1. melléklet
DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
A Településfejlesztési Koncepció célja Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (a továbbiakban: Étv.) az alábbiakban határozza meg a településfejlesztési koncepció célját, szempontjait: „Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.” 1. DUNAVARSÁNY JÖVŐKÉPE Dunavarsány jelentős természeti adottságokkal rendelkező, a táji, természeti és épített értékeket megőrző nyugodt kertvárosias, igényes életvitelt, kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági hátteret, megélhetést biztosító, üdülési, rekreációs funkciói révén az idegenforgalom számára is vonzó kisváros a Ráckevei-Duna-ág mentén, a budapesti agglomeráció déli határvidékén. Dunavarsány lakó- és üdülőnépességének növekedése, lakosságának helybentartása és munkahelyteremtő igénye szükségessé teszi a város összehangolt, rendezett térbeli-fizikai kereteinek meghatározását, a természeti és az épített adottságok és lehetőségek hatékony kihasználásával, a működőképesség és a fenntarthatóság biztosításával, a környezeti ártalmak lehető legkisebbre való csökkentése mellett. Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testülete Dunavarsány közigazgatási területére a jövőképe eléréséhez az alábbi célokkal vizsgálja felül és módosítja Településfejlesztési Koncepcióját, majd az alapján Településszerkezeti Tervét, Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét. 2. DUNAVARSÁNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI CÉLJAI A hosszútávú fő cél meghatározása A helyzetelemzés és várospolitikai információk alapján, a városfejlesztés átfogó célja (koncepciója) az alábbiakat fogalmazza meg: A VÁROS TÉRSÉGI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE, ALVÓVÁROSI SZEREPKÖRBŐL VALÓ KILÉPÉS, ÉLHETŐ ELŐVÁROS KIALAKÍTÁSA, A LAKOSSÁGI ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, A TERMŐFÖLD, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI HAGYOMÁNYOK ÉS AZ ERDŐK MEGŐRZÉSE MELLETT A Településfejlesztési Koncepció egyik legfontosabb feladata megtalálni a fejlesztések megfelelő arányát, mely meghatározza a hosszútávú célként megfogalmazottak megvalósulásának minőségét. Átfogó célok, részcélok A településpolitika a hosszútávú főcél elérése érdekében az alábbi átfogó célokat fogalmazta meg, amelyeken keresztül kívánja megvalósítani fő célját: I. Dunavarsány területi fejlesztésének átértékelése, racionalizálása korábban, 2010-ben, a Településfejlesztési Koncepció és a településrendezési eszközök akkori felülvizsgálata során megtörtént, és annak során kimondatott, hogy a város területi tartalékai - lakóterületek, üdülőés rekreációs területek, gazdasági területek - megfelelőek a fejlesztések fogadása számára. Ezt
1
II. III. IV. V. VI.
követően a megváltozó főcél: Dunavarsány területi fejlesztéseinek szükség szerinti, ismétlődő felülvizsgálata a városi kötődés és lokálpatriotizmus erősítése a gazdaság erősítése a természeti erőforrások (termőföld, vizek, erdők) tudatos kezelése és védelme a környezeti minőség javítása a környező településekkel való kapcsolatrendszer javítása, területi munkamegosztás
A megfogalmazott fejlesztési főcélokat a meglévő természeti értékek megóvásával és a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával kell megvalósítani. A fent megfogalmazott célok megvalósítását részben a településrendezés, részben a település fejlesztés eszközeivel lehet elősegíteni. A településrendezési tervek felülvizsgálata, illetve módosítása aktuális feladat, ennek során a célok megvalósításához szükséges változtatásokat át kell vezetni. A Településfejlesztési Koncepció jelen felülvizsgálata során megfogalmazott eszközök, melyek révén a célok megvalósíthatók: • kertvárosias lakóterületfelhasználás, illetve építési övezetek megtartása, legfeljebb 2 lakás létesítésére • a hétvégi házas üdülőterületek rekreációs területfelhasználásra módosítása a meglevő és a továbbiakban is igényként jelentkező lakóépület-elhelyezhetőségre tekintettel - a felhagyott kavicsbánya-területek hasznosítása, a volt bányatavak környezetének lakóterületi, és/vagy rekreációs, településközponti területfelhasználása, a vízfelületekhez kapcsolódó sport-rekreáció-horgászat funkciójú területhasználattal, az idegenforgalom fogadására is alkalmas módon, a tájképvédelem biztosításával; - az erdőterületek védelme és mennyiségi növelése; - a mezőgazdasági célú területek megtartása a mezőgazdasági és állattartási tevékenységek számára, megfelelő szabályozások megfogalmazása; - a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág menti természeti területek megőrzése; - a Domariba-szigeti Duna-ág élővé tétele, szabályozással, összekötése mederkotrással az RSD-hez, - a kavicsbányászat korlátozása, további, új bányatelek-fektetés, az eddig engedélyezetten túli új bányanyitás tiltása; - az EuroVelo6-hoz és országos kerékpárút hálózathoz csatlakozó helyi hálózat létrehozása; - a víziturizmus lehetőség szerinti felélesztése, fejlesztése; - a turizmus, az idegenforgalom fejlesztése. I. Dunavarsány területi fejlesztéseinek szükség szerinti, ismétlődő felülvizsgálata A város a minőségi és racionalizált fejlesztéseket kívánja előtérbe helyezni, amely hozzájárul a lakosság életminőségének javításához. A területi fejlesztésének szempontjából az alábbi részcélok határozhatók meg: a kialakult jellegzetes laza beépítettségű kertvárosias városszövet megtartása, új szatellit településrész kialakításának elkerülése, a tervezett, településrészeket összekötő településközpont további racionalizálása, mértéktartó, ésszerű tervezett közúthálózat, a tisztázatlan telekállapotok és tulajdonviszonyok rendezésével közúthálózat (a közlekedési rendszer hálózatosságának javítása, de az ésszerűség alapján, az irreális hálózatfejlesztések felülvizsgálata a meglevő hálózathoz igazodó, racionális hálózat meghatározása) a déli bányatavak területén a magántulajdonú területeken kijelölt közpark-területek felülvizsgálata, mert kialakításuk és fenntartásuk irreális az erőforrásigénye miatt Dunavarsányban már jelenleg is több, a történetileg kialakult beépítésekből, Kisvarsány és Nagyvarsány belterületétől elkülönült lakóterületi fejlesztés alakult ki (Naprózsa lakópark és Forrás lakópark). A település kompaktságának megőrzése érdekében további, új beépítésre szánt területként kijelölendő, szatellit településrészt nem kívánatos.
2
Nagyvarsány és Kisvarsány történelmi településrészek között már korábban elhatározott volt egy összekötő településközpont létrehozása, amely eddig még nem valósult. Ennek okai részben a következőkben keresendők o a meglevő belterületeken rendelkezésre áll még beépítésre szánt, de beépítetlen lakóterület a lakóterületi fejlesztés számára o a településközpont vegyes területek felhasználására még fel nem használt terület van kijelölve az un. Nyugati lakópark szomszédságában tervezett alapfokú intézmények és hozzá kapcsolódó egyéb településközponti funkció számára) Az összekötő, távlati célokat szolgáló településközpont kijelölése felülvizsgálatánál szükséges a területen tervezett o közparkok (közterületek) racionalizálása, mert kialakításuk és fenntartásuk irreális, o közlekedési területek racionalizálása, o a terület városközpont jellegének hangsúlyát növelően a közösségi célokat szolgáló fejlesztési területetek (sportterület, kereskedelmi funkciók, stb.) elhelyezése ésszerű Dunavarsányban folyamatos a lakosság növekedés, kedvező a pozitív bevándorlási különbözet és ennek megfelelően folyamatosan növekszik a lakásállománya is. Rövid távon, az infrastrukturális és intézményi hálózat elérendő kiépítettségéig, Dunavarsány lakosságának 10000 fő lakosságszám elérése várható. A lakóterületek fejlesztése ütemezetten valósulhat meg, figyelembe véve a település mindenkori adottságait, fejlődésének ütemét. A lakóterületi fejlesztési lehetőségek az alábbi kialakult, még beépítetlen vagy tervezett területeken adott: - az un. „V8”-as lakóterület, - a Naprózsa-lakópark további beépülése, - Kisvarsányi Nyugati lakópark délnyugati része - Kisvarsány falusias lakóterület fejlesztés északkeleti része, - Nagyvarsány déli belterületén rendelkezésre álló beépítetlen telkek, lakóterületi fejlesztések (a Petőfi lakótelephez kapcsolódóan), - Nagyvarsányhoz északkeletről kapcsolódó kertvárosias lakóterület (Völgy utcai lakóterület) - a Nagyvarsányt és Kisvarsányt összekötő új településközpont lakóterületi része (Vészy József utca) - a délnyugati volt bányatavak körüli tervezett távlati lakóterületi fejlesztések. - jelentkező igényként az RSD menti rekreációs területek lakóterületi használata. A település közúthálózatának racionalizálását és a településrészek összekötésének javítása fontos cél a településen belüli közlekedési kapcsolatok javítása érdekében. Lényeges szempont a meglévő mezőgazdasági területek védelme, a zavartalan gazdálkodás és mezőgazdasági állattartó területek fejlesztési lehetőségének biztosítása. Ennek érdekében újabb beépítendő területek nem jelölhetők ki, illetve a meglévő bányaterületek nem bővíthetők. II. A városi kötődés és a lokálpatriotizmus erősítése Dunavarsány fejlődésére kedvező hatással van az erős lokálpatriotizmus. Ennek elérésére az alábbi részcélok fogalmazhatók meg: - a dunavarsányi identitás megőrzése a történelmi sajátosságok megőrzése a strukturális kapcsolatok térbeli erősítése mellett, - a közösségi szolgáltatások fejlesztése (intézményhálózat, közlekedési rendszer, köztér), - a lakó-, az üdülő-, a rekreációs területek minőségi fejlesztése, - a kulturális és idegenforgalmi rendezvények fejlesztése. A városi kötődés erősítésének eszköze a közösségi szolgáltatások (intézmény hálózat, közlekedési rendszer, köztér) fejlesztése. Dunavarsányban minden alapellátás megtalálható, de mennyisége és a szolgáltatások száma tovább fejlesztendő. A városközpont kiépítését a város két területen tervezi: az egyik terület a Kossuth Lajos utca mentén található, ahol többek között jelenleg is található a Városháza, a Dunavarsányi Közös Polgármesteri Hivatal, a Művelődési Ház, Óvoda, Általános Iskolák. E terület esetén javasolt a további intézményi jellegű átalakulás lehetővé tétele és központi jellegének további erősítése. A másik terület a településrész északnyugati részén kialakulóban lévő új városrészben a Nyugati lakópark terültén 3
részben már létrejött a Habitat utcában, részben még csak a helykijelölése tervi szinten biztosított alapellátási létesítmények számára. Nagyvarsány területén a településrész központja a Bartók Béla és a Béke utca találkozásánál található, ahol az óvoda és az általános iskola kihelyezett épületei is vannak. Az intézményi településfejlesztés további tervezetét tartalmazza a távlatban a két városrészt összekötő területen, a Vészy József utca mentén. Ezen túlmenően ellátási egységek megvalósítását támogatja a Településfejlesztési Koncepció a déli volt bányatavak körül tervezett lakó- és a tavakhoz kapcsolódó üdülő funkciót is hordozó horgász-sportcélú területek ellátására. A Naprózsa-lakópark szatellit területén a területet ellátó szolgáltatások elhelyezésére kijelölt terület vegyes településközpont területként rendelkezésre áll. A lakosság összetartó erejének növelésére szolgálnak azok a közösségi célú különleges területek, amelyek a lakosság pihenését, rekreációját és sportolását szolgálhatják, majd felmerülő igény esetén (egyes déli és keleti bányatavak körüli sportterületek, közjóléti erdőterületek), valamint a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág és az 51-es út közötti távlati fejlesztési különleges, túlnyomórészt beépítésre nem szánt egészségügyi-, idegenforgalmi és sportterületek, alacsony beépítési lehetőséggel, melyek kialakítása csak a távolabbi időkben várható, addig biztosítandó a jó minőségű szántó területek zavartalan, rendeltetésszerű hasznosítása. A városi kötődés tovább erősíthető a lakó- és üdülőterületek, rekreációs területek környezeti minőségi fejlesztésével. Ennek megvalósítását egyfelől Dunavarsány ezidági érvényes Településfejlesztési Koncepciója a település zöldfelületi rendszerének fejlesztésével tervezte megoldani, új közparkok kialakításával az új településközpontokhoz, valamint a déli volt bányatavak körüli tervezett lakóterületekhez kapcsolódóan. Az elmúl több évtized, és a legutóbbi évek tapasztalata is azonban az, tekintettel ezen területek magántulajdonára, hogy az azokon való közterületi zöldterület kialakításának a pénzügyi vonzatok miatt nincs esélye. Ezért, a jelen Településfejlesztési Koncepció azt indítványozza, hogy ezen magántulajdonú, vízparti és vízközeli, vagy csak egyéb, egyszerűen rekreációs potenciállal rendelkező területek távlati felhasználású, a korábban közterületi zöldterületként tervezett területek, olyan beépítésre nem szánt különleges területfelhasználást kapjanak, a közparknak megfelelő zöldfelületi minimum fedettség meghatározása mellett, mely a kívánt zöldfelületi ellátottságot, annak megvalósulását is valóban biztosítja. A megmaradó magántulajdonú felhasználás ezen esetekben, az eddigi tapasztalat szerint jelentkező funkciók, telepítési igények alapján - a megvásárolható horgászjeggyel igénybe vehető horgásztavak, az ott bérelhető üdülőházak, a kereskedelmi forgalmú szálláshelyek megvalósításával - ugyanakkor a közforgalmú használat is megvalósulhat. A környezeti minőség javítása Dunavarsány területének erdősültségének megőrzésével és újabb erdőterületek kialakításával történhet. Az egyik legfontosabb ilyen irányú fejlesztés a szennyvíztisztító telep és a hozzá tartozó folyékony hulladékszikkasztó területtől való elválasztást szolgáló erdőterületek megvalósítása, melyben az önkormányzat hatékony szerepet vállal. III. A gazdaság erősítése A város fejlődésének egyik jelentős erejét a gazdasági területeinek fejlesztésében látja, ezt segíti a budapesti agglomerációban és a kistérségben elfoglalt helyzete is. Dunavarsányba folyamatosan növekszik a vállalkozások száma, amely kedvező tendencia és a jó vállalkozási kedvre utal. Nagy előnye a városnak az igen kedvező megközelíthetősége, gazdasági szempontból az 51-es út és a Taksony vezér híd szerepe a legfontosabb. A Dunavarsányi Ipari Park, a város lakóterületeitől különállóan, a legnagyobb korszerű, összefüggő gazdasági területe, ami gyors fejlődése és beépülése mellett is még beépítetlen területtartalékokkal rendelkezik. Ezen kívül további meglevő és tervezett gazdasági területeket kínál a Településszerkezeti Terv, nagyrészt az 51-es számú országos főút mentén. A gazdaság erősítése szempontjából az alábbi részcélok fogalmazhatók meg: - a helyi lakosság számára munkahelyet biztosító vállalkozások támogatása, - a mezőgazdasági és állattenyésztési hagyományok megőrzése - a jó minőségű termőföldek védelme, - a helyi előállítású termékek támogatása és piacának megteremtése, - a gazdasági sokszínűség megteremtése. 4
Fontos, hogy a település biztosítani tudjon a lakossága számára saját közigazgatási területén belül minél több munkahelyet. Ez a részcél a lakosság városhoz való kötődését is erősíti, és egyúttal csökkenti a településről való elingázást. A helyi előállítású termékek támogatása és piacának megteremtése, a gazdasági sokszínűség megteremtése kapcsolódhat az életminőség színvonalának növeléséhez és a városhoz való kötődéshez. A városban eddig még kiaknázatlan területnek számít a konferencia-, a rendezvény- és a kerékpáros turizmus. A település mindhárom lehetőség megjelenését lehetőség szerint támogatja. A rendezvényés konferencia turizmust Budapesthez való közelsége indokolja elsősorban. Budapest és környéke jelenleg nem rendelkezik elegendő erre a célra szolgáló helyszínnel. Amennyiben Dunavarsányon megjelenik olyan intézmény, amely ezek lebonyolítására alkalmas, nem csak munkahely teremtő szerepe lesz, hanem egyéb pozitív hatásokat is vonzhat magával (a települési bevételek növekedése, egyéb idegenforgalmi tevékenységek megjelenése). IV. A természeti erőforrások (termőföld, vizek, erdők) tudatos kezelése és védelme A természeti erőforrások szempontjából az alábbi részcélok fogalmazhatók meg: - a volt bányatavak területeinek utóhasznosítása, kiemelten az alacsony terhelést jelentő rekreációs és idegenforgalmi felhasználás érdekében, - az RSD-t kímélő vízparthasznosítás, a vízi turizmus felélesztése mellett - a Duna-part közösségi célokra való használhatósága erősítése, a turizmus fejlesztése, - az európai, országos és helyi természetvédelmi érdekeltségű területek védelme. A sok kialakult bányató miatt kevés Dunavarsányban a mezőgazdasági terület. További bányatavak kialakítását a város nem támogatja, összhangban a kistérségi stratégiával. Fontos részcél azonban, hogy a bányatavak utóhasznosítása megtörténjen, a tavak alacsony terhelhetőségének figyelembe vételével. Volt bányatavak, ahol az utóhasznosítás megtörtét: a Rukkel-tó, mint „Water-park”, a keleti horgásztavak, valamint a déli tavak közül a Petőfi horgásztó üdülőterületi használattal, vízisi-tó. Jelenleg még folyik a keleti bányatavak nyugati részén a bányatavakból való kitermelés, a kitermelés befejezésével a terület rekultiválása tervezett. Az 51-es úthoz legközelebb eső, már nem működő bánya törlése folyamatban van, kevesebb vízfelületet hátrahagyva, mint az korábban tervezett volt. Dunavarsány fontos természeti értéke a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág (RSD), amely európai közösségi jelentőségű természetvédelmi terület. Itt találhatóak az ex-lege védett úszólápok, amelyek megőrzése csak fokozott odafigyeléssel érhető el. Kiemelt fontosságú ezért, az RSD-t kímélő vízparthasznosítás. Elsődleges a település és azon belül kiemelten a Duna-parti területek csatornázottsága. Az RSD-hez kapcsolódó új, nagy területi igényű fejlesztések megvalósítását a település csak úgy, amennyiben az RSD-t érintő jelentős káros hatások nem várhatók. Fontos részcél a Duna-part közösségi célokra való kihasználhatóságának megteremtése, ennek lehetősége sajnos korlátozott, mert a part már majdnem egészében beépült hétvégi házas üdülőkkel és idetelepült lakóépületekkel. A Taksony hídnál található a Dunavarsányi Olimpiai Központ pedig közösségi célokra nem nyitott, a Duna-part menti átjárás nem lehetséges. A Domariba-szigeti ág élővé tétele nagyon fontos és sürgető környezetvédelmi feladat. A Duna-part közelében a térségi tervben szereplő kerékpárút (EuroVelo) megvalósítását támogatja a település, amelyhez kapcsolódhat a városi kerékpárút-hálózat, valamint idegenforgalmi fejlesztései. A víziturizmushoz kapcsolódó fejlesztések megjelenése kívánatos Dunavarsány számára. V. A környezeti minőség javítása Dunavarsány környezeti minősége megfelelő, de fejlesztése a jövőben is kiemelt fontosságú. Az alábbi részcélok fogalmazhatók meg ennek érdekében: - a zöldfelületi rendszer fejlesztése, a volt kavicsbányák térségében magas zöldfelületi arányú területhasználat biztosítása, - a csatornázottság mértékének, a szennyvíztisztító és hálózata működésének javítása, a megújuló energiafelhasználás elterjesztése, - a defláció, a porterhelés csökkentése (erdősávok, fasorok), az erdősültség növelése, - környezetvédelmi programra alapozottan a környezeti értékek védelme. 5
Dunavarsányban folyamatosan javul a közcsatornával ellátott területek aránya, azonban az RSD-vel való vízáramlási kapcsolatok szempontjából fontos ennek további javítása a vízminőség javulása érdekében. Dunavarsány óvni-védeni kívánja természeti értékeit és szeretné elkerülni túlzott mértékű terhelésüket, amely azok károsodásához, illetve esetleges megsemmisülésükhöz vezetne. A kerékpárút-hálózat fejlesztése szükséges a környezetbarát közlekedési módok elérhetősége érdekében, a hozzá tartozó kerékpártárolókkal, különösen a közösségi funkciókat ellátó intézményekben, a vasútállomáson. A felszíni és felszín alatti vizek védelméhez kapcsolódóan kiemelt feladat a volt bányatavak jó vízminőségének megőrzése, a terhelhetőségük szerinti. Mezővédő erdősávok, fasorok telepítése, pótlása javasolt minden lehetséges helyen, illetve a vízfolyások és az utak mentén. VI. A környező településekkel való kapcsolatrendszer javítása, a munkamegosztási szerepek Dunavarsány város feladata a kistérségben betöltött szerepének erősítése és a környező települések közötti kapcsolatrendszer és együttműködés javítása. Ezért részt kíván vállalni a környező települések lakosságának munkahellyel történő ellátásában, illetve úgy kívánja fejleszteni egyes közintézményeit, hogy azok a környező települések ellátását is kiegészíthessék. Szakági koncepciók Közlekedés A város jelenlegi széttagolt településszerkezete - a tervezett állapot megvalósulásával párhuzamosan egyre inkább az egységes településszerkezet kialakulása felé való elmozdulást fogja mutatni. A jelenleg még elszakadt településrészek közötti kapcsolatok hiányosak, az így szükségessé váló kerülőutak viszont általában felesleges forgalommal terhelik a lakóterületeket, a lakosság számára többletterhet jelentenek, csökkentik a település gazdasági vonzerejét. A meglevő országos úthálózati elemek (az 51. sz. és 510. sz. főutak, az 5202 jelű összekötő út, az 52101 jelű és 51104 jelű bekötőutak) továbbra is a település úthálózat-szerkezetének legfontosabb részei maradnak, a külső megközelítés fontos elemei. A belső úthálózaton - a jelenlegi úthálózat megtartása mellett - a legfontosabb fejlesztés új városi útvonal kialakítása a taksonyi bekötőút városba való belépési pontja és az 51. sz. főúthoz kapcsolódó Sport utca között. Ezen közlekedési szerkezeti elem kiegészítéseként több, gyűjtőút kategóriájú útvonal kialakítása szükséges a megfelelő közúti kiszolgálás érdekében. Ilyenek például a nagyvarsányi településrészen a Vörösmarty utcának meghosszabbítása a Naprózsa utca vonalán az 51. sz. főútig, a Bajcsy-Zsilinszky utcának északnyugat felé való meghosszabbítása a Nyugati lakópark menti alközpont és az un. „V-as” terület feltárására, valamint a déli településrészen az új tervezett területfejlesztések kiszolgálása megfelelő sűrűségű, de felülvizsgált, reálisabb és racionális úthálózattal. A településrészeken belül is célszerű kiegészíteni az úthálózatot a külső (cél-) és a belső forgalom színvonalasabb lebonyolítása érdekében. Így a legfontosabb fejlesztések a Szabadkai utca meghosszabbítása, a Homok utca kiépítése, valamint a déli településhatáron haladó Akácfa utca kiépítése a Vasútsorig, illetve Bugyi irányában. Nagyvarsányban a Völgy utca-Vészy József utca és az arra kapcsolódó Bartók Béla utca tervezett gyűjtő út funkciójú. A fenti fejlesztések ütemezett, az új területfelhasználási elemek megvalósulásával való párhuzamos, fokozatos kiépítésével a város belső élhetősége és külső vonzereje a kívánatos mértékben javulhat. A vízi közlekedésben az üdülés-idegenforgalom szempontjából célszerű a Ráckevei(Soroksári)-Dunaágban Dunavarsány és Budapest között a hajózás fejlesztése. Közműfejlesztési koncepció A terv időtávjában beépülő akcióterületek közműellátását meg kell oldani és az ütemezetten igénybevett lakóterületek és a területfelhasználás által meghatározott gazdasági, sport, településközpont vegyes területek kiszolgálását biztosítani kell. Víz- és energiatakarékos technológiákat és megújuló energiahordozók használatát szorgalmazni kell. A beépítésre szánt területek kijelölésének a meghatározásakor a közigazgatási területen áthaladó országos villamos energia- és a szénhidrogén hálózat vezetékeinek védőtávolságát be kell tartani. 6
A város jövőképének a meghatározásához a közműhálózatok is hozzájárulnak. Az utcák, a terek, a fasorok és a zöldsávok tervezésekor a közműveket sok esetben „alárendelten” (a járdák és az utak burkolata alatti vezetés) kell vezetni. A település arculatának a javítására egyre több figyelmet kell fordítani. A tervezett közműfejlesztésekkel meg kell valósítani a teljes közművesítés lehetőségét. A közterületi hálózatok rendelkezésre állásával a fogyasztók számára biztosítani kell a teljes komfort lehetőségét. 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ Dunavarsány Településfejlesztési Koncepciója a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottaknak megfelelően készült. A Településfejlesztési Koncepció előzményei Dunavarsány város Képviselő-testülete 2010-ben fogadta el a város ez idáig érvényes Településfejlesztési Koncepcióját, melynek és az arra épülő településrendezési eszközök felülvizsgálatát az elkészült vizsgálati munkarészek alapozzák meg. A vizsgálódás legfontosabb célja a megváltozott jogszabályi környezetnek való megfelelés és a korábbi tervek elkészítése óta történt változások feltárása, elemzése, az új Településfejlesztési Koncepció megalkotásának előzetes megalapozása és azt követően a településrendezési eszközök felülvizsgálatának és módosításának előkészítése. A koncepcióhoz és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 5. § (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Településfejlesztési Koncepció készítését megalapozó vizsgálatok a Kormányrendelet 1. melléklete szerint készültek el. A vizsgálat a meghatározott tartalom minden olyan elemével foglalkozik, amely érinti Dunavarsány várost, némely elem összevonásával, átcsoportosításával, Dunavarsány sajátos adottságainak megfelelően. Településhálózati összefüggések, Dunavarsány helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Dunavarsány Közép-Magyarország Régióban, Pest megye déli részén, a Budapesti Agglomeráció déli határán fekszik. Kistérségi tekintetében a Ráckevei kistérséghez tartozik. Dunavarsány járásszékhelye Szigetszentmiklós, míg a szomszédos Majosháza község Önkormányzatával Dunavarsányi Közös Polgármesteri Hivatalként alkot közigazgatási egységet. Dunavarsány a Csepel-szigettől keletre, a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág keleti oldalán fekszik, Budapest központjától 26 km, határától 12 km távolságban. Dunavarsány külterületét északon Taksony, keleten Bugyi, délen Délegyháza és Majosháza területe határolja, nyugaton természetes határa a „Kis-Duna”, ahol Tököllel, Szigethalommal és Szigetszentmiklóssal szomszédos. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A Településfejlesztési Koncepció és az erre épülő településrendezési eszközök megalkotása során figyelemmel kell lenni a tervhierarchiában a magasabb szintű országos és térségi tervek vonatkozó megállapításaira. • Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény (a továbbiakban: OTrT) Szerkezeti terve – hatályos 2014. január 1.-től; • a 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT), mely 2011. szeptemberétől hatályos és módosítása jelenleg folyamatban van. Az OTrT 31/B.§ átmeneti rendelkezései szerint az OTrT alapján kell figyelembe venni az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az országos kerékpárút-hálózat elemeit és az országos közművezetékeket, országos szállítóvezetékeket. Az OTrT térségi övezetei közül az alábbi országos térségi övezetek érintettek Dunavarsány közigazgatási területe egyes területrészein: 3/1. Országos ökológiai hálózat övezete 3/3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/5. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete – 2015. 01. 01-től hatályos Dunavarsány teljes közigazgatási területét érintő országos térségi övezet: 7
3.7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete A BATrT térségi övezetek Dunavarsány területén: 3.1.-3.2.-3.3. Magterület, ökológiai folyosó, puffer terület övezete 3.15. Ásványi nyersanyagvagyon terület övezete A hatályos településfejlesztési döntések bemutatása Dunavarsány város Önkormányzata 2010-ban, a 85/2010. (IV.10.) sz. Kt. határozattal fogadta el a jelen Településfejlesztési Koncepció elfogadásáig hatályos Településfejlesztési Koncepciót. A Településfejlesztési Koncepció készítésének időpontjában Dunavarsány Önkormányzata rendelkezik településfejlesztési és településrendezési szerződéssel: a Naprózsa Lakópark, a Sun Residence Lakópark megvalósítására és a Petőfi horgásztó környezete és közműellátása kialakítására. A Sun Residence lakópark kialakítása a közműellátás részbeni kialakítását követően abbamaradt. A jelen településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálata során egyes tulajdonosi érdekből kezdeményezett tervmódosítással kapcsolatban várható, hogy ahhoz csatlakozóan településfejlesztési és településrendezési szerződés megkötése a terület tulajdonosaival Dunavarsány településrendezési tervi előzményei Településszerkezeti Tervek • Dunavarsány 114/2010.(IX.14.) számú Kt. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terve Dunavarsány teljes közigazgatási területére, továbbá • A 100/2012. (VII.05.) számú határozattal jóváhagyott TSZT módosítás Dunavarsány, a 0113/6 hrsz.-ú ingatlan - a Petőfi horgásztó – területére vonatkozóan • A 99/2012. (VII.05.) számú Képviselő-testületi határozattal elfogadott TSZT módosítás a Naprózsa Lakópark- területére vonatkozóan • 141/2013. (IX.10.) számú Képviselő-testületi határozattal elfogadott TSZT módosítás az ún. V8-as területre, a Völgy utca és a Vészy József utca tervezett összekötésével érintett területre, az 51. jelű úttól nyugatra kijelölt Gksz és Ev területfelhasználású területre vonatkozóan Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervek • Dunavarsány 16/2013. (IX.11.) önkormányzati rendelet Dunavarsány Építési Szabályzatáról Dunavarsány teljes közigazgatási területére A hatályos Településszerkezeti Terv megállapításai, beleértve a két TSZT módosítást is, az alábbi meglevő és fejlesztésre kijelölt területfelhasználási elemeket tartalmazza: Beépítésre szánt területek: • Lke - kertvárosias lakóterület • Lf - falusias lakóterület • Vt - településközpont vegyes terület • Gksz - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület • Gip - ipari gazdasági terület • Üü - üdülőházas üdülőterület • Üh - hétvégi házas üdülőterület • Kel - ellátás céljára szolgáló különleges terület • Kid - idegenforgalmi, egészségügyi különleges terület • Kre - rekreációs különleges terület • Kho - honvédségi különleges terület • Kb - bányaüzemi - különleges terület • Ksp - sportolási célú különleges terület • Kok-sp - oktatási és sportolási célú különleges terület • Kfhk - folyékony hulladék kezelésére szolgáló különleges terület • Kmü - mezőgazdasági üzemi terület Beépítésre nem szánt területek: • Kk-fhsz - folyékony hulladék szikkasztására szolgáló különleges terület • Kk-ho - honvédelmet szolgáló különleges terület • Kk-sp - sportolási célú különleges terület • Kk-t - temető különleges terület 8
• Z – zöldterület (közpark) • Evt - védelmi rendeltetésű védett erdőterület • Ev - védelmi rendeltetésű – védő erdőterület • Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterület • Eü – egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület • Má - mezőgazdasági terület – általános • Máf - mezőgazdasági terület – általános fás • Ml - mezőgazdasági terület - legelő • Mál - mezőgazdasági terület - állattartó • V - vízgazdálkodási terület • Tk - természetközeli terület • Kök - vasútterület A hatályos Településszerkezeti Terv legfőbb elemei és megvalósulásuk Lakóterületek: Dunavarsány Településszerkezeti Tervében Kisvarsány területéhez északnyugaton kapcsolódó, önkormányzati tulajdonú, ún. „V8”-as terület nagy kiterjedésű lakóterületi fejlesztési terület, de jelentős tartalékterületek állnak rendelkezésre a belterületek szélén, valamint a két településrész tervezett összekötését is jelentő távlati lakóterületek területén. A meglevő és beépülő lakóterületek kertvárosias lakóterületek, Kisvarsány északkeleti belterületi területrészén falusias lakóterülettel lezárva a beépítést. Dunavarsány délkeleti külterületén, a volt kavicsbánya tavakhoz kapcsolódóan magántulajdonú területeken tervezett lakó- és vegyes területek, közparkok kialakítása még nem kezdődött meg, ilyen irányú fejlesztés nem indult, e helyett a tavakhoz kapcsolódó horgászfunkció és szabadidős, pihenési, illetve vízi-sportolási igények jelentkezése tapasztalható. A lakóterület-fejlesztés TSZT-ben meghatározott területei jelentős lakóépítési igényeket tud befogadni, további lakóterület-fejlesztés kijelölésére nincs szükség. Gazdasági területek: Jelentős a gazdasági – ipari és kereskedelmi-szolgáltató – területek fejlődése Dunavarsány területén, elsősorban a Dunavarsányi Ipari Park területén, mely még jelentős tartalékterületekkel rendelkezik, valamint az 510 és 51-es utak csatlakozásától északra és az 51-es út nyugati oldalán kijelölt területsávban. A Duna-parti üdülőterületek lakóterületként való felhasználási igénye napi probléma, az OTÉK előírások azt nem teszik lehetővé. Ezen területeknek különleges beépítésre szánt, egyéb helyi sajátosságot hordozó területként való besorolása lehet a problémamegoldás kulcsa. A TSZT-ben kijelölt új vegyes településközponti és ellátást szolgáló területek beépítése (pld. Nyugati lakópark) még nem kezdődött meg. A két településrész összenövesztését célzó területfelhasználásból még csak a lakóterületi sáv szabályozása történt meg, de az építés itt is még várat magára. Az itt kijelölt vegyes területek, túlzott mértékű közpark-területek megvalósulásának ideje még nem érkezett el, a déli kavicsbányák körüli területek hasznosításához hasonlóan. Ugyanez mondható el az RSD és az 51-es főút között szántóterületek tervezett távlati sportolási, idegenforgalmi felhasználására. Dunavarsány társadalma Dunavarsány lakónépessége 2015 áprilisában, az önkormányzati adatok szerint 8139 fő, ugyanekkor állandó népessége 7656 fő volt. Dunavarsány lakosainak száma az utóbbi pár évtizedben folyamatosan növekedett. Sok kisgyermekes család telepedik le a városban Budapest közelsége és annak könnyű megközelíthetősége miatt. A gyermekek növekvő száma örvendetesnek mondható, a magas gyermeklétszám az oktatási intézmények számára jelent kihívást, de az önkormányzat az óvoda és az iskola közreműködésével minden esetben megoldja az szükségessé váló intézményi férőhelybővítéseket az ezzel járó infrastrukturális fejlesztésekkel együtt. Humán szolgáltatások Dunavarsány rendelkezik az alapvető ellátó létesítményekkel. oktatási intézményei a Weöres Sándor Óvoda, két tagóvódával 12 csoportszobával, az Árpád Fejedelem Általános Iskola, 4 tagépülettel, összesen 28 tanteremmel, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, a Falumúzeum, a Soli Deo Gloria Közösségi Ház, a Petőfi Klub, Erkel Ferenc Művészeti Iskola. 9
Dunavarsányban éves rendezvényterv alapján működik a kulturális élet: a Magyar Kultúra Napja, Nemzeti ünnep (közösségi ünnepségek, koszorúzások), a Költészet napja, Országos futóverseny, a Magyar Hősök Napja, Dunavarsányi Napok, Szent István Napja, Szüreti Felvonulás és Mulatság, Aradi Vértanúk Napja, Városi Koncert, Mindenki Karácsonya, stb. Közművelődési szerepet vállaló civil szervezetek, alapítványok, a civilszféra kezdeményezései a közösségi életben, illetve bizonyos témákhoz kapcsolódóan programok vagy rendezvények bemutatásában nyilvánul meg. A civilszervezeteknek sajátos helyük van a helyi társadalom azonosságtudatának formálásában, a társadalmi összetartozás erősítésében, a helyi közösségek önállóságának kialakításában. A szervezetek sokféle köz- és közhasznú feladatot látnak el, biztosítják az állampolgárok közéletbe való bekapcsolódását. Keretet adnak a különböző érdeklődésű csoportok szerveződéséhez, közösségi programok generálói. Hozzájárulnak a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációjához, a többszörösen hátrányos helyzetű rétegek körében elsegítik a munkaerőpiacra valóvisszatérést. Jelentős szerepük van a nemzeti érzés, a hazaszeretet kialakításában és megtartásában, valamint a magyarság kulturális örökségének értő ápolásában. Elősegítik a kulturális identitások autonómiájának kialakulását, érvényesülését. Az egészségügyi ellátás biztosított területileg elosztottan, a szakorvosi ellátás Szigetszentmiklóson biztosított. A hiányzó intézményesített bölcsődei ellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dunavarsányi Szervezete által üzemeltetett családi napközi és két magán családi napközi biztosítja. Dunavarsány gazdasága Dunavarsány gazdasági súlya a 2004-ben létesült Dunavarsányi Ipari Park révén, valamint a legjelentősebb betelepülő IBIDEN japán cég révén egyre jelentősebb, meghatározó a város, de térség számára is. De ezt mutatja a regisztrált vállalkozók számának intenzív növekedése is, a regisztrált vállalkozások az utóbbi években megközelíti az ezret. A főbb gazdasági ágazatok jellemzői a termékgyártás - alkatrészgyártó, építőipari anyaggyártó, méz gyártó, valamint építőipari szolgáltató, raktározó, szállítmányozó, jelenleg még kavicsbányászat, homokbányászat stb. - jellemzően. A gazdasági területek elhelyezkedése Dunavarsány legnagyobb összefüggő gazdasági területe Dunavarsányi Ipari Park a város északi részén, önállóan települt, a lakóterületektől megfelelő távolságban. Egyéb gazdasági területek elsősorban az 51-es főút mentén települtek, illetve vannak tervezettként kijelölve, illetve a két településrész közötti területen találhatók a Nagyvarsányi útra csatlakozóan Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Az Önkormányzat településfejlesztési tevékenységét segíti a Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, a Települési Értéktár Bizottság. Az önkormányzat intézmény-fenntartási körében az iskolai, óvodai ellátás biztosítása és az egészségügyi intézmények tartoznak. A Városgazdálkodási Kft, az Önkormányzat gazdálkodó szervezete, üzleti programterv alapján végzi feladatait. Szolgáltatásokat végez a lakosság számára is. Alapvető szempont a gazdaság terén, hogy a kavicsbányászat számára új lehetőséget nem kíván adni, a bányahatóságok által ez idáig lefektetett bányatelkeken, és a településrendezési eszközökben szereplő kavicsbánya területeken kívül újakat létesíteni nem kíván. Az önkormányzatnak 4 bérlakása van, melyben folyamatos laknak. Szociális bérlakás nincs a településen. A táji és természeti adottságok és védelmük Dunavarsány a Duna menti síkságon – ezen belül a Csepeli sík kistáj északi – középső részén fekszik. Síkvidéki település, közigazgatási területén a szintkülönbség 16,5 m; 97,5 – 114,0 mBf szintek között van. Jellemzően a felszín 100-104,0 m szintek között van. A város területén nem találhatók vízfolyások, a RSD és Domariba-szigeti ága, valamit a bányatavak állóvizek.
10
A földtani tulajdonságokból következő adottságok a bányatavak léte, Dunavarsány területének jelentős hányadát fedik. Árvízvédelem szempontjából Dunavarsány területe mentesített ártérnek tekinthető. A növényzeti adottságok közül kiemelendő, hogy az agrárkultúra dominanciája jellemzi, viszonylag kevés erdőterülettel és természetszerű reliktummal.. Dunavarsány természetes határa nyugaton a Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág. A nagyrészben Dunavarsányhoz tartozó Domariba-szigeten a Duna menti ártéri puhafás és keményfás ligeterdők legtöbb jellegzetes fa- és cserjefaja előfordul. A bokorfüzesek és nyárak idős példányai, változatos csoportjai, a gazdag növény- és állatvilág a sziget természeti értékeit jelzi. A Duna-ág lassú feltöltődését is jelző sás és a nád vegetáció kedvez a vízparton élő madárfajoknak. A környék egyedi természeti jelensége a Dunán található úszóláp. A bányatavak környékén a településrendezési eszközökben tervezett lakóterületi, vegyes településközponti és zöldterületi terület-felhasználás és átalakulás nem indult még meg, ami a jelentkező területhasználati igényekre a jellemző a bányatavak horgász-tóként és kisebb kapacitású szállásférőhelyre alapozott üdülőterületi felhasználás. Az egyéni üdülési hasznosítási tendencia lakóterületi használattal vegyesen az RSD partján van jelen. A település fejlődése szempontjából kiemelt, hogy a természeti erőforrásait megőrizze. Dunavarsány természeti erőforrásai elsősorban a megmaradt termőterületei (mezőgazdasági és erdőgazdasági területek és ezen belül a jobb minőségű termőföldek), illetve az RSD és a hozzá kapcsolódó természeti értékek. Az uralkodó művelési ágban, a szántóban a települési átlagérték viszonylag magas (az átlagosnál jobb minőségű 2-3. oszt. szántók estében: valamivel 16,8 Ak/ha fölött). Az átlagnál jobb minőségű területek elsősorban a Duna-menti területrészen koncentrálódnak tömbös formában, a keleti településrészen több helyen, foltszerűen jelennek meg. Tájképi értékeket elsősorban a természetvédelmi érdekeltségű területek jelentenek. Másodsorban tájképi szempontból meghatározó a bányatavak vízfelületének látványa, illetve az 51. sz. főúttól nyugatra eső mezőgazdasági területek látványa, háttérben az RSD-t kísérő galériaerdőkkel. A város rendelkezik: • Országos természetvédelmi érdekeltségű területtel (TT), • A nemzeti ökológiai hálózathoz tartozó területtel (OÖH), • Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területtel (Natura2000), • Helyi védettségű területtel és értékkel. A zöldfelületi rendszer vizsgálata Dunavarsány zöldfelületi ellátottsága hiányos, fejlesztése szükséges. Közhasználatú zöldfelületei és az utak, utcák fásítása, előkertjei sem mennyiségileg, sem minőségileg még nem kielégítőek. Meglévő közpark Dunavarsány közigazgatási területén a 0,5 ha kiterjedésű Hősök tere. Kisebb közkertek a Trianoni park, az 56-osok tere, játszóterek a települési játszóterek és a vasútállomás kertje. Korlátozottan közhasználatú zöldfelületek a templomkertek, illetve az oktatási intézmények kertjei, valamint a különleges sportolási célú területek (vízi sporttelep, sportpályák, Rukkel-tó), temetők. A közutak menti zöldsávok a települési zöldfelületi rendszerben fontos szerepet töltenek be. Vizuális megjelenésük azonban nem mutat egységes képet. Dunavarsány zöldfelületeinek biológiai aktivitásában jelentős szerepet játszanak a közhasználat elől elzárt magánkertek, a jellemzően kertvárosias lakóterületeken. Dunavarsány erdősültésége alacsony, 10% körüli. A defláció elleni védekezés és a biológiai aktivitásérték növelés céljából is szükséges mezővédő erdősávok telepítése. Dunavarsány jelentős aktív zöldfelülettel (növényzettel borított felülettel és vízfelülettel) rendelkezik, ami a nagy kiterjedésű laza, családiházas beépítésnek, a meglévő mezőgazdasági területeknek, a számos bányatónak, valamint a Duna-ágnak és a part beépítetlen részének köszönhető. Kedvezőtlen viszont a közparkok illetve az erdő övezeti besorolású területek részaránya. A közcélú zöldfelületek, ezen belül is elsősorban a közparkok sem területi elhelyezkedésük, sem funkcionális kialakításuk miatt nem tudják betölteni a város zöldfelületi rekreációs ellátó a szerepét. Ezt részben már ma is kompenzálja – a potenciális fejlesztési lehetőségeket figyelembe véve csaknem ki is válthatja - a kavicsbánya tavakhoz kapcsolható rekreációs fejlesztések realizálása. 11
Közlekedés Dunavarsányt az országos gyorsforgalmi és elsőrendű főúthálózat közvetlenül nem érinti, a 10 km-re északra húzódó M0 autóút felé a kapcsolatot az 51. sz. főút biztosítja. Az 51. sz. főút a Duna keleti partján levő települések, közöttük a Dunavarsánnyal dél felől határos Majosháza felé irányuló forgalmat bonyolítja le. Észak felé Taksonnyal és Budapesttel az 510. sz. főút adja a kapcsolatot. A Csepel–sziget északi része, Szigethalom az 510. sz. főút felől az 51104 jelű bekötő úton közelíthető meg. A települést délkelet felől határoló Délegyháza felé a forgalom a Dunavarsány központján északdéli irányban az 52101 jelű úton és a Vasút soron halad végig. A külterület keleti határát érintő 5202 jelű út Bugyi megközelítését biztosítja, Dunavarsány belterületével nincsen kiépített közúti kapcsolata. A közúti közösségi közlekedés útvonalai az 51. sz. és az 52101 jelű út, ahol a Volánbusz távolsági és helyközi járatai közlekednek. A járatok részben közvetlen budapesti irányú, részben a környező települések és Csepel-sziget (Szigethalom autóbusz-állomás) közötti utasforgalmat bonyolítanak le. Dunavarsány belterületének jelentős részét érintik, de a vasútvonaltól keletre eső résznek nincs közvetlen kiszolgálása. A Közúti közlekedés elemei: Az országos főúthálózati kapcsolatokat biztosító 51. sz. Budapest – Hercegszántó másodrendű főút a település északi és nyugati külterületén halad át, Dunanagyvarsányt és az északi gazdasági területet, a Dunavarsányi Ipari Parkot közvetlenül is kiszolgálja. Az út 2x1 forgalmi sávos, a nehéz forgalom aránya jelentős, mintegy 20 %-os. Csomópontjai az 510. sz. főútnál és a Dunavarsányi Ipari Parknál vannak megfelelően kiépítve. Az 510. sz. Budapest–Dunavarsány főút Taksony és Dunaharaszti belterületén átvezetve biztosítja a fővárosba irányuló forgalmi kapcsolatot. Az út az 51. sz. főúthoz észak felől csatlakozik, külterületi jellegű, 2x1 sávos. A legfontosabb gyűjtő utak a településrészek összeköttetését és belső feltárást is biztosító Sport u. – Vörösmarty utca útvonal. Kisvarsány területén a Kossuth Lajos utca és a Halász Lajosné utca a két legfontosabb gyűjtőút, de az Iskola utca is ellát gyűjtőúti funkciót. A Vasút sor szintbeni vasúti átjárója és déli szakasza települési út, Délegyháza felé átmenő forgalmat is lebonyolít. A település Ráckevei (Soroksári) Duna-part üdülőterületének megközelítését a Duna sor–Szigetsor útvonal biztosítja, kapcsolata az 51. sz. főút felé a Nyárfás utca. Dunavarsány kiszolgáló úthálózata a megyei átlagnál magasabb kiépítettségű. A közelmúltban újították fel a két belterületet, Nagyvarsányt és Kisvarsányt összekötő városi utat. Kötöttpályás közlekedés: Dunavarsány területén észak-déli irányban áthalad a MÁV 150. sz. Budapest – Kunszentmiklós/Tass – Kelebia vasútvonala, a X. Páneurópai Korridor része. A vonal egyvágányú, villamosított. A vonalat Dunavarsány területén két helyen szintben keresztezi közút, sorompós illetve fénysorompós biztosítással. Dunavarsány vasútállomás infrastruktúrája alacsony színvonalú. de az utóbbi évben P+R parkoló, kerékpártároló és buszforduló létesült Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt beruházásában. A vonal az agglomeráció más vonalaihoz képest kis elővárosi forgalmat bonyolít le. Dunavarsány autóbusz-közlekedését a Volánbusz helyközi járatai bonyolítják le. Dunavarsány RSD menti település léte ellenére vízi közlekedéssel nem rendelkezik. Dunavarsányban kiépített önálló kerékpárút, vagy útburkolaton kijelölt kerékpáros létesítmény nincs, de a jövőben áthalad Dunavarsány területén a tervezett EuroVelo6 európai és országos szintű kerékpár út, melyre kapcsolódhat a kiépítendő helyi kerékpárút-hálózat. Kisvarsányt két részre osztó vasútvonalon keresztül kevés a gyalogos kapcsolat. Dunavarsány jelenlegi közművesítése Dunavarsány közműellátása folyamatos fejlődés eredménye, ma már a jól közművesített települések közé tartozik. Közműellátására a vízellátás, a szennyvízelvezetés-kezelés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. A település síkföldrajzi fekvése miatt a közművek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek. Jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve szikkasztás, de ahol kialakított az árok, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek 12
befogadója a település nyugati szélén végighaladó, zsilipekkel szabályozott szintállású Ráckevei(Soroksári)-Duna-ág (RSD). Dunavarsány az RSD mentén fekszik, amelynek vízminőség védelmére tekintettel a talaj, talajvíz védelme kiemelt feladat. A szükséges védelmet Dunavarsány településszintű csatornázásnak a megoldása biztosítaná. A nem közcsatornával összegyűjtött szennyvíz gyűjtése házi egyedi, többnyire szikkasztó medencékkel történik, amelyekből a talajba szikkadó szennyvíz szennyezi a talajt, a talajvizet, közvetve az RSD-t. Dunavarsány közigazgatási területét országos jelentőségű és gerinc főelosztó közművek érintik. Területén, annak déli részén, kelet-nyugat irányban két 220 kV-os nagyfeszültségű átviteli hálózat nyomvonala halad keresztül. A közigazgatási terület közepén dél-nyugat észak-kelet irányban 132 kVos nagyfeszültségű főelosztó vezeték halad át, amelyről a Dunavarsányi Ipari Parkban üzemelő alállomás betáplálása is történik. A 2013-as statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának közel 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. A közüzemi ivóvízhálózaton 56 közkifolyó üzemel. A vízbekötéssel nem rendelkező ingatlanban élők a vízigényüket részben házi kutakból vételezik, részben a közkifolyókról tudják kielégíteni. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amely már alig tekinthető ivóvíz minőségűnek. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Dunavarsányban a közcsatornás szennyvízelvezetés és szennyvízkezelés kiépítése a 90-es években kezdődött. Az ezredfordulón a lakásállomány 42,3 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 2530 lakás, a lakásállomány 82,6 %-a csatlakozik. A szolgáltató a hálózat kiépítettségét a belterületen teljesnek tartja, ez azt jelzi, hogy a kiépített hálózat mentén sem mindegyik ingatlan csatlakozik a közhálózatra. A szennyvíz közcsatornával összegyűjtött szennyvizeket a Dunavarsányi regionális szerepkörű szennyvíztisztító telepén kezelik. A közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyező forrása. Ma is naponta átlagosan 100 m3 szennyvizet szikkasztanak a talajba, amely veszélyezteti a település saját vízbázisát és az élővizeket, tavakat, továbbá a Ráckevei-Soroksári Duna-ág egyik komolyabb szennyező forrásának tekinthető. A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos vízelvezetés. A nyílt árkok döntő hányada szikkasztó árokként üzemel, a nagyobb vízgyűjtőjű árkokkal összegyűjtött vizek közvetlen befogadója a Ráckevei-Soroksári Duna-ág. Dunavarsányban az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást kiépítették ki. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2014. január 1-én a lakásállomány 75,3 %-a csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra a lakásállomány 58,5 %-a vette igénybe a komfortos életkörülmény lehetőségét nyújtó szolgáltatást. A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző. A környezeti adottságok vizsgálatának aktualizálása Dunavarsány a településrendezési tervek készítése során a vízmű-kutak védőidomainak és védőterületeinek meghatározása szükséges különös tekintettel az érintett szomszédos meglévő és tervezett lakóterületekre. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat. A település adottságainak értékelése Megvalósult fejlesztések és a felmerült problémák: A vizsgálódás során összegezhető, hogy Dunavarsány fejlődő, befogadó, fejlesztésekre nyitott település. A település- és közlekedéshálózat adta adottságait, és a napjainkban is tapasztalható migrációs folyamatokat kedvezően használta ki, ezzel a lakosságszám megnövekedett.
13
A bővítéssel párhuzamosan a városban élők megtartását és az életminőség javítását szolgáló intézkedések is megvalósultak, illetve megvalósulnak. A történelmi hagyományok és építészeti értékek védelme szintén fontos összetevője Dunavarsány identitását meghatározó intézkedéseknek. Fejlesztési lehetőségeket magukban hordozó területek A Településfejlesztési Koncepció és annak nyomán a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv bőséges mennyiségű területen fogalmazott meg fejlesztési elképzelést, értékeltek fel területeket, soroltak be építési övezetekbe. Veszélyek A nagyarányú új lakóterületek beépülésével a lakosság jelentős hányada betelepülő, ami társadalmi konfliktusok forrása lehet. Mindezt erősítheti a napi szintű ingázás szükségessége, ami akadályozza a lakóhelyhez való kötődés kialakulását. Mindezek a jelenségek a városközösséget erősítő intézkedéseket igényelnek, mint pl. a rendezvények, intézmények, közösségi munkák szervezése. 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMONKÖVETÉSE A megvalósítást szolgáló eszköz‐ és intézményrendszer A Településfejlesztési Koncepcióban szereplő jövőkép megvalósítása érdekében a meglévő intézményrendszer koncepcionális célokkal való összehangolására van szükség. A Dunavarsány Önkormányzat által fenntartott illetve működtetett intézményekkel kapcsolatban van egyenes ráhatási lehetőség, ezen túl a gazdaság élénkítése, helyi munkalehetőségek biztosítása: - Környezetbarát ipar támogatása, - Új gazdasági területek felhasználása, - Új vállalkozások megtelepedésének segítése, stb. Javaslat a változások nyomonkövetésére, a felülvizsgálat rendjére A Településfejlesztési Koncepcióban foglaltak megvalósulásának folyamatos nyomon követése, felülvizsgálata elsősorban a város érdeke. A monitoring célja felhívni a döntéshozók és a megvalósításért felelős szervezetek figyelmét a céloktól való esetleges eltérésre és összegezni az elvégzett feladatokat. Figyelni kell arra, hogy a célkitűzések elérése érdekében tett lépések a megfelelő időben történjenek, a megfelelő eszközökkel. Rendszerességgel meg kell vizsgálni, hogy milyen lépések történtek a koncepció célkitűzések elérésére. Eltérés esetén be kell avatkozni, a kívánt cél elérése érdekében módosítani kell a korábban meghatározott intézkedéseket.
14
