EBES SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2020
Készítette: Sós Barnabás
Ebes, 2014. április 16.
Ebes Község Önkormányzat 1
Előszó Köszönettel tartozom azoknak az ebesi társaimnak, barátaimnak, akik nélkül ez az anyag nem jöhetett volna létre. A velük folytatott találkozások és beszélgetések eredménye, a legfontosabb értékét képezik ennek a munkának. Személy szerint a sportnak én is nagyon sokat köszönhetek, meghatározó volt mindig is életemben és ma is az. Nemcsak erőt, kitartást, gyorsaságot és küzdeni tudást adott, de emberséget is tanultam általa, olyan emberi értékrendeket, melyeket szeretnék továbbadni gyermekeimnek és a felnövekvő ifjúságnak. Az elmúlt évtizedben önkéntes szervezőként sokat tanultam és tapasztaltam sportéletünk területén és remélem, hozzá tudok járulni írásommal ahhoz, hogy a sportszerető ebesi lakosokat és a mindenkori faluvezetés munkáját segíteni tudjam! Biztos vagyok benne, hogy ez a Sportkoncepció különleges, mert élet van benne, olyan kisugárzás, amely csak az ebesiekre jellemző. Személyes látogatásokból és tapasztalatokból építkezik. A mi kis közösségünk aktív szereplőiről szól, a mindennapi küzdelmeinkről és örömeinkről, az egymás iránt érzett tiszteletünkről és szeretetünkről. A gyermekek és szülők, a civilek és pedagógusok, a sportszakemberek és a képviselők is megtalálják benne a számukra fontos információkat. A sporthoz, mozgáshoz kapcsolódó egészséges életmódot és táplálkozást, a környezettudatos nevelést és viselkedést, valamint közösségi
életünk
szervezőinek
programjait
is
érintem az anyagban,
mert
„hónaljhajtásai”-szerves részei a koncepciónak. Szerencsés vagyok, hogy közelről látom és tapasztalom azokat a problémákat, hiányosságokat, melyek megoldásán közösen dolgozunk azóta is. Ennek már látható eredményei is vannak, hisz nagyon sokat fejlődött Ebes sportélete az utóbbi években.
2
Tartalom 1
Bevezetés.............................................................................................................................. 7 1.1
2
Benedek Elek Óvoda .............................................................................................................10 2.1
Óvodai testnevelés ........................................................................................................10
2.2
Óvodai csoportok ..........................................................................................................12
2.2.1
Csiga csoport .........................................................................................................12
2.2.2
Cica csoport ...........................................................................................................14
2.2.3
Manócska csoport ..................................................................................................15
2.2.4
Pillangó csoport .....................................................................................................17
2.2.5
Napocska csoport...................................................................................................19
2.2.6
Katica csoport ........................................................................................................20
2.3
Óvodai sporteszközök ....................................................................................................23
2.4
Ovi-Sport Program.........................................................................................................23
2.5
Az óvodás gyermek testi jellemzői és fejlődése................................................................24
2.6
Kisgyermekkori ügyesség fejlesztése ...............................................................................24
2.7
Az óvodai testnevelés mozgásrendszere .........................................................................26
2.8
Motoros fejlődés a természetes mozgásokban ................................................................28
2.9
Mozgásfejlesztések........................................................................................................30
2.10
Gyorsaság fejlesztése.....................................................................................................32
2.11
Óvodapedagógusaink egészség és mozgásfejlesztő feladatai ............................................32
2.12
Mozgásfejlődés az óvodáskor végére ..............................................................................33
2.13
A munkajellegű tevékenységek szerepe ..........................................................................34
2.14
Sajátos nevelési igényű (kiemelt figyelmet igénylő) gyermekek ........................................34
2.15
Élet az óvodában ...........................................................................................................35
2.15.1
Óvodai ünnepek és megemlékezések ......................................................................35
2.15.2
Az óvoda programjai ..............................................................................................35
2.15.3
Tehetséggondozó programok .................................................................................36
2.15.4
Zöld Óvoda ............................................................................................................37
2.16
Az egészséges életmód kialakítása ..................................................................................38
2.16.1
Sószoba .................................................................................................................39
2.16.2
Egészséges táplálkozás ...........................................................................................40
2.17 3
A mozgás jótékony hatásai .............................................................................................. 8
Fejlesztési irányelvek .....................................................................................................40
Ebesi Arany János Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola ....43
3
3.1
Ebesi Gyermekekért alapítvány ......................................................................................44
3.2
Az iskolai testnevelés célja, feladata és eszközei ..............................................................45
3.3
Az iskolás gyermek testi jellemzői és fejlődése ................................................................47
3.4
A játék szerepe az alsós gyermekeknél............................................................................48
3.5
Az iskolás gyermek mozgásfejlődése ...............................................................................50
3.5.1
Mozgástanulás .......................................................................................................50
3.5.2
A mozgástanulás folyamata ....................................................................................51
3.5.3
A mozgásanyag oktatási folyamata: Jártasságok, készségek ......................................54
3.5.4
A mozgásanyag feldolgozásának módszerei .............................................................55
3.6
A testi motoros képességek jellemzése és fejlesztésük.....................................................61
3.6.1
Kondicionális képességek .......................................................................................62
3.6.2
Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság ........................................................................70
3.7
Testi nevelés és mérési módszerek az iskolában ..............................................................71
3.7.1
A tanulók fittség mérésének lehetőségei: Hungarofit módszer ..................................72
3.7.2
Értékelési rendszer a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez 77
3.8
Diáksport és szabadidős tevékenység .............................................................................79
3.8.1
Iskolai testnevelés és diáksport ...............................................................................80
3.8.2
Iskolai versenysport és diákolimpia, utánpótlás nevelés ...........................................81
3.9
Sportélet az iskolában....................................................................................................82
3.9.1
Kinder+SPORT........................................................................................................82
3.9.2
Kövy Olimpia .........................................................................................................83
3.9.3
NAGY VAGY! ..........................................................................................................84
3.9.4
Néptánc ................................................................................................................84
3.9.5
Tömegsport ...........................................................................................................85
3.9.6
Alsós atlétika .........................................................................................................85
3.9.7
Felsős atlétika ........................................................................................................86
3.9.8
Fiú kosárlabda .......................................................................................................86
3.9.9
Lány kosárlabda .....................................................................................................87
3.9.10
Karate ...................................................................................................................87
3.9.11
Aranyfutás .............................................................................................................87
3.9.12
Kakaó party ...........................................................................................................88
3.10
Iskolai sportlétesítmények .............................................................................................88
3.10.1
Tornaterem ...........................................................................................................88
4
3.10.2
Szertár...................................................................................................................89
3.10.3
Táncterem .............................................................................................................90
3.10.4
Konditerem ...........................................................................................................90
3.10.5
Kültéri kondiparkok ................................................................................................90
3.10.6
Kosárlabdapálya.....................................................................................................91
3.10.7
Homokos röplabdapálya .........................................................................................91
3.10.8
Aszfalt focipálya .....................................................................................................92
3.10.9
Műfüves focipálya ..................................................................................................92
3.10.10
Futókör ..............................................................................................................92
3.10.11
Ugrógödör és dobókör ........................................................................................93
3.10.12
Kültéri ping-pong asztalok ...................................................................................93
3.10.13
Kerékpártárolók .................................................................................................94
3.11
Iskolai gyógytestnevelés ................................................................................................94
3.12
Az egészségkárosult gyermekek sportolási lehetőségei ....................................................97
3.13
Egészséges életmód és természetközeli nevelés ..............................................................97
3.13.1
Egészséges táplálkozás ...........................................................................................97
3.13.2
Környezettudatos nevelés ......................................................................................97
3.14 4
Sportegyesületek ................................................................................................................ 104 4.1
5
Fejlesztési irányelvek .....................................................................................................99
Ebesi Sportbarátok Közhasznú Egyesület....................................................................... 104
4.1.1
Hagyományokkal rendelkező rendezvények........................................................... 105
4.1.2
Az egyesület szakosztályai .................................................................................... 107
a)
Atlétika szakosztály ..................................................................................................... 107
b)
Sakk szakosztály .......................................................................................................... 108
c)
Labdarúgó szakosztály ................................................................................................. 109
d)
Fitness és túra szakosztály ........................................................................................... 110
e)
Karate szakosztály-Fehérököl harcművészet.................................................................. 110
f)
Floorball szakosztály .................................................................................................... 111
g)
Ökölvívó szakosztály .................................................................................................... 112
4.2
Ebes Községi Közhasznú Sportegyesület ........................................................................ 113
4.3
Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egylet .............................................................. 116
4.4
Utánpótlás nevelés a sportegyesületekben ................................................................... 118
Önkormányzat.................................................................................................................... 119 5.1
Kitüntetés alapítása és a civil szervezetek támogatási rendje .......................................... 119
5
5.2
Civil szervezetek új támogatási rendje .......................................................................... 119
5.3
Hivatásforgalmi kerékpárút .......................................................................................... 120
5.4
Földutas kerékpárút hálózat kialakítása ........................................................................ 121
5.5
Ünnepi sport délelőttök ............................................................................................... 122
5.6
Mobilitási hét .............................................................................................................. 122
5.7
Ebes szabadidő és sportlétesítményei ........................................................................... 124
5.7.1
Játszótereink ....................................................................................................... 124
5.7.2
Nagypark és futókör ............................................................................................. 125
5.7.3
Lovaspark ............................................................................................................ 125
5.7.4
Szánkódomb ........................................................................................................ 126
5.7.5
Baseball pálya ...................................................................................................... 126
5.7.6
Sport és rendezvénycsarnok ................................................................................. 126
5.8
6
7
A községi sportcentrum létesítményei .......................................................................... 127
5.8.1
Sportház .............................................................................................................. 127
5.8.2
Labdarúgó nagypálya ........................................................................................... 128
5.8.3
Salakos focipálya (teniszpálya) .............................................................................. 128
5.8.4
Aszfalt foci és kosárlabdapálya.............................................................................. 129
5.8.5
Futópálya ............................................................................................................ 129
5.8.6
Műfüves focipálya ................................................................................................ 130
5.8.7
Homokos röplabdapálya ....................................................................................... 131
5.8.8
Kültéri tornapálya és Ifjúsági park ......................................................................... 131
5.9
Kerékpártárolók .......................................................................................................... 132
5.10
Ifjúsági és Sportreferens szerepe Ebesen ...................................................................... 132
5.11
Fejlesztési irányelvek ................................................................................................... 133
Egészség és mozgás idősebb korban .................................................................................... 135 6.1
Egészséges életmód és táplálkozás ............................................................................... 135
6.2
Az élethosszig tartó mozgás jelentősége ....................................................................... 136
6.3
Tiszteletet az éveknek.................................................................................................. 137
Felhasznált irodalom........................................................................................................... 139
6
1 Bevezetés A 2009-ben készült középtávú sportkoncepció 2014-ig meghatározta a legfontosabb irányelveket, stratégiákat, amelyek összhangban voltak Ebes község adottságaival. Lefektette azokat a kötelezően és önként vállalt feladatokat, melyek a település sport életének legtöbb területén jelentkeztek. Az elmúlt 3 évben olyan változások történtek, hogy szükségessé vált sportéletünk jövőképének újragondolása, helyzetelemzése. Ezen sportkoncepció eszméi, alapelvei és célkitűzései természetesen összhangban vannak
a
magyarországi
és
európai
jogszabályokkal
és
dokumentumokkal.
Igazodnak a helyi, országos és nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokhoz is. Mivel a hazai sportlétesítmények legnagyobb része az önkormányzatok tulajdonában vannak, így a helyi sportélet feltételeinek kialakításában meghatározó szerepünk van nekünk is. A helyi lehetőségeknek és adottságoknak megfelelő sportélet önkormányzati szerepvállalásához természetesen figyelembe kell venni az országos, megyei és helyi
társadalmi
és
gazdasági
körülményeket
is.
Az
utóbbi
években
a
településvezetés kiemelten támogatta Ebes sporttevékenységét, valamint ügyelt a sportlétesítmények fenntartására és állagmegóvására, azok felújítására, fejlesztésére és új létesítmények építésére is. Ennek köszönhetően, a helyi sportélet feltételei a szabadidő és versenysport terén is javultak. A további fejlődés érdekében meg kell határozni az önkormányzat szerepvállalásának irányait és mértékét, valamint együtt kell működni a civil szervezetekkel, sportegyesületekkel. Meg kell ismerni egymás célkitűzéseit, feladatait, hogy egy irányelv mentén haladva, egymást erősítve lehessünk sikeresek a jövőben is. A gazdasági válság komoly kihívások elé állította az ebesi településvezetést is, valamint a helyi vállalkozókat, a gazdasági élet szinte minden szereplőjét. Ma már nagyon nehéz egy-egy civil szervezetnek befektetőt, szponzort találni, mert mindenki a létért küzd. Ebes mégis szerencsés helyzetben van,
hisz
sokszor
sikerül
megszólítani
a
helyi
vállalkozókat
a
testkultúra
támogatására. Ebben az Ipari park vállalkozói is élenjárók, hisz falunapokon jelentős támogatást nyújtanak, de a helyi vállalkozók is sokat segítenek anyagi vagy tárgyi felajánlásaikkal,
különösen
egy-egy
sportesemény
vagy
bál
kapcsán.
Az
önkormányzat anyagi támogatása nélkül azonban nehéz a sport színvonalát emelni. Bár a civilek részéről önkéntes szerepvállalásról beszélhetünk a sport legtöbb 7
területén Ebesen, a személyes hozzájárulás mellet a további fejlődéshez pénz is szükséges. Ha csak a versenyeken eredményesen szereplő gyerekeket nézzük, a díjazás
ösztönzőleg
hat
a későbbi teljesítményekre is.
Egy sportesemény
hangulatának, színvonalának emeléséhez is anyagiakra van szükség, de ez megtérülő befektetés, hisz egy sikeres rendezvény visszhangja a legjobb reklám Ebes arculatának erősítéséhez. Szükségünk van egymásra, hisz csak így lehet sikeres sportéletünk a tömegsportban és versenysportban.
1.1 A mozgás jótékony hatásai Nagyon fontos, hogy a rendszeres mozgásra nevelést minél fiatalabb korban megszerettessük
a
gyermekekkel,
mert
általa
egészségesebbek,
kiegyensúlyozottabbak lesznek, fizikálisan és mentálisan is fejlődnek, valamint teljesítményük is javulhat az iskolában. Az a tudatosság, amit a sporttal nyer, felnőttként
pozitív
változásokat
fog
előidézni
személyiségében
egy
káros
szenvedélyektől mentes, a társadalom számára is hasznos és tevékeny, erkölcsös élet reményében. Természetesen nem kell mindenkinek olimpiai bajnoknak vagy élsportolónak lennie és nem is ez a legfőbb cél. Ez a kis ország csodálatos sporteredményeket ért el világversenyeken és az olimpiákon az elmúlt 100 évben és nem véletlenül neveznek minket sportnemzetnek. Azonban elkeserítő, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nagyon rossz. Az egészségtelen életmód alapkövei a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressz. Sajnos ezekben is a világ élvonalába tartozunk, de nem kellene, hogy így legyen. Ebből következik, hogy a mi kis közösségünk legfőbb célja és feladata nem lehet más, mint az egészséges életmódra nevelés. Ahhoz, hogy ezt a célunkat elérjük, elsősorban példamutatásra van szükség és egy olyan szemléletváltozásra, mely az egyre romló egészségi állapotunkat kezelni tudja. A sport a legolcsóbb gyógyszerünk, mely segít egészségünk megőrzésében és fejlesztésében, de közösségformáló ereje is jelentős. Megtanít alázatosan és becsületesen győzni és emelt fővel veszíteni, tisztelni az ellenfelet, felelősséget vállalni magunk és társaink iránt. Ebben a koncepcióban igyekszem az óvodai testneveléstől a versenysportig betekintést nyújtani Ebes összes sporttevékenységet folytató csoportjának működésébe, hétköznapjaiba. Ezek
8
ismeretében összefüggéseket láthatunk a korcsoportok testkultúrája között, azok egymásra épülésében és fejlődésében, ezért oda kell figyelni minden részterület fejlesztésére.
Hasznosabb
egészséges
embereket
nevelni,
mint
kórházakat
működtetni és drága gyógyszereken élni. Az aktív sportolás felkészít az életre is. Akik megtanulnak a sportban győzni és veszíteni, azok az életben is képesek küzdeni a sikerért és nem törvénytelen úton eredményeket elérni. Megtanít a nemes küzdelem, a fair play szabályaira, az összetartásra és önfeláldozásra, tisztességre, gyors döntések meghozatalára. Ha mi felnőttek példát mutatunk a gyerekeknek az aktív sportolásra, könnyebben megszerettetjük velük a mozgás örömét. Különösen a gyermekeknek nagy a mozgás igényük, ezért energiájuk levezetése végett, biztosítsunk nekik lehetőleg minél többféle szabadtéri mozgásformát, a túrázástól a kerékpározásig. Ezzel testileg és lelkileg is erősödik gyermekünk, a betegségekkel szemben ellenállóbb lesz, az elhízás és cukorbetegség, valamint a tartáshibák kialakulása is megelőzhető általa. A jó társaságban és hasznosan eltöltött szabadidő és edzés mellett nem lesz ideje elzülleni, kallódni a fiatalnak, valamint a káros szenvedélyektől is távol tartja magát (alkoholtól, dohányzástól, drogtól). A benne lévő agresszivitást és felgyülemlő feszültséget hasznosan vezeti le, szellemileg és lelkileg is kiegyensúlyozottabbá válik. A rendszeres és hosszabb időn keresztül végzett mozgás javítja a hangulatot, a stressz leküzdését, csökkenti a szorongás és depresszió tüneteit, jó hatással van az önértékelésre és önbizalomra. Fontos azonban, hogy a sporttevékenység elsősorban egészségközpontú és másodsorban teljesítmény centrikus legyen. A rendszeres fizikai aktivitás nagymértékben javítja az életminőséget, egészség megőrző és egészség helyreállító hatással bír.
9
2 Benedek Elek Óvoda
Az óvoda 1970-ben épült. Azóta kétszer lett bővítve, de szerencsére megérett az újabb fejlesztésre, hisz a gyermeklétszám évek óta magas és a 150 fős férőhelyet 10-20%-kal túllépik. A 6 óvodai csoportba közel 170 gyermek jár. Az intézmény 2009-ben vette fel a Benedek Elek nevet. A kisgyermekkori környezeti nevelés terén végzett tevékenységéért 2009-ben elnyerte a „Zöld Óvoda” címet, majd 2012-ben a „Madárbarát Óvoda” elismerést is. Az allergiás és asztmás gyermekek részére 2011ben Sószoba került kialakításra, valamint egy modern játszótér az intézmény mellett. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel egy fő logopédus és 1 fő gyógypedagógus foglalkozik. A gyermekek boldog hétköznapjairól 13 óvodapedagógus, 6 dajka, 2 pedagógiai asszisztens és 8 kisegítő dolgozó gondoskodik.
2.1 Óvodai testnevelés Az elmúlt
10 évben személyes tapasztalataim alapján tudom megítélni az
intézményben folyó munkát. Óvodapedagógusaink szakmai munkája és a segítő dajkák, nagymértékben hozzásegítik a gyermekeket a testi és lelki egészségük megőrzéséhez,
valamint
tanulási
képességeik
fejlesztéséhez
és
kibontakoztatásához, a sikeres iskolakezdés reményében. A kicsi csoportszobák lekorlátozzák a mozgási lehetőségeket, de azok ízléses kialakítása, egyedi felszerelései, harmóniája és kedves arculata örömmel tölti el a gyermekeket. Ilyen természetes, barátságos környezetben hatékonyabban lehet foglalkozni a kicsikkel. A gyermekek életkori sajátosságaira építve az óvodapedagógusok igyekeznek minden lehetőséget kihasználni a teremben és a szabad levegőn a testi nevelésre, a 10
játékos mozgásra. A kellemes légkör előfeltétele az önfeledt mozgásnak, a testi fejlődésnek, ismerkedésnek és a tanulási vágynak egyaránt. Az óvodának nincs tornaterme, így a pedagógusok felkészültsége és leleményessége kell ahhoz, hogy a csoportszobákban, kis helyen is megfelelő tevékenységeket találjanak ki a mozgásfejlesztésre, a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. A gyermekek aktivitásuk és érdeklődésük folytán kapcsolatba kerülnek szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetükkel. A nevelők ezekre alapozva teremtik meg a lehetőségeket, hogy sokrétű és valósághű ismeretekhez juthassanak gyermekek. Az óvoda nagy gondot fordít a szervezett és játékidőben végezhető testmozgás tárgyi feltételeinek megteremtésére. Az intézmény mozgásfejlesztő eszközökkel való ellátottsága mennyiségi és minőségi jellemzők tekintetében is javuló tendenciát mutat. Lehetőségeikhez mérten egyre korszerűbb és biztonságosabb sportszerekkel és
játékokkal bővítik eszköztárukat.
Az egészséges életmódra nevelés
és
testnevelés kiemelt helyen áll az óvodai nevelési rendszerben. Bizonyos keretek, szabályok alkalmazásával, fegyelmezett légkörben használják a tornaeszközöket, figyelve egymás testi épségére, a balesetek megelőzésére. Az egységes tornaruha használatával a higiéniás szokásokat is megtanulják a gyerekek. Jó idő esetén a szabadtéri mozgás kerül előtérbe, hisz a tágas udvar, valamint az új játszótér
teljes
értékű testnevelést
és
számtalan játéklehetőséget
nyújt
a
csemetéknek. A friss levegőn, természetes környezetben végzett tevékenységek: futások, mászások, bújócskák, ugrások, séták vagy nagyobb kirándulások nemcsak a
pici
testnek,
de
a
léleknek
is
élményt
nyújtanak.
Felszabadultabb,
kiegyensúlyozottabb, boldogabb és jobb közérzetű lesz az óvodás. Az étvágya javul, alvása pedig pihentetőbb és nyugodtabb lesz. A rendszeres, változatos, inger gazdag és egészséges testmozgás hatására automatikusan fejlődnek bizonyos készségek és képességek. A mozgáskoordinációs, hely és helyzetváltoztató gyakorlatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a különféle élethelyzetekben gyorsabban és pontosabban hajtsák végre a feladatokat. Mindez persze akkor valósulhat meg, ha a gyermek be tud illeszkedni a csoportba és biztonságban érzi magát. Ha nincs meg a szeretetteljes, és barátságos közeg, akkor nem lehet beszélni összerendezett, harmonikus mozgásról, hisz az csak laza, feszültségmentes izomzatnál valósulhat meg teljesen. A gyermek megismerése az óvodába kerülés pillanatától kezdődik méréssel, szülői interjúval, esetleg családlátogatással. Az óvónő
11
életkor és fejlettség szerint differenciál a tervezésnél és gyakorlati megvalósításnál. Ha az óvodapedagógus megismeri a gyerekek képességeit és teljesítmény határait, nagyon ügyesen motiválhatja őket a sikerélmény megélésére, mely önbizalommal, elégedettséggel és örömmel párosul. Az óvoda udvara és közvetlen környezete évről évre szépül és változik, hogy a gyerekek minél otthonosabban érezzék magukat. A jótékonysági bálok bevételei, egyéb támogatások, vásárok, pályázati lehetőségek kihasználása és természetesen az óvoda dolgozói, valamint a szülők társadalmi munkája nyújt erre lehetőséget. Jelenleg egy ovális alakú aszfalt Közlekedési pálya kialakítása van betervezve, melynek közepén egy füves focipálya is elhelyezhető. KRESZ táblák és közlekedési jelek felfestésével a gyerekek megismerkedhetnek a közúti forgalom kihívásaival. A rendelkezésre álló rollerekkel, gördeszkákkal, 2-3 kerekű biciklikkel és futókerékpárokkal tudnak majd gyakorolni. Az udvaron még Egyensúlyozó és mozgáskoordináció fejlesztő kültéri eszközök beszerzése és telepítése is szerepel a tervek között.
2.2 Óvodai csoportok 2.2.1 Csiga csoport
Jelenlegi csoportlétszám: 28 fő: 11 nagycsoportos (5 lány és 6 fiú), 3 középsős (2 lány és 1 fiú), 14 kiscsoportos (4 lány és 10 fiú) és van egy SNI-s gyermek is. Nagyon vidám, összetartó kis csoport, melybe csupa színes egyéniségű kisgyermek jár. A kalandokból sohasem maradnak ki, nagyon szeretnek énekelni, mozogni, játszani, alkotni - rajzlap náluk sosem marad üresen. A napi többszöri mesehallgatás kedvelt elfoglaltságuk. Amikor csak tehetik, a szabadban tartózkodnak: szaladgálnak, bicikliznek, labdáznak. Ha az idő nem engedi meg, a csoportszobában és az öltözőben szoktak mozgásos tevékenységeket végezni. Ezekhez a kinti szertárból
12
hoznak be tornaeszközöket. Néhány eszköz a csoportban állandó jelleggel is bent található (labda, szobai teke, habtenisz, egyensúlyozó ülőke, lépegető). Ezeket napi rendszerességgel használják a gyerekek. A kötelező testnevelést minden héten szerdán
tartják.
A
mindennapi
testnevelést
a
délelőtt
folyamán
a
napi
tevékenységekhez kapcsolva szokták végezni, melyben nagy örömmel vesznek részt a legkisebbek is. A gyermekek érdeklődéssel fordulnak a természet rejtelmei felé, igazi kis felfedezők. Sokat bogarásznak, kincseket gyűjtögetnek, figyelik a bennünket körülvevő élőlényeket, rácsodálkoznak a természet szépségeire. A csoport állandó lakói az akváriumukban élő halacskák és vízicsigák. Nagyon szeretik a madarakat, télen rendszeresen etetik őket és gyönyörködve figyelik a több tucat szebbnél szebb kis szárnyast. A csoportszoba környezete is sugározza azt a biztonságot, melegséget és vidámságot, amiben a gyermekeket nevelik. A csoportszoba mérete: 51m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: Egyszerű eszközökkel is élvezetessé és emlékezetessé lehet tenni egy csoportos foglalkozást. A gyerekek színes, kicsi és nagyméretű karikákkal, taps ritmusra, járásgyakorlatok közben hajtották végre az óvodapedagógus utasításait. Erőteljesebb tapsra volt váltás a gyakorlatok között, mely sokféle kéz és lábtartás cseréből állt. Ügyesen felismerték és kiválasztották futás közben a földön lévő karikákból a számukra megfelelő méretet, majd páros lábon és galoppszökdelésben kormánykereket formálva, autónak képzelve magukat próbáltak „garázsba” parkolni. Összetett mozgásos feladatok is vártak a kicsikre. Két külön erősségi fokozatú pályán is mozogtak a gyerekek, korosztálytól függően. Páros lábon és terpeszben szökdeltek a hulla-hopp karikákban, majd alagúton átbújás és végül fektetett létrán egyensúlyozva haladtak. Ezután némi nehezítéssel a kicsiknek szék fölötti átlépéssel, a nagyoknak pedig karikák között kellett ügyesen lépkedni. A csoportszoba kis mérete megmutatkozott a gyakorlatok végzése közben. Természetesen a megérdemelt játék sem maradhatott el. Tűz, víz, levegő játék következett. Tűz utasításra leguggoltak, vízre hasra feküdtek, levegőre pedig egyenesen álltak. Azok győztek, akik a leggyorsabban reagáltak az utasításokra. A jó hangulatú foglalkozás karika fogó versennyel ért véget. Óvoda pedagógus: Leiter Márta (Márti néni) Óvoda pedagógus: Jakab Erzsébet (Babi néni) 13
Dajka: Nánási Csabáné (Anikó néni) Pedagógiai asszisztens: Rácz Erika (Erika néni)
2.2.2 Cica csoport
Csoportlétszám: 26 fő: 8 gyerek nagycsoportos, 11 gyerek középsős és 7 gyerek kiscsoportos. A kisfiúk száma 15, a kislányoké 11 fő. 1 SNI-s gyermek jár a csoportba. A cica csoportosok, már kora reggel, 6.30-tól várják az óvódába érkező gyerekeket, hisz ők a "gyűjtős csoport". Az ide járó gyerekek összetartó kis közösség, 5 testvérpár és több unokatestvér is van közöttük. Kitartóan tudnak játszani, napokig készítik Lego várainkat, Tüsi markolóikat, Java csodabogaraikat. Nagyon szeretnek rajzolni, színezni, gyurmázni, festeni, mesét hallgatni, bábozni. Rendszeresen járnak moziba, színházba. A mozgásos, énekes játékokban nagyon jól érzik magunkat. Sétáik során rácsodálkoznak a természet változásaira, annak szépségeire. A szabadtéri játszótér a kedvencük. A kisfiúk nagyon szeretnek focizni. Kis csoportokat szerveznek, más csoportbeli fiúkat is bevonva. Ebben jeleskedik az SNI-s fiú is, ő külön focizni is jár. A csoportszobában kedvencek a szökdelős, ugrásos gyakorlatok páros lábon, harántterpeszben, lábtartás cserével. Szívesen táncolnak, mozognak zenére, gyerekdalokra, népdalokra és szeretik a zenés tornát is. Tornaeszközök a csoportszobában: 1 db kis tornapad, 9 db maroklabda, 1 pár tipegő-egyensúlyozó, 1 db élménykagyló: (pörgő-forgó). Nagy testnevelés időpontja: minden hétfőn. Mindennapi testnevelés: 7.30 és 11.45 közötti időben a tervezett kötetlen és kötelező tevékenységek után. A csoportszoba mérete 49m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: A foglalkozás elején zenére melegítettek be a gyerekek, majd szalagokkal végzett különféle kombinációs
14
feladatokat
végeztek.
Itt
nagy szükség
volt
a figyelemösszpontosításra. A
körbejárások során számolással egybekötött kar és törzsgyakorlatok váltották egymást, miközben törökülésbe, has és hanyattfekvésbe kellet helyezkedniük. A gyakorlatsorok végén a szalagokat a kért testrészükre kellet rakni a gyerekeknek, mely egészen jól sikerült. A vezényszavas irányváltásokban is gyakorlottak. A korosztályoknak megfelelő, padokon való séták, átlépések és zsugorkanyarlati átugrások után az alagútban való mászások és ugróiskola következett. Még a legkisebbek
is
tökéletesen végrehajtották
a
feladatsort,
mert
figyeltek
az
utasításokra, valamint az előttük mozgó társaikra. Az óra legvégén „Mókusok ki a házból!” játék is volt. Körbefutások közben tapsra kellett (bemenni a házba) a korábban kiválasztott saját helyükre leülni. A kicsi szoba, a szűk hely miatt sajnos nem tudtak kellően felgyorsulni a gyerekek, valamint jelentős volt a torlódás is.
Óvoda pedagógus: Nagyné Sáfrány Katalin (Katika néni) Óvoda pedagógus: Nagy Sádorné (Etuka néni) Dajka: Kujbus Edit (Edit néni) Pedagógiai asszisztens: Kunkli Ferencné (Mariann néni)
2.2.3 Manócska csoport
A csoportba 27 gyerek jár: 9 kisfiú és 18 kislány. Korcsoport szerinti megoszlásban: 13 kiscsoportos, 5 középső csoportos és 9 nagycsoportos. Nap, mint nap barátságos,
hangulatos
csoportszoba
várja
a
„manócskákat”,
sok-sok
játéklehetőséggel, számítógéppel, hogy igazán jól érezhessék magukat az itt eltöltött
15
idő alatt. Gyakran szól a zene, sokat énekelnek, igazi táncos lábú gyerekek. Zeneországba,
Meseerdőbe
és
egyéb
különleges,
képzeletbeli
helyekre
is
rendszeresen ellátogatnak. Nagyon szeretnek barkácsolni is! Környezetüket védve rendszeresen "újrahasznosítják" a különböző dolgokat, régiből újat készítenek. Különleges csoporttársuk Manócska, aki hétközben velük van az oviban, hétvégén pedig látogatóba megy valamelyikükhöz. A gyerekek nagyon szeretnek óvodába járni, mindig nagyon várják, hogy mi lesz a következő móka, amit kitalálnak a felnőttek. Hiszen tudják, hogy sok-sok izgalmas újdonság lapul a tarsolyukban. A csoportba járó gyerekek nagyon szeretik a mozgást, mozgásos játékokat. Többen járnak
focizni
és
gyermektornára,
futóedzésekre,
valamint
az
óvodában
szervezett
zenés
illetve mazsorettre is. A gyermekek mozgásigényét heti 1
nagytornával, a naponta szervezett mindennapos testneveléssel, illetve az óvoda udvarán, vagy a játszótéren biztosított szabad játékkal igyekszenek kielégíteni. A nagytorna időpontja hétfőn van. Ezt a szabad levegőn való tartózkodás fontossága és a csoportszobai hely szűke miatt próbálják minél többször az udvaron szervezni. A rendelkezésükre álló eszközök változatosak és sokszínűek. A mindennapos torna legtöbbször 10.00-10.30 között kap helyet a napirendben. A csoport saját tornaszerei,
eszközei:
babzsákok,
szalagok,
elefánt
lábak
(lépegetők).
Csoportszobájuk mérete: 52m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: Többféle méretű színes labdákat kaptak a gyerekek, melyekkel különböző gyakorlatokat végeztek séta közben. Először két kézzel magas tartásba emelték a labdát, majd fejükre rakták és közben lábemeléseket végeztek. Ezután lassú futásban taps vezényszóra hajtottak végre utasításokat. A lábujjaktól a fejtetőig gurítva a labdát ismerkedtek a testrészeikkel,
majd
terpeszállásban
törzshajlítások,
oldal
irányú
lengetések
(labdaringatás), nyújtott karral labdagurítások előre és hátra következtek. A gyerekek szőnyegen, hason fekvésben a labdákat fogva nyújtott karral és nyújtott lábbal, folyamatos oldal irányú gurulásokat hajtottak végre. Labda helyett párokban is elvégezték a gyakorlatot. Fejjel egymás felé hasalva, nyújtott karral megfogva egymás kezét gurulta a szőnyegen. A foglalkozást kiütős játékkal zárták a gyerekek. Akiket kiütöttek a játékban, lelkesen buzdították a még versenyben lévő társaikat. A győzteseket pedig természetesen megtapsolták. A csoportból 6 gyermek hiányzott, de a kicsi tér miatt még így is előfordultak kisebb koccanásos balesetek.
16
Óvoda pedagógus: Truczkainé Kovács Edit (Edit néni) Óvoda pedagógus: Oláhné Kalapos Edit (Edit néni) Dajka: Mészáros Gáborné (Valika néni) Pedagógiai asszisztens: Rácz Erika (Erika néni)
2.2.4 Pillangó csoport
A csoport létszáma: 29 gyermek. Életkor szerint: 13 nagycsoportos, 5 középsős és 11 kiscsoportos. Nemek szerint 13 kisfiú és 16 kislány. A csoport - éppúgy, mint minden csoport az óvodában - vegyes életkorú. Vannak 2,5 éves és 7 éves gyerekek is. Ebből adódik a családias légkör, ahol minden egyes gyermek szeretetrefigyelemre méltó, nélkülözhetetlen családtag. Mindenkinek ismerik az erősségeit, s tudják, ki miben szorul segítségre. Sok-sok élmény dús napot élnek át együtt, érdekes tevékenységekkel és rengeteg jó játékkal, kedves mesékkel. Gyakran járnak intézményen kívüli programokra, előadásokra, kirándulásokra. Ünnepelni is nagyon szeretnek, mindenkinek megünneplik a névnapját és szülinapját. A mindennapi élet szervezésénél figyelembe veszik, hogy az óvodások lételeme a mozgás. Mozgásos a játékuk, a tapasztalatszerzésük és a tanulásuk is. Kizárólag a szabadban tartott tevékenységek lehetnek nagyobb hely és mozgásigényűek, a csoportszobában ez korlátozott. A mindennapi testnevelés is csak a bútorok átrendezésével
lehetséges.
A heti 1 nagytestnevelés ideje péntek,
amikor
tornaruhába öltöznek, minden mozdítható kisbútort összeraknak, szőnyeget feltekerik és bő fél órát aktív mozgással töltenek. Tornaszertáruk jól felszerelt, sok modern
17
mozgásfejlesztő eszközzel rendelkeznek. A csoport tagjai aktívak, a különórák, programok közül is sokba bekapcsolódnak. Zenés tornára jár 8 gyerek, ketten fociznak, vízhez szoktatásra járt az uszodába 6 gyerek, erdei oviban 5 gyermek volt és imádják a természetjárást. A csoportszoba mérete: 46m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: A kendővel végzett gyakorlatok központi szerepet játszottak a különféle mozgásos elemeknél, így nem csak a vezényszavas végrehajtás, hanem a játékos feladatmegoldásé volt a főszerep, mely a gyermekek számára is élvezetes volt. Fontos szerep jutott a bal és jobb végtagok pontosabb megismerésének. Sarkon, lábujjhegyen járással magas tartásban, a lábizmokat és egyensúlyérzéket fejlesztő guggolásokkal, elülső és hátulsó kéztartásokkal, valamint törzskörzésekkel, bal és jobb kézzel végrehajtott körzésekkel kezdték a mozgásos tevékenységet a gyerekek. Ezután futás közben, sípszóra végeztek padra ugrásokat a csemeték, majd padon mászás és karikákon átbújásokkal nehezedtek a feladatok. Hason fekvésben az alsó hátizom erősítését célzó törzsemelések, valamint hanyattfekvésben a hasizmok fejlesztését célzó lábemelések következtek. A különböző távolságokra lévő padok közötti átlépések és szökdelések a lábak elrugaszkodó erejének fejlesztésére, valamint az egyensúly, a magasság és távolság érzékelésére és a ritmusérzékre, azok fejlesztésére is hatással voltak. A foglakozás mókusfarok (kendő) fogó versennyel zárult, ahol a gyorsaságé és a reakciókészségé volt a főszerep. A gyerekek nagyon ügyesen, a számolást is folyamatosan gyakorolták a feladatok elvégzése közben. Óvoda pedagógus: Nagy Imréné (Ica néni) Óvoda pedagógus: Krivácsné Dóró Zsuzsa (Zsuzsa néni) Dajka: Vezendi Anett (Anett néni) Pedagógiai asszisztens: Kunkli Ferencné (Mariann néni)
18
2.2.5 Napocska csoport
A csoport létszáma: 29 fő. Csoportösszetétele vegyes életkorú. Ebből 16 fiú és 13 lány. A "Napocskások", minden reggel mosolyogva érkeznek az óvodába. Nagyon szeretnek tornázni, énekelni, mesét hallgatni, képeskönyveket nézegetni, és a paravánok mögött sokat bábozni. Szívesen járnak meseszínházba, moziba, ahol együtt izgulnak a mesehősökkel. Sétáik során észreveszik a természet szépségeit és óvják, védik környezetüket. Szeretik az állatokat, és a tél folyamán gondoskodnak róla, hogy a kismadaraknak legyen elegendő eleségük a madáretetőben. Gyönyörű képeket rajzolnak a rajzpályázatokra és a helyi kiállításokon gyakran szerepelnek a helyezettek között. Játékidőben sokat építenek, társasjátékoznak, gyurmáznak, festenek,
vágnak,
ragasztanak.
Szívesen segítenek
egymásnak,
valamint
a
kisebbeknek és majdnem mindig átadják a játékokat egymásnak. Vidám hangulatban töltik napjaikat. "A fát gyümölcséről, az embert cselekedeteiről ismerik. A jótett soha nem vész el, aki udvariasságot vet, barátságot arat, aki kedvességet ad, szeretetet kap cserébe." A játéktartó szekrények nem mozdíthatók, beépített szekrények vannak. A csoportban az alábbi sporteszközök találhatók: léglabdák, füles labdák, kisméretű
műanyag
gyerekcsúszda,
lépegető
és
élménykagyló.
Az
egyéb
tornaeszközöket az erre kialakított szertárban tárolják. Időközönként más-más eszközöket hoznak be, így váltogatva azokat. A mozgásos tevékenység kötött formában, heti egy alkalommal valósul meg. Időtartama 40-45 perc. A mindennapos testnevelést általában a tevékenységek után tartják, időtartama kb. 10 perc. Ezeket a mozgásokat az időjárástól és évszaktól függően a szabadban is végzik. A csoportszoba alapterülete: 50m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: Az asztalok és székek folyosóra való kipakolása után a gyerekek körbejárással kezdték a foglalkozást.
19
Bemelegítésként először óriásjárásban, magas tartásban lábujjhegyen járás, majd csípőre tett kézzel sarkon járás, végül külső és belső talp élen járás következett taps ritmusra. A”ragadj össze” futójátékban a tapsot meghallva kellett a gyerekeknek összeérinteniük az óvodapedagógus által mondott testrészüket. Volt fül, térd, homlok és hát összeragadás. Ezután 4 ütemű karlendítések következtek zárt állásban számolással, majd kis terpeszben csípőre tett kézzel törzshajlításokat végeztek a gyerekek. Nyújtott terpeszülésben szintén törzshajlítások következtek mindkét lábhoz, majd hirtelen kiscicákká változtak a csemeték és a térdükön, tenyerükön támaszkodva homorították és gömbölyítették hátukat, majd erőteljes lábnyújtásokat végeztek hátra. A pedagógusok által kihúzott hosszú kenderkötélen hason csúszva haladtak át a gyerekek, majd térden kúszva, mackójárásban tenyéren és talpon, végül „limbózva” bújtak át a kötél alatt a csoport tagjai. A foglalkozást kötélhúzásos játékkal és versengéssel zárták. Két, hat fős csapat mérte össze erejét. Az első húzást a kakaós palacsinta csapat nyerte, de a visszavágón kiegyenlített a csoki torta csapat. Végül a legkisebbek kötélhúzó versenye következett, ahol Ica néni és Éva néni is besegített a csapatoknak, de végül igazságos döntetlen született. Majdnem teljes volt a csoportlétszám és a szűk teremnek köszönhetően így többször is összekoccantak a gyerekek, de a nevelők segítségével azonnal ki is békültek egymással. Óvoda pedagógus: Darnainé Végvári Ilona (Ica néni) Óvoda pedagógus: Szőllősiné Nemes Ágnes (Ági néni) Dajka: Kujbus Éva (Éva néni) Pedagógiai asszisztens: Rácz Erika (Erika néni)
2.2.6 Katica csoport
20
A csoport létszáma 30 fő: 15 leány és 15 fiú. A gyerekek örömmel és szívesen játszanak, segítenek egymásnak. A kicsik ámulattal figyelik, utánozzák a nagyobbakat. Minden gyermek rendkívül érdeklődő, nyitott minden új iránt. Ez a kis közösség összetartó, egymásra odafigyelő, szeretnek minden közös programot csoport és óvoda szinten egyaránt. A színes és hangulatos csoportszobában minden napjuk vidáman, játékosan telik és igyekeznek változatos tevékenységekkel motiválni a gyerekeket. A mozgás nagy szerepet tölt be a csoport életében, ezért minden lehetőséget kihasználnak, hogy minél több mozgásfejlesztő játékot játszanak. Kedvelik a barkácsolást, szeretnek méricskélni, számolni, énekelni és mesét hallgatni. Ha jó idő van, sokat sétálnak községünkben és folyamatosan figyelik a természet változásait, gondoskodnak a növényekről és kisállatokról egyaránt. A csoportszobában fix, nem mozdítható bútorok vannak, ugyanakkor kellemes, napos fekvésű. A csoportszobában ugrálólabdát (füleslabdát), gumilabdát, lépegetőt, kisméretű csúszdát tartanak. A csoportszoba előterét igyekeznek kihasználni, melynek falára 2 bordásfal van rögzítve, az ajtófélfa felső részébe hintatartó kampó van
fúrva,
ahová
hagyományos
hintát
tudnak
felakasztani.
A
plafonba
(mennyezetbe), szintén egy biztonságosan rögzített-padláson pánttal lefogatott kampó van, amelyre Ayres mozgásos eszközöket: Ayres hálót, Ayres létrát, körlaphintát tudnak akasztani. A nagy testnevelést kedden tartják, mely 40-45 perces. A mindennapi testnevelést a napi tevékenységet követően, időjárástól függően bent a csoportszobában, vagy az udvaron tartják 10-15 percig. A sporteszközök a tornaszertárban vannak, melyeket a mozgás témájának megfelelően visznek be a szobába. A csoportszoba mérete:48m2. A mozgásos tevékenység megtekintésének tapasztalatai: A foglalkozás elején jobb csuklójukra gumit húztak a gyerekek. Futás közben sípszóra, a földre szórt kék és narancssárga botokból kellett felvenni egyet, hogy azokkal különféle egy és két kezes mozgásokat végezzenek az utasításoknak megfelelően. Volt magas tartásba emelés lábujjhegyen és sarokjárásban, hátsó tartásban, mélytartásban, mellső középtartásban, terpeszállásban és négykézláb történő mozdulatsorok. Rák és pókjárás közben a hasukon egyensúlyozták a rudakat. Kiváló comberősítő gyakorlatok
következtek,
fél
és
teljes
guggolások.
Térdállásokban,
mellső
középtartásból különféle kéz és kartartásokkal 4 ütemű gyakorlatok következetek. A 21
gyerekek nagyon jól ismerik a testüket, hisz nyújtott ülésben, a fejtetőtől a lábujjakig görgették a botokat, miközben hangosan mondták, hogy melyik testrészüknél járnak. Ezeket a görgetéseket egyre gyorsabban és mindkét irányba elvégezték. Hason és hanyattfekvésben hát és hasizom erősítés, majd ferde padon hasalva, a karizom erősítését
célzó
fel
és
lehúzások
következtek
bukfencekkel
és
szökdelő
gyakorlatokkal bővítve. Az foglalkozás végén természeti elemeket szimbolizáló színes körselymet mozgatva, léggömböt tereltek a gyerekek a középpont felé, nehogy náluk szálljon ki a lufi a körből. A foglalkozás kiesős botszerző játékkal fejeződött be, ahol külön versenyeztek a kiscsoportosok és együtt a középsősnagycsoportosok. Nem csak szurkoltak egymásnak, de meg is tapsolták a legügyesebbeket.
Óvoda pedagógus: Kocsis Andrea (Andi néni) Óvoda pedagógus: Kovácsné Jóni Andrea (Andi néni) Dajka: Sóvágó Jánosné (Ibolya néni) Pedagógiai asszisztens: Kunkli Ferencné (Mariann néni) Fejlesztő pedagógusok Differenciáló és fejlesztő pedagógusok: Oláhné Kalapos Edit, Kovácsné Jóni Andrea, Kocsis Andrea Kommunikáció és beszédfejlesztő pedagógusok: Truczkainé Kovács Edit, Oláhné Kalapos Edit Gyógypedagógus: Karacs Erzsébet Gyógypedagógus-logopédus: Sós Csilla
22
2.3 Óvodai sporteszközök
Zsámolyok, rugós lap, billegő létra, billegő lap, piramis mászóka, kis és nagyméretű tornaszőnyeg, műanyag hulla-hopp karikák, labdák, body roll garnitúra, kicsi trambulin, bot és karika tartók, ugráló kötelek, húzó kötél, mászó kötél, ugráló szekrény, magasugró garnitúra, tornapadok, lépegetők, füles labdák, hinták (lap, körlap, gyűrű), Ayres eszközök, ülő és álló egyensúlyfejlesztő lap, kerékpárok, rollerek,
műanyag motorok,
tollaslabda készlet,
gördeszkák,
úszó deszkák,
Greiswald készségfejlesztő eszközök.
2.4 Ovi-Sport Program Az Ovi-Foci Közhasznú Alapítvány, melyet Buzánszky
Jenő,
a
legendás Aranycsapat
egykori tagja alapított, azzal a céllal jött létre, hogy
minél
óvodákban.
több A
sportpálya
pályákon
létesüljön az
történő
sportág-
specifikus oktatást egy önálló képzés keretein belül sajátítanák majd el az óvónők. Az MLSZ országos óvodai programjának célja, hogy már a legkisebbeket is a mozgás örömére és az egészséges életmódra neveljen. Nyert pályázat esetén, 30 %-os önrésszel lehetőség nyílna az óvoda udvarán egy körbekerített, 7x13 méter nagyságú sportpálya kialakítására, mely különböző sporttevékenységek
végzésére
lenne
alkalmas.
A
korszerű
multifunkcionális
sportpálya lehetőséget biztosítana arra, hogy szakszerű oktatás keretein belül biztosítsák a gyermekek mozgásigényének kielégítését. 23
2.5 Az óvodás gyermek testi jellemzői és fejlődése Óvodáskorban (3-6 év) a gyerekek magassága és testtömege gyors ütemben nő, testi fejlődésében a növekedés és súlygyarapodás ritmikus változásokat mutat. A legmeghatározóbb a test magasságának és testsúlyának változása. A kisfiúk és kislányok a 3 éves kori kb. 96-100 cm-ről, 113-117 cm- re növekszenek 6 éves korukra.
Testsúlyuk
kb.
13-16
kg-ról
19-22
kg-ra
emelkedik.
Csont
és
izomrendszerük erőteljesen fejlődik, azonban egy-egy izomcsoport csak rövidebb ideig képes aktív működésre, ezért gyakran változtatják cselekvési formáikat a gyermekek, így ösztönösen felváltva működteti izomcsoportjait. A szívműködés alkalmazkodik a terheléshez, ami a pulzusműködés és vérnyomás alakulásában is megmutatkozik. A terhelést követő rövid szünet után, általában 3O-4O másodperc múlva ismét megközelíti a nyugalmi értéket. Az óvodáskor kezdetén az idegrendszer serkentés és gátlás viszonya labilis, túlsúlyban van a serkentettség. Ezzel magyarázható, hogy a kiscsoportos gyermek mozgásformájában fölöslegesen nagy mozdulatok,
túlzott
erőkifejtés
és
szaggatottság
észlelhető.
A
gyermekek
idegrendszere 3-7 éves korban már 70-90 %-os fejlettséget mutat. Mivel ebben az életkorban az agy tömege is megközelíti a végső kifejlődését, meg van a feltétele, hogy maximálisan lehessen használni. Az óvodáskorú gyermeket elsősorban koordinációs
képességeket
fejlesztő
gyakorlatokkal
kell
ingerelni,
hiszen a
koordinációs képességek követik az idegrendszer fejlődését, és biztosítják a mozgás szabályozási feltételeit. Az idegrendszer, amely koordinálja mozgásunkat, nagyon bonyolult kommunikációs rendszer. Általa vagyunk képesek a környezetünk ingereire reagálni, azt feldolgozni, értékelni és továbbvezetni. Az idegrendszer működésének legegyszerűbb, alapvető formája a reflex. A reflex olyan akaratunktól független idegtevékenység, amely valamilyen inger hatására következik be. Beszélünk feltétlen és feltételes reflexekről. A feltétlen reflexek velünk születettek, míg a feltételes reflexek megszokás, gyakorlás útján, csak különböző belső és külső feltételek hatására fejlődnek ki.
2.6 Kisgyermekkori ügyesség fejlesztése Az ügyesség kisgyermekkorban alakítható leginkább. Megnyilvánulásaiban döntő szerepe van a központi idegrendszer koordinációs képességének. Egyrészt a 24
gondolkodással, emlékezéssel, a fantáziával, másrészt a mozgástevékenységek automatizálásával függ össze. A központi idegrendszer fejlődését a mozgásos tevékenységek gyakorlása kedvezően befolyásolja. Az óvodás gyermek mozgásügyességének fejlesztése érdekében sok testgyakorlat elsajátításával próbálkozzunk a megfelelő tudásszint kialakítására. Ennek legfőbb hajtóereje a gyermek motiváltsága és tudatos aktivitása, tanulási, elsajátítási szándéka. Az ügyesség fejlődése az óvodai testnevelés három éve alatt eleinte alig láthatóan, de később mind szembetűnően mutatkozik. Feltétele, mint valamennyi testi képesség fejlesztésének, a tervszerű, átgondolt nevelési, oktatási-képzési folyamat. Az óvodában főleg az ügyességet és gyorsaságot fejleszthetjük, mert az erőkifejtés 3-6 éves korban huzamosabb ideig kifejezetten ártalmas, ezért a terhelés nagyságát, a mozgás gyorsaságát és az ismétlések számát csak fokozatosan, pihenők beiktatásával növelhetjük. Ugyanígy az állóképesség mely az izom - és csontrendszerre, légzési- és vérkeringési szervekre ró nagyobb megterhelést, csak fokozatosan és változatos terheléssel, lassan növelhető. Az ügyesség azonban nagyon jól fejleszthető a cselekvések célszerű megválasztásában és eredményes végrehajtásában. A mozgások tempóját, iramát, végrehajtási sebességét tudatosan változtatni kell.
A tanítás bonyolult feladat. A tanítás a gyermek életkori
sajátosságaihoz helyesen méretezett ismeretek rendszeres nyújtása, jártasságok és készségek kialakítása és testi képességek fejlesztése. Ebben az oktató- nevelő folyamatban a gyermekközösség és az óvónő tudatos és aktív együttműködése szükséges. A
kiscsoportosoknál
egy-egy
testgyakorlatot
egymás
után
kevesebbszer
ismételtessünk, inkább sok, szerkezetileg egy-két alapformából (hajlítás-nyújtás; emelés-leengedés)
álló
előkészítő
gyakorlatot
végeztessünk.
Az
előkészítő
gyakorlatoknak nagyon fontos szerepük van, hisz a végtagok, a törzs és az egész test mozgáskoordinációját fokozatosan tökéletesítik. Azokat a főgyakorlatokat, melyekben a gyerekek már jártasságot szereztek, kéziszerekkel, játékokkal, színes eszközökkel
gazdagíthatjuk,
ezáltal sokszínű és élményt
nyújtó testnevelési
foglalkozásokon fejlődnek a gyerekek. A középső csoportosok fejlettsége lehetővé teszi, hogy a két alapformából összetett előkészítő gyakorlatot, több irányba végeztessük (pl. törzshajlítás előre és 25
oldalt; előre és hátra stb.) illetve több alapformát is összekapcsolhassunk (pl. nyújtott ülésből páros lábemelés, terpesztés, zárás, leengedés terpeszülésbe). A
főgyakorlatok
közül
a
kiscsoportban elsajátított
gyakorlatokat
nehezebb
körülmények között alkalmazhatjuk, illetve játékos versengésekben, versenyekben teremthetünk olyan szituációkat, amelyben a már elsajátított testgyakorlatok közül önálló választás alapján dönti el a gyermek, hogy melyiket alkalmazza (pl. alacsony akadály alatt átjutás minél gyorsabban, négykézláb átmászással, térdelő támaszban, hason fekvésben csúszással, ülésben csúszással, pókjárással stb.) A
nagycsoportos
különbséget
mutat.
gyermek Az
fejlettsége
előkészítő
mozgáskoordinációk
gyakorlatok
terén
minőségi
végrehajtásában gazdaságos,
harmonikus működés látható. Képesek az óvónő ütemezésére egyöntetűen a kívánt tempóban, ritmusban végrehajtani a gyakorlatokat. A kéziszerekkel ügyesen bánnak, finomabb izomérzékelésük is kifejlődött. Összetett gyakorlatsor megtanulására képesek. A főgyakorlatok elsajátítási folyamata felgyorsul, az elméleti ismeretek iránt érdeklődőek, így lehetséges a mozgás végrehajtási módjának finomítása is. A gyakorlati alkalmazás terén, valamint az ismétlések alkalmával a tudatos erőfeszítést igénylő feladatok jelentenek örömet. Ilyen feladatok a mozgáskombinációk, vagy összekapcsolások, kapcsolódó
pl.
különböző
egyszerű testgyakorlat,
szereken
végezhető,
többféle
vagy talajgyakorlatok.
egymáshoz
Örömet
nyújtanak
számukra azok a versengések is, amikben a pontosabb, esztétikusabb és szebb végrehajtás a cél. Ügyességüket a labdajátékokban mutatják meg igazán, ezért gyakran alkalmazzunk a foglalkozásokon olyan labdajátékokat, amikben lehetőség kínálkozik a célszerű cselekvésmódok közötti önálló választásra és a végrehajtás eredményeinek önálló eldöntésére. Az ügyesség fejlődése az óvodai testnevelés három éve alatt eleinte alig láthatóan, de később mind szembetűnően mutatkozik. Feltétele, mint valamennyi testi képesség fejlesztésének, a tervszerű, átgondolt nevelési, oktatási-képzési folyamat.
2.7 Az óvodai testnevelés mozgásrendszere I. Rendgyakorlatok: 1. Állások 2. Testfordulatok 3. Menet lépés és ütemtartással 4. Alakzatok és alakzatváltoztatások 26
II. Előkészítő gyakorlatok: gimnasztika: 1. Szabadgyakorlati alapformájú: a) szabadgyakorlatok; b) kéziszergyakorlatok; c) társasgyakorlatok; d) padgyakorlatok 2. Természetes gyakorlatok: a) természetes járás; b) különböző járásmódok III. Fő gyakorlatok: A) Tornagyakorlatok: 1. Természetes támaszgyakorlatok; a) kúszások, csúszások, mászások b) egyensúlyozó járásgyakorlatok 2. Talajtorna gyakorlatok: a) gurulás a test hossztengelye körül; b) gurulóátfordulás előre; c) tarkóállás és gurulóátfordulás hátra előkészítő gyakorlatai; d) kézállás előgyakorlatai 3. Függésgyakorlatok: a) mászások függőleges, vagy rézsútos létrán, íves létrán, illetve rácson: függőállásban fel és lefelé, után és túlfogással, lépéssel, továbbá oldalirányban utánfogással és utánlépéssel, mászások átbújásokkal b) függés érintőmagas vízszintes rúdon, létra fokain, vagy szárán, illetve ezek alacsonyabb változatain; zsugorfüggés, függésben váltogatott vagy cserés és páros, (hajlított- nyújtott) lábmozgások; lendület előre- hátra leugrással; zsugorfüggésben hajlított cserés illetve páros lábmozgások 4. Szerugrások: a) mélyugrás; b) felfelé történő ugrás; c) padon végezhető különböző előkészítő ugrásgyakorlatok: nyusziugrás, átugrások B) Atlétikai vonatkozású fő gyakorlatok: 1. Futások: a) közepes iramú futás az állóképesség növelése érdekében; b) belegyorsuló futások, futások tempóváltoztatással; c) gyorsfutás állórajtból különböző távolságokra (10-30m) és versengéssel 2. Ugrások: A) Helyből ugrások: a) helyből távolugrás; b) helyből magasugrás; B) Nekifutásból ugrások: a) távolugrás b) magasugrás; ugrásokat előkészítő gyakorlatok: járásból akadályokra fel-, le- és átlépéssel 3. Dobások: a) hajítás távolba; b) hajítás függőleges és vízszintes célba felsődobással; babzsákkal, maroklabdával C) Játék vonatkozású fő gyakorlatok: a) labda gurítás két- és egy kézzel helyben és haladással; gurítás társhoz; b) labda dobások: kétkezes alsó-, felsődobás; egykezes felsődobás; labda elkapása két kézzel; c) labdavezetés: két- és egy kézzel, helyben és haladással IV. Játékok:
27
A torna, atlétika és játékok fő gyakorlataiból felépített eszköz nélküli és eszközzel végezhető játékok, egyéni és páros versengések.
2.8 Motoros fejlődés a természetes mozgásokban Elnevezésüket arról kapták, hogy a gyermek fejlődésében az oktatástól függetlenül játszódik le. Ebbe a kategóriába tartoznak az alap mozgáskészségek: a kuszás, mászás, csúszás, járás, futás, fellépés, lelépés, dobás, fogás, ütés, húzás, tolás, szökdelés, ugrás, gurulás, függés, lengés. A kiscsoportos gyermek motoros fejlődése a természetes mozgásokban: Ebben a korban a gyermek már több természetes mozgásban jártassággal, alap mozgáskészséggel rendelkezik. Mozgás tempója lassú, a mozgások végrehajtási formájában hiányosságot észlelhetünk, a végrehajtást még fölösleges mozdulatok, túlmozgások kísérik. A gyermek mozgásának összerendezettsége, koordinációja bizonytalan. A mozgástevékenységek elsajátítása érdekében csekély erőfeszítést tesz és munkavégzése kevésbé célszerű. A kuszást, mászást, csúszást helyesen és szívesen végzik. Az ügyesség és erő fejlesztése a húzás-tolás gyakori ismétlésével történik. A háromévesek saját testsúlyukat
húzva,
tolva helyből ki tudják mozdítani.
Járásuk magabiztos,
egyensúlyozó járásukban csak a keskeny és emelt, vagy rézsútos felületeken bizonytalanok. A futásban már érzékelhető a repülési szakasz, de a talajfogó láb nem nyúlik ki térdben. Futás közben az irányváltoztatásokat feladatszerűen, utasításra végeznek. A dobás-fogás mozgása még meglehetősen „ügyetlennek” tűnik, csak a nagyobb átmérőjű labdákat tudják elfogni. Ha a dobás célját a fejmagasság alatt jelöljük meg, a labdát két kézzel alulról, a test előtt mintegy maguktól ellökve dobják el. Sokat ugrándoznak szabadon. Az után lépéses szökdelést, előre és térdemeléssel összekötött szökdelést is ügyesen végzik. A negyedik életévük körül rövid időre képesek uralkodni saját testük felett, már elugranak és talajra érkezés után könnyen felveszik újra a biztos egyensúlyi helyzetet. A középső csoportos gyermek motoros fejlődése a természetes mozgásokban:
28
A középső csoportos gyermek mozgástempója az általuk ismert gyakorlatokban, a jártasság illetve készség színvonalára fejlődött tevékenységekben gyorsabb. A tempófokozódás
a
gyakorlás
következménye.
Teljesítményeik
növeléséhez
szükséges akaraterejük és értelmi színvonaluk érzékelhetően fejlettebb. Mozgásuk céltudatosabb, értelmesebb és jelentősen fejlődött a tanulási, elsajátítási szándék is. Ügyességük,
gyorsaságuk,
teljesítőképességük
a
kuszás,
mászás,
csúszás
esetében is szembetűnő. Erejük a mászórúdon való kísérletezéseik során is megnyilvánul. Futásban egyre inkább eltűnik a csípő forgó mozgása és szívesen futnak tempófutással 30 m-es távolságokat.
Járásnál már nem gyakori a
tempóváltozás. A lépcsőre fel- és lelépés váltott lábbal folyamatosan, biztosan sikerül. Állásból 30 cm magas akadályt 1 vagy 2 lábról elugorva átugranak. A nekifutással történő ugrásokat is ebben a korban kezdik el gyakorolni. A dobásnál 5 éves korukra észlelhetjük, hogy egykezes hajítást már határozott irányba is képesek végrehajtani, de csak olyan tárggyal, amit a kezükben tartani tudnak. A labda elfogásának biztonsága még csekély. Az egymással való labdázásnál kb. 2 m-re állva képesek a labdát elkapni és a labdát testhez húzni. Év vége felé a feléjük dobott labdába pontosan bele tudnak ütni. Hanyattfekvésben fel tudják emelni a lábukat függőlegesig, sőt azon túl is a fejük fölé és lendülettel gurulnak fel ülésbe. A szereken szívesen függnek és lendülnek előre, hátra. A fogás korláton, nyújtón, mászó alkalmatosságokon biztonságos. A nagycsoportos gyermekek motoros fejlődése a természetes mozgásokban: Ebben a korban a gyermek mozgástempója különösen a folyamatos mozgásban gyorsabb. Kuszásban, mászórúdon és kötélen 4m magasságig felmásznak. Az ütemtartással végzett járás nem okoz nehézséget. Keskeny felületen biztosan egyensúlyoznak. A húzó mozgást teljes erővel végzik. Egyéni ritmusukat is alá tudják vetni a csoport ritmusának futás közben is. Versenyfutásnál jó testtartást és kifejezett repülési szakaszt tapasztalhatunk. Képesek már nekifutásból ugrani. Leugrásnál rugalmas a talajfogásuk. Távolba dobásnál marok labdával, egykezes hajító mozgást észlelhetünk, de a dobásokat főleg helyből végzik. A labda elfogásánál a társ dobását, a labda röppályáját figyelemmel kísérik. Társas labdázás 3m távolságig lehetséges. A hosszúsági tengely körüli gurulásban fejlődött az ügyességük és gyorsaságuk. A gurulás folyamatossá és iránytartóvá válik. A gurulóátfordulást többféle befejező helyzetbe biztosan végzik. 29
2.9 Mozgásfejlesztések A
mozgásfejlesztéshez csak
a csoportszobák
átrendezésével tudnak
helyet
biztosítani a pedagógusok. Az udvaron pedig minden lehetőséget és helyet kihasználnak a szabad mozgásra. A nevelők törekednek arra, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgást, így a sport beépül a spontán tevékenységeikbe és igénnyé válik. Fontosnak tartják, hogy az aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni. Természetes nagymozgások A 3. életévben a gyermekek önállósága erősödik, ebben az életkorban uralja mozgását és azt gazdaságosan használja. 4 éves korig elsősorban hely és helyzetváltoztató
mozgásokat
alkalmaznak
játszótéri
eszközök
segítségével:
hintákkal, csúszdákkal, mászókákkal és alagutakkal segítik elő a gyerekek fejlődését, de a csoportszobákban elhelyezett eszközök is alkalmasak erre. Nagymozgások fejlesztése járással, futással, csúszással és mászással történik. A testrészek ismeretét célzó gyakorlatokat is ügyesen alkalmazzák. Szem- kéz- láb koordináció, egyensúlyérzék (mozgáskoordináció) fejlesztés szabad játékban 4 és 5 éves korban alkalmazzák. E területet célba dobó, gurító játékokkal is erősítik. A
szabadban ugróiskola,
ugráló
kötél,
füles
labda
használatával,
valamint
manipulációs, barkácsoló tevékenységekkel fejlesztik. Az egyensúly alakításához az Ayres egyes elemeit is használják. Az udvaron gördeszkázás, kerékpározás, rollerezés, labdázás teszi lehetővé e terület fejlődését. A tér mozgásos megismerése és az észlelés fejlesztése is fontos a gyakorlatokban. A csuklójukon lévő gumihoz igazított
jobb
és
bal
oldal
megkülönböztetése
segítség
a
végtagok
megkülönböztetésére. Finommotorika (finommotoros mozgáskészség) fejlesztése szabad játékban A motorikus fejlődés lényege, hogy a gyermek olyan környezetben növekedjék, amelyben
megfelelő
mértékű
mozgásösztönzés
és
bőséges
alkalmazkodási
lehetőség kínálkozik. A mozgásokat összehangoltan hajtja végre, melyek még 30
finomításra szorulnak, de egyes mozgáskészségek egymás mellett, és együttesen is fejlődnek. 5-6-7 éveseknél alkalmazzák. A játékban számtalan lehetőség van ennek a területnek a fejlesztésére, pl. eszközfogások, ábrázoló technikák, konstruáló építő tevékenységek. Észlelés fejlesztése (alaklátás, formaállandóság). A finommotorika fejlesztése fokozottan történik, mivel a finommotoros koordináció az írás tanulásának feltétele. Ezt a testnevelési szerek fogásmódjával fejlesztik. Mozgásfejlesztés a mindennapos testnevelésben Ezt a feladatot minden csoportban naponta legalább egyszer, 10-20 perces időtartammal szervezik, figyelembe véve az egyéni szükségleteket, képességeket. Napirendbe való beillesztésnél jó gyakorlatnak bizonyul a délelőtti játék utáni időszak. Ha megfelelő az idő, akkor ezt a szabadban, jó levegőn tartják. A mindennapi testnevelésen törekednek a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására. A jó hangulatban végzett játékok lehetőséget adnak társas kapcsolatok kialakulásához, pl. futó-fogó játékok. A testnevelés anyaga a járás, futás gyakorlatokból, gimnasztikai és főgyakorlatokból tevődik össze. Mindezek mellett hangsúlyos a játék, játékosság, mely többször megjelenik a feladatoktól függően. A torna anyagát úgy állítják össze, hogy figyelnek a helyi adottságokra és az időjárás változásaira. A futásokat, ugrásokat, dobásokat lehetőség szerint a szabadban végzik. A tervezésnél figyelembe veszik a csoport általános
fejlettségét,
a
gyermekek
szervezetének
növekedését,
teherbíró
képességét és az egyes szerveik teljesítőképességét, fejlődési ütemét. A mozgásos játékok és feladatok végrehajtásánál olyan képességeket, készségeket alakítanak ki, amelyek elősegítik az egyre pontosabb mozgás elvégzését (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség). Megmutatják a helyes mintát és ösztönözik őket a pontos, esztétikus mozgásra. A kézi szerek gyakori használata változatossá teszi a sportfoglalkozást. A gyermekek szívesen használják a labdát, babzsákot, szalagot, kendőt, karikát, stb. A szervezett testnevelésen, a mozgás- és testséma fejlesztés valamennyi feladata megjelenik, valamint az észlelések területei is (alaklátás, formaállandóság,
kinesztetikus
mozgás
észlelés,
térészlelés).
Kihasználják
a
testrészek, helyzetek, különféle mozgások, térirányok verbális megnevezéseinek lehetőségét
is.
A
mozgás
egésze
segíti
31
a
térben
való
tájékozódást,
helyzetfelismerést, döntést, alkalmazkodást és a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
2.10 Gyorsaság fejlesztése Az óvodában a gyorsaság fejlesztésére a gyakorlati alkalmazás mozzanatában kerülhet sor. Kedvezően alakíthatjuk már kiscsoportos korban a fejlődést, ha a természetes
mozgásokban
jártasságaikat,
készségeiket
stabilizáljuk
és
versengéseikben, játékaikban a mozgás tempójának növelésére motiválunk. Erre alkalmasak a gyorsasági gyakorlatok: rövid távokon gyorsfutás; belegyorsuló futás; gyors futással akadálykerülés (irányváltoztatás); haladással végzett szökdelések; ülésben végzett csúszások stb. Tehát főleg ciklikus mozgástevékenységek. A középső és nagycsoportos gyermekeknél
a cselekvés gyorsaságának
fejlesztésére is törekednünk kell. A váratlan, meglepő helyzeteket mesterségesen előidézhetjük
(pl.
közepes
tempójú
futásból
jelre
különböző
testhelyzetek
felvétele).Természetes játékkörülmények között kerül sor a gyermek önálló, gyors cselekvésére
(pl.
futó-fogó
játékok,
labdajáték).
A
gyorsaság fejlesztésére
alkalmasak a nekifutással végzett ugrások, így a nekifutással távolugrás, illetve akadályokon átfutások és akadályok fölött átugrások nekifutásból. A fejletlen mozgáskoordinációjú
vágtázó
nem
tudja
optimálisan
kihasználni
gyorsulási
képességét. Ugyanez vonatkozik a gyors dobásra vagy a gyors válaszcselekvésre a labdajátékoknál.
2.11 Óvodapedagógusaink egészség és mozgásfejlesztő feladatai a természetes mozgáskedv megőrzése, a gyermek szeresse és igényelje a mindennapos mozgást, a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával, a gyermek én
határainak,
a
másik
észlelésének,
önfegyelem,
kooperációs képesség fejlesztésének elősegítése, mozgásigény kielégítése, lemaradások kompenzálása,
32
alkalmazkodás,
változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek megteremtése a mindennapos mozgásra, egészség megőrzése, egészséges életvitel kialakítása, mozgáskészség alakítása, fejlesztése, mozgástapasztalat bővítése, tornaeszközzel való fejlesztése, mozgásformák
megnevezésével
szókincs,
elvont
gondolkodás,
kereszt-
csatornák fejlődésének segítése,
kondicionális, koordinációs és értelmi képességek fejlesztése,
a rendszeres és változatos mozgáslehetőségek kihasználására való nevelés,
a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése,
mozgásfejlődés elősegítése,
testi képességek fejlődésének segítése,
a gyermekek egészségének védelme, egészségmegőrző szokások alakítása,
személyi- és tárgyi környezet megteremtése az egészséges életmód minden területén,
verbális feladatok ellátása,
környezettudatos magatartás megalapozásával a személyes belső környezet, testi, lelki, szociális magatartás megalapozásával,
az egészség fejlesztése és védelme,
az egészséges életvitelre való igény közvetítése a családok felé.
2.12 Mozgásfejlődés az óvodáskor végére képes legyen a megadott és megfelelő mozgástempó betartására, mozgásos feladataiban önálló (pontos, biztos és összerendezett), rendelkezzen kellő mozgáskoordinációval, egyensúlyérzékkel, képes legyen mozgásos téri tájékozódásában követni az ismert és utasított irányt, ismerje a tornaeszközök nevét, azokat biztosan fogja és tudjon velük mozgásokat végrehajtani, a megismert mozgásformákat, gyakorlatfajtákat, mozgásos játékokat önállóan (irányítás nélkül) hajtsa végre,
33
magatartásában nyilvánuljanak meg erkölcsi, szociális tulajdonságok, felelősségérzet, sportszerűség és társaira figyelés, a szabályokat tartsa be.
2.13 A munkajellegű tevékenységek szerepe A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a gyerekek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű aktív tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Akkor irányítjuk, vezetjük jól őket, ha eljutnak odáig, hogy örömmel, szívesen végzett és aktív tevékenység számukra a munka. Feladataik elvégzése
közben megtanulják az eszközöket
természetes
módon fejlődnek,
célszerűen használni.
Közben
elsajátítják a különféle munkák alapfogásait.
Kialakulnak a munkavégzéshez szükséges képességek és készségek, valamint tulajdonságok.
Fejlesztik
kitartásukat,
önállóságukat,
céltudatosságukat,
felelősségérzetüket, önérzetüket és örömteli munkájukban kiteljesedhetnek. A testileg
egészségesen
alakváltozáshoz. arányosan
fejlődő
Megváltoznak
fejlett,
gyermek
hatéves
testarányai,
teherbíró.
kora
körül
megkezdődik
Mozgása
a
eljut
az
fogváltás.
összerendezettebb,
első Teste
harmonikus
finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes irányítani.
2.14 Sajátos nevelési igényű (kiemelt figyelmet igénylő) gyermekek Az óvoda felvállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását kiadott szakvélemények alapján. Integrált nevelésük során a sajátos nevelési igényű gyermeket a többi gyermekkel együtt, komplexen és a differenciálás segítségével – melyek érvényesülnek a célokban, feladatokban, munkaformákban, módszerekben, eszközökben, elsajátítás idejében, tempójában -, fejlesztik. Figyelnek arra, hogy a gyermekek a tevékenységek és a szociális tanulás közben is sikerélményhez jussanak. Hatnak a gyermekek egész testi, lelki és szellemi személyiségére. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését a mindennapi munka mellett,
szakmai
kompetenciát
figyelembe
véve,
heti
rendszerességgel
gyógypedagógus segíti. Az egyéni fejlesztési tervekben a szakszolgálatok szakmai 34
segítségét
veszik
figyelembe
és
a
javaslatok
alapján
végzik
munkájukat.
Óvodánkban minden alkalmazott elkötelezett a hátránnyal küszködő gyermekek fejlesztése. Fejlődésük érdekében legjobb tudásuk szerint kínálnak lehetőséget a szükséges kompetenciák kibontakoztatásához.
2.15 Élet az óvodában 2.15.1 -
Óvodai ünnepek és megemlékezések
Az óvodai élet hagyományos ünnepei: Tavasznyitogató, Ovi-nyitogató, Mikulás, Anyák napja, Évzáró, Gyermeknap, a gyermekek név- és születésnapja
-
Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek: Advent, Karácsony, Húsvét, Farsang
-
Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek: Március 15. Május 1. Nemzeti összetartozás napja
-
Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek: Névadó ünnepségeken való részvétel.
-
Időszakos ünnepek, rendezvények melyek adott alkalomhoz kapcsolódnak: Az óvoda fennállásának, névadójának ünnepe. Szülők- gyermekek-óvodai dolgozók közös óvodaszépítési napja (pld.: Föld napja, Madarak fák napja, stb.).
2.15.2
Az óvoda programjai
Erdei óvoda
Óvodai úszásoktatás
-
Derecskei almaszüret (ősszel, az óvoda valamennyi gyermekével).
-
Hortobágyi Madárkórház, Nyíregyházi Állatkert, 2014-ben valószínűleg Lillafüred lesz (a családokkal való együttműködés mélyítése miatt közös-valamennyi 35
óvodás gyermek, szülő, minden óvodai dolgozó- kirándulás megvalósítása az ovibál bevételéből). Ideje: május vége, június eleje. -
Gödöllő-Grassalkovics kastély, Visegrádi várjátékok és hajózás, Budapesti nagycirkusz (a MÁV-START segítségével önköltséges, de rendkívül kedvező árral lehetőséget biztosítanak a családoknak, illetve óvodásainknak óvodapedagógusi kísérettel a programon való részvételre).
-
Ideje: minden év november vége, december eleje.
-
Vízhez szoktatás (a hajdúszoboszlói Árpád uszodában valósítják meg kedvezményes belépőjeggyel és utaztatással az igényeknek megfelelően)
-
Ideje: június közepe 10 nap.
-
Erdei óvoda (zöld óvodaként immár 5. éve szervezik sikeresen a Zempléni hegyekbe –Pusztafalu- 4 napos táborozásukat. A táborban a gyermekek szülői kíséret nélkül is részt vesznek óvodapedagógusokkal.
-
Ideje: június első fele, közepe.
-
Nyári élet (az óvoda nyári nyitva tartásában hétről hétre különböző tematikus tervekkel várják az óvodásokat: pl: természetjáró hét, „vizes” hét, stb.).
-
Tehetséggondozó foglalkozások (októbertől májusig heti rendszerességgel vehetnek részt azok a gyermekek ilyen foglalkozáson, akik valamilyen területen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak: pl: mazsorett, zenés gyermektorna, zeneovi).
-
Sószoba látogatása (a gyermekcsoportok heti rendszerességgel tartózkodnak a sószobában).
2.15.3
Tehetséggondozó programok
Mazsorett, Színjátszóház, Ismerkedés az angol nyelvvel, Zeneovi és torna, Ovifoci, Kézműves tevékenység, Akrobatikus rock and roll, Hitoktatás, Vízhez szoktatás úszás előkészítés. A mazsorett olyan mozgásforma, mely fejleszti a gyermek mozgáskoordinációját és izomzatát, tér és formaérzékét, ritmusérzékét. Kialakítja a
36
helyes testtartást, a harmonikus és esztétikus mozgást. Az óvodai foglalkozások kiváló lehetőséget teremtenek a szabadidő aktív és hasznos eltöltésére. A gyermek közösségbe jár, megtanul kortársaival együtt dolgozni, egymásra figyelni. Az oktatás célja a tánc és mozgáskultúra sokirányú fejlesztése, a közösségformálás, az egészséges életmódra nevelés. A közönség szórakoztatás és a fúvószene népszerűsítése is fontos cél. Az Óvoda mazsorett csoportja rendszeresen fellép a falunapokon, valamint helyi báljainkon. Legutóbb Püspökladányban szerepeltek az országos mazsorett versenyen, ahonnan „aranyéremmel” térhettek haza. Az ebesi gyerekek sikeréről a média is beszámolt.
2.15.4
Zöld Óvoda
Az óvodában tudatosan megalapozzák a gyermekekben a természet szeretetét, megismerését, tiszteletét, értékeinek megőrzését, tisztaságának, szépségének védelmét, melynek során várhatóan felnőttként is környezetvédő módon fognak élni. Fontos feladatuk a természeti, emberi, tárgyi környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a szűkebb környezet megismerése és megszerettetése. A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi, a tárgyi kultúra értékeinek, azok szeretetének, védelmének megismerése. Sokoldalú – elsősorban érzékszervi (látás, hallás, tapintás, ízlelés) – tapasztalatszerzés
lehetőségeinek
megteremtése
(séták,
kirándulások,
természet- vagy élősarok kialakítása). A természet törvényszerűségeinek, ok-okozati összefüggéseinek megláttatása a körülöttünk lévő világ rejtelmeiről.
37
Lehetőség biztosítása, hogy a gyermekek közvetlen módon találkozzanak a természetvédelemmel, az értékek megőrzésével, halljanak a környezetet károsító hatásokról. Ismeretek szerzésének biztosítása a természetben rejlő veszélyekről, valamint tudatosodjanak bennük a biztonságos életvitellel kapcsolatos balesetvédelmi szabályok, melyeket be kell tartaniuk. A
szülőkkel
való
együttműködés
és
felvilágosítás
a
természet-
és
környezetvédelem óvodai feladatairól annak érdekében, hogy megfelelő ismeretek birtokában helyes példaadással a családi nevelés is segítse ezek megvalósítását. Elősegítik a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a társkapcsolatokban és a környezet alakításában. Spontán és irányított beszélgetés, verbális fejlesztés.
A gyermekek környezetének megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak és ismereteknek is birtokába jutnak. A gyerekek aktivitásuk és érdeklődésük során tapasztalatokat szereznek a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Érdekes problémahelyzetek megteremtésével tudják ébren tartani a gyerekek érdeklődését, meghagyva a saját logika szerint való gondolkodás és a felfedezés örömét. Ezáltal fejlődik logikus gondolkodásuk, probléma felismerő és megoldó készségük, kitartásuk. A tevékenység és a megerősítés hatására jutnak sikerélményekhez a cselekvésben és a gondolkodásban egyaránt.
2.16 Az egészséges életmód kialakítása Az intézményben törekednek a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására, figyelembe véve a családi szokásrendszert. A gyermekek testi, lelki, szellemi egészségének egyik alapvető feltétele a megfelelő komfortérzet kielégítése. Ennek érdekében a gondozás folyamatában is nevelik és építik kapcsolatukat a gyermekekkel, segítik önállóságuk fejlődését, a gyermeket körülvevő gondozást végző többi munkatárssal együtt. A gyermekekkel gyakoroltatják a napi élethez szükséges szokásokat az önkiszolgálás, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés területein. A gyermekek testi szükségletei között jelen van a levegőzés, pihenés, egészséges 38
táplálkozás, a mozgásigény kielégítése, egészségének – testi épségének védelme, edzése, óvása és megőrzése. A fejlődéshez és fejlesztéshez megteremtik a szükséges egészséges és biztonságos környezetet. Speciális esetekben szülővel és megfelelő szakemberrel együttműködve. A betegségmegelőzés és egészségvédelmi feladataikat megvalósítják a gondozási, mozgásfejlesztési feladatokkal, valamint a testi szükségletek kielégítésével. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása mellett törekszenek a környezettudatos magatartás megalapozására és alakítására. Fontos a víz és energiatakarékosságra való törekedés, példamutatás és tanítás. A szabad levegőn és természetben való tartózkodás során, a közvetlen környezet védelmére való tanítás és nevelés.
2.16.1
Sószoba Az egészséges életmódra nevelést kiemelt jelentőségű feladatuknak tartják és ezzel együtt a prevenciót, azaz a betegségek megelőzését.
Napjainkban
megbetegedések
(krónikus
a
légzőszervi felső
légúti
hurutok, melléküreg gyulladások, allergiák) sajnos gyakran végig kísérik az óvodás kort, ezzel sok-sok kellemetlenséget okozva a kis betegnek és családjának. A sószoba kialakítása ennek a problémának a megoldási lehetősége. A szakemberek szerint a sószoba alkalmas a gyermekek alsó- és felső légúti megbetegedéseinek, (pl. orrdugulás, köhögés, hörghurut stb.), asztma, allergia és egyes bőrbetegségek tüneteinek mérséklésére, közérzetük jobbá tételére. Az edényekben lévő oldat párolgása következtében egy olyan mikroklíma alakul ki a helyiségben, ami kedvező hatással van a légző szervek aktivitására, ezáltal fokozódhat az öntisztulás, enyhülhetnek, illetve megszűnhetnek a gyulladásos folyamatok. A sószoba az Ebes Fejlődéséért Közalapítvány támogatásával valósult meg.
17
m2
alapterületű,
200
db
sótéglával
és
40
Somadrin
sóoldat
kerámiaedényekben való elhelyezésévei biztosítják a klímát. A Somadrin oldat zárt légtérben, nagy párolgási felületű edényekbe öntve, mindenféle motorizáció nélkül, ún.
passzív módon,
szobahőmérsékleten meginduló párolgása következtében
alakítja ki a mikroklímát. A szoba csíramentes, vírusmentes, valamint baktérium 39
mentes
a
só
miatt.
Levegője
bakteriológiailag
rendkívül
tiszta,
jótékony
mikroorganizmusokkal teli, mely az egészségünkre és közérzetünkre is jó hatással van. A sószobát egy csoport két részletben (10-15 gyermek), hetente egy alkalommal látogatja és a gyerekek kb. 30 percet töltenek el ebben a kellemesen kialakított és játékokkal felszerelt helyiségben.
2.16.2
Egészséges táplálkozás
Az óvoda saját főzőkonyhával rendelkezik, így ízletes, változatos ételeket tudnak biztosítani a gyermekeknek. Az étrend helyi összeállítása, az odafigyeléssel történő beszerzés, egészséges táplálkozásra ad lehetőséget. Az óvoda étrendje kiegészül vitamindús zöldségekkel és
gyümölcsökkel.
A rendszeresség eredményeként
elmondhatják, hogy a gyermekek szívesen és nagy kedvvel kóstolják a különböző gyümölcs és zöldségféléket. A tapasztalatok alapján a közösségben azok a gyermekek is ízlelgetnek, akik addig esetleg elutasították a kínált zöldség vagy gyümölcsféléket. Mindezek által modellt nyújtanak a családoknak is a korszerű, egészséges táplálkozás kialakításához. A közétkeztetésben több mint 1 millió gyermek vesz részt a bölcsődétől a középiskoláig. Ennek a reformja az egészséges táplálkozás irányába tett első lépésként csökkenti az ételek só, cukor és zsírtartalmát, de több fehérjét, zöldséget és gyümölcsöt ír elő, hiszen a betegségek kialakulása szorosan összefügg a táplálkozással. Még nem zárult le az uniós engedélyezési eljárás, így nem lépett hatályba a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló rendelettervezet. A jogszabály módosítást hosszas szakmai előkészítő munka előzte meg.
A
rendelettervezetet
az
Európai
Bizottság
számára
bejelentették.
A
véleményezési időszak legkevesebb három hónap, amely a tagállamok esetleges észrevételeitől függően legfeljebb hat hónap lehet. A rendelet megjelenése ezt követően várható.
2.17 Fejlesztési irányelvek
Az óvodában nagy létszámú csoportok és kisméretű csoportszobák találhatók. Emiatt
a
heti
nagy
testnevelés
és
mindennapos
testnevelés
beltéri
feltételrendszere, csak a foglalkoztató termekben lévő bútorok elrakásával és 40
összepakolásával valósítható meg. Amellett, hogy a gyerekek nem tudnak kibontakozni, felgyorsulni és fejlődni a szűk tér miatt, nagyon gyakoriak a koccanásos
balesetek.
Ezért
az
intézmény
bővítését
legalább
egy
csoportszobával és tornaszobával, az önkormányzati költségvetésben tervezni szükséges.
Az iskolai mindennapos testnevelés miatt, a mozgásra alkalmas helyiségek maximális kihasználtsága nem teszi lehetővé azt sem, hogy az óvodások rendszeresen
igénybe
vehessék
az
iskola
közelségét,
annak
sportlétesítményeit.
Az épület belseje és külseje is sürgős felújításra és korszerűsítésre szorul. A kerítés cseréje nagyon időszerű, hisz esztétikailag és műszakilag is rossz állapotban
van.
Mivel
elkülönítő,
egyéni
foglalkoztató,
orvosi
szoba,
nevelőtestületi szoba és tornaszoba sem található az óvodában, így a bővítés az egyedüli megoldás a mindennapi kihívásokkal szemben. Sajnos a helységcsoportok sem átjárhatóak, valamint 2 gyermekfoglalkoztató csoport külön épületben található és nincs közvetlen átjárás a két épület között. Az épület teljes nyílászáró cseréje és fűtéskorszerűsítése is szükséges és elengedhetetlen,
hisz
energetikailag
nagyon rossz
hatásfokú.
A
régi
vizesblokkok sem elegendőek és korszerűek, a központi épületben található csoportok egészséges és teljes körű kiszolgálására.
Nagyon jó hogy van, de technológiailag és funkcionálisan is elavult az óvodához tartozó főzőkonyha és berendezései, melyeket fejleszteni és korszerűsíteni kellene.
A tornaeszközök a kazánház melletti szertárban találhatók, így csak kívülről közelíthetők meg. Télen különösen problémás a tornaszerekért kijárni és a hideg eszközökkel dolgozni.
Az
ortopédiai
idejében
és
gyermekorvosi
kimutathatók
a
szűrővizsgálatok
kezdődő
mozgásszervi
gyakoribbá tételével elváltozások.
Korai
fejlesztéssel, gyógytestneveléssel ezek az elváltozások gyógyíthatók.
További gyermektorna csoportok, óvodai sport rendezvények szükségesek, OVI olimpia szervezése és a résztvevők számának növelése, valamint minél több óvodai és óvodák közti sportverseny szervezése civil szervezetek segítségével.
41
Az óvoda és iskola közötti kapcsolat és együttműködés további erősítése fontos a sportrendezvények kapcsán.
Ebesen az úszásoktatás infrastrukturális feltételei hiányoznak. A gyerekeket bérelt autóbusz szállítja a hajdúszoboszlói uszodába és ennek fedezetét az óvoda finanszírozza. Az oktatást szakképzett edzők és úszásoktatók végzik. Az óvodás korban történő oktatás önkormányzati finanszírozása, nevezetesen a szállítási költségek egy részének felvállalása jelen gazdasági helyzetben nagy terhet venne le az óvoda és a szülők válláról.
A korcsolyaoktatás lehetőségét is ki lehetne használni helyben „fagyasztással” és a debreceni Jégcsarnokban.
A lovaglással való ismerkedés helyi szinten és heti rendszerességgel a leendő lovasparkban.
Az óvodák folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket, ezzel igyekeznek a meglévő sporteszközeik minőségén, illetve mennyiségén is javítani. Nagyobb projektek önerejének megfinanszírozása kapcsán továbbra is önkormányzati szerepvállalás szükséges.
Sportszakmai
továbbképzések
óvodapedagógusok
munkáját
finanszírozásával
segíteni,
a
felnövekvő
is
lehetne
az
generációk fizikai
állapotának javítása érdekében.
Sakk
foglalkozások
matematikai,
logikai
civil és
szervezése kombinációs
és
népszerűsítése
kapcsán
a
készségekben jelentenének nagy
előnyöket a gyerekeknél.
Az egészséges és tiszta ivóvízhez, melyet iváshoz és főzéshez is használnak, víztisztító berendezés beszerzése szükséges.
A kerékpáros közlekedés népszerűsítése és a gyalogos babakocsis anyukák érdekében fedett kerékpártárolóra és esőbeállóra van szükség az óvoda Béke utca felőli részén is.
Sportiskola jellegű képzés erősítése az óvodában, rendszeres és egységes atlétikai alapú játékos felkészítésekkel, szakedzők közreműködésével.
Szükség lenne egy nagyobb kültéri betonos területre, ahol tornázhatnának a gyerekek.
Kombinált játékok beszerzése is indokolt lenne.
42
3 Ebesi Arany János Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Az ebesi általános iskolát 1952-ben alapították. Először az Ady Endre utcán a 4 tantermes, majd 1967-ben a 8 tantermes iskolát és 120 fős diákotthont építették fel a Kossuth utcán. 1972-től a KLTE bázisintézménye lett. 1980-ban új szárnnyal bővült az iskola. 1984-ben felvette Arany János nevét. 2001-től beindult a művészeti oktatás, így még sokszínűbb műveltségre tehetnek szert a tanulók. Lehetőség van zenét tanulni (zongora, furulya-klarinét, trombita, szintetizátor, ütős hangszerek), képzőművészetet (festészet, grafika, kerámia) és színjátszást. Az új oktatási-nevelési módszerek alkalmazása már a kezdetektől fogva jellemezte az intézményt. A kéttannyelvű oktatást elsőnek nálunk vezették be a kistérségben, hogy a gyerekek idegen nyelvi és anyanyelvi tudását egyidejüleg fejlesszék. Az intézmény 2009-ben és 2012-ben is elnyerte az Ökoiskola címet, így fontos szerepe van a környezettudatos szemléletnek és egészséges életmód kialakításának. Pályázati és önkormányzati forrásból 2011-ben az iskola épülete 5 új tanteremmel, valamint 3 csoportszobával bővült. A régi épület teljeskörű felújítása is megtörtént. A fejlesztés eredményeként az iskola egy telephelyen, a kor követelményeinek megfelelően
felújított,
gazdaságosan
üzemeltethető
épületben
működhet.
Eszközbeszerzésre is sor került a projekt során, így új padokkal és táblákkal, valamint egy kültéri kondiparkkal is gazdagodott az intézmény. Az önkormányzat mellett az Ebesi Gyermekekért Alapítvány is fontos feladatának tekinti az oktatás feltételeinek javítását az iskolában. Az alapítványhoz befolyt támogatások jelentős részét az iskola udvar fejlesztésére fordították az elmúlt 43
években. A gyerekeknek alsó tagozaton osztálytermi, felső tagozaton szaktantervi rendszerben folyik az oktatás. Jól felkészült pedagógusok irányításával, családias légkörben tanulhatnak a gyerekek. A 2013/2014-es tanévet 325 tanuló kezdte meg. A két tanítási nyelvű program és a hagyományos tanterv szerint tanulnak a gyerekek évfolyamonként, képességeiknek megfelelően. A magyar-angol két tanítási nyelvű képzésben heti 5 angolóra mellett, 1-2. osztályban a testnevelést, technikát és rajzot, 3-4. osztályban a testnevelést, informatikát, rajzot és technikát, 5-6. osztályban a testnevelést, informatikát és célnyelvi civilizációt, 7-8. osztályban a testnevelést, informatikát,
földrajzot
és
célnyelvi
civilizációt
tanulják
angolul
a
diákok,
csoportbontásban. A biztos alapkészségek gyakorlására a hagyományos tantervben tanulóknak van lehetőségük. A sajátos nevelési igényű gyerekek részben integrált formában, a többi tanulóval együtt vesznek részt a tanulásban. Fejlesztésüket gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens segíti. A tanulási problémákkal küzdő gyerekeknek fejlesztőpedagógus segít. Logopédus és pszichológus is foglalkozik az arra rászoruló gyerekekkel.
3.1 Ebesi Gyermekekért alapítvány
Az alapítvány célja, az Ebesen élő gyermekek iskolai életének javítása, anyagi támogatása, a
hátrányos
helyzetű
gyerekek
esély-
egyenlőségének megteremtése. Az alapítvány céljainak elérésére a következő közcélú tevékenységeket folytatja: nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, környezetvédelem és sport tevékenység. Az elmúlt években az alapítvány 16 millió Ft-tal járult hozzá az iskolai élet javításához, köszönhetően a szülők, a nevelők, az önkormányzat, valamint az alapítvány munkáját irányító kuratóriumnak: a rengeteg felajánlásnak, az önkormányzati támogatásoknak és a pályázati lehetőségeknek. Az iskola tanulói között minden évben számos gyermek indul tanulmányi és sportversenyeken, őket az utaztatásban, a versenyeken való részvételben tudják támogatni, hogy sikereikkel 44
öregbítsék az iskola, az alapítvány és községünk hírnevét. Több alkalommal, jelentős mértékben támogatták az iskolai beruházásokat: tankonyha, felsős kondipark kialakítása,
valamint
eszköz-beszerzéseket:
projektor,
számítógépek,
játékok,
jutalom könyvek, papír-írószer, tartós könyvek, sportruházat vásárlása, úszásoktatás, iskolatej
akció,
sporteszközök
beszerzése,
polickai
táborok,
kulturális
rendezvényeken, kiállításokon való részvétel támogatása. A tanulás és a versenyzés mellett fontos dolognak tartják a kikapcsolódást, a gyermekek jutalmazását. Lehetőségeikhez mérten igyekeznek megköszönni a gyermekek egész éves kiemelkedő teljesítményét és munkáját. 20 éve, minden évben jutalom-kirándulást szerveznek az iskola legjobb tanulói és legjobb eredményeket elérő tanulói számára. Nem fordulhat az elő, hogy anyagi okok miatt valamelyik gyerek nem tud eljönni. 2013-ban Ipolytarnócon a Miocén Parkban jártak, 2014-ben pedig Ópusztaszerre kirándulnak, ahol megismerkedhetnek a magyarság egy szeletével.
3.2 Az iskolai testnevelés célja, feladata és eszközei A testnevelés célja a testi és szellemi teljesítőképesség fokozása, az egészség megőrzése és fejlesztése, valamint a test edzése különféle testgyakorlatokkal és sporteszközök igénybevételével. A testnevelési foglalkozásokon a gyermekeknek olyan ismeretekre kell szert tenniük, amelyeket a gyakorlatban alkalmazni tudnak. A testgyakorlatok ismételt, tudatos végrehajtása vezet az elsajátításhoz. E folyamat közben kialakulnak mozgáskészségeik és fejlődnek testi képességeik is. Az oktatás és képzés a testnevelési foglalkozásokon egymással a legszorosabb egységben jelentkeznek. A nevelés áthatja az oktatás és képzés tevékenységét. Mialatt a testgyakorlatokat a gyermekek elsajátítják, személyiségük alakul, változik: gondolkodásuk
a lényeg megértésére irányul, testi képességeik fejlődnek, az új
testgyakorlatokat különböző körülmények között is végre tudják hajtani, becsületesen versenyeznek
a
győzelemért.
A
testnevelés
foglalkozásokon
a
gyermek
személyiségének alakítása, fejlesztése érdekében folyik a nevelés, az oktatás és a képzés. Kiemelkedő hatással van személyiségükre, erkölcsi világukra, jellemükre, az akaraterejükre és bátorságukra.
Általa tisztelettudóbbak és becsületesebbek
lehetnek. A testnevelés, mint az ember egészére irányuló nevelés, sajátos feladat és célrendszerével hozzájárul, hogy a társadalom számára hasznos és sokoldalúan képzett embert neveljünk. A testnevelés művelése társadalmi szükséglet és igény is 45
egyben.
Érzelmeket
kelt
a
játék
öröme,
a
változatos
feladatmegoldások
teljesítésének sikere. Mozgásingerekre van szükség, hogy a szervezet optimális, életkornak megfelelő fejlődését segíteni tudjuk. Nagyon kedvező funkcionális változások jönnek létre, különösen az ideg, izom- és csontrendszerben. A testnevelés általános feladatai az erkölcsi, értelmi, esztétikai, világnézeti, és a munkára neveléssel kapcsolatosak. Sajátos feladatai a testi képességek fejlesztése, a mozgásigény felkeltése és kielégítése, a mozgásműveltség fokozása, a szervezet sokoldalú, arányos fejlesztésének elősegítése. Az iskolai tanterv megköveteli, hogy: -
az
egészség
megőrzése
mellett
a
gyermekek
pszichoszomatikus
fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásműveltségét. -
a
tanulók
mozgásszükségletét
elégítse
ki,
valamint
koordinációs
képességeiket fej-lessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos cselekvések megtanulására. -
a diákok ismerjék saját motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartá-sának módját, valamint a mozgásos játékokat és a versengés örömét.
-
az élményt nyújtó sportági tevékenységeket előtérbe kell helyezni és biztosítani kell a tanulók esélyegyenlőségét.
-
a mozgási készségek fejlesztésével lehetővé válik a gyermekek számára a moz-gásos feladatok célszerű és gazdaságos végrehajtása.
-
a tanulók sajátítsák el a közösségi élet szabályait, magatartási normáit.
-
a követelmények a tanulót erőfeszítésre késztessék.
A testnevelés legfontosabb eszközei: -
A testgyakorlatok: a testnevelés feladatainak megoldására alkalmas, tudatos és tervszerűen alkalmazott cselekvésmódok, mozgásos cselekvések.
-
A természet erői: a levegő, víz, napfény és a szabadban, friss levegőn tartott testgyakorlatok hatékonysága jól szolgálja a gyermekeket. A hőmérséklet ingadozásai a szervezet megedzését, alkalmazkodó képességét fokozzák. A
46
napfénnyel való megedzés javítja az anyagcserét, jó hatással van a vérképző szervekre is.
3.3 Az iskolás gyermek testi jellemzői és fejlődése A gyermek alkatában alapvető szerepe van a csontrendszer fejlődésének és a csontosodás folyamatának. 7-8 éves korban a medencecsont három különálló része, a csípőcsont, a szeméremcsont és az ülőcsont összenövése elkezdődik- és serdülő korban csontosodik el. A csontozat azonban még rugalmas, könnyen deformálódik, ezért a testtartásra különös gondot kell fordítani. A gyermek testsúlyának 27%-a izom 8 éves korban. Az izomzat, beleértve a szívizomzatot is, a fokozatosan növekvő intenzitású,
optimális terhelés hatására kedvezően fejlődik.
Az agyműködés
tökéletesedik, az idegkapcsolatok fejlődésében is jelentős változás áll be az ingerületi és gátlási folyamatok viszonyában,- és ez a kiegyensúlyozottság a mozgáskoordinációs képességre és a figyelem összpontosítására is kedvezően hat. Kisiskolás korban a légzés, vérkeringés és anyagcsere egyidejűleg fejlődnek a test növekedésével. A fejlődésben lévő légzőszervek a szűk légutak, a kistérfogatú mellüreg és a kevésbé fejlett bordaközi izmok miatt, nem megfelelő mélységű és erejű a be és kilégzés. Hat éves kor után már alig alakulnak ki új alapvető mozgásformák, viszont a meglévők csiszolódnak. A fejlődés üteme attól függ, hogyan foglalkoztatták a gyermeket. A magasság, a testsúly és a mozgás teljesítmény összefüggése a gyermekkorban kifejezett. Az azonos korosztályoknál a testsúly jobban utal a mozgásteljesítményre, mint a magasság. Megállapítható, hogy az izomerő a testsúllyal párhuzamosan növekszik. A törzshöz közeli,
egyenes
vonalú
mozgásminták,
amelyeket
nem
kísérnek
bonyolult
végtagmozgások, már kisgyermek korban kiépíthetők és maradandóan rögződnek a mozgásemlékezetben. A 7-8 éves korban megtanult előre-hátra szaltót vagy a kézenállást, több évtized múlva, gyakorlás nélkül is végre tudja hajtani hasonlóan, mint az úszást, kerékpározást, vagy éppen az evezést. Tíz éves korban a fiúk és lányok testmagassága és testsúlya közel azonosságot mutat. A fiúk és lányok testmagassága általában 137-142 cm és testsúlyuk 31-36 kg között változik. A fokozatosan megszűnő gyermekkori formák egy fejlettebb testalkat,
47
az iskolás gyermek alkata váltja fel. Megváltozik a fejnek, a törzsnek és a végtagoknak az aránya. Kialakul az élettani görbület. A nyaki szakasz előre, a háti hátra domború, az ágyéki ismét előre domború. Ezek a görbületek a gerincet egy függőlegesen jól rugózó képződménnyé teszik, ami a gyermek járása, sportolása közben biztosítja az agyat tartalmazó koponya rugalmas alátámasztását.
3.4 A játék szerepe az alsós gyermekeknél Az alsó tagozatos gyermekre jellemző a nagy mozgásszükséglet, az élmények átélése utáni vágy, a lelki funkciók előtérbe kerülése. Az óvodáskorban fő tevékenységi forma a játék, iskoláskorban a tanulás lép előtérbe. Az alsó tagozatos testnevelés középpontjába továbbra is a játék, a cselekvéstanulás legfőbb területe. A mozgásos játék segíti elő leginkább a gyermek testi és szellemi fejlődését. A testi fejlődésben fontos a vérkeringés és a légzőrendszer fejlődése. A szabadban való játék erősíti az ellenálló képességét az időjárási, hőmérsékleti változásokkal szembeni edzettségét, izomzatának, csontvázának, ízületeinek, mozgásszerveinek és idegrendszerének fejlődését. A játék során különböző helyzetek állhatnak elő, amikor gyors helyzetfelismerésre, helyes
elhatározásra,
eredményes
végrehajtásra
van
szükség,
ami
egyre
tökéletesebben fog végbemenni az agykéreg mozgatóközpontjában, ami a gyermek ügyességét nagyban fejleszti. A játék pedagógiai értéke abban nyilvánul meg, hogy hatékonyabb lesz a figyelme, emlékezőképessége, gondolkodása, ötletessége és alkotóereje. A becsületesség, őszinteség, felelősségérzet, segítőkészség, figyelmesség és sok más lelki tulajdonság, jellemvonás fejleszthető. Mindezek fejlesztése akkor lesz hatékony a gyermek személyiségének fejlődésére, ha a pedagógus tudatosan választja
ki,
irányítja,
adagolja
a
játékot,
éli
bele
magát-
és különböző
játékhelyzeteket alakít ki. A játék a fejlődési szakaszban (7-10 év) semmivel nem pótolható. A testnevelési játékok biztosítják azokat
a helyzeteket,
feladatokat,
probléma helyzeteket,
melyekhez a tanulóknak alkalmazkodnia kell, s amelyeket alkotó módon valamilyen szinten megold. A játékban alkalmazkodik a társakhoz, megbecsül másokat, saját 48
érdekeiről lemond. A játékban sajátos módon kapcsolódik össze a megismerés és a cselekvés. A játék fontosságát az alábbi tényezők indokolják: -
kiváló lehetőség a motorikus képességek fejlesztésére,
-
a
játékban
a
tanulóknak
alkalmuk
nyílik
az
elsajátított
készségek
alkalmazására, -
a gyerekek ismeretei gyarapodnak, jellemük formálódik,
-
nagy szerepe van az akarati, erkölcsi tulajdonságok kialakításában,
-
fontos jellemzője a teljesítmény,
-
az önkéntesség, a derű, az öröm, az egyéni és közösségi érzelmek.
A tanulók mozgásismereteik gyarapodásával, készségeik, motorikus képességeik folyamatos
fejlődésével
képesek
az
egyre
összetettebb
és
bonyolultabb
mozgásfeladatokat megoldani. Fontos módszertani feladat, hogy a játékokat alkotó műveletek,
mozgások
elsajátítását,
gyakorlását
változatos
feladatrendszerben
valósítsuk meg. A feladatokat érdemes versengéshez kapcsolni. A cselekvéstanulás mindig feladatmegoldás, ezért a tanításnak a játékhelyzeteknek megfelelő feladat variációkat kell kidolgoznia, azonos mozgásforma esetében pedig különböző játékhelyzeteket. A kisgyermek érdeklődése egy- egy mozgás iránt rövid ideig tart. Elkötelezettek viszont az olyan játékok iránt, amelyekben a játékhelyzetek változása új és új feladatok, problémák megoldására ad lehetőséget, és maguk is alkotó részesei a játékhelyzetnek. Fajtájuk a futójátékok, szerepes vagy utánzó játékok, egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyek, labdajátékok, szerrel végzett játékok.
Első osztályosok 49
3.5 Az iskolás gyermek mozgásfejlődése 3.5.1 Mozgástanulás A kisgyermekkori mozgástanulásban az utánzásé a vezető szerep, ezért a szakszerű és folyamatos bemutatásra nagy szükség van. Gyakori jelenség, hogy az ügyesebb gyermekek máshol tanult „kunsztjaikat” bemutatják társaiknak és a pedagógus néhány hét után meglepődve tapasztalja, hogy a fél osztály ügyesen cigánykerekezik már első osztályban. A mozgásoktatásban a globális módszer látszik hatékonyabbnak, ezért ha az anyag természete megengedi, kezdetben az egészet tanítsuk és csak a zavart okozó részletet emeljük ki rövid ideig történő gyakorlásra. A mozgáselemzésnél az adott szituáció térbeli, időbeli és dinamikai jegyeit szoros egységben vegyük figyelembe és ennek megfelelően végezzük a hibajavítást. Több mozgásos tevékenységnek felnőttkori tanulását zavarja, sokszor lehetetlenné teszi, az ún. tudati gát, az ismeretekre, tapasztalatokra épülő mérlegelés és az ezt követő félelemérzéssel, tériszonnyal járó gátlás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen mozgásokat
vagy
azoknak
főbb
vonásait
már
kisgyermekkorban
kívánatos
megtanítani. Ilyenek: a kerékpározás, úszás, sízés, korcsolyázás, tigrisbukfenc rugós dobbantóról, vastag szivacs szőnyegre előre szaltó, flopp technika alapmozgása, a tériszony leküzdésével kapcsolatos egyensúlygyakorlatok és mozgások, stb. Ez nem mond ellen annak a törvényszerűségnek, hogy minden fejlődési szakasznak megvannak az optimális mozgástanulási feltételei. A koordinációs képességek csoportjába számított hajlékonyság fejlesztése az eredményes mozgástanulásnak is feltétele. Az ízületek mozgási határának növelése az izmok és szalagok rugalmassága lehetővé teszi, az ellenkező állapot pedig gátolja az eredményes végrehajtást. Különös gondot kell fordítani a vállöv és a csípőízület lazítására, az itt létrejövő mozgások amplitúdójának növelésére. A leánytanulók ezen a területen előnyösebb helyzetben vannak, de minden fiúnak is meg kell tudnia zárt és nyújtott állásban előrehajolva tenyérrel érinteni a talajt. Ezt rendszeresen végzett, de túlzásoktól mentes lazító gyakorlatokkal érhetjük el.
50
A kisgyermekkori mozgási készségek kialakítása, a feltételek előkészítése, a motiválás, színvonalas pedagógiai tevékenységet és tapintatot igényel. Gyakori jelenség, hogy a tanulók irtóznak a magas vagy szekrényugrástól, a gerendán végzett mozgásoktól. Feltételezhető, hogy ennek főbb okai a megelőző időszakban alkalmazott
rossz
módszerekben
és
a
pedagógiai
munka
hiányosságaiban
kereshetők.
2. osztályosok
3.5.2 A mozgástanulás folyamata A motoros jártasság a motoros készségek elsajátításának első szakasza. Az iskolába kerülésig a gyermek az alapmozgás készségeket elsajátítja: a járást, futást,
fel és leugrásokat, szökdeléseket, dobásokat, hordásokat, ütéseket,
rúgásokat, fel, le és átmászásokat. mozgáskészség
A
mozgáselemek
sorozatából
felépült,
egészet
képező,
gazdaságosan és helyesen végrehajtott cselekvés, mint pl.: a kislabda hajítás, a labda elkapása, vagy az esztétikusan végrehajtott cigánykerék. Az iskolai testnevelés feladata: a mozgáskészségek gazdag anyagával felruházni a tanulót, hogy ezek birtokában mozgásigényét kielégíthesse, képességeit fejlessze. A mozgástanulás fiziológiai alapja a reflex, amely lehet: -
ha az inger a külső környezetből indul,
-
ha az inger a belső szervből indul,
-
ha az inger onnan indul, ahová a válasz tart.
51
A feltételes reflexek nem velünk születettek, a gyakorlás során, külső és belső feltételek hatására fejlődnek ki. Az örökletes tényezők is fontosak a mozgás tanulásban. A tanulási folyamatban a feladat megértésétől a koordináció teljes kialakulásáig, sajátos jellemzők figyelhetők meg: -
a mozgás durva koordinációjának kialakulása,
-
a mozgás finom koordinációjának kialakulása,
-
a mozgás finom koordinációjának megszilárdítása és alkalmazása változó feltételek között.
Az első szakasz a szóbeli közlés és a bemutatás utáni mozgáskép kialakulásától az első sikeres végrehajtásig tart. A gyermek azonnal próbálgatásokba kezd. A végrehajtás görcsös, erőlködő, merev és szertelen. A mozgás iránya, kiterjedése, sebessége és dinamikája pontatlan. Felesleges izomműködés figyelhető meg. Például írástanulásnál kezdetben erősen szorítja a ceruzát, nyakizmai is tónusban vannak, nyelvével is kíséri a mozgást. Mivel az antagonista (ellentétes) izmok is működnek, ezek ellenállását is le kell győzni és a mozgás
gazdaságtalan.
Olyan
izmokhoz
is
lefutnak
az
idegpályákon
az
összehúzódást kiváltó ingerek, amelyekre az adott tevékenységnél nincs szükség. A kezdeti gyakorlásnál a koncentrált figyelem magára a mozgásra irányul. Ebben a szakaszban a legfontosabb feladat a lényeget kiemelő többszöri bemutatás, megbízható és pontos információ adása a folyamatos és szakszerű hibajavítás, a pozitív érzelmek alakítása. Különösen nagy gondot kell fordítani a pedagógiai tapintatra. A második szakaszban már sikeres végrehajtásoknak lehetünk tanúi. A koordináció finomodik, az ingerületek az agykéregben a megfelelő mozgató központokra koncentrálódnak, a belső differenciáló gátlás fejlődik. Kialakulóban van a kérgi dinamikus sztereotípia, az izgalmi és gátló folyamatok váltakozásának rendszere azonban még nem szilárd. Új, vagy szokatlan inger megjelenése könnyen megbontja a kialakulóban lévő kapcsolatokat. A rendszeres gyakorlás során a mozgást alkotó részműveletek, egyre inkább az egész cselekvésnek alárendelve, koordináltan jelennek
meg.
Fokozatosan
megszűnnek
a
túlzott
erőkifejtések,
felesleges
mozdulatok, létrejön a hajlító és feszítő izomcsoportok összehangolt működése, a mozgás idő és térbeli rendje, az erőkifejtés célszerű mértéke.
52
A kialakult új megszilárdulás még labilis, ezért a gyakorláshoz a körülményeket csak oly mértékben szabad változtatni, a nehézségi és bonyolultsági fokot emelni, hogy a helyes végrehajtást ezek ne zavarhassák. A gyakorlás során állandó hibajavítás szükséges, hogy a mozgás ne rögzüljön hibásan. A tevékenység koncentrált figyelemmel történő követése és irányítása még tapasztalható, de időnként felszabadul, másra is irányulhat. A gyakorlás eredménye kétirányú: a felesleges és rossz mozgásformák nem kapnak megerősítést, gátlás alá kerülnek. A helyes formák viszont a sikeres ismétlések során fokozatosan megszilárdulnak. A harmadik szakaszban az indító ingerre vagy az első mozdulatra az egész mozgássor automatikusan, fölösleges izomműködés nélkül, kifinomult koordinációval lezajlik. A figyelem teljesen felszabadul, a mozgás kérgi irányítását az idegrendszer alacsonyabb gerincvelői régiói veszik át. A mozgás ennek ellenére sem automatikus. A felszabadult figyelem árnyékoltan követi a tevékenységet és a helyzetnek megfelelően a módosítást biztosítja. A dinamikus sztereotípia kialakulásával a létrejött mozgáskészség gyermekkorban még nem lezárt folyamat. Az állapot csak rendszeres gyakorlással szilárdítható meg. Ennek elhanyagolása a beidegződés mértékétől függően kisebb-nagyobb leépülést, felejtést eredményezhet. A kialakított mozgáskészségnek ezt a fajtáját, melyeknél a gyakorlati alkalmazás során a belső szabályozás irányítja a tevékenységet, zárt mozgáskészségnek nevezzük. Ebben az esetben a végrehajtás során változtatásra nincs szükség, a tanult és gyakorolt forma minden részlete azonosságot mutat. Ilyenek a kislabda hajítás, a magas és távolugrás, a torna mozgásanyagának többsége. Nyílt mozgáskészségnél az eredményes végrehajtás előre nem tervezhető, az a környezeti tényezőkből eredő lehetőségektől függ, melyekből a célravezetőt kell a tanulónak kiválasztani. Például játék közben a labdát birtokba veszi, azzal mozog, esetleg vezeti, társait szemmel tartja, a változó információkat mérlegeli és a pillanatnyi helyzetnek megfelelően cselekszik. A kisgyermekkori mozgástanítás, a mozgási készségek alakítása, a gyakorlati alkalmazásra való felkészítés fontos feladat, szakszerű, elmélyült és kreatív 53
pedagógiai munkát igényel. A mozgás természetétől és a tanuló lehetőségeitől függően kell oktatási módszert választanunk.
3. osztályosok
3.5.3 A mozgásanyag oktatási folyamata: Jártasságok, készségek Az ismeretek elsajátításának, ill. gyakorlati alkalmazásának két egymásra épülő szintje. A jártasság szintjén végzett tevékenység bizonyos elemei automatizálódnak, más elemek viszont tudatosak. Az automatizált és a tudatos lépések rendje a begyakorlás során állandósul, majd további gyakorlás után teljesen automatikussá, azaz készséggé válik. A jártasság és a készség egymáshoz való viszonya sokféle lehet. Egyes esetekben a jártasság valóban a készség kialakulásának átmeneti szintje; sok esetben pedig a tevékenység túlnyomóan tudatos és csak kis részben jellemzik készség jellegű (automatizált) mozzanatok. Az alsós testnevelésben a mozgásos teljesítmény főképpen a játékokban tükröződik, bennük ellenőrizhetők a kialakított készségek is. A játékban pontosan nyomon követhető az ismeret és cselekvés egysége. Az oktatási folyamat szinte minden részében biztosítani kell a motorikus képességek fejlesztését a gyermek akarati erőfeszítésének, helyzetfelismerésének, mozgás- készségeinek kipróbálását. A testnevelés oktatásának folyamatában a mozgásműveltség kialakítása érdekében szükséges biztosítani: mozgásos feladatokat, cselekvésformákat, megszilárdult mozgási készségek alkalmazását, motorikus képességeket, játékos feladatokat, képességek és készségek folyamatos alkalmazását, egyre összetettebb feladatokat és játékhelyzeteket.
54
4. osztályosok
3.5.4 A mozgásanyag feldolgozásának módszerei Az alsó tagozatos testnevelésben az alábbi módszereket alkalmazzák: Az ismeretközlés módszerei: magyarázat, beszélgetés, bemutatás. A gyakorlat végrehajtásában: gyakorlás, ellenőrzés és értékelés. A mozgástanítás legfontosabb módszerei: érdeklődés felkeltése, ismeretközlés, gyakoroltatás, ellenőrzés és hibajavítás. -Beszélgetés: a tanító és a gyermek vegyenek részt benne. Beszélgetéssel ellenőrizzük, hogy a tanulók megértették-e a közölt ismereteket, játékszabályokat. Régebbi
gyakorlatok
felelevenítésére,
utánzó
gyakorlatnál
használják,
olyan
mozgások esetén, ahol már némi tapasztalattal rendelkeznek a tanulók. -Bemutatás: az ismeretközlés konkrét, természetben történő formája a gyakorlat bemutatása, szemléltetése. Akár a nevelő, akár a gyermek mutat be, az legyen mindig mintaszerű, pontos, szemléletes, szabályos, szép kivitelezéssel, a lényeges mozdulat jusson kifejezésre. A bemutatás akkor pontos, ha a magyarázattal teljesen megegyezik és akkor szemléletes, ha a mozgás lényeges mozzanatait a gyermekek számára világosan tükrözi. Ennek érdekében ügyeljünk arra, hogy tükörképszerűen járjunk el, vagyis a mozgást a gyermekekkel szemben állva a testnevelő úgy mutassa meg, ahogy azt a gyermek iránya kívánja. A bemutatást minden gyermek jól és a megfigyelés szempontjából a legjobb síkban lássa. Ha a gyermekek nem körben állnak, hanem szétszórtan, akkor a tanár helyezkedjen távolabb, hogy mindenki láthassa őt. Általában a kör kerületén és ne a kör közepén mutassuk be a gyakorlatot és nem is mindig ugyanazon a helyen, hanem változtatva. Vannak olyan gyakorlatok, 55
amelyeket jobb oldalnézetből bemutatni. Helyhez kötött gyakorlatoknál (távolugrás) viszont a gyermekcsoportot kell úgy elhelyezni, hogy mindenki láthassa. Ha szükséges, az egész gyakorlatot lassan, gyorsabban és többször is végeztessük el. Még jó magyarázat és bemutatás után is számíthatunk eredménytelenségre, ezért alkalmazunk olyan eljárást, mint az utánzás, természetes játékos munka, rávezető gyakorlatok, kényszerítő helyzetek és feladatok, valamint segítségadás. A bemutatás és a magyarázat szoros kapcsolatban állnak, időbeliségük azonban különböző lehet. Több elemből álló gyakorlat előtt a bemutatást általában megelőzi a magyarázat, de vannak esetek az ellenkezőjére is. Befolyásoló körülmény a gyakorlat tartalma és formája, valamint a tanuló tudásszintje. A tanuló azt jegyzi és érti meg jobban, amit nem csak hall, de lát is. Jó, ha a diákok a végrehajtás módját egyszerre hallhatják és láthatják. Az átélt, hallott, látott élmény, a mozgásfeladat ismétlése következtében létrejön a képzelet. Az érdeklődés felkeltése: a gyermek tevékeny részvételét a testgyakorlatokban, a játékban, a figyelem és érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával biztosíthatjuk. A mozgástanulás sikere a tanuló figyelmétől függ, a gyermekek figyelme viszont érdeklődésüktől.
Minél
élénkebb
érdeklődésük,
annál
inkább
számíthatunk
figyelmükre. Vannak pedagógusok, akik művészien tudják irányítani a gyermekek érdeklődését
hangjuk
színezésével,
a
mondanivaló
tömörségével,
nagyszerű
képzelőerővel, érzelmekre hatással. Arra, hogy a gyermekeket a testnevelés anyagából mi érdekli, következtethetünk magatartásukból, valamint azokból a megjegyzéseikből is, amelyeket a foglalkozás közben, vagy utána tesznek. Az ismeretközlés: új és már ismert anyag gyakoroltatása előtt alkalmazzuk. Tények, általánosítások,
végrehajtás
módja,
szabályok
ismertetése.
Legyen
tömör,
lényeglátó, érthető, világos és motiváló. Elsősorban a vezető műveletre mutasson rá. A gyakorlótól a legkevesebb időt vegyük el. A mozgástanulás első kísérletéhez a leghatásosabb indítékot a gyakorlatok szemléletes módon történő közlése és bemutatása adja. A közlés és a bemutatás a gyakorlatokban sohasem választható el egymástól. Időbeliségük különböző lehet. Az eredményes feldolgozást, elsajátítást megkönnyíti az ismeretek közlésének tervszerű sorrendje. Az egymásra épülő anyagrészek sorrendje a gyermekek 56
számára megkönnyíti a mozgásanyaggal kapcsolatos ismeretek elsajátítását. Szókincsük még kevés, ezért a gyermekhez szóló magyarázatunk akkor megfelelő: -
ha rövid, csak a végrehajtásra vonatkozó leglényegesebb mozzanatokra utal, ha mondanivalónk csak annyi ismeretet ölel fel, amennyi a mozgás módjának megértéséhez szükséges,
-
ha képszerű hasonlatokkal élünk és azokat a gyermekek által ismert fogalmakkal, cselekvésekkel kötjük össze,
-
ha alkalmazkodunk a gyermek tárgyias gondolkodásához,
-
ha a szavak, kifejezések megválasztásakor alkalmazkodunk a gyermekek szókincséhez, meglévő ismereteikhez és értelmi fejlettségükhöz,
-
ha ösztönzést adunk a mozgás végrehajtására, hogy mozgásba lendüljön képzeletük és a bekövetkező élmény hatalmába kerítse őket,
-
ha magyarázatunk utasítás jellegű, felszólít és kihangsúlyozza a végrehajtás pontosságát és a mozgást kellemesnek, szórakoztatónak tüntetjük fel,
-
ha vetélkedésre, versengésre szólítjuk fel a gyermeket,
-
ha magyarázatunkkal mintegy kikényszerítjük a helyes végrehajtást és nem okozunk bizonytalanságot,
-
beszélgetéssel
ellenőrizzük,
hogy
a
tanulók
megértették-e
a
közölt
ismereteket, játékszabályokat. Akár a tanító, akár a gyermek mutatja be a gyakorlatot, legyen: -
mintaszerű, hibamentes, szabályos, szép kivitelezéssel,
-
a lényeges mozdulat jusson kifejezésre,
-
az egész gyakorlatot lassan, gyorsabban és többször is végeztessük el.
A természetes játékos munka lényege, hogy a gyerekek a mozgást „ki tudja?” felszólításra végzik, vagyis versengésre, vetélkedésre szólítjuk fel őket. A mozgás végrehajtási formájának megválasztása a gyermekek leleményességén is múlik, mert az utasítás a végrehajtás módját nem jelöli meg. Rávezető gyakorlat a kialakítandó mozgás egészének olyan részlete, mely önmagában is gyakoroltatható. A gyakorlat legnehezebben megérthető részének kiemelése, önálló gyakorlat formájában.
57
Kényszerítő helyzetek és feladatok segítségével a gyermek számára olyan körülményt teremtünk, amely kikényszeríti a mozgásnak, vagy a mozgás részeinek helyes végrehajtását. A segítségadás nem csak a gyermek épségének megőrzését, a baleset elhárítását segíti elő, de a mozgások első kísérleteit is megkönnyíti. Önbizalmat önt a gyermekekbe és átsegíti őket a mozgás legnehezebb mozzanatain, de akkor segítsünk, ha sikertelenség, vagy baleset fenyeget. A gyakoroltatás az ismeretek, jártasságok, készségek kialakításának módszere. A gyakorlással alakulnak ki a mozgási készségek és kerül sor ezek alkalmazására, valamint a testi képességek fejlesztésére. A gyakorlás nem nélkülözheti a tanító irányító és ellenőrző munkáját. Csak akkor eredményes, ha az megfelelő formában és módon történik. Feltételei a motiváció, gyakorlási tevékenység tudatosítása, folyamatosság, az ismeretek alkotó jellegű alkalmazása. Új ismeretek közlése mellett a mozgások bevésésére, testi képességek fejlesztésére irányul, valamint elősegíti, hogy a tanult mozgásokat a gyermekek különböző viszonyok között alkalmazni tudják és a mozgásokból fakadó megterheléshez egészségük veszélyeztetése nélkül hozzászokjanak,
vagyis mozgáskészségeik
kialakuljanak. A mozgás bemutatása után a gyermek megkísérli a hallott és látott gyakorlat elvégzését. Az első néhány végrehajtási kísérlete kisebb, vagy nagyobb mértékben felesleges és a helyes mozgást akadályozó merev, ügyetlen mozdulatokból áll, majd a mozgás egyre rendezettebbé válik, de még labilis. A további mozgásgyakorlás odavezet, hogy a gyermek mozgásismerete megszilárdul, a végrehajtás módja bevésődik, vagyis automatizálódik, jártassággá, készséggé fejlődik. A jól begyakorolt mozgást a gyermek versenyszerűen is képes használni. Minden begyakorolt mozgást időközönként ismételni kell, mert a mozgás könnyen veszít pontosságából és összerendezettségéből. Gimnasztikai és dinamikus gyakorlatoknál az időkihasználás, a gyakorlatok gyors pergése érdekében a szóban közlés és megmutatás többféleképpen kapcsolódhat egymáshoz. Gyors élénk mozgásoknál (szökdelés) a közlés megelőzi a bemutatást.
58
Ismétlődő,
de tetszés szerint
lassítható vagy gyorsítható, sőt megállítható
mozgásoknál, pl. kargyakorlatoknál egy időben végezhető a szóban közlés és a megmutatás. A gyermekeknek nincs türelmük a magyarázatot végighallgatni, ezért nem hiba, ha azonnal megkísérlik a mozgást, ahogy hallják vagy látják. Beszéljen
a
tanító
tagoltan,
természetes
tempóban
és
beszédét
kifejező
karmozdulatokkal kísérje. A gyakorlat folyamatos vezetését és irányítását három fontos mozzanat alkotja: -
a gyakorlat megindítása és megállítása vezényszavakkal,
-
az ütemezés, a gyakorlatok ritmusa,
-
javító és ösztönző megjegyzések a végrehajtás minőségére vonatkozólag.
A gyakorlatvezetés, hangszín, és hangerő változatos mondanivalónk nevelői rátermettségünk sokoldalú függvénye. Általában az egész csoporthoz szóljunk, dicsérjük vagy javítsuk őket, de csak végső esetben szólítsuk meg azt a gyermeket akire,
vagy akikre megjegyzéseink vonatkoznak.
Sok múlik a szoktatáson,
szervezésen, amely az idővel, hellyel történő takarékoskodásnak, továbbá bizonyos mozdulatoknak, alakzatok felvételének és változtatásának, a hely- és helyzetváltoztatás egységes végrehajtásának, s általában a külső rend biztosításának feltétele. Ellenőrzés: a módszerrel kapunk információkat a végrehajtás módjáról, a jelentkező hibákról. Több irányban kell érvényesülnie. A gyakorlás folyamatos ellenőrzése a mozgásos cselekvésoktatás nélkülözhetetlen feladata. A végrehajtás során a tanítási észrevételek (dicséret, hibák felfedése, kijavítása) a fejlődés ösztönzője. A helyes készség kialakítása érdekében a mozgásokat állandóan finomítani kell. Ezt segíti a tanító hibajavító tevékenysége. Hibajavítás: testnevelési foglalkozásainkon eredményes munkát akkor tudunk végezni, ha a gyermek munkáját állandóan figyelemmel kísérjük és minden megnyilatkozásukat
észrevesszük. Ez a megfigyelés ne csak a gyermekek
munkájára, de pl. kipirult arcukra, izzadtságukra, köhögésükre is terjedjen ki és a helyzetnek megfelelően járjunk el. Mozgáshibákat akkor tudunk kijavítani, ha fejlett a megfigyelő képességünk és pontosan ismerjük a mozgások végrehajtásának helyes módját. Nem elég jóváhagyni a „szép volt”, „jó volt” szavakkal, hanem igyekezzünk
59
megindokolni konkrétan: „ azért szép, mert”... végrehajtást. Az ilyen értékelésből mindenki tanul. A dicséret mindig nagyobb ösztönző erő, mint a korholás. A hibák többféle okból eredhetnek. Származhatnak hiányos megértésből, rossz elképzelésből, rosszul működő ideg- izomrendszertől és a már kialakult helytelen beidegződésekből, pontatlan ismeretközlésből, a tanuló fegyelmezetlenségéből, a gyakorlat nehézségéből, az előképzettség hiányosságából. Elsősorban a testi épséget veszélyeztető hibákat kell kijavítani. Nem tanácsos hibát bemutatni, mert hajlamosak pont ezt észrevenni és utánozni. A mozgáshibák két csoportja: -
a testi épséget veszélyeztető hibák.
-
a mozgás végrehajtásában (technikájában) előforduló hibák.
A hibajavítás menete: a hibák okainak tisztázása és a korrekció. A testi épséget veszélyeztető hibáknál a gyakorlást azonnal meg kell állítani, a gyakorlás helyes módját ismételten el kell magyarázni és bemutatni. Új mozgás tanulása során a tanulás első szakaszában először a hibajavítás csak a vezető műveletre terjedjen ki. Az apró technikai hibákat a gyakorlás későbbi szakaszaiban javítjuk. Ne engedjük meg egymás kinevetését, érezzünk együtt a gyermekek vágyaival, nehézségeivel, gondolatvilágával. Figyeljünk fel még arra is, hogy nem túl nehéz-e a gyakorlat, de arra is, nem túl könnyű-e? Sokszor abból is ered hiba, ha a gyakorlat üteme gyors. Ez főleg akkor fordul elő, amikor az testnevelő együtt dolgozik a csoporttal és magának megfelelő tempót diktál. Kezdetben az első mozgáskísérleteknél ne követeljünk gyors végrehajtást, mert a tanuló gyakrabban hibázhat. A gyermek figyelmetlensége, hiányos megértése és rossz elképzelése is emelheti a hibák számát. Ne essünk túlzásokba a hibajavításnál. Értékelés: eredményesebbé teszi az ismeretek elsajátítását. Akkor ösztönző, ha fokozza a tanulók igyekezetét. Megnyilvánulhat a gyakorlatok végrehajtása közben, annak befejeztével vagy a tanóra végén. Vonatkozhat az értékelés egy-egy tanuló vagy az egész osztály munkájára és magatartására. 60
5.osztályosok
3.6 A testi motoros képességek jellemzése és fejlesztésük A gyerekek nagyon sokféle képességgel rendelkeznek. Testi képességeknek nevezzük azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a mozgástevékenység sikeres végrehajtásának lehetőségét
biztosítják.
A teljesítőképesség növelésére való
törekvés, maga után vonja az egyéni képességek állandó fejlesztését is. A teljesítmények alapfeltétele a test, a szervek, szervrendszerek hatékony működése. A teljesítményhez pszichikai késztetés, az energiák mobilizálása is szükséges, vagyis a pszichikum is a teljesítmények alapfeltétele. A mozgásos tevékenységekben a testi képességek gyűjtőfogalma a motoros képességek, melynek csoportjai a kondicionális és koordinációs képességek. A koordinációs képességekben
a
szabályozási
folyamatok
játszanak
vezető
szerepet.
Az
egyensúlyérzék, térérzékelés, izomérzékelés, tempó és ritmusérzék, iram és időérzékelés, valamint az ügyesség tartozik ide.
61
A testgyakorlatok alkalmasak valamennyi testi képesség fejlesztésére, de különböző mértékben. A testi képességek fejleszthetősége az egyéni adottságoktól függ. Alapvető testi képességek az erő, gyorsaság, állóképesség és ügyesség. A mozgások eredményes végrehajtásának lehetőségeit az ízületek mozgékonysága, a lazaság, hajlékonyság, ruganyosság és a robbanékonyság képességei is biztosítják. Az alapvető testi képességek sokszorosan összetett képességek, így a mozgás végrehajtásához szükséges egyéb sajátosságokat is magukba foglalják.
6. osztályosok
3.6.1 Kondicionális képességek A
kondicionális
képességek
a
sportteljesítmények
feltételének
tartott
testi
képességek egy csoportja, amelyhez az erő, a gyorsaság, és az állóképesség tartozik. A kondicionális képességek a fejlesztés folyamatában szoros egységet alkotnak és az alsó tagozatban is jelentős szerepet játszik az állóképesség, erő és gyorsaság. Az erő nagysága az izomrostok számától, típusától függ, az állóképesség az energiaellátási folyamatoktól, míg a gyorsaság az idegimpulzusoktól. Ezek a biológiai tényezők törvényszerű összefüggésben vannak egymással, így a három alapképesség kölcsönösen és párhuzamosan fejlődnek. Izomerő Izomerőn értjük a külső erők és a mozgás közben fellépő ellenállások legyőzésének képességét az izomzat aktív erőkifejtésével. Erő nélkül semmilyen mozgástevékenység nem végezhető. Ezért a legalapvetőbb testi képességnek tekinthetjük.
62
Az erőkifejtésben az izomrostok tömege és minősége játszik döntő szerepet. A nagy erőkifejtés oxigén szükséglettel jár
és az ellátás folyamatosságát biztosító
idegfolyamatok teszik lehetővé, hogy nagy igénybevétel után az izom rövid időn belül visszanyerje
munkavégző képességét.
Szükséges, hogy többször végeztetett
iramváltoztató, vagy belegyorsuló futás, illetve gyorsfutás, gyorsan végzett kúszások, mászások után, rövid ideig tartó passzív pihenőt iktassunk be. Az erőkifejtésnél az akaraterőre is szükség van. Az izom-összehúzódások három fajtája ismeretes: -
izometriás
(statikus):
az
eredés
és
tapadáspontok nem közelednek
egymáshoz, -
izotóniás (dinamikus): az eredés és tapadás közeledik egymáshoz, az izom feszülése azonos, mert állandó az igénybevétel, azonos nagyságú a külső erő,
-
auxotóniás: az eredés és tapadás közeledik egymáshoz, a feszülés váltakozik.
Az erőkifejtés nagyságát az ingerület jellege, erőssége, az aktivizált izomrostok száma, a mozgáskoordináció színvonala befolyásolja. Az erő fejlesztésére kétféleképpen hathatunk, ha külső terhelést, vagy saját testsúly ellenállását kell leküzdenünk. Külső terhelést jelent pl. a kézi szerrel vagy társsal végzett gyakorlat. Saját testsúly terhelésének leküzdése ellenállással: a kúszás, csúszás, húzás, tolás, függés, lendület, ugrás stb. testgyakorlatokban jelentkezik. Az erő fejlesztése: -
az erőfejlesztést mindig alapos bemelegítés és lazítás előzi meg,
-
a terhelés nagyságát változtatjuk, a mozgás gyorsaságát, vagy az ismétlések számát,
-
sorozatban alkalmazható gyakorlatok: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, nyújtott karú függésből húzódzkodás, guggolás-felállás, hanyatt fekvésből felülés, hason fekvésben törzs és lábemelés, valamint szökdelő gyakorlatok.
Állóképesség Állóképességnek nevezzük azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek segítségével egy mozgástevékenységet huzamosabb ideig, és eredményesen tudunk végezni.
63
A szervezetnek az a tulajdonsága, amely hosszan tartó és viszonylag erős iramú és ellenállású terheléseknél mozgósítja a szükséges energiát. Az állóképesség lehetővé teszi, hogy a teljesítmény szintje a munkavégzés ideje alatt ne csökkenjen. Egyéni sajátosság, a szervrendszer összehangolt működésének függvénye. A huzamosabb ideig tartó mozgástevékenység közben jelentkező fáradtságot, ismételt ellenállás kifejtésével lehet leküzdeni. A rendszeres gyakorlás, a tervszerűen vezetett testnevelési foglalkozások folyamata a szív és keringési rendszer, a tüdő, valamint a szervezet más vegetatív működésében jelentős funkcionális változást eredményez. A központi idegrendszer működési állandóságát, szilárdságát is jelenti az állóképesség. A lelki képességek közül az akaraterő, a tartós érzelem is hozzájárul az állóképesség kifejtéséhez. Alsó tagozaton kiemelt feladat az aerob működéseket fejlesztő hosszú távú állóképesség kialakítása. Ezt a felnőttkori szív- és vérkeringési rendszer betegségeinek megelőzése is indokolja. A gyermekkorban kihagyott lehetőségeket később már nehéz pótolni. Módszertani ajánlás: -
szabadban, jó levegőn tartós, közepes iramú futások,
-
az iram körültekintő meghatározása, mert az alacsony intenzitás nem hatásos,
-
helyes futótechnika és az iramérzékelés kifejlesztése,
-
a fejlődést az eredmények rögzítésével kell figyelemmel kísérni,
-
kitartó futások 8-10-12-15 perces időtartamokkal.
A kisgyermek állóképessége a testi képességei között a legfejlettebb szintű. Ez abból is
lemérhető,
hogy szinte állandóan mozog.
Az állóképesség fejlesztésére
legalkalmasabbak a ciklikus szerkezetű mozgások: járás, lassú vagy közepes tempójú futás, korcsolyázás, úszás, kerékpározás, ugrókötéllel végzett szökdelések stb. Az enyhe terhelésű gyakorlatok ismétlési számának növelése, vagy a főgyakorlatok mellé tervezett kiegészítő feladatok számszerű növelése is alkalmas az állóképesség fejlesztésére. Nagyon fontos, hogy a huzamosabban végzett gyakorlás ne legyen egyhangú. Az állóképesség fejlesztésére tervezett futást különböző irányokban végeztessük: körbe, hullámvonalba, csigavonalba, félfordulattal stb. Az egyhangúság a gyermek aktivitását megszünteti, a változatosság növeli.
64
Az állóképesség függ: a keringés és légzés szintjétől, az anyagcsere folyamatoktól, az idegrendszer energiamozgósító működésétől, a mozgáskoordináció tökéletességétől, a pszichikai, motivációs tényezőktől, az izomzat minőségétől. Az állóképesség formái: alap és erő állóképesség, gyorsasági állóképesség. Az alap állóképesség a szervezet megerőltető, nagy energiaveszteséggel járó mozgásos tevékenység utáni regenerálódási szintje. Az eredeti állapot helyreállításához szükséges idő hossza adja az állóképesség színvonalát. Terhelés hatására nő a vitálkapacitás, az időegység alatti levegőcsere, a tüdőn áthaladó vérmennyiség, nő a szív volumene, vastagodnak a rostok, javul az izom kapilláris érhálózata. Fejlesztése: hosszan tartó futásokkal, váltakozó terheléssel, pl.: ugrókötél gyakorlatok: -
gyorsaság: minél több gyors hajtás rövid idő alatt / 30 mp /,
-
állóképesség: 1-2 perc kötélhajtás,
-
mozgáskoordináció: különböző áthajtási módok.
Ciklikus mozgásról beszélünk, amikor a mozgás alapvető fázisai szabályos időközönként, periodikusan ismétlődnek. Aciklikus a mozgás, ha valamely tevékenység olyan megjelenési formájú, amikor a mozgás alapvető fázisai nem ismétlődnek. Gyorsaság A gyorsaság a tanulónak az a képessége, melynek birtokában egyszerű vagy összetett mozgásfeladatot a lehető legrövidebb idő alatt tud végrehajtani. A gyorsaság számtalan változatban jelentkezik a mozgástevékenységekben. Főbb változatai: a tér leküzdése a lehető legrövidebb időn belül, vagy vágtagyorsaság, amely az időegységre eső mozgásgyakoriságot jelent a ciklikus mozgásokban, gyorsfutásnál a mp-re eső lépésgyakoriságot jelenti. Ilyenkor mozgásgyorsaságról beszélünk. Másik változata a váratlan, meglepő, szokatlan helyzetekben való gyors reagálás, amit cselekvésgyorsasággal jelölünk. Például menekülés a fogótól, gyors irányváltoztatással, menekülés a labda elől elhajlással, guggolással stb.
65
A mozdulatgyorsaság egy mozdulat sebességét jelenti, viszonylag alacsony ellenállás mellett, pl.: egy ütés, rúgás vagy a kislabda hajítás ostorszerű kicsapása. A reagálás gyorsasága az inger megjelenésétől a cselekvés megkezdéséig terjedő idő. Például reagálás a rajtjelre, vagy a közeledő labda elől történő elhajlás. A gyorsasági tevékenység eredményes megoldásában jelentős szerepet játszik a gyorsulási képesség, mely a mozgáskoordináció, a gyorsasági erő, a figyelem koncentrációja és az önmotiválás alakításával fejleszthető. A gyorsaság alapvetően a központi idegrendszerben végbemenő idegfolyamatok mozgékonyságától függ, az idegpályák ingervezető képessége, az izomrostok összehúzódó képessége, a gondolkodás, az elhatározás, a cselekvés teljesítésére irányuló akaraterő stb. Ez megmutatkozik a reakcióképességben is, amit a reakció idővel mérünk. A gyorsasági teljesítményt befolyásoló tényezők Az idegrendszer szabályozó tevékenysége, valamely külső vagy belső ingerre adott válasz idejét a következő összetevők határozzák meg: -
az inger jelentkezése az érzékszervben,
-
az ingerület tovaterjedése a központ felé,
-
az ingerület átkapcsolása és áthidalása a központi idegrendszeren,
-
az ingerület útja a végrehajtó szervekhez,
-
az izomban létrejövő mozgásválasz.
A centrális szakaszban nagyon nehéz változást létrehozni. Ezért a gyorsasági tevékenység fejlesztésében nem találkozunk látványos változásokkal. - Az ideg-izom kapcsolatok sajátosságai, a gyors és lassuló rostok, fehér és vörös rostok. A vázizomzatban kétfajta mozgatórost végződést találunk: tónusost (lassú rost, vörös) és fázisost (gyors rost, fehér) saját beidegződéssel, specifikus idegrostokkal. Az első főleg állóképességi. A második a gyorsasági tevékenységben játszik döntő szerepet. Eszerint a többségében gyors rostokkal rendelkező tanuló megfelelő fejlesztés után, színvonalasabb gyorsasági tevékenységre lesz képes. A gyorsasági teljesítményt a tevékenység jellegétől függően az izomerő is meghatározza. Ez főleg azokra a mozgásokra vonatkozik, ahol a gyorsasági erőnek 66
van szerepe. A ciklikus jellegű mozgásoknál az optimálisnál nagyobb tömegű izmok akadályozhatják a gyors izom összehúzódásokat. - Az izmok lazasága, rugalmassága: a jól nyújtható laza izom, hasonlóan a gumiszalaghoz, gyorsan és nagy erővel húzódik össze. Ezért az izmok nyújtása, rugalmasságuk növelése már kisgyermekkorban fontos feladat. A fejlesztés itt is sokoldalúságot követel, mert a merev antagonista izmok, különösen ha ellazuló képességük sem megfelelő, akadályozói lehetnek a gyorsasági tevékenységnek. - A pszichikai tényezők: a gyorsasági teljesítmény feltétele az is, hogy a gyermek optimális, emocionális és izgalmi állapotban legyen. Ezeknek alacsony szintje gátolja a megfelelő idegizom kapcsolatok létrejöttét. Az optimálisnál nagyobb izgalmak sem jók, mert nem kerülnek gátlás alá az antagonista (ellentétes) és a mozgás szempontjából érdektelen izmok. Így ezeknek elernyedése a megfelelő pillanatban nem következik be, fékezik és lassítják a mozgást. A megfelelő ingererősség létrejöttéhez akaratra, koncentráló és önszabályozó képességre is szükség van, mely képességek szakszerű irányítással fejleszthetők. A cselekvések gyorsaságát a már jártasság és készségszintre fejlődött mozgástevékenységben növelhetjük. Fáradt állapotban ne gyakoroltassunk gyorsaságfejlesztő gyakorlatokat! A gyorsaság megnyilvánulási formái: -
vágtaképesség vagy sprintgyorsaság / 30m., 60m., 100m. futás /,
-
felgyorsulási képesség / rajtgyakorlatok /,
-
gyorsasági állóképesség / iramfutások /,
-
akció vagy reagálási gyorsaság / sportjátékok /.
Ezeket a gyakorlatokat passzív pihenő kövesse, mivel a maximális sebesség nagy oxigén adósságot hárít a szervezetre. A gyorsaság fejlesztése nagymértékben függ a mozgásoktatás tervszerűségétől és az oktatás folyamatának eredményességétől. A
fejletlen
mozgáskoordinációjú
vágtázó
nem
tudja
optimálisan
kihasználni
gyorsulási képességét- és ugyanez vonatkozik a gyors dobásra vagy a gyors válaszcselekvésre a labdajátékoknál.
67
7.a osztály
7.b osztály
Koordinációs képességek A testi képességek egyik csoportja, amelybe a mozgáskoordináció működéséhez megfelelő képességek tartoznak. Eredményességük a kondicionális képességekkel együttesen
jelentkeznek.
A
mozgáskoordináció
alatt
a
mozgásfázisok
összerendezését, a részmozdulatok együttesét, sorrendjét, illetve a sportág sajátos követelményei szerinti összekapcsolódását értjük. Jellegzetességük az optimális energia
befektetés,
energia
felhasználás,
a
mozgás
hatékonysága,
ered-
ményessége, a mozgás biztonsága és könnyedsége. Egyensúlyozó képesség Az egyensúlyozó képesség az a koordinációs képesség, amely a nagyon kicsi alátámasztási felület (pl.: gerenda) vagy nagyon bizonytalan egyensúlyi viszonyok (pl.: kalapácsvetés) közötti mozgásfeladatok gyors megoldásának feltételeit képezi. A felvett egyensúly fenntartásában, a zavaró tényezők kiküszöbölésében játszik alapvető szerepet. A fülben elhelyezkedő vesztibuláris rendszer jelzései alapján állandó
információk
haladnak
a
fej
helyzetéről
a
magasabb
idegrendszeri
központokba. Valamennyi mozdulat, mozgás irányáról és gyorsulásáról is tájékozódik a központi idegrendszer: járások, futás padon, gerendán, karkörzés egy lábon állva, akadályokon járásgyakorlatok, ugrások szekrényről, sízés, kerékpározás, stb. Ritmusképesség A ritmusképesség a mozgásfolyamatok időbeli-dinamikai rendjének felfogása, a mozgásban rejlő ritmus érzékelése, annak a mozgás végrehajtásában való megjelenítése. Fontossága már a mozgástanulás kezdetekor lényeges. Látási és
68
hallási információk segítik: labdavezetés adott ritmusokban, jelre gimnasztikai gyakorlatok,
labdadobások,
sorozat
ugrások
ritmikusan,
zenés
gimnasztika,
ugrókötél gyakorlatok, stb. Reakció (reagáló) képesség Segítségével
a
környezetből érkező
ingerekre
és információkra,
megfelelő
gyorsasággal és célszerű cselekvésekkel képes válaszolni az egyén. Szinte valamennyi receptor magas szintű, együttes működése szükséges a megfelelő válasz és cselekvés végrehajtásához: jelre rajtgyakorlatok, játékok, fogócska, futás sípjelre, tapsra feladatokkal. Téri tájékozódó képesség: A testgyakorlatok végzése során, de a mindennapi életben is fontos, hogy az ember fel tudja mérni a távolságokat, irányokat, érzékelje a tér és időbeli elemek összefüggéseit. A téri tájékozódó képesség lehetővé teszi az egyén térben és időben történő
feladatainak
célszerű,
a
körülményeknek
megfelelő
koordinálását.
Kialakításában részt vesznek a látási és hallási, a tapintási és kinesztetikus képességek: - a vizuális információk befolyásolják a cselekvéseket: (éles látás, periférikus látás), - a hallási receptorok az akusztikus visszajelzések útján segítenek (labda hangjatenisz, asztalitenisz, kosárlabda, röplabda), - a tapintási receptorok a mozgások révén, kívülről érik a szervezetet (szerek, talaj fogása, ellenfél érintése). Fejlesztése: célba dobások, ugrások, különböző távolságra dobásgyakorlatok, szlalom futás, vonalon futás labdavezetéssel, szereken gyakorlás, akadály pálya.
Kinesztézis (mozgásérzékelés) képessége: Ez a képesség segít a mozgások pontos és gazdaságos végrehajtásához. Ilyenek a torna, műugrás, ritmikus sportgimnasztika. Már a legkisebb tömegváltozást is képesek érzékelni a sportolók. A kinesztézis teszi képessé az egyént arra, hogy nagy pontossággal meg tudja mondani „hol vannak” – milyen helyzetben – végtagjai, adott mozgáshelyzetben (pl.: torna – csavarszaltó). Nagyon fontos szerepe van tehát a
69
mozgástanulásban és az önellenőrzésben, különösen összetett gyakorlatok és fordított testhelyzetek esetén.
8.a osztály
8.b osztály
3.6.2 Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság Az a motoros képesség, melynek segítségével a különböző mozgásokat nagy mozgás terjedelemmel lehet végrehajtani. Az ízület mozgáskiterjedése mérhető a vállízületben, a gerincoszlopon és a csípő-, térd és bokaízületben. A hajlékonyság függ az ízületi szalagok elasztikusságától, rugalmasságától. Fiatal korban szükséges fejleszteni, mert később, a kor előre haladtával már nehezebb. Kellő bemelegítés után végeztessük. Figyelembe kell venni az időjárást, a hőmérsékletet és a napszakot is. A hajlékonysági gyakorlatok nyújtják és lazítják az ízületeket mozgató izmokat, megerősítik az ízületek mozgását és tartását támogató szalagokat. Az edzéseszközök
és
az
edzést
kiegészítő
eljárások
hatékonyabbá
teszik
a
hajlékonyság fejlesztését, pl. a meleg fürdő, a masszázs, a mentális edzés. A hajlékonyság teszi lehetővé, hogy testünket izom-, ínhúzódás nélkül csavarjuk, fordítsuk és hajlítsuk. A hajlékonyság fajtái: Aktív, ha az adott ízületeknél létrejövő elmozdulást az ízületet áthidaló saját izmok, belső erők hozzák létre. Az aktív hajlékonyságban jelentős szerepe van az izomerőnek.
70
Passzív, ha az ízület elmozdulását külső erők, pl. a társ segítsége eredményezi. A passzív hajlékonyságot fejlesztő gyakorlatokat általában csak a túl merev egyének, vagy a különlegesen nagy hajlékonyságot igénylő sportágat űzők végeznek. Az aktív és passzív hajlékonyság nyilvánvalóan összefügg egymással. Statikus, ha a maximális elmozdulást legalább 2 mp-en át lehet tartani. Dinamikus, ha az után mozgások, lendítések mozgáshatáraival állapíthatók meg. Speciális, ha meghatározott ízületekben, meghatározott mozgásszerkezethez kötött.
3.7 Testi nevelés és mérési módszerek az iskolában A szaktanárok folyamatosan mérik a tanulók fizikai és motorikus képességeit. A tanulók fizikai állapotának felmérése évente két alkalommal, ősszel és tavasszal történik. Sajnos a mérések tapasztalatai alapján a gyerekek egészségi állapota általában nem megfelelő. A tartáshibák és gerincbetegségek egyre gyakoribbak, ezért tartásjavító gerinctorna gyakorlatok is bekerültek a tantervbe. Ilyen irányú képzésben is részt vettek testnevelőink. A fizikai állapot gyengeségének az okai legtöbbször a tanulók mozgásszegény életmódjában, környezeti, szociális hátterében keresendő. A kondicionális képességek fejlesztésével próbálják a testnevelők a hiányosságokat orvosolni. Amennyiben az időjárás engedi a tanév során, a szabad levegőn tartott testnevelés órákat helyezik előtérbe. Az iskola a mindennapos testnevelés mellett biztosítja a mindennapos testmozgás lehetőségét, amire a napközis foglalkozásokon, az iskolai diáksport foglalkozásokon nyílik lehetőség. A mérések során kiugró teljesítményükkel azonnal feltűnnek a fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó fiatalok, akiket a helyi sportegyesületek segítségével az élsport felé irányíthatnak. A gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. Ebben az életkorban kell megalapozni a fizikai kondíciót és megszerettetni a sportot.
71
2014-ben az 1-2. osztályosoknak és az 5-6. osztályosoknak kötelező a mindennapos testnevelés. Az iskolai testnevelés feladatának az aktív testmozgás biztosítása mellet egyik legfontosabb célja a tanulók minél nagyobb számának a sportba való bevonása. A diáksport foglalkozások elsősorban rekreációs célokat szolgálnának, játékos sportolási lehetőséget biztosítanak. A két tanítási nyelvű képzésben heti 3 testnevelés órát és 2 tömegsportot tartanak, a normál képzésben heti 5 testnevelés órát. Az általános iskola 1-4. évfolyamain minden olyan tanítási napon, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos,
egészségfejlesztő testmozgást.
A játékos egészségfejlesztő
testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb 1 óraközi szünet ideje, legfeljebb 50%-ának felhasználásával lehet megszervezni.
3.7.1 A tanulók fittség mérésének lehetőségei: Hungarofit módszer A diákok egyéni és pillanatnyi fizikai állapotának és általános teherbíró képességének mérése laboratóriumi, valamint pályán végzett terheléses műszeres vizsgálatokkal, azok értékelésével határozhatók meg leginkább. A módszer kitalálója Dr. F. Mérey Ildikó. Ezek a vizsgálati módszerek és az eredmények kiértékelése is nagyon költségesek
és
időigényesek.
Az
egészség
és
terhelhetőség
szempontjából
leglényegesebb kondicionális képességek: az aerob kapacitás, valamint az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez, műszerek nélküli mérése és hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye felértékelődött, még ha nem is kapunk olyan
pontos
megbízhatóan
eredményeket, lehet
mint
megbecsülni
a az
laboratóriumi egyén
vizsgálatoknál.
pillanatnyi
teljesítmény
Azonban élettani
paramétereit. A hazánkban kifejlesztett Hungarofit motorikus tesztrendszer természetes mozgásokra épül. Az általános testi erő-erőállóképesség méréséhez, a mindennapi tevékenység során leggyakrabban használt izomsorok erejének, erő-állóképeségének mérésével a test izomerejét kívánták mérni. Az így összeállított motorikus próbarendszerbe, valamennyi legfőbb izomcsoport mérésére csak egy-egy, a legmegbízhatóbb, legegyszerűbb,
72
legkisebb balesetveszéllyel járó és a legkevesebb technikai előképzettséget igénylő próbák kerülhettek be. A Hungarofit mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket pedig összehasonlítják. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres (műszerek nélküli), évi két alkalommal történő mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz a tanár kezében, az egészség és terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez. Ismételt méréseknél nyomon követhetjük a változásokat, valamint a fejlődés irányát és mértékét. A Hungarofit motorikus próbarendszerhez tartozó, életkoronkénti és nemenkénti, értékelési és minősítési rendszer lehetővé teszi, hogy az elért
teljesítményt
hiteles,
számszerűen is
kifejezhető
mennyiségi
mutatókkal,
pontértékelés alapján, szöveges értékelés formájában értelmezhessük. a) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás, páros lábbal (m). Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögött oldalterpeszbe áll (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítés előre) - páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok: nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. b) A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (m) (12 éves korig 2, a felett 3 kg-os tömött labdával). 73
Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobóvonal mögött kényelmes (kb. 20-40 cm) harántterpeszbe (a dobókarjával ellentétes oldalú harántterpeszbe) áll úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a testsúlya főleg a (térdben hajlított) hátul lévő lábán van, a tekintete a dobásirány felé néz, a tömött labdát (csuklóban hátra hajlított dobókezében) a dobókar oldali válla előtt tartja. Feladat: a hátul lévő láb nyújtásával (dobás-irányba fordításával, forgató-toló munkával), a törzs (a medence, majd a mellkas) dobásirányba fordításával (ebbe kapcsolódóan) a dobókar kinyújtásával, labda kilökés előre, a lehető legnagyobb távolságra. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni, a kilökés előtt a dobó, az elöl lévő lábát nem emelheti el a talajtól. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása, a dobóhelyhez legközelebbi része közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával. A pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. A mozgásban résztvevő főbb izmok: a delta izom elülső része, nagy mellizom, háromfejű karizom, törzs rotátorok (mély hátizom rotátor izmai), hasizmok: főként a külső és belső ferde hasizmok. Az iskolában jelenleg nincs ilyen mérési módszer. c) A vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) (Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 4 perc) Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző újjakkal történik, a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van, a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 74
A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. A mozgásban résztvevő főbb izmok: nagy mellizom, nagy farizmok, háromfejű karizom,
delta
izom,
hasizmok:
egyenes
hasizom,
haránt
hasizom,
belső
ferdehasizom, külső ferdehasizom. d) A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése: Tömött labdavetés (dobás) két kézzel, a fej főlőtt hátra (m). Kiinduló helyzet: a vizsgált személy a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát (két kézzel alulról fogva) a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. Feladat: dobó előrehajítás, boka- térd- és csípő hajlítás közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet
szerez,
néhány ismétlés után, (a térdhajlítás és a csípőhajlítás
megállításával, a nagy farizom egyidejű megfeszítésével) a lábak nyújtásával felemelt törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé. Kilökés alatt (amíg a dobószer érinti a dobó kezét) a dobónak a dobóvonal mögött kell maradni. Kilökés előtt és közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni. Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása, dobóhelyhez legközelebbi része közötti távolságot mérjük 5 cm-es pontossággal. A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával.
A pontérték
átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét kell figyelembe venni. A mozgásban résztvevő főbb izmok: delta izom; nagy mellizom; kétfejű karizom; csuklyás izom (főleg a felső része); hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső
ferdehasizom,
külső
ferdehasizom;
mély
hátizmok:
hosszú
lapockaemelő izom; elülső fűrész izom, nagy farizom. Az iskolában jelenleg nincs ilyen mérési módszer. e) A hátizmok erő- állóképességének mérése: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc
75
hátizom,
Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjával megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti és ezt a gyakorlat során végig megtartja. A lábakat nem szabad leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs - és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs - és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés
után
újabb
törzsemelés
következik.
A
gyakorlat
végrehajtása
egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A mozgásban résztvevő főbb izmok: mély hátizmok, hosszú hátizom, külsőoldali csípő-bordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom, nagy farizom; elülső fűrészizom. f) A hasizmok erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc. Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani, mert ezzel is segítjük a gerincszakaszok fokozatos felemelését ill. leengedését. Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel
érintse
meg.
Ezután a
derék
76
indításával
a gerincszakaszokat
fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. A mozgásban résztvevő főbb izmok: főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény pontértékeinek összege alapján a tanulókat az alább felsorolt minősítő kategóriákban lehet besorolni.
3.7.2 Értékelési rendszer a tanulók általános fizikai teherbíróképességének minősítéséhez Módszertani segédanyag a tanuló általános fizikai teherbíró-képességének személyre szóló szöveges értékeléshez. Dr. F. Mérey Ildikó Hungarofit motorikus próbarendszer fittségi kategóriái
Pontérték
Az általános fizikai teherbíró
határok
Személyre szóló szöveges értékelése A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: igen gyenge,
IGEN GYENGE
0.0 – 20.5 pont
az egészséges létezés stabil megtartáshoz szükséges szint eléréséig nagyfokú, tudatos fejlesztést igényel. Az egyes motorikus próbákban jelzett pontértékek alapján, az igen gyenge-gyenge minősítést jelző kategóriák értékhatárainak figyelembe vételével. A legnagyobb hiányosság: pl. a tartós futás, és a vállöv,- és a karizmok erő-állóképessége területén mutatkozik. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4-5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, „felzárkóztató” jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A gyermek fizikai állapota: gyenge.
GYENGE
21.0– 40.5 pont
A legnagyobb hiányosságok: pl. a tartós futás és hasizmok erőállóképessége területén mutatkozik. A fizikai állapota nagyfokú tudatos fejlesztést igényel. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4-5 alkalommal, alkalmanként egy óra – elsősorban a hiányosságok felszámolására irányuló – rendszeres testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig.
77
A tanuló fizikai állapota kifogásolható.
KIFOGÁSOLHATÓ
41.0- 60.5 pont
Kisebb hiányosságok mutatkoznak: pl. a hát, és a hasizizmok erőállóképessége területén. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 4 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, felzárkóztató jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota közepes.
KÖZEPES
Elérte az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet. 61.0 – 80.5 pont
Javaslat: a tanórai testneveléssel együtt heti 4 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres testedzés. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy – ha egy mód van rá, tovább javítson edzettségén, de – legalább ezt a szintet megőrizze. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége jó.
JÓ
81. 0 – 100.5 pont
Az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet kiválóan teljesítette. Az amatőr szinten versenyző – heti 3-4 órát edző – sportolók között jól bírja az általános és sportág speciális terhelést. Javaslat: az egészséges létezés stabil megtartásához és az amatőr szintű versenyzéshez szinten tartás. Élsportolói szint eléréséhez az általa kiválasztott sportághoz szükséges szintre fejlesztés. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: kiváló.
KIVÁLÓ
101. 0- 120.5 pont Néhány, – elsősorban „technikai” – sportágban eléri az élsportolók számára „szükséges”, vagy „kell” értéket. Javaslat: az általa versenyszerűen űzött sportágtól függően további fejlesztés, vagy szinten tartás. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: extra.
EXTRA
Az általános fizikai teherbíró-képessége elérte azt a szintet, hogy vala121.0-140.0 pont
mennyi sportágban – nagyobb egészségkárosodás nélkül kiválóan terhelhető a felkészülési és a versenyidőszakban sportág specifikusan is, és nagyobb formaingadozás nélkül versenyezzen. Javaslat: élsportolói pályafutás alatt, folyamatos szinten tartás.
Cooper teszt: A tavaszi és őszi felmérések kapcsán alkalmazzák a testnevelők. A szervezet állóképességének és fizikai kondíciójának felmérésére. Kenneth H. Cooper (USA) orvos és sport fiziológus elkészítette tesztrendszerét, ahol 12 perc alatt az egyénnek a lehető legnagyobb távolságot kell futva megtennie. Ezen 12 perc alatt megtett távolság alapján ötféle edzettségi kategóriába sorolja az embereket: nagyon jó, jó, kielégítő, rossz és nagyon rossz. Az öt kategória korosztályra és nemre bontott táblázatát több tízezer amerikai állampolgár vizsgálata és felmérése alapján készítette el.
78
3.8 Diáksport és szabadidős tevékenység A tanórán kívüli foglalkozások többfélék lehetnek formájukat tekintve, amelyek alapvetően tanórán kívül, szervezett keretek között, többnyire az intézmény sportlétesítményeiben folyik. Hatékony, eredményes, jól szervezett iskolánkban a diáksport.
A
sportágválasztást
természetesen
a
tornaterem,
táncterem
és
konditerem, vagy a sportudvar adottságai, ill. a testnevelők irányultsága határozza meg. A délutáni sportórák célja elsősorban játéklehetőség biztosítása a tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozására, önfeledt játékpercek biztosítása. Fontos, hogy a tanulók szabadidejüket baráti közösségben töltsék el. A délutáni sportórák feladatai elsősorban játéklehetőség biztosítása, házibajnokságok szervezése és lebonyolítása változatos sportjátékokban, valamint felkészítés az iskolai és iskolán kívüli versenyekre.
Biztosítani szükséges a gyerekek számára az alapvető
sportképességek fejlesztésének lehetőségét. A diákokat meg kell tanítani élvezettel sportolni, hogy megismerve megszeressék azt, szokássá váljon náluk és fontos része legyen egyéni értékrendjüknek. El kell érni azt is fokozatosan, hogy fiataljaink minimum napi egy órában vehessenek részt minőségi testnevelési és sportfoglalkozásokon. Az iskola eszközbeszerzésekor pedig támogatni szükséges a sportcélú
eszközök
beszerzését.
A
testi
nevelés
hatékonyságát
a tanórai
testnevelésre épülő diáksport tevékenység fejlesztésével is növelni lehet, így a diákok kielégíthetik mozgásigényüket, melyhez szakképzett pedagógusok nyújtanak segítséget. Az iskolában működő diáksportok lehetőséget nyújtanak a minőségi, teljesítményorientált sporttevékenységhez is, amellyel a későbbiekben az élsport területén való eredményes részvételhez teremtik meg az alapokat. Az alsó tagozatos tanórán kívüli mozgásfejlesztő órák célja, hogy fejlődjön az ideg, az izom és csontrendszer, az egyensúlyérzékelés, koordináció és térbeli tájékozódás.
A mozgásfejlesztés több célra irányul, nagymozgásokra és a
sportmozgásokra. A nagymozgások gyakoroltatása segítse elő a fejlődésbeli egyenlőtlenségek csökkentését, és a finommotoros mozgást kívánó írástanulást is készítse
elő.
A
teljesítőképességet
sportmozgások és
alakítsák
célja, az
hogy
adott
növeljék,
sportághoz
fejlesszék szükséges
a
testi
speciális
képességeket, mozgásformákat. Az iskolai testnevelés óra, illetve a tanórán kívüli rendszeres sportfoglalkozások alapozzák meg a gyermekek fizikai kondícióját. A
79
mozgás megszerettetése folytán tudatosítható a sportos, egészséges életmód fontossága, mely hozzájárul a fiatalok testi, lelki egészségéhez, szellemi és fizikai erőnlétük növeléséhez. Az általános helyzetkép azt mutatja, hogy a fiatalok 75%-a kizárólag testnevelésórán végez rendszeres testmozgást. Ebesen sokkal kedvezőbb a kép. Iskolánkban kiemelkedő a diáksportban dolgozó testnevelő tanárok aktív tevékenysége, akik évek óta lelkiismeretesen végzik feladataikat, a pénzügyi és tárgyi feltételek hiányában is megtesznek mindent, hogy a gyerekeket aktív mozgásra ösztönözzék. Tanítási időkeretükön kívül is felkészítik a tanulókat egy-egy versenyre és elkísérik őket, de túrázni és táborozni is örömmel viszik a gyerekeket. Megteremtik a versenyzés lehetőségét és feltételeit. Szoros kapcsolatot tartanak a helyi sportegyesületekkel, szakosztályokkal és a tehetséges gyerekeket ezekbe irányítják. Figyelik a pályázati lehetőségeket és az elnyert forrásokat sportszerek beszerzésére, a helyi feltételek javítására, valamint programszervezésre fordítják. Diáksport foglalkozásokat
a
tanulók
rendszeres
testedzésének
kielégítésére,
valamint
versenyeken való eredményes szereplésükért tartanak. Feladatkörébe tartozik a tanrendbe iktatott testnevelési órák mellett a mindennapi testedzésnek lehetőséget biztosítani.
3.8.1 Iskolai testnevelés és diáksport A gyerekek pihenését, testedzését jól szolgálja a nagy iskolaudvar, a foci és kosárpálya, homokos röplabda pálya, valamint az alsós és felsős kondipark. Sportolási igényüket a gyerekek tömegsport foglalkozásokon, valamint az iskolában is edzést tartó sportegyesületek által elégíthetik ki. Jelenleg atlétika, labdarúgás, kosárlabda, röplabda, floorball, karate, fitness és torna edzéseken vehetnek részt a tanulók. A mindennapos testnevelés törvényi háttere értelmében a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első és ötödik évfolyamán kellett bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. A 2013/2014. tanévtől kezdődően a mindennapos testnevelés megvalósítása az alábbiak szerint történik: A két tanítási nyelvű
80
képzésben résztvevőknek a heti testnevelés órák száma: 3. Iskolai sportkörben való sportolás vagy versenyszerű sporttevékenységnél: heti 2 óra. A hagyományos képzésben résztvevők számára a heti testnevelés órák száma: 5. A tömegsport órák lehetősége mindkét képzésben résztvevők számára biztosított. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra, az egészség megőrzésére. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsék: legyen kitartó, erős, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért az iskola célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg lehetőségeiknek megfelelően a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő mozgásformát, melyeket később folytatva javulhat
életminőségük,
testi-lelki
egészségük,
fenntartva
természetesen
a
„klasszikus”, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. A 4. osztályosok a tanév végén egy hetes úszásoktatáson vesznek részt.
3.8.2 Iskolai versenysport és diákolimpia, utánpótlás nevelés Legsikeresebb diákolimpiai sportágunk a sakk. Ifj. Sós Barnabás, iskolánk 6.a osztályos tanulója 4 éven keresztül nyeri a megyei sakk diákolimpiákat, így ő képviselhette megyénket az országos döntőkön, ahol előkelő helyezéseket ért el. 2013-ban 5. legjobb volt Magyarországon. 2014-ben elnyerte Hajdú Bihar megye Jó tanuló-jó sportolója címet is. A legnépszerűbb, legtöbb versenyzőt felvonultató sportág azonban az atlétika és a kosárlabda. Ezekben a sportágakban a versenysport és az utánpótlás-nevelés szoros összefüggésben van egymással. Az iskolai
testnevelésre
épülő,
korszerű utánpótlás
nevelés
nélkül
az
élsport
elképzelhetetlen. Az iskolánkban magas színvonalon végzett szakmai munka kiváló alapokat ad a tehetséges sportoló gyerekeknek, hogy a településen működő sportegyesületekben tovább fejlődhessenek. Az elmúlt években egyre több regionális 81
és országos sikert értek el iskolánk tanulói, ami a jó szakmai felkészítés mellett a mindennapos testedzésnek, valamint az egyesületi továbbképzésnek is köszönhető. A szakmai munka minőségét garantálja az is, hogy az egyesületek és az iskola együttműködési megállapodást kötöttek egymással.
3.9 Sportélet az iskolában 3.9.1 Kinder+SPORT
A pályázat kiírója, a Ferrero Magyarország Kft., évek óta elkötelezett az iránt, hogy rendszeres testmozgásra ösztönözze a fiatalokat. A vállalat hitvallása, hogy a sport kiemelkedő szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, mert segít nekik megismerni önmagukat, leküzdeni az akadályokat és hozzájárul ahhoz, hogy sikeres és erős felnőtté váljanak. Ezért hozták létre a Kinder + SPORT kezdeményezést, amelynek célja, hogy a mindennapi sportot az aktív életmód részeként vonzóvá tegye a gyermekek számára. A programra bármelyik magyarországi, nem sport tagozatos általános iskola jelentkezhetett, akik vállalták, hogy minimum kéthetente 45 perces edzést/foglalkozást tartanak a testnevelés órán kívül, délutáni sportfoglalkozás keretében, amelyek során a Kinder + SPORT sorversenyek feladatait gyakorolják a 2., 3., és 4. évfolyam tanulóival. Felkészítenek egy 12 fős csapatot és az edzéseket/foglalkozásokat dokumentálják. Részt vesznek az extra ajándékokért folyó versenyben: fotókat, videó anyagokat küldenek, amelyek a verseny során a Ferrero Magyarország Kft. honlapjára kerülnek fel- és amelyekért pontokat lehet szerezni. Ezeket a pontokat a tanév során értékes sporteszközökre lehet beváltani. Minden kisorsolt iskola Start+ csomagot kapott, melynek tartalma: kosárlabdák, kézilabdák, focilabdák, jelölő mezek, ugrókötelek, bírói sípok, hulahoppkarikák és bóják. A
82
pontgyűjtős játék során megszerzett pontokat az alábbi eszközökre lehet beváltani: kültéri és beltéri ping pong asztal, kézilabda kapu, iskolai dobbantó kerekekkel, tornaszekrény, egy és kétoldalas öltözőpad, tornapad, floorball szett, tornaszőnyeg, bordásfal, tollas szett, zsámoly, röplabda, focilabda és medicinlabda. Az első igazi megmérettetésre a tavasz során került sor, ekkor rendezték meg a regionális elődöntőket, ahol eldőlt, hogy mely iskolák küzdhetnek meg egymással a közép, majd az országos döntőben. Március 28-án Karcagon, a 2. helyet sikerült elérnie csapatunknak. A regionális elődöntők után a versenyből kiesett iskolák is tovább gyakorolhatnak és gyűjthetik a pontokat az értékes sporteszközökért. Felkészítő pedagógusok: Fodor Barbara Melinda és Batta Katalin
3.9.2 Kövy Olimpia A Nádudvaron megrendezett döntőn 6 iskola képviseltette magát, ahol a gyerekek elméleti és gyakorlati sport feladatokban mérték össze tudásukat
és
erejüket.
Nádudvar
híres
sportolói, magyar olimpikonok, gyógynövény ismeretek,
elsősegélynyújtás,
életmód,
tánc
ismeretek
elméleti
kérdésekben.
egészséges
szerepeltek A
az
gyakorlatban
sorverseny, tánc és kötélmászás volt. Iskolánk csapata mindössze 1 ponttal lemaradva az ezüstérmestől, a 3. helyen végzet az elméleti és gyakorlati sport feladatokban. Felkészítő pedagógus: Kása Sándor
83
3.9.3 NAGY VAGY!
2011
2014
Az ebesi iskola csapata már két évvel ezelőtt is szerepelt a Nagy Vagy! televíziós vetélkedőn. Akkor érdekes vízi, szárazföldi és légi feladatokat kellett teljesítenie csapatunknak. 2014-ben ismét képernyőre kerültünk. Az érdi megmérettetéshez elküldték iskolánknak a változatos versenyfeladatokat, melyeket heti 3 alkalommal, szorgalmasan gyakoroltak a csapat tagjai: gyerekek, szülők és pedagógusok. A versenyen izgalmas és szoros küzdelemben az 5. helyet sikerült megszerezni. Felkészítők: Dobos Judit és Kása Sándor
3.9.4 Néptánc A szellemi és sporttevékenységben is fejlesztő szerepe
van
a
táncnak.
Szinte
minden
izomcsoportunkat megdolgoztatják a különféle tájegységek táncai. Keringésünkre és állóképességük javítására is jó hatással van. A gyerekek életkori sajátosságaiknak megfe-
84
lelően ismerkedhetnek meg a magyar nemzet kultúrájával és hagyományaival. A hosszú ideig egy közösséghez tartozó gyerekek gyakran fellépnek települési rendezvényeinken és az iskolai ünnepeken. Tánc pedagógus: Kiss József
3.9.5 Tömegsport
Testnevelő pedagógusok: Orjákné Kurczina Zsuzsa, Szabó Zsolt, Dobos Judit
3.9.6 Alsós atlétika
85
3.9.7 Felsős atlétika
Testnevelő pedagógus: Fodor Barbara Melinda és Dobos Judit
3.9.8 Fiú kosárlabda
Testnevelő pedagógus: Kása Sándor
86
3.9.9 Lány kosárlabda
Testnevelő pedagógus: Dobos Judit
3.9.10
Karate
Testnevelő pedagógus: Kása Sándor
3.9.11
Aranyfutás
87
Minden évben március első hetében, az Arany hetek zárásaként futóversenyt szervez az iskola. A közel 900 méteres távon a gyerekek körbefutják az iskolát rendőri és polgárőri biztosítás mellett. A versenyzők négy korcsoportban indulhatnak. A lányokat és fiúkat természetesen külön értékelik. A 2014-es év dobogósai: 1-2. osztály: 1. Fodor Levente (2.b) 2. Enyedi Sára (2.b)
3.Fodor Enikő (1.b)
3-4. osztály: 1. Sós Anna (3.b)
3. Fodor Tamás (3.b)
2. Mészáros Nóra (3.b)
5-6. osztály: 1. Sós Barnabás (6.a) 2. Balogh László (6.b) 3. Varga Ferenc (6.a) 7-8. osztály: 1. Serdült Ferenc (8.b)
2. Lakatos-Tálas Péter (8.a)
3.
Magyar
Zoltán (7.a)
3.9.12
Kakaó party
3.10 Iskolai sportlétesítmények 3.10.1
Tornaterem
Szépen felújított a terem, kiváló padlózattal. A legnagyobb probléma, hogy az iskola tornatermének mérete a 70-es évek óta semmit sem változott, holott maga az épület
88
felújításra került. Minden nap szembesülünk ezzel a helyzettel, mely korlátozza a gyerekek sportolási lehetőségeit. A közösségi igények figyelmen kívül hagyása ilyen gondokat okoz, melyet a jelenlegi vagy a következő faluvezetésnek kell orvosolnia. A tornaterem mérete: 9X18 méteres, mely szinte semmilyen labdajátéknak nem felel meg, így versenyekre sem tudnak felkészülni a gyerekek. Ha a fali bordásfalak és az oldalvonalon lévő padok terület igényét is levonnánk a 9 méterből, még siralmasabb és balesetveszélyesebb a helyzet. A hasznos mindennapos testnevelés bevezetése sajnos tovább súlyosbítja a helyzetet, mely a felmenő rendszer miatt szeptembertől még nagyobb feladat elé állítja az iskola vezetését és pedagógusait. Mivel az intézménynek nincs aulája, ami szintén érthetetlen és megmagyarázhatatlan, így iskolai rendezvényeken és gyűléseken is a tornaterembe zsúfolódnak össze a gyerekek, mely többek között tűzvédelmi szempontból is veszélyes, nem beszélve egy ballagásról vagy évzáróról, ha éppen esik az eső. Amennyiben pályázati forrás nyílna új tornaterem vagy tornacsarnok építésére, úgy sokat javulhatna a gyermekek egészségi állapota, valamint iskolai ünnepek és rendezvények tartására is alkalmas lehetne. A nagyobb tér lehetőséget biztosítana több sportág versenyszerű űzésére is, melyek eddig nem juthattak szerephez.
3.10.2
Szertár A
felújított
szertár
2.3x5.9 méteres.
A
labdákat polcokon tárolják. A helyiség mérete kicsi
és
keskeny,
sporteszközök, szekrények nehézkes. labdarúgó Kinder+sport
így
szőnyegek,
elra-kása Dzsudzsák
a
zsámolyok és
és
kivétele
Balázs
felajánlásaival, programban
nagyobb
válogatott
valamint való
is a
részvétel
kapcsán néhány eszközzel bővült ugyan a készlet, de szükség lenne még több méretű kosárlabdára, foci és kézilabdákra, kislabda hajításhoz labdákra, medicin labdákra, ping-pong és tollas labdákra, valamint ütőkre, a labdák folyamatos felfújtatásához kompresszorra és mászókötelekre is.
89
3.10.3
Táncterem Laminált padlóval burkol a helyiség. A keleti oldalfalon nagyméretű tükörfelületek vannak, így „külső szemmel”, könnyen szembesülünk mozgásunkkal, ellenőrizhetjük és kijavíthatjuk mozdulatainkat. A szoba sokféle mozgásos tevékenységre alkalmas. Leginkább táncoknál, tornánál és karate edzéseknél használják ki a tükörfal adta lehetőségeket. A szép terem
egyetlen hátránya, hogy a nyugati ablakokon „ömlik be” a meleg. Külső árnyékolókkal ezt a hatást lehetne csökkenteni.
3.10.4
Konditerem A konditerem alkalmasak arra, hogy bárki csendesen
vagy
éppen
zenére,
nyugodtan
edzhessen a saját tempójában. Ha hideg vagy esős az idő, ideális megoldás a terem adta gépekkel végzett erősítő edzés. A konditermi eszközök régiek, de még jól szolgálják a gyerekeket. Az erősítő eszközök és gépek mellett, bordásfal sor is található a teremben.
3.10.5
Kültéri kondiparkok
alsós tornapálya
felsős tornapálya 90
A négy évszakos tornapályák nagyon népszerűek a gyerekek körében, melyek biztonságosan használhatók. A kisebbek mászásra, csimpaszkodásra és függésekre, a nagyobbak már
céltudatosan erősítésre
használják leginkább. A legtöbb
izomcsoport megdolgoztatására telepített eszközök alkalmasak arra, hogy jó levegőn, a saját testsúlyunk mozgatásával erősödjünk, mindenféle súlyzós, az izmokat és az ízületeket jobban megterhelő eszközök nélkül. Az alsós kondipark az Önkormányzat, a felsős tornapálya a Szülői Munkaközösség anyagi támogatásával, az Ebesi Gyermekekért Alapítvány szervező munkájának és Szilágyi István helyi vállalkozó segítségének köszönhetően valósulhatott meg. A homokos csillapítás a leugrásokból és esésekből adódó sérüléseket előzi meg.
3.10.6
Kosárlabdapálya A kosárlabda pálya mérete 15x28 méteres. A felületén lévő aszfaltréteg jó állapotú, de az északi oldalon egy mélyedés található. Ez nagymértékben
rontja
játék
élvezetét
futásnál
labdavezetésnél,
valamint
és
a
balesetveszélyes. A vonalazás hiányos és megkopott, a kosárgyűrű pedig alacsonyabb a szabványos magassághoz képest. Mivel gyakran játszanak mérkőzéseket a gyerekek, indokolt lenne több padot az oldalvonalak mellé lerögzíteni, a játék dokumentálása és a szurkolók miatt is.
3.10.7
Homokos röplabdapálya Miután
a
sporttelepen
megkedvelték
a
gyerekek az újonnan létesült pályát, igény mutatkozott arra, hogy az iskola területén is megépüljön
egy
hasonló.
Az
Ebesi
Gyermekekért Alapítvány segítségével ez 2013-ban
meg
röplabdázásra,
is de
valósult. időnként
Nem
csak
a távol és
magasugrás gyakorlására is használják a
91
szabadtéri
mozgás
és
a
csillapítás
előnyeit
kihasználva
a
pedagógusok.
Természetesen a háló megléte folytán tollaslabdázáshoz is kiváló.
3.10.8
Aszfalt focipálya Az aszfalt focipálya mérete 39x20 méteres. Kettő
rögzített
többnyire
kapuval
labdarúgásra
van
ellátva
és
használják
a
gyerekek. A felülete elöregedett, egyenetlen és felújításra szorul. A korábbi repedésekben megálló víz télen egyre tovább feszíti a soksok rést. A közte lévő, nyáron megolvadó szurok már alig látszik. Újbóli felületkezelése és vonalazása, valamint a salakfelhordás miatt, sűrű seprése indokolt. Pályázati forrásból, gumiborítással ellátva tudna a pálya még több sportolási lehetőséget adni a labdarúgás mellett a gyerekeknek.
3.10.9
Műfüves focipálya A legújabb beruházás a kazánház mellett valósul meg. A mindennapos testnevelés és a csoportbontások
is
indokolják
az
iskola
sportlétesítményeinek bővítést. A kormány a látvány csapatsportágakat és leginkább a labdarúgást támogatja. Az elnyert pályázat 30%-os önerejét az önkormányzat biztosítja. A pálya mérete 12x22 méteres, műfüves és körbekerített. Mivel nagyon népszerű a labdarúgás Ebesen is, különösen a gyerekek körében, így várhatóan maximálisan ki lesz használva a pálya.
3.10.10
Futókör
A salakos futókör 145 méter hosszú és két méter széles. Előnye, hogy szinte bármilyen időjárási körülmények között lehet használni. A rövid kör és éles kanyarok a nagyobb gyerekeknél okozhatnak kisebb boka-sérüléseket a bedőlés miatt. Cooper 92
teszt
mérésére
leginkább
a
Községi
sporttelepen található 500 méteres futókör, vagy a Nagyparkban lévő, szintén 500 méteres
erdei
futókör
alkalmas
a
monotonitás és a körök számolhatósága miatt is. Tömörítést és gyakori locsolást igényelne a pálya.
3.10.11
Ugrógödör és dobókör
A homokos ugrógödör a futókör mellett található és időjárási körülményektől függően rendszeresen használják a testnevelők és a gyerekek, állapota nem kielégítő, folyamatos feltöltést és karbantartást igényel. A beton dobókör rossz állapotban van, egyenetlen a felülete és a széle. A körbe szegélyesítés is hiányzik.
3.10.12
Kültéri ping-pong asztalok Óraközi
szünetekben
kedvelt
sportolási
lehetőség az udvaron felállított két ping-pong asztal. Tavasztól őszig kint vannak a szabadban és bármikor használhatják a gyerekek. A sportszereket
az
iskola
Tőzsdecápácskák
csapata nyerte és ajánlotta fel az iskolának Tóthné Leiter Júlia tanárnő vezetésével, a
93
K&H bank Ez kész! Pénz! elnevezésű pénzügyi vetélkedőjének országos döntőjén. Ennek köszönhetően egy új sportág megszerettetésének lehetősége és a szünetek tartalmas, mozgással kitöltött ideje is a tanulókat szolgálja.
3.10.13
Kerékpártárolók
Ebesen nagyon népszerű a kerékpározás a lakosság körében. A tanulók is szívesen mennek az intézménybe két keréken és öröm, hogy zsúfolásig tele vannak a tárolók jó idő esetén. A Dózsa György utcai iskolai kerékpártárolókban 83 kerékpár fér el. Aki nem talál helyet drótszamarának, jobb híján letámasztja szabadon, vagy lefekteti biciklijét. Az intézmény előtti tárolók is maximálisan ki vannak használva tavasztól ősz végéig. Az iskola udvarán további kerékpártárolók kihelyezésével lehetne a kerékpáros közlekedést és az egészséges életmódot népszerűsíteni Ebesen.
3.11 Iskolai gyógytestnevelés A szűrést természetesen már óvodás korban el kellene kezdeni, hogy később ne alakuljon ki mozgásszervi elváltozás. Az óvodai úszásoktatásnak itt döntő szerepe van. A cél az, hogy minél kevesebb gyerek szoruljon iskolai gyógytestnevelésre. A gyógytestnevelés célja: a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése, az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve, a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus mozgás. A tanulók egy részénél 94
mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia eszközrendszerének segítségével eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgás-biztonsághoz. Erősítse
a
feladatok,
mozgásigényt, gyakorlatok
a
kezdeményezőkészséget,
elvégzésére.
Tanítson
bátorítson mozgásos
mozgásos
játékokban
való
együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. Néhány fontosabb tartáshibát érdemes megemlíteni. Az izomzat aktív tartási funkcióját a csontok és szalagok passzív rendszere támogatja. A helyes testtartást a gerinc nyílirányú görbületének nagysága, a helyes állás és fejtartás összhatása dönti el. A helyes testtartást az egyensúly megtartásához szükséges minimális izomerő- és energiafelhasználás jellemzi. A tartáshibák kezdeti stádiumában tartásgyengeségről lehet beszélni, amikor a helytelen testtartást aktív izomerővel korrigálni lehet. Helytelen testtartás esetén a csontrendszerben még nincs kóros eltérés, csak lágyrészt érint, főleg izmot. Deformitás esetén már a csontrendszerben eltérés található. Tartáshibák főbb típusai -Lapos hát: hiányoznak a gerinc fiziológiás görbületei. Gyermekkorban nem okoz fájdalmat. Statikus veszély áll elő, lelapult mellkas alakul ki ahol a szív és tüdő fejlődése akadályozott. Tartósabb terhelésre a hátizom érzékennyé, fájdalmassá válhat. Szükséges a gerinc rugalmasságának megtartása mellett a mell és hasizomzat erősítése, pl. hasonfekvésben törzshajlítás hátra, kúszásgyakorlatok, a farizmok és alsó végtagok erősítése is szükséges. -Háti görbület: a háti görbület kisebb vagy nagyobb mértékben fokozott, és átterjed az ágyéki gerincszakaszra is. A gerinc előre hajlik, a vállak előre esnek, károsodik a légzésfunkció,
csökken a szív és keringési rendszer
teljesítőképessége, a
hasizomzat elgyengül. Szükséges a háti szakasz merevségének feloldása nyújtó és lazító gyakorlatokkal. A mellizmok nyújtása, mély húzások, a hátizmok erősítése, a tartóizmok,
hasizmok
erősítése,
lapockát
légzőgyakorlatok.
95
rögzítő izmok erősítése,
valamint
-Háti görbület és ágyéki lordózis: oka a mozgáshiány miatt kialakult törzsfeszítő izomzat és farizomzat gyengesége. Meg kell erősíteni a has, far és hátsó combizmokat, valamint nyújtani a mély hátizmokat. -Lordosis: a gerincoszlop fiziológiás görbületeinek kialakulása (nyaki lordosis, háti görbület és ágyéki görbület). Az ágyéki gerincszakasz hajlatát az előre billenő medence határozza meg. Ha az ágyéki hajlat túllépi a normális görbület határát, lordosisról beszélünk. A fokozott lordosis veszélye, hogy zavar keletkezhet a vese működésében és hozzájárulhat az ágyéki csigolyák kóros elváltozásaihoz. Feladat a medence hátrabillentése falnál, hanyatt fekvésben, has- és farizomzat erősítése, combfeszítő, ágyéki mély hátizmok nyújtása. -A gerinc oldalirányú síkban mutatkozó elhajlása: A gerincen egy vagy több görbület mutatható ki. A csigolyaív deformálódik. Előrehajlásnál egyik oldal kiemelkedése (bordapúp) látható. A törzs aszimmetrikus. A gerinc szalagrendszere megnyúlik. Feladatunk a törzs tartó és mozgatórendszerének megszilárdítása, a mély hátizmok erősítése, lazítás, kúszásgyakorlatok. A gerinc azon szakaszain, ahol a szalagok túlnyújtottak, erősítsünk, a zsugorodott részeken nyújtásra (mobilizálásra) van szükség. Figyelni kell a helyes légzés kialakítására. Igen fontos a mellkas fejlesztés, mert a megelőzés, korrigálás több feladatot is igényel. A gyengén fejlett mellkas számos elváltozás kísérője. -Lábboltozat süllyedés (bokasüllyedés) a közismert „lúdtalp”: A láb csontjai boltozatos szerkezetet alkotnak, egy hosszanti és egy haránt boltozatot. Ha ezek lelapulnak, bokasüllyedésről beszélünk. Gyakori, számtalan oka lehet: korai talpra állítás, rossz cipő, túleröltetés, állás, hirtelen testsúlynövekedés. Lúdtalp
esetén
naponta
lábboltozat-
erősítő
gyakorlatokat
kell
végezni.
Gyermekeknél kötelező talp- és láberősítő mozgást. Kavicson járás, szalvétatépés, üveggolyók szedegetése, rajzolás lábbal, megfelelő cipő viselése. Tilos a láb túlerőltetése, hosszantartó állás, járás, cipekedés, a talp és boka ízületi szalagjait túlnyújtó gyakorlatok.
96
3.12 Az egészségkárosult gyermekek sportolási lehetőségei A mozgás, a sport, a testnevelés, mindannyiunk számára természetes és magától értetődő igény és cselekvés. A sporttörvény szerint fogyatékos a mozgáskorlátozott, siket, illetve nagyothalló, értelmi fogyatékos, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy. A fogyatékos emberek életében a sportnak ugyanaz a szerepe, mint az épek esetében: az egészség megőrzése és erősítése, önmegvalósítás, sikerélmény, közösségi életük erősítése, stb. Életükben ugyanúgy szerepelnie kell mindazoknak a tevékenységeknek, amelyek minden ember életében fontosak, hiszen nekik ugyanúgy van mozgásigényük, mint ép társaiknak és ezt az igényüket ki kell elégíteni. Különbségek, illetve a fogyatékos sportolókkal kapcsolatos pozitív diszkriminációs szabályokat csak ott kell alkalmazni, ahol azt a fogyatékos sportolók érdekei megkívánják.
3.13 Egészséges életmód és természetközeli nevelés 3.13.1
Egészséges táplálkozás
Az iskola elkötelezi magát az egészséges és környezettudatos elvek alapján működő iskolabüfé megvalósítása mellett. Ez talán az egyik legnehezebben kivitelezhető feladat, mivel ezek a szempontok az első időszakban közvetlen üzleti érdekekkel ütköztek, mert a fogyasztói igények változása hosszabb folyamat. Ebben a kérdésben célszerű más sikeres iskolák tapasztalatait is figyelembe venni. A büfé működésének fontos szempontjai, hogy a forgalmazott áruk feleljenek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. Kerülendők a cukrozott termékek, chipsek, kólák, a fémdobozos csomagolású és az eldobható csomagolású termékek, energiaitalok,
stb.
A
tanulók
találkozzanak
azzal
a
szemlélettel,
hogy az
egészségtelen táplálkozás rossz szokás.
3.13.2
Környezettudatos nevelés
A tanulók és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését és tájékoztatását biztosítja a környezetvédelmi faliújság. Az iskolai könyvtárban külön polcokat jelöltek ki a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek,
97
CD-knek. Ezzel nem csak ezek használatát segítik elő, hanem fölhívják a diákok figyelmét a téma fontosságára. Iskolánk a környezeti nevelési céljait külső és belső társadalmi kapcsolatainak aktív bevonásával valósítja meg. Ezeknek a kapcsolatoknak a szélesítése és fejlesztése folyamatos feladatuk. Évente kétszer, az egész iskola részt vesz az őszi és tavaszi falutakarításokban, valamint a papírgyűjtésekben. Erdei iskolába is rendszeresen járnak. Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelés fogékonyabbá teszi a szülőket, illetve a helyi lakosságot a helyes környezet- és természetvédő magatartás iránt. Az iskola törekszik a szülők környezeti akciókba való bevonására. Papírgyűjtéseknél különösen sokat segítenek, valamint több szabadidős program kapcsán is. Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassák a környezeti nevelői munkákról, valamint az ezzel kapcsolatos feladataikról. Az iskola fenntartójával és a település vezetésével
való
együttműködés
fejlesztése
indokolt,
a
környezetvédelmi
problémákra való figyelemfelhívás és problémakezelés kapcsán. Más iskolákkal való kapcsolatukat elősegíti az ökoiskolai hálózati tagságuk. A civil szervezetekkel való kapcsolataikat is bővítették az elmúlt időszakban. A helyi civil szervezetekkel és a település vezetésével való kapcsolatok épülése szempontjából fontos a helyi eseményeken való minél sokrétűbb részvétel. Támogatóik elsősorban az iskola életéhez valamilyen módon kapcsolódó helyi vállalkozók sorából kerülnek ki. A környezettudatos magatartást szemléletváltozást jellemző paraméterek mérésének módszertana még gyermekcipőben jár, mégis jó néhány sikeres kísérlet ismert. Ezek például a célzott megfigyelések az iskolában, interjúk és kérdőívek kitöltetése. A méréseket és annak rendszerét a környezeti nevelési munkacsoport dolgozza ki a programfelelősök és szaktanárok közreműködésével. Az egyes rendezvények lebonyolításának értékelése a rendezvényszervezési akciótervben rögzítettek szerint történik. Ez a szervezési sajátosságok mellett kitér a rendezvények hatásaira, eredményességére is. Madárbarát iskola lévén, az osztályok gondoskodnak a madarak téli táplálásáról. Az udvar fáira és az ablakokban kihelyezett madáretetők segítségével nem csak etetik, de meg is figyelik és tanulmányozzák kis kedvenceiket.
98
A téli folyamatos "madárgondozás" rendszerességre szoktat, ismeretekhez juttat, élményt nyújt a tevékenykedők számára, összességében óriási a szemléletformáló hatása. A programmal kapcsolatos teendők szabadidős keretben valósulnak meg. Az iskolai belső környezet természet közelivé formálásához az osztálytermekben és a
folyosókon
szobanövények
gondozásával,
később
akvárium
és
terrárium
berendezésével járulhatnak hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt és igényességre nevel. Hozzászoktatja a gyerekeket a növényekről, állatokról való gondoskodáshoz és egyúttal a közvetlen környezetet
is emberibbé teszi.
Egyre általánosabbá válik az iskolában a
környezetbarát termékek használata a papírhasználattól, az írószereken át a takarításig, tanórákon és az irodákban egyaránt. A
tantermek
dekorálásához
lehetőség
szerint
természetes
alapanyagokat
használnak: színes kartont, fa, textilt, parafát. Kerülik az egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztót, alkoholos filcet). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmaznak. A dekoráció tartósságára odafigyelnek, hogy máskor is
felhasználható
legyen.
Nyitott,
a
nagyközönség
számára
is
látogatható
környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat nézhetünk az iskola emeleti kiállítóhelyén.
3.14 Fejlesztési irányelvek
A
KLIK
és
a
Hajdúszoboszlói
Tankerület,
mint
fenntartó
mellett
Önkormányzatunknak is fontos feladata az iskolai sport támogatása, hiszen alapot jelent a versenysport további eredményessége, és a fiatalság egészségi állapotának megőrzése tekintetében is. Közös feladatunk, hogy anyagilag is támogassuk a tehetséges gyerekek tanulmányi-, sport- és versenyzési lehetőségeit, utazási költségeiknek biztosítását. Szükséges ezen túl az iskola sport
létesítmény-hálózatának
és
eszközellátottságának
korszerűsítése,
fejlesztése és hozzáférhetőségének biztosítása.
Továbbra is biztosítani kell a szervezett úszásoktatást és az alapfokú vízbiztonság
megszerzésének
lehetőségét.
Az úszásoktatási programok
beindítása nem csak 4. osztályban fontos, a családok anyagi helyzetének csökkentésével több korosztályt is be lehetne vonni a programba.
99
Rendszeres nyári sporttáborok szervezése hasznos nyári elfoglaltságot biztosítana a tanulók részére. Finanszírozásukhoz több forrást érdemes bevonni.
Folyamatos orvosi, egészségügyi felmérések végzése szükséges (minden ősszel és tavasszal). Így a gyermek, a szülő, a védőnő-iskolaorvos, mind a testnevelő végig tudja követni a tanuló fejlődését, fizikai-egészségügyi állapotát.
Az aula hiánya miatt a díszudvar mobil lefedése indokolt az iskolai rendezvények időjárástól független megtartása miatt. A „forró” táncterem nyugati külső árnyékolása is fontos.
A sportlétesítmények felszereltsége alapszinten megfelelő, de nagyon sok helyen az eszközök régiek, elavultak. Meg kell oldani az oktatási intézmény szabadtéri pályáinak folyamatos felújítását, bővítését, a sportlétesítmények, termek és eszközök évenkénti állapotfelmérése után.
A kosárpálya északi oldala nagymértékben meg van süllyedve, mely a játék élvezetén túl balesetveszélyes. A pálya korábbi vonalazása megkopott, valamint egy újrabetonozott területen hiányos is. A gyűrű magassága nem a hivatalos 305 cm, hanem ennél kevesebb. A versenykörülmények és a beidegződősek biztosítása végett fentebb kell a tartó keretet rögzíteni a pontos magasság elérése érdekében. Ajánlatos lenne legalább kettő padot is telepíteni a pálya mellett.
Az
aszfalt
focipálya
vonalazása és felező vonalának újbóli kimérése
szükséges. Nagy repedések és egyenetlenségek vannak a felületén, melyből a korábban kitöltő szurok is kezd eltűnni. A pálya melletti futókörről felhordott pici salakdarabok csúszásveszélyesek, ezért a terület gyakori leseprése indokolt. A jövőben gumiborítással tudná leginkább betölteni sokoldalú szerepét a pálya.
A futókör gyakori locsolása és hengerelése indokolt a nagy por és laza szerkezete miatt. A 145 méter hosszú, keskeny ívű és 2 méter széles futókör a kisebb gyerekeknek ideális, a nagyobbaknak inkább a sporttelep vagy a Nagypark
500
méteres
futópályáit
felméréseknél és versenyeknél.
100
érdemesebb
használni,
különösen
A dobókör nem nagyon látszik, ki kellene emelni, az egyenetlen felületét aljzat kiegyenlítőzni,
szegélyesíteni
szükséges.
Az
ugrógödör
környezetének
rendbetétele, valamint homokkal való újbóli feltöltése és elrendezése is fontos.
A röplabdapályán időnként a homokot pótolni szükséges, valamint a szegélyek gyakori körbekapálása indokolt.
A tűzi víztározó melletti kb. 17x27 méteres területet szánkódombként is lehetne használni. A tároló egy részét jobban le kellene védeni a gyerekektől, de az északi oldalát megnövelve, kiváló lecsúszási lehetőséget adhatna a téli örömökhöz.
A tornaterem mérete kicsi, nem szabványméretű és nem leválasztható. A gyerekek nem tudnak kibontakozni a szűk térben és balesetveszélyes is a gyakoribb találkozások és ütközések miatt, valamint a szűk kanyarok is nagy terhet jelentenek a térdnek és bokának. A megoldás egy új, nagyobb tornaterem
vagy
sport-rendezvénycsarnok
pályázati
úton
történő
megvalósítása. A megnövekedett testnevelés órák száma miatt az iskola sportlétesítményei már most is maximális kihasználtsággal működnek. A felmenő rendszerű mindennapos testnevelés miatt szeptembertől plusz 4 osztály testnevelés óráját kell megoldani, mely szinte lehetetlen feladat elé állítja az iskola vezetését.
A tornaterem ingyenes használatát továbbra is biztosítani kell azoknak a civil szervezeteknek, akik az iskolás gyerekekkel foglalkoznak.
A szertár túlzsúfolt, kicsi mérete miatt a ritkán használt eszközöket külső épületben vagy belső raktárban célszerű tárolni. A sportszerek beszerzését pályázatokból, báli bevételekből, felajánlásokból szerzik be, azonban szükség lenne még medicin labdákra, több méretű kosárlabdára, foci és kézilabdákra, ping-pog és tollas labdákra, valamint ütőkre, kislabda hajításhoz labdára, mászókötelekre, pumpákra és kompresszorra is.
A szépen felújított öltözőkbe zuhanyzók és WC-k is kerültek, ami nagyon fontos, viszont a méretük így lecsökkent és nehezen férnek el a gyerekek öltözésnél.
A
mindennapos
testnevelésbe
egyre
több
osztály
fog
bekapcsolódni, ami párhuzamos órákat fog jelenteni, így ez az öltözőszám és méret nem lesz elegendő az öltözködés biztosítására.
A sportpályák további padokkal való ellátottsága indokolt.
101
Kiemelt mértékben támogatni kell a délutáni sportfoglalkozásokon sok gyereket megmozgató és megyei, valamint országos szinten is jól szereplő tanulókat. A KLIK-kel közösen biztosítani kell, át kell vállalni a területi és országos versenyekre eljutó tanulók és tanárok részvételi költségeit.
Fontos a helyi versenyeken a díjazás biztosítása (érem, oklevél, serleg), a sportorvos, a bírók, játékvezetők finanszírozása.
Törekedni kell a létesítményhelyzetnek megfelelően több körzeti, területi, megyei- és országos verseny megrendezésére (ehhez fontos a létesítmények folyamatos felújítása, újak létesítése, megfelelő szálláskapacitás biztosítása).
A fogyatékkal élők versenyeztetésének megszervezése megyei szinten, egy nemes lépés lehetne az iskola életében.
Segíteni kell a gyermekek versenylehetőséghez jutását, ami a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális fejlesztési és nevelési eszköz is egyben. A feltételek biztosításához szükséges a források bővítése, különösen a pályázati lehetőségek hatékony kihasználása.
További szélesebb teret kell kapnia a szabadidősport jellegű, illetve az igény és természet adta lehetőségű foglalkozásoknak: országjárásnak, gyalogos, kerékpáros és vízitúráknak, kirándulásoknak, táborozásoknak.
Az „Ebesi Sportiskola” célja, a település minőségi utánpótlás sportjának tudatos, tervezett fejlesztése, hogy a sportiskolában edződő gyerekek néhány év múlva eséllyel vehessék fel a versenyt a korosztályos országos és nemzetközi versenyeken, öregbítsék iskolánk és településünk hírnevét.
Indokolt tanulmányterv és pályázatfigyelés iskolai tanuszoda építésére, mely a mindennapos testnevelésben és az utaztatás mellőzésében is fontos szerepet játszana.
Szükséges
a
sport
létesítményhálózatának
és
eszközellátottságának
korszerűsítése, fejlesztése, hozzáférhetőségének biztosítása.
Olyan sportbázis létrehozása a cél, mely lehetőséget nyújt a fiatalok számára, a szabadidős sportolás mellett a versenysportok gyakorlására is.
Támogatnunk munkáját,
kell
segíteni
pályázatokon
való
az kell
intézményekben az
sikeres
működő
intézményeket részvétellel
bevételeiket.
102
diáksport
abban,
növeljék
hogy saját,
egyesületek az
országos
sportra
szánt
Az oktatási intézmények és a sportegyesületek továbbra is együttműködési nyilatkozatban rögzítsék részvételüket a helyi utánpótlás nevelésben való szerepvállalásukról.
Az iskolai kerékpártárolókat bővíteni szükséges.
Eltérő méretekben és nagyobb mennyiségben van szükség a települést és iskolánkat
reklámozó egyen pólókra,
jelenhetnek meg a versenyeken.
103
amiben a gyerekek egységesen
4 Sportegyesületek 4.1 Ebesi Sportbarátok Közhasznú Egyesület
2009-ben azzal a céllal alakult az egyesület, hogy olyan rendezvényeket, edzéseket, valamint szabadidős tevékenységeket szervezzen, ahol mindenki megtalálhatja a számára megfelelő sportágakat és mozgásformákat. Összefogta azokat
az önkéntes
sportbarátokat,
akik már jó ideje dolgoztak Ebes
sportéletéért. A szakosztályvezetők azon dolgoznak nap mint nap, hogy az egészséges életmódot és a mozgás örömét népszerűsítsék és minél több sportolási lehetőséget biztosítsanak a lakosságnak, szabadidejük aktív és hasznos
eltöltéséhez.
Olyan
életszemléletet
közvetítenek,
melyek
az
életminőség javítására, az egészséges versenyszellemre, egymás tiszteletére, valamint az egészséges táplálkozásra hívja fel a figyelmet. Fontosnak tartják, hogy a sporteseményeken, szabadidős testmozgásokon és edzéseken, minden korosztály részt vehessen, gyerekek, családok, fiatal felnőttek és idősebbek egyaránt. A szabadidős mozgásformák mellett a versenysport és utánpótlás nevelés is fontos feladata az egyesületnek. A sportolási lehetőségekkel erősítik a generációk közti kapcsolatot. Az edzők példamutatása, önkéntes tevékenysége, szakmai felkészültsége és motiváló képessége garancia a sikerre, melyet az éves szakmai beszámolók is alátámasztanak. A 8 szakosztályban közel 120 regisztrált tag van nyilvántartva, de ennél jóval többen sportolnak a délutáni és hétvégi edzéseken és túrákon. Az egyesület éves költségvetését a gazdasági tervezés során, az előző évek számadatait figyelembe véve határozzák meg, a szakmai célkitűzések függvényében. A működéshez szükséges forrásokat 104
egyesületi tagdíjakból, a rendezvények bevételeiből, szponzorok felajánlásaiból, pályázati bevételekből, az adó 1%-ából és az önkormányzati támogatásból nyerik. Legfőbb irányelveik a lendületesség, kiszámíthatóság, mérsékletesség és fenntartható fejlődés. Az egyesület folyamatosan figyeli és kihasználja a pályázati lehetőségeket, hogy még színvonalasabb sporteseményeket tudjon szervezni, valamint a község sport infrastrukturális lehetőségeit javítsa és bővítse. A korábbi években megvalósult nagyobb (közös) pályázatok: baseball pálya, homokos röplabda pálya, ifjúsági park, járdatükör készítés, cserepadok kialakítása, labdafogó hálók felújítása, TAO látvány csapatsport támogatások, konditermi eszközök beszerzése. A megye sportéletében egyre meghatározóbb szerepet vívott ki magának az egyesület az elmúlt 5 évben sokszínűségével, a sportesemények
szervezésével
és
tehetséges
sportolóival.
Figyelnek
az
arculatelemek fejlesztésére, plakátokon és szórólapokon történő reklámozásra, honlap fejlesztésre, a helyi és a megyei médiában való megjelentetésre. Spoteseményeiken promóciós ajándékokkal kedveskednek a sportolóknak. Saját, negyedévente megjelenő sportújságjuk az Ebesi Sportoló, melyben az aktuális események mellet hasznos életmód tanácsokat is kapnak az olvasók
4.1.1 Hagyományokkal rendelkező rendezvények Sportmaraton Egy igazi családi sportnap. Erre a május végi rendezvényre 300-400 ember látogat ki, hogy aktívan, mozgással töltse el ezt a napot. A rendezvény helyszíne a sportpályák, a Művelődési ház és környéke, valamint a Sportház. Új sportolási lehetőségekkel és bemutatókkal igyekeznek a mozogni vágyók kedvében járni az egyesület szervezői. Van pizsamás futás, tűzharc, hulla-hopp, ugráló kötelezés, asztalitenisz, foci, kosárlabda, floorball, futóverseny és futó rekordkísérletek, tenisz, karate, tollaslabdázás, kamionhúzó verseny, darts, ökölvívás, zumba, mobil telefondobó verseny, sakk szimultán, street workaut akrobatika, kettlebell, ügyességi és sorversenyek. A legkisebbeknek ugráló várral és trambulinnal kedveskednek.
105
Sportbarát napok
Őszi Ifjúsági sakkverseny
Sebes futás
A kétnapos megyei szintű rendezvényre szeptember elején kerül sor. Elsősorban a versenysport kedvelőinek szólnak a kiírások. Szombaton korosztályos ifjúsági sakkverseny várja a megye legjobb sakkiskoláinak tehetségeit. A floorball és röplabda versenyekre is nagy az érdeklődés. A Sportbarát napok fő versenyszáma a vasárnapi S-EBES futás, ahol 9 korcsoportban versenyezhetnek egymással az óvodásoktól a veterán atlétákig. Általában 120-150 sportoló nevez a versenyre. Kiváló szervezés és családias hangulat jellemezi az eseményt, melyet Ebes központjában rendőri és polgárőri irányítás mellett sikerül biztonságosan megrendezni. A megye legjobb futói, országos bajnokok is szívesen eljönnek hozzánk, ezzel is emelve az esemény rangját. Sportbál A báli szezonban, februárban biztosít kellemes, sportos kikapcsolódást és kapcsolatépítést a sportszimpatizánsoknak. A bál hangulatáról vendég táncosok és iskolánk ifjú színjátszó, énekes és táncos tehetségei gondos-kodnak. Minden évben készülnek egy meglepetés vendéggel, aki közismert személyiség, példakép, válogatott sportoló vagy éppen olimpikon. A vicces csapat sorversenyek közösségkovácsoló erővel bírnak.
106
Szakosztályok versengése Az egyesület szakosztályaiban sportolóknak kiváló lehetőség arra, hogy találkozzanak, ismerkedjenek egymással és hangulatos sorversenyekben versenghetnek egymással. Kosárlabda, floorball és foci mini bajnokságban mérhetik össze ügyességüket. 2013-tól ezen az eseményen osztják ki a szakosztály-vezetők javaslata és az elnökség döntése alapján az „Év Sportolója” és az Év sportbarátja” díjakat azoknak, akik sporteredményeikkel, szorgalmukkal és példamutatásukkal öregbítik az egyesület és községünk hírnevét. Az Év sportolója
Az Év sportbarátja
-2010-ben: Ifj. Sós Barnabás
2013-ban: Szőke Imre
-2011-ben: Tokai Kristóf -2012-ban: Sós Anna -2013-ben: Ifj. Sós Barnabás
4.1.2 Az egyesület szakosztályai a)
Atlétika szakosztály
Hetente háromszor tart edzéseket a szakosztály és 2014-től heti hat alkalommal a komolyabb szinten versenyzőknek. Helyi, megyei és országos versenyeken is indulnak és kiváló eredményeket érnek el. Három éves kortól 50 éves korig sokan futnak a szakosztályban. Legtöbben az általános iskolás gyerekek látogatják az edzéseket. 2013-ban nagy sikereket értek el a sportolók, több mint 107
20 érmet nyertek a megyei szintű versenyeken. Ahány futóversenyen elindultak, érmekkel és értékes helyezésekkel tértek haza. Debrecen, Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény legjobb atlétái mellett Ebes is felkerült a sportok királynőjének térképére. 2014-ben az Mezeifutó Országos Diákolimpia döntőjére is kijutottak. A kicsik gyermekbarát, játékos edzései mellett, a teljesítményorientált versenyzőkre is külön figyelem jut. Új edzésmódszerek alkalmazásával és a gyerekek céltudatos hozzáállásával sikert sikerre halmoznak a különböző megmérettetéseken. Legfőbb céljuk az egészséges életmód kialakítása és egy élethosszig tartó, sportsérülésektől mentes mozgás kialakítása. Ezt fokozatos terheléssel, a Chifutás alkalmazásával és egyéni edzésmódszerekkel érik el. Egész évben edzenek, télen sem lankadnak a futók, mert tornatermi erősítéseket, nyújtó, szökdelő és futóiskola gyakorlatokat végeznek. A bátrabbaknak kinti futás erősíti az immunrendszerét a hideg időben is, megfelelő öltözék viselése mellett. Az atlétika szakosztály évente 4-5 helyi futóversenyt szervez, valamint 10-12 helyi, megyei és országos futóversenyen indulnak 2014től. Az egyesület szakosztályvezetője hangulatos és közösségkovácsoló kerékpártúrákat, gyalogtúrákat és falutúrákat is szervez, valamint a mozgáshoz és egészséghez kapcsolódó táncházakat és életmód klubot. Szakosztályvezető: Sós Barnabás
b)
Sakk szakosztály
Péntekenként tartják az edzéseket, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a sakkozás alapjaival, majd feladványok megoldásával és a házi feladatok kiértékelésével intenzíven tanulnak. A sakktábla mögött az egyesület felnőtt versenyzőivel gyakorolják a kombinációkat, megnyitásokat, a középjátékokat és végjátékokat. A gyerekeknek és felnőtteknek meghirdetett helyi Ebesi Amatőr Rapid Sakkversenyük mellett, az Őszi Ifjúsági Sakkversenyt is megszervezik, valamint a megye II-es csapatbajnokságban is sikeresen szerepelnek. Kétszer voltak bronzérmesek, 2014-ben pedig aranyérmesek lettek. Rendszeresen eljárnak a környékbeli településekre versenyezni, a gyerekek pedig diákolimpiákon vesznek részt. Nagyon jó kapcsolatokat ápolnak a megye sakk 108
egyesületeivel és azok sakkozóival. Rendszeresen látogatják egymás rendezvényeit. Évek óta részt vesznek a környékbeli hagyományteremtő rapid versenyeken Derecskén, Nyíracsádon, Nagyrábén, Hosszúpályiban és Debrecenben. A felnőttek Fide versenyeken is indulnak, valamint a Debreceni Sakkbarátokban is játszanak vendégjátékosként. A jövőbeni céljuk, az lenne, mely sokat lendítene Ebes sakk életén, ha a megye II-es csapatbajnokság mellett a megye I-ben is indulhatnának. Az utánpótlás nevelést mindig is kiemelt feladatának tekintette a szakosztály. Szeretnének a jövőben az iskolával együttműködve még több gyermeknek megtanítani ezt a szép sportot, mely nagyban fejleszti a gyermekek értelmi fejlődését is. Az egyesület „arca” Sós Barnabás, aki 5 és fél évesen a szakosztályban kezdte „pályafutását”. Mára már négyszeres megyei diákolimpiai bajnok, többszörös megyei rapid bajnok, számtalan gyerekverseny győztese, három évben is az ország 10 legjobb korosztályos sakkozója között volt. 2013-ban az Országos Diákolimpián 5. lett. Szakosztályvezető: Kovács József
c)
Labdarúgó szakosztály
Ebesi SBKE
Heti két edzéssel készülnek a bajnokságra, valamint edzőmérkőzéseket játszanak. A téli időszakban erőnléti felkészülés és alap állóképesség növelése a feladat. A csapat a megye III. Északi csoport őszi bajnoka lett 2013-ban, veretlenül. 9 mérkőzéséből 9-et megnyert, 48 rúgott és 2 kapott góllal, ráadásul Kiss Lajos vezeti a csoport góllövő listáját 15 góllal. Az egyesület 5 éves történetében a legjobb őszi szezont produkálta a csapat. Külön dicséretes, hogy az Északi csoport sportszerűségi versenyében is első helyen áll a szakosztály. Minden évben május 1-jén megszervezik a helyi Ebesi Sportbarát Kispályás Labdarúgó Bajnokságot. A csapat kispályás emléktornákon és kupákon is eredményesen szerepel. Szakosztályvezető: Kovács Lajos
109
d)
Fitness és túra szakosztály
A szép és fiatalos test megtartásához és formálásához, valamint az egészség megőrzéséhez heti 3 edzést tartanak. A zenére végzett táncos és edzőfelszerelésekkel végzett erősítő gyakorlatok, még a férfi sportolók számára is komoly kihívásokat jelentenek. Különösen kedveltek a Zumba edzések, mellyel fel is lépnek a helyi sporteseményeken. A női torna mellett számtalan túrát is szerveznek, melyeken bárki részt vehet. Legkedveltebbek a bükki, mátrai, tokaji és erdélyi túrák. A természet és teljesítménytúrák is nagy népszerűségnek örvendenek a szakosztályban, ilyenek a Hanák-Kolos, Less Nándor, Patai Mátra, Medveles-erdélyi, cserháti, bükki és zempléni teljesítménytúrák. Szakosztályvezető: Katona Erika
e)
Karate szakosztály-Fehérököl harcművészet
A szakosztály minden héten két edzést tart. A Shiro Ken stílust gyakorolják, amely elsősorban a mozgásról és a harcművészeti, önvédelmi gyakorlatok elsajátításáról szól. Ennek az irányzatnak a gyökerei 300 évre nyúlnak vissza. Négy fő stílusirányzat határozza meg: karate, judo, jiu-jitsu és az aikido. A harcosok nem versenyeznek, de fellépnek különböző megyei és országos bemutatókon. Legutóbb az országosan meghirdetett Karate Maratonon is részt
110
vettek. Az egyesület rendezvényein, valamint a községi ünnepeken is rendszeresen fellépnek és látványos bemutatóikkal nagy közönségsikert aratnak. Kaszás Lajos 4 danos mester több mint harminc év tapasztalatát adja át tanítványainak. A fegyelem, a kitartás és szorgalom, valamint az egymás iránti tisztelet hatja át az edzéseket. Szakosztályvezető: Kaszás Lajos
f)
Floorball szakosztály
Az Ebesi Sportbarátok Egyesület legfiatalabb szakosztálya nagyon aktív „életmódot
folytat”.
A
szakosztály
edzéseit
ősztől
tavaszig
(időjárás
függvényében) az iskola tornatermében tartja heti két alkalommal, illetve a község aszfaltozott pályáin. A szabályok szerinti 20x40 méteres pályára azonban nincs lehetőség a tornateremben. A 2012 őszétől induló országosan meghirdetett amatőr kupasorozatban is képviseltetik magukat. A havonta meghirdetésre kerülő játéknapokon tisztes helytállással szerepelnek. A felnőtt csapat nagy sikert ért el legutóbb, hisz a Floorballer Amatőr Kupán lettek ezüstérmesek. Az iskolai floorball csapat helyi kupákon, kisebb amatőr versenyeken és a diákolimpián is elindul. Az I. Mikulás Floorball kupán a válogatott Varga Gergő trükkjeit is megcsodálhatták a gyerekek. Szakosztályvezető: Makai Zsolt
111
g)
Ökölvívó szakosztály
A szakosztály a Sportház nagytermében tartja edzéseit heti három alkalommal. A kezdeti eszközhiányos időszakot maguk mögött tudva, ma már ideálisabb körülmények között tudnak edzeni és a versenyekre készülni. A teremben elhelyezett konditermi eszközök is a versenyzők erősítését, fejlődését szolgálják. A szakosztály nagyon szép sikereket ért el 2013-ban hisz Nagy Tamás és Oborzil Szilárd is aranyérmes lett Budapesten, a „Harcosok Klubja” K1 és Thai Boksz versenyen. A jövőben még több K1 és kick-boksz megmérettetésen szeretnék magukat kipróbálni. Szakosztályvezető: Kocsis Attila Kosárlabda, kézilabda, röplabda és baseball szakosztály jelenleg szünetel, mert nincsenek megfelelő körülmények és feltételek a működtetésre. Sportbarát éves helyi rendezvények -Madáretető gyalogtúra, -Sportbarátok Sportbál -Ünnepi Tavaszköszöntő Falutúra -Floorball bajnokság -Kráter-tó kerékpár túra -Amatőr rapid sakkverseny -Majális sport délelőtt -Sportmaraton -Határnéző tekergés kerékpártúra -Éjszakai gyalogtúra -Park-kör erdei futóverseny -Napkelte gyalogtúra 112
-Ünnepi sportdélelőtt -Vekeri-tó túra -Sportbarát napok -Szakosztályok versengése -Mikulás floorball bajnokság -Szeretet falutúra -Szilveszteri futás
4.2 Ebes Községi Közhasznú Sportegyesület
Ebes KKSE 2012/2013 szezon Hajdú-Bihar Megye I. osztály 1. helyezett csapata, Hajdú-Bihar Megyei Kupa-győztes és NB III.-as osztályozót nyert csapata, valamint az utánpótlás Már 1955-ben kezdett kibontakozni egy szervezett sportélet Ebesen, főleg a labdarúgás irányában, majd 1961-ben hivatalosan is megalakult a KSE (Községi Sportegyesület). A debreceni körzeti bajnokságban, a megyei II. és a megyei I. osztályban szerepeltek eddig. Az Ebes KKSE csapata a 2012/2013-as megye I-es csapatbajnokságában, 30 mérkőzéséből 28-at megnyert és mindössze 2 döntetlent engedélyezett az ellenfeleiknek. A gólkülönbségben is rekord született, hisz 159-et rúgtak és csak 28 gólt kaptak. 2013-ban az egyesületnek és Ebes történetében először, NB III-as csapata lett községünknek. A feljutásért osztályozót kellett játszani a Körmend FC ellen. Az itthoni döntetlen után 3 góllal nyert idegenben csapatunk. A sportegyesület jelenleg egy felnőtt NB III-as és megye III-as csapatot, valamint nyolc utánpótlás csapatot működtet, versenyeztet: U 21, U 17, U 15, U 14, U 13, U 11, U 9, és U 7-es korosztályban.
113
Az egyesület megye III-as csapata vezeti a bajnokságot a déli csoportban. Az Ebes KKSE vezetősége azt a célt tűzte ki maga elé, hogy évről-évre több utánpótláskorú gyermek számára biztosít sportolási lehetőséget és folyamatosan fejleszti az infrastrukturális hátteret. Az egyesületben 164 igazolt, játékengedéllyel rendelkező labdarúgó játszik hétről-hétre. Az utóbbi két évben megduplázták a Bozsik programban részt vevő gyerekek számát. Fő céljuk, hogy legalább 60 főt számláljanak a 11 évnél fiatalabbak között, valamint 120-130 főre szeretnék bővíteni a
12-19
közötti korosztályok számát.
Két
korosztályos leány csapatot
is
versenyeztetnek. Az egyesületben az igazolt labdarúgók számát tekintve 70%-a ebesi és 30%-át más településekről igazolják le. Terveik között szerepel egy utánpótlás torna és egy Bozsik programos forduló Ebesen történő lebonyolítása.
Utánpótlás nevelés
Az, hogy kiből lesz sikeres labdarúgó vagy hobby focista, nagymértékben az edzőtől is függ. Meglátni a gyermekekben azt, hogy mivé is válhatnak, mit hozhat ki önmagából, a nyitott szemű sportszakemberen is múlik. A fegyelmet tartó, következetes és egyben gyerekbarát, kedves edző, példakép is egyben, aki rászoktatja a rendszerességre, a tudatos életvitelre a gyerekeket. A focipalánták különböző testfelépítésűek, labdaérzékük, hozzáállásuk, fürgeségük, lelkesedésük, küzdeni tudásuk is különböző. Meglátni bennük a tehetséges hátvédet, középpályást, csatárt vagy éppen szélsőt, nem könnyű feladat. Természetesen a csapatépítés, a csapatszellem
kialakítása
is
meghatározó.
Az
U
7-es
korosztályban már
megfigyelhető a mozgásügyesség, a különféle alaptechnikák: labdalevétel és passzok, valamint különféle rúgás fajták. Az U 9-es gyermekek már mozgás közben is ügyesen átveszik a labdát és a passzok is finomodnak. A többiekkel is jobban együtt tud működni a kisjátékokban. Az U 11-13-as korosztályban már képesek a kombinált technikai játékra. Taktikailag is fejlődnek és a posztok tartása is fontos 114
feladatuk. Az U 15-ös gyerekeknek olyan alap állóképességgel kell rendelkezniük, hogy a nagypályás játékot is bírják. Fontos a gyorsaság, robbanékonyság, rugalmasság. „Látnak a pályán”. Erőfejlesztő gyakorlatokat is végeznek. Az atlétikát sem szabad elhanyagolni az erőnlét és mozgáskoordináció, valamint a tüdőkapacitás növelése érdekében.
115
Ebes első olimpikonja Szatmári Csaba Ebesen kezdte pályafutását, majd többszörös serdülő és ifjúsági, valamint négyszeres olimpiai válogatott labdarúgó lett. Csaba a Debreceni VSC korábbi háromszoros bajnok, Magyar Kupa-győztes labdarúgója, aki közel 300 NB I-es mérkőzésen
játszhatott
az
egyesületben.
Mindvégig
meghatározó balhátvéd játékosa volt a klubnak. Atlantában, az 1996-os olimpiai labdarúgó válogatott keretben is pályára léphetett. Szatmári Csaba
4.3 Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egylet
Az Egylet 1997-ben alakult és 2001-től közhasznú civil szervezetként működik Horváth Sándor Cornaille vezetésével. A XIV. századi Magyar Királyság katonai és világi kultúrájának bemutatása,
korhű megjelenítése a céljuk. Edzéseiket a
Művelődési Ház nagytermében tartják, jó idő esetén pedig a Kisparkban. Számos meghívásoknak, bemutatóknak és versenyeknek eleget téve viszik Ebes jó hírét bel és külföldön egyaránt. Rendszeresen fellépnek iskolai és falunapokon, várjátékokon. Az egyesület évek óta megszervezi a Középkori Forgatag elnevezésű versenyüket Ebesen, ahol ismert hazai és határon túli egyesületek és harcosaik mérkőznek meg egymással 4 versenyszámban: kardvívás, íjászat, kelevézdobás és övbirkózás. A hölgyek és urak külön kategóriában versenyezhetnek,
korhű öltözetben és
védőfelszerelésben. Az eseményt hagyományőrző látványos párharcok, íjász és lövészbemutatók, valamint középkori táncok színesítik. Az egyesület középkori
116
gyermektáborokat
is
tart
Debrecenben és
környékén,
hogy
a
fiatalok is
megismerkedhessenek a középkori kultúrával, a korhű eszközökkel, fegyverekkel és azok kipróbálásával. Színvonalas műsorukat, csata jeleneteiket, táncaikat számtalan haditorna találkozón előadják. Évek óta visszatérő vendégei a horvátországi Sveta Helena-n megrendezésre kerülő nemzetközi haditorna fesztiválnak és versenynek. 2013-ban nagy megtiszteltetés érte az egyesületet.
A Hajdú-Bihar megyei
Önkormányzat az év civilszervezete díjjal tüntette ki. Jövőbeni terveik között szerepelnek a Kardvívó napok, iskolai szakkörök és további gyermektáborok szervezése.
A Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egyletben használatos
messzeható fegyverek: hajítóbárd, kelevéz, íj, szerszámíj. Kézi fegyvereik: kard, lándzsa, bárd, alabárd, buzogány és bot. Fegyvereik és ruházatuk a XIV. századnak megfelelő. Nagyrészt maguk készítik felszereléseiket, a Debreceni Déry Múzeum régész munkatársainak szaktanácsai alapján. Az Egylet célul tűzte ki, hogy kijut Grünwaldba.
Ehhez
azonban
a
csapatról
portfóliót
kell
készíteni,
mellyel
alátámasztják a 100%-hoz közeli korhűséget. Ezt neves európai hadtörténészek bírálják el. A grünwaldi hagyományőrző fesztivál követelményeinek való megfelelés nemzetközi szintű elismertséget hozna az Egylet számára. A jövőbeni fejlesztés fő irányvonalaként ezt jelölte meg a csapat. Az Egylet céljai az európai népi kultúrák megismerése és ápolása, olyan hagyományőrző közösség létrehozásával, amely elfogadja a demokrácia értékeit, alapelve a másság tiszteletben tartása, a tolerancia, a népek közötti megértés elősegítése. A történelmi korok fegyverzetének megismerése és használatuk, kezelésük elsajátítása, valamint a korhű ruházat megismerése és elkészítése is feladatuk. A hajdani viselkedési módok elsajátítása, az adott kor társadalmi, gazdasági és politikai életének megismerése. Ezen értékeknek a szűkebb és tágabb környezet számára, saját előadásban is, hozzáférhetővé tétele. A fizikai állóképesség, erőnlét fokozása, az önfegyelem és etikus viselkedés iránti készség kialakítása. Biztosítani a gyermekek és a fiatalok számára tevékenységi körükhöz kapcsolódóan, a bővebb elméleti és gyakorlati ismeretekhez jutást. A cserekapcsolatok fejlődését szolgálja, különböző képzések, művészeti táborok szervezése is. A kézművesség, korhű táncok, lovagi tornák felkarolása és támogatása. Tevékenységük megvalósításához nélkülözhetetlen a hagyományőrző területen való gyűjtő és kutatómunka. A magyar történelmi kutatáshoz, adatok 117
gyűjtésével,
publikációk
és
egyéb
kiadványok
megjelentetésével
kívánnak
hozzájárulni. A határainkon túl élő magyarság anyanyelvi kulturális értékeinek támogatása, művelődésük elősegítése, valamint a hazai és külföldi haditorna egyesületekkel a kapcsolatok kiépítése és ápolása is fontos céljuk.
4.4 Utánpótlás nevelés a sportegyesületekben Az utánpótlás nevelés a versenysport speciális ágazata, melynek feladata az utánpótlás korú sportolók felkészítése a versenyeztetésre. Eredményes felnőtt versenysport megteremtésének alapja az utánpótlás nevelés, amely biztosítja az egymás után következő generációk közötti folytonosságot a sportban, valamint keretet biztosít a tehetséges sportolók kiválasztásához. Fontos továbbá az utánpótlás
nevelésben résztvevő
fiatalok
egészségi
és
edzettségi,
valamint
pszichikai állapotának javítása, illetve a sporttevékenység során a pozitív erkölcsi tulajdonságok
kialakítása.
Az
önkormányzat
fontos
feladatának
tekinti
a
sportegyesületi keretek közt folyó utánpótlás nevelés támogatását. A település sportegyesületei
igyekeznek
egyre
nagyobb
gondot
fordítani
az
utánpótlás
nevelésre. A támogatási rendszerhez az eddigieknél nagyobb mértékben kell figyelembe venni az utánpótlás nevelés eredményességét, az e téren végzett kiemelkedő szakmai munkát. Az önkormányzat kiemelkedő feladatának tartja, hogy az iskolai és a diáksport versenyrendszer szélesítésével minél több fiatalt vonjon be a versenyszerű sport keretei közé.
118
5 Önkormányzat 5.1 Kitüntetés alapítása és a civil szervezetek támogatási rendje Ebes Ifjú talentuma díj A Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázat után 2012-ben az önkormányzat új díjat alapított az általános, középiskolás és felsőfokú
oktatási
intézményben
tanuló
korosztálynak. A díjra bárki tehet javaslatot, melyet
a
Kulturális
és
Sportbizottság
véleményez és terjeszti a testület felé. A díjra jogosult az a diák, aki huzamosabb időn keresztül kimagasló tanulmányi, sport, művészeti vagy tudományos eredményt ér el. A kitüntetéseket március 15-én adják át. A sporthoz köthető „Pro Villa” díjasaink 2013/2014-ben: Katona Erika, Kaszás Lajos és Józsa Lajos.
5.2 Civil szervezetek új támogatási rendje 2014-ben az önkormányzat a civil szervezetek számára egy átlátható, egységes támogatási rendszert dolgozott ki, elismerve és támogatva munkájukat, mely megkönnyíti a településen működő civil szervezetek számára az önkormányzati támogatás
igénylését.
A
pályázatok
benyújtására
az
egyesületeknek
és
alapítványoknak évente kétszer van lehetőségük, március 15-ig és június 15-ig. A kérelmeket a Pénzügyi Bizottság mellett a Mezőgazdasági és Sportbizottság is véleményezi. 2014-ben 5 millió Ft áll rendelkezésre, hogy a szervezetek az önkormányzat által támogatható céloknak: sport, közbiztonság, művelődési és művészeti tevékenység elősegítése, kulturális tevékenység, egészséges életmódra nevelés, valamint a szervezet működésének, alapfeladatai és közhasznú feladatai ellátásának eleget téve értékeket teremtsenek.
119
5.3 Hivatásforgalmi kerékpárút Ebes község új vezetésének célja volt egy szorosabb
kapcsolat
kialakítása
Hajdú-
szoboszlóval, Debrecennel és a környező településekkel. A Hajdúszoboszlói Kistérségi Társuláson belül ennek komoly eredményei voltak. A Hajdúszoboszlót és Ebest összekötő hivatásforgalmi
kerékpárúttal
a
lakosság
életkörülményei javíthatók. A munkába és iskolába járók, valamint a város nyújtotta sport, kulturális, uszodai, fürdő és egyéb szolgáltatásokat még többen igénybe tudnák venni. A kerékpárút egészség, turisztikai és környezetvédelmi jelentőségén túl a magas üzemanyag árak mellett növeli a családok megtakarításait. 2011. szeptember 14-én a fenti témáról írt előterjesztést Sós Barnabás (alpolgármester), melyet Ebes Község Képviselő Testülete egyhangúlag támogatott. A szűk pályázati lehetőségek és határidők miatt megkezdődött a projekt azonnali előkészítése. A hivatal munkatársaival megkeresték a két város vezetését, a leendő pályázatban való közös együttműködés reményében. Több egyeztető tárgyalás után elvi támogatást és segítséget kaptak a városoktól, hogy szakembereikkel közösen megvizsgálják a három település közötti kerékpáros nyomvonal kialakíthatóságát. Több alternatív megoldás is született a helyszíni bejárások során. Tárgyalásokat folytattak a Közútkezelővel, a MÁV-val és a Közlekedési Felügyelettel is. Az útvonal tervezése kapcsán a legnagyobb problémát a 4-es főút majdani 4-sávosításának területigénye jelentette. A megvalósíthatósági tanulmányterv önkormányzatokra jutó részének anyagi fedezetének biztosításáról a 2012. évi költségvetések elfogadása során sajnos csak Hajdúszoboszló és Ebes különített el erre a célra pénzt. A gyorsabb és könnyebb
előrehaladás
érdekében
az
önkormányzatok
a
tervezési
munka
különválasztása mellett döntöttek. Az engedélyezési tervek elkészültek és pályázati kiírásra várunk. Bízunk továbbá abban is, hogy Debrecen város vezetésével is újra megindulhatnak a tárgyalások, mert több tízezer ember már nagyon várja, hogy ezt a két világvárost, Hajdúszoboszlót és Debrecent hivatásforgalmi kerékpárút kösse össze. Miután elkészült a Hajdúszoboszló-Nagyhegyes-Balmazújváros kerékpárút, még inkább szükségessé vált a Hajdúszoboszló-Ebes–Debrecen szakasz mielőbbi megépülése. 120
5.4 Földutas kerékpárút hálózat kialakítása
Ebes és Debrecen között technikai és egyéb problémák miatt nem várható a közeljövőben szilárdburkolatú kerékpárút, pedig hivatásforgalmi, idegenforgalmi, turisztikai és környezetvédelmi, valamint a családok életkörülményeinek javítása szempontjából is óriási jelentősége lenne. A felújított szováti út megnövekedett gépjármű
és
kamionos
forgalma
miatt
egyre
életveszélyesebb
kerékpáros
közlekedésre. Sós Barnabás (képviselő) egy mintaprojektben gondolkodik, melyet a Hajdú Bihar Megyei Területfejlesztési Tanácsba is javasolt Ebes Képviselőtestülete. Egy járható és biztonságos megyei földutas kerékpárút hálózat kiépítését a célunk. Első körben szeretnénk információs táblával és színes jelzésekkel kialakított útvonalakkal összekötni az Ebes környéki 8 települést, majd a megye összes települését összekötő, járható és biztonságos megyei földutas kerékpáros és gyalogos úthálózat kiépítését szorgalmaznánk, mellyel a lakóhelyek elérhetősége és szorosabb kapcsolatai mellett a települések helyi értékeinek további megismerését szeretnénk elősegíteni. Természetesen környezet és egészségvédelmi, valamint turisztikai és idegenforgalmi jelentősége is lényeges. Előzetesen kijelölnénk a városokat és községeket egymással összekötő legcélszerűbb földutakat, melyek egyedi
jelzésekkel
lennének
ellátva.
Minden
település
központjában
lenne
információs tábla, ahol A2-es plakát nagyságban elhelyeznénk Hajdú Bihar-megye turisztikai földutas kerékpárút és gyalogút hálózatának térképét, feltüntetve a települések legfontosabb értékeit és látnivalóit jelekkel és rövid magyarázatokkal. Az eltévedés veszélye nélkül bárki eljuthatna megyénk akármelyik pontjára, a gondosan kijelölt földutakon akár Álmosdtól Tiszalökig, ha a településközpontokban elhelyezett térképek jelzésein haladnak. Mivel nem várható pozitív támogatás az ötletet illetően,
121
ezért Ebesnek kell megmutatnia a gyakorlati megvalósíthatóságot, mielőtt a megye települései
csatlakoznak
ehhez
a
kezdeményezéshez.
A
turisztikai
földutas
kerékpárútvonal hálózatának kijelölésében, a szükséges engedélyek beszerzésében egyeztetéseket
kell
folytatni
a
környező
önkormányzatokkal,
közüzemi
szolgáltatókkal valamint szükség lesz közútkezelői és földtulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatokra is. A kivitelezés (anyag) költsége minimális. A megvalósítás Ebes arculatában is helyet kapott. A földutas kerékpárút hálózat gyakorlati kivitelezése és a szükséges engedélyek beszerzése kb. fél évet venne igénybe, melyet Sós Barnabás társadalmi munkában elvégezne.
5.5 Ünnepi sport délelőttök
A Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. május 1-én és augusztus 20-án a községi ünnepek programjai között sport délelőttöt hirdet meg, több mint 10 éve. Az ünnepi focitornákat a KKSE és az ESBE szervezi. A különféle sportversenyeket pedig Sós Barnabás, az Ebesi Sportbarátok Egyesület szakosztályvezetője szervezi és bonyolítja le. Van erős ember verseny a kondiparkban, korosztályos futóverseny, kerékpáros ügyességi verseny, görkorcsolya és gördeszka ügyességi verseny és darts verseny.
5.6 Mobilitási hét Európa
legnagyobb
közlekedési,
környezet-védelmi kampánya minden évben
szeptember 16 és 22 között változatos programokkal hívja fel a figyelmet a környezetkímélő közlekedési módok előnyeire.
122
Az
Európai
Mobilitási
Héthez
csatlakozik
településünk
és
Fejlesztési
Minisztérium
elismerésben
részesítette
Önkormányzatát, kapcsán
végzett
2011 a
minden Ebes
óta
Nemzeti évben Község
az Európai Mobilitási Hét kiemelkedő
munkájáért.
Kétszer is a legmagasabb, arany fokozatot céloztuk meg. Az autómentes napok, zebraszolgálatok, iskolai és óvodai rajz-pályázatok és a sorozatos szabadidős és sportprogramok mellett, olyan önkormányzati
intézkedések
történtek,
melyekkel a zöld és pihenőhelyek nagyságát növelni és szépíteni tudtuk a köztereken és a parkokban. A környezettudatos szemétszedő akciók is nagyon sikeresek és példaértékűek voltak. A szabadidős és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése, valamint az alternatív kerékpáros közlekedés népszerűsítése és útvonal tervezése kapcsán elismerték az elért eredményeinket. 2013-ban összesen 129 település kapcsolódott be a szeptemberi rendezvénysorozatba, ezzel Magyarország a 47 regisztrált ország közül a harmadik helyen végzett. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szakmai támogatás mellett elismeri a legeredményesebb és legötletesebb programokat összeállító szervezők hasznos közreműködését. 2013ban a települési programokban, legjobban teljesítő öt önkormányzat között volt Ebes is. Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkártól 2013. december 10-én, Budapesten vehette át Sós Barnabás a legjobb szervező díjat.
123
5.7 Ebes szabadidő és sportlétesítményei 5.7.1 Játszótereink
Béke utcai játszótér
A Kisparkban található játszóterek két beruházás eredményei. Az első ütemben HAGS, svéd minőségű eszközök lettek telepítve, majd a második beruházásnál kínai játékokkal bővült a terület. Itt gyakoribbak az eszközök törései, különösen a csúszdáknál. Általában nagy tömegű fiatalok rongálásának következményei. A csillapításról fenyőkéreg és gumitégla gondoskodik. A Béke utcai, 2011-ben átadott modern, jó minőségű eszközökkel felszerelt játszótér nagy öröm az óvodásoknak is, hogy végre nem kell messze gyalogolni egy kis önfeledt játszadozásért. Az eszközök több korosztály mozgását, kikapcsolódását segítik elő.
124
5.7.2 Nagypark és futókör
A megszépült park és környezete az óvodás és iskolás gyermekeknek és a mozogni, kikapcsolódni vágyóknak nyújt komfortosabb lehetőségeket a szabadidő hasznos eltöltésére. A körszínen kívül egy pontosan 500 méteres futókör található, mely az erdőben való futás élményét nyújtja. Ez a terület nem igényel fejlesztést, így jó, ahogy van. Az avarnak köszönhetően kiváló csillapítással rendelkezik, azonban az őszi falevelektől sokan a futókörön szabadulnak meg, az útra górják le kupacokba és nem a fák közé szórják egyenletesen. A gépjárművek sem tesznek jót ennek a kirándulók és sportolók körében kedvelt terepnek és környezetének, amilyen egyedül csak itt található Ebesen.
5.7.3 Lovaspark Ebesen 4-5 lovas család él, akik sokszor nem tudják a lovaikat megfelelő terepen futtatni. A közterületeken és parkokban nincs lehetőség erre, csak a határban, de oda nem mindenki lovagol ki. Hogy a helyi lovas „társadalom” végre összefogjon és egymásért, egy helyen, valamint a településért is tevékenykedjenek, a Liszt Ferenc utca mögötti és a Szánkódomb közötti
terület
alkalmas
lehet
számukra
a
lovagláshoz és lovagoltatáshoz,
akadálypálya felállításához. Lehetőség az idegenforgalom erősítése mellett arra is, hogy az óvodás és iskolás gyerekek ismerkedjenek a lovakkal és megtanuljanak lovagolni.
125
5.7.4 Szánkódomb Látványnak is kellemes az alföldi tájban ez a „mesterséges” dombocska, azonban sportolói szemmel is értékes a szabadidő hasznos eltöltésére.
Futóedzéseknél
a
lejtős-
emelkedős terepnek speciális fejlesztő hatása van,
ezért
ki
lehet
használni
a
láb
elrugaszkodó erejének fejlesztésére is. A téli időszakban
pedig
a
gyerekek
önfeledt
szánkózásához és a lecsúszásokhoz nyújt önfeledt perceket.
5.7.5 Baseball pálya A
Sportbarátok
megvalósult található.
terület
Egyesület a
pályázatából
szánkódomb
mellet
A pálya nagyon sok gondozást
igényel, különösen a gyakori locsolást hálálja meg a fű. 2015 után a baseball mellett más spotágak gyakorlására is lehetőség nyílik, így jobban ki lehet használni a pályát. Körülötte pedig egy kisebb futókör is kialakítható lesz.
5.7.6 Sport és rendezvénycsarnok
a jövőben… 126
Ebes aktív kulturális és sportélete kinőtte az iskolai tornatermet és a Művelődési házat. Azok mérete nem alkalmas nagyobb események, versenyek és rendezvények megtartására. Ha csak az iskolai farsang, vagy egy nagyobb bál területigényét nézzük, nagyon szűkösek a lehetőségeink. A további fejlődésünket és arculatunk erősítését célzó rendezvénycsarnok természetesen pályázati forrás felhasználásával valósulhatna meg. A közösségi igények és a lakosság döntő többsége is támogatja a csarnok mielőbbi megvalósítását.
5.8 A községi sportcentrum létesítményei 5.8.1 Sportház
„Daráló”
Sportház-nagyterem
2011-ben belső felújításon esett át a Sportház. A termek, mellékhelyiségek és vizesblokkok megszépültek és megújultak. Energetikailag sokkal jobb hatásfokú lett az épület a kazánház áthelyezésével, de a régi belső nyílászárók további cseréje jelentené az igazi megtakarítást. A nagyterem PVC burkolata, valamint az ESBE által használt „daráló” felújítása várat még magára.
127
5.8.2 Labdarúgó nagypálya Területe: 7200 m2. Jó állapotban van. Az utóbbi
években
gyepszőnyeget,
a
KKSE
különösen
felújította a
a
leginkább
igénybevett területeken, a kapuk környékén. A pálya
világítása is megoldódott,
hisz az
önkormányzati két lámpaoszlop mellé, további négyet telepített az egyesület. Ez a hat lámpatest lehetővé teszi, hogy éjszaka is lehessen edzéseket tartani. A lelátón a székcserék megtörténtek, de kisebb változtatások még szükségesek. A közvetítő „magasles” is megépült. Jelenleg három felnőtt csapatot és 8 utánpótlás csapatot szolgál ki a pálya. Ezt a folyamatos leterheltséget hosszú távon nehezen bírja a gyepszőnyeg, valamint a bajnokságban szereplő csapatok mérkőzéseit is nehéz összekoordinálni. Ha ennyi labdarúgó csapat marad a jövőben, indokoltnak látszik pályázati pénzből egy versenypályát építeni a falu határában. A nagypálya mellet található még egy kisebb gyakorló pálya is, de annak állapota nem kielégítő. Keskeny, belelóg a futópályába és a felülete sem egyenletes.
5.8.3 Salakos focipálya (teniszpálya)
focipálya
a jövőben teniszpálya
Többször került felújításra az 1125 m2-es terület. A salak megújítása mellett a labdafogó hálók is le lettek cserélve. Szárazságban rendszeresen locsolni kell a pályát, mert játék közben nagy a por, valamint gyakoriak a csúszásos balesetek. A
128
nagyobb salakdarabok is sérülést okozhatnak. A fű is sok helyen behatol a pályára. Mivel a sporttelepen műfüves pálya épül, így indokolt lenne ezen a területen egy teniszpályát kialakítani a jövőben. A lakossági igények is ezt támasztják alá, valamint lehetőséget adna egy újabb sportág kibontakozásának.
5.8.4 Aszfalt foci és kosárlabdapálya A bitumenes pálya 1125 m2-es. Elsősorban a labdarúgás készült. kültéri
kézilabda
kiszolgálására
2012-ben az önkormányzat kosárlabda
palánkokkal pályán.
és
és
Jelenleg
állványt
gyűrűkkel, szinte
is
kettő
telepített,
keresztben csak
a
kosarazni
használják a területet. A szabadidő eltöltésére ideális, de versenyzésre nem alkalmas, mert a kosárpálya mérete, a palánkok belógása és a jelenlegi vonalazás nem hiteles. Már régóta nincsenek lerögzítve kézilabda/foci kapuk. A terület biztonságosabb és jobb kihasználása végett érdemes lenne a pálya gumiburkolattal történő ellátása pályázati forrásból, valamint fölé egy fűthető sátor. A labdarúgás, kézi és kosárlabda mellett a teniszt is kiszolgálhatná ez a fejlesztés. A labdajátékok mellet torna, karate, valamint kisebb sport és kulturális rendezvények is lebonyolíthatók lennének így.
5.8.5 Futópálya
a jelen
a jövő 129
Az atlétika szakosztály már 2011-ben kimért a labdarúgó pálya körül egy 500 méteres futókört, mert a focipálya oldal és alapvonalai mellet már nem lehetett futni. Nagyon balesetveszélyes
volt
a
„lecsorgó”
labdák
miatt.
Kovács
Gergely
alpolgármester úr segítségével, folyamatos fűnyírással és hengereléssel sikerült a területet megszelídíteni. Jelenleg rossz állapotban van, mert a sporttelep korábbi fejlesztéseihez (labdafogók telepítése, fásítás, tereprendezés, stb.), a futókörön haladtak a gépjárművek. A „Számoljuk a kilométereket és a 12 órás Sportmaraton” óta sokan elpártoltak a futópályától leromlott talaja miatt és inkább a Nagyparkban, vagy a faluban, betonon futnak. Az atlétika szakosztályban sportoló gyerekek is egyre
többször
panaszkodnak
talp,
boka
és
térdsérülésekre.
A
közelgő
futóversenyekre való tekintettel rendezni szükséges a terepet. A jövőben szükséges lenne egy 500 méteres, szegélyesített salakpálya kialakítása, gépjármű átvezetéssel ellátva. Az iskolai szintfelmérő futásoknak, edzéseknek, de meghívásos, iskolák közötti versenyekre is ideális lehetne. A versenyeztetés mellett megtöbbszöröződne a futópályát használók száma.
5.8.6 Műfüves focipálya A legújabb fejlesztés hamarosan megvalósul a sporttelep
területén.
Az
impozáns
külső
mellett a műfű ellenáll az időjárásnak és kevés karbantartást igényel. Labdarúgó csapataink koráb-ban műfüves pályákat béreltek, különösen az alapozó időszakban a mély talajú füves pályánk kímélése végett. Az Önkormányzat 30% önerővel, támogatja a beruházás megvalósítását.
130
5.8.7 Homokos röplabdapálya
Nagy sokan használják nyáron és már versenyeket is lebonyolítanak, főleg a Sportbarát
napok keretében. Rendszeres karbantartást igényel a pálya és
környezete, melyet a játékosok végeznek el. A szegélyek kapálása, gereblyézés, locsolás és homokkal feltöltés a leggyakoribb teendők.
5.8.8 Kültéri tornapálya és Ifjúsági park
A Sportház déli oldalán lévő korábbi kazánházból, egy LEADER-es pályázat útján sikerült egy kívülről is megközelíthető, igényesen megépített női és férfi mosdót kialakítani a sportolók és szurkolók nagy örömére. A Kisparkban, szintén ezen pályázat
keretében valósult
használható,
időjárásálló
meg a
kültéri
11 kondi eszközből álló, ingyenesen
tornapálya.
Dupla
fekvőtámasz
állvány,
párhuzamos korlát, has pad, húzódzkodó nyújtósor, alacsony állványpár, hát pad, gyűrű állvány, vízszintes létra, mászókötél állvány, tolódzkodó állvány és kombinált bordásfal segíti minden korosztály egészség megőrzését és testi fejlődését. A saját
131
testsúlyunkkal végzett gyakorlatok élettanilag az egyik legegészségesebb és legelőnyösebb testedzési forma. Az Ebesi Sportbarátok Közhasznú Egyesület 2012-ben a Mol és az Ökotárs Alapítvány által közösen meghirdetett Zöldövezet pályázatán nyert. A pályázat keretében az Ebes, Kossuth u. 32 szám alatti 232. helyrajzi szám alatt található Kispark további fejlesztése valósult így meg. Ezen a 2600 négyzetméteres területen az Önkormányzat által kialakított Kondipark melletti területen, 35 db őshonos fát és 20 db cserjét, valamint 4 db szemétgyűjtőt és 8 db köztéri padot helyeztek el társadalmi munkában. A fejlesztés eredményeként létrejövő Ifjúsági Park a fiataloknak és az idősebb korosztály számára is kellemes időtöltési, sportolási és pihenési lehetőséget biztosít.
5.9 Kerékpártárolók A kerékpáros közlekedés népszerűsége folytán
tovább
bővült
kerékpártárolók időszakban.
száma A
Ebesen az
a
elmúlt
központban,
a
szökőkútnál, az iskola és a hivatal előtt is létesültek
nagyon
szép,
dekoratív
elemek. Szerencsére ezek a tárolók is sokszor tele vannak, így indokolt azok bővítése. Leginkább a Roland szalon melletti kerékpártároló bővítése szükséges az iskolába és munkába járók érdekében, valamint hogy ne a környező fákhoz, közlekedési oszlopokhoz lakatolják a kerékpárokat.
5.10 Ifjúsági és Sportreferens szerepe Ebesen A Képviselő Testületben már korábban is szó volt az ifjúsági és sportreferens jelentőségéről Ebesen, természetesen komoly elvárások tükrében. Fontos, hogy ebesi lakos legyen, jól ismerje közösségi életünk sportéletét az óvodai testneveléstől a sportegyesületekig. Tudja képviselni érdekeiket, valamint együtt tudjon működni az önkormányzattal. Képes legyen minden korosztályban speciális edzésprogramokat 132
kialakítani. Alkalmazza az élménykeltés módszereit és eszközeit, illetve a stresszoldást és a lazítást célzó technikákat. Az egészség megőrzésével, a helyes életmóddal kapcsolatos felvilágosító tevékenységet végezzen. Munkája során információkat gyűjt és rendszerez a lakosság fizikai állapotáról, előadásokat tart, szóróanyagokat, plakátokat, felvilágosító füzeteket készít, prevenciós programokat szervez.
Sportszervezőként
diák-,
illetve
szabadidős
sportrendezvényeket,
edzőtáborokat és hivatásos versenyeket szervez, részt vesz lebonyolításukban, kapcsolatot tart a szakmai intézményekkel, önkormányzatokkal, képviseli a diáksport és civil szervezetek érdekeit. Sport és játékos vetélkedőket, tornát és gimnasztikát tart az óvodában, iskolában és az idős emberek körében is. Hétvégenként versenyeket és túrákat szervez a kikapcsolódni vágyó családoknak. Életmód és táplálkozási tanácsadással, egészségfejlesztő turisztikai-, sport és rekreációs programok szervezésével, lebonyolításával is foglalkozik. Képes felmérni és értékelni a versenyzők teljesítményét és ez alapján egyéni fejlesztési tervet készíteni és irányítja
annak
végrehajtását.
Hatékonyan
részt
vesz
a
sportolók
versenyeztetésében. Az általa szervezett programokkal és az ebesi sportélet erősítésével formálja Ebes arculatát és öregbíti községünk hírnevét.
5.11 Fejlesztési irányelvek
A játszótereink állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, különösen a Kisparkban tapasztalható
rongálások
és
a
játszóeszközök
nem
rendeltetésszerű
használata miatt. Cserélni szükséges a törött vagy meghibásodott elemeket. Az ütéscsillapító fenyőmulcs réteget gyakran kell pótolni, különösen az eszközök tövében található beton talapzat közelében. Nagyon indokolt kerékpártároló elhelyezése is.
A Béke utcai játszótér ütéscsillapító gumitéglái gyakran felpúposodnak, ezért időről időre ellenőrizni és cserélni szükséges. Mindkét területen hétvégén is biztosítani kell az illemhely használatát.
A Kondipark megközelítését térköves úttal kellene biztosítani, valamint a csillapító kavicságyat, a terület körbe szegélyesítésével lehetne védeni és keretek közé szorítani.
A Sportház belső nyílászáróit, valamint a nagyterem PVC padlóját indokolt cserélni. A „daráló” felújításának is szerepelnie kellene a fejlesztések között. 133
A kamerarendszer kiépítése fontos a játszótérhez, kondiparkhoz és a lelátóhoz.
Amennyiben továbbra is ilyen sok labdarúgó csapat játszik Ebesen, célszerű külterületen pályázati forrásból egy nagy füves pályát kialakítani.
Salakos futópályára és teniszpályára nagy igény van a sportcentrumban.
Az sportcentrum aszfalt focipályáján a vonalazásokat meg kell újítani, különösen a kosárpálya részen. Ha a későbbiekben pályázati lehetőség nyílna rá, a teljes felületet el kellene látni gumiborítással.
Érdemes lenne Lovaspark kialakítása a Liszt Ferenc utca mögötti területen.
A sport és rendezvénycsarnok pályázati forrásból történő megépítése nagyon sok problémát megoldana, melyeket a létesítmények hiánya, vagy kis mérete okoz.
Az iskolai uszoda építésének lehetőségét szem előtt kell tartani a jövőben és a befektetői, valamint pályázati forrásokat figyelni és kihasználni szükséges.
A község kerékpártárolóit, különösen a Roland szalonnál lévőt bővíteni célszerű.
A baseball pályát a jövőben több célra is lehetne használni.
A hivatásforgalmi kerékpárút további szorgalmazását kell elérni Debrecen irányába, valamint a pályázati lehetőségekre figyelni és azonnal kihasználni.
A földutas kerékpárút hálózat kialakítása sokat lendítene Ebes turisztikai vérkeringésének erősítésében.
Kültéri ping-pong asztalokra nagy igény lenne a sportcentrum területén.
Kültéri sakk asztalok telepítésével a sakk népszerűsítésén túl, békés és városias hangulatot sugároznánk a lakosság felé.
134
6 Egészség és mozgás idősebb korban
Az elmúlt 20 évben Ebesen is megváltozott egyes betegségek előfordulásának gyakorisága. Különösen sokan élnek magas vérnyomással, ízületi problémákkal, megkeseríti életüket a cukorbetegség, asthma, szívbetegségek stb. Természetesen nagyon sok oka van ezeknek a betegségeknek, de a megváltozott táplálkozási szokások, a bevitt kalória mennyisége és minősége, valamint a fizikai igénybevétel, az aktív mozgás hiánya vezető szerepet játszanak ebben.
6.1 Egészséges életmód és táplálkozás A fejlett világban egyre tovább élnek az emberek, viszont hamarabb is betegszenek meg, így az éveik számának növekedésével egyaránt növekszik a betegen töltött évek száma is. Az egészséges táplálkozás és a fokozott fizikai igénybevétel sokat segít abban, hogy lehetőleg csak életünk legvégén találkozzunk a betegséggel. Sokan vannak közöttünk, akik cigarettával, alkohollal, nyugtatókkal és egészségtelen ételekkel élnek. Ha sikeresek akarunk lenni az élet különféle területein, a legjobbaktól kell tanulnunk. A világ legtovább élt népeinek (Okinawa, Vilcabamba, Hunza, Abházia) táplálkozását figyelve megállapítható, hogy szinte alig ismert a magas vérnyomás, a rák, az agyvérzés, máj problémák, szenilitás és egyéb olyan kór, amely a véráram elzáródásával függne össze, így nagymértékben felelős a fejlett világban élők haláláért. Mindegyik nép esetében, ahol a 100 éves kor természetes, életük végéig vidámak, egészségesek, fürgék, erősek és karcsúak maradnak. Nem eszik túl magukat, lassan esznek és alaposan megrágják az ételt. Ha az ember addig eszik, amíg nem érzi magát teljesen jóllakottnak, valójában már 20%-kal többet evett a kelleténél és legközelebb már egy kicsit többet is eszik, hogy a telítettség érzést 135
elérje. Ha az ember nem siet, a gyomrának van ideje jelet adni az agy étvágyközpontjának. A fentebb említett közösségeknél kizárt a hiánybetegség, mivel friss, élő, teljes értékű és nem feldogozott, mesterségesen kezelt, iparilag módosított élelmiszereket fogyasztanak. Fehérjeszükségletüket, az aminosavak társításával, zöldségekből, teljes kiőrlésű gabonákból és különféle hüvelyesekből biztosítják. Szénhidrátforrásaik különféle gabonák, gumófélék, kukorica és édesburgonya. A zsiradékot magvakból és mogyorófélékből nyerik. Nagyon sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. Nincsenek hallás és látás-problémáik, nincs szükségük botra a járáshoz, 90 év felett sem. Mind a négy nép saját maga termeli meg vegyszermentes táplálékát. Étrendjük csaknem teljesen növényi. Nem esznek finomított
fehér
hidrogénezett
cukrot,
olajokat
lisztet,
és
konzerveket,
zsírokat.
édességeket
Agyonreklámozott,
vagy
kenyeret,
tápanyagban szegény
gyorsételek és üdítők számukra ismeretlenek. Táplálékuk 80-90%-át nyersen fogyasztják, hogy minden tápanyaghoz hozzá jussanak és megvédje őket a betegségektől. Jóval kevesebb kalóriát fogyasztanak, mint mi, európaiak. Nincs hűtőszekrényük, így közvetlenül étkezés előtt szedik le a növényeket. Étrendjük vegyszermentes
gabonákból,
zöldségekből,
gyümölcsökből,
magvakból,
hüvelyesekből, mogyoró és diófélékből áll. Az organikus talajnak köszönhetően növényvédő szereket-vegyszereket és műtrágyát sem használnak, viszont mindig komposztálnak, összegyűjtenek minden növényt, ami a földnek hasznos lehet. A gépek hiány teszi őket nagyon edzetté és erőssé, két kézzel csodálatosan termékeny ültetvényeket hoztak létre. Semmivel sem mérgezik magukat. Ezektől a népektől csak tanulni lehet. Amíg mi tömegfogyasztó életvitelt alakítottunk ki, amivel károkat tudtunk okozni a Földnek, ők megtanulták, hogyan éljenek kiegyensúlyozott, önmegtartóztató,
mértékletes és egészséges életet,
a rendelkezésükre álló
korlátozott erőforrások mellett.
6.2 Az élethosszig tartó mozgás jelentősége Vilcamambában az a mondás: Mindenkinek két orvosa van, a jobb és a bal lába. Nincs kocsijuk, biciklijük, de még lovuk és szamaruk sem. Nagyon kemény terepeken, mindent maguk cipelnek. A sok gyaloglás és a folytonos tennivaló erőssé teszi csontjaikat. A 80 év fölöttiek állóképessége is kimagasló. A Hunzák 90 évesen is képesek megpakolva 100 km-t gyalogolni a nehéz hegyi terepeken, aztán 136
hazaérve, pihenés nélkül nekilátnak a napi teendőiknek. Mondják, a halálozási ráta egyenes arányban áll az elégetett energiával. Ha aktívvá válunk és aktívak maradunk, a civilizációs betegségek elkerülhetnek minket, hosszabb lesz életünk, vitálisabbá
válunk,
tisztább
lesz
gondolkodásunk,
vidámabbak
leszünk
és
nyugodtabb az álmunk. Testünk bármelyik része, amit nem használunk, sorvadni kezd és sebezhetőbbé válunk. A séta, a futás, a kerékpározás és az úszás, a torna, jóga egészségünk megőrzését segíti elő. A súlyzós gyakorlatok a csontsűrűséget növelik és az izmok erejét, bármilyen korban. Szeikicsi Uehara 96 éves japán karate mester ma is megdöbbentő ereje, hajlékonyága és fürgesége példa arra, hogy a fizikai kondíciót életünk végéig erősíthetjük. Egy kutatásban 90 év fölöttieket fogtak edzőprogramra. Pár hónappal később az elhanyagolt izmok 300%-kal erősebbek lettek, csontozatuk megerősödött, többen eldobhatták a botot. Az izmok edzésben tartása javítja az aerob kapacitást, helyreállíthatja vércukor és koleszterin szintünket, csontsűrűségünket, erősíti keringésünket, segíti szívünk és tüdőnk munkáját, nem leszünk kimerültek. Elsődlegesen nem a kalcium, hanem a mozgás határozza meg csontjaink szilárdságát. Minél többet mozog valaki, agya is annál tovább megőrzi frissességét és egészségét.
6.3 Tiszteletet az éveknek A fentebb említett népek olyan társadalomban élnek, amelyeket áthat az idősek iránti tisztelet. Egymás gyakori megérintése és megölelése mindennapos. Sok ölelés kell a túléléshez, a működéshez és az épüléshez. Vallják, akkor vagyunk a leggazdagabbak, ha észrevesszük azokat az értékeket, melyekkel mások életéhez hozzájárulhatunk. Egyetlen öregnek sem kell attól félnie, hogy idős korára magára marad. Az ifjaknak és időseknek nagy szükségük van egymásra. A fiatalok megbecsülik a lehetőséget, ha bölcsességet tanulhatnak nagyapáiktól, déd és ükapáiktól. Az egymás iránt érzett tiszteletük és szeretetük eredménye, hogy nincs szükség rendőrségre. Ismeretlen a bűnözés, így börtönöket sem kell fenntartani. Nincs
pénz
és
nyomor,
nincsenek
kórházak,
gyógyszertárak,
kocsmák és
dohányboltok, üzletek sem. Minél idősebb valaki, annál jobban megbecsülik, ünnepelik, ezért nem félnek az öregedéstől. Az öregség nem valamiféle betegség és a korosodás nem csapás számukra, hanem a megújulás, növekedés, bölcsesség és a jólét időszaka. A mai öregek a tegnap gyermekei és a mai fiatalok a holnap öregjei. 137
Nem csak olyan utat választhatunk, amely betegséghez és fájdalomhoz vezet. Ígéretesebb és reménytelibb irányokba is indulhatunk. A tudatos étkezés a legfontosabb lépés! A gazdagságot nem abban mérik, hogy valakinek mennyi pénze vagy földje van, hanem hogy mennyi és milyen minőségű a kapcsolata, az őt körülvevő emberekkel és a nagycsaláddal. A nagylelkűség és önzetlenség a legfőbb értékük. Egészségünk szempontjából a másokkal való kapcsolataink minősége legalább annyira fontos, mint a táplálék minősége. Nyugaton a magány az idő előtti halál egyik legfontosabb kockázati tényezője. Sajnos az orvosok és betegek közti érzelmi távolság is probléma, pedig a szeretet és a kapcsolatok gyógyító ereje csodákra képes. Az idős emberek egészségét pozitívan befolyásolják kis kedvenceik, a háziállatok is. A róluk való gondoskodás is erősíti egészségüket és hitüket, hogy feladataik vannak még a világban.
138
7 Felhasznált irodalom -
-Ebesi Benedek Elek Óvoda-Pedagógiai program
-
-Ebesi Arany János Általános Iskola-Pedagógiai program
-
-John Robbins-Százévesen egészségben
-
-Buzás Ernő, Magyar György-A testnevelés és sport elmélete és gyakorlata
-
-Dr. Fehérné Dr. Mérey Ildikó-Hungarofit
-
-Kovácsné Nagy Judit-Ebes Sportfejlesztési koncepciója 2014-2019
-
-Sportkoncepciók:
Békéscsaba,
Badacsonytomaj,
Baranya-megye,
Balatonberény, Biatorbágy, Budapest XV. kerület, Csepreg, Edelény, Eger, Hajdúnánás, Hódmező-vásárhely, Keszthely, Kiskunhalas, Mágocs, Miskolc, Sándorfalva, Szentes, Szekszárd, Zalaegerszeg, Hajdú-Bihar megye.
139
