Vörös Béla nyá. mk. ezredes

450

É VE S ZÜ L E T E T T

B AL AS S I BÁ LI NT

A VI T É Z K AT O N A É S KÖ LT Ő

Vörös Béla nyá. mk. ezredes 450 ÉVE SZÜLETETT BALASSI BÁLINT A VITÉZ KATONA ÉS KÖLTŐ Balassi Bálint nevét minden magyar ismeri, diákkorában irodalomból tanulta. Az irodalmi tankönyvek, költészetét a 16. század legnagyobb teljesítményének tartják. Őt tekintik a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű költőjének. Balassi Bálint azonban elsősorban katona volt, bátorságáról, merész portyázásairól, dicsőséges tetteiről és hősi haláláról ugyan megemlékeznek életrajzában, de nekünk ez nem lehet elég.

Balassi Bálint

450 év után meg kell ismernünk életét, elsősorban katonai pályafutását, némi kor ismerettel kiegészítve. Erre vállalkoztam, az adott szűk kereteken belül.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

123

450




A végvárakról röviden Az 1241-42-es tatárjárás bebizonyította, hogy a lovasok támadásának csak a kővárak tudnak ellenállni, a földvárak és cölöpvárak nem. IV. Béla király irányításával megkezdődött az országot védő kővárak építése, amely több száz évig tartott. A vár ura, a környező falvak birtokosa is volt. A faluk jobbágyai biztosították azt a termelést, amely a vár fenntartásához, a várvédők élelmezéséhez kellett. A várat harcosok védték, akiket maga a várúr, mint képzett katona irányított, vagy fizetett egy kinevezett várkapitányt. A várakat a fegyverek fejlődésének megfelelően állandóan erősíteni kellett. Amikor elterjedt az olasz építőmesterek által a róluk elnevezett „olaszbástya”, megváltozott a várak képe. Az olaszbástyák szögletesek voltak, és több ágyút lehetett elhelyezni rajtuk, mint a kerek bástyákon. A síkságon épített várakat vizesárokkal és palánkkal vették körül. A hegyen épült várak előtt kiirtották a növényzetet, árokkal vették körül, az árkot felvonható híddal látták el. A várak építéséhez a jobbágyok munkaerejét használták fel. A végvárak rendszerének a kiépítését 1435-től Zsigmond király kezdte meg. Magyar királyságot a várható támadásoknak megfelelően ilyen várak vették körül, melyek egy meghatározott rendszert alkottak. Legtöbb végvár déli irányban volt, a Duna és a Száva mentén. Amikor ez a várvédő vonal nem tudta megállítani a török csapatokat, akkor Ferdinánd király új várvédő vonalat építtetett ki. Ez az Adriai-tengertől indult, átszelte a Dunántúlt, Győrnél áttért a Duna bal partjára, majd tovább haladt a Kisalföldön át a Felvidékig. A végvárak legtöbbször csak lassították a török támadásokat, ritkán tudtak ellenállni a hatalmas muzulmán seregnek. Voltak ritka példák, amikor a török nem tudta bevenni a várat, ilyenkor elvonult. Ilyen volt Eger és Kőszeg vára. A török hódoltságot is várakkal vették körül. Feladatuk volt, hogy óvják a királyságot, közelebbről a határ menti jobbágyokat és a városok polgárságát a török betörésektől, amire a 150 éves török uralom alatt igencsak gyakran került sor.

124

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




A várak között állandó kapcsolat volt. A török betöréseket mozsárágyúkkal, tüzek gyújtásával jelezték egymásnak. Mozgó összeköttetést lovas futárok által biztosították. A várak védelmét gyalogosok, lovasok és tüzérek biztosították. Összetételükben lehettek idegen zsoldosok, vagy saját erők: német, vagy osztrák gyalogosok, magyar lovasok. Idegen zsoldosok többsége spanyol, német illetve vallon volt. A lovas alapegységek parancsnoka volt a hadnagy, a gyalogosoké a fővajda. Várak tulajdon szerint lehettek a király, a főúr, illetve főpap tulajdonában. Történelmi helyzetkép Szulejmán szultán 1526-ban hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. Budán, bár tudtak a támadásról, a török elleni nemesi had toborzása és felkészítése lassan haladt. Pénzhiányra hivatkozva maga a király is csak július 20-án indult el dél felé. Az első ellenállásba Péterváradon ütköztek a török csapatok. Alapi György bán védte a várat. A túlerővel szemben a várvédők hősies harc után megadták magukat. A török ezután gyorsan haladt előre az ország belseje felé. A felmentő sereget Tomori Pál érsek vezette. Egyesült Perényi Péter temesi bán seregével, és a Drávához hátrált. A Karasica mocsaraknál, mint természetes akadálynál kívánta megállítani a török támadást. A király azonban elvetette a tervet. Úgy döntöttek, hogy a törököt akkor támadják meg, mikor a mohácsi síkot szegélyező dombról lejön. A csata vezérei több taktikai hibát is elkövettek, végül az ütközet a törökök győzelmével ért végett. Életét vesztette hét főpap és 28 főúr. A csatából menekülve, maga a király is. Ez a végzetes vereség megpecsételte az ország sorsát, és három részre osztotta a Magyar Királyságot. A Török Birodalom alá eső területre, az Erdélyi Fejedelemségre, és a Magyar Királyság megmaradt részére. Itt kapcsolódik történetünkbe a Balassi család, akik a török birodalom határán a „végeken” harcoltak évtizedeken át a török betörések ellen, és szereztek a többi bárókkal, várkapitányokkal együtt hírnevet a magyar vitézségnek.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

125

450




Török portyázók magyar foglyokat kísérnek

Adatok a családról A Balassiak, Bunger kun fejedelem Bors nevű fiának leszármazottjai. Jóval Szent István előtt csatlakoztak a magyarokhoz. A törzs harcos nép volt, részt vett a magyarok kalandozásaiban. A kabarok kivágták az ellenség szívét és megették. Azt hitték, hogy ezzel az ellenfél bátorsága Ő beléjük száll. A sok száz esztendő alatt a Bungerből Balassa, majd Balassi lett. Balassi család ősi katonacsalád. Vitézi tetteikért bárói rangot kaptak a királytól. Bálint nagyapja, Balassi Ferenc, Szörényi és horvát bán volt. A király, II. Lajos szolgálatában állt, mint budai rendőrkapitány. A hősi halál, a mohácsi csatamezőn érte. Apja, báró Balassi János aki apjától örökölte a honvédői szellemet és feladatokat, Zólyom várának főkapitánya volt, amikor elsőszülött fia meglátta a napvilágot. Ez 1554. október 20-án történt. A családnak kiterjedt birtokai voltak, és négy vár tartozott uralmuk alá. Zólyom, Liptóújvár, Divény, és Kékkő. Ma Zólyom kivételével romvár, és Szlovák területen fekszenek.

126

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Bálintnak két leánytestvére volt, Mária és Anna. Egy fiútestvére, öccse Ferenc. Balassi Bálint felesége Dobó Krisztina, akitől egy fia született, János. Szerelme Losonczy Anna, akihez szerelmes verseit írta.

Várostrom a XVII. Században (Egykorú röplap Esztergom visszafoglalásáról)

1594-ben Esztergom várának török elleni ostromában szerzett sebesülésébe halt bele május 31-én. Testének maradványai Hibbében nyugszanak a családi sírboltban. Hibbe szintén Szlovákiához tartozik. Bálint öccse is katonaként szolgált, ő is hősi halált halt. Bálint neveltetése Bálint 14 éves koráig apja várában nevelkedett. Nevelője Dévay Miklós volt, aki később megírta Balassi életrajzát. Mint bocskoros nemest Balassi János Heidelbergbe küldte tanulni. Világot látott, művelt ember volt, több nyelven beszélt, ismerte a kardforgatás fortélyait. Pádovában szerezte jogi diplomáját. Amire tudta, megtanította a gyermek Bálintot. Amikor elérte a 14 éves kort, édesapja elküldte Nürnbergbe, egy kereskedőhöz két szolgával és tanítójával.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

127

450




Bálint egy évig volt itt, de jobban érdekelték a nürnbergi mesterdalnokok, mint a katonai tudományok. Itt foglalkozott először a költészettel. Egy év után apja hazarendelte. Új nevelőt választott számára Bornemisza Pétert. Bornemisza pap volt, Kassán kezdte gimnáziumi tanulmányait, de egy diákcsíny után kicsapták. Ezután Velencébe, Padovába, Wittenbergbe ment. Itt tanult teológiát. Bécsben jogot tanult. Így került a Ferdinánd császár udvarába. Itt összeütközésbe került több püspökkel, ezért mennie kellett. Így került Zólyom várába.

Zólyom vára

Bornemisza jó nevelőnek bizonyult. A fiatal Balassit megregulázta, ugyanakkor megtanította a költészetre. Az ifjút a katonai feladatok teljesítésére maga a báró tanította. Ez nemcsak a különböző fegyverek forgatásából állt, hanem bábúk segítségével elemezték a lezajlott csatákat, annak tanulságait. Az emberülést és a félelem leküzdését a vadászatokon gyakorolták. 128

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




A medve és vadkan elleni közvetlen kapcsolat növelte a bátorságot, megtanított a fegyverek kezelésére, a pontatlanság által okozott következményekre. Bálint megismerte az íjat, a számszeríjat, a dárdát. Aki hidegvérrel megöli a hosszúagyarú vadkant, az nem ijed meg majd a török görbe pengéjű kardjától sem. Apja magával vitte a fiatal bárót a pozsonyi országgyűlésekre is. Itt ismerkedett meg a politikával és szerzett új barátokat. Első önálló tettére akkor került sor, amikor apját és Dobót Istvánt Miksa császár letartóztatta. Megszervezte a család menekülését, magához vette a család pénzkészletét és kincseit, édesanyjával, testvéreivel: Annával, Máriával és Ferenccel sikerült elmenekülnie. Ekkor mindössze 15 éves volt. Közben a pozsonyi várban letartóztatott Balassit felségárulással vádolták, ami halállal járt. Mint már annyiszor a történelemben, Balassinak sikerült megszöknie. Felesége lefizette a Várkapitányt és az őröket. Látogatásakor kötelet és rácsvágó szerszámokat csempészett be. A várárokban fia, és hű szolgálói várták. A szökés sikerült! A báró és családja lengyelországi birtokán talált menedéket Kameniec várában. 1570-ben a két Balassi visszatért Magyarországra. Toborzott jobbágyokkal sikerült visszafoglalni a németektől Divény és Kékkő várát. Innen kezdett alkudozni a császárral Dobó kiszabadításáért. Balassinak szerencséje volt, mert ebben az időben tört ki a Karácsony Gergely által vezetett parasztlázadás. Közben kiderült, hogy Kenderesi nevű pap hamisította azt a két levelet, melynek alapján vád alá helyezték Balassiékat. A császár ezek után sem adott kegyelmet. Az öreg Balassi félve az orgyilkosságtól, fiát visszaküldte Lengyelországba. Dobónak csak 1572-ben sikerült kiszabadulnia hetvenkét esztendős korában. Élet a végeken A török-magyar összecsapások napirenden voltak a határok mentén. A törökök be-betörtek a magyar falvakba élelemért. Raboltak, fosztogattak. A magyarok sem tétlenkedtek. Ugyancsak portyáztak a törökök által megszállt területeken. Fő céljuk a válság-szerzés volt.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

129

450




Török-magyar összecsapás

Portyájuk alatt elfogtak magas rangú török személyeket, katonákat, akiket váltságdíj fejében engedtek szabadon. Így tett a Balassi család is. Börtöneikben számos törököt tartottak fogva, akik várták szabadulásukat. Gyakran látogatta őket a fiatal Balassi. Tőlük tanult meg törökül, megismerte hangszereiket, dalaikat, és lefordította verseiket. Megismerte a Koránt, egy-egy szelet kenyérért cserébe megismerte a törökök életmódját, harci fortélyaikat. Tudására először bujdosásukkor került sor. Leshelyükről megtámadtak egy Budára menetelő konvojt, akik leányokat és gyermekeket tereltek. Ebben a támadásban ölt először törököt Balassi Bálint. Lovas párbajban szembeszállva, lekaszabolta a török „harambasát.” Szolgája levágta a török fejét, lándzsára tűzte, és így vonult be a menet Divény várába, ahol a várfokra kitűzték a török kopasz fejét. Bálint nem volt több 16 esztendősnél. 130

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Lengyelországban Balassiaknak több birtoka is volt Lengyelországban. A már említett Kameniec, Zmygorod, Odrozykon és néhány kisebb vár. Ide került vissza Bálint. Össze ismerkedett egy lengyel családdal. Egy általuk rendezett ünnepségen ismerkedett meg először a lányokkal közelebbről.. Olyan táncot jártak, melyben a pároknak meg kellett érinteni a másik valamely testrészét. Mikor felhevültek, el-eltünedeztek az erdőben. Ezt tette Bálint is, akinek a párja „egy fekete szemű, dúskeblű özvegyecske” lett. Ebből aztán baj keveredett, Bálintot néhányan megtámadták, hősiesen viselkedett, de győzött a túlerő, végül „lepedőben vitték haza”. Felgyógyulása után a Krakkói egyetemen bölcsészeti karán tanult. Németből fordított, amely arról szólt, hogyan lehet 16 féle fűvel enyhíteni a lelki fájdalmakat. A megjelent könyvet maga vitte el apjának Divénybe lantosnak álcázva. Bálint hazajövet az egyik városban megvert egy polgárt, aki felhívására nem akarta abbahagyni cselédjének verését. Itt pénzbüntetést szabtak ki rá, a polgár minden fogáért 20 lengyel forintot. Ami öt tehén ára volt akkoriban. Ezután döntött az apa úgy, hogy fiát nem küldi vissza Lengyelországban. A megbocsátás Balassiék szomszédja Krusith János báró állandóan rágalmazta a családot. Amikor a császár rájött, hogy rágalmak áldozata lett, megkegyelmezett. 1572-ben kinevezte királyi főajtónállónak, fiát pedig császári és királyi étekfogónak. A cím mellé megkapta Werbőczy Imre néhány uradalmát, Salgó várát 17 faluval, valamint Kriván hegység érckutatási engedélyét. 1572. szeptember 25-én Pozsonyban magyar királlyá koronázták Miksa császár fiát Rudolfot. Balassi János vitte az ünnepi menetben Tótország zászlaját, 100 lovas kíséretében. Az ünnepség részeként várostromot játszottak, amit Balassi János és unokaöccse vezetett. A játékban Bálint nem kapott szerepet, de annál jobban hívta fel a közönség figyelmét az esti táncmulatságon. A császár kérésére a terem közepén eljárt egy magyar táncot. Ekkor úgy tűnt, mintha a császár megbocsátott volna a Balassi családnak. S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

131

450




Báthory fogságában Erdélyben Báthory István váradi főkapitány a török segítségével a fejedelmi címre pályázott. Miksa császár felbujtotta Békes Gáspárt Báthory ellen. Mivel a lázadás a török ellen is irányult, Balassi János is részt kívánt venni az akcióban. Magát már öregnek tartotta a feladatra, ezért fiát, Bálintot küldte. Balassi haragudott a törökökre, mert annak idején megfosztották Gyarmattól, ami után a gyarmathy előnevet kapta. 1575ben kétszáz vitézzel belovagolt Erdélybe. Csapatát Kornis Gáspár huszti főkapitány megtámadta, Bálint minden vitéze elesett, ő maga elmenekült az erdőbe, ahol elfogták. Sebesülten Kővárba vitték. Itt ismerkedett meg Kerecsényi Judit 21 esztendős leánnyal. Amikor Hagymássy Báthorihoz ment, Bálint ápolását rábízta. Kettejük között kapcsolat létesült. Amit később Bálint versben is megörökített. Báthory a lázadást leverte, és a lázadókkal kíméletlenül elbánt: hat bárót és kilenc nagyurat végeztetett ki Kolozsvár piacterén. Balassit miután felgyógyult Gyulafehérvárra vitték. Miközben Bálint lábadozott, a török elfoglalta Divény és Kékkő várát. Ali vajdát, az ostromlót később Balassi János elfogta, és keményen megkínozta. Báthory kihallgatta Bálintot, és fiatal korára való tekintettel nem büntette meg, sőt udvarába fogadta vendégként. Bálint cserébe információkat adott a Magyar Királyságról, annak katonai szervezetéről, Lengyelországról. Bálintot rokoni kapcsolatok is fűzték Bocskai ágon a Báthoryakhoz. Bécsben Bálint apja segített Báthory kiképzésében Mindezek hozzájárultak, hogy Bálint szabadon mozoghatott Gyulafehérváron. Az erdélyiek szívesen befogadták Bálintot, akiről az a hír terjedt el, hogy királyi vér csörgedezik ereiben, hiszen anyai ágon egyik őse, Újlaki Miklós Bosznia királya volt. Bálintnak sikere volt a hölgyeknél is. Az úri társaságok kedvence lett. Szépen énekelt, jól táncolt. A fiatal tiszteket megtanította a Krakkóban tanult táncokra. Lantján kísérve pikáns dalokat, hetyke katonaénekeket, és bús nótákat dalolt. Itt szeretett bele Bebek báró lányába Juditba. Számos szerelmes versét Erdélyben írta, ahol a törökök már dohányt füstöltek, és itták a „fekete levest”, amit ma fekete kávénak mondunk.

132

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




A menekülés A padisahnak tudomására jutott, hogy Balassi Bálint Báthory udvarában tartózkodik. Utasította Báthoryt, hogy mint egyik legnagyobb ellenségének fiát, azonnal indítsa útba a Portára. Bálintnak szerencséje volt, mert összebarátkozott egy velencei öregúrral, aki elárulta neki a levél tartalmát. A padisah elküldött érte, de Báthory nem adta ki. A török ugyanis nem tudta, hogy Báthoryt lengyel királlyá választottá, és öccse Kristóf – aki Bálint jó barátja volt – lesz Erdély vajdája. Így menekült meg Bálint báró, a török fogságtól. Báthory amikor lengyel királlyá választották, magával vitte Bálintot. Amikor a király hadat indított a független Hanza város Danzig ellen, Bálint is hadba indult. Érdekesség, hogy annak a Békes Gáspár generálisnak a hadába került aki annak idején elfogta. Rudolf császár – aki szintén pályázott a lengyel trónra, ellenségként tekintette Báthoryt. A vele harcoló Balassit megfenyegette, hogy családja sínyli meg ha nem tér haza. Mire Bálint hazatért, apja meghalt. A család gyámjául Balassi Andrást jelölték ki. Az özvegy két leányával Vágbesztercére költözött. Öccse ekkor Németországban tanult. Ebben az időben a várvédők a török martalócokkal szemben harcoltak leginkább. Ebben a kiruccanásokban vett részt Bálint is. A martalócok fő tevékenysége abban merült ki, hogy megtámadva kisebb falvakat, leányokat és ifjakat ejtettek foglyul, majd eladták őket. Bálint Pozsonyban ismerkedett meg élete nagy szerelmével, Losonczy Annával. Anna egy német felesége volt, aki gyakran volt távol. Megismerkedésükkor is, mint horvát bán, nem tartózkodott otthon. Egymásra találásukban szerepe volt annak is, hogy a családon esett régi sérelmet, amit Ungrad Kristóf okozott, Bálint így kívánta megtorolni. Losonczy István- a gyám – gazdag feleséget kívánt Bálintnak. Először a régi szomszéd Krusits János Ilona nevű lányát képzelte feleségnek. Krusits nagyon gazdag volt, apja horvát gróf volt, akit a török lefejeztetett. Emiatt a Habsburgokat szolgálta. A házasság nem sikerült. Ezután Kerecsényi Judit, aki szintén igen gazdag özvegy volt, próbálta férjnek megszerezni Bálintot. Ez sem sikerült, mert ő Annát szerette.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

133

450




Közben a Balassi családot perek sorozata érte, egyre vesztette birtokait. Hogy megszabaduljon a gondoktól, ismét beállt katonának. Rudolf császártól kapitányságot kért. Zólyomra, az ősi fészekre gondolt. A császár szolgálatába fogadta, de csak egy hadnagyi beosztást kínált neki Egerben. Keserűségében az vigasztalta, hogy a család ősi ellenségét, a török főkormányzót, Szokolovics Musztafát több elkövetett hibáért, a szultán meggyilkoltatta. Élet Egerben Az egri várvédők, ha éppen nem támadta a török a várat, portyázással töltötték idejüket. Eger híres vár volt. Bástyáit olasz mesterek építették újjá, új ágyúkat kapott, és számos híres vitéz állt a várkapitány szolgálatában. Bálint 1578-ban kapott hadnagyi beosztást és 50 lovast keze alá. Ezzel a huszár századdal hajtotta végre sikeres portyázásait. A török hódoltsági területeken végrehajtott összecsapások meglepetéseken alapultak. Megtámadták a vásárokat, a karavánokat, a török, görög és rác kereskedőket. A harc fő célja, a zsákmányszerzés volt. Fő harcmodoruk a cselvetés, útonállás. A zsákmányszerzésen kívül, a több titkot ismerő katonák elfogásával, a „nyelv” szerzéssel is érdemeket szereztek. Az egyik feladata a huszároknak a nagyobb török erőkkel szembeni „martalék” vállalása. Amikor megközelítette a török csapatot a huszárság, úgy tüntette fel magát, mint kisebb erő, megfutamodtak, majd az őket üldöző erőt egy nagyobb csapat várta, akik aztán lekaszabolták az ellenséget. Ez volt Balassi egyik kedvenc harci cselekedete. Legnagyobb sikerük Hatvan városának megsarcolása volt. Hatvan ura egy magyarból lett török bég, Sah Szuvár birtokolt. A török birodalomban sok keresztény áttért mohamedán hitre, hogy komoly katonai vagy polgári beosztást kapjon. Rusztem pasa például horvát, Ibrahim pasa görög, Tavil és Lala Mohamed bosnyák származású volt. A német gyalogosokkal megerősített magyar huszárcsapatnak sikerült a környező falvakat megsarcolni, a várat felgyújtani, és a zsákmánnyal sikeresen visszatérni Egerbe.

134

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Eger abban az időben nagyon megerősített vár volt, a császári hadsereg ezer némettel, és 600 magyar huszárral védte. Voltak francia, olasz, horvát, rác zsoldosok is. A várat és a környező katonaságot Kollonics Bertalan szász generális irányította. Ahol nagyszámú katonaság volt, ott megtelepedetek a kocsmárosok és az örömlányok is. Ha nem volt harc, folyt a bor és a vigalom. Ebben a vigasságban nem vonta ki magát Balassi sem. Gyakran verekedett, féktelenül mulatozott. Szép szál legény után bolondultak a nők. Balassi nem vetette meg őket. Egyszer megtetszett neki három kétes hírű leány. Pénze nem lévén egy lóért vette meg őket. A baj csak az volt, hogy szerelme Losonczy Anna utána ment Egerbe, és megtudta Bálint viselt dolgait.

Magyar tüzérek a XVI. században

Haragra gerjedt, és kiengesztelése Balassinak sok fáradozásába és nem kevés ajándékába került. Bálint nem gondolt házasságra, de tetszett neki, hogy felszarvazhatta Ungnad Kristóf asszonyát. Ebben az időben több verset is írt, amely megmaradt. Neki tulajdonítják a titkos írással írt pajzán történetet is a „Széphistória egy Árgius királyfiról és egy tündér szűz leányról”.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

135

450




Balassi bizalmas leveleit titkos írással közölte, melynek alapja egyszerű volt: az abc betűit egy-egy más betűvel helyettesítette. Ha fogytán volt a pénz, ki-kijártak zsákmányszerzésre. Ilyenkor török ruhába öltöztek, megtévesztve a törököket. Ugyanezt tették a törökök is, kopasz fejükre magyar süveget tettek, és valamilyen ürüggyel kicsalták a várból az őrséget, aztán tőrbe csalták őket. Ezt hívták akkor cselvetésnek. A török legyőzésének igazolására, ma furcsának tűnő módi volt divatban. A töröknek levágott feje volt az igazolás. Ha azt a várba vitték, akkor kapták meg az érte járó „fejpénzt” 1-1 aranyat. Amit aztán elkártyáztak, elittak, vagy kockán eljátszották a vitézek. Ezt azzal indokolták, hogy bármelyik pillanatban életüket veszthetik, minek gyűjteni a pénzt. Persze voltak várkapitányok, akiknek sikerült meggazdagodni. Balassi a szerzett pénznek egy részét várainak javíttatására, új fegyverek beszerzésére fordította. A zsákmányszerzésnek akkor szakadt vége, amikor a török szultán háborút indított a perzsa sah ellen, és javarészt kivonta csapatait a megszállt területekről. A kevés itt maradt török várőrség, kisebbségben maradt, ki sem mozdult várából még akkor sem, ha őket a magyarok falon kívülről ingerelték. A várak megtámadására viszont nem volt elég erejük. Így lassan vége szakadt a vidám és hasznos végvári portyázásoknak.

Magyar végvári katona

136

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Változások a Balassi család életében 1582-ben a család férjhez adta Bálint két hugát, Annát és Máriát. Vágbesztercén nagy lakodalmat csaptak. A mindössze 14 éves Anna férje gyimesi Forgács Miklós, Mária férje alsólendvai Bánffy János, akinek apja a császár és király főlovászmestere volt. Ezen a lakodalmon jelent meg Dobó Krisztina, Dobó István leánya, mint a család rokona. Várdy Mihálynak volt a hitvese, aki sokkal idősebb volt a 25 éves Krisztinánál. A lakodalom alatt szövődött kapcsolat, majd szerelem Bálint és Krisztina között. Krisztinát nemcsak öreg férje bántotta, hanem bátyjának pereskedései is ellene. Bálinttól remélt vigasztalást. A 7 napig tartó lakodalom is sokba került, de a két leány hozománya is csökkentette a Balassi család Lengyelországi birtokait. Amikor Bálint visszatért Egerbe, Losonczy Anna rögtön látta, hogy baj van. Az új szerelmes nemcsak bárónő volt, hanem nevezetes személy leánya, és fiatalabb volt nála. Végül szakítottak. Anna asszony kidobta Bálintot, aki gúnyverset írt, azzal vigasztalva magát. „Szerzém ez nyolc verset víg és szabad elmével, Gyűlésben indulván jó ruhás legényekkel, Hozzám hasonlókkal, Vitéz ifjakkal, Nem kehegő vénekkel.” Meghívást kapott a Pozsonyban tartandó országgyűlésbe. Amikor onnan visszatért Egerbe, Anna palotáját zárva találta. Az asszony férje után ment Zágrábba. Mivel már nem tartotta Bálintot semmi, lemondott rangjáról és a szolgálatról, és hazament Liptóújvárra.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

137

450




térkép

Pozsonyban 1583-ban Balassi Bálint részt vett a Pozsonyi Diétán. Mint báró, jogot kapott anno, amit a császárnak is illett betartania. Néhány magyar úr, Bálintot is beleértve, Rudolf császárt bírálták, mert nem küldött hadat a török ellen. A Magyar Királyságból befizetett pénz saját céljaira használja. Követelték magyar kormányzótanács és magyar nádor kinevezését, amit a császár megígért. Ennek fejében megszavazták az adókat. Ennek a rebellis magatartásnak hazatérve is lett következménye. 138

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Balassi perek Hazaérkezvén szomszédai újra támadták. Régi és új sérelmeikkel – gyakran hazugsággal – perelték Bálintot. Többek között jogtalanul elhajtott birkanyáj, tehéncsorda és egyéb ok miatt. Többek között határkövek elmozdításával is vádolták. Bálint pereskedett volt birtokaiért, apjának régi adósságaiért, verekedéseinek következményeiért, becsületsértésiért. Mintegy száz pere volt, amit nyolcvan személy nyújtott be ellene. A perek többségét elvesztette, mert nem a „zsibongó” magyar bárónak, hanem a becsületes adófizető német polgárnak adtak igazat. Az is igaz, hogy Bálint apját vette alapul teteiben, de elfelejtette, hogy apja dúsgazdag volt, főkapitány, és amit ő megtehetett, azt Bálint már nem tehette. A perek ismét elszegényítették, kénytelen volt ismét katonai szolgálatba állni. Kérvényt írt a bécsi Haditanácshoz, és kapitányi beosztást kért. Közben ismét olyan ügybe keveredett, amiért bevádolták a császárnál. A zólyomi és a selmeci tanács útonállással vádolta Bálintot Az eset Bálint természetének köszönhető. Az országúton összetalálkozott Sommer Hans özvegyével és szolgáival. Akik nem megfelelő hangon szólították meg őt, amiért kardot rántott. A vád az volt, hogy meg akarta erőszakolni Sommernét, és elvette 22 forintját. Bálint belovagolt felfegyverzett embereivel Zólyomba, és szónoklatot tartott, és ártatlanságát bizonyította. Ezt ismét bepanaszolták. Tromfot, tromffal üt a magyar !-vélte Balassi, és ő is panaszos levelet írt a császárnak. A válasz nem volt kedvező. Figyelmeztették, hogy a 7 bányavárostól jogtalanul szed vámot, melyet betilt. Ezek után a kért kapitányi állást nem kapta meg. Aki elbírálta nem volt más, mint Ungnad Dávid. Az esküvő és következménye 1584-ben Dobó Krisztina megözvegyült. Idős ura, Várday Mihály báró meghalt. Amikor Bálint átvette a temetésre hívó levelet, arra a döntésre jutott, hogy már elveheti Krisztinát. Készülvén az esküvőre, pénzt kellett szerezni. Ismét megindultak a portyázások. Most azonban a szerencse nem állt melléjük, a „rovásszedés”, vásárok megrohanása sem segített. A menyegzőre valót, csak úgy sikerült biztosítani, hogy Balassi eladott három falut.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

139

450




Krisztina titkos tervet eszelt ki, és végrehajtására rávette Bálintot is. Úgy döntöttek, hogy titokban megesküsznek, majd erővel elfoglalják Sárospatak várát. Az esküvőt azért kellett titokban végrehajtani, mert unokatestvérek között tilos volt a házasság. 1584 karácsonyán miután a sárospataki lutheránus templomban Balassi András prédikátora összeadta őket, a terv szerint bevonultak a várba. Az őrséget fenyegetéssel meggyőzték, akik közül néhány nem fogadta el a tálalt indokot, a város polgáraitól kért segítséget. A felfegyverzett polgárság hatására Bálint és hitvese kimenekült a várból. Mivel Balassinak csak 30 embere volt, nem állt ellent és egy fogadóban húzták meg magukat. Mikor azonban hírül kapta, hogy nagyobb csapat élén Dobó Jakab közeledik, hűséges rokonához menekültek Szarvaskő várába. Ilyen csúful végződött Balassi Bálint titkos esküvője. Bálintnak szerencséje is volt, mert Dobó Jakab néhány hét múlva leesett a lováról és meghalt. Bátorságot vett, és visszament Liptóújvárra. Itt feleségének bemutatta a várat, majd a visszatérés örömére nagy lakomát csaptak. Az öröm nem tartott sokáig. A Habsburg császár és az esztergomi Szentszék tudomást szerzett a vérfertőzésről, és a sikertelen várfoglalásról. Dobó Ferenc generális, Krisztina bátyja, még felségárulással is megvádolta, Sárospatak ugyanis királyi vár volt, nem Dobó tulajdon. Ha a Szentszék elítéli, az ítélet: halál. A várakozásban Krisztina közölte: gyermeket vár. Bálintnak kiújultak régi betegségei, melyeket még Erdélyben szerzett, a buzogány ütés következményeitől. Ágynak esett, egy német orvos ápolta. Még végrendeletét is elkészíttette. Egy nagy ötlettel felkérte Krisztina asszony gyámjául a lengyel királyt, Báthory Istvánt, de közben ő meghalt. Ekkor Balassi elhatározta magát, hogy feleségével együtt áttér a római katolikus hitre. Közben megszületett Krisztina kisfia, akit János névre kereszteltek Bálint ezután Pozsonyból rendelt egy csillagjóst, aki megjósolta, hogy Jánosból híres ember lesz, és évszázadok múlva is emlegetik nevét. Ezután ismét „beütött a ménykü”. Megvádolták a házaspárt, hogy mohamedánok, és fiúkat is annak keresztelték, Musztafa névre. Ez ismét súlyos vád volt, mert aki mohamedán hitre tért, azt máglyán elégették. 140

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Ebből mindössze az volt igaz, hogy egyszer részegen kiállt a vár tornyába, és a müezzineket utánozta énekével: „llah-u akbár! Hogy fia nem mohamedán, azt bizonyítandó, bemutatták a gyermeket, hogy nincs török szokás szerint körülmetélve. Az öt keresztapa és keresztanya, valamint a bizottságot képező 2 kanonok ezt jegyzőkönyvbe foglalták, mégpedig 1586-ban. Élet Liptóújváron Balassiék gazdálkodással és gyermekük nevelésével foglalkoztak. Várták a döntéseket. Krisztina nem tudta elképzelni, hogy őt, az egri hős leányát elítéljék. Így minden idejét a gazdaság felvirágoztatásának szentelte. Újításokat vezetett be a mezőgazdaságban, például vasekét használt, a jobbágyoknak igás állatot kölcsönzött, gazdasági épületeket épített, fásított. Névsort készített a jobbágyokról, lehetővé tette a robot pénzzel történő megváltását. Krisztina asszony jól tudott számolni. Az őt becsapó tiszttartót elbocsátotta. Egyszóval különleges gazdálkodást folytatott. Ilyen életmód mellett nem maradt ideje gyermekének nevelésére. Ez a feladat Bálintra maradt. Gyakran bírálta is férjét: „ verset írni minden részeges lantos és éhenkórász tanító képes, de jól gazdálkodni kevesen tudnak !”Haragudott, amikor megtudta, hogy Bálint milyen könnyen ajándékoz egy-egy falut nemes vitéz szolgáinak. Mikor feleségétől nem kapott pénzt, akkor kölcsönöket vett fel, aminek fejében birtokait zálogba adta. Balassi Bálint nem tudott kiegyezni a német bányavárosokkal sem. Egyik jobbágya rezet lopott, amiért kiadatását kérték. Miután Bálint meggyőződött hogy ez nem igaz, nem adta ki a kért jobbágyot. Mindezek hozzájárultak, hogy Krisztina megcsalta, aminek válás lett a vége. Kibékült bátyjával, Sárospatakra költözött, majd ismét férjhez ment gersei Pethő Gáspár báróhoz, akitől aztán szintén elvált. 1590-ben Krisztina aszszony elhunyt. Jánoska Balassi magára maradt fiával. A fiút mindenki szerette, kedvében jártak, egy kicsit sajnálták is, hogy nincs vele édesanyja. Bálint megnyugodott. Liptóújvárra békesség költözött. Még nem dőlt el Bálint sorsa.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

141

450




Várta az ítéletet, és szökésre, bujdosásra gondolván, birtokait értékesíteni kezdte. Lassan elvesztette minden vagyonát. Többségét Balassi András szerezte meg. Ekkor érte a hír: a szentszék és az országgyűlés elejtette ellene a vádat. A házasságát semmisnek nyilvánították. Ennek az lett a következménye, hogy Jánoska törvényen kívüli lett. Balassi halála után az akkor 8 éves Jánost egy ideig nagynénjei nevelték. Rokona Báthory Zsigmond fejedelmi udvarába került apródnak. Később Bocskai István nevelte. Gyermektelen nagybátyja, Dobó Ferenc, elismerte fiának és ráhagyta hatalmas vagyonát. János úrfi azonban nem élvezhette, mert Boroszlóban 16 esztendős korában, 1601-ben meghalt. Ott nyugszik a főtemplom kriptájában. Dobó Ferenc halála után a vagyon a bécsi kamara kezére került. Felesége, Pirinyi Zsófia mindössze Léva vára jutott. Hányatott élet Balassinak ki kellett költöznie Liptóújvárról. Anna húgánál talált menedéket Nagytárkányban, aki ott élt özvegyen visszavonulva. János fiát otthagyva, ismét pereskedésbe kezdett. Beperelte Balassi Andrást, aki mint gyám, kifosztotta a Balassi gyermekeket. Apjuk halála után a kincseket magához vette. Összes okmányokat magával vitte, ezért a perben Bálint nehezen jutott a bizonyítékokhoz. A pert elvesztette, ezért Liptóújvárt erővel kívánta visszaszerezni. A várra szemet vetett Illésházy István főispán is, aki arra hivatkozott, hogy a pereskedés alatt pusztul a vár. A vár megtámadásában segített Bálintnak öccse is, aki Egerben katonáskodott. A várfoglalás sikerrel járt. Balassiak megerősítették a várat. A várért kapott pénz letétbe helyezték. Ismét bepanaszolták a császárnál. A feljelentést jókora hazugságokkal megerősítették, ami nem volt nehéz ismerve Bálint úr viselkedését. Végles váráért is pereskedett nagybátyjával. Végül arra szánta el magát, hogy ezt a várat is csellel foglalja el. A várat azonban erős királyi őrség védte, így letettek az ostromról. Bálint ismét búskomorságba esett. Gondolatai vissza szálltak Losonczi Annához. Ismét hozzá írta verseit. Anna férjével visszatért Egerbe. Leányát férjhez adta Erdődy Tamás grófhoz. 142

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Az ifjú generális ezzel elnyerte a horvát báni címet is. Híres hadvezér volt, sikeresen harcolt a török ellen, visszafoglalta Konstanzát Más hadvezéreknek is sikereik voltak: Zrínyi György, Pálffy Miklós Nádasdy Ferenc, Batthyány Boldizsár szereztek veszteségeket a töröknek. Ilyen sikerek láttán, Bálintban ismét feléledt a vitézi virtus. Jelentkezett megint a bécsi Haditanácsnál. Ajánlatot kapott Párma és Piacenza uralkodójától, Farnese Alessandró hercegtől is, aki kapitányi rangot ígért neki, ha belép zsoldos seregébe. Egyik sem sikerült. A bécsi ajánlatokat nem fogadta el, alantasnak találta. Fülöp király érdekeiért nem kívánt harcolni. Ismét a hadban 1587 novemberében meghalt Losonczy Anna férje. Bálint felvette a kapcsolatot régi szerelmével. Miután megkövette őt, Anna asszony szóba állt vele. Bálint verseiben fejezte ki érzelmeit: „Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem. Egészséggel ! édes lelkem. „ Végül Ernő főherceghez írt levele után – aki gyermekkori barátja volt – hadnagyi állást kapott Érsekújváron. Harminckét lovas hadnagya lett csak. Ebben a várban nem voltak sikeresek a portyázások. Kevés volt a pénz, ebből is levontak egy harmadot a királynak, egy harmadot a főkapitánynak A maradékból kellett fizetni a sebesültek és az árván maradottak költségeit. A kórház és az iskola fenntartását is a zsákmányból fedezték. Ekkor írta Balassi: „Katonának szép a neve, de eb az élete.” Balassit itt sem kerülte el a baj. Összeakaszkodott az idegen zsoldosokkal, akiknek bár ötször annyi fizetség járt, mint a magyaroknak, mégis fosztogatták a környező falvak lakosait. Haragudtak Bálintra, és belekötöttek. Verekedés támadt, előkerültek a szablyák, a vagdalkozásnak az őrség vetett véget. A várkapitány kivizsgálta az ügyet, és mivel a vallonok és a dalmátok kötöttek a magyarokba, ejtették a vádat.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

143

450




Érdemes a mai fülnek szokatlan olasz kapitány nevét leírni: Signor Fernandó Samaria de Specia Casa. Zandegger Lujza, aki már özvegyen lett a kapitány felesége, kedvelte Bálintot. Úgy közeledett hozzá, hogy Bálintnak semmi kétsége nem volt afelől mit akar az asszonyka. Szívesen felszarvazta volna az olaszt, mert nem szerette, de ellenállt. Ez volt a baj. A várkapitány amikor megtudta a történteket, kiűzte a várból feleségét, de Bálintnak is el kellett hagynia a várat. Bíróság elé került az ügy Eperjesen .A tanúnak küldött három Érsekújvári zsoldossal összeverekedett. Ez a bécsi Haditanács tudomására jutott, aki garázdaság címén megfeddte Bálintot. 1588-ban megbízta Pálffy Miklós generálist, hogy simítsa el az ügyet. A hirtelen haragú olasz visszafogadta feleségét. A polgárok haragja azonban Bálintot sújtotta, aki nem átalkodott felettesének feleségét is elcsábítani. De a nagyobb baj nem ez volt. A hír Losonczi Anna fülébe is eljutott, aki ezek után galád nőcsábásznak nevezte, és nem kívánt vele találkozni. Bálint csak versein keresztül üzengetett neki, de választ nem kapott. Losonczi Anna feleségül ment Forgách Zsigmond báróhoz, hogy végkép nyugta legyen. Amikor ezt Bálint megtudta, Krakkóba távozott. Ott kívánt vigasztalódni. Belevetette magát az életbe. Lányokkal, asszonyokkal ismerkedett., végül kikötött Zárkándy Annánál, akit régóta ismert. Itt sem volt nyugta. Ekkor kolostorba vonult, idejét olvasással, tanulással, és fordítással töltötte.. Levelezésben állt otthon maradt deákjával, Dévay Miklóssal, aki igyekezett hazacsalni. Bálint végül ráállt és hazalovagolt húgához, aki közben férjhez ment Paczoth Andráshoz és együtt nevelték Bálint kisfiát. Néhány napi pihenő után felkereste öccsét Ferencet, aki Tokaji várban volt alkapitány. Balassi Ferenc A Balassi család hagyományát követte a fiatalabb fiú, Ferenc is. Fiatal korában hiába taníttatta Bálint, nem lett belőle értelmiségi. Annál inkább kedvelte a cifra életmódot. Agártenyészettel, solymászattal foglalkozott. Vadászott, kedvelte a bort, de a szablyát is jól forgatta. 144

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Jól ülte meg a lovat, bemutatóival - például fejen állva vágtatott a ló hátán – is sikereket aratott. Sikeres volt katonai pályafutása is, ami Bálintnak nem sikerült, neki igen, alkapitány lett. Ő nem hadakozott a Habsburgokkal, hanem megbékélt velük. A tatárok elleni harcban esett el. Bécsben Bálint a vendégeskedés után visszament Liptóújvárra, tovább hadakozni, pereskedni. Nem mentek jól a dolgok, Bálint kereskedni kezdett. Lovakat hozott be Külországokból, és Erdélyben eladta. A szerzett pénzen Bécsbe ment Buzgón látogatta az örömtanyákat, Becsülte egyik másik nőt, akikkel baráti kapcsolatokat létesített. Ekkor mondta: „A gyöngy csak gyöngy, ha sárba esik is”. „Költő szépség nélkül nem élhet, még kevésbé asszonyszerelem nélkül.” Innen merítette témáját a „Szép magyar comedia” című színdarabja, Ebben olyan szavakat adott a színészek szájába, melyeket csak a fenti körökben használnak. Szolgái azon csodálkoztak, hogy sikerült neki elkerülni a kor ledér lányaival együtt járó betegséget, akkori nevén a „franciakórt.” Bálint költeményeivel szerzett ékszereket elajándékozta. Verseinek kiadását egyetlen nyomda sem vállalta, de kézzel írott másolatait terjesztette. Pénzt kapott a mások nevében írt szerelmes versekért, amit aztán az illetők sajátjukként adtak elő a hölgyeiknek. Ismét otthon Bálintot sokan látogatták várában. Költők, nemesek, lelkészek fordultak meg nála. Kisebb értelmiségi vitakör alakult ki. Szóba került a görög filozófia, a költészet formái és titkai, a verselés technikája. Megbeszélték a hozott verseket, bírálták, dicsérték egymást. Bálint rendszerezte verseit, és összegyűjtötte a „Maga kezével írt könyv” című kötetében. Természetén azonban nem tudott változtatni. Továbbra is sértő leveleket irkált Bécsbe. Onnan olyan parancs érkezett Illésházy főispánhoz, hogy Balassit ki kell füstölni a várból. Illésházy gyengének ítélte a rendelkezésére álló haderőt, és segítségért fordult Pálffy Miklós országos főkapitányhoz, aki egyben sógora volt. Balassinak tudomására jutott a terv és felkészült.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

145

450




De a várakozás közben elfogyott ismét a pénz. A várban éheztek, a várhoz tartozó falvak lázadoztak. Egyszóval ismét rosszul állt Balassi Bálint szénája. A török mentette meg őket. Támadást indított a királyság ellen. Diadalt diadal követte. Egyedül Erdődy Tamás horvát bánnak sikerült Sisek várának ostrománál a törököket megverni. Üdvözölte őt a pápa, lovaggá nevezte ki a spanyol király II. Fülöp. A vereség nagy volt, 18 000 török esett el, 39 ágyú esett zsákmányul, többek között a 60 fontos is, melynek csövén kivégezték Zrínyi Miklóst. Elesett Kirli Hasszán Pasa, 13 bég és 40 alajbég. Erre Murad szultán parancsot adott a dsihád – a szent háború megindítására. 15 éves háború a törökkel 1593-ban kezdődött az a háború, amiben tengersok magyar áldozta életét. Balassi Bálint és kis csapata is lóra szállt és hadba vonult. Pálffy Miklós csapatába osztották be, aki még hadnagynak sem nevezte ki, Mint zsold nélküli szabad lovascsapat harcolt a török ellen. Közben Szinán pasa elérte Veszprémet. A védők 3 napi ostrom után feladták a várat. A vár kapitányát, a már ismert hosszúnevű olaszt a törökök Nándorfehérvárba vitették, ahonnan sikerült megszöknie. Elesett Palota vára, majd Tata várát is feladták. A lakósságot a török elhurcolta, a gyermekeket és leányokat vásáron eladta. Előbbiért egy nadrágot, utóbbiért egy pár csizmát kért. A háborúban ugyanúgy raboltak a zsoldosok is, nem kímélték ők sem a magyar népet. Az elfogott törököket megnyúzták, nyársba húzták, kampót vertek a bordái közé. Földbe ásták a foglyokat nyakig, majd vasgolyóval „ tekéztek”, a szétroncsolt fejeket számolva. Talán nem ide illő, de leírom: a zsoldosoknak tudomására jutott, hogy a törökök ha veszélybe kerülnek, lenyelik az aranyat. Ezért néhányan felmetszették aranyat keresve a törökök hasát. A törökök évszázados szokása szerint, Kaszim napján – október 26-án – abbahagyják a harcot és téli szállásra vonulnak Most nem ez történt. A török katonák folytatni kívánták a harcot. A nagyvezír azonban mégis visszahúzódott Buda várába.

146

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450




Ezt használta ki Hardegg Ferdinánd győri főkapitány, és ostrom alá vette Fejérvárt, a királyi várost. Ebben a seregben harcolt Balassi Bálint is. A várat azonban nem sikerült bevenni. Kara bég vitézül ellenállt. Mikor Budára eljutott a támadás híre, Szinán nagyvezír vezetésével felmentő sereg indult. Közben Hardegg felhagyott az ostrommal, de a nagyvezír utolérte. Pákozd mellett l megütköztek. Meglepte a törököket a német vértesek új harcmodora: több száz lovat összeláncoltak, ami megakadályozta a török rohamokat. 12 ezer török maradt a helyszínen. Balassiék közben kiváltak a seregből és a felvidékre vonultak annak felszabadítására. Sikeresen visszavették Fülek várát, Somoskőt, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Drégelyt. Visszafoglalták a Balassiak várait is, Divényt és Kékkőt. Divény vára az ostromkor rommá lett. A telet csapatával Liptóújvárban töltötte. Tavasszal meglátogatta fiát, majd innen harcba indult. Halál Esztergomban Esztergom ostromához 1594-ben 35 ezer főből álló nemzetközi sereg gyülekezett. A török elleni háborút keresztes háborúnak nevezték, a harcosokat pedig keresztes lovagoknak nevezte ki a pápa. Balassi nem érezte jól magát a táborban. A vele egykorú harcosok mind magas rendfokozatúak voltak. Bálint bizonyítani akart. A hetek óta tartó ostromban Esztergom vára tartotta magát. A várból a támadókat segítették a rácok, akik rést ütöttek a várfalon. Május 7-én indult az első roham, amit még kettő követett. Május 19-ére a rohamhoz önkénteseket kértek A 800 önkéntes közült 300 magyar volt. Ebben a rohamban vett részt Balassi is. Félpáncélban, sisakban, jobb kezében kard, baljában pajzs, nyakában apjától örökölt arany nyaklánc. Mögötte vitéz szolgája vitte a vörös színű zászlót, melyen Dávid király képe volt látható. Balassi vitézül harcolt, a megfigyelők szerint 12 törököt levágott. Kara Ali ekkor felhívást intézett a védőkhöz: „Aki elejti az arany talizmános gyaurt, megkapja, amit kíván. Még bülüköt, még szandzsákot is!” Amikor Ali bég elesett, a török még vadabbul támadott. Pálffy ekkor visszavonulót fújatott. Bálint egy pillanatra megtorpant, ekkor érte minkét lábát a golyó. Megragadták szolgái és hátra húzták a tűzvonalból. Visszavitték a táborba, sátrába fektették.

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

147

450




Doktort hívtak hozzá. Bálint sebe elfertőződött, seblázban szenvedett. Több doktor is megvizsgálta, majd kiégették sebét. Állapota nem javult. Megkérte költő barátját Rimay Jánost, hogy halálát versben örökítse meg. Magához kérette Dobokay Sándor atyát, megkérte gondoskodjon fiáról. Meglátogatta a főherceg krónikása, aki kikérdezte az eseményekről. Május 31-én este láza magasra szökött, meggyónt és csendesen kiszenvedett. A bécsi krónikába mindössze ez került be: „Meghalt Valentinus Balassi, Hungarus sed impius, ki magyar volt, de istentelen.” Holttestét hazavitték és a Hibbe-i templomba temették. Ugyanide temették Ferenc öccsét is, aki a tatárok ellen vívott harcban esett el. Ránk maradtak versei, vitézi énekei, fordításai, istenes énekei. Ő volt az első, aki énekes versek mellé, szóverseket is írt. Verselése más költőkre is kihatott. Kétszáz éven át szerelmes, vitézi verseit több költő utánozta. Ennek a történetnek és hősének emlékét idéztem fel, talán kicsit részletesen. Balassi élete mai szemmel nézve talán szertelennek tűnik. Mint katona, többször is szolgált a császár hadseregében Vitézségét megénekelték, de verseit, levelezéseit, iratait, az irodalom őrzi és terjeszti. Nem árt, ha mi katonák is megtesszük ezt. Néhány idegen kifejezés ért elmezése: Akcse Akindzsi Basi Bülük Bullya Bürger Condottiere Consilium Bellicum Conspirálni Conte Csiszár 148

török ezüst pénz török lovas katona török katonatiszt tüzérségi egység asszony polgár szabadcsapat vezére bécsi Haditanács összeesküdni gróf lókupec S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

450


Csizió Dauphin Deák nyelv Decretum Deffamatio Dénár Diván Dzsida Edukáció Effendi Fáma Fatum Frigy Friss Fullajtár Font ( bécsi ) Gens Hungarica Harambasa Huri Iustitia Jedikula Junker Lánckenét Madzsarisztán Medresz Mollah Norimbergai tojás Odabasi Oszmán Palatinus Pasalik Patricius



körülmetéltetés trónörökös latin Werbőczy törvénykönyve rágalmazás rézpénz, az arany Forint századrésze török tanács hosszú lándzsa nevelés úr hír, hírnév sors, végzet béke díszes hintókísérő 0,56 kg magyar nép rablóvezér szűz leány igazság, igazság szolgáltatás Hét torony (börtön Konstantinápolyban) porosz nemes zsoldos katona Magyarország törökül papi iskola tudós ember zsebóra janicsár tiszt török nádor a basa tartománya városi főpolgár, nemes S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

149

450


Pháraó Piláf Pint Prófánt Rája Serbet Szandzsák Szpáhi Terra Nova Testamentom Topdzsi Triumvirátus Tug Tugra Tutor Urbáriom Vallon Virtus Vegzálni



cigány rizses bárányhús 0,93 liter katonai ellátás keresztény alattvaló törököknél édes török ital kerület a török felosztásban, a vilajet része lovas janicsár Új világ (Amerika) végrendelet török pattantyús (ágyúkezelő) hármas uralom zászló törökül a szultán aláírását helyettesítő jel gyám adókönyv franciául beszélő zsoldos erényes tulajdonság kötekedni

Felhasznált irodalom o o o o o o o

150

Illés György: Végek dicsérete Móra Ferenc kiadó 1985 Breszt Borisz: Balassi Bálint Magvető 1974 Dr. Mohácsi Károly: Irodalom I. Krónika Nova 2000 René Be Beau: Középkori magyar várak és várromok Glória 2001 Balassi Bálint összes versei Magyar Helikon 1974 Nagy László: A végvári dicsőség nyomában Zrínyi 1978 Magyar történelem évszámokban Diáktéka 2000

S ZER V EZE TI

É LE T , E GY É B

Vörös Béla nyá. mk. ezredes

Recommend Documents