítani. Hasonló elv szerint lehetne az egyéb közszolgáltatásokat végző járműveket (pl. hulladékbegyűjtő tehergépjármű) is a helyben rendelkezésre álló hajtóanyagra alapozott üzemeltetésre átállítani. A biogáz-üzemű közlekedéssel jelentősen csökkenthető a széndioxid, a nitrogén-oxidok és a szilárdrészecske kibocsátás is. Hazánkban egyébként már nem példa nélküli a biogáz-üzemű közlekedés, 2012 nyarán pl. Zalaegerszegen helyeztek üzembe biogáz meghajtású autóbuszt. A hajtóanyag a Zalavíz Zrt. által megépített biometán üzemében készül a szennyvíztisztítás után megmaradt 134 üledékből.

mitigáció (kevesebb hulladék, kevesebb metántermelődés), adaptáció (újrahasznosítás, helyben rendelkezésre álló erőforrás használata) rövid táv önkormányzat, Városgondozás Eger Kft., Heves Megyei Vízmű Zrt. szakmai munka

Amint az a vizsgálati munkarészben kiderült, a szennyvíziszapot jelenleg az egri szennyvíztisztító műből az autóúton körülbelül 76 km-re elhelyezkedő Lőrincibe szállítják, ahol a pernyehányó és veszélyes hulladéklerakó telepen komposztálásra kerül. Miután a szennyvíziszap kezelésének problémáját Eger önkormányzata már a térségi hulladékgazdálkodási terv 133 kidolgozásakor is jelezte, fontos volna egy környezeti hatástanulmányt és költséghatékonyság-elemzést végezni egy olyan beruházásra, amely révén helyben lehetne hasznosítani az iszapmennyiséget, kiegészítve a településen keletkező egyéb szerves hulladékkal, amelyet közös technológiában is lehet kezelni a szennyvíziszappal. Fennáll ugyanis a lehetősége annak, hogy olcsóbb és fenntarthatóbb megoldás lenne a helybeni hasznosítás, az így nyerhető biogázzal akár a szennyvíztisztító energiaköltségeit is csökkenthetnék.

133

Eger és Gyűjtőkörzete közös helyi hulladékgazdálkodási

134

terve p.35.

136

http://www.zegtv.hu/index.php?mod=hr&hr_id=5228

3.9.

KÖZLEKEDÉS

helyét biztosítani. Lényeges továbbá, hogy a városvezetés meghatározza, mekkora forgalomra kívánja tervezni a rendszert. Klímavédelem és fenntarthatóság szempontjából kerülendő a gépkocsik számának a növekedése, és ennek az összparkolóhelyek számában is meg kell mutatkoznia. Az újonnan létrehozandó parkolóhelyek számát tehát a jelenlegi valós igényeken túl ezekhez a hosszabb távú tervekhez kell igazítani.

A közlekedés a városok működésének egyik legmeghatározóbb komponense, a városok élhetőségét döntő mértékben befolyásoló tényező. A gépjárművek száma, a forgalom összetétele és folyamatossága határozza meg, hogy negatív környezeti és egészségügyi hatásai milyen mértéket öltenek. Az alábbi javaslatok célja, hogy Eger városában minél inkább minimalizálni lehessen ezeket a negatív hatásokat. Az intézkedések sikeres alkalmazása komoly eredményeket hozhat a levegőminőség javításában, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és nem kevésbé a lakosság egészségügyi állapotában, illetve a közlekedésbiztonságban.

A parkolási helyzet javításához az alábbi feladatok megoldása feltétlen szükséges: • a belváros tehermentesítése, a közterületek átruházása a gépjárműves forgalomtól és a parkolóhelyektől a gyalogos forgalom számára;

A stratégia által tett javaslatok a következőek: • parkolási helyzet rendezése; • kerékpáros hálózat fejlesztése; • intermodális csomópont létrehozása; • trolibusz-hálózat kialakítása; • fenntartható városi mobilitási terv készítése; • munkahelyi Mobilitási tervek kidolgozása a polgármesteri hivatal és a nagyobb közintézmények számára; • zöld közbeszerzés az önkormányzati gépjárműpark esetében. 3.9.1.


az Egerbe érkező turistabuszok parkoltatása a belvároson kívül;

•

az Egerbe egyéni közlekedés útján ingázók személygépjárműveinek elhelyezése;

•

a nagy létszámú rendezvények alkalmával egyéni közlekedés útján ingázók személygépjárműveinek elhelyezése stb.

Szempontok az új parkolóhelyek létesítéséhez Az új parkolóhelyeket lehetőség szerint korábban beépített területeken funkcióváltással kell kialakítani, és semmiképpen sem zöldfelületek csökkentésével.


Típus

•

mitigáció (CO2 kibocsátás csökkenése) középtáv önkormányzat koordináció, beruházás

Éghajlatvédelmi szempontból kívánatos lenne, hogy a nyitott parkolók megfelelő fásítással, növényborítással kerüljenek kialakításra.

Miután Eger céljai közé tartozik többek között a belváros közterületi rehabilitációja, illetve fokozottan érzékelhetőek a parkolóhelyek elégtelen számából vagy eloszlásából fakadó gondok, tudatos tervezéssel kell megoldást találni a parkolási helyzetre. Általános tapasztalat a közlekedés tekintetében, hogy az úthálózat bővítése többletforgalmat generál, míg a kínálat szűkítésével, az utak lezárásával a forgalom is felszívódik, és más útvonalakon oszlik el. Ez az igazság a parkolóhelyek esetében is, ha némi fenntartásokkal is, de érvényes lehet. Tehát azokon a területeken, ahol az önkormányzat csökkenteni kívánja a forgalmat, a parkolási lehetőségeket is ennek megfelelően kell alakítania. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha valahol korlátozzuk a parkolási lehetőségeket (jelen esetben a városközpontban), másutt kell ezek

Megfelelő méretű P+R parkolót kell tervezni a szintén tervezés szintjén álló intermodális közlekedési csomóponthoz. 3.9.2.

Kerékpáros hálózat fejlesztése


mitigáció (CO2 kibocsátás csökkenése) középtáv önkormányzat beruházás

A kerékpáros hálózat komoly figyelmet érdemel a jövőben, hiszen mind turisztikai, mind közlekedési, mind pedig környezetvédelmi vonatkozásban jelentős szerepet tölthet be a város és térsége életében, ezért jelentős további bővítését javasoljuk. 137

•

Ez az intézkedés az önkormányzat céljaival teljes mértékben összhangban áll, hiszen a kerékpáros hálózat fejlesztése iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a 2012. évi közbeszerzési tervben e kerékpárúttervezés is szerepel. Emellett az önkormányzat a www.eger.hu kezdőoldalán 2012 nyarán egy kérdőívet is indított az egri kerékpáros közlekedési szokások feltérképezésére. A felmérés a lakosság által adott válaszok alapján a város kerékpáros közlekedésének fejlesztését hivatott elősegíteni, és a jelenlegi kerékpáros úthálózat bővítésének tervezésében is támpontot adhat.

•

A hálózat révén mindhárom fő funkció hatékonyan válthatna ki gépjárművel megtett utazásokat, javítaná a város levegőminőségét, imázsát és nem utolsósorban aktívabb, egészségesebb életmódra ösztönözné a lakosságot és a látogatókat. A rendszer működési elvére jó példa a párizsi Vélib hálózat, amely egyike a legelső és legrégebb óta működtetett közösségi kerékpárkölcsönző 135 rendszereknek.

A hálózat bővítése elsősorban az észak-déli tengely folyamatosságát kell, hogy biztosítsa, hiszen a domborzati adottságok is ennek a tengelynek a prioritását erősítik. A kelet-nyugati irány domborzati adottságai ugyan nehezítik a fizikai erővel hajtott járművekkel való közlekedést, de ez nem zárja ki a keresztirányú kapcsolatok jogosultságát, és a lakosság bevonásával feltérképezhető, hogy e vonalakon hol van a legnagyobb szükség a keresztirányú kapcsolatok kialakításra.

3.9.4.



Az intermodális csomópont létrehozása a busz- és vasúti pályaudvar összekapcsolásával régi célkitűzése az önkormányzatnak; ezt a tényt a 2012 közbeszerzési terv is tükrözi (Intermodális Közösségi Közlekedési Csomópont létesítése – részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése 2013 első negyedévéig). Meg kell említeni, hogy ehhez a feladathoz az önkormányzat 2010-ben KÖZOP-os támogatást is nyert. A korábbi tervek szerint a helyközi autóbuszállomás kerül áthelyezésre, hiszen már nem felel meg a jelenlegi forgalmi követelményeknek. Egy 2008-ben az 136 önkormányzat megrendelésére készült terv alapján az új buszpályaudvar lehetséges helye a vasútállomás mellett található, így a két helyközi közlekedési hálózat intermodális csomópontként történő összekapcsolása lényegesen egyszerűbbé és hatékonyabbá tenné az átszállások lebonyolítását.

A kerékpáros hálózat fejlesztése az utak kialakításán túl a tárolók, szervizpontok, rámpák stb. számának bővítését is magában foglalja, mint a hatékony közlekedés elengedhetetlen elemei. 3.9.3. Közösségi kerékpár-kölcsönző rendszer kialakítása


Intermodális csomópont létrehozása

Típus

A kerékpárutak megfelelő tervezés esetén abban is komoly szerepet játszhatnak, hogy kapcsolatot teremtsenek a lakosság és a település ökológiailag értékes artériái, zöldfolyosói között, mintegy hozzájárulva a klímaváltozás hatásait csökkenteni képes aktív zöldfelületek előnyeinek lakossági kihasználásához. Erre lehet példa a kerékpárút-hálózat tervezett bővítése az Egerpatak mentén.

Típus

a városközponti kerékpáros közlekedés arányának növelése; az ingázók számára a pályaudvar és a városközpont közötti kerékpáros közlekedés kínálatának bővítése.


Az új megvalósíthatósági tanulmány előreláthatólag szintén a vasútállomás helyén fogja vizsgálni az intermodális csomópont kiépítésének lehetőségeit. A vasúti és közúti

A világ számos városában sikerrel működtetett rendszerek mintájára (Párizs, Varsó, Brisbane és hamarosan Budapest) hasznos volna Egerben is kialakítani egy közösségi kerékpárkölcsönző hálózatot a következő három fő funkcióval: • kerékpáros turizmus fellendítése;

135

További info:rmáció:

http://zoldjogsi.hu/index.php?o=auto_nelkul&cikk=13 136

http://prourbekft.hu/hu/referenciak/reszletek/13/eger_interm odalis_csomopont/

138

álló közlekedési tevékenységet folytató gazdasági társaságok, önkormányzatok és közlekedési vállalatuk konzorciuma stb. tartoznak.

közösségi közlekedés összekapcsolása mellett nagyon fontos, hogy a csomópont megfelelő P+R kapacitással épüljön ki. Így az Eger vonzáskörzetéből személygépjárművel érkező ingázók számára vonzó alternatíva lehet a gépjármű leparkolása a város déli kapujában és a város területén a közösségi közlekedés vagy akár egy közösségi bérkerékpár-rendszer igénybe vétele. Ha a belvárosban számos állomással kiépülne ez a típusú kerékpár-kölcsönzési rendszer, célszerű volna egy nagyobb állomást az új intermodális létesítményhez is telepíteni. 3.9.5.

A támogatás mértéke nem jövedelemtermelő projektek esetében maximum az összes elszámolható költség 100 %-a is lehet. Mindenképpen érdemes tehát pályázati úton támogatást nyerni a közlekedés járműparkjának fejlesztéséhez. 3.9.6. Fenntartható városi mobilitási terv készítése

Trolibusz-hálózat kialakítása


mitigáció (Co2 kibocsátás csökkenése) középtáv önkormányzat, Agria Volán Zrt. beruházás


mitigáció (Co2 kibocsátás csökkenése) rövid táv önkormányzat szakmai munka

A fenntartható városi mobilitási terv az Európai Unióban a közelmúltban kidolgozott tervtípus, amely az Európai Bizottság 2009-ben kiadott „A városi mobilitás cselekvési terve” című dokumentuma és az abban közzétett tervkészítési útmutatók nyomán került be az európai közlekedési vérkeringésbe. 2010. június 24-i véleményében az Európai Unió Tanácsa is leszögezi, hogy „támogatja a városok és várostérségek fenntartható városi mobilitási terveinek ki-dolgozását […] és bátorítja a tervek kidolgozását segítő kezdeményezéseket, mint például a szakértői támogatást vagy az információcserét.”

Az élhetőbb város kialakításában fontos szerepet tölt be a közösségi közlekedés, hiszen minél gördülékenyebben működik ez a szolgáltatás, annál nagyobb eséllyel választja a lakosság a személygépjármű helyett. Ez egyfelől csökkenti a zsúfoltságot a városi utakon, másfelől az egy főre jutó alacsonyabb kibocsátások révén kíméli a környezetet a károsanyagoktól és az üvegházhatású gázoktól. Elektromos közösségi közlekedési járművek esetében ez utóbbi fokozottan érvényesül, ráadásul az Európai Unió is támogatja az elektromos meghajtású járműparkok kiépítését/felújítását. Ennek érdekében javasolt Egerben trolibuszhálózat kiépítése, amely lokálisan sokkal környezetbarátabb, villamosenergia-igényének fedezésére pedig a későbbiekben megújuló energiaforrásokat is be lehet vonni. Ugyan a városi közösségi közlekedés ellátásában az Agria Volán Zrt. játssza a főszerepet, a trolibusz-állomány kiépítéséhez az önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe.

Továbbá az Európai Bizottság 2011 márciusában 137 kiadott közlekedési Fehér könyvében felveti az uniós iránymutatásoknak megfelelő nemzeti szabványokra épülő városi mobilitási tervek kötelezővé tételét bizonyos méretű városok esetében. Továbbá az alábbi megállapításokat teszi a városi mobilitási tervekre vonatkozóan: •

Az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Programjának ötödik prioritása (KÖZOP-5.5.0-0911) a "városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése." A kiemelt projektkonstrukció célja a közösségi közlekedés fejlesztése, hatékonyságának, szolgáltatási színvonalának emelése, előnyben részesítése az egyéni közlekedéssel szemben, a jogosultak körébe pedig többek között az önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, többségi önkormányzati vagy többségi állami befolyás alatt

137

„A Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból nyújtandó támogatások folyósításának azon városokra való korlátozása, amelyek benyújtottak olyan független szerv által hitelesített érvényes tanúsítványt, amely igazolja a városi mobilitás terén megvalósult teljesítményüket és annak fenntarthatóságát.

„Útiterv az egységes európai közlekedési térség

megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé” (COM(2011) 144 végleges)

139

A városi mobilitási tervek Európa városaiban való fokozatos végrehajtását szolgáló európai támogatási keret esetleges létrehozása.” Látható tehát, hogy a fenntartható városi mobilitási terv nem csupán a helyi közlekedés minden vonatkozásának környezetbarát és hatékony voltának erősítését szolgálja, de a jövőben komoly előnyt jelenthet az uniós forrásokhoz való hozzáférés kapcsán.

3.9.7. Munkahelyi Mobilitási tervek kidolgozása a polgármesteri hivatal és a nagyobb közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek számára

•


A fenntartható városi mobilitási terv célja, hogy fenntartható városi közlekedési rendszer jöjjön létre: • „a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosításával; • a közlekedésbiztonság fokozásával; • a környezetszennyezés, az üvegházgázkibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésével; • az áru- és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésével; valamint • vonzóbb és jobb minőségű városi 138 környezet kialakításával.”


mitigáció (Co2 kibocsátás csökkenése) rövid táv önkormányzat, közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek szakmai munka

A munkahelyi közlekedési vagy mobilitási terv olyan hosszú távú stratégia, amellyel a szervezetek segítik az alkalmazottak és a látogatók fenntartható közlekedését. E tervtípus a városi mobilitási tervhez hasonlóan viszonylag új keletű, azonban pontosan a minőségbiztosítás érdekében rendelkezik egy, a COMMERCE által 140 létrehozott szabvánnyal is. A munkahelyi mobilitási tervek legfontosabb előnyei az alábbiak: • az utazásra fordított költségek és energia csökkenése; • csökkenő CO2 kibocsátás a közlekedő gépjárművek számának csökkenése révén; • csökkenő parkolási igények; • a szervezet társadalmi megítélésének javítása; • közlekedési zsúfoltság csökkenése és pozitív egészségügyi hatások.

Fontos elmondani, hogy a fenntartható városi mobilitási terv a meglévő tervekre épül, illetve azok átformálásával is létrehozható – Eger esetében érdemes a 2013-ra tervezett közlekedésfejlesztési koncepcióval egyidejűleg és azzal összhangban, esetleg annak részeként elkészíteni.

A tervek legfontosabb elemei: • az alkalmazottak utazási szokásaival kapcsolatos felmérés; • lakóhelyi adatbázis létrehozása az egymáshoz közel lakó alkalmazottak közös telekocsis közlekedésének elősegítéséhez; • kerékpározás ösztönzése munkahelyi infrastruktúrával és intézményi kerékpárokkal, anyagi ösztönzőkkel (pl. kedvező kölcsön kerékpár-vásárlásra), ingyenes szervízeléssel stb.; • közösségi közlekedés használatára való ösztönzés (jegyek, bérletek juttatásként, intézményi buszjárat); • parkolóhelyek számának korlátozása; • távmunka támogatása stb.

A tervezési folyamat során hangsúlyos szempont, hogy érvényesüljön a részvételen alapuló megközelítés, vagyis a tervezésnek már egészen az elejétől a végéig maguk a városlakók is részesei legyenek. Továbbá az integrált szemléletmód és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség különbözteti meg a tervtípust a hagyományos közlekedésfejlesztési koncepcióktól. A tervezéshez segítséget nyújthat az unió által 139 összeállított útmutató.

138 140

http://mobilityplans.eu/docs/file/SUMP_Brochure_HU_web.pd f 139

http://www.epomm.eu/docs/1480/COMMERCE_STANDARDS_1 2PP_Hungarian_vis.pdf

http://mobilityplans.eu/docs/SUMP_guidelines_web0.pdf

140

A tervtípust a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is támogatja, és a Környezettudományi Központ Alapítvány, illetve a Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetsége közreműködésével tréningeket is szervezett települési önkormányzatok közlekedési szakemberei számára. Ennek köszönhetően a munkahelyi mobilitási terv nem újdonság Eger számára sem, hiszen 2012 júniusában itt is sor került a tréningre. Ezt a kezdeményezést érdemes volna folytatni, és nem csak a polgármesteri hivatal, de az egyéb, nagyobb létszámot foglalkoztató közintézmények esetében is kidolgozni a munkahelyi mobilitási terveket a fenntarthatóbb, erőforráshatékonyabb és környezetbarátabb munkába járás érdekében.

Az önkormányzat negyvenöt darabos gépjárműflottával rendelkezik (3 személyautó, 11 kisbusz/furgon/haszongépjármű, 28 tehergépjármű, 3 egyéb típusú jármű). A flotta 2010. évi futásteljesítménye közel elérte az 142 664 000 km-t. Szemléltetésképpen ez ugyanannyi, mint ha az önkormányzat egy járművével 16,5-szer megkerülte volna a Földet. Lényeges kérdés tehát, hogy ezt a futásteljesítményt milyen járművekkel teszik meg, és mindeközben mennyi CO2-t és károsanyagot juttatnak a légkörbe – ezért lényeges a zöld közbeszerzési rendszer működtetése is. A zöld szempontoknak a gépjárműbeszerzés során való érvényesítéséhez ad támpontokat az EU által támogatott európai Buy Smart + projekt, melynek hazai koordinátora az Energiaklub. Bővebb 143 információ a projekt honlapján érhető el.

3.9.8. Zöld közbeszerzés az önkormányzati gépjárműpark esetében Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

mitigáció (CO2 kibocsátás csökkenése) folyamatos önkormányzat szabályozás

Javasolt tehát, hogy az útmutatások és a rendelkezésre álló információk alapján az önkormányzat integrálja a zöld szempontokat a közbeszerzési rendszerbe, és a jövőben lehetőség szerint ezek figyelembe vételével járjon el a közbeszerzési kiírások és a nyertesek kiválasztása során.

Az Európai Bizottság 2009 áprilisában iktatta be a tiszta és energiahatékony közúti járművekre 141 vonatkozó direktíváját, amelynek célja a közintézmények ösztönzése arra, közbeszerzéseik során környezetvédelmi és hatékonysági szempontokat is vegyenek figyelembe. A gépjárműpark cseréje/bővítse során a zöld közbeszerzés az alábbiakat segíti elő: • • • • •

klíma- és környezetvédelem; az üzemanyagáraktól való függés csökkenése; behajtási lehetőség a belvárosi levegőminőség-védelmi zónákba; környezetbarátabb intézményi arculat; költséghatékonyság.

142 143 141

2009/33/EC direktíva

Önkormányzati adatközlés alapján http://www.buy-

smart.info/downloads2/vehicles5/vehicles6

141

3.10. TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA

3.10.2. Földkábelek alkalmazása

3.10.1. A közvilágítási hálózat korszerűsítésének vizsgálata



Típus

mitigáció (Co2 kibocsátás csökkenése) középtáv önkormányzat beruházás

A heves széllökések, zivatarok, szélviharok komoly károkat tehetnek a szabadvezetékes hálózatokban. Eger több pontján alkalmazzák a földkábeles elhelyezést a kisfeszültségű hálózat esetében (városközpont, belső városrészek, lakótelepek). Az éghajlat várható alakulása szempontjából a földkábeles elhelyezés előnyösebb is, mivel ezt nem károsítják az egyre gyakrabban fellépő viharos időjárási jelenségek.

A legkevésbé költséges megoldást az energiatakarékos izzók alkalmazása jelenti, és a városüzemeltetés szakértője szerint a magasabb lámpákban lehetséges is volna a hagyományos égők nagyobb fényerejű energiatakarékos égőkre való cseréje. Nagyobb beruházást igénylő megoldás a LED-es közvilágítási rendszer kiépítése, amely révén The Climate Group egyik 144 legfrissebb tanulmánya a világításra felhasznált energia 85%-át lehetne megtakarítani, továbbá élettartamuk hosszabb, és jelentősen kisebb százalékban hibásodnak meg, mint a hagyományos izzók.

A szabadvezetékes hálózat föld alá való áthelyezése komoly anyagi vonzattal járhat, viszont az olyan szakaszokon, amelyek eleve veszélyeztettek, rendszeresen megrongálódnak, indokolt a csere, és ezáltal a későbbi rendszeres kárelhárítási költségek megelőzhetővé válnak. Hasonlóképpen azokban az utcákban, ahol egyéb közműcsere történik, érdemes lehet a munkákat földkábelezéssel párosítani, ezáltal racionalizálva a munkamenetet és a költségeket is. Új beépítéseknél szintén ezt az eljárást érdemes folytatni. Minden esetben fontos, hogy műszaki hatásvizsgálat előzze meg a beruházást, hiszen a földkábelek javítása és cseréje költségesebb lehet, mint a szabadvezetékeseké.

A teljes rendszer vagy egyes nagyobb szakaszok költséges cseréje mellett rendelkezésre áll az egyre fejlettebb technológiával működetett napelemes közvilágítási eszközök lehetősége is. Ezeket elsősorban szigetszerű megvilágítás, eddig megvilágítatlan közterületek és közterületi elemek esetében érdemes alkalmazni. A napelemes megoldást viszont rongálás- és lopásbiztos kivitelezéssel lehet csak megvalósítani a korábbi negatív tapasztalatok miatt.

Távlati célként érdemes megfontolni annak a lehetőségét is, hogy az Eger alatt található pincerendszer használatlan pincéit közműalagúttá alakítsák, hiszen ez a kialakítás nyújthatja a legnagyobb védelmet az időjárási körülményekkel szemben, ugyanakkor a karbantartást komoly mértékben megegyszerűsíti. Amennyiben a település elkötelezi magát a közműalagutak kialakítása mellett dönt, e használatlan pincék alkothatnák a hálózat alapelemeit.

A korszerűsítés megtervezéséhez helyi vizsgálat és szakértői számítások szükségesek. Ezen túlmenően érdemes felkeresni olyan településeket, ahol már vannak tapasztalatok LED-es, vagy energiatakarékos világítótestek köztereken történő alkalmazásáról.

144

adaptáció (viharkárok elleni védekezés) középtáv önkormányzat beruházás

http://thecleanrevolution.org/_assets/files/LED_report_web1.pdf

142

3.11. ÖNKORMÁNYZATI ENERGIAGAZDÁLKODÁS

alapján szerezhet tapasztalatot az önkormányzat jövőbeli beruházásaihoz. Lényeges, hogy legyen meg minden intézményben a fogyasztások, mérőállások, energiaköltségek bejelentésének a felelőse, aki konkrét határidőre beszolgáltatja az adatokat az önkormányzatnak. Ez lehet a gazdasági vezető, a karbantartó, a portás, de akár az igazgató is.

3.11.1. Energiagazdálkodási nyilvántartási rendszer kialakítása Típus Megvalósítás ideje Felelős


mitigáció (energiatakarékosság) folyamatos önkormányzat, közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek szakmai munka

Az önkormányzatnál is biztosítani kell megfelelő humán erőforrást az energetikai adatbázis üzemeltetésére, az intézmények adatszolgáltatásának ellenőrzésére. Ez célszerűen vagy az energetikus, vagy a klímairoda vezetője.

A közintézmények energiafogyasztásának monitoringja, rendszeres és pontos nyomon követése és adminisztrálása elengedhetetlen feltétele a további tervezésnek és az önkormányzati energiafelhasználás racionalizálásának. Az energiagazdálkodési nyilvántartás eszköze az önkormányzat számára 2011 szeptemberére létrehozott térinformatikai rendszer (DTR – Dobó Térinformatikai Rendszer). Az egységes keret elengedhetetlen az intézmények fogyasztásának összehasonlíthatóságában, ezért fontos, hogy ezt a rendszert alkalmazza kötelezően az önkormányzat minden önkormányzati intézmény, épület, cég esetében. Felépítése révén a DTR a város egészére is kiterjeszthető (helyrajzi számok alapján lehet az adatfeltöltést végezni), így a nem önkormányzati vállalkozások, hivatalok vagy a lakosság is használhatná önkéntes alapon.

Adatkiértékelés

Az önkormányzaton belül kijelölt felelős kövesse folyamatosan nyomon az energiafogyasztás trendjeit intézményenként. Érdemes fajlagos mutatókat is képezni a különböző intézmények összehasonlításához. Fontos az összehasonlítások, illetve az adott intézmény fogyasztási idősorának közérthető formában való megjelenítése, ami az intézmény vezetőjének is hasznosítható visszajelzést ad. A beérkezett adatokból rövid elemzéssel könnyen lehet jól használható grafikonokat készíteni pl. az Excel programmal. 3.11.2. Az Önkormányzati energetikus hatáskörének kiterjesztése, biztosítása Típus

Az energiagazdálkodási nyilvántartási rendszer üzemeltetéséhez az alábbi lépések szükségesek:


Adatgyűjtés Az intézmények rendszeresen, azonos időközönként, egyszerre jelentsék le a mérőórák állását. Így lehet jól elemezhető adatsorhoz jutni, ahol az intézmények egymással is összehasonlíthatók.


mitigáció (energiatakarékosság) folyamatos Önkormányzat, önkormányzati tulajdonú cégek szabályozás

Fontos, hogy megfelelő hatáskör legyen biztosítva az önkormányzat energetikusának, részt vehessen a fejlesztési döntésekben és a kapcsolódó bizottságokban, testületekben. Szintén lényeges, hogy az energetikus és a különböző osztályok (jogi, pénzügyi, környezetvédelmi, beruházási stb.) közötti információáramlás keretei, rendszere szabályozva legyenek.

Fontos a rendszer bevezetése előtt meghatározni azokat az indikátorokat és fajlagos egységeket, amelyek alapján az intézményeket összehasonlíthatjuk (pl. fűtött légköbméter/ gázfogyasztás), illetve a problémákat (pl. csőtörés miatt szivárgó víz) észlelhetjük. Ez alapján kell az adatkérési és adat-nyilvántartási rendszert kidolgozni.

A főenergetikus hatáskörébe kell, hogy tartozzon az egyéb önkormányzati intézmények energetikusaival való együttműködés, illetve munkájuk koordinálása, ellenőrzése. Javasolt továbbá, hogy az önkormányzati főenergetikus

Ahol felújítás, energiahatékonysági beruházás valósul meg, ott még szigorúbban kell venni a fogyasztások ellenőrzését, hiszen az eredmények 143

kérdése. Ugyanakkor – mivel a beruházás 25-30 évre szól – ha már az önkormányzat belevág a korszerűsítésbe, érdemes arra törekedni, hogy a felújítás utáni szint elérje, sőt meghaladja az új építésű épületeknél megengedett értékeket.

székhelye a Városgondozás Eger Kft. Klíma és Energetika irodája legyen, hiszen ez az iroda felelős a település energetikai feladatainak koordinálásáért. Érdemes energetikai bizottságot létrehozni a képviselőtestületben, amelybe az energetikus és a települési képviselők mellett az érintett helyi szereplők is részt vesznek: a különböző önkormányzati osztályok, a civil és jelentősebb gazdasági szervezetek képviselői, energiaszolgáltatók, választópolgárok, építészek, tájépítészek, településmérnökök stb.

A jelenlegi követelmények a 7/2006. TNM rendelet szerint az alábbiak: 2 • falazat: U=0,45 W/m K 2 • padlásfödém: U=0,3 W/m K 2 • pincefödém: U=0,5 W/m K 2 • nyílászárók: U=1,6 W/m K

3.11.3. A közintézményi épületek energiahatékonyságának javítása

Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a nyugat-európai követelmények ezeknél szigorúbbak, és hazánkban is várható a követelményértékek szigorodása.


mitigáció (energiatakarékosság) folyamatos önkormányzat beruházás

A homlokzati hőszigetelés tekintetében kritériumként lehet szabni, hogy a falazat rétegtervi hőátbocsátási tényezője jobbat érjen el 2 a 0,3 W/m K értéknél. A mai hatékony ablakokra 2 jellemző U-érték 1-1,2 W/m K körül alakul – ennél rosszabbra már nem érdemes cserélni az ablakokat, hiszen jelenleg ez az általánosan elterjedt, elérhető szint, s a technológia további javulása várható (jelenleg is léteznek már 0,8-0,9 2 W/m K U-értékű nyílászárók).

Az épületszerkezet korszerűsítése Ahogy a vizsgálati részben bemutattuk, az egri önkormányzati épületek nagy része meglehetősen gyenge energetikai teljesítménnyel bír. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb épület esetében a legjelentősebb energia- és költségmegtakarítást a hőigény csökkentésével lehet elérni, vagyis érdemes első lépésben az épülethéj hatékonyabbá tételében gondolkodni. Ez alatt az épület homlokzatának, padlás- és pincefödémjeinek utólagos, külső hőszigetelése, a nyílászárók cseréje és egyúttal a külső árnyékolás megoldása értendő.

Az épület szerkezetének fenti szempontokat figyelembe vevő korszerűsítésének hatására az épületek jellemzően a C-D energetikai besorolás környékére juthatnak el a modellszámítások szerint, vagyis elvi energiaigényük 30-40%-kal 2 csökken, kb. 130-200 kWh/m év primerenergiafogyasztásra. A beruházás átlagosan kb. 10-15 éven belül megtérül (az energiaárak emelkedése esetén még hamarabb), vagyis bőven a beépített anyagok élettartamán (kb. 30 év) belül. Tehát az önkormányzat a maradék 15-20 éven át a lecsökkent energiaköltségek révén csak profitál az elvégzett beruházásokból.

Az épülethatároló szerkezetek hatékonyabbá tétele a nyári hővédelem szempontjából is sokat számít, továbbá a szükséges kazán-teljesítményre is hatással van, azaz egy megfelelően megtervezett és kivitelezett beruházás hatására kisebb teljesítményű kazán is elég az épület felfűtéséhez. Ez nem csak az új kazán árában jelent csökkenést, hanem értelemszerűen a felhasznált tüzelőanyag mennyiségében is.

Hatékonyabb épületgépészeti rendszer Intézmények esetén a teljes épületgépészeti rendszer korszerűsítése – azaz a kazán cseréje kondenzációs kazánra és a szabályozás kialakítása, a hőleadók cseréje, a melegvizes rendszer felújítása, a csövek hőszigetelése, világításkorszerűsítés és -szabályozás, lámpatestek cseréje, légtechnikai rendszer kiépítése hővisszanyerővel – igen jelentős energiamegtakarítással járhat. A modellszámítások szerint a szerkezeti felújításokkal együtt elvégezve a beruházások hatására A-A+ kategóriába juthatnak el az

Külön hangsúlyt kell fektetni az árnyékolás, árnyékolórendszerek létesítésének szükségességére az átlaghőmérséklet és a nyári hőségnapok számának várható jövőbeli emelkedése miatt. Az, hogy milyen mértékben érdemes javítani az épülethatároló elemek hatékonyságát, természetesen egyedi mérlegelés és döntés 144

2

épületek, ami kb. 70-130 kWh/m év elvi primerenergia-igényt jelent.

elégíti ki. Annak mértéke előreláthatólag 25%, közel 6.000.000kWh/év.

3.11.4. Napenergia és egyéb megújulóenergiahasználat közintézményi épületekben Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

A fosszilis energia kiváltása ebben az esetben jelentősen csökkenti a gázfüggőséget. Továbbá amennyiben saját előállítású tüzelőanyag kerül felhasználásra, az előállítási, szállítási és tárolási, illetve járulékos költségek is csökkennek.

mitigáció folyamatos önkormányzat beruházás

A biomassza-felhasználás Egerben csak abban az esetben javasolható, amennyiben szabályozás születik a hőtermelő berendezések által kibocsátott füstgáz szűrésére!

A megújuló energia hasznosítását lehetővé tevő beruházások az energiahatékonysági felújításokat követően javasoltak.

Napenergia A vizsgálati részben bemutatottak alapján az alábbi épületeknél javasoljuk a napkollektoros melegvíztermelés megvalósításának vizsgálatát: • Bornemissza Gergely Szakközépiskola és Kollégium • Egri KMV Szakközépiskola és Kollégium – Mátyás királyút kollégium • Idősek Berva-völgyi Otthona • Szivárvány Óvoda • Cecey Éva Bölcsőde + Csillagfény óvoda • Lajosvárosi Bölcsőde • Benedek Elek Óvoda • "Ovi-Vár" • Módszertani Bölcsőde • Joó János Óvoda • Semmelweis Ignác Bölcsőde

Hőtermelés biomassza-hasznosítással Jelenleg a települések döntő részén a tűzifa a legolcsóbb tüzelőanyag (a távhő pedig a legdrágább), a jövőbeli árak azonban sok tényezőtől függnek, és igen nehezen előrejelezhetőek. Ha az önkormányzatnak lehetősége van saját gyűjtésben előállítani a szükséges fa egy részét, az további indok lehet a tűzifa használata mellett. Szén-dioxid-kibocsátás szempontjából szintén kedvezőbb a tűzifa felhasználása a fosszilis energiahordozóknál, mindazonáltal Eger fekvéséből adódóan csak szűrőberendezéssel együtt lenne javasolt a fa, illetve a szilárd biomassza fűtés. Ezeket a szempontokat kell mérlegelnie az önkormányzatnak, illetve az adott intézményeknek.

Amennyiben a szükséges melegvíz 40-60%-át napkollektorral állítanák elő, évente 630GJ energiát és 44t CO2-t lehetne megtakarítani évente.

Az Egerben felhasználható biomassza típusa a tűzifa, fahulladék, venyige. E fűtőanyagok feldolgozott állapotban aprítékként javasolhatóak önkormányzati felhasználása. Az apríték előállítása energaigényes, továbbá a felhasználás előtt tárolni is szükséges.

A napenergiával történő villamosenergia-termelés előnye, hogy a rendszer által megtermelt energiát folyamatosan hálózatra lehet termelni, majd szükség esetén felhasználni a villamosenergiaszolgáltatóval kötött szerződés alapján. A hőtermeléssel szemben a nyáron termelt többletenergia a téli időszakban is felhasználható. A napenergiával termelt villamos energia felhasználása csak abban az esetben gazdaságos, ha a beépített berendezések és a hálózat is korszerű, minimális veszteséggel, biztonságosan működik. Ezért a napcellák beépítése előtt a világításkorszerűsítés és rendszerfelújítás elkerülhetetlen feladat, ezzel megelőzhető a felesleges teljesítmény kiépítése.

A biomassza felhasználásához az alábbi környezetvédelmi szempontokat mindenképp figyelembe kell venni: A felhasznált tüzelőanyag • helyben termelt legyen (max. 50 km-es távolságból szállított); • fenntartható kereskedelemből származzon (ennek kritériumai közül kiemeljük, hogy a felhasznált faanyag minimum azonos mennyiségben újbóli ültetésre kerüljön). A biomassza felhasználással elérhető hőmennyiség-megtakarítás, amennyiben a gépészeti rendszer felújításával történik, azonos az energiahatékonysági fejezetben megjelölt mennyiséggel, hiszen a csökkentett hőigényt

A villamos energia saját részre való termelése olyan épületeknél ajánlott, ahol tevékenységből eredő villamosenergia-felhasználás magas. Ilyen épületek elsősorban az irodák, ahol többfajta 145

berendezés együttes működéséhez szükséges energia. Egerben a következő épületek villamosenergia-fogyasztása kiemelkedően magas, ezeknél érdemes megvizsgálni a napenergiával történő villamosenergiahasznosítás lehetőségét a rendszer korszerűsítése után: • Lajosvárosi Bölcsőde • Arany János Tagóvoda • Napsugár Tagóvoda • Szilágyi Erzsébet Gimnázium • Andrássy György Közgazd. Szakközépiskola • Egri KMV Szakközépiskola és Kollégium – Pozsonyi út • Egri KMV – tangazdasági műhely Szakközépiskola és Kollégium • Polgármesteri Hivatal • Polgármesteri Hivatal – Okmányiroda • Polgármesteri Hivatal – Ügyfélszolgálat • Média Eger Nonprofit Kft. • Városgondozás Eger Kft. • EKVI Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye • Felnémeti Gondozási Központ szolgálati lakás • Gondozói Ház • Idősek Berva-völgyi Otthona

A fenntartható energiagazdálkodás eszköztárában az ismeretterjesztés, a szemléletformálás, az energiafogyasztók közvetlen megszólítása hasonló súllyal szerepel, mint a gazdasági, piaci ösztönzők és műszaki megoldások. És itt nem csak a mindennapi szokások megváltoztatásáról, az így elérhető – sok esetben egyébként jelentős – megtakarításról van szó. A különböző beruházások elindításához is szükség van szemléletváltásra, megfelelő informáltsági szintre az intézmények üzemeltetőinél, fenntartóinál. A jó információ ösztönző lehet, de fordítva is igaz: egy-egy beruházás még nem jelent önmagában garanciát a megtakarításra. A számlák csökkenését akkor várhatjuk, ha az épület az épületek használói is közreműködnek, megtanulnak élni az új lehetőségekkel. A Solanova projekt keretében megújult dunaújvárosi panelház energiafogyasztása közel 80%-kal csökkent felújítás utáni évben, a következő évek azonban némi csalódást okoztak, mert a megtakarítás már közel sem volt ilyen magas. A jelenség oka a projektet monitorozó BME professzora szerint az, hogy a lakókban felülkerekedtek a korábban berögződött szokások, és nem éltek a beruházás adta műszaki lehetőségekkel: például a szellőztetőrendszerrel vagy a fűtésszabályozással. A konklúzió egyszerű: nem szabad magára hagyni az épületet és a felhasználókat.

Fontos megjegyezni, hogy gazdaságossági vizsgálatot is szükséges végezni, amennyiben az épületeknél hő- és villamosenergia-termelés céljából is hasznosításra kell, hogy kerüljön a tetőfelület. A napelemek elhelyezése érdekében is szükséges a tető többszintű vizsgálata, hogy az új eszközöket biztonságosan el lehessen helyezni.

3.11.6. Közintézmények rendszeres tájékoztatása, ösztönzése Típus

Az önkormányzati és vállalati szektor épületeinek felújítása az elmúlt években az operatív programokból történt, ezek folytatása (esetleges átalakítása feltöltődő alappá), és monitoringja (!) továbbra is kívánatos. Érdemes az önkormányzati intézményeket egyéb módon is érdekeltté tenni az energiatakarékosságban: jó ösztönző, ha az intézmény által megtakarított energiaköltség legalább részben az intézménynél maradhat.


Minden felújításnál, illetve új feladatnál (pl. a mérőórák kötelező leolvasása) nagyon fontos az épület használóinak, üzemeltetőinek és a megbízott adatszolgáltatóknak a tájékoztatása. Tehát az iskolaigazgatóval és a karbantartóval is fontos ismertetni, hogy a fentiek miért fontosak. A fogyasztásfigyelés eredményeit, illetve a többi intézménnyel való összehasonlítást is kommunikálni kell feléjük.

3.11.5. Energiagazdálkodási, energiatakarékossági képzés az önkormányzati tulajdonú épületekben Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

mitigáció (energiatakarékosság) folyamatos önkormányzat, közintézmények szakmai munka

mitigáció (energiatakarékosság) rövid táv önkormányzat szakmai munka

Az intézmény használóinak tájékoztatására 145 továbbra is jó eszköz lehet a „Display” program , 145

146

http://display.vati.hu

amelyet az egri önkormányzat már sikeresen alkalmaz. Az oktatási, nevelési intézményekben zajló programok, kampányok hatása a közvetlen megtakarítás mellett hosszabb távon érvényesül. 146 Bár a Nemzeti Alaptantervről illetve a 147 kerettanterv kiadásáról szóló rendeletek tartalmaznak az energiatudatosság elsajátításához szükséges elemeket, a gyakorlatban ez egyelőre nem így van, ugyanis az iskolákban jellemzően használt tankönyvek nem tartalmaznak ilyen témájú tudnivalókat. Érdemes tehát külön e célra kifejlesztett munkafüzeteket, tanári segédanyagokat használni, akár a tanórákon, akár jeles napok, szakkörök keretében. Ehhez jó segítséget jelentenek pl. az Energiaklub 148 kedvezményes árú oktatóanyagai , az 149 ingyenesen elérhető játék , de természetesen más szervezetek oktatóanyagai is.

146

243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet 17/2004 (V. 20.) OM rendelet 148 http://energiaklub.hu/hir/oktatoanyagok-%E2%80%93kedvezmenyesen 149 http://energiaklub.hu/hir/a-%E2%80%9Enagy-energiavadaszat%E2%80%9D-avagy-tesztelheto-klimajatek 147

147

150

A Gfk felmérése szerint a magyar háztartások 74%-a semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. (Nyugat-európai országokban ez az arány 30% körül alakul.) A PSZÁF adatai szerint a háztartási bankbetétek összes nagysága 186 milliárd forint, ez a háztartások 25%-ával kalkulálva bankbetétenként átlagosan 186.000 Ft megtakarítást jelent. Tehát akinek van, annak sincs túl sok megtakarított pénze (legalábbis a bankokban). A Gfk adatai szerint azok közül, akiknek van megtakarításuk, 92% 5000 eurónál (kb. 1,5 millió Ft) kisebb megtakarítással rendelkezik. Ennek ellenére adataink szerint a beruházást tervező háztartások közel 80%-a nem venne fel banki beruházási hitelt. Ez mindenképpen jelzi az állami és önkormányzati beavatkozás szükségességét az igen gyenge energetikai tulajdonságokkal bíró lakóépületállomány korszerűsítésének ösztönzése terén.

3.12. LAKOSSÁGI ENERGIAFELHASZNÁLÁS Fontos cél, hogy az önkormányzat saját energiamegtakarítási potenciálja mellett a lakossági szektorban rejlő megtakarítási lehetőségek kihasználását is a lehető legnagyobb mértékben támogassa. Az e célokkal összefüggő teendők koordinálását, a lakosság tájékoztatását stb. érdemes külön szakértői csapat számára dedikálni. Eger esetében a Városgondozás Eger Kft. Klíma és Energetikai Irodája láthatja el ezt a feladatot. Mindez természetesen külön erőfeszítést és anyagiakat igényel az önkormányzaton belül, hosszabb távon azonban a lakóépületek energiahatékonyságának javítása és a megújuló energia használata a város érdekét szolgálja, mert a helyi levegőminőség jelentősen javul, a helyi építőipari vállalkozások munkához jutnak, és a háztartások energiaköltségeinek csökkenésével több (remélhetőleg helyben) elkölthető jövedelmük marad.

Az önkormányzat több eszközzel is segítheti a beruházások megtörténtét, ezek közül természetesen a legnagyobb hatást a beruházási támogatások érhetik el. Ennek példája az önkormányzat 2010-ben indult kezdeményezése, melynek célja a meglevő lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést eredményező energiahatékonysági felújítását megvalósító beruházások, a megújuló energiafelhasználást támogató beruházások, valamint az új építésű 151 energiatakarékos lakóépületek támogatása volt. Ez az önkormányzati támogatás vissza nem térítendő támogatás, melynek összege az állami támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 15 %-a, de nem haladhatja meg a 300.000 Ft/lakás összeget, viszont csak társasházak és lakásszövetkezetek számára volt igénybe vehető, természetes személyeknek nem.

3.12.1. Önkormányzati támogatások energiahatékonysági célú épületfelújításra és megújuló energiát hasznosító beruházásokra Típus


mitigáció (energiamegtakarítás, kisebb CO2 kibocsátás) folyamatos önkormányzat beruházás, koordináció

Ahogy a vizsgálati részben bemutattuk, a legjelentősebb energiahatékonysági potenciál Egerben is a családi házakban rejlik, és – az országos helyzethez hasonlóan – nagy valószínűséggel az egri háztartások nagy része sem képes finanszírozni nagyobb beruházásokat, még akkor sem, ha a beruházás később gazdaságosnak bizonyulna.

A lakóépületek korszerűsítését és a megújulós beruházásokat több eszközzel is elő lehet segíteni, ezek közül természetesen a legnagyobb hatást a beruházási támogatások érhetik el. Ez azonban nem feltétlenül vissza nem térítendő támogatást jelent, hiszen a beruházások egy jelentős része megtérülne a háztartások számára: a fő akadály a kezdeti beruházási tőke hiánya. Vagyis jó megoldást jelenthet, ha az

Az Energiaklub országos felmérésének adatai szerint a háztartások kb. ötöde tervezi, hogy valamilyen energiahatékonysági beruházást elvégez. Ha ezt az arányt rávetítjük Egerre, akkor kb. 4-5 ezer háztartásra tehetjük azok számát, akik gondolkodnak valamilyen felújításban. Fontos adat, hogy azon háztartások, amelyek szeretnének, illetve terveznek valamilyen energiahatékonyságot javító beruházásba kezdeni, közel 60%-a csak akkor vágna bele, ha ehhez állami támogatást kapna.

150

Befektetési Barométer tanulmány, Gfk Hungária Piackutató Intézet, 2010 151 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 3/2010. (I. 29.) számú önkormányzati rendelete a meglevő lakóépületek széndioxidkibocsátás csökkentést eredményező energiahatékonysági felújítását megvalósító beruházások, megújuló energiafelhasználást támogató beruházások, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására

148

mikor fog. Eger ennek ellenére dönthet a szigorúbb szabályozás bevezetéséről helyi szinten. Szintén elő lehet írni a szigorúbb követelményeket a közpénzből finanszírozott helyi pályázatok esetében, mind a lakóépületek, mind pedig intézményi épületek esetében.

önkormányzat olyan alapot hoz létre, amely (kedvező kamatozású) visszatérítendő támogatást nyújt a felújítást végző háztartások számára a beruházás bizonyos részéhez. A támogatás összegét a háztartások azonban adott futamidő alatt, illetve adott törlesztőrészletek mellett visszafizetik. Ennek az az előnye a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben, hogy a következő években az alap egy része a törlesztőrészletek fizetésével folyamatosan újraképződik (mindazonáltal hatástanulmány szükséges a feltételek kialakításához).

3.12.3. Energiafogyasztási tanácsadás a lakosság és a vállalkozások számára Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

Az ún. feltöltődő alapok (revolving fund) más európai országokban már jól működnek, és természetesen nem csak a lakossági, de az önkormányzati, vállalati beruházások támogatása terén is van létjogosultsága.

A lakossági projektek, pályázatok esetében sokszor a megfelelő tervezés, állapotfelmérés hiánya jelenti az akadályt. Ezen segíthet az önkormányzat azzal, hogy az energia-tanácsadó irodán keresztül vagy az energetikusa mozgósításával segít az épületek állapotának feltérképezésében, illetve ingyenes tanácsadói szolgáltatást nyújt az érdeklődők számára.

Mind a vissza nem térítendő, mind pedig a visszatérítendő támogatások esetén kulcskérdés, hogy az önkormányzat meghatározza a felújítások elvárt műszaki paramétereit, és szakértői számítást (energiatanúsítványt) kérjen a támogatás odaítéléséhez. Ezáltal tudja biztosítani, hogy az aktuális építőipari követelményeknek megfelelő (vagy azokat túlteljesítő) felújítások történnek meg.

A közvetlen személyre szóló energiatanácsadással az érdeklődők tényleges cselekvésre ösztönözhetők, a személyre szabott információ jobban rögzül, mint egy általános információs kampány esetében. A feladat civil szervezetekkel együttműködve hatékonyan, magas színvonalon megvalósítható. A tanácsadási szolgáltatás célcsoportja a lakosság és a gazdasági szereplők, speciális célcsoportja a rászoruló háztartások, idősek, alacsony jövedelműek lehetnek.

A lakossági pályázatokat benyújtóknak az önkormányzat által alkalmazott pályázatírók segíthetnek szakmai, illetve adminisztratív jellegű kérdésekben. Jó példa erre Nagypáli, ahol idén az önkormányzat munkatársai a Zöld Beruházási Rendszer lakossági napenergia pályázatán indulóknak nyújtottak pályázatírói szolgáltatást.

Berlin energiaügynöksége évek óta szorosan együtt működik a helyi Caritas-szal egy olyan projektben, ahol az alacsony jövedelmű háztartások kapnak ingyenes energiatanácsokat és apróbb eszközöket a spóroláshoz. Sok év statisztikái mutatják, hogy a tanácsadásban résztvevő háztartások átlagosan 8-15 %-kal tudták csökkenteni energiafogyasztásukat.

Fontos megjegyezni, hogy támogatások nem csupán a lakosság, de a vállalkozásoknak otthont adó épületek korszerűsítésére is adható. 3.12.2. Szigorúbb épületenergetikai követelményértékek előírása Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

mitigáció (energiatakarékosság) folyamatos önkormányzat kommunikáció

mitigáció (energiatakarékosság) folyamatos önkormányzat szabályozás

3.12.4. Ismeretterjesztő kampányok Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

Fontos lépés lehet az energetikai követelményértékek szigorítása épületek építésekor, valamint ezek kiterjesztése a meglévő épületek energetikai felújítására is. A vonatkozó jogszabály (7/2006 TNM rendelet) szigorítása a szakma várakozása ellenére mindeddig nem történt meg, és jelen pillanatban nem látható, hogy

mitigáció (energiatakarékosság) folyamatos önkormányzat kommunikáció

A hatékony szemléletformáló kampányok komplex módon, többféle eszközt ötvözve (sajtó, honlapok, oktatóprogramok, rendezvények stb.) közelítik a 149

fenntartható energia témát. A célcsoportra szabott kommunikációs megoldásokon túl szükséges a szakmai kontroll, tartalom. Kampányt indítani akkor érdemes, ha mögötte megfelelő szakmai tudás, háttér és fogadókapacitás is van, ahová a kampány információs csatornáin beérkező érdeklődők egyedi kérdéseikre is választ kaphatnak. Valóban jelentős hatás eléréséhez több évig futó kampányokra van szükség, amelyben független szervezetek szakmai egyesülésekkel, szövetségekkel együttműködve, sok éves tapasztalatuknak, széles körű tudásuknak, a lakosságra specializált kommunikációs csatornáiknak és hitelességüknek köszönhetően nagyon hatékonyan tudják segíteni a lakosság tájékoztatását. Fontos a célcsoport számára befogadható, de a kampányüzeneteknél mélyebb ismeretanyag elérhetősége.

3.12.5. Közvetítés a megújuló energiát hasznosító rendszerek kivitelezésével vagy az energiamegtakarítást eredményező épületkorszerűsítéssel foglalkozó cégek és a célcsoport között Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

Az önkormányzat nem kizárólag pénzbeli juttatással támogathatja az épületenergetikai korszerűsítést és a megújuló energia használatát a háztartásokban, hanem közvetítő szerepet is játszhat a lakosság és a kivitelező cégek között. A korszerűsítést vagy megújuló beruházásokat tervező családokat összefogva csoportos árajánlat és kedvezmény kérésével és a megfelelő vállalkozó ajánlásával segíthet az önkormányzat. Fontos megjegezni, hogy ugyanilyen séma alapján a helyi vállalkozásokat is lehet támogatni a telephelyek, irodák, üzletek stb. korszerűsítésében vagy megújuló energiahasznosító berendezések telepítésében.

A tájékoztató kampányokra általános ismeretterjesztési, szemléletformálási célból is szükség van, de talán ennél is lényegesebb szerepük lenne a jelentősebb szabályozási változások esetén. Ilyen például az épületek energiateljesítményére illetve tanúsítványára vonatkozó uniós szabályozás adaptációja is, amelyekről évek óta és jelenleg is egyedül az Energiaklub „Lakcímke” kampányában létrehozott 152 weboldal , adatbázis és letölthető kiadvány nyújt átfogó és részletes információt a lakosság számára. A „Küszöbön a felújítás!” elnevezésű 153 projekt a lakóépületek energetikai felújításához, korszerűsítéséhez kíván alapos információkat nyújtani, és felhívni az ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy érdemes energetikai korszerűsítésbe fektetni. Érdemes Egerben is az ezeken a weboldalakon már rendelkezésre álló információkat használni, pl. egy Eger honlapján, facebook oldalán elhelyezett link révén.

152 153

mitigáció (megújuló erőforrások) folyamatos önkormányzat koordináció

www.lakcimke.hu www.kuszobonafelujitas.hu

150

3.13. EGYÉB, ENERGIATERMELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZKEDÉSEK

vezetékek cseréje stb.), továbbá a napkollektoros használati melegvíz-rendszerek telepítése paneltársasházak esetén. Az utóbbi a helyben megtermelt energia révén csökkenti a cirkulációs veszteséget is.

3.13.1. Távhőrendszer felülvizsgálata Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

Biomassza alapú távhő Egerben a biomassza alapú távhőrendszer kialakításáról az EVAT Zrt-től kapott egyoldalas tájékoztató és Környezetvédelmi Dokumentáció áll rendelkezésünkre. E két dokumentum arra vonatkozó információt nem tartalmazott, hogy a biomassza alapú távhő előállításánál megvizsgálták-e az energiahatékonysági intézkedések hatását.

mitigáció (kibocsátások csökkentése) rövid táv önkormányzat, EVAT Zrt. szakmai munka, beruházás

Az Önkormányzat támogathatja a megújuló energiaforrások arányának növelését a távhőtermelésben, illetve a távhőszolgáltatás hálózati bővítését, ehhez azonban először azt kell megvizsgálni, hogy jelenlegi műszaki állapotában gazdaságos-e távhőrendszer működtetése.

Amennyiben a város korszerűsíteni kívánja távhővel ellátott épületeit, akkor azok jelentős hőigénycsökkenése ki fog hatni a távhőellátó szolgáltatására, így annak gazdaságosságára is. Megjegyzendő, hogy a biomassza ésszerű felhasználását energiahatékony épületekben érdemes javasolni. A hőigény csökkenésével a hőtermelő berendezések mérete, a kitermelés, előállítás, szállítás és raktározás költségei is csökkennek.

Bár az elmélet és több nyugat-európai ország gyakorlata szerint a távfűtés hatékonyabb, mint az egyedi vagy akár házközponti fűtési rendszerek, Magyarországon egyelőre nem áll rendelkezésünkre elegendő adat annak megítélésére, hogy az átlagosan 30 évvel ezelőtt épült távfűtéses rendszerek a gyakorlatban hozzák-e az elméleti eredményeket. Ugyanakkor ennek ellenkezőjére sincsenek megbízható számítások. Az Energiaklub adatai szerint országos viszonylatban a távfűtéses háztartások kb. 5%-a már levált a távhőrendszerről, és további 9% tervezi ugyanezt, ami értelemszerűen tovább rontaná a távhőrendszerek gazdaságosságát.

Az önkormányzat részére a legelőnytelenebb konstrukció, ha a jelenlegi igények szerinti megépült fűtőmű a későbbi csökkent igények miatt nem működik megfelelő kihasználtsággal. Javasoljuk ezért a távfűtött épületek energiahatékony felújítását, majd ezek után a biomassza-használatot.

Amennyiben az Eger Önkormányzata háttérszámítások, hatástanulmányok alapján a távhőellátás fejlesztése mellett dönt, úgy valószínűleg jelentős forrásokat kell allokálni a primer (a termelőtől illetve szolgáltatótól a felhasználókig tartó) oldal korszerűsítésére, hiszen a bővített hálózat vagy a megújuló energia felhasználása is akkor gazdaságos, ha az erőforrások számottevő része nem a rendszer műszaki hibáin és hiányosságain veszik kárba. Mindenképpen fontos tehát bármilyen megújulós beruházás előtt elvégezni a távhőszolgáltatás veszteségeinek pontos feltárását, és az egész távhőrendszer műszaki felülvizsgálata után a jelenleg legkorszerűbb rendszerelemekkel történő felújítását (kazánpark korszerűsítése, vezetékek, hőközpont, stb.).

Az EVAT Zrt. Honlapján található adatok alapján a távhőelosztó-rendszer 1972 óta csak hőközponti korszerűsítéseket hajtott végre. Elképzelhető, hogy az elosztó vezetékrendszer felújítása nélkül jelentős veszteségek lépnek fel a szállítás során. A biomassza fűtőmű beüzemelése előtt szintén javasolt az elosztó hálózat teljes rekonstrukciója. Termálvíz-hasznosítás A jelenleg kitermelt meleg víz a termelő kútból több km-en át fut vezetékben a városon keresztül, amíg eljut a felhasználás helyéig, a strandfürdőig. Az Eger Termál Kft.-től kapott adatok szerint a kitermelt víz hőmérséklete 47°C, ami speciális hőcserélőn keresztül közvetlen felhasználást is lehetővé tesz. A termálvíz hasznosítása kaszkádrendszerben, egymásra felépülő sorban lehetséges. A meleg vizet vagy önkormányzati épületeknél vagy a fürdőben érdemes követlen hőhasznosításra felhasználni.

A gazdaságos működést segítik továbbá a szekunder-oldali rekonstrukciók is (pl. termosztatikus szelepek beépítése, hőleadók cseréje, korszerűsítése, hőközpontok felújítása; 151

Amennyiben a fürdőig tartó szakaszon történik a hasznosítás, az alábbi sorrendet érdemes vizsgálni: Egerben a 47 fokos víz első hasznosítási lehetősége a termálvízvezeték környezetében található épületek alacsony hőmérsékletű fűtésének és melegvíz-ellátása. A lehetséges kiépítést megvalósulási tanulmányban javasoljuk megvizsgálni. A termálvízzel fűtésre való hasznosítását a következő épületeknél javasoljuk az épületek energiahatékonysági felújítása után: • •

• • • • • • • •

Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Bródy Sándor Könyvtár Cecey Éva Bölcsőde + Csillagfény óvoda Gondozói Ház Gyermekkert Óvoda Hunyadi Mátyás Általános Iskola Napsugár Tagóvoda (Szivárvány) Szivárvány Óvoda

Az energiahatékonysági intézkedésekkel a fűtési és melegvíz-szükséglet mintegy 50%-a megtakarítható, így ezen épületeknél a termálvízzel ellátandó energiamennyiség 9200GJnyi.

Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola

72. ábra: Eger termálvízvezetékéhez közel elhelyezkedő közintézmények

152

3.13.3. A településen keletkező borászati melléktermékek energetikai célú felhasználásának vizsgálata

A fűtési energia kielégítése után a termálvíz kevesebb hűtéssel vagy hűtés nélkül továbbhasznosítható a fürdőben és a strandon. Ott az elfolyó csurgalékvíz további hasznosításra kerülhet hőszivattyúk alkalmazásával, melyet az épületek hőellátására érdemes felhasználni. A végső felhasználatlan, de még mindig hőt tartalmazó meleg víz alkalmas lehet hőcserélőn keresztül mezőgazdasági felhasználásra. Ebben az esetben érdemes figyelembe venni, hogy a távvezeték kiépítése költséges, így vagy közeli felhasználásban érdemes gondolkodni, vagy a vezetéke nyomvonalát kell megfelelően meghatározni.


Egerben az állattartó nagyüzemek hiánya a trágyaalapú biogáz-termelést irrelevánssá teszi, viszont a helyben termelődő borászati melléktermékek, mint a szőlőtörköly és a borseprő a Vidékfejlesztési Minisztérium 70/2012 (VII.16.) VM rendelete alapján ellenőrzés mellett kivonhatók „biogáz előállítás céljára történő 154 átadás” címén. A bortermelés fenntarthatóságára az Európai Unió is kiemelt hangsúlyt fektet – 2006-ban bocsájtották ki „A fenntartható európai borágazat felé” című COM(2006) 319 közleményt, melyben a piacszabályozás mellett a környezet védelme és a melléktermékek hasznosítása is helyet kapott. A nemzetközi szakirodalomban szintén bebizonyították a szőlészeti melléktermékek anaerob fermentációs eljárással történő 155 hasznosításra való alkalmasságát. Törkölyből és kocsányból évente Eger Város Hegyközségében átlagosan 1 600 -2 200 tonna, seprőből és derítési aljból pedig összesen körülbelül 7 000 -10 000 Hl keletkezik.

Mivel az elfolyó víz jelenleg szabadon eleresztésre kerül, a visszasajtolás kérdését szükséges közeljövőben megoldani, ami elengedhetetlen feltétele a környezettudatos energiagazdálkodásnak. A felhasználás bővítésének kérdésekor mindenképpen szükséges vizsgálni a vízbázist is. 3.13.2. Szélenergiát hasznosító egyedi turbinák telepítési lehetőségének vizsgálata Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

mitigáció rövid táv önkormányzat szakmai munka


Eger domb- és hegyvidéki jellege igen megnehezíti a szélenergia hasznosítás lehetőségeit. Mivel a város északnyugatról és észak, északkeletről is szélárnyékolt a Bükk hegység vonulatai által, a déli áramlatok pedig mérések szerint már nem érik el a területét, így a térség kevéssé alkalmas szélturbinák telepítésére.

3.13.4. Helyi kisvízi erőművek telepítési lehetőségének vizsgálata Típus Megvalósítás ideje Felelős Intézkedés jellege

Természetesen előfordulhatnak olyan helyi „szélcsatornák” vagy fennsíkok, amelyek szélmozgás tekintetében alkalmasak lehetnek energiatermelésre, de szélerőmű-park létesítésére semmiképp sem alkalmas a vizsgált terület. Az egyedi turbinák telepítésének lehetősége pedig helyi vizsgálatot kíván, regionális adatokat e célra nem lehet megbízhatóan felhasználni.


Eger környékén nincs lehetőség nagy vízerőmű telepítésére, azonban a kisvízi erőművek (5 MW teljesítményig) telepítése megfontolás tárgyát képezheti. Ugyanakkor tekintetbe kell venni a szélsőséges időjárási viszonyoknak betudható nagymértékű vízszintingadozást, és ennek alapján feltérképezni a vízenergia költséghatékony kiaknázásának módozatait, az alkalmazandó 154

A lokális, egyedi energiaellátáshoz tervezett szélturbinák telepítésének lehetőségeinek feltárására lehet kutatást indítani, ám ezt érdemes költséghatékonysági becsléssel összekötni, hogy más megújuló energiaforrásokhoz képest gazdaságos-e a turbinák telepítése.

A vidékfejlesztési miniszter 70/2012. (VII. 16.) VM rendelete

a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról. Magyar Közlöny 2012. évi 94. szám 155

Janis Jasko – Erik Skripsts – Vilis Dubrovskis: Biogas

production of winemaking waste in anaerobic fermentation process. Engineering for rural development, Jelgava, 24.25.05.2012.

153

technológiát. A kiserőművek elsősorban lokális energiaellátási feladatokat láthatnának el kiegészítő funkcióval (közeli épületek, kisebb üzemek). A kiserőművek tervezésének fontos feltétele a megvalósíthatósági tanulmány, hiszen nagyon költségesen telepíthető technológiáról van szó. A megvalósíthatósági tanulmányban érdemes összevetni, hogy melyik megújuló energiatermelő rendszerek gazdaságosabb a kiépítése, azaz hogy ugyanakkora költség mellett melyiknek nagyobb a hatékonysága.

154

3.14. A STRATÉGIAI INTÉZKEDÉSEK HATÁSA A GAZDASÁGRA ÉS AZ IPARRA

mennyire önellátó, és a mezőgazdasági javaslatok éppen ebben az irányba segítik a fejlődést. A másik terület, ami jelentős motorja lehet a gazdaságnak, az energiahatékonysági célú vagy a megújuló energia hasznosítását elősegítő beruházások. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy a megrendeléseket a helyi vállalkozások és ipari szereplők nyerjék el.

A fentiekben kifejtett javaslatok hatása természetesen nem csupán környezeti szempontból jelentős, de a helyi gazdaságot is formálja. Az alábbi intézkedések járulnak hozzá leginkább a gazdaságélénkítéshez: • • • • • •

•

Ennek kapcsán fontos kiemelni azt is, hogy az építőipar fellendülése a települési munkanélküliség csökkentésében is fontos szerepet játszhat: a rendelkezésre álló munkaerőt a megfelelő szakmai felkészítés után pl. az energiahatékonysági vagy megújuló energiához kapcsolódó technológiai beruházások kivitelezésében lehetne foglalkoztatni.

a parlagon lévő területek visszakapcsolása a termelésbe; ökológiai gazdálkodás, önellátás; Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság; energiahatékonysági épületfelújítási beruházások a közintézményekben; megújuló energiát alkalmazó közintézményi beruházások; a lakossági energiahatékonysági célú épületfelújítások és megújuló energiát alkalmazó beruházások támogatása; közvetítés a napkollektoros rendszerek kivitelezésével foglalkozó cégek és a célcsoport között.

A fenti javaslatok eredményeképpen az alábbi pozitív hatások jelentkezhetnek Eger gazdaságában: • •

A mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedések ereje abban lakozik, hogy a helyben előállítható fogyasztási termékek mennyiségét és minőségét növeli. Ennek köszönhetően csökken a javak beszállításának igénye, illetve a pénz helyben forog, nem vándorol el más régiókba (vagy adott esetben külföldre). Egy település működésének gazdaságossága nagyban összefügg azzal, hogy

• • •

növekvő helyi iparűzési adóbevételek; nagyobb foglalkoztatottság, a munkanélküliséghez kötődő szociális terhek csökkenése; önellátás, csökkenő importfüggőség, a pénz helyben forog; a helyi vállalkozások fellendülése, új piaci szereplők betelepülése; energiahatékonyabb működés, a működési költségek csökkenése.

Az energiahatékonysági célú épületfelújítási beruházások hatása a gazdaságra Az alábbi ismertető jól példázza, hogy az energiahatékonysági célú felújításoknak milyen serkentő hatása lehet a gazdaságra. Ugyan a hivatkozott mutatók országos viszonylatra vonatkoznak, mégis jól szemléltetik a pozitív hatásokat, amelyek teleülési léptékben Eger esetében is jelentkezhetnek. Az Energiaklub a „Hatékonyabb lakások – Makrogazdasági hatások” elnevezésű kutatási projektjében elemezte a beruházások makrogazdasági munkahelyteremtő, illetve az államháztartásra és a külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatását országos szinten, a 2010-es évre aktualizált ágazati kapcsolatok 156 mérlegére (ÁKM) alapozott és a megfelelő kiegészítésekkel módosított modell segítségével. A kutatás során egy olyan elméleti, állami program hatásait vizsgáltuk meg, amely öt éven át évi 50 milliárd forintos kerettel, 30%-os támogatási intenzitással nyújt vissza nem térítendő támogatást a lakóépületek energiahatékonysági felújításaihoz. Ezzel az összeggel már valóban jelentős, kb. évi 110 ezer háztartást lehetne felújítani országos szinten, amely közel 170 milliárd forintnyi beruházást generálna, és 23 milliárd forintos megtakarítást eredményezne a háztartások számára. A számítások során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a beruházások 80%-a családi házakban, 10%-a panel, 10%-a pedig téglaépítésű társasházakban valósulna meg.

156

Az ágazati kapcsolatok mérlege a különböző nemzetgazdasági ágazatok közötti kapcsolatokat mutatja meg. A rendszer mind a ráfordításokat, mind a kibocsátásokat ágazatokra lebontva ábrázolja.

155

A modell eredményei szerint a program az adóbevételek terén már az első években több milliárdos pozitívummal járna a költségvetés számára, és még a támogatási program lezárulta után is 5,5 milliárd Ft körüli pluszbevételt teremtene évente. Ez a pozitív hatás egyrészt közvetlenül a beruházásokból adódik, amelyek adóhatásai két részre bonthatók: egyfelől a megvásárolt termékekre rakódó forgalmi adók (pl. áfa), másfelől a munkások után fizetett munkaadói és munkavállalói adók és járulékok összegére. A közvetlen mellett közvetett adóhatásokról is beszélhetünk, amelyek a megtakarított energiaköltségek elköltése révén a forgalmi adókon és a munkát terhelő adókon keresztül jelentkeznek. Jelezzük, hogy az energiaköltségmegtakarítás adóbevétel-kieséssel is jár, ezt is figyelembe vettük a végső hatás kiszámolásánál. Nem szerepel viszont az ÁKM-ben a vállalkozási nyereségadó-bevétel növekedése, ami tovább növelné az államháztartásra gyakorolt pozitívumot. A foglalkoztatás terén az adóbevételekhez hasonló módon számolhatunk közvetlen és közvetett hatásokkal. A modellszámítások szerint a program 5 éves időtartama alatt évente körülbelül 50 ezer munkahely jönne létre közvetlen módon (tehát a beruházások miatt), a második évtől pedig további közel 5 ezer közvetett módon (tehát a megtakarítások elköltéséből eredően). A támogatási program lejárta után évi 24 ezer közvetett munkahelyteremtő hatással számolhatnánk. Összességében az 5+20 év alatt ez durván 750 ezer főnyi munkaévet jelentene nemzetgazdasági szinten. A külkereskedelmi mérleg terén nem ennyire magától értetődő a pozitív hatás, hiszen az energiahatékony iparág termékei igen jelentős részben importból származnak. Emellett a megtakarított energiaköltségekből adódó többletfogyasztáshoz is szükség van importra, mindezek miatt tehát rövidtávon kissé romló külkereskedelmi mérleggel kell számolni. Ugyanakkor hosszú távon már értelemszerűen nem jelentkezik a beruházásokhoz kapcsolódó import, így a 6. évtől csak a megtakarításból származó pozitív járulékos hatások érzékelhetők a külkereskedelmi mérlegben. Ez a 20 év alatt több mint 700 milliárd forintnyi pozitív hatást jelent. Mit értünk járulékos hatások alatt? Lényegében azt, hogy az energiahatékonysági beruházások hatására jelentősen csökken a háztartások, és így Magyarország energiaigénye, ennélfogva az energiaimport mennyisége is. A program hatodik évétől országos szinten ez több mint 690 millió köbméter földgáz-, és 1.355.000 tonna szén-dioxid megtakarítását jelenti. A program teljes élettartama alatt (5+20 év) a széndioxid-megtakarítás 31 millió tonna, ami közelítőleg megfeleltethető a 2010-es ETS-körben kiosztott hazai kvótamennyiségnek. A program foglalkoztatási és államháztartási hatásai tehát kiemelkedően és egyértelműen pozitívak lennének: a költségvetési bevételek már az első évben meghaladnák a költségvetési támogatás volumenét, és utána a növekvő megtakarítások és azok járulékos hatásai miatt még évekig növekedne a pozitívum. Minden más gazdaságfejlesztési programmal összehasonlítva a legnagyobb különbség a járulékos hatásokban testesül meg: innen erednek a kiemelten kedvező rövid illetve hosszú távú makrogazdasági hatások mindhárom vizsgált területen.

Az alábbi javaslatok a gazdasági lehetőségek kiaknázásához nagyon fontosak, katalizálhatják az együttműködést az önkormányzat és a gazdasági, ipari szereplők között. Az ipar esetében az önkormányzat közvetlen lehetőségei egyébként is korlátozottabbak, ezért fontos az együttműködési lehetőségek feltárása.

A lakossági, illetve az intézményi épületkorszerűsítési pályázatok esetén érdemes törekedni a régió vállalkozásainak előnyben részesítésére pl. regisztrált kivitelezői lista révén. Lényeges azonban, hogy megfelelő minőségi kritériumok teljesítése határozza meg a listára való felkerülés lehetőségét.

3.14.1. Helyi vállalkozások erősítése

3.14.2. Együttműködés a helyi ipari szereplőkkel




mitigáció folyamatos önkormányzat, helyi ipari szereplők és vállalkozók szakmai munka, szabályozás

Intézkedés jellege 156

mitigáció folyamatos önkormányzat, helyi ipari szereplők koordináció

Az önkormányzatnak érdemes lenne a jövőben bevonni a helyi ipari szereplőket is az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó törekvésekbe, és pontosabb adatokat gyűjteni az energiafelhasználási szokásaikról, illetve ennek alapján egy energiagazdálkodási adatbázist létrehozni. Természetesen az iparnak is érdeke, hogy minél kevesebb energia felhasználásával folytassa az előállítást, ezért ez a kezdeményezés minden szereplőnek az érdekében áll.

Az együttműködés jegyében fel lehet deríteni azokat a területeket, ahol az önkormányzat és az ipari szereplők közös lépéseket tehetnek a mitigáció és adaptáció területén. Hangsúlyos szempont, az ipar energiaszükségletének megújuló forrásokból történő fedezésének elősegítése és ösztönzése. Az energiahatékonysági és megújuló energiára vonatkozó beruházásokat elvégző ipari szereplőknek például különböző helyi (adó)kedvezmények biztosíthatók.

Érdemes lenne továbbá megismerni az ipari szereplők e témával kapcsolatos tapasztalatait, bizonyos hatékony módszereket esetleg az önkormányzati intézményeknél is be lehetne vezetni az energiafelhasználás csökkentése érdekében.

157

3.15. A JAVASLATOK ÖSSZFÜGGÉSRENDSZERE A fentiekben ismertetett intézkedési javaslatok kapcsán fontos elmondani, hogy csoportosításuktól függetlenül egy rendkívül összetett kapcsolatrendszer részét képezik. Ez leginkább azt jelenti, hogy az egyik területre vonatkozó javaslat nem csak az adott területre van befolyással, hanem jótékony hatása több más területen is érvényesül. A következő táblázatban ezt a kapcsolatrendszert szemléltetjük.

zöldfelületi kataszter bővítése meglévő zöldfelületek karbantartása, megújítása falak, tűzfalak zöldítése zöldtetők alkalmazása tájsebek rehabilitációja vízgazdálkodási terv készítése agrotechnikai eljárások alkalmazása jó vízgazdálkodási gyakorlat a szőlőültetvényeken csepegtető öntözés helyi csapadékvízgyűjtők létesítése termálvíz hőjének hasznosítása az érseki pincerendszer vizének hasznosítás a házi és közösségi komposztálás támogatása hulladékudvar újrahasználati központtal zöld közbeszerzés brikett vagy pellet előállítása a település növényi hulladékából a szennyvíziszap és zöldhulladék helyi hasznosítási lehetőségeinek feltárása nem művelt területek erdészeti hasznosítása véderdők létrehozása a lakott területek határában erdészeti melléktermékek energetikai hasznosítása földkataszter, területi leltár kialakítása alternatív eszközök használata a szőlő- és gyümölcsültetvényeken tudatos vízgazdálkodás a parlagon lévő területek visszakapcsolása a termelésbe önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági társaság létrehozása

158

megújulók

lakóépületek


levegőminőség

közlekedés


ipar

gazdaság


turizmus

mezőgazdaság

erdőgazdálkodás


vízgazdálkodás



16. Táblázat: Az intézkedések összefüggésrendszere (jelmagyarázat a táblázat végén)

Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság ökológiai gazdálkodás, önellátás katasztrófavédelmi referens kijelölése védelmi és intézkedési tervek készítése, helyi riasztási lánc felállítása árvízvédelmi javaslatok UV és hőhullám riadóterv készítése és alkalmazása rendezvények felkészítése a szélsőséges időjárási eseményekre a turisztikai célú közlekedés fenntarthatóvá tétele a természetjárás káros ökológiai hatásainak csökkentése energiagazdálkodási nyilvántartási rendszer közintézmények rendszeres tájékoztatása, ösztönzése energiagazdálkodási, energiatakarékossági képzés az önkormányzati tulajdonú épületekben az önkormányzati energetikus hatáskörének kiterjesztése, biztosítása energihatékonysági épületfelújítási beruházások a közintézményekben Napenergiás és egyéb megújuló energiás közintézményi beruházások távfűtési rendszer felülvizsgálata energiafogyasztási tanácsadás a lakosság és a vállalkozások számára a lakossági és vállalkozási energiahatékonysági célú épületfelújítások és megújuló energia beruházások támogatása szigorúbb épületenergetikai követelményértékek előírása közvetítés a megújuló energiát hasznosító rendszerek kivitelezésével vagy az energiamegtakarítást eredményező épületkorszerűsítéssel foglalkozó cégek és a célcsoport között pályázati adminisztratív jellegű segítségnyújtás ingatlanvásárlási árengedmények füstkibocsátás szabályozása együttműködés a helyi ipari szereplőkkel helyi vállalkozások erősítése parkolási helyzet rendezése kerékpáros hálózat fejlesztése közösségi kerékpár-kölcsönző rendszer kialakítása intermodális csomópont létrehozása

159

megújulók

lakóépületek


levegőminőség

közlekedés


ipar

gazdaság


turizmus

mezőgazdaság

erdőgazdálkodás


vízgazdálkodás



trolibusz-hálózat kiépítése fenntartható városi mobilitási terv készítése munkahelyi mobilitási tervek kidolgozása a polgármesteri hivatal és a nagyobb közintézmények számára zöld közbeszerzés az önkormányzati gépjárműpark esetében a közvilágítási hálózat korszerűsítése földkábelek alkalmazása Levegőminőségi monitoring-hálózat fejlesztése Jelmagyarázat az intézkedések fő területe az intézkedés erősen befolyásolja a területet az intézkedés hatással van a területre az intézkedés nincs hatással a területre, vagy mértéke nem mérhető

160

megújulók

lakóépületek


levegőminőség

közlekedés


ipar

gazdaság


turizmus

mezőgazdaság

erdőgazdálkodás


vízgazdálkodás



3.16. PÁLYÁZATOK, FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK

csoportosítani a kimerült energiahatékonysági, energiatakarékossági területre, azokat lehetőleg pályázza meg az önkormányzat. Ezért érdemes már előkészíteni néhány intézményi projektet (pl. intézmény-auditálás vagy SEAP, azaz fenntartható energia akcióterv készítése).

3.16.1. Közvetlen Európai Uniós források Az Európai Unió 2014-ben induló többéves pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework, MFF) jelentős összeget fordít a klímapolitikai célok támogatására. Az előirányzott összeg a keret 20%-a, és a Bizottság javaslata alapján a klímapolitikai célok a horizontális integrálás (mainstreaming) révén minden jelentős politikába be fognak épülni, köztük a hazánkat leginkább érintő Kohéziós Politikába (20%) és a Közösségi Agrár Politikába (30%) is.

Az új strukturális programok 2014-ben indulnak. Az eddig Környezet és Energia Operatív Program néven ismert struktúra (KEOP) fenntartható energiával kapcsolatos pályázatai előreláthatóan a felújítás irányában fognak megerősödni. Újdonság, hogy a közszférán kívül a lakossági szektor is pályázhat majd. A strukturális alapok következő pályázataira időben fel lehet készülni helyi akcióterv készítésével, projektek előkészítésével.

Közvetlen forrásoknak azokat nevezzük, amelyeket az Európai Tanács saját szervein (főigazgatóságok, ügynökségek) keresztül ír ki azzal a céllal, hogy az Európai Unió vállalásait, fejlesztési irányait támogassa.

Egyébiránt fontos megjegyezni, hogy Eger város önkormányzata eddig is sikeresen szerepelt a KEOP pályázatokon; ezt az irányt nagyon fontos tartani. Pl. az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi programidőszaka alatt Eger Önkormányzata két sikeres KEOP pályázatot nyújtott be, összesen 1 008 533 211 Ft támogatási 157 összeggel. Mindkét projekt az egri Ipari Park területének kármentesítésére irányul, és 100%-os támogatottságot élvez. A 2009-ben odaítélt támogatású projekt módosított szerződésében foglalt előkészítő munkák befejezésének határideje 2012. április 26 volt.

Az éghajlatvédelem területén az utóbbi években tapasztalható támogatói hozzáállás azt mutatja, hogy a településeket is ösztönözni kívánják arra, hogy nagyobb kibocsátás-csökkentést vállaljanak, az EU fejlesztések zászlóshajói legyenek akár a megújuló energia, akár a környezetbarát technológiák területén. A pályázatok általános feltétele, hogy a város rendelkezzen hosszú távú stratégiával, akciótervvel és saját forrással nemcsak a pályázat megvalósításához, hanem eredményeinek továbbviteléhez is. További feltétel a megfelelő nyelvismerettel rendelkező szakemberek foglalkoztatása a szervezetben, akik a pályázatot megírják, menedzselik, és a nemzetközi színtéren képviselik. Az EU által közvetlenül támogatott projektekkel szemben támasztott általános elvárás, hogy európai szinten megismételhető példaként kell szolgálniuk, és nagy súlyt kell helyezniük a kommunikációra. A projektek teljes költségének nagyságrendje el kell, hogy érje a többszázezer eurót, sőt, esetenként kikötik az egymillió eurós összköltséget. A különböző pályázati lehetőségeket a 18. táblázat tartalmazza. Fontos tudni, hogy 2012-ben kezdődik meg e programok megújításának tervezése. 3.16.2. Strukturális alapok Lassan a végéhez közeledik a jelenlegi Európai Strukturális Alap támogatási időszaka, és fontos, hogy amennyiben sikerül forrásokat

157

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elektronikus

Jelentéskészítő és Lekérdező Keretrendszer, emir.nfu.hu, 2012. szeptember

161

TÉMA

Klímavédelem Természetvé delem, klímavédelem Kutatásfejlesztés

Tudásmegosztás, hálózatfejlesztés Regionális együttműködések

17. Táblázat: közvetlen európai uniós támogatású programok NEMZETKÖZI KIEMELT TÁMOKONZORCIUM VAGY CÉLCSOPORT GATÁS EGYÉNI ARÁNYA PROJEKTPÁLÁYZAT

PÁLYÁZAT NEVE

KIÍRÓ

TERÜLETEK

Life+

DG Environment Cordis

természetvédelem, környezetvédelem, hulladék energia, energiahatékonyság, fenntartható településtervezés, fejlesztés, energiahatékonyság, megújuló energia, közlekedés, integrált projektek, képzés

FP7 Cooperation

IEE

ManagEnergy

HONLAP(OK)

egyéni is

non-profit

50%

ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus.htm

nemzetközi, együttműködésben több hazai partnerrel

kutatóintézetek, közintézmények

50%

cordis.europa.eu/fp7/home_en.html

nemzetközi konzorcium

kis és közepes vállalkozások, energia ügynökségek

www.nih.gov.hu

75%

ec.europa.eu/energy/intelligent/

www.vati.hu

South-East Europe

ERDF

Central Europe

ERDF

Interreg IVC

ERDF

alkalmazkodás, stratégiai együttműködés környezetvédelem, természetvédelem, tiszta technológia környezetvédelem, megelőzés

nemzetközi, együttműködésben több hazai partnerrel nemzetközi, együttműködésben több hazai partnerrel nemzetközi, együttműködésben több hazai partnerrel

régiók, megyék, települések

85%

www.southeast-europe.net/hu/


85%

www.central2013.eu/


85%

www.i4c.eu

www.vati.hu

Határmenti együttműködések HU-RO, HUHR, HU-SLO, HU-SK, HU UA-RO, AT_HU

ERDF

környezetvédelem, közlekedés, veszély elhárítás

nemzetközi együttműködésben


162

95%

(SEAP) is. A 2013-ban záruló előkészítési programtól 90M eurós beruházást várnak, amely elsősorban iskolák felújítását jelenti. A projekt révén 1100MW energiamegtakarítást kívánnak elérni.

3.16.3. Közös Agrárpolitika Az Európai Unió 2014-től életbe lépő új Közös Agrárpolitikájának (KAP) zöld komponense a klímavédelmet szolgálja, azaz a KAP első pilléres támogatásai - a közvetlen mezőgazdasági támogatások - esetében a kifizetések 30%-a szolgálja a klímavédelmet. A vidékfejlesztés területe, amelyet az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogat, és a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat kezel, forrást tud biztosítani a fenntartható energia területének fejlesztéséhez, projektek kialakításához. A településnek LEADER csoporton, helyi civil szervezeten, gazdálkodókon keresztül van lehetősége vidékfejlesztési célú pályázatokon is indulni. A megújuló energia hasznosítást szolgáló projektek (pl. biomasszahasznosítás) előkészíthetőek, kivitelezhetőek lesznek majd ebből a forrásból.

3.16.5. Más európai országok támogatási programjai EEA – Norvég Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus Nemrégiben írták alá a megállapodást a nagy sikerű Norvég és EGT alapok folytatásáról. A fenti alapok egyik fő prioritási területe a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Előreláthatólag a civil programok támogatása mellett bővülni fognak az önkormányzatok és gazdasági társaságok CO2kibocsátás csökkentési projektjeinek (energiahatékonyság, energetikai korszerűsítés) finanszírozási lehetőségei.

3.16.4. Az Európai hitellel kombinált támogatási programok

Svájci Alap

Az Európai Unió több intézménye is kínál olyan hitellel kombinált támogatási programot, amely segítséget nyújthat nagyszabású projektek megvalósításában. Ezekre a forrásokra pl. az Intelligent Energy Europe programon (ELENA, 158 MLEI), az Európai Energiahatékonysági Alapon, vagy közvetlenül az Európai Beruházási Bank támogatásával induló programokon keresztül lehet pályázni.

A Svájci Alap több környezetvédelmi pályázat után 2011-ben az ún. Svájci – Magyar Együttműködési Program a Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap pályázatait nyitotta meg. Ezek célja a partneri kapcsolat kialakítása vagy megerősítése svájci és magyar területi egységek és azok társulásai között, amelynek része lehet tapasztalatcsere, „know-how” átadás, fejlesztések közös kivitelezése. Az egész évben nyitva tartó, 90%-os támogatottságú program jó lehetőség arra, hogy a környezetbarát fejlesztések és tervezés területén élenjáró svájci településektől jó példát, gyakorlatot, programot hozzunk a hazai 159 önkormányzatokhoz.

Az önkormányzat számára elérhető projektasszisztencia-támogatási program 6-50 millió euró között az MLEI PDA, a CEB-ELENA, és az EBRD-ELENA. Példa egy sikeres ELENA pályázatra

3.16.6. ESCO

Milánó „megye” energiahatékonysági projekttel pályázott, amelynek célja a megyében található önkormányzatok közintézményeinek energiahatékony felújítása volt ESCO cégek bevonásával. Az EIB-ELENA program irodát nyitott Milánóban a beruházási program szervezésére. Egyrészt megvizsgálták az egyes önkormányzatok által benyújtott felújítási terveket, másrészt közvetítettek a helyi kereskedelmi bankok, ESCO cégek és a beruházó között. A programot a megyében indított energia-auditálási program alapozta meg, melynek keretében 101 település 1000 intézményét auditálták, és a megye elkészítette Fenntartható Energia Akciótervét

Több cég is kínál harmadik feles, úgynevezett ESCO finanszírozási szolgáltatást az önkormányzatok számára. ESCO finanszírozásnak nevezzük azt a konstrukciót, amikor egy energiacég előfinanszírozza és kivitelezi a teljes energiahatékonysági, korszerűsítési beruházást, a beruházás költségei pedig a működés során keletkező energia-megtakarításból – általában öttíz év alatt – térülnek meg. A végrehajtott korszerűsítésekre az ESCO cég szerződésben vállal garantált megtakarítást, melynek mértéke lehetővé teszi, hogy a beruházás teljes költsége ezekből finanszírozható legyen. A költségmegtakarítás mértéke a beruházás nagyságától, a visszafizetési kondícióktól és a fejlesztések finanszírozási

158

159

www.eeef.eu

163

További információ: www.vati.hu

futamidejétől függ. Hosszú távú finanszírozás esetén a megrendelő már az energetikai beruházás megtérülése előtt érzékeli az energiamegtakarításból származó költségcsökkenést. Ilyen esetekben az elért megtakarításból eredő költségmegtakarítás három részre oszlik: egy részéből a beruházás visszafizetése történik, egy másik rész a megrendelőnél közvetlen költségcsökkenés formájában jelentkezik, míg a harmadik rész az ESCO-cég haszna. A beruházás megtérülése után a fennmaradó szerződéses futamidő végéig a megtakarítás már csak kétfelé oszlik: egy része az ügyfélnél marad, jelentős költségcsökkenést eredményezve, míg más része továbbra is az ESCO cég hasznát növeli.

Önkormányzati saját források Az éghajlatváltozási stratégiának a cselekvési terv alapján történő megvalósítására az önkormányzatnak a saját költségvetéséből kell forrást elkülönítenie. Ezek a források biztosíthatják szakértők bevonását, pályázatok írását és az azok megvalósításához szükséges önerőt, kommunikációs célokat, valamint a lakosság energetikai beruházásaihoz (pályázati kiegészítésként) nyújtott támogatásokat. Ezek gyakran olyan források, amelyeket az önkormányzat egyébként is az energiafelhasználás optimalizálására, korszerűsítésre, szemléletformálásra szán, tehát nem feltétlenül jelent többletterhet, csupán a meglévő források tervezett, ütemezett, stratégiai allokálását.

3.16.7. Saját források

3.16.8. A Zöld Közbeszerzés fontossága

Megtakarítások

Az állam és az önkormányzatok az európai beszerzési piacon ma Európában a legnagyobb fogyasztónak számítanak. Mindezek tükrében egyértelmű, hogy az állam, illetve az önkormányzatok magatartása a beszerzések, közbeszerzések vonatkozásában komoly hatást gyakorol a piacra. Amennyiben a lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, az ajánlatkérők „zöld” beszerzéseikkel példát mutathatnak a fogyasztóknak, és befolyásolhatják a piacot. Így az ipar ösztönzést kaphat az ajánlatkérők igényeinek megfelelő „zöld” technológiák kialakítására, környezetbarát termékek fejlesztésére.

Javasoljuk, hogy az önkormányzati intézményeknél az energiahatékonysági intézkedések révén keletkező pénzügyi megtakarításokat az éghajlatváltozási stratégia további céljainak megvalósítására különítsék el. Eleinte pénzügyi befektetés nélkül vagy alacsony befektetésekkel is jó eredményeket lehet elérni. Több millió forintos nagyságrendű költség takarítható meg például a zöld iroda programmal (munkatársak energiatudatosságának fejlesztése, anyag- és energiafogyasztás racionalizálása, munkaszervezés). Önkéntes kibocsátás számláló és -semlegesítő rendszer

Zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzési eljárást, amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását. Az Európai Unió zöld közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályai:

A nyugat-európai országokban elterjedt gyakorlat szerint egyes vállalatok, az önkormányzat vagy a lakosok (hasonlóan a kibocsátás-kereskedelmi rendszer működődéséhez) nagyobb szén-dioxid kibocsátással járó tevékenységeik ellenértékét megváltják. Az ebből származó bevételek egy ún. klímaalapba kerülve további éghajlatvédelmi-, alkalmazkodási célokat szolgálhatnak. A normál üzletmenet mellett ilyen extra és megváltandó kibocsátásokat jelenthetnek nagyobb rendezvények, utazások mind a vállalati, mind a lakossági szektorban. Több szén-dioxid kibocsátást megváltó cég is működik már hazánkban, de sokkal jobb és ösztönzőbb, ha a kibocsátások ellenértékét helyben költik el zöld célokra. Kiindulási alapul szolgálhat a Magyarországon elsőként a tatabányai kistérségben létrejött önkéntes alapon működő 160 szén-dioxid semlegesítő rendszer.

160

• 2004/17/EK irányelv (közművek) • 2004/18/EK irányelv (áruk, szolgáltatások) Az Önkormányzat önkéntesen is zöldíthet, ha például a környezetbarát irodaszereket, energiahatékony irodai berendezéseket és műszaki cikkeket, alacsony fogyasztású autókat részesíti előnyben a beszerzésekkor.

http://www.noCO2.hu/_site/index.php?lang=hu

164

3.17. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK

Szövetsége által meghatározott célok elérésének elősegítésére irányulnak. A résztvevő Önkormányzatok technikai segítséget kapnak a Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozás előkészítéséhez, és az Európai Unió 2020-ra előirányzott energiacéljainak eléréséhez, illetve azok túlteljesítéséhez.

Fontos a hazai és nemzetközi kapcsolatokat, tapasztalatokat egyaránt felhasználni forrásszerzésre, projektek indítására. Erre számos lehetőség nyílik például a különféle klímabarát települési szövetségek révén. A szövetségi tagság egyrészt a fontos információkhoz való hozzájutást segíti elő, másrészt az anyagi források elérésében jelenthet támpontot a klímaprogramok megvalósítása számára, illetve a települési klímaprogram kedvezőbb állami, illetve nemzetközi környezetben működhet.

A projekt egyik fontos eleme egy Fenntartható Energiagazdálkodási Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan – SEAP) megalkotása és végrehajtása, ami egyik feltétele a Polgármesterek Szövetsége tagsághoz. A NORDA Észak Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízásából az említett akcióterv kiindulási, helyzetelemző 162 tanulmányát 2011 novemberében elkészítették. Az elemzés célja a kiindulási helyzet meghatározása, az érintett települések energetikai helyzetének felmérése és a megtakarítási, illetve energiatermelési lehetőségek előzetes feltérképezése volt. A teljes SEAP elkészítésének határideje 2013 februárja. A projekt zárására 2013. április 30-án Brüsszelben kerül sor.

A hazai szövetségek közül kiemelkedő a számos települést tagjaként számláló Klímabarát Települések Szövetsége, amelynek 2011 óta Eger is aktív tagja. A külföldi szervezetek közül érdemes kiemelni az Európai Energiavárosok Szövetségét 161 (Energy Cities). A szövetség tagságába harminc országból több mint ezer település tartozik, melyek felbecsülhetetlen tapasztalatot halmoztak fel a klímavédelem és a fenntartható települési energiagazdálkodás terén. Az európai Polgármesterek Szövetsége – Covenant of Mayors egy olyan klímavédelmi kezdeményezés, melyhez már több mint 4000 önkormányzat csatlakozott. E településeknek – Egerhez hasonlóan – az a célkitűzésük, hogy kibocsátásaikat 2020-ig minimum 20%-kal mérsékeljék.

3.17.2. BÜKK MAK LEADER partnerség A város tervezi, hogy csatlakozik a 44 települést tömörítő Bükk-Miskolc Térségi LEADER Akciócsoporthoz (BÜKK-MAK LEADER), melynek célja, hogy EU-s és hazai támogatási források segítségével a kistérségi közösség együtt megteremtse a térség fenntartható fejlődését. Ennek alapját a közösségi- és az egyéni energiatermelés megszervezésében, az új munkakultúrát teremtő tiszta technikák és technológiák alkalmazásában látja. Fő mintaprojektje az „1 falu – 1 MW” program, ami lehetővé teszi, hogy a kistérségi közösségek kisméretű energiatermelő rendszerei a szigetszerű termelés mellett mérlegkörben elektromos energiát adjanak és vegyenek. A program I. üteme már megvalósult, a II. ütem pályázata befogadásra került, bírálata zajlik. A tapasztalatok szerint a hazai és külföldi szakma egyre szélesebb körben ismeri el a BÜKK-MAK LEADER stratégia célkitűzéseit, programját az Nemzetgazdasági Minisztérium Energetikai Helyettes Államtitkársága kiemelt mintaprojektként kezeli.

Döntés született arról is, hogy Eger 2012 októberében csatlakozik a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors). A csatlakozást hivatott előkészíteni a NORDA által koordinált CITY SEC nemzetközi projekt. További nemzetközi szövetségek a csaknem 1200 tagú európai Klima-Bündnis és a több mint 1000 tagú globális ICLEI Cities for Climate Program. 3.17.1.

CITY-SEC

Eger a 2011. év elején 12 régiós önkormányzattal együtt csatlakozott a 6 ország 54 települését tömörítő nemzetközi programhoz, a CITY-SEC-hez, mely az uniós Intelligent Energy Europe (IEE) 2009es „Fenntartható Energia Közösség” programján belül valósul meg. A kezdeményezés középpontjában a szén-dioxid kibocsátás hosszú távú csökkentésének támogatása áll a projekt kereteiben megvalósuló akciókon keresztül, melyek a Polgármesterek 161

162

Kiindulási energetikai elemzés, 2011. november,

ECOCUNSULT KFt.; NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. - City_SEC projekt

www.energy-cities.eu

165

3.18. TÁJÉKOZTATÁS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS

nevelés. Az egymással összefüggő ismeretek azonban különböző tantárgyakba integráltak, így a gyerekek fejében gyakran „nem áll össze a kép”. A hagyományos tantárgystruktúrák helyett egyre sürgetőbb az ismeretek rendszerbe állítása, tematikus kezelése (pl. gyerekek érettségi szintjének megfelelően körbejárni az éghajlatváltozás témáját humán és természettudományos, de akár művészeti szemszögből is). A NAT-ban meghatározott célok megvalósítása ráadásul rendkívül pedagógusfüggő, egy-egy pedagógus elköteleződésén múlik, hogy a gyerekek tanulnak-e egy adott témáról vagy sem.

Az éghajlatváltozási stratégia érvényesítése akkor lehet sikeres, ha az önkormányzati testületek mellett minden érintett (pl. a helyi lakosok, intézmények, cégek, civil szervezetek) aktívan részt vesz benne – természetesen mindenki a saját cselekvési hatáskörében, ott, ahol a leghatékonyabban tehet az ügy érdekében. Ugyanezen logika mentén alakul már évtizedek óta a nemzetközi, uniós éghajlatvédelmi, energiahatékonysági politika (pl. 32/2006/EK direktíva, az Európai Energiahatékonysági 163 Cselekvési Terv), de a témába vágó nemzeti stratégiai dokumentumainkból (pl. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia) sem hiányzik a szemléletformálás, a lakosság információval való ellátása és az oktatás, képzés területén tett intézkedések fontosságának hangsúlyozása. A stratégia társadalmi elfogadottságát és a megvalósítási hajlandóságot a lakosság számára szükséges információk átadásával lehet növelni – ezt támasztják alá nemzetközi tapasztalatok is (pl. Energy Saving Trust).

3.18.1. Környezeti nevelés Egerben Az egri oktatási intézményekben jelenleg is sokféle szemléletformáló tevékenységeket végeznek. Néhány példa eseményekre: Öko-nap, Madarak- és fák napja, Öko-nyári táborok, Föld napi vetélkedő, papírgyűjtés, versenyekkel folyamatos ösztönzés pl. a szelektív hulladékgyűjtésre, egészségnevelési hét, részvétel a város környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényein. Egerben 2011-ben egyetlen „Zöld óvoda” címet elnyert létesítmény működik (Berva-völgyi óvoda). Az óvoda komplex preventív programot alakított ki, melynek alapja a közvetlen tapasztalatszerzés, példaadás, mely nagyon jól működik az óvodás korosztály esetében. Egerben öt Ökoiskola is működik, ezek közül egy középiskola, négy pedig általános iskola.

A lakosság köréből kiemelt jelentőségű csoport a fiatal korosztály. A hazánkban is tapasztalható egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek ellenére viszonylag kevesen ismerik közülük az éghajlatváltozás okait és további következményeit, akárcsak a felkészülés és védekezés érdekében tehető konkrét lépéseket. Kutatási eredmények azt 164 mutatják (Andacs, Takács), hogy a diákokban nagyobb a bizonytalanság és a tudáshiány az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban, ha lakókörnyezetükről van szó, míg a globális problémákkal jobban tisztában vannak. A hazai felnőtt lakossághoz hasonlóan a fiatalok sincsenek kellőképpen tisztában azzal, hogy mely tevékenységek hatnak leginkább a klímaváltozásra, a közlekedést, illetve az energiatermelést csak 15%, illetve 8% tartja a legfontosabb okoknak.

Érdemes megemlíteni a Suliprojektet, amely Ökomanó néven az óvodásokat, Ökommandó néven pedig az iskolásokat kívánja aktív részvétellel környezeti nevelésben részesíteni. A projekt az Eszterházy Károly Főiskola keretein belül fog megvalósulni. Az iskolák esetében a diákokból „toborzott” Ökomanndó feladata, hogy figyelje és segítse az iskola takarékos energiafogyasztását. Ezek mellett létre fog jönni egy Városi Ökoklub is, amelyhez minden érdeklődő csatlakozhat. A cél elsősorban a környezettudatos gondolkodásra nevelés, de a különböző természettudományokba is betekintést nyerhetnek a tagok. A klub keretein belül előadássorozatokat, tematikus túrákat, kirándulásokat, versenyeket, nyári táborokat is terveznek.

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások hatására az oktatási intézmények pedagógiai tervezetébe (Nemzeti Alaptanterv, kerettantervek) beépült a környezeti nevelés, a fenntarthatóságra 163

Action Plan for Energy Efficiency: Realising the Potential

Az óvodai Ökomanó program célja ugyanaz, jelen esetben az óvodások szemléletformálása. Ennek keretein belül csoportonként egy-egy ökomanót választanak, aki az adott napon a „zöld

COM(2006)545 164

Andacs N., Takács-Sántha A.: Középiskolások

klímaváltozással kapcsolatos attitűdjei és klímabarát viselkedése , 2008

166

feladatokért” felel: viráglocsolás, villany lekapcsolás, vízelzárás, mosdóhasználat stb.

indítani akkor érdemes, ha mögötte megfelelő szakmai tudás, háttér és olyan fogadókapacitás is van, ahol a kampány információs csatornáin beérkező érdeklődők egyedi kérdéseikre is választ kaphatnak. Ilyen lehet akár egy interaktív tudástár vagy a korábban említett tanácsadói szolgáltatás. Valóban jelentős hatás eléréséhez több évig futó kampányokra van szükség, amelyben független szervezetek szakmai egyesülésekkel, szövetségekkel együttműködve, sok éves tapasztalatuknak, széleskörű tudásuknak, a lakosságra specializált kommunikációs csatornáiknak és hitelességüknek köszönhetően nagyon hatékonyan tudják segíteni a lakosság tájékoztatását. Fontos a célcsoport számára befogadható, de a kampányüzeneteknél mélyebb ismeretanyag elérhetőségének biztosítása is.

Az Eszterházy Károly Főiskola a tervezett Suliprojekt mellett a környezetvédelem oktatása terén magas is szakmai színvonalat képvisel. Mint látható, több előremutató kezdeményezésről tudunk, a megkérdezettek véleménye szerint azonban bőven van még teendő. Fontos megemlíteni, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is kiveszi részét a környezeti szemléletformálásból negyedévente megjelenő lapjának (Zöld Horizont) és egyéb kiadványainak segítségével, melyek egy része a környezetbarát gazdálkodáshoz is biztosítanak információt. Az intézményeken kívüli szemléletformáló kampányok jó hagyománnyal bírnak Egerben (autómentes nap, Föld Napja, Energia nap, stb.).

A tájékoztatás többféleképpen is történhet: Sokan a papír alapú kommunikációs anyagokat, kiadványokat részesítik előnyben, ezért erre is szükség lehet, de költség és szén-dioxid-kibocsátás szempontjából is érdemes ezeket csak a szükséges mennyiségben előállítani. A legolcsóbban és a legrugalmasabban kezelhető információs felületet a tematikus honlapok jelentik, melyek a lakosság nagy részében az elsődleges információforrást jelentik. Érdemes a helyi szintű, már bejáratott, működő kommunikációs csatornákat (regionális megyei lapok, önkormányzati híroldalak, stb.) is kiaknázni, megjelentethetők például tematikus cikksorozatok, energiatippek, érdekes kezdeményezésekről szóló riportok, cikkek.

3.18.2. Mit tehet az önkormányzat? Lakossági tanácsadás Az önkormányzatnak ajánlott támogatni a minden lakos számára ingyenesen elérhető tanácsadó irodát, szolgálatot. Egerben már eddig is voltak civilek által működtetett környezeti tanácsadó irodák. Ezek tapasztalatait felhasználva azonban érdemes bővíteni a tevékenységet energiatanácsadással, illetve tevékenységüket támogatni is. Felnőttképzési programok a fenntartható energiagazdálkodásról

A tájékoztató kampányokra általános ismeretterjesztési, szemléletformálási célból is szükség van, de a hiteles, naprakész információnyújtásnak talán ennél is lényegesebb szerepe lenne a jelentősebb szabályozási változások esetén. Ilyen például az épületek energiateljesítményére, illetve tanúsítványára vonatkozó uniós szabályozás adaptációja is, amelyekről évek óta és jelenleg is egyedül az Energiaklub „Lakcímke” kampányában létrehozott weboldal, adatbázis és letölthető kiadvány nyújt átfogó és részletes információt a lakosság számára. 165 A „Küszöbön a felújítás!” elnevezésű projekt a lakóépületek energetikai felújításához, korszerűsítéséhez kíván alapos információkat nyújtani, és felhívni az ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy érdemes energetikai korszerűsítésbe fektetni. A kampány fő üzenetei között szerepel, hogy a felújításba csakis átgondolt módon, műszaki szakértő és profi kivitelezők segítségével tanácsos belevágni. Az online

Az önkormányzat szervező szerepet vállalhat (regionális, megyei vagy kistérségi szinten) felnőttképzési, továbbképzési programok kidolgozásában, elindításában a fenntartható energiagazdálkodás témában. A képzések folyhatnak akkreditált vagy nem akkreditált keretek között is, azonban bizonyos szakmáknak szóló képzések esetében az akkreditáció indokolt lehet. Érdemes a képzések célcsoportjait szakmák szerint specifikálni, pl. építészek, tervezők, mérnökök, kézművesek, pedagógusok, gazdák. Szemléletformálás, kommunikáció, ismeretterjesztés, kampányok A hatékony szemléletformáló kampányok alapvetően komplex módon, többféle eszközt ötvözve (sajtó, honlapok, oktatóprogramok, rendezvények stb.) közelítik a témát. A célcsoportra szabott kommunikációs megoldásokon túl szükséges a szakmai kontroll, tartalom. Kampányt

165

167

www.kuszobonafelujitas.hu

ezek igen fontosak a szemléletformáló munkához. Az önkormányzat pályázatot írhat ki az oktatási intézményekben használható energia- és anyagtakarékos eszközök beszerzésére vagy javíttatására, oktatási anyagokra, beruházásokra. Érdemes előzetesen kikérni az intézmények véleményét, hogy valóban mire lenne szükségük.

tudástárként is működő weboldalt fél év alatt közel 50 ezren látogatták, a korszerűsítést népszerűsítő filmet pedig 7000 néző látta. Az online kommunikációt lakossági roadshow és szakmai konferenciák is kiegészítették. Önkormányzatok számára nagyon hasznos lehet sikeres energetikai intézkedéseket, beruházásokat bemutatni más településekről. Ez volt a célja a http://energy-bestpractice.eu/index_hun.html weboldalon elérhető online adatbázisnak is, amely Közép-Európában megvalósult önkormányzati projekteket mutat be. Ennek mintájára érdemes lenne összegyűjteni és bemutatni a régióban megvalósult beruházások esettanulmányait. A vállalati, ipari szektor számára is indultak Magyarországon szemléletformáló kampányok, ilyen pl. a KÖVET Egyesület által rendszeresen megszervezett Zöld Iroda Díj, illetve a Virtuális Erőmű Program Nonprofit Kft. által szervezett Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat is.

Nem szabad elfeledkeznünk a megvalósult energetikai fejlesztések szemléletformáló hatásáról, amennyiben a gyerekek és szülők látják az intézmények ilyen irányú fejlődését és azok hasznát, könnyebben beépül a gondolkodásukba. Amennyiben nincsen lehetőség anyagi támogatásra, információkkal, eszközökkel, promócióval is segíthetők az oktatási intézmények. Az oktatási intézményeket energiafogyasztás csökkentésre ösztönözhetjük azzal, ha a megspórolt áram-, gáz- és vízdíj legalább egy részét visszaforgathatják a költségvetésükbe. Hogy az épületek kora és minősége miatt egyik intézmény se kerüljön hátrányba, érdemes az intézmény egyéb pedagógiai munkáját is díjazni.

Érdemes Egernek is népszerűsíteni vagy átvenni, adaptálni a fenti bevált és bejáratott kampányokat, versenyeket.

Németországban nagyon sikeres programként fut az ún. „fifty-fifty” (50-50%) kezdeményezés. Az iskola és az önkormányzat 50-50%-ban kapta meg az energia- és víztakarékosság miatt el nem költött pénzt. A http://www.fiftyfiftyplus.de/beispiele.0.html linken több német város példájáról olvashatunk, hol, milyen konstrukcióban kapta meg az iskola a pénzt.

Tematikus rendezvények A már jelenleg is folyó rendezvények bizonyítják, hogy van igény és nyitottság a környezetvédelmi rendezvényekre, ezért ezek folytatása, fejlesztése mindenképpen javasolt. A programok megvalósításába bevonhatók szakmai civil szervezetek, oktatással, környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek.

Az önkormányzat egyszeri környezetvédelmi, energiatakarékossági versenyek kiírását is kezdeményezheti. Bár gyakran nehéz az adatok gyűjtése, pl. a konkrét megspórolt energia alapján való eredményhirdetés esetében, de értékelhetünk pedagógiai szempontok vagy a bevont gyerekek, tanulók száma alapján is. A versenyeket lehet energiatakarékossági, de akár közlekedési témában is indítani, pl. kerékpározók száma, hány szülő hoz egyszerre több gyereket is autóval. Eger városban az önkormányzat által fenntartott oktatási intézmények részei lesznek az energetikai adatbázisnak (DTR) – így az adatgyűjtés ezekben az intézményekben könnyebbé válik.

A tematikus rendezvények alkalmasak arra, hogy összehozzák a szakmai vállalkozásokat és a lakosságot, valamint egyéb gazdasági szereplőket. A tapasztalat szerint a nem környezeti vagy energia témájú rendezvények is szívesen befogadnak olyan szervezeteket, akik színesítve a rendezvény profilját hasznos ismeretekkel szolgálnak a látogatóknak. Ezek az események jellemzően nagyobb közönséget vonzanak, mint a szakmai napok, így ezekre is érdemes koncentrálni a szemléletformálási program tervezésekor. A szemléletformálás és energiamegtakarítás ösztönzése az oktatási intézményekben

Amint arra már volt példa Egerben, az oktatási intézmények energiafogyasztásának bemutatására jól használható eszköz a Display poszter 166 elkészítése . A Displayt közintézmények falára lehet kihelyezni, szemléletesen ábrázolja, hogy

A szemléletformálással az óvodától kezdve egészen a középiskola végéig is érdemes foglalkozni, sőt minél korábban kezdjük, annál nagyobb a hatás. Javasoljuk, hogy az önkormányzat támogassa (lehetőségekhez mérten anyagilag is) a nevelők továbbképzését és az eszközbeszerzést, hiszen

166

168

http://display.vati.hu

nem jár, csak az intézmény elköteleződésén múlik a csatlakozás. Mint azt fentebb leírtuk, Egerben is találunk néhány ilyen intézményt, de a város méretét tekintve korántsem elegendő a számuk. Mind a gyerekek, mind a szülők részéről nagyon jók a visszajelzések, és nagy az érdeklődés a környezetvédelmi programok iránt, ezért jó lenne, ha az ökoiskola hálózat tagjai megosztanák tapasztalataikat más intézményekkel, hogy könnyebbé tegyék számukra a részvételt és hasonló programok kidolgozását.

mennyi energiát és vizet fogyaszt az épület, illetve a fogyasztás mennyi szén-dioxid kibocsátással jár. A tanúsítványokhoz hasonlóan A és G kategória között sorolja be az épületeket. Ha több évben, esetleg felújítás előtt és után is elvégezzük felmérést, jól látható lesz a fogyasztás csökkenése. Az Energiaklub holland, német, spanyol és bolgár szervezetekkel karöltve 2006-ban indította el iskolai projektjét, amely hazánkban a „Mérd magad!” néven futott. Célja az volt, hogy az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben a jelenleginél hatékonyabb energiafelhasználás valósuljon meg. A két és fél éves programban európai szinten 100, Magyarországon pedig 15 iskola vett részt.

Pedagógus-továbbképzés Az éghajlatvédelmi oktatás elterjesztését nem várhatjuk, hogy a pedagógusok maguk oldják meg. Jó, ha továbbképzéssel, oktatási segédanyagokkal támogatjuk a munkájukat. Ezen kívül tudjuk, hogy a legerősebb nevelő hatása a jó példaképnek van, így támogatni kell a pedagógusokat abban, hogy példaképpé váljanak, elkerüljék a katasztrófapedagógiát, folyamatosan kövessék a változásokat, és azokhoz gyorsan alkalmazkodni tudjanak. A pedagógusokat képessé kell tenni arra, hogy tapasztalatszerzésre irányuló módszereket alkalmazzanak projektszemléletben.

A projekt egyedisége abban rejlett, hogy két fő területre egyszerre koncentrált: egyik oldalról az iskolák energetikai műszaki vizsgálata, energiaauditja után javaslatcsomagot fogalmazott meg a fenntartók, azaz az önkormányzatok és az iskola vezetősége számára a hatékonyabb üzemeltetéshez. Az iskolák és fenntartóik természetesen saját belátásuk és lehetőségeik szerint dönthettek, milyen lépéseket tesznek az energiatakarékosabb működés érdekében, azonban a projekt munkatársai személyes tanácsadással, szakmai konferenciával igyekeztek segíteni ezt a folyamatot. A projekt másik fontos eleme a projekt együttműködő partnerei által közösen, nemzetközi módszertan alapján kialakított oktatóanyag volt. Ennek segítségével a diákok és a tanárok megismerkedtek az energiamegtakarítási lehetőségekkel, és az éghajlatváltozás jelenségével, s az iskolai és otthoni vetélkedők, feladatok révén aktív résztvevői is lehettek az iskolájukban zajló energiamegtakarítási programnak.

Az önkormányzat kezdeményezheti az egri Eszterházy Károly Főiskola és az óvodai, általános és középiskolai pedagógusok közötti kapcsolatfelvételt egy akkreditált továbbképzés kidolgozása céljából. Az olyan egyedi képzések támogatásával is, mint pl. az országos BringaSuli program, sokat tehetünk a fiatalok szemléletformálásáért. A BringaSuliban a gyerekek megtanulják, hogyan kell biztonságosan kerékpározni.

Az összesítő adatok elemzése szerint a projektben részt vevő 100 iskola összesen 25.000 MWh energiát spórolhatna meg, ha az üzemeltetők minden javasolt energiamegtakarítási intézkedést megvalósítanának, kezdve a helyes szellőztetéstől egészen a tőkeigényesebb beruházásokig. Az összes megtakarítási lehetőségből a vizsgált magyarországi iskolákra 28% jut, azaz csak itthon 7000 MWh-val lehetne csökkenteni a 15 iskola energiafogyasztását. További információ: www.energiaklub.hu

Oktatási segédanyagok A fent említett akciók, versenyek úgy lehetnek igazán sikeresek, ha ismeretátadással kombináljuk őket (munkatársak és tanulók számára egyaránt). Kis ráfordítással nagy hatást lehet elérni, ha az önkormányzat az oktatási intézményeket előre elkészített, kipróbált oktatási anyagokkal támogatja. Az Energiaklub 20 éve tevékenykedik az energiával kapcsolatos szemléletformálás és oktatás terén, és számos sikeres oktatóanyagot, tanári segédanyagot fejlesztett ki a múltban. A tanári továbbképzéseken a pedagógusok megerősítették, hogy az oktatóanyagok unikálisak és hiánypótlók, ugyanis az iskolákban jellemzően használt tankönyvek nem tartalmaznak ilyen témájú

Az Ökoiskola hálózat és Zöld óvoda hálózat szélesebb körű megismertetése a város oktatási intézményeivel Ezek a hálózatok több éve működnek, és bizonyos kritérium betartása mellett lehet csak tagja az intézmény. Mivel a díj semmilyen anyagi juttatással 169

tudnivalókat (ajánlott oktatási segédanyagok listája a melléklet 5.7. alfejezetében). Tapasztalatcsere Gyakori tapasztalat, hogy a jó példákról, már működő kezdeményezésekről nem tudnak az érintettek. Az önkormányzat felvállalhatja, hogy tematikus napok keretében összehívja a város oktatási intézményeinek vezetőit, pedagógusait, ahol bemutathatják megvalósult éghajlatvédelmi, energiatakarékossági programjaikat, illetve közösen ötletelhetnek, hogyan végezhetnének még hatékonyabb munkát.

170

4. A STRATÉGIAI PROGRAM

a szélsőséges vízhozamok hatásainak tompítása. A katasztrófavédelmi tervezés szintén prioritás Egerben. A város specifikus viszonyai miatt fontos, hogy külön hangsúlyt kapjon mindkét tervben az árvízvédelem, sőt, akár különálló árvízvédelmi terv kidolgozásra is sor kerülhet. A katasztrófavédelmi tervezés koordinálására katasztrófavédelmi referens kinevezése ajánlott, aki a tervezési feladatokon túl a vészhelyzetek kezelésének koordinálását is kezében tartja. A katasztrófavédelmi terv(ek) elkészítését követően fontos létrehozni egy riasztási láncot, amellyel előzetes lépéseket lehet tenni a nagyobb károk elkerülése érdekében.

A stratégiaalkotás legfontosabb eredménye maga az önkormányzati cselekvési terv, amely a feltárt konfliktusok, illetve a felmerült, kiaknázatlan potenciálok kapcsán konkrét, részletekbe menő, ütemezett feladatokat határoz meg. Az éghajlatváltozással összefüggő szakmai javaslatok a cselekvési terv mentén ültethetőek át a gyakorlatba, ezáltal pedig kézzelfoghatóvá válnak a fenntarthatóbb, élhetőbb település kialakításáért tett törekvések, és kamatoztathatóvá válnak a megtakarításokból eredő nyereségek. A cselekvési terv tartalmazza a stratégiában javasolt intézkedések ütemezését, a felelősöket, az önkormányzati oldalról hozzárendelt pénzeszközöket, illetve az egyéb tervezett vagy már rendelkezésre álló forrásokat is. Kidolgozása az önkormányzat feladata. E fejezet a javaslati munkarészben kifejtett szakmai intézkedések fontossági sorrendje alapján tesz ajánlást a cselekvési terv tartalmára. Az intézkedések csoportosítása időtávjuk és azon belül fontosságuk szerint történik. A rövid, közép- és hosszú távú feladatok kategóriája mellett a folyamatos megvalósítású feladatok külön csoportot alkotnak; utóbbiak mindhárom időtávot átfogják.

4.1.

A vízgazdálkodási és katasztrófavédelmi tervezést az egyéb területekhez kötődő tervezési, felmérési és monitoring feladatok követhetik, amelyek a közép- és hosszú távú intézkedéseket alapozhatják meg. E feladatok által érintett területek a mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás, önkormányzati energiagazdálkodás, a lakossági fogyasztás és a közlekedés, illetve a megújuló energia különböző formáinak hasznosítása. A mezőgazdaság esetében a földkataszter, területi leltár kialakításával alapozható meg a fenntarthatóbb, környezetbarátabb és önellátásra törekvő gyakorlat meghonosítása. Az önkormányzat tulajdonában levő, parlagon heverő területek újbóli hasznosításának előmozdítása érdekében pedig javasolt egy Önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági társaság létrehozása.

RÖVID TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK

A rövidtávon, vagyis 1-2 éven belül megvalósítható/megvalósítandó feladatok sorát azokkal a területekkel fontos kezdeni, amelyek közvetlenül érintik a település életét, vagyis ahol bármilyen bekövetkező változás, kár stb. azonnal visszahat a lakosságra és/vagy a település üzemeltetésére. E megközelítés alapján az alapszükségletek sorában a vízgazdálkodás, a tiszta ivóvízellátás, a mezőgazdasági termeléshez szükséges vízigény biztosítása, illetve az időjárási szélsőségek okozta katasztrófahelyzetek elhárítása és kezelése élvez prioritást. A szükséges intézkedések megtétele a tudatos, átgondolt tervezéssel kell, hogy elinduljon annak érdekében, hogy a megvalósítás is szervezetten, költség- és energiahatékonyan és eredményesen történjen, az összes érintett fél támogatása mellett. Továbbá elengedhetetlen, hogy a katasztrófahelyzetekre vonatkozó tervek pontosan tisztázzák a felelősségi köröket, a mobilizálható erőforrásokat és a védekezés pontos menetét.

Az önkormányzati energiagazdálkodásban egy energiagazdálkodási nyilvántartási rendszer létrehozása az első lépés, amely folyamatosan monitorozza az önkormányzati intézmények fogyasztási adatait, feltárja, hogy hol indokolatlanul nagy a fogyasztás, illetve folyamatosan tájékoztatja az egyes intézményeket fogyasztási teljesítményükről. Továbbá sort kell keríteni a távfűtési rendszer felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a jövőbeni beruházások a lehető leggazdaságosabban, környezetkímélőbben és hatékonyabban mehessenek végbe. Közlekedés tekintetében két fontos tervezési feladattal érdemes számolni. A város 2013-ra várható közlekedésfejlesztési koncepciója mellett vagy azt kiegészítően nagyon hasznos lenne egy fenntartható városi mobilitási terv kidolgozása is, amellyel sikeresen integrálhatóak a klímavédelem szempontjai. Másfelől pedig a hatékonyabb intézményi működés és egyúttal példamutatás jegyében javasolt egy munkahelyi mobilitási terv kidolgozása a polgármesteri hivatal, illetve a nagyobb közintézmények számára.

Az egyik elsődleges prioritás tehát a vízgazdálkodási terv készítése. A vízgazdálkodási terv célja a jó minőségű és kellő mennyiségű ivóvízszolgáltatás folyamatosságának biztosítása, illetve 171

megtakarítani. Jóval költségesebb beruházást jelent a város közvilágítási hálózatának korszerűsítése, ugyanakkor két nagyon fontos szempontot érdemes szem előtt tartani: egyfelől az önkormányzatok energiahatékonysági célú beruházásaira rendszeresen lehet támogatásokat igényelni pályázati úton; másfelől pedig a gazdaságosabb rendszerek, pl. LED-es közvilágítás garantált megtérülést jelentenek.

A tervezésen túl bizonyos intézkedéseket rövidtávon célszerű megtenni. Érdemes azokkal az intézkedésekkel kezdeni a sort, amelyek költsége alacsony, de gyorsan eredményt hoznak, és hatékonyan lehet kommunikálni őket. Ilyen típusú intézkedés lehet az érseki pincerendszerben felgyűlő talajvíz hasznosítása pl. közterületi öntözési célokra – ez egybefügg a vízgazdálkodási megfontolásokkal is, és értékes ivóvizet lehet vele INTÉZKEDÉS

18. Táblázat: Rövid távú célkitűzések (1-2 év) TÍPUS FELELŐS


adaptáció

Önkormányzat, Heves Megyei Vízmű Zrt.

vízgazdálkodás

OLDALSZÁM 113


adaptáció

Önkormányzat


110

Védelmi és intézkedési tervek készítése, helyi riasztási lánc felállítása

adaptáció

Önkormányzat, ÉMVIZIG, HMKI


110

Földkataszter, területi leltár kialakítása

adaptáció

Önkormányzat, civil szervezetek


116

Önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági társaság létrehozása

adaptáció

Önkormányzat


118

Energiagazdálkodási nyilvántartási rendszer

mitigáció


142

Az Önkormányzati energetikus hatáskörének kiterjesztése, biztosítása

mitigáció


142

Távhőrendszer felülvizsgálata

mitigáció

Önkormányzat, közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek Önkormányzat, közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek Önkormányzat, EVAT Zrt.


150

Fenntartható városi mobilitási terv készítése Munkahelyi mobilitási tervek kidolgozása a polgármesteri hivatal és a nagyobb közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek számára Az érseki pincerendszer vizének hasznosítása A közvilágítási hálózat korszerűsítése

mitigáció

Önkormányzat

közlekedés

138

mitigáció

közlekedés

139

adaptáció

Önkormányzat, közintézmények, önkormányzati tulajdonú cégek Önkormányzat

vízgazdálkodás

113

mitigáció

Önkormányzat

közművek

142

Levegőminőségi monitoring-hálózat fejlesztése Szélenergiát hasznosító egyedi turbinák telepítési lehetőségének vizsgálata A településen keletkező borászati melléktermékek energetikai célú felhasználásának vizsgálata Helyi kisvízi erőművek telepítési lehetőségének vizsgálata

mitigáció

levegőminőség

131

mitigáció

Önkormányzat, OMSZ, HM TŰZKÉV Önkormányzat

153

mitigáció

Önkormányzat

megújuló energia hasznosítása megújuló energia hasznosítása

mitigáció

Önkormányzat

megújuló energia hasznosítása

153

172


153

4.2.

KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK

bekapcsolhatók a zöldfelületi rendszerbe vagy az önellátást szolgáló mezőgazdasági művelésbe. Továbbá a természetjárás káros ökológiai hatásainak csökkentése is a középtávú célkitűzések közé tartozik, amely intézkedéscsomag nem csak a természeti értékeket védi, hanem egyúttal szerves része lehet a szemléletformálásnak is.

A középtávú feladatok tervezésénél szintén a fenti elvet érdemes követni, tehát a területeket az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységük alapján priorizálni. Ezen intézkedések időtávja 3-5 év közé esik megvalósításuk hossza vagy a költségvonzatok miatt. Elsőként a helyi csapadékvízgyűjtők létesítését kell kiemelni, mint az árvízvédelem szempontjából fontos vízvisszatartás és az esővíz-hasznosítás hatékony önkormányzati és lakossági lehetőségét. A következő hangsúlyos szempont a saját, lokális erőforrásokra való támaszkodás, az önellátás erősítése mind az élelmiszer-ellátás, mind pedig az energiagazdálkodás tekintetében. Ennek keretében kerülhet sor a Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság gyakorlatának bevezetésére, valamint a termálvíz hőjének hasznosítására. Az olyan intézkedések, mint a falak, tűzfalak zöldítése, illetve a zöldtetők kialakítása, nagyon hasznosak a város klímája, az épületek beltéri klímája és egyúttal a vízvisszatartás szempontjából is. Alkalmazásukat azonban össze kell hangolni az energiahatékonysági beruházásokkal, így azokat követően érdemes rájuk sort keríteni. A hulladékgazdálkodás tekintetében a hulladékudvarok kiegészítése újrahasználati központtal elősegíti a hulladékmegelőzést, illetve az újrahasznosított elektronikai berendezések révén segíti a szegényebb társadalmi rétegeket az eszközökhöz való olcsó hozzájutásban. Az élhető város feltételeinek javítása érdekében szükséges a rövidtávú feladatok között kialakított közlekedésfejlesztési politikára alapozva a város közlekedési rendszerének fenntarthatóbbá tétele. Ennek keretében a parkolási helyzet rendezésére, a kerékpáros hálózat fejlesztésére, a közösségi kerékpár-kölcsönző rendszer kialakítására, az intermodális csomópont létrehozására, illetve a trolibusz-hálózat bevezetésére érdemes a hangsúlyt helyezni. E célkitűzések költségeinek finanszírozásához mindenképpen érdemes pályázati támogatást szerezni, hiszen mindegyikük egybevág az uniós közlekedéspolitikai célokkal. Az éghajlatvédelmi törekvéseknek természetesen a település határain túl is ki kell terjednie; e tekintetben kell megemlíteni a külterületen található tájsebek rehabilitációját (amelyhez szintén érdemes támogatást igényelni), hiszen a kármentesítést követően e területek is 173

19. Táblázat: Középtávú célkitűzések (3.5 év) INTÉZKEDÉS

TÍPUS

Helyi csapadékvízgyűjtők létesítése adaptáció

Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság

adaptáció

Termálvíz hőjének hasznosítása Hulladékudvar újrahasználati központtal




FELELŐSÖK Önkormányzat, lakosság, vállalkozók


OLDALSZÁM 116

vízgazdálkodás

Önkormányzat, helyi gazdálkodók, civil szervezetek mezőgazdaság, szőlőművelés Önkormányzat, Eger Termál Kft. vízgazdálkodás

120

150 133




Önkormányzat Önkormányzat, társasházak vállalkozók Önkormányzat, vállalkozók, lakosság


mitigáció

Önkormányzat

közlekedés

137

Kerékpáros hálózat fejlesztése Közösségi kerékpár-kölcsönző rendszer kialakítása Intermodális csomópont létrehozása

mitigáció

Önkormányzat

közlekedés

137

mitigáció

Önkormányzat

közlekedés

mitigáció

Önkormányzat Önkormányzat, Agria Volán Zrt.

közlekedés

Önkormányzat Önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, civil szervezetek, iskolák


Trolibusz-hálózat kiépítése Tájsebek rehabilitációja

A természetjárás káros ökológiai hatásainak csökkentése

hulladékgazdálkodás 127

128 települési zöldfelületi rendszer, vízgazdálkodás

138 138


mitigáció

139 közlekedés 129

174

130

turizmus

4.3.

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK

illetve a távfűtésre kapcsolt épületek fűtésének ellátására.

A hosszú távú javaslatok időtávja 5-15 év. Itt elsősorban olyan intézkedések, beruházások szerepelnek, amelyeknek vagy nagy a költségigénye, vagy megvalósításuk a rövid- és középtávú célok teljesítéséhez kötött.

Közlekedés tekintetében az első lépcsőfok maga a tervezés volt, a középtávú feladatok közé a szükséges infrastruktúra kialakítása tartozott, és ezekre támaszkodva lehet hosszú távon megvalósítani a turisztikai célú közlekedés fenntarthatóvá tételét. Ez a terület Eger kiemelt idegenforgalmi helyzeténél fogva nemcsak környezeti szempontból nagyon fontos, hiszen a város jövőbeni megítélését javíthatja, vonzerejét növelheti élhetőségének a minősége, amelynek egyik fő komponense a közlekedés.

A biomasszán alapuló energiatermelés elsődleges feltétele a termelőegységek felépítése, illetve a kiegészítő infrastruktúra kialakítása, az ellátási lánc kiépítése. Ezek megtervezése, engedélyeztetése, a forrásteremtés és a kivitelezés hosszadalmas folyamatok eredményei. Ezek után kerülhet sor a helyben rendelkezésre álló mezőgazdasági vagy erdészeti biomassza, települési zöldhulladék felhasználására, az éghető növényi alapanyagok briketté vagy pelletté alakítására, és az önkormányzati intézmények,

A hulladékgazdálkodás esetében fontos felmérni, hogy a költséges elszállítás és lerakás helyett volna-e lehetőség a szennyvíziszap és a szerves hulladék helyi hasznosítására akár közlekedési céllal is (biogáz-üzemű autóbuszok).

20. Táblázat: Hosszú távú célkitűzések (5-15 év) INTÉZKEDÉS

TÍPUS

FELELŐSÖK


OLDALSZÁM 134

Brikett vagy pellet előállítása a település növényi hulladékából

Erdészeti melléktermékek energetikai hasznosítása A turisztikai célú közlekedés fenntarthatóvá tétele

A szennyvíziszap helyi hasznosítási lehetőségeinek feltárása és kiaknázása

adaptáció

Önkormányzat

adaptáció

Önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt.

hulladékgazdálkodás 123 erdőgazdálkodás, önkormányzati energiagazdálkodás 130

mitigáció


Önkormányzat közlekedés Önkormányzat, Heves Megyei Vízmű Zrt., AGRIA VOLÁN, Városgondozás Eger Kft. Hulladékgazdálkodás, közlekedés

175

136

4.4. FOLYAMATOS MEGVALÓSÍTÁSÚ CÉLKITŰZÉSEK

A beruházások mellett fontos, hogy az önkormányzat a lakosságot is támogassa a hatékonyabb energiafelhasználásban. Ennek első lépése a hatékony fogyasztási tanácsadás biztosítása a lakosság számára akár egy állandóan működő tanácsadó iroda révén. Emellett az elmúlt években nyújtott épületenergetikai felújítási és megújulós támogatások folyatatására és a családi házakra való kiterjesztésére is komoly szükség van, ezért javasoljuk, hogy az önkormányzat folytassa az ilyen célokra fordítható források felkutatását és csatornázását a lakosság felé.. A település gazdaságára is serkentőleg hathat, ha a beruházások kivitelezését a helyi vállalkozók végzik.

Külön kategóriában tüntetjük fel azokat a javaslatokat, amelyekkel már rövidtávon szükséges foglalkozni, de megvalósításuk folyamatos, átível a közép- és hosszú távon is, rendszeres munkát és monitoringot kíván az önkormányzat részéről, ezért érdemes hozzájuk felelősöket rendelni, akik felügyelik és koordinálják az egyes tevékenységeket. A fontossági sorrend a folyamatos megvalósítású célkitűzések esetében is a katasztrófák elkerülésével kezdődik, így az árvízvédelem műszaki követelményeinek folyamatos kielégítését említjük elsőként. A nagy közönséget vonzó, főként a nyári időszakra eső rendezvények felkészítése a szélsőséges időjárási eseményekre (vihar, kánikula stb.) szintén kiemelt fontosságú, és folyamatosan ellátandó feladat. Továbbá itt kell megemlíteni a magas UV sugárzás, hőhullám, hőségriadó esetén szükséges intézkedéseket, hiszen a lakosság felkészítése minden időjárási esemény előtt elengedhetetlen.

Fontos, hogy az anyagi eszközök mellett a lakosság megfelelő szakmai segítséget is kapjon a beruházáshoz. Az önkormányzat pl. közvetítőként léphet fel a napkollektoros rendszerek kivitelezésével foglalkozó cégek és a célcsoportok között, illetve a pályázás során adminisztratív jellegű segítségnyújtást is biztosíthat. A lakóépületek enegiafelhasználását tovább csökkenthetik az olyan jellegű intézkedések, mint az épületenergetikai követelmények szigorítása. Lényeges továbbá, hogy a füstgázkibocsátásokra vonatkozó előírások és szigorodjanak, hogy adott esetben a megnövekvő biomassza-tüzelés ne idézzen elő levegőminőségi problémákat.

A soron következő célkitűzések azokra a területekre vonatkoznak, amelyek közvetlenül az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, vagy amelyekben vezető szerepet tud vállalni. Az egyik leghangsúlyosabb ilyen terület az intézményi energiagazdálkodás. Itt folyamatos feladatot jelent a közintézmények fogyasztásának monitorozása és rendszeres tájékoztatásuk, illetve ösztönzésük az energiafelhasználás csökkentésére. Ebben segítséget jelenthet az energiagazdálkodási, energiatakarékossági képzések szervezése az önkormányzati tulajdonú épületekben.

Az önkormányzat közvetlen befolyása alá tartozó területek sorában azok a célkitűzések következnek, amelyek a település egészét érinthetik. Ilyen terület a zöldfelületi rendszer, ahol elsődleges cél a meglévő zöldfelületek folyamatos karbantartása és megújítása, illetve új beépítéseknél vagy funkcióváltással a zöldfelületi arány növelése településrendezési, szabályozási eszközökkel. Szintén itt említendő meg a véderdők telepítése a település határában, főleg a lakóterületek közelében.

Várhatóan az új KEOP pályázatok is jelentős összegeket fognak elkülöníteni az önkormányzatok számára, így a közintézmények épületeinek energiahatékonysági célú felújítása az, amely a legfontosabb lépés a költség- és energiamegtakarítások irányába. A megújulós beruházások is nagyon fontosak, és ugyanúgy lehet rájuk támogatást találni. Hangsúlyos szempont viszont, hogy akkor éri meg megújuló energiát hasznosító berendezéseket telepíteni, ha az energiahatékonysági beruházások révén már eleve optimalizált az adott épületek energiaigénye. Az energetikai beruházásokat a források rendelkezésre állásának ütemében érdemes indítani, a hosszú távon jelentkező megtérülések pedig az önkormányzat további klímapolitikai céljaira fordíthatóak.

Hasonlóan fontos terület a hulladékmegelőzés, amelyben a házi és közösségi komposztálás támogatása vezérszerepet játszhat. Saját intézményei révén az önkormányzat példát mutathat, a lakosság számára pedig további hulladékdíj-kedvezményekkel és ingyenes komposztálóedények biztosításával ösztönözheti a komposztálásra. Szintén a folyamatos megvalósítású feladatok között kapott helyet a földkábelezés, amely célszerűen az infrastruktúra-hálózat felújításának üteméhez igazodik, illetve az újonnan beépítésre 176

vagy funkcióváltással átépítésre kerülő területeken érvényesülhet leginkább. Ki kell emelni továbbá az olyan intézkedéseket, amelyek főként az önkormányzat által üzemeltetett intézményrendszert érintik. Ilyen a zöld közbeszerzés szempontjainak érvényesítése a környezetbarát intézményi működés erősítése és a hulladékmegelőzés érdekében. Ennek szerves részét képezi a zöld gépjárműbeszerzés is, amellyel az önkormányzat a tisztább városi közlekedéshez járulhat hozzá. A folyamatos megvalósítású feladatok sorát azok a területek zárják, ahol az önkormányzatnak szűkebbek a lehetőségei a közvetlen ráhatásban, ahol sokkal nagyobb hangsúlyt kap a kommunikáció, az együttműködés és az információ-áramoltatás, illetve a közvetett önkormányzati támogatás. E területek javarészt a tájgazdálkodás különböző aspektusai. A helyi gazdálkodókkal való együttműködésben kell elősegíteni a tudatos vízhasználati módszerek alkalmazását, a jó vízgazdálkodási gyakorlatot és alternatív eszközök használatát a szőlőművelésben, a környezetbarát agrotechnikai eljárások elterjesztését, a csepegtető öntözést. Ösztönözni kell a nem művelt területek hasznosítását akár erdészeti, akár mezőgazdasági célból, és mindezek segítségével támogatni kell a helyi ökológiai gazdálkodás megteremtését, az önellátásra törekvést. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a termesztett fajták választására is komoly hatást gyakorol, ezért fontos, hogy az önkormányzat aktív közvetítő szerepet vállaljon a kutatók és gazdák között, folyamatossá és kölcsönössé téve az információ-áramlást. A mezőgazdaság mellett hangsúlyt kell fektetni az ipari szereplőkkel való együttműködésre is, hiszen az ipar jelenti egyfelől Eger gazdaságának egyik tengelyét, másfelől viszont az iparhoz köthető a levegőminőséggel és az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos kérdések jó része is. Egernek tehát meg kell találnia az optimumot a gazdasági és környezeti szempontok között, ehhez pedig az aktív együttműködés, folyamatos monitorozás és értékelés elengedhetetlen.

177

21. Táblázat: Folyamatos megvalósítású célkitűzések INTÉZKEDÉS

TÍPUS

Árvízvédelmi javaslatok UV és hőhullám riadóterv készítése és alkalmazása

adaptáció

mitigáció

Meglévő zöldfelületek karbantartása, megújítása



A házi és közösségi komposztálás támogatása


Földkábelek alkalmazása



OLDALSZÁM 112

Katasztrófavédelem


Katasztrófavédelem 130 Turisztika Önkormányzati energiagazdálkodás Önkormányzati energiagazdálkodás

146 144 145

Önkormányzati energiagazdálkodás Önkormányzati energiagazdálkodás

Önkormányzat Városgondozás Eger Kft. Önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park Önkormányzat Városgondozás Eger Kft.

Hulladékgazdálkodás

Önkormányzat

Közművek

Közintézmények

Hulladékgazdálkodás

Önkormányzat Gazdálkodók, Civil szervezetek

Közlekedés

145 126

Települési zöldfelületi rendszer 123


142 133 141

mitigáció adaptáció

Jó vízgazdálkodási gyakorlat a szőlőültetvényeken

adaptáció


adaptáció

Nem művelt területek erdészeti hasznosítása



Zöld közbeszerzés Zöld közbeszerzés az önkormányzati gépjárműpark esetében

Önkormányzat Önkormányzat, Eger Turisztikai Egyesület Önkormányzat, közintézmények


Napenergia és egyéb megújulóenergiahasználat közintézményi épületekben

Véderdők létrehozása a lakott területek határában


112 adaptáció

Rendezvények felkészítése a szélsőséges időjárási eseményekre adaptáció Közintézmények rendszeres tájékoztatása, ösztönzése energiafelhasználásukról mitigáció A közintézményi épületek energiahatékonyságának javítása Energiagazdálkodási, energiatakarékossági képzés az önkormányzati tulajdonú épületekben

FELELŐSÖK Önkormányzat, ÉMVIZIG


Gazdálkodók, Civil szervezetek Gazdálkodók Önkormányzat, Egererdő Erdészeti Zrt., Bükki Nemzeti Park

114 Vízgazdálkodás 115 Vízgazdálkodás Vízgazdálkodás

115 122

Erdőgazdálkodás 117

Alternatív eszközök használata a szőlő- és gyümölcsültetvényekben Tudatos vízgazdálkodás

adaptáció

Helyi gazdálkodók, Civil szervezetek Mezőgazdaság, szőlőművelés

adaptáció

Önkormányzat, Helyi gazdálkodók

118 Mezőgazdaság, szőlőművelés 119

A parlagon lévő területek visszakapcsolása a termelésbe adaptáció

Önkormányzat, Helyi gazdálkodók, Civil szervezetek Mezőgazdaság, szőlőművelés

178

INTÉZKEDÉS


Együttműködés a helyi ipari szereplőkkel

TÍPUS


mitigáció

Helyi vállalkozások erősítése

mitigáció

energiafogyasztási tanácsadás a lakosság és a vállalkozások számára Lakossági és vállalkozási támogatások nyújtása az energiahatékonysági célú épületfelújításokhoz és megújuló energiás beruházásokhoz


Szigorúbb épületenergetikai követelményértékek előírása Közvetítés a megújuló energiát hasznosító rendszerek kivitelezésével vagy az energiamegtakarítást eredményező épületkorszerűsítéssel foglalkozó cégek és a célcsoport között Energiával kapcsolatos ismeretterjesztő kampányok Füstkibocsátás szabályozása

FELELŐSÖK


Önkormányzat, Helyi gazdálkodók, Civil szervezetek mezőgazdaság, szőlőművelés Önkormányzat, Helyi ipari szereplők ipar Önkormányzat, Helyi ipari szereplők gazdaság és ipar Önkormányzat közintézmények


119

156

156

149 147

mitigáció mitigáció

Önkormányzat


Önkormányzat


149 150

mitigáció mitigáció mitigáció

179

Önkormányzat


Önkormányzat


Önkormányzat


148 131

168

5. MELLÉKLETEK

eltérő ), emellett tagállamonként egységesen 10%-os megújuló energia 169 részarány a közlekedési szektorban ;

5.1. AZ ENERGIAPIAC JELENLEGI NEMZETI ÉS UNIÓS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSÁNAK, ILLETVE A VONATKOZÓ STRATÉGIÁK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

•

Az Európai Unió klímacsomagjának részeként 170 elfogadták a Megújuló Energia Irányelvet, amely Irányelv alapján 2020-ra az Európai Unió tagállamainak együttesen a végső energiafelhasználásuk 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezniük. Ehhez a közös célhoz minden tagország a direktíva I. mellékletében megállapított nemzeti célszámának megfelelően járul hozzá. A célszám elérése érdekében tett intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, viszont kétévente jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak az előrehaladásról. Az irányelv megfogalmazza a megújuló energia részarány kiszámításával és a tagállamok közös projektjeivel kapcsolatos előírásokat is. A direktíva a korábbi villamos energia fókuszú stratégiai dokumentumokkal ellentétben már hangsúlyos területként kezeli a megújuló alapú hőtermelést. A direktíva felszólítja a tagállamokat, hogy Nemzeti Cselekvési Terveikben a megújuló hőtermelésre vonatkozóan is állapítsanak meg célértékeket.

Mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon, országos és helyi szinten, csaknem megszámlálhatatlan mennyiségű stratégiai dokumentum és jogszabály érinti az energiaügyeket közvetlenül vagy közvetve. Ezért az alábbiakban ezek közül csak azokat mutatjuk be, amelyeket régiós, illetve helyi klíma- és/vagy energiastratégiák elkészítésekor érdemes és fontos szem előtt tartani. 5.1.1.

Stratégiai szint - Európai Unió

Az Európai Unió energiapolitikájának legfontosabb célja a versenyképes belső energiapiac megteremtése az ellátásbiztonság garantálása, az importfüggőség csökkentése és a megújuló energiaforrások részarányának növelése mellett. Magyarországnak uniós tagállamként az energetikához kapcsolódó jogalkotásban igazodnia kell ehhez a célkitűzéshez és meg kell felelnie az EU stratégiai dokumentumaiban szereplő követelményeknek.

Szintén az Unió energiapolitikai céljainak elérése érdekében fogadták el az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK, az energiaenergia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelvét. irányelvét Az irányelv bevezetésének célja az volt, hogy költséghatékony, gazdaságos módon segítse elő az energia hatékonyabb felhasználását az Európai Unió tagállamaiban. Ennek érdekében az irányelv arra szólítja fel a tagországokat, hogy a 2008 és 2016

Az Európai Unió energiapolitikájának alapjait az 167 Európa 2020 stratégia fekteti le. A tíz évre szóló növekedési stratégia célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeinek megteremtése. A stratégia célkitűzései kiterjednek a foglalkoztatás, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a társadalmi befogadás és a szegénység enyhítése, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiaügy területére. Utóbbi témában az alábbi célokat fogalmazza meg 2020-ra a dokumentum: •

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését);

•

A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése (a kitűzött megújuló részarány tagállamonként

Az energiahatékonyság 20%-os javítása.

168

„A tagállamoknak különféle lehetőségeik vannak a megújuló energiaforrások alkalmazására, és tagállamonként eltérő mértékű erőfeszítéseket kell előírni annak megvalósítása érdekében, hogy a megújuló energiaforrások részaránya az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ig 20%-ra emelkedjen.” Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0030:F IN:hu:PDF 169 „A közlekedési szektorban külön erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megvalósíthassuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését és energiaellátás biztonságának javulását, ezért az Európai Tanács minimum célkitűzést írt elő arra vonatkozóan, hogy a fenntartható bioüzemanyagok részaránya a teljes közlekedési benzin- és dízelüzemanyag-fogyasztásban 10%-ra emelkedjen.” Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0030:F IN:hu:PDF 170 Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve, Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:140:001 6:0062:hu:PDF

COM(2010)2020 végleges, Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:H U:PDF 167

180

pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, MFF) kutatási-innovációs prioritásainak irányvonalait határozza meg. A közlemény szerint az Unió három egymást kölcsönösen erősítő prioritásra összpontosítja az erőforrásokat, melyek a következők: kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások. „A „Horizont 2020” keretprogram teljes egészét áthatja a fenntarthatóság javítására vonatkozó célkitűzés. Az éghajlatváltozással és az erőforráshatékonysággal kapcsolatos célzott támogatást kiegészítik a „Horizont 2020” keretprogram más különös célkitűzésein keresztül nyújtott támogatások, melyeknek köszönhetően a „Horizont 2020” keretprogram teljes költségvetésének legalább 60%-a fog kapcsolódni a fenntartható fejlődéshez, és e kiadások túlnyomó többsége az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel összefüggő, egymást kölcsönösen erősítő célokat fogja szolgálni. A „Horizont 2020” keretprogram teljes költségvetésének várhatóan mintegy 35%-a 171 fogja támogatni az éghajlatváltozás ügyét.”

közötti időszakra vonatkozóan nemzeti energiamegtakarítási célelőirányzatot határozzanak meg, mely az irányelv ajánlása szerint az adott ország átlagos éves végfelhasználásának 9 %-a. A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyek révén ezt a célelőirányzatot teljesíteni tudják. Ezeket az intézkedéseket Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kell bemutatniuk és benyújtaniuk az Európai Bizottság felé. Az irányelv értelmében a cselekvési terveket a tagállamoknak 2007. június 30-ig kellett kidolgozniuk, és 2011. június 30-ig, illetve 2014. június 30-ig újabb, átdolgozott cselekvési tervet kell(ett) benyújtaniuk a Bizottság felé. Az irányelv értelmében a Cselekvési Tervben külön figyelmet kell szentelni a közszféra példamutatásával, illetve a végfelhasználóknak nyújtott információval kapcsolatos intézkedéseknek. Az irányelv szerint ugyanis a közszektornak példamutató módon kell eljárnia az irányelv céljaival összefüggésben. Ennek érdekében a Cselekvési Tervben meg kell jelölni ezen intézkedések adminisztratív, irányítási és végrehajtási feladataiért felelős szerv(ek)et. Az irányelv felszólítja a tagországokat, hogy legalább kettőt alkalmazzanak a közszféra beszerzéseivel kapcsolatban az alábbiak közül:

A 2020 utáni időszakra vonatkozó éghajlatvédelmi célokat az unió „Az alacsony szén-dioxidkibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig 172 történő megvalósításának ütemtervéről” című közleménye ismerteti, amely a kibocsátáscsökkentés hatásait elemzi a gazdaság egészére nézve. Ez a dokumentum adja a keretrendszert a szektoriális útitervekhez, például 173 a „2050-ig szóló energiaügyi ütemtervhez („Roadmap Roadmap 2050”), 2050 amely az Európai Unió dekarbonizációs célkitűzéseire összpontosít. Az Energia 2020 stratégiában megfogalmazott célok és intézkedések 2020 után sem kerülhetnek ki a szakpolitika fókuszából. Az éghajlatváltozás mérséklése (a hőmérséklet-növekedés 2°C alatt tartása) érdekében az EU – az Éghajlatváltozási 174 Kormányközi Testület szerint szükséges kibocsátáscsökkentéshez igazodva – 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80-95%-os kibocsátáscsökkentést irányoz elő. A dokumentum felvázolja a 2050-ig megvalósítandó intézkedéseket tartalmazó ütemtervet, amely révén a fenti célkitűzés realizálható. „A bemutatott megközelítés abból indul ki, hogy az energia, a

a) speciális követelmények meghatározása az energiamegtakarítást célzó pénzügyi eszközökre vonatkozóan (pl. harmadik feles finanszírozás, kiszervezések); b) a berendezések és járművek beszerzésére vonatkozó követelmények meghatározása a fent említett felelős szerv által, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; c) energiahatékony berendezések vásárlására vonatkozó követelmények megfogalmazása, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; d) a berendezések és járművek b) és c) pont szerinti cseréjére, javítására vonatkozó követelmények felállítása; e) energiaauditok alkalmazására és a bennük foglalt ajánlások megvalósítására vonatkozó követelmény előírása; f) energiahatékony épületek bérlésére és építésére vonatkozó követelmények előírása, vagy a meglévő épületek korszerűsítése az energiahatékonyság javítása céljából.

171

COM(2011) 808 végleges. Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0808:FI N:hu:PDF

172

COM(2011) 112 végleges. Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0112:FIN: HU:PDF 173

COM(2011) 885 végleges. Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0885:FI N:HU:PDF

A „Horizont Horizont 2020” 2020 keretprogram és jogszabálycsomag a 2014-2020-ig tartó uniós

174

181

IPCC: Intergovernmental Panel on Climate Change

közlekedés, az ipar, valamint az információs és kommunikációs technológiák terén a beruházások mobilizálása érdekében innovatív megoldásokra van szükség, továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonysági 175 szakpolitikákra.” Az ütemterv felszólítja a tagállamokat – azokat, amelyek ezt eddig nem tették meg –, hogy készítsék el az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó nemzeti szintű ütemtervüket.

5.1.2.

A magyar kormány 2011 őszén fogadta el a Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentumot, amely a 2030-ig javasolt energiapolitikai intézkedéseket, és 2050-ig tartó kitekintést tartalmaz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott dokumentum legfontosabb energiapolitikai célként az energiafüggőségtől való függetlenedést fogalmazza meg. A célok megvalósítása érdekében mozgósítandó eszközök az energiahatékonyság és energiatakarékosság fejlesztése, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a közlekedés villamosítása az atomerőművi villamos energiára építve, valamint a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése. A megújuló energiaforrások hasznosításához Magyarországon rendelkezésre álló potenciál tekintetében a stratégia az MTA Megújuló Energia Albizottsága által kiszámított elméleti potenciálra (2600-2700 PJ/év) hagyatkozik, továbbá megemlíti, hogy a műszakilag lehetséges és gazdaságilag megvalósítható potenciálokra vonatkozóan nem léteznek megalapozott, szakmai körökben elfogadott kalkulációk, a szakértői becslések rendkívül tág határok között (100-1300 PJ/év) mozognak. Az energiastratégia 20%-os megújuló energia részarányt irányoz elő 2030-ra a primerenergia-felhasználásban.179 A megújuló energiaforrásokon belül a kapcsoltan termelő biogáz- és biomassza-erőművek és a geotermikus energia elsősorban – de nem kizárólagosan – hőtermelési célú alkalmazása kapnak prioritást. Emellett a dokumentum szerint a napenergia, valamint a szélenergia hasznosításában is növekedés várható. A stratégia szerint 2020 után nyílhat lehetőség a hazai napenergia-potenciál nagyobb mértékű, villamosenergia-termelésre való felhasználására a fotovillamos technológia árcsökkenése révén.

A 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv összes dekarbonizációs forgatókönyve szerint a megújuló energia részarányának nagymértékű növekedése várható, sőt a megújuló energiaforrások az európai energiaszerkezet középpontjába fognak kerülni 2050-re. Ehhez azonban komoly szakpolitikai változásokra lesz szükség: „A jövőbeli ösztönzőknek a megújuló energiaforrások arányának növekedésével hatékonyabbá kell válniuk és méretgazdaságosságra kell törekedniük, további piaci integrációt és ennek következtében európai szinten összehangoltabb megközelítést 176 eredményezve.” Az ütemtervben felvázolt forgatókönyvek mindegyike számol az energiahatékonyság fejlesztésével, a földgáz növekvő jelentőségével, a nukleáris energia az EU villamosenergia-termelési szerkezetében betöltött szerepével és a technológiai fejlődés felgyorsításával (intelligens technológia, tárolás és alternatív tüzelőanyagok). A teljes rendszerköltség minden szcenárió esetében hasonló. A megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó, a 2020 utáni időszakra szóló ütemterv kiadását a 177 2009/28/EK irányelv 2018-ra irányozza elő. Idén nyáron jelent meg továbbá az Európai Bizottság az építőipar fellendítése érdekében 178 A stratégia célja, hogy kidolgozott stratégiája. stratégiája az ágazat „újult erőre kapjon, mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója". A dokumentum fő eleme az alacsony energiafelhasználású épületek arányának növelése, mert ezek számos gazdasági és környezeti előnyük ellenére továbbra sem túl elterjedtek a piacon. A stratégia számos rövid- és középtávra szóló javaslatot fogalmaz meg beruházási környezet, a humán erőforrás és az erőforrás-hatékonyság javítása terén.

A fentebb ismertetett, megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. számú melléklete Magyarország számára 13%-os célt irányzott elő a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya tekintetében a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban. Az irányelv minden tagállamot felszólított a célok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket bemutató Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési 180 Terv 2010. június 30-ig történő benyújtására. A magyar kormány féléves késéssel, 2010. december

175

Forrás: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0112:FIN: HU:PDF 176 177 178

Stratégiai szint - Magyarország

COM(2011) 885 végleges, 12. oldal 2009/28/EK irányelv 23. cikk (9) bekezdés

179

COM(2012) 433 végleges

180

182

Nemzeti Energiastratégia 2030, 15. oldal 2009/28/EK irányelv, 4. cikk (2) bekezdés

22-i ülésén hagyta jóvá Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét (Megújuló NCsT). A dokumentum az EU által meghatározott célszámot meghaladóan, 14,65%-os megújuló részarányra tett vállalást.

Kormány a 1076/2010 (III. 31.) Kormányhatározatot adta ki. A módosított cselekvési terv ezt követően a Bizottság felé is benyújtásra került. A Cselekvési Terv összesen 57,4 PJ megtakarítást irányoz elő Magyarország végső energiafelhasználásában 2016-ra. A felsorolt intézkedések között megtalálhatók az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló lakossági, közintézményi és vállalati beruházási támogatást nyújtó programok, hatékonyabb háztartási és irodai gépek elterjesztését célzó, főként beruházástámogatás-jellegű programok, továbbá jogszabály-alkotási feladatok és szemléletformálással kapcsolatos intézkedések is.

A Megújuló NCsT − az Európai Bizottság rendelkezésének megfelelően − tartalmazza a 2020-ra kitűzött megújuló energia részarány elérése érdekében tervezett intézkedéseket és növekedési ütemet, technológiánkénti részletességgel. A dokumentum három különböző forgatókönyvet181 mutat be, melyek a következők: BAU energiafelhasználás, referencia forgatókönyv, valamint kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv. A szcenáriók alapján 2020-ban az ország bruttó végső energiafelhasználása 823-923 PJ/év értéket fog elérni. A megújuló energiaforrások felhasználására irányuló összesített, 2020-ra vonatkozó nemzeti célkitűzés az egyes megújuló energiaforrás típusok esetében reálisan elérhető maximális részarányok alapján 120,56 PJ/év-ben lett megállapítva. Ez az érték a kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv megvalósulása esetén 14,65%-os megújuló energia részarányt jelentene a bruttó végső energiafelhasználásban.

A Cselekvési Terv készítői a legnagyobb energiamegtakarítást (18 PJ) a lakossági épületek felújítására irányuló országos programoktól várják, a legkevesebbet pedig a közlekedés hatékonyabbá tételétől (4,6 PJ). Az állami és önkormányzati szektor számára a dokumentum többek között a közbeszerzéseknél alkalmazandó energiahatékonysági irányelvek kidolgozását és alkalmazását, az energiafelhasználás csökkentését a ROP-ok révén, és az irodai berendezésekre vonatkozó követelmények meghatározását irányozza elő. Az ipari szereplőktől, nagyfogyasztóktól energetikus alkalmazását és kötelező energiafogyasztási beszámoló elkészítését várják, továbbá a távhőellátórendszerek hatékonyabbá tételétől várnak további megtakarítást. A közlekedés hatékonyabbá tétele érdekében a dokumentum két intézkedést nevesít: a nehézgépjárművek által fizetendő útdíj kiterjesztését és P+R rendszerek kialakítását.

A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarországnak is 2007 júniusában kellett volna benyújtania, ehelyett hazánk egy vázlatos, 15 oldalas „tervezetet” nyújtott be az Európai Bizottságnak. A cselekvési terv elkészítésének elmulasztásáért 2007 októberében szabálysértési eljárás indult Magyarország ellen, 11 másik tagországgal egyetemben. Magyarország ezt követően 2008 februárjában küldte el a cselekvési tervet a Bizottságnak, amelyet a Kormány a 2019/2008. (II. 23.) határozatával tudomásul vett. A cselekvési tervet az Európai Bizottság több ponton hiányosnak találta 2008. évi felülvizsgálata során, az illetékes minisztérium ezért újabb, módosított cselekvési tervet készített, amellyel kapcsolatban a

A térségi, települési klíma- vagy energiastratégiákhoz viszonylag szorosan kapcsolódik az ország mezőgazdaságividékfejlesztési stratégiája. A 2012-2020 időszakra szóló Nemzeti Vidékstratégia célként fogalmazza meg, hogy a vidéki térségek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben maguk állítsák elő, termeljék meg energiaszükségletüket. A dokumentum kiemeli, hogy a vidék fenntartható energiagazdálkodásának alapját az energiaigény jelentős abszolút mértékű csökkentése (energiatakarékosság) jelenti. Célul tűzi ki a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza-, illetve állattenyésztő telepek esetében biogáz-erőművek, valamint a talaj szervesanyag-utánpótlását is biztosító komposztkazánok megvalósítását. Célja továbbá, hogy elsősorban az erdei tűzifa és apríték, pellet, szalma- és fabrikett, a mezőgazdasági

181

BAU pálya: azon energiafogyasztási pálya, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki; Referencia pálya: azon energiafogyasztási pálya, amely a BAU pályából a 2009. előtt elfogadott energiatakarékossági és hatékonysági intézkedések végrehajtásával alakulna ki; Kiegészítő energiahatékonysági pálya: azon energiafogyasztási pálya, amely az elkövetkező években megvalósítani tervezett Nemzeti Energiatakarékossági Program végrehajtásával kialakul.

183

melléktermék, másodlagos nyersanyag, kommunális szerves hulladék, illetve a parlagokon valamint út és árkok menti területeken képződött biomassza kerüljön hasznosításra. Ösztönzi a tüzelhető hulladékok, melléktermékek háztartási méretű, energiatakarékos, olcsó aprító-daráló-tömörítő gépeinek gyártását, vásárlását is. Elismeri a fásszárú energiaültetvények telepítésének létjogosultságát is (a szociális szempontokra is tekintettel, a térség szilárd fűtőanyagigényének kielégítésére, az erdőkből és ültetvényekből kikerülő faanyag és apríték melléktermékeivel, és más alternatív energiaforrással is számolva, a fennmaradó hiány biztosításának határáig, a tájgazdálkodás keretén belül). Energiaültetvények telepítését a mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható kedvezőtlen adottságú területeken irányozza elő, a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. A stratégia célkitűzése az erdővel borított területek növelése, elsősorban a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek erdősítésével, továbbá az ország távlati, 27%-os erdősültségének elérése érdekében az erdőtelepítések ütemének fokozása. Cél az erdőtelepítések ütemének éves szinten 15.000 hektárra történő növelése, elsősorban az őshonos, illetve az adott erdészeti tájba illeszkedő fajok alkalmazásával. További cél a zöldterületek növelése és minőségének javítása, valamint a települési zöldfelületek szükség szerinti megújítása, állapotának javítása.

A Koncepció célja olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. Ennek érdekében az alábbi öt fő célt tűzi ki 2020-ig: térségi versenyképesség;

•

területi felzárkózás;

•

fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem;

•

területi integrálódás Európába;

•

decentralizáció és regionalizmus.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció mellett az országgyűlés Országos Fejlesztéspolitikai 183 Koncepciót is elfogadott, ez azonban csak érintőlegesen tartalmaz energetikai vonatkozásokat, elsősorban a környezet védelmével, a fenntartható fejlődéssel összefüggésben, amit a dokumentum igen hangsúlyosan kezel. További országos hatókörű fejlesztési dokumentumnak tekinthető az Új Széchenyi Terv (ÚSzT), melynek vitairatát a kormány 2010. július 28-án mutatta be. A fejlesztéspolitikai program az ország azon kitörési pontjait jelöli ki, amelyekre az elkövetkező évtizedben a hazai és az uniós források összpontosulnak majd. Az ÚSzT középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás megteremtése, a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, valamint az ország versenyképességének fejlesztése áll. A tíz évre szóló stratégia a következő kitörési pontokat és hozzájuk kapcsolódó programokat jelöli ki: egészségipar, zöld gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció és foglalkoztatás. A hét kitörési pont közül a zöld gazdaságfejlesztés illetve az otthonteremtés témaköre tartalmaz az energia kérdéskörét érintő megállapításokat.

Az erdőterületek növelése és a fa racionális hasznosítása központi eleme a 2006-2015 időszakra 182 szóló Nemzeti Erdőprogramnak is: „energiatermelés energiaültetvények létesítése és kitermelése révén, az ipari hasznosításra már nem alkalmas fa és az újra-feldolgozásra alkalmatlan hulladékok felhasználásával úgy, hogy a termékgyártás, a lakossági tűzifa-ellátás és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó energiatermelés kiegyensúlyozott legyen”. Az éghajlatváltozási stratégiát közvetlenül kevésbé, közvetetten viszont annál inkább érintik (elméletileg legalábbis) az országos és térségi területfejlesztési, -rendezési koncepciók és programok. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény értelmében az Országos Területfejlesztési Koncepciót a kormány készíti el és terjeszti az országgyűlés elé. A jelenleg is érvényes dokumentumot a 97/2005. országgyűlési határozat fogadta el. 182

•

A zöld gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan a dokumentumban hangsúlyos szerepet kap az energiahatékonyság és -takarékosság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása, illetve a 183

1110/2004. (X. 27.) Korm. határozat

184

96/2005 OGY határozat

saját erőforrások előtérbe helyezése. A dokumentum elismeri, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedések központi jelentőségűek az éghajlatváltozás és energiapolitika terén kitűzött célok legkisebb költséggel történő megvalósulása szempontjából (elsősorban az épületek és a közlekedés terén). A dokumentum célként említi az EU 20%-os célkitűzését is, és leszögezi, hogy szükséges rövid, közép és hosszú távú intézkedési tervet kidolgozni, amely biztosítani tudja a kitűzött célok elérését

•

•

Az ÚSzT vitairata a fogyasztási cikkek, az épületállomány, a közlekedés és az önkormányzatok energiahatékonyságának javítását, az energiahatékonysági szolgáltatások fejlesztését, a kis- és középvállalkozások energiahatékonysági beruházásainak ösztönzését és az energiatudatosság növelését tartja a legfontosabb beavatkozási területeknek. A dokumentumban megfogalmazott prioritások alapján az ÚSzT az energetikára leginkább mint munkahelyteremtő ágazatra tekint. 5.1.3.

•

•

Jogszabályi szint - EU

•

A kapcsolódó, főbb európai uniós jogszabályok 184 listája: • Az Európai Parlament és a Tanács 2006/32/EK irányelve az energiavégfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról; • Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról; • Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről; • Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról; • Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai

•

•

•

•

parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről; Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról; Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; A Bizottság 774/2010/EU rendelete az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról; Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról.

Fenti jogszabályokat Magyarország is átültette a hazai jogrendbe, ezért a fontosabb jogszabályi vonatkozások a következő fejezetben kerülnek bemutatásra. Megemlítendő itt, hogy a 32/2006/EK számú Energiahatékonysági Energiahatékonysági Direktíva módosítása jelenleg van elfogadás alatt. A direktíva-tervezet

184

Forrás: http://www.eh.gov.hu/kozerdeku-adatok2/jogszabalyok-szabalyzatok/eu-s-joganyagok.html 185

tartalmazza, hogy 2014. január 1-től a közintézményeknek a tulajdonukban lévő teljes alapterület évente 3%-át fel kell újítaniuk, mégpedig olyan módon, hogy az megfeleljen legalább az érintett tagállam által a 2010/31/EU irányelvnek megfelelően előírt minimumkövetelményeknek. A tervezet továbbá tartalmazza azt az előírást is, hogy a közintézmények csak a tervezet mellékletében felsorolt magas energiahatékonyságú termékeket, szolgáltatásokat és épületeket vásárolhatnak. 5.1.4.

megindítani öt különböző fórumon, melyből négy közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság, mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak egymáshoz, az egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: •

•

Jogszabályi szint - Magyarország

Az energiatermelést érintő szabályozás Több más országhoz hasonlóan Magyarországon is a hatósági engedélyeztetési folyamatok jelentik a megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelő berendezések elterjedésének egyik legnagyobb gátját. A regionális energiakoncepció elkészítése szempontjából tehát kulcskérdés az új energiatermelő berendezések engedélyezésére, üzembe helyezésére vonatkozó szabályozás. Az engedélyezési folyamat technológiánként eltér, a leglényegesebb szabályokat az alábbiakban foglaljuk össze:

•

•

•

Hőszivattyús rendszerek

Geotermikus hőhasznosítás

Hőszivattyús rendszerek (föld-víz, levegő-víz, vízvíz hőszivattyú) létesítésének és működésének engedélyezése – amennyiben külön engedélyhez kötött – egyetlen hatóság eljárásában történnek:

Az energiahasznosítási célú hévízgazdálkodás létesítésének és működésének engedélyezése érdekében a beruházó négy önálló eljárást köteles megindítani, három közigazgatási szerv előtt, mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak egymáshoz, az egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: •

•

•

a beruházónak elsődlegesen bányászati koncessziót kell szereznie pályázat útján, ami alapján kutatási jogot és geotermikus védőidom-kijelölést kaphat; a bányászati koncesszió alapján megvalósítani kívánt tevékenység tekintetében lefolytatott környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás szükséges előzménye; a környezetvédelmi és építési engedély a hálózati csatlakozási szerződés megkötésének előfeltétele; a hálózati csatlakozási szerződés megkötése a MEH engedély szükséges előzménye. Az építési engedély alapján a villamosenergiaipari kivitelezés kizárólag a jogerős MEH engedély birtokában kezdhető meg.

•

•

a környezetvédelmi engedélyezési eljárás szükségszerű előzménye az építési engedélynek és a távhőtermelő létesítmény létesítési engedélyének; a vízjogi létesítési, az építési valamint a távhőtermelő létesítmény létesítési engedélye szükséges a kivitelezés megkezdéséhez; a kivitelezés befejezése után üzembe helyezési eljárást (próbaüzem) követően adható ki a használatba vételi engedély, a vízjogi működési engedély, valamint a távhőtermelő létesítmény működési engedélye.

•

A talajkollektoros- és a levegő hőszivattyús rendszerek nem esnek külön engedélyezési kötelezettség alá. A talajszondás föld-víz rendszer tekintetében a bányakapitányság, mint építésügyi hatóság ad ki létesítési és használatba vételi engedélyt; A szívó-nyomó kutas víz-víz rendszer tekintetében – a hasznosítással érintett vízmennyiség függvényében – a helyi önkormányzat jegyzője (maximum évi 500 3 m mennyiségig), illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség ad ki vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyt.

Szilárd biomassza -tüzelésű erő- és fűtőművek A beruházó a szilárd biomassza-alapanyagokat hasznosító erő- és fűtőművek létesítésének és működésének engedélyezése érdekében négy önálló eljárást köteles megindítani négy különböző fórumon, melyből három közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság,

Geotermikus erőmű A villamos energiát előállító geotermikus erőművek létesítésének és működésének engedélyezése érdekében a beruházó öt önálló eljárást köteles 186

mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak, egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: •

•

• •

teljesítmény feletti napelemes rendszer telepítésével összefüggésben a beruházó három engedélyezési eljárást köteles megindítani, melyből kettő közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság. Az egyes eljárások az alábbi sorrendben kapcsolódnak egymáshoz: jogerős építési engedély kell a hálózati csatlakozási szerződés megkötéséhez, ami pedig a MEH engedély előfeltétele.

A környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésének szükséges előzménye; A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének a jogerős környezetvédelmi és építési engedély szükségszerű előzménye; A hálózati csatlakozási szerződés a MEH engedély szükséges előzménye; Az építési engedély alapján a villamoserőmű, illetve az 5 MW hőteljesítményt meghaladó fűtőmű kivitelezése kizárólag a Magyar Energia Hivatal jogerős engedélye birtokában kezdhető meg.

A 0,5 MW teljesítmény alatti napelemes rendszer létesítéséhez – meghatározott feltételek fennállta esetén – jogerős építési engedély, valamint hálózati csatlakozási szerződés megkötése szükséges. Biogáz-erőművek A beruházó a biogáz-erőmű létesítésének és működésének engedélyezése érdekében négy önálló eljárást köteles megindítani négy különböző fórumon, melyből három közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság.

Szélerőmű (kiserőmű) A beruházónak a szélerőmű létesítésének és működésének engedélyezése érdekében négy önálló eljárást kell megindítania négy különböző fórumon, melyből három közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság. •

•

• •

•

•

a környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésének szükséges előzménye; a hálózati csatlakozási szerződés megkötésének a jogerős környezetvédelmi és építési engedély, valamint a kapacitás létesítési jogosultság pályázaton történő megszerzése szükségszerű előzménye; a hálózati csatlakozási szerződés a MEH engedély szükséges előzménye; az építési engedély alapján kivitelezés kizárólag a jogerős MEH engedély birtokában kezdhető meg.

•

•

A környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésének szükséges előzménye; A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének a jogerős környezetvédelmi és építési engedély szükségszerű előzménye; A hálózati csatlakozási szerződés a Magyar Energia Hivatal engedélyének szükséges előzménye; Az építési engedély alapján kivitelezés kizárólag a jogerős MEH engedély birtokában kezdhető meg.

Vízerőművek A beruházó a vízerőmű létesítésének és működésének engedélyezése érdekében öt önálló eljárást köteles megindítani négy különböző fórumon, melyből három közigazgatási szerv, egy pedig az illetékes hálózati engedélyes társaság, mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak, egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei:

Napelemek, napkollektorok A napenergia mint megújuló energiaforrás hasznosítása napelemek útján villamosenergiatermelés, napkollektorok útján pedig hőenergia termelés formájában történhet. A két energiahasznosítási formához eltérő engedélyeztetési eljárási rend kapcsolódik. A napkollektorok létesítéséhez jelenleg csak az általános építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges. A napelemes rendszer mint villamosenergiatermelő egység létesítésének engedélyezését teljesítmény függvényében –a villamos-erőművekre vonatkozó szabályok határozzák meg. A 0,5 MW 187

•

a környezetvédelmi engedélyezési eljárás, valamint a vízjogi létesítési engedély az építésügyi hatósági eljárás szükséges előzménye;

•

a hálózati csatlakozási szerződés megkötésének a jogerős környezetvédelmi és építési engedély szükségszerű előzménye;

•

a hálózati csatlakozási szerződés MEH engedély szükséges előzménye;

•

az építési engedély alapján a kivitelezés kizárólag a jogerős MEH engedély birtokában kezdhető meg.

MAVIR Zrt.) garantáltan átveszi. A kötelező átvétel keretében értékesítő termelők számára ez a támogatási forma tehát egy védett piacot jelent. A VET alapján a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) határozatban állapítja meg minden megújuló forrásból vagy hulladékból nyert energiával villamos energiát termelő értékesítő részére a kötelező átvételi rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségét és az átvétel időtartamát. (A fosszilis bázisú kapcsolt hőés villamosenergia-termelés 2011. július 1-jével kikerült a kötelező átvételi rendszer hatálya alól.) Az időtartam lejártával, vagy az átvételi időtartamra engedélyezett összes kvótamennyiség idő előtti felhasználásával a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítési jogosultság megszűnik.

Távhő-termelés Az Energia Hivatal az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása, teljesítményének növelése és csökkentése, a tüzelő anyagának megváltoztatása tekintetében létesítési engedélyt ad ki. A Hivatal a létesítmény megvalósulását, valamint az üzembehelyezési eljárás lefolytatását követően határozatlan időre külön működési engedélyt ad ki. Az 5 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű létesítményre csak távhőtermelői működési engedélyt kell kérni és kiadni. A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján a hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok: Nemzeti Közlekedési Hatóság;Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal; tűzoltóság.

A támogatott átvételi ár különbözik megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá az átvételi árak differenciáltak a méret (névleges villamos teljesítőképesség), a jogosultság megszerzésének időpontja (2008. január 1-je előtt vagy után), a zónaidő, valamint részben a technológia (napenergia, szélenergia) alapján is.

A fentiekben áttekintett, energiatermelő létesítmények engedélyezésével kapcsolatos szabályozás mellett lényeges kérdés a megújuló energiaforrásokból előállított előállított villamos energia kötelező átvételi rendszere. rendszere A kötelező átvételi rendszer hazai alkalmazásának keretfeltételeit a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET), a rendszer működésének részletesebb szabályait pedig „a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet".(a továbbiakban: KÁT rendelet), valamint „az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet" (a továbbiakban: Szétosztási rendelet) tartalmazza.

A 2008. január 1-jét megelőzően jogosultságot szerző, megújuló energiaforrást vagy hulladékot felhasználó termelők számára az átvételi ár évente az előző évi infláció mértékével megegyezően változik. A 2008. január 1-jét követően jogosultságot szerző termelők átvételi ára egy ún. hatékonyságjavítási tényezőt is tartalmaz, így a korrekciós tényező az előző évi fogyasztói árindex egy százalékponttal csökkentett értékének felel meg. A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározására kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, mellékelve számos dokumentumot, többe között a 15 évre szóló üzleti tervet. Főbb vonatkozó jogszabályok:

A rendszer fő célja, hogy kiküszöbölje a megújuló energiaforrásokból (és hulladékból) termelt villamos energia értékesítése során a többi termelési technológiával szemben fennálló versenyhátrányt. A kötelező átvételi rendszerben a termelők egyrészről az általuk megtermelt villamos energiáért a jogszabályban meghatározott - a piaci árnál magasabb - átvételi árat kapják, másrészről ezt a villamos energiát a mérlegkör felelőse (a 188

•

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

•

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

•

389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia,

valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról •

382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

•

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről

•

64/2011. (XI. 30.) NFM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól

•

•

•

termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről •

2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról

•

2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről

•

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról

•

76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről

289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról

•

17/2008. (VIII. 1.) KHEM rendelet a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól

50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról

•

51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról

•

36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának, valamint a hőenergia távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben alkalmazott árának meghatározása során figyelembe veendő szempontokról, és a Magyar Energia Hivatal által lefolytatott eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről

31/2010. (IV. 15.) KHEM rendelet a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről

•

33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól

•

116/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezményről

•

109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról

•

110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról

•

19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai

Az energiafogyasztást érintő szabályozás Az Európai Unió 2002-ben fogadta el azt az 185 irányelvet, amelynek célja, hogy az épületek műszaki jellemzőinek javítása révén csökkenjen az épületek energiafelhasználása. A direktívát minden tagállamnak 2006 januárjáig kellett átültetnie a nemzeti jogrendbe, azonban az energiatanúsítvány bevezetése tekintetében 3 éves haladék kérését tette lehetővé az Unió. Bár hazánk a direktíva legtöbb követelményét az előírt határidőben teljesítette, az energiatanúsítvány bevezetésére kért és kapott is haladékot. Így 2009 januárja lett a végső határidő arra, hogy Magyarország életbe léptesse az épületek energetikai tanúsítását

185

Az épületek energetikai jellemzőiről szóló 91/2002 EK direktíva

189

szabályozó kormányrendeletet, amely röviden összefoglalva a következőket tartalmazza:

követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. A számítások szerint minden vizsgált épület esetében optimálisabb eredményt ad a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára összességében a szigorúbb követelmények eredményezik az „olcsóbb” megoldást a vizsgált követelményszintek esetében. A meglévő épületek zömében annak az esetnek a globális költségei a legmagasabbak, amikor az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában.

Magyarországon az új építésű épületek esetében 2009 januárjától, használt épületek esetén 2012 januárjától kötelező az energiatanúsítvány kiállítása (bizonyos épületek kivételével, pl. műemlék, nyaraló stb.), A közintézmények esetén csak az 1000 m2-nél nagyobb hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületek esetén kötelező a tanúsítvány kiállítása, azaz ennek értelmében pl. az iskolák, kórházak esetén ez nem kötelező (ellentétben az uniós direktíva előírásaival), A lakcímke eredetileg egyik leglényegesebb eleme, hogy javaslatokat ad az épület tulajdonosa részére arról, milyen korszerűsítések, átalakítások révén teheti energiahatékonyabbá ingatlanját. Magyarországon e javaslatok csupán a C vagy annál rosszabb energiaosztályba tartozó épületek esetén kötelezők, és csak akkor, ha a tulajdonos ezt kéri.

A költségoptimum-számítások tehát meggyőzően alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására és az épületfelújításokra történő kiterjesztésére minden épülettípus esetében.

Az épületek címkézését, azaz energiaosztályba sorolását a Mérnöki és az Építész Kamara által közösen kiadott jogosultsággal lehet elvégezni. A jogosultság megszerzéséhez a szakirányú felsőfokú végzettség mellett külön vizsgát is kell tenni, melynek részleteit a két kamara közösen dolgozta ki.

Kapcsolódó hazai jogszabályok: •

7/2006 TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

•

176/2008 Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

•

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a műszaki szakértői jogosultságról

•

244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri jogosultságról

186

A fenti direktívát időközben kissé átdolgozta az EU. Ebben nem kisebb célt tűz a tagországok elé, mint azt, hogy megteremti a jogi kereteket ahhoz, hogy 2020-tól már csak a nulla vagy alacsony széndioxid kibocsátású épületek épülhessenek. A szigorú szabály a középületekre már 2018-tól vonatkozik.

Az épületekre vonatkozó szabályozás mellett jelentősen befolyásolja a közszféra energiafelhasználását a közbeszerzési törvény is, hiszen a különböző irodai berendezésekre, gépekre is vonatkozik.

A felülvizsgált direktíva értelmében továbbá a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimumkövetelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor az épületben el kell érni. A Magyarországon jelenleg érvényben lévő követelmények (7/2006 TNM rendelet) a környező országokkal összehasonlítva nem túl ambíciózusak, és az új építés mellett csak az 1000 négyzetméternél nagyobb alapterületű épületek felújítására vonatkoznak.

Az energiahatékonyság elterjedését a közszektorban jelenleg nem segíti elő a közbeszerzésekre vonatkozó hazai szabályozás, tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény az ajánlatok elbírálásának elsődleges szempontjaként a legalacsonyabb árat, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelöli meg. Az energiahatékonyság mint szempont semmilyen formában nem jelenik meg a jogszabályban. Az általános környezetvédelmi szempont is csak másodlagos, részszempontnak (vagyis az esztétikai és funkcionális tulajdonságokkal azonos nyomatékkal) minősülhet,

A minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU azonban annak vizsgálatát írta elő a tagországok számára, hogy a 186

30/2010/EK direktíva

190

ha az elsődleges bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat. Ez azt eredményezi, hogy miután a jobb energiahatékonysági mutatókkal rendelkező berendezések általában valamivel drágábbak, így a legalacsonyabb ár, mint elsődleges közbeszerzési bírálati szempont az energiahatékonysági szempont érvényesülését akadályozza, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlat elsődleges szempontja esetén pedig egyéb részszempontok mellett nem tud érvényesülni az energiahatékonyság.

a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény;

•

a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény;

•

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény.

A VET alapján a Magyar Energia Hivatal villamosenergia-ellátással kapcsolatos feladatai a következők: a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyelete, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése, valamint a hatásos verseny elősegítése. A jogszabály 2011-es 187 módosítása következtében a villamosenergiahálózat csatlakozási és hálózathasználati díjainak megállapítása 2012-től a MEH hatáskörébe került.

A környezetvédelmi szempont kötelező jellegének hiányát támasztja alá, hogy a törvény az alapelvi szinten úgy fogalmaz, hogy „az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére”. A „törekedni” szó használatából következik, hogy a közbeszerzési eljárások lefolytatása során a közintézményeknek nem kötelezettségük a környezetvédelmi szempontok feltétlen érvényesítése, hanem azt szabad belátásuk szerint jelölhetik meg másodlagos részszempontként az ajánlatkérés során. A hatályos közbeszerzési szabályozás tehát a fentiek szerint kifejezetten akadályozza az energiahatékonyság érvényesülését, és ebben a törvény közelmúltban történt módosítása nem hozott változást. Némi előrelépést jelentene ebben a tekintetben, ha legalább önkéntes alapon elköteleznék magukat az állami és önkormányzati intézmények az energiahatékonyság szem előtt tartására a közbeszerzéseknél.

A 2011. évi XXIX. törvény a földgázellátásról szóló törvényt is módosította, így a földgáz hálózat csatlakozási és rendszerhasználati díjainak megállapítása szintén a hivatal kezébe került. A MEH földgázellátással kapcsolatos feladatai hasonlóak a villamos energia vonatkozásában felsorolt tevékenységekhez. A hivatal látja el a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletét, érvényesíti az egyenlő bánásmód követelményeit, előmozdítja a hatásos és fenntartható versenyt, valamint védi a felhasználók és az engedélyesek érdekeit. A Távhőszolgáltatásról szóló törvény 2009-től bővítette a Hivatal hatáskörét a távhő-árellenőrzés feladatával is, 2012. július 1-jétől pedig tovább bővült a víziközmű-szektor felügyeletével. Vagyis a villamosenergia-, földgáz-, és a távhő-árak mellett a hivatal hatósági árszabályozása alá tartozik az ivóvíz-ellátás és szennyvíz-elvezetés díja is.

5.1.5. A jogszabályok és előírások végrehajtását ellenőrző országos hatáskörű hatóságok és szervezetek A Magyar Energia Hivatal az államigazgatás 2006ban történt átszervezése nyomán nyerte el mai státuszát. A kormányhivatalként működő szerv a villamosenergia-, a földgáz-, a távhő-, valamint a víziközmű-szektor szabályozó hatósága, mind az árszabályozás, mind az engedélyezés tekintetében. A hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, irányítását a kormány, felügyeletét a nemzeti fejlesztési miniszter látja el. A hivatal tevékenységét az egyes területi jogszabályok – alapvetően az alábbi törvények – tematikusan írják elő: • a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET); •

•

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi hivatal, irányítását a bányászati ügyekért felelős nemzeti 188 fejlesztési miniszter látja el. A hivatal hatáskörébe tartozik a bányajáradék és a felügyeleti díj nyilvántartása, befizetésének ellenőrzése, valamint a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés. Az MBFH energetika területéhez kapcsolódó jelentős feladata a bányászati, gázipari biztonsági szabályzatok,

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény;

187

2011. évi XXIX. törvény az energetikai tárgyú törvények módosításáról 188

191

Forrás: http://www.mbfh.hu

valamint a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással és koncessziós szerződésekkel kapcsolatos 189 döntéseinek előkészítése. A hivatal tevékenysége kiterjed az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartásának vezetésére, az ebből történő adatszolgáltatásra, a földtani szakértői engedélyek kiadására és a földtani szakértők nyilvántartására is. Az MFBH hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés és munkavédelem, a biztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése. A bányafelügyelet a fentieken túl irányítja és összehangolja a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokkal kapcsolatos információgyűjtést, -feldolgozást, -elemzést és szolgáltatást.

a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló 203/1998.(XII. 19.) Korm. rendelet;

•

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet;

•

a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet;

•

az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet;

•

a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény;

•

a hites bányamérőről szóló 70/1995. (XII. 26.) IKM rendelet;

•

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2007. (I. 17.) GKM utasítás;

a földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló 40/2010 (V.12.) KHEM rendelet;

•

a hites bányamérőről szóló 12/2010. (III. 4.) KHEM rendelet;

•

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2010.(III.3.) KHEM utasítás;

•

az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény.

Az igazságszolgáltatásnak energetikai ügyekben fontos szereplője a budapesti székhelyű Energetikai Állandó Választottbíróság. A Választottbíróságot 2008. december 15-én a MEH alapította meg a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 169. §-a alapján, valamint figyelemmel a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. 190 törvény 131. §-ára.

Az MBFH működését meghatározó legfontosabb jogszabályok: • a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény; •

•

Az eljárási szabályzat alapján: „A Választottbíróság eljárásának van helye a villamos energiáról és a gázellátásról szóló törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az alapján kötött szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. A Választottbíróság hatásköre a választottbíráskodásról szóló törvény 3. § (1) bekezdése szerint is kiköthető. A Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelően.” Az energetika területén fontos szerepet játszó hatóságok és szervezetek között meg kell említeni a központi államigazgatáshoz kapcsolódó egyéb közigazgatási szerveket, szerveket amelyek döntően az energetikához kapcsolódó engedélyezési eljárásokban játszanak szerepet: 191

A törvény értelmében ipari létesítmény létesítése során, ún. környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében környezetvédelmi engedély, az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá 190

189

191

Az MFBH véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket.

Forrás: www.eavb.hu

A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

192

tartozó tevékenységek tekintetében egységes környezethasználati engedély beszerzése szükséges. E szerint a beruházás környezetvédelmi engedélyezésének előzetes tisztázása érdekében a beruházó a környezetvédelmi hatóságnál ún. előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását köteles kezdeményezni, mely eljárásban a hatóság megállapítja, hogy az adott beruházás környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, vagy más hatósági eljárás hatálya 192 alá tartozik-e. A jogszabály szerint az eljárás lefolytatására a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendelkezik hatáskörrel. A Felügyelőség a rendelet alapján az eljárásába – szakkérdés felmerülésétől függően – a következő szakhatóságokat köteles bevonni: ÁNTSZ, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal, a települési önkormányzat jegyzője, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, körzeti földhivatal, bányakapitányság, állami főépítész.

• • • • • • • • • •

5.1.6. Energetikai szabályozási kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkező közigazgatási szintek Az Országgyűlés meghatározza az ország 193 energiapolitikai stratégiáját, kialakítja az energiajog törvényi és határozati bázisát, ratifikálja a nemzetközi dokumentumokat, továbbá megalkotja az energetika szempontjából is kiemelkedő jelentőségű költségvetési törvényt. Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. Ahogyan az Országgyűlés, úgy az önkormányzatok is rendelkeznek jogalkotási és közpolitikaformálási lehetőségekkel: rendeletet adnak ki, valamint – s ez igen jelentős a helyi energiapolitikaformálás szempontjából – a fővárosi, a megyei és megyei jogú városi önkormányzat közgyűlése a területfejlesztési koncepció alapján elkészítteti területének külön jogszabályban meghatározott 194 energiaellátási tanulmányát. Az önkormányzatok kötelező energetikai feladatai közé tartozik a közvilágítás üzemeltetése és fejlesztése, a távfűtéshez kapcsolódó felügyelet, tulajdonosi jogok gyakorlása, fogyasztói érdekvédelem. Az önkormányzati intézmények energiaellátása, fejlesztése, korszerűsítése, az energiaellátó rendszerek fejlesztésének tervezésében való közreműködés, az építési engedélyezési munka energetikai elemeinek kezelése, valamint a helyi közlekedés biztosítása szintén az önkormányzat feladatköre.

A villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmében erőmű, illetve termelői vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez és használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII.20.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatóságként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, Hivatalt illetve annak területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát jelöli ki. A hatóság az eljárásába – adott szakkérdés felmerülésétől függően – az alábbi szakhatóságokat köteles bevonni: • • • • • • • •

vízgazdálkodási társulatok; távközlési szolgáltató; víz-csatornázási művek; hálózati engedélyes; gázszolgáltató/gázmű; távhőszolgáltató; TV-internet szolgáltató; közlekedési társaságok; szén-hidrogén és kőolajszállító társaságok; kéményseprőipari szolgáltató szerv.

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal; Nemzeti Közlekedési Hatóság különböző szervei; fővárosi főjegyző; környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; a települési önkormányzat jegyzője; Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal; tűzvédelmi szakhatóság; állami főépítész; Honvéd Vezérkar; bányakapitányság; Magyar Energia Hivatal.

A hatóság eljárásában továbbá bevonásra kerülnek az alábbi közművek, kezelők és üzemeltetők: • •

útkezelők; vasutak üzembentartói;

193 194

Az aktuális energiastratégiát az 1.5. fejezetben mutattuk be.

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. törvény 65.§ (2) bekezdés

192

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet

193

195

feladatmegosztás nem teljesen egyértelmű, bizonyos területeken átfedés van. Alapvetően a stratégiai tervezés és koncepcióalkotás tartozik az NGM-hez, az NFM pedig a napi operatív feladatokra fókuszál.

A vonatkozó jogszabály a települési önkormányzatok feladatai között megemlíti a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködést, de a feladatellátás mértékét és módját maga az önkormányzat határozza meg. Az önkormányzati törvény rendelkezései alapján a helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzatok önként vállalható energetikai feladatai között fontos megemlíteni a következőket: •

• • • • •

Az NFM tölti be az energetikai szaktárca funkcióit: irányítja a fejlesztés- és vagyonpolitikát, felügyeli az állami közbeszerzéseket, illetve gondoskodik a lakosság energiaigényének biztonságos és gazdaságos kielégítéséről. Az NFM hatáskörébe tartozik például a villamos energiáról, a földgázellátásról, az atomenergiáról és a távhőszolgáltatásról szóló jogszabályok előkészítése.

települési éghajlatváltozási stratégia készítése, energiagazdálkodási rendszer kialakítása és megvalósítása; az energiaszolgáltatókkal történő kapcsolattartás városi ügyekben; a helyi alternatív energiák hasznosításának elősegítése; a lakossági energiatakarékosság elősegítése; az országos energetikai kezdeményezések, programok helyi megvalósítása, pályázatok; az energiafelhasználás helyi környezeti hatásainak figyelemmel kísérése (monitoring).

A minisztérium az alábbi feladatkörök szerinti államtitkárságokra tagolódik: • • • • • •

Közigazgatási Államtitkárság; Parlamenti Államtitkárság; Infokommunikációért Felelős Államtitkárság; Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkárság; Fejlesztéspolitikai Koordinációért Felelős, Infrastruktúráért Felelős Államtitkárság; Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság.

Az energetika területén a felsorolt államtitkárságok közül a Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság játssza a legfontosabb szerepet. Feladata az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság hármas elvrendszerének érvényesítése az aktuális energiapolitikai koncepció és szakterületi stratégia mentén. Az államtitkárság elősegíti az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulását, kidolgozza az energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra vonatkozó cselekvési terveket és felügyeli azok végrehajtását.

2011 decemberében fogadták el az új önkormányzati törvényt (2011. évi CLXXXIX. tv.), amely megváltoztatta az önkormányzatok feladat- és hatáskörét. Az új önkormányzati törvény legtöbb rendelkezése 2013. január 1-jén lép életbe. Az energetika területét a jogszabálymódosítás annyiban érintette, hogy bizonyos közintézmények (kórházak, oktatási intézmények) állami fenntartás alá kerültek. A kormány a jogszabály-előkészítés és -alkotás, valamint a jogszabályok végrehajtása területén játszik komoly szerepet az energetikában. A hazai energiajog nagy hányada kormányrendeleti szintű 196 jogszabály.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelős a hazai gazdaságpolitika irányvonalának meghatározásáért és a nemzetgazdasági stratégia végrehajtásáért Az NGM feladatkörébe az energetikán belül a stratégiai tervezés, a jövőkép kialakítása tartozik. A minisztérium feladat- és hatásköre sok ponton kapcsolódik az energiapolitikához, például az adózáson és az energiahatékonysági, illetve megújuló energia beruházásokhoz elérhető beruházási támogatásokon keresztül. A tárcánál zajlik az innovációval kapcsolatos stratégiák megújítása, az innovációra ösztönző szabályozási környezet kialakítása.

Minisztériumok A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 2010-es megszűnése után annak feladat és hatáskörét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vette át. A két tárca közötti 195

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdés 196

Diszfunkciók az állami energetika és az energiajog területein, Energiaklub, 2010.

194

A Vidékfejlesztési Minisztérium szintén érintett az energiaügyeket illetően, egyrészt az agrár- illetve vidékstratégia elkészítésének vonatkozásában, másrészt pedig a minisztérium látja el az AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program) irányító hatósági feladatait. Felügyelete alá tartozik továbbá az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is. Az energetikával kapcsolatos döntéshozásban résztvevő közigazgatási intézmények között meg kell említeni továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogalkotással összefüggő szerepét.

A Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársága felelős a településfejlesztési szakmai követelmények meghatározásáért, valamint az épületekkel kapcsolatos szabályozás alakításáért. Ennek keretében az államtitkárság elemzi a településfejlesztési folyamatokat, és biztosítja a feladat- és hatáskörébe tartozó javaslatok, előterjesztések kidolgozását, és gondoskodik a vonatkozó döntések végrehajtásáról, felelősségi körében irányítja a jogszabályok végrehajtását, illetve ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket.

Irodalomjegyzék: Irodalomjegyzék: A második Orbán-kormány energiapolitikája, Méltányosság Politikaelemző Központ és Energiaklub, 2011.

Az államtitkárság végső szakmai véleményt ad a települések meghatározott körének egyes településrendezési eszközeiről, kiadja a megyei területrendezési tervekről a véleményt és állásfoglalást. Az államtitkárság felügyeli emellett a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák tevékenységét. Az államtitkárság szervezeti kereteiben folytatja munkáját az Országos Főépítészi Iroda is, melynek alapvető célkitűzése a magyar építészet színvonalának emelése, az építészeti értékek és hagyományok megőrzése, az épített és táji környezet alakításával összefüggő tevékenység támogatása.

Diszfunkciók az állami energetika és az energiajog területein, Energiaklub, 2010. A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve. Nemzeti Energiastatégia 2030. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve.

195

5.2. ÉGHAJLATVÉDELMI PREFERENCIÁK A FÓRUMOKON ELHANGZOTTAK ALAPJÁN

•

A stratégia alkotásának folyamatába a helyi lakosokat, érintetteket is bevontuk. Összesen négy fórumon adhattak hangot véleményüknek, tehették meg javaslataikat. A meghívottak között szerepeltek az önkormányzat képviselői és munkatársai, a helyi civil szervezetek, a gazdasági szektor szereplői, pedagógusok, kutatók, a helyi egészségügyi alkalmazottak, a nemzeti park és az erdészet munkatársai, a mezőgazdaság érintettjei (pl. borászok), az energia- és vízszolgáltatók, a közlekedési cégek és a lakosság. A tervezési fórumokon megjelent helyi polgárok az alábbi összegzésben felsorolt éghajlatvédelmi célokat tartották fontosnak.

A mezőgazdaságra vonatkozó észrevételek •

•

•

A mikroklíma javítását célzó észrevételek •

•

• •

•

•

•

korlátozása is fontos eszköz lehet pl. helyi adók, ösztönzők révén. Eger élhetősége elsődleges szempont. Az év minden részében, tartósan élhető városklíma létrehozásához támpontokat jelentenek a külföldi jó példák.

A növényzet, a víz, a talaj megóvása fontos. A természeti környezetet, felszínborítottságot helyre kellene állítani a sérült zöldfelületeken, rombolt felületeken vagy funkcióját vesztett területeken, és állapotát meg kellene őrizni. A város körül véderdőket, gondozott parkokat kellene létesíteni. Eger vízszegény, és kevés zöldferülettel rendelkezik. A szabályozási terv szöveges részébe fontos lenne belefoglalni, hogy nem csak megóvni, de növelni is kellene a zöldterületeket. A város völgyi helyzete miatt fontos odafigyelni a légszennyezettségre. A város egyes negyedeinek hőmérsékletét több fokkal is mérsékelhetik a vízfelületek, ebből fakadóan előnyös volna a belvárosi vízfelületek megnyitása pl. az Eger-patak esetében (a rehabilitáció részeként megnyithatnák a Szúnyog köz felé). Mediterrán példát követve a csobogó víz több helyen is megjelenhetne a városban, amely tovább javítaná környezete klímáját. A patakpart rendezése, a városi zöld folyosókkal való összekötése fontos feladat az északi lakótelep környezetében. Kevés a teresedésre alkalmas terület, így ahol adott, ki kellene használni a lehetőséget. Fontos a zöldtetők építése, fejlesztése. Beruházási költségük ugyan magas, de számtalan előnyüknél fogva a kezdeti befektetés hamar megtérül. A térburkolás

•

•

196

Az utóbbi időkben káros folyamatként jelentkezett a szőlőterületek csökkenése, további fogyásukat meg kellene akadályozni. A fogyás oka a piaci kereslet hiánya, és az utóbbi néhány évben sokan éltek a támogatott kivágás lehetőségével. Meg kell vizsgálni az éghajlatváltozásnak a szőlőtermesztésre és az egyes fajtákra gyakorolt hatásait; fontosak az ellenálló fajtákra vonatkozó kísérletek. Eger térségében jellemző probléma, hogy a szőlőültetvények újratelepítéseknél mindenki más méretű területeket telepít be más-más fajtákkal. A különböző kultúrák és az elaprózott, vegyes kezelésű földek művelési gyakorlatának súlyos következményei lehetnek a talajvédelem, az erózió és a növényvédelem szempontjából. Ennek megakadályozására az önkormányzat kezdeményezheti a közös telepítések elősegítését különböző ösztönzők bevonásával (például ingyenes talajvédelmi terv). Az egységesség nem csak talajvédelmi szempontból, de új növényvédelmi technológiák alkalmazásának lehetősége miatt is előnyös. A fajtaválasztásnál fontos a magasabb szintű tervezés, ennek egy állami intézményre vagy a borászközösségre kellene hárulnia. A magyar kutatóknak és az államnak is egy hosszú távú stratégiával kellene rendelkeznie, ami egy nemzetgazdálkodási terv elemeként, integrálva jelenik meg. Nem szabad önállóvá válnia az egyes intézkedéseknek. Ugyanakkor fontos, hogy a helyi szintű tervezés a helyi adottság mentén történjen, tehát a lokális tudást kell a kormányzati szándékkal társítani. Fontos a föld pihentetése az új szőlő telepítése előtt, mert ahol 30-40 évig szőlő van, ott felszaporodnak a kártevők és kórokozók. Ha pihen a föld, és a friss szőlőt nem várják ugyanazok a kártevők és kórokozók, akkor sokkal erősebb és ellenállóbb lesz a szőlő, és kibírja következő 30-40 éves periódust.

•

•

Eger környékén jelenleg szinte minden szántó műveletlen. Kedvezőtlen a birtokszerkezet: csak 1-2 hektár jut egy birtokosra, a földek szerkezete sakktáblaszerű képet mutat, a művelési módszerek eltérőek. Helyi gazdasági szempontból az energiaerdők telepítése hangsúlyos szerepet kaphatna. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy az energiafajok java tájidegen, és adott esetben allergizálhatnak is. (További megjegyzés: a honos növények lehetőség szerinti alkalmazása azért fontos szempont, hiszen több helyen is okozott már gondot a nem honos fajok kiáramlása a területről, ami csökkenti a biodiverzitást). Érdemes volna EU forrásokat is bevonni a gazdálkodók összeszervezése révén. A rendelkezésre álló földeket helyi élelmiszerek, helyi termékek termesztésére kellene használni. Elsődleges szempont a tájfajták vegyszer nélküli termesztése, ehhez kutatás és a tájfajták ismételt elterjesztése szükséges.

•

•

•

•

A vízgazdálkodásra vonatkozó javaslatok •

•

A katasztrófavédelemre vonatkozó észrevételek •

• •

•

•

Heves megyét is nagy árvizek sújtották az utóbbi időben. A jövőben az ilyen szélsőségekre megfelelően fel kell készülni. Fel kell mérni azt is, hogy adott esetben hol okozhatnak fennakadásokat a földcsuszamlások. Lehetséges megoldást jelenthet a növényzet helyreállítása. Az önkéntesség és öngondoskodás szerepe is nagyon fontos! Vízosztást csak akkor szervezzenek, ha tényleg szükség van rá (pl. baleset esetén, dugóban). Rendezvényeknél a kiürítésre is fel kell készülni a pánik megelőzése végett. A térségre jellemző a földrengés-veszély, a mentés szempontjából sem kedvező a sűrű beépítés. Az 5-6-os erősségű földrengések már gondot okozhatnak az ilyen jellegű új részeken (pl. Almagyar). Szorosabbra kell fonni a kapcsolatot az Országos Meteorológiai Szolgálattal.

•

•

•

•

Az energiagazdálkodást, megújuló energiaforrásokat, energiahatékonyságot érintő észrevételek •

Javaslatként felmerült, hogy a parlagon lévő szántókon energiaerdőket lehetne telepíteni. A tűzifa szintén fontos energiaforrása a kistérségnek. Fontos lenne mintaprogramokat megvalósítani a középületekben. Kommunikálni kell a lakosság felé, hogy egy-egy energetikai beruházás után a komfortkörülmények is javulnak. A megújuló energiás projekteket a természetvédelem szempontjainak maximális figyelembe vétele mellett kell folytatni. Nagyságrendi különbség van az ipari és a lakossági megtakarítási potenciálok között, ezért az előbbire is oda kell figyelni!

•

Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a geotermikus energia hasznosítására. Az egri termálfürdő nyújtotta lehetőségeket jobban ki kellene használni (jelenleg nem hasznosítják a használt melegvizet). 197

A vízfolyások karbantartása rendkívül fontos, ennek eszköze lehet a közmunka keretében történő fenntartás. Jó példa erre a már megrendezésre került szemétszedési akció az Eger-patak partján. Fontos volna terveket készíteni az Egerpatak hasznosítására, a víz megtartására, hiszen ezáltal a vízfolyás hűtési funkciót is elláthatna. Szükséges volna felmérni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a lapostetőkön való csapadéktárolásban. Fontos, hogy a vízkárelhárítási tervek a kisebb településekre is elkészüljenek, illetve a vízvisszatartás lehetőségeinek kiaknázása szintúgy hangsúlyos. Miután a felsőbb vízfolyásszakaszok szabályozása miatt is egyre nagyobb hozamú vizek érkeznek, meg kell vizsgálni a további víztározók, záportározók kialakításának lehetőségét. Az ár levonulását segítő pataktisztításokat közmunka keretében, szakemberek vezetésével lehetne végezni. A hirtelen árvizeket a meteorológiai szolgálat előre tudja jelezni, ezért erősíteni kell az együttműködést! 2011 augusztusától működik a kistérségi OMSZ vészjelző rendszer, de fontos, hogy a riasztásokat fogadó oldal is felkészült legyen. Pl. önkormányzati referens kinevezése megoldaná ezt a kérdést. A rendkívüli árvízi védekezés valóban problémát szokott okozni. A köteles polgári védelmi szervezet 163 alegységből áll, és Egerben közel 6oo főt számol. Sajnos nagy a tehetetlensége, nem lehet rövid időn belül mozgósítani. Ezért szintén fontos lenne

•

felállítani egy kb. 50 fős, rövid idő alatt összehívható kontigenst pl. „Mátra mentőcsoport” néven, és így elmozdulni az önkéntesség, öngondoskodás irányába. (Megjegyzés: a polgári védelem szervezésénél fontos figyelembe venni, hogy a 2012. jan. 1-től hatályba lépő új törvény sokban változtathatja a védelmi törzs munkáját.) A szabályozási tervet vízelvezetés szempontjából felül kell vizsgálni, a csapadékvíz-elvezető rendszer legyen túlméretezve. A régi szabványok már elavultak, más paraméterekkel kell számolni.

Az önkormányzat szerepét érintő észrevételek •

•

Az oktatás, szemléletformálás kapcsán felmerült javaslatok •

•

•

•

•

•

Az oktatás, szemléletformálás legyen az egyik éghajlatvédelmi alappillér. Többek között az Egri Eszterházy Károly Főiskola már tevékenykedik ezen a területen. Hatékony együttműködést eredményezhetne, ha a főiskola partnerként is bevonásra kerülne. Környezeti nevelés terén Egerben jó szinten állnak az óvodák, főként egyéni kezdeményezések jellemzőek többi helyen. Sikeres és ismert a „Piciny kezekkel a Földért” rendezvénysorozat. A természetbarát szervezetek az iskolák kapcsán terepi órákat javasolnak. Fontos lenne az oktatási intézmények igényfelmérése és eszközökkel való támogatása az önkormányzat részéről – gyakran kis befektetést igénylő (pl. szemléltető) eszközök sokat jelenthetnek egy-egy intézménynek. A civil környezetvédelmi egyesületek is sikeresen működnek (pl. a „Piciny kezekkel a Földért” vetélkedő éves megrendezése). Fontos volna, hogy az önkormányzat álljon a kezdeményezések élére, és hogy csatlakozni lehessen a kampányokhoz. A városi polgárok meggyőzése hasonlóan fontos. Az alábbi jeligék, üzenetek jelenjenek meg a stratégiában és a kommunikációban: élhetőbb környezet, amelynek első lépése a megtakarítás; a megtakarítás visszaforgatható, hasznosítható! Fontos lenne az újrahasznosítás előtérbe helyezése is.

•

•

Az önkormányzat példamutatása igen fontos, az alábbi eszközöket lehetne alkalmazni: középület-mintaprogram és annak bemutatása, éghajlatvédelmi beruházások ösztönzése helyi adókedvezményekkel, a lakosság támogatása a megújuló energiaforrások használatában (a panelprogramon túl is egy helyi pályázati rendszer megvalósításával, ami az egész városra vonatkozik). Kívánatos lenne a kerékpáros közlekedés elősegítése, valamint további környezet- és egészségvédelmi szempontú tevékenységek folytatása. Az önkormányzat vállaljon aktív szerepet az éghajlatvédelemben, szolgáltasson adatot, adjon tájékoztatást stb. Erre lehet példa a passzív ház bemutató projekt vagy egy komplex városi környezet- és klímavédelmi honlap elindítása. Az energetikai beruházásoknál az iskolák legyenek az elsők, hiszen ez befektetést jelent a jövőbe. Mérjék fel az önkormányzati épületeket, és határozzák meg, milyen beavatkozás szükséges. Folyamatban van egy bővíthető, helyrajzi számokhoz rendelt térinformatikai adatbázis üzembe helyezése.

Természetvédelmi, tájvédelmi javaslatok • •

•

198

A természeti és táji környezet oltalma legyen prioritás (a pufferhatás miatt is). A természetvédelmi és talajvédelmi szempontokat mindig figyelembe kell venni – pl. a biomassza termesztése nagyon intenzív művelést igényel! A tájhasználat elaprózódása kedvezőtlen. Egyes területek parcellázásra kerülnek, aminek következtében nagyon kicsi telkek jöttek létre. Meg kell állítani a folyamatot!

5.3.

TÉRKÉPMELLÉKLETEK

5.3.1.

Eger város ivóvízkivételi pontjai

199

5.3.2.

Tájsebek Eger külterületén

200

5.4.

KATASZTRÓFAVÉDELEM

5.4.1.

Időjárási veszélyhelyzetek előrejelzése

lesz. Ezekhez a figyelmeztetésekhez riasztás nem kapcsolódik!

Speciális figyelmeztetések

: a veszélyes események előrejelzésére az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző rendszert működtet. 2011. augusztus 1-je óta a legkisebb terület, melyre a veszélyjelzés vonatkozik, egy magyarországi kistérségnek felel meg (174 db kistérség az országon belül), a figyelmezetések pedig megyékre vonatkoznak. Előzetes figyelmeztetés és riasztás Előzetes figyelmeztetést és riasztást a következő időjárási elemekre adnak ki: • • • • •

A veszélyjelző rendszer részét képezik még az ún. speciális figyelmeztetések is. A speciális figyelmeztetésekben hívják fel a figyelmet a hőhullám, rendkívüli hideg, továbbá a tartós sűrű köd, és a talajmenti fagy előfordulásának lehetőségére, amennyiben az esemény legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan jellemző lesz. Ezekhez a speciális figyelmeztetésekhez sem kapcsolódik riasztás!

heves zivatar, felhőszakadás, széllökés, ónos eső, hófúvás.

5.4.2.

Hőségriadó

A hőhullámra vonatkozóan az OMSZ három fokozatú figyelmezetést adhat ki, de ezek után külön riasztásra nem kerül már sor. Az első fokú figyelmeztetést akkor adják, ha a napi középhőmérséklet legalább egy átlagos megyényi területen 25 és 27°C között várható. Második szintű figyelmeztetésre akkor kerül sor, ha a napi középhőmérséklet legalább egy megyényi területen tartósan (3 egymást követő napon) 25 és 27°C között vagy 27°C fölött várható. A hőségre vonatkozó figyelmeztetés legmagasabb, harmadik szintjén a napi középhőmérséklet még hosszabb ideig (legalább 3 egymást követő napon) 27°C fölött várható legalább egy megyének megfelelő területen.

A fent felsoroltak esetében a veszélyjelzés két lépcsőben valósul meg: Első lépcsőben készül egy, az adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes formában is megjelenő figyelmeztető előrejelzés, amelyben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli alakulásának leírását találhatjuk meg. Második lépcsőben, amikor a veszélyjelző meteorológus (a mérések, megfigyelések, modellek előrejelzései alapján) meggyőződik arról, hogy az időjárási feltételek adottak az előzetes figyelmeztetésben már jelzett veszélyes időjárási események előfordulásához, akkor a bekövetkezés előtt általában 0,5-3 órával sor kerül a veszélyes időjárási eseményekre figyelmet felhívó, térképes formában megjelenő riasztás kiadására. A veszélyes időjárási esemény típusától, illetve az időjárási helyzettől függ, hogy már közvetlenül a veszélyes időjárási esemény kialakulása előtt pár órával, vagy éppen csak a veszélyes időjárási esemény kialakulásának felismerésekor adható ki a riasztás.

Az OMSZ figyelmeztetése alapján az országos tiszti főorvos rendeli el a megfelelő fokozatú hőségriasztást, majd a régiós ÁNTSZ értesíti a médiát, a települési önkormányzatokat és a kórházakat. A kistérségi ÁNTSZ az egészségügyi alapellátásban dolgozókat értesíti, a háziorvosokat, védőnőket, fekvőbeteget ellátókat, gyógyszerszállítókat, fogorvosokat, ügyeleteket, stb. Esetenként a gyermekorvosoknak és a háziorvosoknak felül kell vizsgálniuk a gyógyszeres kezeléseket, hiszen a nagy melegben máshogy hathatnak a gyógyszerek, ha kiszárad a beteg szervezete, az adott mennyiségű gyógyszernek a mellékhatásai felerősödnek.

Nagy mennyiségű esőre, hóra vonatkozó figyelmeztetések

A hőség közvetlen egészségügyi következményei lehetnek a napszúrás, gyorsuló szívverés, rossz közérzet, fejfájás, hányinger, eszméletvesztés, hőguta. Különösen veszélyeztetettek az idősebbek, a szív- és érrendszeri panaszokkal küszködők, a szabadban munkavégző felnőtt lakosság és a gyermekek.

A veszélyjelző rendszer részét képezik azok a figyelmeztetések is, amelyekben a tartós, nagy mennyiségű eső, illetve hó előfordulásának lehetőségére hívják fel a figyelmet, amennyiben az esemény legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan jellemző 201

A hőség- és UV riasztás során a legfontosabb, hogy a lakosság, és különösen a veszélyeztetett csoportok megismerjék a biztonságos szabadban tartózkodás és napozás szabályait és el tudják kerülni a veszélyeket. Az önkormányzatokat kérik, hogy tegyenek elérhetővé minél több közkifolyót, gondoskodjanak a locsolásokról, hosszabbítsák meg a strandok nyitva tartását, függesszék ki a légkondicionált helységek jegyzékét, és nyissák meg ezeket a lakosok számára.

Az árvízvédelmi és a belterületi vízrendezési művek állapotát minden évben legalább egyszer - ősszel ellenőrizni szükséges, és a hiányosságokat sürgősen meg kell szüntetni, de célszerű minden nagyobb árvíz és csapadéklevonulás után szemlét tartani és a keletkezett károkat helyreállítani. Az ellenőrzés során a belterülettel határos külterületeken bekövetkezett változásokat is figyelemmel kell kísérni (pl. művelési ág változás, erdőirtás stb.), a mély fekvésű beépített területek talajvízszint változását fel kell tárni. Javasolható a szomszédos önkormányzatok, az illetékes KÖVIZIG, vízgazdálkodási társulat képviselőjének meghívása is az ellenőrző bejárásokra.

5.4.3. Hirtelen esőzések, árvíz, vízkárok elleni védekezés A felkészülés lépései

3. A védekezés A védekezés elrendeléséért, irányításáért a település polgármestere, illetőleg az általa kijelölt védelemvezető egy személyben felelős. A védelemvezető köteles megkezdeni a tényleges védekezést, amint ennek szükségessége felmerül. A védelemvezető feladatai: • a vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása;

1. A vízelvezető művek kiépítése: A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a vízelvezető művek (vízfolyások, csatornák, árkok) kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való tartása. A településeken jelentkező károk nagysága nagy mértékben csökkenthető, ha az önkormányzatok a helyi vízkár megelőzéséhez szükséges beavatkozásokat - a belterület vízrendezését - tudatosan megvalósítják. Az önkormányzat képviselőtestülete - ismerve a település vízkár problémáit - hivatott döntést hozni a szükséges vízrendezési beruházásokról, ehhez biztosítani a pénzügyi-gazdasági alapot, gondoskodni az elkészült művek fenntartásáról, üzemeltetéséről. 2. A védképes állapot fenntartása: Az árvízvédelmi töltések gyepfelületét évente legalább kétszeri kaszálással, a töltéskorona járhatóságát rendszeres kátyúzással kell fenntartani, a műtárgyak üzemképességét rendszeres karbantartással kell biztosítani. A vízfolyások és csatornák medréből szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell távolítani a lefolyást gátló növényzetet (fákat, cserjéket, víznövényzetet), az uszadékot, a belekerült hulladékot. Biztosítani kell továbbá a szivattyútelepek, szivattyúk üzemképességét. A belterületen lévő záportározókat vagy a zápor tározására alkalmas területet szabadon kell hagyni. A záporvízzel való feltöltődés után haladéktalanul meg kell kezdeni a tározó leürítését. Csatornákon általában 3-5 évenként, vízfolyásokon 15-20 évenként - a feliszapolódástól függően - a nagyobb károk megelőzésére rendszeresen gondoskodni kell a medrek ismételt kotrásáról, és szükség szerint a burkolatok, műtárgyak, mederrézsűk hibáinak kijavításáról.

202

•

tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetről;

•

a település lakosságának tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről;

•

a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása, utánpótlása;

•

a védekezésben résztvevők foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilvántartása és munkájuk irányítása;

•

a káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése, végrehajtása és ellenőrzése;

•

a jég okozta vízkárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése;

•

ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatornahálózat vízelvezető (emésztő) képességét, a vízlevezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek figyelembevételével;

•

a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása;

•

ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátáshoz nem elegendők, kiegészítésüket kérni a vízügyi igazgatóságtól, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját vagy egyéb, már folyamatban lévő más védekezési munkáinál nélkülözheti;

•

a lakók, továbbá a berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállítása a veszélyeztetett épületekből és létesítményekből, és az erre a célra kijelölt épületekben való elhelyezése (a mentést, kiürítést, visszatelepítést a megyei védelmi bizottság vezetője rendeli el);

•

helyi műszaki felkészültséget meghaladó védekezés esetén az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságtól műszaki tanácsadó kirendelését kezdeményezni;

•

a védekezés során a csatlakozó állami vízfolyás- vagy csatornaszakaszokra, illetőleg területekre kiható nagyobb arányú műszaki beavatkozásokhoz (töltésátvágás, síkvidéken mederelzárás, vésztározás, stb.) előzetesen meg kell szerezni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság kezelői hozzájárulását, illetve az érintett hatóságok, szakhatóságok engedélyét, hozzájárulását.

A helyi vízkárelhárítás feladatait a szomszédos önkormányzatokkal, a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal és vízgazdálkodási társulattal rendszeres kapcsolatot tartva és egyeztetve kell ellátni. Az önkormányzat székhelyén a védekezés idején műszaki ügyeletet kell tartani. Az ügyeleten naplót kell vezetni, és a védekezési tevékenységről naponta az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság műszaki ügyeletére jelentést kell küldeni. Vízkárelhárítási, árvízvédelmi tevékenységre vonatkozó további részletes információk 197 megtalálhatók a HMKI honlapján.

197

. http://heves.katasztrofavedelem.hu/index.php?sub page=3 203

5.5.

TURIZMUS

5.5.1.

Kulturális rendezvények

A teljesség igénye nélkül következzék egy áttekintés Eger városának fontosabb kulturális rendezvényeiről (az egyes rendezvények mellett szereplő 2011-es látogatószám a szervezők által becsült szám): Húsvét a Szépasszonyvölgyében – 4 000 látogató Pünkösd a Szépasszonyvölgyében – 5 000 látogató Bormajális, Eszterházy tér, tavasz – 3 000 látogató Fényünnep, Dobó tér – 7-8 000 látogató (2011 júniusában megrendezve először) Bikavér ünnep, Érsek kert, július – 40-50 000 látogató Történelmi vigaszságok (július), Dobó tér – 30 000 látogató Augusztus 20-a, Dobó tér – 9 000 látogató Szilveszter, Dobó tér, belváros – 8-10 000 látogató (2010)

204

5.6.

ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYLISTA Eger MJV Önkormányzati Üzemeltetésű épületeinek jegyzéke Név

Andrássy György Közgazdasági 1 Szakközépiskola

Cím Eger, Klapka György út 7.

2 Arany János Tagóvoda Bartakovics Béla Közösségi Ház (Eger 3 Kulturális Központ)

Eger, Arany János u. 16.

4 Belvárosi Családsegítő Csoport

Eger, Pacsirta út 10

5 Belvárosi Gondozási Központ

Eger, Érsek út 11

6 Benedek Elek Óvoda

Eger, Vallon út 4.

7 Bervavölgyi Óvoda Bornemissza Gergely Szakközép-, 8 Szakiskola és Kollégium

Eger, I.sz. lakótelep 9. ép.

9 Bródy Sándor Könyvtár

Eger, Kossuth Lajos u. 16.

Eger, Knézich K. u. 8.

Eger, Kertész út 128.

10 Cecey Éva Bölcsőde+ Csillagfény óvoda

Eger, Tittel Pál út 8.

11 Családsegítő Intézet

Eger, Deák Ferenc út 19.

12 Deák Ferenc Óvoda

Eger, Deák Ferenc út 17.

13 Dobó István Gimnázium

Eger, Széchenyi út 19.

14 Dr. Kemény Ferenc Álalános Iskola Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri 15 Hivatal Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és 16 Kollégium (Mátyás kir. U.) Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és 17 Kollégium (Pozsonyi u.) Egri KMV - tangazdasági műhely SZKI és 18 Koll. EKVI Egri Közszolgáltatások Városi 19 Intézménye

Eger, Kodály Zoltán. u. 5. Eger, Dobó tér 2.

Eger, Mátyás kir. u. 52-54.

Eger, Pozsonyi út 4-6. Eger, Pozsonyi út 4-6. Eger, Bem tábornok u. 3.

20 EKVI műhely

Eger, Maklári út 39-41.

21 Epreskert utcai Óvoda Értelmi Fogyatékosok Napközi Ellátó 22 Központja Északi Városrész Családsegítő és 23 Információs Iroda

Eger, Epreskert út 3/A.

Eger, Kallómalom út 88.

Északi Városrész Gondozási Központ és 24 Támogató Szolgálat

Eger, Kallómalom 1-3.

25 Eszterlánc Tagóvoda (Katica)

Eger, Remenyik Zs. utca 17.

26 EVAT Zrt.

Eger, Zalár u. 1-3.

27 Farkasvölgyi Tagóvoda (Ney Ferenc)

Eger, Farkasvölgy út 4.

28 Felnémeti Gondozási Központ és Civilház Felnémeti Gondozási Központ szolgálati 29 lakás

Felnémet, Kovács Jakab utca 102.

30 Gondozói Ház

Eger, Kertész u. 100.

31 Gyermekkert Óvoda

Eger, Nagyváradi út

32 Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Eger, Fadrusz u. 1/a.

Eger, Ifjúság út 9.

n.a.

205

33 Idősek Berva-völgyi Otthona

Eger, Berva II. számú ltp. SZ. épület 1/1

34 Joó János Óvoda

Eger, Kallómalom út 1-3.

35 Katica Óvoda

Eger, Széchenyi út 4.

36 Kopcsik Marcipánia és Harangöntő-Ház

Eger, Harangöntő u. 4.

37 Lajosvárosi Bölcsőde


38 Lenkey János Általámos Iskola

Eger, Markhot F. u. 6.

39 Média Eger Nonprofit Kft.

Eger, Törvényház u. 15.

40 Módszertani Bölcsőde

Eger, Arany J. út 20/A.

41 Napsugár tagóvoda (Szivárvány)

Eger, Kodály Z. út 1.

42 Nyugdíjasház Gondozási Központ

Eger, Malomárok út 66

43 "OVI-VÁR" Pásztorvölgyi Általános Iskola és 44 Gimnázium

Eger, Tavasz út 1.

45 Polgármesteri Hivatal - Okmányiroda

Eger, Szvorényi út 50.

46 Polgármesteri Hivatal - Ügyfélszolgálat

Eger, Szvorényi út 50.

47 Semmelweis Ignác Bölcsőde

Eger, Vizimolnár u. 2.

48 Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium


Eger, Pásztorvölgy út 25.

49 Szivárvány Óvoda

Eger, Kertész út 38.

50 Városgondozás Eger Kft.

Eger, Homok utca 26.

51 Zellervári Közösségi Ház

Eger, Hadnagy út 43.

52 Zöld Liget Tagóvoda (Gyermekkert)

Eger, Köztársaság tér

206

5.7.

OKTATÁSI SEGÉDANYAGOK

Neumayer Éva, Zentai Kinga: Fogyasztó kúra, Környezeti nevelési modulgyűjtemény a fenntartható fogyasztásról. 2010 Magosfa Környezetnevelési és Ökoturisztikai Alapítvány. Óvoda pedagógusoknak: Éghajlítás földindulás 1. További információk a kiadványról: http://energiaklub.hu/publikacio/eghajlitas-foldindulas-1 Általános iskolai pedagógusoknak: Éghajlítás földindulás 2. További információk a kiadványról: http://energiaklub.hu/publikacio/eghajlitas-foldindulas-2 Középiskolai pedagógusoknak: Éghajlítás földindulás 3. További információk a kiadványról: http://energiaklub.hu/publikacio/eghajlitas-foldindulas Oktatóplakátok A lényegre törő plakátok bemutatják a megújuló és nem-megújuló energiaforrásokat, az Otthon az energiában című plakát a háztartásban felhasznált energiát teszi szemléletessé. Az éghajlatváltozással foglalkozó plakát rávilágít az éghajlatváltozás okaira és a Földünk különböző részein várhatókövetkezményeire. Emellett hasznos ötleteket is ad arra vonatkozóan, hogy mi magunk milyen apró lépéseket tehetünk azért, amikkel hozzájáruljunk az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A fenti plakátoknak interaktív változatai online – ingyenesen is - elérhetőek. Éghajlatváltozás: http://energiaklub.hu/publikacio/eghajlatvaltozasinteraktiv-plakat Otthon az energiában: http://energiaklub.hu/publikacio/otthon-azenergiaban-interaktiv-plakat Nem megújuló energiaforrások: http://energiaklub.hu/publikacio/nem-megujuloenergiaforrasok-interaktiv-plakat Megújuló energiaforrások: http://energiaklub.hu/publikacio/megujuloenergiaforrasok-interaktiv-plakat Éghajlatváltozási fóliasorozat A tizennégy darabos fóliasorozat azon iskolák számára ajánlott, ahol még használnak írásvetítőt. További információkhttp://energiaklub.hu/publikacio/eghajlavaltozasioktatocsomag Mérd magad! Az „Mérd magad! - Energia az iskolában” nevű munkafüzetek és tanári kézikönyv 11-14 éves tanulókat. http://energiaklub.hu/publikacio/merdmagad A nagy energiavadászat - Kaméleon kalamajka

207

Online elérhető játék az éghajlatváltozás, energiahasználat és az egyéni döntések jelentőségéről. A játék 6-12 éves korig ajánlott. Elérhető: http://energiaklub.hu/energiavadaszat/ Lekapcsoltad a villanyt? Ingyenes elektronikus kiadvány, az európai Display program bevezetését is segíti. Letölthető: http://energiaklub.hu/publikacio/lekapcsoltad-a-villanyt-atanteremben

208

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIÁJA szeptember

Recommend Documents