MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK
E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON
SZERZŐ: KOVÁCS PETRA TAGOZAT: LEVELEZŐ KONZULENS: DR. TURKOVICS ISTVÁN EGYETEMI TANÁRSEGÉD
MISKOLC 2013
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW
DIGITAL GOVERNMENT IN HUNGARY
AUTHOR: PETRA KOVÁCS LAWYER PART-TIME COURSE CONSULTANT: ISTVÁN TURKOVICS, PHD INSTRUCTOR
MISKOLC 2013
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ....................................................................................... 1 I. BEVEZETÉS ..................................................................................................... 3 II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ...................... 5 1. Az információs társadalom és az Európai Unió.............................................................8 2. Az információs társadalom megjelenése Magyarországon .........................................14
III. AZ E- KÖZIGAZGATÁS ELMÉLETI HÁTTERE..................................... 22 1. E-közigazgatás Magyarországon...................................................................................22 a, Az EU elvárásai az elektronikus szolgáltatás kialakításában ......................................25 b, Az elektronikus ügyintézési általános szabályozása .....................................................27 2. Elektronikus aláírás........................................................................................................28 a, Történeti háttér .............................................................................................................30 b, Törvényi háttér..............................................................................................................32
IV. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS MAGYARORSZÁGON, AVAGY AZ E-KÖZIGAZGATÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA ................... 35 1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat ...................................................................35 2. Kormányzati Portál ........................................................................................................36 3. Kormányzati Ügyfélszolgáltató Központ......................................................................37 4. Ügyfélkapu.......................................................................................................................38 5. Hivatali kapu ...................................................................................................................39
V. KÖZIGAZGATÁSI REFORM EREDMÉNYE ............................................ 41 1. Az egyablakos rendszer bemutatása .............................................................................41 2. Kormányablakok, avagy az egyablakos rendszer gyakorlati megvalósulásai ..........44 a, Kormányablak honlapja ...............................................................................................45 b, Kormányzati Ügyfélvonal .............................................................................................46 c, Tapasztalatok az új rendszerről, az állampolgárok visszajelzései................................47 3. Járási rendszer kialakítása ............................................................................................48
VI. E-KÖZIGAZGATÁS: AGGÁLYOK ÉS KÉTELYEK- E SECURITY...... 51 1. Az adatvédelem és az adatbiztonság .............................................................................51 2. Adatkezelés ......................................................................................................................54 3. A dokumentum- és az információkezelés lehetséges problémái .................................56
1
VII. ÖSSZEGZÉS ............................................................................................... 60 HIVATKOZOTT IRODALOM.......................................................................... 62 Szakirodalmak ....................................................................................................................62 Weboldalak..........................................................................................................................63 Jogszabályok........................................................................................................................64
FELHASZNÁLT IRODALOM .......................................................................... 66 ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK................................................................... 67 Ábrajegyzék.........................................................................................................................67 Táblázatjegyzék ..................................................................................................................67
MELLÉKLETEK ................................................................................................ 68 Ábrák ...................................................................................................................................68 Táblázatok ...........................................................................................................................72
2
I. BEVEZETÉS A világ folyamatos fejlődésben van, ezek a fejlődések változások sorát idézik elő a társadalomban, a politikában, az államok minden területén. Persze ebből a folyamatból hazánk se maradhat ki, előbb vagy utóbb a világban történő változások Magyarországot is elérik. Ez történt például, amikor megszületett az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, ami dolgozatom alapelemének számít. Az előbb említett példán kívül még számos információs társadalom kialakulását megalapozó momentum alakult ki hazánkban. Ezek mindegyikében közös az, hogy mindennek a kiindulópontját az információs társadalom térhódítása jelenti, ezen belül is maga az internet1, mely az infokommunikációs eszközök (továbbiakban: IT eszközök) használatában mutatkozik meg. Így ahogy Magyarországon teret hódított az információs társadalom, úgy szép lassan az összes területre beférkőzött, így persze elérte a jog területét is, főképpen a polgári jogi ügyletekre és a közigazgatásra gondolok. Engem az utóbbi ragadott meg annyira, hogy dolgozatot készítsek belőle. Így született meg az információs társadalom és a közigazgatás összefonódásából, az elektronikus közigazgatás (továbbiakban: eközigazgatás), amit már gyakorlatban is megvalósulásaiban megismerhettek a magyar állampolgárok. Véleményem szerint az e- közigazgatás és a különböző módozatai jelentik a jövőt, így úgy vélem, mindenképp foglalkozni kell ezzel a témával. Úgy vélem, hogy még mielőtt az e-közigazgatás témáját részletezném, mindenképp fontos a fogalmi hátterét tisztázni, hiszen mint mindennek ennek is van egy kialakulási folyamata és vannak olyan momentumai, melyeket érdemes megismerni még mielőtt a konkrétumokat demonstrálnám. Így e dolgozat keretein belül megpróbálom felvázolni e folyamat kialakulását az információs társadalom megjelenésétől az e-közigazgatás és az elektronikus aláírás kialakulásán keresztül, egészen gyakorlati megvalósulásukig, ami az elektronikus központi rendszer (továbbiakban: KR) kiépítését jelenti. Végül egyfajta kitekintésként írnék a magyar közigazgatás jövőjének modelljéről, az egyablakos rendszerről, amely 2011. január. 3-án kezdte meg működését. Emellett bemutatnám 1
Az internet az egész Földet behálózó számítógépes hálózat, digitális rendszer. Mára már hazánkban is igen elterjedté vált. Az internet kifejezés alatt nem értünk mást, mint egy világméretű több ezer számítógépes hálózatot, melyet több tíz millió ember használ világszerte. Az internet egy világméretű információs hálózat, amely sok összekapcsolt számítógépet tartalmaz, a személyi számítógépektől kezdve a több millió dolláros szuperszámítógépekig. A számítógépeket működtető operációs rendszerek is széles skálán mozognak. Előfordulnak Windows alapú rendszerek, és nagy számban találkozhatunk Unix operációs rendszerrel működőkkel, ami azonban ezekben a számítógépekben közös az nem más mint, hogy mindannyian az internet nyelvén kommunikálnak egymással. Ez a nyelv – szaknyelven protokoll – az ún. Transmission Control Protocol/Internet Protocol (átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll, rövidítése: TCP /IP).
3
röviden a járásokat, ami az egyablakos rendszert követően, ebben az évben vezettek be a magyar közigazgatásban. Persze, erről még csak csekély információink vannak, de úgy gondolom e téma kapcsán ez elkerülhetetlen.2
2
A dolgozat 2013. májusi hónappal lezárult, ebből az okból az ezután hozott jogszabályok, változások nem szerepelnek szakdolgozatomban.
4
II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az információs társadalom egy igazi kulcsfogalomnak számít a mai világban. E definíció alapját voltaképpen a tudomány és az általa kialakult fejlesztések, felfedezések adják, melyeket a negyvenes és az ötvenes évekhez köthető. Az első ilyen rendkívüli újításoknak az első elektronikus-digitális számítógép számított. De további mérföldkő volt 1947-ben William Shockley, John Bardeen és Walter Brattain által létrehozott tranzisztor, majd a DNS szerkezetének feltárása és az ENIAC megépítése, mely megnyitotta a kapukat a számítógépes világ felé az ipar, a tudomány és az üzleti élet számára. Az információs forradalom hatására ezáltal az emberek élete, mindennapjai, térszemléletük és az időszemléletük is megváltozott. Azonban mindezek mellett a belső viszonyokban is változások figyelhetőek meg. Az információs társadalom azon fogalmak közé tartozik, melyekre többféle meghatározás alakult ki, amelyek különböző korokhoz és különböző emberekhez köthetőek. Ezt részletezném a továbbiakban, ezzel megpróbálok rávilágítani arra a tényre, hogy mennyire jelentős az információs társadalom jövőnkre nézve. Komenczi Bertalan könyvében összefoglalja az információs társadalom ismérveit, ezek a következők: −
folyamatosan változó képlékeny társadalom;
−
erős technikai determinizmus érvényesül;
−
globális világgazdaság társadalma, a termelésben virtualizálódás és dematerializálódás megy végbe;
−
hálózati társadalom;
−
tudásalapú és tanuló társadalom;
−
információval telített társadalom;
−
planetáris társadalom;
−
megnövekednek a társadalmi különbségek és kialakul az ún. Castells-féle negyedik világ, ezt a világot azok az emberek alkotják, akik rendelkeznek digitális írástudással, az önátprogramozás képességével.3
3
Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2002, 156-158.
5
Véleménye szerint, ha ez a nyolc kritérium teljesül, akkor információs társadalomról beszélünk. Az információs társadalom fogalmát sokan, sokféleképpen megfogalmazták, de a szakirodalmak szerint a legátfogóbb meghatározás Z. Karvalics László nevéhez fűződik, aki Visszaút nincs? Az információs társadalom fogalomtörténetéhez című tanulmányában definiálja a következőképpen:
„…sokszor egészen más szószerkezetet választanak: az információs társadalom, (information society) mellett gyakran feltűnik az információs forradalom (information revolution), az információs korszak (information age), a társadalom informatizálása/ számítógépesítése (l’informatisation/ computerisation de la société), az információorientált társadalom (information-oriented society), a >>kibertársadalom<< (ciber-society), a tudástársadalom (knowledge society), a tanuló társadalom (learning society) és szekérderéknyi szellemes társuk.”(Z. Karvalics László, 1998, 30.)
Az információs társadalom definíciójának akadémiailag elfogadott meghatározása, magyarázata Manuel Castells nevéhez kötődik, aki az információs társadalmat a hálózati társadalommal azonosítja. Általa megszületik az információs társadalomkutatás értelmezési kerete. Mindezt a háromkötetes The Information Age – Az információs korszak – című művében részletezi. Véleménye szerint a hálózati társadalom a társadalmi hálózatok fogalmát fedi le. E el kellett telnie egy időszaknak ahhoz, hogy Castells trilógiája leváljon a szociológia vonaláról.4 2002-ben Pintér Róbert az Információs Társadalom és Trendkutató Központban (továbbiakban: ITTK) tartott beszélgetésen5 kifejtette Manuel Castells elméletét, és értelmezése szerint Castells trilógiájában a társadalom egészének átalakulásáról beszélt, amelyben a két technológia az információs és a kommunikációs technológia (továbbiakban: ITK) játszik jelentős szerepet. Termelési alapjait az új gazdaság - network economy- képezi, amit Castells szerint információs, globális, illetve e kettő együttes érvényesülése jellemzi. A gazdaság információs, itt a szereplői versenyképességen, a profitibalitáson van a hangsúly, míg a másik jellemzőnél a termelési, fogyasztási tevékenységeken és összetevőkön van a
4 5
http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-08. Az ITTK műhelybeszélgetéseket tartott, erre a beszélgetésre 2000. október 19-én került sor.
6
hangsúly. E kettő érvényesülése az információs hálózatban zajlik. Létrejöttét az 1970-es évektől datálják, amikor az információs technológiai forradalom zajlott.6 Az új gazdaság mellett megjelenik az új szervezőelv, ami a hálózatiság - network-, eszerint, aki benne van a hálózatban, része a társadalomnak, az létezik, míg, aki nincs benne az pedig nem létezik. Itt az ember én központú, azaz Self, amit a helyhez kötöttség jellemez. Az új erő a Self és a Net7 szembeállításából ered, ez szervezi meg voltaképpen a társadalmat. Az én –hálózat dichotómia, amely szerint a társas kapcsolatok és a technikai újítások összefüggnek és közöttük valamilyen dialektikus kapcsolat áll fenn, tehát a társas kapcsolathálózat függ a technikától.8 A valós tér helyett az áramlás tere - space of flows- dominál, tehát a hálózat tere, amely keretein belül olyan értékek vannak, amelyek fontosak (pénz-paripa-fegyver). A társadalmi feszültségeket a társadalmi mozgalmak jelenítik meg, melyet a hagyományba való zárkózottsággal és a világgal szembeállítja a technológiát, és a kultúrát. A feszültségeket létrehozhatja még az új globális bűnöző gazdaság -global criminal economy-, ami egyes államokban összefonódik a legális politikai erőkkel. Ez végső soron fenyegeti a globalizálódó világ egészét. Összességében szerves részét, alapját képezi az új információs technológiának a globalizáció. Ezáltal ténnyé formálódik az, hogy az információs forradalom és a globalizáció elválaszthatatlanok egymástól. Castells az információs társadalom új módjára világít rá, melyben a kiemelkedő szerepet az információs hálózatba szervezett előállítása és tárolása kapja. Ő voltaképpen egy új társadalmi együttélési módról beszél, mely szerint a társadalmi szerkezet, struktúra változik meg, tehát az emberek közötti kapcsolatrendszer átalakulásáról beszél. A hálózattal pedig leírhatók az emberek közötti kapcsolatok. Felmerül az a kérdés, hogy vajon ha egy új társadalmi együttélésről van szó, akkor ennek a gyakorlatban milyen jelei vannak, milyen módon jelenik meg. Pintér Róbert kielégítő választ ad erre a kérdésre, hiszen ő két tényező jelenlétéhez köti. Szerinte az új társadalmi együttélés módjának gyakorlati megnyilvánulásai a következők: mennyiségi változások minőségileg is változást eszközölnek, az új dolgok mellett, a régi dolgok is új módon működnek.
6
http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11. Pintér Róbert a Net elnevezést (http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.) 8 http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11. 7
7
a
Hálózat
értelmében
használja.
„Akkor beszélhetünk igazoltan egy új társadalmi együttélési módról, ha a mennyiségi változások pl. több számítógép, több TV csatorna, több információ áramlása minőségileg is megváltoztatja az emberek közötti társadalmi viszonyt. Ha nem csak, hogy új dolgok jelennek meg pl. a dotcom cégek a gazdaságban ettől még nincs új gazdaság, csak a régi gazdaságban jelenik meg néhány új szereplő -, hanem, hogy a régi dolgok is új módon kezdenek el működni, azaz a társadalom együttélésének megváltozik a megszokott logikája (értsd kultúrája, szokásai, normái, politikai rendszere, termelési rendszere etc.).”9 Ezek szerint, ha ez a két tényező jelen van, akkor beszélhetünk információs társadalomról. Az információs társadalomra az elmúlt évektől kezdve egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, ezt bizonyítják a létrejött EU stratégiák10 is.
1. Az információs társadalom és az Európai Unió Az információs társadalom mára a szakpolitikák egyik kiemelkedő területe lett, amely az utóbbi években vált igazán valóságossá. Az információs társadalom a kutatásfejlesztés kategóriájába tartozik. A különböző eszközök, az új technológiák által az információ létrehozása, fogyasztása, elosztása, áramlása megváltozik, különböző helyeken általánossá válik, mint például otthon, munkahelyen és az oktatási intézményekben. „Kapcsolatban maradni bárhol, bármikor…”11 - ez a mottó érvényesül a mai világunkban, bárki kapcsolatba léphet bárkivel, bárhonnan, bármikor. Ez egyfajta kommunikációs forradalom volt, melynek a színtere a piac és technológia. Az Európai Unió már régóta megpróbált nagy figyelmet fordítani erre a területre.
„…meghatározza a piacnyitás ütemét, egyenlő esélyeket biztosít minden résztvevőnek, védelmezi a fogyasztók érdekeit, sőt a műszaki szabványok kidolgozásában is részt vesz. A verseny nyomán esnek az árak, a minőség pedig javul.”12
9
http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-11. eEurope Információs társadalmat Mindenkinek, eEurope+, eEurope+ 2003, eEurope 2005, i2010. 11 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 12 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 10
8
Az Unió ezen törekvései eredményeképpen: a felhasználók olcsóbb, jobb minőségű, megbízhatóbb szolgáltatás közül választhattak; bővült a szolgáltatók, szolgáltatások köre; nőtt a mobiltelefon és az internet hozzáférés iránti kereslet; mára az EU tagállamainak iskolái 96 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel13; a lakosság több, mint a fele használja nap, mint nap a világhálót.14 1987-ben a Zöld Könyv kimondja, a monopóliumok felszámolását, és versenyjogi hátteret teremtettek annak, hogy ne épüljön ki újra a monopólium. Emellett a távközlési jog és a szabvány harmonizációjára is szükség van. 1994-ben, a Fehér Könyv alapján az információs társadalomnak fontos szerepe van az életviszonylatban, a foglalkozásban is. Ez fontos lépést indított el, hiszen kidolgozták a Bangemann- jelentést.15 A nevét Martin Bangemann-ról kapta, aki ajánlást nyújtott be egy átfogó keretprogram kidolgozására. A jelentés eredetileg az Európa és a Globális Információs Társadalom Ajánlások az Európai Tanácsnak címmel készült el. A hat fejezetből álló harminckét oldalas dokumentum, a korábban már kiadott 1987-es Zöld Könyv és az 1994-es Fehér Könyv céljaira többször visszautal és megerősíti azokat. Szám szerint tíz alkalmazási területet ír elő, ahol a már meglévő vagy még ki nem épített információs technológiák hatékonyan használhatóak lennének.16 Ezek a következők: − távmunka végzés; − távtanulás; − egyetemi és kutató hálózatok; − telematikai szolgáltatások, kis és közepes vállalkozások részére; − közúti forgalomirányítás; − légi forgalomirányítás; − egészségügyi hálózatok; − elektronikus tendereztetés; − transzeurópai államigazgatási hálózatok; − városi információs központok.
13
Kétharmaduk széles sávú internet hozzáféréssel rendelkezik. http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 15 A nevét a bizottság elnökéről, Martin Bangemann-ról kapta. 16 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11. 14
9
Ezeken a területeken a szabályozás, a díjszabások rendezését és az adóterhek csökkentését írja elő.17 A jelentés egy külön fejezetben tér ki mindazon égető kérdésekre, melyekre megoldást kell találni. Ilyen például a szellemi tulajdonjogok védelme, a titoktartás, az elektronikus védelem, jogvédelem és biztonság, a média tulajdonjog. A Bangemann- jelentés öt építőelemet is kiemelt, melyek szükségesek az információs társadalom kiépüléséhez és fejlődéséhez18. Ezek a következők: ISDN; széles sáv: út a multimédiához; mobil hírközlés; műholdak; új alapszolgáltatások: email, internet. Mindezen kitűzött feladatok és célok 1994-1995-re vonatkoztak, azonban 1996-ban a Bangemann- féle akcióterv hatályát kiterjesztették 1998-ra, ám a következő információs társadalmat szabályozó dokumentum megjelenéséig, 1999-ig volt hatályban. Ugyanis Romano Prodi kezdeményezésére ekkor jelent meg az e-Europe Információs társadalmat Mindenkinek elnevezésű akcióterv, mely a gazdasági perspektívát kiszélesítve a társadalmi fejlődés szükségességét is kiemelte és amelynek fő célja volt a humán szektor bevonása a fejlődésbe. Ezzel elkezdődött az eEurope programok időszaka. Az e-Europe Információs társadalmat Mindenkinek elnevezésű akciótervet Lisszabonban fogadják el 2000 márciusában. A fő pontjai a következők voltak, melyek által az EU rendelkezzen 2010-re a legnagyobb információs társadalommal: − olcsóbb és gyorsabb net; − befektetés az emberekbe és az ismertekbe; − internet használatának ösztönzése.19 Lisszabon után felgyorsultak az események, több csúcstalálkozóra került sor: Stockholmban, Barcelona, Brüsszelben, Göteborg. Ez utóbbi 2001. június 15-16-án volt, amely kiemelkedik a többi csúcs közül, hiszen Göteborgban a gazdaságpolitika összehangolását, fejlesztését emelték ki. Ezért is szokták a lisszaboni stratégia kiegészítésének tekinteni, illetve eEurope+-nak, melynek az elektronikus demokráciára vonatkozó alfejezete a jelentős, amelynek a célja a páneurópai szolgáltatás megteremtése volt, azonban gátat szab a jogi szabályozásnak. Ezután életbelépett az eEurope+2003, melynek célja a digitális különbségek leküzdése, voltaképpen a közép-európai országok felzárkóztatása volt. Ezt eEurope 2005 követte, ez a lisszaboni akcióterv 2002-re sikeresen megvalósult eredményeire 17
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11. 19 http://www.inco.hu/inco4/kozpont/cikk1.htm, 2011-03-11. 18
10
épített. Ezt 2002. június 21-22. között tartott sevillai ülésen fogadták el. A fő prioritása a programnak, az Internet széleskörű elterjedése volt, emellett 2005-ig meg kell valósítani az e-oktatást, az e-kereskedelmet, e- demokráciát. A program eredménye az volt, hogy a nagyobb szélessávú kategóriák háttérbeszorultak és csökkentek az internet piaci árai. Az eEurope 2005 két új elemet is tartalmaz: a felhasználó központiságot és többféle platform biztosítását. Fő célkitűzései: 1. korszerű, nyilvános online szolgáltatások elterjesztése; 2. elektronikus kereskedelem dinamikus fejlődésének az ösztönzése; 3. olcsó szélessávú hozzáférés biztosítása; 4. biztonságos infrastruktúra kialakítása.20 A jogi keretek jelentik az akadályát ennek a programnak, hiszen ezek átalakítására, követésére, ellenőrzésére van szükség. Az eEurope 2005 után az Európai Bizottság 2005. június 1.-én ismertette az újabb ötéves stratégiai programját, ami az i2010 nevet kapja. Ebben nagy hangsúlyt fektet az információs társadalom és a médiai kapcsolatára. Ezeken a területeken 2010-ig három prioritásnak kell megvalósulnia: egységes európai információs tér; az információ és a konszenzus beruházásoknak a növekedése; befogadó európai információs társadalom létrehozása.2122 „e-Befogadás: Legyen Ön is a részese! – Az információs társadalomban szebb öregkor vár a polgárokra.”23 2008, az e-Befogadás éve volt, ami azt jelentette, hogy a digitális szakadékokat csökkenteni szeretnék, megteremteni például a net hozzáférést stb. Ehhez a pénzügyi kereteket az ICT Stratégiatámogatási Program24 és a hetedik keretprogram biztosítja. Ma ez a hetedik, a 2006-2013 időszakra szóló keretprogram érvényes. Ennél a programnál óriási összegről van szó, az előző program háromszorosáról. Ennek egyetlen oka van, mivel az EU csak úgy veheti fel a versenyt a nagy országokkal25 ha fejleszti ezeket a területeket, mert világgazdasági szempontból lemaradt ezen a 20
http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. http://www.ittk.hu/infinit/2005/0609/index.html, 2011-03-11. 22 http://einclusion.hu/2008-02-10/i2010-europai-informacios-tarsadalom-a-novekedesert-es-afoglalkoztatasert-2005/, 2013-05-10. 23 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 24 Angolul: ICT Policy Support Programme. 25 Például Kínával. 21
11
területen. A költségvetéséből 9 milliárd eurót az Európai Unió az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésére szán. 2006 novemberében Viviane Redings26 Helsinkiben kijelentette, hogy a legfőbb célként a felzárkóztatást tűzte ki és erre szánják a legtöbb pénzt. 2006. november 21-én, a helsinki konferencián, amely az Információs Társadalom Technológiája 2006 nevet viselte. A konferencián jeles kutatók, politikusok vettek részt és meghatározták, hogy a 2006. évet követő két évben négy területet határoztak meg: kommunikáció, elektronika, fotonika, szoftverrendszerek és -architektúrákra.27 A fotonika nem igazán érte el a célját, míg a kommunikáció és az elektronika óriási fejlődésen ment keresztül, mellyel a társadalom tagjainak az életét könnyítették meg. Itt határoztak meg további kilenc platformot (kutatási speciális területeire vonatkoznak). Ezeken felül olyan kutatások fejlesztését, megvalósítását szorgalmazták, melyek hatást gyakorolhatnak a társadalomra. Ennek a keretén belül kilenc platformot alakult meg, melyek időrendi sorrendben a következők: 1. ARTEMIS (Advanced R&D on Embedded Intelligent System), melynek a fő célja, hogy megőrizze az Európai Közösség elsőbbségét; 2. ENIAC
(European
Nanoelectronics
Initiative
Advisory
Council)
a
nanoelektronika területével foglalkozik; 3. eMobility (Mobile and wireless communications technology) a vezetéknélküli (wireless) és a mobil kommunikáció fejlesztését végzi; 4. NEM (Networked and electronic media platform) a hálózatokkal és az elektronikus média; 5. NESSI (Networked European Software and Services Initiative) a hálózatba szőtt szoftverekkel és szolgáltatásokkal foglalkozik; 6. EUROP (European Robotics Platform) a robottechnika területfejlesztése; 7. Photonics21 (Photonics) a fototechnika; 8. ISI (Integral Satcom Initiative) az Integrált műholdas kommunikáció; 9. EpoSS (Smart systems integration) az Intelligens rendszerek integrálása. Az Európai Bizottság 2010-ben kiadta az Európai Digitális Menetrend28 címet viselő stratégiát, mely „2010 és 2020 között hivatott az EU gazdaságának fellendülését 26 27 28
Az információs és kommunikációs fejlesztésért felelős EU-s biztos volt, Magyarországra is ellátogatott. http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=2994, 2011-03-11. Europe's Digital Agenda 2010-2020.
12
előmozdítani és a digitális korszak vívmányait a társadalom minden szintjén elterjeszteni.”29 Az akció terv meghatározza mi a digitális menetrend célja: „az egységes digitális piac megteremtésével Európát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útjára terelje.”30 A stratégiában meghatározzák az akadályokat, intézkedéseket, melyek a digitális menetrenddel kapcsolatosak. E szerint hét pont akadályt jelent, a digitális menetrend létrehozásában: 1. a digitális piacok szétaprózódottsága; 2. az interoperabilitás hiánya; 3. a számítógépes bűnözés terjedése és a hálózatokkal szembeni bizalomvesztés kockázata; 4. hálózati beruházások hiánya; 5. elégtelen kutatási és innovációs erőfeszítések; 6. a digitális jártasság és készségek hiánya; 7. elmulasztott lehetőségek a társadalmi kihívások terén.31
A legelső intézkedésként az egységes digitális piac megteremtését említi, amely magában foglalja az online tartalmakhoz való hozzáférés, elektronikus fizetés és számlázás könnyítését és az emberek bizalmának a növelését az internetes piaccal kapcsolatban, illetve idetartozik a távközlési rendszer egységesítése is. Az elektronikus fizetés és számlázás megkönnyítése érdekében szükséges intézkedések a következők: − egységes euró fizetési térséget (SEPA) megvalósítása; − az e-aláírásról szóló irányelv vizsgálata; − biztonságos hitelesítési rendszerek kiépítése.32 A következő eleme a szabványpolitika felülvizsgálata, illetve a különböző készülékek, szolgáltatások, hálózatok, adattárolók átjárhatóságának a növelése. A harmadik intézkedés a bizalom és a biztonság kérdéskörének fontosságát célozza meg, amely „Európának meg kell erősítenie a számítógépes bűnözés, az internetes gyermekpornográfia, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének 29
http://www.infoter.eu/alapdokumentumok/europai_digitalis_menetrend, 2013-05-16. http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 31 Európai Digitális Menetrend, 2010, 6-8. 32 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 30
13
megsértése
elleni
küzdelmet
célzó
politikáját.”33
Emellett
a
hálózat-
és
információbiztonsággal, valamint a számítógépes támadások elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket is előtérbe kerülnek a Digitális Menetrend szerint. A dokumentum az egyik legfontosabb intézkedések között szerepelteti, hogy „Európában mindenki számára hozzáférhető, nagy sebességű és szupergyors internet kapcsolatot kell biztosítani, elérhető áron.”34 Emellett a digitális jártasság hiányát is megemlíti, itt a digitális médiaműveltséget említi, amely az EU lakossága körében még mindig nem mutat olyan széles lefedettséget, ami megfelelő lenne. Ezen kívül az Európai Szociális Alap35 támogatja a digitális jártasság, kézségeket előmozdítását, illetve az információs és kommunikációs technológiai szakma európai keretrendszer kialakítását.36 Az EU-nak négy területe van, ahol „ki kell aknáznia az IKT-k használata által biztosított előnyöket: − éghajlatváltozás, a kibocsátó ágazatokkal létesített partnerségek révén; − a társadalom elöregedésének kezelése az e-egészségügy és távgyógyászati rendszerek és szolgáltatások segítségével; − a tartalom digitalizálása az Europeana könyvtárnak köszönhetően; − intelligens közlekedési rendszerek a javasolt irányelv alkalmazása révén.” (http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_h u.htm, 2013-05-16.) 2. Az információs társadalom megjelenése Magyarországon A magyar információs társadalom fejlődése több évtizedes múltra tekint vissza. Az az állítás, hogy „az információs társadalom fejlesztését a politika koordinálja és vezérli a legtöbb országban”37 véleményem szerint igaznak mondható, hisz ez történt hazánkban is. Adódik a kérdés, tehát milyen előtörténete van a magyar információs társadalomnak? Ezt kívánnám a következőkben röviden demonstrálni.
33
http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 35 Rövidítése: ESZA. 36 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16.. 37 http://www.artefaktum.hu/zskf/ZSKF_eloadas12.ppt, 2011-03-11. 34
14
Az első fontos évszám 1951 volt, amikor a számítógépek első üzemszerű alkalmazása megvalósult a Statisztikai Gépiadatforgalmazó Gazdasági Irodájában.38 1956-ban megalakult az MTA Kibernetikai Kutató Csoport, mely a számítástechnika intézményesülését jelenti hazánkban. A következő fontos évszám 1968, amikor elindult Neumann János Számítógéptudományi Társaság, majd három évvel később, 1971-ben pedig a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program. 1983-ban megszületet a Számítástechnikai
kormányhatározat,
mely
keretein
belül
megvalósult
az
iskolaszámítógép-program39. A kormány pár évvel később elfogadta az Elektronikus Gazdaságfejlesztési
Programot,
melynek
hatására
1987-ben
újraindították
az
Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot40. Az információs politikai tudatosság az 1994-1998 közötti ciklusban erősödik meg. Ebben az időszakban elkészült a Nemzeti Információs Stratégia (továbbiakban: NIS), azonban ezt nem fogadták el. Az oktatás területének megindult az informatizálása a Sulinet program41 keretében. De mindezek ellenére még hiányzott a programokat egységessé tevő nemzeti információs társadalom stratégia.42 Mindezen stratégiák előtt is születtek az 1990-es években olyan dokumentumok, melyek az információs kihívásokat tartalmazták, ilyen volt a civil kezdeményezésre készült, eMagyarország43 és a Tézisek az információs társadalomról44, ami egy stratégiai háttéranyagnak számított. Ez utóbbi megítélése ellentmondásosnak mondható, és a Tézisek hasonló sorsára jutott a Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira címmel ellátott szakértői vitaanyag is. Ez azonban nem egy stratégia volt, hanem csak egy stratégiai előkészítő szöveg, ami ismertette az információs kihívások tartalmát, alterületeit, az állami feladatokat és az összefogás szükségességét és aktorait. Az 1994-es évtől kezdődő ciklusban nemcsak kormányzati szereplők készítettek ilyen stratégiai anyagokat, hanem a nem kormányzati csoportok is bekapcsolódtak ezekbe a 38
Pintér Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem – Társadalomtudományi Kar, 2004, 84. 39 A rendszerváltozás fiataljai a BASIC nyelvprogramot és a Commondore számítógépeket megismerhették ezen program keretében. 40 Rövidítése: IFF. 41 „A SuliNet program jóvoltából jelenleg már az összes magyarországi középiskola rendelkezik internethozzáféréssel.” (Budai, 2002, 38.) 42 Pintér, 2004, 86. 43 „…az eEurope első változatának a mintájára készült 1999 decemberében…Az eMagyarország nem volt hivatalos dokumentum, hanem civil kezdeményezésre készült el az eredeti dokumentum magyar fordítása.” (Pintér, 2004, 86.) 44 „A Tézisek legutolsó, hivatalos verzióját 2000. március 16-án egy sajtótájékoztató keretében mutatták be a szakmai közönségnek. A Téziseket a Miniszterelnöki Hivatalon belül Talyigás Judit kormányfőtanácsadó vezetésével készítették el és az évszámkezelési kormánybiztos – Dr. Mojzes Imre – adta ki kis példányszámban.” (Pintér, 2004, 86.)
15
folyamatokba. A nem kormányzati szereplők által készített anyagok közül a legfontosabb a Magyar Informatikai Charta (továbbiakban: MIC) volt, amit 2000-ben mutatott be az Informatikai Érdekegyeztető Fórum45 (továbbiakban: INFORUM), melynek a tevékenységét nem tisztázta. A rendszerváltást követő második kormányzati ciklus kezdetétől fogva 2000-ig elmondható az, hogy háttérbe szorultak a politikai programok, míg előtérbe kerültek a szakanyagok, melyek nem hoztak horderejű változást.46 Ha a világviszonylatban nézzük az információs társadalmat, akkor elmondható az, hogy az 1990-es évek voltak a sorsfordító esztendők, hiszen akkor a világpolitika középpontjába került. Hazánkat azonban ez az eszme - amelyet már tett is követett csak tizenegy évvel később, 2001-ben érintett meg, mely egy átfogó információs társadalom stratégiában testesült meg, ez volt a Széchenyi-terv. A Széchenyi-terv jelentette az információs társadalom politikai stratégiai szakanyagát. Hét programból állt, melynek az alpontjai is támogatták az információs társadalom törekvéseit. A Széchenyi-terv hét programja: −
Az információs társadalom és gazdaságfejlesztési program;
−
Autópálya építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok;
−
Vállalkozáserősítő program;
−
Lakásprogram;
−
Turizmusfejlesztési program;
−
Kutatási, fejlesztési és innovációs program;
−
Regionális gazdaságépítő program.47
Mindezek mellett fontos megemlíteni a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát (továbbiakban: NITS). A NITS és a Széchenyi-terv hozta meg a nagy áttörést, ezek voltak az első információs társadalmi stratégiák. A NITS széleskörű társadalmi és tudományos előkészületek eredményeként jött létre. Több lépcsőből állt, így az emberből, az eszközből és a tartalomból. A három főterületet felölelő stratégia és
45
„Az INFORUM nem kormányprogramot írt, nem elméleti tanulmányt készített, hanem leírta mi lenne jó, ha már meglenne az információs fejlesztések kapcsán: kormányzati stratégia, jogi rendezés, gazdasági és társadalmi informatikai programok. Ez közép- és hosszútávon teljesen a hétköznapi (munka) kultúra részévé tenné az információs és kommunikációs eszközök használatát.” (Pintér, 2004, 88.) 46 Pintér, 2004, 86-87. 47 http://misc.meh.hu/letoltheto/kancel_szolg_doku/tajekoztato.doc, 2011-03-11.
16
akcióterv, a nonprofit és nonprofitorientált szervezeteket és személyeket támogatta.48 A NITS öt éves időtartamra szólt és hét területet ölelt fel a célkitűzéseivel: −
Szabályozás és szabványosítás;
−
Gazdaságpolitika terület
−
Kulturális terület;
−
Oktatás;
−
Társadalompolitikai szempontból igényfelmérés, hozzáférés és képzés;
−
Elektronikus kormányzati terület;
−
Regionális célkitűzések megvalósítása érdekében kiemelt területek.49
A két program- Széchenyi-terv és a NITS- lefedik egymást, vagyis a „NITS hét fő célkitűzése a Széchenyi-terv öt ide vonatkozó al- és az azok alá tartozó tizennégy részprogramjának végrehajtásában nyert értelmet.” (Pintér, 2004, 91.) Ebből a két stratégiából állított össze az IKB egy kétéves akciótervet, ami a 2001-es és a 2002-es időszakra vonatkozott. Ez a tervezet három féléves szakaszt ölelt fel, ami voltaképpen lépcsőzetesen egymásra épült témákat tartalmaz. Ezt a dokumentumot 2002-ben kellett volna felülvizsgálni, azonban ez nem történt meg a kormányváltás miatt, melynek következtében a NITS is eltűnt.50 Ezt megelőzően 2000 nyarán létrehozták az Informatikai Kormánybiztosságot (továbbiakban: IKB), „amely az infokommunikációs szakterületek közigazgatási vonatkozásaiban gyakorolja hatáskörét.” (Budai, 2002, 19.) Pintér Róbert szerint már 2000-2002 között létezett önálló információs társadalompolitika. A kormányváltást követően az MSZP és az SZDSZ nagy kérdése az volt, hogy ez a kialakult információs politika, milyen irányt vegyen fel, illetve az, hogy ki irányítsa. A kormány 2002-ben létrehozta az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot (továbbiakban: IHM), amely voltaképpen az IKB jogutódja volt és az információs társadalom általános kiépítéséért felelt. Emellett a kormány felállította az elektronikus kormányzati fejlesztésekért felelős szervet, a Kormányzati Informatika és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát51. Az IHM munkáját az SZDSZ szervezte meg a Korszakváltás
48
Pintér, 2004, 90. Pintér, 2004, 91. 50 Pintér, 2004, 92. 51 2004-től Elektronikus Kormányzati Központ. 49
17
című programjával. Az IHM célul tűzte ki, hogy hazánkat „az EU alsó-középmezőnybe juttassa az információs fejlettséget tekintve.” (Pintér, 2004, 95.) Tehát voltaképpen azt akarta elérni, hogy Magyarországon minden magyar állampolgárt beemeljen az információs társadalomba, még a határon túli magyarokat is. Miután az IKB feladatait két részre osztották, az IHM-hez került minden feladat, kivéve a kormányzati informatika, amit a Miniszterelnöki Hivatal látott el. Egyre jobban érezhetővé vált az IHM túlsúlya, amit alátámasztott az is, hogy önálló stratégiai főosztályt hoztak létre a szervezeten belül.52 Új stratégiai tervezetet dolgoztak ki 2002-2003 fordulóján és emellett: „…az információs társadalom szempontjából kiemelt területeket kezelő minisztériumok 2003 nyaráig önálló ágazati stratégiákat készítettek, amelyek az IHM koordinálása mellett épültek be a 2003. október végén a kormány által elfogadott új stratégiába, illetve jelentek meg annak központi kiemelt programjaiban, amelyeknek túlnyomó részét (15-öt a 19-ből) 2004. március végén indított el a tárcát.” (Pintér, 2004, 95.) A
stratégiai
célkitűzéseket
a
Magyar
Információs
Társadalom
Stratégia
(továbbiakban: MITS) jelölte ki, ami egy 10-15 éves időszakra vonatkozik. A MITS feladata: −
az információs társadalommal kapcsolatos munkák rendszerezése;
−
az információs társadalom szereplőinek a feladatainak a meghatározása;
−
kijelöli a központi kiemelt programokat, melyek a végrehajtás folyamataiban jelentős szerepet töltenek be; programfüzeteket dolgoz ki, amelyeknek a részét képezik a stratégiák;
−
a stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályi feltételeket meghatározza és biztosítja a feladatok koordinált végrehajtását;
−
kijelöli a MITS aktualizálásának feladatait és emellett a rövid távú programokat is aktualizálja az ún. „gördülő tervezés módszerével”.53
Két pillére van a MITS-nek: az első pillér a folyamatok korszerűsítése, ami a belső működés korszerűsítését jelenti, míg a második pillér, a szolgáltatások modernizálása,
52 53
Pintér, 2004, 95. Pintér, 2004, 95-96.
18
ami a folyamatok funkcióinak tökéletesítését végzi.54 A MITS modell e két pillére a következőképpen rendszerezi a beavatkozásokat: −
tartalom és szolgáltatások (e-közigazgatás, e-kormányzat, Nemzeti digitális Archívum, oktatás, munka, üzlet stb.);
−
infrastruktúra (közháló, NIIF, eMagyarország Pont);
−
tudás és ismeret (pl. ilyen a digitális írástudás ismerete);
−
jogi és társadalmi környezet (e-demokrácia kiépítése, bizalom és biztonságérzet megerősítése);
−
kutatás-fejlesztés
(információs
társadalommal
kapcsolatos
kutatások
és
fejlesztések); −
esélyegyenlőség (e-ernyő kiépítése, eInclusion elősegítése).55
Az előbb felsorolt rendszerezés alapján különböző prioritások, működési, finanszírozási modellek által kialakult 19 program fogalmazódik meg. Az IHM együtt dolgozik a minisztériumokkal, a MITS célkitűzései pedig alkalmazkodnak az Európai Unió stratégiáihoz. Miután csatlakoztunk az Európai Unióhoz az EU által létrehozott akciótervek ránk is érvények lettek.56 Ezek lehetőséget adtak ahhoz, hogy hazánk kapcsolódjon az eEurope-ot támogató stratégiákhoz.57 2006-tól kezdve pozitív változás nem figyelhető meg e területen, hiszen ismét országgyűlési választások előtt ált hazánk. Ekkor ezen a területen fejlődés megállt, az informatikai tárca a Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium része lett. Beolvadásával az informatika területe háttérbeszorult, a kutatók szerint „a minisztérium megszüntetése azt üzente, hogy a kérdés még annyira sem fontos, mint annak előtte, amikor önálló minisztériuma volt a területnek.” Emiatt is nevezik ezt az időszakot, visszavonulásnak.58 Az ITTK kutatói jól összegzik az információs társadalom jellemzőit hazánkban, ebben az időszakban:
„Az információs társadalom fejlesztésére korlátozottak az eszközök: az állam elsősorban szabályoz, másodsorban saját magát modernizálja. Ezen túlmenően az állam partner a stratégiai együtt gondolkodásban, motivációt- és érdekeltséget 54
Pintér, 2004, 96. Pintér, 2004, 96. 56 eEurope-t támogató programok ilyenek, például: IST, eContent, eSafety, IDA stb. (http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.) 57 Pintér, 2004, 97. 58 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12. 55
19
teremthet ott, ahol erre az állampolgárok esetében lehetőséget lat (pl. kapjon adókedvezményt, aki elektronikusan nyújtja be az adóbevallását), végül növeli az életminőséget (pl. az elektronikus szolgáltatások bevezetésével, a digitális televíziózás feltételeinek mihamarabbi megteremtésével stb.).”59
A választásokkal hatalomra került kormánynak alapvető elképzelései és tervei nem voltak, az IHM kezdeményezései, projektjei futottak tovább. Összességében az mondható el, hogy előrelépés nem történt, sőt a politika terén csak negatívumok, illetve e terület leértékelődése volt a megfigyelhető.60 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadta a „Digitális Megújulás Cselekvési
Terv
2010-2014”
(továbbiakban:
Cselekvési
Terv)
nevet
viselő
dokumentumot. Egy konkrét cselekvési programot vázolnak fel, melynek fő céljai: −
„az
állampolgár
esélyegyenlőségének,
életminőségének
javítása,
versenyképességének fokozása, a társadalmi jólét növelése; −
a vállalkozások alkalmazkodóképességének, versenyképességének növelése;
−
az állam egyszerűbb, átláthatóbb, biztonságosabb, olcsóbb, hatékonyabb működése;
−
korszerű és biztonságos többfunkciójú infrastruktúra, amely a fentiek megvalósításának nélkülözhetetlen alapja.”61
A Cselekvési Terv megemlíti a Nemzeti Együttműködés Programját, az Új Széchenyi Tervet és az EU 2020- Digitális Menetrendjét. Az utóbbit már az információs társadalom és az EU kapcsolatánál részleteztem, így csak a többiről szólnék pár szót. A Nemzeti Együttműködés Program a 2010-2014-es kormányzati ciklusra terjed ki, ez adja meg az Új Széchenyi Terv irányvonalát. A meghatározott célok az elektronikus hírközlés és az informatika eszközrendszerével valósíthatók meg, emellett több szektorral –például gazdaság, egészségügy, versenyképesség stb. – közvetlen kapcsolatban van.62 Az Új Széchenyi Terv hosszú távú célokat ölel fel, melyben hét kitörési pontot foglal magában: 59
Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12. Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12. 61 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014, Az infokommunikációs ágazat cselekvési terve a társadalom és a gazdaság megújulásáért, 2010, 17. 62 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 14. 60
20
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program; 2. Megújuló Magyarország– Zöld gazdaságfejlesztés; 3. Otthonteremtési program; 4. Vállalkozásfejlesztési Program; 5. Tudomány, innováció, növekedés; 6. Foglalkoztatás Program; 7. Közlekedésfejlesztési Program.63
Az IKT szektor hozzájárulását a fent említett hét kitörési ponthoz jól mutatja a mellékletben szereplő 1. ábra. Négy intézkedési főirányt határoz meg a Cselekvési Terv és ezekhez a főirányvonalakhoz kapcsolódnak a már említett fő célok is: 1. Középpontban az ember; 2. Gyarapodó vállalkozások a munkahelyteremtés szolgálatában; 3. Hatékonyan és biztonságosan működő, szolgáltató állam; 4. Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek.64
Úgy vélem Magyarországnak mindenképp követni kellene azokat az országokat, ahol az információs társadalom sikeresen vizsgázott, ahol a különböző technikák már beváltak. Ezek mintaként szolgálhatnának hazánk előtt és lehetne alkalmazni hazánkban is. Mindez sok területet fog át, az e-közigazgatással kapcsolatos problémák, akadályok felszámolásán keresztül, egészen a számítástechnikai ismeretek oktatásáig. Úgy gondolom, Magyarország előtt még hosszú út áll, hogy elérje az EU fejlettségi szintjét e téren.65 Az információs társadalom magyarországi közigazgatási vetületei a kormányzati honlapokban, elektronikus közigazgatásban- ezen belül is elektronikus ügyintézésben, elektronikus aláírás bevezetésében- az IT eszközök használatában nyilvánulnak meg. Ezeket részletesen demonstrálnám a következő fejezetekben.
63
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 14. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 15. 65 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=430, 2013-05-23. 64
21
III. AZ E- KÖZIGAZGATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Ahogy a bevezetőben már említettem, a világ gyorsuló ütemben fejlődik, ez megköveteli, hogy az élet kiemelkedő területei is kövessék ezt a fejlődést. Mivel az internet egyre nagyobb teret hódított a közigazgatás területén is, így több kérdést rendezni kellett: új fogalmakat kellett tisztázni- e-közigazgatás- és új elemeket kellett beépíteni, használni, ilyen volt a közigazgatás alappillérjének számító elektronikus aláírás
(továbbiakban:
e-aláírás).
Még
mielőtt
az
e-közigazgatás
gyakorlati
megvalósulását demonstrálnám, úgy vélem mindenképp tisztázni kell az e-közigazgatás definícióját, illetve ennek a nélkülözhetetlen eszközét, mellyel a magyar közigazgatás új módja kiépülhetett, az e-aláírást.
1. E-közigazgatás Magyarországon Az e-közigazgatás szinonimája Magyarországon az e-kormányzat66, míg az Európai Unióban ez a két szó nem ugyanazt fedi le. Ha magyar elektronikus közigazgatásról beszélünk, akkor ez voltaképpen a teljes közigazgatásra vonatkozó infokommunikációs technológiai fejlesztéseket jelenti, amely magába foglalja az e-önkormányzást és az eállamigazgatást is.67 Így az elektronikus közigazgatás definíciója a következőképpen fogalmazható meg: „az e-közigazgatás, az e-kormányzás a közszféra kapcsolatrendszerének (valamennyi belső és külső kapcsolatának) gyökeres –tudásalapú– átalakítását és racionalizált, szolgáltató jellegű újraszervezését jelenti, az infokommunikációs technológiai alkalmazások közműszerű használata révén.”68 A célja az információs technológiák korszerű, magas szintű használata a közigazgatásban, mely a teljesítmény javítását, szolgáltatás-, ügyfélközpontú rendszer kialakítását vonja maga után. Ezen kívül az állam hatékony működésének a növekedésére van szükség, amely a kormányzati folyamatok átszervezésével és az IT eszközök támogatásával valósítható meg.69 Voltaképpen egy gyors, változásokra képes, rugalmas intézményrendszer kialakítása szerepel az e-közigazgatás jövőképében. 66
eGoverment. http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 68 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 69 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 67
22
Ezeknek a végeredménye, a polgárok oldaláról nézve a kialakított e-ügyintézés, míg a közigazgatás számára egy hatékony, gyors, informatikailag teljesen kiépült rendszer. Összességében az e- közigazgatás funkcionális célja: „az állampolgár és az állam közötti együtt-működés, ügyintézés és cselekvés egyszerűsítése, gyorsítása, valamint hatékonyabbá tétele. Az online ügyintézés tehát részben ügyintézési reform, részben új ügyfélkapcsolati viszony létrehozása és részben a helyi társadalom dinamizálása a lokális közösség önigazgatása és önfejlesztése érdekében.”70 Az elektronikus közigazgatás több területet ölel át: az elektronikus ügyintézést (továbbiakban:
e-ügyintézés),
a
közigazgatási
szerveken
belüli
elektronikus
kommunikációt, automatizált döntéshozatalt, az elektronikus cégeljárást és a digitális részvételt. Dolgozatomban az e-közigazgatás gyakorlati vonalát hangsúlyoznám, ezen belül is főképpen az e-ügyintézést részletezném majd a későbbiekben. Még mielőtt gyakorlati vonulatára térnék ki, az e-közigazgatás elméleti hátterét tekintve, fontos megemlíteni a kialakításának szakaszait, melyet BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ és a GKIeNET71 kutatói három korszakot különböztetnek meg: 1. A közigazgatás informatizálása (2003-2006); 2. Alapinfrastruktúrájának kiépítése (2006); 3. E-közigazgatás társadalmasítása (2007-től).72
Az első szakasz kapcsán hazánk más országokhoz képest az államigazgatás informatizálási folyamata indult meg, ellentétben más országokkal ahol a kereskedelmi és a szolgáltatói szférában játszott vezető szerepet. A magyar közigazgatás informatikai, technikai háttere 2003 és a 2004-es időszakban már voltaképpen kiépült, hiszen ekkor már a legtöbb államigazgatási intézmény rendelkezett az e-közigazgatáshoz nélkülözhetetlen eszközökkel: számítógép, faxgép, mobiltelefon. Emellett kiemelkedő fontosságú vált, az internet hozzáférés, az intranet és az államigazgatásban dolgozók informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Ennek köszönhetően ekkor már az állami intézmények dolgozóinak több mint a 80 százaléka számítógéppel végezte a munkáját.
70
http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 72 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14-16. 71
23
73
Mindezek ellenére a magyar lakosság e-közigazgatást használók mutatói rendkívül
rossz eredményeket mutattak a TNS Hungary Government Online kiadott statisztikája alapján, mely 2003-as adatokra alapozott. A vizsgált 32 ország közül hazánk az utolsó helyek egyikét kapta, hiszen 15 évnél idősebbeknek csupán csak a 15 százaléka használt internetet ebben az időszakban, de ha leszűkítjük ezt az e-közigazgatás szolgáltatásaira, akkor csak 6 százalékról beszélhetünk.74 Az internet használók száma azonban évről évre növekedett olyannyira, hogy 2012-ben Eurostat statisztikai táblái szerint Magyarországon már 69 százalékra tehető.75 Ezzel párhuzamosan az e-kormányzati szolgáltatások igénybevétele is nőtt hazánkban.76 Ezeket szemlélteti a mellékletben szereplő 1. és a 2. táblázat, az előbbi életkorra és évekre lebontva mutatja az internet használók számát hazánkban, az utóbbi pedig országonként mutatja az elektronikus szolgáltatások (továbbiakban: e-szolgáltatások) igénybevételét. A második korszak az e-közigazgatgatás alapstruktúrájának kiépítése volt, mely a technológiai, műszaki, infrastrukturális, eljárásrendi, jogi alapok kialakítását jelentette. Hazánk szűk erőforrásait tekintve jól megfelelt ezen a téren:
„Az Európai Unióban az e-közigazgatás 20 alapszolgáltatásának felkészültségi szintjét 2000 óta folyamatosan mért Capgemini adatai szerint 2006-ban Magyarország lépett előre legnagyobbat az európai rangsorban, a 23-ról a 14-ik helyre: 2003-ban a hazai elektronikus szolgáltatások csak 15 százalékos készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80 százalékra, míg a teljes mertekben online elérhető szolgáltatások aránya 50 százalékra, így mindkét mutatóban elértük az Európai Unió átlagát.”77 Ezek a kedvező adatok az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv78 végrehajtásának, a magyar tervezet megvalósításának, az elektronikus adó és járulék bevallás bevezetésének köszönhető. Az utóbbit hosszabb előkészület szakasz előzte meg, melynek eredményeképpen 2006 év végéig a munkáltatóknak regisztrálniuk kellett magukat az új rendszerbe. Az Ügyfélkapu segítségével 2007. január 31.-től kötelezővé tették az elektronikus rendszer használatát. Mindezek mellett meg kell még 73
Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14. Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14. 75 http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13. 76 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13. 77 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 78 2003-ban fogadták el. 74
24
egyszer említeni a közigazgatásban dolgozókat, akiknek megfelelő informatikai ismeretekkel kell rendelkezniük, ebből kifolyólag ebben a szakaszban közel 430 fő vett részt képzéseken, míg az önkormányzatok esetében ez a szám 8 ezerre79 tehető. Nagy különbség mutatkozik meg, így e téren ez a korszak nem hozta meg a várva várt eredményt, hiszen 2007-ben az itt dolgozók digitális írástudása igazán csekélynek mondható.80 Az
előző
szakaszban
az
elektronikus
önkormányzatok
(továbbiakban:
e-
önkormányzatok) terén előrelépés nem mutatkozott, azonban 2007-ben nagy változások következtek be. A nagyszámú önkormányzati dolgozók digitális írástudásának sikere mellett a megfelelő alapstruktúrát is 96 százalékos szintre emelik, ami azt jelenti, hogy szinte minden önkormányzat rendelkezik számítógép-állománnyal, ami az eközigazgatás megvalósításához elengedhetetlen.81 A harmadik fázist felöleli a 2007-es időszakot. Ez nemcsak egy új szakaszt jelent, hanem új kihívások elé is állítja a magyar közigazgatást: −
egy ügyfélközpontú, személyre szabható minőségi e-szolgáltatások kiépítése;
−
web2.0 alkalmazásokban rejlő lehetőségek kihasználása;
−
szolgáltató-oldali folyamatok modernizációja.82
Ma már teljes mértékben az e-közigazgatás társadalmasításának korszakát éljük, hiszen Magyarországon az e-közigazgatás alapstruktúrája már teljesen mértékben kiépült. Azonban hazánkban ez a folyamat nagyon lassan alakult ki és az alapok kiépítése is sokkal később kezdődtek meg, mint más országokban. Szerencsére hátrányunkat hamar ledolgoztuk a különböző Európai Uniós programok segítségével. 83 a, Az EU elvárásai az elektronikus szolgáltatás kialakításában84 Az e-közigazgatás mára hazánkban az egyik legfontosabb elemmé vált, illetve próbálják hangsúlyozni kiemelkedő szerepét. Azonban ahhoz, hogy ez oly mértékben megvalósuljon, ahogy azt tervezték, szükség volt megfelelő technikai és anyagi háttérre, ami úgy vélem, hogy még mára se épült ki tökéletesen. Továbbá ehhez még 79
2006-os évet tekintve, Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 81 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 82 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 16. 83 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 17. 84 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 80
25
hozzákapcsolódik alapfeltételként az ügyintézők informatikai tudásának elmélyítése is. Emiatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) hatálybalépésekor az elektronikus ügyintézés különböző színvonalát biztosította. Az 1044/2005. (V. 11.) Kormányhatározat, amely a közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szól. Az elektronikus szolgáltatások színvonalát négyfokú skálával osztályozza: 1. szint: információs, tájékoztató szolgáltatás; 2. szint: egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás; 3. szint: kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás; 4. szint: teljes online tranzakciót biztosító szolgáltatás.85 Az első szint esetében csak általános információt, tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az adott üggyel kapcsolatban. A második szintnél már a dokumentumok, nyomtatványok letölthetők, emellett ellenőrzéssel vagy anélkül elektronikusan kitölthetők, de a beküldésük még mindig csak a hagyományos úton lehetséges. A harmadik szint nyújtja a közvetlen, ellenőrzött dokumentum kitöltést, illetve itt már az elektronikus adatbevitel és a bevitt adatok ellenőrzésére is van lehetőség. Az ügy indításához személyes megjelenésre nincs szükség, de a döntés közlése, az illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik. A negyedik szint, a skála legfelsőbb szintjénél már minden, még az ügyhöz kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés is intézhető elektronikus úton.86 A Ket. hatálybalépésekor biztosítani kell az elektronikus intézés technikai és informatikai hátterét és legalább az 1. szintnek megfelelő információs, tájékoztató szolgáltatást. Ezen kívül meghatározza az elektronikus közszolgáltatások elektronikus szolgáltatási szinten való megvalósítására vonatkozó öt prioritást-csoportot is: − 1. prioritást-csoportot: már kész szolgáltatások, amelyeknél hátralévő feladat a Kormányzati Portálba való illesztés; − 2. prioritást-csoportot: a Ket.-hez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások, amelyeknél 2005 végére megvalósítható az adott szolgáltatáshoz előírt 3. vagy 4. szolgáltatási szint; − 3. prioritást-csoportot: Ket.-hez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek azonban még nem érik el 2005 végére a lehetséges legmagasabb szolgáltatási szintet; 85
A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat. 86 A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat.
26
− 4. prioritást-csoportot: azok a szolgáltatások, amelyek nem kapcsolódnak a Ket.-hez, de 2005 végére, –ha részlegesen is– de elérik az előírt legmagasabb szolgáltatási szintet; − 5. prioritást-csoportot: azok a szolgáltatások, amelyek 2005. év végéig történő megvalósítása kérdéses- részeredmények is születhetnek tekintettel szolgáltatások magyarországi helyzetére, gyakorlati jellegére.8788 A különböző közszolgáltatásokhoz kapcsolódó 2005. januári állapotok mellett a Ket. hatálybalépéséig elvárt szintet is tartalmazta. Ez a mellékletben szereplő 2. táblázat is jól mutatja. b, Az elektronikus ügyintézési általános szabályozása
Az e-ügyintézés általános szabályait a Ket. rögzíti 160 §-ban, mely szerint, ha más jogforrás
–törvény,
kormányrendelet,
önkormányzati
rendelet–
másként
nem
rendelkezik akkor az ügyfélnek lehetősége van, hogy az ügyeit elektronikusan intézze, tehát a Ket.-ben ez az ügyfél alanyi jogaként jelentkezik.89 Az ügyfélnek egy fokozott biztonságú e-aláírással kell rendelkeznie, ahhoz hogy az e-ügyintézés elindulhasson, ha ez megvan, akkor a kérelem az e-aláírással ellátva a központi elektronikus szolgáltató rendszeren át vagy közvetlenül, jut el az adott hatósághoz. Ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszer a Kormány által kijelölt szerv, a Miniszterelnöki Hivatal90 felelős (ezen belül az Elektronikuskormányzatközpont látja el ezt a feladatot). A hatóság ellenőrzésre is jogosult az aláírással és az azonosítóval kapcsolatban.91 Az ellenőrzési joga különböző lépcsőkből áll: −
kulcs tanúsítványa;
−
visszavonási lista által győződik meg az aláírás érvényességéről;
−
az elektronikus aláírást kibocsátó szervezethez fordul.92
87
A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat. 88 www.kszk.gov.hu/data/cms18834/SzittnerK_ppt.ppt, 2011-03-29. 89 Ket. 160. §, (1) bekezdés. 90 Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat –és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletének 2. ca) pont. 91 Ket. 160. §, (2) bekezdés. 92 Ket. 160. §.
27
Az e-ügyintézéshez személyes ügyfélkapu létrehozatala szükséges, a Ket. szerint egy ügyfél több ügyfélkapuval és rendelkezhet. Az ügyfélkapu létesítésével kapcsolatos fontos
információkat
később
az
e-közigazgatás
gyakorlati
megvalósulásának
bemutatásánál részletezem.
2. Elektronikus aláírás Az e-aláírást digitális aláírásnak is nevezzük, melynek fogalmát véleményem szerint Kohány András megfelelően fogalmazz a legjobban: „Az egyre gyorsuló világ, a kialakuló információs társadalom, a növekvő elektronikus infrastruktúra, az interneten kínált egyre több szolgáltatás számos országban felvetette annak a sürgető igényét, hogy polgári jogi ügyletekben a felek, az állampolgár és a közigazgatás viszonyában pedig az ügyfél és a hatóság jognyilatkozataikat elektronikus formában is megtehessék.” (Budai, 2002, 97.) Az e-aláírás definícióját a jogalkotón kívül többen meghatározták. Úgy vélem, Budai Balázs Benjámin meghatározása is kiemelkedő, hiszen elég érthető és részletes, mely szerint az elektronikus aláírás: „.olyan technológia független adat vagy dokumentum, amely - az alig valószínűtől a teljes bizonyosságig - utal legalább az aláíró személyére, de sok esetben a dokumentum tartalmára is, és az elektronikusan előállított adathalmazhoz (pl. elektronikus formában létező film, zenemű, kép, szöveg stb.) logikailag hozzá van rendelve és azzal elválaszthatatlanul össze van kapcsolva.” (Budai, 2002, 98.) Végül a magyar szabályozásban a törvényalkotó egy mondattal határozza meg a 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról szóló törvényben (továbbiakban: Eat.): „Elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat.” (Eat., 2 §, 6. pont.) Több fajtája van az e-aláírásnak. Budai Balázs Benjámin szerint legalapvetőbb formája, az egyszerű e-aláírás, ebben az esetben az aláíró személye csak valószínűsíthető, tehát nem biztos, hogy az írta alá, akinek kellett volna. Ennél a fajtánál
28
nincsen technológiai biztonság és visszacsatolás. Ilyen például a TAJ-szám, bescannelt aláírás, begépelt aláírás.93 Ezen kívül meghatározza az e-aláírás egy bonyolultabb formáját is, ezek az ún. technológiai biztonságot is garantáló elektronikus aláírások. Itt a dokumentumot egy algoritmussal94 titkosítják, így létrejön egy jelsorozat, – ez egy egyedi jelsorozat – amit e-aláírásnak nevezzük és ezt csatolják az elektronikus dokumentumhoz.95 Emellett egy másik csoportosítást is nyújt a törvény, az Eat. alapján három fajtája van az elektronikus aláírásnak: −
„egyszerű” elektronikus aláírás;
−
fokozott biztonságú elektronikus aláírás;
−
minősített elektronikus aláírás.96
Az „egyszerű” elektronikus aláírás megegyezik a Budai Balázs Benjámin megfogalmazásával, de a magyar szabályozás konkrétan az e-aláírás fajtáinak külön fejezetével rendelkezik, melyben az egyszerű e-aláírás lényege voltaképpen az, hogy elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Nincs különös bizonyító ereje; mint az egyéb magánokirat esetén. Ilyen például az elektronikus levél97 vagy az SMS.98 A másik fajtája, a fokozott biztonságú e-aláírás olyan elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközzel – hardverrel, szoftverrel– kell létrehozni, amely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll, úgy kell a fokozott biztonságú elektronikus aláírást elhelyezni egy dokumentumon, hogy az azon a későbbiekben tett minden módosítás érzékelhető legyen.99 A minősített elektronikus aláírás az előző csoportból nőtt ki.100 Magas technológiai biztonságot garantál a szolgáltató, nem mindenki állathatja elő, csak a Hírközlési Felügyelet101 által felhatalmazottak. Ez az aláírás típus a biztonságos aláírás-létrehozó
93
Budai, 2002, 98. Titkoskulccsal. 95 Budai, 2002, 99. 96 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 97 Rövidítése: email. 98 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 99 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 100 Eat., 2.§, 17. pont. 101 Rövidítés: HiF. 94
29
eszközzel102 hozzák létre, és hitelesítésére ún. minősített tanúsítványt103 bocsátanak ki. A minősített e-aláírás garantálja a dokumentum integrálását és az aláíró azonosítását.104 Az elektronikus aláírás bevezetésével, illetve használatával fontos tisztázni az elektronikus dokumentum, elektronikus irat, elektronikus okirat fogalmát is. Az elektronikus dokumentum elektronikus eszköz útján létrehozott adat, mely elektronikus aláírással van ellátva105, például: térkép, fénykép, tervrajz. Hitelességét az ún. időbélyegző106 garantálja, amely kizárja az idő hamisítását. Az elektronikus dokumentumnak két fajtája van: elektronikus irat és az elektronikus okirat. Az elektronikus irat, olyan dokumentum, amelynek funkciója szöveg betűkkel való közlése és a szövegen kívül az olvasó számára érzékelhető olyan egyéb adatokat foglal magában, amelyek szorosan összefüggnek a fejléccel.107 Ezzel szemben az elektronikus okirat nyilatkozattétel, egy nyilatkozat elfogadását vagy kötelezővé tételét foglalja magában.108 a, Történeti háttér Az e-aláírás mindenképp egy rövid történeti bevezetővel kell kezdeni, ennek a középpontjában a kriptográfia áll (jelentése: titkosítás). Eszerint csakis az arra jogosult személy, vagyis a címzett, férjen az adatokhoz. Jelentősége és a célja megegyezik és nem változott koronként sem, ezt jelentette az ókorban is és ezt jelenti ma is. Voltaképpen a kriptográfia által dokumentumokat kell átalakítani, úgy hogy a cél megvalósuljon. Történeti szempontból egészen Julius Ceasarig kell visszamennünk, hiszen az ő nevéhez fűződik a legrégebbi rejtjel. A ceasar-rejtjel a számok és betűk kódolásával, variálásával működött. Persze ez már elavult a mi rendszerünkhöz képest, de egy mérföldkőnek számít, hiszen ez a rejtjel megteremtette a titkosítási mód két alapelemét: a titkosítási algoritmust és a kulcsot. A következő fő lépés a második világháború idején a németek által kifejlesztett ENIGMA kódoló- dekódoló gép volt. Mindezek a
102
„olyan hardver, illetve szoftver eszköz, melynek segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza.” (Eat., 2 .§, 3. pont.) 103 „…olyan tanúsítvány, melyet minősített szolgáltató bocsátott ki.” (Eat., 2. §, 19. pont.) 104 Budai, 2002, 108. 105 Eat., 2.§, 12. pont. 106 Fogalmát a későbbiekben részletezem. 107 Budai, 2002, 113. 108 Budai, 2002, 113.
30
számítógépek fejlődésére kiemelkedően hatottak.109 Ezt követően kialakultak különféle technikai eljárások: −
szimmetrikus, titkos kulcsú technika;
−
aszimmetrikus, nyilvános kulcsú technika;
−
hibrid technika.110
A szimmetrikus rendszernél egy küldő és egy címzett van. E technika során mindkét fel- címzett és az aláíró- ismeri a kulcsot, amit a visszafejtésre használhatnak. Ez a rendszer veszélyeket is rejt magában, mert ha az alapeleme, a titkos kulcs illetéktelen, harmadik személy tudomására jut, vagy jogosulatlan használják, akkor „a titkos kulcs birtokában bárki más nevében jognyilatkozatot tegyen.” (Budai, 2002, 100.) Ebben az esetben több címzett is lehet.111 Az aszimmetrikus vagy más néven nyilvános kulcsú technika esetében két kulcs van: egy magánkulcs és egy nyilvános kulcs. E két kulcs nevében benne rejlik a lényegük, tehát a magánkulcs az a rész, melyet titokban tartanak, míg a nyilvános kulcspont az ellenkezője, mert ezt a hitelesítő szolgáltató nyilvánosságra hozza. Hátránya a lassúságában rejlik. Ez a két kulcs az alapja ennek a rendszernek: a magánkulcs és a nyilvános kulcs összefügg, hiszen például a magánkulcs tartalmát, adatait, dokumentumait csakis a nyilvános kulcs segítségével lehet visszafejteni. A nyilvános kulcs egy hitelesítőszolgáltató112 által válik mindenki számára publikussá, ezen felül ez a szervezet őrzi a magánkulcs tulajdonosainak személyes adatait, melyről tanúsítványt állít ki a címzett kérésére.113 A tanúsítvány, egy olyan elektronikus irat, melyet egy hozzácsatolt elektronikus aláírással igazol az intézmény, ez tartalmazza az alapadatokat, érvényességi időt.114 A hibrid technika voltaképpen a szimmetrikus és az aszimmetrikus rendszer ötvözése, hiszen az ideális technika ebből a kettőből összerakható, mivel az egyik a gyorsasága miatt jelentős a másik hátránya a lassúság. Az aszimmetrikus segítségével megállapodnak a felek és egy közös szimmetrikus kulcs alakul ki, ezzel folytatják a
109
Budai, 2002, 99. Budai, 2002, 100. 111 Budai, 2002, 100. 112 „olyan intézmény, illetve természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely tanúsítványokat bocsát ki, vagy egyéb, elektronikus aláírásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt.” (Irányelv, 2 cikkely, (11) bekezdés.) 113 Budai, 2002, 101. 114 Budai, 2002, 101. 110
31
titkosított
kommunikációt.
A
szakemberek
a
hibrid
technikát
tartják
a
legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb technikának.115 A hibrid technika teret adott további technikák kialakulására. Ilyen volt az amerikaiak által kifejlesztett Rivest, Shamir, Adleman (továbbiakban: RSA), de a köznyelven csak RSA–nak ismerik, nevét az eljárások kezdőbetűiből kapta. Ezt 1977ben publikálták, lényegében a biztonság növelésére törekedett, hiszen csökkentette a feltörések esélyeit, általa kialakult egy igazi fegyvernek minősülő biztonságtechnikai eszköz, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal is elismert. Úgy vélik, hogy az e-aláírások elterjedésével ez a technika kiemelkedő helyet fog kapni.116 A másik eljárást „1994-ben a National Intstitute of Standards and Technology elektronikus aláírási standardnak nyilvánította.”117 Ez a DSA nevet viseli, amit az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal fejlesztette ki. b, Törvényi háttér Az e-aláírásnak két törvényi háttere van: Európai Uniós szabályozás 1999/93/EK számú irányelv (továbbiakban: Irányelv) és a 2001. évi XXXV. törvény Az elektronikus aláírásról szóló törvény. Ez a két dokumentum adja meg az e-aláírás alapját, ezek tartalmát a következőkben részletezem. Az EU Irányelv szerint: „>>elektronikus aláírás<<: olyan elektronikus adat, amely más elektronikus adathoz van csatolva, illetve logikailag hozzárendelve, és amely hitelesítésre szolgál” (Irányelv, 2 cikkely, (1) bekezdés.) Szándékosan nem a magyar szabályozással kezdem, hiszen ez az Európai Uniós Irányelv az első olyan dokumentum e téma kapcsán, amely a magyar szabályozás alapjául szolgált. Ebben az e-aláírások használatára kötelezik az uniós tagállamokat, s céldátumként meghatározta 2001. július 19-ét jelölte ki. De azokról a tagállamokról sem feledkezett el ez az Irányelv, melyek már bevezették és valamilyen szinten használták az e-aláírást. Ezen országok esetében a követelmény az országuk és a tagállami szabályozás összhangjának a megteremtése volt. Összességében az Irányelv célja az egységes keretrendszer megteremtése volt. 115
Budai, 2002, 101-102. Budai, 2002, 103. 117 Budai, 2002, 103. 116
32
Ezt az Irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-án fogadta el. Az irányelv 15 cikkelyből áll, melynek lényeges elemeit a 2. cikkelyben tisztázza. Itt különböző fogalom meghatározásokat118 találunk. A jogalkotó a nyilvános kulcsú technikát alkalmazza. Emellett az irányelv tartalmazza az e-aláírás előállítására létrehozó eszköz fogalmát és ismérveit. Az aláírást létrehozó eszköz „olyan konfigurált hardver- vagy szoftvereszköz, amelyet az aláíró az aláírás-létrehozó adatok alkalmazására használ.” (Irányelv, 1. cikkely, (5) bekezdés.) Ezt az eszközt bárki beszerezheti, de a hozzátartozó kulcsokat különböző módszer szerint hozzák létre, ezért az irányelv meghatározza mellékletében a biztonságos aláírás-készítő eszköz ismérveit is, melyek a következők: −
az aláírás-készítő adat csak egyszer fordulhat elő és nem lehet származtatott adat;
−
aláírást a jelenlegi technikák alkalmazásával meg kell védeni a hamisítástól;
−
az aláírás-készítő adat megbízható védelmet kell nyújtania;
−
nem szabad módosítani az aláírt adatokat és azok megjelenítését az aláírás folyamata során az aláíró számára hozzáférhetővé kell tenni.119
Összességében ezek a magánkulcs egyediségét, titkosságát és az e-aláírás védelmét, hamisíthatatlanságát biztosítja. Az e-aláírás kapcsán az 5. cikkely kimondja, hogy e-aláírás bizonyítékként való elfogadását nem lehet megtagadni, a következő indokkal: „az aláírás elektronikus formában létezik, vagy nem minősített tanúsítványon alapul, vagy nem akkreditált hitelesítésszolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítványon alapul, vagy nem biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták létre.” (Irányelv, 5. cikkely, (2) bekezdés.) Ezen kívül az Irányelv foglalkozik az e-aláírás hitelesítésének szabályaival és az intézményrendszerével is, azonban ezek részletes elemzésével témám kapcsán nem foglalkozok.
118
elektronikus aláírás, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, aláíró, aláírást-létrehozó adat, aláírástlétrehozó eszköz, biztonságos aláírást-létrehozó eszköz, aláírás-ellenőrző adat, aláírás-ellenőrző eszköz, tanúsítvány, minősített tanúsítvány, hitelesítésszolgáltató, elektronikus aláírási termék, önkéntes akkreditáció. 119 Irányelv, III. melléklet.
33
Ezek után végül a magyar országgyűlés felismerte, hogy Magyarországnak követni kell az egyetemes fejlődést és ezáltal megteremteni az információs társadalom következő lépcsőfokát. Az Eat. célja a hiteles elektronikus nyilatkozattétel megteremtése,
és
az
adattovábbítás
jogszabályi
feltételeinek
kialakítása
a
közigazgatásban, az üzleti életben és egyéb területeken.120 A törvény részben átvette az Irányelv fogalom meghatározásait, de ezzel párhuzamosan új fogalmakat is beépített az e-aláírással kapcsolatban. Tartalmazza az ealáírás fajtáit is, amit ebben a fejezetben az e-aláírás fogalma kapcsán már részleteztem. Az Eat. három fajtát nevesít: egyszerű, fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírást. Emellett bevezeti az időbélyegző fogalmát is. Az időbélyegző „elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett.” (Eat., 2. §, 16. pont.) Ez nem alkalmas az aláíró azonosítására és semmilyen formában nem kapcsolódik az aláíróhoz, hiszen csak egy dátumot tüntet fel az adott dokumentumon. Ezen kívül alkalmas az időbélyegzés után a módosítás kimutatására is, melyet egy kriptográfiai kulccsal vagy más módon valósít meg. Mindezek mellett a törvény kimondja, hogy az elektronikus aláírás, elektronikus dokumentum elfogadását megtagadni, jognyilatkozat tételére, joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet csak azért, mert az elektronikus formában létezik.121
120 121
Eat. Eat., 3. §, (1) bekezdés.
34
IV. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS MAGYARORSZÁGON, AVAGY AZ E-KÖZIGAZGATÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA Az
elektronikus
ügyintézés
(továbbiakban:
e-ügyintézés)
bevezetése
Magyarországon, igazán nagy változásokat jelentett. Két területen alakítja át a magyar közigazgatást, azt a közigazgatást, amely eddig elzárkózott az elektronikus ügyintézések, IT eszközök használatától. Ez a két terület: belső ügymenet szervezése és az az ügyintézési forma megteremtése, amikor az ügyfél a fotelből intézheti az ügyeit, tehát a személyes megjelenés szükségtelenné válik az adott hatóság előtt. A Ket. X. fejezete szól az e-ügyintézésről és a hatósági szolgáltatásról, amit a jogalkotó úgy alkotott meg, hogy figyelembe vette a két szereplő, vagyis a hatóság és az ügyfél oldaláról azt a hátrányként jelentkező tényezőt, melynek alapja a technikai feltételek és informatikai tudáshiánya volt. Ezért az ügyfél a Ket. alapján maga dönt, hogy ügyeit elektronikus úton vagy az ún. hagyományos úton kívánja intézni. Sőt annak lehetőségét is megadja, hogy bármely eljárási fázisban átválthat hagyományos módon történő ügyintézésre. Ebben a részben az e-ügyintézés gyakorlati megvalósulását demonstrálnám, mindezt az e-közigazgatás központi rendszerén keresztül. A központi rendszer „elektronikus szolgáltatásokat nyújtó és azok igénybevételét támogató rendszer.”122 A KR működését jól mutatja a mellékletben szereplő 1. ábra is. A központi elektronikus szolgáltató rendszerbe beletartozik: elektronikus kormányzati gerinchálózat, kormányzati portál, kormányzati ügyfélszolgáltató központ, ügyfélkapu, hivatali kapu. 1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (továbbiakban: EGK) biztosítja az alapstruktúráját ennek a rendszernek, ezáltal valósul meg a kommunikáció és az együttműködés. Az EGK törvényi definíció szerint: „központi elektronikus szolgáltató rendszer támogató elemének, egyben szolgáltatásának minősülő olyan, rendeltetésében elkülönült zártcélú hálózat (IP alapú informatikai infrastruktúra), amely fizikai, illetve logikai hálózatok útján
122
A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, n) pont.
35
biztosítja a kormányzati, közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek kapcsolatának lehetőségét, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségét.”123 Szolgáltatásait alap-, egyéb és emelt szolgáltatásokra bontják. Az alapszolgáltatások a következők: kapcsolódási pont, hozzáférés, virtuális magánhálózat létrehozása, felhasználói támogatás, internet hozzáférés, domain-név szolgáltatás, kormányzati címtár.124 Az egyéb szolgáltatások közé tartozik a TESTA125 hálózat126 elérése, időbélyegzés szolgáltatás, kormányzati levelezőrendszer, szerver-üzemeltetés.127Ezek a szolgáltatások rögtön elérhetővé válnak, ha felhasználók csatlakoznak a rendszerhez. Az emelt szintű szolgáltatások keretszerződés alapján kerültek be, ilyen például videokonferencia.128 2. Kormányzati Portál Az elektronikus közigazgatásnál az ún. közigazgatási portálok jelentik azt az alapot, amelyre ezt az új rendszert ki lehetett építeni. Így az első lépés az infrastruktúra megteremtése volt, melynek a segítségével például kialakultak az interaktív önkormányzatok. Mára minden önkormányzat, illetve hivatal rendelkezik különböző színvonalú weboldallal, amely az ügyfelek, az állampolgárok érdekeit és tájékoztatásra szolgálnak. A portálok célja –amelyet egyben a feladatuk is– voltaképpen az, hogy szabad utat biztosítanak a világnak az intézményekhez, hivatalokhoz. Ezen kívül a portálok kezelhetősége, színvonala meghatározza a polgárok és a közigazgatás közötti viszonyt. A kormányzati portál, „olyan hozzáférési hely, amely biztosítja a központi rendszer internetes
megjelenését,
egységes
hozzáférési
felületet
ad
az
elektronikus
ügyintézéshez, az ügyfelek tájékoztatásához, a bejelentési, panasz- és javaslattételi,
123
A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, e) pont. 124 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (1) bekezdés, a)- f) pont. 125 Trans-European Services for Telematics between Administrations. 126 „az Európai Unió adminisztrációja és a nemzeti kormányzatok közötti zárt felhasználói kört szolgáló elektronikus információcserét teszi lehetővé.” (A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (3) bekezdés, a) pont.) 127 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (3) bekezdés, a)- d) pont. 128 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet.
36
vélemény-nyilvánítási jog gyakorlásához.”129 A kormányzati portál testesíti meg azt a rendszert, amelyen keresztül az ügyfelek ügyeiket intézhetik és a portálon keresztül jutunk el az ügyfélkapuig. A kormányzati portál elsődleges feladata a tájékoztatás, továbbá hogy bárki számára biztosítsa a hozzáférést a közérdekű szolgáltatásokhoz. A kormányzati portál állandó szolgáltatásai 12. § (2) bekezdése alapján: −
visszavonási lista a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, valamint az egyéb állami költségvetési szervek elérhetőségi adatai ügyleírások, letölthető formanyomtatványok, minták közzététele;
−
az elektronikusan intézhető közigazgatási ügyek listája;
−
az ügyfélkapu; személyes azonosításon alapuló fórum;
−
bejelentések, közlések felülete; jogszabály alapján itt közzéteendő hatósági hirdetmények megjelenítése;
−
Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye;
−
pályázatok és hirdetmények közzététele;
−
jogszabálytervezetek véleményezésének elérhetőségi mutatói;
−
értesítési tárhely;
−
kulcstár;
−
egyéb szolgáltatások. 3. Kormányzati Ügyfélszolgáltató Központ
A Kormányzati Ügyfélszolgálati Központ (továbbiakban: KÜK) a kormányzati portállal együttműködve biztosítja a magyar állampolgároknak, a külföldieknek és a szervezeteknek a teljes körű, szakszerű tájékoztatást telefonon130 és interneten131 keresztül. A KÜK segítséget nyújt az állampolgároknak, hogy eligazodjanak a közigazgatási ügyekben, tudásuk alapját a hatályos jogszabályok, ügyleírások adják. Szolgáltatásai közé tartozik: −
időpontfoglalás;
129
A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, l) pont. 130 Belföldről: 189 (kék szám), külföldről a +36-1-371-9300. 131 E-mail címe:
[email protected].
37
−
a közigazgatási informatikáért felelős miniszter által meghatározott ügyekben a lakossági bejelentések fogadása, az előfeldolgozás, továbbítását a feldolgozásra az adott ügyben illetékes szervekhez.132
A szervek kötelesek a KÜK-nek segítséget nyújtani, ügymenet modelleket biztosítani, hogy az állampolgároknak segítséget nyújtsanak. A közigazgatási szerveknek és a KÜK együttműködése elkerülhetetlen.133
4. Ügyfélkapu Az ügyfélkapu a kormányzati portálon keresztül valósul meg. Az ügyfélkapu, „a kormányzati portál egyik szolgáltatása; a központi rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a személyazonosítást (viszontazonosítást) igénylő elektronikus szolgáltatás az azonosított ügyfél által elérhető.”134 Egy másik megfogalmazás szerint -amely a hivatalos honlapon található, a https://segitseg.magyarorszag.hu/ címen- „az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel.”135 Ahhoz, hogy az ügyfél részt vegyen az e-ügyintézésben mindenképp szükséges az ügyfélkapu létesítése, melyet személyesen a törvény által meghatározott szerveknél, illetve interneten keresztül kezdeményezheti és az ügyfél kérelmére azonnal létrehozható.136 A személyes ügyfélkapu regisztrálásának három módja van: −
személyes megjelenés a regisztrációs szerv előtt;
−
online regisztráció elektronikus aláírással;
−
ideiglenes online regisztráció elektronikus aláírás nélkül.137
132
http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 27-30. §. 134 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, v) pont. 135 https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/ugyfelkapu/miazugyfelkapu.html, 2013-04-16. 136 Ket. 160. §, (5) bekezdés. 137 Ket. 160. §, https://segitseg.magyarorszag.hu/etananyag/ugyfelkapu_etananyag.html, 2011-03-29. 133
38
Az egyik mód, amikor az ügyfél a törvényben meghatározott szervhez személyesen elmegy és úgy igényli az ügyfélkapu létrehozását, akkor egy ügyintéző áll a rendelkezésére.
Az
ügyintéző
először
is
ellenőrzi
az
ügyfél
ellenőrzi
a
személyazonosságát138 és ezzel egyidejűleg meg kell adnia e-mail címét is.139 Itt egy regisztrációs eljárás folyik le az ügyintéző által, melynek keretein belül eltárolja az igénylő természetes azonosítóit és az általa adott felhasználó nevet, így rögzíti a rendszer a regisztrációs nyilvántartásba. Végül az Elektronikuskormányzat-központ létrehozza az ügyfélkapu használatához szükséges feltételeket. A másik módja az internetes regisztráció az ügyfél oldaláról nézve sokkal gyorsabb és kényelmesebbnek mondható, hiszen nincs szükség személyes megjelenésre, sorban állásra. Ebben az esetben az ügyfél a kormányzati portálon keresztül kezdeményezheti a regisztrációt. Ennek a létesítési módnak azonban a jogosult köre csekélyebb, hiszen csak az ügyfél igényelheti interneten keresztül az ügyfélkapu létrehozását, aki rendelkezik elektronikus aláírással. Az ideiglenes regisztráció egy korlátozott hozzáférést biztosít az ügyfél számára. Ebben az előző két mód elemei megtalálhatók, hiszen ügyintézés csak, akkor valósítható meg, ha a regisztrációs szerv előtt személyesen megjelenik az ügyfél, ezzel válik a regisztráció ebben az esetben véglegessé. A regisztrációs folyamat után az ügyfél az általa megadott e-mail címre, egyszeri használatra, legfeljebb öt évig felhasználható kódot kap, amely az ügyfélkapu megnyitásához szükséges. Ezt az ügyfélnek a rendszer első belépésekor ajánlatos megváltoztatni. Ezek szerint ahhoz, hogy az ügyfél elektronikus úton kapcsolatba lépjen az adott szervvel, vagy szervekkel három dologra van szükség: ügyfél nevére, e-mail címére, egyedi azonosítójára.140 Ma már az ügyfelek szívesen használják ezt az e-közigazgatási lehetőséget, hiszen mióta bevezették az önkormányzatoknál is, kellőképpen megkönnyíti az ügyfelek helyzetét például, ha az okmányirodában interneten foglalnak helyet, akkor elsőbbséget élveztek. Ezáltal is próbálták ösztönözni, hogy a polgárok használják a rendszert. 5. Hivatali kapu
Az ügyfélkapu mellett létrehozták az ún. hivatali kaput, amely biztosítja a csatlakozó szervek számára a biztonságos elektronikus dokumentumok továbbítását. A hivatalai 138
Ez egy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal történik. Ket. 160. §, (6) bekezdés. 140 Ket. 160. §, (8) bekezdés. 139
39
kapu törvényi megfogalmazás szerint: „a központi elektronikus szolgáltató rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer
által
részére
nyújtott
szolgáltatásokhoz
és
információkhoz.”141
Igénybevételéhez megállapodásra van szükség, ezután hozzáférést biztosít a szervezet számára. A ügyfélkapuhoz adott azonosítókkal történik a hozzáférési joggal rendelkező ügyintézők azonosítása. Az igénybevevő szervezet feladata, hogy naponta ellenőrizze a hivatali kaput és letöltse a beérkezett üzenetet142, amit ezután törölni kell a KR-ből.143
Ebben a fejezetben a hazánkban mostanában történő közigazgatás rendszer horderejű változásairól-az egyablakos rendszer kiépítéséről és a járás rendszer kialakításáról- nem szólnék, mivel ezek olyan nagy horderejűek, hogy úgy vélem erről mindenképp egy különálló fejezetben kell foglalkozni.
141
A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2.§, i) pont. 142 Fogadási kapacitás alapján. 143 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 38. §.
40
V. KÖZIGAZGATÁSI REFORM EREDMÉNYE 1. Az egyablakos rendszer bemutatása Navracsics Tibor144 kijelentette 2010. második félében, hogy 2011. január 3.-tól elindul az ún. egyablakos ügyintézés a magyar közigazgatásban. Ez az egyablakos rendszer Budai Balázs Benjámin szerint igazi mérföldkő a magyar közigazgatásban. Először is az egyablakos rendszer fogalmát kell tisztázni, azonban erre több definíció is napvilágot látott az utóbbi időben. Úgy vélem, hogy az elsődleges a törvényi megfogalmazás, de emellett mindenképp érdemes megemlíteni a szakemberek meghatározásait is. A jogalkotó az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Kormányrendeletben a következőképpen határozza meg:
„…az ügyintézés olyan módja, amelynél az ügyfél több, a hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozó eljárást bonyolíthat le és ennek kapcsán minden alaki követelménynek eleget tehet.” (85/2012. (IV. 21.) Kormányrendelet 1 §, 1. pont.)
Gergó András szerint: „Az >>egyablakos<< rendszer alatt azt az ügyviteli eljárási rendet értjük, mely az állampolgár számára biztosítja, hogy több közigazgatási szervezetet, vagy szervezeti egységet érintő ügyeinek intézése egyetlen helyen keresztül, egyszeri kezdeményezéssel történhessen.”145 Ezt a fogalmat még kiegészíti Németh Jenő az eVilág internetes információs társadalom online folyóiratban: „A szervezeti megoldások és információs rendszerek hozzák létre az ügyintézés teljes folyamatában résztvevő adatbázisokat úgy, hogy azok az >>egyablakos<< eljárási rend szerint összekapcsolhatók legyenek.”146
144
A 2010-ben mandátumot nyert Orbán- kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere és miniszterelnök-helyettese. 145 http://www.inco.hu/inco11/ekozig/cikk1h.htm, 2011-02-28. 146 http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-ev/08/20070313214605431000000700.html, 201103-02.
41
Rövidebb meghatározása, amely kiemeli a rendszer egyik leglényegesebb pontját is: „különböző szervezetekkel kapcsolatos, egy helyen történő ügyintézés.”147 Az egyablakos rendszernek is vannak alapvető alapelvei és feltételei. Az alapelvei a következők: −
az állampolgár széleskörű tájékoztatása;
−
közügyek megvitatása érdekében fórumok létrehozása;
−
lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok elektronikus úton intézhessék ügyeiket.148
Az első része az állampolgárok tájékoztatása, amibe beletartozik az is, hogy az internet segítségével a kormányportálon keresztül az ügyfél tájékoztatást kapjon, megismerteti a rendszert, az adminisztrációt, a közigazgatási eljárások menetét és a nyilvános adatbázisokat. Az állampolgári kapun kívül szükség van arra, hogy minden kormányzati hivatal és szerv rendelkezzen internetes portállal.149 Ezek a portálok kiépültek, a kormányzati portál megtalálható a www.magyarország.hu címen. Ezen kívül a különböző dokumentumok, például a törvények, rendeletek mind-mind megtalálhatóak legyenek az adott internetes felületen, vagyis az elektronikus formában letölthetőek és hozzáférhetőek legyenek, ugyanez vonatkozik a formanyomtatványokra is. Az adatbázisok is bármikor elérhetőek legyenek az érdeklődők számára valamilyen formában, vagy megfizethető áron vagy ingyenesen. Összességében egy jól kiépített internetes infrastruktúrára van szükség, ami kellő információt juttat el az arra jogosultak számára. Ehhez társul még az is, hogy akinek nincs lehetősége otthonról interneten keresztül intézni az ügyeit, azt ne érje hátrány, így ki kell építeni az ún. információs pontokat, amit bárki használhat.150 Ezek az információs pontok megtalálhatóak a posták, a könyvtárak, az internetes kávéházak, az országos kiterjedésű civil hálózatok, a teleházak hálózatai keretében.151 Emellett fontos még fórumok és párbeszédek kiépítése, létrehozása, ahol megvitathatnak különböző témákat az adott egyének vagy csoportok. Ez nagyobb teret enged a politikának. A politika életben másképp is megjelenik, egyfajta lehetőséget teremt a „kampányolásra” például közvélemény-kutatás, szavazás alkalmával. Mindezek az önkormányzatok 147
http://www.digitalis-ugyintezesert.hu/index.php?q=node/9, 2011-02-28. Budai, 2002, 153. 149 Budai, 2002, 153. 150 Budai, 2002, 154. 151 Budai, 2002, 154. 148
42
szintjén, vállalkozásoknál is jelenjenek meg, tehát ők is használják az internetes hálózatot, amely segítségével az ügyeiket lebonyolíthatják. Az elsődleges cél az infokommunikációs eszközök, hálózatok használatának elterjedése. Az egyablakos ügyintézés több szinten működik: az első szintet jelenti az, ami az állampolgár személyes megjelenésére épül, mely során az állampolgárt egy ablakhoz szólítanak, ahol az ügyintéző az eddigiekben több ügyintéző alá tartozó ügyekben egy személyben jár el. A második szint az elektronikus részt jelenti, ahol az ügyfél mentesül a hosszú sorban állástól, helyette otthonról, vagy egy arra kijelölt helyről interneten keresztül egy számítógép segítségével intézheti el az ügyeit. Az egyablakos rendszer bevezetésével a kormány szerint megteremtik: −
a gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb ügyintézést;
−
az egyszerű eljárást;
−
egyszerre egy helyen több ügyben járhat az állampolgár.
Összességében
elmondható,
hogy
az
állampolgárok
helyzetét
próbálják
megkönnyíteni, oly mértékben, hogy egy helyen egyszerre különböző ügyeket intézhessenek el. Ezt bizonyítja az egyablakos ügyintézés definíciója, illetve folyamata, amit e fejezet elején már demonstráltam. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (továbbiakban: KIM) által kiadott Jó Állam nevet viselő koncepciójában152 (továbbiakban: Jó Állam koncepció) jól összefoglalják a közigazgatásban történő változások szükségességét, célját:
„A közigazgatási szervezetrendszer átalakítása, a Kormányablakok kialakítása, az eljárások egyszerűsítése mind egy cél szolgálatában állnak. Az állam és az állampolgárok viszonyát új, bizalmi alapra kell helyezni. Ma az ügyfelek a hatóságokat szükséges rosszként, akadályként értékelik, az ügyintézés felesleges időráfordítást és stresszhelyzetet jelent. A kormány célja viszont egy új, ügyfélbarát, szolgáltató állam létrehozása. Ez a szemléletváltozás jelenti az állampolgárok számára a Jó Állam megszületését.” (Jó Állam koncepció.)
152
Pontos megnevezése: A területi közigazgatás átalakítása- a Jó Állam születése.
43
2. Kormányablakok, avagy az egyablakos rendszer gyakorlati megvalósulásai 2011. január 3.-a az a dátum, amikor az országban 29 városban megnyíltak az ún. kormányablakok, melyek integrált ügyfélszolgálati irodák, ahol az ügyintézők várják reggel 8 órától este 20 óráig az állampolgárokat. Ez a nyitvatartási rend ügyfélbarát, így a kormányablakok ügyintézői munkájukat két műszakban látják el. Az egyablakos rendszer, az új modell alapja, a kormányablakok kezdetben egyfajta kipróbálási stádiumban voltak. Ekkor az egyablakos ügyintézések még csak 29 ügykörben jártak el, de ahhoz, hogy a kezdetleges terveiket a szakemberek megvalósítsák, a kezdő dátumtól kezdve egyre több tárgykörre bővítették, így jelenleg153 62 ügy intézésére nyújtanak lehetőséget. A jövőben ez a szám folyamatosan növekedni, bővülni fog. A KIM szerint az irodák „kiemelt feladatuk az államigazgatási ügyekben történő teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére.”154 A kormányablakok ügyintézői munkába állásuk előtt szakmai és gyakorlati képzésben vesznek részt, amely vizsgával zárul, így az országban a bevezetésekor 300155 embert készítettek fel a kormányablak tisztviselői posztjaira, akiknek az ún. etikai elveket kell betartaniuk munkájuk során. Az etikai elvek a következők: −
közjót érdekében jár el és elkötelezett hazájával szemben;
−
türelmes, segítőkész;
−
kölcsön tisztelet;
−
ügyfelek érdekében jár el;
−
előítélettől mentes tevékenység;
−
szakszerű, pontos, etikus és a kormányablak ügyintézője a legjobb tudása szerint jár el.156
Az ügykörökkel együtt, az ügyintézők száma is folyamatosan bővül a jövőben, hiszen 2012-ben is írtak ki pályázatot az ügyintézői posztok betöltésére, jelenleg 6800 fő vesz részt a képzésben.
153
2013. május. https://kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e75d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28. 155 229-en a közigazgatáson kívülről érkeztek, míg a többiek közigazgatási szakvizsgával rendelkeznek. 156 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-02-28. 154
44
a, Kormányablak honlapja A kormányablakok megvalósításának az elhatározásakor nyilvánvaló volt, hogy ezt az új rendszert egy új portállal nevesítik, ugyanúgy, mint az ügyfélkaput. Így kialakítottak egy olyan oldalt, – a https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt webcímen megtalálható – amely állandóan friss információt nyújt az állampolgároknak a kormányablakokkal kapcsolatban, illetve ami tartalmazza az egyablakos rendszer célját, célkitűzéseit a jövőre nézve. Emellett felsorolja a tárgyköröket, amelyben jelenleg eljárhatnak a kormányablakokban ülő tisztviselők, továbbá az eljárásokhoz szükséges elektronikus dokumentumok letöltésére is lehetőséget ad és persze ezen kívül az ügyek intézésére is külön kialakított rendszer várja az állampolgárokat. Hat nagy tárgykör van, ezek a következők: −
egészségügy;
−
építésügy;
−
kereskedelem, szolgáltatás;
−
szociális, családtámogatás;
−
vállalkozás;
−
egyéb kategória.157
Ezek a nagyobb tárgykörök kisebb témákra bonthatók, azonban úgy érzem, hogy az első öt tárgykör esetében ez nyilvánvaló, míg az utolsó egyéb kategóriánál pár tárgykör felsorolása elengedhetetlen, hiszen ez az „egyéb” elnevezés elég tág kategóriának minősül. A honlap meghatározza az „egyéb” ügykategóriát is: „e körben a máshova nem besorolható olyan ügyek szerepelnek, amelyek a kormányablakban elintézhetőek, vagy az intézésükről tájékoztatást kaphat”158, ilyen például: bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról; ügyfélkapu létesítése; természetes fürdőhely kijelölési eljárás; természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése.159 Ezenfelül a KIM által kiadott Jó Állam koncepcióban három nagyobb kategóriát határoz meg, amely a felmerült ügyeket csoportokba sorolja: saját hatáskörben intézhető 157
https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-03-21. https://kormanyablak.gov.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_p_lifecycle=0& p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column1&p_p_col_count=4&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2011-03-21. 159 https://www.kormanyablak.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_p_lifecycle=0 &p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column1&p_p_col_count=3&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2013-04-23. 158
45
ügyek, közreműködő hatóságként intézhető ügyek és az irányító tájékoztatás nyújtása.160 A különböző csoportokba tartozó ügyeket a 4. táblázat tartalmazza. Azonban ez a táblázat, illetve az adott kategóriák hatálytalanok, hiszen azóta az ügyek széleskörű bővítésére került sor, illetve a kategóriák tekintetében is változás figyelhető meg. Mindez köszönhető a 2010-ben kitűzött célok megvalósításának, melynek a fő irányvonalát a járások 2013. január 1.-jei bevezetése jelentette. A 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendeletben, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szól jelenleg négy kategóriáról beszélhetünk: − A kormányablaknál előterjeszthető kérelmek csoportja, melyeket legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítnia kell az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szervhez; − Irányító tájékoztatást nyújt egyes ügyekben az ügyfeleknek az eljárás menetéről, jogaikról és a kötelezettségeikről; − Egyes ügyekhez ügyintézése kapcsán internetes kapcsolati és informatikai segítséget nyújt; −
Kérelmek,
beadványok,
nyilatkozatok,
igazolások,
melyek
az
egyes
ügykörökhöz kapcsolódnak.161
Ebbe a négy kategóriákba tartozó ügyeket a mellékletben szereplő 5. táblázat tartalmazza. Az oldalon, ha rákattintunk egy maghatározott tárgykörre, akkor három különböző szolgáltatási típust választhatunk: ügyintézés162, ügyindítás163, tájékoztatás164. b, Kormányzati Ügyfélvonal A kormányablakokon kívül létrehozták az ún. Kormányzati Ügyfélvonalat (továbbiakban: KÜ). Célja, hogy a gyors és egyértelmű választ adjanak az
160
https://www.kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e75d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28. 161 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, 22-23. §. 162 „…nemcsak az ügyindításra, hanem az ügy Kormányablakban történő azonnali elintézésére is sor kerül. Az ügyek köre folyamatosan bővül.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.) 163 „…a kérelmek, űrlapok, illetve nyomtatványok befogadására, az ügy elindítására van lehetőség a Kormányablakban.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.) 164 „Az itt megtalálható ügyek esetében nincs lehetőség a helyszínen történő ügyindításra és ügyintézésre, ezen ügyekben jelenleg a Kormányablak csupán irányító tájékoztatást nyújt.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.)
46
állampolgárok által feltett kérdésekre, ami érkezhet a kormányzati portálon165 keresztül, telefonon (belföldről és külföldről egyaránt hívható)166, elektronikus üzenetben167, faxon168, mobil készüléken169 segítségével. A KÜ feladata a KIM szerint: „…az állampolgárok, vállalkozások és egyéb szervezetek, a hét minden napján, napi 24 órában történő teljes körű és szakszerű, egységes szolgáltatási szinten történő tájékoztatása, útbaigazítása a közigazgatással kapcsolatos ügyeik gyors és hatékony intézése érdekében.”170 c, Tapasztalatok az új rendszerről, az állampolgárok visszajelzései A pár hónapja működő kormányablakokról több visszajelzés, adat látott, illetve lát napvilágot a KIM által. A legelső visszajelzések pozitívak voltak, hiszen az állampolgárok jól fogadták ezt a rendszert. Az adatok is ezt mutatják: 2011. januárjában 21459 ügyfél látogatott el az ország területén kialakított kormányablakokhoz, és összesen 22638 ügyet intéztek el.171 A kormányablak portálja azt a tanulságot vonja le a statisztikai adatokból, hogy az állampolgárok nagy érdeklődéssel fogadták az újonnan kialakított rendszert. Az ügyfélszolgálati irodák közül a nyíregyházi volt a „legnépszerűbb”, ezt 1620 ügyfél kereste fel.172 2013-ban már konkréten kimondható -ahogy Rétvári Bence, a KIM államtitkára is kifejtette- hogy a magyar állampolgárok a kormányablakok bevezetését fogadták a legkedvezőbben. A tárgykörökről kezdetben az mondható el, hogy az állampolgárok fele kereste fel az ügyintézőket általános ügyekkel kapcsolatban. A „legnépszerűbb” tárgykör az ügyfélkapu létesítése, míg a legtöbb ügyintézés a következő három körben történt: egyéni vállalkozás, családtámogatás, elektronikus tulajdoni lap másolatának letöltése.173 A 2013 áprilisában, a legfrissebb tesztek szerint az ügyintézők túlterheltek, melynek mihamarabbi megoldását ígéri a KIM. Úgy vélem ez nagy problémát jelent, hiszen az
165
www.magyarorszag.hu. Magyarországról: 1818 (kék szám), Külföldről: +36 1 452-3622. 167
[email protected]. 168 Faxszám: +36 1 452-3621. 169 SMS szám: 1818. 170 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság: A területi közigazgatás átalakítása – a Jó Állam születése. 171 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01. 172 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01. 173 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01. 166
47
egyik kulcsszó, ha kormányablakokról beszélünk az „egyszerűsítés”. Jövőben megpróbálnak mindent megtenni, hogy a felmerült problémákat orvosolják, ezért a tervek szerint egyszerűsödik az eljárás, adminisztrációs feladatokat lerövidítik, az időpont-foglalási struktúra kialakítását és a kormányablakok, illetve az intézendő ügyek számának növelését tűzte ki célul a KIM.174 Ezek megvalósításához szükségesek a személyi feltételek biztosítása, így rendkívül fontos az ügyintézői képzés is. Zöld- Nagy Viktória helyettes államtitkár nyilatkozataiban kiemelte, hogy az adatok alapján 98 százalékos az ügyfelek elégedettségi mutatója, az állampolgárok főleg a gyorsaságot, tájékoztatást és a hatékony ügyintézést emelték ki.175
3. Járási rendszer kialakítása A kormányablakok 2011. január 3.-ai bevezetése csak az első lépésnek számított a magyar közigazgatás átalakítását tekintve. A tervek szerint a fejlesztések és a bővítések 2013-ban folytatódtak a járási rendszer kiépítésével. Erről azonban csak érintőlegesen szólnék, hiszen ez még igazán gyerekcipőben jár.
A járások országunkban nem ismeretlen közigazgatási egységek, hosszú múltra tekintenek vissza. Dr. Kara Pál tanulmányában történetüket a XIII. századtól datálja, mint a királyi vármegyék alközpontjaiként voltak ismeretesek. Feladataik közé tartozott többek között az adók beszedése, összeírása, határjárás és az igazságszolgáltatás is.
176
Rendszerük, feladatkörük idővel módosult, azonban a tanácsrendszer megalakulásáig (1950-ig) egyszemélyi vezetője volt, ezt a posztot a szolgabíró látta el. Ezután a működtek valamely testület, önkormányzat mellett. 1950-ben azonban már 150-re emelkedett a számuk, ezután csak a csökkenésük figyelhető meg. Véglegesen 1983. december
31.-én
szűntek
meg
a
járások
Magyarországon.
Tevékenységük
államigazgatás- hatósági jellegűek voltak, a tanácsrendszerben pedig a községek felett kontrolt gyakoroltak.177 A járási rendszer kialakításának elvei hét szűk pontban meghatározhatók: 174
http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazgatas_tesztje, 2013-04-16. 175 http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazgatas_tesztje, 2013-04-16. 176 Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-munkasarok/716, 201305-13. 177 Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-munkasarok/716, 201305-13.
48
−
a járások nem ismeretlenek Magyarországon, hiszen történelmi hagyományokon nyugszik;
−
meglévő ügyintézési helyszínek megőrzése;
−
járások székhelye és a legtávolabbi település közötti távolság nem lehet 30 km-nél nagyobb;
−
megyehatárok megőrzése;
−
gyors és könnyű hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz;
−
térszervezői funkció kialakítása;
−
területi
államigazgatási
szervek
illetékességi
területeinek
járási
alapú
rendezése.178
A járási hivatalok végül 2013. január 1-jével megalakultak, így vidéken 175 járási, míg Budapesten 23 kerületi hivatal jött létre.179 Ezek a hivatalok főleg okmányiroda hatáskörébe tartozó feladatokat, illetve emellett szociális, természetvédelmi, környezeti ügyek végrehatását vállalják át. A járási hivatalok alatt működnek a szakigazgatási szervek: −
Egészségbiztosítás Pénztári Szakigazgatási Szerv;
−
Erdészeti Igazgatóság;
−
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság;
−
Építésügyi Igazgatóság;
−
Fogyasztóvédelmi Felügyelőség;
−
Földhivatal;
−
Földművelésügyi Igazgatóság;
−
Igazságügyi Szolgálat;
−
Közlekedési Felügyelőség;
−
Kulturális Örökségvédelmi Iroda;
−
Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Iroda;
−
Munkaügyi Központ;
−
Munkaügyi Felügyelőség;
178
http://www.rgvi.gtk.szie.hu/datadir/content/file/letöltések/telgazd/közigazgatás_átalakulása.pdf, 201210-16. 179 http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-esvalasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/175-videki-jarasi-hivatal-es-23-fovarosi-keruleti-hivatalalakul-jovore, 2013-05-07.
49
−
Munkavédelmi Felügyelőség;
−
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv;
−
Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság;
−
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság;
−
Szociális és Gyámhivatal;
−
Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv.180
A járási rendszer kiépítésével kapcsolatban kettős indokról beszélhetünk. Az első az anyagi ok, a második pedig a szakmai indok, mely szerint a közigazgatás akkor működik jól, ha a társadalom és a szervezet között távolság van. Úgy vélem, ha ezt a rendszert jól, szakszerűen építik ki hatékonyabb és gazdaságosabb lesz a közigazgatásunk. Azonban hogy ez az új közigazgatási reform sikeres lesz-e, ezt csak hosszútávon derül majd ki.
180
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek, 2013-04-25.
50
VI. E-KÖZIGAZGATÁS: AGGÁLYOK ÉS KÉTELYEK- E SECURITY Úgy vélem, ha az e-közigazgatásról van szó, mindenképp ki kell térni az adatvédelem és az adatbiztonság kérdéskörére. Ennek indoka az, hogy környezetemben nem egy embertől hallottam, hogy ezzel kapcsolatban vannak aggályai, kételyei. Véleményem szerint, ez érthető is, hiszen az eddig papír alapú rendszert felváltotta egy számukra- főleg az idősebb generáció számára- ismeretlen új rendszer, ami voltaképpen már a mindennapjaikba beépült. Hiszen az életünkben az „e” betűk nagy jelentőséggel bírnak, illetve folyamatos megjelenésüket tapasztalhatjuk például eBank vagy eKereskedelem formájában is. Mindezek ellenére a magyar emberekben az a fajta bizalom nem alakult ki, mint más országokban, ahol az elektronikus szó nem okoz bizalmi problémát, sőt van olyan ország, ahol már a politikát is behálózta. Szerintem Észtország a legmegfelelőbb példa erre, hiszen ott már 2005-ös helyhatósági választások során lehetett Interneten keresztül szavazni.181 Az e- közigazgatás megjelenésével az adatvédelem és az adatok kezelésével kapcsolatos kérdések tisztázása kézenfekvő, hiszen egy informatika rendszer irányítja az egész folyamatot, ami elég sok buktatót rejthet magában, ami végeredményben az adott intézmény megbénulásában mutatkozik meg. Ha megbénul egy rendszer felvetődik pár kérdés: 1. Az adatvédelem és az adatbiztonság Az adatvédelem és az adatbiztonságot külön alfejezetben tárgyalnám, hiszen más kérdésre összpontosítanék. Először mindenképpen a két definíciót kell tisztázni. Míg az adatvédelem „az adatok kezelése során, azok meghatározott csoportjára vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése”182, addig az adatbiztonság „az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és eljárások együttes rendszere.”183 Ennek a két fogalomnak az internet elterjedése és nyitottsága miatt rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a net ezen jellemzői miatt jelenthet „veszélyt” az állampolgárok számára. Hiszen az emberek nem biztos, hogy 181
http://www.sg.hu/cikkek/40131/sikerrel_zarult_az_e_szavazas_esztorszagban, 2013-05-09. Budai Balázs Benjámin- Tózsa István: E-közigazgatás. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 2007, 93. 183 Budai- Tózsa, 2007, 95. 182 182
51
biztonságban érzik az adataikat, nem biztos, hogy ebben az internet által átszőtt világban nőttek fel, vagy ha igen, akkor se biztos, hogy bizalmat táplálnak az „e-világ” nyújtotta lehetőségek iránt. Az adatvédelemnél a személyes adatok védelméhez való jogot emelném ki, amely „hozzáférésének, kezelésének kivételessége alapjogi védelemben részesül.”184 A személyes adatok védelmének általános szabályait 2011-ig az 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) rögzítette, de ma már az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) tartalmazza. Emellett azonban még vannak szabályozások, melyek fontosak e jog kapcsán, így azt mondhatjuk, hogy a szabályozása többrétegű: − Alaptörvényünk VI. cikke rögzíti, ugyanúgy, mint a közérdekű adatok megismerését és terjesztését; − Az Európai Unió Alapjogi Chartája a 8. cikkben szerepel, hogy „mindenkinek joga van a rá vonatkozó adatok védelméhez.”185 Ezen felül előírja a korrekt módon való kezelést, illetve azt is rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokhoz hozzáférjen, illetve ha szükséges javításokat végezhet azokon.186; − Emberi jogi egyezmények által lett az adatvédelem a méltóság és az információs önrendelkezési jog része. − Ágazati adatkezelési törvények egészítik ki a 2011. évi CXII. törvényben megfogalmazott általános szabályozást;187 − Eljárásjogi törvények;188 − Jogosulatlan és adatkezelési előírásokat sértő magatartás szankcionálása a magyar jogban; − A törvényi szabályokat kiegészítő egyéb jogszabályok.189 Az adatbiztonság védelmének követelményét is az Infotv. rögzíti. A következőket írja elő általánosságban az adatok biztonságáról: 184
dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága (Tansegédlet). 2012, 1. 185 Európai Unió Alapjogi Charta, 8. cikk, (1) bekezdés. 186 Európai Unió Alapjogi Charta, 8. cikk, (2)- (3) bekezdés. 187 Például: 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről. 188 Pp, Be., Ket. stb. 189 Tóth, 2012, 1-4.
52
„7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. (2) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (3) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.” (Infotv., 7. §, (1)- (3) bekezdés.)
Ezen felül az elektronikus adatok biztonsága, megőrzése szempontjából kiemeli, hogy megfelelő technikai háttért és megoldást kell biztosítani ahhoz, hogy „a tárolt adatok közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez190 rendelhetők.”191 Az adatbiztonság feltételeinek a megteremtéséhez egy informatikai biztonsági rendszer kiépítésére van szükség, ami „a szervezeti tevékenységek informatikai összetevőinek a célok eléréséhez szükséges megfelelő állapotban tartását értjük.” (Budai- Tózsa, 2007, 96.) Kialakításának négy szakasza van: 1. védelmi igények feltárása; 2. fenyegetettség elemzése; 3. kockázatelemzés; 4. kockázat-menedzselés.192
Az első szakaszban választani kell az informatikai alkalmazások közül, ami az adott szervezetnek a legmegfelelőbb, második részben a gyenge pontokat kell feltárni, míg a
190
„Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy.” (Infotv., 3.§, (1) bekezdés.) 191 Infotv., 7.§, (4) bekezdés. 192 Budai- Tózsa, 2007, 96.
53
harmadik és a negyedik szakaszban a fenyegető tényezők feltárása és azoknak elleni védekező intézkedések, hatások értékelése történik.193 Az adatbiztonság fő eszközei közé tartozik a kriptográfia194, elektronikus aláírás, melynek fő feladata, hogy „tanúsítsa az aláíró személyazonosságát”- és a tűzfal, amely az adatok jogosulatlan hozzáférést akadályozza meg.195 2. Adatkezelés Az adatvédelem és –biztonság mellett nem lehet elsiklani, az adatkezelés szabályai felett sem, hiszen a személyes adatok védelme szempontjából mindenképp tisztázni kell ezt a kérdéskört. Először is adatkezelés fogalmát tisztáznám, ehhez az Infotv. nyújt segítséget:
„Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a
műveletek
összessége,
így
különösen
gyűjtése,
felvétele,
rögzítése,
rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és
megsemmisítése,
valamint
az
adatok
további
felhasználásának
megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.” (Infotv., 3.§, (10) bekezdés.)
A személyes adatok kezelésének alapelvei is ez a törvény tartalmazza: − célhoz kötöttség elve, melyet az 5. § tartalmaz. Eszerint a személyes adatok csakis meghatározott célból, kötelezettség teljesítés és jog gyakorlása miatt kezelhetők; − minimális adatkezelés elve, amely kapcsolódik a célhoz kötöttség elvéhez, hiszen csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés során elengedhetetlen; − alkalmasság elve, hiszen az adott adat a meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie; − adatkezelő a helyreállításhoz szükséges technikai feltételekkel rendelkezzen; − tisztességesnek és törvényesnek kell lennie az adatok felvételének; 193
Budai- Tózsa, 2007, 96. Jelentése: titkosítás. Az elektronikus aláírás alfejezetben már említettem és jelentését részleteztem. 195 Budai- Tózsa, 2007, 96-97. 194
54
− adatok pontosságának, helyességének biztosítása. Emellett kimondja azt is, hogy az érintettek azonosítása az adatok alapján csakis a meghatározott cél eléréséig valósuljon meg.196197 Az adatkezelés legitimnek minősül, ha az érintett hozzájárulását adta vagy vélelmezett hozzájáruláson alapuló adatkezelés alapján198 vagy kötelező adatkezelés során199 vagy hozzájárulást átmenetileg pótló törvényi felhatalmazás során200 került rá sor. Az adatkezeléssel kapcsolatban az adott érintett jogait és érvényesülésüket is szabályozza az Infotv., avagy mit tehet az érintett, ha megsértik a jogát: „14. § Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint c) személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását.” (Infotv., 14. §.)
Ezeket a 19. § szerint a törvény korlátozhatja: „…az állam külső és belső biztonsága…továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.” (Infotv., 19. §.)
196
Infotv., 5.§- 6. §. dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága (Tansegédlet), 2012. 198 „az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.” (Infotv., 6.§, (6) bekezdés.) 199 „azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.” (Infotv., 5.§, b), pont.) 200 „személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.” (Infotv., 6.§, (1) bekezdés, a)- b), pont.) 197
55
Ezeken felül még meg kell említeni a tiltakozás jogát, mely szerint az érintett tiltakozhat adatainak kezelése ellen törvényben meghatározott feltételek esetén:
„21.§ (1) Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén; b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint c) törvényben meghatározott egyéb esetben.” (Infotv., 21.§, (1) bekezdés.)
A bírósági jogérvényesítés keretein belül az adott érintett jogainak megsértése esetén fordulhat bírósághoz, melynek szabályait az Infotv. 22 §. rögzíti. Emellett kártérítést is meg kell említeni, melyet a 23 §. szabályoz, mely szerint „az adatkezelő az érintett adatainak
jogellenes
kezelésével
vagy
az
adatbiztonság
követelményeinek
megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni.” Mindezek mellett az elektronikus világ megjelenésével egyre jobban kiszorítja a papír alapú rendszert az elektronikus dokumentumkezelés. Mind a papíralapú és mind az elektronikus dokumentumkezelést hátrányok és előnyök szövik át. Úgy vélem, egy állampolgárnak, akinek az adatait elektronikusan kezelik legnagyobb aggálya az, hogy a hozzá kapcsolódó információk, adatok biztonságban vannak-e, vagy tényleg minden adat szerepel-e az adatbázisban. Tehát kérdések sorozata vetődik fel, így úgy gondolom érdemes tisztázni a két fajta dokumentumkezelés előnyeit és hátrányait, ezt a mellékletben található 6. és 7. táblázat mutatja be részletesen. A felvázolt pontokból kiderül, hogy az elektronikus dokumentumok sokkal hatékonyabbá teszik a hivatali munkát és a benne rejlő pozitívumok vitathatatlanok. Azonban mindezek mellett nem lehet elfelejteni a veszélyeit se, ennek részleteit a következő alfejezetben ismertetném.
3. A dokumentum- és az információkezelés lehetséges problémái Ahhoz, hogy adataink, dokumentumaink biztonságban legyenek, megfelelő biztonsági háttér, technikai alkalmazások szükségesek. Az elektronikus dokumentum kezelés kapcsán a hivataloknak rendelkezniük kell vírus- és behatolás védelemmel,
56
mentési rendszerrel, ezen kívül az informatikai biztonsági szabályzattal.201 Budai Balázs Benjámin és Tózsa István könyvükben pontokba szedték, hogy az elektronikus iratkezelés kapcsán milyen biztonsági feltételeknek kell teljesülnie: − „az elektronikus iratok előállítása és tárolása megfeleljen a hatályos jogszabályi követelményeknek, és az azok alapján elkészülő belső szabályzatoknak, − az illetéktelen hozzáférés és beavatkozás érdekében rendelkezésre álljon kellő biztonsági és mentési rendszer, − a hivatalos ügyintézéssel kapcsolatos valamennyi releváns információ rögzítve legyen.”202 Mint mindennek vannak veszélyei, így van ez az információkezeléssel az eközigazgatásban is. Az igazi veszélyforrást maga a rendszer jelenti, aminek a gyenge pontjait Budai Balázs Benjámin és a Tózsa István könyvében mutat be: − az informatikai rendszerek biztonságának jellemzően rendkívül alacsony szintje; − a vezetők nem veszik tudomásul a kérdés fontosságát, illetve az informatikai rendszer szükségességét; − probléma adódhat abból is, hogy nincs megfelelő adatvédelmi osztályozás, vagyis nincs meghatározva a védendő és mentendő adatok köre; − be- és kilépő munkatársak adminisztrációja gyenge pontja, hiszen sokszor előfordul, hogy egy volt alkalmazott jogosultságai nem kerülnek törlésre, amely veszélyforrást jelent, hiszen hozzáférhet olyan adatokhoz, amelyhez már nincsen jogosultsága; − fizikai veszélyforrások elleni védelem gyenge; − ellenőrzés hiánya ki- és belépés esetén, így bárki vihet ki vagy be például egy adathordozót és ebből a szempontból az asztalokon heverő papírok is veszélyforrást jelentenek; − rendelkezésre állás biztosítása redundancia nélkül, amely „biztonsági okokból történő
többszörözés,
pót-tárolóegységek
biztonsági másolatainak tárolását” 203 takarja; 201
Budai- Tózsa, 2007, 89. Budai- Tózsa, 2007, 89. 203 Budai- Tózsa, 2007, 98. 202
57
beiktatása,
dokumentumok
− emberi erőforrások redundanciája, mely szerint egy betegség, szabadság esetén szakértelemmel rendelkező rendszergazda, informatikus pótlása nehézkes lehet, illetve ugyanez a helyzet egy kilépő rendszergazda esetén, aki nagy károkat tud okozni, ha például nem működik együtt; − adathordozók megsemmisítése általában egyáltalán nem szabályozott; − jelszókezelés problémája; − „hiányos hardver-dokumentáció. Van olyan eset, hogy az üzemeltetőnek fogalma sincs róla, hogy milyen rendszereket üzemeltet, a hivatalban elhelyezett eszközökről nem tudja megmondani, hogy melyiket ki rakta le oda, és kinek a megbízásából. Egy ennyire dokumentálatlan hardver-parkban egyrészt megjelenhetnek nem engedélyezett eszközök úgy, hogy az üzemeltetőnek fel sem tűnik – főként, ha különböző szekrényekben vannak elrejtve.” (Budai- Tózsa, 2007, 98.) − mentési rendszer területe is több veszélyt rejt magában, hiszen „például a mentések adathordozóra írása után a sikerességet – a visszatölthetőséget – nem ellenőrzik, vagyis a mentés rendelkezésre állásáról nem győződnek meg. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy ha szükség van a mentésre, csak fél évvel korábbi állapotra sikerül a visszaállás.” (Budai- Tózsa, 2007, 99.); − a vírusvédelmi rendszerrel is lehetnek problémák.204 Mindezekből következik, hogy maga a biztonság kérdése nem feltétlenül az informatika jelentkezik, mint egyetlen veszélyforrás, ezért négy fajta veszélyforrást különböztetnek meg, ha e-közigazgatásra, avagy magáról az információkezelésről beszélünk: − IR életciklus veszélyforrásai; − Logikai veszélyforrások; − Fizikai veszélyforrások; − Szervezési veszélyforrások.205 Tehát mindenképp tévhitnek számít az, hogy sok állampolgár kizárólag az informatikai rendszer biztonságának gyengesége miatt vannak kételyei az e-
204 205
Budai- Tózsa, 2007, 97-100. Budai- Tózsa, 2007, 100.
58
közigazgatás iránt. Úgy vélem, ez a struktúra hatékony lesz és megkönnyíti az emberek életét, ha teljes mértékben kiépül, azonban amíg felmerülnek előzőekben felsorolt problémák, addig kételyek mindig támadnak majd az állampolgárokban. Úgy gondolom, hogy nemcsak a biztonságnak kell fejlődnie, hanem a magyar társadalomnak is, hiszen a bizalmi faktor hazánkban e rendszer iránt elég csekély. Remélhetőleg pár év múlva az e-közigazgatást tekintve több negatív oldalon megjelenő feltevés, átcsap majd a pozitív oldalra - itt főleg a biztonságra célzok, mert szerintem ez a
legnagyobb
veszélye
az
e-közigazgatásnak-
és
kialakul
egy
átlátható,
problémamentes, ügyfélközpontú magyar e-közigazgatás, ami majd mindenki igényeit kellőképpen kielégíti.
59
VII. ÖSSZEGZÉS Dolgozatommal megpróbáltam bemutatni, hogy hazánkban hogyan jelent meg az elektronikus közigazgatás. Az elméleti keretének bemutatása előtt próbáltam rávilágítanak arra a tényre, hogy az információs társadalom kulcsfontosságú területnek számít. Mindezt jól mutatják az Európai Uniós törekvések, illetve a magyarországi lépések is, ezért ezeket mindenképp részleteznem kellett a témám kapcsán. Úgy vélem, az elektronikus közigazgatásnak vannak előnyei és hátrányai egyaránt, de ahhoz hogy lépést tartsunk a világgal, mindenképp hazánknak is újítani, „haladni kellett a korral.” Az előnyöket és hátrányokat SWOT-analízisben demonstráltam, mert úgy vélem, hogy ez megfelelő módszer arra, hogy bemutassam az e-közigazgatás pozitív és negatív oldalát, illetve emellett a veszélyeit és benne rejlő lehetőségeket is. Pozitív mező Lehetőségek (Opportunities): Erősségek (Strength): − Egyszerűség; − Mintakövetés; − Gyors ügymenet; − Fejlődés; − Megbízhatóbb; − Bizalom növelése; − Energia- és költségtakarékosság; − Közigazgatási reform gyorsulásának/fejlődésének az − Gyors kommunikáció az elősegítése; elektronikus dokumentumkezelés kapcsán; − Jobb, kifinomultabb rendszer, szolgáltatások kiépítése. − Munkafolyamatok könnyítése; − „Ügyfélbarát”; − Hatékony információkezelés; − A magyar állampolgárok távkapcsolatban, otthon ülve, kényelmesen intézheti ügyeit az Interneten keresztül; − Állam és állampolgárok kapcsolatának javulása; − Könnyebb hozzáférhetőség, elérhetőség. Negatív mezők Gyengeségek (Weakness): − Informatikai háttér; − Bizalomhiány; − Felkészületlenség; − Adatvédelem; − Adatkezelés nehézségei.
Veszélyek (Threats): − Biztonság; − Szervezési veszélyforrás; − Fizikai veszélyforrás; − Informatikai rendszer veszélyforrás; − Logikai veszélyforrás.
60
Összegezve az e-közigazgatás hátterében két konkrétum van: az információs társadalom térhódítása –ebbe beleértem az internet kiemelkedő szerepét is– és az Európai Unió hatása. Mindezek ösztönözték Magyarországot, a magyar kormányt arra, hogy létrehozzák hazánkban is. Kezdetekben az elméleti kereteit megteremtették, azonban gyakorlati vonatkozásaiban nagy hiányosságok mutatkoztak, de bíztak abban, hogy a későbbiekben mindkét vonatkozás tekintve kellőképpen kiépül az új rendszer. Végül ez az elektronikus központi rendszer szabályainak rögzítésével és létesítésével sikerült. Mára a magyar kormány 2010-ben hangoztatott törekvései közül pár megvalósult, a kormányablakok kiépültek és az ügykörök folyamatos bővülése figyelhető meg, melyek próba stádiumban kezdtek el működni a nagyobb településeken 2011. január 3.-án. A következő szintje a kormány terveinek a járási rendszer kialakítása volt, amelynek a kezdő dátuma 2013. január 1.-jére datáljuk. Ezzel egy nagyobb szabású, komplex, egységes rendszer kívántak kialakítani, amely a kormányablakok számának növelését is magával vonta. Ez jelenti ma az „új slágert” a magyar közigazgatásban, melynek a fejlesztését, bővítését ígéri a kormány a következő években. Azonban az már csak a jövő titka, hogy az egyablakos rendszer kiépítése beváltja-e a hozzáfűzött reményeket.
61
HIVATKOZOTT IRODALOM Szakirodalmak Budai Balázs Benjámin- Tózsa István: E-közigazgatás. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 2007. Budai Balázs Benjámin: Az e-közigazgatás elmélete. Akadémia Kiadó Zrt., Budapest, 2009. Budai Balázs Benjámin: E-goverment avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. Aula Kiadó, Budapest, 2002. Castells, Manuel: A valóságos virtualitás kultúrája: az elektronikus kommunikáció integrálódása, a tömegközönség átalakulása és az interaktív hálózatok kifejlődése. In: Információs Társadalom folyóirat, 2004. Castells, Manuel: The Power of Identity, The Information Age: Economy, Society and Culture, Vol. II. (Cambridge, MA; Oxford, UK: Blackwell), 1997a. Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkesztimunkasarok/716. dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága (Tansegédlet). 2012. http://www.ittk.hu/netis/doc/textbook/Magyar_country_report_final.pdf. Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2002. Közigazgatási Informatikai Bizottság 21. számú ajánlása: Az ügyfélkapu és hivatali kapu
kapcsolódás
műszaki
specifikációja,
http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/kib_21_v2.0.pdf. Németh Jenő: Az E-közigazgatás kialakításának lehetséges megoldásai. In eVilág az információs
társadalom
online
folyóirata,
2002,
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002ev/08/20070313214605431000000700.html. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014, Az Infokommunikációs ágazat cselekvési terve a társadalom és a gazdaság megújulásáért. Pintér Róbert- Csótó Mihály- Holczer Márton- Kis Gergely- Molnár Szilárd- Rab Árpád- Székely Levente: A magyar információs társadalom fejlődése az elmúlt tíz
62
évben:
intézményépítés,
infrastruktúrafejlesztés
és
kultúraváltás,
MAGYAR
ORSZÁGJELENTÉS 1998-2008, Budapest, 2007. Pintér Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Társadalomtudományi Kar, Budapest, 2004, http://doktori.tatk.elte.hu/2005_Pinter_Robert.pdf. Z. Karvalics László: Visszaút nincs? Az információs társadalom fogalomtörténetéhez. Világosság, 1998, 30-37. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság: A területi közigazgatás átalakítása – a Jó Állam születése.
Weboldalak
http://www.inco.hu/inco11/ekozig/cikk1h.htm, 2011-02-28. http://www.digitalis-ugyintezesert.hu/index.php?q=node/9, 2011-02-28. https://kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460ea4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28. https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-02-28. https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01. http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002ev/08/20070313214605431000000700.html, 2011-03-02. https://magyarorszag.hu/, 2011-03-02. http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-08. http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11. http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 201103-11. http://www.inco.hu/inco4/kozpont/cikk1.htm, 2011-03-11. http://www.ittk.hu/infinit/2005/0609/index.html, 2011-03-11. http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=2994 , 2011-03-11. http://www.artefaktum.hu/zskf/ZSKF_eloadas12.ppt, 2011-03-11. http://misc.meh.hu/letoltheto/kancel_szolg_doku/tajekoztato.doc, 2011-03-11. http://www.mimi.hu/informatika/arpanet.html, 2011-03-11.
63
https://kormanyablak.gov.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_ p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column1&p_p_col_count=4&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2011-03-21. https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/, 2011-03-21. https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24. www.kszk.gov.hu/data/cms18834/SzittnerK_ppt.ppt, 2011-03-29. http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazg atas_tesztje, 2013-04-16. https://www.kormanyablak.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p _p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column1&p_p_col_count=3&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2013-04-23. http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek, 2013-04-25. http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruletikozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/175-videki-jarasihivatal-es-23-fovarosi-keruleti-hivatal-alakul-jovore, 2013-05-07. http://www.sg.hu/cikkek/40131/sikerrel_zarult_az_e_szavazas_esztorszagban, 2013-0509. http://einclusion.hu/2008-02-10/i2010-europai-informacios-tarsadalom-a-novekedesertes-a-foglalkoztatasert-2005/, 2013-05-10. https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=90639F648BC608A270AD732 3408AEFD3, 2013-05-10. http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/ajanlasok, 2013-05-13. http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13. http://www.infoter.eu/alapdokumentumok/europai_digitalis_menetrend, 2013-05-16. Jogszabályok A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európai Digitális Menetrend,
2010,
http://www.infoter.eu/attachment/0003/2807_com2010_0245hu01.pdf, 2013-05-16. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet.
64
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény. A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormányhatározat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CX. törvény. A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Kormányrendelet. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 179-190 cikke. http://europa.eu/pol/pdf/qc3209190huc_002.pdf#nameddest=article179, 201305-10. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény. Európai Unió Alapjogi Charta. Európai Uniós szabályozás 1999/93/EK számú irányelve (1999. december 13.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről. Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25. Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Kormányrendelet.
65
FELHASZNÁLT IRODALOM Allen L. Wyatt 1996: Az Internet alapjai. Kossuth Könyvkiadó, 1996. Csáki Gyula Balázs: Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései. HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010. Szabó Máté Dániel- Székely Iván - Simon Éva: Az elektronikus személyazonosítás és ügyintézés adatvédelmi követelményei. Eötvös Károly Közpolitikai Intézet. dr. Majtényi László- dr. Simon Éva- dr. Székely Iván- dr. Szabó Máté Dániel: Az elektronikus
személyazonosítás
adatvédelmi
Közpolitikai Intézet, 2007.
66
követelményei.
Eötvös
Károly
ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK Ábrajegyzék 1. Ábra: Az IKT szektor hozzájárulása a magyar gazdaság hét programjához. .......................68 2. Ábra: Központi Rendszer működése- Az ügyfélkapu és hivatali kapu szolgáltatásaihoz történő kapcsolódás műszaki specifikációja.................................................69 3. Ábra: Kormányzati portál .....................................................................................................69 4. Ábra: Az Ügyfélkapu honlapja .............................................................................................70 5. Ábra: A Kormányablak honlapja 2011-ben..........................................................................70 6. Ábra: A Kormányablak honlapja jelenleg ............................................................................71 Táblázatjegyzék 1. Táblázat: Rendszeres internet használók aránya Magyarországon (2004-2012)..................72 2. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatások igénybevétele a háztartásoknál és az igénybevétel feltételei, 2009 .....................................................................................................72 3. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatás megvalósításának prioritásának sorrendje ................74 4. Táblázat: Kezdetben a kormányablakokban intézhető ügykörök a Jó Állam Koncepció alapján.....................................................................................................................75 5. Táblázat: Jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai ............81 6. Táblázat: Papír alapú dokumentumkezelés előnyei és hátrányai..........................................82 7. Táblázat: Elektronikus dokumentumkezelés előnyei és hátrányai .......................................83
67
MELLÉKLETEK
Ábrák
1. Ábra: Az IKT szektor hozzájárulása a magyar gazdaság hét programjához. (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 15.)
68
2. Ábra: Központi Rendszer működése- Az ügyfélkapu és hivatali kapu szolgáltatásaihoz történő kapcsolódás műszaki specifikációja (Közigazgatási Informatikai Bizottság 21. ajánlás, http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/kib_21_v2.0.pdf, 201305-13.)
3. Ábra: Kormányzati portál (Forrás: https://magyarorszag.hu/, 2011-03-02.)
69
4. Ábra: Az Ügyfélkapu honlapja (Forrás: https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/, 2011-03-21.)
5. Ábra: A Kormányablak honlapja 2011-ben (Forrás: https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-03-01.)
70
6. Ábra: A Kormányablak honlapja jelenleg (Forrás: https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=90639F648BC608A270AD7323408AEFD3, 2013-05-10.)
71
Táblázatok
16-74 éves férfiak (%) 16-74 éves nők (%) Összesen (%)
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
24
34
43
50
57
59
63
68
71
19
33
40
47
55
56
58
65
68
21
34
42
49
56
57
61
66
69
1. Táblázat: Rendszeres internet használók aránya Magyarországon (2004-2012) (Adatok forrása: http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13.)
2. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatások igénybevétele a háztartásoknál és az igénybevétel feltételei, 2009 (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13.)
72
73
3. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatás megvalósításának prioritásának sorrendje (Forrás: http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.)
74
Saját hatáskörben intézhető ügyek • • • • • • • • • • • • •
Biztosítási jogviszony lekérdezés; Elektronikus tulajdoni-lap másolat lekérdezése; Elektronikus térképmásolat; Ügyfélkapu létesítése, elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás; Utazási költségtérítés egészségbiztosítási ellátás igénybevétele kapcsán; Egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése; Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos adatváltozás és szünetelés bejelentése; Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése; Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése; Társasházkezelői és ingatlan-kezelői tevékenység bejelentése; Telepengedélyezési eljárás; Szálláshely-üzemeltetési engedély kérelmezése; Üzletszerűen folytatni kívánt ingatlanközvetítői, ingatlan-vagyon értékelő és közvetítő tevékenység bejelentése.
Közreműködő hatóságként intézhető ügyek • • • • • • •
•
Gyermekgondozási segély igénylése; Anyasági támogatás igénylése; Családi pótlék igénylése; Gyermeknevelési támogatás igénylése; Egyéni vállalkozói igazolvány igénylése; Hatósági bizonyítvány igénylése az egyéni vállalkozók nyilvántartásából; Önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések esetén a pénzbírság, illetve járművezetéstől való eltiltás méltányosságból történő mellőzése, az elkobzott dolog visszaadása; Gyorsforgalmi út ügyében kártalanítási eljárás.
Irányító tájékoztatás nyújtása
• • •
•
• •
• •
Terhességi-gyermekágyi segély igénylése; Gyermekgondozási díj igénylése; Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói igazolvány diákkedvezmények bejegyzése, visszavonása; Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzése, visszavonása Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásában való közreműködés; A bemutatott külföldi okirat elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár Magyarországon kíván házasságot kötni; Magyar állampolgár külföldi házasságkötéséhez tanúsítvány kiadása; Külföldi állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés.
4. Táblázat: Kezdetben a kormányablakokban intézhető ügykörök a Jó Állam Koncepció alapján (Forrás: https://www.kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28.)
75
Előterjeszthetők kérelmek, megtehetők bejelentések •
•
•
•
a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás; az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat és kérelem, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozat, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem; kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem nyomtatvány kiadása, átvétele és továbbítása; a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (7) bekezdése alapján történő „betekintési jog” iránti kérelem nyomtatvány kiadása átvétele, továbbítása;
Irányító tájékoztatást nyújt •
•
•
• • •
Internetes kapcsolati, szakmai, informatikai segítséget nyújt •
a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás; a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás; a Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggő eljárás; gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás; terhességi-gyermekágyi segély igénylésével kapcsolatos eljárás; a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni;
•
•
•
egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentése; egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentése; egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentése; egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentése.
Kérelmek, beadványok, nyilatkozatok, igazolások •
•
•
76
építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési; tudomásulvételi kérelmet és az ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódó egyéb kérelmet, nyilatkozatot, igazolást papír alapon vagy elektronikus adathordozón átveszi; irat-betekintési és iratmásolati szolgáltatási lehetőséget biztosít az ügyfélnek az egyedi ügy irataiba, amely iratra iratbetekintési joga van.
•
•
• • •
•
•
a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránt a felszámoló/végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása; a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele; TAJ kártya igénylés befogadása; Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása; a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése; a táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek előterjesztése; méltányosságból az Egészségbiztosítási Alap terhére - adható egyszeri segély iránti kérelmek
• •
• • • • •
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése; nem magyar állampolgár házasságkötése és bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése; házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése; a házassági névviselési forma módosítása; születés anyakönyvezése; hatósági bizonyítvány kiállítása az anyakönyvből; haláleset anyakönyvezése.
77
• • •
• •
• • • • • •
átvétele; egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése; családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása; családi gazdaság nyilvántartásba vételének törlése iránti kérelem benyújtása; őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtása; őstermelői igazolvány elvesztésének, megsemmisülésének bejelentése; őstermelői igazolvány adattartalmában történő változás bejelentése; bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról; fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele; természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése; természetes fürdőhely kijelölési eljárás; gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének
78
•
•
•
•
•
•
bejelentése; vándortábor útvonalának több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése; veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése; bejelentés megtétele, továbbítása a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek felhasználásáról, illetve annak változásáról; műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása; polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése; biztonsági papírok kiviteli,
79
•
•
•
• • • • •
behozatali, reexport engedélykérelmének befogadása; utazásszervezőiés közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása; egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek befogadása; illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása; gyermekgondozási segély igénylése; anyasági támogatás igénylése; családi pótlék igénylése, gyermeknevelési támogatás igénylése fogyatékossági támogatás iránti kérelemnyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása, lakcím/számlaszám/változás
80
•
•
bejelentés, utalásváltozás lakcímről számlaszámra, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele; építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változásának bejelentése, előzetes bejelentés, utólagos bejelentés, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása; teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges hozzájárulás. 5. Táblázat: Jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai (Forrás: 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, 22-23. §, 2. melléklete.)
81
Papír alapú dokumentumkezelés Előnyei A papíralapú feljegyzések többé-kevésbé időtállóak. Az utólagos módosítások felfedhetők (közepes hatékonysággal).
Hátrányai Adott szempont szerinti keresés lehetősége korlátozott. Több részből álló dokumentumegyüttesből történő információszerzés nehézkes és időrabló. A fontos kiegészítő információk az Egyes dokumentumok könnyen ügyintézés folyamán könnyen elveszhetnek, elkeveredhetnek. hozzáfűzhetőek. A dokumentumokhoz történő hozzáférések A dokumentumokhoz történő hozzáférés egyszerűen kontrollálhatók. azokra korlátozódik, akik rendelkeznek eredeti vagy másolati példánnyal. Nagy dokumentummennyiség őrizhető meg A tárolás rengeteg helyet igényel, a nagy hosszú időn keresztül. térfogat miatt nehézkes a szállítás. A dokumentumok olvashatóak maradnak Bizonyos papírok megsérülhetnek, különleges segédeszközök igénybevétele kifakulhatnak, és olvashatatlanná válhatnak nélkül. az évek folyamán. Az idők folyamán kialakított, jól körülírt Bizonyos visszaélési formák szabályok vonatkoznak az okiratok (visszadátumozás, akták, iratok eltüntetése, eredetiségre, érvényességre és elfektetése, kiszivárogtatása stb.) a megbízhatóságra, valamint az ügykezelés szabályrendszer ellenére sem, vagy csak rendjére. nagy nehézségek árán, rossz hatékonysággal szűrhetőek ki. Mivel szükséges az iratok fizikai mozgatása, a postázási iktatási, stb. időnek köszönhetően papír alapú iratokkal való kommunikáció nagyon idő- és erőforrás igényes. 6. Táblázat: Papír alapú dokumentumkezelés előnyei és hátrányai (Forrás: Budai- Tózsa, 2007, 87.)
82
Elektronikus dokumentumkezelés Előnyei Az elektronikus dokumentumokra alapozott kommunikáció rendkívül gyors és hatékony. Önmagában azzal, hogy nem kell fizikailag mozgatni az iratokat, jelentősen felgyorsul az ügymenet.
Hátrányai Jelenleg még nincsenek kormányzati iratszabványok, ez még a megfelelő jogszabályi feltételek megléte esetén is nagyon nehézkessé és bizonytalanná teszi a más közigazgatási szervekkel való elektronikus kapcsolattartást. Számos, az elektronikus dokumentumok fogadására még nem felkészült intézménynél problémát jelenthet a hivatalos kommunikáció. Számos munkafolyamat automatizálható, Az eddigieknél pontosabban szükséges jelentősen csökkenthető az adminisztrációra definiálni a munkafolyamatokat és és az iratokkal kapcsolatos műveletekre jogosultságokat. fordítandó munkaidő. Az iratok előállítása az esetek 98%-ában A biztonsági intézkedések hiánya vagy be elektronikusan történik, az elektronikus nem tartása esetén akár a teljes adatállomány ügymenetbe való bekapcsolásuk nem jelent elveszhet. többletmunkát. Az elektronikus iratok szinte korlátlan A digitális archiváló eszközök, technológiák tömege biztonságosan, gyakorlatilag gyors ütemben fejlődnek, ennek elhanyagolható helyigénnyel tárolható. következtében kellő körültekintés hiányában könnyen előfordulhat, hogy az adott információ nem állítható vissza. Kizárható az elveszett irat vagy akta. Nem megfelelő biztonsági intézkedések esetén számos visszaélési lehetőségre (illegális törlés, módosítás, hamis adatok bevitele, adatok törlése, stb.) nyílik alkalom, amelyek akár tömegesen, nagy hatékonysággal végrehajthatóak. Szabadon paraméterezhető, teljes körű Megfelelő informatikai infrastruktúrára van keresési lehetőség. szükség, amelynek kialakítása nagy szakértelmet és anyagi erőforrást igényel. A betekintési lehetőség lehet rendkívül széles körű vagy akár teljesen személyre szabott. Megfelelő biztonsági feltételek esetén a visszaélési lehetőségek jelentősen csökkennek. 7. Táblázat: Elektronikus dokumentumkezelés előnyei és hátrányai (Forrás: Budai- Tózsa, 2007, 88.)
83
