Dr. Diószegi György Antal. Adalékok a magyarországi görög Lyka-nemzetség történetéhez

Dr. Diószegi György Antal Adalékok a magyarországi görög Lyka-nemzetség történetéhez

A közölt és megjelentetett jelen alkotás Dr. Diószegi György Antal és LantosLyka Antal szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi, oktatási és tudományos célra (a forrás közlésével) szabadon felhasználható, de bárminemű (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonosokkal kötendő külön szerződés feltételei szerint valósítható meg jogszerűen. © Dr. Diószegi György Antal és Lantos-Lyka Antal. Kézirat lezárva: Budapest, 2012. március 29. Nyomdakész állapot: Veresegyház, 2012. április 24.

Köszönetünket fejezzük ki Kerényi B. Eszter történész muzeológusnak, aki szíves tanácsadói munkájával segítette a könyv megjelenését.

A kiadvány a Budapest Főváros XIII. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat és Budapest Főváros XVI. Kerületi Görög Önkormányzat támogatásával jelent meg. Kiadó: A Görög Kultúráért Alapítvány Felelős kiadó: Angelidisz Vaszilisz Tördelés, szerkesztés:Czetőné Deák Tünde Nyomda:Czede Kft Borító terv: vlahosg

Budapest, 2012

2

Előszó 1. A Lyka-nemzetség A magyarországi görög XIX-XX. századi Lyka-nemzetség szerteágazó történetének bemutatása abból a kiadói szándékból fogalmazódott meg, hogy üzenetértékű kiadványt készítsünk az ismeretterjesztés jegyében. Életútjuk előtt szándékozunk kegyelettel adózni. A XIII. kerület és a XVI. kerület görög önkormányzatainak támogatása révén születhetett meg jelen kiadványunk: ez utóbbi kerületben él ma is, a XXI. század elején a Lyka-nemzetség egyik leszármazottja, aki jeles helytörténész, és az ő fia jelen kiadványunk egyik szerzője, egyben pedig a XVI. kerület görög önkormányzatának képviselője. A kegyelettel való megemlékezés már csak azért is indokolt, mert a mai XIII. kerületi Lehel téren volt egy régi temető: ide is temettek a XIX. század első felében számos pesti görögöt. Pest első központi temetője a XVIII. század végén (a mai Váci út - Taksony u. - Lehel út között) létesült Váci úti sírkert volt. Ez volt akkortájt Pest legszebb temetője: mára nyomtalanul eltűnt ez a sírkert, ahol a XIX. század első felében több, a maga korában közismert pesti görögöt temettek el a görög egyház szertartásai szerint. A Petőfi téri görög templomot fölépítő XVIII-XIX. századi görög családok közül többnek is itt volt a sírja. Néhányukat név szerint is érdemes megemlíteni (a zárójelben elhunytuk ideje került feltüntetésre): Agorasztó Katalin (1854. december 1., 85 éves); Blána Illés papírkereskedő (1849. június 28., 53 éves); morodai Derra Anasztáz (1853. szeptember 18., 66 éves); morodai Derra Anasztázné nemes Zettiry Mária (1860. február 1., 63 éves); Dona Emil (1856. szeptember 21., 16 éves); Grabovszky Constantin nagykereskedő, Krassó vármegye táblabírája (1844. június 18., 63 éves); Grabovszky Constantinné Mutovszky Katalin (1853. október 12., 57 éves); Haris Anna (1855. január 31.); Haris Demeter (1855. május 8., 70 éves); Lyka felesége Jurgus Zsófia (1853. október 25., 85 éves); Manno János (1847. szeptember 9., 45 éves); Murati Jánosné Triantaphil Irma (1861.március 23.); berzai Takácsyné Bekella Erzsébet (1865. június 24., 65 éves); Vrányi Argir Krassó vármegye táblabírája (1845. július 2., 72 éves); Vrányi Szilárd (1850 augusztusa, 50 éves).1 A fenti reformkori görög családok közül többen értékteremtő módon vettek részt gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” személyiség országépítő reformtörekvéseinek megvalósításában: e reformkori görög kör sokat tett azért, hogy a korabeli magyar hazafias célok (mai szóval nemzeti fejlesztési projektek) gördülékeny módon valósággá váljanak. 1 2010. május 20-ára, a XIII. kerület Helytörténeti Gyűjteménye székhelyén (Váci út 50. ) a „Bemutatkozik a XIII. kerületi görög kisebbség” című rendezvény céljából el írta meg dr. Diószegi György Antal „Görög sírhantok emléke nyomában a XIII. kerületben” címet viselő kéziratát, melyből valók a fenti adatok.

3

2010. szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyarországi Görögök Kutatóintézete által rendezett, „Sina Simon 200. Görög kereskedők szerepe a magyar polgárosodásban” címet viselő konferencián dr. Diószegi György Antal azt rögzítette az előadásában, hogy gróf Széchenyi István és görög köre megtestesítette Kölcsey Ferencnek a „Huszt” versében Szatmárcsekén 1831. december 29-én megfogalmazott üzenetének máig ható üzenetét.2 „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” Ennek a magyar-görög nemzetbarátsági érzületnek a hagyománya és a nemzetek Európáját fejlesztő közös európai jövőkép gondolata jegyében született meg jelen kiadványunk! 2. A Lyka név eredete A Lyka név igazi pánhellén név: a görögök mindenhol használták. A trójai háború csak egy (bár Homérosz eposza és Trója régészeti feltárása okán rendkívül fontos) részlete volt az Égeikumot, sőt, tágabb értelemben a Földközi-tenger egész keleti medencéjét érintő nagy átrendeződésnek: az akhájok az úgynevezett tengeri népek egyik törzseként kerültek először említésre, ahol sok más, később rokonuknak tekintett nép is feltűnik.3 A Görögország középső részén lévő Delphoi jósdája több írásában is szerepel a Lyka név: ezekből kettő egy szokványos fajtája a rituálét követő aláíró szövegeknek (csak a személyek nevei, a hónapok és a pénzösszeg van feltüntetve), és mindkét íráson két nő szerepel a Lyka névvel. Létezik még 7 olyan írás Delphiből, ami 13 alkalommal tartalmazza a Lyka nevet. A fenti névelőfordulások vélhetően azzal függenek össze, hogy pythiai Apolló egyik neve Lykaiosz Apolló: e „Lykaiosz” név „hajnali fény” jelentésű.4 Lykaiosz Apolló kapcsán művelődéstörténeti érdekességként érdemes megemlíteni a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében lévő „Apolló” szobrot: ezen alkotás a dunaföldvári görög családból származó Tomori Anasztáz (Dunaföldvár, 1824 − Budapest, 1894) adományaként került itt fölállításra.5 A „hajnali fény” jelentés található meg a görög „Lykophosz” névben is: az 2

Dr. Diószegi György Antal: Gróf Széchenyi István és görög köre a reformkorban a „Haza és haladás” jegyében. In: Görög diaszpóra Közép-Európában. Szerkesztette Fokasz Nikosz. Bp., 2012. 114. p. 3 hu.wikipedia.org/wiki/Trójai_háború – Letöltve: 2012. január 9-én. 4 macedonianissues.blogspot.com/2010... Miltiades Elia Bolaris tanulmánya http://www.americanchronicle.com/articles/view/114302 Letöltve: 2012. január 9-én. 5 Dr. Diószegi György Antal: Görögök Nagykőrösön. In: Ellinizmosz. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2011. december, 2122. p.

4

Tomori Anasztáz „Apolló” szobor adománya a Nemzeti Múzeum kertjében

ókori görögben a szó jelentette az utazót is, a fény távozását, és a napnak azt a szakát, amikor a sötétség előtt még egy kis világosság van. A Lyka név jelentése kapcsolódik a „lychnosz” olajlámpás szóhoz is. Összességében Lykaiosz Apolló neve a „Felfénylő Apolló” értelmében a Napisten, a Fény istene jelentésű. Homérosz Apollót „Lykegenész” néven nevezte, ami a „Fény születése” értelmű. A Lycaeon hegyén tartották az árkádiaiak a Lykaea ünnepséget Lykaiosz Zeusz tiszteletére: emellett tartották meg a Lykai Játékokat is.6 A görög Pán mellékneve volt „Lükaiosz”.7 Filozófiatörténeti tekintetben pedig érdemes megemlíteni, hogy Arisztotelész az athéni Lykabetosz hegyen lévő Lykaiosz Apolló templom mellett alapította meg filozófiai iskoláját.8

3. Lykaónia A Magyar Katolikus Lexikon szerint a Kis-Ázsia belsejében fekvő Likaónia a likaónok törzséről kapta nevét. Kr. előtt 25-től több tartományra osztva római fennhatóság alatt állt. Jelentős városai voltak Lisztra és Derbé. A lisztrai likaóniaiakat Pál apostol is megemlíti az Apostolok Cselekedeteiben (14,11). A Pecz Vilmos által szerkesztett „Ókori lexikon”9 szerint Lycaonia Belső-KisÁzsiának egyik tartománya volt Galatia, Kappadókia, Kilikia, Piszidia és Frígia között. Lycania lakói, a lycaoneszek a görög monda szerint Lycaontól származnak: szabadságukat a perzsák ellen megőrizték. Városai: Ikonium, Laodicea, Tyriaeum, Lyszra, Laranda, Derbe. Lykia kapcsán érdemes megemlíteni egy érdekes adalékot: Sebestyén Gyula szerint „a ma használatban levő latin betűk genealógiája a phöniciai 6 macedonianissues.blogspot.com/2010... Miltiades Elia Bolaris tanulmánya http://www.americanchronicle.com/articles/view/114302 Letöltve: 2012. január 9-én. 7 Iustinus: Világkrónika. Bp., 1992. 399. p. 8 macedonianissues.blogspot.com/2010... Miltiades Elia Bolaris tanulmánya http://www.americanchronicle.com/articles/view/114302 Letöltve: 2012. január 9-én. 9 Ókori lexikon, Szerk.: Pecz Vilmos dr., Első kötet, Budapest, Franklin – Társulat, 1902

5

rovásírásig s részben az aegyiptomi hieroglyphekig minden megszakítás nélkül visszavezethető”: ennek kapcsán az „m” betű származás rendjéről gondolkodva írt arról, hogy az „m betű eredete” a „Lykiai” és a „Himyari” írásmóddal is összefügg.10 A kilikiai három római provincia Kilikia, Isauria, Lykaonia helytartói székhelye Tarsosban volt.11 Lykaónia/Lükaónia jelentős ókori tájegység volt Közép-Ázsiában, Kilikia és Taurusz között.12 Lykaónia kiemelkedően fontos történeti emléke az alábbi pénzlelet is.13

Lykaóniai pénz 4. A régi magyarországi görög és makedovlach családok görög eredettudata A magyarországi görögség múltja, utóélete, sorsa, jövője miatt fontos néhány alapvetést rögzíteni. Lyka Emil 1929 augusztusában írt egy kis füzetet TataTóvárosban „A görög-keleti egyházról” címmel: ebben megfogalmazta, hogy a görögökre használt cincár megnevezés csúfnév.14 Ennek nyomán is fontos rögzíteni, hogy magyar szívű görögség élt még a Trianon utáni Magyarországon is. Fontos rögzíteni, hogy a magyarországi görögök sem a szerb egyházi joghatóságot, sem pedig a román joghatóságot nem kívánták elfogadni a görög alapítású egyházközségeikben az évszá10 Sebestyén Gyula dr.: Rovás és rovásírás. In: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. 14. évfolyam, Budapest, 1903. 28. p. 11 Szabó Ádám: Megjegyzések a daciai tarománygyűlés történetéhez. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1999. Debrecen, 2000. 135. p. 12 Iustinus: Világkrónika. Bp., 1992. 399. p. 13 macedonianissues.blogspot.com/2010... Miltiades Elia Bolaris tanulmánya. http://www.americanchronicle.com/articles/view/114302 Letöltve: 2012. január 9-én. 14 Lyka Emil: A görög-keleti egyházról. Tata, 1929. 2. p.

6

zadokon átívelő magyarországi történetük során: a magyarországi görögök minden egyházi föllépése a konstantinápolyi joghatóság megvallása jegyében történt (főként Trianon után). A fél évszázada a görögországi makedovlachok tekintetében teljesen megalapozatlanul és félreértelmezésre okot adó módon használt „macedoromán” szóhasználat a magyarországi görögök évszázados története elemzése kapcsán történelmietlen és valótlan. Ez a valótlanság legnyilvánvalóbban a Trianon utáni helyzet föltárása során válik világossá: a magyarországi görögök hazafisága már 1848-1849-ben megmutatkozott, amikor 60 közülük honvédtisztként harcolt a magyar szabadságért (jellemzően a Délvidéken).15 Majd a XIX. század utolsó harmadától a görög alapítású ortodox egyházközségeikben védték évtizedeken át saját görög egyházvilágukat számos városban (pl. Brassó, Hódmezővásárhely, Szentes). A helyes szóhasználat a görög mellett a makedovlach, hiszen számos makedóniai görög érkezett Magyarországra. A magyarországi görög közösségtől való „leválasztás” céljából „macedoromán”-ként utólag megnevezni a XVII-XIX. századi magyarországi görögöket és makedovlachokat abszurd és mesterségesen kierőszakolt utólagos szóhasználat: a XX-XXI. századi értelemben használt „macedoromán”-fogalom semmiféle értelemben nem fejezi ki a régi magyarországi görögök körébe tartozó makedovlachok görög identitású közösségi létét, családtörténetét, és Magyarország iránt érzett hazaszeretetüket! Ez Trianon után a legnyilvánvalóbb módon fejeződött ki minden görög alapítású egyházközségben, és a régi magyarországi görög és makedovlach családok görög eredettudatát őrző XX. századi leszármazottaik sorstörténetében! Budapest-Veresegyház, 2012. március 27.

15 Dr. Diószegi György - Diószegi Krisztina: Adalékok az 1848-1849. évi dicsőséges magyar szabadságharc tisztikara görög eredetű hőseinek arcképvázlatához. Bp., 2010.

7

Adalékok a magyarországi görög Lyka-nemzetség történetéhez I. A magyar és görög kapcsolatok történelmi gyökerei A polgári Magyarországon köztudott volt, hogy a „görög kultúrhatás már ezer esztendővel ezelőtt utat talált a magyarság szívéhez, az Árpádok királyi családja vér szerint is kapcsolatot kötött a bizánci trón uraival”.16 Ezt Görögországban is széles körben tudták. „Az Eleftheron Yima, Proia, Kathimeríni, Akropolis, Proinos Typos, Vradhvni és az Athinaika Nea cimü lapok megjegyzik, hogy a magyar-görög kapcsolatok egészen 992-ig nyúlnak vissza Hierotheos püspökig, aki sok magyart keresztelt meg. Több görög kolostort is alapítottak Magyarországon a középkorban s Dukasz Mihály bizánci görög császár I. Géza királynak koronát küldött, amely Szent István latin koronájával egybefűzve a Szent Koronává vált. A két nép kapcsolatát a két ország uralkodóházainak családtagjai között előfordult házasságok is megerősítették. Az idők folyamán négy bizánci görög hercegnő lett Magyarország királynéja, mig másrészről két magyar hercegnő bizánci császárné.”17 A magyarországi görög jelenlét jellege alapvetően új tartalommal töltődött föl, amikor 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, és ezután sok görög menekült hagyta el szülőföldjét. A XV. század végétől kezdve a görögök egyre növekvő számban jelentek meg a biztos menedéket és megélhetést jelentő magyar területeken is. „A bizánci császárság bukása után számos görög került Magyarországra, akik virágzó görög telepeket létesítettek Budapesten, Szegeden, Kolozsvárott, Brassóban, Aradon, Újvidéken, stb.”18 Erdély kereskedelmében a görögök már a XVI. századtól kezdve egyre nagyobb szerepet játszottak. A több hullámban érkező görög diaszpóra magyarországi fénykora a XVIII. század volt. „Az athéni lapok … külön kitérnek arra a tényre, hogy II. Rákóczi Ferenc egy görög asszony házában talált menedéket rodostói száműzetése alatt. 1713 óta számos görög könyvet nyomtattak Magyarországon.”19 A görög kereskedők nem pusztán a haszonelvűséget tartották a szemük előtt.

16 Magyar Lapszemle. 1930. május 6. 17 MTI. Napi hírek. Napi tudósítások. 1943. szeptember 13. 18 MTI. Napi hírek. Napi tudósítások. 1943. szeptember 13. 19 MTI. Napi hírek. Napi tudósítások. 1943. szeptember 13.

8

A közösségi élményt alapértéknek tekintették, ezért a vallás és a templom, valamint az iskoláztatás és az anyanyelv megőrzése is igen nagy jelentőségű volt az első diaszpóra görögsége számára. A vallás e görögség körében alapvető összetartó erőt jelentett. Balassagyarmat, Békés, Diószeg, Gyöngyös, Karcag, Kecskemét, Léva, Miskolc, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nagyszombat, Nagyszeben, Pest, Sopron, Szentes, Tokaj, Ungvár, Vác és Zimony görög közösségei templomot vagy kápolnát építettek: a XVIII. században 35 görög egyházközség jött létre Magyarországon. A XVIII. század végén a görögök 17 iskolát építtettek közadakozásból: Belényes, Békés, Eger, Gyöngyös, Győr, Gyula, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Miskolc, Komárom, Nagyvárad, Pest, Tokaj, Oravicza, Újvidék, Ungvár és Vác görög iskolái őrizték az identitást e közösségek ifjú tagjaiban. A magyarországi görögök éppúgy váltak értékteremtő hazafiaivá új hazájuknak, mint ahogyan az óhaza iránt is megőrizték szeretetüket. Ezen XVIII-XIX. századi régi magyarországi görögöknek tehát egyszerre volt itthonuk Magyarország, és otthonuk Görögország.20 A régi magyarországi görög kereskedők történetéből fontos kiemelni, hogy a kereskedőházaikon és a pecsétjeiken a horgony, a kereszt és a 4%-os jelkép együttesen való feltüntetése a görög szertartású hitőrzés és a tisztességes kereskedelem összetett jelképe. Érdemes itt utalni a görög kereskedőjelkép ősi voltára is: az őskeresztény művészet tárgyi emlékein jellemző a Krisztust jelképező halábrázolás: a hal a keresztényeket jelentette. A őskereszténységtől kezdve alapvető jelkép volt, hogy az emberi élet hajójának horgonya az Istenbe vetett bizalom. A horgony a megváltás lehetőségének a jelképe: az ábrázolásokon sokszor a keresztet is feltüntették.21 Tóth Péter és Glaser Tamás lényeges megállapítása üzenetértékű: „Görögség és magyarság úgy élt együtt a Kárpát-medencében, hogy ki-ki megőrizte saját hagyományait s tiszteletben tartotta a másikét. Határokon átívelő, nyelveket és kultúrákat összefogó sajátos egység jött létre így, amely mégsem mosta össze vagy halványította el az egyes hagyományokat. Ezért is nevezte a hazai görögség egyik vezető személyisége, Zavirasz György, a korabeli Magyarországot a nemzetiségek „türelmes anyjának” (Μητέρα της ανοχής). Α 20 Dr. Diószegi György Antal: Görögök a Trianon utáni Magyarországon. In: Trianoni szemle. A Trianoni Kutatóintézet folyóirata. Főszerkesztő Szidiropulosz Archimédesz. II. évfolyam 3. szám. 2010. július-szeptember. 79-80. p. 21 Elhangzott 2012. március 10-én Dr. Diószegi György Antal görögkutató „Az 1848–49. évi dicső magyar szabadságharc tisztikara görög eredetű hőseinek életéből” címet viselő előadásán a Szentendrei Görög Nemzetiség „Március, Tavasz, Forradalom 1821. március 25.-1848. március 15.” rendezvényén (Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont (2000 Szentendre Kálvária út 16/c) nagyterme).

9

görögök Magyarországon, miként mindenütt, ahol csak letelepedtek, igen nagy hangsúlyt fektettek a művelődésre.”22 II. A magyarországi görög Lyka-család Eredet A pesti polgárok névjegyzékében szereplő görögök közül a legismertebbek az Angelaky, Argiri, Bekella, Lepora, Lyka, Monaszterly, Manno, Moszka, Murati, gróf Nákó, Pasgáll, Rosa, Sacelláry, Takácsy családok voltak.23 Lyka Emil a régi görög családok közé sorolta a „Dóra, Dóna, Dúma, Szina, Gúda, Dúmba, Dzsuka, Lepora, Lyka” famíliákat.24 A görög Lyka-család Lengyelországból érkezett Magyarországra.25 A görög eredettudat őrzésének XXI. századi ékes példája volt, amikor Lantos-Lyka Antal (aki a XVI. Kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzatban lett képviselő) ezt a nyilatkozatot tette: „Lyka Antal vagyok”, „mi görögök vagyunk”; „Lyka Károly, Lyka Antal, Lyka Rezső, Lyka János, Lyka Anasztáz, ez egy család, összejártak”.26 A görög Lyka-család tagjai több magyar városban is jelen voltak (pl. Balassagyarmat, Miskolc, Pest). Például Miskolcon 1770-ben 46 görög kereskedő élt, ezek között éltek itt Lika/Lyka – családbeliek is.27 A miskolci születésű görög Lyka Pál András kereskedő polgárjogot szerzett Pesten.28 Lyka András (? − Miskolc, 1823) Miskolcon 1787 májusában vette feleségül Jurgus Zsófiát (1768 − Pest, 1853), aki Athanasziosz Georgiusz/Jurgus leánya 22 Tóth Péter − Glaser Tamás: Bevezető. In: Prelude to a United Europe. Greek cultural presence in Hungary from the 10th to the 19th century. 28 March – 25 April 2008. Monday to Friday 10.00 a.m. – 18.00 p.m. University Library − Eötvös Loránd University. 1053 Budapest, Ferenciek tere 6.; Ministry of Culture Greece; Greek Embassy; Budapest Eötvös Loránd University. Budapest, March 2008. 12. p. 23 Sasvári László − Diószegi György: A pest-budai görögök. Bp., 2010. 24 Lyka Emil: A görög-keleti egyházról. Tata, 1929. 6. p. 25 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873−1917. Bp., 1979. 24. p. 26 2010. október 14-én hangzott el Lantos-Lyka Antal hozzászólása az „Ohridi Szent Naum magyarországi kultusza” címmel a Bolgár Kulturális Intézetben (a budapesti Bolgár Kulturális Intézet, a Bolgár Kulturális Fórum, az ELTE BTK Szláv Filológiai Intézete, és a Debreceni Akadémiai Bizottság Művészettörténeti Munkabizottsága által) szervezett konferencián. 27 Miskolc története. Főszerkesztő: Dobrossy István. III. kötet. Bp., 2000. 437. p., 456. p.; Dr. Szendrei János: Egy megbukott görög boltos a XVII-ik században. In: Századok 1888. 536. p.; Dr. Diószegi György: A XVIII-XIX. századi görögök értékteremtése Miskolcon, avagy a második diaszpóra tagjainak emlékőrző kirándulása. In.: Ellinizmos. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatnak kiadványa. 2008. július − augusztus. 17. p. 28 Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Bp., 2010. 386. p.

10

volt. Lyka felesége, Jurgus Zsófia 85 évesen hunyt el 1853. október 25-én: „a gör. n. e. szentegyház szertartásai szerint, a Váczi út melletti sírkertben” temették el. Gyermekeik: Lyka Pál, Mária (Sarpe György házastársa), Anasztázia (Bozda Mihály házastársa). A Jurgos/Jurgosi név Eger, Gyöngyös, Miskolc görög kereskedőcsaládjai között fordul elő. A görög Sarpe család Egerben élt.29 Bozda Mihályné Lyka Anasztázia 70 évesen hunyt el 1882. január 14-én. Férje, Bozda Mihály görög kereskedő 74 évesen hunyt el 1871. május 24-én Balassagyarmaton: az itteni görögkeleti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Leányuk Bozda Euphemia volt.30 Lyka Anasztáz (1801−1871) Lyka Anasztáz üzletember volt: előbb lengyelországi, varsói vállalkozásokban volt érdekelt, bőrkereskedelemmel foglalkozott, majd visszatért Magyarországra, Pestre, ahol bőrgyárat alapított. 1830-ban felvették a pesti, 1833ban a budai polgárok közé, tekintélyes emberré vált. Fölös tőkéjét főleg házingatlanokba fektette, az akkor épülő Újlipótvárosban (a mai V. kerület északi része). Saját maga részére 1844-ben a Színháztér (Vörösmarty tér) és a Harmincad utca sarkán a neves építésszel Hild Józseffel egy kis háromemeletes palotát építtetett, melyet több mint száz évig utódai laktak.31 Rados Jenő szerint Hild József munkája volt 1839-ben a Lyka D. Anasztáz számára fölépített épület, a Vörösmarty tér 6. és a Harmincad utca sarkán.32 1860−61-ben szintén Hild József munkája volt a Lyka Anasztáz számára az V. kerületi Dorottya u. 3. szám alatt emelt sarokház (háromemeletes, pincéje a régi Harmincadhivatal pincéje volt). 33 Lyka-ház volt a XIX. században épült, Arany János utca 34. szám alatti épület is.34 Lyka Anasztáz pesti nagykereskedő tulajdona volt 1865-ben a városligeti 23. számú ingatlanon lévő épület: e ház bővítését is Hild József tervezte. Ez volt a Lyka-villa.35 29 Dr. Diószegi György − Diószegi Krisztina: Adalékok az 1848−1849. évi dicsőséges magyar szabadságharc tisztikara görög eredetű hőseinek arcképvázlatához. Bp., 2010. 30 Dr. Diószegi György Antal: A balassagyarmati görögök. In: Ellinizmosz. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2011. február. 12. p. (Görög nyelven jelent meg Vengrinyák Edit fordításában.) 31 http://www.nemzetisegek.hu/repertorium/2007/01/belivek_28-29.pdf 32 Rados Jenő: Hild József Pest nagy építőjének életműve. Bp., 1958. 309. p. 33 Rados Jenő: Hild József Pest nagy építőjének életműve. Bp., 1958. 327. p.; Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 5. Bp., 1961. 98. p. 34 Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 5. Bp., 1961. 94. p. 35 Gábor Eszter: Az Andrássy út körül. Bp., 2010. 110. p., 141. p., 386. p.

11

A pázmándi kastély tekintetében fontos, hogy egy belga bank után a görög Sina György báró, majd a szintén görög Lyka Anasztáz lett a birtokos.36 „Lyka Anasztáz végrendeletileg úgy intézkedett, hogy ha valamelyik gyermeke leszármazó hátrahagyása nélkül halna el, akkor annak az örökrésze a többi testvérre, illetve azok gyermekeire szálljon.”37 A görög Lyka-család síremléke a Fiumei úti sírkertben A Fiumei úti sírkert bal oldali falsírboltjai között (B. 121/122) található Lyka Anasztáznak az 1871. év előtt készült sírboltja.38 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján született az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet, mely mellékletének „BUDAPEST I. KATEGÓRIA” részében „Lyka Anasztáz síremléke” is szerepel: ez az öntöttvas mauzóleum a Fiumei úti temetőben, kora eklektikus stílusban készült 1871 körül.39 1877-ben zajló kisajátítási per Budapest Főváros alperes ellen a Bp., Váci u. 425. szám alatti telekből utcának kihasított része utáni kárpótlás iránt 73.200,Ft perértékben: a felperesek, Lyka Döme és kiskorú testvérei voltak, és a szintén görög Agorasztó Miklós, mint a néhai Lyka Anasztáz hagyatéki gondnoka járt el ebben az eljárásban.40 Lyka Anasztáz emlékét egy ma is impozáns épület kapcsán is érdemes megőrizni. A híres Gerbeaud cukrászda épülete a pesti Vörösmarty tér közismert látványossága: épületének helyén valaha a Harmincadhivatal állt, amelyet 1859-ben bontottak le, helyét négy telekre osztották. Ezen telkeken felépült négy házból álló tömb egyik (nem a Vörösmarty térre néző) épületének tulajdonosa Lyka Anasztáz volt. 41 36 37 38 39

www.geocaching.hu/caches.geo?id=2857&show Letöltve: 2012. január 9-én Magyar Országos Tudósító 1943. június 22. Sasvári László − Diószegi György: A pest-budai görögök. Bp., 2010. Dr. Diószegi György Antal: A görögök genealógiai kutatása Magyarországon. In: Agora. Görög Kisebbségi Kulturális Magazin. 2011. 12-13. szám. 171. p. 40 Budapest Főváros Levéltára. Polgári perek HU BFL - VII.2.c - 1877 - I.0376. VII.2.c. Budapesti (Pesti) Királyi Törvényszék peres iratai. 41 www.pestiest.hu/cikknyomtat/53502/gerbeaud_historia Letöltve: 2012. január 9én

12

Lyka György (1845-1907) Lyka Anasztáz (1801−1871) és Spyridon Anasztázia (1821−1849) 1841-ben kötöttek házasságot, gyermekük, Lyka György (1845−1907) Budatétényben élt. „Bacchus oltára. Lyka György kis-tétényi pinczéjében egy a görögöknél hagyományos szertartás ment végbe; oltárt emeltek s a pesti görög pap szentelt vízzel s tömjénfüsttel áldotta meg a hordókat.”42 Lyka György volt az építtetője az V. kerületi Belgrád rakpart 19. (IV. Aldunasor 16.) szám alatti háromemeletes eklektikus bérháznak 1876-ban. Napjainkra az épület tökéletesen átalakított homlokzattal áll. A mozaikkészítő Cristofoli Vince volt, szobordíszek vagy tagozatok már nem láthatók az épületen.43 Szintén Cristofoli Vince volt a mozaikkészítő, Steindl Imre az építész, Agorasztó Miklós pedig az építtető az V. kerületi Kecskeméti u. 3. szám alatti háromemeletes, neoreneszánsz-eklektikus bérház 1875. évi felépítésekor. A második emeleti négy ablakmellvédben, tagozatos keretben női fej-domborművek láthatóak medaillonokban.44 A XX. század elején Lyka György magánzó a Budapest IV. kerület Ferenc József rakpart 19. szám alatt lakott.45 Lyka Miklós (1857−1943) Lyka Miklós a középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd Pest vármegye közigazgatásában dolgozott. 1880-tól fejtett ki görög egyházközségében tevékenységet: eleinte főgondnokként, majd alapítványi gondnokként. „A Petőfi téri templom restaurálása az ő eredményes munkásságának köszönhető. A Magyar-Görög Kereskedel- Lyka Miklós emléktáblája a pesti görög templomban (Petőfi tér) mi Kamarának és számos 46 irodalmi társaságnak tagja.” 42 Mi ujság?. In.: Vasárnapi Ujság. 1878. XXV. évfolyam. 39. szám. 625. p. 43 Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata. In: Művészettörténet - műemlékvédelem 1. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991. 67. p. 44 Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata. In: Művészettörténet - műemlékvédelem 1. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991. 78. p. 45 Budapest Főváros Levéltára Közjegyzői okiratok HU BFL - VII.168 - 1904 – 0546. VII. 168. Görgei István közjegyző iratai 46 A Magyar Társadalom Lexikonja. Bp., 1932. 336. p.

13

Lyka Miklós is adományozó lelkületű görög volt: a „Czárán Gyula Emlék Alap Bihar Füreden” számára 1913 szeptemberében adomány címén tett letétbe 34 koronát az alapítvány számlájára.47 A magyarországi görögök évszázados hitőrzésére és adományozó mivoltára vonatkozó ékes példa, hogy Lyka Miklós (Lyka Döme és Lyka Emil testvére; Pest, 1857 − Budapest, 1943) a II. világháború előtt a saját pénzén renováltatta a Petőfi téri görög templomot: ezt tanúsítja egy emléktábla az egyik kórustartó oszlopon.48 Lyka Miklós tudományos szaktekintélynek is számított a görög vonatkozások tekintetében. „Új tudományos társulat keletkezett Budapesten. A nevezetes társulat Hunfalvy Pál elnöklete alatt az akadémia Kisfaludy termében vasárnap alakult meg. Jelen volt Jókai, Gyulai, Szász Károly, Szily Kálmán, Tóth Lőrincz, Berzeviczy stb. és nagy közönség. A társulat új lapot ád ki Folklór czimmel, melyet Hermann Antal és Dr. Katona Lajos derék feleink fog szerkeszteni, a kit különben az új társaság jegyzőnek választott. Az új társaság czélja a magyar állam és a történelmi Magyarország mai és egykori népeinek tanulmányozása valamint a kölcsönös megismerkedés utján a hazában élő népek közt a testvéries egyetértésnek és az együvé tartozás érzetének ápolása. Tanulmányozásának tárgyai az ország mai és egykori népeinek eredete, fejlődése, állapota, etikai jelleme és anthropologia mivolta, továbbá a népnevelés nyilatkozatai. Ilyenek: életmód foglalkozás, lakás, eszközök, díszítés, zene és költészet, táncz és játék, szokások és erkölcsök, szólásmód és közmondás, hagyomány és munka, babona és rá olvasás, népmese és találós mese, népdal és rege, végre az ország lakóinak testi alkata. A magyarországi néprajzi társaság szakosztályainak elnöki és szakelőadói tisztségeire a szervező bizottság — mint értesítenek — a következő urakat kérte föl I. Faji szakosztályok: … 19. Görög: Lyka Miklós”.49 1930 tavaszán Joanovits Pál (e makedóniai görög család eredeti vezetékneve Kaliva volt) nyugalmazott államtitkár, felsőházi tag, és (a régi miskolci görög kereskedőcsaládból származó) Kurucz Károly a pesti görög egyházközség választmányi tagjai voltak, míg Lyka Miklós alapítványi és iskolagondnokként, Agorasztó Tivadar pedig pénztárnokként tevékenykedett. Armenuly György gyertya-gondnok, hadzsi Malaky Mihály ingatlangondnok, idősebb Damaskin István jegyző, idősebb Sacelláry György (1856-1940) és Stankovits Szilárd pedig választmányi tagok voltak e pesti görög egyházközségben.50 47 Daday János: Újabb adatok Biharfüred történetéhez. In: Bihari Napló. 2000. március 25. 48 Sasvári László - Diószegi György: A pest-budai görögök. Bp., 2010. 49 Új tudományos társulat keletkezett Budapesten. In: Esztergom és vidéke. XI. évfolyam. 1889. október 31. 3. p. 50 Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc 2003. 51. p.

14

A Budapesti Görög Alapítású Görög-keleti Magyar Egyházközség alapítványi gondnoka és az alapítványi bizottság tagja volt Lyka Miklós az 1937. évben is. A főgondnok Agorasztó Tivadar, a másodgondnok Dr. Ballassa Gusztáv, az iskolagondnok ifjabb Sacelláry György (1887-?) volt. 1942-ig az egyházközségi tagok közé tartozott Lyka Miklós (lakcíme: V. Vörösmarty tér 6.).51 Lyka Döme (1854-1937) Lyka Döme (1854-1937) földbirtokos vagyona régi görög hagyatékból származott: édesapjuk, Lyka Anasztáz hatalmas vagyona a hét gyermeke között került felosztásra.52 Itt emlékeztetnék rá, hogy Steindl Imre is épített a Lyka-család számára pesti bérházat.53 A Váci utca 28. szám alatt létezett a XIX. század közepéig az Aranyhorgonyhoz címzett fogadó, ahol Simonyi Antal műterme állt 1864 januárjáig, majd ezen a telken 1879-ben Lyka Döme Steindl Imre tervei alapján felépíttette az üzleteiről később híressé vált, ma is álló Lyka-házat.54 A pázmándi földbirtokos A XIX. század végén a család Fejér megye egyik nagyjövedelmű földbirtokosává lett.55 Pázmánd tulajdonosa 1900-ban már Lyka Döme volt: átépíttette a kastélyt, melynek egyik emléke, hogy létezik „LD”-pecsétes tégla.56 Lyka Anasztáz halála után a fiának, Lyka Dömének jutott a pázmándi uradalom és a kastély: az 1860-as évek után emeletet húzatott az épületre neobarokk stílusban. A patakon duzzasztó épült, túlodalán teniszpálya volt. A kastélyudvaron volt egy kút, kútházzal, mellette a parádés kocsis lakása és a parádés lovak istállója. Lyka Döme megpróbálta fejleszteni a birtokot: többek között tűzoltószertárt is létesített és biztosította annak felszerelését. A pázmándi önkéntes tűzoltók székhelye ma is a Lyka Döme által létesített épületben van. A községi tűzoltó szertárnak nevezett épület a Fő utca 63. szám alatt található. Maga az épület tehát több mint 100 éves (bár többször át lett építve). 57 51 A Budapesti Görög Alapítású Görög-keleti Magyar Egyházközség 1942. évi jelentése Az 1943. évi I. rendes közgyűléshez. Bp., 1943. 4. p. 52 Magyar Országos Tudósító 1943. június 22. 53 Csányi Károly: Steindl Imre. In: Művészet 1902. V. szám. 54 Osgyán Edina: Simonyi Antal műtermei. A fotográfus a Váci utcából a mai Belgrád rakpartra költözött. − mno.hu/migr/simonyi-antal-mutermei-790023 Letöltve 2012. január 10-én 55 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp., 1979. 24. p. 56 Pecsétes tégla mániások − forum.index.hu/Article/showArticle?go. Letöltve: 2008. május 25. 57 www.geocaching.hu/caches.geo?id=2857&show Letöltve: 2012. január 9-én

15

Az adományozó A reformkori görögök adományozó kedve számos nemzeti intézmény megteremtéséhez nyújtott pénzügyi segítséget, és ez volt a helyzet a következő évszázadban is. 1896-ban Pázmándon „Én is ajándékoztam a millénium emlékére egy nagy iskolát annak a községnek, melynek kegyura vagyok, mi természetesebb tehát, mint az, hogy csakis helyeselhetek olyan akciót, mely ebben az országban szaporítja a népiskolákat.”, ahogy erről 1926 novemberében Lyka Döme „A magyar népiskola” címet viselő cikkében írt.58 A régi görög családok tagjai közül többen is ebben az adományozó szellemben cselekedtek a haza fejlődéséért. Kiváló példa erre, amikor Lukinich Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Könyvtára igazgatója egy közleményben hívta föl a művelt közvélemény figyelmét a könyvtár katasztrófális helyzetére, és a pesti görög közösség egyik tagja ekként cselekedett: „Én, aki a magyar kultúra egyik szerény harcosa vagyok, ezennel értesítem, hogy méltóságos Igazgató Úr rendelkezésére bocsátok kettőmillió koronát. Fogadja Méltóságod nagyrabecsülésem őszinte kifejezését. Lyka Döme, a „régi parlament” volt tagja.”59 A fentebb már említett Lyka Döme adományozó kedve sokrétű volt, és erre jó példa, amikor a közbiztonság céljából „a budapesti rendőrörszemélyzet részére alapítványt” tett: a budapesti főkapitányságnak „négyezer pengőről szóló betétkönyvet bocsátott rendelkezésére azzal, hogy ennek a négyezer pengőnek, mint alapítványi vagyonnak évi kamatait évenként a budapesti rendőrőrszemélyzet egy-egy tagja kapja, akit erre az állami és társadalmi rend fenntartása körül tanúsított önfeláldozó és bátor magatartása alapján felsőbbsége legérdemesebbnek tart.”60 A Lyka Döme-díj az arra érdemes budapesti rendőrök számára az alapítónak a közbiztonság iránti elkötelezett érzésvilágát mutatja: összesen hétezerötszáz pengőt bocsátott erre az évenként kiosztott jutalmazási célra azok számára, akik a budapesti rendőrség őrszemélyzetének tagjaként az állami és társadalmi rend fenntartása körül a legönfeláldozóbb, a legbátrabb magatartást és működést fejtettek ki. 1931-től 1941-ig összesesen tizenhét rendőr, illetve rendőrözvegy részesült személyenként mintegy háromszáz pengő jutalomban.61 58 Lyka Döme: A magyar népiskola. In: Esztergom és vidéke. Politikai és társadalmi lap. Főmunkatárs: Vitál István. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér. XLVIII. évfolyam. 91. szám. 1926. november 14. 1. p. 59 MTI 1924. május 6. 60 Magyar Országos Tudósító 1930. november 11. 61 A 60 éves magyar rendőrség 1881−1941. Szerkesztették Borbély Zoltán és dr. Kapy Rezső. Bp., 1942. 275. p

16

A görög Lyka-család Székesfehérvár történetében is maradandót alkotottt. Lyka Döme (1853−1937) jelentős közéleti tevékenységet folytatott: méltóak voltak a Trianon utáni közéletben tevékenykedő magyarországi görögök a Magyarországon élt reformkori elődeik hazafiúi létéhez! E tekintetben jelképi szempontból is érdemes megemlíteni a trianoni kényszerdiktátum által elszakított Kolozsvár egy köztéri alkotását, mint méltó példáját a régi magyarországi görögök hazafiságának. A „Kárpátok őre” nevezetű szobor anyagi hátterét Lyka Döme pázmándi nagybirtokos biztosította, és ő adományozta Kolozsvár városának: 1915. május 23-án állították fel ezt a műalkotást az akkori Deák Ferenc utca járdaszigetén. A pázmándi birtokos Lyka Döme volt az adományozó a székesfehérvári „Vértes vitéz” szobor esetében is: 1915. szeptember 8-án a Városháza előtt a görögül kiválóan tudó, Lyka Dömével baráti kapcsolatban lévő, a görög szertartású kereszténység felé nyitott író, akadémikus A székesfehérvári „Vértes Prohászka Ottokár megyéspüspök avatta vitéz” szobor föl. Lyka kezdeményezése országos gyűjtést indított el: a szoborbizottság a befolyt pénzeket hadikölcsönökbe fektette, és kiosztotta a városi hadiárvák közt. E szobor napjainkban a fehérvári Szent István Király Múzeumban látható.62

62 Gergely Anna: A nemzeti áldozatkészség szobra Székesfehérváron. Fejér Megyei Hírlap, 1988. december 19.; A nemzeti áldozatkézség emlékműve: Vértes vitéz szobor Fehérváron. In: 125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. Szent István Király Múzeum közleményei (D sorozat). 2000. 162. p.; Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből. A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 6. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat. 1990. 140. p.; Dr. Diószegi György Antal: Görögök Székesfehérvárott. In: Ellinizmosz. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2011. augusztus. 19. p. (Görög nyelven jelent meg Vengrinyák Edit fordításában.)

17

Még egy I. világháborús emlékművet meg kell említeni: ez a szobor a fehérvári 10. huszárezred tiszteletére a székesfehérvári „Szentlélek” temetőben került fölállításra, és az 1914 decemberében lezajló a limanovai csatában elesett hősök emlékére készült. „A világháború mindig diadalmas hadvezére von Mackensen porosz királyi vezértábornagy, Magyarország egyik hőslelkű védelmezője, 1935. május 17-én 86 éves korában eljött Székesfehérvárra s megkoszorúzta a nevét viselő egykori cs. és kir. 10-huszárezred hőseinek emlékművét,hogy ezzel is jelét adja nemzetünk s a magyar katonai erények iránt érzett tiszteletének és szeretetének. Látogatása Lyka Döme emléktáblája a emlékére adományozta ezt az emléktáblát „Szentlélek” temetőben álló Lyka Döme pázmándi földbirtokos.”63 huszáremlékművön. Az I. világháborúban lőszergyártási célból elrekvirálták a pázmándi nagyharangot. E helyett készíttették el a jelenleg is használatos 508 kg súlyú nagyharangot. A 154 kg-os kisharangot az I. világháborúban hősi halált halt katonák emlékére a községi hívek közadakozásból öntették. Ennek a költségeihez özvegy Lyka Döméné Podmaniczky Elma bárónő, a templom kegyúrnője is bőkezűen hozzájárult, és a haranganyai tisztet is vállalta. A felszentelési ünnepség Pázmándon 1938. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén történt.64 A gondolkodó A XIX. század végéről Lyka Döme ezt írta. „A történelem a 80-as évek korszakát Magyarország aranykorának fogja minősíteni. A Sors nemzetet akkor bőségesen megajándékozta illusztris, nagycaliberű, jól értve vezérszerepre hivatott államférfiakkal.” A XIX. század politikusi világáról azt írta, hogy az „akkori Parlamentben … még a közkatonák is a haza szolgálatát ideális szempontból fogták fel és azon jellemekhez tartoztak, kiket sem hatalmasok kegye, sem a tömeg lármája eltántorítani nem volt képes”.65 Lyka Döme minden közéleti tevékenysége az ország javát célozta. Az 1914 63 Dr. Diószegi György Antal: Görögök Székesfehérvárott. In: Ellinizmosz. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2011. augusztus. 19. p. (Görög nyelven jelent meg Vengrinyák Edit fordításában.) 64 www.pazmand.hu/page/59/ Letöltve: 2012. január 10-én. 65 Lyka Döme: A választójog. Bp., 1932. 1. p.

18

előtti világ tekintetében az erkölcsi kiindulópontja ez volt: „Nézzünk végig az országban, hol van a régi tekintély, a régi tisztelet az ország törvényhozói iránt?”.66 Lyka Döme így írt az I. világháborút kirobbantó helyzetről: „bennünket és szövetségeseinket ellenségeink belekényszerítettek, belekergettek akaratunk ellenére ebbe az irtózatos háborúba”.67 Lyka IV. Károly uralkodóról a következőképp vélekedett: „egy ifjú király teljes életismeret nélkül”.68 Az I. világháború következményeiről pedig ekként írt: „Először a háború az emberek jellemét a legrosszabb mértékben corrumpálta, még az emberi vér is olcsó lett. Catastrofális hatással van országunk ezeréves határainak elrablása. Rendkívül káros és erkölcsrombolólag hatott az inflatio.”.69 Egyik röpiratában kifejezetten sarkosan fogalmazott a korabeli politikai és társadalmi viszonyokról.70 Lyka Döme szerint az I. világháború befejezése után megvalósuló események adtak „jogcímet az ellenséges megszállásra”.71 „Ez volt Magyarország katasztrófája.”72 Lyka Döme írt arról is, hogy akkoriban „undort keltő zuglapokat” adtak ki.73 Lyka Döme gróf Tisza Istvánról írta a következőket: „Magyar volt a szó legnemesebb értelmében, a lángoló hazaszeretet jelképe, tetőtől talpig becsületes, őszinte, nyílt, minden intrikától távol álló jellem, adott szavának feltétlen ura és betartója”, és „a háborút ellenezte”.74 A görög elődöktől származó Lyka Döme büszkén hírdette világgá: „én magyar vagyok”.75 A társadalmi béke megőrzése érdekében felszólalt az I. világháború utáni korszakban.76 Lyka Döme 1922-ben a „A fásítás kérdése” tekintetében is szót emelt: „A „Köztelek” mult hó 19-én megjelent számában Lyka Döme földbirtokos a fásitás kérdésévél foglalkozik. Elmondja, hogy mily jó hasznát látta kopár legelői befásitásának, minek következtében a fejérmegyei gazdasági egyesületben inditványt tett, hogy szólittassanak fel a vidék összes községei és birtokosai, hogy nemcsak szépészéti szempontból, hanem saját jól felfogott érdekükben is lássanak hozzá a fásításhoz. Az inditványt lelkes egyhan66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76

Lyka Döme: Visszaemlékezések a nyolcvanas évek parlamentjére. Bp., 1912. 9. p. Lyka Döme: Röpirat. 1919. október. 1. p., OSZK Kisnyomtatvár, D. 2486 Lyka Döme: Röpirat. 1919. október. 2. p., OSZK Kisnyomtatvár, D. 2486 Lyka Döme: A választójog. Bp., 1932. 4. p. Lyka Döme: Röpirat. 1919. október. 1. p. , OSZK Kisnyomtatvár, D. 2486 Lyka Döme: Röpirat. 1919. október. 1. p., 2. p., 4. p., OSZK Kisnyomtatvár D. 2486 Lyka Döme: Röpirat. 1919. október. 1. p., OSZK Kisnyomtatvár D. 2486 Lyka Döme: Röpirat. 1919. október. 2. p. OSZK Kisnyomtatvár D. 2486 Lyka Döme: Röpirat. 1919. október. 2., 4. o. OSZK Kisnyomtatvár D. 2486 Lyka Döme: A választójog. Bp., 1932. 2. p. Lyka Döme: A választójog. Bp., 1932. 3. p.

19

gúsággal elfogadták, de gyakorlati kihatása kevés volt. Lyka ezután igy folytatja: „Nem nyugodtam és több érdekelttel közvetlenül beszéltem ez ügyben és egyik legkiválóbb gazdánk, aki a reá bízott közbirtokokat oly kiváló szakértelemmel kezeli és a megye egyik elsőrendű gazdasági tekintélye, igen alaposan és az életből merített tapasztalásból fejtegette az okokat, amelyek miatt ez az ő általa is elismert nagyfontosságú ügy nem teljesíthető ugy, mint azt az egyesek és az -ország érdeke igen sürgősen megkívánná. … Már a családban és később az iskolákban kellene arra hatni, hogy a nép érzékkel birjon a fagondozás iránt, mert nemcsak a fentemlitett gazdasági tekintély, hanem saját magam is tapasztaltam, hogy a járókelők — nemcsak gyerekek — bizonyos örömöt lelnek abban, hogy az útjukba eső szép fa ül tetve nyéket mulatságból tördeljék és megcsonkítsák, legtöbb helyen azonban a páréves szép egyenes fákat azért vágják ki, hogy ebből ostornyelet készítsenek és ez ellen a szokás ellen a tulajdonos nem találja hatóságainknál a kellő védelmet. Sok esetet hallottam, de a legjellemzőbb, hogy egy ilyen tárgyalásnál a károsulttól azt kérdezték, hogy a kérdéses tiz élő, szép, ötéves csemete hány méter fának s mily értékűnek minősíthető? Nem írom papírra azt a méltó felháborodást, melyből kifolyólag a károsult panaszától elállott. Itt segíteni kell!“ Bár mindenütt akadna a fásításnak oly lelkes szószólója, mint Lyka Döme.”77 Lyka Döme a korabeli politikai működés kritikájaként ekként írta le magatartását: „1924-ben arra határoztam el magamat, költségemre egy kiváló szakemberrel statisztikát készíttetni, melynek feladata volt kimutatni, hogy ezek a műlármák, botrányos közbeszólások, kocsmába való hadvezérek mibe kerülnek az országnak”.78 Trianon a magyarországi görög családok tekintetében is súlyos következményekkel járt, hiszen közülük többen elveszítették azon birtokaikat, melyek a Magyarországra ráerőszakolt diktátum miatt kerültek idegen államok hatalma alá. Egy híradás szerint Lyka Döme pázmándi nagybirtokos több esetben is részt vállalt a világháború utáni közélet formálásában.79 Lyka Döme az alábbiakat fogalmazta meg egy könyve közrebocsátásakor: „Aki az ezeréves magyar birodalom mai megcsonkított térképére egy pillantást vet, kétségbeesetten fog felette elmerengeni.”, és nagyon is „Érthető, hogy a velünk szemben elkövetett vérlázító igazságtalanság felett mi magyarok nem térhetünk nyugodt lélekkel napirendre.”80 A korabeli értékválságról 1932-ben Lyka Döme azt írta, hogy az utóbbi 77 78 79 80

Erdészeti Lapok 1922. 17-18. szám 263-264. p. Lyka Döme: A választójog. Bp., 1932. 3. p. Magyar Országos Tudósító 1930. november 11. Zelovich László: Adatok a jelenlegi nemzetgyűlés működéséről. Közrebocsátja Lyka Döme. Bp., 1924. 3. p.

20

időkben viszont „megszűnt a tekintélynek régi fogalma”: a „régi becsület, a Traditio, a női erény, a házasság szentsége és az ősi fészekhez való ragaszkodás, a feddhetetlen családi hírnév, nemcsak megőrzése, de az ahhoz való görcsös ragaszkodás is múzeumi fogalmakká váltak”.81 1932 áprilisában Lyka Döme (a XIX. század „80-as évek Parlamentjének volt tagja”) ezt írta Pázmándon „A választójog” címet viselő könyvében: „Világcrízist élünk, nemzetfenntartó elemünk, amely a magyar földet műveli, önhibáján kívül katasztrofális viszonyok között sínylődik.”82 Magyarország jövője érdekében ezt javasolta „jó terményárak, olcsóbb megélhetés és munkaalkalom” kell, és „szigorú közerkölcs”. Valós a fenti helyzetértékelés, ha arra gondolunk, hogy Oscar Wilde szerint a „cselekvés minden fajtája az erkölcstan körébe tartozik”.83 1926 novemberében Lyka Döme „A magyar népiskola” címet viselő, a tudást átadó tanárokat középpontba állító cikkében arról írt, hogy „Örömmel üdvözlöm a közoktatásügyi miniszter ur nagyszerő programmját: minél több népiskolát építtetni. Minden kultúrember ezt helyeselni fogja és Klebelsberg Kuno gróf ez újabb ténykedésével csak szaporítja azokat a nem eléggé dicsérhető alkotásait, amelyekkel már eddig is elévülhetetlen érdemeket szerzett nevének.… Nemcsak iskolát építeni legyen a főcél, de annál sokkal fontosabb a minden tekintetben hazafias tanító-osztályt a jövő számára megmenteni, mert jobb egy egyszerű szoba jó tanítóval, mint egy palotaszerü iskola rossz tanítóval. Éppen azért első feladatnak nem annyira a népiskolák szaporítását, mint inkább a magyar tanítóság szellemi és anyagi színvonalának emelését tartom szükségesnek. Az a magyar tanítóság, mely ma is súlyos körülmények között páratlan lelkesedéssel végzi kötelességét és mely akkor is, mikor ez országban minden felborult, hű maradt a nemzeti eszmékhez és soha egy percig se tért el a becsület útjáról és meg nem felejtkezett se Isten, se haza, se királyról, ilyenekről viszont sem államnak, sem társadalomnak nem szabad megfeledkeznie és mindent meg kell tenni, hogy nekik gondtalan életet biztosítva módot nyújtsunk, hogy kizárólag nemes hivatásuknak élhessenek. … Mióta a régi iskolából kikerült embereink és pedig legjobbjaink, a háborúban sírba szálltak, azóta e nemzet tagadhatatlanul sülyedt, csak egy igazán gondos nevelés teremthet egy a régihez hasonló nemzedéket, mely régi jó hírünket és becsületünket újra megalapozza.”84 81 Lyka Döme: A választójog. Bp., 1932. 7. p. 82 Lyka Döme: A választójog. Bp., 1932. 1. p. 83 Lyka Döme: A múlt ereje és a választójog. Bp., 1932. 2. p.; Oscar Wilde: A kritikus mint művész. Fordította: Halasi Andor. Bp., 1918. 68. p. 84 Lyka Döme: A magyar népiskola. In.: Esztergom és vidéke. Politikai és társadalmi lap. Főmunkatárs: Vitál István. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér. XLVIII. évfolyam. 91. szám. 1926. november 14. 1. p.

21

Napjainkban is megfontolandóak a fenti, a társadalom önnevelését végző tanítói munka értékét hangsúlyozó gondolatok. Oscar Wilde írt arról, hogy „Az önművelés az ember igaz eszménye: ez a görögök hagyatéka, mivel benne egyszerre van jelen a szemlélődő életgondolat és a bölcsesség szeretetére való törekvés.”: „Platón szerint a görög ifjak nevelésében a környezet szerepét hangsúlyozta: tündöklő képek és hangok közé kell őket vezetni, mivel az anyagi szépségek készítik elő a lelket, a szellemi képességek kibontakoztatására. Öntudatlanul kell az igazi szépségszeretetet kifejleszteni: Platón szerint lassú, érlelő folyamat révén teremtődhet meg az ifjakban az életerő, mely aztán természetes és egyszerű módon fogja rávezetni arra, hogy döntéseiben a lehetőségek közül inkább a jót válassza. Az igazi emberi benső műveltség a finom és ösztönszerű ízlés megerősödése útján való döntések eredménye.”85 A nagyvilág szépségei iránt is nyitott ember volt: Lyka Döme a feleségével együtt Ceylonban is járt: erről megemlékezett a „Három hónap Ceylonban”86 címet viselő könyvében. Közéleti tevékenysége Lyka Döme jelentős közéleti tevékenységet foytatott: a Szent Sír lovagja, a II. osztályú porosz királyi koronarend tulajdonosa volt. Trianon elvágta a régi Magyarország gazdasági és kereskedelmi érvonalait is: ennek újrateremtése az elsőrendű feladata volt a korszak minden cselekvő magyar emberének. A régi magyarországi görög családok (pl. Duma, Cziccó, Sacelláry) fontos gazdaságépítő szerepet vállaltak a Magyarország és Görögország közötti diplomáciai, kulturális, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok megteremtésében.87 Magyarország számára létkérdés volt a külgazdasági nyitás: ebben az egyik legfontosabb a magyar-görög kapcsolatrendszer volt, melynek kiépítésében a régi magyarországi családok tagjai közül többen is cselekvő módon vettek részt már az 1920-as évek legelejétől kezdve. A XVIII. század második felétől Szentesen tevékenykedő görög Haris-család igen jelentős szerepet töltött be a XIX. század utolsó harmadában a magyar és görög kapcsolatokban. 1871-ben a görög kormány Budapesten görög 85 Oscar Wilde: A kritikus mint művész. Fordította: Halasi Andor. Bp., 1918. 71. p., 82. p. 86 Bp., 1909. 87 Dr. Diószegi György Antal: Előszó. In: Görög örökség. A görög ortodox diaszpóra Magyarországon a XVII–XIX. században. (Budapesti Történeti Múzeum 2009. április 2 – július 5., Kozani (Görögország) 2010. április 14 – június 5., Jósa András Múzeun, Nyíregyháza 2010. június 19 – augusztus 23.) A Jósa András Múzeum képzőművészeti katalógusai. 58. szám. Szerkesztette: Ulrich Attila. CD. Nyíregyháza, 2010. 7-8. p.

22

konzulátust állított föl: élére görög királyi főkonzulként Haris Sándort, majd pedig (a halála után) testvérét, Haris Pált nevezték ki. Haris Pál (Szentes, 1829 − 1902) Görögország és Magyarország között kereskedelmi összeköttetéseket létesített: a Trianon utáni Magyarországon is jelentős működést megvalósító „Hariseion Alapítvány” ebben kimagasló szerepet játszott. Ennek jegyében 1931 júniusában „Lélekemelő ünnepséggel adózott a Haris Alapítvány Bizottság Haris Pál v. görög tb. konzul emlékének a Kerepesi úti temetőben. A görög-magyar szellemi kapcsolatok nagy előharcosának sírjánál elsőnek Delmuzosz András meghatalmazott miniszter, Görögország budapesti követe tartott beszédet, s kormánya nevében koszorút helyezett el”. A felszólalók közül, „Lyka D. a görög egyház nevében emlékezett meg Haris Pálról” a budapesti görög kolónia tagjai jelenlétében.88 Lyka Döme földbirtokosnak jelentős szerepe volt a pesti görög közösségben is, és köztiszteletben álló személyiség volt szűkebb pátriájában is: erről elhunytakor is megemlékeztek kortársai. „Székesfehérvár, szeptember 14. Lyka Döme pázmándi nagybirtokos, volt országgyűlési képviselő, Feiérvármegye törvényhatósági bizottságának tagja a keddre virradó éjszakán pázmándi kastélyában 83 éves korában meghalt. Csütörtökön délután három órakor temetik a pázmándi kastélyból a kastély parkjában lévő családi sírboltban. A nagy műveltségű Lyka Döme hosszú életének munkásságát mindvégig hazafias szolgálatába állította és sokat áldozott közcélokra. Többek között a budapesti rendőrök részére alapítványt tett, Pázmándon négy tantermes katolikus iskolát építtetett, ket évvel ezelőtt pedig a volt cs. és kir. 10. Mackensen-huszárok emlékét Fejérvármegye székházának falán elhelyezett emléktáblával örökítette meg.”89 A pázmándi Vadász utca elején a szérűskertben volt a kastély belső cselédeinek lakása. Az 1930-as években itt nyitott nyári óvodát Lyka Döméné Podmaniczky Elma Zsófia Ilona (1881 − 1963) bárónő az uradalom munkásainak kisgyermekei számára.90 Podmaniczky Elma Zsófia Ilona báró Podmaniczky Gyula Andor (1855-1920) leánya volt.91 Lyka Dömét 1937-ben 88 MTI 1931. június 15.; Dr. Sasvári László − Dr. Diószegi György Antal: Görög alapítású egyházközségek Trianon után. Adalékok az ortodoxia történetéhez. Magyarországon (1920−1949 között) különös tekintettel a régi magyarországi görögök által alapított egyházközségek sorsára. (Bővített kiadás) Budapest, 2011. 28. p. 89 MTI 1937. szeptember 14.; Dr. Diószegi György Antal: Görögök Székesfehérvárott. In: Ellinizmosz. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2011. augusztus. 19. p. (Görög nyelven jelent meg Vengrinyák Edit fordításában.) 90 www.geocaching.hu/caches.geo?id=2857&show Letöltve: 2012. január 9-én 91 Podmaniczky család és leszármazottainak bemutatása, a családi identitás vizsgálatának tükrében. Kulturális antropológia záródolgozat. Készítette: Kovács Eszter Júlia. V. Magyar néprajz szak. Debrecen, 2005. 29. p.

23

temették el Pázmándon a görög keleti egyház szertartása szerint. Ezt követően 1945-ig az özvegye, podmanini és aszódi báró Podmaniczky Elma nevén volt a pázmándi kastély.92 A kastélyban 1945-ben szovjet hadikórházat állítottak fel, berendezése akkor ment tönkre, majd községi tanácsház működött itt, később egy terményforgalmi vállalat költözött a falak közé. A könyvtár köteteit a kályhákban tüzeltették el. 1967 októberétől itt működik az általános iskola. Ekkor bontották szét a lépcsőfeljárót, és alakították át az alagsort légoltalmi pincévé.93 A XX. század elején létezett egy Lyka Döme számára készített olajfestmény.94 Lyka Döme emlékezete Lyka Döme értékteremtő tevékenységéről vitéz Benedek Géza így írt: Lyka Döme „önzetlen, áldozatos alapítványával első volt az ország társadalmi tényezői között a rendőri ténykedés hazafias érdemeinek elismerésében”, melynek révén „irányt is akart mutatni az ország nagyvonalú polgárainak arra, hogy hogyan becsülhetik meg legjobban az utca névtelen őrét, aki állandóan résen áll és testi épsége, olykor élete árán is becsülettel megvédi a polgárság élet- és vagyonbiztonságát”. Lyka Döme a „saját költségén négytantermes modern iskolát építtetett Pázmándon a római katolikus gyermekek számára”. Lyka Döme „ízig vérig magyarrá vált, nemes magyar úrrá”: „áldásos, hosszú életének egész munkálkodását mindvégig hazafias célok szolgálatába állította és nagyon sokat áldozott közcélokra”, és „mindenütt megtalálta a módját annak, hogy megsegítse a segítségre szorulókat”.95 Ma ez a pázmándi Művelődési Ház. A fenti adalékok is igazolják, hogy a magyarországi görög családok évszázadokon átívelő adományozó kedve a magyar hazafias célok megvalósításában rendkívül jelentős érték: ebből is kitűnik, hogy nem a tőke határozza meg a vagyonos személyiség mentalitását, hanem a pénzemberi karakter a tőkemagatartást.96 Lyka Döme temetésén részt vett vitéz Benedek Géza is, aki egy korabeli írásában megemlékezett a temetéséről: 1937. „szeptember 16-án temették el 92 Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Fejér megye kastélyai és kúriái Bp., 2002. 135. p. 93 www.geocaching.hu/caches.geo?id=2857&show Letöltve: 2012. január 9-én 94 Márk Lajos gyűjteményes kiállítása, 1907. november. In: A Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusai 1907-1908. 53. p. 95 Pázmándi Hírvivő. A Pázmándi Önkormányzat Lapja. 1996. március 9-10. p. 96 Dr. Diószegi György Antal: Gróf Széchenyi István és görög köre a reformkorban a „Haza és haladás” jegyében. In: Görög diaszpóra Közép-Európában. Szerkesztette: Fokasz Nikosz. Bp., 2012. 107. p.

24

a pázmándi kastély parkjának egy erdőtisztáshoz hasonló, tölgy, fenyő, gesztenye, akác és juharfákkal szegélyezett részében, az újonnan épített családi kriptába” egy „gyönyörű fekete érckoporsó”-ban. Gyászoló tömeg (pl. a pázmándi lövészegylet, tűzoltó-egyesület, iskolások és lakosság, rendőrök, 170 levente) jelenlétében, a temetési szertartást végző „görög keleti pátriárka, teljes ünnepi ornátusban” (magas fövegéről hosszú, sötét gyászfátyol omlott alá) „ógörög nyelvű gyászbeszéd”-ének és „a hét főnyi operai énekkar” zsolozsmáinak elhangzása után temették el „a pázmándi Nagyurat”, aki „Görög származású ember volt. Göröghonból került Magyarországra”. A temetési szertartáson megjelent baráti és rokoni kör előkelőségei között gróf Széchenyi Viktor is ott volt.97 Gróf Széchenyi Viktor fia volt a nevezetes vadász és utazó, Széchenyi Zsigmond, aki számos népszerű könyvet írt az utazásairól. Lyka Emil (1859-1950) A magyarországi görögök természetes beolvadási folyamatáról írott sorai érzékletesek: a „harmadik generációs ideszármazott görögkeleti vallású” olyan „magyar honpolgár, akit a görög liturgiai nyelv nem tett pánhellénné”.98 A görög családok közé sorolta a „Dóra, Dóna, Dúma, Szina, Gúda, Dúmba, Dzsuka, Lepora, Lyka” famíliákat.99 Lyka Emil rendíthetetlenül szilárd jellemét mutatja egy korabeli híradás. „Lyka Emilt, a ki budapesti háztulajdonos, esküdtnek sorsolták ki. Történt azonban valami, a mi Lyka Emilt arra a föltevésre bírta, hogy ha ott marad a polgárbirák sorában, a maga lelkiismerete, meggyőződése ellen erőszakot követ el. Fölkelt tehát és távozott arról a helyről, a hová törvényben megszabott állampolgári kötelessége ültette. Elment és semmi szin, a megtorlás eszközeinek semmiféle nyomása alatt nem volt hajlandó oda visszatérni. Ha a bíróság ebben renitencziát látott, ez ép olyan érthető, mint a milyen nyilvánvaló, hogy a törvény jogával él, mikor a renitens polgárt a megszabott büntetéssel sújtja, és igyekszik a kötelessége teljesítésére szorítani. Nyilvánvaló azonban az is, hogy Lyka Emil, a ki a maga meggyőződésének elszánt és megingathatatlan hívei közé tartozik, nem lesz rábírható a maga álláspontja föladására. Ebből viszont az következik, hogy a büntetésnek rettenetes, szinte pusztító terhe szakad reá. Mi így a végső eredmény? Az, hogy kegyetlen módon bűnhődik, esetleg az anyagi romlás örvényébe bukik egy ember, a kinek a bűne csak annyi, hogy a maga — lehet, hogy téves, — de egész bizonyosan jóhiszemű meggyőződésétől nem tágított. Nyilvánvaló, hogy ez az eredmény nem hatna úgy, mint elégtétel az erkölcsi rend számára, a mi az 97 Pázmándi Hírvivő. A Pázmándi Önkormányzat Lapja. 1996. március 10. p. 98 Lyka Emil: A görög-keleti egyházról. Tata, 1929. 2. p. 99 Lyka Emil: A görög-keleti egyházról. Tata, 1929. 6. p.

25

igazságszolgáltatásnak a legmagasabb hivatása. A renitencziából ilyen esetben mindig le kell vonni azt az értéket, a melyet egy meggyőződésnek jóhiszemű és áldozatra is kész szolgálata képvisel. Az igazság a legnagyobb kímélettel azoknak tartozik, a kik a legkisebb kímélettel sincsenek maguk iránt, a mikor a maguk vélt igazságáért harczolnak. Az igazságnak az ilyen embereket a földre sújtania nem szabad, mert ezek sorából kerülnek ki az ő legmegbízhatóbb és legelszántabb katonái.”100 Lyka Emil „görög keleti görög egyházfő” hétköznapi egyházközségi feladatokat is végzett. A korabeli görög alapítású egyházak nehézségeit igazolja egy levél, amit 1903 áprilisában két szentesi görög egyházfi írt Pestre, Lyka Emil „görög keleti görög egyházfő” részére a „szentesi özv. görög nők” részére kért segély ügyében.101 Lyka Emil a világról vallott és a társadalmi haladás elősegítése céljából megfogalmazott nézetrendszerét több megjelentetett írásában is rögzítette. A XX. század elején Lyka Emil eszményként azt fogalmazta meg egy írásában, hogy a „socialismus” valójában „kölcsönös felebaráti szeretet”: a „Socialis felfogást az anyatejjel együtt Két szentesi görög egyházfi kell a gyermeknek magába szívnia”, és által írt levél Lyka Emil „Készítsük elő a választás jogára az „görög keleti görög egyházfő” embert az iskolában”.102 részére Megítélésem szerint ebben Lyka Emil az elit súlyos erkölcsi felelősségét vetette fel, melynek tartalma a nép megvédése. A XX. század elején világáról azt írta Lyka Emil, hogy a „mai csőcselék és a mai gazdagok socialis műveltségét illetőleg, teljesen egy és ugyanazon mélyen alacsony színvonalon állanak; közvetlenül egymás mellett”. Oscar Wilde is azt mondta saját kora világáról, hogy a „túlfeszített munka és hiányos neveltség korában élünk, és az emberek … tökéletesen butákká váltak”.103 100 Meggyőződés és - renitenczia. In: Vasárnapi Újság. 1908. január 26. 55. évfolyam. 70. p. 101 Dr. Diószegi György Antal: A szentesi görögök élő öröksége. In: Ellinizmos. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2010. augusztus. 13. p. 102 Lyka Emil: Felvilágosító levelek az úgynevezett socialstákhoz. Bp., 1905. 4. p., 5. p., 20. p. 103 Lyka Emil: Vélemények a socializmus körül. Bp., 1905. 7. p.; Oscar Wilde: A kritikus mint művész. Fordította: Halasi Andor. Bp., 1918. 69. p.

26

Wilde azt is rögzítette, hogy „A béke kereskedelmi előnyeit hangsúlyozó világszemlélet a világ valóban csodás létét a vevők és eladók közönséges világává silányította. Ez a legalacsonyabb ösztönökre épült világot eredményezett.”: „Az igazságtalanság a világ legrosszabbika: csak egy rosszabb van ennél, az pedig az Igazság kard nélkül. Ha a Jog nem élő hatalom, akkor rossz.”. A kora gondjaira választ kereső Lyka Emil szerint a „humanismus jár a legközelebb a socialismushoz”, és ezért a „socialismus színe nem a haragos vörös, hanem a fehér, a béke színe”.104 Remek jelmondat: az emberi méltóság védelme és a jogvédelem csak az emberi erkölcs révén valósul meg. Lyka fontos megállapítása volt, hogy a „teremtés koronája letért az erkölcsök gazdag mezőiről, terméketlen anyagi mezőkre”, és ekként a „ teremtés koronája rabszolga lett”: a „ teremtés koronájának házasságát az imádott arannyal, nem a menyországban kötötték és ezért nincs is ezen frigyen Isten áldása”.105 Oscar Wilde azt írta, hogy „Nem a pillanat teszi az embert, hanem az ember teremti a kort.”. Ennek jegyében igen értékelendő, hogy a XX. század elejének pénzügyi világáról ezt írta Lyka Emil: „a Pénzintézmény, a Kapitalismus útján Vismajor szerű intézménnyé nőtte ki magát”, ám mivel ez „nem isteni eredetű.”, ezért „Megváltoztatandó. Megreformálandó.”106 Érdekes gondolat, mivel megítélésem szerint Lyka Emil valójában a veszélyes üzemmé lett korabeli banküzemmód társadalomromboló jellegét fogalmazta meg, ami tulajdonképpen az objektív felelősség kérdését veti fel, mely törvényben rögzíthető. A korabeli világon végig söprő pénzügyi válság Lyka Emil szerint főként a bankvilág közgazdasági gondolkodása miatt következett be, és a fenti „vis maior”-elem a korabeli bankvilág lényegeként a veszélyes üzem működési lényegét ragadta meg. A fentiek annak fényében is értékelendőek, hogy Magyar Királyi Postatakarékpénztár II. világháború előtti betétkönyveinek utolsó lapján az alábbi takarékossági intelem állt: „Takarékossági tízparancsolat: 1. Dolgozz és keress. 2. Élj beosztással. 3. Jegyezd a kiadásaidat és vesd össze bevételeiddel. 4. Tartózkodj a felesleges kiadásoktól. 5. Tégy félre nem várt kiadásokra. 6. Szerezz takarékbetétkönyvet. 7. Biztass másokat is takarékosságra. 104 Oscar Wilde: A kritikus mint művész. Fordította Halasi Andor. Bp., 1918. 9495. p.; Lyka Emil: Vélemények a socializmus körül. Bp., 1905. 16. p., 20. p. 105 Lyka Emil: A chrimatómánia és annak a lélektana. Bp., 1906. 5. p., 17. p. 106 Oscar Wilde: A kritikus mint művész. Fordította Halasi Andor. Bp., 1918. 28. p.; Lyka Emil: Sotialis diagnosis. Bp., 1908. 3-4. p.

27

8. Szeresd otthonodat és törekedj családi házat szerezni. 9. Gondolj öreg napjaidra. 10. A takarékosság hazafiság.” Lyka Emil egy évszázaddal ezelőtti véleménye az volt, hogy „Független Állam-Hatalom nem létezik”, mivel „A Pénz-Intézetek és a tőzsérkedés: államalkotások az államban”: az állam így lett „Marionette, a tehetős mágnások és csoportok kezében”.107 Lyka Emil szerint „A Pénzintézeteknek illetve a kamattal való kereskedésnek az államosítása elkerülhetetlen.”, és „A Pénzintézetek államosítása, a legnagyobb horderejű és legmesszebb menő sotialis reform, sotialis alkotás.”, melynek folyományaként „Minden monopóliumot és államüzemet visszakövetelhet az államot alkotó nagy közösség.”108 Lyka Emil annak jegyében fogalmazta meg nézetrendszerét, hogy a nemzet, az ország és a haza az emberiség értékfoka, és a biztonságának védelmi rendszere az állam, és ennek az állami rendnek a társadalmat védő fontos eszköze a banki üzem működtetése. Fennmaradt Lyka Emil 1941. július 29-én kelt végrendelete (ekkori lakhelye: Budapest I. Zita királyné út 16.)109 1950. november 8-án hunyt el Lyka Emil egyetemi tanár (lakhely: Budapest, I. Montgomery út 16.).110 Lyka Emil értékelvű hitvallása szerint a „szépnek, a jónak, a nemesnek sohasem kellett elbújnia.”. Értelmiségi felelősségtudattal és a korabeli társadalmat jobbító szándékkal alkotta meg Lyka Emil a széles spektrumot átölelő írásait (pl. Magyarázó bevezetés az elsõ magyar általános „Cautio” biztosító intézet címen alakítandó részvénytársaság felõl. Bp., 1903.; Mese egy szociologiai gyűlés lefolyásáról. Bp., 1906.; A legsürgõsebb teendõ. Bp., 1906.; A nők becsületéről. Bp., é. n., A pénzintézményről. Bp., é. n.). A Lyka-családból többen is közírói munkásságot vállaltak fel: ez szinte általános volt a magyarországi görögök körében, hiszen közülük számosan voltak jelen a magyar kultúrában. Fontos rögzíteni, hogy a XIX. századi magyarországi görögök és leszármazottaik közül többen is a magyar irodalmi világ jelentős tagjaivá lettek: érdemes néhányukat itt megemlíteni. A nevezetes tudós Zavirasz György (1744-1804) személye különösen kiemelendő, valamint a testvére, Zavirasz Konstantin János is, aki szintén 107 Lyka Emil: Sotialis diagnosis. Bp., 1908. 8. p., 9. p., 11. p. 108 Lyka Emil: Sotialis diagnosis. Bp., 1908. 10. p., 19. p. 109 Budapest Főváros Levéltára. Kihirdetett végrendeletek. HU BFL - VII.12.e 1951 – 337. VII.12.e Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. Kihirdetett végrendeletek. 110 Budapest Főváros Levéltára. Hagyatéki ügyek. HU BFL - XXV.151 - 1953 – 0109. XXV.151. Selmeczy István közjegyző iratai.

28

magyarországi görög író volt. Zavirasz György görög nyelven írott kézirata, értekezése a Magyar Szent Koronáról igazi kuriózum, melyet érdemes lenne egy kétnyelvű könyvben közkinccsé tenni Magyarországon és Görögországban egyaránt. Az 1725-45 között Sziatisztában tevékenykedő görög György pap (Papa Jorjosz) dédunokája, Papp György (Sziatiszta, Makedónia, 1772 – 1856., Kecskemét) kiváló görög nyelvész lett (pl. Görög olvasó-könyv. Pest, 1844.). A kecskeméti görög Kozma-családból származó Kozma Vazul (1806-?) neves pesti könyvkiadóként volt közismert. A pesti görög papírkereskedő Blana Illés (1796 − Pest, 1849. június 28.) fia, Blana Constantin (1826-1897) honvéd százados írói munkássága is érdemes az említésre (pl. Egy magyar emigráns törökországi élményei. A világosi fegyverletétel után. Cikksorozat: Pesti Hírlap. 1882.; Egy terv Magyarországnak, illetve fővárosának virágzóvá tételére s ennek folytán a világkereskedelem és ipar közvetítő főpontjává leendő emelésére. Bp., 1874). A miskolci görög családból származó Pompéry János (1819-1884) irodalmár, író, publicista, ügyvéd, politikus, szerkesztő volt a régi magyar irodalmunk emlékeit őrző XVI. századi históriás énekeket tartalmazó kéziratos Pompérykódex névadója. Argenti György váci görög kereskedő fia, Argenti Döme (1809-1893) váci görög orvosként írói munkásságot is kifejtett (pl. Hasonszenvi gyógymód és gyógyszertan kezdő homeopata orvosok és művelt nemorvosok használatára. 1–2. kötet. Pest, 1864). A Kozaniból származó pesti görög Sacelláry György (1856-1940) gabonakereskedő, bankár, mecénás, országgyűlési képviselő fia, Sacelláry Pál (1896-1934) író is kiváló tollú irodalmárként volt közismert (pl. A budapesti Görög-udvar. Bp., 1924.; Pest-budai mozaik. Bp., 1933). A XVII. századi tokaji görög Papademos Charis leszármazottja, dr. Szerviczky Margit (1879-1963) angolkisasszony rendi igazgató, aki vers-, prózaés színműírással is foglalkozott (pl. Jézus. Bp., 1914; Boldogság dalai. Bp., 1918; Október 6. Bp., 1933; Emlékezés, 1939). A magyarországi görög családból származó írónők közé tartozott Manaszy Margit is (pl. Villámlik messziről. Bp., 1932). A görög eredetű Dadányi György (Temesvár, 1893. február 28. – Munro, Argentína, 1969. június 10.) publicista, író is igen közkedvelt volt (pl. Csordás voltam Paraguayban. IV. kiadás. Bp., 1939).111

111 2010. június 27-én a Közép-magyarországi Görögök Közössége Budapestről Esztergomba induló egész napos hajókirándulásán hangzott el Dr. Diószegi György Antal „Görög emlékek nyomában fölfelé a Duna mentén” című előadásán.

29

Idősebb Lyka István (1862-1922) Lyka István (1862-1922) földbirtokos, a III. osztályú vaskoronarend lovagja, a vörös kereszt hadiékesítményes II. osztályú díszjelvény tulajdonosa volt. Lyka Istvánnak 1896-ban 175, 1931-ben 26 holdnyi területe volt Fejér vármegyében.112 Az Arany Kéz Fogadó Budapesten, az V. kerület Régiposta utca 9. szám alatt működő egyemeletes, manzárdtetős XVIII. századi ház: utolsó tulajdonosai, Lyka Sándor (1860-1915) és idősebb Lyka István (1862-1922) 1914-ben lebontották. A fogadó hangulatát Krúdy Gyula megörökítette az „Aranykéz utcai szép napok” című művében.113 Lyka István volt az építtetője az V. kerület Régi posta utca 11. szám alatti (üzletekkel bíró) bérháznak.114 Az Ybl Miklós tér déli oldala kapcsán Jamrik Levente írt arról, hogy a Tabán északi részét (Apród utca 4. - Döbrentei utca 1.) egy zárt sarokerkélyekkel díszített kétszintes romantikus stílusú ház zárta le, amelynek építési költségeit a gazdag görög kereskedőktől származó Lyka István gazdálkodta ki. A tér déli térsíkjának másik épületét (Döbrentei utca 2.- Várkert rakpart 12.) szintén Lyka István építtette. Az 1893-ban átadott háromszintes sarokkupolás palota lényegében annak az 1878-as Tabán átépítését sürgető programnak köszönhette létét, amely első lépcsőben a városrész 74 méter széles Duna-parti területének átépítésére vonatkozott. A háromszintes épület díszesebb fele az 1944-es angolszász bombázások során pusztult el teljesen, helyén ma egy hatemeletes betontömb áll, amelyben sokáig a Nestlé magyarországi központja működött.115 Az Ybl-kioszktól az Erzsébet híd budai hídfőjéig tartó szakaszt (a városvezetés hibájából tévesen Várkert-rakpartnak nevezték): egy időben a Zita királyné és a Montgomery út nevet viselte. Az Ybl-féle kioszk mellett 1893-ra lett kész Lyka István megrendelésére egy saroktornyos bérpalota: a 2+7+2 tengelyű háromszintes Idősebb Lyka István 1922. évi épület eklektikus stílusú. A falsíkból gyászjelentése. enyhén kiugró sarokrizalitokat kvádersorral, az épület második emeleténél 112 Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Fejér megye kastélyai és kúriái Bp., 2002. 135. p. 113 Budapest lexikon I. A–K. Főszerkesztő Berza László. Budapest, 1993. 71. p. 114 www.budapest100.hu/index.php?pageid=182... 115 falanszter.blog.hu/.../virtualis_seta_a_hajdanvolt_buda... Letöltve: 2012. január 10-én

30

kiképzett duplán tagolt övpárkányig tartó homlokzatsíkot pedig rusztikázott vakolással hangsúlyozták ki. (A pár évvel ezelőtti felújításkor ezt a faldíszítést az első emeleti osztópárkányig visszabontották, a kváderkövek függőleges irányú tagolását hanyagságból és nemtörődömségből pedig megszüntették.) A földszinti és a harmadik emeleti ablakokat félköríves-, az első és a második emeleti lakások nyílásait pedig téglalap formájú szalagkeretekkel zárták le. Az ezeken a szinteken kialakított nyílások mellvédjeit a falsíkba belesimuló ballusztrádokkal díszítették. A mezősáv monotonitását oldva, az építész ennek a szakasznak a két szélső részét egy-egy erkéllyel ütötte át, amelyeket volutadíszes konzolokkal támasztatta alá. Az épület jobb oldali rizalitja volt lényegében a Lyka-palota saroktornya. A Várkert rakpart 7-es számú házat 1959 és 1962 között átalakították: a Lykapalota saroktornyát és három ablakszélességnyi északi tömbjét lebontatták, mintsem eredeti állapotában visszaépítették volna. A foghíjra egy hatszintes irodaházat zsaluztattak fel, amelynek bérlője sokáig a Nestlé magyarországi kirendeltsége volt. A csonkán „rekonstruált” megmaradt kétharmadnyi ház tetőterét ekkortájt osztották fel apró lakásokra, illetve a baloldali rizalitra ekkor került fel az a manzárdháromszögben kiteljesedő dísztelen attika, ahonnan egy apró-, stílusában az épülethez abszolút nem illő- erkélyre kilépve lehet megcsodálni Pest Duna-parti panorámáját.116

Ifjabb Lyka István (1904 − Argentína, ?) Lyka István (1862-1922) és felesége, bellyei Rickl Ella gyermeke volt ifjabb Lyka István (1904-ben született). A pesti görög egyházközség jelentősebb tagjai voltak az 1930-as években: Agorasztó Tivadar (lakcím: VIII. kerület Eszterházy u. 5.), Dóra Sándor (Üllő), Lyka Emil, Lyka Vilmos, Lyka István; Malaky Mihály (? − 1932. március 25.), Malaky György (lakcím: IV. kerület Petőfi tér 4.), Manno Leonidas, Manno Miltiades (1879-1935), Sacelláry György (1855-1940), ifjabb Sacelláry György, Sacelláry Mihály (1854 − 1932. december 16.), Sacelláry Pál (1896-1934; lakcím: IV. kerület Petőfi tér 4.), és Sacelláry József (1900-1983.; lakcím: IV. kerület Irinyi u. 1.).117 Egy érdekességet érdemes itt fölemlegetni a nevezetes magyarországi görög Lyka-család egyik tagjának Sopront érintő XX. századi sportteljesítményéről. 116 falanszter.blog.hu/.../volt_egyszer_egy_budai_varkert... Letöltve: 2012. január 10-én 117 Dr. Sasvári László - Dr. Diószegi György Antal: Görög alapítású egyházközségek Trianon után. Adalékok az ortodoxia történetéhez. Magyarországon (1920-1949 között) különös tekintettel a régi magyarországi görögök által alapított egyházközségek sorsára. Budapest, 2010. 22. p

31

„Az 1930-as év legkimagaslóbb sport- és idegenforgalmi eseménye” volt „a Sopron–Brennberg autó- és motorverseny”. „A legjobb időt az osztrák bajnok, Melichar futotta Sunbeam gépén, azonban az előző évi legjobb időt nem sikerült túlszárnyalnia 5 perc 22 mp-es időeredményével. A túrakocsi kategóriában Lyka István, a sportkocsi kategóriában Hartmann László, a versenykocsi kategóriában Bársony Kálmán, a SAE alelnöke nyert, – valamennyien Bugatti kocsin.”118 „A túrakocsik kategóriájában fővárosi versenyzők uralták a mezőnyt ugyanúgy, mint a többi autós kategóriában. A kategóriagyőztesek Lyka István, ill. Hetes Sándor lettek.”119 „Szép rekord eredményekkel végződött a táti motorkerékpárverseny. Vasárnap már a kora reggeli órákban autók és motorkerékpárok százai leptek el az újonnan ópült kitűnő bécsi országútat: valamennyien a Tát és Nyergesújfalu között levő betonszakasz felé igyekeztek, ahol a KMAC ezévi záróversenyt rendezte. Ez volt az utolsó bajnoki pontszerző verseny is … Lyka István sárga Bugatti túrakocsijával 125.82 km sebességet futott.”120 Itt érdemes felidézni, hogy a XX. század első felében a régi magyarországi görög diaszpóra több leszármazottja a polgárvilág sportéletében ért el kiváló eredményeket. Jó példa erre (az 1658-ban már Tokajban feltűnő görög nemes Papademosz Charisz családból származó) Szerviczky Gabriella (Sátoraljaújhely, 1883-1963., Budapest) teniszversenyző, aki az 1909. évi Országos Egyéni Bajnokságban a Budapesti Lawn Tenisz Club játékosaként női magyar bajnok lett; és testvére, a céllövő dr. Szerviczky György (Sátoraljaújhely, 1891-1947., Budapest) minisztériumi titkár, aki az 1923. évi hamburgi Európa-bajnokságon 1. helyezést elérő magyar galamblövő csapat tagja volt.121 A magyarországi görög származású sportolók közül Glykais Gyula (Pomáz, 1893. április 9–1948. június 12., Cegléd) volt a legsikeresebb bajnok, aki a kardvívó csapattal kétszeres olimpiai aranyérmes lett.122 118 Gimesi Szabolcs: A Soproni Automobil Egyesület (1927–1937). In.: Soproni Szemle. 1979. XXXIII. évfolyam. 2. szám. 59. p. 119 Gimesi Szabolcs: A Soproni Automobil Egyesület (1927–1937). In.: Soproni Szemle. 1979. XXXIII. évfolyam. 2. szám. 56. p. 120 Esztergom és vidéke. Keresztény politikai és társadalmi lap. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér. LI. évfolyam. 83. szám. 1930. október 23. 2. p. 121 Dr. Diószegi György Antal: Manno Miltiades (1879–1935) emlékezete. In.: Honismeret. A Honismeret Szövetség Folyóirata. XXXVIII. évfolyam. 2010/2. április 81. p. 122 Scheftsik György dr.: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene Pécs, 1935.; Magyar életrajzi lexikon; Walter Umminger: A sport krónikája Bp., 1992. 308. p., 343. p., 348. p., 364. p. (fénykép is)

32

A múlt század 20-as, 30-as éveiben az egyik legjobb magyar autóversenyző az igen gazdag görög Lyka-család leszármazottja, ifjabb Lyka István volt: „A Királyi Magyar Automobil Club évente szokásos nagy automobil es motorkerékpár túraútját az idén május 26-án és 27-én rendezi… Az első napi útvonal hossza 307 kilométer, a második napé 354 kilométer. … A külföldet Ausztria, Olaszország, Franciaország és Németország híres versenyzői képviselik. Velük szemben a magvar színeket Albrecht királyi herceg, Delmar Walter, báró Wolfner András, báró Lévay Frigyes, gróf Károlyi Gyula, Wolfner László, Friese Curt, lovag Haupt Károly, báró Lipthay Antal, dr. Vermes Gyula, Lyka István, Hetés Sándor, Bárány Ervin, Röck István, dr. Halmágyi Béla és mások képviselik.”123 A fenti adatok azért különösen érdekesek, met valójában ekkoriban Budapesten csak mintegy 30 görög család élt, és mégis oly sokan váltak közülük kiváló sportolóvá. A XIX. század végétől 1933-ig volt a Lyka-család birtokában Ráckeresztúr.124 A Lyka szó farkas jelentésű is: a ráckeresztúri Lyka-kastély bal oldalán lévő bizánci görög stílusú farkasábrázolás. A görög „lyka” szó fényes fehér nőstény farkas jelentéssel bír. A görög Lükaiosz farkasisten volt (Iustinus szerint ebből származott Lupercus a rómaiak farkasistene). 125 A Székesfehérvártól nem túl messze fekvő Ráckeresztúr görög emléke a Lyka-kúria, melynek 1933-ig Lyka Döme fia, Lyka István autóversenyző volt a tulajdonosa. A család a vezetéknevük farkas jelentésével természetesen tisztában volt: a kúria jobb oldalfalán egy izgalmasan megformált domborművön egy farkaspár látható, mely egyben e görög család eredettudatának is ékes bizonyítéka!126 A család emlékét hirdeti a Ráckeresztúron található, 1820-ban épült klasszicista stílusú, földszintes Lyka-kastély. A kápolna görög kereszt alaprajzú.127 123 MTI Napi hírek. Napi tudósítások. 1927. május 7. szombat 17. p. 124 Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Fejér megye kastélyai és kúriái. Bp., 2002. 153. p. 125 macedonianissues.blogspot.com/2010... Miltiades Elia Bolaris tanulmánya http://www.americanchronicle.com/articles/view/114302 Letöltve: 2012. január 9-én.; Iustinus: Világkrónika. Bp., 1992. 399. p. 126 Dr. Diószegi György Antal: Görögök Székesfehérvárott. In: Ellinizmosz. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2011 augusztusi szám. 19. p. (Görög nyelven jelent meg Vengrinyák Edit fordításában.) 127 Sasvári László - Diószegi György: A pest-budai görögök. Bp., 2010.

33

1942-ig a Budapesti Görög Alapítású Görög-keleti Magyar Egyházközség tagjai közé tartozott ifjabb Lyka István (IV. Eskü u. 5.).128 Ifjabb Lyka István felesége is jelen volt a korabeli sportéletben! „Lyka Istvánné, földbirtokos neje, született Újverbászon, 1898-ban. Ismert sportlady, autóversenyző, az Automobil Klub, s a Budapesti Tenisz és Korcsolyázó Egylet tagja. A sport és a családi élet között oszlik meg tevékenysége”.129 „Tenisz. A Pápai Sport Egyesület rendezésében aug. 13—15-én folynak le Veszprém vármegye tenisztbajnokságai az egyesesület Mészáros Károly-liget pályáin. Három napon keresztül nagyszerű küzdelmeket és nagyon szép mérkőzéseket élvezhetnek a fehér sport rajongói, annál is inkább mivel Budapestről és a Nyugati Kerületből néhány nagyon jó játékos adta le nevezését. Biztos induló Pető Béla a Magyar Atlétikai Club tagja, továbbá klubtársa Lyka Istvánné, akinek szintén nagyon szép eredményei vannak.”130 „Vármegyei teniszbajnokságok. Pompás, remek küzdelmek jegyében zajlottak le a PSE rendezésében Veszprém vármegye teniszbajnokságai a sportegyleti pályákon. Szép mezőnye volt a versenynek. Nemcsak a szomszéd városokból és Budapestről, hanem az ország távo-labbi részeiből is eljöttek a tenisz lelkes művelői, hogy tudásukkal minél nívósabbá tegyék a baj-noki viadalt. A rendező PSE mellett a MAC, BBTE, BLKE, NBSE, OTK, CsAK, GyTE, Keszthelyi YC, NTE, RSE, ZMSE, BAMC férfi és női teniszezőinek izgalmas játszmái adták meg változatosságát a pápai versenynek. A mérkőzés iránt a tenisz-sport híveinek körében ez alkalommal is igen élénk érdeklődés nyilvánult meg és sajnálhatják azok, akik nem látták Pető, az országos hirű válogatott játékos magas iskoláját. Külön élmény volt végigszemlélni férfi egyes, férfi páros és vegyes páros döntőjét, amelyeket győzelemmel fejezett be. De nemcsak Pető, a többi versenyzők is csillogtatták tudásukat, úgyhogy végig szép, élvezetes, sok helyen izgalmakban bővelkedő versenyben volt része az érdeklődő közönségnek. Eredmények: … Vegyes páros: 1. Pető—Lykáné MAC, 2. Brunner-Nyári GyTE, 3. Kovács PSE— Hudák OTK, — Horváth— Borbély ZMSE.” 131 1945 után Lyka István Argentínában élt. Károlyi Lajos gróf így emlékezett meg a személyéről: „Dél-Amerikában - az árverési rendeletek ellenére - sok mindent meg lehetett szerezni, ha a szükséges barátok és kapcsolatok rendelkezésre álltak. … Szüleim, akik 1954128 A Budapesti Görög Alapítású Görög-keleti Magyar Egyházközség 1942. évi jelentése Az 1943. évi I. rendes közgyűléshez. Bp., 1943. 4. p. 129 Magyar asszonyok lexikona. Összeállította Bozzay Margit. Bp., 1931. 621-622. p. 130 Pápa és Vidéke. XXXV. évfolyam. 1938. augusztus 14. 33. szám. 6. p. 131 Pápai Hírlap. XXXV. évfolyam. 1938. augusztus 20. 34. szám. 5. p.

34

ben már átköltöztek Brazíliából Argentínába, ahol az éghajlati viszonyok számukra kedvezőbbek voltak, egy Lyka István nevű honfitársunkkal hosszasan latolgatták a szarvasvadászat organizációs lehetőségeit. Tervekben nem volt hiány, csak az anyagi gondok nehezítették meg a sok, jó elképzelés megvalósítását.”132 Lyka Katalin Az adományozó lelkület a korabeli görögség általános jellemzője volt. „Ajándékozás. Nagyságos Márffy Béláné szül. Lyka Katinka görög kath. vallású úrnő a hencsei ev. ref. templom úri szent asztalára — a Rákóczi-ünnep alkalmával — aranyhímzéssel ellátott, igen szép kivitelű, nehéz selyemplüss asztalterítőt ajándékozott. Isten áldása legyen a nemeslelkű adakozón!”133 A görögkeleti vallású Lyka Katalin a Petőfi téren lévő görög templom számára is adományozott egy ezüstpoharat: ma is fontos emlék ez a templomépítő régi görög családok emlékőrzésében.134 Lyka Károly (1869-1965) 1830-ban nyert pesti polgárjogot Lyka Anasztáz: a neves művészettörténész Olbert Mariann is rögzítette, hogy „az ő leszármazottja Lyka Károly művészettörténész szakíró és tanár”.135 Budapest polgárvilágának kiváló szakírója, Saly Noémi pedig így emlékezett meg a görög Lyka-családról: „A Lyka család, a művészettörténész Lyka atyafisága. Gazdag görög kereskedők. A legjobb helyen építkeztek: itt volt a hajóhíd hídfője, a vízi és szárazföldi kereskedelmi utak csomópontja, s – nem mellékes – öt perc járás Közép-Európa legszebb ortodox temploma”.136 Lantos-Lyka Antal napjainkban is szívből jövő büszkeséggel emlegeti, hogy 132 Gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások. In.: Fejér Megyei Levéltár közleményei. 25. 130. p. 133 Dunántúli Protestáns Lap. 17. évfolyam. 1906. november 4. 44. szám. 7. (769.) p. 134 2009. május 16-án hangzott el Dr. Diószegi György Antal „Értékteremtő görögök Magyarországon” címet viselő, a Kariatidák Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesülete szervezésében megvalósult tárlatvezetésén, a Budapesti Történeti Múzeumban a „Görög örökség. A görög ortodox diaszpóra Magyarországon a XVII-XIX. században.” címmel. 135 Olbert Mariann: A budapesti Nagyboldogasszony magyar ortodox templom síremlékei. In.: Műemlékvédelm. LIV. Évfolyam. 2010. 5. szám. 308. p. 136 Saly Noémi: Hűlt hely. In.: Magyar Napló. A Magyar Írószövetség lapja. 2004. december)

35

az édesapjával együtt „Én magam is Lyka Károlynál többször voltam”. A „világhírű művészettörténész-tudós Lyka Károly egy szellemi nagyhatalom volt, kétszer kapott Kossuth-díjat; és összesen négy nagy Kossuth-díjas van Magyarországon jelen pillanatban is: Kodály Zoltán, Lyka Károly (kétszer kapott), Riesz Frigyes és Lukács György”. A „világ nagy múzeumaiban járva, mint Párizsban is a Louvre-ban, bementem, és Lyka Károlyról egyből tudták, hogy ki, és Londonban is, a British Museumban is, ott is dolgoztam egy jó ideig”: „mindig is görögök voltunk”, „ezért vagyok én itt, Lyka Antal, hogy tőlem hallják elsősorban, és az apám és a nagyapám is ezt tudja mondani”, és „mindig is magyarul beszéltünk”.137 A család legnevezetesebb tagja Lyka Károly (Pest, 1869 − Budapest, 1965) közíróként, kritikáival sokat tett a modern magyar művészet megismertetéséért. Művei nélkülözhetetlen forrásmunkák a XIX-XX. századi magyar művészet megismeréséhez. Lyka Károly az iskoláit Nyitrán végezte, itt jelesen érettségizett 1887-ben. Apja érettségi után Münchenbe küldte. Négy évet töltött Münchenben. Festői tanulmányain kívül művészettörténetet és esztétikát is hallgatott. A képzőművészeten kívül a szépirodalmat, a filozófiát, a társadalmi tudományokat, a zenét, és a szellemi élet több más ágazatát is kiválóan művelte. Kossuth Lajos halálakor Turinban tartózkodott: innen küldte ekkoriban számos levelét haza, Magyarországra. A Pesti Napló, a Budapesti Napló és az Új Idők (itt szerkesztőségi munkatárs 1896-tól) lapokba írta népszerűsítő cikkeit. 19021918 között szerkesztette a Művészet folyóiratot. 1914-től a budapesti képzőművészeti iskola tanáraként, majd 1921-22-ben rektoraként tevékenykedett. Többek között a Kisfaludy Társaságnak, és a Magyar Tudományos Akadémia Képzőművészeti Bizottságának (meghívott) tagja is volt. Művészettörténészként Kossuth-díjat kapott.138

137 2010. október 14-én hangzott el Lantos-Lyka Antal hozzászólása az „Ohridi Szent Naum magyarországi kultusza” címmel a Bolgár Kulturális Intézetben (a budapesti Bolgár Kulturális Intézet, a Bolgár Kulturális Fórum, az ELTE BTK Szláv Filológiai Intézete, és a Debreceni Akadémiai Bizottság Művészettörténeti Munkabizottsága által) szervezett konferencián. 138 Új magyar életrajzi lexikon IV. kötet L-Ő főszerkesztő Markó László Bp., 2002. 361. p.

36

Zárógondolat A magyarországi görögség múltja, utóélete, sorsa, jövője miatt fontos néhány alapvetést rögzíteni. Lyka Emil 1929 augusztusában írt egy kis füzetet TataTóvárosban „A görög-keleti egyházról” címmel: ebben megfogalmazta, hogy a görögökre használt cincár megnevezés csúfnév. Ennek nyomán is fontos rögzíteni, hogy magyar szívű görögség élt még a Trianon utáni Magyarországon is. Fontos rögzíteni, hogy a magyarországi görögök sem a szerb egyházi joghatóságot, sem pedig a román joghatóságot nem kívánták elfogadni a görög alapítású egyházközségeikben az évszázadokon átívelő magyarországi történetük során: a magyarországi görögök minden egyházi föllépése a konstantinápolyi joghatóság megvallása jegyében történt (főként Trianon után). A fél évszázada a görögországi makedovlachok tekintetében teljesen megalapozatlanul és félreértelmezésre okot adó módon használt „macedoromán” szóhasználat a magyarországi görögök évszázados története elemzése kapcsán történelmietlen és valótlan. Ez a valótlanság legnyilvánvalóbban a Trianon utáni helyzet föltárása során válik világossá: a magyarországi görögök hazafisága már 1848-1849-ben megmutatkozott, amikor 60 közülük honvédtisztként harcolt a magyar szabadságért (jellemzően a Délvidéken); majd a XIX. század utolsó harmadától a görög alapítású ortodox egyházközségeikben védték évtizedeken át saját görög egyházvilágukat számos városban (pl. Brassó, Hódmezővásárhely, Szentes). A helyes szóhasználat a görög mellett a makedovlach, hiszen számos makedóniai görög érkezett Magyarországra. A magyarországi görög közösségtől való „leválasztás” céljából „macedoromán”-ként utólag megnevezni a XVII-XIX. századi magyarországi görögöket és makedovlachokat abszurd és mesterségesen kierőszakolt utólagos szóhasználat: a XX-XXI. századi értelemben használt „macedoromán”-fogalom semmiféle értelemben nem fejezi ki a régi magyarországi görögök körébe tartozó makedovlachok görög identitású közösségi létét, családtörténetét, és Magyarország iránt érzett hazaszeretetüket! Ez Trianon után a legnyilvánvalóbb módon fejeződött ki minden görög alapítású egyházközségben, és a régi magyarországi görög és makedovlach családok görög eredettudatát őrző XX. századi leszármazottaik sorstörténetében! A régi magyarországi görög és makedovlach családok közös görög eredettudatát igazolja a Szentháromság tiszteletére szentelt miskolci görög templom nyugati bejárata fölött lévő görög feliratos kőtábla is, melynek magyar fordítása így hangzik: „Ezen Szentháromság templom alapköve letétetett az 1785. évben II. József császár és magyar király uralkodása idejében. Befejezték 1806-ban II. Ferenc császár és magyar király uralkodása 37

idejében. Építették a Görögországból és Makedóniából menekült görög kereskedő családok.”139 A Trianon utáni magyarországi görögkeleti egyházi élet tekintetében alapvetően az jelentette a fő gondot, hogy 1918-ban két metropoliája volt Magyarországnak: a karlócai szerb és a nagyszebeni román. Ugyanis az 1868. évi IX. törvénycikk 3. §-a szerint a magyarországi görögkeleti egyház egysége mellett közigazgatásilag elfogadta a két (szerb és román) egyháztartomány létét. A nevezetes görög Popovics Konstantin, a miskolci görögkeleti magyar egyház község lelkésze ennek okán írta azt, hogy a „trianoni gyászos béke bekövetkezése után a csonkamagyarországi görög alapítású görög keleti egyházközségek egymás után törvényesen magyar görögkeleti egyházközségekké alakultak át”.140 A magyarországi görög alapítású egyházlét évszázados folyamatosságát is fontos hangsúlyozni! Ennek kapcsán fontos néhány egyháztörténeti eseményt rögzíteni. Beloianniszban 2011. október 22-én (szombaton) 16 órakor liturgia keretében emlékeztek meg Michail Sztaikosz metropolitáról, aki 18-án hunyt el: a bécsi görög templomban nagy létszámú gyászoló (közöttük egy beloianniszi görög csoport, valamint több budapesti és érdi görög) jelenlétében 25-én megtartott liturgiát követően a bécsi Központi Temetőben lévő családi kriptában helyezték végső nyugalomra. A gyászistentiszteletet Kyrillosz Kogerakisz érsek, Rodosz metropolitája, bécsi görög-ortodox egyházmegyei adminisztrátor celebrálta. Michail Sztaikosz metropolita számos magas állami és egyházi kitüntetésben részesült: a Magyar Köztársaság Középkeresztje és Athén város aranyérme is ezek közé tartozott. A görög metropolita lélekben nagyon közel állt a magyarsághoz: októberben letette a magyar állampolgári esküt, ami a metropolitának a magyarországi görög közösség iránti elkötelezettségét is mutatja. Michail Sztaikosz (Athén, 1946-2011., Bécs) kiemelkedő műveltségű tudással bírt.141 139 Lyka Emil: A görög-keleti egyházról. Tata, 1929. 2. o.; Dr. Sasvári László - Dr. Diószegi György Antal: Görög alapítású egyházközségek Trianon után. Adalékok az ortodoxia történetéhez. Magyarországon (1920-1949 között) különös tekintettel a régi magyarországi görögök által alapított egyházközségek sorsára. Budapest, 2011. 73-74. p.; Dr. Diószegi György Antal: A görögök genealógiai kutatása Magyarországon. In.: Agora. Görög Kisebbségi Kulturális Magazin. 2011. 12-13. szám 175-176. p.; A miskolci görögök művészeti emlékei. A bevezetőt írta Popovics Konstantin protoierej, miskolci orthodox parókus. Miskolc város hatszáz éves. Miskolc, é. n. 5. p. 140 „XPONIKA” Évkönyv a Hittudományi Főiskola 1943/44. tanévi III. évi működéséről. Szerkesztette Berki Feriz a főiskola igazgatója. A Budapesti Görög Keleti Hittudományi Főiskola Kiadványai. VIII. Bp., 1944. 192. p. 141 Dr. Diószegi György Antal: A XIX. századi Pest-Buda és Bécs görög kapcsolatrendszere. In.: Ellinizmosz. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának kiadványa. 2011. november.. 18. p.

38

Michail Sztaikosz (Athén, 1946-2011., Bécs) Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája működése ideje alatt került sor az alábbi történésekre, melyek a magyar-görög kapcsolatok évezredes voltában is kiemelkedő jelentőségűek voltak. Szent István király a görög egyházban mindig is megbecsült keresztény uralkodó volt. 2000-ben, a Millennium évében a konstantinápolyi görög patriarcha a görög egyház szentjeinek sorába emelte Szent István királyunkat és Szent Hierótheoszt, Magyarország első püspökét. A Kostantinápolyi Patriarchátus Magyarországi Exarchátusának Váci utcai kápolnája kapott egy Szent István ereklyét a Magyar Katolikus Egyháztól. Szent István-ereklyével ajándékozta meg a Magyar Katolikus Egyház a pesti Petőfi téri görög alapítású templomot: ezt egy kettős ikonba foglalva 2005. augusztus 20-án helyezték el a templomban.142 2011. december 4-én a bécsi görög ortodox Szentháromság székesegyházban tartotta ünnepélyes székfoglalását, Arszeniosz Kardamakisz Ausztria új, görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája. A szertartáson részt vett (többek között) Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország Bécsbe akkreditált nagykövete, Csallóközi Zoltán, az általános miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, Kalota József protopresbiter, görögkeleti esperes, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus képviselője, valamint Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. A 38 éves Arszeniosz Kardamakiszt, aki eddig a franciaországi görög ortodox egyház általános helynöke volt, és a Konstantinápolyi Ökumenikus Pátriárkátus Szent Szinódusa november 3-án választott meg, I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka szentelte püspökké november 30-án, Szent András apostol ünnepén.143 A Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő Budavári Koronázó Főtemplom (Mátyás-templom, vagy a hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) rendkívül nagy jelentőségű történelmi esemény színhelye lett 2011. december 17-én: Arszeniosz Kardamakisz Magyarország és Közép-Európa exarchája ünnepélyes beiktatására került itt sor.144 Dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek jelenléte és az általa mondott köszöntő kiemelkedő jelentőségű egyháztörténeti aktust jelentett Arszeniosz Kardamakisz Magyarország és KözépEurópa exarchája ünnepélyes beiktatásakor. 142 Dr. Diószegi György Antal: Ungrovlachia a Hunyadiak koráig. Magyarok és görögök a X–XV. században. Bp., 2011. 113. p. 143 http://www.magyarkurir.hu/node/37578 Letöltve: 2011. 144 Dr. Sasvári László - Dr. Diószegi György Antal: Görög alapítású egyházközségek Trianon után. Adalékok az ortodoxia történetéhez. Magyarországon (1920-1949 között) különös tekintettel a régi magyarországi görögök által alapított egyházközségek sorsára. Budapest, 2011. 75. p.

39

A fenti exarcha beiktatási ünnepségének okán fontos arra emlékeztetni, hogy Lyka Emil „A görög-keleti egyházról” címmel Tata-Tóvárosban írott füzetében 1929-ben írt arról, hogy a „Görög-keleti Magyar Metropolia felállítását” a kecskeméti görög családból származó dr. Papp György kezdeményezte az 1920-as években: Kecskeméten a „görög úri családok” a görög nyelvű liturgia mellett „jó magyar honpolgárok, honleányok” voltak. A magyarországi görögök természetes beolvadási folyamatáról írott sorai érzékletesek: a „harmadik generációs ideszármazott görögkeleti vallású” olyan „magyar honpolgár, akit a görög liturgiai nyelv nem tett pánhellénné”.145 Üzenetként is fontos megfogalmazni, hogy értékteremtő módon kell jelen lenni a mindennapokban, a hétköznapokban, és ha úgy hozza, akkor a sorsfordulókon különösen. Ez nem valósulhat meg másként, csak egymás szeretete révén: valójában ez az az igazi nemzeti stratégia, amit képviselni kell mindannyiunknak, akik itt élünk ebben a hazában.146 1924-ben Lyka Döme ezt rögzítette egy könyv közrebocsátásakor: „erős bennünk a remény és a hit, hogy a mai helyzet így nem maradhat és ha a nemzet méltó és bölcs komolysággal hozzálát az új „honalapítás” feladatához, akkor meg fog segíteni bennünket a Mindenható”.147 Lyka Döme testvére, Lyka Emil már 1905-ben megfogalmazta az ehhez vezető utat: a „közérdek irányításához az erkölcsi alap az igazi cenzus”.148 Lyka Döme hazaszeretetét mutatják az alábbi, 1932-ben írott sorai: „úgy lettem nevelve, hogy bízzam a Magyarok Istenében és a magyarság történelmi szívósságában, és mert ebben lelkem mélyéből bízom, erős a hitem és a reményem”.149 Napjaink válságsújtotta világában különösen időszerűek a fenti hazafiúi gondolatok, és Lyka Döme majd egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott üzenete: „Most segítsünk magunkon, hogy méltók legyünk arra, hogy a magyarok Istene az ő jóságával megsegítsen!”.150 A magyar és a görög kapcsolatrendszer a sokrétű és kölcsönös értékteremtés jegyében zajlik évszázadok óta. Magyarország és Görögország mindig is jelentős művelődési és gazdasági kapcsolatépítést folytatott: ebben a 145 Lyka Anasztáz Emil: A görög-keleti egyházról. Tata, 1929. 1. p.; 2. p. 146 2011. március 25-én (péntek) 13 óra 30 perckor került adásba Dr. Diószegi György Antal „A magyar-görög nemzetbarátság az elmúlt ezer évben, különös tekintettel a XIX. századi görög és a magyar szabadságharc idején” címet viselő előadása az MR4 Nemzetiségi Adások szerkesztősége „Nemzetiségek ünnepei” sorozatában, a műsort Godány Judit újságíró szerkesztette. 147 Zelovich László: Adatok a jelenlegi nemzetgyűlés működéséről. Közrebocsátja: Lyka Döme. Bp., 1924. 3. p. 148 Lyka Emil: Felvilágosító levelek az úgynevezett socialstákhoz. Bp., 1905. 17. p. 149 Lyka Döme: A választójog. Bp., 1932. 18. p. 150 Lyka Döme: Röpirat. 1919. október 4. p., OSZK Kisnyomtatvár D. 2486

40

magyarországi görögök (némely család tagjai, például a Harisok, már a XV. századtól jelen voltak a magyar történelemben) rendkívül fontos szerepet vállaltak. Diplomáciai értéke van is a történelmi gyökerű magyar-görög együttműködésnek: aktualitásként fontos rögzíteni: a magyarországi ortodoxia történetében is fontos állomást jelent, hogy a magyar kormány megállapodást tervez a magyar ortodoxiával (MTI 2011. március 24).151 A Lyka-család műveltségi világa és jobbító szándékú közéleti világképe okán néhány gondolatot még érdemes rögzíteni. A történelem legfőbb ereje a történéseknek a történelmi tudatba való beépítése révén a genetikai kódolás, mely a kultúra napi és helyi szintjein finomra hangolja a tapasztalatokat, hogy értékelvű célok jegyében alkotóerővé válhassanak az egyéni és közösségi életutak jó morzsáiból, melynek eredménye az az áthagyományozott értékteremtő műveltség, mely hosszú távon térben és időben az emberi kapcsolatokat a mindennapokban is nemzetlétté szövi. Hazánk iránti szeretetből cselekvő emberi közegre van szükség! A család- és helytörténeti kutatások fontosságáról, lényegéről filozófikus ívet is indokolt megfogalmazni. A család- és helytörténet tulajdonképpen egy feltáró erő: adatokat gyűjt, folyamatokat vázol, példát és ellenpéldát felmutatva gondolatokat ébreszt, üzen a mának. Aki ezt meghallja, megérti, az képes lehet jövő alakításának irányait az önmegtartás talaján értékelvűn meglátni (és megláttatni). A helytörténet (a helyben lakók személyes élményazonossága, sorsközössége miatt) egyfajta szellemi és lelki lehetőség az együttes gondolkodás és cselekvés erejében való közösségi hit és bizalom megteremtésére. Az igazán nagy feladat ekkor jelentkezik: minden közösség erkölcsi felelőssége, hogy milyen értékvállalás jegyében kívánja megvalósítani a közös szándék elérése érdekében megteendő feladatokat. E megvalósítás alapja nyilvánvaló módon az együttműködés keretében a fő célok tisztességes szándékú és szakszerű megtervezése, majd elfogadtatása révén jöhet létre: ez a folyamat viszont az életszerű részérdekek ésszerű megfogalmazása, valamint a gondosság, a méltányosság és az arányosság jegyében felfogott, majd ésszerűen megfogalmazott közérdek összehangolása révén mehet végbe. A család- és helytörténeti kutatások felértékelődése az utóbbi másfél évtizedben egyre élőbb jelenséggé lett Magyarországon. A család- és helytörténeti tudományos konferenciák éltető erőt jelenthetnek a helyi jövő kialakításában, főként a közösségteremtő alapélmények megélésén keresztül. 151 Dr. Diószegi György Antal: Görög kereskedővilág Tokaj-Hegyalján a Rákócziak korától a reformkorig. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény és ruszin nemzetiségek néprajzából. Magyar Néprajzi Társaság. A magyarországi nemzetiségek néprajza. 8. Szerkesztő Székely András Bertalan. Bp., 2011. 139. p.

41

A világ közepe nem valahol máshol van, hanem ott, ahol élünk (szellemi és lelki értelemben pedig még ott is, ahol elődeink éltek). Ez a család- és helytörténeti kutatások tágabb értelme: a napi életküzdelmek okainak és folyamatainak bemutatása, és a nemzedékről nemzedékre való tudati átörökítés lényegének feltárása, rögzítése. Ez a történelmi lelki és szellemi gyökér túlmutat az egyéni látásmódon, és ekként az egy élettérben élők között sorsközösséget teremt: ez pedig a jövőt építő közös cselekvés érdekében talán a legfontosabb. Egy kisebb közösségben még inkább igaz az, hogy egymás haszonelvű megítéléséből, az egyéni gyötrődésektől távolabbra húzódó magatartással, és azt pusztán szemlélve nem létezhetünk, hiszen valójában egymás szeretetéből élünk. A helytörténeti igény a életkörülményeinket adó szűkebb közösség iránt érzett elkötelezettségünk egyik fokmérője is. Az elődökre vonatkozó szeretetélmény egyik magasrendű formája (műveltségi értelemben) a történelmi emlékezet, mely múltbeli kedvezőtlen tények esetén megóvhat az ismétlődő hibáktól; szerencsés esetben pedig a jó példa erejéből táplálkozva magabiztossá, büszkévé, s így önerejéből cselekvővé tehet egy értékelvű együttműködést felvállaló közösséget. A helyi tudást megőrző jövő érdekében vissza kell nyúlni a helyi műveltség egyéni és közösségi elvárásához, mely igény- és viselkedéskultúra lehet csak az alapja az egyéni és közéleti gondok megoldásának (helyi és országos téren is). A család- és helytörténet ennek az egyik legfontosabb szellemi eszköze lehet, hiszen közösségteremtő példákat tár fel, és mutat fel; mely ekként közös tudássá nemesülve a következő nemzedéktől ezt folytató alkotó magatartást vár el. Jövőnk iránt érzett közös felelősségünk, és az utódaink iránt érzett gondoskodó szeretetünk legszebb kifejezése (például a család- és helytörténeti kutatások révén is) az őseinkre, életmódjukra, helytállásukra való emlékezés, tudásviláguk megőrzése (és szükség szerinti, ám méltó újraértelmezése): ennek alapján utat találhatunk arra, hogy napi gondjaink, szorongató körülményeink megoldására gyakorlatban megvalósítható, a helyi műveltségi igényhez igazodó és élhető választ adhassunk saját családunkban, életközösségünkben, falunkban és városunkban, és (ezen az alapokon nyugodva) közös országunkban.

42

LYKALÓGIA A Lyka család egy családtag szemével

A közölt és megjelentetett jelen alkotás Dr. Diószegi György Antal és LantosLyka Antal szellemi tulajdona. Magáncélra, tanulmányi, oktatási és tudományos célra (a forrás közlésével) szabadon felhasználható, de bárminemű (akár közvetlen, akár közvetett) anyagi haszonszerzésre irányuló felhasználása csak a jogtulajdonosokkal kötendő külön szerződés feltételei szerint valósítható meg jogszerűen. © Dr. Diószegi György Antal és Lantos-Lyka Antal. Kézirat lezárva: Budapest, 2012. március 29. Nyomdakész állapot: Veresegyház, 2012. április 24.

Olvasó lektor: Arghyropoulos Ghavrilos

A kiadvány a Budapest Főváros XIII. Kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat és Budapest Főváros XVI. Kerületi Görög Önkormányzat támogatásával jelent meg. Kiadó: A Görög Kultúráért Alapítvány Felelős kiadó: Angelidisz Vaszilisz Tördelés, szerkesztés:Czetőné Deák Tünde Nyomda:Czede Kft Borító terv: vlahosg A borítón látható csillagtérképen a 917 Lyka (ideiglenes jelöléssel 1915 S4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Grigory Neujmin fedezte fel 1915. szeptember 5-én.

Budapest, 2012

2

Emlékeim a Lyka családról… A közvetlen családban magam voltam az, akit mindig izgatott, hogy ki kicsoda és mely területről származott. Talán éppen ezért került arra sor, hogy ismereteim és emlékeim alapján összefoglaljam a família történetét, a teljesség igénye nélkül. A család mind időben, mind személyiségeiben, de tevékenységében is rendkívül szerteágazó, mégis összefonódott, így meglehetősen nehéz egyszerre csak egy személyről írni, ezért valószínű, hogy látszólag csapongani leszek kénytelen, hogy a lehető leghitelesebb képet sikerüljön adnom Róluk. Egy-egy neves családtag dokumentumokkal bemutatott történetét a többi családtaggal tartott kapcsolatával fűszerezem, egészítem majd ki. Az itt leírtak mögött vagy írásbeli anyagok, dokumentumok állnak, vagy a család öregjeinek elbeszélése alapján keletkeztek, mely elbeszéléseket hangfelvételeken magam őrzöm. Kisgyerekkorom óta beszélték a családban, hogy görögök vagyunk. 3 éves korom körüli időre, 1955-re emlékszem, mikor legelőször mesélt – a szűk családon túl – apai nagymamám barátnője, a Rákosszentmihályon kertszomszédunkban lakó Borsi néni a család görög eredetéről, kiemelve a nagyapámat, Lyka Antalt és Lyka Károlyt. Mindketten Nyitráról indultak, azzal a különbséggel, hogy Lyka Károly apja, Lyka János Pestre ment szerencsét próbálni, mint építész és akkor, rövid (egykét év) ottléte alatt született meg Lyka Károly 1869. január 4-én. Pesten azonban nem járt szerencsével, ezért rövidesen visszamentek Nyitrára. Ilyen előzmények után, onnan indult Lyka Károly lényegi életútja. Nagyapám, Lyka Antal viszont Nyitrán látta meg a napvilágot 1885. július 20-án, így neki is onnan indult meglehetősen rögös életútja. Később a neve változott és az iratokban is Lantos Antalként található meg, illetve dr. Lantos Lyka Antal néven írt könyvet (“Baromfitenyésztés kiskátéja “). A névváltozás időpontja 1907. szeptember 7-én volt. A belügyminiszteri engedély száma: 96035/905. Lyka nagyapám édesapja Lyka Rezső volt, aki fiatalon elhunyt az akkor még nem gyógyítható tüdőgyulladásban. Édesanyja Shön Anna volt, akit sajnálatos módon, csak kb. 23 éves korában látott először a nagyapám. A német származású Shön Anna zongorista volt, zenét szerzett, a felsőbb körökben forgott. Kis gyermekét férje halála után elhagyta, hogy nagyvilági életét folytathassa. Fiát csak idős korában kereste meg, hogy szülőtartást kérjen tőle, melyet meg is kapott haláláig. A félárván maradt, elhagyott Lyka nagyapám a Zsolnai árvaházba került, ahol felfigyeltek kivételes képességeire és ezért papnak 3

Fotó az egyetemi indexben a névváltozásról

Fotó Lyka János tanúságáról

Dr. Lantos Lyka Antal fiatalkori képe

Az Ambrózy család és nagyapám képe.

4

taníttatták (felszentelés előtt kilépett a rendből). Nyelveket tanult, valamint jogot a budapesti Magyar Királyi Tudomány Egyetemen. Summa cum laude doktorált. Később a közgazdasági tudományokból is doktorált, jeles eredménnyel. Nagyapám összesen 13 nyelvet bírt, görögül beszélt és olvasott. Tudott japánul is, majd négy évig élt japánban, úgy tudjuk, hogy egy japán kisasszony kedvéért. Zenélt: hegedült, csellózott. Szerencsére megtaláltam a dédapám, Lyka Rezső házassági anyakönyvi kivonatát, ahol dokumentálva van, hogy Lyka János - Lyka Károly édesapja - az egyik tanú. Érdekes pályája volt. Házi tanítóként dolgozott az Ambrózy családnál. 1918. december 6-án az Eszterházy herceg hercegi titkárnak nevezték ki és véglegesítették. Személyi titkári munkáját a nagyherceg haláláig látta el.

Dr. Lantos Lyka Antal időskori képe

Sokat utazott, mivel a hercegnek a botanika volt a hobbija. 1946. június10-én halt meg 60 éves korában. Érdekes, hogy a doktor szót soha nem hallották, hogy kiejtette volna a száján bemutatkozáskor, viszont Őt doktor úrnak szólította mindenki. Nagyon szerették és tisztelték őt az emberek. Mindenki, kivétel nélkül… Egy művelt, finom úriember volt – így beszélnek róla az emberek a mai napig. Nagyapám a halála előtt átadott az apámnak, 5

Lantos Antalnak egy kis kék noteszt, amelyben benne volt a világon élő összes Lyka címe. Erre a noteszre én jól emlékszem, mert amikor kisgyerekként turkáltunk a családi fotók és papírok között, akkor ez a notesz állandóan a kezembe került. Finom bársony bevonatú volt, és lilás tintájú tollal, kézírással volt rendezetten beleírva a sok cím. Lám, a rossz gyereknek is van valami haszna, mert erről a noteszről most nem tudnék semmit, ha nem kotorásztam volna. Nagyon sajnálatos, hogy a mai napig nem találjuk, pedig sok mindent megtudhatnánk a többi Lykáról! Már csak az a reményem maradt, hogy Lyka Károly iratai között megtalálhatjuk ezeket a címeket, mivel Lyka Károly nagyon gondos és alapos ember volt és folyamatosan tartották a kapcsolatot a nagyapámmal! Ennyit tudok a családban beszéltek és az iratok alapján a nagyapám, Lyka (Lantos) Antal életéről. Itt jegyzem meg, hogy Angelidisz Vaszilisz /Zeys / valami elképesztő érzékkel talált meg olyan dolgokat, amelyről ugyan halványan tudtunk valamit a családban, de nem volt dokumentálható! A SKYPE-n beütve a Lyka nevet, máris megjelentek az Amerikában, Japánban, Brazíliában, Fülöp-szigeteken, Olaszországban, Svájcban, Singapurban, Kanadában, Kuvaitban, stb. élő Lykák. Úgy néz ki, hogy csak foglalkozni kell a témával, és egyre több emlék kerül elő, innen-onnan. Rengeteg feltáratlan dolog vár még ránk, például Győrben is találtunk egy Lykát, - aki egy cég vezérigazgatója, - őt még fel kell keresnünk. Biztos nem ússza meg a találkozást! Úgy gondolom, hogy a Képzőművészeti Egyetemnek Dr. Berczik Árpádné által átadott anyagban van egy beírókönyv, amely sok értékes információt tartalmazhat. Dr.Berczikné Mária asszony erre külön felhívta a figyelmemet! A család ezen ágában általában a Rezső, a Károly és az Antal nevek váltották egymást, bár a férfi felmenők között van Lyka Tamás, János, Lajos, Döme, Demeter, Anasztáz, Emil, Pál, István, Miklós is. Apám mesélte, és meséli most is (2012), hogy amikor annak idején focizott, sokat beszélgettek Lyka Totóval kettesben, az öltözőben. Lyka Totó híres footballista és edző volt a Fradinál. A híres Fradi fedezetsor: Lyka II. Sárosi, Lázár. Sőt volt egy Lyka I. és volt a Lyka II. Ők is családunkhoz tartoznak! Valójában a Lyka I. a Rezső, Lyka II. a Totó /Antal / volt. A Totónak szintén Antal volt a fia, de neki már nem volt leszármazottja. Szóval a Totó állandóan emlegette, hogy a nagyapám milyen szépen hegedült és csellózott. Ezt persze az édesapám is sokszor emlegette az idők során, mégpedig abból az apropóból, hogy belé inkább műszaki és filozófiai, valamint gazdasági véna szorult, persze még más is, de a zenei érzék nagyon kimaradt. Ezzel szemben magam meg zenei beállítottságú vagyok. Meséli még azt is, hogy a nagymamám is zongorázott, valamint hegedült és akkor a nagyapám viszont csellózott. Micsoda zenebona lehetett ott! 6

Lyka Totó Édesapám Totóval kapcsolatos élménye az is, hogy amikor megkérdezte a Totó véleményét a Papám foci tehetségéről, akkor a Totó leült vele és nagyon korrektül megmondta. A Papám, az ifi csapatban focizott és látta a kis unokatesót. A véleménye az volt, hogy nagyon nehézkes mozgású és így nem számíthat nagyobb karrierre ezen a területen. Apunak nagyon rosszul esett, de méltányolta a Totó korrektségét és emiatt ma, már hálás Neki. Mindig is tudtam, hogy a tudománnyal kell Apunak foglalkozni, nem pedig rohangálni össze-vissza! Most egy négy-öt éve, amikor a Papám helytörténeti ünnepségei már javában folytak a XVI. kerületben, akkor mesélte Podmaniczky Zsuzsa asszony, hogy tudja-e, hogy szegről-végről rokonok vagyunk? Ugyanis Lyka Döme Podmaniczky lányt vett feleségül, tehát ebből adódott a szóban forgó rokonság. Lyka Károly és Lyka Döme sokszor találkoztak a Pázmándi Lyka kastélyban. Tehát, tartották a kapcsolatot. Itt is számítok Lyka Károly emlékeire, ami a hagyatékában van, pl. fotók iratok, feljegyzések. Valójában sok dokumentum maradt fenn a Lykákkal kapcsolatban, de ahhoz viszont elenyésző, amilyen szerepük volt Magyarországon. A Lyka család görög eredetű és északi irányból kerültek ebbe a térségbe. Majd a későbbiekben, mert az is tény, vallásukban kettéváltak, görögkeleti és katolikus vallásokra. A Lykák nem csináltak ebből gondot, mert ha az érdekeik azt kívánták, akkor áttértek egy másik vallásra, például egy házasságkötés érdekében stb. Pláne, ha szép volt a leány! Ennek ellenére a család összetartott. A vallási szétválásnak azonban a Lyka szituációban egy nagyon egyszerű oka volt – meséli Édesapám, mivel emlékezett arra, amit a papája mondott el erről. Történt ugyanis, hogy a nagyapám nagyapja, Fotó a születési kivonatról szintén Lyka Antal, az ükapám – OLMÜTZ 7

mellett született, ahol akkor sem templom, sem görög – keleti pap nem volt – így katolikusra keresztelték az ott született Lyka Antalt. Mindenféle tehetséggel találkozunk a Lyka családban, de főleg a sport, a tudomány, a jog, a filozófia és a közgazdaság területén vannak jelen. Csak egy párat említenék: A sportban találkozhatunk a híres Lyka Totóval a Fradi edzőjével. Testvére Lyka Rezső szintén híres futballista volt. Lyka István autóversenyző volt, sőt a felesége is. A kastélya Ráckeresztúron van, gyönyörű.

Ráckeresztúr

Pázmándi kastély

Lantos Lyka Antal – jogász és közgazdász Lyka Emil – filozófus és közgazdász Lyka Döme – közgazdász Lyka Károly – művészettörténész Lyka Miklós – jogász. A tudományban, először is a legnevesebb Lyka Károly, aki világhírű művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora, műkritikus, művészeti pedagógus, a nagybányai festők felfedezője, számtalan nagy festő mecénása és felfedezője. A botanika is jegyzi, Lyka Károly nevét, mert ő rendszerezte először a kakukkfűféléket. Számtalan az Ő nevét viseli, mint a Carlofű stb. Micsoda ismerettel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy kiválogassa a rengeteg gaz közül az értékeket. Bár meg kell jegyeznem, hogy miközben a Lyka Károly anyagokat kutattam és gyűjtöttem az ország minden részéről- vajon, hogy kerültek ezek oda-számtalan eredeti levelet sikerült találnom, ami arról tanúskodik, hogy Károly felesége nagy tudományos munkát végzett a botanikai gyűjtés és elemzés területén. A híres botanika professzor Jávorka Sándor írásából kiderül Lyka Károly helye a botanikában. Herbáriumát a debreceni egyetemnek ajándékozta, ott őrzik. Írás, a „Lyka Károly a botanikus” című részlet a Lyka emlékkönyvből. Mivel a kollégái írták, ezért pontos árnyalatokat ad a személyiségéről.

8

9

10

Nagy meglepetés, hogy a tengerhajózás nagy szakértője. Valószínűleg a sok távoli utazásából eredhetett ez a kapcsolata a tengerhajózással, Erre valójában nem találtam adatokat, de ha valaki tovább kutatja, akkor érdemes tudni róla. Lyka Károly sok nyelven beszélt. Több százra tehető a kéziratainak száma, ami nálam van. Ezek között van olyan, ami a művészeti folyóiratokba megírt kézirat és sok levél tanúskodik arról, hogy mely időben melyik országban járt és kikkel tartotta a kapcsolatot. Hol olaszul, hol franciául, vagy németül, stb. nyelveken ír, vagy írtak a részére. Számtalan nagy festő, vagy író tartotta vele a barátságot. Köztük Nobel díjas is. Valójában egy szellemi nagyhatalom volt. A fentiekkel kapcsolatban számos irat maradt fent a nálam lévőkön kívül is. Csak amit magam láttam a várban lévő irattárban, az is szédítő mennyiségű. Ezek levelek, fotók, kéziratok, rajzok, mint pl. Mülbeck. Személyes tárgyak, dolgok ott nincsenek, de találtam az opera mellett egy kis boltot, ahol volt a hagyatékából pár darab. Sajnos a halála után széthordtak minden értekét, amelyet a világi életében produkált, viszont a szellemiségét nem tudták elvinni. Nálam mindösszesen az utazóbőröndje van, amivel utazott a világban és ebben a sajátkezével beleírva: Lyka Károly, valamint a pihepaplanja és párnája. Fontos megemlítenem, hogy ezeket és még két dossziényi anyagot Dr. Berczik Árpádnénak köszönhetünk és ezúton magam is köszönök, mert fantasztikus munkát végzett Mária asszony az ügy érdekében. Lyka Károly munkássága egy ilyen terjedelmű cikkben leírhatatlan, arra külön kell lehetőséget szánni.

11

Szerintem kiállítást kellene csinálni ezekből az anyagokból! Személyes élményem is van, amikor a párizsi Louvre-ban voltam és valamilyen tudománnyal kapcsolatosan kellett kommunikálni az ott dolgozókkal, akkor bemutatkozásom után egyből azt kérdezték, hogy az a Lyka? Ugyanez történt velem szóról-szóra Londonban is a British múzeumban, ahol őskori asztrológiai és csillagászati leletek után kutattam. Milyen fura, hogy ha Magyarországon megkérdeznénk 100 embert, valószínű csak egy tudná ki is volt Ő. Szerencsére megjelent egy Lyka Károly emlékkönyv, amit a kollégái és a barátai írtak róla, mint például: Benedek Marcell, Csók István, Hincz Gyula, Jávorka Sándor, Petrovics Elek, Réti István, Ybl Ervin, stb. Lyka Károly nagyon kedves, halk szavú, de nagyon határozott ember volt. A felsőház állandó tagja, művészeti író, kritikus, főiskolai tanár, a képzőművészeti főiskola rektora, botanikus, a tengerhajózás szakértője, sok nagynevű festő felfedezője, a művészeti pedagógia megreformálója, több jelentős művészeti könyv írója, amely alapja a mai tudásnak. Ő a forrás!

A Béla király úton lakott a Lyka villában, amely ma már csak részben van meg. Magam még fényében láttam, egy görögdinnye zöld színű bájos épület volt. Vele szembeni szomszédja volt Devecseri Gábor, a nagynevű író és műfordító. Ifj. Devecseri Gáborral sokat beszéltem az ő közös életükről, mert jó barátságban voltak. Személyes élményem is van Lyka Károllyal kapcsolatban! Valamikor, az ötvenes években voltam a Papámmal kettesben Lyka Károlynál. Talán 1957et írhattunk. Jól emlékszem, hogy a barátságos zöld árnyalatú villa előtt, volt egy szökőkút. Rövid kantáros nadrágban voltam, Apám tőlem jobbra türelmesen, de izgatottan sétált le-föl. Szép volt az előkert, ápolt és nemes, a fák magasak, tekintélyt sugároztak. Valami vörös salak volt a szökőkút

12

melletti járdán. Eléggé sokat kellett várnunk, legalább is gyerekfejjel úgy tűnt, amíg a személyzet bejelentése után Lyka Károly fogadott bennünket. Egy pár lépcső után, bekerültünk az előtérbe, ahol a személyzet nagy udvariassággal fogadott. Csendes volt a szó és finom volt a modor. Szokatlanul jó érzetet nyújtott a légkör. Talán fél perc múlva nyílt egy magas ajtó a jobb oldalon és kilépett rajta Lyka Károly. Pici ember volt és mégis valami igazi nagy embernek tűnt. Kedves, barátságos, finom mosoly volt az arcán. Sötét ruhában volt, kicsit furcsán mozgott. Megölelték egymást, majd bementek a magas fehér kétszárnyú ajtón, miközben engem kint hagytak. Ameddig bent, fogalmam sem volt, hogy miről beszéltek, addig engem a személyzet idős nénikéi szórakoztattak. Nos, persze miközben ez történt, én meg arra gondoltam, hogy mit beszélhetnek odabent ezek a felnőtties gyerekek, és mi lehet az, amit én a komoly gondolkodású és egyébként is a legfontosabb, nem hallhatok? Milyen jó lett volna, ha akkor bent lehettem volna, mert akkor az én írásom is most tovább íródott volna! Amikor kijöttek, nagyon szívélyesen elbúcsúztunk Lyka Károlytól és a személyzettől, de sajnos, soha többet nem láttam őket! Bezárólag, jól sikerült a látogatás, mert Apunak jó kedve volt és aznap nem is náspángolt el semmiért sem, ami akkoriban ritkaságnak számított. Lyka Károlynak nem volt édes gyereke. Barátja özvegyét vette feleségül és annak volt egy leánya, Jerge / Jergice /Sok levele és képeslapja van nálam,amit Jergicének írtak, vagy ő írt. Nagyon tisztelettudó levelek ezek, mégis látszik, hogy Lyka Károly szerette Jergicét. Lyka Károly szobra a Margitszigeten van a nagy magyarok szobrai között, görögként. /Pátzay Pál alkotása 1977 / Mellette Kodály Zoltán és József Attila szobra áll. Tehát méltó helyre került. Utcát is neveztek el róla a XVII. kerületben. Megjegyzem egy ilyen tudósról, valami frekventáltabb helyen illene utcát, főutat, vagy teret elnevezni! Hm, esetleg az országban több helyen is! Lyka Károly 1869 január 4-én született Budapesten és 1965. április 30-án hunyt el 96 évesen. Kétszeres Kossuth-díjas tudós volt. Az elsőt 1952-ben a másodikat 1964-ben, a Kossuth-díj nagy díját kapta. Sírhelye a Kerepesi temető művészparcellájában van, Csontváry és Weiner Leo között. Síremlékét Megyesi Ferenc szobrászművész készítette. Lyka Döméről is sokat hallottam a családunkban. Jó ember lehetett, mert képviselőként

13

állandóan küzdött a fásításért, de nem csak küzdött, hanem maga is iszonyatos mennyiséget fásított. Az országgyűlésben is jó példát mutatott tetteivel, Iskolát teremtett, tűzoltóságot, orvosi ellátást stb. Fejér megyében, Pázmándon van a kastélya a mai napig szép állapotban. Nagy földterület tartozott a kastélyhoz, ahol folyt a gazdálkodás. Valami 4000 hold, vagy hektár lehetett a területe. Érdemes tudni, hogy van egy Lyka Döme-díj is, amely a kiemelkedő tettet végrehajtó rendőröknek alapított. Érdemes tudni, hogy éppen napjainkban találta meg Dr. Diószegi György Lyka Döme sírkövét a Pázmándi kastély kertjében. Lyka Emilről mindössze annyit hallottam a családban, hogy a nevéhez fűződik a Lyka templommal kapcsolatban több minden. Ezen kívül több filozófiai könyv írója. Sokat tett a görögökért és a templom működéséért és fennmaradásáért. Lyka Miklós volt az, aki a Görög templomot felújította. Talán miatta lett a máig emlegetett Lyka templom a neve. A családom birtokában vannak a Petőfi téri görög templom, egyházközössége által felvett, több jegyzőkönyv is, valamint a Lepora alapítvány számadás füzete / Lepora Sándor felesége Lyka Katalin volt/ Lyka Katalin neve több tárgyban is bele van írva, mint adományozó, mint pl. a csillárban és a kehelyben. Lyka Anasztázról már többet meséltek a családban, mivel tudva levő volt a Vörösmarty téri akciója, melyben hatalmas összeget ajánlott a fővárosnak, hogy Lyka Anasztázia, vagy Anasztáz térre változtassák annak a nevét. Egyebek között, több palota is a Lykáké volt a téren, de görög tulajdonban volt 17 (!) ilyen ingatlan! Magasan Lyka Anasztáz volt a leggazdagabb a famíliában. Több palotát is hagyott az utódokra. Ezek sorsának feltárása napjainkban is folyik, igazán jól jönne most egy-két palota nekem is! Egyedülálló síremlékét megtalálhatjuk a Kerepesi temetőben, amely nemzetközileg is kiemelt műemlék. Kár, hogy majd’ összeomlik az egész! Itt látható, hogy a család mennyire összetartott, hiszen ebbe a síremlékbe temetkezett a legtöbb Lyka, vagy közvetlenül mellé. Számtalan Lyka névvel találkozhatunk még itt. Reméljük, hogy a Lyka síremlék felújítása előbb-utóbb megoldódik, mert nagy bajok vannak már most az állapotával. Irdatlan összegbe kerül a felújítása, mert annyira egyedi kivitelezésű. Kb. 70. millióra teszik a felújítását, vagy jóval többre. A fent említetteken kívül sok Lyka Palota, vagy bérpalota létezik még, de azokról a rendkívülien precíz természettel megáldott Dr. Diószegi György

14

írta meg a történelmet. Munkáját ezen a helyen tisztelettel megköszönöm. Persze nem csak a Lykákkal kapcsolatban, hanem a görög kutatásokra is értem mindezt. Lehet, hogy véletlen, lehet, hogy nem, de milyen érdekes, hogy találkoztam ezzel a két Görög Úrral, mint: Angelidisz Vaszilisz /Zeys/ és Dr. Diószegi György. Tehát ennyit a Lyka famíliáról abban a tekintetben, amikről szó esett a családban, de jöjjön a szűkebb család, azaz édesapám, a gyerekeim, és jómagam! Édesapám 1929. december 30-án született, a mai Budapest XVI. kerületi Rákosszentmihályon. Az Ő édesapja szül: Lyka Antal /Dr. Lantos Antal /és édesanyja Csiszár Mária tanítónő, aki Túrkevén született. Az Apámnak nem volt könnyű dolga, mivel 16 éves korában elvesztette az édesapját. Emiatt el kellett mennie dolgozni és így családfenntartó lett. Előtte a fasori gimnáziumba járt, majd tiszti iskolába ment és egy rövid ideig hivatásos katona volt, többnyire Baján teljesített szolgálatot. 1950-ben elvette későbbi édesanyámat feleségül: Rózsavölgyi Jolánt 1932. 04. 02-án, aki szintén Budapesten született.

fiatalon

ÉDESAPÁM LANTOS ANTAL és napjainkban

Apám dolgozott az Ikaruszban, az autóalkatrész gyárban, majd az EMG-ben, azaz az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában, esztergályosként. Azután a tervezőmérnökök csoportvezetője, majd a technológiai fejlesztés osztályvezetője, később az alkatrészgyár főmérnöke, majd egy másik cég, az ULKÜ vezetőjeként ment nyugdíjba. Végzettsége szerint először esztergályos, majd gépész volt és politológus. Modern gondolkodású technikailag, de viselkedéskultúrájában fegyelmezett, inkább konzervatív. De humora azért van! Valami elképesztő munkabírású, mindig csodáltam, pedig magam is meglehetősen fanatikus vagyok a munka területén. Ha például valakinek megígér valamit, azt tűzön-vízen keresztülviszi anélkül, hogy bármilyen érdeke fűződne hozzá. Persze azt előtte átgondolja, hogy van-e értelme és hogy értéket képvisel-e amiben segít. Soha nem gyűjtött semmit és nem 15

gyűjtött vagyont sem. Micsoda Lyka tulajdonság! Lyka Károly volt ilyen! Igazi hellén gondolkodású ember a mai napig. Nagyon jó emberismerő és mindig bebizonyosodik a végén, hogy Neki van igaza. /Szinte már unjuk, hogy mindig igaza van /Igazi bölcs ember. Édesapám is mesélt Lyka Károllyal kapcsolatosan több élményét is! Volt, amikor viszont Ő volt az édesapjával, Dr. Lantos Lyka Antallal Lyka Károlynál, és meséli, hogy amikor találkoztak, akkor jobbról-balról megcsókolták egymást, a két kicsi ember, merthogy, a nagyapám sem volt két méteres. Majd azt is meséli, hogy kapott a Lyka Károlytól egy művészeti könyvet, amelyet természetesen Lyka Károly írt, majd a könyvbe azt írta bele, hogy Lantos Lyka Tóni unokaöcsémnek 1941. aláírás: Lyka Károly A baj csak az, hogy 1945-ben miközben a pincében óvták az életüket, feltörték a házat és elvitték a könyvek 80%-át, köztük ezt a könyvet is. A könyv valójában most is megszerezhető, csakhogy abban az volt az érték, amit Lyka Károly beleírt. Másik információ jellegű élménye, hogy volt a leányfalui Lyka Villában, de egyszerűen nem tud rá visszaemlékezni 83 évesen, hogy hol volt. Egy hét-nyolc évvel ezelőtt magam is végigjártam a leányfalui Lyka villa témát, de semmi eredmény nem született, vagyis nem tudta senki annak hol létét, még a polgármesteri hivatalban sem. Ennek oka az lehet, hogy nem a Lyka Károly nevén lehetett, hanem a lánya Tóth Jerge, vagy esetleg a férjezett nevén. Abból gondolom, hogy a Béla Király úton levő Lyka villa is a Jerge nevén volt. Visszatérve Édesapámhoz! Kisgyerekkoromban, miközben az utcákat jártuk valamilyen okból, állandóan kérdezgettem tőle az emberekről, a házakról, a családokról, ki kinek volt a rokona, hol lakott, mikor halt meg, meg mi az egyáltalán, hogy meghalt? Stb. Már ekkor megtanított a racionális gondolkodásra, gépészetet, filozófiát, latin mondásokat tanított nekem. A mai napig mindenre emlékszem a tanításaiból és főként arra, hogy milyen világosan tudta elmagyarázni a lényeget, ahonnan már minden olyan könnyű volt. Általában, ha kérdeztem valamit, azonnal elsimította a homokot és mindjárt rajzolt az ujjával. Ez alól kivétel volt a jog, mivel törvénytisztelő ember, de ott sokszor elakadtam, mert azt gondoltam, hogy a jogászok azért járnak olyan sok évig az egyetemre, hogy ezt a szép magyar nyelvet addig csavarják ameddig teljesen érthetetlen nem lesz, vagy esetleg az ellenkezője jön ki a dologból. A jog, véleményem szerint, az igazság torzult változata! Édesapám háromszoros kiváló dolgozó, háromszoros kiváló feltaláló, és számtalan kitüntetés tulajdonosa. Soha nem viselte és nem kérkedett vele. Ezekkel a kitüntetésekkel inkább én játszottam, vagy elüzleteltem a szomszéd gyerekekkel, mivel nekik tetszett a díszes csillogás.

16

Amikor felnőttebb koromban, szintén mentünk valahová az egész családdal, az utcán sétálva, szinte visszamondtam a gyerekkoromban tanult élményeket az Apámnak, miután Ő újabbakkal egészítette ki. Ezen meglehetősen elgondolkodtam, hogy még mindig van olyan, amit nem tudok? Hát micsoda dolog ez? Miért nincs ez összefoglalva, leírva? Miután hazaértünk a sétából azt találtam mondani az Apámnak, hogy írja meg Rákosszentmihály történetét. Mondanom sem kell a szeme felakadt, de nem válaszolt, viszont látszott, hogy valamin befele gondolkodik. Aztán a válasza az volt, hogy fiam az egy őrületes nagy munka! Ekkor felajánlottam Neki, hogy leülünk egy kamera elé, én kérdezek, Te, meg majd válaszolsz, és aztán arról leírjuk. Így is történt. Ezek a felvételek a mai napig megvannak! Tehát így született meg az első történelmi könyv, melynek a címe: Rákosszentmihály története, beszélgetéseim fiammal. Nagy sikere volt. Nekem is tetszett, mert nem volt szabványos, sem szokványos, nem volt mesterkélt, természetes volt. A történelem írókkal szemben volt egy hatalmas előnyöm, hogy engem nem zavart a tudás és egyébként is Apám válaszaitól függött az érték. És, hogy hova fajul néha egy jól megkezdett út? Azóta megjelent Apám tollából, több kötet könyv, többek között: A Szentmihályi katolikus templom építése. Rákosszentmihály története 1950-ig /beszélgetések fiammal / Rákosszentmihály születésének okleveles emlékei. Rákosszentmihályi katolikus egyház története. Ősi falvak Mohács előtt. Sashalom története. Cinkota története I. II. III. kötet / 1860-ig, 1920-ig, 1950-ig. Mátyásföld története / készülőben / Kerületünk térképei./80 térkép / Társszerzőként: Kerületünk épített világa. /Tóth Mikós, Szémonn Richárd / In memoriam A régi Szentmihály /Móricz Pál / Szentmihálytól Sashalomig /Dr. Kárpáthy László / 56 Fa /Szémonn Richard / Kerületünk története rajzokban I. II. III. kötet /Teszák Sándor / Kerületünk történelmileg hiteles térképei A könyvbemutatókon jeles személyek, szakértők, művészek, színészek vettek részt. Íme, Édesapám, mint görög, a magyar kultúrához való viszonya, amely a fenti könyvek címeiből kitűnik.

17

Persze számtalan kötet könyv lektora is volt egyben, ami a helytörténetet illeti.

„Kerületünk története rajzokban” című könyv bemutatója A gyerekeim. Négy gyermekem van, 1981. Dr. Lantos Melinda a házasságkötése után Dr. Kollár Melinda jogász, 1983. Lantos Péter szociális gondozó és ápoló valamint hangmester, 1988. Lantos Zsuzsanna orvosi egyetemi hallgató, 1992. Lantos Márk még tanul. Mind a négy gyermekem Veresegyházon lakik.

Peti

Zsuzsi lányom és Linda

Márk

Mivel az ő születéseiknél még nem vettem vissza a Lyka nevet hivatalosan, ezért még nem viselik. Nemrégiben Péter nevű fiam azzal állt elő, hogy szeretné viselni az eredeti Lyka nevünket. Remélem, a közeljövőben ez megtörténik. Érdekes, hogy Melinda lányom sokban hasonlít Lyka Károlyra. Egyebek közt fuvolázik és zongorázik.

18

Zsuzsika lányom, a Csiszár famíliára hasonlít, fuvolázik és zongorázik. Érdekes, hogy a fiaim rám hasonlítanak, pedig rendszerint a fiúgyerekek az anyjukra ütnek. Márk jól gitározik, Péter fiam pedig a zenei - hangtechnikai manualitást örökölte és igazi görög. Legalább is alakul. Azt gondolom, hogy az utódok hozzáállása nagyon fontos, hogy tartsák a görög kulturális értékeket. Szerintem Péter fiamban lesz meg az utódom elsősorban, a görögséggel kapcsolatban. Végül magamról. 1952. november 1-én születtem, Mindenszentekkor, Budapesten Lantos Antalként. Furcsa tulajdonságokkal az igaz, de valamire lám az is jó volt! Ilyenek például, hogy sokáig nem beszéltem egy szót sem. Erre emlékszem és azt nem értettem, hogy minek kell annyi felesleges dolgot számtalanszor elmondani. Ezt akkor memorizáltam főleg, amikor valami kolléga, vagy vendég volt nálunk a lányával. Még a nevére is emlékszem. Feltűnt, hogy amit, beszélnek, és ahogyan viselkednek, abban valami rendellenesség van. Ha akkor tudtam volna már beszélni, akkor biztos rászóltam volna! De mivel nem tudtam, ezért helyette megjegyeztem a kockaköveket, hogyan rakták le, miért különböznek, honnan indul, milyen széles, miért úgy nyílik az ajtó és egy halom más dolgot is. Aztán rá kellett jönnöm, hogy jó a vizuális memóriám, viszont ha ki akarok mondani egy mondatot, akkor rendszerint négy-öt mondatot mondtam ki egyszerre. Persze, hogy nem értették. Én meg őket nem! Ebből az időből származik az is, amikor a kis néprádiónkon valami furcsa szólt, ma már tudom jazz zenészként, hogy azt zenének hívják. Tehát ami szólt, Edit Piaf! Abban a pillanatban tudtam, hogy nekem meghatározó lesz az életemben ez az élmény. Jött az ovi, az általános iskola, majd elektroműszerész szakmát szereztem. Az EMG-ben szabadultam, majd dolgoztam a BEAG-ban. Ezekben az időkben nagyon sok volt a munkám, elektroncsöves erősítőket gyártottam, zenekari próbák, fellépések, a munkahely, és nem legutolsó sorban a VASAS sportegyesületben birkóztam középváltó súlyban, görög – római kötöttfogásban.

19

A sportot nem hagytam abba még a katonaság ideje alatt sem. A katonaság alatt tanultam bőgőzni, trombitálni, valamint eléggé sokat olvastam főleg asztrológiai könyvet a zenekari próbateremben, mert oda, csak nekem volt kulcsom és mivel az asztrológia “tiltott” volt, így nem bukhattam le. A katonaság után dolgoztam számológép műszerészként az Ikladi Műszergyárban, majd rádió - televízió szerelő kisiparosként évekig. Közben autókat is javítottan, motorokat generáloztam, karosszériákat javítottam és fényeztem! Mind eközben pedig zenekari próbák, fellépések díszítettek a napjaimat. Aztán a tragédia, a testvérhúgom halála, egy válás és az élet újra indult! Új munkahely orvosi műszerészként a Váci kórházban, sőt volt idő, amikor klímagépész is voltam. Nagyon szerettem ott dolgozni, több remek emberrel hozott össze a sors. Új házasság, gyerekek és rengeteg tanulás következett. Bánki Donát Műszaki Főiskola, ahol a festékvegyészeti ismereteket és a technológiákat tanultam. Itt köszönöm Komáromi docensnek és Német Lászlónak. Majd az OXFORDI BROOKES Egyetemen problémamegoldást és döntéshozatalt tanultam. Eztán jött a Parapszichológiai Metafizikai Akadémia! Úgy-hogy most nagyon jó, mert nem tudok semmit! Ezért aztán a Jazz Akadémiáról fogadtam Horváth Norbert Tanár Urat, aki már két éve értelmet ad a zene helyének bennem. Hála és köszönet neki! Zenei tanulmányaim már korábban is voltak, amikor meg az általános iskola alatt hegedülni tanultam, de a hegedűmet, ami mint utólag kiderült profi volt és Apám több havi fizetése, elvette cserébe a hangszerész, aki belerakta a magam készített gitáromba a bundozásokat. Csepei Tibornál is tanultam klasszikus gitárt, jeles eredménnyel. Persze a fent felsorolt időszak alatt megszülettek a gyerekeim, felépítettem egy nagyon komoly és felszerszámozott műhelyt, felépítettem egy kertes családi házat, Újabb műhelyeket építettem, írtam technológiákat, részben fényeztem vonatokat, vásároltam egy komoly ipartelepet és adóztam! Rengeteg embernek segítettem önzetlenül, öt szakmunkástanuló szabadult fel nálam, abból több szakma kiváló mestereként. Szintén a fent felsorolt időszakokban komolyan dolgoztam a tudományban, asztrológusként majd kettőszáz óra rádióműsor van mögöttem, azon kívül, televíziós sorozatok, meghívásos előadások, külföldi meghívások. Aztán tanítottam Egerben, majd alkalomsze20

rűen előadást tartottam az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen a kiemelt egyetemi hallgatóknak. Az asztrológiai munkáim során, kidolgoztam a párhuzamos életútelméletet, a trianológiát, számtalan írásom jelent meg a Váci naplóban. Megírtam az „Asztrológiai pszihokibernetikát”. „Az idő, az érzelem, és gének az asztrológiában”- című munkámat, valamint a „Karma, reinLantos-Lyka Antal 55 évesen karnáció, hipnózis”-t. Hosszú évek munkája és nagymennyiségű adatfeldolgozás után, kidolgoztam a közlekedésbiztonsági előrejelzéseket, amelyet a rendőrséggel hosszú időn keresztül teszteltünk. Aztán majd visszük tovább. A közelebbi múltról: Nagy örömömre szolgált, hogy egy régi görög kollegám Kaetipisz Sztavrosz, miközben meghívtam vendégül hozzám, azonnal felhívta Zeys barátját és ő abban a pillanatban irányt váltott és megérkezett hozzánk! És innen elindult minden egyszerre, mert „lykaiosz” Zeys, mint egy hatalmas motor felpörgött és senkit sem hagyott eltunyulni. Mindenkit hajtott. Nélküle semmi nem jött volna össze! Egy pillanat alatt ott van mindenhol, ahol valami görögség szóba jön, és mindezt önzetlenül teszi. Nos, magam is így gondolkodom, ezért is értjük jól egymást. Zeys hozta, az azóta már közös barátunkat, aki már nagyon jártas a görög történelemben. Dr. Diószegi Györgyről van szó, akit már fent említettem. Azt is köszönöm, hogy megélhettem azt, hogy egy élő Lyka koszorúzhatott a Lyka templom előtt! Mivel nem vagyok történetíró, ezért így a magam nyelvén, közvetlenül próbáltam összefoglalni a Lyka család történetét, és ami hozzá kapcsolódik. A furcsa az, hogy miközben kutattam a Lyka család történetét, rájöttem, hogy egész életemben Görögként gondolkodtam, Ez egy jó érzés! Ezért is vagyok a Görög Önkormányzatban képviselő – köszönhetően Agárdi Bendegúz Spiros barátomnak. Ma, Veresegyházon lakom, a Koszorúzás a Petőfi téri Görög Templom Kölcsey 22.-ben. előtt 21

Egy pár érdekesség! A genetika a család vagyona. A Lykák, Sacelláriak, Sínák, Derrák, Harisok stb. mint első diaszpórás görögök voltak. Közöttük az adott szó volt a szerződés! Ahogy látom, jó indulat, segítőkészség volt jellemző rájuk, ezért a sok adomány tőlük! Még az is érdekes, hogy van egy Lyka nevű bolygó! Na meg az is érdekes, hogy a görög Lykákat románoknak ismerte fel Valaki, akinek ez lenne az érdeke! Pedig a Lykák még csak nem is abból az irányból jöttek, hanem észak felől Lengyelországból, mint Lyka Demeter a dinasztiaalapító! Az identitás fogalma eléggé fontos, de nem összekeverhető a származással, mert például egy fekete bőrű néger, lehet svéd identitású, de még véletlenül sem lehet vitatni a származását! A fent leírtak és a dokumentumok azt hiszem, hogy megerősítik a Lyka család származását és előreviszik történelmének hiteles megismerését.

Kelt 2012. április 6-án.

Lantos-Lyka Antal

22