E-Adóellenőrzési Tanácsadó

E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

2013. december

IX. évfolyam 12. szám

Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai

Tartalom

SZJA Adóváltozások 2014 – személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás

1 SZJA

Írta: Morvai Edina senior adótanácsadó, WTS Klient Adótanácsadó Kft.

5 TAO

•

•

A 2013. október 18-án benyújtott adóváltozásokat tartalmazó javaslatot az Országgyűlés 2013. november 18-án fogadta el, mely november 29-én kihirdetésre került a Magyar Közlönyben. Jelen cikkben a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot érintő legfontosabb változásokat foglaljuk össze. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban: Szja. tv.) leghangsúlyosabb része a javaslat indoklása szerint a családi kedvezmény érvényesítésének járulékok terhére történő kiterjesztésével összefüggésben szükséges kiegészítések és pontosítások átvezetése. Ennek megfelelően a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. tv.) módosítása révén lehetővé teszik az alacsonyabb keresetű, családi kedvezményre jogosult, biztosítottnak minősülő személyeknek, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény szja-tartalmának megfelelő összeget levonhassák a 7%-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból.

Adóváltozások 2014 – személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás

A társasági adótörvény 2014-es módosításai

10 ÁFA •

Áfa tv. 2014. évi változásai

12 ART •

Az adóeljárás 2014. évi változásai

Szerzők: Bonácz Zsolt – adószakértő Morvai Edina – senior adótanácsadó, WTS Klient Adótanácsadó Kft. dr. Kovács Ferenc – adószakértő dr. Németh Nóra – NAV – tanácsos

Tisztelt Olvasónk! Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu - a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2013 Az Ön jelszava: segedletek024 A kézirat lezárásának dátuma: 2013. december 2 . Üdvözlettel:

Szabó Attila Termékmenedzser

1 E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó

| 2 0 1 3 . d e c e m b e r, I X . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Személyi jövedelemadó Kisvállalkozások adókedvezménye A kedvezmény mértéke a módosítás értelmében változik, azaz ennek összege a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka a korábbi 40 százalék helyett. Külföldi előadóművészek adóztatása (zeneszerző, zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, koreográfus stb.) Külföldi illetőségű (szja- és tb-szempontból) előadóművész, aki az adott nemzetközi egyezmény értelmében bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 napot tartózkodik Magyarországon, és jövedelme kifizetőnek nem minősülő személytől származik, egyszerűsített jövedelemmegállapítás útján is megállapíthatja adóját. Ez alapján a magánszemély a jövedelmet 30% átalányköltség levonásával állapítja meg. Ez a jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba. Amennyiben ez a bevétel nem önálló tevékenységre tekintettel illeti meg a magánszemélyt, és annak ös�szege másként nem állapítható meg, a magánszemély azt – választása szerint – a tevékenysége szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja. A magánszemély az adót az adóhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be és fizeti meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Agrár csekély összegű támogatás Ezzel kapcsolatban csak fogalmi pontosítás történt, tekintettel arra, hogy az ezen támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok 2013. december 31-én hatályukat vesztik, ugyanakkor új közösségi rendelkezések elfogadása várható. A jövőben a mezőgazdasági termelőágazatban az EU által megalkotott szabály alapján de minimis, csekély összegű támo-

gatásnak minősülő támogatás a személyi jövedelemadó rendelkezései szerint is agrár csekély összegű támogatásnak minősül. Kockázati biztosítás Nem minősül a jövőben kockázati biztosításnak az olyan biztosítás, amely esetében a biztosító teljesítését a befizetett díj (és az azzal kapcsolatosan képződő hozama) korlátozza. A jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő tételek Az Szja. tv. 7. § e) pontja kiegészül a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt, kiutalt összeggel, azaz a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni • a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá • a magánszemély jogszerűen tett önkéntes, kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; • a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá • a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt kiutalt összeget. Továbbá az elfogadott módosítás szerint a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében nem kell figyelembe venni a pénzügyi intézmény által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében nyújtott olyan hitelt vagy kölcsönt, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra. Egyéni vállalkozók bevallási kötelezettsége Szja. tv. 13. (1) bekezdés a) pontja módosul, melynek alapján az egyéni vállalkozók nincsenek kizárva a munkáltatói adómegállapítás, az egyszerűsített be-

2 2 0 1 3 . d e c e m b e r, I X . é v f o l y a m 1 2 . s z á m | E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó

vallás és az adónyilatkozat lehetőségéből, ha tevékenységüket az adóév egészében felfüggesztették, azaz azt ténylegesen nem gyakorolják. Teljes életre szóló életbiztosítás A törvénymódosítás szerint a teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló életbiztosítások esetén nem kell adókötelezettséget megállapítani a biztosítási szerződés jelentős módosítása vagy a biztosított cseréje esetén, így kizárólag a tényleges pénzkivonáskor kell az egyéb jövedelem után az adót megfizetni. Családi kedvezményre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség Egyre több információt kell kötelezően megadni a bevallásban a magánszemélyeknek arra vonatkozóan, hogy az eltartottak hány hónapig minősülnek kedvezményezett eltartottnak és eltartottnak. Abban az esetben pedig, ha ugyanaz a szülő két másik személlyel osztja meg vagy érvényesíti közösen a családi kedvezményt (például édesanya ugyanazon éven belül elválik és ismét megházasodik), akkor az élettársak, házastársak vonatkozásában azt is jelölni kell a bevallásban, hogy e személyek külön-külön hány hónapig jogosultak a családi kedvezményre. Az indoklás szerint ezt a családi kedvezmény járulékok terhére történő igénybevételének lehetősége tette szükségessé az adóhatóságnál, hogy könnyebben ellenőrizhessék a kedvezmények igénybevételének feltételeit. Rendelkezés az adóról Módosul az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban adható rendelkezések felső korlátja. A magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben befizetett, valamint az egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20 százalékának megfelelő adóról rendelkezhet. Továbbra is lehet rendelkezni az egészség/önsegélyező pénztári egyéni számlán elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százalékáról, illetve a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg 10 százalékáról. A kétféle jogcímen adható rendelkezés együttes összege nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.

A Magyarországon vagy más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben a magánszemély által szerződőként befizetett összeg 20 százalékáról, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forintról lehet rendelkezni, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Fizetendő adóelőleg Az Szja. tv. 49. §-a egy új (6) bekezdéssel egészül ki, mely alapján ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és bevallania. Tartós befektetési számla Korábban a magánszemélynek szükséges volt nyilatkozatot tenni arról, hogy a megszerzett új értékpapírt vagy pénzeszközt a tartós befektetési számláján szeretné elhelyezni. Az elfogadott törvénymódosítások értelmében már nem szükséges ilyen nyilatkozat, elegendő az, hogy a kapott pénzeszköz 15 napon belül elhelyezésre kerül a befektetési számlán, így a lekötési időszak nem szakad meg. Továbbá nem minősül a lekötési időszak megszakításának az sem, ha a magánszemély egy másik szolgáltatóhoz viszi pénzeszközeit. Munkavállalói értékpapír-juttatási program Az elfogadott módosítás értelmében nem kell bejelenteni előzetesen az adóhatóságnál az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programot (a rendelkezés már a törvény kihirdetését követő 30. napon hatályba lép).



A lakáshoz kapcsolódóan adómentes

Kamatjövedelem

Az elfogadott törvénymódosítások alapján bővül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtható adómentes vissza nem térítendő támogatások köre. Tulajdonképpen egy zárójeles rész módosul az Szja. tv. 1. számú melléklet 2.7 pontja esetében, így lehetőség van arra is, hogy a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentesnek minősüljön. A többi feltétel változatlan marad.

A módosítás szerint változik az adóalap abban az esetben, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (pl. nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény vagy értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19-szerese, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,28-szoros. Jelenleg 1,19-es szorzó szerepel a törvényben.

Sportrendezvényre szóló belépőjegy

Ebben az esetben a módosítás az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.14-es pontját annyiban érinti, hogy a jövőben már nemcsak kifizető, hanem kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is adhat magánszemélynek széles körben meghirdetett kampány keretében árengedményt, áru vagy szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezményt vagy árumintát.

A korábbi 50 ezer forintos korláttal szemben a jövőben értékhatár nélkül adómentes lesz a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Utalvány – adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések Szigorodnak az utalványra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó feltételek, azaz az utalvány akkor minősülhet egyes meghatározott juttatásnak, ha az utalvány nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek. Tárgyévi munkabér adóévet követő kifizetése A módosítást megelőzően január 15-ig kifizetett előző naptári évre vonatkozó jövedelmet kellett tárgyévi jövedelemnek tekinteni. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében ez a határidő január 10-re módosul. Adómentes jövedelem Az elfogadott módosítás szerint adómentes a pénzügyi intézmény által a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés elengedése, feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – független felek között – kerül sor.

Üzletpolitikai célú juttatás

Társadalombiztosítás Családi járulékkedvezmény A Tbj. törvény kiegészül egy új kedvezménnyel, a családi járulékkedvezménnyel. Az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. A családi járulékkedvezményt elsőként a természetbeni egészségbiztosítási járulékként, majd ha ez nem nyújt elég fedezetet, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként és végül nyugdíjjárulékként kell figyelembe venni. Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összegét a biztosítottnak az éves bevallásában, munkáltatói adómegállapításában kell feltüntetnie. Tehát a foglalkoztató által kiadott igazolásnak is tartalmaznia


kell az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmények összegeit. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a) a biztosított által vagy b) az Szja. tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a fent meghatározott járulékok együttes összege. A biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Harmadik országbeli magánszemélyek biztosítása – Tbj. tv. 11. § Ezen paragrafus b) pontja tartalmazza jelenleg a harmadik állam állampolgáraira vonatkozó szabályokat, azaz, hogy mikor nem terjed ki rájuk a biztosítás. Ezen paragrafus egészül ki egy 11/A. §-sal. Ez alapján a két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, amely alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.

Egészségügyi szolgáltatási járulék Mértéke 2014. január 1-jétől havi 6 660 forint helyett 6 810 forint lesz, napi összege pedig 227 forint.

TAO A társasági adótörvény 2014es módosításai Írta: dr. Németh Nóra NAV – Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] számos rendelkezését módosítja a 2013. november 29-én kihirdetett, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény. A változások jelentős része 2014. január 1-jével lép hatályba, de vannak olyan rendelkezések is, amelyek a kihirdetést követő naptól, illetve amelyek már a 2013. adóévi adókötelezettség meghatározása során is alkalmazhatóak. (Ahol külön nem jelezzük a változás hatályba lépésének dátumát, ott a – főszabály szerinti – 2014. január 1-jei időpont az irányadó). Az alábbiakban a Tao. tv. adóalap-korrekciós tételeinek legfontosabb módosításait mutatjuk be.

1. Veszteségleírás a jogutódnál A Tao. tv. 17. § (7) bekezdése rendelkezik – az átalakulások esetében – a jogelődnél keletkezett veszteségnek a jogutód által érvényesíthető leírásáról. E szerint átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részét veheti figyelembe. A szabály kiegészül a beolvadással létrejövő átalakulásokra vonatkozóan egy olyan új lehetőséggel, hogy a jogutód csökkentő tételként először már a beolvadás



adóévében figyelembe veheti a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett veszteségét. A jogszabály korábbi előírása szerint a jogutód csak az átalakulást követő első adóévben élhetett veszteségleírás címén a csökkentő tétellel. A jogutód ezen lehetőségével a módosító törvény kihirdetését követő naptól, de – a Tao. tv. 29/V. § (1) bekezdése alapján – döntése szerint már a 2013. adóévi adókötelezettségének a megállapítása során is élhet (ha 2013-ban beolvadással érintett adózó).

Tegyük fel például, hogy „A” kft. 2013. október 27én beolvadt „B” zrt.-be és mindkét társaságnak az üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Ha „A” társaságnak 2013-ban a beolvadás napjáig, a 2013. január 1-je és 2013. október 26-a közötti adóévében 70 egység vesztesége keletkezett, azaz a 1371. számú megszűnésről benyújtott bevallásában -70 egység összegű negatív adóalapot mutatott ki, úgy az átvevő „B” zrt. legkorábban – döntése szerint – már a 1329. számú bevallásában érvényesítheti a 70 egység veszteséget figyelemmel a Tao. tv. 17. § (1)-(3), továbbá a (8) bekezdésben foglaltakra. A „régi” szabályok szerint „B” zrt. első ízben a 2014-es adóévről készült, 1429. számú bevallásában dönthetett volna a megszűnő „A” kft. veszteségének figyelembevételéről.

2. A bejelentett részesedés Ha az adózó úgy dönt, hogy (a nem ellenőrzött külföldi társaságban fennálló) részesedésszerzését az állami adóhatósághoz bejelenti, akkor az ilyen részesedésnek a könyvekből történő 1 éven túli kikerüléséhez növelő, illetve csökkentő tétel kapcsolódik. Az értékesítésen, apportáláson realizált nyereségjellegű különbözettel az adózó ugyanis csökkentheti az adózás előtti eredményét, míg a veszteségjellegű különbözettel növelni kell azt. A bejelentett részesedéssel kapcsolatos korrekciós tételek változatlanul alkalmazhatók a 2014-es évben is, a módosítás a bejelentett részesedés fogalmához kapcsolódik. A módosítások szerint változik – a nemzetközi gyakorlatot követve – a minimális részesedésszerzés mértéke (30 százalékról 10 százalékra csökken), valamint módosul a részesedésszerzés bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidő (60 napról 75 napra emelkedik).

3. A bejelentett immateriális jószág Változik az állami adóhatósághoz bejelentett és egy éven át folyamatosan az adózó eszközei között nyilvántartott immateriális jószág értékesítéséhez, apportként történő kivezetéséhez kapcsolódó csökkentő tételre vonatkozó szabály is. A 2013-ban hatályos szabály értelmében nem lehet adóalapot csökkenteni, ha a bejelentés évét megelőző adóévben az adózó be nem jelentett immateriális jószág értékesítése kapcsán lekötött tartalékot képzett, és a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont alapján csökkentette adóalapját. 2014-től nem lesz ilyen szigorú a szabály, ugyanis a továbbiakban csak az jelent kizáró okot, ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredményre alkalmazta az adózó a hivatkozott csökkentő tételt. Ha tehát egy adott jogdíjbevételre jogosító szellemi termék értékesítésére sor került 2014-ben, amelynek kapcsán az adózó az elszámolt bevételnek a ráfordítást meghaladó részének (a nyereségnek) megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezette, adóalapját pedig csökkentette, úgy ha ugyanezt a szellemi terméket a következő évben, 2015-ben vis�szavásárolja, bejelenti és egy évig tartja, azt követően pedig újra értékesíti (nyereséggel), akkor a bejelentett immateriális jószágra vonatkozó csökkentő tétel nem vehető igénybe. Ha azonban nem ugyanazon szellemi termékről van szó, az adóalap-csökkentő tételek együttes alkalmazásának nincs akadálya.

4. Kutatás-fejlesztési (K+F) költségekhez kapcsolódó kedvezmény cégcsoporton belüli megosztása Nem változnak a 2014. évtől sem a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja szerinti adóalap-csökkentő tétel alkalmazására vonatkozó szabályok. Az adózó döntése szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét – bizonyos feltételekre figyelemmel – a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségek adóévi összegével. A szabályozás kiegészül azonban egy új lehetőséggel; a módosítás értelmében 2014-től az adózó választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao. tv. hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékeny-


ségének közvetlen költségére tekintettel megállapított – és a kapcsolt vállalkozás által nem érvényesített – összeggel. A kedvezmény átvétele a kapcsolt vállalkozás részéről akkor lehet célszerű, ha a K+F közvetlen költség az ő vállalkozási tevékenységéhez is kapcsolódik, ugyanis a Tao. tv. 3. számú melléklet „A” fejezet 15. pontjában foglaltakat az ő vonatkozásában is vizsgálni kell. A Tao. tv. 7. § (21) bekezdése tartalmazza azon feltételeket, amelyek mellett az előzőek szerinti megosztás alkalmazható. E szerint a csökkentő tételre előírt szabályok akkor alkalmazhatóak, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által az (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett. Tételezzük fel, hogy az „A”, a „B” és a „C” társaság kapcsolt vállalkozások. A 2014. adóév során „A” társaságnál a saját tevékenysége körében végzett K+F tevékenység közvetlen költsége 2000 e Ft. Először a „A” társaság eldöntheti, hogy a 2000 e Ft összegben igénybe veszi-e a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont szerinti csökkentő tételt. Ha úgy dönt, hogy • igen, maga érvényesíti a kedvezményt, akkor azt a bevallásában szerepelteti, • nem, vagy csak egy részét érvényesíti a bevallásában, akkor – nyilatkozat útján – a teljes 2000 e Ft-ot, vagy annak az általa nem érvényesített részét átadhatja az „B” és/vagy a „C” kapcsolt vállalkozásoknak. Ha „A” társaság átad „B” társaságnak 600 e Ft, a „C” társaságnak pedig 1100 e Ft összegben érvényesíthető kedvezményt (300 e Ft összeget tehát „megtart magának”), akkor „B” és a „C” társaság eldöntheti, hogy elfogadja-e a kedvezmény átvételének lehetőségét. Ha úgy döntenek, hogy • nem fogadják el, akkor nem érvényesíthetnek a 7. § (1) bekezdés w) pont szerinti K+F kedvezményt,

• elfogadják, akkor a kedvezmények megosztása a következő: − a „B” társaság 600 e Ft-tal csökkentheti az adózás előtti eredményét a 7. § (1) bekezdés w) pont alapján, − a „C” társaság 1100 e Ft-tal csökkentheti az adózás előtti eredményét a 7. § (1) bekezdés w) pont alapján, − az „A” társaság 300 e Ft-tal csökkentheti az adózás előtti eredményét a 7. § (1) bekezdés t) pont alapján.

Érdemes megemlíteni, hogy az „A” társaságnál kerülhet elszámolásra a K+F közvetlen költségek egésze, azaz a teljes 2000 e Ft mérsékli az eredményét, függetlenül attól, hogy az 2000 e Ft-ra tekintettel, annak az „A” társaság választása szerint nem érvényesített részével másik kapcsolt vállalkozás vesz igénybe kedvezményt. Az adatszolgáltatási kötelezettség pedig mind a nyilatkozatot kiállító adózót („A”), mind a kedvezményt adózókat („B” és „C”) is terheli a 2014. adóévi társasági adóbevallásban.

5. A nem jelentős összegű hiba kezelése Az eddigi gyakorlat szerint, ha az adózó feltárja, hogy a korábbi év(ek) beszámolójában a számviteli elszámolás során nem jelentős összegű hibát követett el, annak rendezésére úgy kerülhet sor, hogy a feltárás adóévében bevételként vagy költség csökkenéseként elszámolt ös�szeggel csökkentheti, illetve a feltárás adóévében költségként vagy bevétel csökkentéseként elszámolt összeggel meg kell növelnie az adózás előtti eredményt. Ezen korrekciós előírások biztosítják, hogy a feltárás adóévének eredményét torzító hibák, hibahatások semlegesítésre kerüljenek, tekintve, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [a továbbiakban: Szt.] szerinti nem jelentős összegű hiba a feltárás éve szerinti beszámoló tárgyévi adatai között szerepel. E mellett az adózó a hiba elkövetése adóéve szerinti, korábbi év(ek) adóbevallását – ha még adóhatósági revízió nem történt – önellenőrzéssel helyesbítheti, a terhére jelentkező eltérőségek megállapítása esetén önellenőrzési pótlék megfizetésével is. A Tao. tv. 8. §-ának új (8) bekezdése alapvető változást – egyszerűsítést – hoz a számviteli szabályok szerint 7

E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó


Adótörvényi változások 2014. Konferencia gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére

Az Szja-törvény, az Áfatörvény, az Art. és a Tao törvény módosításai, a változások alkalmazása a gyakorlatban

2013. december 16. Gólyavár rendezvényház

Az Szja-törvény, az Áfatörvény az Art. és a Tao törvény módosításai, a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Egész napos konferenciánkon, a téma legelismertebb szakértőitől kap választ a 2014. január 1-jétől változó adórendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Szakértő előadóink: • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens – SZJA. • Sike Olga, NAV főosztályvezetőhelyettes – ÁFA. • Dr. Kovács Ferenc, adószakértő – ART. • Ácsné Molnár Judit, NAV adószakreferens- TAO, KIVA

A konferencia legfontosabb témái: A Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében módosul az előadások meghirdetett tematikája Ismerje meg a várható adótörvényi változásokat!

Időpont: 2013. december 16. (hétfő) 9:00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. Akciós ajánlat: A részvételi díj: 29 900 Ft + áfa helyett 10% kedvezménnyel csak 26 910 + áfa/ fő A további részletekről tájékozódjon honlapunkról:

forumakademia.hu

feltárt nem jelentős összegű hibának a társasági adóalapnál történő rendezése terén abban az esetben, ha az adózó javára mutatkozik – a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő – különbözet. Ilyen különbözet adódhat abból, ha az adózó a korábbi adóéve(k) adókötelezettsége levezetésének kiindulási alapját képező adózás előtti eredményében kevesebb költséget, ráfordítást vagy több bevételt számolt el, mint azt szabályszerűen tehette volna, s ezt utólag számviteli önellenőrzés keretében feltárja. Az eltérőség rendezésére az adózó a 2014. évtől két lehetőség közül választhat, amennyiben a nem jelentős összegű hibát még adóhatósági revíziót megelőzően maga észleli. Az adózó dönthet úgy, hogy • a nem jelentős összegű hibát a feltárás adóéve szerinti bevallásában veszi figyelembe, ami azt jelenti, hogy nem alkalmazza a növelő korrekciós tételt, s emellett a korábbi év(ek) adókötelezettsége önellenőrzésének nincs helye (új szabály), vagy • a Tao. tv. nem jelentős összegű hiba rendezéséhez kapcsolódó növelő korrekciós tételt alkalmazza, mivel a korábbi év(ek)ben el nem számolt költség, illetve elszámolt bevételi többlet a feltárás adóévének eredményét csökkenti, s emellett a korábbi év(ek) adóbevallását önellenőrzéssel helyesbíti (eddigi gyakorlat). Az adózó az új szabály szerinti eljárást azonban csak akkor választhatja, ha a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja pozitív, és magasabb összegű, mint a nem jelentős összegű hiba. Ha az adózó például feltárja 2014-ben, hogy egy bejövő költségszámla lekönyvelését 2011-ben elmulasztotta, akkor – feltéve, hogy ez a számlaérték a számviteli politikája, illetve az Szt. alapján nem jelentős összegű hibának minősül, továbbá feltéve, hogy a bevallása szerinti 2011. évi taoalapja nem negatív, sőt annak pozitív összege nagyobb, mint a feltárt hiba – nem szükséges önellenőrzéssel helyesbítenie (csökkentenie) a 2011-es évi társasági adóalapját. Az utólag elszámolt ráfordítás hatását a 2014-es eredménykimutatás fogja tartalmazni, a 2014-es társaságiadó-alapot nem szükséges korrigálni (növelni). Érdemes megjegyezni, hogy fordított esetben, azaz önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként elszámolt összeg esetén (pl. le nem könyvelt kimenő számla nem jelentős összegű hibának minősülő hatása) továbbra sincs választási lehetőség: a feltárás évében


csökkenthető az adóalap, ugyanakkor a hibát az eredeti időszak bevallásának önellenőrzésével kell rendezni.

6. Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye A Tao. tv. módosítása az adózás előtti eredményt csökkentő tétel alkalmazását kiterjeszti a szoftvertermékek felhasználási jogára is. Számviteli szempontból ugyanis ezeket az immateriális javak között, vagyoni értékű jogként (és nem szellemi termékként) kell kimutatni. 2014-től tehát az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – egyébként változatlan feltételek mellett – csökkenti az adóalapot • a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, • a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, • az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke, valamint • az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának, valamint szellemi terméknek a bekerülési értéke, de maximum 30 millió forint. Az egyéb feltételek és előírások változatlanok. A kiegészítés megjelenik a csökkentő tétel alkalmazása alól kizárt esetek körében is. E szerint az adózó nem alkalmazhatja a kedvezményes szabályt – többek között – a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

7. A termőföldből átminősített ingatlannal kapcsolatos korrekciós tételek A hatályos szabály alapján termőföldből átminősített ingatlan értékesítése címén növeli az adóalapot az ingatlan értékesítése (kivezetése) következtében elszámolt jövedelem szokásos eredményt meghaladó részének a kétszerese. Növelő tétel továbbá a termőföldből át-

minősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság – amelynek eszközei korrigált összegéből a belföldi termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75%-ot képvisel – tagjánál a részesedés értékesítése (kivezetése) szokásos eredményt meghaladó árfolyamnyereségének kétszerese. Termőföldből átminősített ingatlannak a termőföldből művelés alól kivett területté átminősített ingatlan tekinthető öt adóéven keresztül, kivéve, ha a tulajdonjog megszerzésére az átminősítés előtt legalább öt adóévvel megelőzően került sor. A módosítás 2014-től a „régi” termőföldről szóló törvény hatályon kívül helyezése kapcsán pontosító rendelkezésként bevezeti, hogy nem minősül termőföldnek a belterületi ingatlan. Meghatározásra kerül az is, hogy mely területek minősülnek termőföldnek: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (az új földtörvényben) meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld.

8. A kapcsolt vállalkozások közötti apport megítélése Kiegészül a következőkkel a Tao. tv. 18. § (6) bekezdése: „az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1)–(5) bekezdés előírásait a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.” A kiegészítésnek az a célja, hogy ha adott társaságnál úgy valósul meg az alapítás, a tőkeemelés, hogy nemcsak a jegyzett tőke, hanem tőketartalék javára is történik eszközátadás (apport címén), akkor ugyanúgy felmerül a szokásos piaci ár vizsgálata, s szükség esetén a korrekciós tétel alkalmazása, valamint transzferár nyilvántartásának készítési kötelezettsége is, mint ha az apportként átadott eszközöket csak jegyzett tőkeként bocsátják a tagok rendelkezésre.



ÁFA

gáltatásokra, továbbá telekommunikációs szolgáltatások esetében nem változik a jelenlegi szabályozás, azaz a teljesítés időpontja az esedékesség napja marad.

Áfa tv. 2014. évi változásai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A Magyar Közlöny 2013. évi 199. számában 2013. november 29-én jelent meg a 2013. évi CC. törvény, amely az egyes adótörvényeket módosította. A következőkben az Áfa. tv.-t érintő változásokat mutatjuk be összefoglaló jelleggel, ha külön nem említjük, akkor a változások 2014. január 1-jétől lépnek hatályba. Sorozatjellegű ingatlanértékesítéshez kapcsolódó adóalanyiság Ha az illetékes hatóság az értékesített ingatlan vonatkozásában a használatbavételt tudomásulvételi eljárás keretében állapította meg, akkor a 2 éves időszakot a tudomásulvétel időpontjától kell számítani. Időszaki elszámolással megvalósított ügyletek teljesítési időpontja

Termékexport adómentessége Nem változik az a szabály, hogy harmadik országba irányuló termékértékesítés akkor élvez adómentességet, ha a teljesítést követő 90 napon belül az értékesített terméket a vámhatóság harmadik ország területére véglegesen kilépteti.

Amennyiben a vámhatóság általi kiléptetés a teljesítést követő 90 napon túl, de 360 napon belül megtörténik, akkor az értékesítés utólagosan adómentessé válik, feltéve, hogy az eladó rendelkezik ezt igazoló iratokkal.

Ekkor az eladó jogosult a felszámított adót tartalmazó számláját módosítani, amely alapján a felszámított adóval egyező összeget fizetendő adót csökkentő tételként számolhat el, legkorábban abban az adóbevallási időszakban, amikor a módosító számla a vevő rendelkezésére áll. Fizetendő adó csökkentésének elszámolása

Az Áfa. tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletek köre: • ha a felek az ellenértéket az általuk megállapított elszámolási időszakban teljesített ügyletek alapján határozták meg; vagy • ha a felek az ellenértéket meghatározott időszakra határozták meg. A teljesítés időpontja az esedékesség helyett az elszámolási időszak utolsó napja. Ezt a szabály először olyan ügyleteknél kell alkalmazni, amelyeknél az elszámolási időszak 2014. június 30-át követő időpontban kezdődik, továbbá az esedékesség időpontja is 2014. június 30. napját követi. E változás következtében az előleg fizetése értelmezhető az Áfa. tv. 58. §-ának hatálya alá eső ügyleteknél. A Polgári Törvénykönyv szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítésekre és szol-

Bármely esetben a korábban bevallott fizetendő adót csökkentő különbözetet önellenőrzés nélkül el lehet számolni, azaz legkorábban abban az időpontban, amikor a korrekciós (módosító, illetve érvénytelenítő) számla a címzett rendelkezésére áll. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a korábban bevallott fizetendő adó elszámolásánál ezt a szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha az adóalap csökkentése az Áfa. tv. 77. §-ában felsorolt okok folytán következett be, illetve az adóalap nem változott, de az eredetileg felszámított adó téves adómérték alkalmazása folytán csökkent. Amennyiben az Áfa. tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletnél az elszámolási időszakra vonatkozóan fizetett ellenérték meghaladja a megállapított ellenértéket, s ezért a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója a különbözetet visszatéríti a vevőnek (megrendelőnek), akkor a különbözetben foglalt adó elszámolható fize-


tendő adót csökkentő tételként. Ekkor sem szükséges önellenőrzés benyújtása a fizetendő adó csökkentése érdekében. Nem változik az a szabály, hogy a fizetendő adó bármely okból történt növekedése esetén a korábban bevallott fizetendő adó növelését önellenőrzés útján kell elvégezni.

Speciális vásárlásösztönző akciók elszámolása Általában a termék vevője, a szolgáltatás igénybevevője attól a személytől részesül valamilyen formában kedvezményben, aki (amely) részére a terméket értékesítette, a szolgáltatást nyújtotta. A kedvezmény adóalapnál történő elszámolhatóságát a jelenleg és korábban hatályos Áfa. tv. szabályozza/szabályozta. Tegyük fel, hogy a „A” cég üzleteiben a „B” cég által gyártott termékeket is forgalmazza. A terméket megvásárló személyek találnak egy kupont a csomagolásban. Ha a vevő a kupont beküldi a „B” céghez, akkor a „B” cég a vételár 50%-át visszatéríti részére. Sem a jelenleg, sem a korábban hatályos Áfa. tv. nem tette lehetővé a fizetendő adó csökkentését a „B” cég részére, mivel a visszatérítésre jogosító értékesítést az „A” cég teljesítette. 2014. január 1-jétől a „B” cég az alábbi feltételek fennállása esetén a vevők részére visszatérített összegben foglalt adóval csökkentheti fizetendő adóját: • az „A” cég a visszatérítésben részesülő vevők részére olyan termékértékesítést teljesített, amelynek teljesítési helye belföld és adóköteles; és • a „B” cég rendelkezik az „A” cég által a visszatérítésben részesült vevők részére kibocsátott számla másolatával, amely igazolja az előző feltétel megvalósulását; és • a „B” cég rendelkezik a vevő részére visszatérített összeg átutalásáról, vagy készpénzben történt kifizetéséről szóló bizonylattal, amely tartalmazza a vevő nevét és lakcímét, valamint adóalany vevő esetében az adószámot és az adóalany vevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a levonható adó korrekciójára vonatkozó tájékoztatásban részesült; és • a „B” cég által visszatérített összeg nem haladta meg azt az összeget, amelynek fejében a visszatérítésben

részesülő személy által megvásárolt terméke(ke)t értékesítette az „A” cég részére. A „B” cég a visszatérítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban, vagy azt követő valamely bevallási időszakban számolhatja el a visszatérített összegben foglalt adót fizetendő adót csökkentő tételként. A „B” cégnek nem kell a fizetendő adó csökkentése érdekében módosítania az „A” cég részére kibocsátott számlát. Ha a „B” cég adóalanynak minősülő vevő részére térítette vissza az ellenérték 50%-át, akkor az adóalany vevő a visszatérítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban köteles fizetendő adóként elszámolni a visszatérített összegben foglalt áfát. Vagyoni értékű jog beszerzését terhelő adó utólagos korrekciója Amennyiben a vagyoni értékű jog a rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását, akkor a levonható adó utólagos korrigálására az Áfa. tv. 135. §-ában foglalt szabályok vonatkoznak, feltéve, hogy a beszerzésre 2013. december 31-ét követően került sor. Ezen időpontot megelőzően történt beszerzések esetében is alkalmazható az Áfa. tv. 135. §-a, ha ezt a döntését az adózó nyilvántartásában rögzíti, valamint az önellenőrzéshez kapcsolódóan önellenőrzési pótlékot nem kell fizetni. A figyelési időszak ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében 20 év, nem ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jognál 10 év, amelyet a szerzés hónapjától kezdve kell számítani. Apportált és jogutódlás keretében átadott tárgyi eszköz beszerzését terhelő adó utólagos korrekciója Amennyiben az apportálás és a jogutódlás folytán a tárgyi eszköz átadása év közben történik meg, akkor az Áfa tv. 135. §-ában foglalt korrekció mindkét fél (apportáló és apportot fogadó, jogelőd és jogutód) számára időarányosan végzendő el. Elektronikus nyugta Nyugta elektronikus úton is kibocsátható. Elektronikus nyugta esetében biztosítani kell az eredet hiteles11



ségét, továbbá az adattartalom sértetlenségét és olvashatóságát. Ezek a változások 2014. július 1-jétől lépnek hatályba.

adózók számára kedvező változást is hoz, melyek közül a legfontosabb rendelkezéseket részletezi a cikksorozat első része.

Egyéb változások

Képviselet

• a mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó – 2012. július 1-jétől hatályba lépett – szabályozás 2014. június 30-a helyett 2018. december 31-ig hatályban marad; • az Áfa. tv. 3. számú melléklet I. részének 19-24. pontjaiban felsorolt vámtarifaszám alá tartozó sértéshúst terhelő áfa 5%; • ha a nyugta az abban feltüntetett szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a kelet helyett fel lehet tüntetni azt az időpontot, illetve időszakot, amelyben a szolgáltatás igénybe vehető; • az Áfa tv. 158/A. §-a szabályozza, hogy a számla kiállításánál mely tagállam szabályozását kell irányadónak tekinteni; ennek megítélése során nem tekinthető releváns körülménynek, ha a számlázásra kötelezett személy a teljesítés helye szerinti tagállamban rendelkezik gazdasági letelepedéssel (székhellyel és/vagy állandó telephellyel), de az ügylet teljesítése nem legközvetlenebbül a teljesítés helye szerinti tagállamban fennálló gazdasági letelepedéséhez kötődik; • a halottszállító autó nem minősül személygépkocsinak, így annak beszerzését terhelő áfa levonhatóvá válik.

A módosítás az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti áfa-visszatérítési eljárás képviseleti szabályait enyhíti oly módon, hogy a belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet is képviselheti. Az Art. 14. § (4) bekezdésének korábban hatályos rendelkezése szerint a volt vezető tisztségviselő, illetve volt végelszámoló a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően elkövetett jogsértés miatt nem volt szankcionálható. A módosítás ezt korrigálja amellett, hogy biztosítja a felszámolással, végelszámolással és kényszertörlési eljárással kapcsolatos jogszabálysértések megfelelő szankcionálását. Az új rendelkezések szerint akkor mentesül a felszámoló, végelszámoló a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő vagy – ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.

ADÓZÁS RENDJE

Bejelentés, bejelentkezés, adózók nyilvántartása

Az adóeljárás 2014. évi változásai – I. rész

A magánszemélyek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségének megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettségüket sokszor nem teljesítik, ezért az állami adóhatóság nyilvántartásában kötelezettként szerepelnek, és a folyószámlájukon az egészségügyi szolgáltatási járulék folyamatosan előírásra kerül. Több esetben – a társszervek jelzései alapján – az adóhatóság tudomására jut, hogy a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnt, azonban korábban az adóhatóság jogszabályi felhatalmazás hiányában a kötelezettség előírását saját hatáskörben lezárni nem tudta. A módosítás ezt a helyzetet kezeli oly módon, hogy a járulékfizetési kötelezettséget törli, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a) a magánszemély külföldön tartózkodik, és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy b) a magánszemély elhalálozott.

Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (Art.) érintő 2014. évi jogszabály-módosítások többsége a hatályos Art.-rendelkezések közötti nagyobb összhang megteremtését szolgálja, illetve a meglévő jogintézmények alkalmazása során felmerült szükséges kiegészítések, módosítások kodifikációját tartalmazza. Koncepcionális módosításra kizárólag a feltételes adómegállapítás jogintézménye tekintetében került sor. A módosítás több, az 12

2 0 1 3 . d e c e m b e r, I X . é v f o l y a m 1 2 . s z á m | E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó

Egy új szabály (Art. 20/B. §) szerint az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a belföldi adózói bejelentkezés követelménye alól, ha a belföldön végzett tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít úgy, hogy a termék az adóraktározási eljárás hatálya alatt marad, vagy a terméket a vámhatóság a Közösségen kívülre kilépteti. Az Art. hatályos rendelkezései értelmében az adózó költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-vis�szatérítést csak abban az esetben kérhet, ha adóazonosító jellel rendelkezik, illetve adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak ezen időszakra vonatkozóan érvényesíthet. A módosítással a fenti szabály a túlfizetésre is érvényes lenne, ez elsősorban azokban az esetekben fontos, mikor az adózó adószáma az Art. 24/B. § alapján törlésre került. Ha törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti az adó megállapításához való jog elévülési idején belül a választása módosítását, az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – a beadott bevallását figyelembe véve – nem érinti. Adószám-felfüggesztés, adóregisztrációs eljárás A 180 napos határozott időtartamra elrendelt adószám-felfüggesztés időtartamának lejártával abban az esetben is megnyílik az adóalany adólevonási joga, ha az adófizetési, illetve bevallási kötelezettség pótlásának elmulasztása miatt az adószám törlését rendeli el az állami adóhatóság. Az adószám törlésének időpontját megelőzően ugyanis – ellentétben a többi indok alapján elrendelt felfüggesztést követő törlés esetével – az adószám a határozott időtartam lejártával már nem minősül felfüggesztettnek. A problémát orvosolja az Art. 24/A. § (12) bekezdésének módosítása, ha a határozott időtartam előírása helyett az adószám 180 napon túli törléséig felfüggesztett marad az adószám. Egy pontosító módosítás egyértelművé teszi, hogy az adóregisztrációs eljárás során a tag fogalmába az egyszemélyes gazdasági társaság (kft., zrt.) tagja is beletartozik.

Adófizetés A módosítás szerint a Magyar Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind pedig a tartozás, a túlfizetés törléséről szóló határozat meghozatala mellőzendő, mivel olyan ügyben kell a tartozás, illetve a túlfizetés törléséről szóló határozatot meghozni, amely ügynek sem az állam, sem pedig az elhunyt adószámlája szempontjából nincs gyakorlati jelentősége, azonban az adminisztráció miatt jelentős költségeket ró a költségvetésre. Amennyiben az elkövető természetes személy a büntetésének korlátlan enyhítése érdekében a büntetőeljárás során megfizeti a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az elkülönített letéti számlára, akkor ezen összeget a büntetőeljárás jogerős befejezését követően – az annak során hozott döntést szem előtt tartva – az adóhatóság az elkülönített számláról átvezeti azon adózó (jellemzően gazdasági társaság) fizetési számlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett. Előfordulhat – figyelemmel a büntetőeljárások elhúzódó időtartamára is –, hogy mire a büntetőeljárás jogerősen véget ér, addigra az érintett gazdálkodó már megszűnik (különösen igaz ez a fiktív cégekre), és így adózó hiányában az adóhatóság nem tudja elszámolni az elkövető által korábban az elkülönített letéti számlára megfizetett összeget. A módosítás ezt a helyzetet orvosolja. A túlfizetés fogalma a korábbi jogszabályi környezetben nem volt egyértelmű. A törvény rendelkezései szerint a gyakorlatban „túlfizetés” alatt különböző eljárásokban, különböző jogintézmények esetén más fogalmat értettünk. Így például a nettó adótartozás esetében – az Art. 178. § 4. pontja értelmében – túlfizetésnek az adózó javára többletet mutató folyószámla-egyenleget tekintettük. Ezzel szemben az elévülési szabályok – az Art. 164. § (6) bekezdése – az adózó javára többletet mutató adófolyószámla-egyenlegen belül megkülönböztetik a költségvetési támogatásból, illetve a tényleges befizetésből eredő többletet, vagyis e szabályok alkalmazásában a túlfizetés fogalmába nem értjük bele a költségvetési támogatásból eredő többletet. Ugyanakkor ez a megkülönböztetés nem indokolt, emiatt változott a túlfizetés fogalma. 2014. évtől túlfizetésnek az minősül, ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az adó megfizetésére kötelezett személynek adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adófolyószámlán a rendelkezésére. 13



A módosítás lehetővé teszi továbbá a kényszertörlés alatt álló adózók vonatkozásában is a túlfizetés összegének átvezetését a tartozást mutató adónemekre, hasonlóan a csőd-, felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló adózókhoz.

Az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az illeték adónemmel kapcsolatos bevallásban szereplő kötelezettsége is ön-ellenőrizhető.

Újdonság továbbá, hogy a csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. Ennek feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.

A hagyaték elfogadása előtt az örökös méltányolható érdeke, hogy megismerje, hogy az elhunytnak volt-e adótartozása vagy visszaigényelhető adója. Az új rendelkezés ezt teszi lehetővé közvetett módon, a közjegyző adótitokhoz való hozzáférésének biztosításával amellett, hogy számos garanciális szabályt is fűz az adótitok megőrzése érdekében.

Az Art. korábban nem tartalmazott felosztási szabályt az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerben teljesített azon befizetések vonatkozásában, amelyekhez nem tartozik adózói felosztási rendelkezés. Azon adózók tekintetében, akiknél a folyószámla tartozást mutat, a felosztási rendelkezés nélküli befizetéseket a végrehajtás során alkalmazott felosztási szabálynak megfelelően kell kezelni a módosítás alapján, azzal, hogy ebben az esetben végrehajtási költségre tartozás nem számolható el. A módosítás szerint a kiutalási határidő számítását az ellenőrzés megkezdését és a már megkezdett ellenőrzés lefolytatását, befejezését akadályozó, késleltető ok egyaránt befolyásolja (meghosszabbítja). Önellenőrzés 2014-től ismét lehetőség lesz a bevallás benyújtására irányadó határidő előtt önellenőrzést beadni. Ez különösen a személyi jövedelemadó, illetve a társasági adóbevallások tekintetében jelent könnyítést az adózóknak. Ehhez kapcsolódó kiegészítő szabály, hogy amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé (vagyis a bevallási határnapon).

Adatszolgáltatás

Az állami adóhatósághoz a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatos állami adóhatósági feladatok ellátása céljából adatot szolgáltat a) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint b) azon települési önkormányzat, amely az oktatási intézményt nem maga működteti. Az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni. Adóhatósági igazolások Az Art. módosítása megteremti az összhangot az adónyilatkozatra és a jövedelemigazolásra vonatkozó rendelkezések között oly módon, hogy arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezmén�nyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyijövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ellenőrzési határidők A felszámolási eljárás alatt álló adózók tevékenységzáró ellenőrzésére nyitva álló egyéves határidő törlésre kerül 2014-től. E szabályt az indokolja, hogy a felszámolás alatti adózók kötelező ellenőrzése 2012. január elsejével megszűnt, így már nem áll fenn az a veszély, hogy az adóhatósági ellenőrzések miatt nagyszámú felszámolási eljárás elhúzódik. A Csődtv. 37. § (3) bekezdése továbbá 180 napos jogvesztő határidőt tartalmaz a hitelezői igények bejelentésére, így megfelelő ösztönzést ad az adóhatóságnak arra, hogy a követelésbejelentés


alapját képező ellenőrzést befejezze. Problémát okoz, hogy az adózó a felszámolás előtti időszakra még évekig nyújthat be – akár többmilliós visszaigényelhető adót tartalmazó – bevallásokat, amelyet az adóhatóság nem vonhat ellenőrzés alá, így előfordulhat, hogy az adóhatóság ezen bevallásokat jogszerűen már nem tudja leellenőrizni. Az új rendelkezés kizárólag a benyújtott bevallásokhoz viszonyítva határoz meg ellenőrzési határidőt, így a szükséges vizsgálatok lefolytathatók. Ellenőrzés általános és különös szabályai 2014-től a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető (ügyfélkapus értesítési tárhelyre). Az adóellenőrzés jövője, hogy nem az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát, és a feltárt logikai hibához rendeli hozzá az egyes bizonylatokat, így tárja fel azok helytelen könyvelését, és az ebből adódó helytelen adózást. Mindehhez pedig az alkalmazott szoftvereket, azok tartalmát is meg kell ismernie a revíziónak, például a pénzügyi tranzakciós illeték vizsgálatánál fontos annak ellenőrzése, hogy minden releváns tranzakció a rendelkezésünkre áll-e, vagy sem. Ennek megfelelően ezen szoftvereket is vizsgálhatja az adóhatóság. Az adóhatóság által végzett mintavételek tekintetében számos részletkérdést nem szabályoz az Art. 98. § (4) bekezdésének rendelkezése. A mintavételt általános esetben az adóhatóság adóellenőrei végzik, azonban előfordulhat olyan eset (pl. veszélyes anyagokból történő mintázás, speciális munkavédelmi, munkavégzési körülmények), mely során célszerűbb és szakszerűbb, ha a mintavételt az adózó végzi el. További szabály, hogy az adózó a mintavétel során jogosult, az adóhatóság felhívására pedig köteles a mintavétel során jelen lenni vagy képviseletét biztosítani. A mintavétellel kapcsolatban az adózónál felmerült költség az eljárás eredményétől függetlenül minden esetben az adózót terheli. Amennyiben az adózó a mintavételről felvett jegyzőkönyvben nem kéri, hogy a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok során meg nem semmisült mintát részére visszaadják, akkor azt az adóhatóság megsemmisítheti, vagy kötelezheti az adózót, hogy saját költségére a megmaradt mintát szállítsa el.

időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetőleg ezek hitelességét vizsgálja az adóhatóság. Ehhez szükséges, hogy ne csak az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok alapjául szolgáló nyilvántartásokat, a bizonylatok feldolgozásának menetét, a számításokat, így tárja fel azok helytelen könyvelését, az adózó számviteli szabályoktól eltérő nyilvántartás-vezetési rendszerét. 2014-től az iratanyag adóhatóság általi bevonása az ellenőrzés befejezéséig lehetséges, tehát e határidő egyensúlyba kerül a vizsgálatra nyitva álló határidővel (pl. 90 napos vizsgálat esetén 90 napig lehet az iratanyagot bent tartani).

In-house szeminárium!

Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az [email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat IX. évfolyam, tizenkettedik szám, 2013. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN 1787-5811 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917, E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

Ellenőrzés esetén az egyes, ehhez kapcsolódó kötelezettségeket felszámolás esetén a felszámolás kezdő 15 E - A d ó e l l e n ő r z é s i Ta n á c s a d ó


Adótörvényi változások 2014. Konferencia gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére

Az Szja-törvény, az Áfatörvény, az Art. és a Tao törvény módosításai, a változások alkalmazása a gyakorlatban 2013. december 16. Gólyavár rendezvényház

Az Szja-törvény, az Áfatörvény az Art. és a Tao törvény módosításai, a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Egész napos konferenciánkon, a téma legelismertebb szakértőitől kap választ a 2014. január 1-jétől változó adórendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Ismerje meg a várható adótörvényi változásokat!

Szakértő előadóink:

• Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens – SZJA. • Sike Olga, NAV főosztályvezető-helyettes – ÁFA. • Dr. Kovács Ferenc, adószakértő – ART. • Ácsné Molnár Judit, NAV adószakreferens- TAO, KIVA

A konferencia legfontosabb témái: A Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében módosul az előadások meghirdetett tematikája: I. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs Családi kedvezmény szélesítése 33 Külföldi pénznem átváltása, 33 Biztosítások adókötelezettsége 33 A hitelekkel, az elengedéssel összefüggő bővülő 33 kedvezmények Munkavállalói értékpapír-juttatási program változásai, 33 egyszerűsítése Utalvány – visszaélés megakadályozása 33 Kisvállalkozói adókedvezmény 33 Adómentességek 33

III. Dr. Kovács Ferenc előadása: Az adóeljárási szabályok 2013. évi változásai Az áfa-visszatérítési eljárás képviseleti szabályai 33 módoslulnak A bejelentési szabályok változásai 33 Bevallási, adófizetési szabályok módosulásai 33 Új ellenőrzési rendelkezések 33 Hatósági eljárásokkal, végrehajtással kapcsolatos 33 változások, új bírságszabályok Nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályainak 33 változásai

II. Sike Olga előadása Adóalap csökkentéséhez kapcsolódó módosítások 33 A fizetendő, levonható adó utólagos korrekciójának 33 elszámolásbeli változásai A nyugtaadási kötelezettséghez fűződő módosítások 33 A fordított adózására vonatkozó szabályok kiterjesztése 33 Jogalkalmazást könnyítő, adminisztrációt egyszerűsítő 33 módosítások

IV. Ácsné Molnár Judit, NAV – TAO, KIVA A tárgyi eszköz beruházások céljából felhasznált 33 kölcsön kapcsán igénybe vehető adókedvezmények Jogszabályi rendelkezések jogalkalmazást elősegítő 33 pontosítások

Időpont: 2013. december 16. (hétfő) 9:00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. Akciós ajánlat: a részvételi díj: 29 900 Ft + áfa helyett 10% kedvezménnyel csak 26 910 + áfa / fő A további részletekről tájékozódjon honlapunkról: forumakademia.hu

E-Adóellenőrzési Tanácsadó

Recommend Documents