DR.MAILÁTHMÓNIKA DR.KOVÁCS LÁSZLÓ

DR. MAILÁTH MÓNIKA DR. KOVÁCS LÁSZLÓ KENÉZY GYULA KÓRHÁZ-RI. GYERMEKPSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY DEBRECEN

1

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Mi a serdül kor? A serdül kor elméletei.

§ I. Klasszikus elméletek l

Rousseau („Emile”) • fokozott labilitás és érzelmi konfliktusok • a serdül kor (mint az egyedfejl dés a törzsfejl dést) néhány fontos szempontból megismétli („rekapitulálja”) a gyermek korábbi fejl dési szakaszait • a serdül korra jellemz biológiai és szociális változásokat a pszichológiai folyamatokban bekövetkez alapvet változások kísérik „A tudatos gondolkodás és a logikus érvelés képességének megjelenése”

2



§ I. Klasszikus elméletek l

G. Stanley Hall • Rousseau elképzeléseit Darwin evolúciós elméletére alapozva alkotott elméletet az egyéni fejl désr l (A pubertás tulajdonképpen újjászületés, ekkor magasabb szint és összetettebb emberi vonások születnek meg.)

3



§ II. Modern kori elméletek l

Biológiai érési megközelítés A fejl dés els sorban az öröklött biológiai adottságok kibontakozásának id szaka.

Arnold Gesell • A serdül úgy növekszik tovább, mint a két éves totyogó a három éves szint felé.

Sigmund Freud • Serdül kor genitális szakasz. A viselkedés, emberi cselekvés f mozgató rugója a szexuális motiváció.

4



§ II. Modern kori elméletek § szexuális motiváció (S. Freud) l

l

megjelenése a nemi érés során újraéleszti a primitív ösztönöket, az „ID-EGOSUPEREGO” egységen belül növeli az ID hatalmát, felborítja az iskoláskor során elért pszichológiai egyensúlyt. A fejl dés feladata: az egyensúly visszaállítása új, érettebb szinten. 5



§ II. Modern kori elméletek § Etológiai megközelítés l

l

felt n azonosságok vannak az állatok gyerekek dominancia viszonyai közt (Strayer 1991.) agresszív viselkedés és szociális hierarchia kapcsolata (fiatal hímek harca a n stényekért)

6



§ II. Modern kori elméletek § Környezeti - tanulási megközelítés (a társadalmi, kulturális tényez k hatását figyelembe veszi) l Bandura: a stressz nem szükségszer és nem több mint a feln tteknél l Mead: egyes kulturális közösségekben a labilitás nem jellemz (szamoai lányok vizsgálata) l Baumrind: a szül i nevelési stílus szerepe

7



§ II. Modern kori elméletek § univerzális - konstruktivista megközelítés l

l

Piaget: a gondolkodás fejl dése központi szerep (átlépés a konkrét m veletir l a formális m veleti szintre) Erikson: Identitásképzés: a serdül korban válik központi fontosságúvá, a gyerek vágyainak, vélekedésének, képességeinek összhangba kell kerülni a feln tt normákkal

§ kulturális megközelítés l

a serdül kor nem feltétlenül elkülönül szakasz

8


A pubertás biológiai változásai § Az élet 2. évtizedében bekövetkez biológiai változások sorozata § Indító jele a hypothalamus serkent m ködése a hypophysisre FSH-RH FSH n petefészkek: oestrogen, progesteron (petesejt-érés)

LH-RH LH ffi herék, mellékherék: tesztoszteron termelés (célszervek: ondó és hímivarsejt termelés)

9


A pubertás biológiai változásai § hossznövekedés gyorsulása § másodlagos nemi jegyek l

l

fiúk: zsírvesztés, szögletes formák, izomzat tömegének aránya n , els magömlés, hang mélyül lányok: zsírpárnák konstansak, mellek kifejl dése, méh-, és hüvelyfal megvastagodása, els menstruáció (egyes társadalmakban beavatási szertartások)

10


A pubertás pszichológiai változásai

§ A gondolkodás változása l

Átlépés a formális m veleti szintre

új: • • • • •

a lehet ségekr l való gondolkodás el re gondolkodás hipotézisek használata a gondolkodásról való gondolkodás a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás

A serdül k magukat változatosabb, elvontabb és általánosabb módon jellemzik mint a kisiskolások („többszörös én” egyeztetése)

11


§ A társas élet újraszervez dése l

l

család: a szül kkel szemben érzelmi távolságtartás, fokozott önállósság (több konfliktus az Anyával, mint az Apával mindkét nembeli gyerekeknél) kortársak: • az együtt töltött id mennyisége > egyedül vagy a családdal • a befolyásoló hatás maximuma 15 év körül van • barátság – lányok: az intimitás és lojalitás a f értékek – fiúk (14-16 év): barátságaik a lányoknál kevésbé intimek, jobban izgatja ket a hatalomhoz való viszony

l

l

• szexuális aktivitás: „klikkek” „bandák” „elkülönül párok” értékrend: többnyire a szül i értékrendben osztoznak, a vitás kérdések többsége ízlésbeli, igazi témája a szül i kontroll mértéke munkavégzés 12


A pubertás pszichológiai változásai A korai (és kés i) nemi érés következményei és kihatása a kés i feln ttkorra (f leg USA-beli tanulmányok)

El nyök Hátrányok Korai pubertás Társasági pozíciójuk magasabb Komorabbak, nyugtalanabbak, Fiúk Saját testhez pozitív a viszony kevésbé nyitottak, intellektuális Egyes tanulmányok szerint: Kiegyensúlyozottabbak, együttm köd bbek, jobb állások, vezet szerep

Lányok

Szexuális vonzer miatt magasabb társasági presztízs

kíváncsiságuk kisebb (Reskin 1967.) Alacsonyabb önkontroll és csökkent érzelmi stabilitás (Sussmann 1985.) Gyakoribb: ivás, dohányzás, törvénysértés Magasságukkal, súlyukkal elégedetlenebbek, több korai és nem kívánt terhesség, korábban szülnek, kevésbé iskolázottak, alacsonyabb önkontrol és érzelmi stabilitás,gyakoribb deviancia

Ok: a gyermekkor korai lezárulása miatt kevésbé felkészültek a hormonális és szociális változásokra. Az önértékelés (f leg lányoknál) serdül kor elején csökken, kés bb növekszik.

13


összefoglalás § Identitás: l

l

Erikson szerint megtalálása az életkor f feladata (ha nem alakítja ki saját identitását, sorozatosan pszichológiai problémákba fog ütközni kés bbi életében - „krízisek”) a serdül nek 4 korábbi fejl dési krízist kell megoldani 1. a bizalom megalapozása (új személy találása, akiben hihet) 2. Az autonómia megalapozása (döntéseit maga hozza meg) 3. A kezdeményezés igénye (célok - álmok - tervek) 4. A teljesítmény igénye (munka - felel sség saját magáért, a következ generációért)

Freud: a személyiség újraegyesítése akkor kezd dik, mikor felbomlik az egyensúly az ID - EGO - SUPEREGO közt. Az egyensúly-hiányt egy új szeretni való személy találása oldja meg. Ha a freudi és eriksoni feladatokat nem tudja sikeresen megoldani, eredménye neurotikus feln tt személyiség lesz l

14


KRÍZIS § definíció (Caplan 1964.) l

„A személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztet sokszor váratlan, els sorban küls - körülményekkel szembenézni, melyek fenyeget közelsége számára mindennél fontosabbá válik, s amely helyzeteket szokásos problémamegoldó készségeivel sem elkerülni, sem megoldani nem tudja.”

§ f bb típusai akcidentális (általában váratlan, küls esemény váltja ki) l fejl dési (új életfeladat megoldásának igénye egy adott testi szellemi - érzelmi fejl dési lépcs n) Az elkülönítés nem jelent éles határvonalat; egy aktuális esemény krízist kiváltó hatása sokszor a fejl dési el zményekben rejlik.

l

15


GYAKORI KRÍZIS-SZITUÁCIÓK § Fejl dési krízisek l

iskolai nehézségek • • • • • •

l

csökkent teljesítmény vizsgaszorongás nézetkülönbségek tanárokkal, diáktársakkal csavargás sokszor az iskola sem tud igazolatlan hiányzások kell motivációt jelenteni magatartászavar - opponáló attit d

„mintagyermek” jellemz je • • • • • •

az életkori feladatok elutasítása az adott szakasz fejl dési dinamikájába nem vonódik be feln ttekt l tanult viselkedésmintákat másol életét sz k korlátok közt éli, kevés a kapcsolata a kortársakkal feln ttként is rigid, védekez megterhelésekre váratlanul dekompenzálódik 16



munkába állás • anyagi függetlenség • társadalmi status (feln ttség) • kapcsolatok, interakciók lehet sége

l

munkanélküliség • szociális izoláció • pénzhiány, önértékelés csökkenése • drog,- alkohol használata, deviáns csoportok

l

„elidegenedés” • modern társadalmak: teljesítmény-orientáltak • el térben: pénz, tulajdon - érzelmek, emberi kapcsolatok háttérbe szorulnak • a fiatalok egy része visszautasítja ezt a felkínált értékrendszert, karrierlehet ségek (pl.: üzleti pálya)

17



„elidegenedés” (folytatás) • alternatív érdekl dések (m vészet, filozófia, vallás, parapszichológia) • ennek kapcsán szüleit, értékrendjüket bírálhatja, vagy el is hagyhatja ket, más közösségekhez csatlakozva – „természetes életmód” (Thornburg, 1975. „családi delegáció”) – szekták tagjai lesznek (Ezek tagjainak 2/3-a jól funkcionáló családból kerül ki. A serdül k szül vel szembeni természetes ambivalenciáját használják ki.)

l

szexuális problémák • serdül kor elején ébred vágyak okozta b ntudat, szorongás, elfojtás (visszahúzódás a szexuális aktivitástól) • kontrollálatlan vágykiélés (promiszkuitás, serdül kori terhesség, szexuális abususok (általában jellegzetes családszerkezet, túlzottan bevonódó anya, agresszív apa, rossz anyagi helyzet, alacsony iskolázottság)

18



kockázatkeres viselkedés • potenciálisan egészségkárosító tevékenységben vesz részt, melynek negatív következményeit nem érti, vagy nem tör dik vele • hajlamosít: férfi nem, szül i kontroll hiánya, kognitív problémák, megfelel szerepminta hiánya, deviáns kortárs csoport hatása, gyakori iskola,- lakóhelyváltás • fajtái: – droghasználat (sérthetetlennek tartják magukat ha a szer segít, pl.: oldja a szorongást. Ez meger síti az ismételt használatot.) – dohányzás – alkoholfogyasztás – veszélyes autó,- és motorvezetés – agresszió, verekedés – egyes szexuális viselkedési formák – extrém sportok

19


GYAKORI KRÍZIS-SZITUÁCIÓK § Akcidentális krízisek l

szökés otthonról • a 18 év alatti, engedély nélküli, 24 órát meghaladó távollét otthonról (Adams, 1992.) – egyszeri, aktuális konfliktus után – ismétl d viselkedésminta (a szül k általában nem érdekl dnek a gyerek iránt, nem támogatják, rossz iskolai teljesítmény, csökkent önértékelés jellemz )

l

aktuális trauma • • • •

baleset (pl.: kockázatkeres viselkedés következménye) gyász, veszteség szül k válása, különélése (lojalitás konfliktus!) szexuális abusus, agresszív tett áldozatai

20


GYAKORI KRÍZIS-SZITUÁCIÓK § Akcidentális krízisek l

speciális nehézségek • nevel szül vel él és adoptált gyermekek – serdül korban gyakran újra keresik ket (identifikációs problémák) – nagyszül neveli (pihenési,- aktivitási igényeik eltér ek, gondolkodásban túl nagy különbség)

• krónikus betegségek – korlátozott élettér, életmódbeli megszorítások,csökkentérték ség érzése, krónikus fájdalom okozta pszichés változások – szuicidum, önsértés (lsd. kés bb) – hangulati alteráció, szorongásos fóbiák, kényszeres tünetek (krízisben is megjelenhet) – magatartászavarok » szocializált - nem szocializált

21


Terápiás lehet ségek § prevenció l

felkészítés a szül i szerepre,a gyermek várható életkori nehézségeire

§ krízisintervenció l l l

biztonságérzet megteremtése (pl.: kiemelés a környezetb l) max. 4-6 ülés közvetlen veszély (szuicidum) elhárítása terapeuta aktív, sok gyakorlati segítség, a mélyebb terápiát legfeljebb el készítheti

§ családterápia l l l l

mindig fel kell merüljön, ha a páciens serdül , vagy gyermek rendszerszemlélet határok, kompetenciák kijelölése a kommunikáció elemzése

§ egyéni terápia l l

-

szupportív dinamikusan orientált, stb.

csoportterápia a problémának megfelel en lehet homogén vagy heterogén, összetartozás érzését er síti

22


DR.MAILÁTHMÓNIKA DR.KOVÁCS LÁSZLÓ

Recommend Documents