ECTÜVE jegyzőkönyv

ECTÜVE 2011.05.24 jegyzőkönyv

19‐7/2011/231 JEGYZŐKÖNYV Készült a 2011. 05. 24‐én 10.00 órakor megtartott a Heves Megyei Közgyűlés Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottsága ülésén elhangzottakról. Az ülés helye:

Megyeháza‐ Telekessy terem, Eger, Kossuth Lajos út 9. sz.

Jelen voltak: Sveiczer Sándor Péter a bizottság elnöke, dr. Nagy Imre, dr. Pajtók Gábor és Csőgér Bálint a bizottság tagjai. Meghívottak: dr. Sass Barna Attila jogtanácsos, Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Jogi és Önkormányzati Főosztály dr. Nádor Piroska a jogi auditot készítő Ügyvédi Iroda részéről. Sveiczer Sándor Péter Köszöntötte az ülésen megjelenteket, megállapította, hogy a bizottságnak 3 tagja jelen van, az ülés határozatképes. A bizottság ülését megnyitotta. Indítványozta, hogy a bizottság a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja meg, kiegészítve a Markhot Ferenc Kórház Hospinvesthez köthető napirendet, a rendelőintézet gyógyszerellátásának kiszervezésének vizsgálatával, melyet 3. napirendként javasol. Miután más javaslat nem érkezett, kérte, szavazzanak a napirendekről. A bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 19./2011.(V.24.) határozat 1. Markhot Ferenc Kórház Kft. 160 millió forintos támogatásának felülvizsgálata. 2. Markhot Ferenc Kórház által ellátott egészségügyi közszolgáltatás és az ezt biztosító megyei önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, HospInvest Zrt. működtetésébe és vagyonkezelésébe adása.

3. Markhot Ferenc Kórház rendelőintézet, gyógyszerellátás kiszervezése az Ispotály részére. 4. Egyebek

1. oldal összesen 14


Sveiczer Sándor Péter 1. napirend: Markhot Ferenc Kórház Kft. 160 millió forintos támogatásának felülvizsgálata. Megérkezett dr. Nagy Imre, a bizottság 4 fővel folytatja a munkát. Megkérdezte a bizottság tagjait, hogy kérdésük, hozzászólásuk a jogi audittal kapcsolatban, van-e? Csőgér Bálint Tudomása szerint dr. Sass Barna Attila a HMÖ- nál dolgozott, amikor a Markhot Ferenc kórháznak ez a 160 millió forintos támogatása történt, volt-e tudomása erről az átutalásról, illetve ha volt tudomása, ez hogyan zajlott? Ki kérte ezt, levélben, telefonon vagy írásban? Dr. Sass Barna Attila Elmondta, hogy ebben az időszakban aljegyzőként dolgozott a Hivatalnál, ismert olyan ügyet is, aminek nem volt konkrét felelőse, nem tartozott a jogi irodához, így tudta azt is, hogy a kórháznak van egy kölcsönszerződése az OTP-vel, amely kölcsönszerződés biztosításául a Megyei Önkormányzat készfizető kezességet vállalt. A kölcsönszerződés lejártakor a kórház nem teljesített, így felmerült annak a szükségessége, hogy a kezes álljon helyt. Hivatalon belül a pénzügyi iroda volt ennek a területnek a felelőse. A pénzügyi irodától kapott a jogi iroda egy olyan megkeresést, hogy készítsenek egy olyan szerződést, amiben a Megyei Önkormányzat a kórház felé fog teljesíteni egy átutalást kifizető kezesség kapcsán, és a kórház lesz az, aki megfizeti majd az OTP-nek. Ezzel az üggyel összefüggött,- de nem együtt kezelték-, egy több tíz millió forintos gyógyszerkészletnek a tulajdoni viszonynak a rendezései, ennél is egy szerződést kellett készíteni. Amikor, ezen dolgoztak, a pénzügyi irodáról jött egy megkeresés, hogy mégsem készfizető kezesként juttatnák el a kórházhoz a kölcsön visszatérítéséhez szükséges összeget, hanem egy olyan szerződés készüljön, amiben az Önkormányzat támogatásban részesíti a Nonprofit Kft- t. Ekkor ez a szerződés készült el. Csőgér Bálint Szintén dr. Sass Barna Attilát kérdezte, hogy az alapszerződés tartalmáról mit tud, ki és milyen összegekért állt helyt, volt-e tudomásuk erről? Véleménye szerint a készfizető kezesség nem arról szól, hogy támogatásokból finanszírozzák ezeket a dolgokat. Dr. Sass Barna Attila Természetesen volt tudomása, amikor jött a megkeresés, hogy szerződést kell készíteni, akkor megkapták azt az alapszerződést, arra nem emlékszik, hogy ez összegszerűen mit jelentett, de



megvolt az a szerződés, amit a kórház és az OTP között kötött meg, illetve ami az Önkormányzat és az OTP között volt. Csőgér Bálint Tudomása szerint van a Heves Megyei Önkormányzatnak egy olyan rendelete, hogy ki milyen összegben teljesíthet, vagy hagyhat jóvá különböző támogatásokat. 160 millió forint erejéig senki sem rendelkezhet, csak a Közgyűlés. Ebből az anyagból, az tűnik ki, hogy a Közgyűlés, ezt a 160 millió támogatási összeget nem tárgyalta. Emlékei szerint ez igaz-e? Dr. Sass Barna Attila Valóban így van, ők egy utasítást kaptak közvetítve egy társirodán keresztül, hogy egy ilyen típusú szerződés készüljön. Csőgér Bálint Ezt a nem jogszerű támogatást bárkinek jelezték-e házon belül? Dr. Sass Barna Attila Az utasítás a főjegyzőtől jött, akiben maximálisan megbízott a Hivatal. Ha a főjegyző valamire utasítást adott, annak a jogszerűségét, szakszerűségét nem vonhatta kétségbe. Dr. Pajtók Gábor A helyzet tisztázása érdekében, felmerült itt, illetve lehet és valószínűleg jogi értelemben is megáll a hűtlen kezelés, de szeretne itt rámutatni, hogy amikor az aljegyző megfogalmazta, vagy elkészítette azt a szerződést, nem tudhatta, hogy bizottság vagy közgyűlés elé kerül-e. Annak van jelentősége, hogy - bár a jogi anyag nem világít rá itt teljesen-, a kapott jogi anyag dokumentálja a dolgokat és ebből levon egy következtetést. Praktikusan pont a lényeg sikkad el az anyagból, mégpedig a következő: ha a kézfizető kezesség alapján teljesített volna az Önkormányzat, akkor egy viszont igénye lenne a kórházzal szemben, most itt azonban adott egy olyan pénzből, ami a Megye 300 ezer lakosának az egyéb ellátását szolgálja, és amúgy lehet, hogy a kórház kapta volna meg a kézfizető kezesség alapján. Ezt azonban támogatóként nyújtották, ebben az esetben nem lehet ilyen viszont igénye, valójában itt a Megye elveszített 160 millió forintot. Ugyanakkor árnyalja a képet az, hogy egyedüli tulajdonosa a kft.-nek, nem vitás, hogy helyt kellet volna állni a kórház tartózásaiért, de nem ebben a formában. Itt a hűtlen kezelés nem biztosan áll meg, a vagyonszerzés tetten érhető, a szándékosságot kizárná. Dr. Nagy Imre Ennél az ügynél mindenképp azt rögzítené, hogy a kézfizető keszességből adódóan ennek a helytállása mindenképpen szükséges volt, vagy megállt, az anyag egy kicsit árnyalja szerinte, mert úgy véli történhetett valamiféle megvezetés a Kórház és az Önkormányzat között, illetve tűnhet úgy, hogy a Kórház financiálisan az adott pillanatban helyt tudott volna állni ebben a 3. oldal összesen 14


nagyságrendben. Úgy gondolja, az sem kérdés, hogy volt a közgyűlésnek döntése, ami arra vonatkozott, hogy ennek az adóságnak a terhéért jótáll a Megye. A kérdése arra irányult, hogy lehet-e arról valamit tudni, hogy a pénzügy miért javasolhatta, miért lehetett jobb a Megyének, hogy támogatást nyújt és nem pedig egyszerűen hagyja lehívni a kezességet, mert akkor a pénzügyi helyzet ugyanaz lett volna. Valami pénzügyi technikája kellett,hogy legyen, valaminek történnie kellett a Kórház részéről a Hivatal vezetése felé, - ami számára nem kerek-, és nem véletlenül a Pénzügy közvetítette ezt a kérést a jogászok felé, kellet, hogy legyen valamilyen motivációja a Megyének. A Jogi Iroda ezt előkészítette, de nem látja, hogy bement volna közgyűlés elé. Továbbá megjegyezte, hogy a kérdéses adóságrendezési eljárásba való menetel, azt mutatja, hogy a Megye jótáll az egyik intézménye, volt intézményeiből jövő társaság adóssága miatt, abban nincs kétsége, hogy az a 160 millió forint így is úgy is kifizetésre került volna, mert vagyon vesztése, pénzügyi vesztessége nincsen. Formailag kérdéses, hogy miért változtatták át támogatásra, illetve miért nem vitték be közgyűlés elé. Dr. Pajtók Gábor Amennyiben az általuk tett felvetésnek nem lesz alapja, ha nincs olyan körülmény, ami indokolttá tette volna a pénzügy részéről a kérdést, akkor lehet megnyugtató választ kapni, azonban egész más a jogi felelősségi szempont egy intézménynél, a megyénél az AHT alapján, és egész más egy Kft.-nél. Itt csak a jegyzett tőke erejéig felel a Társaság, illetve a vagyonáig. Ez egy nagyon nagy különbség, és emiatt lehet jelentősége, hogy készfizető kezesség vagy támogatás, ezzel legyenek tisztában, hogy jogilag helytállóan nyilatkozzanak. Dr. Sass Barna Attila A pénzügy az közvetített, nem volt olyan pozícióban, hogy rendelkezzen az ügy felett, Ő csak egy vezetői döntést közvetített a Jogi Iroda felé. Dr. Pajtók Gábor Van-e jelentősége a szándékosságnak, vagy a gondatlanságnak tényállás tekintetében? Dr. Nádor Piroska A sikkasztás bűncselekménynek számít, a hűtlen kezelés szintén bűncselekmény. Amit feltártak, - hangsúlyozta- , hogy a kapott okiratokból következették. Jogos volt a felvetés, és nyilván ezt meg kell vizsgálni a nyomozó hatóságnak, mert neki lesz rá eszköze. Az okiratokból ők következtettek egy sikkasztásra, de nem biztos, hogy ez áll meg. Lehet, hogy ennek a vége egy hűtlen kezelés lesz. Csőgér Bálint Elmondása szerint ő azt látja a tényekből, hogy a Megyének keletkezett egy 160 millió forintos hátránya abból, hogy nem készfizető kezességben állt helyt, hanem a támogatás 4. oldal összesen 14


címszó alatt futtatta át ezt az összeget a kórháznak. Véleménye szerint szükségtelen az ügy további vitatása. Javasolta, bízzák ezt egy olyan szervre, aki illetékes, illetve aki több eszközzel rendelkezik, mint a bizottság. Dr. Nagy Imre Az ő meglátása szerint hátrányt, vagyoni nagyságrendben kárt nem okoztak, így is úgy is ennyibe került volna a megyének. Egyik formában sincs anyagi kár. A sikkasztás akkor következik be, ha valakinek ebből anyagi előnye van, valamilyen okkal, tudatossággal, szándékossággal csinálják. Egy ilyen esetben, amikor az Önkormányzatról van szó, nem látja ezt a jellegű motivációt. Dr. Nádor Piroska Elmondta, úgy vannak meghatározva ezek a bűncselekményi tényállások, hogy vannak eredmények, és a sikkasztásnál nincs se célzat, se eredmény. Tehát nem kell eredménynek lenni, azzal hogy a kár nem jogtalan haszonszerzésre irányult. Dr. Nagy Imre Mi a különbség a jogtalan előnyszerzés és a sikkasztás között? Dr. Nádor Piroska A sikkasztásnál a rábízott idegen dolgot eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Ha nincs kár, akkor csalás kísérlete. De a csalást és a csalás kísérletét ugyanúgy bünteti a törvény. Sveiczer Sándor Péter Röviden összefoglalta az első napirendi pontnál a 160 millió forintos kötelezettségvállalásról készült jogi auditot. Az előző közgyűlés elnöke a vagyongazdálkodási hatáskörét túllépte. Az Önkormányzat költségvetésének terhére kötött egy olyan szerződést, mely 160.681.000 Ft kötelezettségvállalást eredményezett. Ez alapján a jogi auditra utalva javasolja, hogy a Bizottság tegyen feljelentést hűtlen kezelés vagy sikkasztás alapos gyanúja miatt. Kiegészítésként hanyag kezelés. Ezzel a kiegészítéssel tette fel javaslatát, és kérte a bizottság tagjait, hogy szavazzanak. 3 igen szavazattal és 1 tartózkodással megszavazta a Bizottság. 20./2011.(V.24.) határozat A Bizottság elnöke, hűtlen kezelés vagy sikkasztás alapos gyanúja miatt tegyen feljelentést a Markhot Ferenc Kórháznak Kft-nek juttatott 160 681 000.-Ft támogatáshoz kapcsolódóan. 5. oldal összesen 14


2. napirend: a Markhot Ferenc Kórház Hospinvest Zrt. működtetésbe, vagyonkezelésbe adásának vizsgálata Sveiczer Sándor Péter Öt jogi auditról nyitott vitát, megkérdezte vannak-e hozzászólások, javaslatok. Hozzászólás nem volt, így kérte Dr. Nádor Piroskát, hogy foglalja össze a jogi auditokat. Dr. Nádor Piroska Nem kétséges, hogy 2007-re olyan helyzetbe került a kórház, hogy nem igazán volt tartható abban a formában, amiben akkor működött. Két alkalommal is volt önkormányzati biztos kirendelve. A biztos megszorító intézkedéseket tett, és egy új főigazgatót is kineveztek. Megjegyezte, ez már a sokadik főigazgató volt pár éven belül. Mindenesetre ő is, meg az önkormányzati biztos is leraktak többféle alternatívát az asztalra, hogy hogyan lehetne csökkenteni a fél-egymilliárdos hiányt. 2007 nyarán javaslat született az új főigazgató részéről, hogy világítsák át a kórházat. Akkor az igazgató háromféle alternatívát fogalmazott meg. Ebből egy kompletten kidolgozva bekerült a közgyűlés elé is, aminek az volt a lényege, hogy adják ki vagyonkezelésbe a kórházat. Az átvilágítás után volt még másik kettő javaslat, amit megvitatásra érdemesnek tartott a főigazgató. Az egyik a mátrix rendszer beépítése, hogy kicsit jobban központosítsák az osztályokat, illetve csak bizonyos részlegeket szervezzenek ki. Ekkor ez nem jött a közgyűlés elé. A közgyűlés megkapta azt a jelentést, ami teljes kiszervezést javasol, komplett pályázati kiírásos anyaggal, mindennel. Itt elég sokszor elemezték, olyan feltételek voltak már ebben a pályázatban megfogalmazva, amiből egyértelmű volt, hogy kevés jelentkező fog megfelelni. Az is sokszor elhangzott a közgyűlési vitákon, hogy itt csak egy jelentkező tudna megfelelni. Ez olyan feltétel volt, hogy gazdasági társaságként egy éves kórház üzemeltetési gyakorlattal kell rendelkeznie. Pl. a Debreceni Egyetem is jelentkezett, mert neki is van egy Kft.-je, ami üzemeltetéssel foglalkozik. Másik ilyen feltétel volt, az OEP bevételek nagysága, ugye ez egy elég nagy kórház, és arányosítottan megfelelő OEP bevétellel kellett már a pályázatkor rendelkeznie. Ezzel párhuzamosan Eger Város is pályázott, aki szerette volna megkapni a kórház működtetését, üzemeltetési jogát, ennek több variációja is volt. Ő jogszabályok alapján kérhette az ingó és ingatlan vagyon ingyenes tulajdonba adását, és a vagyonkezelés átadását kijelöléssel. Az egyeztetési anyagokból az tűnik ki, hogy tárgyalt a Megye és a Város, de ez hitegetés lehetett a Megye részéről, mert végül is elsöpörte a Város ajánlatát. Adott még neki egy ultimátumot, hogy ha ugyanazt tudja prezentálni, mint a többi pályázók, akkor elgondolkoznak azon, hogy Egernek adják ki. Eger 2008 februárjában összeállított egy szakmai anyagot, amiben minden megvolt. Végül volt egy bíráló bizottság, ő kihozta a Hospinvestet a Debreceni Egyetemmel szembe. A közgyűlés kihirdette a pályázat nyertesének a Hospinvestet. Akkor voltak itt mindenféle jogorvoslati kérelmek. A Közbeszerzési Döntő Bizottság előtt három érdekelt, köztük a Közigazgatási Hivatal, eljárást indított, de, és itt hangsúlyozni szeretné, hogy mindegyik formai okokból került megszüntetésre anélkül, hogy a Közbeszerzési Döntő6. oldal összesen 14


Bizottság érdemben tárgyalta volna a kérdést. Az volt a pályázóknak a fő problémája, hogy a közbeszerzés törvény szerinti szolgáltatás koncessziónak minősül. Tehát ő kötelezettséget vállal arra, hogy az egészségügyi szolgáltatást ellátja, de ezért cserébe megkapja a vagyonának a vagyonkezelési jogát. Azzal védekezett a Heves Megyei Önkormányzat, mint érintett, hogy az egészségügyi törvény erre lehetőséget ad, és akkor azt kellet volna eldöntenie, ha eljut addig a dolog, hogy az egészségügyi törvény a közbeszerzési törvénnyel milyen viszonyban van egymással. Bár a közbeszerzési törvény megmondja, hogy akkor van alóla kivétel, ha ezt önmaga mondja meg, ilyen pedig ebben az esetben nem volt. Az Észak Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal megtámadta azt a közgyűlési határozatot, mely a Hospinvestet mondta ki nyertesnek. A Hospinvestnek nem volt megfelelő valamilyen banki igazolása. Ezzel, hogy ennek ellenére őt hozták ki nyertesnek, az Önkormányzat vagyonrendeletét megsértették. Ebben viszont, jogerősen igazat adott a bíróság a Közigazgatási Hivatalnak, hatályon kívül helyezte azt a bizonyos rendelkezést, ami alapján a felek megkötötték a szerződést. Tehát egy semmis szerződés alapján vette működésbe a Hospinvest a Markhot Ferenc kórházat. A másik része a működtetés, hogy már alapvetően csúszott az egész, mert nem tudott az eredeti határidőben a Hospinvest szolgáltatni. Az ÁNTSZ-szel voltak problémái, de a lényeg az, hogy márciusban megkötötték a szerződést, viszont már augusztusban módosítani kellett a határidőket, hogy tényleg vagyonkezelésbe tudják venni és működésbe helyezni a kórházat. November 1-jén átvették, és már a következő év április 3-án csődvédelmet kért magának a Hospinvest, és a cégcsoporthoz tartozó többi cég is. (Hatvan, Gyöngyös, Kiskunhalas). Tehát, ezért küzdöttek annyira 2007-ben, hogy ki tudják adni, mert, hogy ez biztos nagyon jó lesz, és mindjárt 6 milliárd Ft fejlesztést vállal 2009. januárig, így 3 hónapi működési jelentésben, összesen 3-4-5 millió Ft fejlesztést tudott felmutatni a Hospinvest. Semmi konkrét koncepciót erre a 6 milliárd forintra, hogyan, mikor, annál konkrétabbat, mint ami a pályázathoz volt, bár az eléggé elnagyolt volt. Tehát a Hospinvest gyorsan be is csődölt, és akkor került júniusban, olyan helyzetben az Önkormányzat, hogy alakítania kellet egy kft.-t magának, hogy vissza tudja venni augusztus elsejétől a kórházat. Röviden ez a tényállás, ebből vonták le a konzekvenciát, hogy több ponton is támadható az egész, egyrészt miért ezt a fajta megoldást preferálta a megye akkori vezetése, nagyon egyirányúan nyert a Hospinvest, érezhető, hogy nagyon nem volt rendben valami ezekkel a szerződésekkel, a bankgaranciákkal. Sajnos itt ennek a magyar jogrendszernek a hibája, hogy ezzel nem lehetett mit kezdeni, formai okok miatt. Harmadrészt pedig azt állapíthatjuk meg, hogy már igen gyorsan, 5-6 hónap alatt kiderült az, hogy ez így nem működik, tehát nem volt megalapozott. Csőgér Bálint Elismerően értékelte a Jogi auditot készítő irodának a gyors és alapos munkáját és, hogy ez mindenki számára abszolút érthető volt. Ő is úgy gondolja, egyértelműen rávilágítanak a tények, hogy itt valakinek vagy valakiknek érdekük volt, hogy csak a Hospinvest nyerje meg a kihirdetett pályázatot és így csak a Hospinvest tudja működtetni, minden más pályázatot 7. oldal összesen 14


felületesen vizsgáltak és le is söpörtek az asztalról. Van egy olyan anyaguk, egy jogi audit a Hospinvest és a Heves Megyei Közgyűlés anyagai. Ennek a hatodik oldala arra utal, hogy: a beterjesztett változatokra a Felügyelő Tanács, a Szakmai Vezető Testületi Közalkalmazotti Tanács, az Egészségügyi Demokratikus Szervezete, Magyar Orvosi Kamara Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Instrumenta, Medikaliszt, valójában 8 szakmai szervezet adott szakmai állásfoglalást és mindenki egyértelműen elutasítja a kiszervezésnek a tényét. Egyrészt maga a kiválasztási eljárás sem úgy zajlott, ahogy a jogszabályok előírják. Azután, jött egy olyan dolog, hogy Közigazgatási Hivatal tesz egy észrevételt a Közgyűlés felé, hogy véleménye szerint jogszabálysértő az egyik határozata. Erről tudomást sem vesz a Megyei Közgyűlés, haladt tovább a kijelölt úton. Ezt követően születik egy bírósági döntés mely szerint Heves Megyei Közgyűlés ilyen tárgyú határozata jogszabálysértő. Erre sem lép semmit a Heves Megye vezetése, tovább folynak a dolgok. Majd sorozatos vállalási szabálysértések történnek a pályázathoz képest, amire szintén nem lép semmit a közgyűlés. Minden jel arra mutat, a Hospinvest működtetési ideje alatt a kórház ennél rosszabb helyzetben már nem is kerülhet. Véleménye szerint ez több mint bűncselekmény, hogy ezt a kórházat a Hospinvestnek átadta a Megye. Dr. Nádor Piroska A legérdekesebb anyag az egészben, az OEP-nek, egy 2010-es vizsgálat eredményét rögzítető jegyzőkönyve volt, ami kimondta, hogy másfél milliárd Ft bevétellel nem tud elszámolni a Hospinvest. Húszmillió forint készpénz felvétele, amivel nem tudtak elszámolni, a Hospinvest központi kiadásai Budapesten százötvenmillió forint értékben, az egri kórház működtetéséhez igényelt OEP bevételekből, aztán Búvár Club 500 ezer forint. A lényeg, hogy 1,5 milliárd forint tűnt el. Dr. Nagy Imre Reálisnak tartja a megállapításokat, viszont amikben mást lát az lehet szubjektív is, mivel városi képviselőként élte meg az ügyet, néhány megállapítás talán nem helytálló. Úgy gondolja minden történést a maga időszakában kell megítélni. Például Eger szerepe a történések évében, amikor a kórház állapota gyakorlatilag nem volt tartható, a Megyének folyamatosan nagy adósággal kellet szembenéznie, nem tudtak úrrá lenni évek óta, sem vezetésileg sem egyéb szempontból a kórházon. Ismerni kell az akkori magyar gyakorlatot, nem vitatható, hogy sok település amellet döntött, hogy vállalkozóra bízza a szervezést. A vizsgálatnak egy részét sokkal kevésbé látja hangsúlyosnak, a Megye és a Város közötti egyeztetést úgy, mint a Hospinvestre vonatkozó 1,5 milliárdos dolgot, mert az egy másik ügy, önmagában ehhez nincs köze, ha ott valaki követett el bűnt, akkor azért lépjen az OEP vagy bárki, de annak nincs összefüggése a megyei üggyel. 2007. októberben tárgyalta először a Megye ahol akkor is hozzászólásban belüli politikainak ítélte a foglalkozás mikéntjét és konkrét javaslatot tett arra, hogy a Város vegye át a kórházat. Ezt, a várost kormányzó többség leszavazta. Tehát a Városnak esze ágában nem volt a kórházat átvenni, novemberben 8. oldal összesen 14


kezdődött el egy színjáték, aminek lényeges kiadásai voltak a későbbiekben, és máig úgy gondolja, hogy a Város ténylegesen nem is akarta átvenni a kórházat. Csak látszat tevékenység folyt, sajnos a Megye a pályázati feltételeket úgy írta ki, hogy nem engedélyezte Egernek, hogy közvetlenül induljon a pályázaton. A Város által letett anyag, azon kívül, hogy közgyűlési döntésben deklarálta, hogy vállal mindenféle feltételt, semmiféle tartalmi alátámasztással nem bírt. Erre az anyag is utalt, hogy gyakorlatilag olyan jellegű szakmai háttér nem is került kidolgozásra, ami megalapozott bírálatra tett volna lehetőséget. A másik megjegyzése a kiíráshoz a kft, hogy nyílván kft. formába jelenthetett gazdasági társaságra vonatkozóan, illetve az egy éves működést. A banki tétel, nevezhető szigorúnak, de egyébként nem egy kórház, például a debreceni városi kórház is gazdasági társaság formájában működött már akkor. Az anyagból többször van a vagyonra utalás, hogy a vagyon megszerzése is cél lehetett, mert, hogy így szerinte vagyoni kérdés ilyen értelemben nem volt, hiszen használatba adta a vagyonát, de az fölött nem rendelkezhetett. Sőt a Megye részéről éppen ezért nem történt Egerrel előrelépés és erre az anyag szintén utal, hogy Eger egyértelműen vagyoni oldalról is megközelítette ezt a dolgot, pedig nyilvánvaló volt, hogy a kórház rendelkezésére bocsájtott összes vagyontömeg az már messze nagyobb volt, mint a ténylegesen használt vagyontömeg. Szerinte a Város és a Megye is abban gondolkodott, hogy a plusz vagyon értékesítéséből teremt fedezetet a kórház működtetésére. Hasonló mondata lenne a fejlesztésre és, nyilván senki nem gondolhatta, hogy hatmilliárd fejlesztést valaki előhúz a zsebéből és három vagy öt hónap alatt megvalósít. A fejlesztést nem lehet öt hónap elteltével számon kérni, megjegyezte, hogy, azóta eltelt két év és jelen pillanatban sincs kórházi fejlesztés, pályázati úton már történt némi előrehaladás. A működés ellehetetlenítéséhez három dolog vezetett: egyrészt az egy év alatt az egészségügyben elég jelentős átrendeződések történtek. Már ebben az időben nem volt megalapozott a működtetésbe adás, mint a 2 évvel azelőtti időben. A korábban várható irányokban változott a finanszírozás, kormányzati döntések történtek, és akár csak a népszavazást is említhetem a 300 forintos vizitdíjról, és így tovább. Második, hogy nagy valószínűséggel megállapítható, a Hospinvest lényegesen kisebb anyagi forrásokkal rendelkezett, mint azt előzetesen mutatta a pályázat során. Harmadik a politikai ellehetetlenítés, amikor hatszáz fő, orvosokon kívül szakápoló nem köt szerződést, annak van egy politikai megágyazottsága, itt az embereket tévedésbe ejtették. Hozzátette, hogy itt a mesterséges szakápolói hiány hozzájárult ahhoz, hogy a politikai közegben ez a konstrukció halálra volt ítélve. Mindez alapján nem tudja elképzelni, hogy másképp ki lehetett volna jönni ebből a történetből, mint szerződésbontással. Tulajdonképpen a Hospinvest működésével a többi céghez hasonlóan viselkedett a mai magyar jogrendszerben, hiszen, gyakorlatilag a felhalmozott adóságát otthagyta egy vállalkozói, beszállítói körre. Ugyanakkor, most a Megye ebből a szempontból előnyösen járt, durván egy évnyi adóságot nem a Megye számlájára halmoztak fel, a Megye ezért nem állt jót a dologban, valakinek nyilván fizetni kell a számlát, és ez láthatóan nem a Hospinvest. Utolsó kérdése, hogy a Bizottság tagjai megkapták-e azt az anyagot, ami tudomása szerint elkészült, merthogy a kórház finanszírozásában készült egy tanulmány. A kórházban az 9. oldal összesen 14


elmúlt félévben készítettek egy szakmai anyagot erről az időszakról, a kórház jelenlegi állapotáról és egyebekről, ami hasznos lehetett volna. Csőgér Bálint Az a meglátása, hogy rossz szakmai munka folyt az egri kórházban, ha az Önkormányzati Biztos által lefektetett irányelvek alapján tudott volna haladni a kórház megújításon, nem gondolja, hogy egy nullszaldós kórház jött volna ki, de sokkal, kevesebb veszteséggel dolgozó kórházat lehetett volna működtetni. A pályáztatásnál például senki nem vette magának a fáradságot, hogy ebben az Opten céginformációs rendszerben, vagy akár az ÉRMnek rendszerében ingyenesen fel tudjon menni és átnézze a Hospinvestnek a gazdálkodási anyagait ténylegesen van-e annyi gazdasági eredménye, anyagi tartaléka, hogy ezt a kórházat vállalni tudja. Itt a konzekvenciának azt látja, miszerint valakiknek nyomós érdekük volt, hogy a Hospinvest nyerje meg ezt a pályázatot. Az a véleménye, hogy amikor elindult ez az erős társadalmi ellenállás, nem erőből kellett volna elintézni, le kellett volna ülni, megbeszélni és akár a Mátrix rendszert, akár a kiszervezést, vagy a városi üzemeltetést átbeszélni az érintettekkel és egy konszenzuson alapuló döntést hozni, ennek az ellenkezőjét csinálta a Megye, magyarán áttaposta ezt a közgyűlésen! Sveiczer Sándor Péter Heves Megyei Bíróság kimondta, hogy a Közgyűlési döntés jogszabálysértő, kérdése Dr. Sass Barna Attilához, hogy miért nem támadta meg végül is Heves Megye? A szervezésben van arra utalás, hogy ezt a Megye támadhatta volna meg, van-e erről valamilyen információja? Dr. Sass Barna Attila Nincs ilyen jellegű információja. Dr. Nagy Imre Gazdaságilag is úgy gondolja, itt durván 7 hónap alatt lezajlott ez az egész folyamat. A Megyének itt a legutolsó pere, (HVL Invest), hogy egy hibásan felmondott szerződés, az lehet, hogy még nagyobb károkat okozhat, ha belemásztak volna és megpróbálják kitenni a Hospinvestet. Dr. Pajtók Gábor A rendelkezésükre bocsájtott jogi audit alapján, hogy bűntető jogi konzekvenciája lesz-e a történetnek nem tudja, de azt gondolja, hogy itt tényleg egy megye lakosságának elvárása, hogy induljon meg egy eljárás olyan eszközökkel, amihez a kórházvédőknek vagy az Eger Város Önkormányzatnak nem volt eszköze. Azzal az eszközrendszerrel hátha kiderül olyan dolog, aminek van büntető jogi relevanciája. Ennek az ügynek akkor is lesz jelentősége, hogy meddig terjed a politikai felelősség és meddig mehetnek el a politikusok. Nemtetszését nyilvánította ki dr. Nagy Imre hozzászólásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Megyét 10. oldal összesen 14


igenis iszonyatosan nagy kár érte, amit pénzben meg sem lehet fogalmazni, ez jóvátehetetlen. Ott azok az emberek már látták Hatvan, Gyöngyös és Kiskunhalas történéseit. Az egészségügyi ellátás soha nem lesz olyan, mint volt, vagy majd esetleg csak 10 év múlva. Itt jól működő szakmai műhelyek voltak, egymásra épültek, a diagnosztika országosan is jó volt. Egy csomó kiváló orvos elment, nagyrészük ide már nem fog visszajönni. A kórházban sajnos sok-sok olyan eset történt, ami nem történhetett volna meg tekintettel arra, hogy kardiológus sem maradt itt csak 1-2, de azok sem tudnak beavatkozásokat megfelelően végrehajtani. Dr. Nagy Imre Magának a Hospinvest történetnek a megítélése, hogy ki hogy vélekedik, nagyjából ismert az elmúlt időszakokból. Egy félreértést mindenképp tisztázna: azt mondta mindig, nem most hanem már akkor novemberben is, hogy gyakorlatilag 900 emberről van szó, az orvosokat is sajnálja, de a szakápolókat mégjobban, mert a jelenlegi állapotukon is látszik, hogy úgy 70-en visszataláltak a kórházba, vagy 200-an elhelyezkedtek valahol más területen, a fele pedig jelen pillanatban is utcán van. Semmi nem indokolta, hogy elmenjenek, nekik nem kellet volna elmenni, lehetett volna ott maradniuk, ha nem kapják azt a biztatást, hogy ők majd megoldják a dolgot, visszakerülhetnek. Tehát pont nem náluk van a felelősség, gyakorlatilag november elejétől politikai szándék vezérelte az események történését ezen az oldalon, a Megyénél ráadásul még nem is változtattak azon az irányvonalon, amit ők októbertől végig is vittek és egyértelmű volt, hogy ki akarták szervezni ezt a kórházat. Hangsúlyozta „kórházvédő” kifejezést néhány olyan vezetőre érti, aki ebben volt és arra, akik politikailag felelősek, mert szerinte igen is kihasználták ezt a dolgot és nem arra a 800 emberre, aki elvesztette az állását. Dr. Pajtók Gábor A KTV alapján ezeknek az embereknek már előre nyilatkozni kellett, hogy ott maradnak-e vagy se. Volt egy olyan gyűlés ahol mondták, hogy mindenki írja alá, mert eldőlt a kérdés és hogy el fogják veszíteni az állásukat, főleg az ápolónők. Mindent a maga idejében kellene vizsgálni, gyakorlatilag elhangzott az utolsó stádiumban, hogy ilyen ellenállás esetén nem szabad ezt keresztülvinni. Nem tudja, hogy a Sós Tamáséknak csak politikai felelőssége vane ebben a szituációban, rossz döntést hoztak, az biztos! Csőgér Bálint A több mint 800 dolgozó, nem azért nem írta alá, vagy maradt itt a Hospinvest idejében, mert a politika vagy a kedve úgy tartotta, hanem mert szakmán belül érdeklődtek, hogy hogyan működik a hatvani, gyöngyösi, kiskunhalasi kórház. Ahogy Pajtók úr az imént említette, az a bizonyos Matrix rendszer, amit bevezettek, nem működött. Nem azt az egészségügyi ellátást biztosította, mint amit kellett volna. Mindenki azért fizet egészég biztosítási járulékot, hogy ha odakerül, megfelelő ellátásban részesüljön. Ezt a Hospinvest nem biztosította, a Hospinvest elmondása szerint 70-80%-ban üzlet, a többi a szakma, ebben egyértelműen 11. oldal összesen 14


kifejeződik ez a dolog, ez önmagáért beszél. A másik a btk.-nak az általános vége, ami úgy fogalmaz, hogy aki bűncselekmény elkövetéséről tudomással bír, az köteles a hatóságnak ezt jelezni. Ragaszkodik, hogy itt valamilyen formában feljelentés történjen, és állapítsa meg a nyomozó hatóság, hogy történt-e bűncselekmény, ha nem akkor marad az erkölcsi felelőssége a volt Megyei Vezetésnek, hogy ilyen helyzetbe hozta az egri kórházat és ez által a Heves megyében élőket. Sveiczer Sándor Péter A Megyei Önkormányzatot hátrányosan érinthettek bizonyos döntések, itt kérdezi dr. Nádor Piroskát, hogy milyen jogi értelmezés lehet a hűtlen kezelés bűncselekmény, tehát mi az a tényállás, amit meg lehet fogalmazni? Dr. Nádor Piroska Kijelenthető itt a hűtlen kezelés, mert az kellően tág a vagyonkezelésnek a megszegéséhez, itt ezt a szabálytalanságok megalapozzák. Arra szeretne még reflektálni, hogy a hatvani kórháznál tavaly ősszel is nyomozott a Nemzeti Nyomozóiroda, a Hospinvest féle működtetésben és ott a Közbeszerzési Döntőbizottság 30 millió jogerősen bírságolta meg az Önkormányzatot, mert nem folytatott le közbeszerzést. Ugye ami itt látható az formai okok miatt egyrészt hasonló, másrészről 100 valahány milliós kárral kapta vissza a város a kórházat, ez egyáltalán nem pozitív példa. Dr. Nagy Imre A hatvanit utólag lehet minősíteni, de amikor az a folyamat zajlott, akkor a hatvaninak még a bírság sem volt, nem pedig a leltár hiánya, mint Eger esetében. Utólag igazolja a dolgokat Hatvan. Ami miatt nem ért egyet, hogy számára pont az nem következik, hogy megint a rendőrséget vagy mást kell ebben a dologban dolgoztatni. Tehát azt a vonalat nem képviseli, hogy mindenáron a feljelentést, a rendőrséget kell belevonni, ezzel nem ért egyet. Számára a feljelentés mindig egy megalapozott konkrét gyanúja a történetnek, nem politikai konzekvenciája és követelménye. Dr. Pajtók Gábor A döntéshez kapcsolódó folyamatokban, amiket nem látott, amiket nem láthatott az auditot készítő, de arra, ha azt vizsgálni fogja egy erre jogosított hatóság, ott ő is azt gondolja, nem zárható ki, hogy bűncselekményt fognak megállapítani, elég, ha csak arról tudnak, amit az ANTSZ vizsgált.

Sveiczer Sándor Péter Szövegszerűen a bizottság elnöke javasolta, hűtlen kezelés, hanyagság és lehetséges más bűncselekmények gyanúja miatt, tegyen feljelentést a Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet vagyonkezelésbe adásával kapcsolatba. 12. oldal összesen 14


Kérte a Bizottság tagjait, hogy ez ügyben szavazzanak. 3 igen szavazattal és 1 tartózkodással megszavazta a Bizottság. 21./2011.(V.24.) határozat A Bizottság elnöke, hűtlen kezelés, hanyagság és lehetséges más bűncselekmények gyanúja miatt tegyen feljelentést a Markhot Ferenc Kórház rendelőintézet vagyonkezelésbe adásával kapcsolatban. 3. napirend: Markhot Ferenc Kórház rendelőintézet gyógyszerellátás kiszervezése, Gyógyszertár, Ispotály néven futó jogi audit. Sveiczer Sándor Péter Kérte dr. Nádor Piroska szóbeli kiegészítését. Dr. Nádor Piroska Ez még a Hospinvest előtti történet, volt egy közbeszerzés, aminek az anyagait nem látták csak az eredményét és a kötött szerződéseket. Még további vizsgálatot igényelnek, mert csak a szerződések rendszerét vizsgálták. Teljesen logikátlan módon lett szétosztva a vagyon, amivel el kell ellátni a gyógyszerellátást. Évek múlva ezek a cégek összefonódtak és most már egy kézben vannak, ezek mind olyan körülmények, amik mögé még egyelőre nem látnak, de az gyanítható az eddig megismert anyagokból, hogy itt is volt valamiféle összejátszás. Még egy utalás van az anyagban, hogy a közbeszerzési eljárás kapcsán volt valami féle összeférhetetlenség. Ehhez nem volt elég információjuk, de azt is rábíznák a nyomozó hatóságra, hogy vizsgálja ki. Dr. Pajtók Gábor Nem zárkózik el a javaslat elől, mert köztudomás, hogy az intézeti gyógyszertár működtetése gyógyszerbiznisz volt. Ez olyan bevételi lehetőség a kórháznak, amivel élni szoktak és úgynevezett egyéb bevételt jelent a gyógyszerforgalmazóknak, olyan megállapodásokat tudnak kötni, ami nyilván előnyös. Itt süt a turpisság. A beszerzési és az eladási különbözeti árát megosszák. Mit csinált az Ispotály? Lealkudta, mint nagybeszerző, az árat ő adta, azonnal realizálta a nyereséget és praktikusan utána már nem volt min osztozni, vagy éppen minimálisan kevés. Meg lehetne indokolni azzal is, hogy akkor épp ki építette volna úgymond a kórházi osztályokra az egyénre lebontott gyógyszerellátás rendszerét. Amivel többletet hozott volna, az nem történt meg, derüljön ki mi is történt. Sveiczer Sándor Péter Javaslatra feltette: tegyenek feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet gyógyszerellátás kiszervezése okán. 13. oldal összesen 14


Ez kerülne szavazásra, kérte a bizottság tagjait, szavazzanak. 3 igen szavazattal és 1 tartózkodással megszavazta a Bizottság. 22./2011.(V.24.) határozat A Bizottság elnöke tegyen feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézet gyógyszerellátás kiszervezése okán.

4. napirend: Egyebek A bizottság a következő ülését 2011. június 22.-én tartja. Megköszönte a részvételt és az ülést berekesztette.

------------------------------------Szöcs Enikő jegyzőkönyvvezető

-----------------------------------Sveiczer Sándor Péter bizottság elnöke


Jogi audit – a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatásáról

Jogi audit a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft. támogatásáról

I. Vállalkozói folyószámlahitel szerződés - kelt: 2009. szeptember 15. - Felek: Markhot Ferenc Kórház Nonprofit Kft. (Adós); OTP Bank Nyrt. - hitel összege: 400.000.000,-Ft - hitel célja: átmeneti likviditási problémák kezelése - hitel lejáratának időpontja: 2010. január 27. - hitel biztosítékai: 1. Készfizető kezesség: Heves Megyei Önkormányzat készfizető kezessége a hitelhez a Heves Megyei Közgyűlés 108/2009. (VIII.28.) sz. közgyűlési határozata alapján 2. Engedményezés: OEP által a Nonprofit Kft. (Adós) részére folyósításra kerülő támogatások teljes összege 2010. január 27. napjáig 3. Azonnali beszedési megbízás: a Heves Megyei Önkormányzat OTP Bank Nyrtnél vezetett 11739009-15378008 számú bankszámlájára vonatkozóan II. Kezességvállalási megállapodás (készfizető kezesség): - kelt: 2009. szeptember 15. - Felek: Heves Megyei Önkormányzat (készfizető kezes); OTP Bank Nyrt. - Heves Megyei Önkormányzat kezességet vállal a Bank által a Nonprofit Kft. számára nyújtott 400.000.000,- Ft és járulékai teljes visszafizetéséért III. Engedményezési szerződés - kelt: 2009. szeptember 15. - Felek: Nonprofit Kft. (Adós); OTP Bank Nyrt. - Adós a bankra engedményezi az OEP által az Adós részére folyósításra kerülő támogatások 2010. január 27. napjáig Adós részére folyósítandó teljes összegét IV. Megállapodás számlaforgalom vállalásáról - kelt: 2009. szeptember 15. - Felek: Nonprofit Kft. (számlatulajdonos); OTP Bank Nyrt. - Számlatulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy 2009. szeptember 15. napjától kezdődően éves szinten minimum 2.000.000.000,- Ft összegű számlaforgalmat bonyolít le az OTP Bank Nyrt-nél vezetett pénzforgalmi bankszámláin V. Vállalkozói folyószámlahitel szerződés 1. sz. módosítása - III.1. Hitel visszafizetésének biztosítéka: Heves Megyei Önkormányzat készfizető kezessége – az Önkormányzat Közgyűlésének 109/2009. (VIII.28.) sz. közgyűlési határozata alapján - Egyéb biztosíték: beszedési megbízás engedélyezése a Heves Megyei Önkormányzat OTP Bank Nyrt-nél vezetett számlájára vonatkozóan 1 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


-

OEP által a Nonprofit Kft-t megillető támogatás 10%-ának engedményezése 2010. január 27. napjáig

VI. Engedményezési szerződés 1. sz. módosítása - kelt: 2009. november 25. - 1.) Nonprofit Kft. (Adós) a Bankra engedményezi az OEP által az Adós részére folyósításra kerülő, Adóst illető támogatás 10%-át VII. Bankszámlakivonat - számlakibocsátás kelte: 2010. január 27. - számla neve: Heves Megyei Önkormányzat költségvetési számla - folyószámla hitelkeret: 1.000.000.000,- Ft VIII. Átutalási bizonylat: - fizető fél: Heves Megyei Önkormányzat - Kedvezményezett: Nonprofit Kft. - hiteltörlesztésre fedezet - elküldés dátuma: 2010. január 27. - Összeg: 160.910.000,- Ft IX. Támogatási szerződés - kelt: 2010. január 27. - Felek: Heves Megyei Önkormányzat mint támogató; Nonprofit Kft. mint támogatott - aláírta: Sós Tamás (Heves Megyei Közgyűlés elnöke); Dr. Banyó Tamás (Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezető igazgatója) - tárgya: 160.681.634,- Ft összegű támogatás nyújtása Támogatott részére - Háttérdokumentumok: 1. Vállalkozói folyószámlahitel szerződés (2009. szeptember 15.): Támogatott – OTP Bank Nyrt. 2. Az 1. pontban foglalt hitel visszafizetésének biztosítéka: Kezességvállalási megállapodás (2009. szeptember 15.): Támogató mint készfizető kezes – OTP Bank Nyrt. - kezességvállalás alapja: 109/2009. (VIII.28.) sz. közgyűlési határozat - támogatás felhasználása kizárólag a hitel törlesztésére fordítható: ezt igazolással köteles Támogatott bizonyítani X. Kivonat a Heves Megyei Közgyűlés 2009. augusztus 28. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből - kelt: 2011. május 2. - Közgyűlés készfizető kezességet vállal a Nonprofit Kft. részére nyújtandó 400 millió Ft forgóeszközhitel erejéig, valamint fizeti a kamatot és egyéb járulékos kiadásokat - Közgyűlés elnökének felhatalmazása az OTP Bank Nyrt-vel kötött szerződés módosítására 2 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


A bemutatott dokumentumok vizsgálata alapján az alábbiak állapíthatók meg: Az Önkormányzat a 109/2009. (VIII.28.) közgyűlési határozatának 2. pontjában készfizető kezességet vállalt és azonnali inkasszós jogot biztosított a Nonprofit Kft. részére nyújtandó 400 millió Ft. értékű hitel biztosítékaként az OTP Bank részére. A határozatban a közgyűlés felhatalmazta a közgyűlés elnökét a szerződés ennek megfelelő aláírására. A készfizető kezességi szerződés 2009. 09. 15. napján aláírásra került, a hitelszerződéssel egyidejűleg. A hitelszerződés lejárata 2010. 01. 27. volt. 2010. 01. 27-én támogatási szerződést kötött az Önkormányzat és a Nonprofit Kft., amely szerződés alapján az Önkormányzat 160.681.634,- Ft támogatást biztosított a Nonprofit Kft. részére. A támogatást az OTP Bank felé fennálló folyószámla hitel kiegyenlítése céljából nyújtja az Önkormányzat. A szerződésben hivatkoznak a 109/2009. (VIII.28.) közgyűlési határozatra és az Önkormányzat készfizető kezességére. A támogatási összeg átutalása megtörtént 2010. 01. 27-én. Az Önkormányzat által vállalt készfizető kezesség, amelyre a közgyűlési felhatalmazás rendelkezésre áll, azt jelenti, hogy amennyiben a Nonprofit Kft. mint kötelezett az OTP Bank mint jogosult felé nem teljesít, úgy az Önkormányzat mint kezes maga fog teljesíteni az OTP Bank mint jogosult felé. A készfizető kezesség annyit tesz, hogy a kezes nem követelheti, hogy a jogosult előbb a kötelezettől hajtsa be a tartozást. A folyószámlahitel visszafizetési ideje 2010. 01. 27. napja volt. Nincs információnk a készfizető kezes felé irányuló banki (jogosulti) felhívásról, azonban ezen a napon a készfizető kezességi szerződés alapján az Önkormányzat teljesíteni köteles, jogosulti felhívásra. Jelen esetben ahelyett, hogy készfizető kezesként az Önkormányzat a bank felé helyt állt volna, támogatási szerződéses formába öltöztetve a Nonprofit Kft. részére lett kifizetve a Nonprofit Kft. tartozásának megfelelő összeg, hogy fordítsa a banki hitelt visszafizetésére. Ezen támogatási szerződés megkötésére, és a támogatási összeg átutalására nem volt felhatalmazása a szerződést aláíró HMÖ közgyűlés elnökének. A hivatkozott közgyűlési határozatban a közgyűlés kizárólag a készfizető kezesség aláírására hatalmazta fel a közgyűlés elnökét, a felhatalmazás arra sem terjedt ki, hogy a készfizető kezesség alapján bármilyen kifizetést teljesítsen, ahogyan arra sem terjedt ki, hogy az Önkormányzat vagyonából 162 millió Ft-ot támogatásként egy újonnan kötött szerződés alapján kifizessen. Mind a 2009. évi, mind a 2010. évi költségvetés meghatározza, hogy mekkora összeghatárig dönthet a közgyűlés elnöke a szervezeteknek adott támogatás előirányzata felett: az összeghatár 3 millió Ft.

3 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


Az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete szerint pedig a megyei közgyűlés elnöke a 2-5 millió Ft közötti forgalomképes ingóságok elidegenítéséről dönthet önálló hatáskörben, 510 millió Ft közötti értékhatár esetén erről a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni. Megállapítható tehát, hogy a közgyűlés elnöke hatáskörét túllépve, az Önkormányzat költségvetési rendeletét megszegve kötött olyan szerződést, amely 162 millió Ft-os kötelezettségvállalást eredményezett az Önkormányzat számára. Bár ez a támogatás tulajdonképpen a készfizető kezességvállalás kiváltására irányul, erre nem volt felhatalmazása a közgyűlés elnökének a közgyűlési határozat alapján. Továbbá azért sem alkalmas a helyettesítésre, mert a készfizető kezességvállalás alapján a jogosult felhívására a jogosult felé kell teljesíteni, nem pedig a főkötelezett felé. Ráadásul a kezességvállalás egy hitelkerethez igazodott, amely maximális összege ugyan 400 millió Ft volt, de nem igazolt semmilyen módon (csak a főkötelezett Nonprofit Kft. állítása alapján) a 2010. 01. 27. napján fennálló hiteltartozás nagysága. A fentiek alapján felmerülhet a Btk. 317. §-ban meghatározott sikkasztás bűncselekménye elkövetésének gyanúja, amelynek tényállása a következő: aki rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy a közgyűlés elnökére a HMÖ vagyona mint idegen vagyon megbízatásánál fogva rábízott idegen dolognak minősül. A sajátjaként rendelkezés azt jelenti, hogy valaki a jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos, vagy annak hozzájárulásával más lenne jogosult. Jelen esetben a jogosult Heves Megyei Önkormányzat, amelynek a tulajdonosi jogait a közgyűlés gyakorolja. A sajátjakénti rendelkezés pedig jelen esetben megnyilvánul abban, hogy közgyűlési felhatalmazás nélkül, jogszabálysértő módon (önkormányzati költségvetési illetve vagyongazdálkodási rendeletet megsértve) engedély nélkül használta fel az Önkormányzat vagyonát (kötött szerződést a 162 millió Ft-os támogatásra. További vizsgálatot igényel, hogy a kifizetést ki és milyen formában hagyta jóvá, utasította illetve teljesítette (ehhez további dokumentumok beszerzése indokolt). Budapest, 2011. május 10. Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda


Jogi audit – HOSPINVEST Zrt.

Jogi audit HOSPINVEST – Eger Rendelkezésre álló anyag: Hospinvest 2005-2009. Eü Szoc. Oszt. - mappa Almappák: - 2005-2006 - 2007 - 2008 - 2009 - Gyógyszertár (külön audit: Ispotály) 2005-2006: 1. Feljegyzés Sós Tamás, a HMÖ Közgyűlés elnöke részére (2005. 03. 21.) − készítette: dr. Kovács József főigazgató − a kórház várható finanszírozása 2005-ben: 7 milliárd Ft OEP finanszírozás, 320 millió Ft saját bevétel − bérnövekedés várhatóan 2,7 %-os bevétel-növekedést jelent, de a 2005-re meghozott bérintézkedések 4,5% finanszírozás-növekedést indokolnának − bevétel növelésére nem OEP-finanszírozott területeken van lehetőség, becsült értéke 80 millió Ft − dologi kiadások tekintetében szigorú takarékossági követelmények (áthúzódó kifizetetlen számlák összege 312 millió Ft, nem tervezett 13. havi illetmény 244 millió Ft) − célkitűzés: a kifizetetlen számlák összege a jövőben ne növekedjen, lehetőség szerint csökkenjen − beszámoló a jogi ügyekről − szerkezetátalakítás: költsége 358 millió Ft, amelyre fedezettel a kórház nem rendelkezik 2. Gondolatok a kórház 2005. évi főbb feladataira (2005. 03. 24.) − készítette: dr. Tóth Piroska (HMÖ Hivatal Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője) − vezetési elvek (egyszemélyi vezető felelőssége, tekintélye) − bevétel-növelés: egy napos sebészet − betegelvándorlás okainak feltárása − műtőblokk és intenzív osztály felújítása, műtéti szám növelése szervezéssel − esetleges létszámleépítés − hiányzó szakmákban megfelelő bérszint biztosításával az orvoshiány mérséklése 3. Beszámoló a kórház 2004. évi hiánykezelési tervének végrehajtásáról (2005. 04. 06) − készítette: dr. Lénárt András (HMÖ Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke) 1 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− ellenjegyezte: dr. Benkár József (HMÖ főjegyző) − 2004-ben 515 millió Ft hiánnyal számoltak, 284 millió Ft megtakarítást vártak, amelyből 202 millió Ft realizálódott − dologi kiadások csökkentéséből tervezett: 30,9 millió Ft megtakarítás − dologi kiadások csökkentéséből megtakarítás nem képződött, 19 millió Ft többletköltség realizálódott – oka: gyógyszer, laborvegyszer, röntgenfilm felhasználás nagyarányú kerettúllépése − bevételt növelő intézkedésekből 154 millió Ft megtakarítást vártak, ebből 133 millió Ft megtakarítás teljesült − bér- és humánpolitikai intézkedésekből 99,9 millió Ft megtakarítást vártak, ebből 88,6 millió Ft megtakarítás teljesült − szerkezetátalakításhoz további 750 millió Ft forrásbevonás szükséges − az 515 millió Ft hiányból 313 millió Ft-ot határidőben átcsúszó számla tesz ki − határozati javaslat: beszámoló elfogadása, hiánykezelési terv aktualizálása 2005. évre 4. Gondolatok a kórház 2005. évi főbb feladataira (2005. 03. 21.) − készítette: Kun Zoltán (HMÖ Hivatal Terület- és Intézményfejlesztési Iroda vezetője) − stabilizáció: • pénzügyi helyzet • betegellátás színvonala • felső- és középvezetői kar egysége, morális színvonala − kissé javuló finanszírozási feltételek − új hiánykezelési terv készítése 2005. évre − humánpolitikai intézkedések − rövid távú fejlesztési program kidolgozása − hosszú távú fejlesztési program megalapozása 5. Beszámoló a kórház 2005-2009. évi fejlesztési tervének időarányos teljesítéséről (2004. 10. 04.) − készítette: dr. Lénárt András (HMÖ Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke) − ellenjegyezte: dr. Benkár József (HMÖ főjegyző) − alapját képezi a dr. Kőszegi Gábor orvos-igazgató által készített beszámoló • intenzív ellátás fejlesztése • hospice ellátás meghonosítása • szűrési és gondozási tevékenység fejlesztése • elhelyezési feltételek javítása • osztályok funkció szerinti átcsoportosítása − elmaradt: • gyermekintenzív részleg beindítása • egynapos sebészet kialakítása − a szerkezet átalakítási folyamat elindult, további lépések megtétele források megnyílása esetén reális 2 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


6. Műtő rekonstrukció szakmai terv (2005. 03. 09.) − tisztán orvosi-szakmai anyag, amely a központi műtő rekonstrukcióját és az egynapos sebészet lehetőségeit elemzi 7. Kórház szakmai fejlesztési terve (2005. 11. 18.) − 5 éves terv (2006-2010) − tárgyi feltételek javítása: • rekonstrukció, korszerűsítés • egynapos sebészet • osztályok összevonása, átalakítása, új részlegek kialakítása • gyógyszertár üzemeltetésének kiszervezése − források: saját forrásból nem oldhatók meg a fejlesztések, külső tőke bevonása szükséges • intézeti költségvetés • pályázati lehetőségek (címzett állami támogatás, céltámogatás, pályázatok) • alapítványi támogatás • egyéb külső forrás (üzleti tőke, adomány, lízing, bérlet, üzleti biztosító) 8. Ápolási igazgató levele főigazgatónak (2006. 02. 23.) − alapvetően egyetért a kórház rövidtávú és középtávú feladatokról készített feljegyzéssel − javasolja a háttérszolgáltatások kiszervezésének gazdaságossági elemzését − javasolja az osztályok teljesítménymutatóinak elemzését − javasolja a fizetőszolgáltatások körének bővítését 9. Orvos-igazgató levele főigazgatónak (2006. 02. 27.) − nem ért egyet az akut ágyak krónikus ágyakká való alakításával − nem ért egyet a munkaidő kihasználás problémájával, ennek oka a munkaerőhiány − háttérszolgáltatások kiszervezésével nem ért egyet − bármilyen hiánykezelés a jelenlegi ellátási színvonal rovására valósítható meg − nem reális az ágyszámok csökkentése, csak a jelenlegi struktúra módosulása 10. Belgyógyászati osztályvezető levele főigazgatónak (2006. 02. 22.) − nem ért egyet a munkaidő kihasználás problémájával, a finanszírozási hiány munkafegyelemmel nem megoldható − struktúraváltás, reform nem csak a tárgyi feltételek biztosításával hanem a személyi feltételek biztosításával oldható meg − gyógyszerellátásban további spórolás az ellátásbiztonságot veszélyeztetné − javasolja, hogy a működtetési költségekből forráskivonás tiltását olyan feladatokra, amelyekre az önkormányzat (tulajdonos) feladata forrás biztosítani 3 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− Baktai úti telephely értékesítése a legjobb megoldás a kórháznak 11. Mosoda, konyhai szolgáltatások − a mosodai és konyhai szolgáltatások kiszervezéséről szóló előkészítő anyag, készítője, kelte ismeretlen − élelmezés kapcsán teljes rekonstrukció lenne indokolt, ami nem valósítható meg, gazdaságosabb a működtetésbe adás, közalkalmazottak átvételével − mosodai szolgáltatásvásárlás: olcsóbb mintha a kórház maga látja el, hatékonysága kérdéses 12. 2005. évi hiánykezelési terv végrehajtásáról készült jelentés és javaslat a 2006. évi hiánykezelési tervre (2006. 05. 04.) − készítették: • dr. Szakács Ferenc főigazgató • dr. Kőszegi Gábor orvos-igazgató • dr. Lászlóné Sallai Ágnes gazdasági igazgató • dr. Harcsa Eleonóra járóbetegellátási igazgató − 2005—re 585 milllió Ft-os hiány volt prognosztizálva − 2005. 06. 30-al 557 millió Ft-os hiány állt fenn − a hiánycsökkentő tételek (hiánykezelési intézkedések, saját bevételi többlet, felszabaduló bérfedezet) után az egyenleg 369 millió Ft − javaslat: gyógyszertár működtetési formájának felülvizsgálata (közgyűlési határozat értelmében tenderkiírás folyik) − javaslat: élelmezési üzem rekonstrukciója külső tőke bevonásával (közgyűlési jóváhagyás megvan) − 2006. évi költségnövelő tényezők: 609 millió Ft (bérek, dologi kiadások) − 2006. évi bevételi tervek: 7,1 milliárd Ft (OEP, felhalmozási bevételek, működési bevételek, kamatbevételek, ÁFA-bevételek és visszatérülések, egyéb saját bevétel) − a teljesítmény volumen korlát miatta a havi maximum feletti, így a 110%-os ellátás felett a költségeket sem fedezi az OEP-finanszírozás − a mosodai és konyhai szolgáltatások kiszervezéséről szóló előkészítő anyag, készítője, kelte ismeretlen − 1. lépcső: • dologi kiadások csökkentése, osztályok keretjellegű gazdálkodása • bevételnövelés ágykihasználtság-növeléssel, ingatlan-értékesítéssel, gyógyszertár és élelmezés kiszervezésével − 2. lépcső: • teljesítmény volumen korlát növelése (onkológia) ¾ döntést kérnek a tulajdonos Önkormányzattól, hogy felvállaljáke a gyógyszerköltség hiányát a teljesítmény volumen korlát növelésének elmaradása esetén, hogy fenntartsák a jelenlegi kezelési színvonalat • szponzori tevékenység: nincs kifejtve részletesen 4 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− 3. lépcső: • teljesítmény volumen korlát túllépése nélkül működtetni olyan betegellátási részlegeket, amit eddig külsős megbízással végeztek el − a kórházi kiadások 2006-ban 609 millió Ft-al meg fogják haladni a tervezett összeget, a hiány teljes összege 978 millió Ft lesz − a takarékossági és bevételnövelő intézkedésekkel 415 millió Ft-os megtakarítás érhető el, így a hiánynövekedés 70%-a kezelhető, a fennmaradó 193 millió Ft-nyi összeg a kifizetetlen szállítói számlaállomány növelésével kezelhető

Az ismertetett dokumentumok alapján összefoglalóan elmondható, hogy 2005-2006-ban mindvégig terítéken voltak költségcsökkentő és bevételnövelő intézkedések, amelyekkel a kórház több száz milliós nagyságrendű, és egyre növekvő hiányát próbálták kezelni. A kezelési módszerek közül a szakmai jellegű átszervezéseket, átalakításokat minősíteni nem tudjuk, az azonban feltűnő, hogy a szakmai igazgatók (ápolási, orvos) tiltakoztak a dolgozói létszám további csökkentése ellen. Voltak olyan programok is, amelyek általánosan támogatottak voltak (Baktai u-i telephely megszüntetése, igazgatói villa eladása). 2005-2006-ban a kórház tevékenységét kiszolgáló háttértevékenységek kiszervezésére (szolgáltatásvásárlással vagy működtetésbe adással) fogalmaztak meg koncepciót: mosoda, konyhai szolgáltatások és gyógyszerellátás. A kórház tevékenységét a továbbiakban fejlesztésekkel és átszervezésekkel kívánták megoldani, nem esett szó a teljes kórház működtetésbe adásáról. 2007: 1. Levél dr. Bodnár Judit regionális tisztifőorvostól dr. Sebes Gábor megbízott főigazgató részére (2007. 07. 10.) − tárgy: a Széchenyi úti II. telephely megszüntetése céljából tervezett költöztetések − az átköltözéseket nem kifogásolják, bizonyos szakmai minimumfeltételek betartásával − problémafelvetések és észrevételek (pl. nyílászárók tervezése kapcsán, műtők tervezése kapcsán, burkolatok cseréjének szükségessége kapcsán) 2. Levél dr. Sebes Gábor megbízott főigazgatótól dr. Tóth Piroska HÖM Egészségügyi és Szociális Iroda vezetője részére (2007. 07. 17.) − tárgy: a II. telephely kiköltözésével kapcsolatos vélemények, javaslatok − csatolja az 1. pontban leírt ÁNTSZ jelentést és a 3. pontban rögzített mérnöki jelentést − a telephely kiköltöztetését nem javasolja a tervnek megfelelően, a megvalósításra teljes körű tervet rendel meg, mivel a mérnöki jelentés szerint a tényleges kiköltözés 2-3-szor akkora összeget igényel, mint ami a tervekben szerepel 3. Észrevételek a költözési tervben foglaltakkal kapcsolatban – mérnöki jelentés (2007. 07. 15.) 5 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− − − − −

egyes épületeknél statikai szakvélemény szükséges egyes épületek nem felelnek meg hőtechnikai követelményeknek parkolók létesítése szükséges épületek gépészeti és elektromos alapfelszerelésének fejlesztése szükséges akadálymentesítés, vizes blokkok, üvegfalak tömör fallá kicserélése, feketefehér öltözők kialakítása nem szerepel a tervekben − liftek felújítása − javaslat: tanulmányterv megrendelése, mivel a valós költségek az eddig tervezett költségeknek a 2-3-szorosa lehet 4. Költöztetési terv feltételek és költségbecslés (2007. 11. 28.) − készítette: Töreky Dezső építészmérnök − építési költség: 621 millió Ft (bruttó) − lebonyolítás, tervezés, költözködés: 39 millió Ft (bruttó) − ezen tervről egyéb információ (ki rendelte, elfogadták-e, megvalósult-e) nem áll rendelkezésre 5. Kórház SWOT-analízise − kelte, készítője nem ismert − elemzi a működtetési formától függetlenül és a működési formától függően fennálló SWOT-okat − lehetséges működési forma: • költségvetési intézmény • kórház működtetésbe adása − a költségvetési intézmény fennmaradása esetén a fő negatívum a tartósan negatív pénzügyi helyzet tovább romlása − működtetésbe adás esetén a fő negatívum az ellátásért való önkormányzati mögöttes felelősség 6. Kórház beszámolója közgyűlési előterjesztésre (2007. augusztus) − készítette: dr. Sebes Gábor mb. főigazgató − az elvégzett teljesítményről történt finanszírozási jelentések súlyos és folyamatos hiányosságokkal küzdenek, az informatikai biztonság mostanra kezd kialakulni − fenyegető helyzet az amortizációs igény, amelynek a kórház saját erőből nem tud megfelelni − 2007. első félévében a pénzügyi egyensúlyt tartotta a kórház, 2007. második félévére 372 millió Ft veszteséggel számol, amely a teljes évre vonatkozóan összesen félmilliárd Ft körüli vesztség lesz − a szállítói tartozásállomány a szigorú gazdálkodásnak köszönhetően folyamatosan csökken, de az elmúlt év azonos időszakához képest 400 millió Ft-al csúszott össze a követelés és a kötelezettségállomány − konklúzió: a kórház költségvetési helyzete közvetlen veszélyben van > a beszámoló a lehetőségeket elemzi a döntéshozó közgyűlés részére: 6 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


−

−

−

−

• költségvetési intézmény marad • mátrix szerkezet kialakítása • outsourcing rendszerek (kiszervezés) • működtetésbe adás költségvetési intézmény: • megszokott, ismert, kiszámítható • csak a fenntartható működést biztosítja a finanszírozás • bevételi oldala alig mozgatható, kiadási oldala minimálfeltételekkel működik • az amortizáció nem kezelhető outsourcing rendszerek: • egyes kórházi részek önálló működtetése kiszervezéssel • az ellátás feladat és eszközei átadása külső vállalkozás részére, az ellátási kötelezettség és a tulajdon a fenntartónál marad • csak elkülöníthető egységek adhatók át (diagnosztika, laboratórium, patológia, stb.) • amortizáció pótlása megoldott • erősödik a tulajdonosi szemlélet a dolgozókban • a kórház számára jelenleg teljesíthetetlen kötelezettségek a vállalkozásra terhelődnek • feltételei jogilag bonyolultak • bonyolult az egység átlátása, fenntartása a kiszervezett és a megmaradt területek összességében mátrix rendszer: • osztályok helyett profilok (szakterületek) • csökken a kihasználatlan ágykapacitás, nő a helyiségek kihasználtsága • hatékonyabb, gazdaságosabb ellátás, kevesebb munkaerő-szükséglet • kis építészeti és épületgépészeti átalakítással 3 mátrix hozható létre: műtétes, belgyógyászati, sürgősségi • a központi gazdasági problémákat nem oldja meg • a bevételek növelésére nincs hatással, de a kiadások tekintetében megtakarítás várható ¾ kedvező, javasolja!! kórház egészének működtetésbe adása: • tőkebevonás, amellyel a belső finanszírozási gondok megoldhatók • szakmai profil marad, de kialakítható rugalmasabb struktúra • nemcsak fenntartás, hanem fejlesztés is • a működtető érdeke a kirótt szakmai tevékenység profilvesztés nélküli továbbvitele • megváltozik az önkormányzat szerepe, megszűnik a tulajdonosi kezesség, marad a mögöttes felelősség • az önkormányzati tulajdon nem sérül, a vagyonkezelésbe adás csak használat • szervezési nehézségek, az átmenet bonyolult és kialakulatlan 7

Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


7. Jelentés a kórházról (2007. 11. 05.) − készítette: dr. Sebes Gábor mb. főigazgató − bevételek: 450 millió Ft-al kevesebb rendelkezésre álló bevétel mint 1 évvel ezelőtt − kiadási adatok aránya nem változott − adósságállomány félmilliárd Ft, rövid távon nem nullázható le − a követelésállomány csökken, a kötelezettségállomány nő, ez akár fizetésképtelenséghez is vezethet − nagy értékű műszer- és ingatlan-amortizáció − összefoglalóan a fenntartható működés biztosított, a fejlesztendő működés nem biztosított − a távlati megoldási lehetőségek felsorolása és bemutatása megegyezik a 6. pontban részletezett beszámolóban foglaltakkal 8. Helyi érdekképviseleti szervezetek véleménye a kórház működtetésbe adásával kapcsolatban − kelte, összeállítója nem ismert − a kórház működtetésbe adásáról alkotott vélemények: • Felügyelő Tanács: a működtetés fenntartói hatáskörben, költségvetési keretek között biztosítható • Szakmai Vezető Testület: nem a működtetésbe adás az egyetlen alternatíva a tőkebevonásra • Közalkalmazotti Tanács: indokolatlan, megalapozatlan a kiszervezés • Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szervezete (helyi szervezet): a kórház működését költségvetési keretek között is megvalósíthatónak látják • Magyar Orvosi Kamara (helyi szervezet): nem fogadható el a mátrix rendszerben való működtetés sem • Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (helyi szervezet): pályázó biztosítson garanciákat a munkavállalókkal kapcsolatban • Instrument: a rendszer változatlan formában működtethető • Medicaritas: külső működtető esetén sérülnek a szakmai irányelvek, osztályok szűnnek meg − megjelenik benne Hospinvest Zrt. befektető neve 9. dr. Sebes Gábor mb. főigazgató levele dr. Benkár József HMÖ főjegyző részére (2007. 11. 15.) − a kórház közgyűlési előterjesztésének SWOT-analízis szerinti kivonata − tartalma megegyezik a 6. pontban foglalt beszámoló SWOT-analízis szerinti tartalmával



A vizsgált anyagok alapján megállapítható, hogy 2007-ben az új megbízott főigazgató széleskörű vizsgálat eredményeképpen alapos beszámolót tett a közgyűlés elé a kórház működésének problémáiról, és megoldási javaslatairól. A javaslat kitért 4 lehetséges működési alternatívára, amelyek közül a főigazgató által preferált a mátrix-rendszer kialakítása. A SWOT-analízis szerinti összehasonlítás megfelelő, azonban egyik jelentés sem operál semmilyen konkrét pénzügyi elemzéssel. A kórházi érdekképviseleti szervezetek véleménye már egy konkrét Hospinvest-ajánlatra vonatkozik (ez a tartalmából kiderül), azonban ezen ajánlat ne áll rendelkezésünkre. Figyelemreméltó, hogy az érdekképviseleti szervek egységesen elutasítják a kórház külső befektető részére való működtetésbe adását. Az érdekképviseleti szervek szerint a kiszervezés megalapozatlan és időelőtti, a kórház működtethető költségvetési keretek között is. 2008: 1. Email üzenet HMÖ Egészségügyi és Szociális Irodától (dr. Sass Barna Attila) − tárgy: a Hospinvesttel kötendő szerződés tervezete a Hospinvest észrevételeivel − melléklet: vagyonkezelői szerződés 2. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2008. 04. 18-i és 2008. 05. 13-i levele − az első levélben a KÖH jóváhagyja műemlék ingatlanok vagyonkezelői jogának átruházását − az első levélben kijelenti, hogy szükséges a Markhot Ferenc utcai barokkklasszicista épület helyreállítására irányuló kötelezettség konkrét tartalommal való megtöltése, és a feltételek pontos meghatározása miatt szükséges a HMÖ elnökének egyeztetést szükséges kezdeményeznie a KÖH ÉszakMagyarországi Irodájával − pontosítás szerepel a második levélben: a KÖH nem hatósági határozattal hagyja jóvá a szerződést, hanem jóváhagyja – ez tévesen szerepel a szerződésben 3. Eger MJV és HMÖ levelezése a vagyonfelosztás tárgyában (2008. 04. 28., 2008. 05. 08., 2008. 05. 20.) − Eger kezdeményezte HMÖ-nél, hogy a 2008. 04. 24-i egri képviselő-testületi ülésen hozott határozat szerint az egészségügyi szakellátási feladatok saját intézmény keretein belül történő ellátása, a feladat- és a vagyonmegosztás végrehajtására jelöljön ki felelőst − HMÖ válaszában kifejtette, hogy nem látja, mi a jogalapja a megyei tulajdont képező kórházi ingó- és ingatlan vagyon megosztásának és ingyenes városi tulajdonba adásának − Eger válaszában hivatkozott az Áht-re és az Ötv-re, amely alapján lehetséges a feladatok átadása és a vagyon ingyenes tulajdonba adása (Áht. 108. §., Ötv. 40. §, 79. §)



4. Gazdálkodási helyzet alakulása (készítette: Bodnár Krisztina gazdasági igazgató, kelt: 2008. 06. 24.) − 2008. január – május között a bevételek és kiadások egyenlege: január és április hónapokban pozitív egyenleg, a többi hónapban negatív egyenleg (május: 188,8 millió Ft-os hiány) − szállítói tartozásállomány folyamatosan, kismértékben csökkent (459 millió Ftról 417 millió Ft-ra) − pénzkészlet folyamatosan, jelentősen csökkent (359 millió Ft-ról 46 millió Ftra) − megszűnt a vizitdíj és a napi díj 2008. 04. 01-től, amely havi 10 millió Ft-os kiesés − a 2008. június-decemberi tervek szerint év végére a bevételi-kiadási egyenleg 43 millió Ft veszteség körül realizálódik, a szállítói tartozásállomány pedig 445 millió Ft körül − bevételek nem növelhetők számottevően, a dologi kiadások szintén nem csökkenthetők, így csak a személyi juttatásokból lehet lefaragni (ami a kiadások 62%-a) − folyamatban van a veszteségforrások feltárása, az egyes szervezeti egységek bevételeinek és költségeinek elemzése − − előbb emelkedő, majd csökkenő tendenciát mutat: − Eger kezdeményezte HMÖ-nél, hogy a 2008. 04. 24-i egri képviselő-testületi ülésen hozott határozat szerint az egészségügyi szakellátási feladatok saját intézmény keretein belül történő ellátása, a feladat- és a vagyonmegosztás végrehajtására jelöljön ki felelőst 5. Intézkedési terv (2008. 08. 04.) − külső vagyonvédelmi cég kiválasztása és megbízása az intézmény működési rendjének biztosítása miatt (ok: 2008. 07. 28-i történések – kórházvédők – részletesebb információnk nincs) − sajtószóvivői feladatok ellátására kommunikációs szakember alkalmazása − jogi szakember eseti megbízása 6. Sztrájkbizottsági levél Fodor Péter Pál mb. általános főigazgató helyetteshez (2008. 10. 01.) − 2008. 10. 06-án megkezdik a sztrájkot a korábbi eredménytelen sztrájktárgyalások miatt − nincs megállapodás a minimumszolgáltatásról, így a sürgősségi betegellátás kivételével legalább hétvégi ügyeleti ellátást kell biztosítani 7. HMÖ Egészségügyi és Szociális Bizottsága előterjesztése a HMÖ közgyűléséhez (2008. 10. 14.) − a Hospinvest megkapta az ÁNTSZ-től a működési8 engedélyt, megkezdődtek a tárgyalások az OEP-el 10 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− csatolva egy intézkedési terv az átadás-átvétel előkészítésére (pl.: át nem lépő orvosok és nővérek helyettesítésére intézkedés, előjegyzések felülvizsgálata, költöztetés, informatika, oktatás, leltár, stb.) − az intézkedések kapcsán a kórház mb. orvos igazgatója tájékoztató levelet küldött a megtett illetve a lehetségesnek tartott intézkedésekről (az eredeti intézkedési terv nagy részét lefedi) − az előterjesztés az intézkedési terv jóváhagyását vagy elutasítását javasolja − a határozat nem áll rendelkezésre 8. Összevont főorvosi-főnővéri értekezlet (2008. 10. 29.) − a kórházi dolgozók is jelen vannak, gyakorlatilag csak dolgozók és nem az igazgatók nyilatkoznak − felszólítják a menedzsmentet, hogy nyilatkozzon, megvalósíthatónak tartja-e az átadást − a menedzsment erről már nyilatkozott − felszólítják a menedzsmentet, hogy mondjon le, majd a menedzsment kivonul és összdolgozói értekezletté alakul az ülés − megválasztanak egy 5 tagú tárgyaló delegációt a menedzsmenttel való tárgyalásra az átadásról

A vizsgált anyagok meglehetősen hiányos, kiragadott anyagok 2008. évre vonatkozóan. A dokumentumok sokrétűek, de egy-egy folyamat, történés kiragadott részletét jelenítik meg. Például Eger MJV próbálkozása a vagyon felosztása tárgyában válasz nélkül maradt a rendelkezésünkre álló anyagok szerint. Bár köztudomású, hogy a vagyonfelosztás nem történt meg, a Hospinvest vette üzemeltetésbe a kórházat. A gazdasági igazgatói elemzésből látható, hogy a kórház pénzügyi helyzete stabil volt 2008 első öt hónapjában, ahogy erre már a megbízott főigazgató 2007. 11. 05-i jelentése is utal. A további dokumentumok a kialakult tiltakozó helyzet kezelése körében fellelhető dokumentumok, az átadás-átvétel megkönnyítésére, azonban érdemi információt ezekből sem tudunk leszűrni. 2009: 1. Szakmai eredmények (2008. november – 2009. április) − szakmai tapasztalatokról, eredményekről beszámoló a tárgyi időszakban − főbb pontjai: • költöztetések • TVK kihasználtság (2009 januártól 100% felett) • betegelvándorlás 2. Beszámoló a kórház gazdálkodásáról (2009. 01. 30.) − osztályok átköltöztetése − ÁNTSZ által kifogásolt személyi feltételek hiánya elleni intézkedések − létszám, TVK, betegelégedettség − alvállalkozók, közreműködők 11 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− fejlesztési tervek, beruházások − vagyongazdálkodás

A szakmai beszámolót megítélni nem tisztünk. A gazdálkodásról szóló beszámoló 90%-át szervezeti – szervezési változások és betegelégedettségi felmérés adatai teszik ki. A fejlesztendő területek felsorolását nem követi semmilyen pénzügyi terv, hogy ez miből lenne megvalósítható, csak becsült költségigényt tartalmaz, de forrást, fedezetet nem. Mivel még folyik az egyeztetés a 2008. 11. 01-i vagyonértékelésről, nem tudja sem a nyitómérleget, sem az eltelt időszak változásait aktuálisan bemutatni. Eszközbeszerzésként 3 db eszköz összesen 3,3 millió Ft értékben, és 2 db felújítás összesen 1,2 millió Ft értékben. Számszerű adat nem szerepel a pályázati kritériumként megjelölt 6 milliárd Ft-os beruházás hitelezésére. 3. Értesítés Üzemi Tanács megalakulásáról (2009. 03. 16.) 4. Agria-Ügyelet Kft. – feladatátadási szerződés − szerződés tervezetről szóló email − Egészségügyi Minisztérium levele − szerződés Agria-Ügyelet Kft. által aláírt, Hospinvest által alá nem írt változata 5. Hospinvest - csődeljárás − bejelentés a Hospinvest és leányvállalatai (Gyöngyösi Kórház Kft., Hatvani Kórház Kft., Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kft.) vonatkozásában csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásáról (2009. 04. 03.) − indok: a CIB bank hitelező a Hospinvest OEP árbevételét teljes egészében zárolta − 90 napos fizetési haladék megadása − megállapodás a CIB Bank és a Hospinvest valamint leányvállalatai között (dátum nem olvasható): az OEP-től érkező bevételeket a bank átvezeti az adósok szabad felhasználású számláira szállítói számlák ellenében a számlák erejéig valamint igazolt munkabér és munkaügyi járandóság erejéig 6. Adatkérés − HMÖ adatközlésre hívja fel a Hospinvestet (2009. 04. 28.): betegforgalmi adatok; havi bérköltségek; OEP finanszírozás havi bontásban; közreműködői díjak − 2009. 05. 28-i levelében a Hospinvest a kérésnek eleget téve a kért adatokat közli − bejelentés a Hospinvest és leányvállalatai (Gyöngyösi Kórház Kft., Hatvani Kórház Kft., Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kft.) vonatkozásában csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásáról (2009. 04. 03.) 7. Ombudsmani megkeresés − panasz tárgya: ÁNTSZ felfüggesztette a kardiológiai osztály működését személyi minimumfeltételeknek való meg nem felelés miatt, ami miatt 12 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


egyáltalán nem volt kardiológiai fekvőbeteg-ellátás 2008. 11. 01. és 2009. 03. 06. között − a válasz szerint az intervenciós ellátást igénylő beavatkozásokat a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Kórházba irányították, az akut ellátást a belgyógyászati osztályon végezték kardiológus konziliárius irányításával 8. Feljegyzés (2009. 06. 29.) − HMÖ Hivatal és Eger MJV Polgármesteri Hivatal között − résztvevők neve, pozíciója nem ismert − alakítandó gazdasági társaság a kórház üzemeltetésére − Eger a közös gazdasági társaságot preferálja (50-50%-os arányban), és hozzá az ingó- és ingatlanvagyon 50%-os ingyenes tulajdonba adását, és az ügyvezető kijelölésének jogát − ha a város az alapításban nem vehet részt, a későbbiekben nem kíván belépni, mert azt jelenti, hogy a megye maga is el tudja látni a feladatot 9. Levél az Egészségügyi Minisztériumtól (2009. 06. 30.) − az EüM üdvözli azt a megoldást, hogy megyei alapítású gazdasági társaság vegye át a kórház üzemeltetését − az üzemeltető-váltással kapcsolatos finanszírozási kérdések kapcsán összességében arról tájékoztatja HMÖ-t, hogy a Hospinvest jogosult a az általa jogszerűen elszámolt teljesítmények után járó finanszírozásra, az új szolgáltató pedig finanszírozási előleget vehet igénybe 10. Leltározási ütemterv és utasítás (2009. 07. 15.) − 2009. 07. 31-i átadás-átvételre 11. Válságkezelő terv (2009. 08. 31.) − készítette az új üzemeltető nonprofit kft. − részei: • jelentés a 2009. 01-06. hó közötti gazdálkodási helyzetről • 2009. 08-12. hóra vonatkozó gazdálkodási terv • bevételnövelés • kiadáscsökkentés − OEP-bevételek elmaradtak az előző évitől (részben szabályozási változások miatt) − egyéb saját bevételek csökkentek (16-18 millió FT-ról átlag 6,6 millió Ft-ra havonta) − gyógyszerek, orvosi anyagok, labor, energiaköltségek, közreműködő orvosok díjai emelkedtek − bevételnövelés: • támogatott szolgáltatások növelése (pl. boncolás, járó szűrés, szülés és újszülöttgondozás) • betegek személyi adatainak pontos rögzítése 13 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


• súlyszámok maximális kihasználása • bérleti szerződések felülvizsgálata • VIP-részleg és ápolási részleg népszerűsítése • rendőrséggel szerződés kötése hatósági vérvétel, látlelet, boncolás, halottak hűtésére (jelenleg ingyen) • nővérszálló minimális felújításával szálláshelyek bővítése, kiadása − költségcsökkentés: • gyógyszer és orvosi anyag beszerzésére szóló szerződés felülvizsgálata (beszerzési ár helyett fix áras beszerzés a Pharma-7 Kft-től vagy azonnali tenderkiírás) • energiaszerződések felülvizsgálata, villamos energia felhasználásának csökkentése • orvos szakmai szolgáltatásokra vonatkozó szerződések felülvizsgálata • étkeztetés, karbantartás, kommunikáció • egyéb szolgáltatásoknál szerződések tételes felülvizsgálata • bércsökkentés (kb. 80 fős létszámleépítés) − az intézkedések a veszteség csökkentésére elegendőek, 02009. decemberig 245,7 millió Ft-al 12. Válságkezelő terv (2009. 09. 08.) − gyakorlatilag ugyanazon intézkedések röviden összefoglalva, mint az előző tervben, becsült költségvonzatokkal − a tervek szerint a kórház vesztesége havonta 68,2 millió Ft-al csökkenthető 2009. decemberére − 2009. 10. 01-től várható új finanszírozási rendszer bevezetése (bázisfinanszírozás), amelynek mértéke nem ismert

A válságkezelő terv alapján látható, hogy a Hospinvest-időszakban jelentősen estek a bevételek a korábbi időszakhoz képest, amelynek csak részben volt oka a finanszírozási rendszer változása. A válságkezelő tervek rámutatnak több olyan szerződésre, amelyek felülvizsgálata indokolt, hiszen nem előnyös a kórház számára, mert drágán vesz igénybe szolgáltatást (kiemelve a gyógyszerellátás, étkeztetés, telekommunikáció, energia) vagy olcsón nyújt szolgáltatást (bérbeadás). Figyelemre méltó, hogy számos szerződés esetében tartja lehetségesnek az új működtető a felülvizsgálatot és előnyösebb szerződési feltételek kikötését a kórházra nézve. Tehát az eddig érvényes szerződések előnytelenek voltak a kórház számára. Ezek közül több szerződés a Hospinvest ideje alatt került megkötésre. 13. Feljegyzés (2009. 11. 04.) − készítette: dr. Benkár József − az önkormányzat nem vállalhatja át a közreműködői megbízási jogviszony alapján a Hospinvest felé fennálló díj-követelések kifizetését orvosok részére, mert tiltott állami támogatásnak illetve fedezet nélküli kötelezettségvállalásnak minősülne, és rossz precedenst teremtene



− javasolja minden olyan követelés átvállalásának elutasítását, amely a Hospinvest ideje alatt keletkezett 14. Pénzügyi ellenőrzési jegyzőkönyv (2010. 07. 15.) − készítette: Közép-Magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár − tárgy: célellenőrzés az egészségbiztosítási ellátásról és az OEP-finanszírozás felhasználásáról − az egészségügyi alapból kiutalt finanszírozási összegeket nem különítette el az egyéb pénzeszközeitől, sem bevételi, sem kiadási-felhasználási szempontból − nem tudta igazolni 1,5 milliárd Ft felhasználását, például: • 20,5 millió Ft készpénzfelvétel, amelynek sorsa ismeretlen • Hospinvest-központ (Budapest) kiadásai: 152 millió Ft • lakások, hotelszobák: 10,2 millió Ft • búvárklub: 531.600,- Ft • átvezetések egyéb bankszámlákra: 409 millió Ft • csődeljárás 1. részlete: 35 millió Ft (ügyvédi letét) − a vagyonkezelői szerződéssel ellentétes, hogy a CIB Bank 500 millió Ft OEPbevételt hitelfedezetként leemelt a Hospinvest bankszámlájáról − jogtalanul használt fel 5,3 millió Ft gondozási fix díjat − 570,2 millió Ft-al többet kapott az OEP-től, mint amennyi a teljesítménye alapján járt volna (2008. nov-2009. jan: a 2008 aug-szept. közötti időszak teljesítménye alapján; 2009. máj-július teljesítmény alapján már az új szolgáltató kapta volna 2009. augusztustól a finanszírozást, de a május hónap vonatkozásában 2009. augusztusban még a Hospinvest kapta) − készítette: dr. Benkár József

A pénzügyi ellenőrzés olyan jelentős visszásságokat tárt fel, amelyek felvethetik bűncselekmény gyanúját is. Megállapítható ugyanis, hogy a Hospinvest működése során olyan kiadásokat finanszírozott OEP-bevételeiből, amelyeket az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján csak a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használhatott volna fel. A jogtalanul felhasznált 1,5 milliárd Ft-ot a Hospinvestnek vissza kell fizetnie az OEP részére, késedelmi kamattal terhelten. Látható tehát, hogy a Hospinvest működése jogszabályba ütköző volt, és folyamatosan, a Markhot Ferenc Kórház átvételéttől egészen az új szolgáltatónak történő átadásáig, tehát szándékosan és tudottan folyt az OEP-bevételek céltól eltérő felhasználása. Megállapítható tehát, hogy beigazolódtak azon félelmek, amelyek szerint egy profitorientált vállalkozás kezére játszani a kórházat nem biztosítja megfelelően a kórház működését és fejlesztését. Budapest, 2011. május 10. dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda


Jogi audit – HOSPINVEST Zrt. –Eger Megyei Jogú Város közgyűlési anyagai

Jogi audit HOSPINVEST – Eger Eger Megyei Jogú Város közgyűlési anyagai Rendelkezésre álló anyagok: 1. 2007. 08. 30-i közgyűlés − kivonat a közgyűlési vitáról, közgyűlési határozat − tájékoztató − Az érem másik oldala - kiegészítés az MSZP által kiadott szórólaphoz

A vitáról szóló jegyzőkönyvből kiderül, hogy az előterjesztés 2 vagylagos előterjesztés volt. Mindkét határozati javaslat arra irányul, hogy a Heves Megyei Önkormányzat közgyűlése valamilyen módón vegye figyelembe Eger MJV véleményét a kórház jövőbeni üzemeltetése tárgyában. Az enyhébb verziót szavazta meg a közgyűlés (HMÖ a kórház működtetésének rendszerét Eger MJV véleményének kikérésével alakítsa ki). Az erősebb verzió szerint Eger egyetértésével alakítsa ki a HMÖ a kórház működtetési rendszerét. Fő indok volt, hogy a megyei önkormányzat nem vett részt a kórház finanszírozásában, valamint hogy Eger már eddig is több száz millió támogatással és ingatlannal járult hozzá a kórház működtetéséhez.

2. HMÖ (???) Szociális és Egészségügyi Bizottság 2007. 11. 19-i ülése − kivonat 2007. 11. 19-i bizottsági ülésről, bizottsági határozat − előterjesztés (2007. 11. 15., Habis László) − HMÖ közgyűlési javaslat (kórház további működtetésére, az ehhez kapcsolódó vagyon vagyonkezelői jogának átadására vonatkozó nyilvános pályázat kiírása) − dr. Sebes Gábor mb. főigazgató 2007. 11. 05-i jelentése − nyilvános pályázati felhívás

A bizottsági tagok a pályázat kiírását nem tartották időszerűnek, mert a kórház adóssága nem olyan mértékű, ahogy látszott. Mivel most stabil a kórház helyzete, később kerüljön kiírásra a pályázat esetlegesen. Azonban amennyiben mégis kiírásra kerül a pályázat, úgy az alábbi garanciákhoz ragaszkodnak: - Eger területén maradjon az ellátás - a kápolna ne kerüljön használatba adásra - bármilyen formában működtethető legyen, ne csak gazdasági társasági formában A megbízott főigazgató jelentését és a HMÖ közgyűlési javaslatát 2011. 04. 19-i auditunkban bemutattuk. 3. 2007. 11. 29-i ülés − kivonat a közgyűlési vitáról, közgyűlési határozat 1 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− előterjesztés (2007. 11. 21., Habis László) − dr. Sebes Gábor mb. főigazgató 2007. 11. 05-i jelentése

A megelőző megyei egyeztető bizottsági ülésen elhangzott módosító javaslatokat a HMÖ részben elfogadta. Fő kérdés volt, hogy a megyei önkormányzat ne hozzon döntést november végén – ez nem került elfogadásra. Elfogadásra került, hogy Eger területén kell az ellátási kötelezettséget teljesíteni, valamint az, hogy az OEP-bevételeket ne használja fel hitelfedezetül az üzemeltető. A két határozati javaslat közül most is 2 alternatíva van: az egyik szerint ha a pályázat kiírásra kerül, a város lehessen konzorciális partner, azaz akár vagyonkezelő bevonásával ajánlatot tehessen az üzemeltetésre és a vagyonkezelői jog átvételére; a másik szerint halasztás a döntésre, megállapodás a város és a megye között a feladatellátásra és az üzemeltetésre. A város kéri az ingó és ingatlan vagyon tulajdonba adását a közfeladat ellátására. Megjegyzendő, hogy Eger városnak nincs önálló kórháza, így önkormányzati alapfeladatát a megyei kórházon keresztül látja el. A kórháznak eddig nem volt vagyongazdálkodása, rossz tulajdonosi döntések és rossz szerződések miatt van a szállítói tartozásállomány, amely azonban kezelhető, számos fejlesztési pénz bevonható, kevesebb önerővel, mint egy magáncég esetén (önkormányzat ált. 10%-os, magáncég ált. 50%-os önerővel juthat forráshoz) Problémaként vetül fel, hogy Eger város költségvetésében nincs koncepció a kórház üzemeltetésére (pl.: külön költségvetési fejezet a kórház üzemeltetésére). Ismét felmerül, hogy a pályázati feltételeknek csak egy befektető felel meg. A pályázatra lehetséges jelentkezők között nincsenek tőkeerős cégek, hanem hitelből finanszírozott cégek vannak, amely után a kamatokat a betegek fogják megfizetni. Ezzel szemben a város tudja üzemeltetni a vagyonát és vannak tartalékai. Az összegző javaslat szerint a közgyűlés a megyei közgyűlési döntés elhalasztása mellett szavazzon, mert a legfrissebb (2 napos) információk szerint a pályázatban mégis benne lesz a gazdasági társasági forma, tehát a város így nem tudna semmilyen módon sem pályázni. Az elfogadott határozat szerint Eger MJV kezdeményezi a pályázati kiírásról szóló döntés elhalasztását. Kezdeményezi, hogy a HMÖ a kórház működtetését adja át a városnak, és az Ötv. alapján térítésmentesen adja át az egészségügyi közfeladatok ellátásról szóló ingó és ingatlanvagyont. Ennek alapján a megye és a város közösen dolgozza ki a kórház üzemeltetésének stratégiáját. 4. 2007. 12. 13-i ülés − kivonat a közgyűlési vitáról, közgyűlési határozat − előterjesztés (2007. 12. 06., Habis László) 2 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


A fő irányvonal, az előterjesztő fő érve az volt, hogy ha a megye nem kívánja működtetni a kórházat, akkor a város ezt vállalja, azonos feltételekkel, mint a megye, tehát tulajdonba kéri az ingó és ingatlanvagyont. Bebizonyosodott a főigazgatói jelentésből, hogy a kórház működtethető költségvetési intézményként is, a fejlesztések pedig – hasonlóan a pályázókhoz – központi (országos) forrásokból, pályázatokból történhetnek. A fő ellenérv szerint a város nem tett le sem pénzügyi, sem szakmai koncepciót a kórház üzemeltetésére. Ezzel szemben áll az, hogy a Hospinvest cégcsoport, mint lehetséges üzemeltető maga 5,3 milliárd Ft-os hiánnyal küzd. A megye megadta a lehetőséget a városnak, hogy a pályázati határidőben vállalja közgyűlési határozattal a pályázati felhívásban szereplő garanciákat. Amennyiben ezt a város vállalja, úgy a megye visszavonhatja a pályázati kiírást és vagyonkezelési jogot kijelöléssel létesíthet. Ez azonban nem kötelezettség a megye részéről, hanem lehetőség. Ismét felmerül, hogy a pályázati kiírásnak van egy olyan pontja, amelynek a Város semmilyen módon nem tud eleget tenni: gazdasági társaságként kórház-üzemeltetési referenciát nem tud felmutatni. További probléma a pályázati kiírásban, hogy egyes ingatlanokat nem 20, hanem csak 2 évre adna vagyonkezelésbe a megye, amely ingatlanok így 2 év után kikerülnének abból a körből, hogy az ingatlanokban egészségügyi tevékenységet kell ellátni. Amennyiben a város kapná meg a tulajdont, úgy az ingatlanok köztulajdonban maradnának és egészségügyi célra használnák fel őket. A határozat szerint a város a vagyon tulajdonba adását kéri azzal, hogy a bevételeket fejlesztésre fordítja, és átveszi a feladatellátást. A város kéri és elvárja a megyei közgyűléstől, hogy a pályázat elbírálása előtt tárgyalja meg és hozzon döntést a város ajánlatáról. 5. 2008. 01. 13-i ülés − kivonat a közgyűlési vitáról, közgyűlési határozat − előterjesztés (2007. 12. 06., Habis László)

Az ezen üléshez tartozó előterjesztés nem áll rendelkezésre, az ülésről készült jegyzőkönyvhöz ugyanazon előterjesztés került mellékelésre, mint a 2007. 12. 13-i ülés jegyzőkönyvéhez. Magát az előterjesztést tehát nem vizsgáltuk, csak a vitáról készült jegyzőkönyvet, amely azonban szót ejt az előterjesztés több pontjáról. A közgyűlésen bemutatásra kerül egy szindikátusi megállapodás, amelyet a Debreceni Egyetem Orvosegészség-tudományi Centruma informálisan eljuttatott a közgyűlésnek a lehetséges együttműködésről. Az Egyetem éves költségvetése 33 milliárd Ft, ebből 23 milliárd Ft OEP finanszírozás, 5 milliárd Ft saját bevétel. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Kenézy Gyula Rendelőintézet Kft-vel ajánl fel szakmai partnerséget. 3 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


A Szindikátusi szerződés létrehozna egy társulást, amely fő feladata a kórház működtetése, fenntartása, fejlesztése, pályázatok benyújtása kérdésében való döntés, illetve az önkormányzati közfeladat ellátásának végrehajtásának felügyelete. A Szindikátusi szerződés ezen adatai a közgyűlési vitáról készült jegyzőkönyvből származnak. A társulás létrehozására az Ötv. alapján lehetőség van: a helyi önkormányzatok képviselőtestületei egymással, más jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel együttműködhetnek feladatkörükben. Ráadásként a Debreceni Egyetem és a Kenézy Kft. is a közszférába tartozó szervezetek (a kft. egy 100% önkormányzati tulajdonú társaság), így abszolút a közszférán belül maradna a kórház üzemeltetése, amely nem profitorientált. Problémaként vetődött fel, hogy a társulás fog dönteni stratégiai kérdésekben, és nem a városi közgyűlés. A város egyetértése nélkül azonban nem születhetnek döntések. Ugyancsak problémaként merül fel, hogy nincs költségvetési-pénzügyi elemzés, hogy ez milyen terhet jelentene a városnak. Problémaként merül fel, hogy nincs részletes szakmai program, illetve gazdasági program. Ismét felmerül, hogy nemcsak a város, hanem a 2 másik pályázó is hitelből vagy pályázati támogatásból valósítanák meg a fejlesztéseket. Évi 40 millió Ft-os fejlesztési forrással számolva önerőből 800 millió Ft fejlesztés várható 20 év alatt a város részéről, ehhez jöhetnek még különböző pályázatok, amelyek alapján akár ennek a 10-szerese is lehet a fejlesztésre fordítható összeg (pályázati önrész önkormányzat esetén csak 10%-os mértékű, gazdasági társaság esetén 50%-os mértékű). Az évi 40 millió Ft-os fejlesztési forrás a város részéről reális. Az Önkormányzat 61 milliárd Ft-os vagyonnal bír, 6,8 milliárd Ft-os éves működési költségeihez 3 milliárd Ft saját bevétel társul. A gazdasági társaságok célja a profitszerzés, de azzal, hogy pályázatot benyújtottak, az derül ki, hogy a vállalkozók szerint is rentábilisan működtethető a kórház. Elhangzik, hogy az egri kórház orvosaival való konzultáció alapján az orvosok szakmailag támogatják, hogy a Debreceni Egyetem oktatókórháza legyen az egri kórház. Hivatkoznak egy jogi szakvéleményre, amely nem áll rendelkezésünkre, amely szakvélemény szerint a megye akkor járt volna el szakszerűen és korrekten, ha a pályázat beadását megelőzően felajánlja megfelelő feltételek mellett a városnak a kórház működtetését. A határozat 3 lépcsős megoldást eszközöl: első lépcsőben kéri a megyétől a feladat-átadást és a vagyon tulajdonba adását; második lépcsőben kéri a megyétől a fenntartói jog átruházását és ingyenes vagyonkezelői jog átruházását; harmadik lépcsőben kéri a megyétől a feladatátadást és kéri kijelöléssel a vagyonkezelői jog átadását. A határozatban az városi önkormányzat vállalja a pályázati felhívásban foglalt kötelezettségeket. 6. 2008. 04. 24-i ülés 4 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− kivonat a közgyűlési vitáról, közgyűlési határozat

A közgyűlést a pályázat nyertesének megállapítása és a nyertessel való szerződéskötés után tartották. Vizsgálják az esetleges semmisségi okokat: a Közbeszerzési Döntőbizottság az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a Kórháztörvény felülvizsgálatát, amely megsemmisítése esetén a Hospinvest-tel kötött szerződés semmis. Aggályos a Hospinvest banki igazolása a pályázati anyaghoz csatolva, amely álláspontot a regionális közigazgatási hivatal is osztja, ez szintén semmisségi ok lehet. A megyei önkormányzatnak együtt kellett volna működnie a városi önkormányzattal a közös fenntartás, fejlesztés tekintetében. Javaslatként, majd határozatként fogalmazódik meg, hogy a város lakossága arányában kezdeményezze a megyei önkormányzatnál a feladatarányos megosztását az egészségügyi szakellátási feladatok szolgáltatási körének, valamint a feladat ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyonnak.

Összességében megállapítható, hogy Eger MJV Önkormányzata a pályázat kiírásáig mindvégig egyetlen megoldást preferált: a feladatellátás átvételét a vagyon ingyenes tulajdonba adásával, az Ötv. alapján. Erre az optimizmusra a megyei önkormányzat hozzáállása adhatott okot azzal, hogy folyamatosak voltak az egyeztető tárgyalások. Mindemellett szembetűnő, hogy csak a pályázat benyújtásával egyidejűleg, csak az utolsó pillanatban vett számításba Eger más lehetőségeket: fenntartói jog és vagyonkezelői jog ingyenes átruházását, illetve vagyonkezelői jog kijelöléssel való létesítését. Feltehető, de nem biztos, hogy adott esetben máshogy alakultak volna a tárgyalások, ha a város nem a tulajdonátadáshoz ragaszkodik az utolsó pillanatig. A pályázat kiírásával világossá vált, hogy Egernek konkrét koncepciót kell leraknia az asztalra, azonban még ekkor sem biztos, hogy a megyei önkormányzat a város mellett dönt. A megyei önkormányzat ugyanis csak lehetőségként tartotta fenn magának a jogot arra, hogy a pályázati kiírást visszavonja, és vagyonkezelési jogot kijelöléssel létesít. Eger MJV Önkormányzat végül a pályázati határidőben ajánlatot nyújtott be, amely valamennyi, a pályázatban feltételként szereplő kötelezettségvállalást és igazolást tartalmazta. A megvalósítás a Debreceni Egyetemmel és a Kenézy Gyula Rendelőintézet Kft-vel való együttműködéssel, társulás alapításával történne. (A Debreceni Egyetem maga is pályázó!) Gazdasági-pénzügyi program valóban nem készült el a város részéről. A Hospinvest-tel való szerződéskötést követően a város vizsgálta a szerződés megtámadásának lehetőségét, és kezdeményezte, hogy lakosságarányban ossza 5 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


el a feladatot a megye és lakosságarányban adja tulajdonba a vagyont. A megyei közgyűlés ezzel kapcsolatos határozata nem áll rendelkezésünkre. Budapest, 2011. május 10. Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda


Jogi audit – HOSPINVEST Zrt. – Heves Megyei Közgyűlés anyagai

Jogi audit HOSPINVEST – Eger Heves Megyei Közgyűlés anyagai 1. Önkormányzati biztos tevékenysége (2007. 02. 23.) − beszámoló − határozati javaslat − közgyűlési szavazás − határozat

A 2006 júliusától közgyűlési döntés alapján tevékenykedő önkormányzati biztos tevékenységéről átfogó jellegű beszámoló készült, amelyet a közgyűlés vita nélkül, egyhangúlag elfogadott. Az önkormányzati biztos kirendelésének célja: tartozásállomány felszámolása. Az önkormányzati biztos számos (35) utasítást adott ki a kórház részére. Gazdálkodási intézkedései közül jelentős a 100 millió Ft-os (rulírozó, azaz a hitelkeretből visszafizetés után újra lehívható) hitel felvétele, valamint a szakmai anyagokra és gyógyszerekre szigorú keretgazdálkodás bevezetése. Jelentős lépés volt a Kollektív Szerződés felmondása, amelyet az érdekképviseletekkel történő eredménytelen tárgyalás eredményeként lépett meg az önkormányzati biztos. Negatívum a teljesítmény volumen korlát túllépése, amely OEP által nem finanszírozott tevékenység, így a bevételkiesés mértéke 2006 október-november hónapokban több mint 117 millió Ft. Az önkormányzati biztos a megbízását rendes felmondással megszüntette, ennek okairól és az esetleges helyettesítésről nem tartalmaznak információt a dokumentumok. Az önkormányzati biztos kezdeményezi a főigazgató felelősségre vonását a bevételkiesés, a likviditási zavar és a költségcsökkentő javaslatok elfogadásának hiánya miatt. A határozattal a közgyűlés elfogadta a kezdeményezést, és vizsgálat lefolytatását rendelte el a főigazgatóval szemben. Szembetűnő hiányosság, hogy az önkormányzati biztos tevékenységének befejezésével kapcsolatban nincs a beszámolóban konkrét pénzügyi adat az aktuális helyzetről, nincs konkrét adat a biztos tevékenységének összegszerűen kifejezhető esetleges eredményességéről. 2. Főigazgató felelősségének vizsgálata (2007. 03. 30.) − beszámoló − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

Az előző pontban foglalt közgyűlési határozat alapján elvégzett vizsgálatról készült szűkszavú beszámoló, amely megállapítja a főigazgató felelősségét: a kontrolling rendszer hiányosságaiért, az emiatt bekövetkező bevételkiesésért, és amiatt, hogy késedelmesen tett 1 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére. Ezen kívül javaslatokat fogalmaz meg a kontrolling és az informatikai hálózat javítására. A vitában felmerült, hogy milyen konkrét intézkedéseket fogalmaznak meg a főigazgatóval kapcsolatban, és módosító javaslat hangzott el arra, hogy ne munkáltatói intézkedést tegyenek a főigazgató ellen, hanem fegyelmi vizsgálat kerüljön megindításra. A módosító javaslatot elutasították, az eredeti javaslat került megszavazásra. A következő ülésen a kórház pénzügyi gazdasági helyzete és az emiatti intézkedések napirendre kerülnek. Továbbá új önkormányzati biztos kirendelését is előkészítik. 3. A kórház szakmai tevékenysége, pénzügyi-gazdasági helyzete, jövőbeni tervei (2007. 04. 27.) − beszámoló − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A kórház szakmai mozgástere a finanszírozási jogszabályváltozások miatt jelentősen beszűkült. A 2007. évi költségvetésben tervezettekhez képest 120 millió Ft bevételkiesés mutatkozik. A kórház a bevételkiesések ellensúlyozására üres állásokat szüntetett meg és nyugdíjasoknak mondott fel. Az önkormányzati biztos tevékenysége nyomán keretgazdálkodás került bevezetésre. Az új finanszírozási szerződés alapján kevesebb súlyszámmal rendelkezik, mint amennyire szükség lenne. A jelenlegi adósságállomány kezelést igényel, ugyanis a jelenlegi irányvonallal a kórház 2007 júniusra csődközeli helyzetbe kerül. Kezdeményezik a főigazgató felmentését, új vezetői megbízás kiadását és teljes gazdasági átvilágítást. Példaként említik Gyöngyöst, ahol üzemeltetésre kiírták a kórházat. Ilyen finanszírozás mellett nincs másra lehetőség. Rövid távú cél a színvonalas szakmai munka megőrzése, a pénzügyi egyensúly biztosítása és a fejlesztés, vagyongazdálkodás kérdés. Hosszú távú cél a struktúra szerkezet átalakítása. Javaslat újabb önkormányzati biztos kirendelésére. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a határozati javaslatot a főigazgató azonnali hatályú felmentéséről és önkormányzati biztos kirendeléséről. A májusi közgyűlésre napirendre kerül az önkormányzati biztos jelentése. 4. Főigazgató megbízásának visszavonása (2007. 05. 08.) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás (zárt ülés) − határozat

Az előző pontban foglalt főigazgatói felmentés nem zárt ülésen történt, amely az Ötv. szerinti törvényi feltétel, így megismétlésre kerül. Időközben a főigazgató kérte, hogy felmentését a közgyűlés indokolja. 2 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


Az indoklás röviden: Sok időt töltött távol a kórháztól. Nem tudta biztosítani az egységes működést, intézkedései következetlenek. Az átcsoportosításról szóló, jogszabályi kötelezettségalapján szükséges döntést nem küldte meg határidőben az OEP-nek, így az átcsoportosítás nem realizálódott, és a kórház havi 5-6 millió Ft finanszírozástól esett el. Az Mt. szabályaival ellentétesen szabadságmegváltást fizetett ki az orvos-igazgatónak és a gazdasági igazgatónak. A kontrolling rendszer működése és ellenőrzése nem volt megfelelő, a hibák miatt a kórház 46 millió Ft bevételtől esett el (írásbeli munkáltatói figyelmeztetést vont maga után). Rendszerint határidő után nyújtotta be a fenntartói beszámolókat, írásos anyagokat. Átgondolatlan javaslatokat tett. A javaslatot az Egészségügyi és Szociális Bizottság és az Ügyrendi Bizottság elfogadta. A főigazgató nem fogadta el az indoklást (munkai pert indított a későbbiekben). A közgyűlés a főigazgató megbízásának visszavonását elfogadta. 5. Az önkormányzati biztos jelentése; a kórház további működtetése (vagyonkezelői jog átadása, pályázat kiírása, személyi döntés) (2007. 06. 29.) − beszámoló − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás (zárt ülés + nyílt ülés) − határozat

Az önkormányzati biztos jelentése szerint 2007. év végére 1 milliárd Ft hiánya lesz a kórháznak, ebből a biztos által javasolt intézkedésekkel 500-600 millió Ft kezelhető, a hiány teljes eltüntetéséhez külső tőke bevonása szükséges. A külső tőke bevonására egyetlen megoldást ajánl fel a javaslat: vagyonkezelésbe adás nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében. A javaslat tartalmazza a szerződések lényeges tartalmi elemeit: - súlyponti kórház jelleg megőrzése - a pályázó átvállalja a kórház tartozásait - a szolgáltatások körét csak az önkormányzat előzetes jóváhagyásával csökkentheti - munkáltatói jogutódlás az alkalmazottak körében - konkrét felújítási és fejlesztési munkák elvégzése A főjegyző feladata a vagyonkezelési eljárás módjának tisztázása. Személyi változások: orvos-igazgató és gazdasági igazgató közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése, közös megegyezéssel. Az orvos-igazgató részére 8,6 millió Ft, a gazdasági igazgató részére 11,7 millió Ft kerül kifizetésre. Javaslat 150 fős létszámleépítésre. Dr. Sebes Gábor meghallgatása a főigazgatói posztra, Kovács Andrea meghallgatása a gazdasági igazgatói posztra. A meghallgatás során a legfőbb ellenvetés a főigazgató ellen az, hogy a gyöngyösi kórházat privatizációba vezette, a gazdasági igazgató ellen az, hogy egyúttal a gyöngyösi kórházban is hasonló feladatokat lát el. Mindezek ellenére a 2 személyt kinevezték.



A nyílt ülésen tisztázzák, hogy a vagyonkezelésbe adás közbeszerzései eljárás-köteles. Az önkormányzati biztos megbízását felmondja: mivel a megbízása arra irányult, hogy a költségvetési intézmény keretei közötti fenntartás lehetőségeit tárja fel, és azzal, hogy ezzel egyidejűleg az önkormányzat már bizottságaiban tárgyalta a működtetésbe adást, a megbízó önkormányzat eltért a megbízási szerződéstől. Népszavazási kezdeményezés van a kórház privatizációjáról. Ha a közgyűlés elhatározza a vagyonkezelésbe adást, de a népszavazás ezt ellenzi, amely a közgyűlésre kötelező döntés lesz, úgy függő jogi helyzet áll elő. Mindennek ellenére az eredeti határozati javaslat került megszavazásra. Az előző pontban foglalt közgyűlési határozat alapján elvégzett vizsgálatról készült szűkszavú beszámoló, amely megállapítja a főigazgató felelősségét: a kontrolling rendszer hiányosságaiért, az emiatt bekövetkező bevételkiesésért, és amiatt, hogy késedelmesen tett intézkedéseket a hiányosságok megszüntetésére. Ezen kívül javaslatokat fogalmaz meg a kontrolling és az informatikai hálózat javítására. A vitában felmerült, hogy milyen konkrét intézkedéseket fogalmaznak meg a főigazgatóval kapcsolatban, és módosító javaslat hangzott el arra, hogy ne munkáltatói intézkedést tegyenek a főigazgató ellen, hanem fegyelmi vizsgálat kerüljön megindításra. A módosító javaslatot elutasították, az eredeti javaslat került megszavazásra. A következő ülésen a kórház pénzügyi gazdasági helyzete és az emiatti intézkedések napirendre kerülnek. Továbbá új önkormányzati biztos kirendelését is előkészítik. 6. A kórház további működtetésére, az ehhez kapcsolódó vagyon vagyonkezelői jogának átadására vonatkozó nyilvános pályázat kiírása (2007. 11. 30.) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

Egy határozati javaslaton belül került benyújtásra a kórház megbízott főigazgatójának jelentése a kórház pénzügyi helyzetéről, gazdasági, műszaki, finanszírozási feltételeiről, és a vagyonkezelésbe adásról szóló pályázat kiírása. Azaz érdemi vita nem zajlott, ez nem is volt lehetséges külön a főigazgatói jelentésről. A főigazgatói jelentés (SWOT-analízissel) röviden az alábbiakat tartalmazza: − bevételek: 450 millió Ft-al kevesebb rendelkezésre álló bevétel mint 1 évvel ezelőtt − kiadási adatok aránya nem változott − adósságállomány félmilliárd Ft, rövid távon nem nullázható le − a követelésállomány csökken, a kötelezettségállomány nő, ez akár fizetésképtelenséghez is vezethet − nagy értékű műszer- és ingatlan-amortizáció − összefoglalóan a fenntartható működés biztosított, a fejlesztendő működés nem biztosított − konklúzió: a kórház költségvetési helyzete közvetlen veszélyben van > a lehetőségek: 4 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


• költségvetési intézmény marad • mátrix szerkezet kialakítása • outsourcing rendszerek (kiszervezés) • működtetésbe adás − költségvetési intézmény: • megszokott, ismert, kiszámítható • csak a fenntartható működést biztosítja a finanszírozás • bevételi oldala alig mozgatható, kiadási oldala minimálfeltételekkel

működik • az amortizáció nem kezelhető − outsourcing rendszerek: • egyes kórházi részek önálló működtetése kiszervezéssel • az ellátás feladat és eszközei átadása külső vállalkozás részére, az

ellátási kötelezettség és a tulajdon a fenntartónál marad • csak elkülöníthető egységek adhatók át (diagnosztika, laboratórium, patológia, stb.) • amortizáció pótlása megoldott • erősödik a tulajdonosi szemlélet a dolgozókban • a kórház számára jelenleg teljesíthetetlen kötelezettségek a vállalkozásra terhelődnek • feltételei jogilag bonyolultak • bonyolult az egység átlátása, fenntartása a kiszervezett és a megmaradt területek összességében − mátrix rendszer: • osztályok helyett profilok (szakterületek) • csökken a kihasználatlan ágykapacitás, nő a helyiségek kihasználtsága • hatékonyabb, gazdaságosabb ellátás, kevesebb munkaerő-szükséglet • kis építészeti és épületgépészeti átalakítással 3 mátrix hozható létre: műtétes, belgyógyászati, sürgősségi • a központi gazdasági problémákat nem oldja meg • a bevételek növelésére nincs hatással, de a kiadások tekintetében megtakarítás várható ¾ kedvező, javasolja!! − kórház egészének működtetésbe adása: • tőkebevonás, amellyel a belső finanszírozási gondok megoldhatók • szakmai profil marad, de kialakítható rugalmasabb struktúra • nemcsak fenntartás, hanem fejlesztés is • a működtető érdeke a kirótt szakmai tevékenység profilvesztés nélküli továbbvitele • megváltozik az önkormányzat szerepe, megszűnik a tulajdonosi kezesség, marad a mögöttes felelősség • az önkormányzati tulajdon nem sérül, a vagyonkezelésbe adás csak használat • szervezési nehézségek, az átmenet bonyolult és kialakulatlan 5 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


A főigazgatói jelentésből tehát az szűrhető le (és ezt a főigazgató szóbeli beszámolója is alátámasztja, és a képviselők is elismerik), hogy a kórház működése jelenlegi formában biztosított. Hozzátartozik még a kórházi érdekképviseletek véleményezése a vagyonkezelésbe adásról, amelyről összefoglalóan elmondható, hogy a 8 érdekképviseleti szervezet nem támogatja a működtetésbe adást: • Felügyelő Tanács: a működtetés fenntartói hatáskörben, költségvetési keretek között biztosítható • Szakmai Vezető Testület: nem a működtetésbe adás az egyetlen alternatíva a tőkebevonásra • Közalkalmazotti Tanács: indokolatlan, megalapozatlan a kiszervezés • Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szervezete (helyi szervezet): a kórház működését költségvetési keretek között is megvalósíthatónak látják • Magyar Orvosi Kamara (helyi szervezet): nem fogadható el a mátrix rendszerben való működtetés sem • Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (helyi szervezet): pályázó biztosítson garanciákat a munkavállalókkal kapcsolatban • Instrument: a rendszer változatlan formában működtethető • Medicaritas: külső működtető esetén sérülnek a szakmai irányelvek, osztályok szűnnek meg Ennek ellenére kompletten kidolgozott pályázati felhívás került határozati javaslatként benyújtásra, amely alapján egyértelmű, hogy az előterjesztő közgyűlési elnök (Sós Tamás) önmaga eldöntötte, hogy a főigazgató által javasolt megoldási javaslatok közül csak egyetlen megoldási javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A pályázati felhívás lényegi elemei: − vagyonkezelésbe adandó ingatlanok és ingók (mellékletben) felsorolása − vagyonkezelésbe adás időtartama: 20 év − pályázói alkalmassági feltételek: • 600 millió Ft értékű visszavonhatatlan bankgarancia • pozitív mérleg 2005-2006-ban • a vagyonkezelői jog átruházásának ellenértéke min. 100 millió Ft + ÁFA • 2005. 01. 01. óta folyamatosan rendelkezik legalább egy, fekvőbeteg ellátással is foglalkozó egészségügyi intézmény minimum 1 éves gazdasági társaság formájában történő szerződéses üzemeltetésére szóló referenciával • az OEP-től származó bevétele eléri vagy meghaladja a kórház 2006. évi OEP-bevételének 25%-át − főbb kötelezettségvállalások: • teljeskörű tartozásátvállalás 6 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


• ágyszámok

és óraszámok megtartása, csak az önkormányzat egyetértésével történő csökkentése • 2, 5 és 10 éves orvos-szakmai, valamint pénzügyi-gazdasági tervek • ingatlanok és eszközök vagyonértékelés szerinti értékét a működtetés időtartama alatt megőrzi • vagyon- és felelősségbiztosítás • kötelezettségvállalás valamennyi szakterület közfinanszírozott ellátásban történő megtartására és a súlyponti jelleg megtartására A közgyűlési vita elején a meghívottként résztvevő Eger MJV alpolgármestere bejelenti, hogy az előző napi Eger MJV közgyűlésén született döntés alapján Eger MJV kezdeményezi, hogy a HMÖ a kórház működtetését adja át a városnak, és az Ötv. alapján térítésmentesen adja át az egészségügyi közfeladatok ellátásról szóló ingó és ingatlanvagyont. Ennek alapján a megye és a város közösen dolgozza ki a kórház üzemeltetésének stratégiáját. Mindezek alapján kéri, hogy a közgyűlés a mai döntést halassza el. A vita rendkívül sokrétű és sok hozzászólós vita volt, összegezve annyi mondható el róla, hogy a Polgári Frakció ragaszkodott a döntés elhalasztásához és Eger ajánlatáról való tárgyaláshoz, a kormánypárti többség ezt nem támogatta. Többször elhangzott, hogy tudomásul vették és befogadják Eger ajánlatát – ennek ellenére a végén a lecsökkent létszámú közgyűlés (feltehetően a Polgári Frakció kivonulása miatt) megszavazta a pályázati kiírást. A felszólaló kórházi érdekképviseleti vezető bejelentette a sztrájkot, ha a közgyűlés a határozati javaslatot elfogadja. Többször is említésre került, hogy a főigazgató jelentése szerint a kórház működése biztosított, ezért elhamarkodott a működtetés kiszervezése – figyelemmel Eger ajánlatára is. Elhangzott többször, és ezt meg is erősíthetjük, hogy a pályázat egyértelműen egyetlen piaci szereplőre lett kiírva, hiszen a fent is felsorolt feltételeknek mindössze egyetlen piaci szereplő, a Hospinvest Zrt. felelt meg (különösen a gazdasági társaságként szerződéses kórház-üzemeltetés és az OEP bevételek nagysága feltételeinek). Elhangzott, hogy a Hospinvest Zrt. ellen felszámolási eljárás van folyamatban, valamint többször példálóztak a hatvani és a gyöngyösi helyzettel (létszámleépítések, beruházások elmaradása). Jelentős ellenérvként hozták fel az önkormányzati biztos által megállapítottakat, miszerint a kórház működtethető (az önkormányzati biztos a megbízást felmondta, ahogy az előző pontban kifejtettük, mivel kiderült, hogy az önkormányzat nem a költségvetési intézményként való működést preferálja). Mindezen ellenérvek ellenére, és azokra érdemi cáfoló választ nem adva szavazta meg a közgyűlés az eredeti határozatot a pályázat kiírásáról. Eger ajánlatát érdemben nem tárgyalták. 7. Vagyonkezelői szerződés megkötése (2008. 03. 25.) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat 7 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


A pályázat nyertese a Hospinvest Zrt. lett, a vagyonkezelői szerződés előkészítése megtörtént. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt két jogorvoslati eljárás van folyamatban a pályázat kapcsán. Emiatt javasolták a szerződés megkötésének felfüggesztését, valamint jogerős marasztaló döntés esetén az elállás jogának szerződésben való rögzítését. Ezen módosító javaslatot nem fogadta el a közgyűlés. A kórházi szakmai testület által feltett kérdések kerültek megvitatásra, és részben beépítésre a szerződésbe. A szerződés aláírására 21 szavazattal jogosította fel a közgyűlés az elnökét. 8. Vagyonkezelői szerződés megszűnésének megállapítása (2008. 04. 24.) − határozati javaslat (1. oldala hiányzik) − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A Fidesz Frakció indítványa arra irányult, hogy a Ptk. 312. § szerint a teljesítés lehetetlenülése miatt állapítsák meg a szerződés megszűnését. Jogi lehetetlenülés: a 840 ellenálló dolgozó miatt a Hospinvest nem fogja tudni megkötni a megyei egészségpénztárral a finanszírozási szerződést. Érdekbeli lehetetlenülés: az önkormányzatnak nincs kerete és ezért nem áll érdekében a 840 dolgozó végkielégítésének kifizetésére, amely terhelné az átadáskor. Mivel a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal a szerződést jóváhagyta, és innentől kezdve 120 nap a finanszírozási szerződés megkötésének határideje, ezért a lehetetlenülés megállapítása egy olyan időpontban történne, amikor még objektíve nem lehetséges a teljesítés a Hospinvest részéről. Ezért a határozati javaslatot a közgyűlés elutasította. 9. Vagyonkezelői szerződés módosítása (2008. 08. 29.) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A Hospinvest szerződés-módosítási kérelemmel fordult az Önkormányzathoz: kérte a finanszírozási szerződés megkötése határidejének 60 nappal (2008. 10. 30-ig) való meghosszabbítását, mivel az ÁNTSZ-hez új működési engedély kiadása iránti kérelmet nyújtottak be. A Hospinvest már a működési engedély késedelmes benyújtásával szerződésszegő magatartást tanúsított (a szerződés szerinti határidő 2008. 05. 13. lett volna), ezért nem jogosult a szerződésmódosításra. A határidő meghosszabbítása ráadásul a többi pályázó érdekeit is sérti, mert előnyösebb helyzetbe hozza a Hospinvestet. A közgyűlés nem ismeri a 2007. évi mérlegbeszámolóját sem a Hospinvestnek, így nem látható, hogy képes-e a vállalt kötelezettségek ellátására. Tudomással bírnak arról, hogy a Hospinvest létrehozott egy 500 ezer Ft törzstőkével bíró céget, amely a munkavállalókat foglalkoztatta volna, azonban ez a munkavállalók ellenállásán megbukott. Ennek ellenére a közgyűlés 21 szavazattal elfogadta a szerződésmódosítást. 10. Vagyonkezelői szerződéstől elállás (2008. 08. 29.) 8 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A Fidesz-frakció indítványozta a 2008. 08. 29-i napirendre sürgősségi előterjesztés felvételét: Mivel a Hospinvest 2008. 09. 01-én nem fog rendelkezni a kórház működtetéséhez szükséges engedélyekkel, így nem tud a megyei egészségbiztosítási pénztárral szerződést kötni. A Ptk. 298. § a) pontja alapján fennáll a kötelezett késedelme, ezért az önkormányzat gyakorolja a szerződéstől való elállási jogát. Egyúttal 2008. 08. 27-én egyeztető bizottsági ülésre kerül sor Eger MJV és HMÖ között, Eger 2 alternatívával is készül, amelyeket a Fidesz-frakció is támogat. Mivel az előző pontban foglalt szerződésmódosítást (határidő-hosszabbítást) megszavazták, így ezt a határozati javaslatot nem fogadták el.

már

11. Kórház mint költségvetési intézmény megszüntetése, létszámkorrekciós pályázat benyújtása (2008. 10. 31.) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

602 fő létszámleépítéséhez szükséges létszámkorrekciós pályázat kiírása azzal, hogy ezen álláshelyek megszüntetésre kerülnek, és 5 évig nem állítják helyre őket. A 602 dolgozó nem vállalja, hogy a Hospinvest foglalkoztassa tovább. A végkielégítések 850 millió Ft-ot tesznek ki, ezzel áll szemben gyakorlatilag a Hospinvesttől kapott minimális ellenérték, 100 millió Ft. Hivatkoztak egy jogerős bíróság ítéletre, amely kimondja, hogy a pályázat eredményessé nyilvánítása törvénytelen volt (2008. 02. 29-i közgyűlési határozat), azaz az ez alapján kötött szerződés is érvénytelen. Több alkalommal lett volna helye azonnali hatályú felmondásnak: felszámolási eljárás indult a Hospinvest ellen, a vagyoni helyzetére vonatkozó információkat többszöri kérés ellenére is csak késedelmesen szolgáltatta. Ennek ellenére a közgyűlés elfogadta a költségvetési intézmény megszüntetését. 12. A megszűnő költségvetési szerv használatában volt vagyon (2009. 02. 27.) − beszámoló − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

Fő tárgya a kórház mint megszűnő költségvetési intézmény vagyonmérlegének megállapítása. A könyv szerinti értéken a vagyonmérleg adatai a következők (nettó érték): ingatlanok 8,1 milliárd Ft, immateriális javak 55,7 millió Ft, gépek és berendezések 466,9 millió Ft, járművek 1,6 millió Ft. 9 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


A kórház felleltározott anyagait, készleteit és kis értékű tárgyi eszközeit 86,7 millió Ft + ÁFA értékben kiszámlázták a Hospinvestnek, aki az ellenértéket megfizette. 2008. 11. 01-én az alábbi – független könyvvizsgáló által megállapított – értéken kerültek az alábbi javak a Hospinvest vagyonkezelésébe: ingatlanok 8,3 millió Ft, immateriális javak 56,9 millió Ft, gépek és berendezések 642,5 millió Ft, járművek 7,3 millió Ft. A korrekció oka az értékcsökkenés és az aktivált beruházás, valamint az egyéb állományváltozás volt. Ennek okán a vagyonkezelői szerződés módosításra kerül. Ezen túlmenően dolgozói lakásépítési-vásárlási számlán lévő 13,7 millió Ft kölcsönállományt tartalmaz, amely kintlévőség beszedését rendeli el a közgyűlés. A közgyűlés elfogadta a fenti előterjesztéseket. 13. A vagyonkezelési szerződés megszüntetése (2009. 01. 14.) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A Fidesz-frakció indítványozza a szerződés azonnali hatályú felmondását, mert az ÁNTSZ felfüggesztette a kardiológiai fekvőbeteg ellátást. A vagyonkezelői szerződés VIII. fejezet 2. pont alapján az önkormányzat azonnali hatályú felmondásra jogosult. mert a szolgáltató megszegte a közfeladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. 30 ágyas kardiológiai osztály működése került felfüggesztésre, és így nem biztosítja a Hospinvest a súlyponti szerepnek megfelelő progresszív ellátó szerepét a kardiológiai ellátás területén. A határozati javaslatot vita nélkül elutasította a közgyűlés. 14. A kórház gazdálkodásáról beszámoló (2009. 02. 27.) – ua. ülés, mint 12. pont alatt − beszámoló − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A gazdálkodásról szóló beszámoló 90%-át szervezeti – szervezési változások és betegelégedettségi felmérés adatai teszik ki. A fejlesztendő területek felsorolását nem követi semmilyen pénzügyi terv, hogy ez miből lenne megvalósítható, csak becsült költségigényt tartalmaz, de forrást, fedezetet nem. Mivel még folyik az egyeztetés a 2008. 11. 01-i vagyonértékelésről, nem tudja sem a nyitómérleget, sem az eltelt időszak változásait aktuálisan bemutatni. Eszközbeszerzésként 3 db eszköz összesen 3,3 millió Ft értékben, és 2 db felújítás összesen 1,2 millió Ft értékben. A közgyűlés elfogadta a fenti előterjesztéseket. Az ezt követő vita során kérdésként merült fel, hogy a beszámolóban számszerű adat nem szerepelt a pályázati kritériumként megjelölt 6 milliárd Ft-os beruházás hitelezésére, és nem szerepelt benne az amortizáció sem. A kérdésre konkrét válasz nem érkezett. 10 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


15. Sürgősségi indítvány a Hospinvest csődeljárása miatti önkormányzati feladatokra (2009. 04. 24) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A Hospinvest 2009. 04. 09-én csődeljárást kezdeményezett maga ellen, a hitelezők számára az ajánlata 90 napos fizetési haladék. Ezzel megnyílt a szerződés azonnali hatályú felmondásának joga az Önkormányzat részére. Ezen felül kiderült, hogy a CIB Bank mint finanszírozási hitelező a Hospinvest valamennyi intézmény éves OEP-finanszírozásának 10%-ának megfelelő összeget (1,2 milliárd Ft) emelt le a Hospinvest számlájáról. A szerződésben azonban a Hospinvest kötelezettséget vállalt arra, hogy az OEP-bevételeket sem hitel fedezetére nem használja fel, sem harmadik személy részére nem engedményezi. Ezzel szintén megnyílt a szerződés azonnali hatályú felmondásának joga az Önkormányzat részére. Javaslat: határidő tűzésével felhívni a Hospinvestet a szerződésszegés megszüntetésére, ellenkező esetben felmondja az Önkormányzat a szerződést. A közgyűlés elnöke folytasson tárgyalásokat hatvan és Gyöngyös, valamint Eger városával a kórházműködtetésben kialakítható önkormányzati együttműködés lehetőségeiről. A javaslatot a közgyűlés megszavazta, ellenzéki tiltakozással, mert még ha lesz is befektető, aki a Hospinvest tartozásállományát kifizeti, a vállalt fejlesztések megvalósítására nincs garancia. 16. A kórház továbbműködtetése (2009. 07. 06) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A kórház 2008. 11. 01-t megelőző, ezt követő, valamint a Hospinvest csődeljárása alatti helyzetének rövid bemutatása. A szerződés felmondása előtt eldöntendő kérdések, kialakítandó koncepciók (pl. Hospinvest hajlandó lesz-e és felszámolás alatt képes lesz-e üzemeltetni a kórházat a felmondás után a szerződés alapján még 120 napig). Cél: közhasznú gazdasági társaság létrehozása Eger MJV és HMÖ közös tulajdonában a kórház működtetésére. Mivel Eger más határozatot szavazott meg az alapítandó nonprofit kft. ügyvezetőjének, mint akiről az egyeztetésen szó volt, ezért egyszemélyes nonprofit kft. alakít HMÖ. Javaslat: döntés a vagyonkezelési szerződés felmondásáról és az egyszemélyes nonprofit kft. megalakításáról 10 millió Ft-os alaptőkével. A tárgyalások folytatása Eger MJV Önkormányzattal, valamint 2009. 10. 31-ig átvételi jog biztosítása Eger részére a nonprofit Kft. egy üzletrészére. 11 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


Elutasították azt a módosító javaslatot, hogy Eger és HMÖ együttesen 100%-os tulajdonban működtesse a kórházat, az eredeti határozati javaslatot szavazták meg. 17. A vagyonkezelési szerződés felmondása (2009. 07. 06) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

A Fidesz-frakció indítványa: azonnali hatályú felmondása a vagyonkezelői szerződésnek és 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság létrehozása a kórház továbbműködtetése céljából. A közgyűlés nem fogadta el a határozati javaslatot. 18. A kórház működtetése (2009. 08. 28) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

Javaslat: döntés az önkormányzati 100%-os tulajdonú kft. részére való működtetésbe adásról, a vagyonkezelői-, működtetői szerződés jóváhagyása és üzleti terv készítési kötelezettség jóváhagyása. A Hospinvest 2009. 08. 01-től nem tudja ellátni a kórház működtetését. A Hospinvest munkavállalói 2009. 08. 01-től a kft. munkavállalói, munkáltatói jogutódlás körében. A javaslat kiterjed még 500 millió Ft-os tagi kölcsön mint forgótőke és 20 millió Ft-os tagi kölcsön nyújtására. A közgyűlés 2009. 07. 06-án döntött a Hospinvest-szerződés felmondásáról, majd ezt követően közölte a Hospinvest, hogy a működtetést 2009. 08. 01-től nem tudja ellátni. A közgyűlés elnöke 2009. 07. 23-án aláírt az új kft-vel egy vagyonkezelői szerződést, amelyet benyújtottak az ÁNTSZ-hez és az OEP-hez a szükséges engedélyek beszerzése végett, a vagyonkezelői szerződés véglegesítése a jelen ülésen történik. A közgyűlésen születtek módosítások a szerződésen, azaz a véglegesen jóváhagyott szerződés nem egyezik azzal, amit a hatóságokhoz engedélyeztetés végett benyújtottak. Felvetődött, hogy miért kell gazdasági társaságot létrehozni, miért nem költségvetési intézményként működik tovább a kórház. Az indok az, hogy ha költségvetési intézmény lenne, úgy nem lehetne visszaigényelni a korábban kifizetett végkielégítéseket. Az önkormányzat nem vállalja át a Hospinvest-időszak alatt keletkezett tartozásokat. A következő lépés a vagyon visszavétele a Hospinvesttől és a kft. részére vagyonkezelésbe adása. A Hospinvesttel szemben az Önkormányzatnak 1,8 milliárd Ft-os követelése van, amely hitelezői igényként bejelentésre került a felszámolóbiztosnak. [A felszámolóbiztos tájékoztatása szerint annyira nincs megtérülési esély, hogy még az „A” kategóriás igények kielégítése sem történik meg teljeskörűen (azaz gyakorlatilag a felszámolási költségek).]



A kft. ügyvezetőjét mint új főigazgatót a válságkezelő tervekről kérdezték, amely válságkezelő terv azonban kimerül a bércsökkentésben (munkavállalók: 10%, külső közreműködők: 15%), bevételnövelő intézkedés nincs. Az év végéig 410 millió Ft hiányt prognosztizál. Elkezdődött a tőkebevonás a tagi kölcsönnel. Tuzáné dr. Takács Zsuzsanna hozzászólása: az előterjesztés szerint a Hospinvest a felszámolás miatt nem képes ellátni a működtetést – ezzel szemben a Hospinvest már eleve képtelen volt a feladat teljesítésére, erre többször felhívták a figyelmet. Nem voltak láthatók a Hospinvest mérlegadatai, ez már jelezte, hogy baj van. A Fidesz-frakció többször is jelezte, hogy a Hospinvest különböző szerződésszegései miatt szüntessék meg a szerződést, ez nem történt meg, csak amikor már felszámolás alá került a Hospinvest. Javaslat hangzott el arra, hogy a hosszú vita és a számos kérdés miatt szeptemberben hosszabb felkészüléssel rendkívüli közgyűlésen vitassák meg a vagyonkezelésbe adást. A javaslatot a közgyűlés elutasította, a vagyonkezelésbe adást a nonprofit kft. részére jóváhagyta, a szerződéstervezetet kisebb módosításokkal elfogadta. 19. A nonprofit kft. vagyonkezelésébe kerülő tárgyi eszközök (2009. 10. 30) − határozati javaslat − közgyűlési vita és szavazás − határozat

2009. 07. 31-én felvett tárgyi eszközleltár alapján független könyvvizsgáló által megállapított értékkel kerülnek vagyonkezelésbe adásra a vagyonelemek. Ingatlanok közül a korábbi 88 ingatlan helyett csak 44 ingatlan kerül vagyonkezelésbe 6,9 milliárd Ft értékben, az egyéb eszközök és javak átadása megegyezik a Hospinvesttől átvettekkel. Amortizációt elszámoltak az ingatlanokra, immateriális javakra, járművekre. Gépek, berendezések valamint idegen tulajdonú tárgyi eszközök kapcsán selejtezések és beszerzések is történtek, amelyek összességében értékben növelték az eszközállományt. Leltár szerinti visszavétel alapján 725 ezer Ft hiány állt fenn, amely behajtása iránt a jogi lépés a felszámoló felé megtörtént. A leltár szerinti visszavétel a Hospinvestnél meglévő eszközleltár alapján történt. A leltárívek és a könyvvizsgálói értékelés rendelkezésre áll. Probléma a Fidesz-frakció szerint, hogy az átadáskori és a visszavételkori analitika nem egyezik meg, más-más modult használt a kórház mint költségvetési intézmény és a Hospinvest a nyilvántartásokra. Probléma továbbá, hogy a Hospinvest 2008-as auditált beszámolója és a felszámolás miatti tevékenység zárómérlege annak ellenére nincs meg, hogy ezekre a törvényi határidő már lejárt. A közgyűlés mindezek ellenére megszavazta az előterjesztést a vagyonkezelésbe adandó ingó és ingatlanvagyonról. 13 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


Összességében elmondható, hogy annak ellenére, hogy mind az önkormányzati biztos, mind a megbízott főigazgató 2007-2008-ban jelentéseikben javaslatokat fogalmaztak meg a kórház költségvetési intézmény keretein belüli továbbműködtetésének alternatíváira (részbeni vállalkozásba adás, mátrix rendszer), a közgyűlés elé teljes egészében kidolgozottan már csak egy alternatíva került: a kórház teljes működtetésbe adása. A pályázati anyag olyan feltételeket tartalmazott, amelyeknek jól láthatóan csak egyetlen piaci szereplő, a Hospinvest Zrt. tudott megfelelni. Ezen feltételek egy része szükséges feltétel, például: pozitív mérleg 2005-2006-ban, minimum 1 éves kórház-üzemeltetési tapasztalat. Azonban olyan extra feltételeket is tartalmazott a pályázat, amelyek nem féltétlenül voltak indokoltak, például: 1 éves kórház-üzemeltetési gyakorlat gazdasági társasági formában, OEP-bevételek nagysága, 600 millió Ft értékű bankgarancia. Ezek olyan extra feltételek, amelyek nem teljes mértékben indokoltak: hiszen a kórház-üzemeltetési gyakorlat szakmai szinten nem függ a működtetési formától; az OEP-bevételek nagysága pedig a kisebb kórházakat üzemeltetők elől vonta el a pályázaton való részvételi lehetőséget. Azaz gyakorlatilag onnantól kezdve, hogy felvetődött a működtetésbe adás, egyértelmű az irányvonal arra, hogy a Hospinvest kezére játssza a kórházi vagyont. A közgyűlés figyelmen kívül hagyta Eger MJV kérését az ingyenes vagyonkezelésbe adás és működtetés tekintetében, amely további alternatívaként szerepelt annak ellenében, hogy a kórház működtetése magánkézbe kerüljön. A Hospinvesttel történő szerződéskötés után, de az átvétel előtt több esetben hívta fel a Fidesz-frakció a figyelmet a Hospinvest szerződésszegő magatartására, és arra, hogy nem lesz képes a szerződés szerinti feladatainak ellátására eredménytelenül. Az a tény, hogy alig 6 hónappal a működtetés átvétele után a Hospinvest csődvédelmet kért maga ellen, amely utóbb felszámolási eljárásba fordult, azt igazolja, hogy nem voltak meg már a szerződéskötéskor sem az alapvető feltételei a Hospinvest 20 éven át tartó sikeres kórház-működtetésének. Budapest, 2011. május 10. Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda


Jogi audit – HOSPINVEST Zrt. – Heves Megyei Önkormányzat és Eger Megyei Jogú Város közötti egyeztetések anyagai

Jogi audit HOSPINVEST – Eger Heves Megyei Önkormányzat és Eger Megyei Jogú Város közötti egyeztetések anyagai a számozás az átadott anyagok listáját követi 1-4.

2007. 09. 03-i és 2007. 1. 15-i egyeztetés − kivonat az egyeztető bizottság üléséről − előterjesztés − dr. Sebes Gábor mb. főigazgató 2007. 11. 05-i jelentése

A 2007. szeptemberi ülésen egyetértés volt abban, hogy Eger szerepvállalására valamiféle koordináció, egyeztetés történjen. Eger kérte, hogy a kórházzal kapcsolatos bármilyen döntés előtt vélemény-nyilvánításra legyen lehetősége. Azt kell eldönteni, hogy lesz-e szerkezet-átalakítás és az erre szükséges anyagi fedezetet honnan fogják előteremteni. Az előterjesztés a 2007. novemberi ülésre készült, az előterjesztésben a következő szerepel: az egyeztető bizottság vegye tudomásul a HMÖ 2007. 11. 30-i közgyűlésére készített előterjesztést a kórház további működtetése, a vagyonkezelésbe adása, és erre nyilvános pályázat kiírása tárgyában. Kapcsolódó anyag a főigazgató jelentése, amely lényegi elemeit 2011. 04. 19. napján kelt, a HMÖ Közgyűlési anyagokat feldolgozó auditunk 6. pontjában röviden bemutattunk. Probléma, hogy az gyakorlatilag nem egyeztetés, hogy a bizottság elé terjesztett előterjesztés kapcsán az egyeztető bizottságnak mindössze annyi a szerepe, hogy azt tudomásul vegye. Azaz egy komplett forgatókönyv került a bizottság elé, és nem egyeztetés céljából. Eger továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy ha a megye nem kívánja működtetni a kórházat, akkor az Ötv. alapján a város átveheti a kórház működtetését és a vagyonkezelést. Felmerült, hogy a jelentésben jelzett 500-800 millió Ft-os hiányra pénzügyi fedezetet tudnak nyújtani az ingatlanok. A súlyponti kórház működtetésébe a város és a megye 50-50%-ban, 200-240 millió Ft-os nagyságrendben önerőt tud biztosítani. Tőkebevonás lehetséges például dolgozói részvények kibocsátásával is. Az egyeztető bizottság előtt is egyértelmű, hogy a pályázat a Hospinvest-re van kiírva. Eger kérése, hogy ne a 2007. 11. 30-i ülésen tárgyalja a megyei közgyűlés a működtetésbe adást, halasszák el a döntést, hogy a várossal együtt tudjanak koncepciót kidolgozni. Eger közgyűlése 1 nappal előbb, 2007. 11. 29—én ülésezik, ahol megvitatják a megyei közgyűlési előterjesztést, valamint bizottsági ülésre hívják a főigazgatót, hogy beszámoljon.



Az egyeztető bizottság határozata: egyetért azzal, hogy a kórház további működtetésére készített megyei közgyűlési előterjesztést a két önkormányzat hivatalai szakmailag tekintsék át, és a városi önkormányzat szakbizottságai és közgyűlése alakítsa ki politikai és szakmai véleményét, és ismertesse meg a megyei közgyűléssel. Nem szavazzák tehát meg a tudomásul vételét az előterjesztésnek, azonban a kialakítandó vélemény megismertetése is kevés garancia a közgyűlés előtti igényérvényesítésre. 5-10. Eger MJV ajánlata a kórház üzemeltetésére − kivonat 2007. 11. 29-i közgyűlésről, határozat − nyilvános pályázati felhívás (újság) − kivonat 2007. 12. 13-i közgyűlésről, határozat − HMÖ Közgyűlés elnökének levele Eger MJV polgármesterének (2008. 01. 03.) − kivonat 2008. 01. 17-i közgyűlésről, határozat − Eger MJV ajánlata (2008. 01. 17.)

A jelen pontban tárgyalt első közgyűlési határozat szerint Eger városa kinyilvánította a kórház működtetésére vonatkozó szándékát, kérte a Heves Megyei Közgyűlést, hogy a pályázat kiírásáról szóló döntést halassza el, és kezdeményezett érdemi tárgyalásokat a kórház üzemeltetésének jövőjéről. Kezdeményezte, hogy a kórház működtetését adja át a megyei önkormányzat az Ötv. és az Eütv. alapján, hogy költségvetési intézményként üzemeltesse. Egyúttal kérte a szükséges vagyon ingyenes tulajdonba adását, és vállalta, hogy a vagyon hasznosításából, értékesítéséből befolyó bevételeket kizárólag és teljes egészében a kórház fejlesztésére fordítja. Mint ismeretes, a megyei közgyűlés „befogadta, tudomásul vette” a városi közgyűlés határozatát, azonban a nyilvános pályázatot meghirdette. A második közgyűlésen határozat született arról, hogy kéri és elvárja a város a megyei közgyűléstől, hogy a város ajánlatáról a pályázat elbírálása előtt döntsön. Egyebekben az előző közgyűlésen hozott határozataiban foglalt kérelmeket és kötelezettségvállalásokat fenntartotta. A Heves Megyei Közgyűlés elnökének levelében tájékoztatja a polgármestert, hogy ellenértékfejében átruházandó vagyonkezelői jogot létesít a kórház működtetésével összefüggő ingó és ingatlanvagyonra, és nyilvános pályázatot hirdet ezen vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő átadására. Felhívást intéz a városhoz, hogy munkálja ki, hogy milyen módon, milyen forrásból és milyen garanciákkal tudja ellátni a kórház üzemeltetését. Bár kifejezte a megyei önkormányzat tárgyalási szándékát, ultimátumszerűen közölte, hogy az önkormányzat részére is nyitva áll a pályázati határidő. A város 2008. 01. 17-i közgyűlése fogadta el a város ugyanezen a napon kelt ajánlatát a pályázat benyújtására. Kérte a megyei önkormányzatot, hogy a vagyonkezelésbe adást kijelölés alapján biztosítsa számára az Ötv. alapján. 2 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


Az ajánlatban Eger városa valamennyi kötelezettségvállalást megtette, a bankgarancia rendelkezésre állását igazolta. 2 momentumban különbözött a pályázati kiírástól: egyrészt hogy az Ötv. alapján ingyenes vagyonkezelésbe adást kért; másrészt hogy nem mint gazdasági társaság, hanem mint önkormányzat, aki közintézményeket működtet, adta meg a referenciáját. Ezen utóbbi feltétel pontosan azon feltétel, amelyet csak egyetlen piaci szereplő tudott teljesíteni, a Hospinvest Zrt. (gazdasági társaságként szerződéses kórház-üzemeltetési referencia). Pozitív az ajánlatban, hogy tekintettel arra, hogy költségvetési intézmény keretein belül kívánja tovább működtetni a kórházat, a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát fenn tudja tartani, és nem számol létszámleépítéssel. 11-13. Bizottsági ülések − HMÖ Ügyrendi Bizottság (2007. 11. 16., 2008. 01. 15.) − HMÖ Egészségügyi és Szociális Bizottság (2007. 11. 30., 2008. 02. 29.) − HMÖ Pénzügyi Bizottság (2007. 11. 15.)

A 2007. novemberi bizottsági ülések témája a kórház működtetésére és vagyonkezelésbe adásra pályázat kiírásának jóváhagyása. Összességében elmondható, hogy a meghallgatott főigazgató továbbra is úgy nyilatkozott, hogy a kórház működése jelenleg biztosított, és csak a fejlesztések nem biztosítottak. A pénzügyi bizottsági ülésen hangzott el észrevételként, hogy a pályázat feltételeinek (OEPbevétel aránya) gyakorlatilag csak a Hospinvest felel meg. A 2008 január-februári bizottsági üléseken már a pályázati bíráló bizottság által elvégzett értékelést vitatták meg, az Egészségügyi és Szociális Bizottság előtt a pályázók és az ajánlatot tevő Eger is képviseltette magát. A pályázatokhoz és az ajánlathoz képest Eger beszámolója tartalmazott újdonságot, ismertetésre került az orvos-szakmai program, amelyet jónak talált a bizottság. A Hospinvest a pénzügyi helyzetét firtató kérdésekre kitérő választ adott, tőkebevonással rendezi minden pénzügyi problémáját. A kórház főigazgatója is jónak ítélte Eger ajánlatát, amely egybevág a kórház álláspontjával is. A főigazgató a pályázatok közül a Hospinvestét tartotta jobbnak. Figyelmen kívül maradt az a felemlegetett tény, hogy a gyöngyösi kórházban a Hospinvest 1 hónap után megszegte a szerződéses kötelezettségét. A kemény szerződéses feltételek tehát nem jelentenek garanciát. A költségvetési intézmény koncepciója Eger városa részéről, szindikátusban a Debreceni Egyetemmel együtt jóval tőkeerősebb, mint bármelyik pályázó, és szakmai programban is erősebb. Valamennyi bizottság ennek ellenére megszavazta mind a pályázat kiírásának támogatását, mind utóbb a bíráló bizottság értékelését és ennek közgyűlés elé terjesztését. Eger ajánlatáról a bizottságok érdemben nem döntöttek, mert ez álláspontjuk szerint a közgyűlés hatásköre, amely döntés a pályázat értékelést megelőzően kell meghoznia a közgyűlésnek. 3 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


14. Bíráló Bizottsági ülés jegyzőkönyve (2008. 02. 12.)

A pályázatra 2 db pályázat érkezett a Hospinvest és a Debreceni Egyetem részéről, valamint egy ajánlat Eger MJV Önkormányzata részéről. Az ajánlatban Eger a vagyonkezelésbe adást kijelöléssel kérte biztosítani. Eger ajánlatáról a bíráló bizottság nem döntött. A bíráló bizottság meghallgatta a 2 pályázót és Egert is. A fő kérdések: létszámleépítések (DE: 285 fős leépítés, majd 59 fős bővítés a struktúraváltás miatt; Hospinvest: nem tervez; Eger; nem tervez); fejlesztések finanszírozása, hitelfedezet (DE: pályázati források, fedezetet a költségvetése nyújt; Hospinvest: CIB-hitel, Hospinvestcsoport tőkeereje; Eger: 16.5 milliárdos költségvetés és 60 milliárdos vagyon) Formailag a pályázatok megfelelőek. Szakmai programban a pályázatok teljes körűek, a Hospinvestét értékelték jobbnak. Vagyongazdálkodási koncepció szerint a Debreceni Egyetem 3 milliárd Ft értékű fejlesztést valósítana meg, a Hospinvest 6 milliárd Ft értékű fejlesztést. A vagyonkezelési jog ellenértékét a debreceni Egyetem nettó 110 millió Ft-ban, a Hospinvest a legalacsonyabb nettó 100 millió Ft-ban állapította meg. A pályázatok közül a bíráló bizottság a Hospinvestét hirdette ki nyertesnek, mert szakmai programja nagyobb támogatással és kisebb ellenállással valósítható meg, és nagyobb biztosítékot adott arra az esetre, ha szerződésszegésre kerül sor részéről. Javasolja a közgyűlésnek, hogy előkérdésként döntsön Eger ajánlatáról, hogy kijelöléssel vagyonkezelői jogot létesít-e részére. 15-17. Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai − D.123/19/2008. (Észak-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal által kezdeményezett) − D.100/10/2008. (Eger MJV által kezdeményezett) − D.167/8/2008. (Szomolya község által kezdeményezett)

Mindhárom közbeszerzési jogorvoslati eljárás azon a jogalapon indult, hogy a Kbt. 242. § (4) bek. alapján az egészségügyi ellátás biztosítására és a vagyonkezelési jog átadására létrejött szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül, így közbeszerzési eljárás lefolytatása lett volna szükséges. Érdemi ellenkérelmekben a kérelmezett azzal védekezett, hogy a 2006. évi. CXXXII. törvény 2. § (3) bek. alapján az egészségügyi szakellátási kötelezettség egészségügyi szolgáltatóval történő jövőbeni ellátására vonatkozó egészségügyi ellátási szerződés megkötése esetén nem kell a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak. Mindhárom közbeszerzési jogorvoslati eljárás megszüntetésre került, mivel Szomolya községnek és a Regionális Államigazgatási Hivatalnak nincs ügyfélképessége, Eger MJV pedig elkésetten nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet.



Kiemelendő, hogy ismeretünk szerint 2006-ban, a fent hivatkozott törvény hatálybalépése előtt született olyan Közbeszerzési Döntőbizottsági határozat, amely a Hospinvest által hasonló konstrukcióban, azonban pályáztatás nélkül kötött szerződés kapcsán megállapította, hogy mivel az egészségügyi ellátás átadása és ezért ellenérték fejében vagyonkezelésbe adás szolgáltatási koncessziónak minősül, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges. 19. Pályázatot elbíráló közgyűlési határozat jogszabálysértő volta − Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele − Heves Megyei Bíróság ítélete − Legfelsőbb Bíróság eljárás félbeszakadását megállapító végzése

A közigazgatási hivatal törvényességi észrevételében megfogalmazta, hogy a HMÖ közgyűlés 2008. 02. 29-én meghozott 6/2008. közgyűlési határozata jogszabálysértő, és felhívta a közgyűlés a határozat felülvizsgálatára. A jogszabálysértés oka, hogy a Hospinvest által nyújtott banki igazolás a sorban állásról nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, amely pályázati felhívásnak a háttérszabálya a HMÖ vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 13/2006 (IV. 30.) rendelet. A rendelet szerint a pályázat esetén érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő nem vagy nem a felhívásban meghatározott formában csatolta a kiírásban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. A közgyűlés a törvényességi észrevételt megtárgyalta, és megállapította, hogy nem volt jogszabálysértő a közgyűlési határozat. A Heves Megyei Bíróság ítéletében kimondta, hogy a közgyűlési határozat jogszabálysértő, sérti a vagyongazdálkodási rendeletet, mivel a banki igazolás nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, és ezért az ajánlat érvénytelen, így az ezen ajánlatot nyertessé nyilvánító közgyűlési határozat jogszabálysértő. Az ítélet elleni felülvizsgálati eljárás félbeszakadt, mert a felperes közigazgatási hivatal megszűnt, helyébe államigazgatási hivatal lépett, azonban az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti hatáskörrel az államigazgatási hivatal nem rendelkezik. Az Alkotmánybíróság megállapította a mulasztásos alkotmánysértést, mivel nem rendezte a kormány ennek a feladatkörnek, hatáskörnek a kérdését. . db pályázat érkezett a Hospinvest és a Debreceni Egyetem részéről, valamint egy ajánlat Eger MJV Önkormányzata részéről. 21. Szerződés semmisségének megállapítása − Eger MJV keresete − Fővárosi Ítélőtábla ítélete − Legfelsőbb Bíróság ítélete

A kereset lényege szerint Eger kérte a HMÖ és a Hospinvest között 2008. 03. 27-én kelt szerződés semmisségének megállapítását, mert a Heves Megyei Bíróság a közgyűlés 6/2008. (II.29) határozatának azon részét, amely a Hospinvest-et nyilvánítja nyertessé, hatályon kívül helyezte, annak jogszabálysértő volta miatt. (lsd. előző pont) 5 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


A másodfokú bíróság és a Legfelsőbb Bíróság egyezően állapította meg, hogy felperesnek nincs kereshetőségi joga, perindítási jogosultsága. Felperes a keresetét más felek közt létrejött szerződés semmisségének megállapítása iránt indította, de nem alapozza meg felperes jogi érdekét az, hogy a Heves Megyei Önkormányzattal közös tulajdona van, és az sem, hogy a Heves Megyei Önkormányzat vállalta, hogy a felépítendő új kórházi szárnyat mint költségvetési intézményt üzemelteti. Az sem alapozza meg a kereshetőségi jogosultságot, hogy Eger és Heves Megye tárgyaltak a kórház Eger általi üzemeltetéséről. Összességében elmondható, hogy 2007. szeptembertől kezdve megfogalmazódott Eger MJV Önkormányzatában, hogy a kórházat működtetésbe vegye. Az egyeztető tárgyalások folyamatosan zajlottak, azonban érdemileg egyértelmű, hogy Heves megye a gazdasági társaságra való kiszervezést preferálja, ez e látható mind az egyeztető bizottsági, mind a közgyűlési bizottsági ülések anyagai alapján. Ugyancsak egyértelműen megállapítható, hogy már az egyeztető bizottsági ülésen is felmerül, hogy a pályázat a Hospinvest-re van kiírva. A pályázati feltételek között ugyanis voltak olyan feltételek, amelyeknek Eger városa ha akart volna, sem tudott volna eleget tenni, ahogy például a másik pályázó Debreceni Egyetem sem teljes mértékben: gazdasági társasági formában legalább 1 éves gyakorlat kórház-üzemeltetésben, illetve az OEP-bevételek nagysága eléri vagy meghaladja a kórház 2006. évi OEP-bevételének összegét. Ezen feltételeknek más gazdasági szereplő nem tudott megfelelni, ezt mutatja az is, hogy nem is volt más jelentkező a pályázatra. Eger végül komplett, a pályázati kiírásnak megfelelő ajánlata, bemutatott orvosszakmai programja ellenére nem kapta meg a vagyonkezelői jogot. A közbeszerzési eljárás mellőzése miatti jogorvoslatok formai hibák miatt eredményre nem vezettek. A Heves Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a jogszabálysértő közgyűlési határozatot, amely alapján a HMÖ és a Hospinvest szerződést kötöttek, amely szerződés tehát semmis. Bár Eger megtámadta bíróság előtt, kimondták, hogy nem tudta jogi érdekét valószínűsíteni. Patthelyzet állt elő, hiszen a jogszabálysértő és így semmis szerződés semmisségének megállapítását gyakorlatilag csak a két szerződést kötő fél kérhette volna, azonban ez nyilvánvalóan nem történt meg, a szerződés teljesedésbe ment. Budapest, 2011. május 10. Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda


Jogi audit – HOSPINVEST Zrt. – jogorvoslati eljárások anyagai

Jogi audit HOSPINVEST – Eger Jogorvoslati eljárások anyagai 1. Közbeszerzési Döntőbizottság (D.86/4/2008) − hiánypótlási beadvány − elutasító végzés

A közbeszerzési jogorvoslati eljárást Eger MJV kezdeményezte, a pályázat kiírását követően, de a pályázat eredményét megállapító közgyűlés megtartása előtt kezdeményezte. A hiánypótlási felhívás tartalma szerint arra irányult, hogy egyrészt igazolja ügyfélképességét, másrészt igazolja, hogy mikor jutott tudomására a jogsértő esemény. Az eljárás megszüntetésre került, mert a kérelmező nem igazolta, hogy mikor szerzett tudomást a jogsértő eseményről. A hiánypótlási beadványban hivatkozott, hivatalbóli eljárás lefolytatását kezdeményező kérelemnek nem adnak helyt, mert annak személyi illetve tárgyi feltételei nem állnak fenn. 2. Közbeszerzési Döntőbizottság (D.100/10/2008) − eljárást kezdeményező kérelem − elutasító végzés − polgári perben észrevétel

A közbeszerzési jogorvoslati eljárást Eger MJV kezdeményezte, a pályázat eredményét megállapító közgyűlés megtartását követően. Az elutasításra azért került sor, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint nem a pályázat nyertesének kihirdetésekor, hanem már a pályázat kiírásakor, de legkésőbb a pályázatok bontásakor (2008. 01. 21.) megtörtént a jogsértés (a közbeszerzési eljárás mellőzése), és ettől az időponttól kezdve folyt a jogorvoslati eljárás megindításának határideje, így a 2008. 03. 06—án (a pályázat nyerteséről döntő, 2008. 02. 29-i közgyűlést követően) benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett. A kérelmező álláspontja szerint a jogsértés 2008. 02. 29-én következett be, mert addig alappal bízhatott abban, hogy a feltételesen kiírt pályázat visszavonásra kerülhet, ha HMÖ elfogadja Eger ajánlatát. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a Fővárosi Bíróság előtt Eger MJV megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasító határozatát. A per kimeneteléről információnk nincs. 3. Közbeszerzési Döntőbizottság (D.123/19/2008) − eljárást kezdeményező kérelem − eljárást felfüggesztő végzés − HMÖ észrevétele − elutasító végzés



A közbeszerzési jogorvoslati eljárást az Észak-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal kezdeményezte. Álláspontja szerint a az egészségügyi szolgáltatás és vagyonkezelési jog átadására kötendő szerződés a Kbt. szerinti szolgáltatási koncessziónak minősül, és értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, azaz a megyei önkormányzatnak közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az eljárás felfüggesztésre került, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII törvény alkotmányellenességének vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az Alkotmánybíróság a kérelmet elutasította. A megyei önkormányzat észrevételében kifejtette, hogy az Etv. és az Ötv. rendelkezései szerinti vagyonkezelői jog olyan sajátos intézmény, amely nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Időközben jogszabályváltozások alapján a közigazgatási hivatalok megszűntek, és a jogutód államigazgatási hivatalok hatásköre már nem terjed ki az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére, azaz az eljárást kezdeményező fél eljárásbeli jogutód nélkül megszűnt, ezért az eljárás megszüntetésre került. 4. Közbeszerzési Döntőbizottság (D.167/8/2008) − értesítés jogorvoslati eljárás megindításáról − Szomolya község iratcsatolása − HMÖ észrevétele − elutasító végzés

A közbeszerzési jogorvoslati eljárást Szomolya község Önkormányzata kezdeményezte. Álláspontja szerint a az egészségügyi szolgáltatás és vagyonkezelési jog átadására kötendő szerződés a Kbt. szerinti szolgáltatási koncessziónak minősül, és értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, azaz a megyei önkormányzatnak közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Ügyféli minőségét azzal indokolta, hogy Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagja, valamint egy egészségügyi miniszteri határozat szerint a reumatológiai és ortopédiai ellátások terén a Markhot Ferenc Kórház ellátási területe kiterjed Szomolya község területére. A Közbeszerzési Döntőbizottság nem látta megalapozottnak a kérelmező ügyféli minőségét, mivel a kérelmező egészségügyi közszolgáltatásra vonatkozó ellátási kötelezettsége nem függ össze azzal, hogy a közszolgáltatást milyen formában biztosítja. Ahogy a bemutatott közbeszerzési jogorvoslati eljárások alapján megállapítható, az érdekeltek több jogorvoslati eljárást is kezdeményeztek, amelyek érdemi része mind arra irányult, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság állapítsa meg, hogy a megyei önkormányzat közbeszerzési eljárás mellőzésével folytatta le a beszerzést. A kérelmezők egyöntetű álláspontja szerint a Kbt. szerinti szolgáltatási koncessziónak minősül az egészségügyi ellátás és a vagyonkezelési jog visszterhes átadása, amely meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. 2 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


szerint alkalmazását mellőzni csak a Kbt. kifejezett megengedő rendelkezése esetén lehet, tehát az, hogy az Etv. rögzíti, hogy nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása a vagyonkezelői jog átadása kapcsán, nem jelenti azt, hogy ha Kbt. tárgyi hatálya alá eső szolgáltatási koncesszióról van szó, mellőzhető lenne a közbeszerzési eljárás lefolytatása, ennek mellőzését ugyanis az Etv. hiába mondja ki, e tekintetben a Kbt-nek magának kellene ezt kimondania. Ezzel analóg helyzetben állapította meg a Közbeszerzési döntőbizottság a jogszabálysértést és a Kbt. mellőzését a hatvani kórház esetében, és az Önkormányzatot 30 millió Ft-os bírsággal sújtotta. Indoklásának lényege a következő: a Közbeszerzési döntőbizottság szerint az egészségügyi szolgáltatás biztosításához, mint vagyoni értékű joghoz való hozzájutás, a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése az önkormányzat részéről az egészségügyi szolgáltató részére, a Kbt. 242. § (4) bek. szerinti szolgáltatási koncessziónak minősül. A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása tulajdonképpen a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése. Az önkormányzat az őt illető és terhelő kötelezettségből eredő vagyoni értékű jogot másnak hasznosításra, határozott időtartamra átengedte, azaz az önkormányzat tűri, hogy a kötelező feladatát más elvégezze helyette, s az érte járó ellenszolgáltatást az OEP-től közvetlenül beszedje, egyéb egészségügyi szolgáltatásokért esetenként pótdíjat vagy térítési díjat kérjen és kapjon a szolgáltatást igénybe vevő személyektől. Ezért az önkormányzatnak a Kbt. szabályai szerint közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia a szolgáltatás jogosultjának kiválasztására. A befektető Hatvan esetében is a Hospinvest Zrt. volt. Kiemelendő, hogy egyik eljárásban sem született a Közbeszerzési Döntőbizottság részéről érdemi döntés ebben a kérdésben, mert valamennyi eljárás formai okból (elkésettség vagy ügyféli minőség hiánya) került megszüntetésre. Mindazonáltal a 2. szám alatt bemutatott közbeszerzési eljárás esetén van olyan körülmény, amely a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megalapozatlanságára utal: a jogsértés tényének bekövetkezte a vita tárgya: a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a jogsértés a pályázat kiírásával, de legkésőbb a pályázati anyagok bontásával megtörtént és erről a kérelmező tudomást szerzett; Eger álláspontja szerint a HMÖ értesítése alapján Eger ajánlatát 2008. 02. 29-i ülésén tárgyalja, és ennek fényében lehetőség volt rá, hogy a HMÖ a pályázatot visszavonja. Álláspontunk szerint a kérelmező Eger MJV Önkormányzata álláspontja helyes. Jellemző, hogy csak ebben az egy esetben támadta meg a kérelmező a Fővárosi Bíróság előtt a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát (a per kimeneteléről azonban nincs információnk). 5. Állami Számvevőszék − kérelem közbeszerzési jogorvoslati eljárásban való közreműködésre 3 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− Állami Számvevőszék válasza

Eger MJV nyújtotta be a kérelmet az ÁSZ-hoz, hogy értesítse a közbeszerzési jogszabályokat sértő eljárásról az ÁSZ-t, és kérte az ÁSZ támogatását. Az ÁSZ válaszlevelében a közreműködést elutasította, mert közbeszerzési jogorvoslati eljárás indítására csak feladatkörében eljárva (tehát vizsgálata során) tudomására jutott jogsértés esetén van lehetősége. 6. Pályázatot elbíráló közgyűlési határozat jogszabálysértő volta − Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele − Heves Megyei Bíróság ítélete − Legfelsőbb Bíróság eljárás félbeszakadását megállapító végzése

A közigazgatási hivatal törvényességi észrevételében megfogalmazta, hogy a HMÖ közgyűlés 2008. 02. 29-én meghozott 6/2008. közgyűlési határozata jogszabálysértő, és felhívta a közgyűlés a határozat felülvizsgálatára. A jogszabálysértés oka, hogy a Hospinvest által nyújtott banki igazolás a sorban állásról nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, amely pályázati felhívásnak a háttérszabálya a HMÖ vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 13/2006 (IV. 30.) rendelet. A rendelet szerint a pályázat esetén érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő nem vagy nem a felhívásban meghatározott formában csatolta a kiírásban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. A közgyűlés a törvényességi észrevételt megtárgyalta, és megállapította, hogy nem volt jogszabálysértő a közgyűlési határozat. A Heves Megyei Bíróság ítéletében kimondta, hogy a közgyűlési határozat jogszabálysértő, sérti a vagyongazdálkodási rendeletet, mivel a banki igazolás nem felelt meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, és ezért az ajánlat érvénytelen, így az ezen ajánlatot nyertessé nyilvánító közgyűlési határozat jogszabálysértő. Az ítélet elleni felülvizsgálati eljárás félbeszakadt, mert a felperes közigazgatási hivatal megszűnt, helyébe államigazgatási hivatal lépett, azonban az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti hatáskörrel az államigazgatási hivatal nem rendelkezik. Az Alkotmánybíróság megállapította a mulasztásos alkotmánysértést, mivel nem rendezte a kormány ennek a feladatkörnek, hatáskörnek a kérdését. 7. Szerződés semmisségének megállapítása − Eger MJV keresete, kérelme, előkészítő iratai − Nógrád Megyei Bíróság ítélete − HMÖ egyezségi ajánlata − Fővárosi Ítélőtábla ítélete − Legfelsőbb Bíróság ítélete

A kereset lényege szerint Eger kérte a HMÖ és a Hospinvest között 2008. 03. 27-én kelt szerződés semmisségének megállapítását, mert a Heves Megyei Bíróság a közgyűlés 6/2008. (II.29) határozatának azon részét, amely a Hospinvest-et nyilvánítja nyertessé, hatályon kívül helyezte, annak jogszabálysértő volta miatt. (lsd. előző pont) 4 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


Az első fokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, és megállapította, hogy a HMÖ közgyűlés támadott határozati része érvénytelen. Indoklásként felhozta az első fokú bíróság, hogy a felperes rendelkezik perindítási jogosultsággal, mert a HMÖ-vel kötött 2006. 01. 31-i együttműködési megállapodás szerint a városi és a megyei önkormányzat közös beruházásában létrejövő új gyógyászati szárny üzemeltetését a HMÖ fenntartásában lévő Markhot Ferenc Kórház útján vállalta biztosítani a HMÖ. Az elsőfokú ítélet szerint a Hospinvest pályázata érvénytelen volt, mert ajánlatához nem csatolta a pályázati felhívásban megkívánt tartalmú banki igazolást. A hiány pótolható lett volna, azonban csak határidőn túli igazolás került benyújtásra, így ez nem vehető figyelembe. Mivel a pályázat érvénytelen volt, a Hospinvest nyertessé nyilvánítása jogszabálysértő, mivel sérti a HMÖ vagyongazdálkodásról szóló rendeletét. Ilyenformán a jogszabályok megkerülésével került megkötésre a szerződés a HMÖ és a Hospinvest között, amely szerződés a Ptk. 200. § (2) bek. alapján semmis. Az alperesek (HMÖ és Hospinvest) fellebbezést nyújtottak be az első fokú ítélet ellen. A fellebbezés benyújtása után, de elbírálása előtt egyezségi ajánlattal fordult Egerhez: ha a szerződés érvényességét állapítja meg a másodfokú bíróság, akkor HMÖ a működtetésbe bevonná Eger MJV Önkormányzatát is. Ha a szerződés érvénytelenségét állapítja meg a másodfokú bíróság, úgy a feladat-ellátási kötelezettség visszaszállna a HMÖ-re, úgy szintén bevonná Eger MJV Önkormányzatát a működtetésbe abban az esetben, ha Eger lemondana arról, hogy teljes egészében magának vindikálja az egészségügyi ellátás feladatát. Látható, hogy a HMÖ már engedett a korábbi merev álláspontjából, azonban az ajánlatra adott válasz nem áll rendelkezésünkre. A másodfokú bíróság és a Legfelsőbb Bíróság azonban az első fokú bíróságtól eltérően, de egymással egyezően állapította meg, hogy felperesnek nincs kereshetőségi joga, perindítási jogosultsága. Felperes a keresetét más felek közt létrejött szerződés semmisségének megállapítása iránt indította, de nem alapozza meg felperes jogi érdekét az, hogy a Heves Megyei Önkormányzattal közös tulajdona van, és az sem, hogy a Heves Megyei Önkormányzat vállalta, hogy a felépítendő új kórházi szárnyat mint költségvetési intézményt üzemelteti. Az sem alapozza meg a kereshetőségi jogosultságot, hogy Eger és Heves Megye tárgyaltak a kórház Eger általi üzemeltetéséről, mert nem kötelezettség a vagyonátadás, hanem csak lehetőség, a kötelezettség a tárgyalások folytatására terjed ki. . Összességében elmondható, hogy a Heves Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a jogszabálysértő közgyűlési határozatot, amely alapján a HMÖ és a Hospinvest szerződést kötöttek, amely szerződés tehát semmis. Bár Eger megtámadta bíróság előtt, jogerősen kimondták, hogy nem tudta jogi érdekét valószínűsíteni. Jogi érdeke bárkinek akkor fűződhet egy nem általa kötött szerződés semmisségének megállapításához, ha ez a jogait, jogviszonyait érinti (pl.: jogokat szerezhet vagy kötelezettségektől szabadulhat meg - értelemszerűen nem a semmis szerződés alapján, hanem más szerződés vagy jogszabály alapján). 5 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


Patthelyzet állt elő, hiszen a jogszabálysértő és így semmis szerződés semmisségének megállapítását gyakorlatilag csak a két szerződést kötő fél kérhette volna, azonban ez nyilvánvalóan nem történt meg, a szerződés teljesedésbe ment. Budapest, 2011. május 10. Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda


Jogi audit – Gyógyszertár

Jogi audit HOSPINVEST – Eger Ispotály Hospinvest 2005-2009. Eü Szoc. Oszt. - mappa Almappák: - 2005-2006 - 2007 - 2008 - 2009 - Gyógyszertár Gyógyszertár: 1. 2006. 12. 28. napján kelt összefoglaló jelentés a Gyógyszertárban 2005-2006 során lefolytatott belső ellenőrzésekről − a vizsgált időszak folyamán folyamatos és állandó probléma volt a kézzel vezetett és a gépi nyilvántartások közötti különbség, állandósult a hiány (2-3 millió Ft) − szabálytalan a gyógyszerek átvétele: nem mindig az arra jogosult veszi át, illetve nem minden bevételezés aláírt szállítók alapján történik 2. dr. Szakács Ferenc főigazgató főorvosnak dr. Benkár József HMÖ főjegyzőhöz írt levelei (2006. 06. 09., 2006. 09. 14.) − véleményezésre megküldi a közreműködői szerződés tervezetét − a 2006. júniusi levélben további, az önkormányzat által már korábban megfogalmazott garanciák illetve új garanciák beépítését javasolja: • a szerződés határozott idejének letelte után a beruházás eredménye menjen át az önkormányzat tulajdonába • 75 millió Ft-os bérleti díj előlegként kerüljön kifizetésre • kötelezően a gyógyszertáron keresztül beszerzendő termékek körének pontosítása − a 2006. szeptemberi levélben további garancia beépítését javasolja: a nyertes ajánlattevők az általuk megalakítandó gazdasági társaság tevékenységéért, a felmerülő követelésekért egyetemleges helytállással tartozzon 3. közreműködői szerződés (2006. 10. 02.) − Megrendelő: HMÖ Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet − Közreműködő: Pharma-7 Kft. − Ajánlattevők: Ispotály Holding Kft., Saninvest Kft. − az ajánlattevők nyílt közbeszerzési eljárást nyertek a megrendelő gyógyszerellátásának megszervezésére és működtetésére − az ajánlattevők létrehoztak egy projektcéget a feladatok ellátására: Pharma-7 Kft. (közreműködő)



− az ajánlattevők egyetemleges helytállást vállalnak a közreműködő tevékenységéért és a vele szemben esetlegesen fennálló kötelezettségek teljesítéséért − a közreműködő működteti a gyógyszertárat, megszervezi a gyógyszerellátást, a gyógyszerek beszerzését, tárolását, elosztását, ellenőrzését − a közreműködő 6 hónapon belül biztosítja a gyógyszertár korszerűsítését, felújítását − a felek gyógyszerkészlet és ingó adásvételi valamint beruházási és bérleti szerződést kötnek (kapcsolódó szerződések) − megrendelő gyógyszerekkel való kizárólagos ellátásnak joga a közreműködőt illeti – kivéve a hatályban lévő szerződések alapján más beszállítók esetén a határozott idejű szerződések lejárata után terheli csak ez a kötelezettség a megrendelőt + a megrendelő jogosult ingyenes adomány elfogadására (orvosi minta, stb.) és egyéb nem üzletszerű beszerzésre − időtartam: 10 év − szerződésbiztosítékok: • közreműködő határidő-mulasztása esetén napi 75.000,- Ft késedelmi kötbér • közreműködő hibás teljesítése esetén a hibás teljesítéssel érintett áru/szolgáltatás ellenértékének 10%-a (hibás teljesítési kötbér) • közreműködő felróhatósága esetén meghiúsulási kötbér: a közbeszerzési eljárás becsült értékének 5%-a − közreműködői díj: a megrendelő által a közreműködőnek a gyógyszerellátás biztosítása mint főszolgáltatás ellenében a szerződés aláírásától számított 12 hónapig fizetendő díj, mértéke: bruttó 2 millió Ft / hó − a megrendelő a közreműködői díjon túl semmilyen jogcímen további díj fizetésére nem kötelezett – kivéve: megtakarítási hányada a közreműködőnek − megtakarítási hányad: a gyógyszerek tényleges beszerzési ára és a gyógyszerek jogszabályban meghatározott nagykereskedelmi ára / szokásos piaci ára közti különbözet 30%-a a megrendelőt illeti, a 70%-a a közreműködőt illeti, amelyet a megrendelő számla ellenében fizet ki a közreműködőnek (maximum a nagykereskedelmi ár 93%-a havi átlagban) − gyógyszerek beszerzése pályáztatás útján – ajánlatkérés és döntéshozatal megrendelői közreműködéssel történik − rendkívüli felmondás: a felmondási idő 120 nap • lehetséges okai példálózva felsorolva (pl: ellátási kötelezettség nem teljesítése, működési engedélyhez szükséges minimumfeltételek nem teljesítése a közreműködő részéről vagy díjfizetés nem teljesítése megrendelő részéről) • közreműködő rendkívüli felmondása esetén a megrendelő 6 hónap alatt köteles visszafizetni a közreműködő által a beruházási szerződés alapján elvégzett felújítási-építési munkálatok ellenértékének meg nem térült részét (15.4.)



4.

5.

6.

7.

• megrendelő hibájából történt rendkívüli felmondás esetén a megrendelő 6 hónap alatt köteles visszafizetni a közreműködő által az idegen ingatlanon végzett és okirattal igazolt beruházások ellenértékét, és a közreműködői szerződésből hátralévő időre kártérítésként az elmaradt hasznot (15.7.) • záróleltár-felvételi kötelezettség, amely alapján a záróleltár szerinti gyógyszerkészlet beszerzési értéken, tárgyi eszközök és informatikai rendszer könyv szerinti értéken a megrendelő tulajdonába száll − határozott idő letelte: a beruházott vagyontárgyak külön térítési díj nélkül az önkormányzat tulajdonába kerülnek, a közreműködő sem a kórháztól sem az önkormányzattól erre nézve megtérítési igényt nem támaszthat − a közreműködői szerződés feltétele a HMÖ írásbeli jóváhagyása, felfüggesztő feltétele a közreműködő működési engedélyének megszerzése beruházási szerződés (2006. 10. 02.) − Megrendelő: HMÖ Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet − Beruházó: Ispotály Holding Kft. − beruházó köteles lebonyolítani a közbeszerzési ajánlattételi dokumentációban meghatározott tervezési program és műszaki leírás szerinti beruházást − a beruházási munkák kivitelezését a beruházó végzi − a beruházási szerződés a közreműködési szerződéssel együtt lép hatályba gyógyszerkészlet adásvételi szerződés (2006. 10. 02.) − Eladó: HMÖ Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet − Vevő: Pharma-7 Kft. − tárgy: a gyógyszertár aktuális raktárkészlete (leltár alapján) − nem áll rendelkezésre a gyógyszerkészletről szóló jegyzék, amely elvileg a szerződés melléklete!! − vételár: a gyógyszerkészlet igazoltan teljesített beszerzési ára + ÁFA – összegszerűen nincs meghatározva a szerződésben!! − fizetési határidő: 30 nap − az adásvételi szerződés a közreműködési szerződéssel együtt lép hatályba ingó adásvételi szerződés (2006. 10. 02.) − Eladó: HMÖ Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet − Vevő: Ispotály Holding Kft. − tárgy: a gyógyszertár aktuális berendezései és felszerelési tárgyai (leltár alapján) − nem áll rendelkezésre a tárgyi eszközökről és értékükről szóló jegyzék, amely elvileg a szerződés melléklete!! − vételár: a tárgyi eszközöknek a leltárfelvétel napján aktuális könyv szerinti értéke + ÁFA – összegszerűen nincs meghatározva a szerződésben!! − fizetési határidő: 30 nap − az adásvételi szerződés érvényessége a közreműködési szerződés érvényességéhez van kötve bérleti szerződés (2006. 10. 02.) − Bérbeadó: HMÖ Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet 3

Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


− − − −

Bérlő: Ispotály Holding Kft. tárgy: gyógyszertár és vényt elfogadó gyógyszertári részleg időtartam: 10 év bérleti díj: 697.000,- Ft + ÁFA / hó • 60 havi bérleti díjat a szerződéskötést követően kiállított számla alapján 30 napon belül köteles a bérlő kifizetni a bérbeadónak • a 61. hónaptól kezdve tárgyhó 10. napjáig kiállított számla alapján fizeti meg a bérleti díjat a bérlő • a bérleti díj mértéke 2007. 12. 31. napjáig kötött, utána évente 1 alkalommal közös megegyezéssel módosítható legfeljebb a hivatalos inflációs ráta 75%-val − a beruházási szerződésben rögzítettek szerint jogosult a bérlő a gyógyszertár felújítására, kibővítésére, átépítésére − a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával adható albérletbe, használatba, stb. – kivéve: Pharma-7 Kft. mint üzemeltető részére a jelen szerződésben foglalt feltételekkel továbbadható − a bérleti szerződés a közreműködési szerződéssel együtt lép hatályba, és vele együtt szűnik meg − a közreműködői szerződés bérlő általi rendkívüli felmondása esetén a bérbeadó a bérleti díj előre megfizetett részéből az időarányos hátralévő díjat visszafizetni köteles a bérlőnek 8. gyógyszertár üzemeltetése – első tapasztalatok (2006. 12. 01.) − készítette: dr. Szakács Ferenc főigazgató − alig 1 hónapos működés tapasztalatai összefoglalva − a működtetés átvétele sikeresen zajlott − megtakarítás: 98-105 millió Ft / év (becsült adat) − egyszeri bevétel: 58 millió Ft 2006 decemberében − a rövid távú pénzügyi elvárásoknál 10 millió Ft-al magasabb bevételt realizáltak − építészeti átalakítás, beruházás nem kezdődött meg − személyi feltételek javultak 9. HMÖ Hivatal Jogi Iroda tájékoztatója (2007. 01. 18.) − a HMÖ közgyűlése 2006. 12. 15. napján tárgyalta a közreműködési szerződés jóváhagyását, de érdemi döntést nem hozott − 3 lehetőség: • 1.: szerződéskötés jóváhagyása: szerződéskötési kötelezettsége van a kórháznak a közbeszerzési eljárás nyertesével, és nem merült fel kizáró ok • 2.: szerződéskötés jóváhagyásának megtagadása: a közreműködő és az ajánlattevők kártérítési igénye léphet fel • 3.: érdemi döntés elhalasztása: szerződés semmisségének megállapítása iránti per van folyamatban a Heves Megyei Bíróság előtt a közreműködői szerződés semmisségének megállapítása iránt, a per tárgya a közgyűlési jóváhagyás szükségessége (a per jogerős 4 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


befejezéséig a közreműködési szerződés alapján teljesítés és teljesítés elfogadása nem ajánlott) − eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, mert a gyógyszertár működésével kapcsolatban 2005 folyamán végzett szakértői tevékenységet olyan személy végezte, aki a nyertes ajánlattevőnél foglalkoztatási jogviszonyban áll, ezért felmerült a bennfentes információszerzés lehetősége − a Döntőbizottság elkésettség okán elutasította a kérelmet, azt érdemben nem vizsgálta (objektív határidő elmulasztása)

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az alábbi megállapításokat tesszük: A gyógyszerellátás kiszervezését a HMÖ közgyűlés 11/2006 (I.27). számú határozatával fogadta el, amely határozatot nem kaptuk kézhez. A közgyűlési döntés alapján a kórház mint költségvetési szerv önállóan lefolytatta a közbeszerzési eljárást. A közbeszerzési eljárás előtt illetve az elbírálás előtt is kikérte a kórház az önkormányzat véleményét. Az erre utaló beszámolók szerint az önkormányzat érdemben a kórházra hagyta a döntést azzal, hogy a közgyűlés megadta az általános felhatalmazását, ezen belül a kórház folytassa le az eljárást. A nyílt közbeszerzési eljárásban mindössze egyetlen pályázat érkezett, amelyet a kórház nyertesnek hirdetett ki. A közbeszerzés dokumentációja nem áll rendelkezésünkre, de a rendelkezésre álló jogi irodai összefoglalóból kiderül, hogy összeférhetetlenség gyanúja merült fel a korábbi tanácsadó és a nyertes kapcsolata miatt: a gyógyszertár működésével kapcsolatban 2005 folyamán végzett szakértői tevékenységet olyan személy végezte, aki a nyertes ajánlattevőnél foglalkoztatási jogviszonyban áll, ezért felmerült a bennfentes információszerzés lehetősége. Azonban ez túl későn merült fel, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti igényérvényesítés határideje lejárt. Szó esik még egy szerződés semmisségének magállapítása iránti perről, amelynek kimeneteléről információkkal nem rendelkezünk, ahogy arról sem, hogy a közgyűlés végül megadta-e a jóváhagyását a szerződéskötéshez.

A közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevők az ajánlati dokumentáció alapján létrehoztak egy projektcéget a feladat ellátására, és a kórház a projektcéggel valamint a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőkkel többoldalú szerződéseket kötöttek. A szerződések rendszere, különösképpen az egy-egy szerződésben félként szereplő személyek bonyolult képet mutatnak. A szerződéses rendszer alapja a közreműködői szerződés, a többi szerződés ehhez kapcsolódik érvényességben, hatályba lépésben. A közreműködői szerződésben több olyan rendelkezés is van, amely együttesen nehezen értelmezhető, illetve amely (a többi szerződés figyelembevételével) nem alkalmazható rendelkezést tartalmaz: 1. a szerződés 15. 4. és 15. 7. pontjai gyakorlatilag ugyanazt a kötelezettséget írják le, kétszer feleslegesen (lsd. fent) 5 Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda Kelt: Budapest, 2011. május 10.


2. a szerződés ezen pontjai ráadásul a beruházási szerződés relációjából nem értelmezhetők, mivel a beruházási szerződésben a beruházó az Ispotály Holding Kft, és nem a közreműködőként szereplő Pharma-7 Kft! Ezen rendelkezések tehát feleslegesek, és nem érvényesíthető biztosítékot jelentenek az üzemeltetés oldaláról. Az adásvételi szerződések a működés biztosítását szolgálják, azonban a szerződésekben foglalt vételár nem került pontosan meghatározásra, csak a mellékletben, amely nem lelhető fel. (a szerződéseken szerepelnek kézzel írt feljegyzések, amely szerint a mellékletek nincsenek meg). Ilyenformán tehát nem állapítható meg, hogy ténylegesen milyen vételárért adta el és mekkora mennyiséget adott el a kórház. A közreműködői szerződésben rögzítve van, hogy a szerződések megszűnésekor a gyógyszerkészletek és az eszközök visszakerülnek a kórház tulajdonába, azaz az adásvételi szerződéseknek nevezett szerződések gyakorlatilag használati/bérleti szerződések, előre meghatározott és kifizetett használat/bérleti díjjal – még akkor is, ha az ún. adásvételi szerződésekben ez kimondottan nem szerepel, azaz tulajdonképpen színlelt, fiktív szerződések, amelyeket a leplezett szerződés szerint kell megítélni. Ezen szerződések a közreműködői szerződéshez kapcsolódnak, azzal együtt értelmezendők. További ellentmondás, hogy a gyógyszerkészletet az üzemeltető Pharma-7 Kft. „vette meg”, a működéshez szükséges egyéb tárgyi eszközöket viszont az Ispotály Holding Kft. „vette meg”, ahogy az ingatlan bérlője is az Ispotály Holding Kft. lett. Ez a megoldás gazdaságilag indokolatlan, nem életszerű megoldás. Az sem tűnik indokoltnak, hogy az Ispotály Holding Kft. és a Saninvest Kft. egy projektcéget alapítanak, amely nem rendelkezik referenciákkal, stb., és amely ennek ellenére a teljes gyógyszerkészletet megveszi. Nem igazolt, hogy miért volt szükség a gyógyszerkészleteket külön cég nevére megvenni. A gyógyszertár működtetésére, a bérleti jogra és az anyagokra, gyógyszerekre egy előre eldöntött és bonyolult szerződéses rendszert hoztak létre, amely hasznossága, indokoltsága nem látható. Érdekesség, hogy a Pharma-7 Kft. és a Saninvest Kft. 2009. 09. 07-én beolvadtak az Ispotály Holding Kft-be, amely cég azóta névváltozás folytán HungaroCare Kft. néven él. Tehát a későbbiekben egy cégnél koncentrálódott a jelen auditban tárgyalt szerződések összessége (jelenleg polgári per van folyamatban az Önkormányzat és a HUngaroCare Kft. között, amelynek tárgya többek között a szerződések fennállása vagy megszűnése a kórházüzemeltető változásai miatt) Ugyan a bérleti szerződésben rögzítve van, hogy a bérletet albérletbe adhatja a Pharma-7 Kft-nek ugyanolyan feltételekkel, azonban a tárgyi eszközök használatáról az adásvételi szerződés nem ad eligazítást. Azaz nem tudni, az üzemeltető milyen jogcímen és milyen ellenérték fejében jut hozzá a tárgyi eszközök birtokához és használatához, és miként biztosított ezek visszaszolgáltatása a szerződés megszűnésekor (akár rendkívüli megszűnéskor, akár a határozott idő lejárta miatt).



A rendelkezésre álló vezetői összefoglaló alapján, amely mindössze 1 hónapos működés tapasztalatait foglalta össze, az állapítható meg, hogy gazdaságilag előnyös volt a kiszervezés. Ennek kategorikus kimondásához a teljes működést felülvizsgáló, kifejezetten erre irányuló könyvszakértői vizsgálat eredménye vezethet. Budapest, 2011. május 10. Dr. Horváth Z. Péter Ügyvédi Iroda


ECTÜVE jegyzőkönyv

Recommend Documents