DROGFOGYASZTÓK UTÁNKÖVETÉSE
ÖSSZEFOGLALÓ A büntetőeljárás alá vont drogfogyasztók a pomázi Gyermekjóléti Szolgálatnál 6 hónapos megelőző, felvilágosító - elterelés - programon vettek részt. A drogprevenciós program befejezése után 1-3 évvel hatékonyságvizsgálatot végeztünk. Köszönjük az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak a program támogatását. Kvalitatív és kvantitatív vizsgálattal elemeztük 43 fiatal program alatti és utáni helyzetét. Az illegális drogfogyasztás a program alatt 86%-al csökkent, utánkövetéskor 78%-al csökkent a program előttihez képest, a program alattihoz képest 8%-al nőtt. A legális drogok fogyasztása nőtt a program után, a rendszeresen dohányzók száma 31%-al. Általában a drogfogyasztás csökkent a program eredményeként. Az iskolai végzettség emelkedett, a munkanélküliség megszűnt. Az anyagi helyzetük javult, életükben a pozitív változások és az állandóság dominált a negatív változásokkal szemben. Bűncselekmény ismétlődés nem fordult elő. A programot a résztvevők 90%-a hasznosnak ítélte meg. A szakemberek a jövőben fontosnak tartják a legális drogok veszélyeivel többet foglalkozni a program alatt. Továbbra is fontosnak tartjuk figyelembe venni a résztvevők változó igényeit. BEVEZETÉS A pomázi Gyermekjóléti Szolgálat 2003. októbere óta végzi az elterelést. Az illegális drogfogyasztással vádolt egyén nyilatkozatban vállalja a programon való részvételt. Az ügyész egy évre elhalasztja a vádemelést, ami alatt be kell nyújtani az igazolást a program elvégzéséről. Előzetes pszichiátriai állapotfelmérés után kerül a fiatal az elterelésbe, mert csak alkalmi drogfogyasztókat fogadunk. 12 csoportos és egyéni foglalkozásból áll a program. Buda (2002) szerint a terápiás intézmények tovább gyengítik a beteg természetes közösségi erőforrásait azzal, hogy kiemelik a környezetéből. Az elterelés ideje alatt a kliens eredeti közösségében marad, családi, baráti kapcsolatait támogatjuk. A csoport a legfőbb gyógyító eszköz (Buda, 2002). A 6 hónapos prevenciós programon önként vesz részt a kliens, az elvégzéséről kapott igazolással mentesül a vádemelés alól. Kérdés, hogy az önkéntességnek ez a módja elég motivációt jelent-e az eredményességhez. A szakirodalmi adatok eredményességi vizsgálatai olyan drogfogyasztókra terjedtek ki, akiknek problémát okozott a fogyasztás, és a leszokásban segítséget kértek (Cserne and Hoyer, 1991; Hubbard et al., 1997; Gerevich, 2001; Marián et al., 2004). A megelőző- felvilágosító szolgáltatás 2003. év második felében kezdődött, aktuális a hatékonyságát vizsgálni.
MÓDSZEREK A hatékonyságvizsgálat résztvevői a Gyermekjóléti Szolgálat 6 hónapos elterelés programját végezték el 1-3 éve. Levélben és telefonon kerestük fel, és hívtuk be őket. Azok a kliensek, akik eljöttek az interjúra, önkéntesen, előre megbeszélt időpontban érkeztek. Akivel kapcsolatba tudtunk kerülni, nyitott volt felénk, sikeresen megbeszéltünk megfelelő időpontot. Akit nem sikerült elérni, annak az elérhetősége változott meg. Néhányan a megbeszélt időpontot elfelejtették, vagy mégsem vállalkoztak az interjúra. Őket telefonon kerestük ismét, és megbeszéltünk egy számukra megfelelő időpontot, hogy telefonon válaszoljanak a kérdőíves felmérésre. A megjelentek közül mindenki szívesen vett részt a beszélgetésben. A kitöltött kérdőívek csak a konkrét, pár szavas, illetve pár mondatos válaszokat rögzítik tömören. A beszélgetés alatt az élet számos területét érintettünk, az egyes kérdéseket bőven kifejtették a válaszolók. Az első kérdőívet és interjút a 6 hónapos program kezdetén, az első találkozáson vettük fel. A második kérdőívet az elterelés program alatt, az utánkövetés kérdőívet, az igazolás kiadása után 1-3 évvel töltöttük ki. EREDMÉNYEK RÉSZLETEZÉSE A programban résztvevők 68 fiatalt kértünk fel az utánkövetés programban való részvételre. Sikerült bevonni, és kérdőívet felvenni 43 fővel. Interjút a kérdőív mellett 34 fővel készítettünk. Akik igényelték, azokkal segítő beszélgetést folytathattunk: 18 fő (1. ábra).
70
68
60 50 40
43 34
30 20
18
behívottak kérdőív kérdőív + interjú +segítő beszélgetés
10 0 1. ábra. Az utánkövetés programban résztvevők száma
Legális és illegális drogfogyasztás A 2. ábra szerint, az illegális drogfogyasztás az elterelés idejére 100%-ról 14%-ra csökkent, majd 1-3 évvel később 22%-ra nőtt. Az elterelés előtti időszakhoz képest a program alatt 86%-al csökkent a kábítószer fogyasztás. A program után 8%-al nőtt, a fiatalok 22%-a fogyaszt ismét kábítószert, a felmérésben résztvevők között.
100
100
80 60 40 20
14
22
0
2. ábra. Illegális drogfogyasztás a program előtt, a program alatt, és utánkövetéskor.
A kábítószer fogyasztás megoszlása változott. A programba kerüléskor a drogfogyasztók 64%-a használt cannabist, a fennmaradó érték ötféle drog között oszlott meg. Utánkövetéskor a fogyasztók 88%-a cannabist használt, 4% extasyt, 8% nyugtatót. A drogfogyasztás jelentősen csökkent a program és a büntetőeljárás hatására, valamint eltolódott a „könnyű” drogok irányába (3. ábra).
10%
2%
8%
Cannabis
4% 0%
Ópiátok
12%
Kokain 10%
LSD 64%
2%
Speed, extasy Nyugtatók 88%
3. ábra. Illegális drogfogyasztás az elterelés előtt, és utánkövetéskor.
A rendszeresen dohányzók számának növekedéséből, és a kábítószer fogyasztás csökkenéséből, arra következtetünk, hogy többen az illegális drogfogyasztásról áttértek a legális drogokra (4. ábra).
16
dohányzik 48
5
16
nem dohányzik ritkán
36
79
4. ábra. Dohányzók száma az elterelés alatt, és utánkövetéskor
Szociális körülmények Bűncselekmény ismétlődés nem történt. Az iskolai végzettség az utánkövetéskor nőtt a felsőfokú és középfokú javára, csökkent a szakmunkások, és általános iskolát végzettek aránya (5. ábra). Kiemelendő, hogy 39% az utánkövetéskor is részt vett valamilyen oktatásban, 17 % tervezi, hogy szeretne elvégezni valamit.
50 40 30
eltereléskor utánkövetéskor
20 10 0 felső
közép
szakm
8 ált.
5. ábra. Iskolai végzettség a program alatt és utána.
Részletesen vizsgáltuk a foglalkoztatást, mert meghatározó szerepe van a testi-lelki jólétre. A vizsgálatban résztvevők döntő többsége javított szociális helyzetén az elterelés óta, nem volt munkanélküli, legalább alkalmi munkája minden kinek volt (1. táblázat). 1. táblázat. Foglalkoztatás Foglalkoztatás jellege Tanul Munkaviszonya van Alkalmi munka Munkanélküli Jelenlegi helyén több mint egy éve van Elégedett a munkájával
Program alatt (%) 22 52 20 6 13 21
Utánkövetéskor (%) 17 66 17 0 67 72
Anyagi helyzetét eltereléskor rossznak 15% ítélte, utánkövetéskor 11%. Az átlagosnak ítélők száma 52%-ról 67%-ra nőtt, jónak 21%, utánkövetéskor 17% mondta helyzetét. Ingadozónak 12%, utánkövetéskor 5% tartotta. A program hatékonysága a résztvevők megítélése szerint Az elterelés programot az utánkövetésben résztvevők 90%-a hasznosnak ítélte. Kifejtésben a fő gondolatok: önértékelése, gondolkodása, hozzáállása jó irányba változott. Jobban megismerte önmagát, barátját. Negatív dolgok elítélése. „Legalább addig is itt voltunk.” „Jót beszélgettünk, meg jót rajzoltunk, sőt jót gyurmáztunk!” A résztvevők 10%-a szerint nem volt hatékony a program „Mert még néha egy-két cigi becsúszik.” A résztvevők életének négy területén a pozitív változások voltak többségben az elterelés óta, illetve az állandóság. Jóval kevesebb negatív változásról számoltak be (6. ábra).
100 80 negatív
60
állandó 40
pozitív
20 0 munka
család
párkapcs
szemlélet
6. ábra. Pozitív, negatív változások aránya utánkövetéskor az életük négy területén.
Az elterelés óráit többnyire örömmel idézték fel, azok is, akik (10%) szerint nincs értelme az elterelésnek. Szinte minden kliens érdeklődött az elterelés jelenlegi folyamata, és a szakemberek után, akikkel ő annak idején személyes kapcsolatban állt. Hét kliens említette, hogy élete meghatározó élménye volt a hat hónap, alapvető szemléletváltozást idézett elő nála. Elmondható, hogy az elterelés folyamatáról és a benne dolgozó szakemberekről pozitív emlékeket idéztek fel az utánkövetés kapcsán. A résztvevők mindegyike kötődött a program során megismert szakemberek közül egyhez, vagy többhöz. KÖVETKEZTETÉS A programot kvalitatív és kvantitatív szempontból egyaránt hatékonynak találtuk. Különösen hasznosak a középtávú kedvező életvitelbeli változások. Ezért a továbbiakban is fontosnak tartjuk a résztvevők igényeit figyelembe venni a program összeállításánál.
Jelentősen csökkent az illegális drogfogyasztás, a dohányzás viszont gyakoribbá vált. A program alatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a legális drogok veszélyeire. A 6 hónapos program után, tovább kellene foglalkozni azokkal a kliensekkel, akik az illegális szenvedélyüket legálisra váltották, mert tovább károsítják az egészségüket. IRODALOMJEGYZÉK BUDA, B. 2002. A drogmegelőzés elméleti alapjai. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest. CSERNE, I., Hoyer, M. 1991. A Klapka u-i Drogambulancia első száz kliensének egy éves utánvizsgálata. Alkohológia 22. FODOR, M., BIRTHA, S. 2005. Drog alapismeretek. Drogfogyasztás jogi szemmel. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Budapest. GEREVICH, J. (szerk.) 2001. A drogfogyasztó páciensek kezelésének hatékonysága a kezelést végző hazai szakmai szervezetek működésének tükrében az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén. Egészségügyi minisztérium, Budapest. HUBBARD, R. L., CRADDOCK, G., FLINN, P. M., ANDERSON, J.,ETHERIDGE, R. M. 1997. Overview of 1-year folow-up outcomes int he Drug Abuse Treatment Outcome Study (DATOS),Psychology of Addictive Behaviors, 11. KAPÓCS, I., MAÁR, M., SZABADKA, P. (szerk.) 2006. Hány lépés az élet? Ifjú-kór 4. Okker oktatói és Kiadói Rt. 26/2003. (V. 16.) EszcsM-GyISM együttes rendelet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól.
