Echinocactus polycephalus ECHINOCEREUSOKRÓL

-

66

-

Echinocactus polycephalus /Cimképünkhöz/

'J-

' "'•

Nálunk a l i g i s m e r t s p e c i e s , p e d i g akinek alkalma, lelietSsége van és meg t u d j a s z e r e z n i nagyon büszke lőhet rá. Egy ogész k i s gyűjteménnyel felér, h i s z e n e g y e t l e n növény husz-harminc nagyméretű sarjból álló t e l e p e t a l k o t . A növény kezdetben golyó alakú, majd a s a r j a k megjelenése után hengeressé válik, magassága elérheti a 7 0 cm-t, tekintélyes át­ mérő m e l l e t t /kb. 2 0 - 2 5 cm/. Bordáinak száma 13-21 körül van. Areolái besüppedtek, v i s z o n y l a g k i c s i n y e k . A szé1 tövisek száma 1 0 körül van, hosszuk elérik az 5 cm-t, kezdetben puhák, tü sze rűek, szinük vörösesbarna, vagy sárga. Középtöviseinek száma 4 hosszuk csekély kivétellel elérik a 3 - 9 cm-t. Virága sárgásfehér /fakósárga/ a virág kb. 6 cm hosszú, s ugyan i l y e n átmérőjű. Termése golyó alakú 2 , 5 cm átmérőjű, g y a p j a s . A magok tompán feketék, szögletesek kb. 1 , 5 mm nagyok, r a g a c s o ­ sak. Élőhelye: U.S.A. déli határvidékén elsősorban Utali, v a l a ­ mint Mexikóban Eszak-Sonora, Alsó-Kalifornia. B a r t a l i s Imre

AZ

ECHINOCEREUSOKRÓL IV. rész.

E c h i n o c e r e u s salm-dyckianus

lloros József felvétele

E c h i n o c e r e u s salm-dyckianus SCHEER. / l / Ez a mexikói Cliihuahua-ból, Durangóból származó erősen s a r ­ jadzó, c s o p o r t o t alkotó f a j hajtásai kezdetben elfekvők, majd felemelkedők, sárgászöld /világosabb zöld/ szinüek. A növény t e s t e puha, könnyen törik. Bordáinak száma 7 - 9 i a bordák mé­ l y e k enyhén lekerekítettek, hullámosak. Az areoiák félgömb alakúak, kezdetben fehéres f i l c c e l borítottak, egymástól 1 , 5 cm-re helyezkednek e l a bordákon. 8 - 9 széltövise kb. 1 cm hosszú, sárgásfehér, később szürkés. Középtövise r e n d s z e r i n t c s a k egy van v a l a m i v e l erősebb és hosszabb a széltöviseknél. Virága 1 0 cm hosszú és 8 cm átmérőjű. A virágcső g y a p j a s , ap­ ró fehér tövissel borított. A termés megnyúlt golyó alakú, ugyancsak gyapjas, tövises. A magok 1 , 1 , 2 mm nagyok, feketék. A legérdekesebb ennél a fajnál a virágszin, mely megközelítő­ l e g sárgarépa-szinü.

Ecliinocereus s e h o e r i Boros József felvétele Ecliinocereus s c h e e r i /SD./ RÜMPL. / l / Az elozo f a j l i o z nagyon hasonló, élőhelyük i s megközelítőleg azonos /Mexikó, c:)iIhuahua/, Ugyancsak hajlamos a sarjadzásra, a liajtások v a l a m i v e l erősebbek zömökebbek, kb. 3 - 3 , 5 cm átmé­ rőjűek világoszöldek. A bordák száma 8 - 1 0 , idősebb korban enylién c s a v a r t lefutásuak. Az areoiák k i c s i n y e k , a l i g gyapjasak. Széltöviseinek száma 7 - 1 2 között változó, hosszuk 3 - 5 mm körü­ l i . Közóptövlse 1 db, melynek liossza eléri az 1 cm-et, kezdet­ ben a tövis csúcsa sötétbarna, vagy f e k e t e , később a széltövisekliez liasonlóan szalmasárgúvá válik. Virága lioss/u tölcsérü, tövises. A virág s z i n e rózsaszínes p i ­ ros. A l>ibe sárga. Termése ugyancsak tövises, tojás alakú. A magok foké lék.

-

E c h i n o c e r e u s stramineus

68

-

Boros József felvétele

E c h i n o c e r e u s stramineus /ENG./ Rt)MPL. A/ T e l e p e t képező kb. 3-5,5 cm átmérőjű hajtásokból áll. A hajtá­ sok hossza 12-25 cm között változik. Bordáinak száma rendsze­ r i n t 1 3 - 1 ' * . Merev, kemény szél töviseinek száma 7-1^ között vál­ tozó, szinük barnás, vagy szalmasárga, hosszuk eléri a 3 cm-t. A középtövisek száma J - h hosszuk 5-9 cm. Virága 8-12 cm hosszú, g y a p j a s , tövises. A virág s z i n e bíborpiros. A termése tövises, golyóalaku kb. 3 - * * cm átmérőjű. Élőhelye U.g.A. déli határhegy­ ségeiben Ujmexikó, Texas, v a l a m i n t Északmexikó Chihuahua.

Echinocereus v i e r e c k i i

Boros József felvétel

-

69 -

Echinocereus v i e r e c k i i Wi-J^D. A f a j r a jellemző az erős, ziiniök hajtások tömege. A hajtások élénk­ zöldek 5 - 6 cm átmérő m e l l e t t kb. 2 0 cm magasra nőnek. 8 - 9 bordá­ j a hullámos az areoláknál megvastagodó. Szél töviseinek száma 7 - 9 - Hosszuk 3 - 9 mm körül, szinük szalraasárga. Középtövise k db, melyek általában kissé lefelé állók, hosszuk 2 cm ugyancsak s z a l ­ masárga. Virága 1 0 - 1 1 cm átmérőjű, violaszín e s e t l e g rózsaszín. A termés gömbölyű, a r a n y b a m a tövisekkel borított. A magok sötétbarnásan feketék. Élőhelyük Mexikó, Tamaulipas. E z z e l lényegében b e f e j e z t e m az E c h i n o c e r e u s nemzetség egy k i s részének bemutatását. Igyekeztem a Backeberg féle négy c s o p o r t ból i s m e r t e t n i néhány f a j t . A teljességre h e l y hiányában nem i s gondolhattam, h i s z e n az a m e r i k a i B r i t t o n és Rose szerző­ páros 1 9 0 f a j t s o r o l i d e , de még Backeberg munkáiban i s több mint 7 0 f a j j a l találkozunk. Az E c h i n o c e r e u s o k a t tartó gyűjtőtársaimnak egy jótanács adásá­ v a l kívánok további sok s i k e r t , örömet, bármilyen körülmények között t a r t j u k nyáron növényeinket a teleltetésnél törekedjünk a r r a , hogy lehetőleg a l a c s o n y hőmérsékleten, /fagypont f e l e t t / teleltessenek. Bér saját hazájukban nem e g y s z e r éri őket kisebb-nagyobb f a g y hatás és nem károsodnak, nálunk a szeszélyes t e l e k magas pára­ tartalma m e l l e t t / 8 O - 9 O %/ az élőhelyi hideg felét sem birják k i . H i s z e n hazájukban a páratartalom s o k s z o r c s a k 2 0 Tehát még a l e e s e t t hó i s elpárolog, mielőtt e l o l v a d n a . Tóth László Szómba t h e l y

AZ

EUPHORBIÁKRÓL

Az euphorblákról szóló sorozatunkban ezúttal egy nagyon d i s z e s , érdekes csopoithoz érkeztünk. Ez a madagaszkári származású Euphorbia m i l i l / s p l e n d e n s / c s o p o r t , melynek néhány, hazánkban i s meglehetősen e l t e r j e d t tagját ismertetem kissé közelebbről. Az ebbe a csoportba tartozó "bokros" euphorbiák r e n d s z e r t a n i hovatartozása, i l l e t v e elnevezése körül ma i s bizonytalanság, tévedés és v i t a u r a l k o d i k , .lacobsen az 195'4-ben megjelent nagy munkájában a z t írja, hogy a széles körben e l t e r j e d t f a j t c s a k ­ nem kizárólag FXipliorbia splendens néven i s m e r i k , ahogyan a z t 1 8 2 9 - b e n B o j e r leírta. V i s z o n t vannak, a k i k ugyanezt a f a j t a Des Moulin által l82()-ban l e i r t Euphorbia m i l i i néven fogadják e l , mondván, ho(iy a korábbi leírásnak k e l l érvényesnek l e n n i e . E z t az álláspontot nekünk i s e l k e l l fogadnunk. Nem i s lenne semmi bonyodalom, de a f r a n c i a .J. Lóandri 1 9 5 3 - b a n közzétett megállapítása s z e r i n t a Dos Moulin által Euphorbia m i l i i néven l e i r t növény nem azonos az Euphorbia s p l e n d e n s - s z e l , hanem az csupán az Euphorbia splendesnek és az Euphorbia b o j e r i n e k a h y b r i d j e . J.I^^andri megállapítását Jacobson i s e l f o g a d j a és an­ nak megfelelően, nem i s f o g l a l k o z i k a m i l i l v e l , hanem mindenütt a splendenst és annak változatait említi. V i s z o n t Rauh az 1 9 6 7 ben megjelent "Die C.rossartige We 1 t d e r Sukkulenten" cimü mun­ kájában a " m i i L J " csoportról, i l l e t v e fajról beszél és a z t a l a p fajkóiit említi, a többieket pedig, mint a m i l i i változatait s z e ­ r e p e l t e t i . Tapasztalásom s z e r i n t nálunk i s ez n felfogás ment át a köztudatba, ezért a csoportba tartozó néhány f a j t a m i l i i elnevezés s z e r i n t ismertetjük.

A " m i l i i " csoportba tartozó euphorbiák közös jellemzőit a köve kezőkben f o g l a l h a t j u k össze: "Gazdagon elágazó, 1 - 2 m magasra növő, tőben 1 5 - 2 5 mm vasta szárú, l e v e l e s , erősen tövises, ágas-bogas cserjék. Az ágak. vastagsága 6 - 1 0 mm. A f r i s s hajtások és a tövisek piros-b nás szinüek, de később megszürkülnek, megfásodnak. Virágza­ tuk bogemyős. A hajtásvégeken megjelenő 5 - 6 cm hosszú, 2 v a s t a g , ragacsos virágszárak villásan elágazó végein e l h e l " kedő parányi, jelentéktelen virágokat 8 - 1 0 x 1 0 - 1 2 mm körüli kerekded, élénkpiros vagy néha elmosódott rózsaszín f o l t o s halványsárga, vagy még ritkábban élénk tisztasárga fellevél­ párok fogják körül. Egy-egy virágszár fajtól függően isméte l e n kétfelé ágazik. Tehát virág, i l l e t v e 8 fellevél fogl» r a j t a h e l y e t . Egy-egy hajtásvégen pedig 2 - ' * virágszár j e l e ­ n i k meg. Tehát egy-egy virágzat 8 - l 6 virágból, i l l e t v e 3 2 fellevélből áll. Tulajdonképpen ezek a tündöklő szinü-fényü f e l l e v e l e k hatnak virágként. Egy-egy i l y e n bogemyős virág­ z a t ragyogó k i s csokor benyomását k e l t i . Mivel pedig csaknem minden ág végén közel egyidejűleg j e l e n n e k meg, ezért egy-egy i l y e n k i s c s e r j e nagyszerű látványt nyújt és igen hatásosan d i s z i t i környezetét. Ez a színpompa ráadásul csaknem egész éven át t a r t , mert mielőtt - a nyilastól számított 5 - 6 hét imilva, - az egyes virágok / f e l l e v e l e k / leszáradnának, rend­ s z e r i n t megjelennek mellettűk az u j a k . üuiek a tartós virág­ zásnak az a feltétele, hogy a növényeket tápdus t a l a j b a n , - nyáron t e l j e s napsütésben, télen fűtött szobában a l e g v i ­ lágosabb h e l y e n , - r e n d s z e r e s bő öntözés m e l l e t t t a r t s u k ^ Ha azonban hűvösben teleltetjük, akkor sem szabad + 1 0 C a l a t t t a r t a n i és i l y e n teleltetés m e l l e t t i s meg k e l l néha mérsékelten öntözni. Hűvösben teleltetés esetén azonban a virágzás elmarad és a l e v e l e k leszáradnak. Ez a téli lomb­ hullás azonban n i n c s a növénynek ártalmára, sőt inkább elő­ nyös, mert a növény pihen. T a v a s s z a l azután a meleg idő be­ álltával újra kitéve a szabadba, l a s s a n u j üdezöld l e v e l e k öltöztetik f e l a c s u p a s z ágakat, de megjelennek a virégszárak i s és újra gyönyörködhetünk tövises bokraink tündöklő c s o k r a i ' ban. "

íhjphorbia m i l i

csoport

a szerző felvétele

- 71 -

Egyenként bővebben a következőkben, 1 , Euphorbia m i l i l DES MOULIN v a r , m i l i i /= E, b o j e r i = E, s p l e d e n s , v a r . b o j e r i / . Gazdagon elágazó, 1 - 1 , 5 m magasra meg­ növő, tőben 1 5 - 2 0 mm vastagságot i s elérő törzsű d i s z e s c s e r j e , 6 - 1 0 mm v a s t a g ágakkal. Rendszertelenül és ritkásan e l h e l y e z k e ­ dő, egyenlőtlen, - de l e g f e l j e b b 18 ram hosszú, szétálló vékony tövisei tőben vastagabbak, idősebb korban az ágakkal együtt e l ­ szürkülnek. Az ágak jobbára csupaszok, A bőrszerüen fénylő, v i ­ lágoszöld szinü, tőben szárszerüen elkeskenyedő, felső végükön kissé elhegyesedő ovális és p i c i n y hegyben végződő l e v e l e i i n ­ kább c s a k az ágak végén helyezkednek e l , levélrózsát a l k o t v a , A l e v e l e k legnagyobb mérete ' • 0 x 2 2 mm, Eminek a f a j n a k az 5 cm-es, ragacsos virágszára c s a k e g y s z e r ágazik szét villásan, tehát egy-egy i l y e n virágszáron 2 virág található, a z őket átfogó '* db kissé visszahajló, 6 x 1 0 mm-es sötétebb p i r o s a n tündöklő f e l ­ levéllel, A f e l l e v e l e k néha sárga szinüek. Elegáns külsejű csi­ nos euphorbia. 2 . Az Euphorbia m i l i l , v a r , splendens a m i l i i h e z képest nagyobb, 2 m magasra i s megnövő tömörebb bokrot a l k o t . Magasságának meg­ felelően ágai i s hosszabbak, vastagabbak, l e v e l e i nagyobbak, A hajtásvégeken levélrózsát alkotó hoss'.'ukás, elhegyesedő és p i ­ c i n y csúcsban végződő világoszöld l e v e l e i tőben elkeskenyedők, nyelük n i n c s . Legnagyobb méretűk 5 0 x 2 0 mm körüli, A 1 0 mm v a s ­ tag ágakat t e l j e s e n beborítják a lényegesen k i s e b b l e v e l e k , A tőben megvastagodó, erőteljes tövisek hossza eléri a 2 0 mm-t, A hajtásvégeken megjelenő bogemyős virágzatának f e l l e v e l e i v a ­ l a m i v e l halványabb p i r o s a k , mint a m i l i i f e l l e v e l e i és méretük kb, 2 mm-rel nagyobb. Egy-egy virágzat legalább 2 , de leginkább négy ismételten elágazó virágszáron l 6 db parányi virágot, i l ­ l e t v e 3 2 db ragyogó f e l l e v e l e t hoz. Az i g y kialakuló p i r o s csokrok sokasága a d j a meg a növény i g a z i szépségét, mely i g a ­ zán találóan kapta a "splendens", azaz tündöklő n e v e t . Az Euphorbia m i l i i , v a r , splendens ezért az e g y i k l e g k e d v e l t e b b és l e g e l t e r j e d t e b b euphorbiánk. Azért i s o l y népszerű, mert t a r ­ tósan és bőségesen virágzik, továbbá, m i v e l a fűtött szobában tartható télen, i g y teleltetési gondot sem okoz. Szaporítani legcélszerűbb hajtásdugványról júniusban, könnyű, homokos t a ­ l a j b a n , de üveg vagy fólia a l a t t , párában, Rauh könyvében olvastam, hogy a trópusi vidékeken a jó növeke­ dése és gazdag virágzása m i a t t /és s z e r i n t e m nem utolsó sorban áthatolhatatlan tövisbozótja m i a t t i s / sövényker1tésnek a l k a l ­ mazzák. Igazán szeretnék egy i l y e n "kerítést" látni. Az Euphorbia m i l i i v a r , spleiidens-iiek az utóbbi években k e z d e t t e l t e r j e d n i a l e g f e l j e b b ' ( 5 x ] 2 irair"méretü, keskeny és hegyes l e v e ­ lű, de sérgavirágii változata, a forma l i i t e a , azaz sárgán tündök­ lő. Ez a változat különösen akkor hatásos, ^lia több pii'osvirágu f a j közé helyezzük. Egyébként f e l l e v e l e i nom tiszti'in sárgák, hanem peremükön élesebb és befelé elmosódó r-ózsaszines f o l t o k tarkítják. A f e l l e v e l e k 8-9 x 1 0 - 1 2 mm méretűek, kissé f e l h a j ­ lók, de parányi hegyük visszahajló. Az én egyik i l y e n növényem az lilén a z z a l örvendeztetett meg engem, hug> magot kötött, I g y remélem, hogy magvetésből származó növényem i s l e s z , A c i k k h e z tartozó képen a m i l i i , v a r l e t a s m i l i l , továbbá a v a r , splendens és egy forma l u t e a s z e r e p e l , A növényeket ugy igyekeztem beál­ lítani, hogy a különböző nagyságú l e v e l e k által érzékelhetők legyenek az egyes változatok közötti különbségek.

- 72 -

Egyébként az Eupliorbia m i l l i - n e k a splendensen kivül van még néliány változata. Ezek közül megemlitendSnek tartom az egymáslioz hasonló v a r , b r e o n i t és a v a r , h i s l o p i i - t . Ezek i s gazdagon elágazó cserjék és hazájukban 2 méternél magasabbra i s megnőnek. Agaik, töviseik orősebbek. I j e v c l e i k 1 0 - 1 8 cm hosszúak és ' 4 - 6 cm szélesok. Bogernyos virágzatuk ragadós vlrágszáral 5 - 1 0 cm hoszszuak. A f e l l e v e l e k tündöklő, erős p i r o s a k , de a h i s l o p i l eseté­ ben csak 5 - 6 X 8 - 1 0 nagyságúak, mig a breoni-é 1 , 5 x 1 , 5 cm kö­ rüli. Az Euphorbia railii és változatainak fő elterjedési /származási/ területe a madagaszkári felföld Ny-DNy-i területeinek g n e i s z és gi-ánit heg>ei, ahol áthatolhatatlan bozótot a l k o t v a , nagy t e ­ rületeket f o g l a l n a k e l . Ezen a területen a fentebb l e i r t f a j o k o n kivül még sok más, ezekhez hasonló f a j található. Ezek közül c s a k a szigetország déli részein honos e g y e t l e n f a j t kívánok megemlí­ t e n i . Ez az Euphorbia d e l p h i n e n s i s . Igen c s i n o s k i s c s e r j e és különös előnye, hogy lényegesen k i s e b b termetű az előbbieknél. I g y könnyebb szá­ mira a gyűjteményekben i s h e l y e t biztosítani. Egész éven át v i ­ rágzik és l e v e l e i t m e g t a r t j a . Dusán elágazó és az 1 cm kövér h a j ­ tásai lefelé hajlók. Tövisei vékonyak, rövidebbek. A megközelítő­ l e g 2 T 1 , 2 cm-es, ovális alakú, kissé húsosnak tűnő bőrszerű l e ­ v e l e i sötétzöldek, rövid hegyben végződök. K i c s i n y Dogernyöben megjelenő virágainak f e l l e v e l e i sápadt sárgászöldek, kissé f e l egyenesedők, visszagörbűlő heggyel. E z t a kedves k i s cserjét éidemes gyűjteményünkbe, lakásunkba befogadni. Mint a J e l e n k i s cikkből i s megállapítható, a Euphorbia m i l i i csoportba tartozó f a j o k , külalakra i s nagyon hasonlítanak egy­ máshoz. Azért i s i^ryekezlem a megjelenési formák szempontjából néliány egymástól jobban megkülönböztethető f a j t , i l l e t v e válto­ z a t o t bemutatni. I t t - o t t aprólékosabban l e i r n i , hogy k i - k i kön>nyebben megállapíthassa, hogy valóban melyik f a j , vagy variácuó van birtokában. E z z e l J e l e n l e g i mondanivalóimnak végére i s értem. Befejezésül fehivom a kedves Olvasó figyelmét, hogy a c i k k s o ­ r o z a t o t a legközelebbi számunkban az euphorbia-félék család­ jához tartozó, - a h a z a i gyűjteményekben még a l i g fellelhető néhány kűlönleg-es euphorbia-félével f o g j u k b e f e j e z n i .

Tamás Gyula

GYÜJTÖUTON RIO GRANDÉ do SUL - ban.

1 9 7 9 . október 2 2 - e van, a horizonton éppen felragyognak a nap első s u g a r a i , amikor többezer méter magasságból megpillantom a l a t t a m a p e r u i fennsíkot. Erősen l e k o p t a t o t t , erdőtlen síkság megigéző képe mély benyomást t e s z rám. Az egyes hegycsoportok kőzeteinek s z i n e állandóan változik, o l y k o r okkersárga, r o z s d a ­ vörös, vagy éppen mangánbama, c s a k a z európai szemnek o l y ked­ v e s . Jól ismert zöld hiányzik i t t t e l j e s e n , vagy csak egy-egy szakadékban, folyóvölgyben tűnik f e l néhány p i l l a n a t r a . Az egy­ hangúnak tűnő képet e g y s z e r c s a k nagy hófedte hegyóriások törik meg, melyek a felhők fölé nyúlnak, majd ismét visszatér a mono­ ton egyhangúság. Hogy Peru f e l e t t repűlűnk-e vagy már Bolívia hegyei suhannak e l a l a t t u n k , innen fentről képtelenség megálla­ pítani. Ez a hegyvilág c s a k a repülés óráival mérhető f e l , mert ezen a tájon c s a k kevés u t a t l e h e t látni, a többezer négyaetkilóméteres terület nagyrészét valószínűleg, még sohasem kutatták fel. Néhány órai repülés után végre elérjük a b r a z i l l a l zöldsávét és megtudjuk, hogy nemsokára Hio de Janeiróban l a n d o l gépünk. Rövid vámvizsgálat, no meg harminchat órás repülés után már csak " a l i g " három órányi repülés vár rám a B r a z i l "VARIG" repü­ lőtársaság gépén, utam bázis-állomásáig P o r t o - A l e g r e i g . Ahová ójfélután érkeztem meg. Üdvözlésemre Xico barátom, s majd később útitársam s i e t e t t . A rendkívül meleg, baráti üdvözlés után még Xico barátom üvegházában néztem körül, s felvázoltuk a követke­ ző napok programját. Ezek után már s z i n t e természetes v o l t , hogy végre lefeküdjek. Másnap elhatározt ik, hogy elöljáróban egy rövid k i s túrát t e ­ szünk Guaiba-ba, ami tulajdonképpen a barátom a j t a j a előtt f e k s z i k , csupán csak a Rio J a c u i választja e l tőle. Ez a k i s folyó i t t a l i g 1 0 0 0 m széles. Barátom közli, hogy az átkeléshez legalább egy órára l e s z szükségünk, mivel az e g y e t l e n hídhoz át k e l l mennünk a városon. Portó A légre nagyságát, fontosságál csak az tudja igazán érté­ k e l n i , a k i már látta Rotterdamot, vagy Hamburgot, ugyan azok a közlekedési nehézségek i s e r r e a két városra jellemzőek, talán i'sak a z z a l a különbséggel, hogy a b r a z i l o k közlekedési morálja még sokkal lazább az európai vezetőkénél. Hogy a b a l e s e t e k v i ­ szonylag mégis ritkábbak ez a z t mutatja, hogy az i t t e n i k o c s i t u ­ lajdonosok som s z e r e l n e k a rondői-séggc 1 közelebbi k a p c s o l a t b a kerülni, és ha csak egy m'ui van rá, k i s e b b koccanások esetében gyoi'san tovább állnak. A liio vlacuin való átkelés után e g y s z e r r e eltűnik a nagyváros közlekedési lármája, t e l j e s e n megváltozik a táj képe a z a j t a madarak éneke váltja f e l . Guiba hegyvidéke ahhoz 0 hegylánchoz t a r t o z i k , mely közrefogja P o r i o - \ l o g r e t . I'^igem ez a hegyvidék különösen érdekel, mivel ezen a területen él többek között a F r a i l e a a l a c r i p o r t a n a Back. és V o l l , Ez a f a j valamikor jiagyobb mennyiségben f o r d u l h a t o t t elő Porto-Alegro környékén, s a j n o s ma mái' csak bizonyos e l s z i ­ getel I k i s terii leteken található.

Frailea

alacriportana

fotó: K.ll. Prést Jé

Backeberg és V o l l F, a l a c r i p o r t a n a leírását R i t t e r érvénytelennek t a r t j a , és e z t a f a j t azonosnak találja az l839-ben l e i r t F. g r a c i l l i m a Lem. e l , azont>an a z t i s megemlíti, hogy ennek a f a j ­ nak élőhelyéül a leiró Paraguayi határozza meg. R i t t e r s z e r i n t v i s z o n t Paraguayban ez a f a j nem található meg s s z e r i n t e a két f a j leírása i s többé-kevésbé azonos, vélemény s z e r i n t a F. g r a c i l l i m a i s Porto-Alegre környékéről származik, s azonos a F, a l a c r i p o r t a n a - v a l . R i t t e m e k ez az állítása ugyan megkérdőjelez­ hető, v i s z o n t tény, hogy mindkét leírásból hiányoznak a ponto­ sításhoz elengedhetetlenül szükséges adatok/ p l . a F . g r a c i l l i m a élőhelyénél Paraguay-t adták meg minden közelebbi helymeghatá­ rozás nélkül!/, sőt továbbmenve az egész F r a i l e a nemzetségre vonatkozó i s m e r e t e i n k i s p o n t a t l a n u l meghatározott adatokon a l a ­ pulnak. Talán egy F. a l a c r i p o r t a n a részletes leírása - alapos tanulmányozása közelebb vinne az igazság megismeréséhez. Guiba h e g y e i r e f e l k a p a s z k o d v a azonnal megismerkedünk a "fekete p e s t i s s e l " ahogyan e z t az egyre gyakrabban megismétlődő j e l e n ­ séget magamban elneveztem. A " f e k e t e p e s t i s " , mely l a s s a n e l ­ pusztítja Rio Grandé do S u l hegyein és legelőin az e g y k o r i fló­ rát, s ez nem más mint a z állattartó nagygazdák, társaságok év­ ről évre felégetik a legelőket, sziklaplatókat, és ez a legelő­ égetés nemcsak a z elszáradt növénymaradványokat, hanem a vékony talajrétegen, sziklákon élő mohatakarót i s elpusztítja. A száraz évszakban azután a vékony talajréteg gyorsan kiszárad, n i n c s arai a nedvességet tárolja, az esősévszak után megújuló növényzet gyor­ san elszárad, e l p u s z t u l , s egyre vigasztalanabbá válik a táj, ahol l e g f e l j e b b csak a pampafü d a c o l a szárazsággal. I g y azután az e g y k o r i kaktuaztermő h e l y e k közül l e g f e l j e b b csak egy-egy horpadásban sziklák által védett mélyedésben, ahova nem érnek e l a pusztító lángok, o t t található néhány Wigginsia l o n g i s p i n a /PR 2 8 0 . / Opuntia a l a c r i p o r t a n a , v a l a m i n t néhány Dyckla és

Dromélia és végül néhány F r a i l e a a l a c r i p o r t a n a - Az, hogy későbbi útjaink során ezekben a hegyekben mégis találunk és tanulmányozhatiuik egy u J F r a i l e a a p e c i e s t ez kizárólag Xico barátom kitűnő helyismeretének, nagyszerű u t előkészítő munkájának köszönhető. Ez a szélsőségesen k i c s i n y F r a i l e a g u a i b e n s i a nom. prov./PR 1 7 7 / nevet kapta. A korábbi rövid leirások óvatosságra kényszerítenek, i g y c s a k a helyszínen végzett alapos tanulmányozás után dönthet­ jük e l véglegesen, hogy u J fajról, vagy csak egy i s m e r t f a j vál­ tozatáról van szó. A F r a i l e a g u a i b e n s i a nov. prov. a természetben c s a k 2 cm magas és csupán 0 , 7 - 1 cm átmérőjű, tehát t i p i k u s a n miniatűr f r a i l e a , amely ha a " g r a c i l l i m a " név még nom lenne f o g l a l t , j o g g a l kap­ hatná e z t a nevet. A következő napon i s Portó Alegre közelében maradtunk, ezúttal azonban a város másik oldalán Viamao környékén próbáltuk k i szerencsénket. Találtunk i s egy f e l nem égetett hegyen egy na­ gyon szép F r a i l e a a l a c r i p o r t a n a /PR 1 5 6 . / populációt, amely i t t nagyon porózus bazaltkövön " A r e n i t " - e n nő. Továbbá találtunk még ezen a területen néhány Cereus a l a c r i p o r t a n u s - t , Opuntia a l a c r i p o r t a n u s - t , Notocactus a r a c h a v a l e i t a v. alacrlportanús-t /PR Z l k . / és néhány b r o m e l i a t i s . Hazafelé Portó Alegreben egy parlagon lévő építési területre irányit Xico barátom, s z e r i n t e i t t , a város közepén i s előfor­ d u l a F r a i l e a a l a c r i p o r t a n a . Valóban találunk i s néhány példányt az eldobált kacatok között, amelyek b o t a n i k a i szempontból nagyon érdekesek, mivel ez a városi t i p u s lényegesen eltér a hegyvidé­ k i típusoktól. /PR 1 5 7 / . 1-egJobban a F r a i l e a gracillimához ha­ sonlít. A F r a i l e a a l a c r i p o r t a n a - n a k ez az utolsó városi populá­ ciója s a j n o s nemsokára végleg e l f o g tűnni, h i s z e n Portó Aleg­ reben i s nagyon k e r e s i k az építési terűleteket. 1 9 7 9 . x . 2 5 . Az első nagyobb utazás a B r a s l l i c a c t u s o k és a Noto­ parodiák birodalmába. Taguacan és F r a n c i s c o de Paolon át kb. 180 km után elérjük T a h i n i a s vidékét, ahol ennek az útnak az első k a k t u s z a i t megtaláljuk. A domboldalakon fagyos Iiideg szél f u j a záporeső kegyetlenül csapkod, hiába öltöztünk f e l melegen, bőrig ázunk. Nem éppen kimondott élvezet a környező dombokat át­ vizsgálni. Az első k a k t u s z , amit találunk a Notocactus l i n k i i variáció /PR 2 1 2 / , bordái meg vannak fagyva, de s z i n t e minden i t t talált kaktusz fagysérült. Csak további 5 0 km megtétele után, egy t e l j e s e n érintetlen s z i k ­ laplatón találjuk meg és gyűjtjük be az első Notoparodia-t /PR 2 6 5 . / A platót pompásan ragyogó fehéren, sárgásán ragyogó kőmoha f e d i , sok a l p e s i növénnyel i s találkozunk. Az egész vidék nagyon em­ lékeztet a t i r o l i a l p e s i rétekre. Természetesen nagyon alaposan átkutattunk minden k i s s z i k l a mélyedést, de c s a k 3 0 km-es u t után tűnik szeműnk elé ismét ogy populáció. E z t a l e l e t e t Noto­ c a c t u s hamatacanthus-nak tartom /PR 2 6 7 . / Azonban nagyon nehéz a NotoparodLa-kat lelőhelyükön meghatározni, mivel ezek az élő­ h e l y i , vadoruiövö f a j o k bizony s o k k a l v i l i a r v e r t e b b e k , megjelené­ s i formájukban erősen eltérőek az általunk megszokott üvegliázi formáktól. A ragyogó kőmoha félék között először a l i g l e l i e t megtalálni ezeket a Notoparodiákat, mivel félig a mohába húzód­ va élnek. A nagyon hosszú fonalgyökereik, melyek az jO cm-et i s elérik a moha a l a t t i vékony humuszrétegben f u t n a k végift. I t t egyértelmű képet a l k o t l i a t u n k arról, hogy mi tüiténlk akkor, ha e z t a t a l a j t védő kőmoha réteget felégetik, megseimnlsi t I k .

-

76 .-

A hideg szói ellenére, amikor kisütött végre a nap dél körül egymásután nyíltak k i a Notoparodiák nagyon szép citromsárga v i ­ rágai, s i g y kellőképpen megcsodálhattuk, tanulmányozhattuk, sőt l e i s fényképezhettük őket. Jellemző az eddig látott két lelő­ h e l y r e , liogy a Notoparodiák m e l l e t t minden esetben megtaláltuk a Notocactus l i n k i i - t i s . Ugy látszik, mindkét f a j szívesen él és nő egyhelyen, de hibridizálódáara semmi sem u t a l . Végre e l ­ érjük Cambarát, ez egy k i s 300-í*00 lakosú helység /város?!/ és egy étteremben, mely egy talponálló aörcsamok és egy élelmiszer­ üzlet r o s s z u l sikerült keveréke, megpróbálunk valami ehetőt ven­ n i , de sörön és sajtoskenyéren kivül l e g f e l j e b b h i d e g v i r s l i t kaphatunk, I g y a meleg ebéd h e l y e t t gyorsan tankolunk /kézipum­ pával!/, mivel a következő két napon már nem jutahatunk üzemanyaglioz, és útra kelünk F o r t a i e z a dos Aparados felé, ahol az éjszakára tábort szeretnénk v e r n i , F o r t a l a z a dos Aparados a Paraguay Nációnál dos Aparados da Serraban /Paraguayi Nemzeti Park/ f e k s z i k , magas fekvésű terü­ l e t , mély bevágású kanyonnal, mely az óceán felé n y i t o t t , A moredoli s z i k l a f a l a k 1 0 0 m-nél i s magasabbak. I t t , ebben a s z i n t e t e l j e s e n liiányzó termőtalaj nélküli egyszerű környezetben honos többek között a B r a s i l i c a c t u s g r a e s s n e r i i v a r , a l b i s e t u s form, f o r t a l e n s i s /PR 2 6 9 . / . Ez a f a j a kanyon meredek sziklafalán, keskeny kiugrókon él, s z i n t e l e l i e t e t l e n egy-egy példányhoz hozzájutni, A B r a s i i i c a c t u s o k o n kivül néhány Bromeiia és Orc­ h i d e a f a j j a l , valamint R e c h s t e i n e r i a purpuroa-val találkozunk. A bajuszmohákkal benőtt fákon vérvörös virágú Orchidea soplion i t i e n s - t i s láttunk, mely a liideg ellenére / - 5 c " - i g süllyed a hőméj-séklet/ i t t lionos. H i r t e l e n és meglepetés szerűen ködtakaró képződik, mely fél óra a l a t t pereméig betölti a mély kanyont, majd a környező t e ­ rűletet i s tejszinűvé változtatja. Mivel már semmi sem ismer­ hető f e l a kocsinkba menekülünk és hálózsákunkba bújva, ülve töltjük az éjszakát. Reggel, milielyt a Nap ismét kisüt, felkerekedünk és átvizsgál­ juk a távolabbi környéket i s , de a már említett B r a s i l l c a o t u s g r a e s s n e r i i - n kivül nem találunk i t t más k a k t u s z t . Mivel min­ den o l y a n nedves, mint nálunk egy oi'szágos eső után, ugy dön­ töttünk, ho{7y e l i n d u l u n k v i s s z a . Most tudom megérteni, hogyan j u t h a t n a k i t t , a meredek s z i k l a f a l o n vízhez az i t t tenyésző nö­ vények. Cambara felé indulunk v i s s z a , Bom Jesusba me(ryűjik, mivel állí­ tólag i t t él a Notoparodia i h r y s a c a n t h l o n . \ lllo P a l e t o s i g át­ vizsgáljuk a területet, de semmit sem találtunk! A J a g u i r a n a felé vezető uton, egy vízesésnél egy s z i k l a f a l o n találunk egy nagyon szép B r a s i l i c a c t u s g r a e s s n e r i i v a r . l o n g i s p i n u s /PR 271./ t e l e p e t . Melynek tenyészcsucsát különle­ gesen "elegáns", hosszú zöldessárga hajszerű tövis borítja. " J a g u i r a n a " ez a régi építési stílusban megmaradt városka, melynek majdnem minden háza, még a temploma i s fából van, állí­ tólag a Notoparodia b u e n e c k e r i i v a r . i n l e r m e d i a / R i t t e r / hazája. De bármilyen f i g y e l m e s e n fésüljük át a t e r e p e t , ogy Notocactus l i n k i i /RP 2 5 ' 4 , / nafvyon szép variációján kivül nom találunk semmit ez a kaktuszokban szegény vidék nem nyújt mást. Így nemsokára e l h a g y j u k J a g u i r a n a t , Carnola után 9'> km-re találunk ismét egy Notoparoil i a - 1 , amely valószínű azonos a R i t t e r által e m i i t e t t b u e n e c k e r i i v a r , i n t e r m e d i a típussal. /I'li 262.''. Útközben még egy B r a s i l i c a c t u s h a a s e l b e r g i i populációt látunk, de i t t i s o l y a n meredek és v i z e s s z i k l a l ' a l o n éltek, hogy megkö­ zelítésűk, begyűjtésük egyszerűen é I e i \ e szél yes vállalkozá?l e t t v o l n a . Tehát fájó szívvel lovábi. hajtői i u i i \ .

-

77

Carnelában, hosszú idő után ismét ágyban alhatunk, tehát most ogy alapos pihenés a fő program. Másnap ismét elérjük Portó Alegret. 1 9 7 9 . X I . 5 . Hagyogó napsütésben indulunk nagy utazásunkra a Rio Orande do S u l déli részére a BR 2 9 0 - e s uton át San Gábriel­ be akarunk j u t n i , do a megművelt táj világosan érzékelteti, hogy i t t "nem terem számunkra k a k t u s z " . R i o Grandé do S u l állam terü­ letének nagy része /US íí-a/ még nem i s o l y a n régen őserdő v o l t . A Portó Alegreben élő és az o t t a n i botanikus k e r t b e n dolgozó Bakos p r o f e s s z o r s z e r i n t ebből az őserdő 1 ^ - a maradt meg mindössze. Nem csodálkozunk, hogy már 2 0 0 km-t utaztunk anélkül, hogy a kaktuszok l e g k i s e b b nyomára bukkantunk v o l n a . Egyértelműen ér­ zékelteti a táj, hogy milyen l e h e t e t t i t t a növényvilág kultú­ rába vonás előtt. A Cacapava do -Sul /körzet, megye/ közelében dombosabbá válik a táj, messziről hegyek i s látszanak, de mi­ v e l nem térünk l e utunkról Cacapava város felé a táj l a s s a n ismét síkká válik a hegyok eltűnnek látókörünkből. Kevéssel Sao Gábriel előtt Sao Sepe táján a határ kezd "kaktuiszgyanussá" válni, és ezen délre tartó utunkon h i r t e l e n megtaláljuk az első F r a i l e a populációt. M i v e l kezd rohamosan sötétedni felverjük sátrainkat egy magas hogy a Morro Cadea lábánál. I t t éjszakázunk, mivel korán r e g ­ gel e z t a hegyet a k a r j u k megmászni. De ez a kaktuszsejtető hegygerinc i s a közelmúltban végzett felégetés nyomait v i s e l i magi'in, igy sok fáradozás után sem találunk egyebet néhány e l ­ szenesedett kaktuszmaradványnál. San Gábriel egész környéke, melytől az eddig i s m e r t k a k t u s z i r o d a l o m alapján sokat vártunk hatalmas csalódás számunkra. Talán egészen más v o l t a h e l y z e t amikor F . R i t t e r vizsgálta át e z t a terűletet. R o s a r i o t elhagyva elérjük a következő állomásunk, Alegreto felé vezető u t a t . De közben újra r o s s z a b b r a f o r d u l az idő, már egész nap e s i k az eső, do a kutatást nem adjuk f e l . A zuhogó eső ellenére Alegretétől 5 0 km-re felfedezzük az első F r a i l e a a s t o r i o i d e s - t , mely őzen a lelőhelyen együtt f o r d u l elő egy F r a i l e a pygmaea variációval, v a l a m i n t a Gyranocalycium denuda tum-ma 1. A követkoző napokon i s e s i k az eső, t e l j e s e n átázunk és csak az autóban t e l j e s fűtés m e l l e t t tudjuk megszárítani nadrágunkat, Igy tulajdonképpen örülünk, amikor feltűnik Livramentó, mivel o t t barátoknál egyszer Igazán megmelegedhetünk, A következő nap sem mondható éppen barátságosnak, fenyegető felhők kúsznak az égen, do ennek ellenére útra merészkedünk egy l,ivramejitó közelében található k i s farmra, " G r a n j a " - r a , ahol állítólag szintén van k a k t u s z . Ennek a farmnak a "Capataz-a /vezetője, irányi tója/ már vár bennünket és azonnal e l i n d u l u n k a farmhoz tartozó hegyekre. A növényzet i t t f e n t a hegyen v a ­ lóban "érintetlenül" található még. Egy meglehetősen k i s helyen azután találunk F r a i l o a pygmaea v a r , g r a n d i f l o r a - t , egy F r a i l e a pumila variációt, egy F r a i l e a sp, no\a - t /PR 1 5 3 . / , v a l a m i n t egy igen érdekes Notocactus e r e c t o c y l i n d r i c a variációt /PR 2 5 0 , / és ogy Notocactus mammulosus v a r . b r a s i l i e n s i s t e l e p e t , A Noto­ c a c t u s e r o c t o c y l i n d r i c a variáció begyűjtött példányidnál feltű­ nik, hogy a növények eléi'ik a 1 5 cm hosszúságot, azonban az át­ mérőjük mindössze h cm körül van, ami nem jellemző e r r e a f a j ­ ra .

7° -

Még Javában ássuk k i a talált növényeket, amikor a közelgő eső első kövér c s e p p j e i nyakunk közé h u l l a n a k . Gyorsan összecsoma­ golunk és s z i n t e f u t v a menekülünk a liegyről, mert ha ezen a v i ­ déken f e n n a hegyen e s i k , a z valóságos felhőszakadás! Egy "chuasco"-/különböző húsfélék nyárson sütve/- elfogyasztása után utrakelünk a faciendához, amely Livramentótói k e l e t r e az Uruguay határ mentén van. A f a c i e n d a területét tartom"többek között a F r a i l e a p e r u m b i l i c a t a /FR I 3 8 5 / lehetséges lelőhelyé­ nek. E z t a F r a l l e a t kb. o t t találta meg először I^opoldo Horst, és később i r t a l e F , R i t t e r . E z t a f a j t gyűjteményeinkből már régen hiányoljuk, s beszerzésük eddig nem járt s i k e r r e l . Mivel a f a c i e n d a területe rendkívül nagy, autóval járjuk be e z t a területet. Az i t t gyakran előforduló F r a i l e a pumila v a ­ riációk m e l l e t t váratlanul egy F r a i l e a p e r b e l l a variáció /PR 1 3 8 . / c s o p o r t o t , majd egy F r a i l e a sp, nov,-t /PR 1 3 6 , / i s találunk, amelyet a későbbiek során összeliasonlltottunk a F. R i t t e r "Délamerikai kaktuszok" c, munkájának I , kötetében t a ­ lálható fényképpel és meglepődve t a p a s z t a l t u k , liogy a talált "újdonság" megegyezik az e l v e s z t e t t n e k h i t t F r a i l e a perumbillcata-val. Majd a B u i n i n g által már az előző években megtalált F r a i l e a deminutata-t i s begyüjthetJük, és egy völgy lejtőjén h i r t e l e n egy Notocactus b u i n l n g i i v a r , b r u n i s p i n u s - r a bukkanunk /PR 235,/, melyet i t t , ezen a h e l y e n kb. 6 0 km-re, az eddig i s m e r t uruguayi lelőhelyétől nem i s sejtettünk. Egy további l e l e t azonban nagyon gyorsan bebizonyította, hogy a Notocactus b u l n i n g i és variációinak a r e a j a lényegesen nagyobb, mint azt e r e d e t i l e g leírták. Ugyanis i t t , ezen a területen s i ­ került begyüjtenünk a Notocactus b u i n l n g i i v a r . alamoensis nom. p r o v . - t /PR 2 3 5 / . Tehát az eddig I s m e r t e t e t t élőhely csupán egy részét képezi a f a j areájának. Másnap o l y a n területre érünk, mely majdnem az ui-uguay-i hatá­ r o n f e k s z i k , néha látjuk a fehér határköveket, mivel a nagyon r o s s z u t lehetetlenné t e s z i , hogy utunkat k o c s i v a l f o l y t a s s u k , gyalog vágunk n e k i az előttünk emelkedő hegynek. Egy magas sziklaplatót érünk e l , sürü b o k r o k k a l benőve, és h i r t e l e n ^gy l a p o s a n fekvő, félmagas bordájú, t e s t r e simuló tövisű notokakt u s z előtt állok, melyet a Notocactus buinlngii-tői t e l j e s e n eltérő h a b i t u s a ellenére mégis i d e s o r o l o k , i g y ennek az u j l e l e t n e k Notocactus b u i n l n g i i v a r . p u l c h e i l u s nom. prov. /PR Sfih,/ nevet adom. Még túláradó boldogsággal s i e t e k a szétszéledt barátaim felé, ám messziről látom, hogy ők i s meg vannak rakodva kaktuszok­ k a l . Ök a plató másik oldalán megtalálták a Notocactus b u i n l n g i i t i p u s fajának néhány példányát, v a l a m i n t a Notocac­ t u s p s e u d o h e r t e r i i - t és a Wigginsia s e l l o w L i v a r . macracanthat . Utunk e d d i g i részét s i k e r e s n e k mondhatjuk. További uticélunk e g y i k barátunk faciendája, mely Livramentótól északra Caveraban van. S i e r r a de Cavera kb. 3 0 x 3 0 km kiterjedésű legelő t e ­ rület, ennek déli részén f e k s z i k barátunk tanyája. Ez a dombos terűlet g y a k o r l a t i l a g t e l j e s e n úttalan, csupán észak felől ve­ z e t egy d a r a b i g ogy dűlöut jellegű csapás. A S i e r r a de Caveraban tulajdonképpen n i n c s sziklás hegy, mindenütt dombos és fű­ v e l benőtt.

79

K r a i l o a a s t e r o i d e s Mierra de Cavera

lotó: K.ll. Prestlé

^lé{Ji^5 liamarosaíi megáll a p i i liatjuk., hogy ep.ykor i t t kii 1 oiiofon (gazdag kak l u s z f l o r a v o l t . Többnyire kiives alapon, vagy lapos szilákon, melyek c s a k néhány cm-re állnak k i a t a ­ lajból még mindig nö a I r a i l o a pumila és variációi, a T r a i l e a a s t e r o i d e s , a Notocactus m u o l l e r - m e l c h e r s i i v a r . g r a c i 1 i s p i n u s , /PU 2 3 1 . / és néhány lávasziklán a íiigginsia s e l l o w i i \ a r , macracantha i s . Az i t t növő Notocactus m u e l l e r - m e l c h e r s i i sziklahasadékokban naftyon kevés humuszon él, ugyanúgy eiuiuk a f a j n a k a g r a c i 1 i s p i n u s variációja i s c s a k pár centiméteres t a l a j o n kénytelen élni. Véleményem s z e r i n t a Notocactus m u e l l e r - m e l c h e r s i v a r . g r a c i l i s p i n u s élőhelye az e r e d e t i l e ­ írástól eltérően, jiom I ruguayban, hanem i t t van. I g y a n i s az első loirás s z e r i n t ez a f a j "laposan-kerek, tövisei puiiák /lágyak/". Márpedig Uruguayban ez a t i p u s nem található meg. Mivel ez a terület erősen l e l e g e l t , c s a k a kevésbé lidzáfél­ hető helyeken l e h e t reményünk a r r a , hogj' kaktuszokat talál iuiüi. l ^ y k i s vízesésnél ismét felfedezzük a Wigginsia s e l l o w i i v a r . maciocantha egy nagyon szép populációját, egyes példányok cm-nél i s szélesebb átmérőjűek, és ugyanolyan magasak, nedv dúsak. I'. v i s z o n y l a g r i t k a Wigginsia variáció tanulmányozása közbon l i i r t o l e n b r a z i l l a l f e k e t e vadméhek egy r a j a támad liim, vagy i l z , tizenkét szúrás árán szabadulok meg tőlük. A f e k e t e mé­ hek inkább a d a r a z s a k e g y i k fajához sorolhatók, e l l o n u ' t b e n a mi iiiéheinktől csoportosan támadnak. Fészkük a vízhez közöli vulkánikus közetokben van, sőt előszeretettel kihasználják a Wi/vginsiák erős tövisű védelmét i s , i g y minden k a k t u s z t a n u l mt'inyozásáná 1 kettőzött óvatossággal nyulunk a növényekhez. Minden c lőv i(V> áza t osságunk ellenére kísérőimet i s eléri a túlllildá^
90

-

Néhány napi kutatás után olliagyjuk a S i e r r a de Caveru-t, és Quarai irányába utazunk tovább. Paso do Ouarda e l B t l mégefrys z e r megtaláljuk a Notocactus t e n u i c y l i n d r l c a - t , dó azután i s ­ mét müveit területek következnek, csak röviddel Alegreto előtt bukkanunk egy homokkő képződményen egy világossárga tövisű K r a i l e a - r a /PR I 0 9 . / , melyet azonosnak t a r t o k a K i a i l c a a u r e i s p i n a - v a l /FR I 3 9 I . / . Az A l e g r e t e felé vezető további u t kimondhatatlanul r o s s z , köves, poros, i g y nagyon örűlütvk, liogy esetére épen érkezünk Alegretébe. Es örülhetünk, hogy végre, ha nem i s összekontfortos szállóban egy háromágyas szobát kap­ hatunk és végre k i a l h a t j u k magunkat. Másnap r e g g e l F r a n c i s c o des A s s i s felé vesszük u l i u i k a t , ahol többek között F r a i l e a sp. nov.-t /PR I 6 5 . / találunk. A távol­ ban hosszú idő után először látunk ismét magasabb hegyeket, melyeknek csúcsai "levágottak" un. táblaliegyek, amilyenekkel már Uiuguayban már találkoztam! A sok esős nap után végre süt a nap és bizakodók vagyunk, kb. 3 Km-es {jyalogtura után a magas prérlfüben elérek egy homokkő c s o p o r t o t , ahol liosszas keresgélés után végre találok egy Notocactus f u s c u s - t /PR 2 2 5 . / és közvetlen m e l l e t t e egy Noto­ cactus fuscus var. longispinust. Mivel a két változatról van szó, a z t hiszem, hogy a l o n g i s p i n u s inkább c s a k az ősforma, t e k i n t v e , hogy a talált növény m e l l e t t lévő f i a t a l növények között nem találtam " l o n g i s p i n u s " - ! , /atavizmus?/ Tovább utazva Santiago előtt egy sárga tövisű F r a i l o a típust fedezünk f e l , amely ugyan nagyon hasonlít a F r a i l o a ammiférá­ r a /IR' 1 7 8 . / , de összehasonlítási a l a p nélkül e z t nem l e h e t határozottan bizonyítani. Az utunkon tovább menve nagyon meg­ lop bennünket egy csodaszép p i r o s virápi D y c k l a , amelyről az e d d i g i irodalomban s e h o l sem t e t t e k említést. A Dycklák gyüjtoményoinkben kevés megbecsülést élveznek, pedig akár szabad­ ban, akár c s e i e p e z v e pompás hobby növények lehetnének, mivel nem nőnek t u l nagyra, formájuk változatos, virágaik pedig h e t e k i g d i s z i l i k a növényt, szinük a citromsárgától a tűzpi­ r o s i g változó.

Dyckla populáció

fotó: K.ll. I'restlé

- 81 -

Santiagától 1 1 1 . közvetlen környékétől l a tjucsut veszünk, Bosaroca-n át S t a . Mariánál érjük e l az Andok lábait, de e z t a nagyon nagy és feltehetően kaktuszokban gazdag területet időhiány m i a t t fájó szívvel felderítetlenül hagyjuk, h i s z e n már csak egy hetünk van e r r e a célra. Es e z t az 5 0 - 6 0 hegyet ennyi idő a l a t t képtelenség lenne érdemlegesen átkutatni. Hiába tudom, hogy ezen a részen k e l l loruii a Notocactus purpureus, h o r s t i i , muegelianus hazájának, ez a terület egy következő utazás célja marad. UJ u t i célunk "(Juevedos". /Egyenlőre c s a k az irodalomból i s ­ merem a nevét ennek a városnak/, térképen hiába keresem, már kételkedem a létezésében i s . / J a g u a r i előtt Sanga de Area-an fedezzük f e l a R i t t e r által már e g y s z e r i t t megtalált Noto­ c a c t u s muricatus v a r . montlcolus nom. p r o v . - t /PR 2 2 7 . / Quevedos és környéke a R i t t e r gyűjtések alapján valóságos "kaktuszparadicsom" i t t találta a Notocactus a c u t u s - t , a s e c u r i t u b e r c u l a t u s - t , a g l a u c i n u s v a r . d e p r e s s u s - t . Quevedos neve cseng állandóan a fülembe, miközben megtudom, hogy ez a "város" az őserdő közepén a j e l e n l e g i helyünktől San Pedrótól mintegy 5 0 km-re van. Tulajdonképpen autóval nem i s járható az odavezető u t , mi mégis megkockáztatjuk, i g a z , hogy soha sem f o g j u k e z t a nyaktörő utazást e l f e l e j t e n i . Végre megérkezünk a négy düledező faházból és egy fatemplomból álló helységbe. Lényegében nem i s a "város" az érdekes, hanem a folyón átkelő komp, mivel U s l n a Cece a folyó tulsópartján még néhány km-rel f e l j e b b a hegyekben van, s o t t szeretnénk megkezdeni a gyűjtést. Ott f e n t U s l n a Cecében megérkezésünk után azonnal megkezdjük a kutatást és az egész területet a l a p o s a n átkutatjuk. De s a j ­ nos a z , amit találunk az már c s a k a régi "kaktusz-oldorádó" maradéka. Többnyire c s a k k i s növényeket, e s e t l e g l e l e g e l t nö­ vényi csonkokat, néhány s a r j j a l . A F r a i l e a pygmaea v a r . l o n g i s p i n a /FR 1 3 6 9 . / bárliogyan k u t a t j u k már nem lelhető f e l . Hiába, 3 0 év a l a t t sokminden megváltozott még i t t az őserdő­ ben i s . R i t t e r pedig éppen harmincév előtt Járt i t t először. Sao Pedra do S u l és Santa Márián át érkezünk végre a következő állomásunkra Cacapava do S u l - b a . Irány P l e d r a de Segredó ősbozótosa, i t t egy s o r régi ismerőssel találkozunk. I g y a Noto­ c a c t u s uebelmannianus-sal /PR 2 3 8 . / W i g g i n s i a p r o l i f o r a - v a l /PR 2 8 1 , / , de akad egy Notocactus o t t o n i s v a r . s e g r e d o e n s l s I s , /PR 2 0 3 / , amely nem azonos a Notocactus o t t o n i s v a r . c a c a p a v e n s l s /HU 1 1 . / - g y e i . A gyűjtés nem egyszerű dolog a magas és gömbölyded b a z a l t , v a l a m i n t láva sziklákat sűrű cserjés erdő v e s z i körül. A c s e r ­ jék hatalmas tűhegyes tüakéi a l a p o s a n felsérthetik az embert. Örülünk, hogy van nálunk egy hosszú konyhakés, s e z z e l kissé megtisztíthatjuk az előrehaladásunk útját. Fent a sziklán Jeges szél f u j ezen a napon. Az uruguay-i Notocactus scopa típusoktól eltérően az i t t élő N. spopa-k a s z i k l a f a l o n függve nőnek. Uruguayban i l y e t soha nem láttam. A w i g g i n s i a p r o l l f e r a t e l ­ j e s e n védtelenül áll a sziklák legmagasabb részein, kőtörmelék között ' 4 0 - 5 0 növény él egy csoportban. Ez a w i g g i n s i a nem a l ­ kot párnát mint az egyes gyűjteményekben látjuk, hanem a s a r j a k

- 82 -

saját gyökérzottel r e n d e l k e z n e k és azonnal e l e n g e d i k az anyanövényt, ha a z t megmozgatjuk. A Notocactus uebelmennianus I t t már c s a k ritkán f o r d u l elő, és m i v e l a növények már a magtokokat I s kihozták, nem l e h e t megál­ lapítani, hogy az i t t talált növények p i r o s , avagy sárgavirágu változatok-e? Azt sem l e h e t megállapítani, hogy a két szlnvariáció egy-egy t e l e p e n belül együtt él-e vagy külön t e l e p e t a l k o t . Az BXirópában e r r e vonatkozó nézetek t e l j e s e n légbőlkapottak, megalapozat­ lanok, minden élőhelyl vizsgálatot, tudományos megfigyelést nél­ külöznek. A közös élőhely feltételezése egyszerűen azon a l a p ­ s z i k , hogy a kereskedelem számára gyűjtők olyankor mennek az élőhelyre begyűjteni, amikor a mag már kezd beérni és i g y egy­ formán begyűjtik a szemük elé kerülő növények m a g j a i t , sőt a növényeket i s . Természetesen előfordulhat, hogy a két s z l n v a ­ riáció élőhelyei érintkeznek egymással, e s e t l e g k e v e r t e n nő­ nek, e z előfordul más Notocactus fajoknál i s . A Notocactus uebelmannianus a F r a i l e a h o r s t i i - h o z hasonlóan legszívesebben oaerjók, bokrok félárnyékában, füvek között nő. Nagyon feltűnő, hogy Cacapava do S u l és L a v r a s között egy 3 0 km hosszú többé-kevésbé s i k mezőgazdasági terűlet van, az i t t talált néhány Notocactus c r a s s i g i b b u s t e l j e s e n elkülönül a N. •buinlngii-tői. Ez természetesen nem zárja k i , hogy máshol a két f a j élőhelye nem találkozik egymással. I t t l a s s a n befejezzük a kutatást, utunkat L a v r a s felé vesszük. A város előtt még egy pihenő a l a t t i "bogarászás" közbon megta­ láljuk a szép k i s méretű F r a i l e a pygmea v a r . l i l a l u n u a - t /FR 1 3 8 5 B./ L a v r a s o n át nemsokára elérjük Bage környékét, mely az én fogalmaim s z e r i n t a Rio Grandé do S u l e g y i k legérdekesebb kaktusztermő területe- Egy nagyonszép Wigginsia spec. nov. /PR 2 7 5 . / m e l l e t t felfedezünk egy Notocactus spec. nov.-t /PR 2 2 9 . / , melyet Notocactus s u c c i n e u s egy variációjának t a r ­ tunk, bár ugyanúgy tarthatnánk Notocactus scopa v a r . g l a u a e r l a nus-nak i s . Ezt majd a későbbi vizsgálatok döntik e l . Ez a Notocactus pipaformában lóg l e a meredek sziklafalról, és 8 cm átmérő m e l l e t t eléri a 3 0 cm hosszúságot Ls. Bage és Don Pedr-.ilo l.özctt A. B u i n i n g s z e r i n t néhány aranysárga tövisű F r a l l e a - t k e l l e n e találnunk, do mivel a z egész terület megművelt, semmit sem találunk, csak a művelt terület szélén kerül elénk néhány F r a i l o a py{
Echinofossulocactus sphacelatus Ennek a f a j n a k létezésén, 1 1 1 , önálló fajként való elsimerésén ma l s v i t a t k o z h a t u n k . Tény, hogy a z első leírása, ha hiányosan i s , de megjelent a "CACT, SUCC, JOURN. US," 1 9 J h . évfolyam 6 , szálrónak 3 7 , o l d a ­ lán Stenocactus s p h a c e l a t u s WHITMORE néven, A Stenocactus elnevezést K a r i Schumann monográfiájában I 8 9 8 ban az E c h i n o c a c t u s nagynemzetségen belül a hullámos bordájú f a j o k csoportjának Jelölésére használta. V i s z o n t I^wrance már l8'«l-ben az E c h i n o c a c t u s nemzetség osztá­ lyozásánál a hullámos bordájú f a j o k csoportjának a z Echino­ f o s s u l o c a c t u s gyűjtőnevet adta / f o s s u l o = görbe, hullámos, /borda/, B r i t t o n és Rose 1 9 1 9 - 1 9 2 3 között megjelent U kötetes munkájuk­ ban önálló nemzetségként i s m e r t e t i a z E c h i n o f o s s u l o c a c t u s o k a t . E z z e l szemben Alwin Berger az 1 9 2 8 - b a n megjelent "KAKTEEN" c , munkájában ismét Stenocactus K, SCH, néven tárgyalja a z E c h i n o f o s s u l o c a c t u s o k a t . Ennek az újra leírásnak a z e g y i k ér­ dekessége, hogy az ismertetésnél a f a j o k a t E c h i n o c a c t u s cím­ szó a l a t t közli s c s a k a név után t e s z i hozzá az átírás tényét rögzitő "Stenocactus BERG." megjegyzést. S p e g a z z i n i a toVábbi név-viták elkerülése céljából a nemzetsé­ get B r i t t o n - r o s e a SPBG.-ként i r t a l e . Ez a név sohasem ment át a kö z tuda tba. Backeberg a Das Kakteen Lexikonában / 1 2 9 - I 3 3 . o l d , / a prioritás Jogán az E c h i n o f o s s u l o c a c t u s LAWR, nemzetség nevet használta, s a gyűjtők nagyrészénél i g y i s tartják számon e z t a nemzet­ séget. Azonban a n y u g a t i kereskedelem listáin időközönként még ma i s találkozunk a Stenocactus névvel, A Csehszlovákiában megjelenő "KAKTUSY" c , l a p 1 9 7 7 , évf, 3 , számának 5 3 . oldalán J a n Pechanek leirásábein ismét feltűnik /bár c s a k zárójelben/ a Stenocactus név. Ha a nemzetség név körül ennyi bonyoIdalom van, az egyes spe­ c i e s nevének meghatározása körül még többel találkozunk. Az E, s p h a c e l a t u s WHITM, leírása s z e r i n t ; a növény t e s t e fél­ kör alakú, majdnem hengeres, 1 0 cm magas és 8 cm átmérőjű az epidermisz szürkészöld, A növény csúcsa enyhén benyomott, f e ­ héres gyapjúval f e d e t t . Bordáinak száma 3 ' * , melyek hullámosak, mélyek. Az areoiák gömbölydedek, fehér gyapjúval b o r i t o t t a V , ez a gyapjú a későbbiek során eltűnik, átmérőjük kb. 0 , 5 cm. Az areoiák kb. 3 cm-re varrnak egymástól. A széltövisek száma ih, hosszuk 2 , 0 - 2 , 2 cm, szinük üveges-fehér a hegyükön b a r ­ násak, r e n d s z e r i n t összeérnek a következő a r e o l a töviseivel, de l e h e t n e k a növénytestétől elállóak i s , szélességük a tövük­ nél elérik a 3 mm-t. A középtövisek száma négy, ebből három az a r e o l a felsőrészén h e l y e z k e d i k e l , hosszuk 3 - 3 , 5 cm az alapnál kb, 1 mm szélesek, kard alakúak. Az a r e o l a közepén elhelyezkedő negyedik középtö­ v i s hossza ' » , 5 - 5 cm tűszerű az alapnál 0 , 8 mm átmérőjű. Mind a négy középtövis piszkosfehéres - sárgás szinü, középtől f e l ­ felé barnássá válva a csúcson sötétbarnák, A f i a t a l középtövisek

, - 84

-

pirosas-barnák alsófelükön szürkék. A virágszin a termés ismer­ tetése a leírásból hiányzik, ugyancsak i s m e r e t l e n az élőhely pontos meghatározása i s , pusztán a n n y i t közöl Mexikó. Jan Pechánek leírásából i s hiányzik az élőhely és a virág megIiatározása. Jan Pecliánek h i v a t k o z i k a saját gyűjteményében lévő két K. s p h a c e l a t u s r a , melyek harminc éve vannak meg, s még ed­ d i g nem virágoztak, eltérően az E c h i n o f o s s u l o c a c t u s o k nagyré­ szétói, melyek v i s z o n y l a g f i a t a l o n kezdenek virágozni.

ECHINOFOSSULOCACTOS SPIUCELATOS

Ugyanakkor megemlíti, liogy "Backeberg h e l y e s e n állapítja meg, hogy az E, s p h a c e l a t u s nagyon hasonlít "az E, d e n s i s p i n u s r a , csak ez utóbbi bordái hullámosabbak és a széltövisek üvegesen fehér szinüek". V i s z o n t a Backeberg lexikonában /13O. o l d , / az E. d e n s i s p i n u s / T I E G / SCHMOLI^ról csupán a n n y i t találunk, hogy e z t a f a j t egy kép alapján irták l e , s megegyezik az E, b o e d e k e r i a n u s - s a l , S a 132, o l d a l o n az E, sphacelatus-ról megjegyzik, hogy az E, ochotereanus TIEG formakörébe t a r t o z i k csupán a felálló f i n o ­ mabb középtöviseivel különbözik a tipusfajtól. Tehát l e h e t v i ­ t a t k o z n i , v a j o n önálló f a j - e , vagy csupán egy változat. Tény, hogy az E, sphacelatus-ról e z i d e i g nagyon keveset h a l l o t t u n k , képével i s csupán a "KAKTUSY"-ban találkoztunk. Tájékoztatónkbeui ennek a képnek közlésével próbáljuk bemutatni e z t a f a j t , A teljesség kedvéért ugyancsak közlöm az E, ochotereanus TIBGEL leírását és képét.

- 85 -

E. ochoterenaus A növény t e s t e gömbalaku, kékeszöld szinü e p i d e r m i s z e átmérője ^'^ ™aBassáKa 7 cm körüli. Bordáinak száma harminc kö­ rül van. Az areoiák kezdntben sárgás-fehéres f i l c c e l borítot­ tak, egymástól 2 - 2 , 5 cm-re helyezkednek e l a hullámos bordákon.

Ecliinof o s s u l o c a c tus oclio teroanus T I t C E L , A széltövisek tüalakuak, számuk elérheti a huszonkettőt, üve­ gesen fehérek, részben a növény testéhez simulok, részben elál­ lóak, hosszuk 1 2 mm. A középtövisek száma négy, melyek közül a Legfelső elérheti a liat cm-t i s , a felső középtövis mögött rend­ s z e r i n t egy k i s e b b , lapos tövis van, A középtövisek kb, 2 ram szélesek, szinük aranysárga /szalmasárga/. A virágok v i s z o n y l a g nagyok, hosszúak, szinük fehér, sötétebb, r e n d s z e r i n t piszkos-rózsaszinü középcsikkal, A termés kerek, zöldszinü fehér p i k k e l y e k k e l . A magok kb. 1 , 5 mm nagyok, szemölcsösek, sötétbarnák. Élőhelye Mexikó. Guanajuato, Queretero,/ Felhasznált irodalom: Backeberg: DAS IC.AKTEEN LEXIKON Alwin Berger: KAKTEEN "KAKTOSY" 1 9 7 7 , évi 3 , szám

B a i ' t a i i s Imre

- 86 -

A Notocactus nemzetség rendszerezéséről Tájékoztatónk 1 9 7 9 . évi U. számának 1 1 0 - 1 1 8 . oldalán i s m e r t e t ­ tük Radim H a v l i i e k Notocactus r e n d s z e r t a n i besorolását. Idő­ közben megjelent F r i e d r i c h R i t t e r "KAKTEEN i n SÜDAMERIKA" c. munkájának I . kötete, melyben több s p e c i e s leírása, 1 1 1 . a s i nonim nevek azonositása i s s z e r e p e l , ezek figyelembevételével közlöm H a v l l c e k u r r e n d s z e r t a n i kiigazításait. A szerkesztő "Szükséges, hogy az egyes f a j o k a t az élőholyi kutatások alapján h e l y e s e n s o r o l j u k be. A Notocactus nemzetség t e l j e s felfedezése még nem fejeződött be, i g y a rendszerezés munkája i s állandó mozgásban van. Az egyes csoportoknál, alcsoportoknál, sorozatok­ nál történt változásokat az e r e d e t i l e g közölt sorrendnek megfe­ lelően az alábbiakban adom." Az I . s o r o z a t Scopanae s e r , nov. 1 . a l s o r o z a t Scopa subser, nov.-nál a N. " c a b r e n s i s n.n." l i e l y e s e n N. c o b r e n s i s n.n. Ez a f a j Cobre u r gyűjtéséből származik. A

2 . a l s o r o z a t S o l d t i a n u s s u b s e r . nov.-nál a N. neob u e n o c k e r i n.n. érvényes leírása F . R i t t e r könyvének I . kötetében a 1 8 1 - 1 8 2 . oldalán megjelent, i g y a nö­ vény t e l j e s neve "N.neobueneckeri RITT. sp. n. "

A II. 1.

s o r o z a t : P a u c i s p i n i FUlfc s e r , nov. a l s o r o z a t : O t t o n i s subser. nov.-nál a N. o t t o n i s v. b r a s i l i e n s i s IlAAGE/BEnG. sinonim név. Helyesen N . l i n k i i /LEHM./HERT./ RITT. comb, nova. A N. o t t o n i s V . t e n u j s p i n u s / I K . és 0 . / BERG. név érvénytelen, sinonim a N. o t t o n i s /LEHM./BERG./ RITT. comb, n o v . - a l . Az a l s o r o z a t h o z tartozó f a j o k és azok variációi kö­ zül az alábblak h i v a t a l o s leírását közli R i t t e r "K. i n SÜDAM." cimü könyve: N. g l a u c i n u s RÍTT, sp.nov. / l 6 8 . old./ N. g l a u c i n u s v a r , g r a c i i l s R I T T . v a r . n o v . 1 6 8 . o l d . / N. g l a u c i n u s v a r , d e p r e s s u s R I T T . v a r . novJ.b9. o l d . / N. g l o b u l a r i s RITT. sp. nov. 7 l 6 7 . old./

A N. n e o a r e c h a v a l e t a i /SPEG./ DUIN. név h e l y e s e n N. a r e c h a v a l e t a i /SPEG./ HERT. A n e o a r e c l i a v a l e t a i EI^NER comb. novaként a h o l l a n d "SUCCULENTA" 7 7 / 6 számában került közlésre, ez azonban c s a k egy név. A N. a r e c h a v a l e t a i eddig nem ismert változatainak érvényes leí­ rását ugyancsak R i t t e r könyvében találhatjuk meg. Ezek a következők: N. a r e c h a v a l e t a i v. alacrlportanús RITT.var.nov.

/l65.old./

N. a r e c h a v a l e t a i v. nanus RITT.var.nov.

/l65.old./

N. a r e c h a v a l e t a i v. l i m i t i c o l a

/l64.old./

RITT.var.nov.

- 87 -

N. a r e c h a v a l e t a i

V.

b u e n e c k e r i RITT.

N. a r e c h a v a l e t a i

V.

l i o r s t i i RITT. v a r . nov.

/l66.old./

N. a r e c h a v a l e t a i

V.

rubescens R I T T . v a r . nov.

/lóö.old./

N, a r e c h a v a l e t a i

V.

aureus RITT. v a r . nov.

/l6().old./

A 2 . alsorozat: l i n k i i N. l i n k i i

var.nov

/lüO.oid./

s u b s o r i e s nova-nél a

v a r , v e r m a e b l e n s i s most h e l y e s e n N. l i n k i i v a r .

f l a v i s p i n u s DUIN. és DRED. A következő N. l i n k i i variációk h i v a t a l o s leírása szintén R i t t e r könyvében találhatók: N. l i n k i i

/l72,old./

v a r , guabensis RITT. v a r , nov.

/l72.old./

N. ] L n k i i v a r , b u e n e c k e r i RITT. v a r , nov. N. l i n k i i f o r m . m u l t i f l o r u s /FRIC ex BUIN./ RITT.

/l72.old./

comb.nov.

Továbbá a 3. alsorozatból R i t t e r jellemzése alapján i d e s o ­ rolandó a N. megapotamicus BUIN. és BRED. és variációi. Azonban a N. megapotamicus név törlendő, s h e l y e t t e a N. l i n k i i

/LEIM./ HERT. az érvényes név.

/l73.old./

A harmadik alsorozatból törölni k e l l és a második a i s o r o ­ zatba sorolandó a N. stenogonus BACKBG. /Radim H a v l i 6 e k Ígéretet t e t t , hogy a 2 . a l s o r o z a t o t ismételten át f o g j a d o l g o z n i , s e z t Tájékoztatónkban közli./ /a

szerkesztő/ /l76.old./

N. liarmonianua HITT, sp. nov. Az 1 . a i s o r o z a t b a sorolandó. Ugyancsak az 1 . a i s o r o z a t b a sorolandó a szereplő N. a c u t a n g u l a r i s R I T T . - t i s .

alsorozatban

A I I I . sorozathoz pótlólag hozzá k e l l venni a N. h o r s t i i v a r . p u r p u r e i f l o r u s RITT. v a r , nov.-t

/löií.old./

A IV.

sorozatból törölni k e l l a N. r e c h e n s i s BUIN.-t és

a XV.

sorozathoz k e l l b e s o r o l n i .

A V I I . sorozathoz pótlólag hozzá k e l l

irni

a következő f a j o k a t .

N. mammulosus v a r , b r a s i l i e n s i s HAVLICEK var.nov.-t Első leírása megjelent

a "KAKTUSZ" 1980. évi 1. számában.

Továbbá a /l88.old./

N. permutatus RITT. sp.n. N. c u r v i s p i n u s RITT. sp. n.

/l89.old./

N. rubropedatus

RITT. sp. n.

/l89.old./

N. c r L s t a t o i d e s RÍTT, sp. n.

/I90.old./

N, psoudolier t e r i

BUIN.

N. submammi1 a tus n.n. /LAU

502./

- 88 A I X . sorozathoz

k e l l besorolni a

N. s p l n l b a r b i s R I T T .

/l86.old./

sp. n.

N. f u s c u s R Í T T , sp. n.

/l78.old./

N. f u s c u s v a r , l o n g i s p i n u s RITT. v a r , nov.

/l79.old./

A X I . sorozathoz

besorolandó a N. /Mai./ stegmannll

/BACKBG./

HAVLltEK comb, nov. leirása megjelent a "KAKTOSY" 7 9 . 5^ számának 1 0 5 . oldalán. N. s e l l o w i i / L I N K , és 0 . / R I T T . N. s e l l o w i i v a r , macracanthus /ARECHAVAÍL./

RITT. comb.n. /l99.old./

N. p r o l i f e r u s R I T T . sp.n. "K. i n SÜDAM./ A N. a r a c h a v a l e a t a i /SCUM. ex SPEG./ BERG. h e l y e t t N. n e o a r e c h a v a l e a t a l

/BERG./ ELSNER l

A X I I . s o r o z a t Buningianae s e r , nov. Ennek a sorozatnak közlése sajnálatos módon kimaradt a Tájékoztató 7 9 / ' » . számából. T i p u s f a j a : N. b u i n l n g i i BUXB. A t i p u s f a j o n kivül i d e sorolandó a X I . sorozatból a N. /Mai./ vorwerkianus /VíERDER./ BACKBG. és a N. /MAI./ vorwerkianus form. l i e n n i s i i n.n. A XIII.sorozatból a N. m a g n i f i c u s

f . w a r e z l l törlendő.

H e l y e t t e a h e l y e s név N. w a r e z i i R I T T . a h e l y e s név. A XV. sorozathoz

pótlólag hozzá sorolandó a

N. brevihamatus v. m o l l i s p i n u s R I T T . sp. n.

/l51.old./

N. b u e n e c k e r i i f . conjugens R I T T .

/l51.old./

N. b u e n e c k e r i i v. intermedia

/l51.old./

RÍTT.

/l52.old./

N. c a t a r i n e n s i s R I T T .

Radim H a v l i i e k Pllzen Csehszlovákia

-

89 -

Kaktuszok népies neve az USA-ban EŰTopáhan ogy-két kivételtől e l t e k i n t v e a kereskedeJemhen, a gyűjtők között, de a mindennapi életben i s a kaktuszokat l a t i n nevTikön nevezzük, ugyanakkor a l e f ; r i t k 6 b b esetben alkalirazzuk akár vad, akár európai kultúrnövény esetében ezt a g y a k o r l a t o t . Minden országban, i g y Magyarországon J s a közismert vad- és kultúrnövényekre magyar név használatos. Nos a kaktuszok élő­ helyükön b e l e t a r t o z n a k a természet normális képébe és az o t t élő emberek saját nyelvükön nevezték e l azokat. Ezeket a ne­ veket az USA-ban általánosan iasznélják, h i s z e n a kertészetek Árjegyzékei sok esetben i l y e n néven hozzák a különböző kakt-usz f a j o k a t és csak zárójelben közlik a l a t i n nevet. Az általánosan használt növén>i.e\ eke t azonban a tudományos s z e r v e z e t e k , bota­ n i k u s k e r t e k i s használják. A ne\ek általában jellemzőek az i l ­ lető növc'nyf a j r a , népies érleJer.iben p l . a Mapiri 11 á riák általános neve "tűpárna"-kaktusz, vagy az Echinocerensok a "sündisznó"kaktuszok. A te'jesség igénye nélkül szeretnék f e l s o r o l n i , ér­ dekesség szempontjából néhány az USV-ban használ! k a k t u s z n e v e t : Eper k a k t u s z Élőszikla kaktusz K o r á n kakt;usz Gomb k a k t u s z llódfarok k a k t u s z Texas dicsősége Kodroscsipke k a k t .

-

-

Ilairatocactus s e t i s p i m . s Ai'i oca rpus Mamillaria heyderi Epithelanthá micromeris Opuntia b a s i l a r i s Thelocactus bicoJor Echinocereus b a y l e y i Echinocei'ous meianocen t i'us

Szivárvány kaktusz

-

Sárga szivárvány kaktusz

_

Echinocereus das>oantluis

-

F e r o c a c t u s acanthodes

_

Echinocei'eus reichenbat-hii

Tüzeshordó k a k t u s z Fekete zsinór kaktusz

LilatUskés sündisz­ _ nó Tűskés körtekaktusz-

Opuntia

Ede s burgonya kaktusz

_

Peniocereus

-

l^omalreocereus

Orgonasíp kaktusz

llorgászhorog _ tűpárna P a l a c s i n t a kaktusz Kukoricacsö kak tusz Rókafarok k a k t u s z

Echinocereus purpurens

Manúllaria

thurberi

microcorpa

Mamillaria heyderi Escoi'l)ia

-

gregii

tuberculosa

Caryphantha a l u e r s o n l i

- 90 -

Ananász kaktusz

Kotilnomastus aounensis

Gipsz-kaktusz Tüskés ördögkarom

Utahia

silerl

Sclerocactus polyancistrus Sclerocactus whipplei

Ördögkarom hordó Cukros hordó kak­ tusz

Ferocactus w i s l l z e n l i

Kék hordó

Echinocactus horLzonthalonlus /Nagy Károly/

>«J ondae SukUerlen 1980.

3.SZ.

Franz S t r i g l egy a bii'tokában lévő Morawetzia s e r i c a t a R i t t e r n.n. váratlan, bő virágzásáról I r . 1 fekete-feliér kép. Clai-ence K I , l l o r i c h a Weberocereus b i o l l e y e /Weber/ B r i t t o n és Rose Észak-Costa R i c a - i elterjedtségét i s m e r t e t i négy f e k e t e ­ fehér képpel. B e a t r i c e Potocki-Roth a kaktuszok mykroplasma - szerű o r g a n i z ­ musait i s m e r t e t i . 5 fekete-fehér kép. L . D i e r s és E. I s tevés P e r e i r a : D i s c o c a c t u s goianus D i e r s és E s t e v e s spec.nov. A növény igen részletes első l a t i n és német nyelvű leirása. T fekete-feliér kép. Günther F r i t z véleménye a Rebutia spec. röl. 1 fekete-fehér kép.

L

kOl/UO^

- elnevezésé-

Wemer Rauli: Észrevételek néhány "indát" képező kaktuszról. 1 s z i n e s , 7 f eke t e - f eliér kép. 1980.

4.SZ.

P i e r r e Braun és C.erhard lleimen 197<»-es b r a z i l l a l i s m e r t e t i k . 2 f e k e t e - f eliér kep.

expedíciójukat

Beat E m s t leuenberger a 3 0 0 éves B e r l i n i Botanikus Kert történetét i s m e r t e t i a kezdettől a k a k t u s z - k u l t u s z első virágkoráig. 3 fekete-fehér kép.

- 91 -

Paul R i e s e n e r : N e o c h i l o n i a vexataV A szerző leírja a kérdőjeles növényt, melynek neve egy magárjegy­ zékből származik, de leírását még s e h o l másut nem találta. 1 f e ­ kete-fehér kép. K a r i Augustin a virág-kezdemény sarjjá alakulásáról i» a Notocactusoioiál. 1 fekete-fehér kép. Ewald K l e i n e r u j T r i c h o c e r o u s és H e l i a n t h o c e r e u s - h y b r i d e k e t i s mertet, 6 s z i n e s és 9 fekete-fehér képpel. D i e t e r Gewitzsch a tulajdonában lévő Ruschianthus f a l c a t u s L . B o l u s - t i s m e r t e t i . 1 fekete-fehér kép. Hugó S c h l o s s e r : Notocactus paulus S c h l o s s e r és Brederoo. A növény első l a t i n és német nyelvű leírása. 1 s z i n e s ós 1 f e ­ kete-fehér kép. Wolfgang Heyer: E c h i n o c e r e u s w e b s t e r i a n u s G. L i n d s a y . A növény és tartásának Ismertetése. 1 s z i n e s kép. Jan Riha egy u j f a j t az E s c o b a r l a h e n r i c k s o n i i G l a s s és F o s t e r - t i s m e r t e t i , mely a Chihuahua s i v a t a g b a n honos. 3 fekete-fehér kép. Lorenz Károly The National o Cactus and Succulent Journal ^l'J^A szerkesztőségi cikkben B i l i Keen felhívja a f i g y e l m e t a r i t ­ ka szukkulens növényfajok életbentartásának jelentőségére. Főleg a kultúrában tartottaknál f o n t o s e z , mert különböző meg­ szorítások, p o l i t i k a i nyugtalanságok m i a t t nehéz az élőhelyről történő pótlásuk, i g y mesterséges szaporításuk i g e n jelentős f e l a d a t a növényekkel foglalkozók számára. E gondolat jegyében két c i k k e t i s közölnek a l a p j e l e n számá­ ban az Adenium és a Pachypodium f a j o k magról történő szaporí­ tásáról, pontosabban a beporzás t e c h n i k a i körülményeiről, ame­ lyek ismerete e l e n g e d h e t e t l e n a kultivációs körülmények közöt­ t i generatív szaporításnál. Egy másik c i k k a v i s z o n y l a g u j un. szővetkultúrás szaporítás technikáját i s m e r t e t i . - (..D. Rowley "Az Adeniumok /Apocynaceae/ beporzási mechanizimjsa" c . cikkében a beporzó-közvetitő, madár, r o v a r , l e p k e , s t b . és a virág alakjának, szerkezetének kapcsolatában véli megtalálni egy-egy,faj adott területen történő elterjedésének, továbbélésének e g y i k fő feltételét. Példaként az A. obesum v i ­ rágszerkezetén mutatja be részletesen a beporzási mechanizmust, annak apróbb, bonyolultabb mozzanatait boncolgatva és mintegy f e l h i v a a f i g y e l m e t a r r a , hogy számos növénynél a beporzási csak körültekintően, annak mechanizmusát megfelelően ismerve l e h e t l e h e t mesterségesen, várhatóan jó eredménnyel elvégezni. - D.C, S p e i r s "Nyugat-Kanada k a k t u s z a i /második rész/" c , c i k kében négy fotó kíséretében az ffpuntia polyacantha és a Corypliantha v i v i p a r a porzóinak érintésretörténő Ingerelhetőségét mutatja be. Megemlíti az 0. polyacantha egy j e l l e g z e t e s pusztulási formáját, amelyet egy koromszerU f e k e t e gomba okoz.

- 92 -

Általában a növénycsoport közepéről k i i n d u l v a az idősebb szár­ tagokat pusztítja, a f i a t a l a b b a k láthatóan egészségesek marad­ nak, m i v e l gyorsabban fejlődnek, mint a gombák. - Alan Hart "Rendkívüli szukkulensek - az EXaphorbia u n l s p l n a " Az E. u n i s p i n a egyike a trópusi Nyugat-Afrikában előforduló néhány euphorbiának. Közeli rokonai az E. s a p i n i i ; E. yene­ n i f i ca ; E. p o i s s o n i i és az E. d a r b a n d e n s i s . Ezekáltálában rendkívül l a s s a n növekvő növények ezüstös szürkés-fehér henge­ r e s testüek c s a k a növekedési helyeken xöld a testük. Korosod­ va Z-U m magasságig i s megnőnek. Meglehetősen speciális növekedési területük van, ezek az un. szigethegységeknek I s m e r t gránit, vagy homokkőplatók, amelyek meglehetősen távol vannak egymástól és erősen eltérő k l i m a t i k u s v i s z o n y a i k vannak. A szóbanforgó euphorbiák csak i t t tenyész­ nek, elfogadva az a d o t t különböző környezeti feltételeket. Ugy látszik, hogy r e l i k t u m növényekként maradtak i t t egy szárazabb időszakból. Ugyan l a s s a n növő, de látványos szép növények, ér­ dekesek és tanulmányozásra érdemesek. - Ed Doak "A dél-afrikai időjárás távolból" címmel annak okát vizsgálja Houston-ból, hogy ml készteti a Dél-Afrikából szár­ mazó növényeket a r r a , hogy az északi féltekén a fényszegény téli időszakban növekedjenek és virágozzanak. A különböző t e róiletek évi csapadékeloszlásából i n d u l k i és a r r a a következ­ tetésre j u t , hogy a legtöbb o l y a n h e l y e n , alionnan a délafrikai szukkulens növények származnak a csapadék 5 O - 8 O %-a a téli hó­ napokban e s i k , ugyanakkor még a hideg áramlatu a t l a n t i partok környékén i s általában c s a k éjszakai fagyok vannak, amelyek c s a k nagyritkán pusztíthatják a növényeket. A parttól távole­ ső s i v a t a g o s lielyekon pedig, a h o l a csapadék évi 5 - 7 cm /!/ l e h e t /hasonlóan a üeath V a l l e y , C a l i f o r n i a J-U cm-es évi c s a ­ padékához/ a Ifívegő relatív páratertalma a téli hónapokban 8 O - 9 O %, erős köd és pára formájában o l y a n folyadéklecsapódás lehetséges, amely a t a l a j t 2 , 5 cm mélységig i s átnedvesitheti. Az i t t e n i benszülött növények, p l . a C r a s s u l a fajták l e v e l e i bőségesen e l vannak látva vízfelvevő szőrzettel és a l a k j u k o l y a n , hogy a lecsapódó párát a növények gyökerei felé irányít­ ják. Így e növények képesek elegendő v i z felvételére, akár eső, akár pára formájában kapják i s a z t . Véleménye, hogy a szóban­ forgó növények kialakulásuk során a z t "tanulták", hogy a rövi­ debb megvilágítási idejű időszakban várhatnak fejlődésükhöz szükséges csapadékot. Véleménye még az i s , hogy a Crassulákat / c s a k e z e k k e l f o g l a l ­ k o z i k / védeni k e l l a houstoni nyári hőségtől, csapadéktól, t u l öntözéstől. / . i . o t t a nyár JO-UO CO, 8 O - 9 0 % pára tartalmú tró­ p u s i meleg, i g e n bőséges csapadék kíséretében./ - E.W. Putnam a "Cactus Album N" 3'4"-ben egy s z i n e s fotó kísé­ retében bemutatja a nálunk i s k e d v e l t T u r b i n i c a r p u s lophop h o r i o d e s - t , mint e n y o l c fajból álló törpekaktusz nemzetség egy hamar és Jól virágzó tagját. Magról könnyen nevelhető, csak jó vizáteresztő t a l a j szükséges, különösen magonc korban, mivel a gyökérzet könnyen gombásodás áldozata l e h e t . A magonckor e l ­ multával saját gyökéren i s jól tartható, habár i g y élettartama korlátozottabb, szemben az o l t o t t példányokkal, amelyek, véle­ ménye s z e r i n t , s o k k a l hosszabb életűek. A magonckor után bősé­ ges fényű h e l y e n k e l l t a r t a n i , különben e l v e s z t i megkülönbözte­ tő vonzó színét. Jó koraposztföldben, télen a l i g igényel öntö­ zést.

- 93 -

A növényt Werdermann 1 9 3 0 - b a n Strombocactus lophophoriodes né­ ven I r t a l e . A T, nemzetséggel kapcsolatban még ma i s taxonóml a i viták vannak. Az ismert f a j o k Mexikóból, San L o u i s P o t o s i államból származnak, a T. lophophoriodes kb. 1 2 0 0 m magasan fekvő Las Tablas-ból. - C.L. S c o t t A Haworthia a r i s t a t a - t i s m e r t e t i . Tárgyalja l o i rásának körülményeit, a növény különböző előfordulási a l a k j a i ­ nak közös és különböző vonásaiból, hibridizációs hajlamából, stb., valamint az i r o d a l m i anyagokból, élőhelyi tanulmányozás után, összefoglaló leírást adva. A H. a r i s t a t a szinonimájának t e k i n t i a H. d e n ^ i c u l a t a Ilaw.-Revis 5Ö /1821/-; H. m c l a r e n i l - von P o e l l n Des. P l . L i f e 1 1 . 1 0 ? / 1 9 3 9 / - ; H. ventere - von P o e l l n Cact. Succ. J . Gt. B r i t . 8. 1 9 / 1 9 3 9 / - és H.unicolor - Bayer Haworthia Handb. l 6 5 . / 1 9 7 6 / - f a j o k a t . - W.C. Keen i s m e r t e t i a Mammillaria I n s u l a r i s t , /amelynek előfordulási h e l y e Baja C a l i f o r n i a / egy foló kiséretélien. - G e r a l d K r u l i k "Szukkulens növények szövet tenyésztése". A cikkben a szerző, a k i vegyész, i s m e r t e t i hof^yan k e z d e t t , a szukkulenstenyésztésben még g y a k o r l a t i l a g nem a l k a l m a z o t t , szövetkulturás tenyésztéssel f o g l a l k o z n i . Megemlít s/.ámos nehézséget, a m e l l y e l meg k e l l e t t küzdeni o, mai i s m e r e t e i n k m e l l e t t legtermelékenyebb, szaporítási mód alkalmazása során. Érintőlegesen i s m e r t e t i a táptalaj, a sterilizáció s t b . kér­ déseit, i r o d a l m i hivatkozásokat i s adva. Néhány jiehezen f e l ­ ismerhető fotó kíséretében bemutatja egyes f a j o k néhány hóna­ pos tenyésztési eredményeit. / S a j n o s a vonzó szaporasági szám - sok e z e r magonc egV-egy növényliöl - m e l l e t t semmilyen f e l ­ nőtt növényt nem mutat be, nem i s m e r t e t i hogyan nézjiek k i e növények, hogyan virágoznak, s t b . , az erős kémiai kezelés, p l . a glberelínek hatására, pedig i l y e n e k részei az eljárás­ nak./ - B i l i M o r r i s a l'acliypodiumok beporzásáról közöl rövid, gya­ k o r l a t i c i k k e t , a virágszerkezet r a j z o s ábráján i s m e r t e t v e a beporzás mechanizmusát. - B i l i és Yvoiuie Tree három különleges C r a s s u l a - t i s m e r t e t f o tóik kíséretében. A három r o z e t t a formájú szép növény a C . t e c t Thumb. . C. mesembryantliemopsis D i n t . és a ('. susanne Hauch és Fridr. Valamennyi téli növekedésű és virágzásu. Tartási körül menyeikben az óvastos öntözést és a maximális fényigényt emeli k i . I s m e r t e t i e növények helyét a Borgertől származó hét szek­ ciós besorolásban. - G. D. Rowley a "Haku-Jo" névre hallgató kaktuszfurcsaság ho­ va TarTözSTarol Írja meg véleményét, néhány megfigyelés alapján A növény feltehetően Japánból ered, e c h i n o p s i s formájú, csak a bordák élein az areoiák között fehér f i l c e s sávok vannak, bimbói nem, vagy a l i g fejlődnek k i , r e n d s z e r i n t e l v e t i azokat kinyílás előtt, vagy nem tudnak t e l j e s e n kinyílni. A növény pontos eredetét, hogy mutáció, vagy hibridizáció eredménye, nehéz meghatározni, kűldhösen a megfelelő virágok hiányában, Néliány éve ogy h o l l a n d i a i tenyésztőhelyen készítette a lapban közölt érdekes felvételét, amelyen eiry o l y a n növény látható, amelyiknek egyik oldalán a bordák f l l c c s e k a másikon normális e c h i n o p s i s szerűek.

-

94

-

Véleménye kialakításában segítséget j e l e n t e t t Herbertnek a NCSJ-ben /V J k . N*" U/ megjelent c i k k e , amelyben l e i r j a , hogy ogy i l y e n , bimbóit r e n d s z e r e s e n eldobáló növényen szabályos e c h i n o p s i s t i p u s u virág fejlődött. Hasonló megfigyeléseket vé­ geztek mások i s , A r i t k a , de nagyon j e l l e g z e t e s jelenségek az u,n. " p o r i c l l n a l i s chimaera"-t, a z a z a z t a jelenséget látszanak alátámasztani, ami­ kor a növény két g e n e t i k a i l a g különböző sejtrétegből tevődik össze. I l y e n jól ellenőrzött jelenségeket több növényfajnál megfigyeltek. Maga a jelenség oltás és merisztéma mutációként i s létrejöhet. Az egyik s e j t c s o p o r t p l , fotoszintézisre képtelen l e h e t , ezért színeződik e l , A jelenség ner.' f e ; tétlen s t a l i l , a növény " k i nőhoti", de stabilizálódhat i s és i g y a l a k u l h a t n a k k i i l y e n különös külsejű növények. Véleménye s z e r i n t a "Haku-Jo" egy i l y e n mutáció eredménye.

Kubina István Cactus and Succulent Journal US I98O.

1.

szám

FRED DOKTORT; Kaktuszok és szukkulensek saját kertünkben. A szerző saját országát t e k i n t i saját k i s k o r j e n e k és egy h a z a i utazás kapcsán mutatja be az USA területein, sokszor farmokon tenyésző kaktuszok és szukkulensek o l y a n sorát, amelyeket mi féltő gonddal nevelünk, o t t p e d i g vadon él. Ezek között mamilláriák, echinocereuszok, camegiák, f e r o c a c tuszok, coryphanták és agavék találliatók. Színes és f e k e t e - f e ­ hér fényképek. M.B. Bayer: A HAWORTHIA NITIDULA v. P o e l l n története. A szerző vizsgálatokkal és fotókkal a z t b i z o n y l t j a , hogy a H . n i t i d u l a szinonim H. m i r a b i l i s - e l f eke t e - f eliér fényképekkel. RICHÁRD MAY; SCLEROCACTUS POLYANCISTRUS A c i k k a f a j élőhelyi körülményeivel és tenyésztésével f o g l a l ­ k o z i k . Fekete-fehér fényképek. CLAUDE CHIDAMIAN OPUNTIA a k o r a i japán fametszeteken. Az érdekes c i k k o l y a n k o r a i japán fametszeteket közöl, melyek az 1700-as évekből származnak és Opuntia növényeket ábrázolnak. A képeket vagy növényeket Kínából vitték Japánba az loOO-as évek végén. A növényeket portugál hajósok vitték Kínába néhány évvel Amerika felfedezése után. JOHN B.IVERSON; A T\JRK ÉS CAICOS s z i g e t e k k a k t u s z a i . A K a r i b t e n g e r i s z i g e t e k k a k t u s z a i t i s m e r t e t i a szerző f e k e t e ­ fehér és s z i n e s fényképekkel. A s z i g e t e k e n opuntlák, mamillá­ riák, melocactuszok és cephalocereiiszok találhatók. ALFRÉD B.LAU: Délamerikai k a k t u s z napló I X . rész. Az érdekes beszámoló az islayák, oreocereuszok és aroquipák földjére v e z e t i az olvasót. Fekete-fehér és s z i n e s fényképek­ kel.

-

95 -

PIERRE C. FISCHER: CORrPHANTOA VIVIPARA V. BUOFLAMA Az u j variáció leírása l a t i n n y e l v e n i s , fekete-fehér és s z i ­ nes fényképekkel. LEO C S Ö N G JR. : Him- és nőnem -alakfejlődés a WELWITSCHIA MIRABILIS HOOK. tobozánál. Az érdekes növény himnemü egyedén kultúrában eddig minimum 1 3 év, nőnemű egyedén minimum 2 3 év után fejlődött k i a tobozszerü virág. Szerző o l y a n mólszereket I s m e r t e t , a m e l l y e l e z a a hosszú idő k 1 / 2 , i l l e t v e 1 3 évre rövidíthető. RE.MONROE; Cserépkultúrák földanyaga pH-értéKe és savassága javításának következményei. A c i k k i s m e r t e t i több k a k t u s z f a j pH-érték igényét. A pH-érték változások o k a i t i s m e r t e t i , továbbá azokat a k e r e s k e d e l m i ké­ szítményeket és hatásaikat, amelyek a pH-érték korrekciója céljára kaphatók. Táblázatokkal. C.GLASS és R.FOSTER: SAN LUIS POTOSI s z u k k u l e n s e i . A két szerző körutazást t e t t a k a k t u s z b a n nagyon gazdag mexikói állam területén és o l y a n pontosan Írja l e , hogy melyik f a j h o l található, hogy a z s z i n t e érthetetlen. A l e ­ írás alapján bárki pontosan odatalál a GYMNOCACTUS, TURBINI­ CARPUS, ASTOOPHYTUM, PELECYPHORA, 1«EL0CACIUS, ARIOCARPUS stb. lelőhelyére. Fekete-fehér fényképekkel. CACTUS AND SUCCULENT JOURNAL US. I98O.

2. szám

MYRON KIMNACH: Az ECHEVERIA COLORATA felülvizsgálata. A c i k k az E . c o l o r a t a és variánsainak t e l j e s felülvizsgálatát közli r a j z o k k a l , fekete-fehér és s z i n e s fényképekkel. ALFRÉD n.LAU: Délamerikai k a k t u s z napló. X. rész. A c i k k s o r o z a t p e r u i része f o l y t a t j a az érdekes élmények köz­ lését az oreocereuszok, islayák és Acantholobiviák között. L.BREMER: CORYPHANTHA GARESSII SP.N. Egy u j s p e c i e s leirása l a t i n n y e l v e n i s . Az élőhely Z a c a t e c a s , Mexikó. CACTUS AND SUCCULENT JOURNAL US. 1980.

3 . szám

L.DIERS és E.ESTEVES PEREIRA: DISCOCACTUS CANGAENSIS SP.N. Az u j D.részletes l a t i n nyelvű leirása, r a j z o k k a l , f e k e t e - f e ­ hér mikró és makró, v a l a m i n t s z i n e s fényképekkel. CIJVUDE CHIDAMIAN: ALOE BAINESII Az délafrikai legnagyobb és legmagasabb A . f a j ismertetését t a r t a l m a z z a a c i k k . ÉRNIE GUNNEL: A meduza-fejű euphorbiák. A szerző n y o l c E. f a j t i s m e r t e t fekete-fehér fényképekkel, a melyeket a meduza-faj forma jelleme"., C.GLASS és R.FOSTER: Rövid h i r e k . A l a p szerkesztői beszámolnak az lOS mexikói kongresszusáról, amit s i k e r e s n e k Ítélnek és a h o l a rendezők kedves ajándékként minden résztvevőnek átnyújtották H e l i a Bravó újonnan megjelent

- 96 -

Mexikó k a k t u s z a i cimü müvét. Rövid beszámoló olvasható R i t t e r : Oélamerlka k a k t u s z a i cimü u j müvének első kötetéről, mely Brazília, Unagvay és Paraguay k a k t u s z a l t t a r t a l m a z z a . A szerkesztők túlzásnak tartják a kö­ tetben közölt több mint 200 u j s p e c i e s t és variációt. KENNETH A FRIDEMAN: HATIORA B r i t t o n és Rose. A c i k k a R h l p s a l l s h o z hasonló érdekes kaktusz-család i s m e r t e t i fekete-fehér és színes fényképekkel.

tagjait

ALFRÉD B.LAU: Délamerikai k a k t u s z napló X I . rész. Az érdekes útleírás Peruban folytatódik. Az utazási kalandok m e l l e t t további I s l a y a . Oreocereus, Haageocereus, Loxanthocereus és Areguipa f a j o k esnek útba a szerzőnek. LEO J.PICKOFF: Hoyák és Ceropegiák. A c i k k első része a különféle Hoya f a j o k ismertetését mazza fekete-fehér fényképekkel.

tartal­

FRITZ KUMMEL: CARL EHRENBERG 1801-1849. A szerző a Luther egyetem tudományos kutatója Halléban és er e d e t i dokumentumok alapján i s m e r t e t i a mult századi mexikólian tevékenykedő német k a k t u s z felfedező Ehrenberg ténykedé­ sét. CACTUS AND SUCCULENT JOURNAL US. 1 9 8 0 . >*. szám. REID MORAN és PAUL C.HUTCHISON: SEDUM COMMIXTUM sp.n. Szerzők részletesen Írják l e a z u j S . f a j t l a t i n n y e l v e n i s . R a j z o k k a l , fekete-fehér és színes fényképekkel. LEO J.PICKOFF: Hoyák és Ceropegiák. A leírás második része a ceropegiákkal f o g l a l k o z i k . Bemutatja t a g j a i t fekete-fehér fényképekkel. ALFRÉD B.LAU: Délamerikai k a k t u s z napló. X I I . rész. Az útleírás a T l t i c a c a tó környékét Írja l e , az o t t található Indiánokkal és k a k t u s z o k k a l együtt. MYRON KIMNACH és REID MORAN: ECHEVERIA LILACINA sp.n. A szerzők leírják az u j E. f a j t l a t i n u l i s , s z i n e s és f e k e t e ­ fehér fényképekkel és r a j z o k k a l . L. BREMER: CORYPHANTHA CUENCAMENSIS sp.n. UJ f a j leirása l a t i n n y e l v e n i s , s z i n e s fényképekkel. PIERRE C. FISCHER: A CORYPILANTHA VIVIPARA variánsai A C, vlviparának k i l e n c variánsa i s m e r e t e s . Ezeket r e n d s z e r e z i a szerző s z i n e s fényképekkel és megadja a variációk kulcsát táblázatokban. Mikró és makró fényképek a magokról.

Nagy Károly

-

37

-

Helia Bravó - Hollis: „LAS CACTÁCEAS de MEXlCO" KONY VESPí

/Mexikó k a k t u s z u l /

l ,i kiadásban j e l e n t meg a szerző Mexikó k a k t u s z a i n u k reiuJszerezését ós leírását tartalmazó munkájának I , kötete, A mexikói egyetem kiadásában megjelent mü külseje tetszetős, b e l s e j e rengeteg szöveg közti r a j z o t , ábrát, táblázatokat, f e kete-fehór és s z i n e s fényképokot t a r t a l m a z . Az első kötet 1. f e j e z e t e a bevezetés, a I I . f e j e z e t a k a k t u ­ szoknak Mexikó töi'ténelmébon előforduló szerepét tárgyalja és i t t elsősorban a preko liimblán időből származó indián r a j z o k a t , faragványokat e l e m z i , melyek k a k t u s z o k a t ábrázolnak. Természe­ tesen ezek a képek mindig az őslakosság életével függenek n s z sze. A I I I . f e j e z e t a mexikói kaktuszok fejlődéselméletét t a g l a l j a nagyon részletoson, végigvezetve a gyökéren, vagy répán út a bőrfelület, tüskézet, virág, termés és a ma(Tok fejlődés elmi'letén. Ebben a f e j e z e t b e n részletes viiágporvizsgálati eredmé­ nyeket i s közöl a szerző. A IV. f e j e z e t a kaktuszok kémiai összetételével f o g l a l k o z i k . HészLetes kémiai elemzéseket és táblázatokat közöl. Külön f e j e ­ zetenként tárgyalja az egyes kémiai elemek szerepét, de az előfonluló a l k a l o i d a és v i t a m i n t a r t a l m a t i s fajonként. Az V. f e j e z e t a mexikói kaktuszok és környezetük kö I csönlia tását és eiuiek a területi elosztásra g y a k o r o l t hatását vizsgálja területenként és az o t t élő fajonként. A V I . f e j e z e t i s m e r t e t i a kaktuszok besorolását a növények rend­ szerébe, és a Duxbaum s z e i ' i n t i k a k t u s z r e n d s z e r t a n t . A V I I . f e j e z e t Mexikó k a k t u s z a i n a k beilleszkedését i s m e r t e t i Buxbaum rendszerébe. '\ V I I I . f e j e z e t I . subf ami] laként a mexikói perosklákat ismer­ t e t i részletes leírással, r a j z o k k a l , s z i n e s és fekete-fehér fényképekké I . \ I X . f e j e z e t I I . subfamiliaként az opuntiákat tárgyalja hason]i> színvonalon, a mexikói p e i - e s k i o p s i s o k a t , opuntiákat és nop 11 eálva t . \ \ . 1 e j o z o t I I I . subfami I laként a c e r e u s o k a t i s m e r t e t i , I l u I i:oi'OMs , (rv pi ororcii.-. Ui r. k I eocereus , Epyphyllum, \o|. 1 I xoi-li i a , Dl s o o a i - l i i , l.'li>p~a 1 i.'-, l'terocereus , E s c o u i a , l'.i.h \ coreus , l*ii\'lií':t'*i'ocei-eus , i * r o r t ^ r e u s , Stoiiocereus , Carnogia. I <»]'!"H'(MHMis , ^ l . ' i !i.i^'ri>i^cr(Mis , t*.i Mil>iui ' ;i , Meobuxbuumia , llaclvol-ei'.•,i,,. . i'lia loiuvioos . Mvin 1 I loi'ui.-tus , \oovansia, H o l i o c c r e u s , Moran(.i.í., Ik-1 Labrav i a , l'oluskiu 1'ajoU 1 smei-te i ése.

-

98 -

A kaktuszok leírása Buxbaum rendszerét követi. Közli a leírási k u l c s o k a t a/ alapvető isméitető,iefryekkel. F e l s o r o l j a a f e l f o d o /éstőj ado'I valamennyi nevet a leíróval, a publikáció helyét »'S idejét, Kzt köv<>ti a részletes leírás a szükséges vázlatok­ kal a v i ráívs/.erkozeti-ö 1 vag\- tüskézetröl és fekete-fehér, vagy sz'iies f('•iiykcpekke 1, Az élőhely nagyon pontos meghatározása szokat tan, A kö',»M végéi a képek Jc(7>zéke és a névmutató egészíti k i . Nagy Károly

üakköri hlnk^m : • : • : • : ^ ' • : • ; • : • : • : • : • : • ^ ; > ; • : • : • : • : • : • : • : • : • : • : • : • ^ : • : • : • ^ : • ^ ^ ^ ^ : w kiállítás

után,..

Már csak a mult homályába vesző emlék, parányaira h u l l o t t gon­ d o l a t , gond és munka, s i k e r és b a l s i k e r néliány epizódja v i l l a n f e l betűiünk néha, ha Szakkörünk I 9 8 0 . mi j u s 1 0 - 1 8 között meg­ r e n d e z e t t \ 1 . Budapesti kiállítása j u i eszünkbe. A kiállítás {oindoiata régi, kétévonJvéiit hagyományosan visszaté­ rő, h i s z e n e z z e l ís b i z o n y l t j u k ; Szakkörünk él é-- tagsága / l e g ­ alább l s jelentős része/ a k t i v a n fof. 1 a I koz ik Kalvt usza i v a l , pozsgá snövónye i v e i . S a z elért eiedmények v a l a m i l y e n roiiiiában n y i l ­ vános SÍIÍ'.'O i kívánnak. I'rre v i s z o n t a legii I ka I niasahr ef';v i t s s z e hasonlításra l e h e l őségét nyiijtó kiál lilás, melyen *iz or-száf^ink távoli-ibbi vidékén élő gyü j tő t ái'Sci ink, e s e t l e g kiilföldj. bai'á t a ink i s c l tudják hozni legszebb növényeiket. I z i a z a l a p gon­ d o l a t o t s z i n t e maradék nélkül vulósitottuk meg, h i s z e n kiállilói n k között o t t láttuk Július Mács baráninkíi' 7atecből, v a l a m i m K a r e l B l u m e n t r l t barátunkat Kra.sny-D.uzból . Csehszlovákiából. lgerl>ől Hubai István^ S a j t i Sándor '. y; I áJ'''>l , iir-brcczeni János, (íOnda István, Nagy József Mozó t u r i A 1 , ( sáki István Turkovi'ről.

Brünni

baráta-nk

a

Vij11iláson,

Jávor Andor, de Zonca Adolfné Pécsről hozta e l gyűjteményének gyöngyszemelt, de nem hiányoztak az e g r i Szakkör t a g j a i sem Rózsa László, Nagy T i b o r , Kormos Aurél rltkaazép növényei mél­ tán érdemelték k l a kiállításunk fő diját a "KONDÉR ISTVÁN VÁN­ DORDÍJAT". Mészáros Sándor Kiskunlacházáról hozott krlsztátáiv a l t e t t e teljesebbé a b u d a p e s t i gyűjtők, Balogh László, Czerván István, F l e r e r Kelemen, Libnár A n t a l , Menyhárd János, Gavrillás György, S z u t o r i s z Gyula, L e j t o v i c z László, Megyerdi Mária, Tamás Gyula, Nagy Károly, valamint a Kertészeti Egyetem Disznövénytermesztési Tanszékének parádés növénybemutatóját. Tehát a gondolatot Ismét sikerült megvalósítani. Sikerült kiál­ lításunkat nemzetközi kaktuszostalálkozóvá t e n n i . Jóleső érzés v o l t számunkra, hogy kiállltásimkon számos külföldi barátunkat üdvözölhettük, i g y E r i c h Haug u r a t és kedves Feleségét NSZK-ból, Mülildorfból, Franz Bozsing t i s z t e l e t b e l i tagunkat Salzburgból, Michael Waldheim u r a t és feleségét Prlnzesdorfbél, Ausztriából. A brünni "ASniOPHYTOM KLUB" küldöttségét Mou6hka úrral az elnö­ kükkel és a kíséretében lévő I n g . J o z e f Hovorka, I n g . S t u c h l i k u r a t és kedves feleségeiket, v a l a m i n t a küldöttség többi t a g Ját. Ha az összes kedves látogatónkat nem i s tudjuk f e l s o r o l ­ n i azért meg k e l l emlékeznünk az NDK-ból érkezett kedves bará­ tainkról, i g y Jankendorft>ól Michael Haude és felesége, G l i e n e c kéből Hans-Jürgen Kabus u r és felesége, Görlitzből Eberhard Z l t z a és kedves felesége, v a l a m i n t a kedves J e n t s c h házaspárt a R i t t e r házaspárt, D i n t e r Kube u r a t és feleségét. A legtávo­ labbról Bangladesbol hozott üdvözletet I s l a m Mohamed Moinul f i a t a l barátunk. De Jöttek Romániából Papp Angéláén továbbá I^engyelországból, Szovjetunióból, a k i k csak az emlékkönyvük lapozgatása közben v i l l a n n a k f e l egy p i l l a n a t r a emlékezetünk­ ben. Bízunk abban, hogy nem utoljára Jártak liazánkban. Május lO-én a megnyitás napjának estéjén jó h a n ^ l a t u közös vacsorán vettünk részt a Művelődési Központunk Éttermében. Az e l h a n g z o t t poliárköszöntők , meghívások a r r a engednek kö­ v e t k e z t e t n i , hogy rendezvényünk megelégedést, és egyben további megbecsülést váltott k l vendégeinkből. A gondokról csak a n n y i t ! s z i n t e kísértetiesen visszatérő problémák soro­ zatával k e l l e t t megbirkóznunk. I t t első helyen k e l l megemlí­ tenünk a sablonos, semmitmondó propagandánkat. Csak példaként említhetjük Budapest közönsége a kiállításról a k k o r r a v e t t t u ­ domást, amikorra már régen lebontottuk, /A Kertészeti Egyetem portásai a tanunk rá, naponta többszázan keresték a bontás utáni napokban a kiállításunkat,/ Gond v o l t a Kertészeti Egyetem által rendelkezésünkre bocsájtott helyiség v i s z o n y l a g o s a n k i s alapterületének beosztása, E'nnek a következményeként több kiállítót c s a k korlátozott ke­ r e t e k között tudtunk f o g a d n i . Még i g y i s kimaradt néhány t a ­ gunk, •\ munka túlnyomó részben a tagságra várt, A tervezéstől a bon­ tásig sikerült mindenre megfelelő segitőtársakat találni, S, ha a rendelkezésünkre álló e g y e t l e n délutánra gondolunk, akkor azt k e l l mondanunk mindenki felülmulta önmagát. Nem f o g j u k e l ­ f e l e j t e n i Kubina István, Gaál György, Gavrillás György, Mánfai Gyula és a többiek l e l k e s segitő-készségét. \ zsűri munkája külön említést érdemel, h i s z e n a harminc kiál­ lító nem mindennapi növénykülönlegességét v o l t h i v a t v a elbí­ rálni. A zsűri elnöke Dr.Újvárosi Miklós és a zsűri tagok Farkas János, D r . K l s s József, Dr.Schummel Rezső, v a l a m i n t a

- 100

-

Művelődési Központ részéről Fábián Zoltán a külföldiek képvise­ letében p e d i g Michael Haude barátunk nehéz h e l y z e t b e kerültek, amikor c s a k t i z e d e s e k k e l kifejezhető eltérések mutatkoztak a pontozások eredményében. A rendelkezésűnkre álló szerény d i j a ­ k a t , minden "rangsorolás nélkül" a következőknek Ítélték oda: "KONDÉR ISTVÁN VÁNDORDÍJ"

HEVES MEGYEI MÜV.KÖZP, Eger KAKTOSZKEDVELÖ SZAKKÖRE

A MÜV.KÖZP. TISZTELETDÍJAIT:

K a r e l Blumentrlt Július Mács Hubai István Nagy Károly Balogh László S z u t o r i s z Gyula S a j t i Sándor de Zonca Adolfné Libnár A n t a l

Krasny-Druz Zatec Eger Budapest Budapest Budapest Gyula Pécs Budapest

"A KONDÉR ISTVÁN VÁNDORDÍJ" 1 9 7 8 - 1 9 8 0 , k ö z ö t t i védőjének a

A C S I L I KAKTUSZKEDVEI/') SZAK­ KÖRÉNEK TISZTELETDÍJA:

Városi Művelődési Központ Kaktuszkedvelő Szakkör Mezőtúr Menyhárd János

Budapest

Díjkiosztás: Dr,Újvárosi Miklós átadja az e g y i k nyertesnek a Műv.Központ tiszteletdíját, balról jobbra: Fábián Zoltán, Ur.Újvárosi Miklós, do Zonca Adolfné, a boldog n y e r t e s , Barbara llatide, Michael Haude

- 101 -

A kiállítás I d e j e a l a t t 1 9 8 0 . május l 6 - á n EniCH HAUG u r t a r t o t t v e t i tettképes előadást "Mexikó tól-Argent inálg" cimmel. A nagyszerű előadás különlegessége v o l t , hogy az e g y i k vetítő­ géppel az e r e d e t i élőhelyet a másikkal p e d i g az o t t található növényeket mutatta be. A több órás előadás mindannyiunk szá­ mára emlékezetes marad.

A kiállítás megvásárolható növény anyaga

minden igényt kielégített.

1 9 8 0 . június 7-én Radim H a v l l c e k l)arátunkat fogadtuk szakkö­ rünkben. Klmenyszámba ment H a v l l c e k ur r e n d s z e r t a n i fejtegetése a Notocaciusz nemzetségről. De előadásának történelmi része különösen megkapó és eddig i s m e r e t l e n v o l t számunkra. Köszönjük. 1 9 8 0 . június 2 7-én Szakkörünk egy k i s e b b c s o p o r t j a f e l k e r e s t e a brünni ASTROPirYTUM KU'BOT. \z első nap az elszállásolás után ismerkedtünk a patinás város műemlékeivel. Másnap a gyűjtemé­ nyek látogatására került a s o r . Nagyon nohéz lenne a látottak­ ból bármit i s k i e m e l n i . Lenyűgöző Notocactus gyűjtemények solia nem látott példányai, vagy a gyűszűnyi cserepekben élő többezer L l t h o p s látványa v o l t megragadóbb - nem tudom megmondani. A Vá­ r o s i Kertészetben őrzött Zdenek F l e i s c h e r hagyaték félméreres

- 102 -

Astrophytumai előtt t i s z t e l e t t e l h a j t o t t u k meg fejünket. A szá munkra meglepetésként h a t o t t , egy cephaliumos Melocactus b o r h i d i l , melyet annak ellenére, hogy magyar gyűjtő f e d e z e t t f e l nélunk nem láthatimk. E s t e a k l u b vezetőivel hangulatos v a c s o ­ rán vettünk részt. Kedves vendéglátóink mindent elkövettek, hogy jól érezzük magunkat. E z t a törekvésüket t e l j e s egészében s i k e r kísérte. Harmadik nap ismét a város nevezetességeit c s o ­ dáltuk meg, majd délután sok élménnyel gazdagabban i n d u l t u n k haza. Ezúton i s köszönetet mondunk kedves brünni barátainknak, elsősorban Mouéka urnák a k l u b elnökének. I n g . J o z e f Hovorka urnák és I n g . S t a n i s l a v S t u c h l i k uraak a s z i v e s vendéglátásért figyelmességükért, reméljük, hogy l e s z még alkalmunk e z t a ba­ ráti g e s z t u s t v i s z o n o z n i - Budapesten. 1980.

július és augusztus havában nyári szünetet

tartottunk.

1 9 8 0 . szeptember 8-án klubnapon találkoztunk először, ahol f e l vetődött a betegségek, áthelyezések folytán eltávozott vezető­ ségi tagok pótlásának kérdése. Ugy döntöttünk, hogy a vezető­ ség pótlásának kérdését a szeptember 2 2 - 1 összejövetelen dönt­ jük e l , e r r e a z összejövetelre minden b u d a p e s t i tagunkat meg­ hívtuk. 1 9 8 0 . szeptember 2 2 - é n vezetőségválasztásra került s o r . Bár a tagság jelentős része távol maradt erről az összejövetelről, meglehetősen nagy vitát váltott k i a szakkör további sorsát megliatározó vezetőség megválasztása. A betegségekre való t e k i n t e t t e l azonban tovább nem huzódliatott ennek a kérdésnek a meg­ oldása, s választásra került a s o r . A megválasztott vezetőség: Szakkörvezető:

Tamás Gyula

Titkár:

Kubina István

Pénztáros:

Rendes István

Könyvtáros:

Lorenz Károly

Szaktanácsadó: B a r t a l i s Imre Kérjük a távolmaradó gyüjtőtársainkat, hogy legyenek segít­ ségére az u j vezetőségnek, hogy Szakkörünk a következő időben i s hírének megfelelően működjön tovább. Összejövetelünkön liatároztunk a további összejövetelek idő­ pontjáról; e s z e r i n t minden hónap első liétfőjén 1 8 órakor az u j épület földszint 2 . termében, minden liarmadik hétfőn 18 órakor pedig á helyünkön a régi épületben lévő S z o c i a l i s t a Brigádklubban /I.em.5./ találkozunk^ I 9 8 O . október b-án klubnapot t a r t o t t u n k , melynek keretében Rendes István gyűjtőtársiuik által felajánlott növényeket s o r ­ s o l t u k k i . Az ajándékért ezúton i s köszönetet mondunk.

1 9 8 0 . október 2 0 - á n a növényi kártevők e l l e n i védekezésről t a r t o t t u n k vita-délutánt, bemutatva a szivó-rágó kártevők kártételeit a kaktuszokon. 1 9 8 0 . november 3-án nOvényismertetés keretében bemutattunk néhány ritkábban látott f a j t . A bemutatott növényeket pedig a l e többet felismerők között k i s o r s o l t u k .

- 103 FIGYELEM! I ' TÁJÉKOZTATÓNK évszámából a LAU gyűjtőszámok 1 Imaradnak. H e l y e t t e K.H. PRESTLÉ t e l j e s gyűjtőszám-jegyzék< • kö­ zöljük, t e k i n t e t t e l a r r a , hogy maglistáinkon évek óta s z u r e p e l Prestlé u r által gyűjtött és adományo/ix i mag, és e z i d e i g nem rendelkeztünk gyűjtőszámjegyzékkel. A I \t számokat következő számunkban f o l y t a t j u k . Értesítést kaptunk pécsi barátainktól, hogy Szakkörük a Tgnárképző Főiskola Botanikus kertjével közösen r e n d e z i meg az 1 9 8 1 , évi kiállítását május 2 3 - 3 0 között. Szakkörűnk nevében előre i s sok s i k e r t kívánunk. Bízunk benne, hogy a kiállításra tagságunk i s ellátogat. Az e s e t l e g e s részvételi szándékot kérjük március l - i g a vezető­ séggel szíveskedjenek közölni. K.ll. PRESLÉ GYiijTtíSZÁMAl 1 . Uruguayban gyűjtött növények

1 2 3 5 6 7 8 9 10

n

12 13 ik

15 16 17 18 19 20 21 22 23 2k

25

26 27 28 29 30 31 32 33 3'» 35 36 37 38 39

F r a i l o a pygmaea v a r . pygmaea v a r . pyfTmaea v a r . major r u f i d a nov. prov. pyíTmaea v a r . pytjmaea v a r . g i b b e r u l a nom. prov. glauca nom. prov. pygmaea v a r . pygmaea v a r . applanata nom. prov. pygmaea v a r . pygmaea v a r . g r a n d i f l o r a pygmaea v a r . g r a n d i f l o r a Typ I I . pygmaea v a r . k r a u s l i nom. prov. g l o r i o s a nom. prov. spec. nov. phaeacantha spec. nom. prov. pygmaea v a r . g l o b u l a r i s nom. prov. spec. pygmaea v a r . pygmaea v a r . pygmaea v a r . spec. nov. pygmaea v a r . pygmaea v a r . pygmaea v a r spec. nov. spec. nov. pygmaea v a r . s u p u l a r i a nom. prov. pygmaea v a r . pygmaea v a r . pygmaea v a r . brunea nom. prov. spec. nov. pygmaea v a r . pygmaea v a r . c o r a l l i n a nom, prov. pygmaea v a r . pygmaea v a r . auroa pygmaea v a r .

- 104 spec. nov, pygmaea v a r , pygmaea v a r , montana nom. prov. pygmaea v a r . pygmaea v a r . pygmaea v a r . spec. nov. pygmaea v a r . asterioides var, z a p i c a n a nom, prov. asterioides var. c a s t a n e a v a r . l o n g i s p i n a nom. prov. asterioides var, pygmaea v a r . s e r i c a t a nom, prov, pygmeae v a r , l'vgmaea v a r , ergenta nom. prov. pygmaea v a r , ergenta nom. prov. pumila v a r . ca tanea p e r b e l l a nom. prov. pumila v a r . a s t e r i o i d e s v a r . arachnoldea nom.prov. pygmaea v a r . pulcherlmma a q u a t l c a nom. prov. t e n u i s s l m a v a r . a l b l s e t o s a nom. prov. t e n u i s s i m a v a r . f l a v i s p i n a nom. prov. t e n u i s s l m a nom. prov. m u l t l c e p s nom. prov. m u l t l c e p s v a r . carmlnea nom. prov. pumila v a r , asterioides c a s t a n e o i d e a nom. prov. castaneoidea v a r . z a p i c a n a v a r . nor. prov. spec. nov. Notoc. concinnus var.montevidensis nom. prov. mammulosus v a r . charrua n.n.. F r i c concinnus v a r , b a l l e n a ^ e n s i s nom. prov ggins,arechavaletai Gymnoc. n e t r e l i a n u m Notoc. scopa v a r . r u b r i s p l n u s spec. nov. mammulosus v a r . r u b r i s p l n u s mammulosus v a r . mammulosus v a r . a r a p e y e n s l s nom. prov. mammulosus v a r . spec. nov. mammulosus v a r . a l b l a r m a t u s nom. prov. mammulosus v a r . macrocanthus nom. prov conc innu s va r p o l a n c o e n s l s nom. prov. concinnus v a r , agnetaea v a r . z a p i c a n o n s i s nom prov. concinnus v a r . concinnus v a r . mammulosus v a r . c u r t i n o n s i s mammulosus v a r . spec. nov. mammulosus v a r . a r e v a l o o n s l s nom. prov bulningi' mammulos J

Frailea

- 105 -

lOONotocaot. mamniulosus v a r . 101 spec. nov. 102 o t t o n i s v a r . b a t o v l e n p l s nom. prov. aprlcus 103 10l» spec. nov. arechavelatal var. 105 106 blaauwlanus mlnlmus v a r . a l b l s p l n u s 107 108 spec. nov. 109 Gymnoc. spec. nov. 110 V l g g l n s ,.congregatla nom. prov. 111 rubricostata tricornis 112 t e t r a c a n t h a v a r . macrocantha 113 spec. nov. llí h o r r i d i s p i n u s nom. prov. 116 spec. nov, i n v i c t a nom. prov. 117 spec. nov. 118 neohorstll 119 120 n e o h o r s t i i v a r . f l a v i f l o r u s nom. prov. spec. nov. 121 122 n i v o s a nom. prov. 1 2 3 Gymnoc. spec. nov. 124 W i g g i n s i a a c u a t u s v a r . p r o l i f e r a

"5

A 2. uton, Brasíliában gyűjtött növények: FRAILEA PR.

134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 lí»7 I
astericides var. spec. perumbilicata pumila v a r . perbella var. perbella var. penambilicata var. spinosior perumbilicata var. pumila v a r . perbella var. deminuta spec. spec. spec. spec. pumila v a r . pumila v a r . pumila v a r . asterioides var. albicoluranarls spec. a l a c r i p o r t a n a v a r , f u l v i s p i n u s n,prov, a l a c r i p o r t a n a v a r , Viamao alacriportana var. alacriportana alacriportana var. itapoensis machadoensis fyp I . machadoensis Typ I I .

-

106

-

FRAILEA 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200

pumila v a r . pygmaea v a r , pumila v a r , pumila v a r , spec, pygmaea v a r , pygmaea v a r , pumila v a r , aureispina spec, spec. asterioides var, spec, spec. horstii var. mammifera g u a i b e n s i a n.prov, Typ, I , guaibensia v a r . g u a i b e n s i a vai-, spec, spec, curvispina var, curvispina var, spec, spec, horstii var, spec, h o r s t i i v a r , nanus n,prov, pygmaea v a r , pygmaea v a r , l i l a l u n u l a pygmaea v a r , pygmaea v a r . a l t l g l b b o r a pumila v a r , asterioides var. h o r s t i i v a r . camaguensls pumila v a r . perbella spec. spec. pygmaea v a r . NOTOCACn'S

201 202 203 204 205 206 207 208 209 210

o t t o n i s var. c a c a p a v e n s l s ottonis var. rubrisplnus o t t o n i s var. segredoensls a r e c h a v a l e t a i v a r . aureus arechavaletai var. h o r s t i i arechavaletai var. h o r s t i i arechavaletai var. l i m i t i c o l a securituberculatus o t t o n i s v a r . machadoensis ottonis var. gualbensis

- 107 -

Notocactus b u i n l n g i i v a r . I d l o t e n s i s nom. prov.

fotó: K.H.Prestlé

NOTOCACTUS 211 212 213 214 215 216 217 218 219 220 221 222 22 3 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 2 39

spec. l i n k i i var... Tahinias l i n k i i v a r . . . Cambara a r e c h a v a l e t a i v a r , alacrlportanús megapotamicus v a r . acutus v a r . l o r e n c o e n s i s acutus v a r , c a d e a e n s i s acutus Quevedos s e c u r i t u b e r c u l a t u s .,, Quevedos megapotamicus ,,, Quevedos acutang-ularis l i n k i i v a r , , , Itambezinlio megapotamicus v a r , C a c h o e i r a de S u l l i n k i i v a r , , , Cachoeira de S u l fuscus fuscus var, longispinus muericatus v a r , montlcolus scopa v a r . s u c c i n e u s v a r . aureuspinus mueller - m e l c h e r s l i mueller-melchersil var, gracillspinus buinlngii b u i n l n g i i var, brunispinus buinlngii var. pulcheilus buinlngii var. bulningii var. pseudoherterii uebelmannianus spec.

- 108

NOTOCACTUS 240 241 242 243 244 245 246 24? 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260

mamniulosus v a r . sarandlensls mammulosus v a r . mammulosus v a r . b r a s i l i e n s i s mammulosus v a r . mammulosus v a r . mammulosus v a r . alamoensis mammulosus v a r . mammulosus v a r . mammulosus v a r . mammulosus v a r , t e n u i c y l i n d r l c a v a r , major tenuicylindrlca tenuicylindrlca var, tenuicylindrlca l i n k i i var, Jaqulrunensis securituberculatus spec, spec, o t t o n i s v a r pantonensis a r e c h a v a l e t a i v a r . nanus spec. Noto-Parodia

-

109

-

NOTOCACTOS

261 262 263 264 265 266 267 268

'bueneckerii v a r . g r a c i l i s p i n u s 'bueneckerii v a r . i n t e r m e d i a bueneckerii var. denaispina spec. Noto-Parodia b u e n e c k e r i i v a r . itambenzlnhoensis hamatacantha hamatacantha v a r . bueneckerii

269 270 271 272 273 274

B r a s i l c . g r a s s n e r i i var. f o r t a l e z e n s i a Brasilc. grassnerii B r a s i l c . grassnerii var. longispinus Brasilcactus haselbergli Brasllcactus haselbergli var. Brasllcactus haselbergli var.

275 276 278 279 280 281 282

Wigginsia spec. Wigginsia spec. Wigginsia g r a n d i c o r n l s Wigginsia alamoensis Wigginsia r u b r i c o s t a t u s Wigginsia l o n g i s p i n u s Wigginsia p r o l i f e r a

Gyranocal'ycium 283 284 285 286 287 288 289 290 291

donudatum v a r . ... Sarandi spec. donudatum v a r . spec. h o r s t i i v a r . ... Cavera horstii spec. donudatum v a r . denudatum v a r . Echinopsis

202 293 294

brasiliensis spec. spec. Sedum

295 :Í96

spec. spec.

»

-

110

-

Portulaca 297 298

grandiflora spec. Notocactus

302 303 304 305 306 307

glaucinus var. miniatlspinua arechavaletai var. bueneckerii a r e c h a v a l e t a i v a r . aureus spec. nov. spec. nov. glaucinus

Egy kép a múltból. Dr.Schummel Rezső m i s k o l c i gyűjteményét látogatták meg a s z o l n o k i szakkör t a g j a i . Schummel Rezső m e l l e t t , kalapban Sarkmagoczy József a legrégebbi gyűjtők egyike. /Gyűjteménye a l a p j a i t 1908-ban kezdte összeszedni./ / l 9 6 0 - a s évek elején meghalt./

~U2 TARTALOMJEGVZKK

66. old.

llartalis

66, old.

IV)th László:

Imre:

69. old.

Tamás Gyula:

73. o l d .

K.H. Prestlé:

83. o l d . B a r t a l i s

Imre:

86. o l d . Radim H a v l l c e k :

89. o l d . Nagy Károly:

-

INllAl.TSVKIiZtlCirNIS

Echinocactus polycephalus Az Echinocereusokról Az fc\iphorbiákról Gyüjtöuton Rio Grandé do Sul-ban Samel R e i s e i n Rio Grandé do S u l E c h i n o f o s s u l o c a c t u s sphacela tus A Notocactus nemzetség r e n d s z e r e ­ zéséről E i n t e l l u n g d e r Gattung Notocactus Kaktuszok népies neve az USA-ban Kakteen Volksnamo I n l i S A

90.

o l d . Ix>renz Károly: Kubina

István:

Sajtószemle Llteratur

besprechungen

Nagy Károly: 9 7 . o l d . Nagy Károly: 98.

o l d . Nagy Károly:

103.

o l d . K.H.Prestlé:

Könyvismertetés Szakköri h i r e k N a c h r i c h t e n unserem F a c h k r e l s Gyűjtőszámok Feldnummemverzeiclmis

- KÉZIRATKÉNT Szerkesztette: K i a d , i a : A XX. Pelei's

Imre

k e r . Müvei'desi

kiad::

Éplt'k R o t a

Bartalis

?nbi-5n Zoltán

1 9 8 0 . r.. ií*.

Otthor.ok

Ifcazgatősága 1 7 2 5 B u i r p e s t

1 f^a:;^'''- ^