DYNTELL MAGAZIN 2. SZÁM
1. AKTUÁLIS
Lányok Napja 2014 Közeleg a Lányok Napja 2014. Hogy mi is ez? Egy interaktív nyílt nap, melynek során a program résztvevői - a középiskolás lányok - betekintést nyerhetnek egy-egy Magyarországon vezető szerepet betöltő vállalat, cég vagy egyetemi laboratórium életébe. A lányoknak az új ismeretek megszerzésén túl lehetőségük nyílik a tapasztalatgyűjtésre, továbbá megismerhetnek olyan nőket, akik már sikeres karriert futottak be a kutatásban, illetve a mérnöki pályán. Bővebben olvashatsz az eseményről a weboldalukon: http://www.lanyoknapja.hu/ Kérünk Titeket, hogy kövessétek az eseményt Facebook-on, és hirdessétek azt a barátaitok körében is. Aki pedig ismer olyan iskolát, ahol szívesen népszerűsítenék a programot, a szervezők szívesen küldenek plakátokat és szórólapokat az intézményeknek. Jelezzétek kérlek, ha tudtok ebben segíteni nekünk. Köszönöm szépen Klára
FELHÍVÁS Értesítünk minden szórakozni vágyó kollégát, hogy május hónaptól kezdve minden fizetés utáni első pénteki napon Dyntell Találkozót tartunk Debrecen egyik neves szórakozó helyén. Szeretettel várunk mindenkit, aki egy kis beszélgetésre, finom italokra és kikapcsolódásra vágyik. A pontos helyszínről és időpontról a konyhában lévő hirdető táblán értesülhettek majd az esemény előtti héten
2. MŰHELYTITKOK Bíró Gabriella Pályázatok: Az elmúlt három hónapban teljes gőzzel a Vállalati Tanácsadás pályázatainak zárásán dolgoztam. Eddig összesen tíz ilyen projekt valósult meg a közelmúltban, melyből kettőhöz Magyar Krisztiánék, illetve Keceli Ákos írta a tanulmányt, nyolchoz pedig én. Ezúton is szeretném megköszönni a segítséget Mariannak és azoknak a tanácsadóknak, akik anyagokat adtak a dokumentum elkészítéséhez, illetve a projektek kedvezményezettjeinek dolgozóitól is sok információt kaptam. Külön köszönet Somogyi Mária Babinak, hogy mindig időben megcsinálta a képernyőképeket és maximális türelemmel viselt el engem is Csak így tovább, lesz még! Az eddigiekből kettő nyertesünk is van már, így azokat már lezártnak tekinthetjük, aminek én nagyon örülök! Tudni kell, hogy ezek 400-800 oldalas dokumentumok, és külön figyelmet szentelnek az ellenőrzésükkor arra, hogy ne legyen egyforma vagy nagy részben egyező az előzőekkel. Kihívás volt írni a gyártásról vagy más olyan területről, amit én magam sem ismerek igazán Remélhetőleg a többi is sikerrel veszi az akadályokat! A továbbiakban még két nagyobb és négy kisebb projektzáró tanulmányának elkészítése vár ránk ebben a konstrukcióban. A GOP/KMOP pályázatok jelenleg nyugalmi állapotban vannak, így a tanácsadók is fellélegezhettek, nem zaklattam őket mostanában. De nem lesz ez így mindig! Ezeket már tulajdonképpen rutinszerűen zárjuk és kezeljük. Úgy gondolom az elmúlt pár évben sikerült kialakítani egy viszonylag jól működő munkamenetet. A zárások mellett a tanácsadók segítségével intézem az esetleges hiánypótlásokat is. Indult néhány munkahely teremtéses pályázat, melynek árajánlat készítésében is részt vettem az elmúlt hetekben. Pénzügy: Remek alkalom, hogy megragadjam a lehetőséget arra, hogy elmondjam, a számlákkal kapcsolatos kérdésekben nyugodtan forduljatok hozzám. Beosztásomnál fogva (pénzügyi asszisztens) a pénzügyekkel foglalkozom. Az újak és néhány régi kolléga nem mindig van tisztában azzal, kit is kell kérdezni. Kimenő/beérkező számlákkal kapcsolatban nagyon szívesen segítek. Kérdezzétek bátran, hogy kifizette-e már az ügyfél az adott számlát, ki lett-e egyáltalán állítva stb. Mariann nagyrészt átadta a kimenő számlák készítésének feladatát, így ha ilyen irányú kérésetek van, ne habozzatok keresni! Szívesen vállalom bonyolultabb vagy összetettebb kimutatások és elemzések készítését is, mert én szeretem ezeket
Poór Károly Az elmúlt hetek igen izgalmasak voltak főként értékesítés kapcsán. Pár új kisebb projektünk indult el, illetve egyeztünk meg az indulásban. •
•
•
• •
Agrotata Kft. – Helix Professional – mezőgazdasági kereskedő cég, a meglévő DOS alapú rendszerét cseréljük le, jövőre a könyvelő programunkkal indulnak. Elegant Design Zrt. – Helix Professional + banki modul (MKB PNB Paribas) ruhaipari gyártó cég, eléggé elmaradt IT rendszerrel, jövőre terveim szerint a teljes folyamatukat már velünk/általunk intézik majd. Lube Controll Kft. – Helix Professional + Jövedéki raktár – kenőanyagokkal foglalkoznak, Írisz Projekt, tehát a könyvelés egy külső könyvelőnél fut, aki a partnerünk, és hozzá csatlakozik be a standard Helix Professional rendszerünk. Strapa Pack Kft. – Helix Professional + mobil todo – csomagoló cég, a semmit cserélik le ránk, CRM és levelezés modullal tarkított Helix Professional-re. Karyon Invest Kft. – Dyntell.P@rtner ERP rendszer + alap BI – egy nagy mezőgazdasági cégcsoport, 11 cég tartozik egybe. Teljes funkcionalitású ERP könyveléssel, bérrel – a gyártást kivéve. Jövő héten indul a projekt.
Két további Dyntell.P@rtner ERP projekt van közel a megegyezéshez, az Óvártej és a Pauger Carbon. Előbbi esetében múlt héten voltak az olasz tulajdonosok a FINO-nál referencialátogatáson, és nagyon meggyőzőnek találták a rendszert működés közben. Elmondták, hogy HIGH END színvonalú a szoftverünk és a szakmai tudásunk. Pár héten belül szeretnénk, ha döntenének, és akkor indulhat a bevezetés első üteme. A Pauger Carbon készíti a világ legjobb vitorlás árbocait, például Fa Nándi hajójára is ők pattintották a cuccot. Magyar Krisztiánnal megyünk projektbecslésre, hogy pontos képet lássanak, nagyon akarják a rendszert, mivel folyamatosan tapogatóznak a sötétben a számok terén. Marketing területén elindul az első taktikai ütem, ahol az alábbi fejlesztéseket eszközöljük: – Adatbázis fejlesztés – Tartalomfejlesztés – Online marketing fejlesztés – Termékfejlesztés Ennek a fejlesztésnek az eredményeként kiváló alapjaink lesznek a direkt és indirekt ügyfélszerzésnek, valamint a viszonteladók toborzásában. Az eredményekről folyamatosan kaptok majd ízelítőt.
Varga János Munkahelyi konfliktusforrások és azok kezelése Mint minden közösségben, így a munkahelyeken is vannak olyan konfliktushelyzetek, melynek okai mi magunk vagyunk. Egyszerűen azáltal, hogy különböző helyzetekre másképp reagálunk, más ingerküszöbbel rendelkezünk, másképp éljük mindennapjainkat. Ezek a helyzetek a munkahelyünkön is visszatükröződnek. Néhány pontba szedem azokat az általános problémaforrásokat, ami mindenhol, így nálunk is előfordul: 1. Fűtés / Légkondi Első helyen szerepel! Lehet szeretni, utálni, túlzásba vinni mindkettőnek a használatát. Lehet megnyugtató, kényelmes, de ugyanannyira az idegeinkre is mehet, és állandó bosszúságot okozhat. Nagy légtérben központi klímák mellett ráadásul a távolság is jellemzően okot ad kényelmetlen helyzetekre. Akit közvetlenül ér a klíma, az fázik, tüsszög, kiszárad, míg más kolléga izzad, feszeng, tekeri nagyobbra a ventilátor és hűtés szabályzót. Közeleg a nyár, így a fűtés szezon után a hűtésnél ugyanúgy figyeljünk erre. Szükség esetén a dolgozók irodán belüli helyzetén változtassunk, tologassuk át úgy az asztalokat, hogy mindenkinek a lehető legoptimálisabb helye legyen. 2. Szellőztetés, ajtók nyitva tartása Közvetlenül kapcsolódik az előző ponthoz, hisz ugyanúgy komfortérzetünk befolyásolja. Kevés a levegő, huzat van, bejön a meleg, kimegy a meleg, bejön a zaj, kihallatszik a telefon stb. Ugye milyen ismerős helyzetek? Mindig lehet érvelni mindkét oldalon, de megoldást itt is csak az jelenthet, ha megtaláljuk a kompromisszumokat akár az elhelyezkedés módosításával, akár a szellőztetések idejének csökkentésével, de mellette a gyakoriság növelésével. 3. Irodai hűtő: Mint minden munkahelyen, nálunk is kiemelt szerepet kap. Bizton állítom, hogy itt is van olyan időszak, amikor külön életet és saját bioszférával rendelkezve. Rakunk bele mindenféle finomságot, ebédet, reggelit, nasit. Ezek egy része elhagyatottan áll pár hétig, majd "öntudatra ébred", és ismerkedni kezd a többi hűtő lakóval. Ezt viszont azok nem tolerálják, akik a friss tortaszeletüket szeretnék betenni egy fogakat növesztett töltött káposzta mellé. Házi szabály, hogy időnként (hetente, kéthetente) hűtő ürítés van, és amin nincs név, az landol a szemetesben! 4. Irodai mosogató Gyorsan szeretném tudomásra hozni, hogy nincs mosogató tündérünk, aki naponta eltünteti azokat a mosatlanokat, amik gazdátlanul gyűlnek. Ezt minden esetben valamely kolléga végzi el, aki megunja a mosatlan halmot. Ugyanígy nem a manók tisztítják ki a szűrőben feltorlódó ételmaradékot sem. Mivel csak mi használjuk ezeket, mosogassa el mindenki maga után, amit használ. Ide kapcsolódik szorosan az étkészlet és evőeszközök kérdése. Ezek a konyhaszekrényből útra kelnek, majd a gépek mellett étkező kollégák asztalához nőve huzamosabb ideig gyűlnek. Ez alól az se kivétel, aki az asztalról a fiókba rejti a mosatlant! Van időszak, amikor a konyhában kincs egy kiskanál, vagy a vendégek számára fejtörést okoz 4 egyforma üvegpohár prezentálása. Ne sajnáljuk se magunktól se másoktól ezt a kis időt!
5. Biztonság, mosdó használat Bár a biztonságos mosdó használat is lehetne, de most nem emiatt került említésre ez a pont. Az irodaházban több cég, köztük több ügyfelekkel foglalkozó is üzemel. Jönnek-mennek, néha nem is megfelelő folyosóra tévednek az emberek. Sokszor azonban nyitott ajtókkal várjuk az érkezőket. Kabátokat tartunk az ajtóban, telefonokat az asztalokon, amik könnyen csábíthatnak illetékteleneket is. Előzzük meg ezeket, és ha van kártyás elektronikus beléptető rendszerünk, használjuk ki ennek biztonsági hasznát is. Majd csenget az a futár, vagy az a kolléga, aki nem tud bejutni. Mosdók kulcsokkal üzemelnek, azaz csak mi használjuk. Itt is volt már rá példa, hogy bezártak valakit, vagy mosdóból visszafelé jövet nem tudott valaki bejutni. A kulcsok mellet mindig találhatók közös beléptető kártyák is.
3. MUNKATÁRSI BEMUTATKOZÓ Salga Péter Kezdetek a cégnél Matematika - biológia szakos tanárként végeztem a Debreceni Egyetemen, és a diploma után először az Orvostudományi Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetébe kerültem PhD hallgatónak. Biológiai rendszerek matematikai modellezésével szerettem volna foglalkozni és megváltani a világot. Sajnos egyiket sem hagyták ott nekem, belekényszerítettek olyan tevékenységekbe, ami egyáltalán nem érdekelt. Akkor kezdtem el a munka mellett programozni tanulni, és 2000-ben megalapítottuk a Pannon Szoftvert. Aztán eljöttem a DOTE-ról, és próbáltam csak a Pannon Szoftverben dolgozni, ami nem nagyon ment az első időben - nem tudtam eladni a szoftvert. Már éppen fel akartam adni, amikor a MetálPlaszt Kft. - jelenleg is ügyfelünk - igent mondott az ajánlatunkra. Így maradtam Debrecenben - egyébként Budapestre mentem volna egy banki szoftvereket fejlesztő céghez. Mivel úgy éreztem egy láb még túl bizonytalan, elmentem az Agrártudományi Egyetemre dolgozni, ahol kb. azt taníthattam, amivel amúgy is foglalkoztam: információs rendszereket. Mellette volt időm a céget építeni, és nagyon sok remek embert ismerhettem meg, akik közül néhányan már kollégáink Hivatalosan nem tudom mióta vagyok alkalmazott a Pannon Szoftvernél (talán 5 éve), mert kezdettől fogva úgy éreztem, hogy ez az életem fő sodorvonala, minden más csak mellékes. Mit csinálsz most? Zavarba ejtő, mikor azt kérdezik tőlem, hogy mit is csinálok én tulajdonképpen. Igazából semmihez se értek igazán, mindenhez csak egy kicsit. Ügyvezetőként felelős vagyok a cégért, a munkáinkért és az alkalmazottakért. Ez látszólag nem nagy feladat, mégis elég sok energiámat elveszi. Feladatom még a stratégia kialakítása, amiben a többi vezető nagyon sokat segít. Gyakran utazom az ügyfelekhez egyengetni a problémákat, vagy éppen szerződést megkötni, és folyamatosan kutatom az új lehetőségeinket, például a külföldi piacra lépési esélyeket vagy az együttműködési lehetőségeket más cégekkel. Mire vagy a legbüszkébb? Munkámban az emberekre vagyok legbüszkébb, akik körülvesznek a cégben. Mindegyiküket nagyszerű embernek tartom, és biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül vagyunk egy csapatban. Sajnos nem sok időm van beszélgetni velük, de legszívesebben folyton azt csinálnám Persze büszke vagyok a termékeinkre is, de higgyétek el, nem csak álszerénységből mondom, hogy ebben már csak homokszemnyinek érzem a részem. Óriási csoda, hogy egy ilyen hatalmas rendszer összeállt (merthogy minden termék alapvetően egy rendszerhez tartozik), de ez már a csapat érdeme, ezt a mat-biosz szakos Salgi el se tudta volna annak idején képzelni
Egy idézet mindenkinek Kedvenc idézetem Shakespeare-től származik (aki azonos személy Francis Bacon-nel): Love all, trust a few, do wrong to none. Mit csinálsz szabadidődben a legszívesebben? Én folyton azt csinálom, amit szeretek, mivel a munkám a hobbim
4. ÉS EGY KIS SZÓRAKOZÁS… A három napos egy órás feladat Van egy kérdés, ami folyton kísért. Egy kérdés, ami újra és újra megtalál a projektek során. Ezerszer megválaszoltam már, és már nem akarom soha többször, ezért most megírom a választ mindenkinek, akit érdekel. Aztán ha megkérdezik, nem mondok majd semmit, csak átadok egy kis kártyát majd, amin ennek a cikknek az URLje szerepel. Hogy mi a kérdés? Hát az, hogy "Mi tart ezen a feladaton három napig??" A három helyére persze lehet 147-et, vagy hat órát, vagy akármit írni. A lényeg az, hogy a kedves megrendelőnek mindig nagyon határozott elképzelése van arról, meddig is tart egy adott szoftverrészt elkészíteni vagy módosítani, még akkor is, ha informatikai ismeretei véget érnek az iPad háttérképének beállításánál, legkomolyabb számítástechnikai teljesítménye pedig még '92-ben volt, amikor megnyerte az osztályban rendezett Tetris versenyt gimnáziumi számítástechnika órán. Ez a határozott elképzelés kivétel nélkül mindig lényegesen kevesebb, mint amit a szakember (fejlesztő) mond, és kivétel nélkül mindig lényegesen kevesebb, mint amennyi idő alatt az adott feladat megvalósítható. Miből adódik ez a markáns véleménykülönbség? Hát abból, hogy általában a megrendelőknek a programozók munkájáról alkotott idealista képük igencsak messze van a rideg valóságtól. Vegyünk most egy egyszerű példát, amin keresztül ezt a különbséget meg szeretném világítani. Tegyük fel, hogy felmerül egy nagyvállalati rendszerben két menüpont módosításának igénye: az egyiket arrébb kell rakni, a másikat át kell nevezni. Lássuk, hogyan képzeli el a feladat megoldását és erőforrás igényét egy átlag megrendelő: Számítógép bekapcsolása (5 perc) Fejlesztői környezet indítása (3 perc) Egyik menüpont áthelyezése drag-and-drop technikával (1 perc) Másik menüpont átírása: eredeti szöveg backspace billentyű nyomkodással történő törlése, majd új beírása (2 perc) 5. Egy csésze kávé elfogyasztása (7 perc) 6. Módosítások megtekintése a fejlesztői környezetben (3 perc) 7. Mentés, fejlesztői környezetből kilépés, számítógép kikapcsolása (4 perc) 1. 2. 3. 4.
Ez összesen 25 perc, legyünk nagyvonalúak, szorozzuk meg kettővel és kerekítsünk fölfelé, még így is megvan a dolog egy órán belül.
Mi történik ezzel szemben a valóságban? 1. A fejlesztő és a projektvezető végigzsibbadnak egy 2 órás meetinget, ahol a résztvevők 20 percig vitatkoznak arról, mi legyen pontosan az őket érintő menüváltoztatási kérelem. (2 x 2 óra) 2. Három nappal később megérkezik levélben leírva a változtatási kérelem, ami azonban nem egyezik a megbeszélésen elhangzottakkal. Négy telefon és három email születik a témában. (2 óra) 3. A véglegesnek látszó írásos követelmény alapján a fejlesztő kibogarássza a szoftverben, hogy hol is van a menük szövege és szerkezete tárolva, nem tudja fejből, hiszen már 8 hónapja senki se nyúlt ahhoz a részhez. (1 óra) 4. A fejlesztő lassan megérti a menüt leíró kódrészt, és rádöbben, hogy a korábbi quick & dirty megoldások miatt át kell szerkesztenie a teljes menüleíró XML fájlt, és még négy helyen bele kell nyúlnia a controller osztályokba. (3 óra) 5. A fejlesztő kipróbálná a saját környezetében a módosítást, de a gépén levő WebSphere összeomlik, és nem indul el többet hosszas próbálkozás után sem. (2 óra) 6. Más választása nem lévén, a fejlesztő a változtatását berakja a repository-ba, és telepíti a módosítást a fejlesztői integrációs tesztrendszerre. (1 óra) 7. A módosítás tesztelésekor kiderül, hogy egy helyen még át kell írni az alkalmazást ahhoz, hogy a NullPointerException-ön túl egyéb funkciók is elérhetők legyenek. A javítás megtörténik. (1 óra) 8. A javítás után újabb telepítés, újabb teszt, ami ezúttal sikeres. (1 óra) 9. A változtatás kikerül az UAT környezetre (2 óra), ahonnan azonnal 6 darab kritikus hibajelentés érkezik, mert a menü nem felel meg a tesztesetben leírtaknak. (2 óra) 10. Heves vita után a tesztelők meghátrálnak, és duzzogva elvonulnak tesztesetet módosítani, a hibásan felvett hibajegyeket lezárják. (2 óra) 11. A módosításra élesítés előtt egy nappal ránéz a megrendelő terület, majd szirénaszerű reakciókat hallatva juttatja mindenki tudtára, hogy ezzel így nem lehet dolgozni, a módosítás elfogadhatatlan. (1 óra) 12. A fejlesztőnél csörög a telefon, aki reszkető gyomorral kutatja fel az email-t, amiben a fejlesztés leírását kapta napokkal azelőtt. Fellélegezve látja, hogy ő azt csinálta meg, ami le volt írva, a levelet boldogan küldi szét mindenkinek. (1 óra) 13. Újabb megbeszélés a témában, ahol a felelősség áttolásának és az egymásra mutogatásnak a magasiskolája zajlik. A beszélgetés üvöltözésbe és ajtócsapkodásba torkollik, majd a fejlesztő megadja magát, és bevállalja a módosítás módosítását. (2 x 1 óra) 14. Programozás, tesztelés, nem jó, újra programozás, újra tesztelés, már jó, becsekkolás, telepítés UAT-ra, újra tesztelés, most már tényleg jó mindenkinek. (4 óra) 15. Élesítés során a fejlesztőt berendelik, hogy asszisztálja végig az üzemeltetőket, aki rezignáltan végigüli a telepítést este 8-tól 11-ig, majd hazamegy. (3 óra) Ez összesen kb. 4 napnyi munka, de legyünk optimisták és higgyük azt, hogy nem fogunk minden fent felsorolt problémával szembesülni, úgyhogy legyen 3 nap. Hát ezért tart három napig, és nem egy óráig. Van még kérdés? Ugye nincs? Na, akkor hajrá, lehet indítani a megrendelőt Forrás: derrickesharry.blog.hu (Köszönjük Deme Attilának )
