Edelény Város Önkormányzata
Integrált Városfejlesztési Stratégia Készítette:
Plan-Net.hu
2008. június
MEGRENDELŐ
Edelény Város Önkormányzata A MEGRENDELŐ RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ
Molnár Oszkár
Polgármester
Németh András
Alpolgármester
KÉSZÍTETTE
Plan-Net.hu PROGRAMFELELŐS
Bak Tibor
Okleveles közgazdász
VEZETŐ MÉRNÖK
Ring Zsuzsanna
Okleveles építészmérnök
SZAKÉRTŐK
Balogh Zoltán
Okleveles közgazdász
Bagdi Tibor
Okleveles közlekedésmérnök
Cserpák Zoltán
Okleveles építőmérnök
Kollár-Éri Olga
Okleveles szociológus, szociálpolitikus
Steiner Lajos
Okleveles építészmérnök
Szánthó Csaba
Okleveles villamosmérnök
Terhes Dénes
Okleves tájépítész-mérnök
Végh József
Okleveles építészmérnök
Edelény Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia Tartalomjegyzék 1. Helyzetértékelés..................................................................................................................4 1.1. Edelény általános bemutatása......................................................................................4 1.2. A város szerepe a településhálózatban.......................................................................5 1.3. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés....................................................6 1.3.1. A város gazdaságának jellemzése........................................................................6 1.1.1.1.Regisztrált vállalkozások szerint......................................................................6 1.1.1.2.Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként...........................................7 1.1.1.3.Kiskereskedelmi üzletek száma.......................................................................8 1.3.2. Társadalmi helyzetkép.........................................................................................10 1.3.2.1. Demográfiai viszonyok.....................................................................................10 1.3.2.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség....................................................................11 1.3.2.3. Az egészségügyi ellátás rendszere.................................................................12 1.3.3. Környezet............................................................................................................13 1.3.4. Közszolgáltatások Edelényben............................................................................17 1.3.4.1. Edelény közművel való ellátottsága................................................................17 1.3.4.2. Edelény közlekedési helyzete.........................................................................21 1.3.4.3. A közoktatás helyzete......................................................................................23 1.3.4.4. A szociális ellátás rendszere...........................................................................27 1.4. Egyes városrészekre vonatkozó helyzetértékelés .....................................................30 1.4.1. Edelény...............................................................................................................33 1.4.2. Borsodi városrész................................................................................................35 1.4.3. Finke városrész...................................................................................................37 1.4.4. Császta puszta....................................................................................................38 2. Stratégia ...........................................................................................................................40 2.1. A város hosszú távú jövőképe ..................................................................................40 2.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása ..........................................................40 2.3. A stratégia illeszkedése.............................................................................................43 3. Akcióterületek összefüggő rendszerének ismertetése.......................................................46 3.1. Akcióterületek kijelölése............................................................................................46 4. Megvalósítás eszközei..................................................................................................58 4.1. Önkormányzati adminisztratív eszközök....................................................................58 4.2. Partneri kapcsolatok kiépítése.......................................................................................58 4.3. Megvalósító szervezet...............................................................................................59 4.4. Monitoring rendszer kiépítése....................................................................................60 1. számú melléklet: A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ LEFOLYTATOTT MÉLYINTERJÚK EREDMÉNYE........................................................................................62 2. számú melléklet: LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV....................................................................82 3. számú melléklet: ANTISZEGREGÁCIÓS TERV...............................................................87 2. számú melléklet: LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV.......................Error: Reference source not found 3. számú melléklet: ANTISZEGREGÁCIÓS TERV..............Error: Reference source not found
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1.
EDELÉNY ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA
A Bódva-partján található ma 11 000 lakost számláló település az edelényi kistérség közigazgatási, kulturális és közlekedési csomópontja. A település Miskolctól 25 km-re fekszik, áthalad rajta a 27. számú főút és a Miskolc-Tornanádaska vasútvonal. Innen indulnak autóbuszok a Cserehát, a Galyaság és az északi területek kis települései felé is. A mai város három kistelepülés Edelény, Borsod (1950) és Finke (1963) egyesülésével keletkezett. A település legrégebbi - neolit kori - nyomait, a borsodi földvártól ÉK-re elterülő derékegyházi dombon találták meg. A település neve az Edelin szláv vagy német eredetű. Már az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint is több ezer fős települést sejtet. A település fejlődését a török megjelenése szakítja félbe és 1576-ra már teljesen elnéptelenedik. A lassú benépesülést követően 1603-tól közel 100 évig Rákóczi-birtok. II. Rákóczi Ferenc, mint sárosi főispán1700-ban elzálogosítja a birtokot L'Huillier Ferenc császári és királyi kapitánynak 10 évre, aki 1727-30-ban megépíti a kastélyt, ami a század végén gr. Eszterházy István, majd később a Dessewffy család, a 19. században a Lotharingiai Coburgok
birtokába
jut,
akik
1945-ig
gazdái
a
kastélynak.
A településen az ipar megjelenése viszonylag korai volt, már 1654-ben 5 kerekű malommal rendelkezett. 1838-ban kezdte meg működését a Coburgok kezdeményezésére az edelényi cukorgyár. A közeli szénbányák a gyáripar telepítésének adtak lendületet, melyek bezárását követően a gyáripar is megszűnt. A település legfontosabb látnivalói közé sorolható a Borsodi földvár, az L'Huillier-Coburg-kastély, a borsodi tájházak és a református templom. A Borsodi földvár a honfoglaló magyarság, egyik legfontosabb objektuma, hadászati központja volt a tatárjárásig. Az egykori földvár természetes geológiai képződményen áll. A kör alakú földsáncon lakóházak és a 18. század végén épült késő barokk stílusú református templom helyezkedik el. A körbejárható dombon, felülről megfigyelhető a szerkezeti alaprajz a sáncok peremeivel és a földbevájt kapukkal. A földvár szomszédságában található a borsodi tájház, amely egykor a Szathmáry és Horkay család tulajdona volt. A tájházakban több kisebb kiállítás nézhető meg: népi lakáskultúra, kisnemesi tisztaszoba, vert csipkék stb. Az edelényi gótikus stílusú református templom 1330-ban épült a katolikusok számára. 1580tól a reformátusoké. 1696-ban építettek a templom nyugati homlokzata elé kőtornyot.
1.2. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A város fekvése
Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az Edelényi kistérség központja. A Bódva-partján található ma 10 771 lakost számláló település az edelényi kistérség közigazgatási, kulturális és közlekedési csomópontja. Területe 3,65 km2. A település Miskolctól 25 km-re fekszik, áthalad rajta a 27. számú főút és a MiskolcTornanádaska vasútvonal. Innen indulnak autóbuszok a városkörnyékhez tartozó szelíd lankák között keletre megbúvó Cserehát, a Galyaság, Szlovákia és az északi területek kis települései felé is. A Bódva nagyon szép "völgyi folyosója" a régi időkben a hadak útja, békés időben kereskedelmi út volt. Az Aggteleki Nemzeti Park világhíres barlangjaihoz a városon keresztül vezet a főútvonal. A mai város három kistelepülés Edelény, Borsod (1950) és Finke (1963) egyesülésével keletkezett. A település legrégebbi - neolit kori - nyomait, a borsodi földvártól ÉK-re elterülő derékegyházi dombon találták meg. 1986-ban kapta városi rangját.
1.3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 1.3.1.
A város gazdaságának jellemzése
A város gazdasági életét hosszú évtizedeken át a szénbányászat és a mezőgazdaság határozta meg. A bányákat 1995 augusztusában bezárták. A mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés helyét az egyéni gazdálkodás és a saját célra szolgáló szőlő-, gyümölcstermesztés vette át. A gazdasági szerkezet átalakulását a kereskedelem és szolgáltatás arányának a megnövekedése is jellemzi. A munkanélkülivé válás országos tendenciája - a korábban meghatározó bányaipar és a közeli nagyobb városokba való bejárás lehetőségének a megszűnése miatt - az átlagosnál nagyobb mértékben sújtotta Edelényt. Ez a folyamat ugyanakkor azt is hozta, hogy a befektetési szándékkal ideérkező befektetők nagyszámú és olcsó munkaerőt találnak itt. Az önkormányzat a 2002-ben kezdődött ciklusban a 27. számú főút mellett, a város Sajószentpéter felé eső határában ipari területet jelölt ki a tőkebeáramlás ösztönzése végett. E törekvés sikerét jelzi a már ott működő csokoládéüzem és betongyár.
1.1.1.1. Regisztrált vállalkozások szerint A településen a regisztrált vállalkozások számában egy folyamatosan növekvő tendencia figyelhető meg, némi visszaesés volt tapasztalható 2006-ban (657 vállalkozás). Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén)
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
800 700 600 500 400 300 200 100 0
1.1.1.2. Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Szinte minden ágazatban képviseltetik magukat az edelényi vállalkozók, a működő vállalkozások
száma
növekvő
tendenciát
mutat,
bár
csak
kismértékű
növekedés
tapasztalható. Működő vállalkozások száma (1999-2005) 1999 2000 2001
2002
2003
2004
2005
Működő vállalk. száma a mezőgazd. , vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) Működő vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar,
22
20
23
22
19
18
20
33
36
38
32
30
31
28
36
42
44
81
66
72
73
125
117
118
122
127
123
126
29
24
24
33
30
25
23
39
33
32
38
35
33
32
18
22
23
24
26
26
28
48
51
79
83
79
72
73
3
4
8
11
10
15
19
18
22
25
26
27
28
30
24
18
16
21
24
23
28
395
389
430
493
473
466
480
villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk.demográfia szerint) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) Működő vállalk.száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) Működő vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. Demográfia szerint) Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) Működő vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) Működő vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint)
1.1.1.3. Kiskereskedelmi üzletek száma A kiskereskedelmi üzletek száma a településen folyamatosan növekszik. Minden területen jelen vannak az üzletek. Bár 2003-ban megfigyelhető volt egy visszaesés minden üzlettípusnál, napjainkra újra azonos szinten van az üzletek száma. A kiskereskedelmi üzletekben meghatározó a kisvállalkozói tulajdonlás.
Kereskedelem Kiskereskedelmi üzletek
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
120
150
162
167
166
171
168
160
163
165
..
46
50
47
46
52
45
40
41
41
.. 44
17 47
22 47
24 46
23 43
24 42
31 45
25 43
23 42
23 43
száma (humán gyógyszertárak nélkül) Élelmiszerüzletek és áruházak száma Ruházati szaküzletek száma Vendéglátóhelyek száma
1.1.1.4.
Turizmus
Az idegenforgalom helyzete Edelényben és a kistérségben fejlődő tendenciát mutat, bár annak statisztikai nyilvántartására csak 2005-től van lehetőség, mivel előtte a településen nem volt elérhető szálláshely. Sokszínű turisztikai attrakciói ellenére ez nagyban hátráltatja a turizmus fejlődését. Edelényi idegenforgalmi statisztikai adatok Idegenforgalom Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma Forrás: KSH
2005
2006
647
721
1841
1246
21
33
2,85
1,73
A vendégszám mellett az eltöltött vendégéjszakák száma utal Edelény turisztikai attraktivitására, hogy mennyire képes vonzerőt jelenteni a látogatók számára. Sajnos a rendelkezésre álló két év statisztikai adatai alapján az átlagos vendégéjszakák száma alacsony értéket mutat, inkább az átutazó jelleg, illetve az egy napos kirándulások dominálnak.
A települést sokrétű turisztikai kínálat jellemzi. A várost az Aggteleki Nemzeti Park felé vezető egyik főútvonal szeli ketté. Néhány régi épülete és a borsodi földvár, valamint az annak tövében álló múzeum, a Borsodi Tájház figyelemre méltó célpontja lehet mind a bakancsos, mind az autós turizmusnak. A turizmusfejlesztés leggyengébb helyi láncszemei a kiegészítő szolgáltatások. Mind a város szálláshelyekkel való ellátottsága, mind a vendéglátóhelyek által nyújtott kínálat alacsony színvonalú, és a turizmus alapú fejlesztés egyik legnagyobb akadályozója. Szállás- és vendéglátóhelyek nélkül viszont a turizmus csak átgördül a városon, és hasznait még akkor is máshol fogják élvezni, ha éppen edelényi vonzerő csalta oda a látogatókat. Jelenleg a településen összesen 40 vendégágy található. Minőségi szálláshely nincs, a panzió kategória, egy csillaggal érhető el a településen. Ami a vendéglátást illeti, 4 étterem és egy cukrászda működik a településen, mely nem biztosít széles választékot az ide látogató vendégek számára.
1.3.2.
Társadalmi helyzetkép
1.3.2.1. Demográfiai viszonyok Edelény lakónépessége a városi népességnyilvántartás adatai szerint 2006-ban 10771 fő volt.
Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 11600 11400 11200 11000 10800 10600
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
10400
Népesedési folyamatait tekintve a város kedvezőtlen tendenciát mutat, a lakosság száma az 1996-os legmagasabb értékhez (11415 fő) képest több, mint 5 százalékkal csökkent. Várható, hogy az erősen csökkenő lakosságszámcsökkenés tovább folytatódik. A csökkenés egyik legfőbb oka abban van, hogy a településen kevés a munkalehetőség, a fiatalok elköltöznek a településről. Edelényben a lakosság korcsoport szerint egyenletes eloszlást mutat. Mind a fiatalok, mind a 60 éven felüliek aránya megfelelő, a település nem elöregedő, de a fenti lakosságszám csökkenése várhatóan a település korfájának erőteljes romlását is eredményezni fogja. Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok száma (aránya,%) 2055 (18,5) 6871 (62,0) 2158 (19,5)
0–14 15–59 60–x Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
A város mobilitási mutatói a Polgármesteri Hivatal nyilvántartása szerint kedvezőtlenek, az elmúlt években az aktív korcsoportok vándorlási különbözete negatív tendenciát mutatott. 1.3.2.2. Foglalkoztatás, munkanélküliség Az edelényi foglalkoztatási helyzet folyamatosan romló tendenciát mutat. A lakónépesség csökkenésének egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de a településen maradó lakosok körében is növekszik a nyilvántartott álláskeresők száma.
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 1400 1200 1000 800 600 400 200 2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
0
A nyilvántartott álláskeresők száma 2006 végén 890 fő volt. A kilencvenes évek eleji nehézipari leépítés, és társadalmi depresszión ma már túl van a település, de jelentős mértékű az álláskeresők száma. Az aktivitási ráta 2001-ben 41% volt, mely jelentős mértékű problémát okoz. Ha a gazdaságilag nem aktív népesség számából levonjuk a nyugdíj ellátásban részesülők számát, és hozzáadjuk az álláskeresők számát, akkor becsülni tudjuk azt a létszámot, ami a város látens munkaerő-tartalékát jelenti. Edelény lakossága gazdasági aktivitás szerint Összesen 11084
Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső 3084 822 3953 Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
Eltartott 3225
A település foglalkoztatási helyzetét meghatározó tényező az alacsony iskolai végzettség. Edelényben a lakosok 27%-a nem rendelkezik legalább 8 osztályos általános iskolai végzettséggel is. A városban a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők aránya a 25 év feletti népességen belül mindössze 7,7% (forrás: KSH, 2001. évi népszámlálás).
1.3.2.3. Az egészségügyi ellátás rendszere Edelényben a lakosság ellátása három, egymástól jól elkülöníthető szinten történik: 1. A háziorvosi szolgálat (felnőtt, gyermek és fogászat)
2. Járóbeteg szakellátás 3. Fekvőbeteg szakellátás Háziorvosi szolgálat Edelény közigazgatási területén az egészségügyi alapellátási feladatokat 5 körzetben felnőtt háziorvosok, 3 körzetben házi gyermekorvosok, 3 körzetben pedig fogszakorvosok látják el. A városban háziorvosi felnőtt és gyermek, valamint fogászati ügyelet is működik. Járóbeteg szakellátás Járóbeteg szakellátás területén a szakrendelések döntő többsége vállalkozási formában történik, s ennek jótékony hatása megnyilvánul minden területen. A lakosság elégedett a szakrendelők nyújtotta szolgáltatásokkal. Fekvőbeteg szakellátás A Koch Róbert Kórház a város szélén, az edelényi Levek István által kialakított, 10 hektáros parkkal körülvett területen helyezkedik el. 1965-ben eredetileg is kórháznak épült intézmény. Jelenleg városi kórházként működik 224 ággyal, ebből 35 ágyas aktív belgyógyászati osztály, 5 ágy intenzív, kettő 50 ágyas aktív tüdőosztály és 84 ágyas krónikus belgyógyászati osztály 40 ágyas rehabilitációs részleggel. Feladata a Bódva völgyéhez tartozó aktív belgyógyászati betegek ellátása, Kazincbarcika, Ózd, Edelény aktív tüdőgyógyászati, illetve ezen területek krónikus betegeinek ellátása. Vállalkozik minden olyan feladat ellátására, amely az aktív belgyógyászat, illetve pulmonológia hatáskörébe tartozik. A Koch Róbert Kórház a 2002-ben befejeződött felújítási és bővítési munkáknak köszönhetően hosszú távon biztosítja a kórházi ellátás jó színvonalát a belgyógyászat területén a Bódva-völgye mintegy 38 ezer fős lakosságának, pulmonológiai ellátás területén mintegy 260 ezer fős lakosság számára.
Általános helyzetkép A háziorvosi ellátások területén jelentős problémák nincsenek, magas szintű szolgáltatást biztosítanak a lakosok részére. A fekvő- és járóbeteg ellátás területén több finanszírozási probléma merült fel, mely az intézmény-rendszer racionalizálásához vezetett. A kórház és a rendelőintézet összevonásáról az edelényi képviselő-testület 2008. március 6án döntött. Az önkormányzatot az intézkedéssel a racionális gazdálkodás, a működés hatékonyságának, a feladatkörök átláthatóságának a javítása és a minőségi ellátás biztosítása vezérli. Az összevonás július 1-jétől valósul majd meg, mely az intézmények egységes vezetés alá történő szervezését is eredményezi.
1.3.3.
Környezet 1.1.1.5.
Épített környezet
A lakásállomány nagysága illeszkedve a csökkenő lakónépességhez, jelentős mértékben nem változott, stagnálás állapotában van. 2006-ban 1913 lakást tartottak nyilván a településen. Lakásállomány 2500 2000 1500 1000 500
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
Némi bővülés figyelhető meg a lakásállományban, így az épített és a megszűnő lakások számában is pozitív egyenleg érvényesül. Az új építések száma azonban ingadozásokat mutat, a 90-es évek lakásépítési hulláma lecsillapodott, az utóbbi években kevesebb mint 10 új lakást építettek a településen.
Összefoglalásképpen az alábbi táblázat tartalmazza a lakásállomány adatait: Lakásállomány
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Lakásállomány Épített lakások száma (üdülők nélkül) Az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők nélkül)
4009
4042
4058
3862
3731
3531
3550
3573
3583
3594
..
3527
3527
3530
3538
3548
3554
53
36
19
11
8
9
23
27
14
13
7
5
3
5
8
12
6
15
3
3
3
3
3
4
4
4
2
1
2
3
2
..
2
..
A városban a félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások együttes aránya 20,6%, melynek komfortossá tétele a városfejlesztés egyik fontos feladata kell, hogy legyen a következő időszakban, annak ellenére is, hogy sokat fejlődött a település lakásainak komfortfokozata korábbi évtizedek során. A településen a következő ingatlanok minősülnek műemléknek a KÖH nyilvántartása szerint: -
A L`Huillier-Coburg-kastély műemléki környezete
-
A L`Huillier-Coburg-kastély épülete
-
Sírkápolna
-
Református templom
-
Borsodi Tájház 1.1.1.6.
Természeti környezet
Edelény a borsodi tájak egyik legszerencsésebb pontján helyezkedik el. Ennek a vonzó vidéknek olyan pontján, ahol különböző értékű, változatos szépségű érdekes tájak találkoznak. Az edelényi táj földrajzi erőforrásai (a jelenben és a múltban):
-
Az edelényi táj helyzete a nagy tájak (Alföld, Felvidék) rendszerében, illetve a Miskolci-kaputáj szomszédságában Földtanilag különböző felépítésű területek találkozásában helyezkedik el.
-
A város a Bódva - völgy bejárata
-
Vár építésére alkalmas sziklacsúcs, a Bódva vizével körülölelve
-
Községek építésére alkalmas árvízmentes teraszok
-
Építéshez alkalmas kőzet és faanyag
-
A Bódva friss vize halat, az erdők gazdag vadállományt biztosítottak.
-
Mezőgazdálkodásra alkalmas talaj és éghajlat
-
Forgalmas összekötő útvonalon helyezkedik el az Alföld és a Felvidék között.
-
Kitermelésre alkalmas barnakőszén lelőhely
Ezzel a kilenc alapvető életfeltétellel rendelkezett és rendelkezik Edelény. A felsorolt földrajzi energiák a város történelmében a társadalmi formák igényeinek megfelelően jutottak előtérbe, vagy éppen háttérbe. Nem egyszerre hatottak a múltban és ma sem élnek az emberek mind a kilenc feltétellel. Fontos földrajzi energia a város helyzete és szomszédsága a borsodi tájrendszerben. Ez az a földrajzi energia, amelyet a múltban épp olyan aktívan használtak az ősi telepek, mint amilyen lendítő erőként hat a mai Edelény fejlődésében is! A Császtai hegy (272 m tengerszint felett) tetejéről letekintve a táj körképe tárul elénk. Északról a változatos kőzetű Cserehát és a Szendrői hegyek erdőkkel díszített lejtői futnak felénk. Dél-nyugati irányban a Bükk-hegység mészkő fennsíkját látjuk. Ebben az irányban látszanak Kazincbarcika és Diósgyőr ipartelepeinek magas kéményei. Keleti irányban a látóhatár vonalát a Zempléni-hegység vulkáni eredetű (andezit, riolit) kúpja töri meg. Ha dél felé tekintünk, úgy tűnik, mintha az Alföld síkja Edelényig nyúlna fel a hegyek között. Az Alföld 15 km széles sávban észak felé nyomul: jobbra a Hernád völgyébe, balra a Sajó völgyébe és középen a Bódva völgyébe egészen Edelényig. Edelény
város
természetföldrajzi
tájbeosztás
szerint
az
Észak-Magyarországi-
középhegység nagytájba, az Észak-Magyarországi medencék középtájba, a Borsodidombság kistájcsoportba és a Sajó-völgy kistájba sorolható. A környék domborzatát és tájszerkezetét alapvetően a vízfolyások (Sajó, Bódva) határozzák meg. A Sajó-völgy aszimmetrikus, teraszos folyóvölgy, a bal parton akkumulációs teraszok kísérik a folyót, a völgy keleti részén pedig a terasz szintje összefonódik a Bódva teraszaival. A felszín fele ártér, fele pedig a közepes magasságú tagolt síksági domborzattípusba sorolható. Az abszolút tengerszintfeletti magasság 123 és 260 méter között változik. A térség kőzettani alapját nyugatról keletre a márga, homok, a barnakőszéntelepes lajtamészkő és homokos-homokköves összletek képviselik. A felszín kb. 60 %-át a folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, mintegy 15 %-át lösz és löszderivátum, kb. 15 %-át vályog fedi.
Földhasználat művelési ágak szerinti csoportosítása (Forrás: KSH, 2000) Használók Terület (ha) Gazdaságok száma
860 db
Ebből egyéni gazdálkodó
850 db
Szántó
Százalékos arány
száma
3656,48
61,24%
211
23,73
0,40%
659
0,13
0,00%
12
Szőlő
48,44
0,81%
468
Gyümölcsös
31,78
0,53%
288
Rét
45,79
0,77%
29
361,25
6,05%
22
4167,48
69,80%
807
1764,2
29,55%
38
2
0,03%
1
0,09
0,00%
1
5933,77
99,38%
813
Konyhakert Üvegház
Legelő Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett
36,95
0,62%
847
Használt terület összesen
5970,71
100,00%
857
Ebből másik településen lévő Gazdasági területet el nem érők
1676,51
28,08%
55
36,79
0,62%
termőterülete
A mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlati típus a kevésbé hőigényes növények termesztéséhez kedvező. A széles völgy egyes részeit nem összefüggő védgátak oltalmazzák az elöntéstől. A térségnek tetemes talajvízkincse van, hasonló értékű a rétegvízkészlet is. Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú kemény-, részben lágylombos erdők borítják. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza, a tavaszi árpa, a kukorica, és a cukorrépa. A Sajó-völgy talajtakarója változatos. A folyóvölgyet szegélyező dombok legmagasabb térszínein, barna erdőtalajok képződtek, termékenységük a VII. vagy a VIII. termékenységi kategóriába sorolható. Jelentős részük szántóterület (62 %). Az enyhe lejtésű, déli kitettségű lejtőkön
csernozjom
barna
erdőtalajok
találhatók,
az
agyagbemosódásos
barna
erdőtalajokkal azonos kiterjedésben. Termékenységük alapján az V. termékenységi kategóriába tartoznak. A Sajó-völgyben a nyers öntések részaránya 13 %, az öntési réti talajoké 57 %, a réti talajoké 6 %. Mechanikai összetételük vályogtól agyagos vályogig változik. Termékenységük a szerves anyag – a talajosodás – mértékétől függően VIII.-tól V.ig változik a nyers öntés – réti talaj fejlődési sorban. 2005
óta
természetvédelmi
oltalom
alatt
áll
az
Edelényi
Magyar
Nőszirmos
Természetvédelmi Terület (hrsz.: 0108/16). Itt található a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) egyik jelentős hazai populációja.
1.3.4.
Közszolgáltatások Edelényben
1.3.4.1. Edelény közművel való ellátottsága Csapadékvíz elvezetés A
település
csapadékvíz-elvezető
rendszere
nyílt
és
zárt,
valamint
szikkasztó
árokrendszerekből tevődik össze. Az elmúlt évek változékony időjárása miatt különösen fontos a városi csapadékvíz-elvezetés működőképességének a javítása és fenntartása. A nagy esőzések alkalmával több, hosszú ideig nem használt vízelvezető árok újbóli kialakítása vált szükségessé. A települési szintű zárt vízelvezető rendszerek, valamint a nagyobb vízhozamú árkok, patakok karbantartását a településen az önkormányzati tulajdonú Borsodi Közszolgáltató Kht. látja el. A kisebb vízelvezetőárkok állagmegóvását a tulajdonosok partnersége mellett lehet biztosítani a településen. A következő beavatkozásokat tervezi a város a csapadékelvezetés biztosítása érdekében: -
Juhász Gyula utcával párhuzamos csapadékvízelvezető-árok nyomvonalán a Miklós Gyula utcai áteresz kitakarítása
-
Rozsnyói utcával párhuzamos árok kiépítése
-
Finkei utcával párhuzamos árokrendszer bel- és külterületi szakaszának kitakarítása
-
Záportározó lehetőségének kialakítása (Császtai út végén, Damak és Edelény között – Saápi patak, Rajk László utcától észak-nyugati irányban – Zúgó-patak)
Szennyvízkezelés A csatornahálózat hossza a bekötővezetékekkel együtt 56,9 km. A fogyasztó helyek száma 2937 db, ebből lakossági 2772 db, közületi 165 db. A vízellátásába bekötött lakásokhoz viszonyítva 78%-os a szennyvízrákötés.
Szennyvíz-hálózat
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
15,4
15,5
15,5
15,5
15,5
21,2
21,2
25,6
25,6
64
64
64
41,8
42,1
42,1
56,6
56,9
815
857
861
861
864
930
1016
1081
1129
1499
1635
1858
2171
2313
2382
2674
2772
Lakásállomány
4009
4042
4058
3862
3731
3531
3550
3573
3583
3594
..
3527
3527
3530
3538
3548
3554
Bekötési arány (%)
20%
21%
21%
22%
23%
26%
29%
30%
32%
42%
..
53%
62%
66%
67%
75%
78%
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma
A szennyvízhálózatra nem csatlakozott mintegy 600 ingatlanon keletkező települési folyékony hulladék sajnos még mindig csak kb. 100-ad része kerül szippantásra, a többi a talajba kerül a még használatban lévő egyedi zárt szennyvíztárolók nem megfelelő szigeteltsége miatt, továbbá a lakosság jelentős mennyiséget juttat közvetlenül a talajba. Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 3000 2500 2000 1500 1000 500 2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
Az 50-es és 60-as években épült csatornák anyaga többségében azbesztcement cső. Az átemelők nem tökéletes szigetelése, a csatornahálózat állaga miatt gyakoriak az üzemzavarok, ami elsősorban a dugulások nagy számában tapasztalható. A szennyvíztisztító-telep kapacitása megfelel a mai műszaki előírásoknak és megfelelő hatásfokkal üzemel. Fontos megemlíteni, hogy az edelényi szennyvízhálózat nem egyesített rendszerű, ebből kifolyólag tilos bevezetni a hálózatba a csapadékvizet. Esős időszakban jól nyomon követhető, hogy a szennyvíz telepre beérkező vízmennyiség jelentős része csapadékvíz. Ezen mennyiség csökkentése érdekében elengedhetetlen az illegális csapadékvízbekötések felszámolása, szankcionálása.
Ivóvízellátás Edelény város vízellátása teljes egészében az ÉRV Rt-től átvett múcsonyi, valamint a borsodsziránki ágon keresztül történik. A hálózat túlnyomó része elöregedett, 1950 és 1970 között épült azbesztcement-, öntött vas- és acélcső-rendszer. A 40-50 éves acélvezetékek korukból adódóan erősen korrodáltak, több helyen lyukasak, míg az eternit vezetékek elöregedtek, gyakoriak a repedéses csőtörések. Jelentős a bekötővezetékeken, valamint az aknákban bekövetkezett hibák száma, amelyek a vezetékek korából, a szerelvények korróziójából adódnak. A terület vízföldtani adottságaiból eredően az elfolyó ivóvíz a legtöbb esetben nem kerül a felszínre, hanem észrevétlenül elszivárog a kavicsrétegben. A veszteség hatékony csökkentése, a biztonságos üzemelés csak az elöregedett vezetékek rekonstrukciójával, ütemezett cseréjével valósítható meg. A bekötővezetékek folyamatos cseréje kiemelt feladat a hálózati veszteség csökkentése érdekében. A vízbekötések száma 100%-os a településen, a kilencvenes évek elejéhez képest jelentős fejlesztések révén sikerült ezt megvalósítani. Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
A hálózat hossza 75,5 km, melyre 2006-ra csatlakozott minden településen található lakás. Ivóvízvezetékhálózat Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma Lakásállomány Bekötési arány
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
57,1
57,4
57,4
57,4
57,4
58
58
75,5
75,5
75,5
75,5
75,5
75,5
75,5
75,5
75,5
75,5
622,7 641,7 3731 3531 17% 18%
3054 3550 86%
3086 3573 86%
3106 3583 87%
3359 3594 93%
3526 .. ..
3433 3527 97%
3453 3527 98%
3482 3530 99%
3491 3538 99%
3522 3548 99%
3554 3554 100%
677,3 600,8 4009 4042 17% 15%
641,3 574,2 4058 3862 16% 15%
A vízmű telepen 6 db fúrt kút található. Négy darab sekély mélységű, a Bódva folyótól 800900 méterre, a folyó vízadó összletére (összehalmozódott üledék) települt parti szűrésű kút. Két darab mélyfúrású kút a érség rétegvizeinek kitermelését végezte.
A kutakból kitermelt vízmennyiség vízminőségi paraméterei meghaladták az egészségügyi határértéket. A városvezetés távlati tervében szerepel a vízmű-telep újbóli beüzemelése. Ennek érdekében a két mélyfúrású kút vízminta-vételezése megtörtént. A korábbi kritikus paraméterek közül csak az ammónia volt határérték feletti a 2005. évben vizsgált vízminta alapján. Az edelényi vízfogyasztási adatokat ismerve két alternatíva lehetséges: -
a város teljes vízigényét az edelényi vízmű-telep biztosítaná, vagy
-
a vízmű-telepen kinyert tisztított vizet keverni az ÉRV Rt-től átvett kisebb mennyiségű vízzel.
Mindkét megoldás megvalósításához szükséges a vízmű-telep 2 db mélyfúrású kúttal történő bővítése. A vízmű-telep újraindításához feltétlenül szükséges a csőhálózat, a kétszer 75m3es térszíni medence, a hálózati szivattyúk, a gépház, a vezérlés és a szerelvények teljes körű felülvizsgálata. Hulladékgazdálkodás A
város
hulladékgazdálkodásának
helyzete
(települési
szilárd
hulladék,
veszélyes
hulladékok) jelentősen befolyásolja a település környezeti állapotát. A szilárd hulladék összegyűjtését és elszállítását az önkormányzattal kötött szerződés alapján az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Rt. végzi. Edelényben a képviselőtestület
által
2004
decemberétől
2007
decemberéig
a
lakosságnak
nem
kellett
szemétszállítási díjat, mely azonban az illegális hulladéklerakók felszámolását nem segítette elő. A hulladékkezelés növekvő költségei miatt 2008. január 1-től bevezetésre került a szemétszállítási díj. Több önkormányzat alkotta társulás beruházásában, ISPA-támogatással jelenleg folyik az új hulladékgazdálkodási projekt megvalósítása, amely révén évtizedekre megoldódik a partner települések hulladékkezelése, lehetővé válik a szelektív hulladékkezelés, illetve rekultiválják a korábbi lerakókat. A lakosságnál keletkező kommunális hulladék szelektív gyűjtésére lehetőséget nyújtó hulladékgyűjtő szigetek elhelyezésre kerültek a város területén, melynek hatékonysága a lakosság körében nem megfelelő. 2007-ben sor került egy hulladékgyűjtő udvar kialakítására, mely a szelektíven gyűjtött hulladékon túl alkalmas elektronikai-, építési, veszélyes-, kerti- és egyéb hulladékok fogadására. Elkészült a Balajt külterületén lévő, Edelény város tulajdonában álló felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációjához szükséges lezárási és utógondozási dokumentáció. Az ehhez kapcsolódó vízjogi engedélyek is rendelkezésre állnak.
A város kül- és belterületein egyaránt található több kisebb-nagyobb illegális hulladéklerakó. Ezek felszámolása folyamatos, azonban ismét folyamatosan újratermelődnek. Az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. által szervezett lomtalanítási akciók gyakoriságát növelni kell, jelentős igény mutatkozik a lakosság részéről e területen. Villamos energia ellátás Edelényben az elektromos-energia szolgáltatást az ÉMÁSZ Rt. biztosítja. A szolgáltatás színvonala
megfelelőnek
mondható.
Elkészült
a
belváros
légkábeles
hálózatának
földkábelbe történő kiváltásának terve. A települési közvilágítás hálózata folyamatosan bővül, a lakossági igényekhez igazodva a közvilágítási lámpatestek száma folyamatosan növekszik. Gázellátás Edelény városában a vezetékes gázszolgáltatást a TIGÁZ Rt. végzi. A település minden utcájában elérhető. Városüzemeltetés Edelény Város Képviselő-testülete jelentős változtatásokat hajtott végre a városüzemeltetési feladatok ellátásában. 2004 tavaszán létrehozta a 100%-os önkormányzati tulajdonú Borsodi Közszolgáltató Kht. a városüzemetetési feladatok ellátására. Ennek révén egy hatékonyabb feladatellátás valósul meg. Ennek keretében a következő feladatokat látja el:
-
Víz-, szennyvíz-szolgáltatás;
-
Lakásgazdálkodás;
-
Közterület-fenntartás;
-
Temetkezési szolgáltatás;
-
Folyékony hulladék gyűjtése, szállítása.
1.3.4.2. Edelény közlekedési helyzete A Bódva-partján található település az edelényi kistérség közigazgatási, kulturális és közlekedési csomópontja. A település Miskolctól 25 km-re fekszik, áthalad rajta a 27. számú főút és a Miskolc-Tornanádaska vasútvonal. Innen indulnak autóbuszok a Cserehát, a Galyaság és az északi területek kis települései felé is. Közúthálózat A 27-es számú főúton található település Miskolchoz közeli fekvése jó elérhetőséget biztosít. Azonban a település számára az átmenőforgalom jelentős terhelést is jelent, így
hosszútávon szükséges az elkerülőút megépítése, mely a település turisztikai célú fejlesztései szempontjából nélkülözhetetlen. Parkolás A parkolás a városközpont intézményekkel teli, legbelső területén okoz időnként és helyenként problémát, azonban közlekedésszervezési jelentősége alacsony. A belvárosi területek kiépített parkolóhelyei a jelenlegi gépjárműforgalmat képesek kiszolgálni. A szolgáltatások és a kereskedelem fejlődésével, valamint a gépjárművek számának további emelkedésével azonban újabb beavatkozásokra lesz majd szükség. A parkolási gondok egyik megoldását jelentheti a belváros egyes utcáinak egyirányúsítása, a belvárosi utcák szélesítésével új parkolóterületek kialakítása. Tömegközlekedés Közúti tömegközlekedési szempontból a város kiemelt szerepet tölt be. Fontos közlekedési kapcsolatot teremt a régió központja, Miskolc és az Edelénytől északra eső területek között. Innen indulnak autóbuszok a Cserehát, a Galyaság és az északi területek kis települései felé is. Kerékpáros közlekedés A térség földrajzi viszonyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedés fejlesztését. E mellett Edelényben nagy hagyománya van a kerékpárral történő közlekedésnek. Ennek megfelelően szükség van arra, hogy a közlekedés-fejlesztési elképzelésekben kiemelt szerep jusson az egyes
városrészeket
összekötő
kerékpárutaknak.
Az
észak-déli
és
kelet-nyugati
kerékpárutak kialakításával az egyes városrészek elérhetősége a helyi lakosok számára növekszik, másrészt a település a turisták számára is bejárhatóvá válik. A nagyobb távolságokra történő kerékpáros közlekedés a szabadidős forgalom és a turizmus keretében fog csak fejlődni. Ezért a város és kistérségének turisztikai fejlesztéseivel összhangban kell kidolgozni a kerékpárutak településközi hálózatát, és ezt az egyéb fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Gyalogos közlekedés A város járdáinak, gyalogos átkelőhelyeinek többsége nem teszi lehetővé a kerekesszékes mozgáskorlátozottak
akadálymentes
közlekedését.
A
számukra
is
akadálymentes
közlekedést biztosító viszonyok kialakítása az esélyegyenlőség megteremtését jelenti.
Vasúti közlekedés Edelény a Miskolc-Tornanádaska vasútvonalon fekszik. A Vasútállomás a város külső keleti határán helyezkedik el, jelentős iparvágányi kapacitásokkal rendelkezik. Az egykoron jelentős forgalmat lebonyolító, hatalmas területen elhelyezkedő vasútállomás, a vasúti szállítások, - mind a személyi és mind az árufuvarozást érintő - visszaesésének, valamint
arányvesztésének
következtében
jó
néhány
kihasználatlan
területtel
és
épületfelülettel rendelkezik. 1.3.4.3. A közoktatás helyzete Edelény város oktatási intézményei városi és térségi feladatokat egyaránt ellátnak. Bölcsődei nevelés A Mátyás Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde látja el a bölcsődei nevelést Edelényben. Bölcsődei nevelés Bölcsődébe beírt gyermekek száma Bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.)
2004
2005
2006
16
16
15
1
1
1
A 15 fő körüli létszám kritikus a gazdaságos működtetés szemszögéből, de a településen élők foglalkoztatása és újra munkába állásában fontos szerepet tölt be. Óvodai nevelés Edelény városban két óvoda, a Mátyás Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde, valamint a Nefelejcs Napközi-otthonos Óvoda működik. Az óvodákban megvalósul a gyermekek sokoldalú, harmonikus nevelése, fejlesztése. Az óvodapedagógusok munkájának alapját a nevelési programok képezik. A nevelésben részesülő gyerekek száma 2006-ban 443 fő volt, mely 10%-kal haladja meg a férőhelyek számát (ez a terheltség jellemzi az elmúlt éveket is).
Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 600 500 400 300 200 100 2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
Az óvodai nevelés összefoglaló adatait a következő táblázat mutatja: Óvodai nevelés Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
4
4
4
4
5
5
5
5
5
5
..
5
5
5
5
5
5
375
375
375
375
395
425
415
415
415
415
..
410
410
395
445
425
402
436
453
465
444
481
504
476
468
436
449
..
449
419
454
452
450
443
Az óvodai épületek korszerűsítése szükséges. A Nefelejcs Napközi-otthonos Óvodában az elhasználódott vízvezeték-rendszer, az aula és lépcső burkolatának felújítása, az udvari játékok és nyílászárók cseréje, valamint a világítás korszerűsítése szükséges. A Mátyás Napközi-otthonos Óvodában és Bölcsődében a tetőszerkezet és a vizesblokk felújítása, az épület homlokzatfelújítása, valamint az udvari játékok bővítése és egy új tornaterem építése szükséges. Az óvodák eszközellátottsága fejlesztésre szorul minden olyan elemmel, amit a minimális eszközjegyzék tartalmaz. Alapfokú oktatás A
településen
két
általános
iskola
működik:
Szabó
Lőrinc
Általános
Iskola
és
Művészetoktatási Intézmény illetve a Borsodi Általános Iskola. A gyermeklétszám általános csökkenése ellenére a két iskolában feltehetően több éven át is a jelenlegi tanulói létszám várható (2006-ban 1196 fő). Ennek elsősorban az az oka, hogy 2007-ben az Egresi Általános Iskola és a Finkei Általános Iskola is megszűnt. A bejáró
diákok száma a környező településekről növekszik, így az intézmények térségi szerepköre egyre inkább erősödik, és biztosítja a gyermeklétszámot, ami ennek ellenére is csökkenő tendenciát mutat. Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
Az általános iskolai nevelés összefoglaló adatait a következő táblázat tartalmazza (ma már csak 2 feladatellátási hely működik): Általános iskolai oktatás Általános iskolai feladatellátási helyek száma(gyógypedagógiai oktatással) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt)
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
7
7
7
6
5
4
4
4
5
5
..
5
5
4
4
4
4
1500
1495
1428
1406
1353
1316
1310
1314
1347
1326
..
1363
1347
1279
1253
1227
1196
Az épületek komoly felújításra szorulnak, melyekhez az építési engedélyezési tervek rendelkezésre állnak. A Szabó Lőrinc Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény „B” szárnyának rekonstrukciója során az épület üvegfalait és az üvegtetőt szükséges kicserélni. A tanuszoda szerkezetének átépítése szükséges. A meglévő tornaterem helyén egy 162 lelátóhelyes tornacsarnok tervezésére került sor. A Borsodi Általános Iskola 8 tanteremmel bővülne, valamint megépülne egy tornacsarnok is. Mindkét általános iskolában fontos cél, hogy térségi feladatokat is ellátó multimédia központok kerüljenek kialakításra. Középiskolai képzés Az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola, Diákotthon épülete 42 éves, a hatvanas évek igényeinek megfelelően épült az akkori vidéki kisgimnáziumok egyikeként. 2006-ban a tanulói létszám 516 fő volt.
Középiskola oktatás Gimnáziumi feladatellátási helyek száma
1990
Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt)
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
..
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
..
1
1
1
1
1
1
258
261
279
236
207
199
183
253
290
357
..
407
424
444
497
512
516
Az elmúlt 10 évben profilbővítést hajtott végre az intézmény, bevezették az informatikai és környezetvédelmi szakképzést, így ennek megfelelően szaktantermeket kellett kialakítani. A fentiek miatt csökkent az osztálytermek száma, ugyanakkor nőtt a tanulói létszám. Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) 600 500 400 300 200 100 2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
Fentiek alapján az iskola bővítése indokolt. Rekonstrukciójához építési engedélyezési tervvel
rendelkezik
az
önkormányzat.
Az
épület
korszerűsítésével
egy
igényes
épületegyüttes alakulhat ki, amely alkalmas a megújult szakmai kínálat megvalósítására. Az épület felújítása során figyelembe kell venni a kor igényeit, a korszerűsítés után a szakmai munkához szükséges eszközöket is biztosítani kell. A digitális eszközök telepítésével és a képzési kínálat bővítésével válhat sikeres térségi szerepet betöltő képzési intézménnyé. Ennek során különösen a mezőgazdasági, a gépészeti és az idegenforgalmiszolgáltató szakmacsoport fejlesztését tartják elsődlegesnek. Az ehhez kapcsolódó műhelyek és gyakorlati képzőhelyek kialakítása és működtetése is szükséges az intézményhez kapcsoltan, a térség vállalkozásainak bevonásával.
A város felsőszintű oktatása és a főiskolai képzés A középiskolai képzés során fejleszteni kívánt szakmacsoportok területén szükséges a felsőfokú szakképzések, illetve a kihelyezett főiskolai képzések feltételrendszerének a megteremtése. Ennek során elsősorban a szőlészet, a borászat, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés valamint az idegenforgalmi képzést falusi turizmus szakiránnyal javasolt meghonosítani a településen. 1.3.4.4. A szociális ellátás rendszere A településen működik idősek ellátó bentlakásos és nappali ellátó intézmény is, melyeknek ellátott létszámát a következő táblázat mutatja: Szociális ellátás Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma Idősek nappali intézményeinek engedélyezett férőhelyei Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma
199 0
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
..
..
..
..
310
320
335
335
335
341
341
341
341
338
338
338
338
..
..
..
..
318
328
335
340
341
339
341
339
336
337
340
338
338
20
20
19
19
25
25
25
25
25
25
25
25
25
25
25
25
25
19
19
31
24
25
25
27
26
29
22
29
23
22
25
29
46
56
A bentlakásos intézmény jelentős kapacítással rendelkezik, és nemcsak térségi, de regionális jelentőséggel is bír. A nappali ellátásnál jelentős kapacitásproblémák merültek fel az elmúlt években. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. 92. paragrafusának 3. bekezdésének előírása alapján a város rendelkezik szociális szolgáltatástervezési koncepcióval, amely meghatározza a városban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat, a lakosság ellátásának javítása érdekében. A szociális
szolgáltatás-tervezési koncepció
folyamatosan aktualizálni kell
felülvizsgálata
szükséges,
és
ezen felül
az időközben jelentkező feladatok ellátásának biztosítása
végett. A szociálpolitika területén olyan célokat kell meghatározni, amelyek megteremtik a családok szociális biztonságát és előirányozzák a megvalósítandó feladatokat.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szociálpolitikai támogatásokra fordítható központi források folyamatosan csökkennek, ugyanakkor a családok megélhetését biztosító kiadások emelkednek.
Valamennyi
közüzemi
díj,
ezzel
párhuzamosan
pedig
az
alapvető
élelmiszerárak növekedésére kell számítani. Elsősorban azokat a támogatási formákat kell a jövőben alkalmazni, amelyekre a központi költségvetés állami forrásokat biztosít, következésképpen azokat, amelyek teljes mértékben a helyi költségvetést terhelik, fokozottan vissza kell szorítani. A tevékenység során a támogatottak számát – a rászorultság függvényében – csökkenteni kell, de a rászorultakat magasabb összegű támogatáshoz kell juttatni. Növelni kell a természetbeni támogatásokat, ezek közül is elsősorban azokat, amelyek elősegítik a tiszta, egészséges környezet megteremtését, így szükség esetén át kell vállalni a szennyvízderítők, űrgödrös WC-k tisztításának költségét úgy, hogy azt közvetlenül a szolgáltató kapja meg. Az egyéb támogatási formák közül előtérbe kell helyezni azoknak a költségeknek a fedezését, amelyek helyi bevételeket képeznek, ezért továbbra is a lakbér, vízdíj, csatornadíj költségeinek átvállalására kell törekedni. Azoknál a támogatási formáknál, amelyeknél a jogszabályban írt feltételek megléte esetén a támogatást meg kell állapítani, növelni kell a helyszíni ellenőrzések számát, elsősorban a lakásfenntartási támogatásnál, a lakás nagyságára, illetőleg a szobaszámra vonatkozóan. Az elkövetkezendő időszakban a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetésének elengedésére vonatkozóan konkrétan ki kell dolgozni azokat a szempontokat, amelyek az összeg részbeni, vagy teljes elengedését teszik lehetővé. Időskorúak Szociális Otthona Az Időskorúak Szociális Otthona az elmúlt évek szűkös forráslehetőségei ellenére jelentős fejlődést mutatott szakmai és szolgáltatási területen egyaránt. A szakmai szempontokat figyelembe véve kialakításra kerültek az ápolási csoportok és megtörtént a mentálhigiénés csoport munkájának minőségi fejlesztése. Az otthon lakóinak biztosított a rendszeres vallásgyakorlás lehetősége. Az intézmény bekapcsolódott a „Generációk kapcsolata” programba, melynek célja a hagyományok átadása, megőrzése, az idős és fiatal generációk kapcsolatának erősítése. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 2006. évben végzett ellenőrzési programja során az intézmény emelt szintű ellátása kiváló minősítést kapott. A „Küzdelem az Évekért Alapítvány” jelentős mértékben hozzájárul az otthon fejlesztéséhez. A személyi felvonó beépítésének megvalósítását az alapítvány jelentős összeggel támogatta, amely az első lépés volt a szociális intézmény akadálymentesítésének.
A pályázati önerő alapítvány általi biztosításával sikerült elnyerni a „FOKA” Közalapítványtól 6 millió forintot, melynek segítségével az intézmény komplex akadálymentesítése megvalósult. A 2006-os évben elkezdődött az otthon lakószobáiban a bútorzatok és textíliák cseréje, amely fokozatosan tovább folytatódik. Az apartmanház megépülésével jelentős mértékben sikerült javítani az ellátás színvonalát. Az igényeket figyelembe véve az elkövetkezendő években a demens betegek részére 24 órás jelzőrendszeres segítségnyújtás kerül kialakításra. A lakosság életviszonyai, összetétele, növekvő átlagéletkora a komplex időskori ellátás megvalósítását támasztja alá. Cél, hogy az otthon lakói állapotuknak megfelelő komplex ellátásában részesüljenek. Ezt az alap, nappali és bentlakásos intézményi formák egy intézményen belüli egymásra épülésével érhető el a leghatékonyabban. A finanszírozási lehetőségek is az ezirányú elmozdulást ösztönzik a kiegészítő támogatások biztosításával, szervezeti és területi integráció esetén. Családsegítő és Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézet Az intézet az elmúlt években kiépítette kistérségi feladatellátási rendszerét. A Pedagógiai Szakszolgálat 13 település általános iskoláiban és óvodáiban biztosítja a szolgáltatást. A családsegítési feladat 14, míg a Gyermekjóléti szolgálat 7 településen látja el a kistérségi feladatot. A városban megszervezésre került a szociális alapszolgáltatási feladatok minőségi átalakítása. Az intézményben minden tevékenység működik, fejlesztették az Idősek Klubját, a házi segítségnyújtás összeépült az otthoni Szakápolási Szolgálattal. A 2006-tól 2010-ig terjedő időszakban tervezik bevezetni a városban a közösségi ellátásokat, amely egyben törvényi kötelezettség is. Ezt a tevékenységet csak megfelelő végzettséggel lehet ellátni, így a szociális továbbképzésre kapott állami támogatás erre kerül felhasználásra. Másik törvényi kötelezettsége a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése, melynek jelentős anyagi vonzata van. Itt a készülékekkel való ellátás okozza a nehézséget. Integrált kistérségi intézményként a személyi feltételek biztosítottak, a fenntartás állami normatívából biztosítható. A maradéktalan feladatellátás érdekében szükséges egy tornaterem kialakítása.
1.4.
EGYES VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS
Edelény város földrajzilag és funkcionálisan tagolt városszerkezete alapvetően igényli az eltérő, városrészi megközelítés alkalmazását. Az egyes városrészek önálló történetisége jelenti az alapját annak a javasolt városrészi felosztásnak, amely az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapját jelenti. Településtörténet A feudalizmus korában hét település volt a mai Edelény területén: Borsod, Császta, Cseb, Edelény,
Finke, Lánczi és Sáp. Ennek a hét településnek
nem egyenletes
a
fejlődéstörténete, az ide vonatkozó írásos emlékek hiányosak. Térkép 1: Edelény 1566-ban
A mai városszerkezetet figyelembe véve elsősorban az alábbi település részeket említjük:
-
Edelény: A község eredetéről nincsenek megnyugtató források. Elnevezése az Adelin (Adel = nemes) személynévből ered. Feltételezhető, hogy a névadó első birtokosok között német nemesek voltak. Edelyn változatban a település neve először 1299-ben merült fel.
-
Borsod: A várban és körülötte letelepedett lakókból alakult ki Borsod község, mely a fent említett hét település közül az első volt. A földrajzi és régészeti tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy Borsod és környéke az őskortól a honfoglalásig a Bódva és a Sajó folyó mentén létrejött településeknek egyik központi helye volt. Ennek oka természeti adottságaiban, közlekedési átmenő forgalmában és hadi szempontból fontos helyzetében keresendő.
-
Finke: Az Edelényhez csatolt települések közül Borsod után a másik tehetős és régi község- Már a XIV. században jelentős település. Története a honfoglalás koráig nyúlik vissza.
-
Császta: Nevét először a Váradi Regestrum említi 1219-ben. A borsodi vár közelsége miatt itt laktak a várjobbágyok, századosok.
A XVIII. században Borsod és Finke község volt, Edelény mezőváros, Császta pedig puszta. Edelény, Borsod és Finke települések helyezkedtek el földrajzilag egymáshoz közelebb. Császta 3 km távolságban van a mai belvárostól. A település szerkezete napjainkban, az eredeti településmagok illeszkedése A település fejlődéstörténetében felfedezhető az eredeti főutca vonala. Az eredeti főutca ma két utcaszakaszból áll: Tóth Árpád utca és István király útja nevet viseli. A két utcaszakasz tengelyvonala folytatólagosan kapcsolódik egymáshoz, észak-déli irányba mutat, a Bódva folyóval párhuzamosan helyezkedik el. Térkép 2: Edelény településszerkezete napjainkban
Az észak-déli tengely és a Bódva folyó a várost kelet-nyugati részekre szabja fel. A 27-es főútvonal nyugat-keleti irányban halad át a városon és a belvároson. Így a főútvonal is tovább szabdalja a város területét. Ezen az útvonalon jelentős a forgalom, ami a belvárosi tér kisvárosias fejlődését gátolja. A városrészek lehatárolása A településfejlesztési koncepció és településrendezési tervet alapul véve történt meg szakemberek bevonásával és a mélyinterjúk alapulvételével a városrészek beazonosítása (l. Térkép 3). Térkép 3: Az egyes városrészek lehatárolása Edelényben
Az egyes városrészek közül kiemelésre kerülnek a vegyes övezetbe sorolt területek, melyek részletes elemzésére, SWOT elemzésére is sor kerül. A lakóövezeti városrészek esetében a főbb tendenciák kerülnek bemutatásra.
1.4.1.
Edelény
Edelény városrészt a történeti településkép és városszerkezet alakulása alapján határoltuk le. A 27-es főút nyugat-keleti irányban kettészeli. A városnak nincs arculata, nincs városi főtere, sétálóutcája. Az idelátogató a település közterületein elsuhanva jellemzően elhalad a látnivalók előtt. Ebben a városrészben áll a Coburg-kastély, mely megjelenésével, méretével egyedülálló nagy értéke Edelénynek. A kastély területét a Bódva régi és új ága öleli körül, szigetet alkotva így a területből. A park előtt kis teresedés alakult ki,gépkocsival parkolásra, megállásra nincs lehetőség. A bejárati híd acél szerkezete nem párosul a kastély szépségével. A kastély megközelítése jelenleg gyalogosan lehetséges. Nagy kontrasztot találunk a Coburg-kastély épülete és az őt körülölelő városi kép között az eltérő építészeti irányzatok termékei keverednek. Az István Király útja - egyébként Edelény eredeti főutcájának egyik szakasza - és a mellé települt régi lakóépületek a kastély-sziget látványának hátat fordítanak, nincs közöttük kapcsolat. Az utcák burkolata, infrastruktúrája a mai városi lét igényeihez képest elmaradottabb. Zöldfelületei rendezetlenek. Ebben a városrészben találjuk a köz- és oktatási intézményeket, valamint kereskedelmi és szolgáltató funkciók zömét. Az elmúlt években kisebb beruházások (pl. járda burkolatának felújítása) valósultak meg. Gazdaság A városrész kiemelt gazdasági funkcióval rendelkezik. A település legtöbb bejegyzett vállalkozása e területen található, a kereskedelmi üzletek száma kiemelkedően magas. Magas a városrészben foglalkoztatottak száma, annak ellenére, hogy az itt dolgozók a város minden részéről járnak ide dolgozni. Infrastruktúra A városrész közművek tekintetében teljesen ellátott, minden közszolgáltatás elérhető, a távközlési szolgáltatásokat is beleértve. Központi elhelyezkedése miatt jól megközelíthető, bár közlekedési gondot okoz a 27. számú főút átmenő forgalma. A belvárost elkerülő út kialakításán túl utcák egyirányúsításával és forgalomcsillapított övezetek kialakításával érhető el a belvárosi jelleg erősítése. A parkolás bizonyos időszakokban problémát jelent.
Közösségi funkciók A városrész a város közigazgatási központja, itt találhatóak a legfontosabb közművelődési intézmények (művelődési ház, könyvtár). A lakosok számára azonban kevés olyan zöldfelület, park áll rendelkezésre, mely alkalmas lenne a pihenésre, kikapcsolódásra. Igazgatási funkciók A városrész a település igazgatási központja, itt található a helyi és térségi feladatot is ellátó intézmények. Jelentős számú ügyfélforgalom miatt különösen az ügyintézési órákban túlterhelt a város, éjszakára azonban a városrész kiürül a szórakozási lehetőségek hiánya miatt. Humánszolgáltatási funkciók A területen található a település egyik óvodája, általános iskolája és az egyetlen középiskolája. Minden településrészből jól elérhető, bár a közlekedési kapcsolatok fejlesztése a koncentrált intézményrendszer elérhetőségét jelentős mértékben javíthatná. SWOT elemzés Erősségek -
térségi szintű turisztikai vonzóerő (L’Huillier-Coburg kastély)
-
műemlék épületek
-
forgalmas utcák
-
igazgatási központ
-
kereskedelmi központ
Gyengeségek -
jelentős átmenő forgalom
-
kevés szórakozási lehetőség
-
kevés magas színvonalú szolgáltatás
-
alacsony színvonalú vendéglátóhelyek
Lehetőségek -
modern üzleti központ kialakítása
-
ügyfélbarát igazgatási szolgáltatás kialakítása
-
belváros turisztikai lehetőségeinek kiaknázása
-
magánberuházók funkcióbővítő fejlesztései (pl. szálloda)
Veszélyek -
multinacionális vállalatok városszéli terjeszkedése
-
bérleti szerződések megszűnése
-
a középületek felújításának elmaradása
-
a sétáló és forgalomcsillapított övezetek kialakításának elmaradása
-
fejlesztéseknél beruházók/üzleti partnerek hiánya
Városrészi mutatószámok Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Edelény összesen
Edelény városrész
11 084 18,5 62,0 19,5
7 065 19,4 62,2 18,4
35,2
31,4
7,7 3 524 20,6
8,7 2 306 18,3
55,6
53,0
28,0
24,2
40,9 45,4 11 270
43,2 42,8 7 161
Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
1.4.2.
Borsodi városrész
A Bódva folyó völgyében, napjainkban már Edelény városával összeépülve húzódnak meg a középkor során külön településnek számító Borsod község szerény házai. Közülük az egyiket tájháznak rendezte be a hálás utókor. E mögött magasodik a magyarság egyik legrégebbi történelmi emlékhelye, a borsodi földvár. Az 1960-as évek régészeti ásatása napvilágra hozta a Szent István király parancsára létesített ispánsági központ felépítését, amely szerint a fatörzsekből rekeszes szerkezetű falak hézagait földdel töltötték meg az egykori építői. Borsod várának ispánja parancsolt a vármegye népének, hatalmi befolyását csak a XIII. század második felére vesztette el, amikor földjei magánbirtokosok kezére kerültek. A várudvaron a kutatók feltárták a plébániatemplom alapjait is néhány lakóház szomszédságában. A földvárról már Anonymus a történetíró is megemlékezett, miszerint a honfoglaló Árpád vezér Böngér fia Borsot küldte el jelentős sereggel, hogy itt, határerődítményt emeljen. A legenda szerint róla kapta nevét Borsod vára. A vár építési módjáról csak a régészeti feltárásokból tudunk. A mai földvár egy sáncszerű peremmel körülölelt „fennsík” terület. Magas pontján találhatjuk a fa szerkezetű kilátó tornyot, melynek állapota az évek során erősen megromlott, így feljutni rá nem lehet.
A földvártól délre fekvő református templom is felújításra szorul. A „három portás” tájház és gazdasági épületek a helyi népi építészeti örökség szép példái. Kutatások alapján került napvilágra a tájház eredeti, díszes homlokzatának fotója. Ennek segítségével szeretné a város visszaállítani a korabeli állapotot. A földvár – tájház – templom és a Bódva folyó (mely körülöleli a földvárat) együttes jelenléte, hangulata visszarepíti a látogatót a régmúlt időkig. A borsodi városrész régi lakóházai a Borsodi út mellett helyezkednek el.. Néhány értékes épület homlokzat felújításával a városrészből akár kis skanzen is kialakítható. Az épített környezet állapota, az utcák képe, infrastruktúrája az általános városi elvárásokhoz képest elmaradottabb. Gazdaság Kevés vállalkozás és közszolgáltató intézmény található ezen a területen, az egyedüli kivételt talán a turisztikai szolgáltatók jelentik. Probléma, hogy ezek nem rendelkeznek jelentős bevétellel. A városrész kevés munkalehetőséget kínál a településen élőknek. További turisztikai látványosságok fejlesztésére lenne szükség ahhoz, hogy hosszabb időszakot töltsenek el Edelényben az ide érkező vendégek. Infrastruktúra A
városrész
megfelelő
infrastruktúrális
ellátottsággal
rendelkezik,
fejlesztésre-
és
korszerűsítésre az elöregedett közművek miatt van szükség. Igazgatási funkciók A településrészen jelentős igazgatási funkciók nincsenek. Humánszolgáltatási funkciók Óvoda és alapfokú oktatási intézmény működik a városrészben. Jelentős fejlesztések a Borsodi Általános Iskolán szükséges elvégezni. SWOT elemzés Erősségek -
Kulturális örökség
-
Turisztikai látványosságok
-
Önálló városrészi központ
Gyengeségek -
városközponttól való távolság
-
kevés kiegészítő turisztikai szolgáltatás
-
rövid tartózkodási idő és szezonalitás
Lehetőségek -
további szálláshelyek kialakítása
-
új turisztikai szolgáltatások bevezetése
Veszélyek -
a kastély turisztikai vonzerejének erőteljes jellege miatt a városrész turisztikai kínálatának háttérbeszorulása
-
a tradícionális kulturális elemek értékesíthetősége
-
további beruházások elmaradása
Városrészi mutatószámok Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Edelény összesen
Borsodi városrész
11 084 18,5 62,0 19,5
2 289 16,1 60,9 23,0
35,2
35,6
7,7 3 524 20,6
8,2 800 21,5
55,6
55,4
28,0
26,9
40,9 45,4 11 270
40,5 51,7 2 356
Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
1.4.3.
Finke városrész
Finke eredeti településmagjának már csak a nyomai - központi tér és templom – fedezhetők fel. Nagy létszámban él itt roma lakosság. Családi házas lakókörnyezet, a régi és az új épületek keveréke. Néhány régi, felújítandó épületben közfunkció működik. A régi településmag mellett található egy erősen leromlott állapotú volt kúria épület. Az utcák képe javítandó a mai kis városi elvárások szerint.
Városrészi mutatószámok Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Edelény összesen
Finke városrész
11 084 18,5 62,0 19,5
1 506 20,6 59,1 20,3
35,2
39,9
7,7 3 524 20,6
4,0 412 30,6
55,6
59,0
28,0
32,8
40,9 45,4 11 270
38,4 46,9 1 530
Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
1.4.4.
Császta puszta
Császta puszta volt egykor a földvár katonáinak lakóhelye. A városmagtól mintegy 3 km-re helyezkedik el. Az ide vezető út (Császtai út) burkolat hiányában nehezen járható. A szőlőhegyen találjuk a régi uradalmi pince bejáratát, mögötte a több ágból álló pincét, mely rendezvények bonyolítására alkalmas. A Császta-szőlőhegyi bor minősített. 2004-ben került átadásra a császta hegyi harangtorony. Mellette készült el egy szabadtéri színpad, és a bejáratként szolgáló kapuzat. Ez a területrész borászattal kapcsolatos rendezvények megtartására alkalmas. A város fejlesztési terveiben olyan bemutató parcellák és épületek telepítése szerepel, melyek a helyi borászatot hirdetik és mutatják be. A pincesorok előtt tekergő úton - melynek minősége javítandó - elénk tárul a szőlősorok és a táj szépsége. A vájt pincebejáratok látványa egyedülálló.
Városrészi mutatószámok Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
Edelény összesen
Császta puszta
11 084 18,5 62,0 19,5 35,2 7,7 3 524 Nem áll rendelkezésre adat. 20,6 55,6 28,0 40,9 45,4 11 270
2. STRATÉGIA 2.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVŐKÉPE
Edelény korábbi iparvárosi hagyományait ápolva egy új, szolgáltatás és kereskedelem orientált jövőképpel rendelkezik. Kiemelten építve a kastélyra és a Bódva-völgyében lakó, nemcsak edelényi, de térségben élő emberekre, egy új turizmus orientált fejlődési irányt határozott meg magának. A városi, közösségi, közszféra és a gazdasági fejlesztéseket egységesen kezelve Edelény a megújulás városának szerepét kívánja betölteni. 2.2. A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA
Átfogó célok Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a következő 15-20 évre megfogalmazott átfogó célja: Edelény modern ipari-szolgáltató, turizmus- és közszolgáltatás-orientált fejlesztése Ennek révén Edelény kilépve az Észak-magyarországi régió egyik leghátrányosabb helyzetű térségéből, és Miskolc árnyékából, önálló fejlődési pályára léphet. A kedvező turisztikai adottságokra, Miskolchoz közeli elhelyezkedésére és a megfelelő közlekedési kapcsolatokra építve, a település helyi gazdaságfejlesztési programok és a munkahelyteremtés révén a lakosok
helyben
való
érvényesülését
kívánja
biztosítani.
Ehhez
kapcsolódóan
a
közszolgáltatások folyamatos megújításával és fejlesztésével az emberek életminőségének javítását kívánjuk elérni. Középtávú célok Edelény város a következő 7-9 évre a következő középtávú célokat határozza meg:
-
Turisztikai vonzerők fejlesztése
A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott céloknak megfelelően a turizmus kiemelt fejlesztési terület, melynek fontos eleme a kastély és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése, és szolgáltatókereskedelmi övezet kialakítása szükséges a teljeskörű szolgáltatások megteremtése érdekében. Szükséges azonban a településközpont turisztikai célú hasznosítása is, hogy Edelény a kastélyba látogató vendégek számára egy kulturális- történelmi emlékeket is magába foglaló barátságos belvárost is tudjon megmutatni. Kiemelten fontos a Borsodi és a Császta pusztai városrészek turisztikai értékeinek közlekedés utak által történő összekapcsolása a központi kastélyszigettel.
-
Kereskedelmi és szolgáltatóközpontok fejlesztése
Annak érdekében, hogy a település aktív térségi szerepet vállaljon, szükség van arra, hogy olyan gazdaságfejlesztési beruházások valósuljanak meg, melyek munkahelyeket teremtenek. A kereskedelmi és szolgáltatóközpontok a helyi lakosok számára nyújtanak megfelelő szintű szolgáltatásokat. A fejlesztések során kiemelt feladat, hogy a belváros szolgáltató jellege fennmaradjon, ne a városszéli zöldmezős beruházások kerüljenek előtérbe, hanem a belváros aktív szolgáltató jellege kerüljön a fejlesztések középpontjába. Ennek révén lehetővé válik a lakosok, és az ingázó munkavállalók helyben történő foglalkoztatása. -
Életminőségjavító társadalmi programok kialakítása
A helyi lakosok helyben maradása jelenti az alapját a település jövőbeli fejlesztésének. Szükség van olyan beruházásokra, melyek biztosítják a lakosság életminőségének javulását, a mindennapok kényelmes megélését. -
Közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése
A települési közszolgáltatások, különösen az egészségügyi és oktatási fejlesztések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a települési lakosok képzettsége és egészségi állapota megfeleljen a helyi beruházók igényeinek. A fejlesztések révén biztosítható, hogy a település vonzóvá válhat nemcsak települési, hanem térségi szinten is. -
Települési és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Kiemelt fejlesztési feladat, hogy az országos infrastruktúrafejlesztési programokhoz kapcsolódó közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére sor kerüljön. A 27-es főút és a Miskolc-Tornanádaska
vasútvonal
fejlesztése,
a
távolsági
autóbusz-közlekedési
csomópont kiemelt kezelése biztosíthatja a település elérhetőségét. Az elkerülőút fejlesztésének előkészítése a település megújuló turisztikai attrakciókkal fejlesztett területeit tehermentesítheti. A gyalogos közlekedési lehetőségek, közterek fejlesztése révén a forgalommentes vagy –csillapított övezetek nagysága növekedhet. A térségben kiemelt szerepe van a kerékpárutak fejlesztésének, mely területen a térségi szintű, illetve a városrészek közti fejlesztések élveznek prioritást.
Városrészi célmeghatározás Az egyes településrészeknek önállóan megfogalmazott céljai biztosíthatják azt, hogy a területi
adottságoknak
megfelelő
célzott
fejlesztések
valósuljanak
meg
az
egyes
városrészekben. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez. Városrész
Városrészi cél
Edelény városrész
Turizmust és kastélyszigetet is kiszolgáló modern térségi
Borsodi városrész
kereskedelmi és szolgáltatóközpont kialakítása Tradícionális települési hagyományokat ápoló önálló
Finke városrész
alközpont kialakítása Integrált kertvárosi lakóövezet fejlesztése
Császta puszta
Szőlőtermesztési
hagyományokat
revitalizáló
városi
pihenőövezet kialakítása Edelény városrész - Turizmust és kastélyszigetet is kiszolgáló modern térségi kereskedelmi és szolgáltatóközpont kialakítása A történelmi belváros és a kastélysziget funkcióbővítő fejlesztése révén az igazgatási funkciók mellett új szolgáltató tevékenységek kialakítása turisztikai és szolgáltató céllal. Ennek révén a belváros komplex megújulására kerülhet sor magántőke bevonásával. A szolgáltató vállalatok működési engedélyeinek száma növekszik, a bérleti díj emelkedik, melyek a fejlesztés indikátoraiként is funkcionálnak. Borsodi városrész - Tradícionális települési hagyományokat ápoló önálló alközpont kialakítása A kastély térségi jelentőségű turisztikai attrakcióját kiegészítő, a települési hagyományokat kiemelten kezelő, és önálló alközponti jellegét megőrző városrész. A közlekedési elérhetőség javítása révén szerves részévé válik a városnak, mely kiegészítő turisztikai szolgáltatások révén részt vállal a települési foglalkoztatásban is. A vendégéjszakák száma és a szolgáltatók száma is növekszik. Finke városrész - Integrált kertvárosi lakóövezet fejlesztése A településrész magas számú roma lakossága miatt kiemelt feladat a szegregált területek felszámolása, infrastruktúrális fejlesztések elindítása egy magasabb életminőség biztosítása érdekében. Kiemelt feladat a kisebbség számára a szociális szolgáltatások feltételeinek
megteremtése és továbbfejlesztése a régi településközpontban. Csökken a szegregált területek népességnagysága és növekszik a szociális szolgáltatásokat igénybevevők száma. Császta puszta - Szőlőtermesztési hagyományokat revitalizáló városi pihenőövezet kialakítása Illeszkedve a turisztikai fejlesztési irányhoz, a térség szőlészeti-borászati hagyományainak revitalizálása új eleme lehet a település turisztikai kínálatának. A még felújítható épített környezeti elemek és a természeti környezet gazdagsága egy új, népszerű külterületi pihenőövezet kialakulását eredményezheti, mely nemcsak települési, de térségi célokat is szolgálhat. A fejlesztések révén növekszik a turisztikai szolgáltatók, és az ide érkező vendégek száma.
2.3. 2.3.1.
A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE Települési gazdasági program és a településrendezési terv
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításának alapját a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv jelentette. Ennek megállapításaira és célrendszerére épülve kerültek a települési városrészek lehatárolásra, illetve a település hosszú és középtávú céljai, illetve városrészi céljai meghatározásra. A stratégia megalkotásakor fontos feladatként jelentkezett, hogy az egyes települési célok és a városrészi célok összhangja megvalósuljon. Az egyes városrészi célok annak mentén kerültek meghatározásra, hogy ne alakuljon ki versenyhelyzet az egyes városrészek között, a fejlesztések valamilyen egyedi cél elérésére irányuljanak. Ennek eredményeként a település négy városrészében a vegyes funkciójú övezetek, az ipari, turisztikai és lakóövezetek kiegészítik egymást, az egyes fejlesztések nem csak városrészi hanem települési, sőt a település helyzetéből adódóan térségi szintű feladatokat látnak el. Edelény kiemelt, regionális jelentőségű turisztikai látványosságának a kastélynak, valamint a régiószékhely, Miskolchoz való közelsége miatt egy csodálatos természeti környezetben elhelyezkedő „kastélyváros” lehet. A kastély egyedi jellege és településen belüli központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a belváros, és annak szolgáltatásainak megújulásában betöltse a fejlesztési motor szerepet. Ezt kihasználva, a térség hátrányos helyzetének felszámolásában a turizmus, és az általa teremtett, alacsony képzettségű munkaerőt igénylő turisztikai szolgáltatások kulcsszerepet tölthetnek be. Az új szolgáltatások hozzájárulhatnak a települési életminőség javításához is, mely az elvándorlás mértékét - különösen a fiatalok tekintetében- visszaszoríthatja.
2.3.2
A programhoz kapcsolódó magasabb szintű fejlesztési dokumentumok
Az önkormányzat gazdasági programja annak a tervezési folyamatnak a része, amely lehetővé és hatékonnyá teszi a közösségi források igénybevételét. A tervezési folyamat azonban nem zárt, mivel valamennyi tervezési szint kapcsolódik a különböző közigazgatási szinteken kialakított elképzelésekhez, ezzel garantálva a fejlesztési tervek egymásra épülését. Ennek megfelelően Edelény Város Gazdasági Programja illeszkedik az európai Unió átfogó fejlesztései elképzeléseihez, az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, az ágazati és regionális Operatív Programokhoz, az Északi- Magyarország Régió fejlesztési tervéhez, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztési elképzelésekhez, valamint a Dél- Hevesi Kistérségi Társulás fejlesztési terveihez.
2.3.3.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Európai Unió Strukturális Alapjainak fogadása érdekében összeállított Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az elkövetkezendő 7 évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programja által uniós támogatással 7.000 milliárd forint fordítható fejlesztésre. Az Operatív programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használható fel a rendelkezésre álló forrás. A fejlesztési régiók 1.600 milliárd, míg az ágazati operatív programok keretében 5.300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás kerül felhasználásra 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásai révén lehet megvalósítani. 1. Gazdasági Fejlesztés Operatív Program /GOP/:
az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése;
a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása;
az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése;
2. Közlekedés Fejlesztés Operatív Program /KOZOP/:
a térségi elérhetőség javítása;
a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése;
az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése;
2. Társadalmi Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Program /TIOP/:
a foglalkoztathatóság javítása;
az alkalmazkodóképesség javítása;
a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek;
a
kutatás-fejlesztéshez
és
az
innovációhoz
szükséges
humán-erőforrások
fejlesztése;
az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel;
a humán infrastruktúra fejlesztése;
3. Környezet és Energia Operatív Program /KEOP/:
környezetjavító fejlesztések;
környezetbarát energetikai fejlesztések;
4. Észak-magyarországi Operatív Program /ÉMOP/:
együttműködő és versenyképes városhálózat;
megújuló vidék;
az elmaradott térségek felzárkóztatása;
5. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program /EKOP/:
a közigazgatási megújítása;
a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése.
3. AKCIÓTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGŐ RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE
3.1.
AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE
A következő 2 akcióterület került kijelölésre Edelény város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának részeként. Akcióterület
Akcióterület tartalma
1. Funkcióbővítő
l. beavatkozási lapok
városrehabilitáció a belvárosban 2. Borsodi alközpont fejlesztése l. beavatkozási lapok
Az egyes akcióterületek a kérdőíves felmérésére és interjúkra támaszkodva kerültek kijelölésre az önkormányzati hivatal munkatársaival folytatott folyamatos konzultációk eredményeként. 1. számú akcióterület: Funkcióbővítő városrehabilitáció a belvárosban
Az akcióterület lehatárolása: Finkei út – Virág u. – József A. u. – Borsodi út – Ady Endre u.- Borsodi híd – Nyár u. – Kővágó u. – Tóth Árpád u. – Rákóczi Ferenc u. – Császtai út – Belvárosi elkerülő út – Pást u .- Patak u. - Pálóczy út – Kincsem patak – Holt Bódva – Tompa Mihály út – Finkei út
Térkép: 1. sz. akcióterület - Funkcióbővítő városrehabilitáció a belvárosban
2. számú akcióterület: Borsodi alközpont fejlesztése
Az akcióterület lehatárolása: Borsodi út - Borsvezér u. – Borsodi földvár (külterület-belterület határa) – Bódva folyó – külterület-belterület határa – Csalogány u. – Déryné u.- Borsodi út
Térkép: 2. sz. akcióterület - Borsodi alközpont fejlesztése
3.2. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV 1. városrész (Edelény)
HSZ
Bes.
Jelenlegi funkció
Tervezett funkció
78/
3
Könyvtár
változatlan
155/1
3
Polgármesteri Hivatal
változatlan
1174/9
5
Beépítetlen terület
parkoló
873/1 65/
5
Beépítetlen terület Beépítetlen terület
közterület
865 45/1 45/2
5 3 3
16/
3
16/1
1
Áruház–volt Mozi Sporttelep Labdajátékpályák Rendezvények HázaMűvelődési Központ Felszabadulási emlékmű
153/
3
Földhivatal / Irodaház
145/
3
Orvosi Rendelő
175/2
3
Mátyás óvoda I.
168/2
3
Mátyás óvoda II.
126/57 110/1/1
3 3
Sporttelep és játszótér
Cím István király út 49. István király út 52.
Tel.ter (m2) Önk.tul(m2)
Bruttó (eFt)
Becs. (eFt)
1149
1149
36903,991
35535
2054
2054
12283,571
102242
739
739
572
572
Tóth Árpád út
4141 219
4141 219
3205
3205
park park
Hősök tere 1. Borsodi út 7. Borsodi út 7.
1004 90428 180
1004 90428 180
1756 27253 518
17383 31216 5181
változatlan
Borsodi út 9.
25073
25073
158395,009
153256
változatlan
Borsodi út István király út 52/A Deák Ferenc út 6. Mátyás király út 1. Mátyás király út 5. Mátyás király út belterület
9
9
3495,751
3496
908
908
1599,977
77001
3212
3212
45842,103
91114
3033
3033
8658,705
58253
3204
3204
18966,25
81968
5775 4
5775 4
6405,195 6438,63
6430 16064
változatlan Egésszségügyi Központ
változatlan változatlan
Hasznosítás módja változatlan funkció változatlan funkció Hasznosítás Változatlan funkció Hasznosítás Változatlan funkció Értékesítés Értékesítés Értékesítés Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan
Átemelő – SZTK mögött 110/4
1
Szemétlerakótelep
16/1
3
Kultúrház
funkció vendéglátás Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal
192/
5
Beépítetlen terület
195/
5
Beépítetlen terület
197/
5
Beépítetlen terület
895
5
Beépítetlen terület
1200
5
Beépítetlen terület
1201
5
Beépítetlen terület
1202
5
Beépítetlen terület
1203
5
Beépítetlen terület
1204
5
Beépítetlen terület
1205
1
Közterület - zöldfelület
Új telkek Közterület park Közterület park Közterület park Közterület park Közterület park Közterület park
1/4
5
Beépítetlen terület
lakóterület
1/5
5
Beépítetlen terület
lakóterület
1/6
5
Beépítetlen terület
lakóterület
1/7
5
Beépítetlen terület
lakóterület
Nincs utca neve
6320
6320
1789
1789
Hasznosítás Változatlan funkció
18011
18011
291
291
82
82
Hasznosítás
574
574
2870
444
Hasznosítás
Antal György utca 6. Antal György utca 10. Antal György utca 14. Névtelen utca -feltáró út
549
549
3225
499
Hasznosítás
1020
1020
789
789
Borsodi út 38.
650
650
2477,308
503
Borsodi út
144
144
650
111
Borsodi út 41.
238
238
833
184
Borsodi út 42.
195
195
2960,692
151
Borsodi út 42.
475
475
974
368
Névtelen utca Nincs utca neve Nincs utca neve
1663
1663
971,8
970
Hasznosítás Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció
714
714
553
553
Értékesítés
705
705
546
546
Értékesítés
718
718
556
556
Értékesítés
692
692
536
536
Értékesítés
Nincs utca neve Nincs utca neve
1/8
5
Beépítetlen terület
lakóterület
1/9
5
lakóterület
1/15 1/20 1/21 1/24
1 5 5 5
Beépítetlen terület Közterület – Nefelejcs utca Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület
740/
5
Beépítetlen terület
lakóterület
742/ 704/
5 5
Beépítetlen terület Beépítetlen terület
lakóterület közszolgáltatás
705/2
5
706/1
5
706/2
3
Beépítetlen terület ÉMÁSZ – lakóház, udvar Mentőállomás/ tűzoltóság
680/2
1
Közterület – zöldfelület
680/3
5
Beépítetlen terület
680/4
5
652 625
3 1
Beépítetlen terület Családsegítő és pedagógiai intézmény Zöldfelület
307/1
1
1187
5
Park /Régi kresz park Társasház/Máltai szeretetszogálat
változatlan lakóterület lakóterület lakóterület
Nincs utca neve Nincs utca neve Nefelejcs utca Nefelejcs utca Nefelejcs utca Nefelejcs utca Antal György utca 47. Nincs utca neve Névtelen utca
679
679
526
526
Értékesítés
705
705
546
546
2077 687 667 646
2077 687 667 646
160,5 532 516 500
1756 532 516 500
Értékesítés Változatlan funkció Értékesítés Értékesítés Értékesítés
1246
1246
2741
2741
Értékesítés
172 3266
172 3266
133 2528
133 2528
Értékesítés Értékesítés
1683
1683
420,75
1303
Értékesítés
2771
2771
11000
41529
Értékesítés
2796
2796
1370
15934
Értékesítés
676
676
394
394
Értékesítés
5483
5483
4224
4224
Értékesítés
351
351
272
272
változatlan Kereskedelmi terület Kereskedelmi terület Kereskedelmi terület
Nincs utca neve Antal György utca 87. Antal György utca 85. Nincs utca neve Nincs utca neve Nincs utca neve
változatlan Temetőkert
Bányász út 2. Névtelen utca
3686 4690
3686 4690
35142,849 2734
89003 2734
Park Oktatási központ
Tormás út
1740
1740
1016,16
1014
Értékesítés Változatlan funkció Hasznosítás Változatlan funkció
Borsodi út 22.
1424
1424
5340,518
2205
Hasznosítás
közszolgáltatás változatlan
Oktatási központ Oktatási központ Oktatási központ Oktatási központ Oktatási központ
1188/1
5
1188/2
3
Beépítetlen terület Városgondnokság épülete
Borsodi út
1374
1374
1063
1063
Hasznosítás
Borsodi út 26.
2178
2178
21263,233
72941
Hasznosítás
1190
5
Beépítetlen terület
Borsodi út
1430
1430
1107
1107
Borsodi út 34.
14208
14208
114616,798
101726
Névtelen utca
1050
1050
315
813
Hasznosítás Változatlan funkció Változatlan funkció
1193/1
3
Izsó Miklós gimnázium
1193/3
5
Beépítetlen terület
713/1
5
Beépítetlen terület
Dankó P. út
17513
35026
35026
Értékesítés
713/2
5
Beépítetlen terület
Dankó P. út
721
2884
2884
Értékesítés
713/5
5
Beépítetlen terület
Dankó P. út
828
3312
3312
Értékesítés
713/6
5
Beépítetlen terület
Dankó P. út
864
3456
3456
Értékesítés
713/8
5
Beépítetlen terület
Dankó P. út
988
3952
3952
Értékesítés
740
5
Beépítetlen terület
Antal Gy. út 47.
1246
2741
2741
Értékesítés
742
5
Beépítetlen terület
172
133
133
Értékesítés
750/1 750/2 750/3
5 1 5
Beépítetlen terület Köztér Beépítetlen terület
Dankó P. út Dankó P. út Dankó P. út
207 392 354
160 6623 274
160 6623 274
Értékesítés Értékesítés Értékesítés
751
5
Udvar
Dankó P. út
499
451
212
Értékesítés
678/69
5
Gyep, legelő
Névtelen utca
42754
48
48
Értékesítés
384
5
Bányászklub, kultúrház
Kenderfőldi út 12/a.
951
2800
75160
367 625
3 1
Vízműtelep Beépítetlen terület
Külterület Névtelen utca
40961 4690
28068 2734
14133 2734
Hasznosítás Változatlan funkció Hasznosítás
Bevétel 322343 eFt 2. városrész (Borsod) HSZ.
Bes.
Jelenlegi
Tervezett
Cím
Tel.ter(m2)
Önk.tul(m2)
Bruttó(eFt)
Becs.(eFt)
Városrész
Hasznosítás
funkció
funkció
1504/
3
Tájház I.
változatlan
1505/
3
1506/
3
Tájház II. Tájház III./ Lakóház Beépítetlen terület Beépítetlen terület Beépítetlen terület Borsodi földvár területe Borsodi 2.sz Ált. isk.
1507/1 5 1507/2 5 1508/
5
1510/1 3 1472
3
52
1
69
3
70
5
Közterület Udvar és Eü. Int. Lakóház, udvar
Borsodi út 155.
2118
2118
19805,624
17812
2.
Változatlan Váralja út 1.
782
782
14000
14220
2.
Változatlan Váralja út 2.
2090
2090
15550,5
15411
2.
Változatlan Váralja út 3.
229
229
177
177
2.
Változatlan Váralja út 5.
1012
1012
286
286
2.
582
582
450
450
2.
34032
34032
35929,025
102708
2.
13146
13146
119728,826
204100
2.
658
658
7468
7441
1.
István k. útja 65.
2596
2596
55643
51075
1.
István k. útja 63.
2503
2503
26074
4603
1.
Változatlan Váralja út Borsodi Földvár Változatlan területe Változatlan Borsodi út 150. Kastélykert, Borsodi u.
Értékesítésből Bevétel
3. városrész (Finke)
7441 eFt
módja Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció Változatlan funkció értékesítés hasznosítás Változatlan funkció
HSZ.
Bes.
5361/3
5
Jelenlegi funkció Gyümölcsös, udvar
5361/4 5377
5 5
Gyep, legelő Gyümölcsös
Tervezett funkció
Cím
-
-
-
-
-
-
Tel.ter(m2) Önk.tul(m2) Bruttó(eFt) Becs.(eFt) 10516
10516
243
50
1101 428
1101 428
2 551
2 17
Az önkormányzati ingatlanvagyonból származó lehetséges bevétel nagysága: Városrész 1. városrész 2. városrész 3. városrész Összesen
Ez biztosíthatja a bevételt az önkormányzati fejlesztések önrészéhez.
Várható bevétel értékesítésből 322.343 eFt 7.441 eFt 0 eFt 329.784 eFt
Városrész 4. 4. 4.
Hasznosítás módja Változatlan funkció Változatlan funkció hasznosítás
3.3. ELŐZETES PÉNZÜGYI KONCEPCIÓ Az előzetes pénzügyi koncepció célja, hogy bemutassa Edelény város által tervezett beavatkozások teljes költségigényét városrészi és akcióterületi bontásban.
V1P1 V1P2 V1P3 V1P4 V1P5 V1P6 V1P7 V1P8 V1P9”A” V1P9”B” V1P9”C” V1P9”D” V1P9”E” V1P9”F” V1P10 V1P11 V1P12 V1P13 V1P14 V1P15 V1P16 V1P17 V1P18 V1P19 V1P20 V1P21 V1P22 V1P23 V1P24 V1P25 V1P26 V1P27
EDELÉNY IVS KÖLTSÉGBECSLÉS Belvárosi tömb ”szilvamag” déli kerületén közterület, tervezett sétáló utca szakasza Katolikus templom kertjének rendezése Császtai út belvárosi szakasza Tóth Árpád u. belvárosi szakasza Tervezett sétáló utca szakasza az Antal Gy. út elejétől az István kiráky útig Tervezett sétáló utca szakasza ahrsz:190 sz.területen István király úti rekonstrukció Református templom Kereskedelmi-szolgáltató funkcióú épület felújítása (COOP Áruház) Üzletház Bódva étterem Bódva parti zöldfelület kialakítása Borsod u.2. Épület bontás, zöldfelület kialakítása Volt református iskola-református közösségi ház Könyvtár épület bővítése, felújítása Polgármesteri hivatal Görögkatolikus templom mellett parkolók kialakítása Belvárosi tömb ”szilvamag” északi kerületének szakaszai Sétány a Holt-Bódva partján Kereskedelmi szolgáltatás Kastély sziget-park Idegenforgalmi és kulturális központ Földhivatal épületének felújítása Egészségügyi intézmény bővítése, felújítása Mátyás óvoda Szabadidő központ, park Vendéglátó funkció kialakítása Feltáró út építése buszpályaudvar területén Új polgármesteri hivatal épülete és feltáró út kialakítása parkolókkal Tóth Árpád u. közterület rendezése Területfejlesztés és feltáró út a Vállalkozók háza mellett 1. akcióterület összesen
98 000 000 Ft 10 000 000 Ft 34 800 000 Ft 45 800 000 Ft 34 800 000 Ft 16 500 000 Ft 204 900 000 Ft 28 500 000 Ft 32 000 000 Ft 26 000 000 Ft 26 000 000 Ft 25 000 000 Ft 10 000 000 Ft 10 000 000 Ft 28 500 000 Ft 193 700 000 Ft 170 900 000 Ft 16 800 000 Ft 80 700 000 Ft 190 200 000 Ft 193 800 000 Ft 343 600 000 Ft 2 713 600 000 Ft 55 700 000 Ft 763 400 000 Ft 91 200 000 Ft 32 500 000 Ft 52 800 000 Ft 60 400 000 Ft 384 000 000 Ft 195 000 000 Ft 51 400 000 Ft 6 220 500 000 Ft
V1P28 V1P29 V1P30 V1P31 V1P32 V1P33 V1P34 V1P35 V1P36 V1P37 V1P38 V1P39 V1P40 V1P41 V1P42
Volt 41-es területének rendezése Vásártéri lakóterület fejlesztése Volt magtár épület hasznosítása Borsodi híd felújítása Dankó Pista utcai ingatlanfejlesztés Kolónia sor Közszolgáltatási terület Sport terület kialakítása Zöldterület a Szentpéteri út mellett Egresi Általános Iskola Temetőkert fejlesztése Lakóterület fejlesztése Volt KRESZ-park funkcióváltása Bányász Művelődési ház Ipari terület fejlesztés a Szentpéteri út kivezető szakasza mellett V1P43 Horgászparadicsom, tópart V1P44 Illegális szemétlerakó rekultiváció V1P45 Extrém sportok V1P46 Vízmű telep fejlesztése V1P47 Déli elkerülő út kialakítása V1P48 Hőszivattyú telep építése V1P49 Oktatási és szabadidő központ 1. városrész (1.akcióterület és további egyedi beavatkozások) V2P1 Borsodi földvár és tájház V2P2 Épülethomlokzat rekonstrukció-értékes épületek védelme V2P3 Borsodi Általános Iskola V2P4 Barátság utcai infrastruktúra fejlesztés V2P5 MÁV állomás előtti terület rendezése 2. városrész V3P1 Finkei csökkentett értékű házak környezetének fejlesztése V3P2 Finkei történeti településközpont rekonstrukció V3P3 Boros-féle tó 3. városrész V4P1 Harangtorony, színpad, szőlészeti bemutatóházak V4P2 Volt uradalmi pince V4P3 Borospincék 4. városrész Tervezett beavatkozások összes költsége Edelényben Rendelkezésre álló lehetséges önerő értékesítésből Rendelkezésre álló önerő részesedése a költségeknek
34 700 000 Ft 122 900 000 Ft 62 200 000 Ft 400 000 000 Ft 552 900 000 Ft 13 000 000 Ft 157 300 000 Ft 32 000 000 Ft 14 200 000 Ft 201 900 000 Ft 76 700 000 Ft 102 800 000 Ft 15 700 000 Ft 281 600 000 Ft 792 000 000 Ft 42 400 000 Ft 25 300 000 Ft 30 900 000 Ft 553 000 000 Ft 530 000 000 Ft 1 460 000 000 Ft 1 600 000 000 Ft 13 322 000 000 Ft 165 200 000 Ft 18 500 000 Ft 951 400 000 Ft 65 800 000 Ft 31 400 000 Ft 1 232 300 000 Ft 38 500 000 Ft 229 900 000 Ft 9 400 000 Ft 277 800 000 Ft 130 500 000 Ft 94 600 000 Ft 80 180 000 Ft 305 280 000 Ft 15 137 380 000 Ft 329 789 000 Ft 2,18%
A bevonható további források(helyi adó bevétel, magánerős partnerek) szükségessé válnak, az Európai Uniós és hazai támogatási források önkormányzatok esetében is általában 1020% önerőt igényelnek. Ezeknek a lehetséges forrásoknak a folyamatos nyomon követése szükséges, és fontos a magánpartnerek intenzív bevonása és tájékoztatása az önkormányzati városfejlesztési akciók tervezési folyamatába.
4. MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI
4.1.
ÖNKORMÁNYZATI ADMINISZTRATÍV ESZKÖZÖK
Az olcsó munkaerő mellett a kiépített infrastruktúra, a jó közúti és vasúti megközelíthetőség, illetve az önkormányzat által még nyújtható adókedvezmények tehetik vonzóvá Edelényt a befektetők számára. A település Polgármesteri Hivatala rugalmas ügyintézést biztosít a beruházó szervezetek számára, rövidített ügyintézési határidők révén igyekszik elősegíteni a beruházást. A helyi marketing stratégia egyik nagy hiányossága, hogy a turizmus középpontba állításával háttérbe szorul a települési marketing-kiadványokban az ipar és gazdaságfejlesztés kérdésköre. Több kiadványban egyáltalán nem jelent meg ez a terület, mely a beruházásösztönzés komoly hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Erre szükség van, még abban az esetben is, ha a turisztika lehet az egyik kitörési pont a település számára.
4.2.
PARTNERI KAPCSOLATOK KIÉPÍTÉSE
A partneri kapcsolatok kialakítására való törekvés a következő elemekből tevődik össze: -
lakossági fórum megrendezése (Művelődési Központ) az IVS-ről való tájékoztatás érdekében (2008. február 28.)
-
képviselőtestületi prezentációk (2008. január 29.)
-
lakossági kérdőíves felmérés
-
mélyinterjú sorozat a település életében meghatározó szereplőkkel (2007. november-december)
Ezen fenti módszerek alkalmazásával az IVS előkészítése során a lakosság, a meghatározó helyi szereplők véleményének aktív visszacsatolására került sor az anyagban. A partneri kapcsolatok kialakítása során fontos szempont volt, hogy előzetes meghirdetés révén (honlap, televízió, helyi újság) minél többen vegyenek részt az eseményeken. A képviselőtestületi prezentációk biztosították, hogy helyi döntéshozók folyamatosan találkozzanak az önkormányzati hivatalokkal és lakossággal történő egyeztetés folyamatát. A stratégiai tervezés során számos egyeztetés történt a város képviselőtestületével, melyek lehetővé tették a fejlesztési program előzetes tartalmának kialakítását. Az egyeztetéseken az
önkormányzat képviselőin túl szaktanácsadók, gazdasági szakértők, valamint építész szakemberek vettek részt, ami elősegítette a program több aspektusból (gazdasági, szociális, környezeti) történő megközelítését. Ezzel párhuzamosan egy interjúsorozat készült a város döntéshozói, intézményvezetői illetve vállalkozói körében. Ezt követően kvantitatív kutatást folytattunk a fejlesztési súlypontok megfelelő elhelyezése érdekében. Az interjúkba bevont személyek egy-egy szakterület képviselői voltak, így lehetőség nyílt, az iparban, kereskedelemben, iskolákban, óvodákban, idősek otthonában, romák között dolgozó, közösségfejlesztésben, építészetben, önkormányzati képviselői megbízatásban, helyi
politikában
Összességében
tevékenykedő egyetértés
személyek
mutatkozott
véleményét
abban,
hogy
a
meghallgatni, legsürgetőbb
ütköztetni. teendő
az
infrastrukturális hiányosságok felszámolása, a főbb városi problémák kezelése, valamint a városközpont fejlesztése. A javaslatokat a tervezés során a szakértők beépítették a programba. A kvantitatív kutatás során területi (kvótás) mintavétellel választottuk ki az edelényi polgárokat, az egyes kvótákon belül véletlen mintavétellel. A kutatást végzők különös figyelmet fordítottak arra, hogy mindegyik városrészben készítsenek interjúkat. A megkérdezett
csoportok
nagyságát
a
városrészek
népességéhez
igazítottuk.
A
megkérdezettek elmondhatták véleményüket a város egészét, illetve saját városrészüket érintő
legfontosabb
problémákról,
értékelték
az
előzetesen
kialakított
fejlesztési
elképzeléseket, valamint további javaslatokat tehettek további fejlesztésekre. A felmérés leginkább az egyes projektek prioritizálásában jelentett nagy segítséget. A 2008 tavaszán az elkészült stratégiai program kivonatát elhelyeztük a város honlapján.
4.3.
MEGVALÓSÍTÓ SZERVEZET
A városfejlesztés a piaci alapú ingatlanfejlesztéssel szemben nagyobb összefüggő területre terjed ki. Komplex fejlesztési program, melynek eredménye a piaci alapú fejlesztésekkel szemben akár negatív is lehet. A feladat ellátása alapvetően önkormányzati kompetencia, azonban szoros kapcsolatot feltételez magánbefektetőkkel. Több szervezeti megoldás elfogadott: 1. Polgármesteri hivatalon belüli szervezet: döntési szuverenitása korlátozott, erős önkormányzati ellenőrzés, hivatali bürokrácia túlsúlya az üzleti érdekekkel szemben 2. Külső
vállalkozó
megbízása:
hatékony
piaci
tevékenység,
azonban
önkormányzati ellenőrzés korlátozott, az csak a megbízási eredményére terjed ki
az
3. Önálló fejlesztő társaság: 100%-os önkormányzati tulajdonban vagy vegyes tulajdoni formában alakítható meg (PPP konstrukció), mely a tulajdonoson keresztül az önkormányzati, a menedzsmenten keresztül pedig az üzleti modell előnyeit ötvözi Szervezeti megoldását tekintve a városfejlesztést a magán- és közszféra együttműködésén alapuló önkormányzati városfejlesztő társaság láthatja el a leghatékonyabban. A városfejlesztő társaság tulajdoni viszonyait tekintve sokrétű. A gazdasági társasági formában történő működés az üzleti, ingatlanfejlesztési szemléletmód hatékony megjelenése miatt szükséges. A menedzsment kontroll révén az önkormányzat hatékony ingatlangazdálkodás tud megvalósítani, miközben érvényre juttatja települési szintű érdekeit is. A vegyes tulajdonú városfejlesztő társaság előnyei: -
biztosított az önkormányzat koncepcionális irányítása
-
a működés átlátható az önkormányzat számára
-
rugalmas, gyors, piacorientált működés
-
biztosított a szorosabb banki együttműködés
-
elkülönített pénzügyi számlák rendszere
-
pénzügyi egyensúly egy műveleten belül, vagy a műveletek között
-
tehermentesített önkormányzati költségvetés
-
a helyi gazdaság élénkítése
-
szakértelem, komplexitás
A városfejlesztő társaság és az önkormányzat közti kapcsolat kulcsa a felek között kialakuló szerződéses kapcsolat, mely részletesen taglalja, hogy milyen feladatokat látnak el a felek a működés során. Kiemelendő, hogy a társaság pénzügyi függetlenségének alapja, hogy az esetlegesen keletkező ingatlanfejlesztési eredmény a társaságot illeti, ennek révén biztosítható a társaság tőkeellátottsága, és önkormányzati szolgáltatásoktól való szervezeti és pénzügyi elkülönültsége.
4.4.
MONITORING RENDSZER KIÉPÍTÉSE
Kiemelkedően fontos, hogy a városfejlesztés területén elért eredmények, és a stratégiában meghatározott célok mérése folyamatba építetten valósuljon meg. A városfejlesztési társaság felügyelő bizottsága kiemelten fontos szerepet töltene be a városfejlesztési tevékenység gazdasági eredményeinek mérésében, kiegészülve a társaság belső, monitoring egységének adatszolgáltatására támaszkodva. A társadalmi eredmények
mérését a tulajdonos
önkormányzatnak
folyamatosan
biztosítania kell, elsősorban fórumlehetőségek biztosításával. Személyes és korszerű telekommunikációs eszközökön keresztül az elért eredményeket be kell mutatni a lakosság érdekelt csoportjai számára, és a jövő fejlesztési elképzeléseit meg kell vitatnia velük.
A
környezeti
eredmények
mérésére
jogszabályi
kötelezettségekből
adódóan
is
folyamatosan sort kell keríteni, a környezeti hatástanulmányok fejlesztések tervezésébe történő integrálása révén biztosítható lehet a pozitív, környezetre gyakorolt hatás.
1. számú melléklet: A STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ LEFOLYTATOTT MÉLYINTERJÚK EREDMÉNYE
Bevezető Az
Integrált
Városfejlesztési
Stratégia
megalkotásában
jelentős
szerepe
van
a
városvezetésnek, az önkormányzat képviselő testületének, de természetesen egy ilyen típusú átfogó elképzelés nem valósulhat meg anélkül, hogy a város lakosságának, illetve a település vezető tisztségviselőinek véleményét nem hallgatták meg. A lakosság körében kérdőíves felmérés zajlott, illetve közmeghallgatás keretében fejthették ki nézőpontjukat, míg a vezető tisztségviselők, vállalkozók körében mélyinterjúk zajlottak. A mélyinterjúk célja az volt, hogy megtudjuk, hogyan látják ma Edelény helyzetét, milyen problémákkal kell a véleményük szerint ma szembenéznie egy edelényi lakosnak, és hogy ezek a problémák hogyan lennének orvosolhatóak fejlesztések, az integrált városfejlesztési stratégia által. Módszertan A mélyinterjúk a település meghatározó, véleményformáló szereplőivel zajlottak annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen fejlődési lehetősége van a városnak, milyen problémákkal kell szembenézni az adott településen, és ezeket hogyan lehetne megoldani. A vizsgálat típusa: leíró, kvalitatív Az adatgyűjtés módszere: félig strukturált mélyinterjú Az adatok felvételi helyei: az interjú alanyok által megjelölt helyen, munkahelyeken, polgármesteri hivatalban Az adatgyűjtés időpontja: 2008. február Mélyinterjú alanyok száma: 20 fő A mélyinterjú alanyainak összetétele: Polgármester, bizottsági elnök, képviselő: 5 Önkormányzati intézmények, hivatalok vezetői, gazdasági és egyéb szervezetek képviselői: 7 Vállalkozók: 4 Egyéb szervezet vezetője, képviselője: 4
A bevonásra került 20 személlyel a városfejlesztés témakörében a következő kérdések alapján került sor az interjúkra, melyek az egyéni vélemények alapján további kérdéseket alapoztak meg: 1.
Milyen fejlesztési lehetőségei vannak a városnak?
2.
Mik a legfontosabb problémák a település életében?
3.
Milyen megoldási lehetőségeket lát a problémák megoldására?
4.
Hogyan határozná meg a város jövőbeli szerepét, célját?
5.
A városrészi felosztás rövid bemutatása – Mi a véleménye a városrészi
felosztásról? 6.
A főbb fejlesztési akcióterületek bemutatása – Mi a véleménye a tervezett
akcióterületekről és beavatkozásokról?
7.
Milyen beavatkozásokat javasol az IVS-ben megjeleníteni?
8.
Hogyan értékeli az IVS szerepét a város jövőjében?
A településről általában, hogyan látják a települést az itt élők Edelény a kormány által is hátrányos helyzetűnek nyilvánított régióban található. Történelmi, gazdasági és egyéb okokból követhetően is központi szerepet töltött be korábban és ma is a térségben. Korábban járási székhely volt, ma pedig mind közigazgatásilag, mind földrajzi, mind gazdasági adottságaiból kifolyólag van jelentős szerepe. Szokták mondani: „Edelény, a Bódva-völgy kapuja”. Innen vezet a 27-es főút Aggtelek felé, és erre „fűződnek föl” a Bódva folyó mentén a települések egészen a határig. Földrajzi adottságok szempontjából azért is jelentős, hiszen olyan nagyvárosok, mint Miskolc, Kazincbarcika, Ózd közelségében található, amelyek nagy lendületet adnak magának Edelénynek is, másrészt központi szerepe van a környezetében lévő aprófalvak számára. A város tulajdonképpen négy, valamikor önálló településből jött létre, ami ma is meghatározó a városon belüli élet, a mindennapok szempontjából. Magját Edelény adta, és a történelem folyamán olvadt hozzá Egres – ami főként bányászok lakta település volt, itt is található a bánya - Finke, és Borsod a megye névadó települése, itt található a honfoglalás korabeli Borsodi Földvár. A városfejlesztési stratégiában felvázolt városrészi felosztás is erre a történelmi hagyományra építve lett kialakítva, amivel egyébként a megkérdezettek is egyetértenek, és jónak tartják.
A település jól fejlett, és megfelelő színvonalon működő intézményhálózattal rendelkezik, ami szintén lehetőséget teremt arra, hogy valóban kistérségi vezető szerepkört tölthessen be. A település jelentősebb épületei, területei, kulturális értékei – amelyekre a városfejlesztési stratégiában a megkérdezettek szerint építeni lehetne – a következők: L'Huillier-Coburg Kastély, amely Magyarország negyedik legnagyobb barokk kastélya. Mind művészettörténeti, mind építészeti szempontból jelentős. Az előző rendszerben bíróság, és valamikor még börtön is működött benne. Évtizedek óta folynak a tárgyalások a kastély kérdését illetően, de igazából az állagmegóváson túl nem nagyon sikerült nagyobb léptékű terveket megvalósítani benne. Hasznosítása, funkciója kialakítása még nem történt meg. Valamilyen szinten használja a település, hiszen itt rendezik meg a Kastélykerti Napokat, illetve a Miskolci Operafesztivál idején hangversenyek megrendezésének ad otthont, de állandó funkcióval még nem bír. 1987-ben tárták fel a megye névadó földvárát, a Borsodi Földvárat. Tőle nem messze található a Borsodi Tájház. A település földrajzi adottságai kiválóak. A Bódva folyó szeli ketté a települést, hegyek, völgyek veszik körbe, melyek a mezőgazdaság, és ezen belül a szőlő és bortermesztésre kiválóan alkalmasak lennének. A Császta szőlőhegyen gyönyörűen kialakított tér található, melyen az újonnan épült harangláb áll. A településen található egy könyvtár, amely közel 70 ezer kötettel büszkélkedhet. Jelenlegi helyén meglehetősen szűkös körülmények között működik, számtalan bekötött folyóirat garázsban porosodik, mert azoknak sajnos már nincs hely a könyvtár épületén belül. A városban több templom épült, az egyik a 14. századi a református templom. Van egy katolikus templom, amely nem régiben lett teljes mértékben felújítva. Gyönyörű harangjátéka igazi idegenforgalmi attrakció. A harmadik templom a Görög Katolikus, amely a város szívében található. A településen működik Művelődési Központ, amelyet 30 millió Ft-os pályázati pénz elnyerésével 100 millió Ft körüli összegből nemrégiben újított fel a település. Nyílászárót cseréltek, fűtést korszerűsítettek, új városi tv stúdiót alakítottak ki az alagsori részen. Az intézmény rengeteg civil szerveződésnek és azok programjainak ad helyet és lehetőséget. Képzőművészeti szakkörök, szabadidős varrótanfolyamok működnek az épületben. A gimnázium részéről rendezvényeket, csoportfoglalkozásokat tartanak itt. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy jelentős kulturális, öntevékeny csoportok működnek a településeken, csak hogy néhányat említsünk: díszítő művészkör, hagyományőrző népdalkör, férfikórus.
Társadalmi helyzet, problémák, megoldási lehetőségek Edelényben és a környező településeken is kimondva-kimondatlanul általános társadalmi problémákat és feszültségeket szül a kisebbség kérdése. A roma lakosság száma folyamatosan nő a településen. A rendszerváltást megelőzően működött a településen bányaüzem, amely rengeteg embert foglalkoztatott, többek között roma lakosságot is. A bányában folyó munka nem kívánt túl nagy szakképzettséget, inkább a fizikai erőnlétre helyeződött a hangsúly. A rendszerváltás után azonban a bányát bezárták, így rengeteg szakképzetlen ember került az utcára, nagy lett a munkanélküliség, amely a cigány lakosságot még inkább sújtotta. Az önkormányzatra tehát súlyos anyagi terheket ró egyrészt a segélyezés kérdése, másrészt a szakképzés, és a munkahelyteremtés problémáinak megoldása. Mindemellett az emberek hozzáállásában is mutatkoznak problémák. Többször előforduló dolog a törés-zúzás, vandalizmus, a lopások. Tördelik a kerítésléceket a tájháznál, karácsonykor megrongálták a betlehemi figurákat, padot hajintottak a folyóba, felborítgatják a szemeteseket éjszakánként, lopják a fát az erdőből, a járdán végzik el a dolgukat…Csak néhány példa azok közül, amelyek konkrétan említésre kerültek. A rongálások, lopások egy része a létfenntartás problémáinak megoldása miatt vannak, hiszen ha otthon fáznak a gyerekek, nincs már hova fordulniuk segítségért. Egy részük azonban a hozzáállásból adódik. Nem tisztelik, és nem becsülik meg a környezetüket. Ami pedig a lakosságon belül a legnagyobb feszültségeket okozza, az az, hogy úgy látják, hogy „nem lenne velük semmi baj, ha nem éreznék úgy, hogy övék a világ, és ott állnak meg kocsival, ahol akarnak. Nekik a kutya nem szól, meg nem mer senki szólni, rájuk nem lehet szólni semmiért, mert rögtön megvádolják az embert azzal, hogy diszkriminál….leordítják az embert, velük nem lehet normális hangnemben beszélni…” „Az a pozitív diszkrimináció, ami itt a térségben a cigányságra érvényes, az sajnos a magyarságot hátrányosan érinti.” A cigányságot minden megilleti, ami a magyarokat, de „tucatjával van olyan, legyen az pályázat, program, meg egyéb, ami viszont csak őt illeti meg engem nem, akkor ez nem pozitív diszkrimináció?” „Ahogy vonulnak itt például, mennek föl mikor megkapják a segélyt, akkor 8-10 kutya kísérgeti őket, bandástul mennek a kutyák és támadnak biciklisekre, meg járókelőkre, és hát oltva persze a jószágaik nincsenek, egész biztos. Nincs, aki ellenőrizze, vagy legalábbis ki mer oda menni ellenőrzést tartani, csak a rendőrség esetleg” A cigányság jelenléte a városban nemcsak társadalmi, hanem gazdasági, oktatási, és más egyéb problémákat is fel vet. Azok, akik a romák lakta területekhez közel eső utcákban laknak, lakásaikat nem nagyon tudják eladni, vagy ha el is tudják, akkor áron alul. Feszültséget teremt a településen a következő dolog, amelyet az egyik interjúalany a
következőképpen fogalmazott meg: „van még egy nagyon éles ellentmondás……ha szétnézek a városközpontba, megállok, olyan gyönyörű nyugati kocsikkal jönnek, hogy tele van. Aztán hozza az egész családot, anyóstul, apóstul, meg mit tudom én, gyerekestül vannak benne, 8-an,9-en szállnak ki
egy személykocsiból. Hát gyakrabban kellene
ellenőrizni őket, meg hogy honnan van ez az autó, én nem tudom,… nem tudok üzemben tartani egy autót és ezek, hogy miből tudják üzemben tartani, ugyanakkor szociális segélyért is ilyen kocsikkal járnak.” A másik dolog: ”..nem láttam én még tanuló kocsiba gyakorolni, tehát hogy jogosítványt szerezni egy cigányt, mégis mindnek van jogosítványa, hát nem tudom..” Természetesen ezek egyéni vélemények, meglátások, és az ellenkező oldalra is van példa. Több olyan vállalkozás is van a településen, amelynek alkalmazottjai között roma emberek is vannak, velük vezetőik az elmondások alapján nagyon elégedettek. Ezek az emberek például szolgálhatnak azok számára, akiknek talán jelenleg még nincs lehetőségük dolgozni, de a jövőben megadatik majd a számukra. A kisebbség helyzetének (de az egész lakosság helyzetének) megoldására az egyik legfontosabb lépés a „…munka, munka, munka…”. Munkahelyek teremtése rengeteg problémát megoldana a településen. Természetesen mivel az iskolai végzettség, főként a roma lakosság körében alacsony, így a kisebb szakképzettséget igénylő, betanított munka végzésére alkalmas munkahelyek teremtésére kellene a településnek koncentrálnia. Vannak, akik a helyzet megoldását a segélyezési rendszeren történő változtatásban látják. Olyan rendszert alakítanának ki, amely ösztönözné a gyermekvállalást, ugyanakkor az aktív munkahelyek
megtartását
is
segítené,
munkára
köteleznék
az
embereket.
„…a
segélyrendszert minimálisra kellene leszorítani, és ezt csak úgy lehet megcsinálni, ha munkahelyek teremtődnek…” „…ha nem lennének olyan nagy létszámban jelen a rászorulók, az etnikailag rászoruló emberek, amit mondom, az önkormányzatnak is nagyobb lenne a mozgástere…” Van, aki a felelősségteljesebb gyermekvállalásban látja a kiutat. Van, aki a fiatalságban látja a jövőt, és a nevelés szerepét hangsúlyozza. Olyan helyet kellene kialakítani, ahol a gyermek reggeltől estig felügyelet alatt lenne, a jóra nevelnék, akár úgy is, hogy mindez teljesen ingyenes legyen a számára. A jelenlegi generáción van a felelősség, hogy a jövő nemzedéke miként fogja látni a világot, mennyire fogja megbecsülni a munkáját, tisztelni a munkája által épített dolgokat. A kisebbség kérdése mellett a másik nagy társadalmi problémának az itt élők azt tartják, hogy egyre kevésbé van meg a településen az embereket összefogó, társadalmi kohézió. Hiányolják azt az összetartó erőt, ami segítene a településnek abban, hogy tovább tudjon fejlődni, hogy a fiatalok ragaszkodjanak szülővárosukhoz. „…régen volt társadalmi munka és ne mondja senki, az sem volt kötelező. Az tényleg társadalmi munka volt, hogy
szombatonként, meg vasárnaponként elmentünk és építettük a kórháznak a parkjába, másodikos általános iskolásként ültettük a fákat, szépen megnőttek. Nem igaz, hogy nem mennének el az emberek. Ez csak hozzáállás kérdése…” Úgy látják, hogy a településen jelenleg folyó politizálás sem segít ezen a helyzeten, hiszen a rendezvények látogatottságába, a mindennapokba túlzott mértékben belefolyik a politika. „… a kapcsolatok, a párbeszéd hiányzik az emberek között. A napi politika annyira belevitte magát, hogy a táborok, és itt inkább akkor távol maradnak, nehogy azt mondja az egyik, hogy ő az ő rendezvényeire jár, hiába nem direkt politikai dolog…nem érzik magukénak a várost, mert nem találják a helyüket, mert a politika nagyrészt rátelepedik…” A megoldás egyik kulcsfontosságú momentumának azt tekintenék az emberek, ha a politika kevésbé folyna bele a mindennapokba, talán a különböző rendezvények látogatottságán is segítene. Társadalmi, demográfiai problémát jelent a település számára, hogy a fiatalok tanulmányaik befejezése után nem térnek, vagy csak kis számban vissza Edelénybe. A megkérdezettek úgy látják, a legtöbbjük azért megy el a településről, mert nem talál megfelelő munkát, illetve ha talál is, itt nem tud olyan jövedelemre szert tenni, mint mondjuk a nyugati országrészben. A megélhetési problémákon túl a másik dolog, hogy nagyon kevés kulturált szórakozási lehetősége van a városban a fiataloknak. A fiatalok elvándorlását csökkentené, egyrészt a munkahelyek teremtése, másrészt a tartalmas szórakozási lehetőségek biztosítása, valamint az öntevékeny fiatal csoportok számára biztosított megjelenési lehetőség. „…itt kellene tartani a fiatalokat, nyomon követni a pályafutásukat, hogy ha valaki esetleg jól zenél, biztosítani nekik valami olyan helyiséget, ahol esetleg zenekari próbákat lehetne tartani…”, „…a városfejlesztésre is művészibb beállítottságú fiatalokat megfogni, esetleg besegítene a városkép javításában, műemlék restaurálásába, akármibe is…” Infrastrukturális helyzet, problémák, megoldási javaslatok Edelény infrastrukturálisan fejlettnek mondható. Kevés olyan település van, amely elmondhatja magáról, hogy a rendszerváltás utáni pár évben, rövid időn belül olyan fejlettségi szintre hozta volna az infrastrukturális ellátottságát, mint Edelény. Szennyvíz hálózata jelentős pénzügyi támogatással a ’90-es évek elején épült ki. Telefonhálózata, elektromos hálózata, földgáz, és víz ellátottsága, az utak aszfaltozottsága, járdák tekintetében az infrastruktúrát 90%-osnak mondhatjuk. Fontos kiemelni, hogy például a járdaépítés esetében a lakosságnak is kiemelkedő szerepe volt, hiszen a „járda-program” keretében a lakók segítségével alakították ki elég jelentős részét. Természetesen hangsúlyozni kell, nem 100 %-os az ellátottság, ezen a területen is van mit tenni.
Az egyik fontos kérdés, amely több interjúalany esetében is felmerült, az ivóvíz hálózat, annak fejlesztése, esetlegesen saját ivóvíz bázis újraélesztése. Edelény a korábbi években saját vízbázissal rendelkezett, ami sajnos az itt élő emberek hanyagsága, a rengeteg illegális szemétlerakás miatt ihatatlanná vált. Ez természetesen nem pusztán infrastrukturális, hanem közegészségügyi kérdéseket is felvetett. Ma az ivóvíz ellátást a településen Kazincbarcikáról jövő víz segítségével oldják meg, ami ugyan nagyon jó minőségű, viszont nagyon drága. A vízvezeték hálózat elavult, elkorrodálódott, nem bírják a nyomást, gyakori a csőtörés. „…a városnak nagyon sok az a vízvesztesége, ami nem a csapokon folyik el, hanem nem tudjuk, hogy a földben hány helyen van eltörve a cső, és elszivárog…” Az iméntiekben vázolt problémákra az interjú alanyok egyrészt a vízvezeték hálózat teljes rekonstrukciójában, komplett cseréjében látják a megoldást, másrészt saját ivóvíz bázis újraélesztésében,
további
fejlesztésében.
A
vízvezetékek
felülvizsgálatát,
javítását
közhasznú társaság végzi a településen. Természetesen ezek részleges javítások, amik nem nyújtanak átfogó megoldást a problémára. A másik oldalról, a saját ivóvíz bázis használatával olcsóbbá válna nem csak a lakosok, de az önkormányzat számára is az ivóvíz kérdése. „…a Bódva Magyarország egyik legtisztább folyója, az egyik legtisztább kategóriás vízként lép be az országhatárnál…annyira tiszta, hogy néha tényleg inni lehetne belőle… kitermelő helyeink ugye a Bódva vizére alapoznak, ez a bázisnak az alapja, na úgyhogy ezt nekünk nagyon meg kellene becsülni…” A település csapadék elvezető rendszere hiányos. Nagy esőzés, hóolvadások idején ez nagy gondot jelent a városnak és a városban élő embereknek. Ez a probléma azonban nem pusztán abból adódik, hogy az önkormányzat ezt a területet még nem oldotta meg teljesen, a lakosságnak is része van ebben. „…itt van egy árokszakasz, ott meg már semmi, amit megcsinált az önkormányzat, másnapra betúrták a lakosok, mert nem tetszett, hogy a ház előtt van. Szóval ennek végére kéne járni, és meg kéne velük értetni, mert akkor mindenki szalad, amikor tele van a pincéje vízzel és áll a ház előtt a víz…” Közlekedés tekintetében Edelény, mivel főút mentén helyezkedik el, igen nagy az átmenő forgalma. A műúttal való ellátottság jó, az más kérdés, hogy ezeknek milyen a minősége. Sajnos több helyen a településnek azzal kell szembesülnie, hogy hiába csinálják meg az utat, ha folyamatosak a csőtörések. Azoknak a közutaknak a minősége sosem lesz már olyan, amelyeket akár egyszer is fel kellett törni csőtörés miatt, mint amilyen előtte volt. „… ott, ahol minden két hétben csőtörés van, na ott mit tud csinálni, hát ha megnézi a hídnak azt a részét, ahol a gyógyszertár van és van a városgondnoksági rész, a kht felé vezető út, toldozva-foldozva van ... az Istvánkirály úton napirenden van a csőtörés, szóval itt ezért is el se lehet készíteni, következő héten már törni kell…” Az utak minőségi javításában tehát az elsődleges megoldást az átgondolt vízvezeték hálózat fejlesztésben, és az utána következő közútfejlesztésben látják az itt élők.
A településen a hulladékgazdálkodás jól működik. Egyre több helyen van a városban lehetősége a lakosságnak a korszerű, és környezettudatosabb szemléletet segítő, szelektív hulladékgyűjtésre. A szemétszállítással az itt élők elégedettek, ez idáig a lakosságnak nem kellett fizetnie ezért, az idei év az első, amikor már kell. Hulladékgazdálkodás tekintetében az egyik megoldásra váró feladat az illegális hulladéklerakók megszüntetése volna. Egyrészt, mert ezekkel a település meglévő vízbázisát folyamatosan szennyezik, másrészt a rendezett település képet jelentősen lerontja ezek látványa. A másik dolog, ami inkább fejlesztési javaslat e tekintetben, hogy a településnek egyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az alternatív energia előállítási lehetőségek kiaknázására, többek között mondjuk a hulladék újrahasznosítás révén. E mellett említésre került a szélenergia, napenergia hasznosításának lehetősége is. Kevés a parkolóhely a településen. Amennyiben a település autóforgalmát nem sikerül valamelyest csökkenteni, ez állandó probléma marad. A közlekedéshez hozzá tartozik, hogy jelenleg Edelénynek nincs kerékpárútja. Ennek megépítése több szempontból is indokolt lehetne. Egyrészt csökkentené a személygépkocsi forgalmat a városban. A diákok és természetesen a lakosság számára biztonságosabbá válna a közlekedés, ha többen járnának kerékpárral, mint autóval. A harmadik, de nem utolsó szempont, hogy a turizmus, az idegenforgalom szempontjából is hasznára válhatna a településnek, ha rendelkezne kerékpárúttal, nem csak a belvárost illetően, hanem a település környezetében is. A belvárosi forgalom csökkentését segítené elő egy esetleges elkerülő út megépítése, fejlesztése, ami a várost kikerülve vinne tovább a 27-es főútra bekötve Aggtelek, Jósvafő és Szlovákia felé, szintén sokat segíthetne ezen a problémán. A helyközi közlekedést a Volán és a Máv biztosítja. A helyközi buszközlekedés és a vasútközlekedés jó. A település rendelkezik autóbusz pályaudvarral és vasútállomással. Ami a vasútközlekedést illeti, koránt sem olyan kihasznált, mint a korábbi időkben, amikor nagyon sokan jártak más településekre, Miskolcra dolgozni, illetve amikor ide jártak a bányába az emberek dolgozni. A helyközi buszjáratok a városközpontban közlekednek, így a településen a helyi buszközlekedés nem tökéletesen megoldott. „…a kenderföldről idős emberek, mondjuk egy ifjúsági házban lévő rendezvényre este, hát inkább nem megy fel, de ha volna buszjárat, vagy meg volna oldva a közlekedés, akkor biztos, hogy igénybe vennék sokan, és akkor teltház lenne valamennyi rendezvényen…” Egészségügyi helyzet, problémák, megoldási javaslatok Edelény az egészségügy területén is központi szerepet lát el. Van egy tüdőgyógyászati szakkórháza, ami több szempontból kiemelkedő. Egyrészt egyetemi oktató intézmény, szakorvos képzésre akkreditált kórház, amely speciális egészségügyi ellátást szolgáltat a
lakosság számára. Fontos szerepe van azért is, mert megyei és regionális feladatokat is ellát, és mindamellett, hogy gyógyít, munkahelyeket biztosít a településen és a környéken élőknek.
A
város
egyik
legnagyobb
munkáltatója,
hiszen
224
dolgozónak
ad
munkalehetőséget, természetesen ezek nagy része szakirányú munka, amely végzettséghez kötöttek, főként főiskolai, egyetemi végzettséghez. A kórház szerencsésnek mondhatja magát, - hiszen az egészségügyi változtatások során ugyan a belgyógyászati osztályt be kellett zárni, és bizonyos egészségügyi problémákkal az itt élőknek Kazincbarcikára, vagy Miskolcra kell utazniuk, - de a földszinti részen a szakambulanciák megmaradtak, és kiváló szakember gárdával, nagyon jó színvonalon működnek. Járóbeteg-ellátó rendelőintézet működik Edelényben, ahol a háziorvosi szolgálaton belül 5 felnőtt és 3 gyermek körzeti orvos látja el igen magas színvonalon munkáját, majdnem mindegyik orvos két-három szakvizsgával rendelkezik. Két gyógyszertár működik a városban, ezek nagyjából ellátják az itt és a környékben élők igényeit, illetve jelenleg épül a harmadik gyógyszertár, amely a rendelőintézet mellett egy intézeti gyógyszertár lesz. Így tehát még nagyobb lehetőségben, és még jobb színvonalon lesz képes ezen a területen is a betegeket ellátni a település. Szociális intézményeit tekintve több fontos létesítménye van a településnek, amelyből van, ami városi, illetve van, ami megyei fenntartású. Ezek az Időskorúak Otthona (ennek keretén belül működik a településen a családsegítő szolgálat), a középsúlyosan értelmi fogyatékos felnőtt korú emberek ellátását biztosító szociális intézmény, valamint az újszülöttek, kisgyermekek ellátását segíteni hivatott védőnői szolgálat, ami 6 védőnővel megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújt. A problémák, amelyek az egészségügyet érintően felmerültek, egy részük országos probléma, más részük speciálisan helyi. Az egészségügy helyzetének tárgyalása során kikerülhetetlen kérdés volt a vizitdíj kérdése, amely a nyugdíjasokat, beteg, ugyanakkor szegény embereket sújtja leginkább. „…mindig csak 300 Ft-ot emlegetnek, olyan, felmegy az agyvizem, mikor csak 300 Ft-ot, miért 300-at emleget? Elmegyek az orvoshoz gyógyszert íratni, vagy egy vizsgálatra 300, na nézzük meg…menjen át a röntgenre, már oda is már csak megint 300 Ft. Azt mondja, hogy na visszamegyek hozzá, hát megkéne nézni fönt a belgyógyászati szakrendelésre, oda megint 300 Ft, tehát az már 900 Ft, és hát nem egyedül én vagyok így… nem 300-ról van itt szó, meg hát sok azért nem megy, mert nincs pénze, nem egy, nem kettőt tudok, meg ismerek, aki elpanaszolja.” Lévén, hogy országos kérdésről van szó e tekintetben (és erre megoldási javaslat sem érkezett), ez a városfejlesztési stratégiát nem érinti, mégis mivel sokakat érint a teleülésen fontosnak tartottam megemlíteni.
Az egészségügy területén felmerült egyéb meglátások, inkább fejlesztési javaslatoknak nevezhetőek, mintsem egészségügyi problémáknak. Az egyik ilyen a járóbeteg-ellátó intézet épülete, amely már kinőtte a rendelkezésre álló teret. Egy új, nagyobb, korszerűbb rendelőintézetre lenne szükség a településen. „…maga a tér kicsi. Neki szolgálni kell 37 ezer embernek a járóbeteg-ellátását. Kinőttük. Kinőttük, igényesebbek lettek az emberek egyrészt, kettő, fejlődött a technika. Nőttek a rendelőknek, a járóbeteg-ellátásnak az igényei, meg a tárgyi és személyi minimum feltételei, ugye ezeknek tér kell, ugyanazon az alapterületen.” Korábban erre született egy pályázat, amelyen sajnos nem nyert a település, de az ezen a területen dolgozók szorgalmaznák ennek a továbbvitelét, újabb pályázatok írását. A másik ilyen kérdés a kórház fejlesztése, amely a technikai fejlődésből adódóan, és a műszerek amortizációjából következően folyamatos munkát jelentenek. Oktatás helyzete, problémái, megoldási javaslatok A településen bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnázium, valamint egy kisegítő iskola működik. Jelenleg két általános iskolával kevesebb működik a településen, mint korábban, kettőt ugyanis beolvasztottak a jelenleg működő kettőbe. A megmaradt általános iskolák azonban nem csak a helyiek, a térségben lakók gyermekeit is „felszippantja”. Az utóbbi évek egyik jelentős fejlesztése volt a diákok számára, mind egészségvédelmi, mind sportolási szempontból az egyik általános iskola tanmedencéjének kialakítása. A gimnáziumot az önkormányzat tartja fenn, viszont oktatási szempontból szintén kistérségi funkciót lát el. Tanulói létszáma folyamatosan bővül, olyannyira, hogy a korábbi kollégiumát meg kellett szüntetni, helyhiány miatt a kollégiumból, illetve az ott található helyiségekből is tantermeket alakítottak ki. „…hosszú távon kizárólag az oktatás az, amelyikbe a beletett pénz megtérül…” Az önkormányzat többször adott be bővítésre, felújításra pályázatot, az önkormányzat
részéről
az
intézmény
fejlesztésének
szándéka
tehát
meg
van.
Környezetvédelmi szakirányú oktatás folyik az intézményben, amelyre egyes vélemények szerint főiskolai kart lehetne építeni, ilyen irányba fejlődhetne tovább az iskola, azon túl, hogy az oktatás tárgyi feltételein, és a benne oktató tanárok szakmai képességein, képzettségein is volna mit fejlesztenie. A település kisegítő iskolája most már alapítványi formában működik és az enyhe fokon szellemileg sérült gyermekeket oktatja. A pedagógusok, tanárok munkáját jól működő Pedagógiai Szakszolgálat segíti a településen.
Gazdasági helyzete, problémái, megoldási javaslatok A rendszerváltást megelőző időszakban Edelény „motorját” gazdasági szempontból az itt működött ipari, illetve mezőgazdasági létesítmények, szövetkezetek adták. A rendszerváltás előtt, a településen működött bánya rengeteg embernek adott munkalehetőséget, és ami talán a legfontosabb, hogy olyan munkalehetőséget, amely nem igényelt túl nagy iskolázottságot. Tulajdonképpen a bánya működésének köszönheti Edelény, hogy várossá fejlődött. „…42 településről jártak be ide dolgozni az emberek...”, és természetesen egy idő után letelepedtek itt Edelényben. A bánya azonban megszűnt, és rengeteg, főként szakképzetlen, 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkező ember vált munkanélkülivé. A bánya mellett a rendszerváltást megelőző időszakban nagy jelentősége volt a termelőszövetkezeteknek, a mezőgazdaságnak, ami mára szintén teljesen visszafejlődött. Egyéb ipari létesítménye, gyára nem igazán jelentős, bár van egy pár, ruhagyár, nyomda, betonüzem (jelenleg ez felszámolás alatt áll), építőipari kisvállalkozás, fafeldolgozó kisvállalat…stb. „…itt volt a ruhagyár, ami volt. Az is döglődik, legjobb információim szerint, az sem működik olyan szinten és az is ilyen rapszodikus bedolgozással foglalkozik, de még az is jó, mert legalább van. Vagy itt van egy nyomda, az sem olyan, hogy olyan sok embert képezne ki, olyan sok ember dolgozna ebben a nyomdában amire azt lehetne mondani, hogy tömegével tudja….” Az ipari létesítmények, nagyobb vállalkozások hiánya olyan értelemben is fontos, és feltétlenül megoldandó probléma, hogy a város nem tud bevételre szert tenni iparűzési adó tekintetében, hiszen nincsenek olyan nagy létesítmények, amelyek ezt produkálnák. Kirajzolódik
tehát,
hogy
gazdasági
szempontból
a
legnagyobb
problémát
a
munkanélküliség kérdése, a munkahelyteremtés jelenti. A probléma megoldása több szempontból is nagyon fontos. Egyrészt a munka az, ami az emberek számára a megélhetést biztosítja, ami által a megkeresett pénzből szolgáltatást tudnak igénybe venni. Ha van munkája az embereknek, nem akarnak elvándorolni a településről. És persze nem egy utolsó szempont, hogy ha Edelény fejlődik, a térségre nézve is fejlesztő hatással van. A probléma megoldását több dolog is nehezíti. Az egyik oldalról az, hogy sok az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, szakképzetlen ember, a másik, hogy ha lennének is megfelelő végzettséggel rendelkező emberek, nincs munkalehetőség Edelényben., illetve a magasan kvalifikált emberek szintén nehezen találnak a településen munkát, épp úgy, mint a nagyon alacsonyan képzettek. Működik a településen Munkaügyi Kirendeltség, amely lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a városban és a környéken élőknek. Edelény ipari park létesítését, illetve fejlesztését célozza meg a munkahely teremtés céljából, amit a megkérdezettek jónak tartanak. „…nem akar itt mindenki Budapestre menni, érti, akkor nem akar mindenki Budapestre menni, ha itt is van lehetősége…” Úgy látják, hogy
a munkanélküliség problémájának az egyik kulcs kérdése az, hogy települ-e Edelénybe valamilyen ipari cég, vagy sem, keletkeznek-e olyan vállalkozások, amelyek több embert képesek foglalkoztatni. Ebben a tekintetben az önkormányzat felől tett lépéseket látják. Úgy gondolják, hogy ezen állami segítségnyújtás nélkül, önmagában a település nem tud túljutni. „…ténylegesen hátrányos helyzetű régiók életébe beavatkozik, úgy hogy egyszerűen oda nyom pénzt. Ez az egyik része, a másik, áttételesen, hogy úgy avatkozik be, hogy irányítja, ide küldi a beruházásokat, harmadik a településeknek ad olyan pályázati lehetőséget, hogy ők is gazdáinak, gazdaként érezzék magukat…” „…ha itt nincs állami támogatással olyan munkahely teremtés, mint teszem azt a Hankook Dunaújvárosnál, vagy ehhez hasonló, akkor itt önerőből nem is fog talpraállni…” „…állami segítség nélkül nem fog menni, vannak olyan nagy szabad területek, amelyek nincsenek művelés alá vonva, ahol lehetne úgy irányítani a külföldi szabadtőkét, amely valamilyen üzemet, gyárat akar létesíteni Magyarországon…egyenesen azt mondani, ha kellünk, akkor kelljünk, de akkor itt… Eltérőek a nézetek a tekintetben, hogy több kisebb, vagy néhány nagyobb vállalkozás, vagy ipari létesítmény kellene a munkahely teremtés megoldására. „… ha nincs munkahely, ha nincs legalább egy, a térségnek egy 1500-2000 munkahelyet adó, most az, hogy egy e, vagy két közepes méretű … nagy beruházása, akkor ez nem fog talpra állni, és tovább folytatódik az erózió, tovább folytatódik az elvándorlás, a lakások egyre alacsonyabb értéken történő eladása…” „… a városban olyan stratégiát kellene kiépíteni, amivel tudnánk ide kisebb gyárakat telepíteni…” „… ugyanakkor arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy helyben próbáljanak fejlődni. Nem kell feltétlenül nagy, multinacionális cégben, vállalkozásokban gondolkodni, kisebb vállalkozások kellenek, abból minél több, amely 20-30 főt tud foglalkoztatni…” „…tehát ide lényegében az kellene, ha a MOL nem is jön ide, hogy legalább legyen egy fecskendő gyár, egy tűgyár… egy gyógyszergyár, csomagolóüzem…” Természetesen
nem
minden
megkérdezett
kizárólag
az
ipartelepítésben
látja
a
munkanélküliség problémájának megoldását. A mezőgazdaság valamikor működőképes gazdasági terület volt a település számára, mára nem igazán jellemző. „…képes-e az edelényi lakosság arra, hogy nagy tömegben állítson elő élelmiszert? Magyarország hagyományosan egy agrár ország, nem is voltunk más. Vas és acél országa, egy nagy marhaság volt. Képes –e Edelény és vonzáskörzete arra, hogy nagy mennyiségben állítson elő élelmiszert? Én elmondom önnek, hogy amikor idejöttem dolgozni és mentünk haza… gyalog mentünk, le kellett állni időnként este tereléskor, mert annyi tehén volt….ma én nem tudom van-e egyáltalán Edelényben egy tehén… A magyar tejipar teljesen padlón van. Meg
tudja-e oldani azt magának Edelény, hogy annyi tejterméket, zöldséget termel…, hogy részben eladjon, …farmergazdálkodást meg tudjuk honosítani vagy sem… Teljesen jogos felvetés, hogy ha valami egyszer működött, miért ne működhetne újra, természetesen a kor követelményeihez és fejlettségi szintjéhez igazodva, mondjuk farmergazdálkodások révén. Edelényben a szolgáltató szektorát, a kereskedelmi életét nézve azt láthatjuk, hogy különböző kereskedelmi üzletekkel viszonylag jól ellátott, a mindennapi életet érintő dolgok beszerezhetőek a településen. Az élelmiszertől a vegyi áruig, a gyógynövényszaküzletig a boltok igen nagy választéka áll rendelkezésre, az más kérdés, hogy az ezekben található áruválaszték talán nem a legszélesebb. Van, aki úgy látja, hogy például a műszaki cikkek terén hiányosságok vannak, „…nincs megfelelő műszaki üzlet, amely megfelelő választékkal bírna…” . A szolgáltató szektort tekintve azonban jelentősebb hiányosságok tapasztalhatók a településen, mint a kereskedelmet illetően. Kevés étteremmel rendelkezik a település, a meglévők színvonala, nyitvatartási ideje is olyan, amelyre turisztikai szempontból nem igazán számíthat a település. „… régen oda jártunk ebédelni, nem főztünk, mert dolgoztunk, mert nem volt rá idő, most már meggondolom, hogy oda megyek-e, ez az egyik dolog, kettő, nincs is olyan színvonalas étterem…” A meglévő éttermek fejlesztése, újak nyitása nemcsak idegenforgalmi szempontból lenne fontos, munkahelyteremtés szempontjából is. „…elmegy az összes diplomásunk, miért megy el? Azért, mert nem tud…egy vendéglátós nem fog elmenni, egy vendéglátóipari főiskolát végzett, ha itt Edelényben még nyílik két étterem …” Hiányoznak a településről a teraszos, kis kávézók, vendéglátóhelyek. Ezek hiányát több dologra vezetik vissza az interjúalanyok. Egyrészt nincs a településnek sétáló utcája, amely nagyobb lehetőséget, és teret biztosítana ezek számára, másrészt úgy tapasztalták, hogy ha a kezdeményezés meg is volt ez irányba, valahogy elakadt a dolog a közterület használata miatt. „… elég sok városban üzemel ez a nyitott terasz rendszer, itt Edelénybe nem…” „… ahol ezek üzemelnek, ott ténylegesen üzemelnek, és szívesen kiülnek az emberek akár egy kávét, kólát, sört, akármit is, sőt esténként egy vacsorát is kint, egy nyitott teraszon azért megesznek…” Turizmus tekintetében, a szolgáltató szektort érintően az is problémát jelent a városnak, hogy nincsen megfelelő szállodája, ahol mondjuk legalább egy busznyi turistát el tudnának szállásolni. A fiatalok, de a felnőttek számára is nagyon kevés a tartalmas, kulturált szórakozási lehetőség. „… van egy-két szórakozóhely, ami ugyebár megy, meg azért szoktak lenni műsorok a fiataloknak, azt hiszem, hogy azok, azokon a napokon, mikor nyitva van, és biztosítják a szórakozást, akkor megtelnek, viszont máskor szinte úgymond üres a jelleg…” Vannak ugyan időnként koncertek a településen, de ezek általában ráfizetésesek a
település számára, nem hoznak bevételt. „… hiányzik az élőzenés műsor ezzel kapcsolatban Edelényből, nagyon kevés zenekart fognak meg úgymond, hogy ide hozzanak…” Korábban voltak színházi előadások, ezek már nem igazán jellemzőek, aki színházba akar menni, az Miskolcra utazik. Valamikor működött a fiatalok számára a városban több disco is, de nem igazán tudtak életben maradni. A megkérdezettek úgy látják, erre talán nem is igazán van szüksége a településnek, mert a környező nagyobb városokban igen jó színvonalú disco-k működnek, ahová az edelényi fiatalok is szívesen átjárnak. „…a környéken rengeteg van, bejáratott disco-k, egy ilyen negyedóra autóval és a városnak teljesen fölösleges ebbe az irányba fordulni, mert minőségi szórakozó helyek vannak, ilyen disco jellegű szórakozó helyek nem messze innen…” Tartalmasabb
szórakozási
lehetőséget
például
a
településen
rendezett
író-
olvasótalálkozók jelenthetnék, amelyeknek a látogató közönsége viszont nem túl nagy, és leginkább a felnőtt lakosságra szorítkozik. Ezen lehetne segíteni, ha szélesebb kör érdeklődését igyekeznének fejlett kommunikációs eszközök segítségével felkelteni az ilyen típusú rendezvények iránt. „…akinek föl kell kelteni az érdeklődését, időnként azt mondom, az igényét, azoknak ez kevés, azoknak a legkorszerűbb kommunikációs eszközöket kellene használni” Található a településen olyan hely, ahol lehetőség van biliárdra, csocsóra, darts-ra, tekézésre. Ezekre a lehetőségekre építhet a település és bővítheti ezeket, csak hogy néhányat említsünk azok közül, amelyeket az interjú alanyok mondtak: bob pálya, bowling pálya építése, szánkófelvonó, szánkózási, síelési lehetőség kialakítása. A városban működik Művelődési Központ, amelyet egyesek Rendezvények Házának, mások Ifjúsági Háznak hívnak. A Művelődési Központ épülete nemrégiben lett felújítva, mely munkálatok elvégzését pályázat útján nyert pénzösszeg is segítette. Az intézmény számtalan civil szerveződésnek, rendezvényeknek, különféle programoknak, szakköröknek ad lehetőséget, és biztosít helyet. Többen azonban úgy látják, hogy ezeket a lehetőségeket bővítenie kellene a létesítménynek, akár az által is, hogy magát az épületet bővítenék, átalakítanák. Van aki szerint a kulturális élet fellendüléséhez az kell, hogy az alábbi szemléletmód megváltozzék: „…ugye a kultúra az maradványérdekeltségű, illetve maradvány szemléletű. Ami marad, akkor adjunk még nekik is annyit, hogy majdnem azt mondom befogják a szájukat, mert nem mondhatják azt, hogy ők nem kaptak semmit. Én a kultúrát sokkal előrébb helyezném a város stratégiai kérdései között, meg tudjuk mutatni magunkat, hogy itt milyen érték van…”
Edelénynek valamikor virágzó sportélete volt. Szakosztályok működtek, futballmérkőzések voltak. „…a sport az egy olyan komoly érték, nem csak a versenysport, hanem az a szellemiség, ami megjelenik egy sport tevékenységen keresztül, és azért, mert Edelény mindig büszke volt a sportmúltjára, és ma is büszke lehet, de a jövőjére szeretnénk büszkék lenni majd…” Több sportegyesület működik a településen, melyeknek a működéséhez a legnagyobb anyagi hozzájárulást a település biztosítja. A városban tehát ma is van lehetőség sportolásra, de ezeket a lehetőségeket a megkérdezettek többsége szűkösnek találja, illetve a meglévő lehetőségek számára biztosított teret nem találják megfelelőnek. Úgy látják, hogy ahogyan a település anyagi keretei szűkülnek, úgy a sportra fordított támogatás is folyamatosan csökken. A sport számára olyan helyet kellene a településen kialakítani, amely lehetőleg a belvárosban van, vagy legalábbis nincs messze tőle, és ami több sportág szereplőinek adna lehetőséget
egy
helyen.
Olyan
sportcentrum
kellene,
ahol
sportrendezvényeket,
versenyeket lehetne szervezni, ahol a sportolás számtalan lehetősége kapna teret, ahol a számtalan sport mellett edzőterem, fitness terem kaphatna helyet. „…nincs egy strand, nincs egy uszoda, ami most már kis városnál nem egy túl nagy igény, ami ugye egyebet is szolgálhatna, mert az az uszoda télen is menne, most miért járjak én át Barcikára…” A településen élők hiányolják, hogy nincsen strandolási, úszási lehetősége a városnak. Vannak, akik a strand kérdését a sport kapcsán említették meg, de voltak olyanok is, akik a turizmust érintve hiányolták, és úgy látják, hogy fürdőturizmust lehetne kiépíteni Edelényben azzal, ha strandot hoznának létre. Amennyiben gyógyvizet találnak, wellness- és gyógyturizmust lehetne rá alapozva kialakítani Turizmus, idegenforgalom helyzete, problémái, megoldási javaslatok Edelény idegenforgalmi szempontból is központi szerepet tölthetne be a térségben. Mint korábban már említettem, szokták rá mondani: „Bódva völgye kapuja”. „Kapu”, amelyen át a turista belépve eljuthat akár egészen Szlovákiáig. Turisztikai szempontból a legjelentősebb látványosság és a régió felemelkedését szolgáló idegenforgalmi létesítményeként kiemelkedő a településen a L'Huillier-Coburg
kastély,
amely az ország egyik legnagyobb barokk kastélya. Művészeti, művészettörténeti, építészeti szempontból is jelentős. A kastély hasznosítása évtizedek óta megoldatlan kérdés a településen. Van, aki ennek okát leginkább a méretében látja. „…amelynek a nagysága okozza egyébként és a területi elhelyezkedése, azt a hányattatott sorsát, amely sajnos a történelemben …a 20 század elejétől gyakorlatilag végig kísérte, mert ha kisebb lett volna, akkor sokkal hamarabb találnak hasznosítást, és kevesebb pénzből meg lehetett volna csinálni…” A rendszerváltás előtt bíróság, és valamikor még börtön is működött benne. Az
állagmegóváson túl nem nagyon sikerült nagyobb léptékű terveket megvalósítani benne, hasznosítása, funkciója kialakítása még nem történt meg. A kastély hasznosítása szempontjából gátat jelent az is, hogy nem magán kézben, vagy önkormányzati tulajdonban van. Állami tulajdon, amely a Műemlékek Állami Gondokság felügyelete alá tartozik. A MÁG egyébként a közelmúltban komplett programmal pályázott a kastély hasznosítását illetően. Ígéretek vannak arra, hogy a felújításra és a program megvalósítására 2-2,5 milliárdot kap a kastély, de ez egyenlőre csak ígéret. Van, aki szerint maga a település, az itt élő emberek is részt vehetnének a felújítási munkálatokban. „…pártra, nemre, fajra való tekintet nélkül biztos vagyok benne, hogy Edelény, ha arról van szó, hogy a kastély parkot rendbe kéne hozni, rengetegen ott lennének…” A településen élők sarkalatos kérdésnek látják a kastély ügyének megoldását. Nem volt olyan interjú alany, aki önállóan, kérdezés nélkül ne említette volna a kastély hasznosításának ügyét, aki ne hangsúlyozta volna ennek idegenforgalmi fontosságát, és azt, hogy a probléma megoldása az összes többi turisztikai látványosságot is felfelé húzná, és erősítené. Olyan munkahely teremtési folyamatot indíthatna be a kastély felújítása, amely egyrészt sokat segítene a település munkahelyi problémáin, másrészt a térségben lévő idegenforgalmat jelentős mértékben fellendíthetné. A kastély jövőbeni funkcióját illetően nagyon eltérőek a vélemények. Van, aki szerint a kastélyjellegét kellene visszaállítani, kiállító termeket, festménygalériát kialakítani, a freskós szobákban korabeli enteriőrt berendezni. A kastélykertet visszaállítani eredeti formájába, amikor még gyönyörű, működő szökőkútjai voltak. A Bódva körbevette a kastélyt, ennek jelenleg csak a medre van meg, és semmilyen funkcióval nem bír, itt esetleg csónakázó tavat lehetne kialakítani. A kastélykertben botanikus kertet, üvegházat lehetne létrehozni. Az előbb említett hasznosítási lehetőségeket pártolók nem magától a kastélytól várják a település számára a nagy bevételt, hanem inkább azoktól a létesítményektől (éttermek, szállodák, kávézók, egyéb idegenforgalmi látványosságok), amelyek a kastély felújítására építve tudnának létrejönni, fejlődni. Más vélemények szerint közintézmények kaphatnának itt helyet, akár mondjuk a megyei levéltár, vagy a könyvtár, csak hogy néhányat említsek azok közül, amelyek szóba kerültek. Van, aki az Európai Unió országainak adna benne lehetőséget a bemutatkozásra egyrészt állandó kiállításokkal, másrészt különféle rendezvényekkel, és a kastélyparkot is ennek megfelelően az Európai Uniót ábrázoló térképszerűen lehetne kialakítani. Természetesen vannak olyanok is, akik semmiképpen nem csinálnának belőle újra kastélyt, inkább szállodának, kávézónak, étteremnek adnának benne helyet, de volt olyan is, aki innovációs központot alakítana ki benne. Lehetne középeurópai logiszikai központ, vagy esetleg magyarságkutatással foglalkozó központ. Ez utóbbi tábor inkább arra alapozna, hogy már maga a kastély is jelentős bevételt hozzon, ne csak a „rá épülő” létesítmények.
Na és hogy mi fejlődhetne és épülhetne a kastélyra alapozott idegenforgalomra? A szolgáltató szektornak mindenképpen fejlődnie kell a településen ahhoz, hogy turisztikai szempontból jelentős pozíciót tudjon elérni. Éttermek, szálláslehetőségek, szórakozási lehetőségek kialakítása szükséges, amelyeket már a szolgáltató szektort érintő kérdéseknél korábban tárgyaltunk. A megkérdezettek fontosnak látják a település városias jellegének kialakítását, amelyet elsősorban
a
belváros
szépítésével,
a
belvárosban
található
régi
épületek
rekonstrukciójával, virágok ültetésével, sétáló utca kialakításával lehetne a leginkább elérni. A belvárosi hangulatot fokozhatnák a teraszos vendéglátóegységek, esetlegesen nyári estéken térzene. Természetesen a kastélyon kívül más olyan jelentős épülete, területe is van a településnek, amelyre az idegenforgalmat építeni lehetne. Ilyen például a Borsodi Földvár, amelyből történelmi emlékparkot lehetne csinálni a megtalált épületalapok újjáépítésével, és persze ott van a tőle nem messze található Borsodi Tájház, amely többnyelvű tájékoztató feliratokkal szintén számíthatna nemcsak a hazai, akár külföldi turistákra is.. „…megismerhetik nemcsak a népi iparművészettel, a borsodi földvárral kapcsolatos kiállítási egységeket, vagy a régi kis nemesi kúriákban vagy lakásokban megtalálható belső berendezések bemutatása, amelyik kuriózum a mai felnőtteknek is, nem csak a gyerekeknek…” A település turisztikai szempontból nemcsak történelmi, művészettörténeti hagyományaira, a mezőgazdaságra, ezen belül pedig a szőlő termesztésre, és a borászatra is építhetne. A Császta szőlőhegy a településtől nem messze található, ahol több gazdának is van szőlőtermesztésre alakalmas földterülete, illetve borospincéje. Ezekre alapozva építhetné ki Edelény a borturizmusát. Néhány éve Császtai Búcsút rendeznek itt, amelyen rengetegen részt vesznek, nagy az érdeklődés ez irányba. Ezeket a dolgokat kellene a megkérdezettek szerint a településnek tovább fejlesztenie. Olyan vendéglátó egységet, vagy egységeket, borospincéket kellene kialakítani, felújítani, ahol az ide látogató turistának lehetősége volna a borokat megkóstolni, esetlegesen megebédelni, borkóstolós rendezvényekben részt venni. Bortúra útvonal kialakítását javasolta a településen és környékén több interjúalany is. Van, aki úgy látja, hogy ezt a lovas turizmussal lehetne egybekötni, fejleszteni kellene a lovaglási lehetőségeket a településen, és a kialakított bortúra útvonalat lovas túra keretében lehetne körbejárni. De ha már a túránál tartunk, van, aki a gyalogos túrákat részesítette e tekintetben előnyben, amelyet a közeli erdős területekre lehetne alapozni és olyan is akadt, aki szerint kerékpár útvonalakat kellene kialakítani a település körül és kerékpártúrákat kellene szervezni. A Bódvára építve olyan kajaktúrát lehetne indítani, amelynek a végső állomása Edelény lehetne, hogy a kajakozáshoz kedvet érzők ne pusztán sportolhassanak, hanem miután kajaktúrájuk véget ért, megismerkedhessenek Edelény nevezetességeivel, akár itt meg is szállhassanak.
Erősségek, gyengeségek Erősségek: -
A város földrajzi fekvése, központi szerepe a térségben lévő aprófalvak
számára -
Egészségügyi szolgáltatások színvonala
-
Oktatás színvonala
-
Idegenforgalmi látványosságok, turizmus
-
Sportélet
Gyengeségek: -
Munkanélküliek magas száma
-
Munkahelyteremtés problémái
-
Minőségi szálláshelyek és éttermek hiánya
-
Tartalmas, kulturált szórakozási lehetőségek csekély volta
-
Kisebbség kérdése
Kitörési pontok: - Munkahelyteremtés -Ipari Park fellendítése - Turizmus a kastélyra alapozva - Képzettségi problémák megoldása -bevételek teremtése az önkormányzat számára saját ivóvíz bázissal, alternatív energiák hasznosításával, iparűzési adóval Összefoglaló Az interjú alanyok a közélet számtalan területéről kerültek ki. Olyan emberek voltak, akik régóta élnek a településen, vagy ha nem is régen, pozíciójukból, vagy más okból kifolyólag nagyon jól ismerik a települést, az itt élő emberek problémáit, és természetesen jó maguk is elgondolkodtak már azon, hogyan lehetne segíteni ezen a nagyszerű városon. A felkért személyek mind önszántukból, és szívesen vállalkoztak a felkésére, sokan megtiszteltetésnek érezték, hogy elmondhatják a véleményüket. Az interjúkra a kedélyes beszélgetések, az elgondolkodtató kérdések, és a frappáns és használható, további gondolatokat megindító válaszok voltak a jellemzőek. Edelény egy a térségben központi szerepet játszó, élni való kis település, amely ezt a pozícióját a jövőben is szeretné megtartani. Fontos, hogy a település a fiatalokra alapozva, őket megtartva próbáljon tovább fejlődni. A város előtt olyan problémák megoldása áll a jövőre nézve, amelyek nem csak helyi szinten, de országosan is kihívást jelentenek
politikusainknak, vezetőinknek, gondolkodó, és munkálkodó embereknek. Gondoljunk csak a kisebbség
kérdésére,
munkahelyek
teremtésére,
munkanélküliség
problémáinak
megoldására, képzési problémák megoldására, a turizmus fejlesztésére. Van mire építenie a településnek, ezeket kell felismernie, és ezekre kell építenie a fejlesztések során.
2. számú melléklet: LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV
Edelény Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) értékeléséhez a település lakossága körében Tisztelt edelényi polgár! Edelény Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) készít. Az IVS a település egyes részeinek és középületeinek felújítását és új beruházásokat irányoz elő. A stratégiát az önkormányzat európai uniós pályázati támogatások segítségével kívánja végrehajtani. Az alábbi kérdőív kitöltésével az Ön véleményére vagyunk kíváncsiak a településfejlesztési program konkrét elképzeléseivel kapcsolatban. A felmérésben történő részvétel önkéntes, az adatokat név nélkül dolgozzuk fel. Kérjük szíves segítségét!
Kérdőív
1.
Ön szerint melyek Edelény legfontosabb problémái? Felsorolok állításokat, az ezekkel kapcsolatos véleményét 1-5-ös skálán tudja jelezni, ahol az 1-es érték azt jelenti, hogy Ön az adott problémát egyáltalán nem tartja súlyosnak, míg az 5-ös érték azt jelzi, hogy a probléma Ön szerint igen súlyos. A MEGFELELŐ ÉRTÉKET KARIKÁZD BE! HA NEM TUDJA MEGÍTÉLNI A PROBLÉMÁT 0-T KARIKÁZZ!
1. Kedvezőtlen a településkép 2. Vállalatok, vállalkozások és munkahelyek hiánya a településen 3. Kevés turista érkezik a településre 4. Ingázó munkavállalók 5. Hátrányos helyzetűek száma magas 6. Közintézmények (pl. iskolák, óvoda, orvosi rendelők, stb.) épületeinek állaga rossz 7. Rossz a közutak állapota a városban 8. Kevés a kereskedelmi-szolgáltató üzlet a belvárosban 9. Gyenge minőségűek a közszolgáltatások (iskola, óvoda, orvosi ellátás színvonala nem kielégítő)
Egyáltalán nem súlyos
Kevéssé súlyos
Mérsékelten súlyos
Súlyos
Nagyon súlyos
Nem tudom megítélni
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
0 0 0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
2. A fentiek mellett milyen fontos problémákkal szembesül a város? Vannak még más problémák? NE ADD A SZÁJÁBA A VÁLASZT! VÁRD MEG, HOGY MIT MOND A MEGKÉRDEZETT! HA SEMMIT NEM MOND, NE ÍRJ SEMMIT! 1. ……………………………………………………………………………………………………………………. 2. ……………………………………………………………………………………………………………………. 3. …………………………………………………………………………………………………………………….
3.
Most végigvesszük az Önkormányzat által tervezett településfejlesztési beavatkozásokat. Az Ön véleményére vagyunk kíváncsiak, hogy ezek a fejlesztési elképzelések mennyire fontosak. Véleményét 1-5ös skálán tudja jelezni, ahol az 1-es érték azt jelenti, hogy Ön szerint a beavatkozás egyáltalán nem fontos, nincs rá szükség, míg az 5-ös érték azt jelenti, hogy a beavatkozás Ön szerint nagyon fontos, feltétlenül szükség lenne rá. A MEGFELELŐ ÉRTÉKET KARIKÁZD BE! HA NEM TUDJA MEGÍTÉLNI 0-ÁT KARIKÁZZ! Beavatkozások 1. Idegenforgalmi és kulturális központ 2. Oktatási és Szabadidő Központ 3. Belvárosi kereskedelmi központ 4. Városi Főtér, sétáló utca kialakítása 5. Bódva parti beépítés 6. Kastély sziget fejlesztése 7. Polgármesteri Hivatal, Földhivatal és Református templom terének rendezése 8. Járóbetegellátó központ kialakítása 9. Mátyás óvoda fejlesztése 10. Buszpályaudvar fejlesztése 11. Borsodi földvár és Tájház fejlesztése 12. Borsodi Általános Iskola felújítása 13. Barátság utca közműfejlesztése 14. MÁV terület rehabilitációja 15. Volt 41-es területek rehabilitációja 16. Vásártéri terület fejlesztése 17. Infrastruktúra fejlesztése a szegregált területen 18. Városrészi központ kialakítása, általános iskola funkcióváltása, értékes épületek homlokzatfelújítása 19. Boros-tó turisztikai fejlesztése 20. Temetőkert kialakítása 21. Bányász Művelődési Ház felújítása 22. Volt KRESZ-park közösségi térré történő átalakítása 23. Volt Általános Iskola felújítása, szabadidőközpont kialakítása, parkosítása
Egyáltalán nem fontos
Nem fontos
Mérsékelten fontos
Fontos
Nagyon fontos
Nem tudom megítélni
Belváros 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5
0 0 0 0 0 0
1
2
3
4
5
0
3 3 3
4 4 4
5 5 5
0 0 0
3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5
0 0 0 0 0 0
1 2 1 2 1 2 Borsodi városrész 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 Finke városrész 1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
1 2 Egres városrész 1 2 1 2
3
4
5
0
3 3
4 4
5 5
0 0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
0
Város északi területe 24. Szolgáltató-kereskedelmi övezet fejlesztése 25. Sportpálya fejlesztése 26. Kolónia sor rendezése 27. Dankó Pista utcai ingatlan fejlesztése 28. Vállalkozók háza mellett terület rendezése, feltáróút kialakítása 29. Ipari terület fejlesztése 30. Horgászparadicsom kialakítása 31. Illegális hulladéklerakó rekultivációja 32. Extrém sportpark kialakítása 33. Császta turisztikai fejlesztése
1
2
3
4
5
0
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
0 0 0
1
2
3
4
5
0
3 3 3 3
4 4 4 4
5 5 5 5
0 0 0 0
3
4
5
0
Város déli területe 1 2 1 2 1 2 1 2 Császta 1 2
4. Most röviden újra végigmegyünk a fejlesztési elképzeléseken. Kérem, hogy mondja meg, Ön szerint melyik a legfontosabb! MENJ VÉGIG A BEVATKOZÁSOKON! AMELYIKET A LEGFONTOSABBNAK TARTJA, ODA ÍRJ EGY 1-ES SZÁMOT! Melyik beavatkozás lenne a második legfontosabb? ÍRJ MELLÉ EGY 2-ES SZÁMOT! Melyik lenne a harmadik? ÉS ÍGY TOVÁBB, SZÁMOZD BE AZ ÖSSZESET! Melyik a legkevésbé fontos? A LEGKEVÉSBÉ FONTOS BEAVATKOZÁS 33-es SZÁMOT KAP. Idegenforgalmi és kulturális központ Oktatási és Szabadidő Központ Kereskedelmi és szolgáltató központ kialakítása a Belvárosban Városi Főtér, sétáló utca, közterület kialakítása Bódva parti beépítés Kastély sziget fejlesztése Polgármesteri Hivatal, Földhivatal és Református templom környezetének rendezése Járóbetegellátó központ kialakítása Mátyás óvoda fejlesztése Buszpályaudvar fejlesztése Borsodi földvár és Tájház fejlesztése Borsodi Általános Iskola felújítása Barátság utca infrastruktúra-fejlesztése MÁV terület rehabilitációja Volt 41-es területek rehabilitációja Vásártéri terület fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése Finke szegregált területein Finkei városrészi központ kialakítása, általános iskola funkcióváltása, értékes épületek homlokzatfelújítása Boros-tó turisztikai fejlesztése Temetőkert kialakítása Bányász Művelődési Ház felújítása Volt KRESZ-park közösségi térré történő átalakítása Volt Egresi Általános Iskola felújítása, szabadidőközpont kialakítása, parkosítása Szolgáltató-kereskedelmi övezet fejlesztése az Északi városrészben Sportpálya fejlesztése az Északi városrészben Kolónia sor rendezése Dankó Pista utcai ingatlan fejlesztése Vállalkozók háza mellett terület rendezése, feltáróút kialakítása Ipari terület fejlesztése a Déli városrészben Horgászparadicsom kialakítása Illegális hulladéklerakó rekultivációja Extrém sportpark kialakítása Császta turisztikai fejlesztése
5. Összességében mi a véleménye a felvázolt településfejlesztési elképzelésekről? SOROLD FEL A LEHETŐSÉGEKET, KARIKÁZD BE AZT, AMELYIKET MEGJELÖLI!
Helyesek, jók, a település fejlődését szolgálják Vannak benne jó elemek, de más irányú fejlesztés(ek)re is szükség lenne Nem jók, az erre szánt pénzt más célra kellene fordítani Nem tudom megítélni
1 2 3 4
6.
Véleménye szerint az előbb felsorolt településfejlesztési elképzelések mellett vagy helyett milyen beruházásokra, felújításokra lenne szüksége a városnak? AMENNYIBEN LENNE ILYEN JAVASLATA, ÍRD LE A KIPONTOZOTT HELYEKRE! HA NINCS JAVASLATA, HAGYD ÜRESEN! 1.
………………………………………………………………………………….
2.
………………………………………………………………………………….
3.
………………………………………………………………………………….
7. Felsorolok néhány állítást, amit mások mondtak arról, hogy a felsorolt beavatkozások milyen hatással lehetnek Edelényre. Kérem, hogy jelezze, hogy melyik állítással ért egyet! SOROLD FEL AZ ALÁBBI SZEMPONTOKAT, KARIKÁZD BE AZOKAT, AMELYEKRE AZT MONDJA, HOGY EGYETÉRT! TÖBB ÁLLÍTÁST IS MEGJELÖLHET! A rekonstrukció élénkítheti a település gazdaságát Több látogató szívesebben fogja felkeresni a települést Szebb lesz a településkép Az emberek munkához juthatnak a településen A fiatalok kevésbé költöznek el Semmiféle hatással nem fog járni Nem tudom megítélni a hatásokat
1 2 3 4 5 6 9
A fentiek mellett véleménye szerint járhat még valamiféle hatással a városra? HA EMLÍT MÉG VALAMILYEN HATÁST, ÍRD IDE, EGYÉBKÉNT HAGYD ÜRESEN! ……………………………………………………………………………………………………………………
8.
Mit szokott mondani elsősorban, amikor megkérdezik, hogy honnan származik? Rangsorolja környezetéhez való kötődése szempontjából, hogy a városrészhez (régi történelmi településhez), a városhoz, a megyéhez, vagy a régióhoz kötődik-e jobban. Kérem, hogy 1-essel jelölje a maga számára legfontosabbat, 4-essel a legkevésbé jellemzőt! SOROLD FEL AZ ALÁBBIAKAT, ÉS JELÖLD 1-TŐL 4-IG A SORRENDET! Történelmi településrész – Régi-Edelény, Borsod, Finke, Császta Város – Edelény Megye – Borsod-Abaúj-Zemplén Régió – Észak-Magyarország
Demográfia
9. A válaszadó neme NE KÉRDEZD, KARIKÁZD BE! férfi nő
1 2
10. A válaszadó kora KÉRDEZD MEG, KARIKÁZD BE AZ INTERVALLUMOT! 10-18 év 19-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 60-69 év 70 év és felette
1 2 3 4 5 6 7
11. A válaszadó legmagasabb iskolai végzettsége KÉRDEZD MEG, KARIKÁZD BE! Kevesebb, mint 8 általános 8 általános Szakiskola (érettségi nélkül) Középiskola (érettségivel) Főiskola, egyetem
1 2 3 4 5
12. A válaszadó foglalkozása KÉRDEZD MEG, A LISTÁBAN TE JELÖLD BE A FOGLALKOZÁST! Vezető beosztású (pl. polgármester) Értelmiségi (pl. tanár) Egyéb szellemi (pl. irodai alkalmazott) Szakmunkás (pl. gépszerelő, áruházi eladó) Betanított vagy segédmunkás (pl. operátor, rakodó) Mezőgazdasági fizikai dolgozó, nem önálló Önálló mezőgazdasági foglalkozású (egyéni gazda) Önálló, nem mezőgazdasági foglalkozású (pl. vállalkozó) Nyugdíjas Munkanélküli Háztartásbeli, GYES, GYED Tanuló Egyéb
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 99
KÖSZÖNJÜK SZÍVES KÖZREMŰKÖDÉSÉT!
3. számú melléklet: ANTISZEGREGÁCIÓS TERV Szegregátumok területi azonosítása A KSH 2001-es népszámlálási adataira, valamint 2008-ban készült kérdőíves felmérésre támaszkodó adatgyűjtés alapján szegregátumként azon egybefüggő, körülhatárolható területek kerültek meghatározásra, ahol legalább 50 fő lakónépességet alapul véve az aktív korúakon belül az alacsony státuszú lakosok aránya legalább 50 %. Ez alapján Edelényben az alábbi szegregált területek körvonalazódnak:
1.
Szegregátumok Egres u., Verespart u., Bihari u., Rózsavölgyi
2. 3. 4. 5.
u., Cseres u. Lévay József u.-Móra F. u.-Fűzfa u. Klapka Gy.-Gábor Áron u. – Bem J. u. Barátság u., Béke u., Ifjúság u. Váralja u., Déryné u., Borsodi u., Csalogány u.
Településrész/akcióterület Edelény városrész Edelény városrész Finke városrész Borsod városrész Borsod városrész
A településen található szegregátumokat az alábbi térkép mutatja:
Szegregátumok általános bemutatása Egres u., Verespart u., Bihari u., Rózsavölgyi u., Cseres u. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya
668 fő 33,7
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon
60,5 5,8 82,2
(15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-
87,4
59 évesek) belül Legfeljebb általános
76,2
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
és
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Segélyezettek aránya a lakónépességen belül
*
*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) Forrás: 2001-es népszámlálás adatai A demográfiai mutatókat nézve láthatjuk, hogy a lakosság jelentős részét az aktív korú népesség adja. 60 éves, vagy a fölötti életkorúak aránya: 5,8%. Az itt élők egyharmada kiskorú gyermek, aki a 15 életévét még nem töltötte be. A lakók 80%-a roma származású, ebből adódóan ez egy etnikailag szegregált terület. Iskolai végzettség tekintetében az aktív korú népesség 82,2 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népesség körében 0,7%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 12,2%. Az itt élők jelentős része szociális segélyekből, családi pótlékból, rokkant nyugdíjból, közmunkából származó jövedelemből, alkalmi munkákból tartja fenn magát. Meglehetősen
rossz
anyagi
körülmények
között,
kiszolgáltatott
helyzetben
élnek,
foglalkoztathatóságuk nehézkes. A jövedelemhiány több problémát is okozhat, mint például a depresszió, önpusztító magatartásformák, bűnözés. Ami azonban talán a legsúlyosabb, hogy a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges anyagi feltételek a legtöbb családban nem állnak rendelkezésre. A telepszerű lakókörnyezet és a rossz szociokultúrális háttér komoly lemaradást és szocializációs problémákat okozhat az óvodában, iskolában. Lakáskörülmények
A beépítés jellegét tekintve kertes, családi házak találhatóak ezen a területen. A beépítettség mértéke nem teljes, ebből adódóan a jövőre nézve a település egyik fontos feladata, hogy a szegregátum területi növekedését megállítsa. A házak tulajdonviszonya rendezett, nincs árverezés alatt álló ingatlan, sem önkényes lakásfoglaló. 2 db önkormányzati bérlakás található itt, a többi magántulajdonú épület. Közművekhez való csatlakozás tekintetében nagy hiányosságok tapasztalhatóak. Elenyésző azon lakások száma, amelybe semmilyen közmű nincs bevezetve, de a lakások közel fele nem rendelkezik vezetékes vízzel. A vizet az utcákban található egy-egy közkút segítségével, néhol házi vízművel, fúrott kútból nyerik. Az itt élő családok egyike sem rendelkezik vezetékes gázzal, mivel ennek kiépítése a területen még nem történt meg. A lakások fűtését egyedi, fa-széntüzeléssel oldják meg. Az áramellátás néhány lakás kivételével mindenhol megoldott. Komfortfokozatukat tekintve tehát többségében komfort nélküliek, nem rendelkeznek fürdőszobával, azok kialakítása plusz költségeket ró a lakókra. A lakások felében előfordul valamilyen egészségre káros probléma (penészedés, vizesedés…stb.), 30 %-uknál halmozottan, legalább 3-4 probléma jelentkezik. A lakások 16 %-ában tapasztalták a lakók rágcsáló jelenlétét a lakásban. Ráadásul a lakóépületektől nem messze, a Cseres u.-án illegális szemétlerakó is található. Ez utóbbi két dolog nem pusztán az itt élőket érintő kérdés, hanem közegészségügyi problémákat is felvethet. Infrastrukturális helyzet A közművekkel való ellátottság tekintetében jelentős hiányosságok tapasztalhatóak a területen. A közvilágítás, elektromos áramellátás, vízhálózat valamennyi területen kiépített, azonban a gáz és a szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése itt nem történt meg. A közművek teljes körű kiépítése az önkormányzat hosszú távú célja. Sajnos a kiépítés mellett problémát jelentene a rácsatlakozás, valamint a rendszeres havi számlák fizetése is az itt élők számára. Ebből adódóan a település és az itt élők elsődleges célkitűzése mindenképpen az kell legyen, hogy a jövedelmi helyzetükön valamilyen módon javítani tudjanak. A szegregátumon belül a Rózsavölgyi út az, ahol a szilárd burkolattal ellátott műút még nincs kiépítve, illetve a Verespart, Bihari, Rózsavölgyi utakon nem található járda. Ezek kiépítésének különösen esős, havas időszakban van nagy jelentősége, mivel megkönnyítené az itt élők közlekedését.
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek A
közszolgáltatásokhoz
való
hozzáférés
a
település
egészére
nézve
biztosított.
Közigazgatási ügyek intézésére a városközpontban van lehetőség, amely gyalogos, kerékpáros
formában,
a
Miskolc,
Sajószentpéter
felől
érkező
helyközi
buszjárat
igénybevételével, illetve személygépkocsival lehetséges. Korábban a területen működő Egresi Általános Iskolát, melyet az önkormányzat működtetett, megszüntették. Jelenleg alapítványi iskola, óvoda, és a Mátyás Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde kihelyezett tagintézménye biztosítja ezen a területen az alapfokú nevelést, oktatást. Humánszolgáltatás tekintetében a szegregátum kedvező helyzetben van, mivel itt található a Családsegítő és Nevelési Tanácsadó Intézet, így az általa biztosított szolgáltatások helyben elérhetőek.
Lévay József u.-Móra F. u.-Fűzfa u. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete
Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya
213 fő 31,0
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon
54,5 14,6 69,8
(15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-
81,0
59 évesek) belül Legfeljebb általános
62,9
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
és
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Segélyezettek aránya a lakónépességen belül
*
*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) Forrás: 2001-es népszámlálás adatai Az itt élők közel egyharmada kiskorú gyermek, aki a 15 életévét még nem töltötte be. A 60 éves és a fölötti életkorba tartozók aránya: 14,6 %. Az
aktív
korú
népességen
belül
az
aluliskolázottak,
valamint
a
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát tekintve a terület a többi szegregátumhoz képest kedvezőbb helyzetben van, bár itt is jóval meghaladja a szegregációs mutató értéke az 50 %-ot. A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb lakosság körében 0,9 %. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves lakosságon belül 16,8 %. A roma lakosok aránya a területen megközelítőleg 15 %, ebből adódóan nem beszélhetünk itt etnikailag szegregált területről. Lakáskörülmények Jellemzően kertes, családi házak találhatóak itt, a beépítettség mértéke teljes/nem teljes. A házak többsége magán tulajdonban van, és 2 db önkormányzati bérlakás található itt. Komfortfokozatukra vonatkozóan elmondható, hogy a lakások nagy része komfort nélküli. Az elektromos áram szinte minden lakásba be van kötve, azonban a víz, gáz, szennyvízbekötés nagyon sok házból hiányzik. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a 2001-es népszámlálás adatai szerint 47,1 %. A lakások mérete kicsi, átlagosan 4,5 helyiségből állnak. A lakások egynegyede rendelkezik fürdőszobával.
Egészségre káros probléma a lakásokon belül nem nagyon jellemző. Néhány házban penészedésre, vizesedésre, lakóépület süllyedésére panaszkodtak a lakók, de ez a lakásoknak csak kis százalékában fordul elő. Infrastrukturális helyzet A közművek közül a víz, szennyvíz, elektromos áram-ellátáshoz való hozzáférés biztosított, azonban a közművekhez csatlakozott lakók aránya kicsi. A Móra F. u-ban a gázvezeték, illetve a járda nincs kiépítve, ennek kialakítása az önkormányzat hosszú távú terve. Az infrasturktúrához való hozzáférést önmagában a közműkiépítés nem tudja javítani, mivel az itt élőknek sok esetben nincs anyagi lehetősége a csatlakozás költségeit, illetve a csatlakozással járó havi költségeket kifizetni. Azon túl, hogy az itt élők jövedelmi helyzetének javítására kell törekedni, az önkormányzatnak valamennyi szegregátum esetében fel kellene mérni, hogy hány olyan család van, aki képes lenne a közüzemi számlák havi rendezésére, viszont a rácsatlakozás költségét nem tudják vállalni. Ezen családok esetében az önkormányzatnak támogatás nyújtásával, a rácsatlakozás költségeinek átvállalásával kellene segíteni. A szegregátumon belül nincs olyan út, ahol a szilárd burkolatú műút ne lenne megépítve. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a település egészére nézve biztosított. A szegregátum a belvároshoz közel esik, így a közigazgatási ügyek intézéséhez nem kell túl nagy távolságot megtenniük az itt élőknek. Az óvodai nevelést a Mátyás király útján található óvoda biztosítja. A városrészben működik a Szabó Lőrincz Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény, ettől függetlenül az itt élő iskoláskorú gyerekek nagy része a Borsodi Általános Iskolába járnak iskolabusz segítségével, illetve az alapítványi iskolába. A közösségi tér kialakulását lesz hivatott elősegíteni a területen a Bányász Klub, melynek felújítására a közeljövőben kerülhet sor sikeres pályázat esetén, norvég alapos forrásból. A projekt címe: „Az Edelényi Kistérség Ifjúságáért” integrált helyi ifjúsági információs és tanácsakó központ létesítése, hálózatba való bekapcsolása. A beruházás célja, hogy a hátrányos helyzetű, többségében roma fiatalok társadalmi integrációját előmozdítása, a fiatalok iskolázottsági mutatóit javítása, a munkanélküliek számát csökkentése, a közbiztonságot javítása egy új ifjúságsegítő intézmény létrehozásával. A projekt teljes költsége 271.112.500,- Ft, amelyből az önkormányzat önerőként 40.666.875,- Ft-ot biztosít. Sikeres pályázat esetén a beruházás tervezett kezdési ideje 2009. január, és két év alatt valósulna meg. Sajnos, amennyiben a pályázat nem nyer, úgy az önkormányzatnak nincs
anyagi lehetősége ennek önerőből történő kialakítására, ez esetben újabb pályázat benyújtásával próbálkoznak.
Klapka Gy.-Gábor Áron u. – Bem J. u. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete
Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya
137 fő 34,3
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon
59,1 6,6 87,7
(15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-
91,4
59 évesek) belül Legfeljebb általános
82,7
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
és
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Segélyezettek aránya a lakónépességen belül
*
*(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) Forrás: 2001-es népszámlálás adatai A lakónépesség kormegoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy hasonló a helyzet a település többi szegregátumához, a legnagyobb arányt az aktív korúak képviselik, a 0-14 évesek a lakónépesség több, mint egyharmadát teszik ki. A településen található összes szegregátum közül a szegregációs mutató értéke itt a második legnagyobb. Az aluliskolázottság és a rendszeres munkajövedelem hiánya jelentősen sújtja a területen élőket. Felsőfokú végzettséggel rendelkező nem lakik a szegregátumban. Az itt élő foglalkoztatottak közül mindenki alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportba tartozik. A tartós munkanélküliek aránya a 2001-es népszámlálások idején ebben a szegregátumban volt a legmagasabb, 33,3 %. A roma lakosok aránya 90%. Lakáskörülmények A területen családi házas lakókörnyezet található. A házak tulajdonviszonyát tekintve magántulajdonban vannak. Önkormányzati bérlakás nincs ezen a területen. A 2008-ban készült kérdőíves felmérés azt mutatja, hogy a lakáskörülmények tekintetében valamelyest
javulás
figyelhető meg a 2001-es
viszonyokhoz
képest.
A 2001-es
népszámlálások idején itt volt a második legnagyobb azon lakások aránya, amelyek alacsony komfortfokozatúak. Ehhez képest az itt található házak víz, illetve áramellátását összevetve a többi szegregátum jelenlegi helyzetével itt valamivel kedvezőbb a helyzet. Az
áramellátás minden házban biztosított, a vezetékes víz pedig kicsivel több mint a lakások felében be van kötve. Gáz és szennyvíz bekötés egyik házban sincs, mivel a hálózat ezen a területen nincs kiépítve. Infrastrukturális helyzet A közművekhez való hozzáférés a területen részben biztosított. A közvilágítás, elektromos áramellátás, és a vízvezeték hálózat kiépített. Az itt élők kicsit több mint fele csatlakozott a kiépített víz-hálózathoz. A gáz, szennyvíz-hálózat azonban nincs a területen kialakítva, ennek teljes körű kiépítése a település hosszú távú terve. Szilárd burkolatú műút valamennyi utcában ki van alakítva, a Klapka Gy. utcában a járda hiányzik. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a település egészére nézve biztosított. A városrészben a postahivatal, illetve a Szociális Otthon által nyújtott szolgáltatások azok, amelyek helyben elérhetőek. Közigazgatási ügyek intézésére a városközpontban van lehetőség.
Ennek
elérése
gyalogos,
kerékpáros
formában,
helyközi
buszjárat
igénybevételével, valamint személygépkocsival lehetséges. Közoktatási közszolgáltatás a városrészben nincs, mivel pár évvel ezelőtt az itt működő iskolát megszüntették. Az itt lakó óvodás korú gyermekek a Nefelejcs Napközi Otthonos Óvodába járnak. Az alapfokú oktatás a Borsodi Általános Iskola, valamint a Szabó Lőrincz Általános Iskola által biztosított az itt élő iskoláskorú gyermekek számára.
Barátság u., Béke u., Ifjúság u. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete
Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya
209 fő 37,8
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon
56,9 5,3 100,0
(15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-
98,3
59 évesek) belül Legfeljebb általános
98,3
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
és
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Segélyezettek aránya a lakónépességen belül *(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) Forrás: 2001-es népszámlálás adatai A lakónépesség korösszetételét vizsgálva látható, hogy a 0-14 éves korosztály jelentős arányt képvisel. A többi szegregátumhoz képest itt a legmagasabb a kiskorú gyermekek aránya. A 60 éves és a fölöttiek száma pedig itt a legalacsonyabb. Ennek a demográfiai összetételnek sajnos az egyik legfőbb oka az, hogy a családok biztos jövedelem hiányában a gyermekek után járó juttatásokból igyekeznek fenntartani magukat, ebből adódóan a gyermekvállalások száma magasabb. Átlagosan 3 gyermeket nevelnek az itt élő családok, de előfordul olyan is, ahol 7-10 kiskorú gyermek lakik együtt a felnőttekkel. Iskolai végzettség tekintetében valamelyes javult a helyzet a 2001-es népszámláláshoz képest, hiszen akkor az aktív korú népességen belül mindenki csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel bírt. A 2008-as kérdőíves felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy a lakosság megközelítőleg 5 %-a azóta szakmunkás bizonyítványt szerzett. A rendszeres munkajövedelem tekintetében azonban továbbra is nagyon rossz helyzetben vannak az itt élők. Állami és önkormányzati segélyekből, a gyermekek után járó támogatásokból tartják fenn magukat. Ilyen körülmények között nem ritkák a deviáns magatartásformák (alkoholizmus, öngyilkosság…stb.), illetve a megélhetési bűnözés, főként a lopásos bűncselekmények. E helyzet javítása több szempontból is fontos, de a gyermekek egészséges fejlődése, sikeres iskolai előmenetele, és továbbtanulása szempontjából méginkább. Ha a helyzet nem változik, sajnos a szegénység újratermelődésével, a szegény és elszegényedő rétegek növekedésével, az iskolai lemaradások, és aluliskolázottság továbbgyűrűzésével kell
*
számolni. Ennek megállítása, az itt élők életfeltételeinek javítása a település és a lakosság közös érdeke. Roma lakosok aránya 42%. Lakáskörülmények A szegregátumban 36 db ház található, ezek mindegyike kertes, családi ház. Önkormányzati tulajdonban van a házak 33 %-a, a többi magántulajdonú. A tulajdon viszonyuk rendezett, nincs árverés alatt álló ház, és nincs önkényes lakásfoglaló. Az egy szobából álló lakások aránya a lakott lakásokon belül 60 %, a többi átlagosan 5,5 helyiségből áll. A lakások javarészt komfort nélküliek. Az áramellátáson túl elenyésző azon házak száma, ahová a vezetékes víz is be van kötve. A szennyvíz-hálózat nincs kiépítve a gázszolgáltatáshoz pedig a kiépítettség ellenére nincsenek csatlakozva. A nem csatlakozás legfőbb oka az itt élők jövedelmi helyzete, hiszen nem lennének képesek a csatlakozás és az utána jövő havi számlák költségének kifizetésére. Infrastrukturális helyzet Az infrastruktúrához való hozzáférés a szennyvíz kivételével biztosított a területen. A közművek igénybevétele azonban nagyon minimális. Valószínűsíthetően a közeljövőben az itt élőknek nem lesz lehetősége ezen a helyzeten változtatni. Ebből adódóan az önkormányzatnak mindenképpen szerepet kellene vállalnia abban, hogy a közszolgáltatások ne csak elérhetőek legyenek a lakók számára, de ténylegesen igénybe is tudják azokat venni. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított a településen. Közigazgatási ügyek intézésére a városközpontban van lehetőség. A városrészben általános iskola biztosítja a közoktatási közszolgáltatást. Közlekedés közlekedésen
lehetőségeit túl
a
nézve
Szendrő,
a
gyalogos,
Tornanádaska
igénybevételére van lehetőség. Váralja u., Déryné u., Borsodi u., Csalogány u. Demográfiai adatok, foglalkoztatás helyzete
kerékpáros, felől
és
érkező
személyautóval helyközi
való
buszjáratok
Lakónépesség száma Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya
51 Fő 9,8
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60-x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon
68,6 21,6 68,6
(15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-
88,6
59 évesek) belül Legfeljebb általános
62,9
iskolai
végzettséggel
rendelkezők
és
rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Segélyezettek aránya a lakónépességen belül *(Rendszeres szociális segély, LFT, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás) Forrás: 2001-es népszámlálás adatai A lakónépesség számát tekintve ez a legkisebb szegregátum. A népesség kormegoszlását vizsgálva láthatjuk, hogy egy elöregedő területről van szó, ahol a 14 év alatti korosztály képviseli a legkisebb arányt, viszont jelentős a 60 és a fölötti életkorral rendelkezők aránya. A szegregációs mutató értéke jóval 50 % felett van, mégis a Lévay József u.-Móra F. u.Fűzfa u.-val azonos mértékben a többi szegregátumhoz képest kedvezőbb helyzetben van. A felsőfokú végzettségűek aránya az összes szegregátumot egybevetve itt a legkedvezőbb 5,6 %. A roma lakosok aránya 20% Lakáskörülmények Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 25 %. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya pedig 55 %. A közművekhez való csatlakozás tekintetében a településen található szegregátumokhoz viszonyítva kedvezőbb a helyzet. A lakások tulajdonviszonya rendezett. Magán tulajdonban vannak, önkormányzati bérlakás nem található itt.
*
Infrastrukturális helyzet A közművek kiépítettsége teljes ezen a területen, a víz, gáz, elektromos áram, illetve a szennyvíz hálózattal való ellátottság biztosított. A szegregátumban nincsen olyan út, amely szilárd burkolattal ne lenne ellátva, a járda azonban a Déryné és Csalogány úton hiányzik. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közlekedési lehetőségek A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a közlekedés lehetőségei tekintetében ugyanaz mondható el, mint a Barátság u, Béke u., Ifjúság u. esetében, mivel a két szegregátum egy városrészen belül található.
Oktatási körülmények a település egészére nézve Edelényben a közoktatási közszolgáltatások önkormányzati fenntartású intézmények által biztosított, illetve van egy Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola, amely részt vesz a feladatellátásban. Óvodai ellátás a településen:
Megnevezés Az óvodai feladatellátási helyek száma Óvodai férőhelyek száma Óvodába beíratott gyerekek száma Óvodába beíratott HHH gyerekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyerekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves HHH-s gyerekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodások száma Az óvodai gyerekcsoportok száma
Nefelejcs Napközi Otthonos Óvoda 1
Mátyás Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Szuhogyi gesztorintézmény tagintézmény 3 1
Összesen 4
180
180
50
410
180
209
43
432
39
33
19
91 ~72
~37
6
2
0
2
8
2
16
Forrás: Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program 2007. Az óvodai férőhelyek száma láthatóan kevés. Jelenleg többen vannak beíratva, mint amennyi az óvodai férőhelyek száma. Óvoda bővítésével mindenképpen meg kell oldani a férőhelyek számának növelését. Az óvodába be nem íratott óvodás korú gyermeke száma, és ezen belül a HHH-s gyerekek száma magas a településen. Az óvodai nevelésnek fontos szerepe van a korai szocializáció, az iskolai nevelésre való felkészítés, az oktatási hátrányok csökkentése tekintetében. Ebből kifolyólag az óvodába nem járatás okainak feltárása, az akadályozó egyedi tényezők megszüntetése, a be nem íratott gyermekek szüleinek elérése, tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról, nagyon nagy jelentőségű.
Az óvodába beíratott HHH-s gyermekek aránya az összes gyereklétszámhoz viszonyítva 21,1%. Az alapítványi óvodába összesen 41 gyerek jár, 2 óvodai csoportba, ezek mindegyike halmozottan hátrányos helyzetű. Alapfokú oktatás a településen: Intézmény neve
Tanulói létszám
HHH-s tanulók
SNI tanulók
Szabó Lőrinc Általános Iskola és
összesen 660
száma 46
száma 0
384 234
142 n.a.
11 22
Alapfokú
Művészetoktatási
intézmény-Edelény Borsodi Általános Iskola Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola
Forrás: Települési Közoktatási Helyzetelemzés 2007. Az alapfokú oktatásban résztvevő gyerekek 19,9 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskolák között a HHH-s gyerekek számát illetően aránytalanságok tapasztalhatóak, mivel a Borsodi Általános Iskolában jóval magasabb (36,9%) az arány, mint a másik önkormányzati fenntartású iskolában. Az alapítványi iskola részt vesz az alapfokú oktatási feladat biztosításában, azonban nem önkormányzati fenntartású, ebből adódóan a HHH-s aránytalanságok megszüntetése érdekében nincs ráhatása erre az intézményre az önkormányzatnak. Ettől függetlenül lépéseket kell tenni a HHH-s tanulói aránytalanságok megszüntetésére, az integrált nevelés és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az évfolyam ismétlések számát tekintve a település valamennyi iskolája alatta van az országos átlagnak. Azonban a lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása, felzárkóztatása mindenképpen fontos feladat. A magántanulók száma, valamint a 250 óránál többet hiányzók aránya a Borsodi Általános Iskolában meghaladja az országos átlagot. Az iskolai hiányzások csökkentés érdekében intézkedés megtétele szükséges. A kompetencia mérés eredményei tekintetében a Borsodi Általános Iskola jóval az országos átlag alatti teljesítményt nyújtott. Ennek javítása érdekében külső szakértő bevonása, kompetencia alapú oktatási program kidolgozása, és annak működtetése szükséges. A településen az egyes intézmények továbbtanulási mutatói jobbak, illetve azonosak az azonos iskolatípus országos átlagával. A Borsodi Általános Iskolából inkább szakiskolába tanulnak tovább a gyerekek, az országos átlaghoz képest kevesebben mennek innen érettségit adó intézménybe.
A tanórán kívüli programokon való részvétel a településen jól működik, a tanulók nagy része részt vesz valamilyen szabadidős tevékenységben. A HHH-s tanulók részvételi aránya a kisebbségi programban a legnagyobb. A településen működik az Útravaló, illetve az Arany János Program, melyek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetén igyekeznek segíteni. Az önkormányzat által működtetett iskolák épületei rekonstrukciót, fejlesztést, bővítést igényelnek a korszerű oktatási feltételek biztosítása érdekében. Ezekre nézve az önkormányzat engedélyes tervekkel rendelkezik, azonban a megvalósításukhoz szükséges anyagi fedezet hiányzik. Ezeket a beruházásokat az önkormányzat pályázati forrásból kívánja megvalósítani. A korábbi években a gimnázium bővítésére és felújítására három alkalommal címzett támogatásra adott be pályázatot az önkormányzat. A beruházás költsége 1.182.272.000,- Ft, mely költség az iskola bővítésén és felújításán túlmenően új tornacsarnok építését is tartalmazta. Az idei évben mindhárom önkormányzati fenntartású iskola korszerűsítésére beadták a pályázatot. Mindhárom pályázat: ÉMOP-2007-4.3.1./2F. „Közoktatás térségi sajátosságához igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése” A tervezett beruházások sajnos pályázati forrás nélkül nem tudnak megvalósulni, mivel az önkormányzatnak nincs anyagi lehetősége erre. Egészségügyi helyzet a település egészére nézve Az
egészségügyi
szolgáltatások
színvonala
a
településen
kiemelkedő.
A
város
tüdőgyógyászati szakkórházzal rendelkezik, mely a fekvőbeteg ellátás mellett a járóbeteg szakellátást is biztosítja. Regionális és megyei feladatokat is ellát. A belgyógyászati osztályt a kórház-átalakítás miatt megszüntették, és a belgyógyászati problémákon túl bizonyos egészségügyi ellátások igénybevételéhez Kazincbarcikára illetve Miskolcra kell utaznia az itt élőknek. A járóbeteg-ellátást a háziorvosi szolgálaton belül 5 felnőtt és 3 gyermekorvos látja el. A prevenciót hivatott szolgálni a tüdőszűrő vizsgálat, illetve a nőgyógyászati szakrendelések által nyújtott méhnyak-rákszűrő vizsgálat. Közegészségügy szempontjából az illegális szemétlerakók megszüntetése és a rágcsálók irtása mindenképpen fontos feladat. Ezen problémák megszüntetésében az ÁNTSZ-nek és a lakóknak is nagy szerepük van.
A szegregátumokban fennálló problémák 1. Lakókörülményeket érintő problémák: Infrastrukturális hiányosságok: •
vízvezeték- hálózatra való rákapcsolódás nem teljes
•
elektromos hálózatra való rákapcsolódás nem teljes
•
gázvezeték – hálózat nincs kiépítve, illetve ahol kiépített, ott a
rácsatlakozott lakások száma alacsony •
szennyvíz-csatorna hálózat nincs kiépítve, illetve ahol kiépített, ott a
rácsatlakozott lakások száma alacsony •
a közművek kiépítését követően a lakóknak anyagi nehézséget okoz a
közművekhez való csatlakozás, és a havi számlák rendezése •
Rózsavölgyi úton nincs kiépítve a szilárd burkolatú műút
•
Verespart, Bihari, Rózsavölgyi, Klapka Gy., Móra F., Déryné,
Csalogány úton nincs járda Egészségre káros problémák a lakóépületekben, azok környékén: •
penészedés
•
vizesedés
•
rágcsálók jelenléte
•
illegális szemétlerakó a Cseres úton
Lakóépületek komfortbeli hiányossága: •
a lakások nagy része nem rendelkezik fürdőszobával, WC-vel
•
a szegregátumokban jelentős az egy helyiségből álló lakások száma
2. Oktatást érintő problémák: •
óvodába be nem íratott gyermekek száma magas
•
óvodai férőhelyek száma kevés
•
HHH-s tanulói létszám aránytalanságai
•
évfolyamismétlések kockázata
•
250 óránál többet hiányzók magas száma
•
kompetencia mérés eredményei országos átlag alattiak a Borsodi
Általános Iskolában •
országos átlag alatti a Borsodi Általános Iskolából érettségit adó
intézménybe továbbtanulók aránya •
iskolák
épületének
állagbeli
segédeszközök korszerűtlen állapota
problémái,
helyhiánya,
oktatási
•
aktív korúak alacsony iskolai végzettsége
•
az itt élők iskolai végzettsége nincs összhangban a gazdasági
igényekkel 3. Munkanélküliség problémája: •
tartós munkanélküliek aránya
•
rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya
•
nincs
megfelelő
információ
az
alacsony
iskolázottságúakat
foglalkoztatni képes vállalkozásokról (számuk, munkaerő keresletük…stb.) 4. Szegregátum növekedésének lehetősége: •
a beépítettség mértéke nem teljes a legtöbb szegregátumban
Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése Az imént bemutatott területeken élőket jelentős mértékben sújtja az alacsony iskolai végzettség, a munkanélküliség, a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás, a meglehetősen rossz, komfort nélküli lakókörülmények problémája. Az anti-szegregációs terv általános célkitűzése, hogy az ezeken a területeken élők jelenlegi és jövőbeli életminősége javuljon. Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, az itt élők jövedelmi viszonyai, és ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a megfelelő képesítés megszerzése, amely a jövedelemszerzést elősegítő tényező. A lakáskörülmények javítás érdekében a település és a terv általános célkitűzése, hogy a szegregátumokban komfortosabb
élő családok
környezetben
egy
történő
részének
mobilizációját
letelepedésüket,
integrált
ösztönözzék,
szebb,
körülmények
között
önkormányzati bérlakások nyújtásával segítsék. Ezzel is elősegítve az itt élők élhetőbb környezetbe kerülését, és a szegregátumok területének csökkenését, vagy legalábbis növekedésének megállítását. A megfelelő iskolai végzettség megszerzését célzott képzések, átképzések biztosításával segíti az önkormányzat, a Munkaügyi Kirendeltség, a településen található oktatási intézmények, valamint a bekapcsolódó civil szervezetek. A település ösztönzi az ipari parkba vállalkozások betelepülését, biztosítja a hiányszakmák képzését, támogatások nyújtásával ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű emberek, a romák, több gyermekes anyák, alacsony iskolázottságúak elhelyezkedését. A szegregátumokban élők egészségi állapotának javítása érdekében támogatják a lakásokban, és azok közvetlen környezetében fennálló egészségre káros problémák megszüntetését. A szegénység újratermelődésének megállítása érdekében a jövő generációjának tanulását, továbbtanulását, a kor szellemének megfelelő kompetencia alapú képzéseken való részvételt biztosítják. A szabadidő hasznos eltöltésére programokat szerveznek, az ezeken való részvételt ösztönzik. Az évfolyamismétlők, valamit a hiányzók arányát minimálisra igyekeznek csökkenteni.
A területeken fennálló problémákhoz kapcsolódó célkitűzések Általános, minden területet érintő célkitűzések: Oktatást érintő célkitűzések: •
aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére
támaszkodva a településen található oktatási intézményekre, valamint a Munkaügyi Központ képzéseire •
„Lépj egyet előre!” program által nyújtott lehetőségek széles körű
ismertetése az érintettek körében, ezáltal ösztönözve a programba való bekapcsolódást (mind a képzéseket nyújtók, mind a tanulói oldalról) •
Önkormányzati iskolák felújítása, bővítése, korszerűsítése pályázati
források segítségével •
nőjön az általános iskolákból továbbtanulók aránya, ennek érdekében
az önkormányzat pályázatot nyújt be a TÁMOP 3.3.2-es programjai közül a „Érettségit adó középiskolába, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése" programra, valamint ösztöndíjak nyújtásával segíti és ösztönzi a továbbtanulást •
emelkedjen a matematikai és szövegértési kompetencia, ennek
érdekében szakértő bevonásával program kidolgozása, annak beindulása minden iskola esetében •
iskolai hiányzások visszaszorítása, gyerekek figyelmének felhívása
osztályfőnöki órák keretében a tanulás fontosságára, az iskolai oktatásban való részvételre •
lemorzsolódás
kockázatában
érintett
tanulók
mentorálása,
óvoda
korszerűsítése
felzárkóztatása tanoda program segítségével •
óvodai
férőhelyek
számának
növelése,
óvodabővítés, felújítás által a Mátyás Napköziotthonos Óvoda és Bölcsődében •
szülők széleskörű tájékoztatása az óvodai nevelés fontosságáról,
valamint az óvodába íratással járó szociális juttatások lehetőségéről (pl. ingyenes étkeztetés) •
HHH-s
gyermekek
számának
folyamatos
pontosítása,
szülők
ösztönzése a nyilatkozattételre, tájékoztatva őket annak fontosságáról •
„pedellus
program”
keretében
roma
származású
pedellusok
alkalmazása a HHH-s, és roma gyerekek főként szociális problémáinak és
iskolai konfliktusainak kezelésére, a szülők és a tanárok közötti jobb kapcsolat kialakítása érdekében Foglalkoztatási célkitűzések: •
felmérni a településen, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban
tudnak alacsony végzettségűeket foglalkoztatni •
felmérni, hogy melyek azok a keresett szakmák, amelyekben
munkaerőhiány van, a keresett szakmák képzésének megkezdése •
ösztönözni azon vállalkozások betelepülését a városba, amelyek
alacsonyabb iskolázottságúakat is képesek foglalkoztatni •
halmozottan hátrányos helyzetűek, romák, többgyermekes anyák,
alacsony iskolázottságúak foglalkoztatásának ösztönzése önkormányzati támogatás nyújtásával, a foglalkoztatással járó bérköltségek egy részének bizonyos ideig történő finanszírozásával Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása: •
a
családgondozók
kapcsolattartással
aktív és
formanyomtatványok
segítségvállalása szociális
rendszeres,
igények
kitöltésével,
napi
benyújtásánál
szükséges
igazolások
megszerzésével •
HHH-s és fogyatékkal élő emberek felkutatása, igényfelmérése, célzott segítségnyújtás
Lakókörülményeket érintő célkitűzések: •
évente egy-egy komfort nélküli, vagy szükséglakásnak minősülő ház felszámolása
a
szegregátumokban,
a
benne
lakók
integrált
környezetben önkormányzati bérlakásban történő elhelyezése, ezáltal szebb, komfortosabb körülményekhez juttatása •
közművekre való rácsatlakozás ösztönzése, segítése támogatások nyújtásával
Szegregált területek növekedésének megállítása •
újabb utcák nyitásának
megakadályozása
az érintett
területeken •
építési telek céljára nem osztanak ki újabb telkeket az
érintett területeken
•
építési tilalmat rendelnek el a szegregátumokban
Egres u., Verespart u., Bihari u., Rózsavölgyi u., Cseres u. területspecifikus célkitűzései: Infrastruktúrát érintő célkitűzések: •
gázvezeték-hálózat kiépítése
•
szennyvíz-vezeték hálózat kiépítése
•
Rózsavölgyi úton szilárd burkolatú műút kiépítése
•
Verespart, Bihari, Rózsavölgyi úton járda kiépítése
Lakókörülményeket érintő célkitűzések: •
lakóépületeken belül tapasztalható egészségre káros problémák megszüntetésének anyagi segítése támogatások nyújtásával
•
illegális szemétlerakó megszüntetése
Lévay József u.-Móra F. u.-Fűzfa u. területspecifikus célkitűzései: Infrastruktúrát érintő célkitűzések: •
gázvezeték-hálózat kiépítése
•
Móra F. u. járda kiépítése
Klapka Gy. u., Gábor Áron u., Bem J. u. területspecifikus célkitűzései: Infrastruktúrát érintő célkitűzések: •
szennyvíz-hálózat kiépítése
•
gázvezeték-hálózat kiépítése
•
Klapka Gy. u. járda kiépítése
Barátság u., Béke u., Ifjúság u. területspecifikus célkitűzései: Infrastruktúrát érintő célkitűzések: •
szennyvíz-hálózat kiépítése
Váralja u., Déryné u., Borsodi u., Csalogány u. területspecifikus célkitűzései: Infrastruktúrát érintő célkitűzések: •
Déryné, Csalogány u. járda kiépítése
Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások időbeni ütemezése:
Rövid távú (1 év alatt elérendő) célkitűzések: Feladat (probléma) megfogalmazás a
Elérendő cél megfogalmazás
Intézkedés leírása
a
Felelős
Pénzügyi
megnevezése
forrás
A
Az intézkedés
megvalósulá
eredményességét
s határideje
mérő indikátor
Felmérni azokat a meglévő Meglévő
Rendelkezzen a
vállalkozásokat a
vállalkozások
város egy
településen, amelyek
munkaerő
folyamatosan
alacsony végzettségűek
igényének
frissülő, pontos
foglalkoztatását is tudják
feltérképezése
adatbázissal
biztosítani, illetve a
Önkormányzat munkaügyi központtal
Adatbázis és -
2008.
frissítési
szeptember
mechanizmusának
együttműködve
megléte
hiányszakmák felmérése Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül
Nőjön a képzettségi szint az aktív korúak körében
„Lépj egyet erőre!” program
Önkormányzat
keretében zajló képzésekről
Munkaügyi
széleskörű tájékoztatás,
Központtal,
igényfelmérés, képzések
képzőhelyekkel
beindítása
együttműködve
„Lépj egyet előre!” program 2008.
beindítása,
december 31.
programba bekapcsolódott emberek száma
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Munkanélküliség
Plan-Net.hu 2008. június
A településen lévő
problémája a
vállalkozások ösztönzése az
halmozottan hátrányos
Csökkenjen az
helyzetű, roma,
érintett
több gyermeket
lakosságon belüli
nevelő anyák,
inaktivitás
alacsony
érintett csoportok
Csökken a
foglalkoztatására támogatások nyújtásával a
Önkormányzat
foglalkoztatással járó
Önkormányzati költségvetés
folyamatos.
munkanélküliek száma az érintett lakosság körében
bérköltségek egy részének bizonyos ideig történő
iskolázottságúak
finanszírozásával
körében
Program kidolgozásra kerül, Kompetencia mérés eredményei
Emelkedjen a
Szakértő segítségével
matematikai és
program kidolgozása, a
szövegértési
kidolgozott program
kompetencia
beindítása az iskolákban
Iskolák intézményvezet ői
beindul, és 2 év 2008.
alatt mérhető
december 31.
emelkedés tapasztalható a programnak köszönhetően
Célzott osztályfőnöki órák Iskolai
Csökkenjen a 250
hiányzások
óránál többet
aránya
hiányzók aránya
Óvodába be
Rendelkezzen a
tartása, tanulók tájékoztatása az oktatás, a
Iskolák
tanulásban való részvétel
nevelőtestülete
folyamatos
Csökkenjen a hiányzók aránya
fontosságáról, jövőkép formálás Az óvodába be nem íratott
Védőnői
112
2008.auguszt
Adatbázis és
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
nem íratott
város egy
óvodás korú
folyamatosan
gyermekek
frissülő, pontos
száma Óvodába be
adatbázissal
nem íratott óvodás korú gyermekek száma
Csökkenjen az óvodába be nem íratott gyermekek száma
Plan-Net.hu 2008. június
Szolgálat,
us 31.,
Gyermekjóléti
adatbázis
Szolgálat
megléte után folyamatos
Szülők tájékoztatása az
munkatársai Védőnői
óvodai nevelés
Szolgálat,
fontosságáról, az
Gyermekjóléti
óvodáztatással igénybe
Szolgálat
vehető szociális juttatásokról
munkatársai
óvodás korú gyermekek számának pontos feltérképezése
frissítési mechanizmusának megléte Csökken az
folyamatos
óvodába be nem íratott gyermekek száma
Pontosabb adatokkal HHH-s gyermekek száma
rendelkezzen az
Szülők ösztönzése a
önkormányzat a
nyilatkozattételre,
HHH-s
tájékoztatva őket annak
gyermekek
fontosságáról
Védőnői Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat
HHH-s gyermekek 2008.
számára
december 31.
vonatkozóan pontosabb adatok
munkatársai
számára vonatkozóan Újabb utca nem kerül Szegregált terület növekedése
Munkanélküliség
Megakadályozni
megnyitásra, építési célra
a szegregált
nem osztanak újabb telkeket
területek
ezeken a területeken, építési
növekedését
tilalmat rendelnek el ezeken
Nem
a területeken A Munkaügyi Központ
Családsegítő
2008.
Folyamatos
foglalkoztatott,
rehabilitációs munkakörrel,
Szolgálat,
december 31.
munkakapcsolat a
113
Területileg nem Önkormányzat
folyamatos
növekednek a szegregátumok
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
álláskeresők, fogyatékossággal élők, halmozottan hátrányos helyzetű emberek munkavállalásána k elősegítése, a Munkaügyi
családgondozók és
foglalkozó szakemberével
a munkaügyi
kapcsolattartás, együttműködés. Szakmák felkutatása és sérülés
Munkaügyi
kirendeltség
Központ
szakembere között, elhelyezkedettek
specifikus adaptációja
száma
Központtal együttműködve. Családgondozók aktív, napi rendszerességű Szociális ügyek intézésének nehézségei a közlekedésből adódóan
Könnyebbé váljon
kapcsolattartása a
a különböző
szociálisan rászoruló
területeken élők
családokkal, tájékoztatás,
számára a
segélyekkel kapcsolatos
szociális ügyek
formanyomtatványok
intézése
kitöltésének segítése
Családsegítő és Nevelési
Szociális ügyek
Tanácsadó Intézet
folyamatos
önkormányzatta
egyszerűsödése, papírmunka helybeni elintézése
l együttműködve
helyben, szükséges A halmozottan
Szükségletek
igazolások megszerzése Felkutatás, igényfelmérés,
Polgármesteri
2009. május
Az érintetek illetve
hátrányos
felmérése az
érdekképviselet erősítése, a
Hivatal,
31.
a rászorulók pozitív
helyzetű és a
érintettek
rendelkezésre álló adatok
Családsegítő és
visszajelzései, a
fogyatékosságga
bevonásával,
áttekintése, frissítése és
Nevelési
civil szervezetek
114
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
l élő emberek
taglétszáma
felkutatása,
hogy csökkenjen
kiegészítése civil
Tanácsadó
növekszik, az
megfelelő
az ellátatlanok
szervezetek adatai alapján
Intézet, civil
Önkormányzat
adatbázis
száma
szervezetek
adatbázisa
kialakítása
Illegális hulladéklerakó a Cseres úton
Borsodi Általános Iskola állapota
aktualizálódik Illegális hulladéklerakó megszüntetésre kerüljön
Önkormányzat,
Illegális hulladéklerakó
Illegális
ÁNTSZ,
megszüntetése, fokozott
szemétlerakó
rendőrség,
ellenőrzés a településen
2008. június
Borsodi
rendőrök, ÁNTSZ
jön létre újabb a
Közszolgáltató
szakemberei által
megszűnik, és nem településen
Kht
ÉMOP 2007-4.3.1/2F
Pályázat
Pályázat beadásra
„Közoktatás térségi
beadása
kerül, kialakításra
Modern, a kor
sajátosságához igazodó
határidőre,
kerülnek az
elvárásainak
szervezése és
megvalósulás
iskolában tervezett
megfelelő iskola
infrastruktúrájának
sikeres
beruházások
kialakítása
fejlesztése” pályázat
pályázat
(sikeres pályázat
felújítással,
beadása, ennek keretében 8
esetén a
esetén), nem
bővítéssel
tanterem, tornacsarnok
pályázatban
sikeres pályázat
megépítése, multimédia
vállalt
esetén újabb
Önkormányzat
Önkormányzati
iskolákkal
költségvetés,
együttműködve
pályázati forrás
Szabó Lőrinc
Modern, a kor
központ kialakítása ÉMOP 2007-4.3.1/2F
Önkormányzat
Önkormányzati
határidő Pályázat
pályázat beadása Pályázat beadásra
Általános Iskola
elvárásainak
„Közoktatás térségi
iskolákkal
költségvetés,
beadása
kerül, kialakításra
és Alapfokú
megfelelő iskola
sajátosságához igazodó
együttműködve
pályázati forrás
határidőre,
kerülnek az
Művészetoktatás
kialakítása
szervezése és
megvalósulás
iskolában tervezett
115
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
infrastruktúrájának fejlesztése” pályázat
sikeres
beruházások
pályázat
(sikeres pályázat
esetén a
esetén), nem
pályázatban
sikeres pályázat
vállalt
esetén újabb
határidő
pályázat beadása
kialakítása ÉMOP 2007-4.3.1/2F
Pályázat
Pályázat beadásra
„Közoktatás térségi
beadása
kerül, kialakításra
Modern, a kor
sajátosságához igazodó
határidőre,
kerülnek az
Izsó Miklós
elvárásainak
szervezése és
megvalósulás
iskolában tervezett
Gimnázium és
megfelelő iskola
infrastruktúrájának
sikeres
beruházások
Szakképző
kialakítása
fejlesztése” pályázat
pályázat
(sikeres pályázat
Iskola állapota
rekonstrukcióval,
beadása, ennek keretében
esetén a
esetén), nem
bővítéssel
az iskola felújítása,
pályázatban
sikeres pályázat
műhelyek, gyakorlati
vállalt
esetén újabb
képzőhelyek kialakítása
határidő
pályázat beadása
beadása, ennek keretében i Intézmény állapota
az iskola „B” szárnyának rekonstrukcióval
rekonstrukciója, tanuszoda szerkezetének átépítése, tornacsarnok építése, multimédia központ
Önkormányzat
Önkormányzati
iskolákkal
költségvetés,
együttműködve
pályázati forrás
Közép távú (3 év alatt elérendő) célkitűzések: Feladat
Elérendő
cél Intézkedés leírása
(probléma)
megfogalmazása
Felelős
Pénzügyi
A
Az
megnevezése
forrás
megvalósulá
eredményességét
116
intézkedés
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
megfogalmazás
s határideje
mérő indikátor
a A városban található oktatási intézményekre, a környező települések Alacsony iskolai
Aktív korúak
iskoláira, valamint a
végzettség az
ösztönzése
Munkaügyi Központra
aktív korú
magasabb iskolai
támaszkodva minél több
népességen
végzettség
olyan képzés indítása,
belül
megszerzésére
amely 8 általános iskolai
Város oktatási intézményei, Munkaügyi Központ
Képzéseken való
Állami
minél magasabb
normatíva, önkormányzati
3 éven belül
támogatás,
számú részvétel, hiányszakmák képzésének
pályázati forrás
elindítása
végzettséggel nem rendelkezők számára van meghirdetve
Képzéseken való minél magasabb Hiányszakmák Hiányszakmák
szakképzett emberekkel való feltöltése
A Munkaügyi Központ
Munkaügyi
által hiányszakmák
Központ
képzése
Állami
számú részvétel,
normatíva,
hiányszakmák
önkormányzati
3 éven belül
képzésének
támogatás,
elindítása,
pályázati forrás
hiányszakmák számának
Alacsony
Minél nagyobb
A rövidtávon felmért
Önkormányzat,
Önkormányzati
iskolázottságúak
arányú
adatbázisban szereplő
vállalkozások
költségvetés
elhelyezkedésén
elhelyezkedés
vállalkozások ösztönzése
117
3 éven belül
csökkenése Legalább 4-5 alacsony iskolázottságú
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
támogatások nyújtásával ek segítése
Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésén ek segítése
Minél nagyobb arányú elhelyezkedés
arra, hogy alacsonyabb
személy
iskolázottságúakat is
elhelyezkedése
foglalkoztassanak 5-10 fő családgondozó
Önkormányzat
általi mentorálása,
és Családsegítő
elhelyezkedésének
Szolgálat
segítése, 1 éven
közötti
keresztüli
együttműködés alapján
Általános
Nőjön a
nyomonkövetése Ösztöndíj nyújtásával
iskolából tovább
továbbtanulók
ösztönözni a
tanulók aránya
aránya
továbbtanulást TÁMOP 3.3.2-es
2 éven belül
Önkormányzat,
Önkormányzati
iskolák vezetői
költségvetés
5-10 fő elhelyezkedik
3 éven belül nő a 3 éven belül
továbbtanulók aránya
programjai közül a „Érettségit adó Általános
Nőjön a
iskolából tovább
továbbtanulók
tanulók aránya
aránya
középiskolába, illetve
Önkormányzat,
minőségi szakképzést
iskolák
biztosító szakiskolában
intézményvezet
történő továbbtanulási
ői
3 éven belül nő a 3 éven belül
továbbtanulók aránya
utak megerősítése" programra pályázat Mátyás Napközi-
Korszerű óvoda
benyújtása Tetőszerkezet, vizesblokk,
Önkormányzat,
Önkormányzati
otthonos Óvoda
kialakítása felújítás
homlokzat felújítása,
Óvoda
költségvetés,
118
3 éven belül
Pályázat beadása, sikeres pályázat
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
esetén a beruházás megvalósítása,
és Bölcsöde
által, férőhelyek
udvari játékok bővítése,
állapota, férőhely
számának növelése
tornaterem, újabb
hiánya
bővítéssel
csoportszobák kialakítása
nem sikeres
pályázati forrás
pályázat esetén újabb pályázat beadása
A HHH-s és roma HHH-s, illetve roma tanulók iskolai konfliktusai, szociális problémái
tanulók sikeresebb tanulmányokat folytassanak, kevesebb legyen az iskolai konfliktus, a szülők és a tanárok jobban együtt
Pedellus program keretében megfelelő végzettséggel rendelkező roma pedellus alkalmazása az általános iskolákban
Általános
2-4 szociális
Iskolák a
gondozó, ápoló
Munkaügyi
végzettségű roma
Központtal,
3 éven belül
alkalmazása az
valamint a
általános
CKÖ-vel
iskolákban
együttműködve
pedellusként
tudjanak működni Tanoda program
Évfolyamismétlé sek kockázata
beindulása, ennek
Önkormányzat,
Csökkenjen az
keretében tanulók
iskolákkal, civil
évfolyamismétlők
felzárkóztatása,
szervezetekkel,
száma
mentorálása, sikeres
alapítványokkal
különbözeti vizsga
együttműködve
letételének elősegítése Járda kiépítése
önkomrányzat
Járda hiánya a
Minőségi járda
Verespart,
megléte
Bihari,
119
Létrejön a tanoda, Pályázati forrás
3 éven belül
csökken az évfolyamismétlők száma
Önkormányzati
3 éven belül
3 éven belül
költségvetés,
elkezdődik ezen
pályázati forrás
utcákon a járda
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
Rózsavölgyi, Móra F., Klapka Gy., Déry,
kialakítása
Csalogány utcákon Egészségre
Pénzügyi alap létrehozása
káros problémák
e célra, pénzbeli
megléte az
támogatás nyújtása
Egres u.,
Egészségre káros
célzottan az érintett
Verespart u.,
problémák
területen, illetve kérelem
Bihari u.,
megszüntetésének
alapján nem csak a
Rózsavölgyi u.,
ösztönzése
szegregátumban, hanem
Cseres u.-on
a településen általában
található
erre rászoruló családok
lakóépületekben Gázvezeték
részére
önkormányzat
Önkormányzati költségvetés
3 éven belül
Kevesebb olyan
pénzügyi alap
lakóépület,
létrehozása,
amelyben ezek a
után
problémák
folyamatos
fennállnak
A gázvezeték
hálózat nincs kiépítve az 1, 2,
Gázvezeték hálózat
3-as
kiépítésre kerüljön
szegregátumokb
Gázvezeték hálózat
Önkormányzati
kiépítése az érintett
önkormányzat
szegregátumokban
költségvetés,
kiépítése 3 éven belül
pályázati forrás
megkezdődik ezeken a területeken
an Szennyvíz-
Szennyvíz-hálózat
Szennyvíz-hálózat
hálózat nincs
kiépítésre kerüljön
kiépítése az érintett
költségvetés,
hálózat kiépítése
szegregátumokban
pályázati forrás
megkezdődik
kiépítve az 1,3,4-
önkormányzat
es
Önkomrányzati
3 éven belül
A szennyvíz-
ezeken a
120
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
szegregátumokb
területeken
an Pénzügyi alap létrehozása Közművekhez való csatlakozások száma
Nőjön a közművekkel ellátott lakások száma
3 éven belül,
a közművekhez való csatlakozás költségeinek
Önkormányzat
segítése érdekében,
Önkormányzati költségvetés
közművekre csatlakozás
állapotú lakások,
alacsony komfortfokozatú,
után
Növekszik a közművekkel ellátott lakások aránya 3 éven belül
Leromlott
minősülő
alap létrejötte folyamatos
támogatása
szükséglakásnak
a pénzügyi
Évente egy-egy lakás
megszűnik legalább
felszámolása, épület
1-2 ilyen lakás, és a
Megszünjenek ezek
lebontása, lakók integrált
a leromlott állapotú
környezetben,
lakások
önkormányzati
komfort nélküli
Önkormányzati önkormányzat
költségvetés, pályázati forrás
3 éven belül megkezdődik
benne lakók integrált környezetben
bérlakásban történő
komfortosabb
elhelyezése
körülmények közé
lakások
kerülnek
Hosszú távú (6 év alatt elérendő) célkitűzések: Feladat (probléma)
Elérendő cél
megfogalmazás
megfogalmazása
a Alacsony
Minél nagyobb
Intézkedés leírása
Bővülő ipari parkba
121
Felelős
Pénzügyi
megnevezése
forrás
önkormányzat
-
A
Az intézkedés
megvalósulá
eredményességét
s határideje
mérő indikátor
6 éven belül
Legalább egy ilyen
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
ösztönözni olyan cégek iskolázottságúak elhelyezkedésén ek segítése
számú elhelyezkedés
betelepülését, amelyek
20-30 főt
alacsony iskolázottságúak
foglalkoztató cég
foglalkoztatását is tudják
betelepülése
biztosítani Szilárd burkolatú műút hiánya a Rózsavölgyi úton
Minőségi közút
Műút kiépítése a
megléte
Rózsavölgyi úton
6 éven belül szilárd
Önkormányzati önkormányzat
költségvetés, pályázati forrás
122
6 éven belül
burkolatú műúttal lesz ellátva a Rózsavölgyi út
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
1. tábla (2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatók) Adat
Város
1.
2.
3.
Külterü
Szegregát
Szegregátu
Szegregát
Szegregátu
Szegregátu
egész
Városré
Városré
Városré
let
um 1.
m_2.
um 3.
m 4.
m_5.
e
sz:
sz:
sz:
összes
(Verespart
(Lévay J. út -
(Klapka
Béke u. -
(településhat
"Edelén
Borsod
Finke
en
út -
Fűzfa út -
Gy. út -
Ifjúság út -
ár - Váralja
y" a
névtelen u.
településhat
Gábor Á.
Kossuth L.út
út - Borsodi
kastély-
- Egres út -
ár - névtelen
Út -
- Bódva
út - Déryné
szigette
névtelen u.
u.)
településh
folyó)
út -
l
-
atár - Bem
Csalogány
Szentpéteri
J. út)
út)
út - Cseres út településh atár) 1. Lakónépesség
11084
7065
2289
1506
224
668
213
137
209
51
száma (fő) 2.
18,5
19,4
16,1
20,6
1,8
33,7
31,0
34,3
37,8
9,8
62,0
62,2
60,9
59,1
85,7
60,5
54,5
59,1
56,9
68,6
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
123
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
4.
Plan-Net.hu 2008. június
19,5
18,4
23,0
20,3
12,5
5,8
14,6
6,6
5,3
21,6
35,2
31,4
35,6
39,9
99,0
82,2
69,8
87,7
100,00
68,6
7,7
8,7
8,2
4,0
0,5
0,7
0,9
0,0
0,0
5,6
3524
2306
800
412
6
122
51
24
36
20
20,6
18,3
21,5
30,6
83,3
64,8
47,1
75,0
97,2
55,0
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 7. Lakásállomány (db) 8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
124
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
(indikátor is)
9. Rendszeres
55,6
53,0
55,4
59,0
99,0
87,4
81,0
91,4
98,3
88,6
28,0
24,2
26,9
32,8
98,4
76,2
62,9
82,7
98,3
62,9
munka jövedelemmel nem rendelkezők* aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 10. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelem mel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül, (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató)
125
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
*(azon aktív korúak, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ) A táblázat oszlopainak száma az integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott városrészek, és az Anti-szegregációs tervben lehatárolt szegregátumok száma szerint bővítendő.
126
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
2. tábla Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (forrás: önkormányzati nyilvántartások) (A sorok száma a település adottságaitól függően bővítendő) Az IVS-ben
Lakónépesség
Lakások száma
LFT2 –ben
Rendszeres
Rendszeres
HHH gyerekek
Romák aránya a
azonosított
száma
(jelenlegi
részesülők
szociális
gyermekvédelmi
aránya a
lakónépességen
városrészek és
(jelenlegi
népesség-
aránya a
segélyben
kedvezmény-
településrészen
belül3
szegregátumok1
népesség-
nyilvántartási
lakások
részesülők
ben részesülők
Becsült adat
neve
nyilvántartási
adatok alapján)
számához
aránya a
aránya a
viszonyítva
lakások
lakások
számához
számához
viszonyítva
viszonyítva
adatok alapján) Edelény a
6889
2776
0,07
0,16
0,11
2
Nincs adat
Borsod
2396
800
0,06
0,13
0,08
3
Nincs adat
Finke
1525
397
0,13
0,23
0,18
5
Nincs adat
616
107
0,48
1,03
0,73
11
~80 %
Móra F. u.-Fűzfa
421
103
0,20
0,38
0,28
5
~15 %
u. Klapka Gy. u.,
295
37
0,59
1,24
1,13
12
~90 %
kastélyszigettel
Egres u., Verespart u., Bihari u., Rózsavölgyi u., Cseres u. Lévay József u.-
127
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
Gábor Áron u., Bem J. u. Barátság u., Béke u., Ifjúság
406
104
0,12
0,48
0,26
8
~42 %
137
41
0,32
0,54
0,41
4,3
~20 %
0,07
0,16
0,11
282
650
437
u. Váralja u., Déryné u., Borsodi u., Csalogány u. Város egészére vetített mutató4 Város egészére az adott segélytípus
száma 1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.
128
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
3. tábla Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése Kérjük, minden intézményt tüntessen fel, beleértve a nem önkormányzati fenntartásúakat is. Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint
gyermek-, tanulólétszám az
OM azonosít
intézményben
intézmény neve
Emelt szintű oktatás és/vagy Normál (általános) tanterv
két tanítási nyelvű iskolai
ó
Gyógypedagógiai tagozat
oktatás
Összese
HH /
n
HHH
SNI
Összese
HH /
n
HHH
SNI
Szabó Lőrinc Ált. 028929
Iskola Martinkó András Ált.
660
46
0
660
46
0
029245
Iskola (Tagiskola)
126
45
3
126
45
3
028930
Borsodi Ált. Iskola Alapítványi
384
142 nincs
11
384
142 nincs
11
028546
Munkaiskola
234
adat
22
234
adat
22
129
Összese
HH /
n
HHH
SNI
Összese
HH /
n
HHH
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
4. tábla A település infrastruktúrája
130
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
Azon utcák, ahol részben
A halmozottan hátrányos
A településrész(ek) nevei, ahol az
vagy egészben nem
helyzetű gyerekek aránya az el
utcák találhatóak
találhatóak
nem látott településrészen, utcában
Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvíz-csatorna
Gáz
Borsvezér, Béke, Barátság
Borsod
Bem J., Gábor Á., Klapka Gy.
Finke
Verespart, Rózsavölgyi
Egres
Pást Klapka Gy., Bem J., Gábor Á.
Belváros Finke
Egres, Cseres, Verespart,
Egres
Rózsavölgyi, Bihari Pormentes út
Járda
Móra Gyöngyvirág, Mátyás k.,
Belváros Belváros
Katona
Finke
Vörösmarty
Egres
Rózsavölgyi Borsvezér, Déryné, Csalogány
Borsod
Mező, Dózsa Gy., Alkotmány Mester, Tóth Á., Rozsnyói,
Belváros
Móra, Mátyás k., Fenyősor, Katona J., Klapka Gy.,
Finke
Verespart, Bihari, Rózsavölgyi
Egres
131
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
132
Integrált Városfejlesztési Stratégia Edelény Város Önkormányzata
Plan-Net.hu 2008. június
5. tábla Folyamatban lévő telepfelszámolási és rehabilitációs program(ok) bemutatása A sorok szükség szerint bővítendőek
A programban
A programban érintett
A program
Milyen formában történik
Az akcióterületen élő családok
érintett utcák
lakások száma
költségvetésének
az érintett lakosok
elhelyezésének helye (az utcák
forrásai
elhelyezése?
neve, illetve ha más településen (is) történik az elhelyezés akkor a település neve)
Nincs ilyen a
-
-
-
településen
133
-
