DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. Siklós. Felszabadulás u ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: tól

DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. Siklós. Felszabadulás u.46-48.

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2013.04.23-tól. Az Igazgatóság a 16/2-2/2009.sz. határozattal jóváhagyta. Hatálybalépés időpontja: 2009.11.01. Jelen Üzletszabályzat hatálybalépésével a többször módosított 3/11-2/2009. sz. határozattal jóváhagyott Általános Üzletszabályzat hatályát veszti. Siklós.2009.november 01.

DRB Bank Igazgatósága Módosítva: 2013.04.22. Az Igazgatóság a 12/8-2/2013. sz. határozatával jóváhagyta. Hatályba lépés: 2013.04.23 Módosítva: 2013. Az Igazgatóság a 37/6-1/2013. sz. Igazgatósági határozatával jóváhagyta. Hatályba lépés: 2013. december 20.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................ 3 I.I. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS A SZERZŐDÉSEK FELÉPÍTÉSE ...........................3 II. A BANKÜZLETI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ................................................. 6 II.I. ÜGYFÉLAZONOSÍTÁS ÉS KÉPVISELET ...................................................................................6 II.II FIZETÉSI SZÁMLA MEGNYITÁSA, FIZETÉSI SZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉS ..........8 II.III KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE .......................................................................................10 II.IV EGYÜTTMŰKÖDÉS A BANK ÉS AZ ÜGYFÉL KÖZÖTT, TÁJÉKOZTATÁS ......................10 II.V ÉRTESÍTÉSEK, KÉZBESÍTÉS ....................................................................................................11 II.VI A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, ÍRÁSBELISÉG ..............................................................12 II.VII A FIZETÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK HELYE, IDEJE ÉS MÓDJA ..............................................13 II.VIII ELLENÉRTÉK, HIRDETMÉNY ..................................................................................................14 II.IX A BANK FELELŐSSÉGE .............................................................................................................16 II.X BIZTOSÍTÉKOK ..........................................................................................................................19 II.XI PÉNZTÁRSZOLGÁLAT ..............................................................................................................21 II.XII FIZETÉSI SZÁMLA .....................................................................................................................21 II.XIII DEVIZA ÜGYLETEK SPECIÁLIS FELTÉTELEI .....................................................................25 II.XIV BETÉTÜGYLETEK......................................................................................................................26 II.XV HITELÜGYLETEK ......................................................................................................................27 II.XVI SZÉFÜGYLETEK ..........................................................................................................................34 II.XVII FAKROLÁLÁS, BANKGARANCIA, BANKKEZESSÉG ..........................................................35 II.XVIII KÉSZPÉNZHELYETTESÍTŐ FIZETÉSI ESZKÖZ .....................................................................37 XIX PÉNZÜGYI LÍZING ......................................................................................................................37 XX VÁLTÓÜGYLETEK ....................................................................................................................38 III A MEGBÍZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI............................................................... …..39 III.I A MEGBÍZÁSOK ÉRKEZÉSE ....................................................................................................39 III.II A MEGBÍZÁS TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK .....................................................41 III.III FEDEZET ......................................................................................................................................42 III.IV TÉVEDÉS, HELYESBÍTÉS ÉS PANASZ ...................................................................................43 III.V VISSZAVONÁS, MÓDOSÍTÁS ...................................................................................................43 IV. BETÉTBIZTOSÍTÁS ....................................................................................................................... 43 V. KAMATADÓ .................................................................................................................................... 43 VI . ADATVÉDELEM ÉS ADATKEZELÉS, INFORMÁCIÓNYÚJTÁS ....................................... 44 VI.I ADATVÉDELEM ÉS ADATKEZELÉS ......................................................................................44 VI.II INFORMÁCIÓNYÚJTÁS .............................................................................................................51 VII. KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................... 54 VIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................. 55 IX. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................. 57 IX.1. sz melléklet: Start-számla ....................................................................................................................57 IX.2 .sz melléklet: Ifjúsági Bankszámla .......................................................................................................60 IX.3.sz. melléklet: MiaManó Perselyszámla (Gyermek Bankszámla) .........................................................62 I.

PREAMBULUM A Dél-Dunántúli Regionális Bank - mint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet jogutódja - a Cégbíróság által Cg. 02-10-060351 cégjegyzékszám alatt bejegyzett és nyilvántartott magyar hitelintézet, amelynek székhelye: Siklós, Felszabadulás u. 46-48, adószáma: 148191314-2-44 (a továbbiakban: „Bank”). A Bank pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: „Felügyelet”) jogelőd felügyeleti szervének tevékenységi körre vonatkozó engedélye alapján jogosult folytatni. A Bank a mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően egyéb üzletszerű tevékenységeket is végezhet (a továbbiakban a Bank által végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, valamint egyéb üzletszerű tevékenység egységesen: „Szolgáltatás”). A Bank tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2009.június 10-én kiadott EN - I/M 452/2009. számú határozata alapján végzi. A Bank által az ügyfelek részére nyújtott Szolgáltatások sokfélesége és nagy száma miatt, valamint az ügyfelek által a Bank részére adott megbízások gyors és pontos teljesítése érdekében olyan általános szabályok meghatározása szükséges, amelyek valamennyi Szolgáltatás során, mind a Bankra, mind pedig az ügyfelekre kötelezőek. Ezt a célt szolgálja a Bank jelen Üzletszabályzata (a továbbiakban: „Üzletszabályzat”), amely határozott és egyértelmű alapját adja a Bank és az ügyfél közötti üzleti kapcsolatnak.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.I.

AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS A SZERZŐDÉSEK FELÉPÍTÉSE

Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Bank és valamennyi természetes személy, jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, valamint egyéb szervezet ügyfél (a továbbiakban egységesen: „Ügyfél”) közötti minden olyan jogviszonyban, amelynek során a Bank valamely Szolgáltatást nyújt (vagy kíván nyújtani) az Ügyfél részére, és/vagy az Ügyfél valamely Szolgáltatást vesz igénybe (vagy kíván igénybe venni) a Banktól. A Bank - mint lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezet - a Magatartási Kódex aláírásával vállalja, hogy a lakosság körében átlátható felelős magatartást tanúsít ügyfeleivel szemben mind a hitelnyújtást megelőző időszakban, mind a felvett hitelek teljes futamideje alatt, valamint a fizetési nehézségek felmerülése esetén. Az Üzletszabályzat hatálya kiterjed minden olyan egyéb üzleti kapcsolatra, amelynek során a Bank és szerződéses partnere az Üzletszabályzat alkalmazásában kifejezetten megállapodnak. Az Üzletszabályzat rendelkezései olyan szerződéses feltételnek minősülnek, amelyek mind a Bankra, mind pedig az Ügyfélre nézve kötelezőek, külön kikötés nélkül is. A Bank és az Ügyfél közös megegyezéssel, a jogszabályok keretein belül, írásban megállapodhatnak az Üzletszabályzattól (vagy annak meghatározott részétől) eltérő feltételekben is. A Bank és az Ügyfél között létrejött jogviszony tartalmát elsősorban az adott Szolgáltatás típusának megfelelő egyedi szerződés (a továbbiakban: „Ügyfélszerződés”), valamint az arra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek, Üzletszabályzat (a továbbiakban: „ÁSZF”) és a Hirdetmény határozzák meg (a továbbiakban az Ügyfélszerződés, az ÁSZF, a Hirdetmény , együttesen: „Szerződés”), elválaszthatatlan tartalmi egységet alkotva.

Fizetési számla esetén az Ügyfélszerződés, a Hirdetmény, és a jelen Üzletszabályzat ( ÁSZF ), együttesen felelnek meg a Keretszerződés feltételeinek. A vonatkozó ÁSZF és az Ügyfélszerződés azonos tárgyú rendelkezései közötti bármilyen eltérés esetén az Ügyfélszerződés rendelkezései irányadók. Amennyiben a Bank az egyes jogviszonyok vonatkozásában nemzetközi szerződéseket, szabályzatokat (szokványokat) alkalmaz, akkor az azokban foglaltak az irányadóak, és az Üzletszabályzat rendelkezéseinek alkalmazására csak a nemzetközi szerződések, szabályzatok (szokványok) eltérő rendelkezése hiányában kerülhet sor. Amennyiben a Bank és az Ügyfél között létrejött jogviszonnyal kapcsolatos valamely kérdést a Szerződés bármely eleme nem szabályoz, akkor a Magyar Köztársaság mindenkor hatályos jogszabályainak irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ide tartozik különösen, de nem kizárólagosan a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: „Hpt.”), valamint a 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról (a továbbiakban PTv). Az Üzletszabályzat nyilvános, azt a Bank az Ügyfelek tájékoztatása érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszti. A pénzforgalmi keretszerződés fennállása alatt az ügyfél kérésére a pénzforgalmi szolgáltató bármikor köteles a keretszerződés elemeit papíron vagy tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani. A Bank kifejezetten fenntartja magának a jogot, hogy az Üzletszabályzatot (ÁSZF-et ) , és a Hirdetményt új Szolgáltatás bevezetésekor egyoldalúan kiegészítse, valamint, hogy azokat a pénz- és tőkepiaci feltételek, a jogszabályok és hatósági előírások, valamint a Banki üzletpolitika megváltozásakor, ahhoz igazodva, egyoldalúan módosítsa a vonatkozó jogszabályok mellett. Fizetési számla esetében a Bank az ügyfelet az ügyfél keretszerződés-kötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően, kellő időben köteles papíron vagy tartós adathordozón a PTv 10.§-ban foglaltakról tájékoztatni. A Bank e tájékoztatási kötelezettségének a keretszerződés egy példányának átadásával tesz eleget. A keretszerződés a következő adatokat és tájékoztatást tartalmazza: 5. a Bank cégnevét és székhelyét 6. ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címét, valamint 7. a Bank cégjegyzékszámát, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott tevékenységi engedély számát; 8. a szolgáltatásra vonatkozóan: 8.a) a szolgáltatás lényeges jellemzőit, 8.b) azokat az adatokat, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek, 8.c) a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módját, 8.d) a fizetési megbízás átvételének időpontját és esetlegesen a szolgáltató általi tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontját, 8.e) a szolgáltatás teljesítésének időtartamát, valamint 8.f) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatára vonatkozó fizetési műveleti értékhatár lehetőséget; 9.) az ellenszolgáltatásra vonatkozóan: 9.a) tájékoztatást tételesen a Bank részére fizetendő valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, 9.b) tájékoztatást a Bank által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó kamatlábakról és átváltási árfolyamokról, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módjáról, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontjáról, indexéről vagy alapjáról, valamint 10. a kapcsolattartásra vonatkozóan:

10.a.) a kapcsolattartás módját, ideértve az ügyfél által használt azon eszközök műszaki követelményeit is, amely útján a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz, 10.b) felvilágosítást a Bank tájékoztatási kötelezettségének és a szerződési feltételek rendelkezésre bocsátásának módjáról és gyakoriságáról, 10.c) tájékoztatást a szerződéskötés és a szerződés fennállása alatti kapcsolattartás nyelvéről, valamint 10.d) tájékoztatást az ügyfelet megillető, a PTv. 11. §-ban meghatározott tájékoztatáshoz való jogáról; 11. a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan: 11.a) tájékoztatást az ügyfélnek a 40. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségéről és a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeiről, 11.b) tájékoztatást a fizető felet terhelő, a PTv. 45. §-ban meghatározott felelősségi szabályokról, 11.c) tájékoztatást a Banknak a fizetési művelet teljesítéséért a PTv.49-51. §-ban meghatározott felelősségéről, valamint 11.d) tájékoztatást a PTV. 45. §-ban és a 46. §-ban meghatározott visszafizetési feltételekről; 12.) a keretszerződés módosítására és megszüntetésére vonatkozóan: 12.a) tájékoztatást arról, hogy a PTv.15. § szerinti szerződésmódosítást az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt a Bankot nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el, 12.b) tájékoztatást a szerződés időtartamáról, valamint 12.c) tájékoztatást az ügyfelet megillető, a keretszerződésre vonatkozó felmondási jogról és annak következményeiről; 13. a jogorvoslatra vonatkozóan: 13.a) tájékoztatást a jogválasztásról, a kizárólagos hatáskör és illetékesség kikötéséről, valamint 13.b) tájékoztatást a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról. A Bank nem köteles 8.e) alpontja és 9.a) alpontja szerinti tájékoztatást megadni, ha a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési művelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik, és b) az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre. Fizetési számla keretszerződés módosításának, megszüntetésének feltételei A keretszerződés módosítását a Bank kizárólag a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti. A határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján. A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a Bank köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt a Bankot nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult a keretszerződés azonnali és díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondására. A kamatláb vagy átváltási árfolyam módosítására azonnal is sor kerülhet, ha a felek ezt a lehetőséget a keretszerződésben kikötötték, és a változások referencia-kamatlábon vagy referencia-árfolyamon alapulnak. A Bank a kamatláb változásáról az ügyfelet az ÁSZF-ben meghatározott módon köteles tájékoztatni . A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén a Bankot tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Felmondási idő kikötésének hiányában az ügyfél a keretszerződést bármikor egy hónapos felmondási idővel felmondhatja. Ügyfelet a díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség mentes felmondás joga határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamra szóló keretszerződés esetén csak az első év elteltével illeti meg. Az első év eltelte előtt az ügyfél felmondása esetén a Bank az ügyféltől ellenértékre jogosult. Az ellenérték nem haladhatja meg a felmondás tényleges és közvetlenül felmerülő költségeit. E tekintetben a Banknak az ügyfél felé elszámolási kötelezettsége áll fenn.

A Bank a keretszerződést írásban felmondhatja legalább két hónapos határidővel a hónap végére szólóan A Bankot az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, ha az ügyfél a keretszerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. A keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a felek kötelesek egymással elszámolni. A keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a Bank kizárólag a keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Az elszámolás a felmondási idő utolsó napján történik.

II. A BANKÜZLETI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.I.

ÜGYFÉLAZONOSÍTÁS ÉS KÉPVISELET

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Bank köteles az Ügyfelek (az Ügyfelek meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő) átvilágítását (személyazonosságának igazoló ellenőrzését és azonosítását) elvégezni. A Bank az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor köteles alkalmazni. Azoknak az ügyfeleknek az átvilágítására, amelyekkel a pénzügyi szolgáltató nem létesített üzleti kapcsolatot, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják, illetve pénzváltás esetén a tranzakció értéke az ötszázezer forintot eléri, meghaladja. A Bank átvilágítja az ügyfelét pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor. A Bank abban az esetben is köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Az azonosítás során a Bank az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását köteles megkövetelni: a) természetes személy esetén 1. belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, 2. külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedélye, 3. 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele, diákigazolványa; b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a) pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló okiratot, hogy 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta, 2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, 3. külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). A Bank a b) pontja alapján jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezettől köteles 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását megkövetelni. A Bank köteles továbbá Ügyfeleit írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy Banki ügyleteik során saját, vagy más (személy, jogi személy, szervezet) tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében járnak-e el. Külföldi lakóhellyel rendelkező Ügyfél köteles a Bank részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e, és ha igen, akkor a törvény mely pontja alapján. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az Ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Bankot értesíteni. A Bank a Banküzleti kapcsolat biztonsága érdekében, az Ügyfél megbízásainak teljesítését, illetve a Szolgáltatás nyújtását megelőzően ügyfélazonosítást végez, illetve meggyőződik az Ügyfél képviseletében eljáró személy(ek) képviseleti jogosultságáról. A Bank az ügyfélazonosítás során csak azokat az adatokat és dokumentumokat vizsgálja, amelyek vizsgálatát a vonatkozó jogszabályok és hatósági rendelkezések előírják, valamint, amelyek vizsgálata a Bank belátása alapján, a Bank és az Ügyfél közötti kapcsolat biztonsága érdekében indokolt. A Bank az egyes Szolgáltatások esetén – jogszabályi, hatósági előírás (különös figyelemmel a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló, mindenkor hatályos jogszabályra), vagy saját belátása alapján – jogosult és köteles további azonosító adatok megfelelő igazolására is felhívni az Ügyfelet, valamint ezen adatokat – a jogszabályban, hatósági rendelkezésben foglalt eset(ek)ben – meghatározott hatóság(ok) felé továbbítani. Amennyiben az Ügyfél a felhívásnak a Bank által meghatározott módon és határidőben nem tesz eleget, a Bank jogosult megtagadni, illetve felfüggeszteni az adott Szolgáltatás nyújtását vagy megbízás teljesítését. Az Ügyfél köteles a Banknál, a Bank által megkívánt formában, írásban bejelenteni a képviseleti joggal rendelkező és képviseleti joggal felruházott személy(ek) nevét és aláírás mintáját. A Bank a képviseleti jog megbízások vagy összeghatár szerinti korlátozását nem fogadja el. Jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet. Hitelműveletre irányuló Szerződés kötése esetén - az Ügyfél képviselője csak olyan személy lehet, aki az Ügyfél hatályos cégkivonata szerint cégjegyzésre jogosult, vagy általa megfelelően meghatalmazott személy. A Bank jogosult az Ügyfél által hozzá bejelentett képviselőket, és az ő aláírásaikat mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló hiteles, írásos értesítés az Ügyféltől a Bankhoz meg nem érkezik. Ha az Ügyféltől származó dokumentumon, megbízáson az aláírásra jogosulatlan, vagy a bejelentett mintától eltérően aláíró személy aláírása van, a Bank a rendelkezést – azok megjelölésével visszaküldi a benyújtónak. Amennyiben az Ügyfél képviseletében eljáró személy képviseleti jogosultsága bármely okból nem egyértelműen tisztázott, a Bank az Ügyfél megbízását nem teljesíti, illetve ideiglenesen

felfüggeszti a Szolgáltatás Ügyfél részére történő nyújtását. Az ebből eredő károkért a Bank nem vállal felelősséget. Ha az Ügyfél a Banknál nem személyesen vagy a Bankhoz bejelentett képviselő útján jár el, az Ügyfél képviseletében eljáró személynek képviseleti jogosultságát közokirattal, teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy ügyvédi meghatalmazással kell igazolnia. Az Ügyfél a Bank képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére finanszírozást, számlavezetést vagy egyéb Banki tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetője vagy annak megbízottja ilyenként bemutat. Az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottat - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik -, az ilyen helyen szokásos ügyletek megkötése vonatkozásában a Bank képviselőjének kell tekinteni. A Bank nevében jognyilatkozat tételére, vagy annak megtagadására a Bank képviseleti rendje szerint cégjegyzésre felhatalmazott személyek jogosultak, amelyről a Bank az Ügyfél kérésére igazolást ad. II.II

FIZETÉSI SZÁMLA MEGNYITÁSA, FIZETÉSI SZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉS

Pénzforgalmi számlát a Bank akkor nyithat, ha Jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) már bejegyzett vállalkozás a nyilvántartást vezető szervezettől származó, harminc napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte, 1.a.) Devizakülföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi, az illetékes magyar külképviseleti hatóság által hitelesített vagy felülhitelesített, illetve a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló Hágában, 1961. október 5. napján kelt Egyezménynek megfelelő Apostille-lal ellátott alábbi eredeti dokumentumok szükségesek: keletkezésüket, illetve nyilvántartásba vételüket tanúsító okiratok, cégjegyzési jogosultságot igazoló okmányok valamint meghatalmazás -, amennyiben a Számlatulajdonos képviselője nem azonos a hatályos cégdokumentum(ok)ban meghatározott személlyel eredeti példányának a bemutatása szükséges. Amennyiben az Üzletfél a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez, képviseleti jog vagy bármely más tény bizonyítására idegen nyelvű dokumentumot bocsát a Bank rendelkezésére, a Bank jogosult annak hitelesített vagy szakfordító általi magyar nyelvű fordítást kérni. 2. A nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létesítő okiratát (társasági szerződését) egy másolati példányban átadta, valamint - ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi számla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtása során a cégbíróságtól kapott elektronikus tanúsítványt vagy annak hiteles papír alapú másolatát, 3. az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói, illetőleg a tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatát csatolta. Fizetési számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett - a jogi formájára vonatkozó előírások szerint - a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta. A pénzforgalmi számlát a Bank azonnali hatállyal megszünteti, ha a számla megnyitását követő kilencven napon belül a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett szervezet a nyilvántartást vezető szervezettől származó, harminc napnál nem régebbi okirattal nem igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel.

a) gazdasági társaság és szövetkezet részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte, b) nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni az a) pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően lehet. A fizetési számla felett természetes személy számlatulajdonos a fizetési számlaszerződésben meghatározott módon, önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet. Jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a pénzforgalmi számla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a fizetési számlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett. A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a fizetési számlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható. A Bank a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa. A rendelkezési jog gyakorlása során a pénzforgalmi szolgáltató a tőle elvárható gondossággal köteles ellenőrizni, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás [ideértve személyazonosító kódot (PIN kód) vagy egyéb kódot] megegyezik-e a rendelkezésre jogosult pénzforgalmi szolgáltató bejelentett aláírásával [személyazonosító kódjával (PIN kód) vagy egyéb kódjával]. A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: vezető) - a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon - írásban jelenti be (következőkben: bejelentés) a fizetési számla felett rendelkezni jogosultat. A pénzforgalmi szolgáltató nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. Ha a számlatulajdonos szervezet cégjegyzékben nyilvántartott cég, a vezető aláírását a cégbírósághoz benyújtott ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta és a hiteles cégaláírási nyilatkozat (közjegyzői aláíráshitelesítéssel ellátott címpéldány) egyaránt bizonyítja. A vezető bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és aláírási címpéldánnyal) igazolja. A pénzforgalmi szolgáltató nem felel a változásbejegyzési kérelem utóbb történő elutasítása esetén a számlatulajdonosnál bekövetkező károkért. Ha a vezető megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik. Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következően a szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkező vezetője van, bármelyik vezető bejelentése érvényes. Ha a számlatulajdonos szervezet létesítő okirata alapján a vezetők közül egy vagy több személy kizárólagosan jogosult a bejelentésre, akkor az általuk tett bejelentés az érvényes. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés az érvényes. Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen tehetik meg. Ha vitatott a bejelentő jogosultsága a szervezet képviseletére, a pénzforgalmi szolgáltató a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentőt mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet képviseletére jogosult.

A számlatulajdonos a fizetési számlája felett - a meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök kivételével - szabadon rendelkezik. II.III KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE A Bank jogosult a Szolgáltatások nyújtásakor, illetve a megbízások teljesítésekor harmadik személy közreműködését igénybe venni, ha ez a legjobb belátása alapján, vagy az Ügyfélkárosodástól való megóvása, illetve saját követelése biztonsága és érvényesítése érdekében szükséges. A Bank az általa kiválasztott közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály vagy szerződés korlátozza, a Bank felelőssége a közreműködő felelősségéhez igazodik. Az Ügyfél utasítása alapján kiválasztott közreműködő eljárásáért a Bank nem vállal felelősséget. Ha a Bank a Szolgáltatás nyújtása vagy a megbízás teljesítése során külföldi Pénzintézetet vagy más közreműködőt vesz igénybe, a külföldi közreműködőért való felelősségére a nemzetközi szerződések, illetve szokványok az irányadóak. II.IV EGYÜTTMŰKÖDÉS A BANK ÉS AZ ÜGYFÉL KÖZÖTT, TÁJÉKOZTATÁS A Bank és az Ügyfél a polgári jogi alapelveknek megfelelően, egymás érdekeit a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve kötelesek eljárni. Ennek keretében a Bank és az Ügyfél egymást késedelem nélkül értesítik a közöttük fennálló kapcsolat szempontjából jelentős valamennyi körülményről, tényről; továbbá az egymáshoz intézett kérdésekre - ha az ügy jellegéből, vagy a rendelkezésre álló iratokból kitűnően más nem következik - haladéktalanul válaszolnak, valamint felhívják a figyelmet az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra, illetve – amennyiben a körülmények lehetővé teszik – orvosolják azokat. A Bank és az Ügyfél haladéktalanul kötelesek egymást értesíteni elnevezésük, címük, telefon- és faxszámuk, képviselőjük megváltozásáról, valamint a személyüket, jogi státusukat, az Ügyfél vagyoni helyzetét érintő minden egyéb, a Szerződésben foglaltak teljesítése szempontjából lényeges változásról. Az Ügyfél köteles 10 napon belül írásban értesíteni a Bankot, ha nem érkezett meg időben valamely, általa a Banktól várt értesítés, különösen, ha az fizetési megbízás teljesítésére, illetve pénzkövetelés jóváírására vonatkozik. Ennek elmulasztása esetén a Bank nem felel az esetleg felmerült kárért. Bármelyik fél jogosult úgy tekinteni, hogy a másik fél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra 15 napon belül nem érkezett válasz, vagy kifogás. Az Ügyfél köteles a Banktól való kapcsolatára vonatkozó információkat – ha azokat a Bank a Szerződéskötéskor vagy bármely egyéb időpontban, bármely módon ilyennek minősített – bizalmasan kezelni. A Bank jogosult Ügyfeleitől a velük kötött Szerződésben foglalt Szolgáltatások nyújtása, az Ügyfél kötelezettségeinek ellenőrzése, a Bank vállalásainak teljesítése érdekében az Ügyfél személyi, betét, hitel és kockázati adataira vonatkozó tájékoztatást, és ilyen információkat tartalmazó dokumentumokat kérni. Ilyen dokumentumok különösen: az év végi mérleg, a konszolidált mérleg, az üzleti beszámolók. Az Ügyfél köteles továbbá megadni minden, az adott Szolgáltatás nyújtásával vagy megbízás teljesítésével összefüggő adatot és felvilágosítást, melynek rendelkezésre állását a Bank a döntéséhez, az Ügyfél vagy az ügylet megítéléséhez szükségesnek tartja.

A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet Ügyfél köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bankot az átalakulási, kiválási, szétválási, egyesülési és beolvadási szándékáról, vagyonának tervezett megosztásáról, ezek megtörténtéről, valamint arról, ha csőd, végelszámolási vagy felszámolási eljárást szándékozik kezdeményezni maga ellen, illetve ennek a jogszabályi feltételei fennállnak, vagy bármilyen módon tudomására jut, hogy harmadik személy felszámolási eljárás megindítását kezdeményezte vagy szándékozik kezdeményezni vele szemben. Az Ügyfél által szolgáltatott dokumentumoknak eredetinek, vagy közjegyző által hitelesített másolatoknak kell lenniük. A külföldön kiállított okiratokkal kapcsolatban a Bank további hitelesítési kellékeket is előírhat. Az Ügyfél jogosult saját ügykörében általa készített okiratokról készült másolatokat hitelesíteni. A Bank vagy megbízottja a helyszínen jogosult betekinteni az Ügyfél üzleti könyveibe és más nyilvántartásaiba. Az Ügyfél felelős azért, hogy a Bank részére általa nyújtott információk pontosak és helytállóak, és nem vezethetnek a Bank megtévesztésére. A Bank jogosult az Ügyfél által szolgáltatott adatok valódiságát a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel ellenőrizni. Ha az Ügyfél a Bank által meghatározott módon és határidőben nem adja át az információkat és dokumentumokat, a Bank az Ügyfél kérelmének teljesítését megtagadhatja. Az Ügyfél általi tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése valamennyi Bankkal kötött Szerződés tekintetében súlyos szerződésszegésnek minősül. A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztásából eredő mindennemű kárt a mulasztó fél viseli. II.V

ÉRTESÍTÉSEK, KÉZBESÍTÉS

A Bank az Ügyfél részére szóló szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Ügyfél megadott a részére. Ilyen cím hiányában a Bank az Ügyfél általa ismert címére küldi az iratokat. A Bank nem felel azért, ha az Ügyfél által megadott név, cím, vagy a kézbesítés szempontjából jelentős egyéb adat pontatlansága, megváltozása miatt, vagy más, a Banktól kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatti téves postázásból adódó többletköltségek az Ügyfelet terhelik, és azonnal esedékessé válnak. A Bank az Ügyfél erre vonatkozó írásbeli kérelmére és felelősségére, az Ügyfél részére szóló levelezést, vagy annak egy meghatározott részét visszatarthatja. A Bank nem felel azokért a károkért, melyek abból adódnak, hogy az Ügyfél valamilyen számára fontos információról (ideértve a hátrányos szerződésmódosítást is) időben nem szerzett tudomást. A Bank azonban ilyen esetben fenntartja magának a jogot, hogy az Ügyféllel fennálló kapcsolata szempontjából jelentős minden körülményről, illetve azok megváltozásáról az Ügyfelet írásban, vagy más módon értesítse. A Bank az Ügyfél részére szóló iratokat, értesítéseket nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata, vagy Banki kézjeggyel ellátott példánya a Bank birtokában van, és az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék, feladóvevény, avagy a Bank által e célból vezetett nyilvántartás igazolja. Az Ügyfelek széles körét érintő értesítés esetében a körlevél egyetlen példányban meglévő másolata is elegendő az elküldés igazolására.

Az előzőekben meghatározott szabályok nem vonatkoznak az értékpapírokra, szerződési ajánlatokra és egyéb olyan okiratokra, amelyeket – a Bank megítélése szerint - jellegüknek megfelelően, fokozott biztonsággal kell kezelni. A Bank ilyen esetben a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja a küldeményt. A továbbítás az Ügyfél költségére és veszélyére történik. A Bank által az Ügyfeleknek küldött írásbeli értesítéseket belföldi cím esetén a postára adást követő második, európai cím esetén a postára adást követő tizedik, Európán kívüli cím esetén a postára adást követő huszadik postai munkanap elteltével a Bank jogosult úgy tekinteni, hogy az adott értesítés az Ügyfél részére kézbesítésre került. Az Ügyfél annak érdekében, hogy a Bank által küldött értesítéseket közvetlenül átvehesse, postázó szekrény nyitását kérheti. A Bank által a postázó szekrénybe helyezett értesítéseket az elhelyezést követő Bank üzemi napon kézbesítettnek kell tekinteni. Az Ügyfél által tartósan el nem vitt küldeményt az Ügyfél költségére a Bank jogosult, de nem köteles postára adni. A Bank az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, honlapján rendelkezésre bocsátja - Üzletszabályzatait, ÁSZF-eit és Hirdetményét., figyelembe véve az ÁSZF egyéb erre vonatkozó rendelkezéseit. A pénzforgalmi keretszerződés fennállása alatt az ügyfél kérésére a Bank bármikor köteles a keretszerződés elemeit papíron vagy tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani. A Bank részére szóló írásbeli küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol a Bank az Ügyfél pénzforgalmi számláját vezeti, illetve a Banknak ahhoz a szervezeti egységéhez, amely az Ügyféllel a Szerződést megkötötte, vagy amit a Bank erre a célra megadott az Ügyfél részére. Az írásbeli küldemények Bankhoz történt megérkezésére a Bank nyilvántartása az irányadó. Esetenként a Bank az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. Az átvétel igazolásának minősül, ha a küldemény másolatát a Bank az erre rendszeresített bélyegzőlenyomatával és aláírásával látja el. II.VI A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, ÍRÁSBELISÉG Az Ügyfél a Bank által használt értesítési csatornákon keresztül tartja a Bankkal a kapcsolatot. Ilyen értesítési csatornának minősülnek különösen a következők: Banki fiók (személyes kapcsolat), telefax, telefon, elektronikus (közvetlen számítógépes) kapcsolat. Az egyes értesítési csatornák – a Banki fiók kivételével – az Ügyfél által a Bankkal megkötött, az adott értesítési csatornára vonatkozó külön megállapodás alapján vehetők igénybe. A Bank fenntartja magának a jogot, hogy bizonyos Szolgáltatásokat kizárólag meghatározott, erre a célra kijelölt Banki fiókjában (Banki fiókjaiban) nyújtson. Mind a Bank, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, üzeneteket, valamint a Szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Bank jogosult az Ügyfél rendelkezését, annak végrehajtása előtt, az Ügyfél költségére írásban megerősíttetni. Írásbelinek minősül az egymásnak levélben, kulcsolt telefaxon vagy - a Bank és az Ügyfél erre vonatkozó megállapodása alapján - elektronikus úton küldött értesítés, üzenet, megbízás, Szerződés. A nem írásbeli formában tett közléseket egyidejűleg írásban kell megerősíteni, azok az írásbeli megerősítéssel válnak hatályossá. A telefonon vagy más, nem írásos formában kapott közlés visszaigazolása esetén a másik fél haladéktalanul köteles jelezni a közlés és az írásbeli visszaigazolás közötti eltérést.

A Bank az Ügyfél telefaxon adott megbízásait csak akkor teljesíti, ha az Ügyfél előzetesen írásban, Szerződésben erre kifejezetten felhatalmazást adott, és nyilatkozatával egyben tudomásul vette, hogy az ilyen megbízások teljesítéséből fakadó károk kizárólag őt terhelik. A telefaxon, telefonon érkezett és teljesített megbízásokat minden esetben az Ügyféltől származónak kell tekinteni. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefon-, távíró-, telefax- vagy telexkapcsolat, továbbá számítógép-hálózaton történő kommunikáció során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba, továbbá mindennemű visszaélés eredménye, hacsak a kár nem egyértelműen a Bank hibájából ered. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a Bank az Ügyfél külön kérésére írásos megerősítés kézhezvétele előtt teljesít rendelkezést. A Bank fenntartja magának azt a jogot, hogy biztonsági okokból a telefon, telefax, telex útján, illetve elektronikus úton beérkezett megbízást a saját belátása szerint visszautasítsa – az előzetesen írásba foglaltak kivételével - és ezzel kapcsolatban a Bank felelősségét kizárja. A visszautasításról az Ügyfelet haladéktalanul értesíteni kell. A Bank jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a Bank értesítésében foglaltakat, ha arra az Ügyfél részéről a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem érkezett írásbeli észrevétel vagy kifogás a Bankhoz. II.VII

A FIZETÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK HELYE, IDEJE ÉS MÓDJA

A fizetések teljesítésének a helye a Bank és az Ügyfél kapcsolatában a Banknak az a szervezeti egysége, ahol az Ügyfél részére a pénzforgalmi számlát vezetik, ahol az Ügyfél Szerződést kötött, vagy ahol részére a Szolgáltatást a Bank nyújtja. A Bank javára bármely fizetés teljesítésének időpontja az a nap, melyen a Bank az ügyfél nála vezetett fizetési számláját megterheli. Ha a fizetés teljesítése nem a Banknál vezetett fizetési számla terhére történik, a teljesítés időpontja az a nap, amelyen az összeget jóváírják a Banknál vezetett fizetési számlán. Törvény vagy a 18/2009 sz. MNB. rendelet illetve felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénzösszeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírják. A fizetési számláról történő készpénzkifizetés és a készpénzátutalás akkor teljesül, amikor a készpénzt a kedvezményezett részre kifizetik, vagy a kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a kifizetést tejesítő pénzforgalmi szolgáltató biztosítja. Készpénzátutalás a Hpt. Értelmező rendelkezése szerint: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet összegének a saját számláján történt jóváírását követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el és oly módon írja jóvá a kedvezményezett fizetési számláján, hogy azzal a kedvezményezett azonnal tudjon rendelkezni. Ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján való jóváírás nem munkanapon történt, a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltató a következő munkanapon haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. A pénzforgalmi szolgáltató a nála befizetett készpénz összegét a számlatulajdonos fizetési számláján az ügyfél azonnali rendelkezési jogának biztosítása mellett – az alábbiakban foglalt kivételekkel - aznapi értéknappal haladéktalanul jóváírja, ha a készpénzbefizetés a) forintban, b) fogyasztónak vagy mikrovállalkozásnak minősülő számlatulajdonos javára a fizetési számla pénznemével megegyező pénznemben történik.

Kivétel: amennyiben a számlatulajdonos nem fogyasztó vagy mikrovállalkozás, és a készpénzbefizetés a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál forinton kívüli, a fizetési számla pénznemével megegyező pénznemben történik, a pénzforgalmi szolgáltató fenti feladatát legkésőbb a pénzösszeg átvételét követő munkanapon teljesíti, illetve amennyiben a befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó automata útján történik készpénzbefizetés, a pénzösszeg fizetési számlán történő jóváírását a befizetés befogadásának napján, azonos értéknappal végzi el a pénzforgalmi szolgáltató. Ha a kedvezményezett nem rendelkezik fizetési számlával annál a pénzforgalmi szolgáltatónál, amely a pénzforgalmi szolgáltatása keretei között a kedvezményezett javára küldött összeget megkapta, a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési művelet hozzá beérkezett összegét legkésőbb a következő munkanapon a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja, vagy az átvétel lehetőségét egyéb módon biztosítja, kivéve ha kifizetési utalvány, valamint a készpénzátutalás alkalmazása a teljesítés postai kézbesítés útján történik, mert ilyenkor a határidő egy munkanappal meghosszabbodik. Amennyiben jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó bármely szerződés „banki munkanap”-ot említ, az azokat a napokat jelenti, amikor a Bank üzletvitel céljából nyitva tart. A mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott összegű forint pénztárban történő kifizetése esetén a Bank fizetési kötelezettsége akkor áll be, ha az Ügyfél a kifizetés helye szerinti pénztárat – az összeget és valutanemet pontosan megjelölve – a kifizetés előtt egy Banki munkanappal déli 12 óráig írásban értesíti, és a szükséges fedezet rendelkezésre áll. Ha a fizetés teljesítésének esedékességi időpontja munkaszüneti napra esik, bármely fizetési kötelezettség az azt követő első munkanapon válik esedékessé. Az Ügyfél - a pénzforgalmi számlája terhére adott megbízással vagy más módon - köteles intézkedni a Bankkal szemben őt terhelő, esedékessé vált fizetési kötelezettségek megfelelő időben történő teljesítése érdekében. Ha bármely, a Szerződés alapján az Ügyfél által fizetendő összeg nem kerül az esedékesség időpontjában megfizetésre, az Ügyfél köteles késedelmi kamatot fizetni a meg nem fizetett összeg után, az esedékességtől a tényleges megfizetésig terjedő időszakra. A késedelmi kamat mértéke – a Bank és az Ügyfél eltérő megállapodása, vagy jogszabály kötelező speciális előírása hiányában - a mindenkor hatályos jogszabály alapján megállapított, általános késedelmi kamatmérték. Az Ügyfél köteles továbbá megtéríteni mindazon Bankot ért kárt, illetve a Bank által megfizetett költségeket, melyek az Ügyféllel szembeni követelése érvényesítéséből erednek. Az Ügyfél a Szerződés alapján fizetendő bármely összeget köteles teljes egészében forintban megfizetni, amellyel az adott fizetés (tőketörlesztés, kamat- és díjfizetés) összefügg. Amennyiben a Szolgáltatáshoz kapcsolódó valamely (vissza)fizetés a Szolgáltatás pénznemétől eltérő pénznemben történik, akkor a fizetendő összeget a Bank az adott Szolgáltatáshoz kapcsolódó Szerződésben meghatározott, megfelelő árfolyamok alkalmazásával konvertálja. Az Ügyfél a Szerződés alapján fizetendő összegeket köteles beszámításra, adófizetésre vagy bármilyen viszontkövetelésre alapított levonás nélkül megfizetni, kivéve, ha az Ügyfelet jogszabály vagy hatósági rendelkezés kötelezi az ilyen levonásra. Ha az Ügyfél által a Szerződés szerint fizetett vagy fizetendő bármely összegből történő levonás kötelező, akkor az Ügyfél köteles a Bank részére egy olyan további összeget megfizetni, amellyel együtt a Bank összesen akkora nettó összeghez jut, mintha e kötelező levonásra nem került volna sor. II.VIII

ELLENÉRTÉK, HIRDETMÉNY

Az Ügyfél a Bank által nyújtott Szolgáltatásokért, teljesített megbízásokért kamatot, jutalékot, kezelési költséget, illetve egyéb díjat (a továbbiakban együttesen: „ellenérték”) köteles fizetni, amelyeknek a mértékét a mindenkor hatályos, vonatkozó Hirdetmény, illetve a Szerződés tartalmazza. A Hirdetmény tartalmazza továbbá az egyes Szolgáltatások nyújtásának, és megbízások teljesítésének egyéb speciális feltételeit. A Hirdetményben közzétett ellenértékre, és egyéb feltételekre vonatkozó kondíciók meghatározása és módosítása, új ellenérték fajták bevezetése a Bank kizárólagos joga. A Bank fenntartja magának a jogot, hogy meghatározott Ügyfelek vagy Szolgáltatások esetében az Üzletszabályzatban, ÁSZF-ekben és a Hirdetményben közzétett ellenértéktől és kondícióktól eltérő, egyedi feltételekkel nyújtsa Szolgáltatásait. E feltételek meghatározása és megváltoztatása a Bank kizárólagos joga. Az Ügyfél nem követelheti, hogy számára a Bank az adott Szolgáltatást a Hirdetményben meghatározottaktól különböző feltételekkel nyújtsa, továbbá, hogy a Bank térítse meg számára a Hirdetmény szerint, és egy esetlegesen kedvezőbb feltételek mellett nyújtott, ugyanazon Szolgáltatás ellenértéke közötti különbözetet. A Szolgáltatás nyújtása, megbízás teljesítése során felmerült egyéb közvetített költségek, különösen a postaköltségek, az esetleges hatósági eljárás költségei és illetékek az Ügyfelet terhelik. Az Ügyfél köteles a Bank felszólítása alapján haladéktalanul megfizetni a Bank számára mindazon költségnövekedés összegét, amely a Banknál bármely jogszabály vagy egyéb rendelkezés hatálybalépése, változása vagy ezek értelmezésében bekövetkezett változás következtében merül el. Az Ügyfél továbbá köteles a Bank kérésére időről-időre megtéríteni a Bank mindazon igazolt költségét, amely a Szolgáltatás alapján a Bankot megillető jog érvényesítésével és fenntartásával (vagy ezek megkísérlésével) kapcsolatban, illetőleg a Szerződés módosításával, kiegészítésével, és az azzal kapcsolatban adott esetleges lemondással, hozzájárulással kapcsolatban merült fel. A Szolgáltatások ellenértékének mértékét elsősorban az Ügyfélszerződések tartalmazzák. Olyan Szolgáltatás tekintetében, amelyekről, illetve amelyek ellenértékéről az Ügyfélszerződés nem rendelkezik, a Bank Hirdetménye az irányadó. Az ellenérték megfizetése - amennyiben az Ügyfélszerződés, a vonatkozó ÁSZF vagy a Hirdetmény másként nem rendelkezik - a Szerződésben meghatározott zárlati elszámoláskor, illetve a Szerződés megszűnésekor esedékes. A Bank részére járó ellenérték megfizetése úgy történik, hogy a Bank az ellenérték esedékességekor megterheli az Ügyfél fizetési számláját. Amennyiben a számlaterhelésre nincs mód, akkor az Ügyfél átutalással vagy a Bank pénztárában történő befizetéssel köteles megfelelő időben gondoskodni az ellenérték megfizetéséről. Az Ügyfél köteles arról gondoskodni, hogy esedékességkor az ellenértéknek megfelelő fedezet rendelkezésre álljon. Az Ügyfél részére járó ellenértéket (pl. betétkamat) a Bank - ellenkező megállapodás hiányában - jóváírja az Ügyfél pénzforgalmi számláján. Az Ügyfél megbízása alapján történő teljesítés esetében felmerülő külföldi Banki költség viselését nemzetközi szokványok, vagy a Bank és az Ügyfél megállapodása szabályozza. Az ellenértékek Ügyfél általi megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - a Szolgáltatás nyújtásának, megbízás teljesítésének feltétele. Ennek hiányában a Bank jogosult a Szolgáltatás nyújtását, megbízás teljesítését megtagadni, illetve, ha azt megkezdte, az ellenérték megfizetéséig jogosult felfüggeszteni. Az Ügyfél által a Bank részére fizetendő kamatokat, és az időtartamhoz kötött díjakat – eltérő rendelkezés hiányában - naptári napokra a következő képlet alapján kell kiszámítani: tőke összege x kamatláb% x naptári napok száma 360

A Bank által az Ügyfél részére fizetendő (betéti) kamatokat – eltérő rendelkezés hiányában – naptári napokra a következő képlet alapján kell kiszámítani: tőke összege x kamatláb% x naptári napok száma 360 Takarékbetét esetén*: Tőke * napok száma * kamatláb 360 * 100 * napok száma: egy hónap 30 nap Ha az Ügyfélszerződés másként nem rendelkezik, a Banki szünnap kamatnapnak számít. A Szolgáltatások általában tárgyi általános forgalmi adó (a továbbiakban: „ÁFA”) mentesek. Amennyiben az adott Szolgáltatás nyújtása ÁFA-köteles lenne, az ellenérték az ÁFA-t is tartalmazza. II.IX A BANK FELELŐSSÉGE Az Ügyfél és a Bank közötti jogviszony alapja a kölcsönös bizalom. Az Ügyfél bízhat abban, hogy megbízásait a Bank a lelkiismeretes megbízott gondosságával intézi, működése során megfelel az óvatos, körültekintő és megbízható (együttesen prudens) működés követelményeinek, és eközben az Ügyfél érdekeit mindaddig képviseli, amíg arra az adott esetben képes. A Bank megtéríti az Ügyfélnek mindazt az Ügyfél által bizonyított közvetlen anyagi kárt, amelyet nagyfokú gondatlanságával az Ügyfélnek esetlegesen okozott. Az Ügyfél az általában elvárható módon köteles a kárenyhítés érdekében haladéktalanul eljárni, és a Bankot értesíteni. Az Ügyfélnek az esetlegesen bekövetkezett kárát igazolnia kell. A Bank nem felel az olyan károkért, amelyek a Bankon kívülálló és el nem hárítható okból – így különösen természeti katasztrófa, háború, belföldi vagy külföldi jogszabályi vagy hatósági rendelkezés, szükséges hatósági vagy bármilyen egyéb felhatalmazás, engedély vagy egyéb szükséges dokumentum megtagadása vagy késedelmes megadása, illetve hiánya folytán - következtek be. Nem felel a Bank a működésének megzavarásából eredő kárért, ideértve a Banki üzem karban- és fenntartásával kapcsolatos korlátozott működést, valamint, ha a Bank jelentős ok miatt meghatározott napon vagy ideig beszünteti vagy korlátozza a működését. Nem felel a Bank az általa vállalt Szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az eljárást az Ügyfél és a harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza. Ha a Bank az Ügyfél megbízása alapján átvesz vagy továbbít okmányokat, megvizsgálja azokat, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. A Bank azonban nem felel a hozzá benyújtott okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításaiért, az okmányokon említett áruk típusáért, származásáért, mennyiségéért és minőségéért. Az okmányok kiszolgáltatása és fizetés kapcsán a Bank annak teljesít, akit igazolópapírjainak megvizsgálása alapján az okmányok, illetve a fizetés elfogadására jogosultnak tart. A Bank nem felel az olyan hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért, amelynek a hamis vagy hamisított voltát a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos ellenőrzéssel sem lehetett felismerni.

A Bank csak súlyos gondatlansága esetén felelős azért a kárért, ami abból keletkezik, hogy az Ügyfél megtéveszti, vagy tévedésben tartja jogi státusza és cselekvőképessége tekintetében, avagy nem tájékoztatja kellő időben írásban a cselekvőképességében időközben beállott változásokról. A 2009. évi LXXXXV tv. szerint a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozóan a fizetési műveletek helyesbítésének szabályai, valamint a felelősségi és kárviselési szabályok a következők (1) Az ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő harmadik hónapnak a fizetési számla megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. Ha a lejárat hónapjában nincs a terhelés napjának megfelelő naptári nap, akkor a határidő lejárta a hónap utolsó napja. (2) A felek az ügyfél helyesbítéshez való jogát nem zárhatják ki. (3) Az (1) bekezdés szerinti határidő nem vonatkozik arra az esetre, ha a Bank a fizetési megbízást követően előírt utólagos tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. (4) A Bank a helyesbítésre vonatkozó kérelem megvizsgálását követően haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni. (5) A jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén a Bank köteles bizonyítani - adott esetben a hitelesítés által -, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést műszaki hiba vagy üzemzavar nem akadályozta. (6)Az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek, a fizető fél viseli negyvenötezer forintnak megfelelő összeg mértékéig a kárt a 2009. évi LXXXXV tv 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentés megtételét megelőzően. (7) Nem terheli az (6) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használtak, vagy a Bank a 2009. évi LXXXXV tv 41. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget. (8) A Bank mentesül az (6) bekezdés szerinti felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a 2009. évi LXXXXV tv 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta. (9) A 2009. évi LXXXXV tv 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentést követően a Bank viseli a kárt az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek. (10) A fizető fél Bankja visszatéríti a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. (11) A fizető fél részéről a fizetési művelet adott helyzetben ésszerűen elvárható összegének megítélése során a Banknak a fizető fél korábbi fizetési műveleteit, a keretszerződésben foglaltakat és a fizetési művelet körülményeit kell figyelembe vennie. (12)A (10) bekezdésben foglalt feltételek fennállása tekintetében a bizonyítás a fizető felet terheli. (13) A felek megállapodnak arról, hogy a fizető fél nem jogosult a visszatérítésre, ha a jóváhagyást közvetlenül a saját pénzforgalmi szolgáltatónak adta meg, és a fizetési műveletre vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató vagy a kedvezményezett a keretszerződésben

meghatározott módon, a fizetési megbízás teljesítésének esedékességét megelőzően huszonnyolc nappal teljesítette. (14) A kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet visszatérítésére vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti. (15) A Bank a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától számított tíz munkanapon belül a fizetési művelet összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja. (16) A visszatérítés elutasítása esetén a Bank egyidejűleg tájékoztatja a fizető felet a jogvita peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról. (17) Ha a fizetési művelet teljesítése egyedi azonosító használatával történik, a fizetési művelet az egyedi azonosító által megjelölt kedvezményezett vonatkozásában teljesítettnek minősül. (18) Ha a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése egyedi azonosító használatával történik, a fizetési művelet az egyedi azonosító által és a fizető fél nevével megjelölt fizető fél vonatkozásában minősül teljesítettnek. (19) A fizetési művelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért hibás egyedi azonosító használata esetén ide nem értve a (18) bekezdésben foglalt esetet - a Bankot nem terheli felelősség. (20) A Bank - a (19) bekezdésben meghatározottak ellenére - köteles a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. (21) A felek megállapodnak arról, hogy a Bank a fizetési művelet összegének (20) bekezdés szerinti visszaszerzése esetén külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számít fel. (22) Ha a fizetési műveletet a fizető fél kezdeményezte, a fizetési művelet hibás teljesítéséért a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója felel kivéve, ha bizonyítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett. (23) Ha a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett, a fizetési művelet hibás teljesítéséért a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel. (24) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (22) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. (25 ) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (23) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési művelet összegét a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani, és a kedvezményezett fizetési számláján jóváírni. (26 ) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető fél kérésére - a fizetési művelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért való felelősség kérdésétől függetlenül - köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet nyomon követése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. (27) Az (26) bekezdésben meghatározott nyomon követés eredményéről a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető felet tájékoztatja. (28) Ha a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a fizetési megbízás a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához való továbbításáért a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel. (29) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (28) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési megbízást megküldeni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója felé. (30) A fizetési műveletnek a jogszabály szerinti teljesítéséért a kedvezményezett felé a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel. (31 ) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (30) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles biztosítani, hogy a kedvezményezett számláján jóváírt fizetési művelet összege a kedvezményezett rendelkezésére álljon. (32) Az (28) és (30) bekezdésben foglaltak kivételével a fizetési művelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért a fizető fél felé a saját pénzforgalmi szolgáltatója felel.

(33) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (32) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. (34) Ha a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója - a fizetési művelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért való felelősség kérdésétől függetlenül - köteles a fizetési művelet nyomon követése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. (35) A (30) bekezdésben meghatározott nyomon követés eredményéről a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a kedvezményezettet tájékoztatja. (36) Az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója felel az általa nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési műveletért felszámított díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség megtérítéséért, és a kamatbevétel elmaradásáért. (37) A pénzforgalmi szolgáltatónak fenti rendelkezésekben meghatározott felelőssége nem érinti egyéb jogszabály alapján fennálló felelősségét. (38) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak a (22-36) szerinti felelőssége harmadik személy magatartásának vagy mulasztásának következménye, a pénzforgalmi szolgáltató e harmadik személytől a (22)-(36)-ban meghatározott összeg kifizetésének megtérítését követelheti. (39) A pénzforgalmi szolgáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a 2009. évi LXXXXV tv VIIIX. Fejezetben meghatározott kötelezettségének teljesítését tevékenysége körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior), vagy jogszabályban vagy közösségi jogi aktusban előírt rendelkezések zárták ki. II.X

BIZTOSÍTÉKOK

A Bank bármely időpontban, és valamennyi követelése tekintetében jogosult az Ügyféltől megkövetelni, hogy nyújtson megfelelő biztosítékot, illetve, hogy növelje az adott biztosíték értékét még akkor is, ha az Ügyfél tartozásai feltételhez vagy időhöz kötöttek, illetve még nem esedékesek. A Bank többféle biztosítékot egyidejűleg is igényelhet, amelyek mindegyike - eltérő szerződéses rendelkezés hiányában - a Bank teljes követelésének a fedezetéül szolgál. Ha az Ügyfél a Banknak a biztosíték nyújtására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget, az súlyos szerződésszegésnek minősül. A biztosíték nyújtásáig, vagy a nyújtott biztosíték Bank által kért kiegészítésének megtörténtéig, a Bank jogosult az Ügyféllel szemben az adott Szolgáltatás nyújtását felfüggeszteni. Az Ügyfélnek bármely olyan vagyontárgya, joga vagy követelése, amely a Bankkal fennálló üzleti kapcsolata során a Bank birtokába jut, és amely egyébként az Ügyfél szabad rendelkezése alatt áll, külön biztosítéki szerződés kötése nélkül is zálogként, és/vagy óvadékként szolgál a Banknak az Ügyféllel szembeni követelései biztosítékául. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése esedékessé válik, a Bank jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Bank jogosult biztosítékként kezelni, kivéve ha az Ügyféllel másként állapodott meg. Biztosítékként a Bank elsősorban a szokásos Banki biztosítékokat fogadja el, így különösen Bank garanciát, (készfizető) kezességet, óvadékot, a zálogjog különböző fajtáit, vételi jogot, követelés engedményezését. A biztosíték típusát és mértékét a Bank a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között, az Ügyfél gazdálkodásának ismeretében, a konkrét Szolgáltatás kockázata szerint határozza meg.

A Bank a biztosíték biztosítéki értékét a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével, az általa készített és alkalmazott fedezetértékelési szabályzat szerint, saját mérlegelése alapján, önállóan állapítja meg. Ha az Ügyfélnek a Bankkal szemben egyidőben több tartozása áll fenn és az Ügyfél teljesítése csak részben fedezné a tartozásokat, a Bank eltérő megállapodás hiányában szabad belátása szerint a régebben lejárt vagy a kevésbé biztosított követelés fedezésére fordíthatja a befolyt összeget. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Bank számára biztosítékul szolgáló valamennyi vagyontárgy, jog és követelés fenntartásáról és értéke megőrzéséről. Az Ügyfél köteles továbbá gondoskodni a követelések érvényesíthetőségéről, és arról, hogy azok teljesítése a Bank részére esedékességkor megtörténjen. Az Ügyfél jogosult és köteles a használatban lévő, a Bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni, megőrzésükről gondoskodni. Amennyiben az Ügyfél a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget, és ezáltal a biztosítékok fennállását, értékét, érvényesíthetőségét veszélyezteti, akkor a Bank - vagy az általa megbízott személy - jogosult az Ügyfél helyett és költségére közvetlenül eljárni, és a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást kezdeményezni. Az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyakat, ill. a Banki kockázatvállalás eredményeként az Ügyfél részéről beszerzett vagyontárgyakat köteles a Bank számára elfogadható módon biztosítani, és a biztosítási díjat a biztosítási szerződés rendelkezéseinek megfelelően megfizetni. Az Ügyfél a Bankkal szembeni kötelezettségei fennállásáig a Bank hozzájárulása nélkül a biztosítási szerződést nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg. Az Ügyfél köteles a biztosítási összeget a Bankra engedményezni, a Bank kedvezményezettként való megjelölésével. Az Ügyfél a Bank felhívására a biztosítási kötvényből eredő követelését és a biztosítási összeget - követelésének esedékessége előtt is - köteles tartozásának csökkentésére fordítani, ha az Ügyfél a megsemmisült, vagy elveszett, megrongálódott vagyontárgyakat nem pótolja. A biztosítási összeg ezt meghaladó része az Ügyfelet illeti meg. Az Ügyfél haladéktalanul köteles tájékoztatni a Bankot a biztosítékok értékében, értékesíthetőségében és érvényesíthetőségében bekövetkezett, és előre láthatóan vagy várhatóan bekövetkező változásról. A Bank vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz-e. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Bankkal együttműködni, és az ellenőrzéshez szükséges tájékoztatást megadni, és az okmányokba betekintést engedni. Amennyiben az Ügyfél a Szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét annak lejártakor nem teljesíti, akkor a Bank jogosult az Ügyfél előzetes értesítése nélkül az Ügyfél bármely, a Banknál vezetett pénzforgalmi számláját a tartozás összegével megterhelni. A Bank e jogát az Ügyfél lekötött pénzeszközei, betétei tekintetében is érvényesítheti, függetlenül a lekötési idő lejártától. Az ebből eredő esetleges kamatveszteségek megtérítését az Ügyfél a Banktól nem követelheti. Az Ügyfél továbbá a Bank felhívására köteles felhatalmazni a Bankot, hogy az Ügyfél más hitelintézet által vezetett valamennyi pénzforgalmi, illetve azon számlái tekintetében, amelyekkel szemben azonnali beszedési megbízás benyújtásának van helye, a Szerződésből eredő, az Ügyfél által meg nem fizetett esedékes követelését azonnali beszedési megbízás benyújtásával elégítse ki. Szerződésszegés esetén a Bank jogosult bármely, a joggyakorlás időpontjában hatályos magyar jogszabályok által megengedett eszköz igénybe vételével kielégítést keresni a biztosíték(ok)ból, olyan módon, hogy az a Bank megítélése szerint a követelésének kielégítését a legeredményesebben szolgálja, és amit az Ügyfél köteles tűrni. A biztosíték(ok) létesítésével, módosításával, regisztrálásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden felmerült költség az Ügyfelet terheli.

II.XI

PÉNZTÁRSZOLGÁLAT

A Bank pénztárszolgálatot az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, a pénztári órák alatt tart. A Bank nem köteles figyelembe venni az Ügyfélnek a pénztárból felvett összegben, a pénztártól való távozása után, a pénztárba be- vagy kifizetett összeg nagyságával, a fizetőeszköz tulajdonságaival kapcsolatos észrevételeit. Ha a Bank a pénztárból kifizetett összeg esetén a többlet kifizetését igazolni tudja, úgy a pénzösszeget a pénztárból felvevő személy köteles a különbözetet visszafizetni a Bank számára. Az Ügyfél nem köteles megvárni a Bank által előírt csomagolásban átadott Bankjegyek és érmék valódiságának vizsgálatát, és szám szerinti megszámolását, ha olyan nyilatkozatot tesz, amely szerint a távollétében a Bank által megállapított esetleges hiányokat és hamisítványokat elismeri, és ellenértéküket kiegyenlíti. A Bank – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerint - visszautasíthatja a hiányos vagy más okból sérült fizetőeszközök elfogadását. A Bank jegyzőkönyv kíséretében köteles a hamis, hamisított, vagy a megítélése szerint ilyennek tűnő fizetőeszközöket átvenni, és a Magyar Nemzeti Bankhoz (a továbbiakban: „MNB”) továbbítani. A továbbiakban a Bank az MNB szakvéleménye alapján jár el. A vizsgálat idejére - továbbá, ha a fizetőeszköz hamis – az Ügyfél számára a Bank ellenértéket, kártalanítást, kártérítést, egyéb jogcímen kompenzációt nem nyújt. A Bank készpénzfelvétel esetén a személyazonosság és a készpénz felvételéhez való jogosultságát igazolásait kérheti. A Bank nagy összegű készpénzbefizetés és készpénzváltás esetén a Hirdetményben meghatározott különdíjat számolhat fel.

II.XII

FIZETÉSI SZÁMLA

Fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott. A Bank az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására és fizetési forgalmának lebonyolítására fizetési számlát (bankszámlát) nyit. A fizetési számla (bankszámla) mellett a Bank más típusú számla nyitását és vezetését is vállalja. A Banknál megnyitott valamennyi számla az ügyfél, mint számlatulajdonos nevét viseli és számlaszámmal van ellátva. A fizetési megbízás teljesítésének határideje 1. (1) Az EGT-n belüli fizetési művelet esetében a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízás teljesítéséből rá háruló feladatokat az 2-10 pontokban meghatározott teljesítési határidők szerint teljesíti. (2) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a) az EGT-n kívüli államba bármely pénznemben, vagy b) az EGT-n kívüli állam pénznemében belföldre vagy más EGT-államba irányuló átutalási megbízás teljesítéséből eredő feladatait - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb az átutalási megbízás átvételét követő munkanapon végzi el.

(3) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az EGT-n kívüli állam pénznemében beérkezett átutalás összegét legkésőbb az azt követő munkanapon bocsátja a kedvezményezett rendelkezésére, amikor értesül arról, hogy az átutalás fedezetét részére is rendelkezésre bocsátották. (4) Ha a fizetési megbízás teljesítése során olyan, különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) kell végrehajtani, amelynél bármelyik pénznem EGT-n kívüli állam pénzneme, a teljesítés határideje két munkanappal meghosszabbodik. A fizetési megbízás teljesülésének időpontja 2. (1) Törvény vagy a 18/2009. sz. MNB rendelet, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénzösszeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírják. (2) A fizetési számláról történő készpénzkifizetés és a készpénzátutalás akkor teljesül, amikor a készpénzt a kedvezményezett részére kifizetik vagy a kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a kifizetést teljesítő pénzforgalmi szolgáltató biztosítja. 3. (1) A 4. pontban és a 10 pontban foglalt rendelkezéseket a a) forintban történő, különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) nem igénylő belföldi fizetési műveletre, b) euróban történő, különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) nem igénylő fizetési műveletre, c) egyetlen, euro és forint közötti átváltást (konverziót) igénylő belföldi fizetési műveletre, d) olyan, EGT-államok közötti fizetési műveletre, amelynek során egyetlen, belföldön végrehajtott euro és forint közötti átváltásra (konverzióra) kerül sor, és maga az EGT-államok közötti teljesítés euróban történik kötelezően kell alkalmazni. (2) A 9 pontban foglalt rendelkezéseket a a) forintban történő belföldi fizetési műveletre, b) euróban történő fizetési műveletre kötelezően kell alkalmazni. (3) A 5 pont keretei között az (1) és (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb, EGT-n belüli fizetési művelet esetében a pénzforgalmi szolgáltató és ügyfele a 5 pontban és a 9-10 pontokban foglaltaktól eltérően is megállapodhat. (4) A 7 pont (1) bekezdésében foglalt rendelkezést az EGT-n belüli fizetési műveleteken kívül azokra az euróra vagy egy euroövezeten kívüli EGT-állam pénznemére szóló fizetési műveletek esetében is alkalmazni kell, amelyeknél a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az EGT területén kívül nyújtja pénzforgalmi szolgáltatását. (5) A 7 pont (2) bekezdésében és a 8 pontban foglalt rendelkezést az EGT-n belüli fizetési műveleteken kívül azokra az euróra vagy egy euroövezeten kívüli EGT-állam pénznemére szóló fizetési műveletek esetében is alkalmazni kell, amelyeknél a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az EGT területén kívül nyújtja pénzforgalmi szolgáltatását.

A fizetési számla javára kezdeményezett fizetési művelet pénzforgalmi szolgáltatók közötti teljesítése 4. (1) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának számláján legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanap végéig jóváírásra kerüljön. Papíralapú fizetési megbízás esetében a teljesítési határidő egy munkanappal meghosszabbodik. (2) A 3/ (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési művelet esetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján legkésőbb a fizetési megbízás III.I. 1.( 8.a) átvételét követő négy órán belül jóváírásra kerüljön, ha a) a fizetési megbízás átutalás teljesítésére szól, ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást,

b) a fizetési megbízást a fizető fél nem papír alapon nyújtja be, és c) a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszer közvetlen tagja. (3) A (2) bekezdés szerinti teljesítési határidő hat óra, amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetett módon csatlakozik. 5. A 3pont (3) bekezdése szerinti fizetési művelet esetén a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltatója megállapodása alapján a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő negyedik munkanap végéig kerül jóváírásra. 6. (1) A kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett fizetési megbízást a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a kedvezményezettel megállapodott határidőn belül továbbítja a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának. (2) Beszedés esetében az (1) bekezdés szerinti határidőt a kedvezményezett és a pénzforgalmi szolgáltatója úgy állapítja meg, hogy az biztosítsa a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója részére a fizető fél fizetési számlájának az esedékességkori megterheléséhez szükséges időtartamot. Értéknap 7. (1) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója nem alkalmazhat korábbi terhelési értéknapot a fizető fél fizetési számláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegével a fizető fél fizetési számláját megterhelte. (2) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója nem alkalmazhat későbbi jóváírási értéknapot a kedvezményezett fizetési számláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegét a saját számláján jóváírták. (3) Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál történik, a pénzforgalmi szolgáltató a terhelést és a jóváírást azonos munkanapon és azonos értéknappal teljesíti.

A fizetési művelet összegének a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása 8. (1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet összegének a saját számláján történt jóváírását követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el és oly módon írja jóvá a kedvezményezett fizetési számláján, hogy azzal a kedvezményezett azonnal tudjon rendelkezni. (1a) A II.XII. 3. bekezdés a) és b) pontja szerinti fizetési művelet esetében a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója úgy határozza meg a munkanap záró időpontját, hogy az még azon a munkanapon biztosítsa az (1) bekezdésben foglalt követelmény teljesülését, amelyen a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltató részére vezetett számlán jóváírták. (1b) A II.XII. 3. bekezdés b) pontja szerinti fizetési művelet esetében a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a munkanap záró időpontjaként 18 óránál korábbi időpontot nem határozhat meg. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás tárgynapi teljesítésének feltételéül a fizetési művelet saját számláján történt jóváírásáról szóló értesítés beérkezési határidejére vonatkozóan a munkanap záró időpontjánál legfeljebb egy órával korábbi időpontot határozhat meg. (2) Ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján való jóváírás nem munkanapon történt, a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltató a következő munkanapon haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. 8.A A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési művelet összegét a) a II.XII. 3. bekezdés a) pontja szerinti fizetési művelet esetében a részére vezetett számlán történt jóváírás munkanapján, b) a II.XII. 3. (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési művelet esetében a részére vezetett számlán történt jóváírásról szóló értesülés munkanapján

oly módon írja jóvá a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési számláján, és annak részére a fizetési művelet adattartalmát oly módon továbbítja, hogy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója ugyanazon a munkanapon eleget tudjon tenni a 8. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének. 8.B. § Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlák között történik, a pénzforgalmi szolgáltató a) csoportos beszedés és a pénznemek közötti átváltást igénylő fizetési művelet esetében a terhelést és a jóváírást azonos munkanapon teljesíti, b) egyéb fizetési művelet esetében a fizető fél fizetési számlájának a megterhelését követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. 9. (1) A pénzforgalmi szolgáltató a nála befizetett készpénz összegét a számlatulajdonos fizetési számláján az ügyfél azonnali rendelkezési jogának biztosítása mellett - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - aznapi értéknappal haladéktalanul jóváírja, ha a készpénzbefizetés a) forintban, b) fogyasztónak vagy mikrovállalkozásnak minősülő számlatulajdonos javára a fizetési számla pénznemével megegyező pénznemben történik. (2) Amennyiben a számlatulajdonos nem fogyasztó vagy mikrovállalkozás, és a készpénzbefizetés a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál forinton kívüli, a fizetési számla pénznemével megegyező pénznemben történik, a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti feladatait legkésőbb a pénzösszeg átvételét követő munkanapon teljesíti. (3) Automata bankjegykiadó gép útján történő készpénzbefizetés esetén a pénzösszegnek a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírását a befizetés összegszerűségének a befizetést követő három munkanapon belül történő ellenőrzése munkanapján, a jóváírás munkanapjával azonos értéknappal végzi el a pénzforgalmi szolgáltató. 10. (1) Ha a kedvezményezett nem rendelkezik fizetési számlával annál a pénzforgalmi szolgáltatónál, amely a pénzforgalmi szolgáltatása keretei között a kedvezményezett javára küldött összeget megkapta, a pénzforgalmi szolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a fizetési művelet hozzá beérkezett összegét legkésőbb a következő munkanapon a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja, vagy az átvétel lehetőségét egyéb módon biztosítja. (2) Kifizetési utalvány, valamint Készpénzátutalás alkalmazása esetén, amennyiben a teljesítés postai kézbesítés útján történik, a határidő egy munkanappal meghosszabbodik. A Bank. az ügyfél fizetési illetve pénzforgalmi számlái felett bármiféle rendelkezést az ÁSZF II.I. Ügyfélazonosítás és képviselet pontjában meghatározottak szerint fogad el. A Bank. az ügyfél fizetési illetve pénzforgalmi számlái felett bármiféle rendelkezést - ha jogszabály vagy a szerződő felek közti megállapodás kifejezetten eltérően nem rendelkezik, vagy az ügyfél a pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre másnak meghatalmazást nem adott – kizárólag az ügyféltől fogad el. Az ügyfélnek a fizetési illetve pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre adott meghatalmazást – a Banknál bejelentett módon előírt – írásos értesítésben kell közölni a Bankkal. Az értesítésből ki kell tűnnie a meghatalmazás tartalmának és érvényességi idejének. A fizetési számla (bankszámla) felett az ügyfél írásban – az erre a célra rendszeresített megfelelő nyomtatványon – nevének jól olvasható feltüntetésével és a pénzforgalmi számla felett rendelkezésre jogosult személyek aláírásával rendelkezhet. A Bank a fizetési számlákon (bankszámlán) történő jóváírásokról és terhelésekről a folyószámla egyenlegét is tartalmazó pénzforgalmi számlakivonattal értesíti az ügyfelet.

Amennyiben az ügyfél a számlakivonat elküldésétől számított 15 napon belül a számlakivonatra írásban észrevételt nem tesz, a Bank úgy tekinti, hogy az abban foglaltakat az ügyfél elfogadta. A Bank köteles a pénzforgalomról és Bankhitelről szóló jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére. A bankszámlát a belföldi pénzforgalomban elsődlegesen a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése azonosítja. A pénzforgalmi jelzőszám 16 (2x8) vagy 24 (3x8) numerikus karaktert tartalmazó számsor. a) Az első nyolc karakterből (irányítókód) az első három számjegy a számlavezető hitelintézetet, a következő négy számjegy (fiókazonosító) pedig a hitelintézet fiókját vagy számlavezető helyét jelöli. A nyolcadik számjegy ellenőrző szám. b) A (9-16. karakter vagy) 9-24. karakter a bankszámla tulajdonosának azonosító száma (ügyfélazonosító). (16 karakter hosszúságú számsor esetében a 16. számjegy) 24 karakter hosszúságú számsor esetében a 24. számjegy ellenőrző szám. A 24 karakter hosszúságú pénzforgalmi jelzőszám 16. számjegye értelemszerűen szabadon felhasználható. A nemzetközi bankszámlaszám (International Bank Account Number, a továbbiakban: IBAN) 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor, amely nemzetközi fizetések esetében a bankszámlák jelölésére szolgálhat. a) az első két karakter Magyarország ISO 3166 szabvány szerinti országkódja: HU; b) a 3-4. karakter az ellenőrzőszám; c) az 5-28. karakteren a belföldi pénzforgalmi jelzőszám (16 karakter hosszúságú pénzforgalmi jelzőszám esetében az IBAN képzésekor az utolsó 8 karaktert nullával kell feltölteni). A nemzetközi bankszámlaszám 3-4. pozícióiban szereplő ellenőrzőszám képzésének algoritmusát az Európai Banki Szabványügyi Bizottság (European Committee for Banking Standards (ECBS) IBAN képzésére vonatkozó szabványa tartalmazza: „IBAN: International Bank Account Number (EBS204 V3-February 2001)”. A Nemzetközi fizetési ügyleteinek lebonyolítása során az IBAN-t és BIC kód használata kötelező. Az EU tagországok közötti átutalások gyors és olcsó végrehajtásának módja az IBAN, valamint a SWIFT kód (BIC) használata. Amennyiben nemzetközi deviza- vagy forintátutalást/jóváírást vár, meg kell adni az indító félnek saját számlájának IBAN-ját, a Bank SIWFT azonosítóját (BIC), mely SIKLHUH1.

II.XIII

DEVIZA ÜGYLETEK SPECIÁLIS FELTÉTELEI

A banküzleti kapcsolatok biztonsága érdekében a Bank fenntartja magának a jogot, hogy eltérő megállapodás hiányában devizaátváltási ügyleteket csak a Banknál bankszámlát vezető Ügyfelekkel kössön. Devizát a Bank az általa meghatározott árfolyamon - a Kondíciós Listán vagy egyedi megállapodásban rögzített jutalék felszámolása mellett - vásárol és ad el, a mindenkori hatályos devizajogszabályokban meghatározott keretek között. A megbízás megadása és teljesítése között bekövetkezett árfolyamváltozásokból eredő veszteséget az Ügyfél viseli. Árfolyamjegyzés

A hatályos jogszabályok szerint a Bank szabadon jegyezhet deviza, valuta, csekk vételi, eladási és középárfolyamokat. A Bank saját árfolyamképzési módszert alkalmaz, melynek alapjául a piacon jegyzett aktuális árfolyamok szolgálnak. A Bank által jegyzett hivatalos árfolyam az Bank hivatalos helyiségeiben és honlapján elérhető. Mivel a Bank az átváltásokat a mindenkor hatályos Hirdetményében meghatározott árfolyamon teljesíti, így azt a Számlatulajdonosnak nem kell jóváhagynia. II.XIV

BETÉTÜGYLETEK

Betételhelyezés esetén az ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Banknak azzal a feltétellel, hogy a Bank meghatározott későbbi időpontban köteles a pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot (továbbiakban együtt: kamatot) fizetni. A Bank jogosult a betéti kamatokat egyoldalúan módosítani, melyet Hirdetmény útján köteles közzétenni. Amennyiben az üzletfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. A kamatokat naptári napokra a következő képlet alapján kell kiszámítani: tőke összege x kamatláb% x naptári napok száma 360 A hitelintézetnek az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatlábmutatót (a továbbiakban: EBKM) is ki kell számítania. Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén a hitelintézet az EBKM-et köteles kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM kiszámításának módja: n (k + bv)i Elhelyezett betét = Σ ------------------i = l 1 + r x (ti/365) n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM századrésze, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő legalább 365 nap, valamint le nem kötött, illetőleg határozatlan időre lekötött betét esetén az EBKM kiszámításának módja: n (k + bv)i Elhelyezett betét = Σ ------------------i=l 1 + r (t i /365) n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM századrésze, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,

(k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. A betételhelyezés szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány útján történhet. Az ügyfél kötelezettsége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben vállalt időtartamig a Banknál tartsa. Ezen kötelezettség megszegése a kamatra való jogosultság részbeni vagy egészbeni elvesztésével járhat. A betét, ha jogszabály vagy szerződés eltérően nem rendelkezik, az elhelyezést követő naptól a megszűnést megelőző napig kamatozik. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. A Bank közli az ügyféllel, ha az általa elhelyezett betét betétvédelemben (betétbiztosításban - OBA) részesül. Ennek tényét a betéti okmányon rögzítik. A Betétkezelés részletes szabályait a Betét Üzletszabályzat rögzíti. II.XV

HITELÜGYLETEK

A Bank hitelműveletet hitelszerződés vagy hitelügyletre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján végez. A pénzügyi intézménynek biztosítani kell, hogy ügyfele a szerződés aláírása előtt megismerhesse: a hitelszerződés tervezetét, a hitelbírálati díjnak a kezelési költségbe való beszámítási módját, a hitelprolongálás várható költségét, az ügyfél nem teljesítése esetén a késedelmi kamat mértékét és a hitelfelmondás feltételeit, a teljes futamidőre kiszámított kamatot, a rövidítés feltüntetésével egy tizedesjegy pontossággal a THM-et, az összes – a pénzügyi intézmény részére fizetendő, a hitel felvételével összefüggő – költséget, valamint a pénzügyi intézmény által hitel folyósításához megkívánt egyéb feltételeket. Amennyiben a szerződésekben meghatározott kamat, ill. bármely egyéb költség mértéke a Bank megítélése szerint nem tükrözi reálisan a hasonló kondíciójú hitelek pénzpiacon kialakult kamatát, ill. egyéb költségét, valamint az ügylet nyereségességét érintő esetleges hatósági, jegybanki intézkedés esetére, a Bank a jogszabályokban foglalt előírások figyelembevétele mellett jogosult a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsön ügyleti kamatát, kamattámogatott hitel esetén a kölcsön szerződéses kamatát, a kölcsönhöz kapcsolódó díjak, jutalékok, költségek mértékét egyoldalúan, az Adósra nézve kedvezőtlenül módosítani - a lakáscélú hitel és kölcsönügyletek kivételével - az alábbi okok (feltételek) valamelyikének bekövetkezése esetén: 1.) Ügyleti kamat módosítása: a.) jogi, szabályozói környezet változása - a Hitelintézet – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása; - a Hitelintézet közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése; - a kötelező tartalékolási szabályok kedvezőtlen változása;

- kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása b.) a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása a Hitelintézet forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: - a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; - a bankközi pénzpiaci kamatlábak változása; - a bankközi hitelkamatok változása; - A Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP és egyéb hozamgörbék egymáshoz képest kedvezőtlen elmozdulása; - refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; - a hitelező lekötött ügyfélbetéteineki kamatának változása; c.) az ügyfél vagy az ügylet kockázatának megváltozása - az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra -, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás és értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá. - a Bank mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változását teszi indokolttá. - a nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10 %-os mértékű változás; 2.) Díjak, jutalékok, költségek: - a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékok, díjak, költségek évente, maximum a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékében kerül emelésre. Az 1. és 2. pontban megjelölt körülményeket a Felek a Hpt. 210. § (3) bekezdése szerinti, a módosítandó kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozásának tekintenek -, mely alapján a Bank jogosult egyoldalúan módosítani jelen üzletszabályzat rendelkezéseit, illetve a Szerződésben (különösen a Hirdetményben és az Egyedi Kölcsönszerződésben) meghatározott kondíciókat. A Bank a szerződésben meghatározott kamat-, díj-, vagy költségelemekre kihatással bíró, huzamosabb ideig fennálló okok változása együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a kamat-, díj-, vagy költségek egyoldalú módosításáról. Lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés esetében egyoldalúan kizárólag csak az ügyleti kamat módosítható a kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek szerint. A Bank számára a jelen pontban említett körülmények esetére biztosított egyoldalú módosítási lehetőséget az Ügyfél az Egyedi Kölcsönszerződés aláírásával kifejezetten elismeri és elfogadja. Felek tudomásul veszik, hogy a Szerződés nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével, az egyes díjak Szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege vagy felső határa egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.

A Bank az 1.c. pontban megjelölt ok, a kockázati kategória megváltozása esetén nem érvényesít kamatemelést, amennyiben Adós szerződési kötelezettségeit folyamatosan teljesíti és a hitel futamideje alatt nem esik késedelembe. Amennyiben az 1. és 2. pontban megjelölt, egyoldalú kamatemelésre jogosító feltétel vagy körülmény megváltozása a szerződés kamat-, díj-, költségelem csökkentését teszi indokolttá, úgy a Bank a csökkentést is érvényesíti. A Bank az 1. pontban megjelölt, egyoldalú kamatemelésre jogosító indokok mellett vis maior események hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan kamatot. A Bank az ilyen irányú intézkedés alkalmazását-– a PSZÁF egyidejű tájékoztatása mellett – Hirdetmény útján nyilvánosságra hozza. Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj, vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Tájékoztatási kötelezettség fogyasztóval*, pénzügyi lízinget igénybevevővel kötött szerződés 1-2.pont szerinti , adósra nézve kedvezőtlen módosítása esetén: A Bank a – referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatályba lépését legalább 60 nappal megelőzően a módosított Üzletszabályzatot, ÁSZF-et, illetve a Szerződés módosítását az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében történő kifüggesztéssel Hirdetményben közzéteszi, továbbá internetes honlapján közzéteszi, a Szerződés (különösen a Hirdetmény és az Egyedi Kölcsönszerződés) módosított kondícióit és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről – referenciakamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - az Ügyfél részére a módosuló feltételek hatálybalépését legalább 60 nappal megelőzően postai úton írásban is megküldi, vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíti. Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal a Bank Hirdetményben közzéteszi, valamint postai úton is értesíti. *Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy A nem fogyasztóval kötött szerződések esetében - kivéve a pénzügyi lízing szerződést – történt, Adósra nézve kedvezőtlen módosítást a hatálybalépését 15 nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni. Ha az Ügyfél a módosítás ellen, annak hatályba lépéséig írásban nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni. A módosítás hatálybalépésének időpontjától a Bank és az Ügyfél között fennálló Szerződésre a módosított Szerződés, illetőleg ÁSZF rendelkezései az irányadók. Amennyiben a Bank a hatályos Üzletszabályzat, ÁSZF rendelkezéseit, illetve a Szerződésben (a Hirdetményben és az Egyedi Kölcsönszerződésben) meghatározott kondíciókat az 1-2. pontokban rögzített jogaival élve az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítja és az Ügyfél a módosítással nem ért egyet, az ellen a módosítás hatályba lépésének napját megelőzően a Bank részére megküldött levelében írásban tiltakozik, Bank és ügyfél egybehangzóan úgy tekintik, hogy az Ügyfél az adott Szerződésre vonatkozó feltételek

szerint, ilyen szerződési feltételek hiányában pedig a módosítás hatályba lépésének napjával a Bankkal kötött Szerződését díjmentesen felmondta. Ebben az esetben a Bank és az Ügyfél legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napját követő 30 napon belül kötelesek egymással teljes körűen, hiánytalanul elszámolni, amelynek keretében az Ügyfél köteles a Szerződés megszűnésének napján fennálló teljes tartozását a Banknak a módosítás hatálybalépésének napját követő 30. napig hiánytalanul megfizetni. Az Ügyfél is jogosult írásban kezdeményezni a Szerződésben meghatározott kondíciók és a Szerződés bármely rendelkezésének a módosítását, így az Ügyfél kérheti a a.) a kölcsön futamidejének meghosszabbítását, b.) - a törlesztőrészlet átmeneti csökkentését, c.) - a kölcsön futamidejének meghosszabbításával a törlesztőrészlet csökkentését.

Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Bank a módosítást újabb feltételekhez, hitelképességi vizsgálat elvégzéséhez, illetve ezek eredményéhez kötheti. A kamatokat naptári napokra a következő képlet alapján kell kiszámítani: tőke összege x kamatláb% x naptári napok száma 360 A teljes hiteldíj mutató közzététele: A THM az az éves mértékben kifejezett belső kamatláb, amely mellett az Ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az Ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban – a prolongálási költség, a késedelmi kamat, az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik kivételével – fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításánál a Bank az Ügyfél által részére fizetett összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a Bank számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket. Ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a hitelezőnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges. Kivéve a a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint f) a biztosítás és garancia díját, kivéve a jelzáloghitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját

A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. A THM meghatározása során a következő számítási módszert alkalmazza a Bank: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) ha a visszafizetés ütemezése nincs meghatározva, akkor a hitel lejárati időtartamát egy évnek kell tekinteni és tizenkét egyenlő részletben, havonta történő törlesztéssel kell számolni; d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a szerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) ha a visszafizetés ütemezése meghatározott, de a törlesztőrészletek, lízingdíjak (a továbbiakban együtt: törlesztőrészlet) összege változó lehet, a szerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztőrészletet kell figyelembe venni, hitelkártyák esetén az egyes elszámolási időszakokat követő türelmi időszakok végén a nyilvánosan meghirdetett minimális törlesztésekkel és a futamidő végén a fennmaradó teljes tartozás megfizetésével kell számolni; g) e bekezdés eltérő rendelkezése hiányában, ha a hitelszerződés több lehívási és törlesztési időpontot tartalmaz, a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375.000,- forintnak kell tekinteni; i) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a teljes hitelösszeget a hitelszerződés teljes időtartamára lehívottnak kell tekinteni, a hitelszerződés időtartamát - ha az nincs meghatározva - három hónapnak kell tekinteni; j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. A THM értékének meghatározására az alábbi képletet kell alkalmazni:

Ck: Dl: m: m’: tk:

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,

sl : X:

az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.

A fenti képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. A THM számításának és közzétételének részletes szabályait az erről szóló mindenkori jogszabály (jelenleg a 83/2010.(III.25.) kormányrendelet) tartalmazza. A Bank hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Polgári Törvénykönyv 525.§-ában, illetve a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani. A Polgári Törvénykönyvben szabályozott felmondás azonnali hatályú is lehet. A Bank részéről a felmondási jogosultság egyik okául szolgáló súlyos szerződésszegésnek minősülnek az ügyfél alábbi magatartásai: az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése, a folyószámla szerződés felmondása, valótlan információk közlése, adatok eltitkolása, vagy más módon a Bank megtévesztése, amennyiben az a kölcsönnyújtás feltételeit befolyásolta volna, a biztosítékokra vonatkozó kikötések megszegése, a biztosítékok kivonása. A Bank jogosult a hitelszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb eseti szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a cél, amelyre a hitelt nyújtotta, meghiúsul. A Bank a fogyasztóval kötött, határozatlan idejű hitelszerződést legalább két hónapos felmondási idővel jogosult felmondani. Bank jogosult Ügyfél lehívási jogát - szerződésben meghatározott indok esetén - letiltani amennyiben a határozatlan idejű hitelszerződésben szerződő felek ebben megállapodtak. Letiltás esetén Bank legkésőbb a letiltással egyidejűleg köteles Ügyfelet tájékoztatni a letiltás tényéről és annak okáról, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja. A Bank a hitelnyújtás feltételeként szabhatja, hogy az ügyfél köteles beszámolni valamennyi, más Banknál lévő folyószámlájáról, esetleges egyéb üzleti érdekeltségeiről, illetve azt, hogy az ügyfél tartozásának fennállása alatt rendszeresen a Bank rendelkezésére bocsássa év végi, valamint évközi üzleti mérlegeit. A lakossági hitel kivételével a hitelnyújtás előtt és annak lejárati ideje alatt a Bank jogosult és köteles tájékozódni a hitelfelvevő, illetve a kezes vagyoni viszonyairól, üzleti eredményeiről és várható fejlődéséről, a hitelkövetelést biztosító mellék-kötelezettségek értékéről és érvényesíthetőségéről.

Ellenkező szerződéses kikötés hiányában az ügyfél jogosult – tartozásának egyidejű rendezése mellett – a hitelszerződést vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is felmondani. Ügyfél elállási joga lakossági – fogyasztóval – kötött hitel és kölcsönügyletek esetén: 1. Az Ügyfél a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. Az Ügyfél a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították. 2. Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha az Ügyfél az erre vonatkozó nyilatkozatát az 1. bekezdésekben meghatározott határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a hitelezőnek elküldi. 3. Az Ügyfél az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. 4. Az Ügyfél elállása esetén a hitelező a 3. bekezdés szerinti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. 5. Az Ügyfél elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Bank által vagy egy harmadik fél és a Bank előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. Ügyfél a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja a szerződésben meghatározott, de maximum 30 napos felmondási idővel. Ügyfél - az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott - jogszabályi rendelkezésen alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés tekintetében a kapcsolt hitelszerződést is felbontja. a.) Ha az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik, vagy a szerződés hibás teljesítése a termék rendeltetésszerű használatát, illetve a szolgáltatás rendeltetésszerű igénybevételét lehetetlenné teszi, és b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója nem tett határidőben eleget, a fogyasztó a hitelszerződés alapján esedékessé váló törlesztést az igénye kielégítéséig visszatarthatja. A visszatartási időszakra nem számítható fel hitelkamat és a hitelkamaton kívüli ellenszolgáltatás, ideértve a díjat, jutalékot és költséget . A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a Bankot. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót. Kapcsolt hitelszerződés esetén a Bank és az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója előzetesen megállapodik a késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő, határidőben nem rendezett fogyasztói követelésekkel kapcsolatos tájékoztatásról, és a hitelezőnek a törlesztés visszatartása miatt kieső kamatbevételének megtérítéséről. Az Ügyfél a kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul, hogy a Bank az ügyfél hiteleivel kapcsolatos esedékes összeget a Banknál vezettet folyószámláimról az esedékesség napján, mely a vállalkozói hitelek esetében 15dike, illetve a lakossági hitelek esetén 5-dike – kivétel a rulirozó hitelek, mely a tárgy hót követő első munkanap - előzetes értesítés nélkül leemelje. Egyúttal vállalja, hogy a kölcsön szerződésben rögzített törlesztési kötelezettség szerinti összeget az esedékesség időpontjában folyószámláján rendelkezésre bocsátja.

Az Ügyfél tudomással bír, hogy amennyiben e szerződésből eredő tőketörlesztési, kamatfizetési és kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, a késedelem idejére a lejárt tőke-, és kamattartozás után e szerződésben meghatározott ügyleti kamaton felül évi 6,00 % késedelmi kamatot köteles fizetni. Ha az Adós egyéb hiteldíj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a Bank a mindenkori aktuális hirdetményében közzétett késedelmi kamatot jogosult felszámítani. A késedelmi kamatfelszámítás első napja a késedelembe esés napja, utolsó napja pedig a teljesítés / befizetés számlán történő jóváírását megelőző nap. Az Adós tudomásul veszi, hogy az általa megfizetett törlesztő részlet a Ptk. 293 §-a alapján elsősorban a hiteldíjra (késedelmes majd normál díjak(költségek), kamatok) végül a kölcsöntartozásra kerülnek elszámolásra. A hitelügyletek körében a Bank a hitelszerződés alapján meghatározott időre hitelt folyósít, vagy meghatározott ideig hitelkeretet tart az ügyfél rendelkezésére. A hitelügyletekre vonatkozó általános szabályokat a Bank külön üzletági szabályzatai tartalmazzák. Rendkívüli piaci helyzet Amennyiben a Bank a részéről kockázatvállalással járó ügylet teljesítését megelőzően arról értesíti az Üzletfelet, hogy valamely, az egyedi szerződésben meghatározott devizanemben a Bank részéről történő teljesítés nem lehetséges, mert az adott devizanem nem elérhető, vagy csak aránytalan költséggel érhető el, a Bank jogosult az Üzletfélnek más devizanemben (elsősorban forintban) történő finanszírozást felajánlani. Amennyiben az Üzletfél él a felajánlott lehetőséggel, úgy a teljesítésre a módosítás megfelelő dokumentálása után kerülhet sor. Amennyiben az Üzletfél az alternatív teljesítést nem fogadja el, a Bank a teljesítés elmaradásáért nem tartozik felelősséggel. Amennyiben az egyedi szerződés az Üzletfél részére lehetőséget biztosított különböző devizák közötti választásra, illetve váltásra, és valamely deviza a fentiek szerint elérhetetlenné válik, úgy az Üzletfél választási lehetősége – az elérhetetlenség fennállása alatt – az egyedi szerződésben fennmaradó többi devizára korlátozódik, és a Bank nem köteles újabb devizanemekben történő kockázatvállalást felajánlani. II.XVI

SZÉFÜGYLETEK

Széfszolgáltatás: a Bank azon szolgáltatása, melyben mint bérbeadó, díjazás ellenében a saját tulajdonában lévő széfrekeszeket a vele Széfbérleti szerződést kötött Ügyfele számára - az általa Széfben elhelyezett tárgyak vonatkozásában - Bank általi őrzést biztosít. Széfben elhelyezett tárgyak: értéktárgyak, okmányok egyéb ingó dolgok. Széfterem: a Bank épületében biztonságosan kialakított, páncél és biztonsági (un. nappali) ajtóval ellátott, Széfek elhelyezésére alkalmas helyiség. Széf: az Ügyfél által értéknek tekintett tárgyak tárolására alkalmas, dupla zárszerkezetű ajtóval ellátott rekesz. Széf tulajdonos, bérbeadó: a Bank.

Széfbérlő(k): a Széftulajdonos tulajdonában lévő Széfet határozott vagy határozatlan időre igénybe vevő a Széftulajdonos Banknál bankszámla szerződéssel rendelkező ügyfél vagy ügyfelek. A Széfbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a széfszolgáltatást igénylő Ügyfél, a Banknál érvényes Bankszámla szerződéssel rendelkezzen. A Széfbérlő a Széfbérleti szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal a mindenkori Kondíciós listában közzétett és az általa bérelt széftípusra meghatározott széfbérleti díjat fizet. A Bank a Széfbérlővel kötött Széfbérleti szerződés alapján, valamint a széfbérleti díj ellenértékeként vállalja, hogy a széfben elhelyezett tárgyakat megőrzi, valamint a mindenkori Kondíciós listában meghirdetett széftípusra biztosítást köt. A Bank a mindenkori Kondíciós listában meghatározott széftípusonkénti garanciaérték összegéig (biztosítási összeg) vállal felelősséget a széfekben elhelyezett tárgyakra. A hatályos hitelintézeti törvény előírásai szerint a Széfbérlő széfbérleti szerződésében foglalt adatai banktitokként kezelendők. II.XVII

FAKROLÁLÁS, BANKGARANCIA, BANKKEZESSÉG

Faktoring: jogszabály előírása alapján olyan pénzintézeti tevékenység, mely bármilyen pénzben teljesítendő követelés megvásárlására, és azzal összefüggésben fizetés teljesítésére irányul Engedményező részére, továbbá az ehhez kapcsolódóan az esedékes követelések nyilvántartása, a kintlévőségek beszedése, illetve kockázatvállalás a Kötelezett fizetési mulasztása esetére. Engedményező: a követelés eladója, a számla kiállítója, az általa teljesített és vevő által elfogadott áruszállításból, szolgáltatásból, vagy egyéb teljesítésből kifolyólag. Kötelezett: a követelés kötelezettje, a számlakövetelés kötelezettje, a számára teljesített és általa elfogadott áruszállításból, szolgáltatásból, vagy egyéb teljesítésből kifolyólag. Hitelintézet: Engedményező által engedményezett számlakövetelés jogosultja, aki a követelésre a faktoringdíjjal csökkentett ellenérték megfizetésével válik jogosulttá. Faktoringdíj: Bank és Engedményező között létrejött engedményezési jogügylet szerződésben rögzített, a faktorálandó követelés alapulvételével a faktoring hozamkamatlábnak megfelelő - a futamidő függvényében megállapított faktoring diszkontkamatlábbal számított - díja. Faktorálás napja: az a nap, melyen Bank Engedményező részére a vételárat bármilyen módon megfizeti. Teljesítés napja: az a nap, melyen Kötelezett Bank részére a faktorált követelést bármilyen módon megfizeti. Engedményező a Banknál pénzforgalmi számlát vezet. Az engedményezéssel a Bank Engedményező helyébe lép, és ettől fogva átszállnak rá mindazon jogok (zálogjogok, készfizető kezesség, stb.), melyek Engedményezőt megillették. Engedményező a Bankkal szemben kezesként felel, illetőleg készfizető kezességet vállalhat Kötelezett teljesítéséért, az engedményezett követelés teljes összegének és járulékainak erejéig. A faktorálandó követelés kizárólag az Engedményezők és Kötelezettek egymással szemben fennálló, a faktorálás napjától számított egy éven belül esedékes pénz fizetésére szolgáló forintkövetelések lehetnek, melyek áruszállításból, szolgáltatás nyújtásából erednek, már teljesültek, a teljesítés elismerésre került, és általában egyéb banki biztosítékkal nincsenek fedezve. Faktorálandó követelés tárgyát nem képezhetik járulékos követelések (kamat, késedelmi kamat, kötbér, stb.), az Engedményező személyéhez kötött követelések, továbbá azok, melyek engedményezését jogszabály kizárja. Nem vásárolhatók meg olyan követelések, amellyel szemben Engedményezőnek a Kötelezett felé fennálló kötelezettsége miatt Kötelezett beszámítási lehetőség érvényesítésével élhet. Nem vásárolhatók meg olyan követelések, melyek vitatottak, peresítésre kerültek, lejártak, értékpapírban testesülnek meg, vagy elévültek.

Faktorálásra nem fogadható el olyan számla, mely fizetési módja váltó, vagy a Kötelezett által Engedményezőnek adott, és a Kötelezett számlavezető pénzintézeténél vezetett számlájára vonatkozó inkasszójoggal érvényesíthető. Ez utóbbi alól kivételt képez a Kötelezett Banknál vezetett számlájára rávonatkozó azonnali inkasszójog. A követelések megvásárolhatóságának elbírálása a kötelezett fizetőképességének vizsgálata alapján történik. A kérelemhez minden esetben be kell kérni az Engedményező és a Kötelezett adósminősítéséhez, fizetőképességének vizsgálatához szükséges dokumentumokat (a kötelezett minősítésének dokumentumai nem szükségesek abban az esetben, ha az engedményezővel visszterhes faktorszerződés köttetik), a faktorálandó követelést megtestesítő eredeti számlát, mely a Banknál letétbe kerül, a követelés alapjául szolgáló eredeti szerződést, megállapodást, megrendelést, a teljesítéssel kapcsolatos bizonylatokat (szállítólevél, munkalap, átvételi elismervény, átadás-átvételi jegyzőkönyv, stb.), Faktorkeret szerződésnek minősül az a faktorszerződés, amelyben a szerződés megkötését követően keletkező követelések - megfelelő feltételek teljesülése esetén - folyamatosan kerülnek engedményezésre, a szerződésben megjelölt összeghatárig. A keret éves időintervallumon belül lehet eseti tételes, vagy rulírozó jellegű. Kötelezett pénzügyi teljesítésének helyéül Engedményező köteles az általa kibocsátott számlák, illetve a Kötelezettel megkötött szerződésben minden esetben a faktorálást végző Bank pénzforgalmi számláját megjelölni. Ügyfélminősétéstől függően a Bank Engedményező terhére egyéb biztosíték kikötését is kérheti. A vételár csak a faktoring szerződés mellékletét képező összes okmány becsatolását követően kerülhet folyósításra, az Engedményező felel a faktorálandó követelés valódiságáért és behajthatóságáért. A faktorálás mindenkor általánosan érvényes kondícióit, díját és az ügylethez kapcsolódó egyéb költségek mértékét a Bank Hirdetményben teszi közé. Faktoringdíj: Egyszeri költség, megfizetése a faktorált követelés ellenértékéből, eltérő megállapodás hiányában annak kifizetésekor kerül levonásra. Faktoring kamat: A ténylegesen eltelt napok alapján a hitelre vonatkozó általános üzletszabályzatban rögzített kamatszámításnak megfelelően. Hitelbírálati díj: A faktoring ügylet elbírálásáig, azzal kapcsolatosan a Banknál felmerült költségek, ráfordítások fedezetére szolgál, és a követelés értéke függvényében kerül megállapításra az érvényes kondíciós lista alapján, megfizetése az ügylet megvalósítására vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg esedékes. Rendelkezésre tartási jutalék: Faktor keret engedélyezése esetén a ki nem használt hitelkeret után hirdetmény szerint fizetendő díj. Bankgarancia, bankkezesség: A Bank a Hpt. szerint meghatározott pénzügyi szolgáltatások körében a hitelképes ügyfeleinek éven belüli, valamint (éven túli) lejáratú bankgaranciát nyújt, illetve bankkezességet vállal forintban. A bankgaranciát, bankkezességet a Ptk. 685 §. c pontjában foglalt gazdálkodó szervezetek (a jogi személy és nem jogi személyiségű vállalkozások, szövetkezetek, egyéb szervezetek, továbbá az egyéni vállalkozók) vehetik igénybe. Bankgaranciát, bankkezességet a Bank a számlavezetési körébe tartozó ügyfelei részére, biztosíték nyújtása mellett, a biztosíték és adós gazdálkodása, pénzügyi mutatói alapján meghatározott összeghatárig, meghatározott időre nyújt a Bank mindenkori Hirdetményében közétett díjak, költségek felszámítása mellett. A bankgarancia, bankkezesség beváltása esetén a felek közötti jogviszony átalakul hitelviszonnyá, amely alapján a kölcsön a Bank által történő fizetés napján jár le. A garanciavállalás, kezességvállalás alapján kifizetett összegek, mint tőketartozás után a kifizetések napjától a visszafizetés napját megelőző napig, az érvényes kondíciós lista, Hirdetmény szerint számított ügyleti kamatot, valamint a bankkölcsönökre megállapított mértékű késedelmi kamatot köteles a Banknak késedelmi kamatként megfizetni.

II.XVIII

KÉSZPÉNZHELYETTESÍTŐ FIZETÉSI ESZKÖZ

Bankkártya: A Bank forintszámlát vezető Ügyfelei részére külön szolgáltatásként Bankkártya (a továbbiakban: Bankkártya vagy kártya) bocsát ki, mely olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz), ami az arra kijelölt helyeken áruk és szolgáltatások vásárlására, valamint készpénzfelvételre használható. A kártya a Bank tulajdonát képezi. A kártyát kizárólag a Kártyabirtokos használhatja, más személyre át nem ruházhatja, használatát másnak át nem engedheti, óvadékként vagy zálogként le nem kötheti. A kitöltött Bankkártyaigénylő lap szerződéskötési ajánlatnak minősül. Az Ügyfél a kártyaigénylés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy az általa közölt adatokat a Bank ellenőrizze. Az ajánlat az igénylőlap Bank általi aláírásával válik szerződéssé. Bankkártya megszemélyesítése csak az Ügyfél személyazonosító okmányában szereplővel megegyező névre történhet. A kártya az előlapján feltüntetett hónap utolsó napjának 24. órájáig érvényes. A Kártyabirtokos a Banktól lezárt borítékban egy kizárólag az adott kártyához tartozó, személyre szóló kódot (PIN kód) kap. Ez a kód használatos a Bankjegykiadó automatákból (ATM) történő készpénzfelvételnél, valamint egyes elfogadóhelyeken és Bankfiókokban a POS terminálon keresztül lebonyolított vásárlásoknál, készpénzfelvételnél. A kártyával kapcsolatos felszámítható állandó költségek, kamatok, díjak, jutalékok és tranzakciós költségek mértékét a Bank által közzétett hatályos Hirdetmény tartalmazza. TeleBank: A Bank által a Számlatulajdonos részére nyújtott kiegészítő szolgáltatás, egy olyan elektronikus pénzforgalmi rendszer, amelyet telefon, illetve SMS képes készülék segítségével lehet igénybe venni. A TeleBank elektronikus pénzforgalmi rendszerrel a Bank és a Számlatulajdonos között a Bank által a Bankszámlá(k)ra vonatkozóan nyújtott egyéb információs szolgáltatások teljesítését elektronikus adatátvitellel lehet megvalósítani. HomeBank: A Bank által a Számlatulajdonos részére nyújtott kiegészítő szolgáltatás, egy olyan elektronikus fizetési eszköz, amelyet modemmel felszerelt számítógép segítségével lehet igénybe venni. A HomeBank elektronikus fizetési eszközzel a Bank és a Számlatulajdonos között Elektronikus Megbízást, valamint a Bank által a Bankszámlá(k)ra vonatkozóan nyújtott egyéb információs szolgáltatások teljesítését elektronikus adatátvitellel lehet megvalósítani. XIX

PÉNZÜGYI LÍZING

A Bank pénzügyi lízing tevékenységet Hpt. 2. sz. melléklete I. fejezetének 11. pontjában valamint a Számvitelről szóló, 2000.évi C. törvény 3.§. (8) bekezdésének 13.pontjában meghatározott fogalmak és rendelkezések szerint végez. Ennek keretében a Bank megvásárolja az ügyfél által kiválasztott eszközt és lízingbe adja – lízingbe adó – adós - lízingbe vevő - részére A lízingdíj két részből tevődik össze: a lízingelt eszköz számlázott értéke miatti kötelezettség (követelés), valamint ezen összeg után felszámított kamat. A lízingszerződésben kerül rögzítésre, hogy a futamidő, a törlesztések gyakorisága illetve a fizetendő kamatláb függvényében mennyi az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket – kötelezettséget – csökkentő törlesztőrészlet és mennyi a kamatösszeg. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos díjakat, költségeket a mindenkori Hirdetmény tartalmazza.

Lízingbe vevő használatba (birtokba) adástól viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, és viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), valamint ettől az időponttól válik jogosulttá a hasznok szedésére is. A lízingtárgy rendeltetésszerű használatáról, károsodástól való megóvásáról lízingbe vevő köteles gondoskodni, a lízing tárgyát a Bank javára biztosítani. A biztosításnak valamennyi biztosítható kockázatra ki kell terjednie. A biztosítási szerződésben, illetve kötvényben az ügyfél köteles a biztosítási összeget a Banknak az ügyféllel szemben fennálló mindenkori követelése erejéig - a Bankra engedményezni. Az ügyfél a biztosítási szerződést - mindaddig, amíg a lízingszerződés alapján tartozás áll fenn - a Bank hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, felhívására köteles a biztosítási kötvényt a Banknak átadni.

XX.

VÁLTÓÜGYLETEK

A Bank olyan váltót fogad el vagy számítol le, amely megfelel a hitelügyletekre vonatkozó általános feltételeknek, és az 1/1965.(I.1824.)IM. rendelet 1 §-ában meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek, valamint az alábbi alaki feltételeknek: a). sértetlen és jól olvasható b). fizetési helyként a Bank vagy valamely más hitelintézet van megjelölve. Váltóleszámítolás esetén az előzőeken felül további feltétel, hogy a váltó el legyen látva a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett módon, az aláírás kartonon erre felhatalmazott személy által aláírt átruházási nyilatkozattal, valamint idegen váltó esetében a címzett elfogadó nyilatkozatával. Ha a visszkeresettel leszámítolt váltókat bemutatáskor nem fizetik ki, a Bank jogosult a kifizetett összegeket, illetve a megtérítési igény alapján fennálló követelését visszaterhelni a váltót nála leszámítoló Ügyfélre, illetve váltókövetelését - soron kívül teljesítendő - váltó beszedési megbízás útján vagy beszámítás alkalmazásával az Ügyfél bármely banknál vezetett, bármely bankszámlája terhére érvényesíteni. A Bank az általa leszámítolt váltók alapján érvényesített megtérítési igény keretében egyedileg, utólagosan megállapított mértékű kamatra jogosult. A Bank jogosult az általa leszámítolt váltókat lejárat előtt visszaterhelni az Ügyfélre, ha a Bank tudomása szerint az Ügyfélnek vagy a váltók címzettjeinek vagy a megtérítési váltóadós(ok)nak gazdasági, illetve jogi státusa oly mértékben megromlik, amely a kötelezettség megfizetését súlyosan veszélyezteti. A Bank a váltót akkor köteles - esetileg érvénytelenítve - az Ügyfélnek kiadni, ha annak ellenértékét az esedékes késedelmi kamatokkal és egyéb költségekkel együtt teljes egészében megkapta. A váltó diszkontált értéke a következő képlet alapján kerül kiszámításra: Né - Né X Dk X n 36 000 ahol: Né=névérték Dk=diszkontkamatláb

n =kamatnapok száma. A Bank által - az Ügyfél megbízásából - elfogadói vagy kezességi nyilatkozattal ellátott, illetve más módon megerősített váltó alapján a Bank által teljesített fizetést az Ügyfél köteles megtéríteni. Az Ügyfélnek ez a kötelezettsége eltérő megállapodás hiányában azonnal esedékes, feltéve, hogy a váltó lejárt.

III

A MEGBÍZÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

III.I

A MEGBÍZÁSOK ÉRKEZÉSE

A meghatározott időben teljesítendő megbízásokat olyan időpontban kell a Banknak átadni, hogy a teljesítéshez szükséges idő a Bank rendelkezésére álljon. A szükségesnél rövidebb rendelkezésre álló idő miatt hibásan vagy késedelmesen teljesített megbízásokból eredő kárért a Bank felelősséget nem vállal. A Bank a megbízások átvételére szolgáló időpontokról, valamint a fizetési megbízások teljesítésének rendjéről, és mindezek változásáról az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben történő kifüggesztés útján, Hirdetményben tájékoztatja az Ügyfeleket. A meghirdetett időpontokat követően érkezett megbízásokat - még ha azokat a Bank át is veszi – úgy kell tekinteni, hogy azok a következő Banki munkanapon érkeztek. A Bank a fizetési megbízásokat az alábbiakban meghatározottak szerint tekinti átvettnek: Bankfiókba, személyesen átadott fizetési megbízás esetén; Internetbankon befogadott megbízás esetén a fiókokban és a honlapon közzétett ügyfélfogadásra nyitva álló időpontok szerint. A Bank csak az ügyfél által jóváhagyott megbízások teljesíti. 1. (1) A Bank meghatározza a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat átveszi; ezen belül meghatározza azt a végső benyújtási határidőt, ameddig az átvett fizetési megbízások teljesítéséből rá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy törvény és e rendelet eltérően nem rendelkezik - a tárgynapon teljesíti. A végső benyújtási határidő és a záró időpont között átvett fizetési megbízások, valamint a nem munkanapon beérkezett fizetési megbízások teljesítéséből rá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy a 18/2009 MNB rendelet eltérően nem rendelkezik - a Bank legkésőbb a következő munkanapon teljesíti. (2) A Bank a fizetési megbízás beérkezésekor a megbízás adatai mellett a fizetési megbízás beérkezésének időpontját (év, hó, nap, óra, perc) is rögzíti és tárolja. (3) Bank a fizetési megbízást a beérkezés sorrendjében veszi át. A fizetési megbízást munkanapon a kezdő időpont és a végső benyújtási határidő között haladéktalanul át kell venni. Bank a hozzá fizetési megbízások átvétele céljából alkalmazott gyűjtőláda útján a munkanap kezdő és záró időpontja között benyújtott fizetési megbízást a benyújtástól számított 60 percen belül köteles átvenni. (4) A fizetési megbízás kötegenként is benyújtható, ha az egyes fizetési megbízások összetartozása egyértelműen megállapítható. (5) A Bank a fizetési számla megterhelésére vonatkozó fizetési megbízásokat - törvény vagy a számlatulajdonos eltérő rendelkezésének hiányában - az átvétel sorrendjében teljesíti. Az átvétel sorrendjére a Bank nyilvántartása az irányadó. (6) Ha a Bank a részére egy másik pénzforgalmi szolgáltató által elektronikus úton továbbított fizetési megbízás teljesítését az azon szereplő, a jóváírást vagy terhelést azonosító adatok hibája, hiánya vagy egyéb ok miatt nem tudja elvégezni, erről a visszautasítás okának közlésével legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon

a) belföldi forint fizetési forgalomban a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításával, b) egyéb fizetési megbízás esetén a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításával vagy más módon értesíti a fizetési megbízást részére továbbító pénzforgalmi szolgáltatót. A munkanap záró időpontjának meghatározása (5/A) Bank a munkanap záró időpontjaként a fizetési megbízás átvételére és a jóváírás teljesítésére eltérő időpontokat jelölhet meg, és ezen belül a munkanap záró időpontját a keretszerződésben meghatározott szempontok - így különösen a fizetési mód altípusa, a devizanem, a pénznemek közötti átváltás szükségessége - alapján eltérően is meghatározhatja. (7) Ha törvény vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján Bank a fizetési megbízást sorbaállítja, a II.XII. 4.(1) és 5. bekezdés szerinti teljesítési határidők számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az az időpont, amikor a teljesítéshez (részteljesítéshez) szükséges fedezet a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll. (8) II.XII.4.(1) bekezdése szerinti teljesítési határidő számítása szempontjából az átutalási végzés átvételének időpontja a (9) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével az az időpont, amikor az átutalási végzés alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az átutalási kötelezettsége beáll. Ezt a rendelkezést az átutalási végzésen alapuló kifizetésre és az átutalási végzésben megjelölt pénzösszeg visszatartására is alkalmazni kell. (8a) A II.XII (2) és (3) bekezdése szerinti teljesítési határidő számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az az időpont, amikor a fizetési megbízás a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett és a teljesítéshez vagy részteljesítéshez szükséges fedezet a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll. Ha a fizetési megbízás benyújtása terhelési nap feltüntetésével történik, a fizetési megbízás átvételi időpontja az az időpont, amikor a terhelési napon a fizetési megbízás teljesítéséhez vagy részteljesítéshez szükséges fedezet a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll. A pénzforgalmi szolgáltatóval történt megállapodás alapján az átutalási megbízás terhelési nap feltüntetésével is benyújtható. Ha a terhelési napként meghatározott nap nem munkanapra esik vagy az adott hónapban nincs olyan nap, akkor az azt követő munkanapot kell terhelési napnak tekinteni. (9) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a munkanapon belül meghatározhat egy olyan, a munkanap záró időpontját legfeljebb kettő órával megelőző végső határidőt, amelyet követően a beérkezett fizetési megbízást a következő munkanapon átvettnek kell tekinteni. (10) Amennyiben a fizetési megbízást kezdeményező ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltatója megállapodnak, hogy a fizetési megbízás teljesítését a pénzforgalmi szolgáltató a) egy meghatározott napon, b) egy meghatározott időszak eltelte után, c) azon a napon kezdi meg, amikor a fizető fél a pénzforgalmi szolgáltatója rendelkezésére bocsátotta a teljesítéshez szükséges fedezetet, az (8) bekezdés szerinti átvétel időpontjának ezt a megállapodott napot kell tekinteni. Amennyiben ez a megállapodott nap a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójánál nem munkanap, az átvétel időpontjának a következő munkanapot kell tekinteni.

A fizetési megbízás visszautasítása az ügyfél felé 3. (1) Ha a fizetési megbízás a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felel meg, a Bank - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja. (2) A fizetési megbízások kiállítására vonatkozó szabályoknak meg nem felelő adattartalommal kiállított fizetési megbízást a Bank a fizetési megbízást benyújtó saját ügyfele számára teljesítheti, ha a fizetési megbízás kiállítására (adattartalmára) vonatkozó szabályoknak való megfelelést a Bank a fizetési megbízás visszautasítása nélkül is biztosítani tudja.

(3) A Bank - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve ha a számlatulajdonossal másként nem állapodik meg - a fizetési számlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető fizetési megbízásokat visszautasítja. (4) Jogszabály vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján sorbaállított fizetési megbízást a sorbaállítás időtartamának eredménytelen elteltét követően a Bank visszautasítja. (5) A Bank a keretszerződésben vagy az ügyféllel kötött más megállapodásban foglalt feltételeknek meg nem felelő módon kiállított és benyújtott fizetési megbízást visszautasíthatja. (6) Ha a Bank a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja, - törvény eltérő rendelkezése hiányában - értesíti az ügyfelet a visszautasítás tényéről, továbbá - jogszabály tiltó rendelkezése hiányában - lehetőség szerint a visszautasítás okáról és a visszautasításra okot adó tényszerű hibák helyesbítéséhez szükséges eljárásról. (7) Bank a (6) bekezdés szerinti értesítést e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a keretszerződésben meghatározott módon a) haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési megbízás 1 pont (1) bekezdése szerinti átvételét, b) terhelési nap megjelölése esetén legkésőbb a terhelési napot, c) a sorbaállítás időtartamának lejárta esetén legkésőbb a sorbaállítás utolsó napját követő munkanapon küldi meg vagy teszi elérhetővé az ügyfél számára. A pénzforgalmi szolgáltató a jogszabály rendelkezésén vagy megállapodáson alapuló ellenjegyzéssel ellátott, valamint csatolt okiratot tartalmazó papíralapú fizetési megbízások teljesítésének visszautasítása esetén a fizetési megbízást és az okiratot visszaküldi az ügyfélnek. (8) Beszedési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a (6) és (7) bekezdésben foglaltaknak a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján, a beszedési megbízás hozzá történt beérkezésével azonos módon tesz eleget. (9) A (6) bekezdés szerint megindokolt visszautasítás esetén a keretszerződés alapján a tényleges és közvetlenül felmerült költséggel arányos díj számítható fel. (10) Ha a Bank és a fizető fél közötti keretszerződésben foglalt összes feltétel teljesül, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem utasíthatja vissza a jóváhagyott fizetési megbízás teljesítését, függetlenül attól, hogy azt a fizető fél, vagy a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték. (11) A visszautasított fizetési megbízást teljesítésre át nem vettnek kell tekinteni. III.II A MEGBÍZÁS TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK Minden megbízásnak és rendelkezésnek egyértelműen tartalmaznia kell a teljesítéshez szükséges adatokat. Ha korábbi rendelkezés módosításáról, megerősítéséről vagy ismétléséről van szó, azt kifejezetten ilyenként kell megjelölni. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, erre külön fel kell hívnia a Bank figyelmét. Ha az Ügyfél a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat tévesen vagy hiányosan adja meg, az ebből eredő kárért a Bank nem felel. Ez alól kivétel az Ügyfél terhére érkező bármely fizetési megbízás; ilyen esetben a Bank a teljesítést megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő pénzforgalmi számla elnevezése és pénzforgalmi jelzőszáma megegyezik-e. Nem felel a Bank azért a kárért, amely abból származik, hogy a fizetési megbízás egyes példányai rosszul vagy egyáltalán nem olvashatóak, egymástól eltérően lettek kiállítva, vagy a kár abból származik, hogy magából a fizetési megbízásból nem deríthető ki, hogy kiállítója a Bankot illetve az Ügyfelet félrevezette. A fizetési megbízásokon a közlemény-rovatban feltüntetett adatok vagy utasítások a fizetés címzettjének szólnak, azok a Bank jogait és kötelezettségeit nem érintik, azok helyességét a Bank nem vizsgálja.

A Bank az ok pontos megjelölésével visszaküldi a megbízást, ha felismeri, hogy azt tévesen vagy hiányosan állították ki. A megbízások teljesítésének módját és sorrendjét – az Ügyfél kifejezett, eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi keretek között, a Bank a legjobb megítélése szerint választhatja meg. A Bank megtagadhatja az Ügyfél jogszabályellenes vagy szakszerűtlen utasításának a teljesítését. III.III

FEDEZET

A Bank akkor teljesíti az Ügyfél fizetési megbízását, ha annak fedezetét biztosítva látja. A Bank a megbízás részbeni teljesítését – a mindenkor hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben foglalt esetek kivételével – nem vállalja. A Bank a megbízásokat a rendelkezésre álló fedezet erejéig teljesíti. Az adott megbízások teljesítéséhez kapcsolódó fedezetekre vonatkozó rendelkezéseket (különösen, de nem kizárólagosan: a szükséges fedezet összege, rendelkezésre állásának időpontja és módja) a Szolgáltatásra vonatkozó Ügyfélszerződés, ÁSZF vagy Hirdetmény tartalmazza. Az olyan jellegű megbízásoknál, amelyek teljesítése érdekében a Banknak haladéktalanul kell intézkednie, a Bank csak az intézkedés időpontjában rendelkezésre álló fedezetet veszi figyelembe. Az Ügyfél haladéktalanul köteles pótolni a Bank által a megbízás teljesítése érdekében esetlegesen megelőlegezett fedezetet. A Bank - eltérő megállapodás hiányában - csak a fizetési megbízáson feltüntetett pénzforgalmi számla terhére köteles a megbízást teljesíteni, a fedezet felkutatása, és a megjelölt pénzforgalmi számlára történő átvezetése nem a Bank feladata. A fedezethiány miatt nem teljesíthető, törvény vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján vissza nem utasított átutalási és beszedési megbízást Bank - törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb harmincöt nap időtartamra sorba állítja. A sorba állítás időtartamának számítása a fizetési megbízás átvételét követő napon kezdődik. A fedezethiány miatt nem teljesíthető csoportos beszedési megbízás a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján legfeljebb a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra állítható sorba. A fizető fél számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató - a csoportos beszedési megbízás kivételével - a fizetési számlán fedezet hiányában nem teljesíthető beszedési megbízások sorbaállításáról a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. Az értesítés az eredeti beszedési megbízás adatait és a sorbaállítás utolsó napját tartalmazza. A pénzforgalmi szolgáltató törvény előírása vagy a számlatulajdonossal kötött megállapodás alapján – a csoportos átutalási és csoportos beszedési megbízás kivétellel - a fedezethiányos fizetési megbízásra a rendelkezésre álló fedezet erejéig részfizetést teljesít. Csoportos átutalási és csoportos beszedési megbízásra részfizetés nem teljesíthető. Harmincöt napot követő első banki munkanapon a Bank a megbízást tárgytalannak tekinti és a benyújtónak visszaküldi, egyidejűleg, az Ügyfelet értesíti.

III.IV

TÉVEDÉS, HELYESBÍTÉS ÉS PANASZ

A Bank a saját tévedésén alapuló jóváírást vagy terhelést az Ügyfél rendelkezése nélkül is jogosult helyesbíteni. A Bank a helyesbítésről - az ok feltüntetésével - az Ügyfelet haladéktalanul értesíti. A helyesbítésről készített pénzforgalmi számlakivonat értesítésnek minősül. A Bank helyesbítésre vonatkozó joga akkor is fennáll, ha az Ügyfél kamatváltoztatásról szóló előzetes értesítése az adott kondíciónak megfelelően történt, de a zárlati terhelés nem felel meg az értesítésben közölteknek. Ha a kamatváltoztatás hatályba lépését követően válik ismertté a hibás kamatkondíció alkalmazása, a Bank jogosult a Szerződésben részére meghatározott kamatváltoztatási jogának gyakorlásától úgy eltérni, hogy a tévesen megállapított kamatot - az Ügyfél helyes kondícióról történő kiértesítését követően - azonnal módosíthatja. Az Ügyfél a Bank szolgáltatásával kapcsolatos panaszát megteheti személyesen számlavezetőjénél, illetve illetékes ügyintézőjénél a fiókhálózaton keresztül, vagy írásban a számlavezetőjénél, kapcsolattartójánál, illetve illetékes ügyintézőjénél. A Bank, ha a panaszt elutasítja, azt indoklással ellátva írásba foglalja és annak egy példányát az Ügyfélnek átadja vagy harminc napon belül megküldi. A Bank felügyeleti szervei: - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. - Magyar Nemzeti Bank Rt. (MNB), 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.

III.V VISSZAVONÁS, MÓDOSÍTÁS Az Ügyfél a fizetésre vonatkozó, Bank által még nem teljesített átutalási megbízását – a mindenkor hatályos jogszabályok és a Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően - visszavonhatja vagy módosíthatja. A Bank a megbízás Ügyfél általi visszavonásáért a mindenkori Hirdetményben meghatározott díjat számítja fel. A törölt fizetési megbízás bizonylatának visszaszolgáltatására a Bank nem köteles. Az átutalási megbízás visszavonásának vagy módosításának nem írásbeli formában való közlése esetén a Bank az írásbeli megerősítés megérkezéséig függőben tartja az érintett megbízás teljesítését.

IV. BETÉTBIZTOSÍTÁS A betétbiztosításról a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény IV. része rendelkezik. A mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza a Betétbiztosításról szóló tájékoztatást.

V. I. KAMATADÓ 2006.09.01-jétől megkezdett kamatperiódustól elhelyezett betét kamatadó köteles. A 2013.08.01-jétől megkezdett kamatperiódustól elhelyezett betét kamatadó és eho köteles. A kamatadó és eho a betét összegéből a lejárat napján, illetve a kamatperiódus végén kerül levonásra, elszámolásra. Tőkésedő betétkonstrukció esetén a kamatadóval és eho-val csökkentett kamat kerül tőkésedésre, egyéb esetben a kamatadóval és eho-val csökkentett kamat kerül jóváírásra illetve kifizetésre.

A kamatadó mértéke a mindenkori személyi jövedelem adóról szóló törvényben, az eho mértéke a mindenkori egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben meghatározott mérték. A kamatadót és eho-t a Bank kifizetői minőségében levonja, amelyről az ügyfelet az levonásokhoz tartozó ügylet bizonylatán tájékoztatja. A kamatadó és eho összegéről és elszámolásáról az ügyfél készpénzes tranzakció esetén a pénztárbizonylaton, számla tranzakció esetén a kivonaton értesül. A Bank a levont kamatadóról és eho-ról az adójogszabályban meghatározottak szerint összevont adatszolgáltatást szolgáltat az adóhatóság felé. A kamatadó alanya: minden természetes személy Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 2013.08.01-jétől hatályba lépő rendelkezései alapján kerül levonásra. Idézet a jogszabályból: A hozzájárulás mértékére, alapjára és a vonatkozó időszakra vonatkozóan: „3/A. § (1) A Tbj. szerinti belföldi magánszemély vagy - ha a jövedelem utáni adófizetésre az Szja tv. szerint a kifizető köteles - a kifizető 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem - az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével - adóalapként meghatározott összege után, 11/C. § (1) A 3/A. § - az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2013. augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével azzal, hogy azok nem alkalmazhatóak a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára. (2) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 3/A. § szerinti egészségügyi hozzájárulás a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.”

VI . ADATVÉDELEM ÉS ADATKEZELÉS, INFORMÁCIÓNYÚJTÁS VI.I

ADATVÉDELEM ÉS ADATKEZELÉS

A Bank az Ügyfelek személyes adatainak kezelése, nyilvántartása, feldolgozása és továbbítása során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint az adatvédelemre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések alapján jár el. A Bank az adatbiztonsági követelmények betartása érdekében gondoskodik az Ügyfél személyes adatainak védelméről és biztonságáról, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Adatvédelmi kérdésekben az Általános Üzletszabályzat és az Ügyfélszerződés azonos tárgyú rendelkezései közötti bármilyen eltérés esetén az Üzletszabályzat rendelkezései irányadók. A Bank személyes adatokat az Ügyfél hozzájárulása, vagy törvényi rendelkezése alapján kezelheti. Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése

céljából szükséges, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelmével fűződő jog korlátozásával arányban áll. A Bank az adatkezelés megkezdése előtt tájékoztatja az Ügyfelet, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. A Bank az Ügyfél által átadott, illetőleg bármilyen módon (ideértve az Ügyfélnek a Bankhoz benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá bármely egyéb formában) rendelkezésére bocsátott személyes adatait a banktitokra és az adatvédelmi előírásokra vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli. A rendelkezésre bocsátott adatok kezelésének általános céljai: a Bank és Ügyfél között létrejött pénzügyi-, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási szerződés teljesítése, végrehajtása, a szerződés alapján vállalt szolgáltatás nyújtása, a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok igazolása, a szerződéssel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő követelések érvényesítése, behajtása, értékesítése, kockázatkezelés (kockázatelemzés, kockázatmérséklés, értékelés), ügyfél- és hitelminősítés, statisztikai elemzés, panaszok kezelése, üzleti ajánlat adása, ügyfél-elégedettségi felmérés, marketing célú felhasználás, kapcsolattartás, Ügyfél azonosítása, és a Bankot az Ügyfél vonatkozásában terhelő adókötelezettségek teljesítése. A Bank és Ügyfél közötti szerződéshez kapcsolódó, egyéb adatkezelési célokat az adott szerződések tartalmazzák. A Bank adatkezelésének maximális időtartama eltérő hozzájáruláson alapuló és kötelező adatkezelés esetén. Az Ügyfél hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén a Bank az Ügyfél személyes adatait legkésőbb a Bank és Ügyfél közötti szerződéses jogviszony megszűnését követő 8. év végéig kezeli. Törvényen alapuló kötelező adatkezelés esetén a Bank a vonatkozó törvényben előírt határidő lejártáig kezeli az Ügyfélnek a törvényben megjelölt személyes adatait, a törvényben meghatározott célból. A Bank a pénzügyi-, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénylése, illetve igénybevétele esetén az Ügyfél személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványáról (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), lakcímet igazoló hatósági igazolványáról, valamint az Ügyfél által benyújtandó egyéb dokumentumokról az Ügyfél hozzájárulása esetén másolatot készíthet és azt személyi adatok egyezőségének ellenőrzése, hitelbírálat, kockázatkezelés céljából kezelheti és felhasználhatja. A Bank területén, valamint ATM-jeiben (pénzkiadó automatáiban) videó megfigyelő rendszer üzemel, mely biztonsági okokból és a munkafolyamatok ellenőrzése céljából rögzít képfelvételeket az üzlet helyiségeiben megjelenő, valamint az ATM szolgáltatásait igénybe vevő személyekről. A képanyagot a Bank - 2011. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően – a fenti okokból és célból - kezeli, annak biztonságos tárolásáról 50 napig a helyszínen gondoskodik, ezt követően a felvételek megsemmisítésre kerülnek. A rögzített képi információ kizárólag a hatóságok felé, azok hivatalos megkeresése esetén kerül kiadásra. A megfigyelt területre való belépéssel a megfigyelt személy hozzájárul a róla készült képanyag fentiek szerinti kezeléséhez. A Bank a telekommunikációs hálózaton keresztül megbízást adó Ügyfél adatait, és magát a kommunikációt teljes részletességgel rögzítheti és tárolhatja. Az ily módon rögzített információ felhasználására a Bank kizárólag elszámolási és biztonsági okból jogosult. A Bank az Ügyféllel folytatott telefonbeszélgetést jogosult rögzíteni elszámolási, panaszkezelési és biztonsági célból, és a hangfelvételeket 5 évig tárolhatja és bizonyítékként felhasználhatja. Az Ügyfél kérésére a Bank biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá rendelkezésre bocsátja a hangfelvételről készített jegyzőkönyvet. Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával felhatalmazza a Bankot, hogy szerződéses ajánlattal és a Szerződéssel kapcsolatban nyilvántartott adatait hitel- és ügyfél minősítési, valamint ellenőrzési célokra -

2011. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően - a Bankkal szerződéses viszonyban és titoktartási kötelezettség alatt álló megbízottai részére továbbítsa. Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával felhatalmazza a Bankot, hogy a Bank szolgáltatásairól telefonon, postai vagy elektronikus úton közvetlenül tájékoztatást küldjön, továbbá a Bank a szolgáltatásainak nyújtásához szükséges és általa igénybe vett, vele szerződéses viszonyban lévő és titoktartási kötelezettség alatt álló megbízottai részére a megadott adatokat továbbítsa. A továbbított adatokat a Bank, valamint a Bankkal szerződéses viszonyban álló megbízottak a szolgáltatásaikról hirdetési célból telefonon, postai vagy elektronikus úton történő, közvetlen tájékoztatásra használják fel. A személyes adatok továbbításának tényétől a Bank az Ügyfeleket a www.drbbbank.hu honlapon tájékoztatja. Az Ügyfél a reklám- és kereskedelmi anyagok küldéséhez adott hozzájáruló nyilatkozatot bármikor visszavonhatja a leiratkozá[email protected] email címre küldött elektronikus levéllel, vagy a Bank központi címére (7621 Pécs, Tímár u. 2.) küldött postai levélben, az adatai egyértelmű visszavonásának megjelölésével ( név, cím, születési hely és idő megadásával) Ez esetben a adatai visszavonását tartalmazó nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul törlésre kerülnek a Banknál e célból vezetett nyilvántartásból. Az Ügyfél az Ügyfélszerződés aláírásával felhatalmazza a Bankot, hogy a szerződéses ajánlattal és a Szerződéssel kapcsolatban nyilvántartott adatait hitel-és ügyfél-minősítési, valamint ellenőrzési célokra a Bank érdekeltségébe tartozó jogalanyok számára átadja. A Bank az Ügyféllel kötött Szerződésekből fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, és jogosultságának gyakorlásához rendszeresen magas színvonalon képzett szakértő harmadik személyek közreműködését veheti igénybe. A Hpt. rendelkezései szerint, ezen harmadik személyeknek történő, és Banki titoknak minősülő adatok átadása nem jelenti a Banki titok megsértését. A Bank az ügyfelek adatait a jogszabályokban és jelen szabályzatban meghatározottak szerint az ügyfél kifejezett írásos hozzájárulásával továbbíthatja a Bankkal szerződéses jogviszonyban álló ügynökök, közreműködők, a Bank üzemszerű működése során járulékos tevékenységet végző vállalkozások, a Bank megbízásából fogyasztói illetve ügyfél-elégedettségi felmérést, kutatást végző szervezetek, valamint a Bank megbízásából követelések behajtásával foglalkozó személyek, illetve szervezetek részére ezen ügynökök, közreműködők, vállalkozások és szervezetek feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamra. A Bank tájékoztatja az Ügyfelet, hogy a 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, betekinthet adatvédelmi nyilvántartásba, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet és kivonatot kérhet, kérheti személyes adatai helyesbítését, törlését, illetve tiltakozhat azok kezelése ellen, jogsérelem esetén bírósághoz fordulhat, valamint kártérítést követelhet. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az Ügyfél bírósági jogorvoslattal élhet, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordulhat. A Bank tájékoztatja az Ügyfelet, hogy a megbízható adósok védelme érdekében kialakított, hitelreferencia szolgáltató által működtetett, a természetes, és a nem természetes személyekre egyaránt kiterjedő központi hitelinformációs rendszer számára, a Bank az Ügyfélre vonatkozóan a hitelszerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges - az 1996. évi CXII. törvény 3. számú mellékletben meghatározott - azonosító adatot, valamint az érintett szerződésben vállalt kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot; bankkártya- vagy csekkbirtokos természetes személy Ügyfélre vonatkozóan a szerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges - az 1996. évi CXII. törvény 3. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott - azonosító adatot, továbbá a bankkártyára és használatára az 1996. évi CXII. törvény 3. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott adatot, valamint az érintett szerződésben meghatározott kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot ezen rendszerbe továbbítja a mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben abból a célból, hogy az adósok nyilvántartásával és a nyilvántartott adatoknak a pénzintézeti körön belüli hozzáférhetővé tételével elősegítse

a pénzintézetek hitelezési kockázatának csökkentését, és információt nyújtson a pénzintézetek számára a hitelbírálat és az ügyfélértékelés során. A fentiekben meghatározott célból a központi hiteladat információs rendszer az oda továbbított adatokat kezeli, nyilvántartja, valamint a hiteladat-szolgáltatók e rendszerből a rendszer szabályainak megfelelően személyes adatok továbbításával a fentieknek megfelelő adatokat kérdeznek le, kezelnek és tartanak nyilván. 2011. évi CXXII. törvény vonatkozó rendelkezése a KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályairól 5. § (1) A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag az e törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők. (2) A referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére a) a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pontjának a)-d) alpontjai szerinti referenciaadatait, b) a vállalkozásoknak a melléklet II. fejezetének 2.1 pontja és 2.2 pontja a)-d) alpontja szerinti referenciaadatait. (3) A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a (7) bekezdés szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11-13. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pont a)-d) alpontjai, valamint az 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza. (3a) A természetes személy ügyfél (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. (4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a referenciaadat-szolgáltatók által átadott referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. (5) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-be történő adattovábbítás céljából kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-ből kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadatszolgáltatónak. Az adatkérési igényben megjelölt nyilvántartott személyre vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. A KHR-ből a Diákhitel Központ Zrt. részére - a 15. § (8) bekezdésében foglaltakon kívül - referenciaadat nem adható át. (6) A KHR adatkezelése automatizált módon történik. A referenciaadat-szolgáltatók által megküldött, az azonos természetes személyekre vonatkozó referenciaadatok a KHR-ben a referenciaadat-szolgáltató általi adatátvétel céljából összekapcsolhatók. (7) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi: a) természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult - a (2) bekezdés szerinti, a melléklet II. fejezetének 1.1-1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat, b) természetes személy ügyfél esetében - ha a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a melléklet II. fejezetének 1.5 pontja szerinti, továbbá a 11-13. §-ban foglaltak alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [melléklet II. fejezet 1.2 pont e)-g) alpont, 1.3-1.4 pont], c) vállalkozások esetén a melléklet II. fejezetének 2.1-2.4 pontjai szerinti referenciaadatokat. (8) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás megkülönböztetés-mentesen köteles biztosítani a KHR-hez történő csatlakozás lehetőségét az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező (a továbbiakban: más tagállambeli hitelező) számára, ha az Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végez. (9) Más tagállambeli hitelező részére kizárólag a határon átnyúló tevékenysége vonatkozásában, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-ben kezelt adatot csak akkor továbbíthat, ha a) ezt a más tagállambeli hitelező a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál a KHR-hez történő csatlakozásról szóló írásbeli nyilatkozattal kérelmezi, b) a csatlakozási nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól igényelt adatokat kizárólag az e törvényben meghatározottaknak megfelelően használja fel és c) írásban nyilatkozik arról, hogy mind az ügyfél, mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tekintetében az e törvényben a referenciaadat-szolgáltatóra meghatározott szabályoknak megfelelően jár el és teljesíti a tájékoztatási, adatátadási és egyéb kötelezettségeket. (10) Más tagállambeli hitelező KHR részére teljesítendő adatátadási kötelezettsége a határon átnyúló szolgáltatást igénybevevő nyilvántartottnak a határon átnyúló szolgáltatással összefüggő, a mellékletben meghatározott adataira terjed ki.

6. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a referenciaadatot továbbító referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. (2) Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, 8. §-ban meghatározott időpontig kell kezelni. (3) Az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a referenciaadat-szolgáltató - az ügyfélvédelmi szabályok figyelembevételével - két munkanapon belül köteles az általa kezelt referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni. A határidő számításának kezdete a) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szerződések megkötésének időpontja, b) a 11. § (1) bekezdésében és a 14. § és 14/B. §-ban meghatározott időtartam letelte, c) a 12. § a) pontjában meghatározott esetben az okirati bizonyíték rendelkezésre állásának időpontja, d) a 12. § b) pontjában és a 13. §-ban meghatározott esetekben a jogerős bírósági határozat tartalmáról való tudomásszerzés időpontja, e) a 14/A. §-ban meghatározott esetben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés felmondásának vagy felfüggesztésének időpontja. (4) A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő két munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. (5) A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pontjának j) alpontja, illetve 2.2 pontjának k) alpontja szerinti adatot. (6) Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő két munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a melléklet II. fejezet 1.2 pont i) alpontja, illetve 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot. (7) Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank és a Felügyelet részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi. 7. § (1) A 11. és 14. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés egy másik referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. (2) A szerződésből eredő követelést átruházó referenciaadat-szolgáltató köteles a referenciaadat-szolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő referenciaadat-szolgáltató részére. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott referenciaadatot „átruházás referenciaadat-szolgáltató részére” megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelést egy másik referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át. 8. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a (3)-(4) bekezdésben, valamint a 9. §-ban foglalt kivétellel - a referenciaadatokat a (2) bekezdésben meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a 9. § szerinti további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete: a) a 11. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, b) a 14. § szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 14. § szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, c) az adat átadásának időpontja a 12. §, a 13. § és a 14/A. § szerinti esetben, d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 14/B. § szerinti esetben, e) a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be. (4) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a 11. § (1) bekezdés szerinti referenciaadatot. 6. A természetes személyekre vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai 9. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint kapott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli. (2) A referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötésével egyidejűleg a szerződést kötő természetes személyt írásban tájékoztatja arról a lehetőségről, hogy adatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilvántartott természetes személy kérésére a szerződéses jogviszony megszűnését követően is kezelheti. A nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a

referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. 10. § Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat-szolgáltató a természetes személlyel - a megalapozott döntés érdekében - megismerteti a KHR-ből átvett adatokat és az abból a természetes személy hitelképességére vonatkozóan megállapítható következtetéseit, valamint szükség esetén figyelmezteti a természetes személyt a hitelfelvétel kockázataira. 11. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. (2) Ugyanazon személy (1) bekezdés szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. (3) Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a Tpt. 169. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. 12. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.3 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során a) valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve b) hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 274-277. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 13. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a természetes személynek a melléklet II. fejezetének 1.1 és 1.4 pontja szerinti referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

7. A vállalkozásokra vonatkozó adatok kezelésének különös szabályai 14. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1-2.2 pontja szerinti referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. 14/A. § A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.4 pontja szerinti referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. 14/B. § (1) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak a melléklet II. fejezetének 2.1 és 2.3 pontja szerinti referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. (2) E § alkalmazásában referenciaadat-szolgáltató a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl a pénzforgalmi szolgáltatást [Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pont] nyújtó pénzforgalmi intézmény vagy hitelintézet. III. Ügyfélvédelem és jogorvoslat 15. § (1) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai az 5. § (2) bekezdése szerint átadásra kerülnek, valamint a 11-13. § szerint átadásra kerülhetnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak részét képezi a Felügyelet által a honlapján megjelentetett mintatájékoztató. (3) A 11. § (1) bekezdés szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a melléklet II. fejezete 1.1-1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének. (4) A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére az (1) bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. (5) A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az 1. §-ban meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 14-14/B. §-ban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be.

(6) A referenciaadat-szolgáltató a 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadást követően legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott személyt az adatátadás megtörténtéről. (7) Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. (8) A referenciaadat-szolgáltató a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak. A referenciaadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. (9) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a (6)-(7) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti 16. § (1) A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. (2) A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz írásban nyújthatja be. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (4) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. (5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. (6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított. 17. § (1) A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. (2) A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani. 18. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. (2) A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

(3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás. (4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. (5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye. 19. § (1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. (2) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el. (3) A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. (4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Felügyeletnek is megküldi.

VI.II INFORMÁCIÓNYÚJTÁS A Bank az Ügyfél megbízása alapján, jogosult az általa használt, és az Ügyféllel előzetesen megismertetett típusszöveg szerinti Bankinformációt harmadik személy részére megadni, hacsak ezt az Ügyfél írásban kifejezetten meg nem tiltotta. Ez az alapinformáció csupán az Ügyfél gazdálkodásának általános Banki megítélését és Banki titoknak nem minősülő adatokat tartalmaz. A Bank harmadik személy részére, a mindenkor hatályos jogszabályok szerint Banki titoknak minősülő adatot (is) tartalmazó Banki információt kizárólag az Ügyfél írásbeli felhatalmazás alapján, az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti, vagy határozott, illetve határozatlan időre szóló, és lehet általános, vagy csak az információkérők meghatározott körére korlátozott, és abban minden esetben egyértelműen meg kell jelölni az adandó Banki információ tartalmi körét. A felhatalmazás alapján adott Banki információról a Bank a másolat megküldésével haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfelet. Az alapinformáció és egyéb Banki információ nyújtását a Bank díj fizetéséhez kötheti. A Banki információt az információkérő köteles bizalmasan kezelni, azt kizárólag saját céljaira veheti igénybe, kivéve, ha az információkérő hitelintézet, amely az ügyfelei számára is kérhet Bankinformációt. Erre a kötelezettségre a Banknak minden esetben fel kell hívnia az információkérő figyelmét. A Banki információ adásának megtagadása a Bank részéről semmiképpen sem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést - a Bank ezt az információkérővel is közli -, és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat ezzel kapcsolatban a Bankkal szemben semmilyen követelést. A Bank az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért kizárólag akkor felel, ha bizonyítottan valótlan adatot szolgáltatott. Az Ügyfélről alkotott gazdasági megítéléssel kapcsolatban a Bank csak súlyos gondatlanság esetén felel. A Bank a Banki információ szolgáltatásával az Ügyfélért semmiféle kötelezettséget vagy felelősséget nem vállal. Hpt. vonatkozó rendelkezése a banktitok, az üzleti titok és a banktitok közös szabályairól 50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. (2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (3)484 A banktitokra vonatkozó rendelkezéseket a közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is megfelelően alkalmazni kell. 51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes

bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,488 c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá a kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel, j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral, k) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával, l) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel, m) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral, n) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, o)a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, p) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. (3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az adóhatóság és az MNB nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot, c) a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot. (4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB helyszíni ellenőrzést folytat. (5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt. (6) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg. (7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,

b) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, amennyiben a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, c) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, amennyiben a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől. (8) Az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni. (9)A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. (11) 52. § (1) A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont], b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §), c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §), d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §), e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §, illetve Btk. 399-400. §), f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, g) bennfentes kereskedelemmel, vagy h) piacbefolyásolással van összefüggésben. (1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni. (2) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni. 53. § (1) Az 51. § (2) bekezdés d), f), g) és p) pontja, az 51. § (7) bekezdése, az 52. §, valamint az 54. § (1) bekezdésének p) pontja alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja. (2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni. 54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan, c) a 3. § (1) bekezdésének b)-g) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás, d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása, g) az MNB által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal 2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter részére, h a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és az MNB között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá az MNB hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához, j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, k) e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás, l) az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére, m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás, o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása, q) a pénzügyi intézmény által a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás, r) az MNB által a 96/C. § (15) bekezdése szerinti válsághelyzetben az Európai Unió tagállamai központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek, s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés, t)) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben, u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás, v) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás 55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani. (2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. (3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon. (4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. (5) A pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából. 55/A. §Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

VII.

KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

A Bank a 1996. évi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról CXII. törvény 13/A paragrafusa alapján következő tevékenységeket szervezte ki:

VII.I. LEVÉLPOSTAI KÜLDEMÉNYEK ELŐÁLLÍTÁSA, BORÍTÉKOLÁSA, POSTÁZÁSA

A tevékenység során az ügyfelek részére postai úton továbbítandó kivonatok és egyéb ügyfél tájékoztatókat a Bank védett VPN Clienssel titkosított FTP kapcsolaton keresztül juttatja el a Díjbeszedő Nyomda ZRT. (Cg.: 01-10-043813, Adószám:12369692-2-43, 1117 Budapest, Budafoki u.107-109.) részére, aki az adatok átvételét követő 48 órán belül elvégzi az előállított levélpostai küldemények postázását.

VII.II. KÉSEDELMES KÖVETELÉSEK BAHAJTÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE A tevékenység során a Centrál Workout Pénzügyi ZRT. (Cg.:01-10-041939, Adószám:10769993-2-44, 1065 Budapest, Révay u.10/IV.) a Bank által átadott felmondott és fel nem mondott, de késedelmes lakossági és vállalati hitelköveteléseinek, valamint egyéb a pénzintézeti szolgáltatási tevékenység során keletkezett követeléseinek a bank nevében és javára történő beszedése a bank érdekeinek és utasításainak megfelelően. A Centrál Workout ZRT. a Hpt. 219/C. § (1) bekezdése alapján, mint a bank kiemelt függő közvetítője látja el feladatát, betartva a 1996. évi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról CXII. törvény 13/B paragrafusában foglalt elvárásokat.

VII.III. INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETÉSI FELADATOK ELLÁTÁSA A tevékenység során az IQSYS ZRt. (Cg.:02-09-0672396, Adószám:12608791-2-02, 7625 Pécs, Aradi Vértanúk út 22.) a Bank informatikai rendszerüzemeltetését támogató szolgáltatásának feladatait látja el, az 1996. évi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról CXII. törvény 13/B paragrafusában foglaltak figyelembevételével.

VII.IV. KÁRTYAÜZLETÁGI AUTORIZÁCIÓS FELADATOK ELLÁTÁSA A tevékenység során a Mobil Cash ZRt. (Cg.:01-10-046062, Adószám:14366822-2-43, 1118 Budapest, Ménesi út 22.) a Bank kártyaüzletági tevékenységével kapcsolatos autorizációs és támogatói feladatokat lát el, az 1996. évi a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról CXII. törvény 13/B paragrafusában foglaltak figyelembevételével.

VIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Bank előzetes írásbeli beleegyezése nélkül az Ügyfél nem ruházhatja át, és nem engedményezheti a Szerződés alapján őt megillető jogokat. A Bank – az Ügyfél egyidejű értesítése mellett - részben vagy egészben bármikor átruházhatja, és engedményezheti azokat a jogokat és követeléseket, amelyek őt a Szerződés alapján megilletik. Amennyiben a Bank nem érvényesít, vagy nem azonnal érvényesít valamely őt megillető jogot, vagy azokat csak részben gyakorolja, ez nem jelenti azt, hogy a Bank erről a jogáról lemond. A Szerződés alapján a Bankot megillető jogok kiegészítik mindazokat a jogokat, amelyek a Bankot a jogszabályok rendelkezései értelmében megilletik.

Ha a Bank bármikor azt állapítja meg, hogy a Szerződés, annak egy része, vagy az Ügyfél megbízásának végrehajtása jogellenes, a Bank megtagadja a megbízás végrehajtását, és a Szerződés, valamint a mindenkor hatályos jogszabályok által biztosított lehetőségeken belül a saját belátása szerint legmegfelelőbb módon, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a jogellenesség megszüntetése érdekében. Ha a Szerződés bármely rendelkezése jogellenes, érvénytelen vagy végrehajthatatlan, vagy azzá válik, az a többi rendelkezés jogszerűségét, érvényességét vagy végrehajthatóságát nem befolyásolja, és nem akadályozza. Amennyiben az Ügyfél vagy annak bármelyik érdekeltsége megszegi a Bankkal vagy annak bármelyik érdekeltségével kötött szerződését, a Bank jogosult azonnali hatállyal felmondani az Ügyfél és a Bank között létrejött valamennyi Szerződést. Amennyiben a Szerződés a magyar nyelven kívül valamely más nyelven is készült, és bármilyen eltérés lenne a magyar és a más nyelvű változat között, akkor a magyar nyelvű tekintendő irányadónak. A Bank által nyújtott Szolgáltatás(ok)hoz vagy teljesített megbízásokhoz kapcsolódó valamennyi pénzmozgás nyilvántartása és elszámolása szempontjából a Bank vagy közreműködői üzleti könyvei, és a Bank vagy közreműködői által kiállított bizonylatok az irányadók, kivéve, ha azok bizonyíthatóan tévesek. A Bank és az Ügyfél között esetlegesen felmerült jogvitáikban az Üzletszabályzat rendelkezéseinek szem előtt tartásával, a vita békés úton való rendezésére törekednek. Ha ez az eljárás nem vezetne eredményre, a Bank és az Ügyfél, a vonatkozó hatásköri szabályok szerint alávetik magukat a Siklósi Városi Bíróság kizárólagos illetékességének. 2010.december 13.

DRB Bank Igazgatósága

IX. MELLÉKLETEK IX.1. sz melléklet: Start-számla

A Start-számla forgalmazása 2012. október 1-jétől megszűnt. Start-számla: a 0-18 éves gyermekek részére nyitott állami támogatás igénylésére jogosító megtakarítási számla A Start számla feltételeit külön szabályzat tartalmazza. 1. A Bank A fiatatok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvényben szereplő feltételeknek megfelelve szerződést kötött a Magyar Államkincstárral Start-számla vezetésre. 2.

A Start-számla a gyermekek érdekeit védve a törvény által szabályozott módon kezelendő.

3. A Start-számla célja a 2005. december 31-ét követő gyermekek meghatározott életkezdési céljainak támogatása. A Start-számla megnyitásával lehetőség nyílik a gyermek részére természetes személy általi, és önkormányzati támogatás befogadására, újabb állami támogatás igénylésére. 4. Hatályon kívül helyezve. 5. Az Önkormányzatok az általuk kiadott rendeletben határozzák meg a támogatás mértékét, illetve rendelkeznek az általuk támogatásként befizetett összeg felhasználásának módjáról. 6. A Start-számla felett a Szülő (továbbiakban Szülő:a gyermek családi pótlékra jogosult szülő, családi pótlékra jogosult törvényes képviselő), illetve a Gyermek (későbbiekben gyermek: 16. életévének betöltését követően a gyermek - szülői egyetértő nyilatkozat birtokában) jogosult rendelkezni. 7.

Hatályon kívül helyezve.

8.

Hatályon kívül helyezve.

9. A szülő, illetőleg - a szülő egyetértő nyilatkozatával 16. életévének betöltését követően - a gyermek a Start-számla vezetésére vonatkozó megállapodásban tett nyilatkozatában kötelezettséget vállal a saját és a gyermek adataiban bekövetkező változások közlésére. 10. Egy gyermek egyidejűleg csak egy számlavezetőnél vezetett Start-számlával rendelkezhet. Amennyiben a Kiutaló (továbbiakban Kiutaló: Magyar Államkincstár) értesítése alapján kiderül, hogy a gyermek nevére más Számlavezetőnél is számlát nyitottak, a Szülőt illetve későbbiekben a Gyermeket nyilatkoztatni kell, hogy mely számlát kívánja fenntartani, és egyben kötelezni kell, a másik Számlavezetőnél vezetett számla szüntetésére, annak tudomásulvételével, hogy az állami támogatásra, illetve a Magyar Államkincstárnál vezetett Babakötvény követelésre a másik számla megszüntetéséig nem tarthat igényt. 11. A gyermek javára - a születését követő 8 munkanapon belül - a Magyar Államkincstárnál nyitott számlán (Babakötvény) az éves költségvetésben meghatározott mértékű állami támogatás kerül jóváírásra. A hátrányos helyzetű gyermekek esetén az állam a gyermeket annak 7. és 14. életévének betöltését követően további állami támogatásban részesíti, amelynek mértékét szintén az éves költségvetési törvény határozza meg. (Hátrányos helyzetű gyermeknek minősül a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek.) 12. Az állam a természetes személyektől származó Start-számlára történő befizetések a Bank igénylésén keresztül további állami támogatásban részesíti a gyermeket. Ennek mértéke: Természetes személy által együttesen naptári évre befizetett összeg 10%-a, maximum 6.000,forint. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén, természetes személy által együttesen naptári évben befizetett összeg 20%-a, maximum 12.000,-Ft. Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetén, befizetéstől függetlenül, évi 12.000,-Ft. 13. A Start-számla szerződés tartalmazza a Szülő illetve Gyermek azon nyilatkozatát, miszerint a Start-számlára kerülő állami támogatás illetve követelés összegét Start-számlabetétben kívánják elhelyezni. 14. A Start-számla zárolódik a gyermek külföldre települése esetén a kitelepülés napjától a visszatelepülés napjáig, valamint a gyermek elhalálozása esetén a gyermek elhalálozásának napjától az örökös(ök) részére történő kifizetés - jogerős hagyatéki végzés birtokában - napjáig. A Startszámlára ezekben az esetekben befizetés nem fogadható be, ellentétes esetben a befizetés visszatérítésre kerül. 15. A Start-számlán lévő követelés a Szülő illetve a Gyermek döntése alapján bármikor a Magyar Államkincstárhoz áthelyezhető. A Szülő illetve Gyermek erre irányuló döntését írásban kell a Bank felé benyújtania, amely alapján a Bank a Start-számla egyenlegét áthelyezi, illetve a Start-számla követelést befogadja. 16. A Start-számla a gyermek 18. életévének betöltéséig tartható fenn, a 18. életév betöltését követően a Start-számla megszűnik, ezt követően a számlára vonatkozó általános feltételek irányadóak. A gyermek részére az állami támogatás igénylésére való jogosultság a gyermek 18. életévének betöltésével illetve a Start-számla megszűnésével szintén megszűnik. 17. A Start-számlán nyilvántartott követelés, a gyermek 18. életévének betöltéséig, illetve a gyermek halála esetén a hagyatéki tárgyalás jogerőre emelkedéséig nem fizethető ki, nem fogadható el hitel (kölcsön) fedezetéül, pénzeszközei, befektetései nem vonhatók végrehajtás alá. Az ezzel ellentétel jognyilatkozat, cselekmény semmis. 18. A Start-számlára költséget a Bank a hirdetményben meghatározott mértékben számol fel, azonban annak összege nem haladhatja meg a Start-számla követelés éves átlagos állományának 1%-át. 19. A Start-számla kamatozását a mindenkori Hirdetmény határozza meg. 20. A Start-számláról kivonat az ügyfél részére évente egy alkalommal kerül készítésre és postázásra. 21. Az életkezdési támogatás meghatározott célokra vehető igénybe; mint tanulmányok, lakhatás, pályakezdés, gyermekvállalás feltételeinek megteremtése, jogszabályban meghatározott más célra. 22. A Start-számlával kapcsolatban a befektetővédelmi, csőd- és felszámolási ügyekben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény, valamint

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló. törvény rendelkezési az irányadóak. 23. A Start-számla mentes mindennemű adó, járulék és illeték alól. 24. A Bank az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXVII. törvény elévülésére vonatkozó rendelkezésit is figyelembe véve – jogosult az életkezdési támogatással összefüggő adatok jogszabályoknak megfelelő kezelésére. 25. A Start-számla OBA védettséget élvez. 26. A Start-számlára érkező állami pénz és támogatás kiutalás következtében, az adatkezelésre, ellenőrzésre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló törvényben és az adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az elévülési időn belül.

IX.2 .sz melléklet: Ifjúsági Bankszámla

A 14-26 évesek lakossági forint bankszámlája (Ifjúsági Bankszámla) Általános rendelkezések Az Bank szerződéskötés esetén a devizabelföldi, 14. életévét betöltött természetes személy és a Társtulajdonos (továbbiakban: Ifjúsági) részére Ifjúsági Lakossági Forint Bankszámlát (továbbiakban: Ifjúsági Bankszámla) nyit, melyen a Ifjúsági rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a kifizetési és átutalási, továbbá a számla javára szóló befizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, valamint a Ifjúsági a számlája javára és terhére írt összegekről, valamint egyenlegéről értesíti. A 14-18 éves Diákok esetében az Ifjúsági Bankszámla nyitás feltétele, hogy a Törvényes Képviselő és a Diák a személyazonosításra alkalmas okiratokat a számla megnyitásakor bemutassa. Az Bank a 26. életév betöltése után csak akkor köt a Diákkal Ifjúsági Bankszámla szerződést, ha a Diák hitelt érdemlően igazolja felsőoktatási tanintézményben fennálló nappali tagozatos hallgatói viszonyát. A Ifjúsági Bankszámla megnyitásának feltétele, hogy a Diák személyazonosítására alkalmas okiratát (érvényes személyi igazolvány) a számla megnyitásakor bemutassa, a számla feletti rendelkezéshez szükséges aláírás mintáját megadja. A Bank különösen a Diák alábbi személyazonosító adatait tartja nyilván: név, leánykori név, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakcíme, postacíme, személyi igazolvány (útlevél) száma. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú Diákkal kötött Ifjúsági Bankszámla szerződés érvényességi feltétele, hogy a Diák törvényes képviselője a szerződés aláírásával a jogviszony létesítéséhez bejegyzését adja. A Diák az Ifjúsági Bankszámla szerződés megkötésével automatikusan a Bank által kibocsátott VISA Light Kártya (továbbiakban: Kártya) birtokosává válik. A Kártyával kapcsolatban a jelen Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Bankkártya Üzletági Üzletszabályzatban foglaltak az irányadóak. Egy Diák a Banknál egy időben egy Ifjúsági Bankszámla szerződéssel rendelkezhet. Az Ifjúsági Bankszámlán lévő követelés kimerülése a Ifjúsági Bankszámla szerződést nem szünteti meg. A Diák Ifjúsági Folyószámlája felett - a jogszabályban foglalt esetek kivételével - szabadon jogosult rendelkezni. Korlátozottan cselekvőképes Diák esetén a törvényes képviselő az Ifjúsági Bankszámla szerződésen megadott aláírásával egyezik bele a Diák szabad rendelkezési jogosultságába. A korlátozottan cselekvőképes Diák nevében törvényes képviselője is eljárhat. A törvényes képviselő Kártyát nem birtokolhat. A Ifjúsági Bankszámla legfeljebb két személy nevére szólhat. Több Diák nevére szóló Ifjúsági Bankszámla felett a Diákok külön-külön önállóan, korlátozás nélkül jogosultak rendelkezni. A korlátozottan cselekvőképes Diák Ifjúsági Folyószámlájához Társtulajdonos nem kapcsolódhat. Két Diák nevére szóló Ifjúsági Bankszámla esetében a Diákok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. Eltérő szerződési kikötés hiányában a Diákoknak a mindenkori számlakövetelés tekintetében fennálló tulajdoni hányada egyenlő. A Diák az Ifjúsági folyószámlán a szabályzat II. és III. fejezete alapján rendelkezhet, illetve adhat megbízásokat.

A Bank nem felel az olyan hamis vagy hamisított meghatalmazás elfogadásából eredő károkért, melynek a hamis vagy hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehetett felismerni. A korlátozottan cselekvőképes Junior által kezdeményezett számlamegszüntetés teljesítésének feltétele a törvényes képviselő írásos hozzájárulása. A Junior Bankszámla szerződést, amennyiben a számla felett egyidejűleg két Junior önállóan jogosult rendelkezni, a Juniorok külön-külön is jogosultak megszüntetni. A Bank a Junior Bankszámla szerződést rendes lakossági folyószámlává alakítja át – számlaszám változtatás nélkül -, ha a Junior 26. életévének betöltése után a Bank - Kártya érvényességi idejének lejártához igazodó - felszólítására 30 napon belül felsőoktatási tanintézményben fennálló nappali tagozatos hallgatói viszonyát hitelt érdemlően nem igazolja. A Bank a következő Kártya érvényességi idejének lejártakor ismételten kéri az igazolási kötelezettség teljesítését.

61

IX.3.sz. melléklet: MiaManó Perselyszámla (Gyermek Bankszámla) MiaManó Perselyszámla a 0-14 évesek lakossági forint bankszámlája (továbbiakban Gyermek Bankszámla) Általános rendelkezések Bank szerződéskötés esetén a devizabelföldi természetes személy (Gyermek) részére MiaManó Perselyszámát Gyermek Lakossági Forint Bankszámlát (továbbiakban: Gyermek Bankszámla) nyit, melyen a Gyermek részére szánt megtakarítást kezeli és nyilvántartja, az azokra adható megbízásokat kezeli. A számla a Gyermek születésétől 14 éves koráig nyitható és tartható fenn. A 14. életév betöltése után a számlát a Bank Ifjúsági Bankszámlává alakítja át – számlaszám változás nélkül -, melyen a Gyermek diákévei alatt (maximum 26. éves koráig) kezelheti pénzügyeit. A Gyermek Bankszámla korlátozott szolgáltatásokat tartalmazó bankszámla, mely így a gyermek részéről könnyen kezelhető és áttekinthető. A Gyermek Bankszámlán készpénzben és utalással történő jóváírás, illetve készpénzben vagy bankkártyával történő terhelés történhet, mely tranzakciókról és egyenlegről a Bank értesítést küld. A bankszámláról magasabb kamatért betétlekötés kezdeményezhető. A Gyermek Bankszámla nyitás feltétele, hogy a Törvényes Képviselő a saját és a Gyermek személyazonosítására alkalmas okiratokat bemutassa, a számla feletti rendelkezéshez szükséges aláírás mintáját megadja, illetve a tényleges tulajdonosi nyilatkozatot megtegye. A Törvényes Képviselő a szerződés aláírásával a jogviszony létesítéséhez beleegyezését adja. (Benyújtandó dokumentumok: érvényes személyi igazolvány vagy útlevél, lakcímkártya Amennyiben a Gyermek személyi igazolvánnyal, útlevéllel még nem rendelkezik a születési anyakönyvi kivonatát kell bemutatni.) Egy Gyermek a Banknál egy időben egy Gyermek Bankszámla szerződéssel rendelkezhet. A Gyermek Bankszámlán lévő követelés kimerülése a Gyermek Bankszámla szerződést nem szünteti meg. A Gyermek Bankszámla egy személy(Gyermek) nevére szólhat, a bankszámlájához Társtulajdonos nem kapcsolódhat. A Törvényes Képviselő a Gyermek Bankszámla Szerződés megkötésével egyidejűleg Bankkártyát igényelhet, mellyel a Gyermek bankkártya tulajdonossá válhat. A Bankkártya igénylés a bankszámla érvényessége alatt bármikor történhet. A Gyermek Bankszámlával és igényelt VISA Kártyával kapcsolatban a jelen Keretszerződésben (Általános Üzletszabályzat, Hirdetmény, Bankszámlaszerződés együttesen) nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Bankkártya Üzletszabályzatban foglaltak az irányadóak. A Törvényes Képviselő a Gyermek Bankszámla szerződésen megadott aláírásával egyezik bele a Gyermek számla feletti rendelkezésébe. A Gyermek nevében Törvényes Képviselője jár el és tehet a bankszámlával kapcsolatosan érvényes jognyilatkozatot.. A Gyermek a bankkártyát önállóan jogosult használni és azzal fizetési műveleteket végezni, de kizárólag a Törvényes Képviselő által aláírt, „Kártyahasználati nyilatkozatban„ meghatározott napi limitösszeg erejéig. . A Gyermek nevére kiállított kártyát a Gyermek részéről - biztonsági okokból - a Törvényes Képviselő jelenlétében ajánljuk használni, melyre vonatkozóan Bank a Törvényes Képviselőtől írásbeli tudomásul vételt kér. A kártyával végezhető műveleteket limit összeghez köti a Bank a Gyermek Bankszámla védelme érdekében. A Bank nem felel az olyan hamis vagy hamisított meghatalmazás elfogadásából eredő károkért, melynek a hamis vagy hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehetett felismerni. A Gyermek Bankszámla megszüntetés teljesítésének feltétele a Törvényes Képviselő írásos hozzájárulása. DRB Bank

62

_________________________________________________________________________ Kártyahasználati nyilatkozat (Kártya igénylés/szerződés részét képezi) Tisztelt Szülők! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy Bankkártyával történő műveleteket a Gyermek csak Szülői Felügyelettel végezhet. Ellenkező esetben a Bank nem vállal felelősséget az ebből eredő károkért! Az Önök biztonságát szolgálja, hogy a kártyás tranzakciók napi összegét limitáltuk. Alulírott nyilatkozom, hogy a fentieket tudomásul vettem. Dátum Aláírás

DRB Bank Igazgatósága

63