E-közmű - egységes elektronikus közműnyilvántartás 2013. augusztus 29-én megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 142. számában az egységes elektronikus közműnyilvántartásról (továbbiakban e-közmű) szóló 324/2013 (VIII.29) kormányrendelet, ami megteremti a lehetőségét az e-közmű I. ütemeként megvalósuló „tájékoztató rendszer” kialakításának. A jogszabály 2013. november 1-jén hatályba lépett, miszerint a közműszolgáltatóknak adatot kell szolgáltatniuk a központi e-közmű rendszer felé. Az e-közmű rendszer célja Az egységes elektronikus közműnyilvántartás tájékoztató rendszerének több célja is van. Egyrészt egy új szemléletű, egységes szabályozáson alapuló információszolgáltatási rendszer kialakítása, másrészt a közművezetékek és nyomvonal jellegű építmények fejlesztéshez, üzemeltetéshez, az építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez, valamint az építési beruházások és építőipari kivitelezési tevékenységek megvalósításához szükséges – közérdekből nyilvános adatainak egységes, elektronikus kezelése, azok megosztása, hozzáférés biztosítása a felhasználók számára. Az e-közmű elektronikus, osztott relációs adatbázisokon megvalósuló lekérdezési rendszer, amely a közművezetékeket üzemeltetők nyilvántartásaira építve, internetes felületen a közművezetékek adatainak hozzáférését biztosítja a felhasználók számára. Tehát az e-közmű feladata információ szolgáltatása: a) helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről, b) a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről és szolgáltatói engedélyeséről, továbbá azok elérhetőségéről, c) tájékoztatási szinten az állami adóhatóság részére, adóbevallást követő utólagos ellenőrzési tevékenységéhez.
1. ábra – HRSZ alapú keresés az e-közmű rendszerben
Miért volt szükség az e-közműrendszer bevetésére? Tekintsünk egy kicsit vissza múltba és nézzük meg milyen komplex nyilvántartások léteztek is a közműnyilvántartás terén korábban. A 1990-es évek előtt nagyon komplex szabályozás működött elsősorban a 3/1979. ÉVM utasítás a közműnyilvántartásról szóló törvénynek köszönhetően. A szakemberek szerint ez Európában az egyik elismerten legjobb működő rendszere volt. Legfontosabb elemei voltak:
• • • • • • •
kötelező települési közműnyilvántartás vezetése kötelező alapja az állami földmérési alaptérkép kötelező közműszolgáltatói adatszolgáltatás nyíltárkos bemérési kötelezettség részletes szakmai szabályozás egységes közmű jelkulcs költségek megosztása a hatóság és az üzemeltető között
A 90-es évek után elsősorban a közműcégek privatizációjának, az állam és közigazgatás átalakulásának, a jogszabályi környezet megváltozásának és a finanszírozási rendszer átalakulásának köszönhetően a jól bevált rendszer fenntartása kivitelezhetetlenné vált, minek következtében 2008. január 1.-én hatályon kívül is helyezték. A 2008 utáni évek a „káosz” jegyében teltek, mert nem volt egységes műszaki és jogi szabályozás, a különböző szervek által vezetett nyilvántartások egymáshoz nem kapcsolódtak, egyre több duplikált nyilvántartás látott napvilágot és egyértelműen
kijelenthető, hogy az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások több esetben a mai napig hiányosak is. A nyilvántartások pontatlansága, esetleges hiánya egyre gyakrabban vezet közmű átvágásokhoz, vis maior és katasztrófahelyzethez. Az ilyen váratlan helyzetek az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetése miatt a közfigyelem középpontjába kerülnek, de nem elhanyagolható a közműbalesetekkel járó kár mértéke és a felelősség kérdése sem. Az egységes szabályozáson alapuló, átlátható, pontos és naprakész közműnyilvántartással a balesetek és a katasztrófahelyzetek, illetve az okozott károk nagysága jelentős mértékben csökkenthető.
2. ábra - Közműegyezetés hiányából eredő hibák Az adatszolgáltatás érintettei Az e-közmű részére adatszolgáltatásra kötelezett a közművezeték elhelyezkedése tekintetében a közművezetékek üzemeltetője, amelynél az e-közmű által szolgáltatott adat elsődlegesen keletkezik és felelős annak naprakész nyilvántartásáért (továbbiakban: közművezeték üzemeltető), illetve az adatszolgáltatás érinti azokat az önkormányzatokat is, ahol elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezetés üzemel és azt az önkormányzat tartja nyilván. Jelenleg kötelező előírás a következő területekre vonatkozik:
Hírközlés
Szénhidrogén hálózat Távhő Villamos hálózatok Vízellátás Vízelvezetés
Mikortól kell az adatszolgáltatást megkezdeni? Az adatszolgáltatási kötelezettség megkezdése attól függ, hogy a közművezeték üzemeltető milyen minőségű adatokkal rendelkezik: 1. Amennyiben már vannak digitális térképi adatai EOV koordináta rendszerben az adatszolgáltatást 2014. január 1.-től meg kellett kezdeni. Ez sajnos sok esetben nem történt meg. Egyrészt azért, mert a közművezeték üzemeltetők nem is tudtak a rendelet megszületetéséről, másrészt talán a kormányrendelet hatálybalépését követő határidő nagyon rövid volt a speciális adatbázis, a megfelelő szoftver és hardverkörnyezet kialakítására. Az is igaz, hogy sok közművezeték szolgáltató elhallgatta a valós meglévő adatbázisok meglététét és szolgáltatás megkezdését próbálja kitolni a rendeletben meghatározott későbbi dátumok valamelyikére. 2. Amennyiben van digitális térképi adat, de azokat nem EOV koordináta rendszerben tartják nyilván az adatszolgáltatást 2015. január 1.-től kell megkezdeni. 3. Ha nem áll rendelkezésre digitális adat, akkor legkésőbb 2017. január 1.-e a határidő. A fenti dátumokból jól látható, hogy legkésőbb 2017. január 1. után minden közműszolgáltatónak meg kell kezdeni az üzemeltetésében lévő teljes vezetékhálózat szolgáltatást, még akkor is ha az jelenleg papíron van vagy nincs egyáltalán felmérve. Ez természetesen hatalmas munkát és költséget jelent azon üzemeletetők számára, ahol a naprakész digitális nyilvántartás gyermekcipőben jár még. Számukra az elkövetkező három évben fel kell mérni a még nem dokumentált hálózatot vagy a meglévő papír alapuló dokumentációt kell digitalizálni és aktualizálni.
3. ábra - határidők
Milyen adatot kell küldeni e-közmű felé? Az hogy milyen adatot kell az e-közmű rendszer felé küldeni a kormányrendelet mellékletei tartalmazzák: 4. Naprakész Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) vezetett szakági nyilvántartást a kötelező metaadatokkal kell kiegészíteni.
5. Az újonnan létesült közművezeték csak a geodéziai bemérést követően kerülhet be a szakági nyilvántartásba, melyet 15 napon belül nyilvántartásba kell venni és biztosítani kell az e-közmű részére történő adatszolgáltatást. 6. Minden év március 31-ig az e-közműt üzemeltető szervezet részére meg kell küldeni a közművezeték üzemeltető által lefedett települések listáját. A fentiekből egy nagyon fontos részt mindenképpen szeretnék kiemelni. A rendelet szerint közmű vezetékre üzemeltetési engedély, illetve fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az adott vezeték megvalósulási állapotának felmérése nyíltárkos beméréssel megtörtént, valamint a kérelmező az engedély kérelemhez csatolja az üzemeltető igazolását a közmű vezeték beméréséről, a nyomvonal ellenőrzéséről, minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. A közművezeték üzemeltetőnek a jogerős használatba vételi (üzemeltetési) engedély közlését követően 15 napon belül gondoskodni kell a nyilvántartásba vett közművezeték eközmű részére történő adatszolgáltatásáról. Ebből az következik, hogy az újonnan létesített közművezetékre vonatkozóan meg kell kezdeni a szolgáltatást a központi eközmű rendszer felé minden esetben, miközben elképzelhető, hogy a meglévő (teljes) hálózata csak később (pl. 2017 január 1.- után) kerül publikálásra, mert az digitális nem áll rendelkezés vagy nem EOV koordináta rendszerben van.
4. ábra – Új közművek adatainak szolgáltatása 2014 január 1.-től Milyen formában kell az adatokat küldeni?
A közművezeték üzemeltetőknek adataikat Web Map Service (WMS) és Web Feature Service (WFS) szolgáltatásként kell az e-közmű felé szolgáltatnia. A WMS szolgáltatás feladata, hogy a térképet HTML-ben megjeleníthető, georeferált raszter fájllá (JPEG, PNG, GIF) konvertálja. A WFS szolgáltatás szintaxisát és működését tekintve nagyban hasonlít a WMS-re, feladata azonban nem a térkép megjelenítése, hanem a térinformatikai objektumok adatainak és tulajdonságainak lekérdezése. A lekérdezések xml formátumú eredményeinek segítségével lehetőség van különböző térinformatikai elemzések kliens oldali végrehajtására. A végfelhasználók WMS formátumban érhetik csak el az adatokat, a WFS szolgáltatást a NAV veszi igénybe.
5. ábra – WMS/WFS működési elve Mint a kormányrendeletből is kitűnik nem olyan egyszerű adatszolgáltatási kötelezettségről van szó, ahol elegendő egy DXF vagy DWG állományt e-mailben időnként elküldeni vagy lemezen átadni. WMS és WFS szolgáltatást kell nyújtani, ami egységes formátumot és szerverről történő publikálást jelent térinformatikai rendszertől függetlenül. A közművezeték üzemeltetőnek tehát fel kell állítani egy olyan térinformatikai szervert, ami a saját térképi adatait és hozzá kapcsolt metaadatokat folyamatosan a hét minden napján, a nap 24 órájában publikálni tudja az e-közmű fogadó felé. Egy ilyen rendszer kialakítása a következőképpen történhet: 1. lépés - Térképi adatok megfelelő formátumba történő konvertálása desktop térképészeti szoftver segítségével. Ez lehet meglévő digitális állomány átalakítása, ellenőrzése vagy papír alapú nyomvonalak digitalizálása is. 2. lépés - Kormányrendeletben megadott adatok (metaadatok) hozzárendelése a grafikus objektumokhoz.
6. ábra – Adatintegráció lépései 3. lépés - WEB-es publikálásra alkalmas szerver szoftverkörnyezet felállítása (WMS/WFS szerver) 4. lépés - Térinformatikai adatok feltöltés desktop környezetből a WMS/WFS szerverre. 5. lépés - Objektumok, térképek WMS/WFS publikációjának biztosítása az e-közmű felé.
7. ábra – e-közmű szolgáltatás térinformatikai rendszerből Az e-közmű rendszer szoftverkomponensei A megvalósításhoz szükséges szoftverkomponenseket két részre kell bontanunk. Az egyik csoportba tartoznak azok, amely az adatelőállításhoz szükségesek, a másikba pedig azok, melyek a publikációt biztosítják. A fentiekben már említettük, hogy a WFS/WMS szolgáltatás kialakításához téradatbázis felépítése szükséges. A téradatbázisban a vezetékek vonal típusú objektumként jelennek meg, ezen objektumok attribútum (leíró) adataként tárolandók a vezeték adatai. Ehhez
szükséges szoftver az AutoCAD Map 3D, mely lehetőséget biztosít a vezetékek szakaszok metaadatokkal történő kapcsolására és téradatbázisok előállítására (pl. SDF- Spatial Data File; SQLite, Oracle, stb.) A publikáláshoz használhatjuk az Autodesk Infrastructure Map Server-t, de elegendő az kis testvérnek nevezhető ingyenes MapGuide Open Source is.
8. ábra - Távhőhálózat metaadatokkal AutoCAD Map 3D környezetben E-közmű elérhetősége, felülete Az e-közmű szolgáltatás kialakítására a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft.-t bízták meg. A szervezet 2013. április 15-én megkezdte működését és a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóságának szakmai bázisán jött létre. A rendszert bármely magyar állampolgár elérheti, aki rendelkezik ügyfélkapus belépéssel. Erre elsősorban nemzetbiztonsági okokból volt szükség. A közművezeték szolgáltatók számára nem készült külön felület, tehát ők is magánszemélyként érhetik el az általuk és más közművezeték szolgáltató által publikált adatokat.
9. ábra – Az e-közmű felülete A megjelenítéshez csak egy WEB böngészőre van szükségünk. A település nevének megadását követően megláthatjuk a közművezeték üzemeltetők nevét, elérhetőségét, ügyfélszolgálataik adatait és amennyiben feltöltötték a vezeték hálózat nyomvonalát, akkor azt is. Az M=1:8000-es léptékű Földhivatali alaptérkép fog WMS rétegként jelenik meg a rendszerben negyed éves frissítési ütemekben, ezt a HRSZ vagy postacím megadását követően érhetjük el, havonként ingyenesen maximálisan 50 alkalommal.
Varinex e-közmű+ Kössük össze a kötelezőt a hasznossal. Talán értelmezhetnénk így is az e-közmű törvény által ránk rótt feladatot. Ha ezeket az adatok úgy is elő kell állítani, miért ne csinálhatnánk belőle olyan térinformatikai felületet, amit saját belső vállalati munkatársaink is ki tudnak használni. A felruházott vezetékhálózat kiegészíthető további objektumokkal (aknák, hőközpontok, oszlopok, szerelvények, stb.) így biztos alapot építhetünk egy későbbi műszaki nyilvántartó térinformatikai rendszer felé. A Varinex Zrt ennek alapjait már a szolgáltatások kialakításának első lépésében a felhasználók felé tárja. Olyan felületet adunk az e-közmű mellé mely, mint alap térinformatikai rendszer, a MapGuide Open Source funkcionalitásait kihasználva web-es környezetben biztosítja a vállalaton belüli adatpublikációt. Megoldja az adatok lekérdezésének, nyomtatásának problémáját és gyors megbízható navigációs felület biztosít. Így tehát e-közmű rendszerink kialakítása során a következő plusz szolgáltatásokat biztosítjuk alapárban:
Kapcsolható, tematizálható rétegstruktúra Google, Bing, Open Street Map alaptérképek integrációja
Google Streetview Google alapú cím keresés Intelligens, felhasználó által állítható nyomtatási funkciók Szűrés, lekérdezés, adatkigyűjtés Távolság, terület mérés Tetszőleges rétegstruktúrával történő kiegészítés lehetősége Gyors adminisztrációs felület Felhasználói kézikönyv
10. ábra – Varinex e-közmű+ felülete
Referenciák A Varinex Zrt referenciái szinte mindegyik szakterületre kiterjednek, így bátran állíthatjuk, hogy a hírközléstől, víz-, szennyvíz hálózat szakágon át a távhőhálózati rendszerek kialításában „otthon vagyunk”.
11. ábra - Referenciák Elvárások az e-közműtől Az 1985-óta szinte változatlan gyakorlat alapján kialakított és működtetett közműnyilvántartások térképi alapját különböző minőségű és felbontású analóg és digitális térképek alkotják. A nyilvántartások nem használják ki az infokommunikációs eszközök által kínált mai technikai lehetőségeket, valamint a megmaradt jogi eszközök előírásai sem koherensek az adatgyűjtés és adatszolgáltatás vonatkozásában. A jelenlegi gyakorlathoz képest az új szabályozó rendszer jelentős paradigmaváltást fog jelenteni a nyilvántartások kialakításában, vezetésében, és az adatszolgáltatásban. A szabályozási elveknek megfelelően kialakított e-közmű információs rendszer használata az érdekeltek (tervezők, hatóságok, nyilvántartásra kötelezett közszolgáltatók) részére kötelező érvényű, ezáltal transzparens és ellenőrizhető adatgyűjtést, változásvezetést és adatszolgáltatást eredményez. Az e-közmű rendszer biztosítani fogja a szakági nyilvántartásokban kezelt adatok közcélú felhasználást, s emellett alapot teremt a többszörös adatgyűjtés kiküszöbölésére. A meglévő nyilvántartások a valós állapot közötti különbségek miatti hibák bejelentésének kötelezettségével növekszik a rendszer pontossága és megbízhatósága, ami alapja a rendszer közhitelességének. Az e-közmű információs rendszer bevezetésével hatékonyabbá válik az önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak ellátása. A többszörösen nyilvántartott adatok és a nyilvántartások átfedésének kiküszöbölésével jelentős állami, illetve önkormányzati forrás
lesz megtakarítható. A közműbalesetekből származó közvetlen és közvetett károk jelentős mérséklődése prognosztizálható. A közhiteles adatszolgáltatásnak köszönhetően csökkennek a hatóságok adminisztratív terhei, ami a beruházások engedélyezésének gyorsítását fogja eredményezni, illetve megteremti az kivitelezések terveknek való megfelelőségének hatékony ellenőrzését Végső soron javítja a nemzeti versenyképességet és a közigazgatás minőségét, csökkenti a bürokráciát.
e-közmű jövője Talán konkrétan még nem esett szó arról, hogy jelen törvényi rendeletben csak a hálózat nyomvonalát kell publikálni a közműszolgáltatóknak. A különböző szerelvények, alépítmények, egyéb szakági objektumok közzétételét a kormányrendelet nem követeli meg. Az e-közmű hivatalos oldalán ajánlás ennek ellenére már elérhető ezen objektumokról is. Azon közműszolgáltatók számára, akik csak most kezdik térinformatikai rendszerüket kialakítani érdemes ezt is áttekinteni, mert nagy valószínűséggel 2017 után már nem csak a vezeték nyomvonalát kell majd publikálni. Arra természetesen garancia nincs, hogy a most megtalálható ajánlás az idők során nem fog változni.
12. ábra - Komplex adatszolgáltatás kialakításához szükséges ajánlás
