*1;sl_g_+&!q.-;1]iÉ€1-1,g'i_§:lx"_§§:r
.- :., i."'..l ., ": |*.:' r.. ,i' .i ,'i' - - i1 _bl 'L. :". 1.1 1^/
]'
sn$§*§Bii:t-tr}l.fr-x_i,{_:11s_BÉR1
0RV05l szAKMAl ÉsxutruRÁtls FOLYÓlRAT
-ó
.......'.'..-.-'.''_
KÉplőtvtúvÉszrr
MediArt
28-2009) ötvösművész pályaképe
EngeIsz Jőzsef
,,
Mindenfaj a t
alko t tís az emb er ér t tör
2011,2
(1 9
t
énik. . . "
Engelsz Józseí pályája kezdetét modern köztéri alkotások, plasztikák és szobrok" valamint ékszerek jelzik. Később aszakráIis, valamint az ősi magyar mondavilágot megjelenító témák felé fordult. Szilővárosábary Répcelakon - a római katolikus templombary a könyvtárban, a múzeumban és a vátosházán- található múvei mintegy keresztmetszetét adják életmúvének. Művészi munkássága Répcelakról indult, és a művész élete alkonyán ide tért vissza, hogy elkészítseutolsó jelentős múvét- a keresztutat a Szent István-templom szám ára, Engelsz József következetes, ákkurátus, szakmáJát tokéletesen művelő, az anyaggal biztos kézzelbánó, munkája áItal edzett, avllág dolgaiban tájékozott, humánus ember volt, Eletének középpontjában a munka, a művészi alkotás állt.
Az éleíűtnagy vonalakban Engelsz Józseí 1928-ban született Répcelakory 12 évet töltött a településery ahol édesapja borbélymesterséget űzött Puritán nevelésben részesül| gyermekkorában * mint a többi falusi gyermek - korán dolgozni kezdett, állatokat gondozot| mezei munkát vég zett. Kőzépiskoláit Cyőrött, a Czuczot Gergely Bencés Gimnáziumban kezdte meg, majd jött a háboru. A háboru végénbefejezte tanulmányait, és vagongyári munkásként kezdett el dolgozni, fémöntő mestervizs gát tett. Az Iparmúvészeti Főiskolán B orsos Miklós, Kossuü- és Munkács y -d(las szobt ász és grafikus volt a mestere, ,3kitől a nemes anyagban való gondolkodást és az anyagiránti tiszteletet tanultam" - nyilatkozta. A főiskolán ismerkedett meg az ötvösséggel. Az ötvenes évek második felétől a modern magyar fémmúvességés ötvösség egyik megújítója volt. Munkái létrehozásában az ötvösmúvészet azon kiviteli technikáit aIkalmazta, amelyek elsajátítása a mesterségen belül is a leghosszadalmasabb. A vele készített interjúk-
ban szinte mindig hangsúIyozta a fémmúvesség ágainak szoTos kapcsolatát, aművészeti területhez kapcsolódó íizikaimunka fontosságát - amelyben szintén örömét lelte. 1969-benhívták me1 az Iparművészeti Főiskolára tanítani, amelynek L973-bantanszékvezető tanáralett. Eletmúve két szerves és elválaszthatatlan részből áJ', egyik az alkotói, másik a rnűvészpedagógusi. Pályájának szerves részétképezi mintegy 100 tanítványa, akik művésztanári pályafutása során a keze alól kikerültek. Egykori kollégái és növendékei a,,Részkor" című kiállítással köszöntötték 1999 novemberében az akkor 70 éves mestert azlparművészeti Múzeumban. Ermeivel már 7961-ben önálló kiáltítással jelentkezet| majd számos rézdombo rítást,köztéri szobr ot, épületszobrot készített.Ekszerei olyan miniatúr szobrocskák, amelyek tükrözík az általa képviselt ötvöstechnikát. Munkásságát kétszer 1964-ben és 1971-ben tüntették ki Munkácsy-díjjaI, míg múködését1977 -benérdemes rnűvész címmel és számos más kitüntetéssel díjazták.
Művészeténekalakulása
Az ötvösség
a nemesfémek múvészimegmunkálása; körébe tartozik az ékszerek, használati tárgyak és díszedényekelőáttítása. A fémek megmunkálása igen régi keletú az ötvösség szinte egyidős az emberiséggel, hiszen az ember önmagát díszítő kedvére már az ősnépeknél is találunk példákat. Az arany a természetben tisztán is előforduló íérn,ezért ez volt a legósibb ékszerek, karperecek, karikák stb. egyik nyersanyaga. A prehisztorikus leletek között előkerültek iz arany és az ezist természetes keverékébőI, azún. elektronból készült ötvöstárgyak is. A görögök az atanyat és az ezüstöt már ötvözték. A magyar múvészet korai történetébőt éppen az ötvösség rendelkezik a|eggazdagabb leletanyagga| hagyományokkal. A honfoglalás kori sírokból ugyanis díszes tarsolylemezek,
2011
/2
RÉpzótvtúvÉszrr
MediArt
söktől egészen mást vártak, mint a társmúvészektől, kisebb-nagyobb dísztárgyak - tálak, dobozok, serlegek - készítésé|és természetesen Rákosi Mátyás születésnapja volt az alkalom, amikor valósággal dísztárgyhaltnazzal ár asztották el az ünnepeltet. A zornánc mint díszítőanyag azonbanebben nem kapott meghatározó szerepet. 1956 után kezdte páIyáját az új rnagyar fémműves ötvösséget megteremtők gener ációja. 1 95 8-b an létrehozták saj át sz akm ai szer vezett-iket. Az Ötvös StLldió tagjai ekkor Engelsz Józseíenkívül Péri lózseí, Máté János, Nagy Józseí,Szabó Gyula Dömötör László, Barabás Lajos, Kótai Józseí, Soltész György, Pölöskei Józseí és Kertész Céza voltak. Ok Borsos Miklós szellemiségéneszméltek fel, és saját útjukat keresték,
Néhányan közülük a zománcot mint díszítő-
Honíog!aló Árpád - cizellá!t vörösléz domborítás
szílv égek, övcsatok stb. kerültek napvilágra. A20. századi ötvösmúvészet akét világháboru között a kor hivatalos ízléséhez,atteobatokkhoz kötődött. Ebben azidőszakban a korábbiakhoz képest alig akadt munkájuk a még múködó ötvösöknek, A legfontosabb megrendelő most is, mint korábbatt, az egyház volt: kelyhek, úrmutatók, tányérok, kisebb nagyobb felszerelési tárgyak készültek. E korszak legjelentősebb képviselóje Csajka István ötvös volt. 1945 után az ötvösség helyzete alapvetően nem változott, Az új korszak vezető múvészeikezdetben zavatbanvoltak az ötvösség feladatának, a társadalomban elfoglalt helyének megítélésében, Sokuk tudatában a szakma,,kincsképző" tevékenysége kísértett, s ennek súlyos ára volt a nagy hagyományokkal rendelkező szakágmúvelése vtsszaíellődött. A régi technikák - amelyek nemzeti örökségünk részétképeztéka szakmai emlékezet, a tapasztalatok át nem adása miatt vesztették el jelentőségüket, régi rangjukat, Pedig a személyes ékszerek készítése,a nemes díszítőanyagok alkalmazása és a zománcozás fontos minden korban. Mivel nem ápolták, művelték a diszciplínákat, több szakma olvadt be az ötvösségbe: a díszkovácsolás, a zománcművesség, a vésnökség, a lakatosság, a szerczámkészítés,az öntés, a mintázás stb. A legnagyobb változás az1950-es évek elején következettbe, amikor az ötvösségújra a politikai reprezentáció szolgáIatába lépett. Az ötvö-
E
anyagot kezdték alkalmazni, így Engels z J ózseí, PériJózsef, Muharos Lajos. Akorszak egyik legjelentósebb hazai tehetsége Engels z J ózseí v olt, akinek a nyolcvanas években a cízellált múvek nagy korszaka jelentette az ötvöszománcozás kezdeti újraéledésétMagyaror szágon.
A különböző
technikákról
Domboríttís
A fémlemezt legömbölyített végű acélrudacs-
kákkal és domború íejűkalapáccsal keményfa, homok- vagy téglaliszttel kevert szurok alapon kalapálással, ütögetéssel alakítják fonák oldaláról. A domborítás puha anyagokat használ a fém megnyújtásához. A technológia nem más, mint a színes- vagy nemesfémek hidegen való kovácsolás u.Így készültek Engelsz Jóisef portr émegb íz ásai é s ö tvö sm űv é s zeti tár gy ai (pI. Ku lacs,1977).
zomdncoztís
A zománcozás az ötvösmúvészetitárgy színezésére, élénkítésér e, díszítésére szolgál.
Alapanyaga porrá tört üveg, amelyet fémo-
xidokkal színeznek.Ismerünk átlátszó és át
nem látszó zománcot. Két fó technikai eljárása szerint rekeszzománcot és beágy azott zománcot különböztetünk meg. A rekeszzománc úgy készül, hogy a díszítésre szánt felületre az ötvös lapos vagy sodrott és laposra hengerelt huzalból mintákat íortaszt. A kontúrminta rekeszeit zománccal kitölti, és kemencében kiégeti. A kiégetésnem egyszerre történik, mert a zománc anyaga színek szerint
Rí,pzőn6vÉsztr
MediArt
201112
technikában a fémfelület végső megmunkálása,
finom díszítésekfémbe vésése,karcolása, csiszolása. Átvitt értelembery más múvészetekben is cizelláIásnak nevezik a külső forma virtuóz módon aprólékos kidolgozását. Engelsz József alkotásainak zöme ezzel a technikávai jött létre, pl. Honfo gl al tís -sorozat, 2003, cizelláIt vörösréz domborítás ; Madonna |ézussal, vörösréz domborítás. Engelsz Jőzseí így vall az áIta|a alkalmazott te chnikákr óI:,,S zet encsétlensé gemre vagy sze rencsémre - az majd később dől el - múveim Iétr eho z ás ár a azokat a kivite li te chno ló giákat é s technikákat alkalmaztam és szerettem meg, amelyeknek elsajátítása a mesterségen belül is a leghosszadalmasabb."'
A múvészszimbólumvilága Engelsz Józseí motívumrendszerében történelmi és népi hagyományokszintézisét teremtette meg. Alkotásai témáiban meghatáro zó,keresztény hite és magyarsága. Minden felületet díszít,de motívumait nem csupán a magyaí népművészetből merít| szkíta szarvasok, magyar tarsolylemez-ornamentika, bronzkori spirálmotívumok jelennek meg. Ósi nagy múvészetí korszakok formakincse telítődik úi Kék piéta - 1990, ötvös
túzzománc
különböző hőfokon olvad és olvadáskor csöppekké húzódik össze, húIéskorpedig zsugorodik. A rekeszt újabb és újabb zománcréteggel kell megtölteni, amíg szintje el nem éri a fémkeret magasságát. A filigránzománccsupán a minták belső rnezőít tölti ki, az ,,álot7í" -zománcnak nincs fémlapja, sígy a zománccal töltött rekeszek ablaküvegek módjára áteresztik a fényt. A sodronyzornánc magyal zománcozási eljárás, amelynél a minták kontúrjait vékony sodrott huzalokból készítik,s a rekeszeket nem töltik meg színültig zománccal, hogy a kiemelkedő sodronykeret fémes csillogása emelje szépségét. (pI. Magyar Piéta,1998, ötvös tűzzománc) cizelltílds
Ősi fémmegmunkálási módszer, amelynek lényege/ hogy valamely képlékeny, felmelegített anya1ía felragasztlák a fémlemezt. Ezután az ún. poncolókkal, domborító szerszámokkal negatív irányba munkálják meg a fémet. Ez atechnika öntvényeken is alkalmazható. Az ötvös-
Zöld piéta - ötvös
túzzománc
]a11
/2
KÉpzótuúvÉszrr
:artalommal a munkáiban. Múveire ellemző a burjánzó díszítettség,az üres mezőktől való félelem. zornán;aiban is hajlik a dekorativitás felé. ,\z egyetemes életfamotívum nagvon sok alkotásán felfedezhet ő, karai köztéri szobrain és a késői kor:zakát reprezentáIó Honfoglaltís c. ,otozatában is, amelyben a magyarsághoz kötódó legendák, mítoszok és csodák jelennek meg. ,,.,,Rögeszmém, hogy kozmopo1ita múvészetünknek előbb-utóbb nemzeti formát kell nyernie, csak rengeteg játékra, kínlódásra és kísérletre van szükség. Nem a népművészetek motívumainak íeLhasz-
MediAít
maztam előszőr, hogy két síklemez közé, melyeket előzően a rajz kontúrjai alaplán kivágtam, egy harmadik lemezt hajlítottam, és azzal derékszögben össze{orrasztottam.
j
Ennek alapján a pozítív-negatív
formák játéka könnyedséget biztosít a mú megjelenésének"a(Étet|a, 7966, v örösréz íortasztott; Zomóncos térplasztika, 1971, vőrösréz, íor rasztott, cizellált).
szakrális művei
Titus Burckhardt múvészet-és vallástörténész szerint a szakrális múvészet ,,nem csupán vallásos ténáIására gondolok, hanem a mát feltételez, hanem formái a szeltartalom és a forma magyal kapcsolem időtlen tartalmát hikrözik viszlatára.. ." - íítaőnéIetralzában.' sza, és képes az embert a tények viAz örök fejlődés és folytonos meglágábóI kiszakítani azáItal, hogy a újulás jelképéneknövényi megjeleteremtést szimbolikusan utánoznítésehangsúlyos elem a munkáiza".5 Engelsz Józseí pályájában ban. Kiváló rajzkészsége tette rneghatátozó ívet jelentenek a szaklehetővé, hogy az aprólékos díszítőrális múvek, szeretett témája az elemeket a fémben újrateremtse. e gyházműv észet, ez j elentett e számegemlítem munkáim ,, . . .T öbbször mára a tiszta múvészetet. Hívő emsorán a rajz szerepét, és valóban, berként átütő ercjű vallási témájú, számomra a rajz a gondolat mega tíIvilág felé mutató múveket alDávid - íorrasztott sfigatéz születésének forrása. Munkáimat kotott. Mint ahogy a Honfoglaltís c. plasztika ralzban érlelem, és rajzban oldom sorozatánáI is lá!u( a műv ész viszmeg a kivitel le gapróbb r észletét.A r alzb an már szatér a nemzeti múlt gyökereihez, azősmagyar látom a kész mú megjelenését..,"' mondakörhöz, így a keresztény misztériumot tul
tr
KÉpzótvtúvÉszEI
MediArt
2011,,
dísztár gy - é s ékszerk észítésv ilágáb an. Kir-
i
á -
lóan ismerte anyagát és alakítási eszközeii,
szakmai felkészültsége példátlan volt, Mesterséget tanult, és a mesterséget művészettéfej-
lesztette.
A répcelaki templomban látható művei az európai kultúrát, a kereszténységetés a magyarságot jelenítik meg. Az ott látható múveire a
nyugtalan keresés, a források megtalálásának
avágya jellemző. Amikor ezekre rátaláI, rámutat, hogy nem vagyunk gyökértelenek az elanyagiasult világban. Alkotásai segítik az embereket, hogy fel tudjanak tekinteni az égre, közelebb kerüljenek a keresztény tanításhoz. Töprengjük el Engelsz Józseí valamennyiünkhöz címzett üzenetén: ,,.,.Arnűvészet nem
utolsó vacsora - ötvös
munka, nem foglalk ozás, a műv észet életforma. Aművész olyan embe1, aki önként zárjakimagát az adott társadalomból, hogy szabad lehessen. A művészet, az alkotás folyamata csak kívülről látszlk élvezetnek vagy pass ziónak, valójában keserves kínlódás, állandó kételkedés és csalódás önmagunkban. A múvészetmég önmagát is megkérdőjelezi. A múalkotá s, az igazí múalkotás nern azért rnűvészet, mert stflusában tartozik valahová, vagy ráütik a korszerúség formajegyeit, hanem azért műv észet, mert me gjelenési f ormáj a tökéletesen fedi az alkotó érzelmeit és mesterségbeli tudását. A múvészetnem a stílusjegyektól érték, a Műv észet Kvalitás. . "7 Engelsz Józseí személyében olyan nagy formátumú alkotó élt köztünk, akinek iskolateremtő munkássága a ma1yar ötvösmúvészet megújításához vezetett oly módory hogy modern formát adott egy ősi elemekből építkező ikonográfiának.
túzzománc
mennydörgés. Minden rnűvészeti alkotásban ott az isteni, amile megvan bennünk a íezo-
nancia."u
Szakrális múvei orczágos elismerést hoztak számára, vele nyitották meg az esztergomi új kincstár épületét,tárlatavolt a Keresztény Múzeumban, A II. János PáIpápának Szombathelyen átadott ajándékok egyike volt Engelsz Józseí S zent Mártont ábr ázoló alkotása. 2008. évi répcelaki kiállítását a Szent István-templomban dr. Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele nyitotta meg.
.
Jegyzetek 1,.Koczog Akos: Engelsz |ózsef. Corvína Kiadó, Budapest,
Művészeténekértékelése
1980,9. 2. ldézett mú (i. m.) 24.
Engelsz Józseí több mint 50 éves alkotói munkásságával kiteljesedett életmúvetzárt. Részese a magyar múvészettörténetnek, a gazdag magyar kulturális örökségnek. Ahazai ötvösmúvészet egyik legmarkánsabb egyénisége,megújulásának egyik elindítója volt. Az ötvösséget, a fém művészetét összekapcsolta a hagyományos szobr ászattal. Sokoldalú, kísérletekben bővelkedő taíivészvolt, otthonosan mozgott az épűIetplasztika, a táblakép -zornáncozás, a
3. i. m. 14. 4. i. m.36. 5. Martos Gábor:
Ars Sacra - A szentség erejének sugár-
zása. Múzeumcafé 2008 l9: 42-53.
6.
Cséfalvay Pál kiállításmegnyitója. Elhangzott:2004.
én a répcelaki Szent István-templomban. 7. Engelsz József ötvösművész
Cödöllői
6. 4-
kiáIlításának katalógusa.
Ga léria, 2004.
A fotóreprodukciókat Garam Kálmán készítette.
tr
SzónÁot ENIró népmúvelő, Répcelak
