Dráva Szövetség Alapszabálya ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Dráva Szövetség Röviden: DSz Székhelye: H-8851 Gyékényes József A. u. 1. Alapításának éve: 2003 Működése kiterjed Magyarország egész területére, különösen a Dráva vízgyűjtőjére, Baranya, Somogy és Zala megye, valamint Horvátország, Szlovénia, Ausztria Drávamenti területeire. Az egyesület jelképe: Stilizált fa és folyó, körben az Szövetség nevével. Kiadásait tagdíjakból, természetes és jogi személyek adományaiból, valamint céljai érdekében végzett tevékenységek ellenértékéből fedezi. Jogállása: A Dráva Szövetség (továbbiakban egyesület) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.CLXXV. törvény alapján létrehozott és működő önálló jogi személy, közhasznú jogállással bír. Közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatokat is ellát, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A Dráva Szövetség a Ptv. preambulumában meghatározott közfeladatokhoz, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan - az Ectv.34.§ . 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően – közhasznú tevékenységeként folytatja Alapszabályában rögzített feladatainak teljesítését.
2. Az Egyesület célja: A Magyarország, különösen a Dráva-völgy természeti értékeinek hosszú távú megőrzése, a környezet állapotának ökológiai alapú fenntartása, fejlesztése. A Dráva-völgyet érintő és oda irányuló turizmus szakmai koordinálása, ellenőrzése, a valódi ökoturizmus támogatása. A természeti értékek bemutatása, szemléletformálás. A természetes vizeket, erdőket, gyepeket érintő, beruházások, gazdasági tevékenységek figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A népi hagyományok megőrzése, felélesztése, a tájba illő hagyományos gazdálkodási formák, tevékenységek támogatása, újjáélesztése. A Dráva-völgyben élő és gazdálkodó emberek részére szakmai és erkölcsi támogatás nyújtása. Közös, határokon átnyúló drávai Nemzeti Park kialakításának elősegítése. Természeti környezetünket érő környezeti terhelés figyelemmel kísérése a szennyezési pontok felmérése. A Dráva folyó vizének, mint hazánk
21. századi egyik stratégiai ivóvízbázisának védelme, minőségjavításának elősegítése. Az ifjúság szemléletformálása, oktatása. A táj védelme. Természeti értékeink feltárását, megóvását elősegítő kutatások végzése.
Céljai megvalósítása érdekében:
- előadásokat, bemutatókat, fórumokat szervez aktívan részt vesz a természet védelmével kapcsolatos fórumokon, konferenciákon, megbeszéléseken - előmozdítja a falusi turizmus kialakítását, idegenforgalmi vonzerő növelését - szorgalmazza a népi mesterség újjáéledését és ezen tevékenységek bemutató tájházak, illetve tájjellegű, turisztikai célra igénybe vehető épületek létesítését, létrehozását - aktívan részt vesz a természet védelmével kapcsolatos fórumokon, konferenciákon, megbeszéléseken - természeti értékeink bemutatása céljából fotótárat hoz létre, kiadványokat, könyveket készít, vagy azok létrehozásában részt vesz - természetvédelmi kutatásokban vesz részt és indít is ilyen kutatásokat - szervezi önkéntesei munkáját - fellép Magyarország természeti értékeinek védelmében - feladataival összefüggésben nemzetközi kapcsolatot kezdeményez és tart fenn - természetvédelmi faladatokban kapcsolatot tart az arra illetékes szervekkel, hatóságokkal, segítségüket igényli, számít támogatásukra - együttműködik más hasonló célú hazai és külföldi szerveződésekkel - a közös tevékenység kialakításának útját keresi és szorgalmazza. - javaslatot tesz a turisztikai szolgáltatásokat segítő infrastrukturális fejlesztésekre, természeti értékek megóvására vonatkozóan különböző vezető testületek számára - ösztönzi az ökológiai mezőgazdálkodási termékek előállítását Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében – elsősorban a tágabb értelemben vett természetvédelem, környezetvédelem területén – gazdálkodói és vállalkozói tevékenységet végezhet
AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 3. Az Egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár - 14 éves kor alatt a törvényes képviselő hozzájárulásával -, minden külföldi és magyar társadalmi szervezet (NGO), aki jogi személy és egyetért a Szövetség céljaival, az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek tekinti, s ezt, két felvételét támogató alapító tag aláírásával benyújtott belépési nyilatkozatában kinyilvánítja. Az Egyesület tagszervezetei önállóságukat megtartják, csak az Alapszabályban megfogalmazott célok elérése érdekében szövetkeznek.
A belépési nyilatkozatot az elnökségnél kell benyújtani, mely a kérelem beérkezését követően 30 napon belül dönt a tag felvételéről. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki belépési kérelmében vállalja az alapszabály 8. pontja első fejezetében foglalt kötelezettségeket. Döntését írásban, az átvételt igazolt módon közli az érintettel, aki az elutasító döntéssel szemben a közléstől számított 15 napon belül élhet fellebbezéssel a közgyűlés felé. A közgyűlés a soron következő ülésen határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági jogviszony pozitív döntés esetén első fokon az elnökség, jogorvoslat esetén a közgyűlés döntésével létesül. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az egyesület közgyűlése dönt. Nem lehet tagja az egyesületnek az a személy: - akit az egyesület elnöksége fegyelmi vétség miatt kizárás fegyelmi büntetésben részesített, feltéve, hogy a kizárásról rendelkező határozat, illetve bírósági felülvizsgálat esetén a kizárást jóváhagyó ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy év még nem telt el - akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. Az Elnökség a tagok javaslata alapján-tiszteletbeli tagnak kérhet fel az egyesület tevékenységi köreihez kapcsolódó szakterületeken kiemelkedő tevékenységet kifejtő személyeket. Az Egyesületbe történő belépés és kilépés önkéntes, az egyesületi tagság a felvétellel keletkezik és a törléssel szűnik meg. A pártoló tagság a támogatás nyújtásával kezdődik a támogatás tartamára. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt. A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják. A pártoló és tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésein tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. Az egyesület ügyintéző és képviselő szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, amennyiben nincs a közügyek gyakorlásától eltiltva. Az új tag felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tagságról az Elnökség köteles nyilvántartást vezetni. 4. Az egyesületi tagság megszűnik: a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével - a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával - a tag kizárásával - a tag kilépésével -
5. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.
6. A tagnak a jogszabályt , az egyesület alapszabályát vagy a közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni a kizárás alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül. A kizárásra javasolt tagot az elnökség meghallgatja, mely meghallgatásra tértivevényes levél formájában, átvételt igazolható módon kap meghívást úgy, hogy az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban megkapja. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez, a közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja - illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja – a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7. A rendes tagok jogai: Szavazati és tanácskozási joggal. jogi személy tagok képviselőjük által, részt vehet az egyesület közgyűlésén. A tagszervezeteket az Egyesület Közgyűlésén, a tagjai által, a szervezetből választott 2 küldött(továbbiakban küldöttek) képviseli megbízólevéllel. Minden tagszervezet 2 szavazattal rendelkezik.
-
-
-
Bármilyen tisztségre megválasztható (képviselettel járó tisztségre csak nagykorú egyesületi tag választható). Véleményt nyilváníthat, indítványt és javaslatot tehet az egyesület bármely szervének az egyesületet érintő kérdésekben. Jogosult részt venni az egyesület rendezvényein, igénybe veheti a rendelkezésre álló közös helyiségeket és felszerelési tárgyakat. Igényelheti az egyesület elméleti, szakmai, módszertani segítségét. Az egyéni és csoportos egyesületi tevékenység végzésekor anyagi és technikai segítséget igényelhet. Részesülhet az egyesület által nyújtott egyéb kedvezményekben. Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozata ellen az egyesületi jogról szóló törvény 10.§(1) bekezdése szerint pert indítani jogosult. A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba,
A pártoló tag jogai: -
Véleményt nyilváníthat az egyesület tevékenységéről az Elnökségnek, ezen belül javaslattételi joga van. Jogosult részt venni az egyesület rendezvényein, igénybe veheti a rendelkezésre álló közös helyiségeket és felszerelési tárgyakat. Igényelheti az egyesület elméleti, szakmai, módszertani segítségét. Részesülhet az egyesület által nyújtott egyéb kedvezményekben. Rendszeresen kézhez kapja az egyesület tájékoztatóit, kiadványait.
Fenti jogosultságok a pártoló tagot akkor illetik meg, ha az általa nyújtott támogatás értékét az Elnökség a tag részére előírt egy évi tagdíj összegének megfelelő értékűnek ismer el. Tiszteletbeli tag jogai: -
Meghívás alapján részt vehet az egyesület ülésein, véleményadási joggal. Részt vehet az egyesület belső és nyílt rendezvényein. Rendszeresen kézhez kapja az egyesület tájékoztatóit, kiadványait. Kedvezmények: tagdíjmentesség. 8.
A rendes tag kötelezettségei: - Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. - Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület célján megvalósítását és az egyesület tevékenységét. - Az egyesület vezető szervei határozatainak végrehajtása. - A közgyűlés által meghozott tagdíj fizetése, az egyesületi vagyon megóvása. - Képességei szerint hozzájárul az egyesület céljai eléréséhez, illetve tagtársait és az egyesületet szakmai felkészültsége szerint támogatni.
Közszereplés alkalmával munkáin, neve mellett feltünteti az egyesületi tagságát is. Az egyesület szellemiségéhez méltó tevékenységével és magaviseletével az egyesület közmegbecsülésének elérésében közreműködik.
-
A pártoló tag kötelezettségei:
-
A vállalt támogatás biztosításával közreműködik az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában. Az egyesület javainak megóvása.
Tiszteletbeli tag munkájával, tapasztalataival, ismereteivel, kapcsolataival segítheti az egyesületet az alapszabályban lefektetett célok és feladatok megvalósítása érdekében. A közgyűlés az éves tagdíjat 1000 Ft összegben határozta meg. Diákoknak és nyugdíjasoknak az éves tagdíj 50%-át, pártoló tagoknak minimum 300%-át kell megfizetni.
Az EGYESÜLET SZERVEI A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSEZÉSE NYILVÁNOSSÁGA ÉS HATÓKÖRE
9. A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. A közgyűlést, az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Ötévente a tisztújító és az éves beszámoló közgyűlés összevontan is megtartható. A Közgyűlést bármikor kötelezően össze kell hívni, ha - az Elnökség tagjainak legalább kétharmada, illetve a tagság egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri, - a bíróság elrendeli, - a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi. A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - írásban a javasolt napirend közlésével az egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A meghívónak tartalmaznia kell a) az egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét; d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelni. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
Ha az egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az egyesület elnökhelyettese vagy titkára vezeti le. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a kettő jegyzőkönyv hitelesítő, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az: a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. - az egyesület Alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Megismételt közgyűlésen az Alapszabály módosítása csak akkor lehetséges, ha a megismételt közgyűlés egyébként is határozatképes. - az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza -
a megjelent és szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számát,
-
a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását,
-
az elfogadott határozatok pontos szövegét, valamint
a leadott szavazatok számát „igen”, „nem” és „tartózkodás” szerint, az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével, a megtárgyalt dokumentumok a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, illetve a kettő megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő kézjegyével hitelesíti. A jegyzőkönyvbe az írásbeli felvételt és hitelesítést követően bárki betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot kérhet. A közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva: - megnyitja a közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt, - megállapítja a határozatképességet, - ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit, - az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, szükség szerint megvonja, - összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, - megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.
A levezető elnök a közgyűlés rendjének fenntartása érdekében - megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét, - a közgyűlés rendjét, illetőleg az egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja, - ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt,
- aki a közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből. Határozatképtelenség miatt 15 napon belül megismételt újabb közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes - feltéve, hogy a megismételt közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező tagokat a meghívóban figyelmeztették a távolmaradás ilyen jellegű következményére- kivéve az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszüntetése kérdésekben . Határozathozatal ülés megtartása nélkül 1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére. 2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. AZ ELNÖKSÉG 10. A közgyűlés 3 főből álló elnökséget választ: elnököt, alelnököt és titkárt. Az elnökségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tekintetében „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény” rendelkezései az irányadók. A közgyűlés az elnökséget 5 évre választja. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról-beszámolási kötelezettség és a Felügyelő bizottság tájékoztatása mellett dönteni. Az Elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükség szerint, de legalább kétszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 7 nap időköznek kell lennie. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség
határozata, egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell. 11.
Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 10 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles ennek tudomásra jutásától számított 15 napon belül közleményként valamelyországos sajtó útján is nyilvánosságra hozni.
12. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 13. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség . 1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. 2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
14. A vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése 1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; c) visszahívással; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével hívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 2. Az egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén, a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. 3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. 4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
15. Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az Egyesületnél háromtagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság megbízatása 5 évre szól. A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét mag állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen: Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit. Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. Törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére. Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket. Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól. Megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívják össze közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 16. A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. amelyet a közgyűlés hagy jóvá. Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést. KÖZÖS SZABÁLYOK
17. Az egyesület vezető tisztségviselői Az egyesület vezető tisztségviselőit s a felügyelő bizottságának tagjait az egyesület legfőbb szerve választja meg.
Az egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja. A vezető tisztségviselők az egyesület vezetését az elvárható fokozott gondossággal, az egyesület kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével polgári jog szabályai szerint felelnek.
ilyen tisztséget betöltő személyektől érdekeinek elsődlegessége alapján illetve a legfőbb szerv által hozott az egyesületnek okozott károkért a
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított
hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 18. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki c) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), d) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, e) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást , illetve f) az a) - c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig : a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölt A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont ] ugyanannál a szervezetnél felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 19. Az egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosult oly módon, hogy az egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt az elnök önállóan, a titkár és az elnökhelyettes közösen tehetnek. A képviselők rendelkeznek az egyesület számlája felett is úgy, hogy az elnök önállóan maximálisan hárommillió forintot, az elnökhelyettes és a titkár együttesen maximálisan háromszázezer forintot vehet fel. Az egyesület elnökének munkáját meghatározott rend szerint az elnökhelyettes és titkár segítik. Az egyesület elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetve titkár együttesen helyettesíti. Teljes hatáskörben helyettesítők a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy elmulasztott intézkedésekért jogi, anyagi felelősséggel tartoznak. Az egyesületet harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt az elnök egy személyben önállóan, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és titkár együttesen képviseli. Az egyesületet az egyesület elnöke akként jegyzi, hogy a kézzel a neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a nevét önállóan írja. KÖZHASZNÚSÁGI NYILATKOZATOK 20. Az egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (a 2011.évi CLXXV. törvény alapján) (1.) Környezetvédelem, természetvédelem (TEÁTOR szerint:9499 Mns egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, (1998.évi XXVIII.tv) (2.) Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés(TEÁTOR szerint:8559 Mns egyéb oktatás);(Khtv.26.§C/4.pontja) (3.) Természetvédelmi kutatás (TEÁOR szerint:7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás fejlesztés); (Khtv.26.§C/4.pontja) (4.) Kulturális tevékenység ,(TEÁOR szerint: Szakmai érdekképviselet 9499 Mns egyéb közösségi, társadalmi tevékenység);(Khtv.26.§ C/5.pontja) Az egyesület rögzíti, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13§(1) bekezdésében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan –az Ectv.34§ 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően-közhasznú tevékenységet folytat. A közhasznú szolgáltatásából a tagokon kívül más is részesülhet.
21. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az egyesület az Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását. Vállalkozási, gazdasági tevékenységet, csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. . A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az egyesület bevételei: - tagdíj; - az államháztartás alrendszereitől közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; - más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; - fenti pontok alá nem tartozó egyéb bevételek; Az egyesület költségei, ráfordításai: - alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; - az egyesület szervezetének működési költségei, valamint - a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költségek. Megszűnés esetén az egyesület esetleges tartozásainak kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról-annak további felhasználásáról – a közgyűlés dönt. 22. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az
egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
23. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a szervezet elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese által aláírt meghatalmazás alapján végezhető. 24. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete közösségektől független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
pártoktól,
vallási
25. Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját az egyesület honlapján nyilvánosságra hozza, folyamatos megtekinthetőségét a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.(Ectv.3§.(4.) A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.(Ectv.46.§.(1.) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. 26. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott írat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat. Az Egyesület ”Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, CLXXV. törvény” alapján a beszámoló letétbe helyezésének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
A közhasznúsági melléklet pontos tartalmát az Ectv. 29.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 12. §-a határozza meg. A közhasznúsági mellékletnek többek között tartalmaznia kell: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 27. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. 28. Az Egyesület tagjainak jegyzéke 1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. 2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. 3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. 4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. 5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29. Az egyesület preferálja a tagokkal való kapcsolattartás során a környezetkímélő , illetve idő és költségtakarékos úton történő információ cserét. Ennek megfelelően a tagokkal folytatott és tisztségviselők egymás közötti kommunikációja elsősorban elektronikus úton (e-mail; internet honlap) történik. A felek az elektronikus dokumentumok útján történő információ cserét írásbelinek fogadják el, azzal a kikötéssel, hogy bármelyik érintett fél kérésére a közlő fél köteles saját közlését papíralapú és szükség esetén teljes bizonyító erejű magán okiratban foglaltan is megerősíteni és vagy az elektronikus úton tett közlés kézhezvételét köteles papíralapú hiteles formában elismerni.
Az egyesület megszűnése - a közgyűlés döntése alapján átalakul, - megszűnését a közgyűlés megállapítja, vagy - az arra jogosult szerv feloszlatja, feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli. - törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeként a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését. - az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné válik. - az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a 2011. évi CLXXV., a 2014.évi CLXXXI. törvények, a 350/2011.(XII.30.) kormányrendelet rendelkezései, valamint a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak.
A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az egyesület Közgyűlése 2015 szeptember 5. napján megtartott rendkívüli ülésén megtárgyalta és a KGY.3/2015.(09.05.) számú határozatával - mint az egyesület működésének módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát - elfogadta.
Gyékényes, 2015. szeptember 5.
………………… Toldi Miklós (elnök)
