E-önkormányzat témakör
1.1 Régiók, regionalizmus és IT ..................................................................................................... 3 Globalizáció és lokalizáció ......................................................................................................... 3 A centrum - periféria viszony újraértelmezése ............................................................................. 3 1.2 Területfejlesztés ...................................................................................................................... 4 A regionális különbségek kezelése............................................................................................. 4 A területfejlesztés és az informatika kapcsolata........................................................................... 4 1.3 Az IT hatásai a társadalmi folyamatokra.................................................................................... 5 2.1 Regionalizmus Magyarországon............................................................................................... 6 2.2 Jogi környezet ......................................................................................................................... 6 2.3 Kommunikáció......................................................................................................................... 7 2.4 Meglévõ fejlesztési tervek ........................................................................................................ 8 2.5 Az IT-fejlesztéseket meghatározó önkormányzati viszonyrendszerek .........................................10 3.1 Intelligens régió ......................................................................................................................11 Az Európai Unió prioritásai....................................................................................................11 3.2 Önkormányzatok IT stratégiája ................................................................................................12 3.3 Helyi IT-stratégiák ...................................................................................................................13 Az IT - stratégiát szükséges alkotni .......................................................................................14 IT - stratégia alapelvei ..........................................................................................................14 3.4 Intézményi reform ...................................................................................................................15 3.5 Kormányzati szerepvállalás .....................................................................................................16 3.6 A területfejlesztés szerepének módosulása ..............................................................................18 A Területi Információs Rendszerek ............................................................................................18 4.1 Pontos helyzetfelmérés ...........................................................................................................19 4.2 Fejlesztési lehetõségek, irányok ..............................................................................................19 Egyszerû internetes tartalmak a gazdaságfejlesztés érdekében ..............................................19 4.3 Az intelligens önkormányzatok különbözõ szintjeit megvalósító projektek ...................................20 4.4 A projektek megvalósítását megalapozó kutatások ...................................................................21 Felhasznált irodalmak:..................................................................................................................23 Felhasznált internetes oldalak: ..................................................................................................23 Felhasznált jogszabályok: .........................................................................................................23
2
I. Megalapozás 1.1 Régiók, regionalizmus és IT Globalizáció és lokalizáció Amíg a globalizáció elkerülhetetlen hatásaként a nemzetállami szervezõdési szint jelentõsége és mozgástere fokozatos csökkenést mutat, addig a regionális szervezõdési szint egyre nagyobb szerephez jut a gazdasági folyamatokban. A folyamat jellege értékelhetõ úgy is, hogy mára a régiók, és más területi szintek belsõ szervezõdése egy új erõforrásként jelentkezik, kiegészítve vagy pótolva a hagyományos erõforrásokat (tõke, munkaerõ). A régió mint erõforrás értéke nem inflálódik, hosszabb távon is képes biztosítani egy terület versenyképességét. Sajátossága, hogy – ideális esetben – túlmutat egy statisztikai egységen, egyedi és megismételhetetlen. Hiszen minden régió és térség rendelkezik olyan sajátos adottságokkal, társadalmi, gazdasági és kulturális értékekkel, amelyek megkülönböztetik a többitõl.
A centrum - periféria viszony újraértelmezése A társadalom térbeli tagozódásában elsõdleges szerephez jutnak a központi és peremhelyzetû térelemek, ezekhez sajátságos funkciók kapcsolhatók, viszonyuknak jellegzetes áramlási iránya, tipikus függési rendszere van. A központ, centrum fogalmához ma elszakíthatatlanul kötõdnek jellemzõ társadalmi és gazdasági tartalmak: áramlási és hálózati csomópont, irányítási fõszerep. A perifériát az elmaradottság, a valamitõl való függés jellemzi. Megvizsgálva a centrum-periféria kettõségét, megállapítható, hogy a jelenség három dimenzióban ragadható meg: elõször is egy hagyományos, földrajzi értelemben, amelynek az alapja a lokalitás és az egymástól való földrajzi távolság, másodszor a fejlettségi, elsõsorban gazdasági különbség szempontjából, harmadszor pedig a hatalom
megjelenését figyelhetjük meg az egy egyoldalú függés viszonylatában, amit az
érdekérvényesítési egyensúlytalanság jellemez. Nem csak a gazdasági terjedést, de az információk terjedésének az irányát is meghatározza egy ország belsõ viszonyrendszere. Ha egy ország vagy egyes területei nem képesek alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági fejlõdéshez, nem tudnak megfelelni az információs társadalom kihívásainak, az igazgatási szintjei nem tudják a tágabb értelemben vett információt elérni és birtokolni, egy új centrum-periféria kettõsség kialakulása fenyeget.
3
1.2 Területfejlesztés Az információs társadalom kihívásainak való megfelelés lehetõvé teheti az önkormányzatok, kistérségek, régiók számára, hogy megkezdjék a felzárkózást. Ez persze nem azt jelenti, hogy néhány számítógép beszerzése egyenesen elvezet az új gazdaságba való integrációhoz, viszont ha sokáig késlekednek a fejlesztés terén, könnyen ledolgozhatatlan hátrányba kerülhetnek. Alapvetõen három tényezõ függvényében kell a kérdést megközelíteni. Elõször is a hozzáállást kell megváltoztatni, elérni azt, hogy a számítástechnikát és az internetet ne valamilyen misztikus dologként kezelje se az átlagember, se az államigazgatási hivatalnok. Ne az informatikus legyen az állami és területfejlesztési szerveknél az egyetlen, aki egyáltalán hajlandó leülni egy számítógép mellé. Másodszor, a szükséges informatikai fejlesztésekhez biztosítani kell a megfelelõ forrást. Végül pedig, a számítógép és az internet használathoz szükséges tudást kell megismertetni a lehetõ legszélesebb közönséggel.
A regionális különbségek kezelése A regionális-, illetve területfejlesztés céljai között kiemelt helyen szerepel a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése. Emellett fontos szerepet tölt be a transz-európai hálózatok kiépítése, amely eleinte fõleg a fizikai infrastruktúrafejlesztésére, a kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok kiépítésére és a kapcsolatok sûrítésére koncentrált, de az utóbbi években, az internet használata, jelentõsége is megnõtt a régiók közötti kapcsolatok formálásában. A hetvenes évektõl kezdve az Európai Unió különféle támogatásokban részesíti a hátrányos helyzetû térségeket, a fokozatosan életre hívott pénzügyi alapokból (Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések). Ezek közül a legfontosabbak a Strukturális Alapok, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap és a Halászati Tanácsadó Pénzügyi Eszköz.
A területfejlesztés és az informatika kapcsolata A különbözõ önkormányzati szervezõdések, a regionális fejlesztési szervezetek, az ilyen céllal mûködõ civil szervezetek és a helyi lakosság közötti kapcsolatok létrehozásának és erõsítésének folyamatába elengedhetetlen az IT beépítése, fejlesztése és tudatosítása. Három tényezõ különíthetõ el, ami ezeket elengedhetetlenné teszi: - az információs társadalom beköszöntése a fejlõdést diktáló régiókban - a mai társadalom mindennapi élete információ-alapúvá vált, vagyis az emberek számára meghatározó élmény lett az újabb és újabb információk megszerzése, birtoklása, felhasználása és fogyasztása
4
- az önkormányzás hatékonyságának javítása - hatékonyabb ügyintézés és a képviselt közösség érdekeinek hatékonyabb képviselete, olcsóbb, de szélesebb körû, "robusztus" kommunikációs rendszert kell kialakítani - az “új gazdaság” igényei - a leginkább jövedelmezõ gazdasági tevékenységeket végzõ cégek csak oda települnek, illetve egy terület gazdasági tevékenységét csak úgy lehet a leginkább jövedelmezõvé tenni, ha az adott területen a megfelelõ információs technikák és a felhasználásukhoz szükséges tudás a rendelkezésre áll.
1.3 Az IT hatásai a társadalmi folyamatokra Az elmúlt tíz évben alapvetõ központi kormányzati szemléletváltozás ment végbe Magyarországon, amely maga után vonta az önkormányzati igazgatás folyamatos korszerûsítését. - Elõtérbe került a korszerû információ technológiára alapozott intézményi és intézményközi ügyvitel- és igazgatásszervezés. - A központi kormányzat célja az önkormányzatok - hatékony és jogszerû mûködését szolgáló, - a közigazgatás egyszerûsítését, - a bürokratizmusának csökkentését, - a költségtakarékosságát és eredményességét elõmozdító döntések kidolgozása illetve végrehajtása. Összefoglalva: az IT szerepének felértékelõdése jelentõsen átalakította a gazdasági folyamatokat, az “új gazdaság” megjelenése és elterjedése óriási hatást gyakorol a hagyományos állami keretekre, a társadalom egészére, minden tagjára. E hatás alól nem lehet kibújni, az államnak fel kell rá készülnie, el kell fogadnia és alkalmazkodnia kell, nagy hangsúlyt fektetve a társadalom felkészítésére. Az állam és a központi adminisztráció szerepe kettõs: egyrészrõl meg kell értetnie a polgárokkal az IT jelentõségét, fokoznia kell az informatikába vetett bizalmat, másrészt elõ kell segítenie az információs infrastruktúra terjedését, mind az állam polgárai számára, mind az állam saját alegységei számára.
5
II. Hol tartunk? 2.1 Regionalizmus Magyarországon A magyar Országgyûlés 1996-ban törvénybe foglalta és adaptálta az európai regionális politika alapelveit, és ennek tükrében teremtette meg a magyar területfejlesztés szintrendszerét és intézményeit. (1996 XXI. tv.) Magyarországon a piacgazdasági átalakulás során - a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan újjáéledtek a régi, hagyományos, többnyire nagytérségi területi egyenlõtlenségek. Ez a centrum-periféria struktúrák újbóli megerõsödéséhez vezetett, ami mindenekelõtt Budapest kiemelt szerepében követhetõ nyomon, valamint a nyugat-keleti egyenlõtlenség, “fejlõdési lejtõ" ismételt megjelenésében. Ez a két alapvetõ tendencia Magyarország 1990 utáni regionális fejlõdésében szinte minden lényeges területen megfigyelhetõ, így fõként a gazdasági teljesítményben és a külföldi tõkebeáramlásban. Magyarországon a regionalizmusnak érthetõ okokból még nincsenek komoly gyökerei. A ’90-es évek elején megindult a térségi társulások önszervezõdése, de ezek alól az 1998-as törvénymódosítás, kirántotta a talajt. Ekkor jöttek létre az eurokonform területi-statisztikai egységek (az ún. “hétrégiós” felosztás). Az Európai Unió Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrájának megfelelõen a régió a NUTS II szint. Területfejlesztési egységként közvetlenül kapcsolódhat az EU-hoz: A régió, különbözõ forrásokra jogosult, de közigazgatási vagy hatósági funkciója nincs. A régió élén delegált és nem választott köztestület áll, így legitimációja, társadalmi bázisa még a megyei önkormányzatokénál is gyengébb, ráadásul a helyi gazdasági szereplõk ezekben a testületekben nincsenek képviselve.
2.2 Jogi környezet A hazai területfejlesztési politika jogi kereteit az 1999-ben módosított Területfejlesztési és területrendezésrõl szóló törvény (http://www.terulet-fejlesztes.hu/torveny.htm) adja, mely, amellett, hogy kialakítja
a
területfejlesztés
komplex
cél-,
feladat-,
és
eszközrendszerét,
megteremtette
a
területfejlesztés döntéshozatali és operatív intézményrendszerét is a megyék és a 3-3 megyébõl álló tervezési és statisztikai régiók szintjein. A törvény végrehajtását az Országos Területfejlesztési Koncepció biztosítja, amely a megyehatárok
érintetlenül
hagyása
mellett,
illetve
kiegyensúlyozott
lakónépességi
arányokra
tekintettel javaslatot tett hét úgynevezett tervezési és statisztikai régió kialakítására, melyek megfelelnek az Európai Unió NUTS II. kritériumoknak, és így a jövõben potenciális kedvezményezettjei lehetnek az EU területfejlesztési támogatásainak. A Koncepció továbbá két, ún. funkcionális fejlesztési régió kialakítását javasolta: a fõvárosi agglomerációt és a Balaton kiemelt üdülõkörzetét.
6
Összegezve
az
információs
irányultságú
területfejlesztési
folyamatokat:
a
két
legfontosabb alapelv közül a decentralizáció érvényesül és biztosítva van, a koncentráció sajnos csak a döntési hatáskör centralizálásában nyilvánul meg. Törvényileg hiányzik azonban az érintettek bevonása, a szubszidiaritás elvének érvényesítése a fejlesztési programokban, vagy legyen szó bármilyen 1
döntési helyzetrõl, ami érintheti a helyiek sorsát .
2.3 Kommunikáció A kommunikációs lehetõségeket azok az általános feltételek határozzák meg, amelyek az egész hazai gazdaság és társadalom esetében érvényesek. Ezek közül a relevánsakat részben a Széchényi terv megállapításai közül idézzük. Elõnyeink az információ technológia elterjedésének versenyében: A távközlési szolgáltatások legfõbb mutatóit tekintve - az elmúlt tíz év során megvalósult távközlési infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetõen - Magyarország napjainkra már utolérte az Európai Uniós országok középmezõnyét. Ma a vezetékes telefonellátottság száz lakosra vetítve megközelíti a 40%-ot, a mobiltelefonszolgáltatások esetében pedig meghaladja a 25%-ot. A fejlõdésre jellemzõ, hogy a magyar szolgáltatók a világon az elsõk között kezdték alkalmazni az úgynevezett "Internet Protokoll" alapú beszédátviteli szolgáltatásokat a távolsági és a nemzetközi kapcsolatokban. Az államigazgatás számítógépes ellátottsága az utóbbi években jelentõsen javult, noha néhány alaprendszer - adónyilvántartás, üzemszerûen mûködõ giro-rendszer, választási hálózat stb., - sikeres bevezetése ellenére még több területen fejlesztésre szorul az infrastruktúrára épülõ professzionális tartalomszolgáltatás. Hátrányok: A lakosság körében a modern információs- és kommunikációs eszközökkel való ellátottság szintje viszonylag alacsony. A Központi Statisztikai Hivatal 1999-es felmérése szerint Magyarországon a lakásoknak mindössze 14%-ában található személyi számítógép. Jelenleg Magyarországon lakásról vagy munkahelyrõl - közel 900 ezren jutnak hozzá az Internethez. Internet-csatlakozással a háztartásoknak mindössze 2,3%-a rendelkezik. A lakosság, illetve a háztartások informatikai infrastruktúrájának fejlesztése mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetni a polgárok felkészítésére. Nem szabad hagyni, hogy a társadalom további polarizációjához vezessen a világháló elérése, az Internet használatának lehetõsége. A kormánynak stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy felkészítse a lakosságot az információs társadalom diktálta változások kezelésére. Ennek részeként minél szélesebb rétegeket kell informatikai képzésben részesíteni, adó-és vámkedvezményekkel
1
Ez nem csak az információs társadalom vagy az uniós csatlakozás miatt lényeges, hanem alapvetõ demokratikus elv, amelyet a lehetõ legszélesebb értelemben alkalmazni kell.
7
elõsegíteni az informatikai eszközök beszerzési költségeinek csökkentését, egyfajta bizalmat kialakítani az emberekben az informatikát illetõen. Az információs gazdaság kialakításához nélkülözhetetlen, megbízható minõségû és rendszeresen aktualizált tartalomszolgáltatás ma még meglehetõsen hiányos. Az államigazgatásban kevés a megfelelõ számítógépes képzettséggel rendelkezõ munkatárs. Az e területeken dolgozók nem ismerik eléggé a jelenleg zajló, nagy horderejû változásokat, sõt, sokszor még a mai lehetõségek (e-mail, webes megjelenés) fontosságát sem ismerik fel. A világszerte tapasztalható szakemberhiány természetesen Magyarországon is jellemzõ. Teljesen másfajta szakemberhiány tapasztalható azonban vidéken és Budapesten. A fõvárosban ugyanis jelentõs fizetõképes kereslet mutatkozik a képzett informatikai szakemberek iránt, és létezik az ilyen szakemberek kínálata is. Vidéken a helyzet annyival rosszabb, hogy sem fizetõképes kereslet, sem kínálat nincs és az önkormányzatok nem tudnak megfizetni jól képzett szakembereket. A kistelepülési és kistérségi kommunikáció minõségi javításának rendkívül hasznos módja a Teleház. A Teleházak mostanra mozgalommá terebélyesedõ, alulról induló kezdeményezése azt bizonyította, hogy a kistelepülések is bekapcsolhatóak az információs társadalom vérkeringésébe, hogy a közösségi hozzáférés színterein keresztül megjelenhet olyan innovációs erõ, amely elvezethet a falvak és a kistérségek életre keltéséhez. Magyarország népességarányosan világelsõ a teleházak és telekunyók számát tekintve, s noha az elterjedés elsõ hulláma még nem azonos a várva várt tömeges kulturális áttöréssel (az csak generációs léptékben bontakozik majd ki), a mozgalom elsõ sikerei mindenképpen erõt adnak a társkezdeményezésekhez, együttmûködõ partnereket ígérnek a regionális programokhoz. A teleházak, telekunyhók kiépült hálózataikkal, szolgáltatásaikkal már ma is nagy szerepet játszanak a kistérségek életében. Vannak olyan kezdeményezések, melyek erre a bázisra alapozva kistérségi térségfejlesztõ- és képzõközponti szerepet felvállalva már tudásházként mûködnek.
2.4 Meglévõ fejlesztési tervek A Magyarországon létrejött hét régió mindegyike megalakította a saját regionális fejlesztési tanácsát, elkészítette a fejlesztési stratégiáját, de közülük mindössze kettõ, a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli dicsekedhet az
információs
kihívásra
reflektáló
részstratégiával. Ezek bár önmagukban megállnak, némileg
kiegészítésre szorulnak, és magukban foglalják azt a hiányosságot is, hogy nem lehettek egyeztetve a többi régióéval – ezek még el sem készültek – illetve az országos stratégiával. A két létrejött intelligensrégió-stratégia azt bizonyítja, hogy ahol a döntéshozó testületben összejön
az
információtudatosság kritikus tömege, ott hamar megindul az ilyen irányú
gondolkodás.
8
Hangsúlyozni kell, hogy internetes tartalmi szempontból Magyarország is régió, regionális tartalomszolgáltatásra ugyanúgy szüksége lenne, ilyen törekvésnek nem találtuk nyomát. Fontos lenne, hogy a rokon célokra létrejött szervezetek (Országimázs Központ, Magyar Turizmus Rt, ITD Hungary.) felvállalják és segítsék az internetes kommunikáció minden lehetséges irányát. A Széchenyi terv információs társadalom és gazdaság fejlesztési programjának célkitûzései között sok olyan van, ami nagyban elõsegítheti az önkormányzatok hatékonyabb szervezõdését és részvételét a különbözõ térségi folyamatokban. Ezek a következõk: A Széchenyi terv: - támogatja - az állam, az önkormányzatok, az üzleti és a civil szféra együttmûködésének keretében - az elektronikus közigazgatás kialakítását, - tervezi az információs társadalom és gazdaság jogi-szabályozási hátterének fejlesztését, - javítja az államigazgatásban, a gazdaságban és a háztartásokban a modern információs- és kommunikációs eszközökkel való ellátottság színvonalát, - elõsegíti a lakosság körében - egyéni vagy közösségi megoldásokkal - a kommunikációs eszközökkel való ellátottság és az internet-hozzáférés növekedését, - elõsegíti a modern információs- és kommunikációs eszközök kultúrájának fejlesztését, - támogatja - a közszolgálati-, a kereskedelmi, és a magán-elõállítású - magyar nyelvû tartalomfejlesztés és információszolgáltatás fejlõdését, továbbá hozzájárul ezen a téren az esélyegyenlõség növeléséhez.
A Széchenyi terv egyik alprogramjában (“A modern információs- és kommunikációs eszközökkel
való
ellátottság
és
hozzáférés
javítását
célzó
alprogram”) már konkrétan az e-
önkormányzatok hatékonyabb kommunikációját elõsegítõ intézkedések vannak. Az elektronikus gazdaság megalapozását szolgáló alprogramban szintén van szó a regionális fejlesztések támogatásáról. Ez regionális hálózatok létrehozását célozza meg, amelyek egyenlõ feltételeket biztosítanak az ország különbözõ területein lévõ vállalkozásoknak az elektronikus gazdaságba való bekapcsolódásra. A Széchenyi-terv “A térségi elektronikus piacok fejlesztését támogató alprogramja” foglalkozik az információs gazdasággal összefüggõ regionális gazdaság fejlesztés kérdéseivel is. Sajnos azt is meg kell jegyezni, hogy a Széchenyi-terv pályázatai között egy sem foglalkozik sem az információs társadalommal, sem az információ technológiával, sem az intelligens régióval, vagyis ebbõl a szempontból a terv nem több szándéknyilatkozatnál. Összességében elmondható, hogy ma még nincs Magyarországon olyan országos fejlesztési stratégia, amely az önkormányzatok és régiók az információs társadalomba való bekapcsolását szolgálná, bár résztörekvések vannak. Ám a résztörekvések egyesítése sem lenne kielégítõ stabil, infrastrukturális konfliktusok nélküli hálózatok kialakítására. A standardizálás nélküli, nem szabványosított eszközök telepítése
9
nem biztosít stabil kommunikációt. Nem csak a hazai szervezetek, hivatalok egymás közötti kommunikációjában okozhat fennakadásokat a heterogén hardware- és software-készlet, hanem az Európai Unióval való kapcsolattartást is megnehezítheti.
2.5 Az IT-fejlesztéseket meghatározó önkormányzati viszonyrendszerek
Az önkormányzati fejlesztések négy alapvetõ felhasználási területre terjedhetnek ki. - Az önkormányzat belsõ infrastruktúrája, mely a belsõ kommunikációt határozza meg. Informatikai fejlesztéssel a papíralapú iratkezelés lépésrõl lépésre felváltható elektronikus alkalmazásokkal. - Az önkormányzat és egyéb (akár külsõ, akár befolyása alá tartozó) szervezetek közötti elektronikus kommunikáció lehetõségének megteremtése. Kistérségi, megyei, regionális kapcsolattartás is ide tartozik. - Az önkormányzattal kapcsolatban álló ügyfelek (magánszemélyek, vállalkozók, civil szervezetek stb.) ügyintézését megkönnyítõ eszközök telepítése. - Az önkormányzat külsõ, internet alapú kommunikációját lehetõvé tevõ eszközrendszer alkalmazása (például önkormányzati portál helytörténeti érdekességekkel, turisztikai és közérdekû információkkal).
Minden egyes pontban foglaltak sikeres mûködése feltételezi az önkormányzatokkal kapcsolatban álló szervezetek és a környezet megfelelõ informatikai eszközökkel való ellátottságát. Az elektronikus kommunikáció csak akkor mûködik, ha a felek rendelkeznek az adatok és információ kódolására, dekódolására. Ugyanez vonatkozik a lakossági (és egyéb ügyfelek) ügyintézésre is. Továbbá, minden egyes viszonyrendszer más-más eszközöket igényel. Átfedések természetesen vannak, de a több funkciót ellátó egy-egy eszköz megbízható mûködése csak elõzetes tervezés és szakmai közremûködés révén biztosított. Összegezve: Jelentõs lemaradás érzékelhetõ az info-kommunikációs eszközök elterjedtségét illetõen. Annak ellenére, hogy az ország lemaradása lassan csökken a nyugati országokhoz képest, az államnak fokozatosabb szerephez kell jutnia, nem csak az informatikai fejlesztések terén, de a lakosság hozzáállásának formálásában és az új kihívásokhoz való alkalmazkodás elõsegítésében is. Az államigazgatás és a területfejlesztés egységeinek informatikai ellátottsága hiányos és nem kellõképpen strukturált. Fontos ezen a téren is megteremteni az anyagi és a szellemi elõfeltételeket. Magyarország az Európai Unió elõírásainak megfelelõen kiépítette saját területfejlesztési intézményrendszerét, hét régiót (NUTS II.) jelölt ki, fejlesztési tanácsokat hozott létre. A hagyományos – nyugat-keleti – területi különbségek újra elõtérbe kerültek a kilencvenes években. Ezeket a különbségeket az információs technológia adta lehetõségek jelentõs mértékben tompíthatják, de az új kihívások figyelmen kívül hagyása drasztikusan tovább is mélyítheti ezeket.
10
III. Hová akarunk eljutni? 3.1 Intelligens régió A magyarországi régióknak fel kell ismerniük, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén szerepük megnõtt, tevékenységüket és mûködésüket az információs társadalom diktálta új igényekhez kell igazítaniuk. Minden régióban elsõdleges cél a gazdasági és kulturális egység biztosítása, egy sajátságos identitás kialakítása, figyelembe véve az Európai Unióhoz való csatlakozás esélyét, és a kialakuló információs társadalom kihívásait. Ennek lehetõségét teremti meg az intelligens régióvá válás. Az intelligens régió nem más, mint, az információs társadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerszerû kiépülése. Azt kell elérni, hogy a régió ne egy felesleges területi-hatalmi szint, hanem új erõforrás legyen a helyi gazdaság számára. Ennek feltételei a következõk: - vállalható, egységes arculat - széles körben ismert, elfogadott és támogatott fejlesztési koncepció - akadálymentes információáramlás a régió szervezetei és lakosai között
Az Európai Unió prioritásai A kilencvenes évek közepén a regionális információs társadalom projektek (IRISI-RISI) Európában még elnagyoltan fogalmazták meg a célkitûzéseket és sehol sem törekedtek arra, hogy egy-egy célkitûzés megvalósítása lehetõleg minden állampolgárt elérjen egy adott régióban. Néhány évvel késõbb, amikor az ezredfordulón megszületik az e-Europe stratégia, ennek már központi eleme, hogy az információs gazdaság és társadalom szolgáltatásaiban lehetõleg mindenki részesüljön. Az e-Europe – szemben az IRISI, RISI programokkal – rendszerezett, komoly hangsúlyt fektet a fiatal nemzedék dinamikus felkészítésére, az egazdaság sokrétû fejlesztésére és a jó minõségû, értékhordozó tartalomszolgáltatásokra. Az e-Europe program – az európai “e-gazdaság”, információs gazdaság létrehozásának a stratégiája, abban különbözik az információs társadalom létrehozásának eddigi programjaitól, hogy “mindenkinek” szánja a célkitûzéseit. Gyakorlatilag új gazdaságstratégiát fogalmaz meg, ami annyit jelent, hogy azok a programok, amelyek eddig az információs társadalom fejlesztésének égisze alatt az ún. tudás alapú gazdaság létrehozására szolgáltak, most a gazdaságfejlesztés eszközeként az oktatás, a kutatás, az egészségügy, a demokrácia fejlesztése, a szociális és regionális egyenlõtlenség csökkentését segítik elõ. Az e-Europe három fõ témakörben tizenegy prioritást fogalmaz meg: Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internet - Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés - Gyors internet a kutatóknak és diákoknak - Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák
11
Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe - Az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba - Munka a tudásalapú gazdaságban - Mindenki részvételének biztosítása a tudásalapú gazdaságban Az internet használatának ösztönzése - Az e-kereskedelem elõsegítése - Elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz - Távegészségügy - Digitális tartalom a globális hálózatoknak - Intelligens közlekedési rendszerek
3.2 Önkormányzatok IT stratégiája Az elmúlt évek szûkös gazdasági feltételei mellett végbement az önkormányzatokat kiszolgáló számítástechnikai infrastruktúra eszközeinek és az alkalmazott technológiáinak a gyenge korszerûsítése. Ez a váltás potenciális lehetõséget nyújt az önkormányzásban történõ változások minél intenzívebb informatikai támogatására, a “felhasználóbarát” eszközök kifejlesztésével párhuzamosan a végfelhasználói igényeknek megfelelõ “felhasználóbarát” informatikai szolgáltatási infrastruktúra kialakulásához. Ezt az igényt a belsõ fejlõdési kényszeren túl tovább erõsíti az EU-hoz történõ csatlakozás is. Szabványosítani kell az eszközöket. Az eddig végrehajtott, nem egy irányba mutató fejlesztéseket “össze kell fésülni”. A tervezett koncepciók csak a szakmailag meghatározott standardnak megfelelõ infrastruktúrát engedhetik meg. Ne higgyük azonban azt, hogy az ország átlagához képest elmaradott falvak és városok minden gondja megoldódik egy önkormányzati informatikai beruházással! A számítógépek segíthetnek bizonyos problémák kezelésében, de attól még nem szûnnek meg azok a gondok. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk ezt a szempontot, mielõtt túlzott reményekkel vágunk bele a fejlesztésekbe. Ne hitessük el a többszörösen hátrányos helyzetû településeken élõkkel, hogy ettõl minden jóra fordul. Még Magyarországon is óriási fejlettségbeli különbségek vannak a települési önkormányzatok között. A különbözõ problémák pedig különbözõ megoldásokat igényelnek! - Az önkormányzat a települési lakosság és szervezeteik (gazdasági, civil) érdekeit képviseli és jeleníti meg, ezért az információ technológia alkalmazásának fõ célja sem lehet más, mint a települési lakosság életének, életminõségének a javítása, a civil szervezetek és gazdasági vállalkozások mûködésének a hatékonyabb, eredményesebb és gazdaságosabb mûködésének az elõsegítése. - Az információ technológia jelenlegi fejlõdése a decentralizáció, az önkormányzatiság irányába mutat. Politikailag ez részvételi demokráciát tesz lehetõvé , ahol azonban részvételen nem pusztán szavazást, hanem a felelõsebb közös döntés lehetõségét kell értenünk. Bár az információ technológia lehetõséget kínál arra, hogy szabaduljunk a központosítástól, fennáll a veszélye annak, hogy a folyamatok tényleges áttekintésére csupán
12
egyfajta technikai elit lesz képes. Az információ technológiában való jártasság azt is megkönnyíti, hogy az állampolgár települési információt szerezhessen és szolgáltasson, és így befolyásolja a települési közéleti vitákat. - A lakosság és szervezeteik (civil és gazdasági) számára az információkhoz való hozzáférést lehetõvé kell tenni, amely javítani fogja a települési elégedettséget, közmorált. - A lakossági adatszolgáltatások egyszerûsítése: minél kevesebb adatot, információt kérni a lakostól, szervezettõl és azokat minél kevesebbszer kérni. - A települési közadatok nyilvánosságát és a személyi adatok védelmét megfelelõ részletességgel rendezni kell. - A települési önkormányzatoknak ezért rendelkezniük kell megfelelõ információ technológiával, azok bevezetését lehetõvé tevõ infrastruktúrával, pénzügyi eszközökkel. Továbbá a települési önkormányzatoknak fel kell készíteniük az alkalmazottaikat (köztisztviselõk, ügykezelõk) a korszerû információ technológia fogadására és a tisztviselõi munkában való alkalmazására. - A települési önkormányzatok mûködése az információ technológia hatékony (a lakosság felé elvégzett munka és a ráfordított erõforrások) és gazdaságos (a ráfordított erõforrások indokoltsága) felhasználásával eredményesebbé válik, amely fokozza a lakosság elégedettségét. - A cél hatékonyan mûködõ, korszerû eszközöket használó, jólinformált, szakszerû és ügyfélközpontú települési önkormányzatok létrehozása. Ehhez viszont többnyire nem elég az informatikai fejlesztés, ez csupán egy eszköz, mely közelebb visz a célhoz. Az állami szervezetek közigazgatási reformjához hasonlóan az önkormányzatokra is ráfér egy alapos és tudományos racionalizálás, intézményi reform. - A két intézkedést (tehát az IT fejlesztést és a reformot) célszerû lenne egymással összekapcsolva végrehajtani, mert együtt sokkal jobb eredmény érhetõ el velük. Ám az is világos, hogy az önkormányzati bürokrácia reformja nem a NITS tárgya. A jól végrehajtott informatikai fejlesztés is óriási ugrás lehet számos önkormányzat teendõinek ellátásában, de az eljárási rendet, az ösztönzõ és motivációs mechanizmusok szervezeti hátterét érintetlenül hagyva félõ, hogy a beruházással nem érjük el a kellõ hatást.
3.3 Helyi IT-stratégiák Az ország közigazgatásának és gazdaságának fejlettségét tükrözi az informatika állapota. A döntési kompetenciával rendelkezõ csoportok nem ismerik fel az információ technológia jelentõségét, nem fordítanak rá kellõ figyelmet, hiányzik a kezdeményezõkészség. Az érintettek a szûkös anyagi, emberi és tudásbeli erõforrások hiányában nem képesek a kívánatos mértékû fejlesztés megvalósítására, de legtöbbször a szándék, a megfelelõ hozzáállás sincs meg.
13
Biztosítani kell a szükséges szakértelmet az olyan szervezetek számára, amelyek nem tudják maguk fedezni a költségeit, illetve ahol hiányzik feladatok ellátásához szükséges szakemberek száma 2
vagy minõsége . Az információs társadalom és technológiáinak vívmányai csak akkor épülhetnek be hatékonyan egy önkormányzat mûködésébe, csak akkor sikerül az új eszközöket és lehetõségeket maximálisan felhasználni, ha azok jól szabott és optimalizált folyamatrendszert alkotnak, azaz egy komplex stratégia alapján fejlesztik.
Az IT - stratégiát szükséges alkotni - magának a központi kormányzatnak a hazai települési önkormányzati információs technológia koordinált fejlesztése miatt, - a települési önkormányzatoknak is, amely stratégiának a központival összehangoltnak kell lennie. - érdemes az önkormányzatoknak közös kistérségi IT - fejlesztési stratégiát kidolgozni, abban részt venni.
IT - stratégia alapelvei A települési önkormányzatok IT fejlesztésénél néhány olyan szempontot (fejlesztési alapelvet) is figyelembe kell vennie a fejlesztõnek, amelyek a beavatkozás minden egyes területén, fázisán munkájának zsinórmértékéül szolgálnak. - Takarékosság: a települési önkormányzatok többnyire közpénzekbõl, állampolgáraiktól szedett közbevételekbõl tartják fent magukat: Ezen anyagi erõforrásokkal való takarékos (nem pazarló) gazdálkodásnak az IT fejlesztésénél is alapvetõ szempontnak kell lennie. - Együttmûködés: A települési stratégia megvalósításakor egyrészt a települési szereplõk igényeit, eddigi és jövõbeli fejlesztési törekvéseit figyelembe kell venni, másrészt összehangoltan kell fejleszteni az önkormányzati szervezet belsõ részlegeinek IT fejlesztését, harmadrészt a stratégiaalkotásnál a meglévõ felsõbb szintû törekvésekhez is adaptálódni kell. - Nyilvánosság: Az önkormányzati mûködés demokratikusságának egyik kiemelt záloga a lakosság információkkal való tájékoztatása, azaz biztosítani kell a települési információhoz való szabad, könnyû és olcsó hozzájutást, amelynek végcélja az életminõség javítása. - Elektronikusság. A bürokrácia leküzdését biztosító alkalmazások és szolgáltatások (információs adatbázisok, online engedélyezések) ösztönzése.
2
A szervezetek számára támpontokat, irányokat és kötelezettségeket megfogalmazó informatikai fejlesztés központiságának egyik jellemzõje, hogy standardokat állapít meg, többek között a szükséges szakemberek szakképzettségét illetõen.
14
Az információs társadalom a tudás alapú gazdaságnak megfelelõ társadalmi rendszer, kialakulásának alapvetõ
feltétele,
hogy
a
társadalom
tagjainak
többsége
birtokában
legyen
az
információs- és
kommunikációtechnológiai eszközöknek, vagy hozzáférjen azokhoz, továbbá rendelkezzék a felhasználásukhoz szükséges tudással. A cél egy olyan hálózat jellegû helyi társadalom felépítése, ahol a területi szereplõk folyamatos és interaktív kapcsolatban állnak egymással és a külsõ szereplõkkel is. A háló-társadalom az önkormányzatokra mint a demokrácia alapegységeire épül fel, és innen kiindulva magasabb szinteken fonódik össze. Összefoglalva: Minden régióban elsõdleges cél a gazdasági és kulturális egység biztosítása, egy sajátságos identitás kialakítása, figyelembe véve az Európai Unióhoz való csatlakozás esélyét (e-Európa), és a kialakuló információs társadalom kihívásait. Ennek lehetõségét teremti meg az intelligens régióvá válás. Az intelligens régió nem más, mint, az információs társadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerszerû kiépülése. Az önkormányzatoknak információs infrastruktúrájának biztosítása mellett - információs stratégiát kell megalkotniuk. Ennek fõ célja a lakosság életminõségének javítása, a civil szervezetek és gazdasági vállalkozások mûködésének eredményes elõsegítése. Biztosítani kell a lakosság és a szervezetek (civil-gazdasági) számára az információhoz való hozzáférést, az adatszolgáltatás leegyszerûsítését a személyiségi adatok védelmének tiszteletben tartásával.
3.4 Intézményi reform Ügyfélközpontúság, hatékony belsõ szervezeti mûködés kizárólag informatikai beruházással nem érhetõ el. Az önkormányzatok (de a közigazgatás általában is) intézményi reformra szorulnak, mely nélkül az ITeszközökben rejlõ lehetõségek teljes körû és hatékony kihasználása nem biztosított. A helyi közigazgatás 3
racionalizálása nagyobb horderejû tényezõ, mint az informatikai fejlesztés, amely csupán egy része (és 4
nélkülözhetetlen alapja) a ma korszerûnek és jövõbe mutatónak számító hivatali szervezetnek . Az önkormányzatok felett mûködõ Belügyminisztérium feladata az intézményi reform és az informatikai fejlesztés végrehajtatása. Az önkormányzati reform sem az uniós csatlakozás, sem az IT beruházások miatt nem halasztható sokáig, de ez utóbbit is el kell végezni. A közigazgatás korszerûsítése magasabb rendû az informatikai fejlesztésnél, tehát magába is kell foglalnia, több részterülettel együtt. A hivatalok korszerûsítése törvénymódosítást követel. Meg kell keresni a módosítandó jogszabályokat, az érintettek és szakmai szervezetek bevonásával, a uniós közösségi joganyag figyelembe vételével ki kell dolgozni az intézményi reform startégiáját (a törvényjavaslattal együtt), ezen 3
A Miniszterelnöki Hivatal által kezdeményezett fõtisztviselõi gárda létrehozása nem kínál orvosságot a hivatalok szervezeti struktúrájában kialakult problémákra, nem elég vezetõi szinten beavatkozni. Az ITfejlesztésektõl függetlenül is szükséges (számos egyéb szempont mellett) a naprakész tudást biztosító, folyamatos képzések szervezése; korszerû ösztönzési mechanizmusok alkalmazása; versenyképes béreket biztosító illetményrendszer kialakítása; a teljesítmény alapú bérezés bevezetése.
15
belüli részprogramként pedig az önkormányzatok informatikai fejlesztési programját. A törvények elõkészítésénél különös figyelmet kell fordítani az információ technológiára is (az IT pillanatnyilag elérhetõ technológiája mit tesz lehetõvé az önkormányzatok számára), hiszen a rendelkezésre álló eszközök közigazgatásbeli alkalmazásának egyik akadálya a jogszabályok hiányossága. Az uniós joganyag nem csak az információs társadalom kereteit megteremtõ beavatkozásoknak szolgálhat alapul, de az intézményi reformot is közösségi szemlélettel kell megtervezni és végrehajtani. A humánerõforrás-fejlesztéstõl a feladatok és hatáskörök újragondolásáig terjedõ, egyszóval az önkormányzatok teljes körû intézményi reformját megvalósító változásmenedzsment szükséges az információ technológiai fejlesztések megkezdése elõtt. Egyrészt azért, mert a jelenlegi, a valóságban nem egységes önkormányzati mûködésben idegenül hat az új technológia. A nehézkes ügyintézéssel, a sokszor feleslegesnek tûnõ követelményekkel valamint az adminisztrációs tévedésekkel jellemezhetõ helyi hivatalok (illetve bármelyik központi hivatal, amely akár külsõ kliensekkel áll kapcsolatban, akár más szervezetekkel) hatékonysága nem vagy csak csekély mértékben fog javulni a számítógépesítéstõl. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzatokra háruló feladatok közül melyeket irányították tévesen erre a szintre, és mely ügyek kezelését volna kívánatos a jövõben rájuk bízni. Nem csupán az információs társadalom kereteit megteremtõ beavatkozásoknak szolgálhat alapul az uniós joganyag, az intézményi reformot is közösségi szemlélettel kell megtervezni és végrehajtani, többek között azért is, mert már semmihez sem szabad hozzányúlni anélkül, hogy ne vennénk figyelembe a közösségi szabályozás dokumentumait.
3.5 Kormányzati szerepvállalás Az információs társadalom kialakulása alapvetõen változtathatja meg a központi adminisztráció, így a kormányzat szerepét és feladatait is. Magyarország még távol áll attól, hogy úgy tekinthessen magára, mint egy fejlett technológiákat alkalmazó, az információs társadalom sajátosságait magán hordozó nemzet. Viszont a korszerû információs társadalom kihívásait fontosnak és az ehhez való alkalmazkodást lényegesnek tekintõ adminisztrációnak el kell fogadnia az ezzel járó változásokat is. Egy fejlett információs társadalomban a kormányzat szerepe kezdeményezõen meghatározni az ország érdekeit kifejezõ fõ irányokat, felmutatni azokat a társadalom számára, és megnyerni a lakosságot azok alkalmazására. A kormányzatnak – nemzetközi tapasztalatok alapján - meghatározó szerepe van az irány kijelölésében, a promócióban, a szabályozás kereteinek meghatározásában, saját koordináló és törvényhozó tevékenységek ellátásában, pilot programok szervezésében.
4
Az intézményi reform kidolgozása nem fér a NITS keretei közé, fõbb pontjai azonosak az állami hivatalok mûködése megváltoztatásának irányaival.
16
Az információs társadalom létrehozásában és mûködtetésében kulcsszerepe van a szükségszerûen megújuló oktatásnak, hiszen ott van az államnak lehetõsége legkisebb ráfordítással a leghatékonyabb beavatkozásra. Ha Magyarország ezeknek az igényeknek meg akar felelni, akkor a társadalom lehetõ legszélesebb rétegeivel kell megismertetni a modern adatkommunikációs technikákat, s általuk nyújtott szolgáltatásokat. Ennek érdekében elõremutató kormányzati programok indultak be a rendszerváltás óta (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, Nemzeti Informatikai Stratégia kidolgozása, Sulinet, Írisz Program stb.), melyek továbbfolytatása és bõvítése elkerülhetetlen. A kormányzatnak az európai uniós elvárásokhoz igazodva feltétlenül szerepet kell vállalnia a következõ feladatok megoldását illetõen: - Széles konszenzuson alapuló társadalmi, gazdasági és politikai támogatottság megnyerése az információs társadalom számára. - A távközlési és informatikai struktúra valamint a mûszaki háttér folyamatos fejlesztése, gyengén ellátott területeken a hálózat kialakítása. - A társadalom felvilágosítása és felkészítése az információs kor által támasztott új kihívások fogadására, és alkalmazására. - Az információs társadalom kialakulását célul kitûzõ szakmai és politikai program megalkotása. - Ösztönzõ és érdekeltségi rendszerek kialakítása az önkormányzatok, a régiók és a kormányzat részérõl. - A tartalomipar kiépítésének és erõsítésének segítése. - Az információs társadalomnak megfelelõ jogi szabályozás kialakítása (pl. elektronikus aláírás lehetõségének megteremtése, stb.).
Mostantól az Országgyûlésre vár egy szakmailag is megalapozott, az elektronikus aláírást szabályozó törvény megvitatása és elfogadása, melyet újabb, a témához kapcsolódó jogszabályok követhetnek.
Az
eredetileg
a
piaci
szektorból
elindult
elektronikus
aláírás
közigazgatásbeli
alkalmazását az Európai Unióban és az információ technológiában élenjáró Amerikai Egyesült Államokban is még csak most tanulják, törvényi szabályozásával jó néhány uniós tagállam adós. Informatikai szakmai segítség a piaci szektorból szerezhetõ, a hivatali rendszer korszerûsítéséhez uniós példák és jogszabályok követése a helyes eljárás. Az intézményi reform és azon belül az informatikai fejlesztés programjának kidolgozása szigorúan szakmai feladat, jogszabályba foglalt elfogadása a Parlament dolga lesz. Természetesen mindkét területre vonatkozó változtatásba be kell vonni az érintetteket. A konkrét informatikai beruházások esetében az infrastrukturális igények feltérképezéséhez és a követelmények megfogalmazásához az IT-ben jártas piaci szereplõk szakmai segítségére lesz szükség.
17
3.6 A területfejlesztés szerepének módosulása Egyértelmû, hogy a következõ években a területfejlesztést az intelligens településekre – és tovább az intelligens kistérségekre, megyékre, régiókra – kell alapozni. Elsõrendû célkitûzés, hogy a magyarországi önkormányzatok, szövetségeik, illetve társulásaik, valamint a fejlesztés tágabb megyei és regionális területi egységei megfelelõ információtechnológiai eszközökkel és ezek használatával képesek legyenek a gazdasági és kulturális információáramlás felgyorsítására és tartalmi kiteljesítésre. Mindez abból a képességbõl és felismerésbõl származik, hogy az általuk képviselt helységek és régiók intelligenssé való átalakítása döntõ fontosságú. Ehhez célként kell megfogalmazni a közösségi, a gazdasági és az innovációs célú hálózatoknak a fejlesztését. Fontos megemlíteni a tudásbázisú tartalomszolgáltatás létrehozásának és hosszú távú üzemeltetése biztosításának szükségességét is. Az általános célok között kell szerepelnie a gyors és hatékony információszolgáltatásnak a vállalkozók számára és a lakosság, mint potenciális vállalkozók számára. Célként kell megjelennie még az elmaradott térségek helyzetbe hozásának, és a helyi fejlesztési ügynökségek megerõsítésének is.
A Területi Információs Rendszerek A korszerû területi tervezés illetve fejlesztés elengedhetetlen eszköze az a területi információs rendszer (TeIR), amely kifejlesztése-bevezetése hosszú évek óta folyamatban van. Ez az információs rendszer már a kialakítása, megszervezése pillanatában a régió igényein túl és a megyei önkormányzat és a területfejlesztési tanács döntés -elõkészítésén túlmenõen a megye kialakítandó professzionális kistérségi szervezeteit, települési önkormányzatait is szolgálja. A modern számítástechnikai hálózatok adottságaira építve a puszta területfejlesztési információszolgáltatáson túl szolgálhatja a modern területi – települési marketingtevékenységet, a gyors és kölcsönös információáramoltatást, a nemzetközi kapcsolatok célszerû bõvítését, s a területfejlesztési folyamatok követését, ellenõrzését, azaz monitoringját is. Fontos, hogy a területfejlesztés partneri hálózata is bekapcsolódhasson a rendszerbe, s az a nyilvánosság biztosításával a tájékoztatás és az ellenõrizhetõség társadalmi kritériumának is eleget tegyen. Ezt nagyban elõsegíti a regionális térinformatikai rendszerek kialakítása. Ezek szükségképpen alapvetõ eleme az eközigazgatási fejlesztésnek. Ez elõsegítené a transzparencia megvalósulását is, hiszen ezen a hálózaton nyomon követhetõek lennének az egyes megállapodások különbözõ beruházásokról, amik a helyi közösséget érintik. Így nagymértékben csökkenne a korrupció lehetõsége.
18
IV. Hogyan jutunk el oda 4.1 Pontos helyzetfelmérés Tekintve, hogy jelenleg nem állnak adatok rendelkezésre vagy csak részadatok állnak rendelkezésre, az elsõ lépés mindenképpen egy nagyszabású, átfogó felmérés lenne, amely magában foglalná a fejlesztéshez szükséges információk minél szélesebb körû feltárását. - Eszközállomány feltárása - Tájékozottság, tudatosság feltárása - Információk iránti igények feltárása - Az idevágó hazai törvényi szabályozás átvilágítása - Tanulságok, követendõ “jó példák” összegyûjtése Ezen információk hiányában felelõtlenség volna követelményeket megfogalmazni, a tervezés jelenlegi szakaszában, és a rendelkezésre álló adatok birtokában irányelveket, célokat kell kijelölni a célokhoz elvezetõ eszközrendszer megjelölésével. A
standard
informatikai
eszközrendszer
kialakítása
mellett
lényeges
(és
pontos
helyzetfelmérés kell hozzá), hogy az önkormányzati hivatalok között infrastrukturális különbséget tudjunk tenni méret, betöltött funkciók, ellátott feladatok, mûködõ kapcsolatok további fontos szempontok 5
szerint .
4.2 Fejlesztési lehetõségek, irányok Egyszerû internetes tartalmak a gazdaságfejlesztés érdekében Fontos olyan interneten mûködõ inkubátorház létrehozása, amely internetes és nem internetes üzleti ötletek, projektek inkubációjával és fejlesztésével foglalkozik, tehát az e-gazdaság kis - és középvállalkozásainak indulását, illetve a már korábban elindult vállalkozások erõsítését szolgálhatja. Ennek az a lényege, hogy nagyon sok üzleti ötletet megvizsgálnak, és a leginkább piacképes elképzeléseket mindaddig támogatják, amíg az adott vállalkozás a hazai vagy a nemzetközi piacon megáll a saját lábán is. Ezt a feladatot teljesíti a Dél-alföldi régióban bevezetett FAKIR (Fejlesztési Kezdeményezések Aktív Információs Rendszere) program, amely információtechnológiai eszközökkel, interaktív módon nyújt lehetõséget a vállalkozóknak, fejlesztési kezdeményezéseik bemutatására, abból a célból, hogy a rendszer tanácsadói
segítséget
nyújthassanak
a
fejlesztési
kezdeményezés
projektté
formálásához,
finanszírozhatóságának megteremtéséhez, a lehetséges kormányzati támogatási programokba való bekapcsolásához.
5
Abból kiindulva, hogy különbözõ feladatokhoz különbözõ eszközök kellenek, ez könnyen belátható. Másféle hardware- és software-igénye van a települési és a megyei önkormányzatnak és megint más a regionális szervezeteknek.
19
A FAKIR rendszer széleskörû elterjesztésével létrejöhet a kis és közép-vállalkozásokat szolgáló virtuális tanácsadási rendszer, amely javíthatja a KKV-k versenyképességét. Ugyanez a rendszer egyúttal információt is szolgáltat a regionális, megyei, és kistérségi gazdaságfejlesztési programok tervezõinek, s így a tervek reális, a vállalkozások tényleges fejlesztési irányainak figyelembevételével születhetnek meg. Hasznos lehet egy virtuális, regionális park kialakítása, amely magában foglalja az összes ipari park, inkubátorház, technológiai centrum, innovációs park, tudomány park belsõ szolgáltatásait és minden parki szervezet között szoros kölcsönkapcsolat létrejöttét eredményezi. Ezáltal az önmagukban is hatékony szervezetek eredményessége nagymértékben növekszik, hiszen az egész régió e-gazdaságának jelentõs részét lefedõ új parki hálózat jön létre.
4.3 Az intelligens önkormányzatok különbözõ szintjeit megvalósító projektek Az Európai Unióba igyekvõ Magyarország információs területen is hátrányban van a jelenlegi tagállamokkal szemben. Bizonyos hátrányok felszámolása közvetlen központi beavatkozással lehetetlen, az ország általános gazdasági fejlõdésével együtt fog csak megszûnni a lemaradás. Más szférákban azonban – mint amilyen az intelligens kormányzat és önkormányzat – igenis szükséges, sõt elkerülhetetlen az állam bevonása. A lemaradás csökkentésének, majd felszámolásának lépcsõi (a regionalizmus témakörébõl nézve) - a nemzeti információs társadalom koncepció elfogadása után a magyarországi települési önkormányzatok és a lehetséges települési résztvevõk körében történõ adatfelvétel megtervezése, - helyzetfelmérés, adatfelvétel lebonyolítása, - adatfeldolgozás, - a résztvevõk igényeinek számbavétele, a feladatok és hatáskörök tisztázásával, - közös cél megfogalmazása, - települési információs társadalom stratégiák elkészítése, - anyagi és egyéb erõforrások felmérése, felkutatása, - cselekvési terv elkészítése, - konkrét projektek kidolgozása, - projektek megvalósítása, - a projekt lebonyolításának felügyelete a tapasztalatok megvitatásával, - kedvezõ tapasztalatok átadásával segítõ közremûködés más önkormányzati társulások egyezõ témájú projektjeiben.
20
4.4 A projektek megvalósítását megalapozó kutatások - Szükség van az Európai Unió idevágó rendelkezéseinek folyamatosan frissített ismeretére. - A nyugati példák keresése és a tapasztalatcsere kezdeményezése is rendszeres kutatómunkát igényel. - Mind közül az önkormányzatok körében történõ helyzetfelmérés a legnagyobb feladat. - Az önkormányzatokhoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb ellátások intézményeinek körében is tájékozódni kell. - Fel kell mérni, hogyan kapcsolódhatnak a települési vállalkozók és civil szervezetek az önkormányzatok informatikai fejlesztéseihez. - Civil szervezetek, szakértõk, ezelõtt készült tanulmányok, koncepciók és projektek felkutatása biztosítja a minden részletre kiterjedõ rálátást az információs technológia és az önkormányzatok viszonyára. A kötelezõ informatikai beruházások költségeit nem lehet teljes egészében az önkormányzatokra terhelni. A fejlesztése k finanszírozásából az államra hárul a nagyobb szerep. Olyan támogató finanszírozási rendszert kell kidolgozni, amely a lehetõ leggyorsabban (a pillanatnyi helyzetet figyelembe véve 2-4 éven belül) segítheti hozzá az önkormányzatokat a fejlesztések megvalósításához. A több éves türelmi idõt az elmaradhatatlan intézményi reform miatt is számításba kell venni, de nem megy egyik pillanatról a másikra az összes helyi önkormányzat informatikai fejlesztése. A lépcsõfokokat az intézményi reform egyéb programjaihoz igazítva kell végrehajtani. Az önkormányzatok pályázat útján szerzik be a számítástechnikai eszközöket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat hivatalaik számára. A helyi gazdaság- és területfejlesztés megvalósulásaként a pályázati kiírások elsõsorban a helyi vállalkozásokat célozzák meg. A pályázati kiírás részletesen tartalmazza a megvásárolandó gépeket, felszereléseket. Az eszközcsomagok kialakításában a központilag standardizált infrastruktúra elemeit kell szem elõtt tartani. Helyi szakemberek (valószínûleg vállalkozók és nem hivatali informatikusok), “teleházasok” és egyéb civil szakértõk segítenek a hivatali dolgozók képzésében. Összefoglalva tehát látható, hogy az önkormányzatok informatikai fejlesztése hosszú és alapos tervezést igényel, ráadásul még kész tervvel az asztalon sem megy egyik pillanatról a másikra. A törvényi elõkészítés, a szervezeti és mûködési átvilágítás, a funkció-analízis, az uniós szabályozás ismerete, az érintett szereplõk bevonása nem maradhat ki a tervezési folyamatból. Az alaposság azért is kötelezõ mind az elõkészítésben, mind a végrehajtásban, mert hosszú távú beruházásról van szó, amelynek mûködõképessége, hatékonysága, elfogadottsága és továbbfejleszthetõsége csak ezen szempontok betartásával biztosított. A meghatározott célok eléréséhez alapvetõen szükséges a rendelkezésre álló adatok mennyiségének kiterjesztése és pontosságának biztosítása. Részletes, empirikus kutatásokban kell feltérképezni a rendelkezésre álló eszközállományt, az informatikai tudatosság mértékét és az információk iránti igényeket. A megváltozott körülményekhez igazodva a központi adminisztrációnak is felül kell vizsgálnia saját, és szervei szerepét, újradefiniálni – az információs társadalom diktálta – feladatait. Az internet biztosította
21
lehetõségeket ki kell terjeszteni a regionális és helyi gazdaságfejlesztés (nyilvános adatbázisok, inkubátorházak) mellett, az önkormányzati adatkezelés és ügyintézés szféráira is. Nem lebecsülendõ az a magyar szakirodalom, amely szakértõk és civil szervezetek által végzett korábbi kutatásokból, irányelvekbõl áll. Az intelligens önkormányzatok témakörében született helyzetelemzésekbõl és koncepciókból merítve, valamint a témához értõ civil szakemberek, csoportok bevonásával valóban versenyképes, Európai Uniós szintû stratégiák fogalmazódhatnak meg.
22
Felhasznált irodalmak: Mezey-Mezey: Bevezetés a közigazgatási informatikába Számalk. 1995 Dudás: A sikeres önkormányzatok kritériumai az Európai Unióban Bp, 2000 Dudás-Hazafi: E-közigazgatás Magyar Közigazgatás, 2000/11 szerk: Gábor András: Információmenedzsment Aula, 1997 Tamás P.: Az üvegszálas polisz felé Magyar Tudomány 1998 DAIR – Dél-Alföld Intelligens Régió stratégia (kézirat, 2000) Gáspár-Gervai-Hideg-Horváth-Trautmann: Bevezetés az információs társadalomba Bp, 2000
Felhasznált internetes oldalak: www.itb.hu www.itosz.hu www.jognet.hu http://www.tdc.hu/ontar.html http://www.amsterdam.nl/register/e_register.html www.kkapcsolat.hu www.toosz.hu www.telehaz.hu www.inco.hu www.kozinfo.hu www.rkk.hu www.darft.hu www.mtesz.hu/nis/1fejezet.htm www.mtesz.hu/nis/2fejezet.htm www.mtesz.hu/nis/6fejezet.htm www.mtesz.hu/nis/8fejezet.htm www.ittk.hu emagyarorszag.hu
Felhasznált jogszabályok: 1957. évi IV. tv. az államigazgatási eljárásról 1987. évi XI. tv. a jogalkotásról 1990. évi LXV. tv. az önkormányzatokról 1991. évi XX. tv. “hatásköri törvény” 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselõkrõl 1996. évi XXI. tv. a területrendezésrõl és a területfejlesztésrõl
23
