Dr. Oláh Antal vezető főtanácsos – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Zöldbűnözés - zöldkommandó A környezetvédelem elsődleges célja az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, a megfelelő életkörülmények kialakítása és védelme a környezet fejlesztése révén. Fontos része a természet- és tájvédelem. A mesterséges környezet (pl. település) védelmével is foglalkozik: célja elsősorban a környezeti ártalmak (hulladék, zaj, káros sugárzások, por stb.) kiküszöbölése, másodsorban a környezetszennyezések megszüntetése. Feladata a természeti kincsekkel (víz, levegő, energiaforrások) való ésszerű gazdálkodás is. Mint szűrhetünk le a fenti megállapításból? Azt, hogy egy komplex fogalomról (sokféle, egymásra is ható összetevőből álló) van szó, mely nem ad útbaigazítást ahhoz, hogy a környezet állapotát mikor tekinthetjük jónak – legalábbis - elfogadhatónak, és mikor beszélhetünk már a környezeti állapot veszélyeztetettségéről, jelentős romlásáról. Környezetbiztonság Környezetbiztonsági vonatkozásban az elmúlt évben a következő Kormány és KvVM rendeletek léptek hatályba: 1. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007 (IV.26.) Korm. rendelet. 2. A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007 (IV. 26.) Korm. rendelet. 3. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm r. módosítása, a 92/2007 (IV. 26) Korm. rendelettel. 4. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. r. módosítása, a 93/2007 (IV.26.) Korm. rendelettel. 5. Munkavédelemmel összefüggő Vízügyi Biztonsági Szabályzat (régi: 19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelet) módosítása, a 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelettel. Zöldbűnözés A következő gondolatok dr. Persányi Miklós volt környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2005-ben a „Zöldkommandó” akciósorozat beindításához kapcsolódó előadása alkalmával hangzottak el: „A környezetért való felelősségről, a felelősség érvényesítéséről való gondolkodáskor is hangsúlyozni kell az elővigyázatosság és a megelőzés elvének elsődlegességét. A környezetés természetvédelem sajátossága, hogy az általa védett érték gyakran pótolhatatlan, a károkozás után az eredeti állapot nem helyreállítható.” Ezen idézet alapján nézzük meg, hogy a környezetvédelmi tárca miképp törekszik a közigazgatási jogi felelősség érvényesítésére. Környezetvédelmi bírság (271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet) A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése leggyakrabban hulladék jogellenes elhelyezésével, elhagyásával történik, mely nemcsak a természetes és az épített környezet
látványát rontja, hanem potenciális vagy tényleges veszélyt is jelent a környezetre, különösen a talajra és a vizekre. A jogsértő magatartások szankcionálásása a hulladék termelőivel, birtokosaival szemben – gazdálkodó szervezetként – a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján történik. A bírságrendelet hatáskört ad a környezetvédelmi hatóságoknak (környezetvédelmi felügyelőségeknek, a Főfelügyelőségnek, valamint a települési önkormányzatok jegyzőinek) arra, hogy egy ügyben megvalósult több tényállás alapján is bírságot szabjanak ki. A felelősségre vonás is kezdeményezhető és érvényesíthető a szabálysértési hatóságnál (jegyzőnél) vagy a nyomozóhatóságnál (rendőrségnél). Jellemző környezeti károkozások Rendőrségi források szerint az ismertté vált környezetkárosítások, illetőleg a felderített bűnelkövetők száma a nyolcvanas években még elenyésző volt. Az elmúlt tíz év adatait vizsgálva azt látjuk, hogy éves szinten mindössze 30 körül volt az ilyen ügyek száma. Jelentős emelkedés tapasztalható a természetkárosításnál, hiszen 1995-ben 66, addig 2004ben 135 ilyen jellegű ügyet regisztráltak. A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bűncselekményeknél viszont robbanásszerű ugrás következett be: 2003-ben mindösszesen 36, s ezzel szemben, 2004-ben 220 ilyen ügyre derült fény. Vajon mivel magyarázható ez? Köztudomású, hogy a rendszerváltást követő években a magyar társadalmi, gazdasági életben is mélyreható változások történtek. A tulajdonviszonyok átrendeződése, a gazdasági verseny megjelenése, a korábbi gazdasági irányítási rendszer lebomlása, magával hozta a gazdálkodással összefüggő bűnözés növekedését is, amely természetszerűleg érintette a környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeket. Tulajdonképpen az ilyen ezek a cselekmények a rendszerváltás előtt is jelen voltak, de az akkori állami berendezkedésben nem volt igény a környezetvédelmi előírások következetes érvényesítésére, mert az akkor az ellentétes volt a gazdasági tervekben kitűzött ipari fejlesztésekkel és a termelési mutatók növelésével. A továbbiakban – teljesség igénye nélkül – nézzük meg, a legjellemzőbb környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeket: • illegális tevékenység eredményeként bekövetkezett talajszennyezés, -károsítás (pl. a kommunális szennyvíz leeresztése mezőgazdasági területen, erdőben, lakókörnyezetben) • különböző szilárd hulladékanyag illegális elhelyezése, amelynek következtében a környezetkárosodás következik be (veszélyes anyagot tartalmazó építési törmelék jogellenes elhelyezése, vagy az ilyen anyaggal végzett talajfeltöltés) • ipari tevékenységek „kísérőjelensége” a veszélyes anyagok nem megfelelő kezelése, tárolása (lásd. pl. autóbontó telepeken fáradt olaj, régi akkumulátorok, hűtőfolyadékok, festékszármazékok) • elhullott állati tetem vagy a húsfeldolgozás melléktermékeként jelentkező környezetszennyezés
• • • • • • • •
lakossági hulladékanyagok elhagyott helyeken (pl. erdőben) történő illegális elhelyezése, amelynek következtében a talaj károsodik (például fáradt olaj, akkumulátor stb.). talajfeltöltésre, rekultivációra kijelölt területekre történő illegális hulladékelhelyezés felszámolt ipari termelésből származó, talajminőséget érintő környezetszennyezés illegális üzemanyag-forgalmazásból (olajszőkítés) származó környezetszennyezés engedély nélküli fa-, kő-, tőzeg- vagy egyéb ásványi anyag kitermelése külön védelem alatt nem álló területen környezetszennyező anyagok természetes, vagy természetes élőhellyel összekapcsolt vízfolyamba, csatornába, állóvízbe eresztése mezőgazdasági művelésből eredően vízfolyamok károsítása tisztázatlan eredetű tevékenységből származó műanyag bevonatú villamoskábeldarabok égetése (azért, hogy könnyebben hozzáférhetővé váljon az értékesíthető színesfém, rendszerint réz vagy alumínium).
Vízgazdálkodás A vízkárelhárítás területén gyakori a vízilétesítmények (pl. zsilipek, műtárgyak, vízrajzi mérőhelyek és műszerek, szivattyútelepek, töltés tartozékok stb.) szándékos rongálása, a töltések és depóniák illetéktelen használata, sorompók tönkretétele, a kiegészítő tartozékok (pl. hírközlő kábel és berendezés) lopása, illetve a véderdő tönkretétele, facsemeték és fák eltulajdonítása. A felsorolt magatartások következtében keletkezett kár országosan 400-450 millió Ft. A felszíni vizek (folyók, kisvízfolyások, belvízelvezető csatornák, tavak és holtágak) vízminőségében kárt okoznak: • • • • • •
a hullámtereken és nyílt ártereken található illegális szemét/telepek/, elhullott állatok; az illegális szennyvízbekötések csapadékvíz-elvezető csatornába, holtágba, kisvízfolyásba, illegális szennyvízürítés felszíni vízbe vagy talajba hajók fenékvizének leengedése, járművek olajleengedése, szennyező anyagok, vegyszerek illegális élővízbe vezetése (a nehézfémek közül a kadmium és az ólom a jelenti a legnagyobb veszélyt, és növényvédő-szerek is riasztó koncentrációban vannak jelen), deponálása; szerves trágya, hígtrágya, növényvédőszer kihelyezése élővízfolyás hullámterébe, rézsűjére, parti sávjába; környezetidegen anyagok felszíni vizekbe dobálása (pl. pet palackok, gumiabroncs, konyhai eszközök stb.)
A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok gát- és mederőrei részt vesznek a környezeti kárelhárítási figyelőszolgálat tevékenységében, elsősorban a hulladéklerakásra és a víz- és talajszennyezésre figyelnek és jelentik az észlelt jelenségeket. Természetkárosítás • nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, fokozottan védetté nyilvánított élő szervezetek, egyedek vagy ezek származékának csempészete (védett madarak) • tisztázatlan körülmények között elejtett, vagy az ország területére behozott védett állatok származékaival kapcsolatos visszaélések.(pl. állatpreparátumok,
• • •
trófeák, kikészített bőrök, szőrmék, az állatok csontozatából, agyarából készített használati- és dísztárgyak, A hivatásos vagy amatőr vadászok jogszabálysértő tevékenysége Főként gyermekeknél fordulnak elő öncélú, tisztázatlan motivációjú elkövetési formák (például gólyák csúzlizása, védett madarak fészkeinek feldúlása stb.) Természetvédelmi oltalom hatálya alá tartozó erdőben végzett engedély nélküli fakitermelés.
E téma lezárásaként szeretném hangsúlyozni, hogy az ilyen típusú bűncselekmények felderítésében nagyon jó az együttműködés a Rendőrség bűnügyi szolgálata és a környezetvédelmi tárcához tartozó szakmai szervezetek között. Zöldbűnözés 2005-2006-ban „zöldkommandós” akciósorozat a volt Belügyminisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezésében, az érintett szakmai hatóságok közreműködésével az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) operatív koordinációjával valamennyi megyére kiterjedő, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek és a környezetet károsító bűncselekmények megelőzése érdekében akciósorozat került lebonyolításra. Az akciósorozat 2005. június és 2006. áprilisa között hét alkalommal (egy-egy hónap időtartamban) regionális szervezésben került végrehajtásra. Ezen akciósorozat célja elsősorban a „veszélyes tevékenységek hatósági felügyelete”, azaz a veszélyes anyagokat gyártó, feldolgozó, tároló és szállító tevékenységek ellenőrzése volt. Ezen túlmenően: Az ellenőrzés kiterjedt: 1. hogy a veszélyes tevékenységeket végző gazdálkodó szervezetek környezetvédelmi jogszabályok mennyire felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, beleértve a hulladékégetőket, a gumiabroncs-tárolókat, az engedélynélkülii hulladéklerakókat az autóbontókat, 2. a veszélyes tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése, az erre irányuló felkészülésre, a baleset-elhárítás személyi és technikai feltételek meglétére, illetve a hatósági engedélyek meglétére és végrehajtására, 3. a veszélyes áru szállítmányok közúti és telephelyi ellenőrzésére, 4. a környezetvédelmi bűncselekmények felderítésére. Az akciósorozatban a szakterületeiknek megfelelően részt vettek a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a Megyei Rendőr-főkapitányságok, az Autópálya Rendőrség, az Állami Népegészségügyi Szolgálat megyei szervezetei, a Közlekedés Felügyelet, a Műszaki Biztonsági Felügyeletek, a Hivatásos és Önkormányzati Tűzoltóságok, a Vám-és Pénzügyőrség Regionális Parancsnokságai és a Környezet-és Természetvédelmi Felügyelőségek.
A telephelyi ellenőrzések többségében kisebb üzemek szerepeltek, s a jogszabályi kötelezettségek betartását, a veszélyelhárítási tervek meglététét azok alkalmazási feltételeit ellenőrízték. A közúti ellenőrzések a gépjárművek közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi (zöldkártya), üzemeltetési, a vezetési és pihenési idő betartására terjedt ki. A legjellemzőbb szabálytalanságok között szerepelt a tűzoltókészülékek helytelen elhelyezése, a védőfelszerelések hiánya, a veszélyességi jelölések elmaradása, az egészségügyi láda érvényességének lejárta és a fuvarokmányok nem megfelelő kitöltése jelentette. 2007-ben „Tiszta Magyarországért” címmel folytatódott a Zöld Kommandós tevékenység és az év folyamán több mint 1500 helyszíni és közúti ellenőrzést hajtottak végre. Az ellenőrzések alapján a zöldhatóságok 802 intézkedést adtak ki és az esetek több mint felében szükség volt a hatóság fellépésére. A kivetett bírságok összege 2007-ben meghaladta a 217 millió forintot. Az akciók 268 esetben indultak közérdekű bejelentésre, 151 esetben önkormányzati és 183 esetben társhatósági kezdeményezésre. Összesen 16 esetben volt szükség büntetőeljárás kezdeményezésére. Az akciósorozat során külterületen 394 esetben, természetvédelmi területen 21, vízvédelmi szempontból érzékeny területen pedig 81 esetben tártak fel elhagyott hulladékot. A statisztikai adatok alapján 185 esetben fordult elő 100 tonna feletti „elhagyás”, 202 esetben 0-2 tonna közötti „elhagyás”, ez összességében mintegy 50 ezer tonna „elhagyott” hulladékot jelentett. A feltárt hulladék jellegét tekintve döntően kevert települési hulladék, illetve építési és bontási törmelék volt. Veszélyes hulladék feltárására 44 esetben került sor. A jogsértések területére jellemző: - az építési és bontási hulladékok tárolására, kezelésére vonatkozó előírások megsértése, be nem tartása, - az illegális hulladékkezelési tevékenység (elsődlegesen fémhulladék begyűjtése), s -
a hulladékok elhagyása (kül- és belterületen egyaránt)
2008 márciusában „zéró tolerancia” jeligével, megerősített létszámmal vette kezdetét a Zöld Kommandós tevékenység. A jelenlegi akciósorozat fő célja színesfém begyűjtés fokozott ellenőrzése. Ennek keretében a Zöld Kommandó kiemelten vizsgálja az illegális színesfém lerakatok, illegális hulladékkezelők, a hulladék leadók, valamint az autóbontók működését. Sor kerül továbbá egy-egy környezetvédelmi iparág átfogó ellenőrzésére is, így például a felületkezeléssel (galvanizálás) foglalkozó vállalkozásokra. A színesfém begyűjtés fokozott ellenőrzésének alapja, hogy a hulladékkezelő ágazat éves forgalma jócskán meghaladja a kétszázmilliárd forintot. Az ágazat legértékesebb szegmense a színesfém-kereskedelem. Az ágazatban dolgozó cégek tavaly mintegy 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír-, 150 ezer tonna nemes fém vagy színesfém-, 40 ezer tonna műanyag-, valamint 22 ezer tonna akkumulátort gyűjtöttek be és készítettek elő hasznosításra. Két nem színesfémmel kapcsolatos példa az ez évi ellenőrzésekre, melyek a Zéró tolarencia jegyében az átlagosnál nagyobb sajtónyilvánosságot kaptak.
Április 3-i a Zöldkommandó akció során Okányban (Békés megye) fecskendők, leselejtezett számítógépek, faxok, régi laboratóriumi műszerek és felirat nélküli hordókban tárolt vegyszerek kerültek elő. A fertőzésveszélyes kórházi hulladék mennyisége 15 tonna. A zöldhatóság kötelezte budapesti illetőségű céget, hogy 48 órán belüli ártalmatlanítsa a szemetet. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a társaságnál tudtak arról, hogy az okányi telepükön veszélyes hulladék van, de sem a rendőrségnek, sem a környezetvédelmi felügyelőségnek nem szóltak róla, s eltakarítani sem próbálták. Egy másik frissebb zöldkommadós hír: mintegy 1.000 tonna, elsősorban bontott autó-, motor-és egyéb fémalkatrész eredetét és tárolási körülményeit vizsgálta április elején a Zöldkommandó Téten (Győr-Sopron megye). A hat hatóság embereiből összeállt speciális egység egy vállalkozót ellenőrzött, akinek két telephelyén nagy mennyiségű, gépjárművekből származó fémhulladékot találtak. A vállalkozó két telephelye közül az egyiken öt emelet magasságban álltak az egymásra rakott karosszériák, házának udvarán pedig bontott motorblokkokat és óriás motorokat találtak. A telepek tulajdonosa azt állította, rendelkezik a mintegy 800-1000 tonnányi hulladék tárolásához szükséges engedéllyel, ám kiderült, hogy nem. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság agyüttműködése A KvVM-ORFK megújította azt az együttműködési megállapodást, melyet 2007. október 1én írt alá két szervezet vezetője. Ez az együttműködés az 1990-es évek elején kezdődött, mely főleg a természetvédelmi területek és a környezeti káresemények megelőzésére és felszámolására irányul. A jelenlegi együttműködés célja, hogy a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel, illetve a vízgazdálkodással összefüggő szakmai és hatósági feladatok, illetve a rendőrségi munka bűnmegelőzési, felderítői, bűnüldözési, gazdaságvédelmi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szakterületek. Új elem az együttműködési megállapodásban, hogy hatálya alá vonja a régészeti örökség védelmét és a természetvédelmi őrszolgálat feladatává teszi a szükséges intézkedések megtételét, ha védett természeti területen régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény történik. Az általános tárgykörökön túl az elhagyott hulladékok - különösen az engedély nélküli lerakók és a közterületen elhagyott roncsautók - felderítésére, az ilyen tevékenységet folytatók elleni eljárás lefolytatására, a hulladékgazdálkodással foglalkozó gazdaság társaságok ellenőrzésére, valamint az illegális tevékenységet folyatók felderítésére vonatkozó utalás is megjelenik a megállapodásban, sőt nevesítésre kerül a természeti területeken engedély nélkül folytatott technikai és egyéb sporttevékenységek, valamint a védett természeti területeken járművel történő engedély nélküli közlekedés felderítése és ezen tevékenységek megakadályozása, mint jövőbeni célkitűzés is. Befejezésül egy szlogen értékű mottóval zárom a gondolataimat: Életterünk a környezetünk, környezetünk az életterületünk!
