1
2 2005. szeptemberétől tartalmában és funkcióiban is megújult honlappal jelenik meg a DRV Rt. a világhálón. Az Internet világméretű térhódításához hasonlóan, Magyarországon is dinamikusan növekszik a felmérések szerint a felhasználók száma, remélhetőleg fogyasztóink körében is bővül az internetezők tábora. Honlapunkkal - a széleskörű tájékoztatásra irányuló igények kielégítése mellett - új ügyintézési csatornát is nyitottunk, mely valamennyi fogyasztónk számára kényelmes, gyors és olcsó ügyintézést tesz lehetővé. A Vízmondó 2005. évi negyedik számában azokra az új funkciókra szeretnénk felhívni a figyelmet, melyeket weboldalunk kínál a szolgáltatásainkkal kapcsolatos információszerzés, illetve ügyintézés során. Tekintettel a 6 megyét átölelő szolgáltatási területünkre, a kommunikációs munkánk során mindig gondot jelentett, hogy valamennyi fogyasztónk a saját fogyasztási helyére vonatkozó információt kapja meg. Az általános érvényű, egységes tájékoztatók mellett ugyanis számos olyan információ van, mely akár településenként is eltérő lehet. A felmerülő többletköltségek,
vannak, ennek többek között például a díjmegállapításnál van jelentősége. A település oldalán könnyen megtalálják fogyasztóink az illetékes ügyfélszolgálat elérhetőségeit (cím, telefonszám, e-mail cím, térkép, stb.) is. Működési területünkön – mint ahogy ez Magyarországra általánosságban is igaz – nem egységesek a szolgáltatások díjai, azok mértéke és struk-
illetve a terjedelem miatt nyilván nem volt célszerű írásos tájékoztató füzeteket kiadni ezekről az információkról. Az Internet ugyanakkor kényelmes megoldást kínál erre a problémára. Az általunk ellátott településekről létrehoztunk egy adatbázist, melyet minden olyan információval feltöltöttünk, ami fogyasztóink számára fontos lehet. Így a keresőben a fogyasztási helyet kiválasztva máris településre szabott tájékoztatást kaphatunk. Az első információ, hogy az adott településen milyen szolgáltatásokat (ivóvízellátás, illetve csatornaszolgáltatás) biztosítunk. Megtudhatjuk, hogy az üzemeltetett közművek kinek a tulajdonában
túrája rendszerenként változhat. Honlapunk egyértelműen megadja az adott településen alkalmazott díjrendszert (egyvagy kéttényezős), a közműtulajdonosok által rendeletben rögzített lakossági és közületi díjakat, a csatornaszolgáltatásba vont területeken a vízterhelési díj mértékét, illetve a csatornadíjból igényelhető időszakos százalékos kedvezmény mértékét. Ellátási területünkön a települések döntő többségénél meg tudjuk mondani a vízmérő-leolvasások tervezett időpontjait is. Van persze 52 olyan település, ahol a fogyasztói helyek száma, valamint a település méreteiből adódóan utcánként változik a
Vízmondó:
Hogyan segíti honlapunk az ügyintézést ? leolvasás rendje. Ezeknél a fogyasztási helyeknél igény szerint e-mailben közöljük a leolvasások pontos időpontját. Az önkormányzatok és az állam tulajdonában lévő, szerződéses alapon üzemeltetett víztisztító művek bizonyos paraméterek tekintetében eltérő minőségű ivóvizet állítanak elő a rendelkezésre álló nyersvíz, a tisztítási technológia és a művek műszaki állapota függvényében. Honlapunkon minden település esetében 16 meghatározó ivóvíz-minőségi paraméter értékét közöljük. Ezek közül csak egyet említve, könnyen kiderülhet, hogy nincs is szükség a sokszor reklámozott vízlágyító szerek-
re. A vízkeménységi értékek ugyanis hasznosak lehetnek a háztartási gépek (mosogatógépek, mosógépek) beállításánál. A településre szabott információk mellett, honlapunk másik lényeges újdonsága az elektronikus ügyintézés. Fogyasztóink az űrlapok értelemszerű kitöltésével és elküldésével gyorsan, kényelmesen intézhetik ügyeiket. Az űrlapok használatához célszerű előkészíteni a vízdíjszámlát, mivel a fogyasztó beazonosításához néhány, a számlán található adatot kell megadni a kitöltendő mezőkben. A honlapunkon 5 különböző űrlap áll fogyasztóink rendelkezésére. A bevezetés
óta kiértékelt statisztikák azt mutatják, hogy ezek közül a legnépszerűbb a vízmérőállás bejelentése. Ezt az űrlapot három esetben használhatják fogyasztóink: 1. Munkatársunk a vízmérő leolvasása céljából nem jutott be az ingatlanra. Ilyenkor az értesítőn megadott időpontig kell megadni a mérőállást. 2. Idényfogyasztóink a szezont követő fogyasztásuk rögzítése céljából minden év november 30-ig adhatják meg az óraállást, hogy a fogyasztást a tárgyévi díjakon számlázhassuk számukra. 3. A százalékos locsolási kedvezmény pontos elszámolásához, minden év április 20-30. illetve október 1-10. között kell megadni fogyasztóinknak a mérőállást. Időnként előfordul, hogy elhagyjuk, elkeverjük a befizetéshez szükséges csekkjeinket. A víz- és csatornadíj számlához postázott csekk pótlására szolgál a második űrlapunk. Az igénynek eleget téve a kért csekket postán küldjük a megadott levelezési címre. Sokan kíváncsiak az aktuális folyószámla egyenlegükre is. Néhány adat megadásával fogyasztóink egyszerűen lekérdezhetik egyenlegüket. Ebben az esetben e-mailben küldjük a hivatalos választ. Időnként célszerű megváltoztatni a részszámlákban szereplő fogyasztást, hogy megelőzzük a háromhavonta esedékes elszámoláskor a túlfizetést, vagy azt, hogy egy nagyobb összeget kelljen befizetnünk. Az űrlapon megadott új mennyiséget rögzítjük, és a jövőben ez alapján állítjuk ki a részszámlákat. Gyakori, hogy fogyasztóink szolgáltatási szerződésben szereplő adatai megváltoznak. Egy űrlap segítségével már elektronikusan is bejelenthető pl. a levelezési cím változása, megadhatóak az új számlafogadó adatai, jelezhető a fizetési mód váltása, a bankszámlaszám változása. A fogyasztók által megadott adatokat a DRV Rt. az adatvédelmi törvényben foglaltak szerint természetesen bizalmasan kezeli. Naprakész tájékoztatással, elektronikus ügyfélszolgálattal várjuk fogyasztóinkat a www.drv.hu honlapon! Dónucz László
3
Miniszteri kitüntetés Bóta Lászlónak 2005. október 23-án Miniszteri Elismerő Oklevéllel tüntették ki Bóta Lászlót, Társaságunk Somogy megyei Igazgatóságának vezetőjét. A rangos elis-
hálózat kiépítésében és fejlesztésében. Erőfeszítéseinek köszönhetően elmondható, hogy az elmúlt másfél évtizedben – a változó társadalmi és
Tartalom Vízmondó ........................2 Miniszteri kitüntetés Bóta Lászlónak ........................3 Cél: a szolgáltatási színvonal növelése Beszélgetés Szebényi Tibor értékesítési igazgatóval .................... 4-5 A szervezet-átalakítás projektmenedzsere: Dr. Bogár Dezső stratégiai igazgató .................6 A minőség-ellenőrzés és az üzemeltetés irányításának szétválasztása Beszélgetés Ambursné Tamás Tündével ..........7 Egységes, ügyfélbarát ügyintézés Beszélgetés Dónucz Lászlóval .....................8-9 A humánpolitikai szervezet átalakítása ......................10 Beszámoló a 2005. I-IX havi gazdálkodásról ............11 Szennyvízberuházás a Balaton északi partján .........12 Miniszteri alapkőletétel a Velencei-tónál ..............13 A Lengyeltóti Üzemvezetőség ......................14 Hölgyek kék mundérban - Lovassy Zsuzsanna .........15 Elköszöntünk a nyugdíjba vonuló munkatársaktól ......................15 Érdekképviseleti oldalak .................16-17 V. Országos Víziközmű Szerelőverseny ......................18 III. Országos Ügyfélszolgálati Verseny ......................19 A festés öröme - Gosztola János ......................20
A DRV Rt. fontosabb telefonszámai:
merést a vízügy érdekében kifejtett közel három évtizedes munkájáért vehette át dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertől. Bóta László 1976-tól kezdődően a Somogy megyei Víz és Csatornamű Vállalatnál dolgozott, majd 1980-tól Társaságunknál végzi kiemelkedő szakmai munkáját, melynek során aktívan közreműködik a Somogy megyei víziközmű
jogi környezet ellenére – a régióban növekedés és kiegyensúlyozott külső kapcsolatok jellemezték a DRV Rt.-t. Hozzáértését, felkészültségét a szakmai és társadalmi szervezetek, valamint kollégái egyaránt nagyra becsülik. Társaságunk vezetősége és egész kollektívája nevében gratulálunk, munkájához további sikereket kívánunk!
Központ: Tel.: 84/501-000 Fax: 84/501-001 E-mail:
[email protected] Internet elérhetőség: http://www.drv.hu Ipari Szolgáltató Üzem: Tel.: 84/501-100 Fax: 84/350-737 Dél-balatoni Igazgatóság: Tel.: 84/501-100 Fax: 84/350-957 Somogy megyei Igazgatóság: Tel.: 82/528-670 Fax: 82/528-671 Pécsi Igazgatóság Tel.: 72/550-000 Fax: 72/436-206 Nyugat-balatoni Igazgatóság Tel.: 83/511-084 Fax: 83/314-294 Észak-balatoni Igazgatóság Tel.: 87/581-510 Fax: 87/343-226 Fejér megyei Igazgatóság Tel.: 22/513-800 Fax: 22/312-447
DRV Hírek. A Dunántúli Regionális Vízmű Rt. lapja. Felelős kiadó: Tóth István vezérigazgató. Felelős szerkesztő: Dónucz László. Szerkesztő: Kollár József. Kiadja a DRV Rt. PR Iroda (8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Tel.: 06-84/501-032. Fax:06-84/501-012) megbízásából a Balatonpress Kiadó (8600 Siófok, Mikszáth u. 19/B. Tel./fax: 06-84/313-656. E-mail:
[email protected]) Nyomtatta és fűzte: Kaposvári Nyomda Kft. Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató. Címlapgrafika: Dencsi Dezső, Med-Press Kft. Siófok www.medpress.hu
4
Cél: a szolgáltatási színvonal növelése Beszélgetés Szebényi Tibor értékesítési igazgatóval A DRV Rt. 2009-ig szóló stratégiájának legfontosabb elemei közé tartozik a versenyképesség és a szolgáltatási színvonal növelése. Ezen célok megvalósításának érdekében az értékesítési tevékenység 2005. november 1-től önálló – vezérigazgatóhelyettesi szintű – irányítás alá került. A területtel kapcsolatos elképzeléseiről Társaságunk újonnan kinevezett értékesítési igazgatóját, Szebényi Tibort kérdeztük. -Ha jól tudom, az értékesítés önálló szervezetként történő működtetése nem új gondolat. Milyen tényezők indokolták elsősorban ezt a döntést? -Valóban, az elképzelés több ízben felmerült az októberi döntést megelőzően is. Fő indokaként az értékesítési tevékenység racionalizálását emelném ki. A folyamatok egyetlen, felelős vezető alá rendelése lehetővé teszi cégszinten az összehangolt stratégiát és irányítást. Az ügyfélkapcsolatok egységesítése által fogyasztóinkat magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni. Egységes folyamattá válik az árbevételi adatok tervezése, illetve megvalósításuk követése, értékelése. Mindemellett nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni az önkormányzati tulajdonú víziközművekkel kapcsolatos feladatokra, melyek a jövőben növekvő jelentőséggel bírnak. -Mely feladatok irányítása tartozik a jövőben az Ön hatáskörébe? -A pályázati felhívás alapján négy tevékenységi terület irányítása került az értékesítési igazgató
alá. Fontossági sorrendtől függetlenül elsőként alaptevékenységünk, a víziközmű-szolgáltatás értékesítési folyamatait említeném, melyek a szolgáltatásaink igénybevételével és az ebből származó árbevételekkel kapcsolatos tervező, ellenőrző és értékelő tevékenységeket foglalják magukban. A második terület a marketing tevékenységünk meghatározása és végrehajtása. A harmadik feladat a közműtulajdonos-szolgáltató-fogyasztó kapcsolatrendszer megfelelő kezelése. A negyedik és egyben a legnagyobb szervezeti átalakítást jelentő tevékenység pedig a részvénytársaság ügyfélszolgálatának újjászervezése. -Az új szervezet és az új folyamatok milyen módon növelhetik a versenyképességünket? -Tekintettel arra, hogy az új szervezet működési szabályai, valamint a felelősségi körébe kerülő folyamatok leírása és jóváhagyása csak 2006. január elejére készülnek el, ezért most még csak az elképzeléseimről számolhatok be. Úgy gondolom, hogy a versenyképességünk növelését marketing tevékenységünkkel, illetve a szolgáltatási díjainknak a fedezet-számítási elv alapján történő tervezésével érhetjük el. Egyébként nem hiszem, hogy ez az új szervezet kialakításával automatikusan összefüggő dolog. Mint tudjuk, a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének nagysága általunk nem feltétlenül befolyásolható, hiszen elsősorban fogyasztóink szokásaitól, a turisták
számától, a nemzetgazdaság működésétől és egyéb tényezőktől függ. Így az árbevételünk szintje is eléggé behatárolt, főként annak ismeretében, hogy szolgáltatási díjaink az országos értékek felső harmadában helyezkednek el. Tehát ahhoz, hogy a versenyképességünk növekedjék, a költségeinket kell csökkenteni. Ez pedig bármely folyamatunk, vagy szervezeti egységünk hatékonyságának növelésével biztosítható, nem csak az értékesítési igazgató alá tartozókkal. Eszközünk lehet azonban például e téren a nem a laptevékenységekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Ezeket a jövő év kezdetétől az alaptevékenységektől elkülönítve, a hatékonysági szempontok fokozott figyelembevételével kell felülvizsgálnunk. -Milyennek ítéli a DRV Rt. jelenlegi pozícióját, versenyhelyzetét a magyar víziközmű-szolgáltatók között? -A DRV Rt. Magyarország egyik legnagyobb víziközmű szolgáltatója és működése során kivívta magának az ennek megfelelő szakmai elismerést. Azonban, ahogy egy régi tanárom mondta: „Nincs olyan szekér, amelyikre ne lehetne még pakolni”. Én is úgy gondolom, hogy minden szervezetet, minden tevékenységet lehet javítani. Hogy csak egy alapvető tényt említsek: az egységnyi bérköltségre jutó árbevételünk viszonylag alacsony. Mivel véleményem szerint - még ha speciális módon is - versenyhelyzetben vagyunk, nem maradhatunk le haté-
konyságban a társszolgáltatóktól. A „szomszédos” társvízművek, valamint az állami tulajdonban lévő regionális szolgáltatók ebből a szempontból versenytársainknak tekintendők. -Milyen eszközökkel tudjuk növelni a fogyasztók kiszolgálásának színvonalát? -Értékesítési igazgatóként csak a fogyasztói kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről tudok nyilatkozni. Ügyfélszolgálati tevékenységünket centralizáljuk, és az egységes arculati és tartalmi megjelenés, valamint a tipizált, korrekt, gyors ügyintézési folyamatok irányába fejlesztjük. A fogyasztói kapcsolattartást kiterjesztjük a kor technikai színvonalán elfogadott kommunikációs csatornák irányába, a személyes, írásos és telefonos megkeresések mellett az elektronikus levelezés, a honlapunkon történő önkiszolgálás, valamint az SMS felé is. A különféle csatornákon beérkező megkereséseket rendszerezetten fogjuk kezelni a hatékony munkavégzés érdekében. Pontosan mérni és kontrollálni fogjuk a fogyasztói megkeresések darabszámát, az ügyfélszolgálati munkatársak munkáját, leterheltségét, és ezek alapján javítjuk folyamatainkat. A fogyasztókat célcsoportokba soroljuk és ennek megfelelő tájékoztatási rendszert dolgozunk ki számukra. Itt kell kiemelnem, hogy a fogyasztókkal párhuzamosan a víziközmű-tulajdonosokkal fennálló kapcsolatainkat is meg kívánjuk újítani.
5 -Vannak-e elképzelések az eltérő fogyasztói célcsoportokkal kapcsolatosan? -Ahogy a kérdés is megfogalmazza, csak elképzelésekről beszélhetek, hiszen a munka ezzel kapcsolatban most kezdődik meg. Egyelőre öt fogyasztói csoportról beszélhetünk, amelyek gyakorlatilag most is léteznek: a társvízművek, az egyedi
ségek közül a Vállalkozási Osztály kerül az értékesítési igazgató irányítása alá. Mennyiben változik a jövőben az osztály szerepe? -A legfontosabb változást az jelenti, hogy a marketing tevékenységek az osztályhoz kerülnek. E mellett az igénybevett szolgáltatások mennyiségi tervezését nemcsak az önkormányzati művekre
letre vonatkozóan, majd ennek megfelelően törekednünk kell ezen igények mind megfelelőbb kielégítésére. Meg kell ismernünk, és értékelnünk kell a víziközmű-szolgáltatási piac más, szomszédos szereplőinek működését és szolgáltatásait, ami alapján stratégiai lépéseket fogalmazhatunk meg távlati céljaink elérése érdekében. Folyamatosan figye-
kondíciókkal rendelkező nagyfogyasztók, az egyedi szerződéssel nem rendelkező közületek, a társasházak, valamint a lakossági fogyasztók. Ezek közül a társasházakat emelném ki, mert ebben a csoportban látom a legtöbb és a legnehezebben rendezhető problémát. Itt olyan együttműködést és kommunikációt kell kialakítanunk, amely akár havi rendszerességgel biztosítja a kétoldalú párbeszédet. Úgy vélem, megfelelő tájékoztatással megelőzhetjük a komolyabb problémák kialakulását. -Az újonnan létrehozott Ügyfélszolgálati Szervezet mellett a meglévő egy-
kell elvégeznie, hanem az állami művekre is. A szervezet-átalakítástól függetlenül az önkormányzati tulajdonú víziközművek vagyonkezelési szerződéseinek előkészítése a 2006. év nagy feladata lesz az osztály számára. -A marketing viszonylag új elem a vállalati tevékenységek között. Mondana néhány mondatot bővebben is erről a területről? -Elképzeléseim szerint a Részvénytársaság marketing tevékenysége során folyamatosan követnünk kell a fogyasztók, a fogyasztói csoportok és a víziközmű-tulajdonosok igényeit a szolgáltatásainkra és az ellátási terü-
lemmel kell kísérnünk, és meg kell pályáznunk – mind az alaptevékenységünk vonatkozásában, mind pedig az egyéb területeken felmerülő - vállalkozási lehetőségeket és felhívásokat. Természetesen a Társaság stratégiai elképzeléseitől függően a szolgáltatási területünk aktív bővítése is megfogalmazódhat. -Tudjuk-e bővíteni az ügyfeleink számát? -Az ügyfeleink számának bővítése bizonyos szintig új beruházások megvalósításával lehetséges, például a szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében a még nem csatornázott településeken, de ezekhez beruházási
források szükségesek. A fogyasztói kör bővítésének másik lehetséges módja a már említett területbővítés, melyet azonban csak a stratégiai elképzeléseinknek megfelelően szabad végeznünk. -Új feladata mennyire áll közel Önhöz, milyen kihívást jelent? -21 éve dolgozom a DRV Rt.-nél. Kezdetben területi technológusként, később főtechnológusként, illetve projektvezetőként, majd egészen mostani kinevezésemig informatikai igazgatóként tevékenykedtem. A vállalati folyamatokat támogató szoftverek bevezetésén, üzemeltetésén és fejlesztésén keresztül részletes információkkal rendelkezem a jelenlegi részvénytársasági gyakorlatról, köztük az SAP ISU modullal támogatott értékesítési-ügyfélszolgálati, valamint a CO modullal támogatott tervezési-kontrolling tevékenységekről. Korábbi beosztásaimból adódóan alapos helyismerettel rendelkezem, és behatóan ismerem a területi operatív tevékenységeket. Ismerem a részvénytársaság jelenlegi ügyviteli gyakorlatának hiányosságait, problémáit és pozitívumait is, illetve azokat a szervezetátalakítási és informatikai lehetőségeket, melyekkel ezek megszüntethetők vagy javíthatók annak érdekében, hogy a részvénytársaság marketing-értékesítési-ügyfélszolgálati tevékenysége a stratégiai célkitűzéseknek megfelelő módon fejlődjön. Iskolai végezettségem, szakmai tapasztalataim és személyes elkötelezettségem alapján úgy vélem, hogy eredményesen tudom betölteni az értékesítési igazgatói feladatkört. -Köszönöm szépen a beszélgetést és Társaságunk nevében sok sikert kívánok az új pozícióhoz! Kollár József
6
A szervezet-átalakítás projektmenedzsere: Dr. Bogár Dezső stratégiai igazgató
Részvénytársaságunk Igazgatósága 2005. október 3-ai ülésén végrehajtásra elfogadta a menedzsment által öszszeállított, a Társaság irányítási rendszerének átfogó átalakítására vonatkozó koncepciótervet. Ezzel a döntéssel megkezdődött a DRV Rt. szervezeti átalakítása, mely a 2009-ig szóló stratégia célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. 2005. november 1-vel új vezetők kerültek kinevezésre, köztük dr. Bogár Dezső stratégiai igazgató, akinek elsődleges feladata a szervezet-átalakítás projektmenedzselése. A továbbiakban ő irányítja a Társaság stratégiai tervezéséért, illetve az akciócélok megvalósításának ellenőrzéséért felelős
pályafutásában meghatározó szerepet töltött be a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve annak jogelődei, ahol 1975 és 2003 között több különböző munkakörben dolgozott. 1991-ben kapott főosztályvezetői megbízást a Közgazdasági és Vagyonpolitikai Főosztályon. Ettől kezdve
lami tulajdonú víziközmű vagyon működtetését szolgáló hosszútávú vagyonkezelési szerződések előkészítésében. A magyar állam a Ő közreműködésével vásárolta meg, majd adta a DRV-nek vagyonkezelésbe a Nyírádi Vízbázist. A vízügyes szakma számára ismert és elismert több mint egy
Stratégiai Önálló Csoportot, valamint a Minőségügyi Iroda munkáját is.
tevékenysége elsősorban az állami vagyont működtető vállalatok tulajdonosi feladatainak intézésére összpontosult. E munka keretében vett részt a közlekedési, a hírközlési és a vízügyi nagyvállalatok gazdasági társaságokká történő átalakításában. A vízügyi társaságok esetében szerepet vállalt az ál-
évtizedes munkássága, mely a víziközmű szolgáltatások díj- és támogatási rendszerének kialakítására és működtetésére irányult 1991 és 2002 között. A DRV Rt. más szempontból sem ismeretlen közeg Bogár úr számára. 1999 és 2003 között a DRV Rt. Igazgatóságának elnöki tisztségét töltötte
Dr. Bogár Dezső végzettségét tekintve informatikai szakirányú mérnök-közgazdász. A közgazdaságtudományi doktori címet 1982-ben szerezte meg. A stratégiai igazgató szakmai
be, ebben az időszakban olyan jelentős projektek irányításában vett részt, mint az SAP és a Műszaki Információs Rendszer bevezetése, valamint a kontrolling tevékenység meghonosítása Társaságunknál. Az Igazgatóságban betöltött elnöki mandátumának lejártát követően sem szakadt meg a kapcsolata a DRV Rt.-vel. Tanácsadóként bekapcsolódott a cégvezetési folyamatokba. Közreműködött az irányító testületek számára készített - elsősorban stratégiai jellegű - anyagok összeállításában, és a szervezet korszerűsítésével kapcsolatos javaslatok kialakításában. Dr. Bogár Dezső a szervezet-átalakítás terén már korábban is szerzett tapasztalatokat, ezek közül mindenképpen kiemelhetjük a Magyar Posta szervezeti átalakítását, de felügyelő bizottsági elnökként a MATÁV tőzsdei bevezetésében is szerepet vállalt. A stratégiai igazgató szabadidejében szívesen foglalkozik zenével, irodalommal és a multimédiával. Lánya állatorvos, nevelt lánya az ELTE hallgatója. A DRV Rt. vezetői és dolgozói, valamint újságunk olvasói nevében, ezúton kívánunk Dr. Bogár Dezső stratégiai igazgatónak eredményes munkát, sok sikert Társaságunknál. Dónucz László
7 2005. november elsejétől -belső pályázatot követően- a cégvezetés Ambrusné Tamás Tündét nevezte ki a Központi Vizsgáló Laboratórium élére, akit a Társaságunknál zajló szervezet-átalakítás kapcsán kérdeztünk meg az előtte álló feladatokról. -Mi volt a laboratóriumok szervezeti átalakításának kiinduló pontja? -A Társaság vizsgálólaboratóriumi szervezetei területi elv alapján jöttek létre, és igazgatóságonként eltérő felépítést mutatnak. Jellemzően a nagyobb vagy fontosabb ivóvíztisztító műveknél és szennyvíztisztító telepeken kerültek kialakításra. Elsődlegesen az ottani technológiai és minőségellenőrzési vizsgálatok elvégzése volt a feladatuk, és erről a szintről fejlődtek tovább területi minőségellenőrző laboratóriumokká. A vizsgálólaboratóriumokat a laboratóriumvezetők irányítják, közvetlen munkahelyi vezetőjük a közműigazgató. 2002-től megvalósult a szervezeti irányítás mellett a laboratóriumok központi folyamatirányítása a Minőségügyi Iroda koordinálásában. Az akkreditált vízminőség-vizsgáló laboratóriumok végzik a termék (ivóvíz/tisztított szennyvíz), a nyersvizek és a technológia közi vizek minőségellenőrzését, az ide vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. Ezek a laboratóriumok az MSZ EN ISO/IEC 17025: 2001 akkreditálási szabvány követelményei szerint végzik tevékenységüket, a követelményeknek való megfelelést a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) tanúsítja, tehát a minőségi munkavégzést külső kontroll is garantálja. -Mi a célja az átszervezésnek? 2006. január elsejével Központi Vizsgáló Laboratórium néven önálló egységgé válunk. A központosított laboratóriumi szervezet megvalósításával elérhető a jogszabályok által előírt minőség-ellenőrzési feladatok irányításának és felelőségének elkülönítése az üzemeltetés irányításától,
A minőség-ellenőrzés és az üzemeltetés irányításának szétválasztása Beszélgetés Ambrusné Tamás Tündével
egyben az akkreditált laboratóriumi részlegek számának csökkentése. Elképzelésem szerint a műszaki és humán erőforrás egységes szemléletű és koncentrált fejlesztésével, továbbá a laboratóriumok meglévő erőforrásainak és tapasztalatainak kihasználásával növelhető a tevékenység hatékonysága és szakmai színvonala. A Központi Vizsgáló Laboratórium létrehozásával megszűnik az üzemeltetés – minőség-ellenőrzés egy
hanem elvárás is. A külső piacon való megjelenéshez elengedhetetlen az öszszehangolt megjelenés és a tudatos marketing tevékenység. Szeretnék egy jó csapatot összekovácsolni a laboratóriumi vezetőkből, és velük közösen megoldani az előttünk álló feladatokat. Munkám során nagyban támaszkodom a szaktudásukra és eddigi tapasztalataikra. A céljaink elérésében számítok más szakterületek munkatársainak szakmai felkészültsé-
szervezetben történő irányításának összeférhetetlensége, melyet esetenként már a NAT is kifogásolt. Célunk az egységes központi szakmai irányítás, hiszen ebben az esetben lehet a tevékenység színvonalának megtartása mellett a laboratóriumi munka hatékonyságát emelni. Ennek megteremtése nemcsak logisztikai, hanem menedzseri feladat is egyben, mely irányulhat belső és külső piacra egyaránt. A szervezet gazdaságos működtetése nemcsak cél,
gére is. A határidő rövidsége miatt sok feladat hárul ránk, de igyekszünk eddigi munkánk mellett a többletfeladatokat is ellátni. -Milyen vizsgálatokkal áll a Laboratórium a külső megrendelők rendelkezésére? -Saját hatáskörben el tudjuk végezni a rutin kémiai és mikrobiológiai ivóvíz-, illetve szennyvíz vizsgálatokat, ezen kívül a szervetlen mikroanalitikai, valamint bizonyos szervesanalitikai és mikroszkópos biológiai vizsgálatokat.
-Mondanál néhány szót szakmai múltadról? -1997-től 2001-ig vezettem a Dél-balatoni Igazgatóság Ivóvízvizsgáló Laboratóriumát. Hozzám tartozott az ivóvízellátáshoz kapcsolódó minőségellenőrzési tevékenység irányítása az Igazgatóság területén, valamint én foglalkoztam a kísérleti előrejelzésekkel a víztisztítás hatásfokának és a vízminőség javításának érdekében. 2002-ben átkerültem a Központba minőség-irányítási főmunkatársként. Ebben a munkakörben feladatom volt a Társasághoz tartozó 8 laboratóriumi szervezet szakmai és minőségügyi koordinálása, az összetett minőség-irányítási rendszer kiépítése és bevezetése. Az új akkreditálási szabvány követelményei szerint segítettem a laboratóriumainkat, hogy megszerezzék az akkreditált státuszt. Én képviseltem a Társaságot a Nemzeti Akkreditáló Testület felé. 2005-ben visszakerültem a Dél-balatoni Iga zgatóság ra, laboratóriumvezetőként. Itt szerepet vállaltam a az igazgatósági szennyvíz- és az ivóvíz-laboratórium összevonásában, mely a laboratóriumi hálózat fejlesztési koncepciójának első lépése volt. -Mit lehet tudni, Ambrusné Tamás Tündéről, mint magánemberről? -Férjnél vagyok, és van egy hétéves kisfiam. Családommal Ordacsehiben élünk. Szabadidőmet szívesen töltöm természetjárással, olvasással vagy filmnézéssel. Nagyon szeretem a természetfilmeket, a romantikus történeteket. Tündének nagyon sok sikert kívánunk az előtte álló munkához, és céljai megvalósításához. Drescherné Horváth Andrea
8
Egységes, ügyfélbarát ügyintézés Beszélgetés Dónucz Lászlóval A szervezetkorszerűsítési változások fontos eleme, hogy az ügyfélszolgálat önálló szervezeti egységként kerül kialakításra. Ennek elsődleges célja, hogy az ügyfélszolgálati munkatársak és folyamatok irányítása vállalati szinten egységes legyen, ami hatékonyabb munkát és a fogyasztók magasabb színvonalú kiszolgálását teszi lehetővé. Az egység vezetésével Társaságunk vezérigazgatója Dónucz Lászlót bízta meg. -Bár az ügyfélszolgálat önálló szervezetként eddig nem létezett, személyi állományát és feladatait tekintve jelen volt a vállalati szervezetben. Mi lesz a munkatársak számára a leginkább érzékelhető változás a jövőben? -Az ügyfélszolgálati tevékenység eddig mindhárom irányítási szinten szerepelt Társaságunk tevékenységében: az üzemvezetőségeken, az igazgatóságokon területi ügyfélszolgálati csoportok formájában és a társasági központban Önálló Ügyfélszolgálati Csoportként. A jövőben ehhez képest valamennyi ügyfélszolgálattal foglalkozó munkatárs egyetlen szervezeti egységbe, közös felelős vezető irányítása alá kerül, tehát a munkatársak kikerülnek az üzemvezetőségek, igazgatósági központok szervezetéből. Szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenlegi változás alatt az irányítás központosításának megvalósítását értjük, tehát az ügyfélszolgálatos munkatársak többségében továbbra is az eddigi helyeken végzik a munkájukat.
A munkafolyamatokban olyan változásokat szeretnénk bevezetni, melyek által gyorsabbá, hatékonyabbá válik az ügyintézés. Ez egyrészt a döntési, jóváhagyási mechanizmusok felgyorsítását jelenti, másrészt a fogyasztói megkeresések ügyintézésében szeretnénk standard ügymeneteket kialakítani, amelyek alapján minden munkatársunk azonos módon kezeli a társasághoz érkező ügyeket. Így biztosítható, hogy fogyasztóink egységes kiszolgálásban részesüljenek az összes ügyfélszolgálati irodánkban. -Megoldható-e a földrajzilag rendkívül nagy területen elhelyezkedő egységek megfelelő központi irányítása? -Nehéz feladat egy személyben ellenőrizni egy ilyen méretű szervezet munkáját. Véleményem szerint sokkal több helyszíni találkozóra kell sort keríteni, melyek során az ellenőrzés mellett a hangsúlyt inkább a központi vezető és a végrehajtó munkatársak közötti kapcsolatra kell helyezni. Ezek a találkozások alkalmasak az új rendszerrel kapcsolatos vélemények, javaslatok megismerésére. Társaságunk jelentős méretű működési területtel rendelkezik, ami indokolja, hogy területi vezetőket is bevonjunk a folyamatok irányításába. Valószínűleg január elsejétől továbbra is megmaradnak a jelenlegi igazgatósági központokban tevékenykedő ügyfélszolgálati csoportvezetők, akik a jövőben is ellenőrzik az ügyfélszolgálatok munkáját a személyes ügyfélfogadási helyeken és a háttér irodákban egyaránt. Másrészt olyan informatikai háttértámogatásban
gondolkodunk, mellyel nyomon követhetjük, hogy ki, mikor és milyen ügyet intézett. Így számon kérhető, ellenőrizhető lesz a munkavégzés és mérhetővé válik a szervezet hatékonysága. A rendszer a fogyasztói szokások feltérképezésében is segíthet, így hozzájárulhat a stratégiai döntések meghozatalához. -Maga után vonja-e az átalakítás egyes ügyfélszolgálatok megszűnését? -Célunk a személyes ügyfélfogadás lehetőségének megőrzése, mivel ezt a szolgáltatás jellege mindenképpen indokolja, de természetesen foglalkozunk azzal is, hogy racionális-e az ügyfélszolgálatok üzemeltetése bizonyos településeken. Tavasz óta az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos kérdéseket egy munkacsoport vizsgálja. A működés logikáját, rendjét illetően kialakultak az elképzelések, ezek értelmében az ügyfélszolgálati helyeket gazdaságosság, költséghatékonyság szempontjából optimalizálni kell oly módon, hogy az ügyfelek kiszolgálásának színvonala se csökkenjen. A munkacsoport javaslata szerint 2006. január 1-től egyelőre minden ivóvíz üzemvezetőséghez kapcsolódó ügyfélszolgálati helyet megtartanánk, viszont bizonyos településeken meg kell szűntetni azokat az anomáliákat, hogy jelenleg egy településen több helyen intézhetők az ügyek részben vagy egészében – gondolok Kaposvárra, Balatonfüredre és Siófokra. A munkacsoport 2005. november 30-ig adja le javaslatát a cégvezetésnek az új szervezeti egységek elhelyezkedését, létszámát és működési rendjét illetően.
-A változásokból mennyit érzékelnek majd fogyasztóink? -Ez az egyik legfontosabb kérdés, hiszen stratégiai és minőségcél is egyben a fogyasztói elégedettség növelése. A változásokban rejlő legnagyobb előny, hogy bármely ügyfélszolgálatunkhoz fordulnak majd ügyfeleink a működési területünkön, azonos kiszolgálásban részesülnek, egységesen tudják intézni ügyeiket a lehetőség szerint hasonló kialakítású ügyfélszolgálati irodáinkban. Gyakorlati példával élve, egy Pécs közeli településünk állandó fogyasztója a jelenlegi Pécsi Igazgatósági ügyfélszolgálati irodában is intézheti majd a balatonfüredi idényfogyasztói helyével kapcsolatos ügyeit, és nem kell a füredieket hívnia vagy felkeresnie. Központosítjuk a levelezést, ami egyetlen közös postai cím használatát teszi lehetővé, bár a válaszlevelek megírásában továbbra is közreműködnek a háttérirodák. A telefonos megkereséseket illetően a tervek szerint a jövőben egy behívószámos rendszeren keresztül léphetnek velünk kapcsolatba ügyfeleink. Remélhetőleg jövő év végére sikerül megoldani, hogy egy központi kék szám álljon a fogyasztók rendelkezésére. Így továbbra is helyi hívás díjával leszünk elérhetőek. Ez a megoldás - a jelenlegi, közel 50 különböző telefonszámmal működő rendszerhez képest - jóval gazdaságosabb, ráadásul könnyebben és olcsóbban kommunikálható az ügyfelek felé. Várakozásaink szerint a változások nyomán az ügyintézési idő és a fogyasztói reklamációk aránya is csökken, mely
9 szintén javíthatja a fogyasztói elégedettséget. -Mindez milyen beruházásokat igényel, és milyen időtávon valósítható meg? -A határidők és a költségek még nem letisztultak. A munkacsoport három külső cégtől hallgatott meg javaslatot arra vonatkozóan, hogy milyen informatikai támogatással tudjuk segíteni az egységes munkát. Felvázoltak megoldási javaslatokat, néhány héten belül megkapjuk azokat a konkrét terveket, amelyek tartalmazzák a költségeket és a feladatok ütemezését. Az már most látszik, hogy az egységes informatikai és telefonos rendszer bevezetése legalább 6-8 hónapot vesz igénybe. A vezetőség döntését követően és az anyagi lehetőségek függvényében
a jelenlegi állapotokat, a munkavégzés és ügyfélfogadás körülményeit, feltételeit, valamint a munkafolyamatokat. Pécs és Mohács kivételével eddig mindenhova eljutottam. A látogatásokat rendkívül hasznosnak ítélem, hiszen a tapasztalatszerzés mellett alkalmam nyílt az ügyfélszolgálatos munkatársakkal való megismerkedésre. A találkozók során személyesen tájékoztattam a kollégákat a várható változásokról, meghallgattam az álláspontokat, véleményeket, javaslatokat. A tapasztalatok rendkívül eltérőek az egyes ügyfélszolgálatokat illetően, a kialakítás, az ügymenet és az ügyfélfogadási idő tekintetében egyaránt. -Mi a helyzet a fogyasztói szokásokat illetően?
50 %-a telefonon érkezik, 23 %-a írásban, a személyes ügyintézés aránya pedig 27 %. Ez társasági átlag, de ahogy említettem, jelentős eltérések fordulnak elő a fogyasztói szokások függvényében. -Mik a tapasztalatok az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan? -Kiváló lehetőség az ügyfélkapcsolatok további javítására. Első lépésként megújítottuk honlapunkat, mely ügyfélszolgálati funkciókkal bővült. A kitöltött űrlapok e-maileket generálnak az ügyfélszolgálatok számára. A WEBoldal 2005. szeptember 22-ei indulása óta folyamatosan növekszik a megkeresések száma. A további népszerűsítés érdekében a számlaboríték hátulján elhelyeztük az elektronikus
Kollár József és Dónucz László indulhat meg az ügyfélszolgálatok egységes megjelenésének kialakítása, amit célszerű a legforgalmasabb egységektől lefele haladva megvalósítani. -Készült egyébként már felmérés az ügyfélszolgálatok jelenlegi helyzetéről? -Az elmúlt másfél hónap folyamán személyesen kerestem fel az ügyfélszolgálatokat, és felmértem
-E téren is jelentős eltérések tapasztalhatóak az egyes területeken. A külső megkereséseket illetően egyébként június óta zajlik egy másik felmérés is, melynek keretében az ügyfélszolgálatok önbevallás alapján nyilatkoznak a megkeresések számáról, típusairól, témaköreiről. Az első négy hónap adatai alapján a megkeresések
ügyintézés reklámját. Úgy vélem, ez a lehetőség rendkívül hasznos pl. idényfogyasztóink számára, akik a teljes fogyasztói kör 36%át teszik ki. Természetesen valamennyi fogyasztónk gyorsan és kényelmesen intézheti ügyeit honlapunk segítségével. Hiszem, hogy a jövő ebbe az irányba mutat, és nekünk elébe kell mennünk a fogyasztói elvá-
rásoknak, így honlapunkat is folyamatosan fejlesztenünk kell az önkiszolgáló online ügyintézés megvalósítása érdekében. A telefonos megkeresések és az Internet mellett az SMSben történő ügyintézés is szerephez juthat a jövőben. -Milyen kapcsolat lesz a jövőben az ügyfélszolgálatok és az üzemvezetőségek között? -A folyamatok részletes leírása jelenleg is zajlik. Feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, ahol az ügyfélszolgálatok munkája az üzemvezetőségekhez, illetve egyéb szervezeti egységekhez (kontrolling, pénzügy, stb.) kapcsolódik. Ez valószínűleg a jelenleg érvényben lévő folyamatszabályozásokat is érinteni fogja. -A elmondottak alapján nem kis munka vár Önre. S ez még nem is a legnagyobb feladat, hiszen alig pár napja új taggal bővült a család! Mondana néhány szót erről az örömteli eseményről és persze önmagáról is? Egy hete bővült a családunk, november 14-én megszületett a kislányom, Dorka. Jövetele nagyon sok örömet hozott számunkra, azóta már anyukájával együtt hazatértek a családi fészekbe. Jómagam végzettségemet tekintve okleveles közgazdász vagyok, 2001. márciusa óta dolgozom a DRV Rt.-nél. Jelenlegi megbízatásomig PR-vezetőként tevékenykedtem; fő feladatom a Társaság külső-, belső kommunikációjának kialakítása, formálása volt. Előtte 5 évig dolgoztam egy idegenforgalmi vállalkozásnál, ahol értékesítési és marketing vezetőként közel száz munkatárs irányításában vettem részt. Szabadidőmben szívesen futballozom, baráti társaságommal részt veszek a kispályás városi bajnokságban. -Köszönöm a beszélgetést, mindannyiunk nevében gratulálok a kis Dorkához, és sok sikert kívánok az új feladatkörben! Kollár József
10
A humánpolitikai szervezet átalakítása Társaságunk általános átalakítási elképzelésének fő iránya a laposabb, célorientáltabb szervezeti struktúra további kiépítése, az egyes folyamatok teljességét átfogó felelős irányítás kialakítása. A folyamat felülvizsgálati munkák eredménye legalább azonos szintű feladat ellátást és középtávon költségmegtakarítást kell, hogy biztosítson. A HR szervezet átalakítása a fenti céloknak megfelelően egy racionalizált, egységes elvek szerint hatékonyan működő, centralizált HR szervezet működtetését célozza meg. Az egy kézben öszpontosuló, felelős központi vezetés tudja biztosítani az azonos szakmai szempontok alkalmazását, a cégvezetés elhatározásainak hatékony közvetítését és érvényre juttatását. Ugyanakkor lehetővé teszi a még költségtakarékosabb emberi erőforrás gazdálkodást ezen a területen is. A bér- és létszámtervezés, az oktatási és szociálpolitikai munka elvi irányítása mellett az effektív humánpolitikai tevékenység ellátása - az átszervezés után - a központ felelőssége lesz. A 2006-os tervezési munka során új bér- és létszámtervezési egységek
kerülnek kialakításra. Ez hosszú távon megalapozza az új rendszerű HR munka ellátásának közegét, a centralizált gazdálkodás pedig meghatározza e munka elvégzésének a módszerét. A központi HR szervezetek feladata lesz, hogy a költségközpontként működő alaptevékenységű üzemvezetőségek, a területi igazgatók irányítása alatt lévő operatív adminisztratív központok és egyéb szervezeti egységek, továbbá a profitcentrumok (nem alaptevékenységű üzemvezetőségek, Ipari Szolgáltató Üzem, Központi Laboratórium) felé biztosítsák a gazdálkodásukat. E mellett lehetővé teszik a munkáltatói jogaik érvényesítését elősegítő adatokhoz, elemzésekhez való hozzáférést, az oktatás-menedzsmentet, a szociálpolitika működéséhez szükséges feladatellátást, továbbá a vezetői munka HR irányultságú támogatását. A központi HR szervezetekben szakértők dolgoznak a különböző munkaterületeken, akik közül egy fő feladata lesz - a társaság teljes terültére kiterjedően - a munkajogi előírások mindennapos teljesítésének ellenőrzése. Az elvárt eredménycélok feltételrendszerébe beépí-
tésre kerül az egységek által felhasználható / ”megtermelendő” bér és annak járulékai. Folyamatos bér- és létszámkontrollt működtetünk, valamint centralizált módon tesszük lehetővé az oktatási és szociálpolitikai ellátások igénybe vételét, a költségtételek feletti ellenőrzést. „Egykapus” HR szolgáltatás megvalósítását tervezzük a munkaügyi, bérgazdálkodási és szociálpolitikai munkában. A területi koordinációt, a szabályozott folyamatokhoz a segítségnyújtást és a nem szabályozott, de a humánpolitikai ellátást a mindennapok során érintő helyzetekben való eligazodást a térségi HR ügyintézők biztosítják. Rajtuk keresztül érkeznek az ilyen jellegű ügyek a központ HR szakembereihez. Bizonyos munkafázisok tekintetében a térségben működő kollégák a helyi vezetés és a munkatársak felé közvetlenül is teljesítenek humán szolgáltatásokat (teljesítmény értékelési rendszer működtetése, munkajogot érintő egyszerűbb ügyekben tanácsadás, stb.). A kialakítandó rendszernek a gyors elektronikus levelezés / információcsere előnyeire támaszkodva kell megoldania a feladatot. Minden vezetőt és beosztott dolgozót értesíteni fogunk arról, hogy melyik térségi HR felelős áll rendelkezésére. A térségi HR ügyintézők „telephelye” továbbra is az operatív adminisztrációs központok (igazgatósági k ö z p o n t o k) épülete, itt, illetve innen
végzik tervezett módon a szervezeti egységeknél munkájukat. Az újonnan kialakuló központi szervezetben két osztály (munkaügyi, bér és TB, illetve személyügyi és oktatási) továbbá egy önálló csoport (szociálpolitikai és esélyegyenlőségi) munkatársainak fel kell készülniük a mennyiségében növekvő, és több szempontból is megváltozott, fokozott minőségi követelményeket támasztó feladat ellátására. A munkakörök jó része megváltozik, az új szervezésű munkafeladatelosztás igényli a korábbi tudás átvételét, a területi sajátosságok alapos megismerését. Szolgáltatásaink módszerének átalakítása mellett arra is törekszünk, hogy információ - technológiai rendszereink fejlesztésével kialakítsunk egy olyan portált, melyen keresztül lehetséges az interaktív kommunikáció. A személyhez kötődő, dokumentum bemutatását nem igénylő adatváltozásokat az érintettek elektronikus formában közölhetik. Az új tervezési, irányítási és végrehajtási módszer, a HR szakvonalon belüli szervezeti változás - a 2005-ös előkészítés után - 2006. január elsejétől kerül bevezetésre a személyi változásokkal együtt. Az átalakított humán szakterületen a társaságnál 2006-ban a 38 fő helyett 30 fő dolgozik majd. Célunk természetesen az, hogy az említett - nem könnyen végrehajtható átszervezés megvalósítása mellett ne romoljon a munkatársaink felé nyújtott belső szolgáltatásaink színvonala. Munkánk javítása érdekében tett észrevételek fogadására a továbbiakban is mindenkor rendelkezésre állunk. Lódi Miklós munkaügyi osztályvezető
11
Beszámoló a 2005. I-IX. havi gazdálkodásról Az idegenforgalmi szezont követően feldolgozásra kerültek azok az adatok, melyek alapján megvonhatjuk Társaságunk első háromnegyed éves gazdálkodásának mérlegét. A kiszámlázott ivóvíz mennyisége 22.936 e m3, a bázishoz képest 3,25
%-kal csökkent, a tervezett szinthez viszonyítva pedig 1,4 %-kal marad el. A fogyasztás szerkezetét vizsgálva a társvízművek bázishoz viszonyított vízátvétele az előző év azonos időszakához képest 1.023 e m3-rel csökkent, ami 14 %ot meghaladó mértékű mennyiségi visszaesést jelent. A végső felhasználókon belül mind a lakossági (163 e m3), mind a közületi fogyasztás (90 e m3) növekedett a bázishoz képest. A tervhez viszonyítva - a nem állami díjas közületi fogyasztók kivételével - minden fogyasztói csoportnál elmaradás mutatkozik a mennyiségek tekintetében. A legjelentősebb lemaradás az állami tulajdonú művekről ellátott végső felhasználók - elsősorban idényfogyasztói - köréhez kapcsolódik (330 e
m3). Az állami díjas közületeknél az elmaradás mindössze 26 ezer m3. Az önkormányzati tulajdonú közművekről értékesített ivóvíz mennyisége 85 ezer m3-rel marad el a tervezettől, ebből a közületi fogyasztók 69 ezer m3-rel használtak kevesebbet. Az ivóvíz-értékesítés mennyiségi adatai alap-
viszonyítva 241 e m3) közművekről ellátott lakossági fogyasztóknál jelentkezett, meghatározóan a 2004. évben belépő új települések, valamint a meglévő csatornahálózatra történő rákötések áthúzódó hatásaként. A lakossági fogyasztás mennyiségi növekedése miatt a csatornaszolgáltatás megoszlásánál továbbra is jellemző az a tendencia, hogy nő a lakossági és csökken a közületi részarány.
bevétele 2,67 %-os elmaradást mutat. A lakossági fogyasztók esetében ez a csökkenés 103.882 e Ft. A társvízművek felé történő értékesítés árbevétele a mennyiségi elmaradás következtében 27 MFt-tal alacsonyabb a tervezettnél. Az elvezetett szennyvíz nettó árbevétele 3.385.931 e Ft. A tervhez viszonyítva mintegy 2 %os növekedés következett be. Az értékesített ipa-
ján megállapítható, hogy a korábbi évekre is jellemző átstruktúrálódás folytatódott, amely a vízátadások részarányának az összértékesítésen belüli csökkenését jelzi. Az elvezetett szenny-
Az ipari víz értékesítése a bázist 3,59 %-kal, a tervet 15,67 %-kal haladta meg. A bázishoz
víz mennyisége a bázist 850 e m3-rel (9,03 %), a tervet 312 e m3-rel (3,13 %) haladja meg. A növekedés mind az önkormányzati tulajdonú (bázishoz viszonyítva 594 e m3), mind az állami tulajdonú (bázishoz
képest összesen 74 e m3rel nőtt az értékesítés. Nettó árbevétel alakulása: A 2005. I-IX. havi nettó árbevétel 10.192.756 e Ft. Az ivóvíz-értékesítés tervhez viszonyított ár-
ri víz nettó árbevétele 15,2 %-kal magasabb a bázis időszakhoz képest, a mennyiségi növekedés és a díjemelés együttes hatásaként. A tervezetthez képest a növekedés közel 1,5 %-os. Az egyéb tevékenységek árbevétele együttesen 497.285 e Ft-tal haladja meg a bázis időszaki értéket. A többletárbevétel meghatározóan az építőipari tevékenységhez (525.169 e Ft) és az egyéb - alaptevékenységen kívüli - tevékenységekhez (13.287 e Ft) kapcsolódik. A 2005. I-IX. havi üzemi eredmény a tervhez viszonyítva 59.277 e Fttal kedvezőbben alakult. Tóth Attila kontrolling osztályvezető
12
Szennyvízberuházás a Balaton északi partján Rendkívüli Közgyűlés
Társaságunk 2005. november 3-án rendkívüli Közgyűlést tartott a Dél-balatoni Igazgatóság székházában, melynek fő témáját a Balatonrendes – Ábrahámhegy - Badacsonytomaj szennyvízelvezető rendszer bővítése és az ehhez kapcsolódó hitel-
lódó hitelfelvétel nagyságrendjére való tekintettel a DRV Rt. Igazgatósága rendkívüli Közgyűlést hívott össze. A Közgyűlésen a többségi tulajdonos magyar állam részéről Rotyis József - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
felvétel képezte. A DRV Rt. közreműködésével végre megoldódhat a térség évek óta húzódó problémája, mely kiemelt fontosságú a Balaton vízminőség-védelme szempontjából.
Társasági Önálló Főosztályának vezetője - vett részt, a dolgozói részvényesek képviseletében meghatalmazottak voltak jelen, a 21 tulajdonos önkormányzat közül pedig 7 képviseltette magát, köztük a beruházásban érintett Badacsonytomaj. A Közgyűlést Tóth István, Társaságunk vezérigazgatója nyitotta meg, aki
a 444.000 részvényből 426.120-at képviseltek a jelenlévők az ülésen. Reményi Zoltán elnök úr ezután felvázolta a Közgyűlés napirendi pontjait, majd az ügyrendi felvetések tisztázását követően felkérte Tóth István vezérigazgatót az első előterjesztés ismertetésére. Az írásos beszámolóban szereplő adatok alapján Társaságunk a régióban 3321 méter nyomócsövet és 5976,5 m gravitációs gerinccsatornát épít ki 6 átemelővel együtt. A 2006-os év üdülési szezonjára lehetővé válik a már elkészült települési csatornarendszerek üzembe helyezése. Mindez közel 1000 ingatlan szennyvízelvezetését biztosítja, ami éves szinten mintegy 37 500 m3 -rel növeli az elvezetett szennyvíz mennyiségét. A bruttó 700 millió Ftot meghaladó beruházás fővállalkozóját a DRV Rt. közbeszerzési pályázat alapján választja ki, közbeszerzési szakértő közreműködésével. A nyertes fővállalkozó bevonásával megvalósítási ütemterv készül, legkésőbb 2006. január 31-ig. A szóbeli kiegészítés során a vezérigazgató rövi-
köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Reményi Zoltánnak, az Igazgatóság elnökének. Megállapítást nyert, hogy a Közgyűlés határozatképes,
den bemutatta a Balaton üdülőkörzet szennyvízkezelését, kiemelten szólva a beruházásban érintett V/1. számú régióról, melynek központi szennyvíztisztító
A DRV Rt. középtávú stratégiai célkitűzései között meghatározó szerepet játszik a működési területén fekvő szennyvízelvezető- és tisztító rendszerek kiépítésének szakmai támogatása. Ezen belül Társaságunk kiemelt feladatának tekinti a Balaton mentén lévő, csatornázatlan települések közművesítésében való közreműködést. Bár az említett fejlesztési célok finanszírozása alapvetően önkormányzati, illetve állami feladat, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium döntése alapján a DRV Rt. beruházóként is szerepet vállal a Balatonrendes – Ábrahámhegy - Badacsonytomaj települések regionális szennyvízelvezető rendszerre történő rácsatlakozásában. A beruházáshoz kapcso-
telepe Révfülöpön található. Tóth István tájékoztatást adott arról is, hogy a víziközművek fejlesztését alapvetően 3 forrásból lehet megoldani. Egyrészt az egyre szűkülő állami költségvetési forrásból, másrészt pályázatok útján, melyre pozitív példaként említette a Velencei – tó körül megvalósuló szennyvízberuházást. A harmadik lehetőség, hogy a DRV Rt. saját fejlesztési forrásaiból bővítményként valósítja meg a beruházást annak érdekében, hogy a fogyasztók már jövő nyártól használhassák a településeken rendelkezésre álló szennyvízelvezető hálózatot. Bővítmények saját forrásból történő megvalósítására már korábban is volt példa, jelen esetben a hitelfelvétel nagyságrendje indokolta a Közgyűlés összehívását. Az előterjesztés megvitatását és a hozzászólásokat követően a hitelfelvételről szóló határozati javaslatot a Közgyűlés 419.202 igen szavazattal fogadta el. A második napirendi pont keretében a DRV Rt. menedzsmentje tájékoztatta a részvényesek képviselőit a szervezet-korszerűsítési folyamatok hátteréről, azok jelenlegi állapotáról és céljairól. Reményi Zoltán hangsúlyozta: a változásoktól hatékonyabb, gazdaságosabb működést és számottevő teljesítményjavulást vár a Társaság menedzsmentje. A tájékoztatást követő kérdésekre adott válaszában az Rt. elnöke leszögezte: a szervezetkorszerűsítési folyamatok nem vonhatják maguk után a szolgáltatási színvonal csökkenését. A DRV Rt. a jövőben még korszerűbb, egységesebb ügyfélszolgálattal és szervezett, hatékonyan működő háttérrel áll fogyasztói rendelkezésére. Dónucz László Kollár József
13
Miniszteri alapkőletétel a Velencei-tónál 2005. november 4-én Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter helyezte el az Európai Unió támogatásával megvalósuló Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető és -tisztító Rendszer alapkövét. Az ünnepi eseményt megelőzően a DRV Rt. Velencei Üzemvezetőségén sajtótájékoztatóra került sor, melyen részt vett Dr. Persányi Miklós KvVM miniszter, Csizmadia István a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője, az érintett települések polgármesterei, a kivitelezésben közreműködő vállalatok képviselői, valamint Tóth István, Társaságunk vezérigazgatója. A tájékoztató fórumot – a beruházást kezdetektől irányító - Hullay Gyula projektmenedzser nyitotta meg, majd átadta a szót a környezetvédelmi miniszternek. Dr. Persányi Miklós áttekintést adott a hazánkban uniós segítséggel megvalósuló szennyvízberuházásokról, majd hangsúlyozta: a Velenceitó olyan érték, melynek
védelme mindannyiunk közös felelősége. A beruházás környezetvédelmi szempontból rendkívül jelentős, mivel lényegesen csökkenti a tavat érő háttérszennyeződést. A csatornázatlan t er ü let ek r ő l a szennyvízszikkasztás miatt ugyanis sok szennyező anyag került a tóba a talajon keresztül. A jövőben a tisztított szennyvíz sem a tavat terheli, hiszen az a dinnyéskajtori csatornába kerül, ráadásul így megoldódik a Dinnyés-fertő természetvédelmi terület vízutánpótlása is. A miniszter szavait követően Csizmadia István, a GM főosztályvezetője köszönte meg a projekt részt-
vevőinek áldozatkész munkáját, mely lehetővé tette a pályázat sikerét. A sajtótájékoztató végén a közreműködők elhelyez-
ték az alapkőbe kerülő fémhengerben a támogatási- és a konzorciumi szerződés egy-egy példányát, egy emléklapot a miniszter és a konzorciumi tagok aláírásával, egy légi felvételt
a beruházás területéről, valamint egy üveg agárdi pálinkát. Az ünnepélyes alapkőletételre a DRV Rt. agárdi szennyvíztisztító telepén került sor, ahol a projekt folyamán jelentős kapacitásbővítés (napi 6.700 m3ről 12.400 m3-re) valósul meg. A fémhenger elhelyezésében Dr. Persányi Mik-
lós miniszter, Csizmadia István főosztályvezető és a Konzorcium tagjai személyesen vettek részt a sajtó jelenlétében. A Velencei-tavi KIOP Konzorcium - melynek a DRV Rt. és az érintett települések a tagjai - a több mint 6 milliárd forintos beruházás keretében hat településen: Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Nadapon, Pázmándon, Sukorón, és Velencén építi ki a szennyvízcsatorna hálózatot. A kivitelező Alterra Építőipari Kft. összesen 85 kilométernyi gravitációs csatornát és 14 kilométernyi nyomóvezetéket fektet le, valamint 14 db szennyvízátemelőt épít meg. A 2006. novemberéig tartó munkálatok során mintegy 5600 ingatlant kötnek be a szennyvízcsatorna-hálózatba. A kiépített rendszer az üdülési időszakban is képes lesz ellátni a megnövekedett tisztítási feladatokat. Dónucz László – Kollár József
14
A Lengyeltóti Üzemvezetőség Üzemvezető: Hanzel Dorina Közműigazgatósági ivóvíz művezető: Sebestyén Tamás Közműigazgatósági szennyvíz művezető: Harsányi Sándor Fizikai dolgozók létszáma: 18 fő Szellemi foglalkozásúak létszáma: 5 fő Tevékenységi körök: ivóvíz-szolgáltatás, kistérségi vízművek, vízkezelő berendezések üzemeltetése, hibaelhárítás, vezetékrekonstrukciók, új vízbekötések kivitelezése, vízmérőcsere, lakossági-közületi vízmérő leolvasás, védterületek karbantartása, kintlévőségek behajtása. Szennyvízgyűjtő hálózat, szagtalanító berendezések üzemeltetése, dugulás-elhárítás, átemelő-szivattyú és házi átemelők karbantartása, új szennyvízrákötések ellenőrzése, védterületek karbantartása. Teljes körű ügyfélszolgálat és készenléti ügyelet. Ellátott települések száma ivóvíz-szolgáltatás esetében: 17 Ellátott települések száma szennyvízelvezetés esetében: 6 Vízszállító vezeték hossza: 228.988 fm Szennyvízszállító vezeték hossza: 94.621 fm Napi víztermelés: 1291 m3 Napi szennyvízelvezetés: 600 m3 Ivóvízbekötések száma: 5116 db Szennyvízbekötések száma: 3663 db -Melyek az üzemvezetőség főbb feladatai? - teszem fel a kérdést Hanzel Dorinának. -Az ivóvízellátás vonatkozásban 7 önkormányzati tulajdonban lévő vízművet üzemeltetünk 17 településen. Szennyvízszolgáltatás tekintetében pedig 6 település szennyvízelvezetéséről gondoskodunk. Az ivóvízhálózaton a helyi gépészekkel együttműködve látjuk el az üzemeltetési feladatokat, a nagyobb hibaelhárításokat az eszközfeltételek miatt az üzemvezetőségen lévő szakemberek végzik. Fontos teendőink közé tartozik negyedévente a lakossági és havonta a közületi vízmérők leolvasása. Az idei évben eddig 1916 vízmérőcserét végeztek el munkatársaim. Jelenleg a legnagyobb hangsúlyt a kintlévőségek csökkentésére fordítjuk. Az őszi hónapokban a nem fizetők 61 %-a rendezte tartozása egészét, vagy egy részét, mely a vízműgépészek, az ügyfélszolgálati ügyintézők és az igazgatósági behajtási
csoport közös munkájának az eredménye. Mivel szennyvíztelepünk nincs, a karbantartás és hibaelhárítás a szennyvízrendszeren főleg a 24 db átemelőre és a dupla menynyiségű szivattyúra korlátozódik. Koncessziós szerződéssel 82 db házi átemelő üzemeltetési, hibaelhárítási feladatait is elvégezzük. Nagy gondot fordítunk a településeken arra, hogy a szagtalanító berendezések hatékony üzemeltetésével elkerüljük a zavaró szaghatásokat. -Milyen beruházás zajlott az idén az üzemvezetőségen? -Üzemvezetőségünk új üzemviteli épületbe költözhetett a nyáron, melynek komfortja elősegíti a fogyasztók maradéktalan kiszolgálását, az ügyfélszolgálati teendők magas színvonalú ellátását. A város egyik lakóövezetében próbáltunk egy környezetbe illő, barátságos létesítményt létrehozni, az udvar parkosítá-
sát most fejezzük be. Nagy munka volt még az üzemvezetőségi feladatok teljes körű átvétele is, hiszen a Marcali Üzemvezetőségtől a nyár végén lett lehetőségünk - a tárgyi és személyi feltételek biztosításával - teljesen leválni. Szerencsére ehhez sok segítséget is kaptunk, amit itt szeretnék megköszönni Bóta László Igazgató Úrnak és mindenkinek, aki részt vett benne. -Volt-e nagyobb volumenű rekonstrukció az ellátási területeteken? -Igazából a tavalyi évben kezdődött minden fontosabb beruházásunk, amelynek utómunkálatait az idei évben fejeztük be. Nagy beruházás volt a 6 település szennyvízhálózatának kiépítése, melynek fogyasztói rákötései folyamatos ütemben az idei évben zajlottak. Somogyvár kistérségi vízműnél egy új vízbázis létesült, a védterület kialakítása a mi feladatunk volt. Somogyváron volt két vezeték-rekonstrukciónk is, az egyik a Fonte Verde szikvízüzem épülete alatt lévő NA 100 AC gerincvezeték kiváltása NA 100 KPE-re közterületen, elektrofúziós hegesztéssel 400 fm hoszszúságban. Lengyeltótiban a vízkezelést biztosító FERMASICC iker beren-
NA 200-as AC töltővezetékét váltottuk ki rendszeres meghibásodása miatt. -Mesélj egy kicsit magadról, családodról és a hobbydról! -1997. októberében kerültem a DRV Rt.-hez pályakezdőként, 2002. október 12-től vezetem a Lengyeltóti Üzemvezetőséget, mely 2004. januárjától vette fel a szennyvíz ágazatot is. Jelenleg családalapítás előtt állunk a párommal, aki Balatonbogláron dolgozik, így nagy valószínűséggel ott szeretnénk letelepedni. Családunkban sajnos szomorú változás történt, Édesapám tavaszszal elhunyt, mely az egész családunkat nagyon megviselte. Ezért sok időt töltök otthon Édesanyámmal, ahol az udvarrendezés közben jól ki lehet kapcsolódni. Hobbyra mostanában nem nagyon volt időm, de pár éve megszereztem a kishajó vezetői engedélyt. Remélem, hogy egyre gyakrabban ki fogom tudni használni ezt a képesítésemet a Balaton vizén. Üzemvezetőként szeretném megragadni az alkalmat, hogy a DRV Hírek hasábjain keresztül is megköszönjem a Lengyeltóti Üzemvezetőség nevében Lovassy Zsuzsanna ivóvizes-művezető sokéves,
dezés egyik oszlopa komolyabban meghibásodott, amelyet az Ipari Szolgáltató Üzemmel együttműködve sikeresen helyreállítottunk. Lengyeltótiban a már nem üzemelő 1.sz kút
lelkiismeretes munkáját. Nyugdíjas éveiben aktív pihenést és nagyon jó egészséget kívánunk neki! Drescherné Horváth Andrea
15
Hölgyek kék mundérban
Lovassy Zsuzsanna nyugdíjba vonuló munkatársunk portréja Kollégáinkat bemutató riportjaink sorában Lovassy Zsuzsannával beszélgettem, aki rendhagyó módon női művezetőként vonult nyugdíjba november elején. Lengyeltótiban találkoztunk, ahol egy évtizeden át dolgozott a „vizes szakmában”, oroszlánrészt vállalva a DRV Rt. helyi szervezetének kialakításában. -Meglehetősen ritka, hogy egy hölgy ilyen „férfias” szakmát válasszon. Mesélne róla, hogy került erre a pályára? -Rendkívül egyszerűen, hiszen ezt a szakmát tanultam. Baján végeztem település vízgazdálkodási technikusként. A 70-es évek elejétől már építésvezetőségi technikusként dolgoztam a DÉLVIÉP-nél Kaposváron. Itt tanultam meg igazán gyakorlatban is a szakmát, miközben számos jelentős kivitelezési munkában vettem részt,
amelyek közül a békefüredi lakótelep víz- és csatornaellátásának kiépítését emelném ki. -Hogyan vezetett az útja a vállalatunkhoz? -Még egy „kis” kitérővel… 1978-ban kerültem a lengyeltóti tanácshoz, építésügyi előadóként. Feladatom a különböző beruházási, építési és engedélyezési folyamatok felügyelete volt, majd 1990-től a helyi víziközmű hálózat önkormányzati tulajdonba vételének részletein dolgoztam. Ezt követően, 1995-ben – mintha csak most lett volna... – létrejött a Lengyeltóti Művezetőség, ahol felöl-
töttem a „DRV-s mundért” és művezető lettem. -Jól látom, hogy elérzékenyült egy kicsit…? -Bizony…szívesen gondolok vissza ezekre az évekre… Pedig kezdetben egy garázsban dolgoztunk, és a csupa férfiemberből álló csapat sem könnyen szokta meg a „dörgést”… No, de aztán összecsiszolódtunk, s bár néha szigorú voltam, ott álltam velük a gödör mellett, néha még éjjel egykor is. Idővel kialakultak a működési feltételek és megszerveztük a munkát a vastalanítástól a leolvasásig. Új kutak, vezetékek, rákötési csomópontok épültek, fejlődött a hálózat. -Igaz a történet, amit Önről mesélnek, miszerint az embereinek minden nap meg kellett inniuk 3 dl csapvizet? -Bizony! Úgy gondoltam, így talán még jobban átérzik, hogy mi vagyunk a felelősök azért, milyen minőségű víz folyik a csapokból. Ez szép és fontos feladat, nem is tekintettem munkának soha, inkább hobbinak, amit szívesen végeztem az utolsó napig. -Mikor volt az a bizonyos utolsó nap? -Egy hete. Azóta szinte minden nap benéztem az üzemvezetőségre, ma is megleptem a kollégákat egy tál kókuszgolyóval... Nehéz elszakadni… -Hogyan tovább? -Nem unatkozom! Második ciklusomat töltöm képviselőtestületi tagként és továbbra is szeretnék közreműködni Lengyeltóti fejlesztésében. Emellett más terveim is vannak és remélem, végre egy kis unokát is „kapok ajándékba”! -Köszönöm a beszélgetést és Társaságunk nevében aktív, boldog nyugdíjas éveket kívánok! Kollár József
Elköszöntünk 2005-ben nyugdíjba vonuló munkatársainktól 2005. december elsején Társaságunk vezetése ünnepélyes keretek között búcsúzott el azoktól a munkatársaktól, akik ebben az évben fejezték be aktív pályafutásukat a DRV Rt.-nél. Az ünnepeltek „Egyedül nem megy” címmel vidám összeállítást tekintettek meg népszerű operett művekből és slágerekből. Az esemény a vacsora után baráti beszélgetéssel és zenés, táncos programmal zárult. A DRV Rt. vezetése és dolgozói nevében ezúton is jó egészséget és kellemes pihenést kívánunk a nyugdíjas években. A nyugdíjba vonulók névsora: Dél-balatoni Igazgatóság Balogh István Bertók Imre Biszkot Géza Féderl Ferenc Gőzse István Horváth Károly Kanász Sándor Kiss Gyula Kovácsné Máté Erzsébet Molnár Károlyné Morcz József Oláh János Parrag Lajos Rédli Sándor Rompos Zoltán Szóládi László Török Imre Végh Lajos Zombori István Észak-balatoni Igazgatóság Baranyai Károlyné Bertók Gyula Gyarmati Ferenc Perei Gábor Pethes Lajos Szőnyi Kornélia Zsuzsanna Undi Ilona Vass István Fejér megyei Igazgatóság Bogdán Lászlóné Bokor Gyula József Czingulszki József Dömsödi Jánosné Harangozó Jánosné Hunyaddobrai Tibor Kossa Ferencné Kovács József Lakk István Molnár József Nagy Istvánné Nemes Lajosné
Ódor Sándor Oláh Béla Posch Ferenc Szolga László Török Gyula Nyugat-balatoni Igazgatóság Kanizsai István Prótár István Simon Béla Szabó Istvánné Teimleitner Sándor Pécsi Igazgatóság Brauner László Cserfai Nándor Katics Márk Látschám János Leics József Leovics János Németh István Szendrő Zoltán Géza Szontágh András Varga Antal Somogy megyei Igazgatóság Fürst József Kovácsevics Márk Lakotos János Lovassy Zsuzsanna Pósch Sándorné Ipari Szolgáltató Üzem Bártfai József Béres Ferenc Csáti István Csernus Gyula Farkas István Kiss László Kovács István Kovács Sándor Németh Sándor Szalai László Tóth György Tóth Kálmán Tóth Pál Péter Központ Aradi Sándor Molnár Ernő Pál László Ress Józsefné Sümegi Sándor
16
Érdekképviseleti oldalak
Kedves Bizalmik, Tisztségviselők! Tisztelt Tagjaink, Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. MSZ Intéző Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja tagjait és a munkatársakat: A 2005. november 3-ai DRV Rt. Közgyűlésen elfogadásra került az átalakulási koncepció végleges verziója. A DRV HÍREK előző számában bemutattuk a szakszervezeti és üzemi tanácsi részvételünket a folyamatban. Azt ígértük, hogy tájékoztatni fogjuk a várható év végi döntésekről a munkavállalóinkat és szakszervezeti tagjainkat: a 2005. október 19-ei VKDSZ DRV Rt. MSZ Választmányi ülésén tájékoztatást kértünk Reményi Zoltán elnök úrtól és Tóth István vezérigazgató úrtól arról, hogy hol tart az átalakítás. Megkérdeztük, hogy a 2005. év várható gazdálkodási eredményei milyen lehetőségeket teremtenek munkavállalóink számára. A tájékoztatóban elhangzott, hogy + 2% bértömeg kifizetését tervezik és ennek felhasználásáról megállapodást szándékoznak kötni. Időközben 2005. november 23-án az Igazgatóság immár a tíz havi gazdálkodási eredmény birtokában döntött arról, hogy: + 2,5 % bértömegfejlesztésre kerül sor, melyről a kiegészítő bérmegállapodás aláírásra kerülhet, így az a december 10-ei bérben megjelenhet, ugyanakkor nem válik a 2005. évi bértömeg bázisává. Az utóbbi döntéssel csak részben értünk egyet, ennek ellenére elkezdődnek a tárgyalások a 2006. évi Foglalkoztatási és Bérpolitikai Megállapodásról. A VKDSZ DRV Rt. MSZ Választmánya jelezte a vezetés irányába – tulajdonos, igazgatóság, menedzsment –, hogy mivel elkötelezettséget vállaltak a bérfelzárkóztatásás kérdésében ezt 2006-ban a 2,5% bértömeg plusz realizálásával javasolják megvalósítani. Mellékeljük a VKDSZ Szövetség 2006. évi állásfoglalását. Ennek különleges jelentőséget tulajdonított a 2005. november 3-ai VKDSZ Szövetség Választmánya. Egyértelművé kell tennünk, hogy az uniós szintű bérfelzárkóztatás csak akkor valósul meg, ha a tulajdonosok, munkáltatók alkalmazzák a díjról szóló törvényt: „az ivóvíz-ellátásban, illetve a szennyvíz-elvezetésben és tisztításban dolgozók megélhetésének és bérének alapvető forrása, fedezete a víz,- csatornadíj költségei között elismert bérköltség” Végezetül arról tájékoztatjuk tagjainkat, hogy sokan jelentkeztek hajdúszoboszlói üdülőnkbe, mely örvendetes tény. VKDSZ DRV Rt. MSZ Intézőbizottsága a beadott igények elbírálását követően írásban fogja tájékoztatni az igénylőket. Várhatóan a DRV Rt. és a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. között ezen túlmenően is csereüdültetési megállapodás kerül aláírásra, tovább bővítve az üdülési lehetőségek körét kollégáink számára.
Erősítsétek a VKDSZ-t – magatokat véditek! Siófok, 2005. november 24.
Tisztelettel:
Gábor Imre MSZ titkár IB nevében
Érdekképviseleti oldalak
17
ÁLLÁSFOGLALÁS A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 2006. évre vonatkozóan a következő foglalkoztatási-, bér- és keresetpolitikai célkitűzés megvalósítását tűzi ki feladatul: I. A célkitűzés kialakításánál a Szövetség a következő körülményeket vette figyelembe: 1. A Kormány 2006. évre vonatkozó előrejelzését: a nemzeti össztermék (GDP) 3,5 – 4 %-os növekedését, az infláció 2 %-os tervezetét, a várható adóváltozásokból származó kereset-növekedés hatását. 2. A szakszervezetek EU-átlagbér-színvonalhoz történő felzárkóztatási igényét. 3. Az OÉT több elemes minimálbérről történt megállapodásában foglaltakat, a 2006. évre vonatkozó kereset-ajánlást. 4. A Szövetség érdekkörébe tartozó munkavállalók keresetének az országos átlaghoz viszonyított mértékét. II. A Szövetség foglalkoztatási- és keresetpolitikai munkájában a következők érvényesítését tartja szükségesnek: 1. Elsődleges szempont a társaságok hatékony működése és a munkahelyek megőrzése összhangjának megteremtése. Ehhez a társasági szintű szociális partnerek foglalkoztatási- és bérmegállapodást kötnek. 2. A társaságoknál a munkavállalók keresetének reálértéke növekedjen. 3. A megállapodásoknál alapvető fontosságú az alapbérek szakmára jellemző bértarifa rendszerbe sorolása. Ezért a bér- és keresetekkel összefüggő megállapodásoknál jelentősége van az alap- és mozgóbér-arány meghatározásának, az alapbérek folyamatos növelésének. 4. A 13-14. havi (üdülési- és karácsonyi) bér általánossá tételét, a béren kívüli juttatások reálértékének megőrzését. III. Mindezeket figyelembe véve: 1. A munkahelyi szintű szociális partnerek a/ elemezzék a Kormány-OÉT egyetértésével kialakított, legkisebb /három elemű/ vonatkozó rendeletében és az ÁKSZ bértarifa besorolási rendszerében foglaltak hatását, b/ kössenek megállapodást a 2006. évben foglalkoztatott munkavállalók számáról, a bértömeg-növelés mértékéről és annak felhasználásáról. 2. A Szakszervezeti Szövetség az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban kezdeményezi az ágazati szintű megállapodásokkal összefüggő tárgyalások megkezdését. A Szövetség – figyelembe véve az OÉT minimálbérekre vonatkozó megállapodását, a kereset-ajánlás mértékét – az Állásfoglalás II. fejezetében foglaltak megvalósításához az előző évi bruttó bértömeghez képest 2006-ban legalább 7 %-os bruttó bértömeg-növekedést tart indokoltnak. Budapest, 2005. november 3. A VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÉNEK VÁLASZTMÁNYA
18 2005. október 4-én és 5én Hortobágyon került sor az V. Országos Víziközmű Szerelőversenyre. A Debreceni Vízmű Rt. és a Magyar Víziközmű Szövetség által szervezett rangos szakmai eseményen idén 33 víziközmű szolgáltató csapata mérte össze elméleti és gyakorlati tudását. Társaságunkat a Faith János, Horváth László, Tinnyei József és Jancsek János alkotta gárda képviselte, a Balatonlellei Üzemvezetőségről. Faith János 1991-től dolgozik a DRV Rt.-nél. Nehézgépkezelői munkakörben tevékenykedik, végzettségét tekintve vízvezetékszerelő. Nős, két fiúgyermek boldog édesapja. Szabadidejét szívesen tölti a számítógép előtt.
legrövidebb DRV-s múlttal, hiszen 2001-ben került Társaságunkhoz. Érettségi vizsgával rendelkezik, és a műszeres hálózatvizsgálói feladatokat látja el az üzemvezetőségen. Jánosnak egy kislánya van, hobbija a számítógépezés. A csapat felkészítésében közreműködött Antalné
Hortobágyi Nemzeti Park területén került sor. Másnap a több mint 200 szakembert Ányos József, a MaVíz elnöke, Narancsik Alexander, a Szlovák Vízgazdálkodási Kutató Központ igazgatója, a zsűri felkért elnöke, valamint Dr. Horváth Lászlóné, az OKTVF főosztályvezetője
Horváth László 1995-ben helyezkedett el a vízműnél vezeték- és csőhálózat-szerelőként. Két gyermeke van és egy unokája. Kedvenc időtöltése a népművészeti fafaragás. Tinnyei József 1980-ban állt munkába a DRV-nél. Nehézgépkezelőként dolgozik, a végzettsége pedig lakatos. Három gyermeke van, kedvtelése a gyümölcstermesztés. Jancsek János kollégánk rendelkezik a
Berei Csilla, Csertán Gábor, valamint Suhajda Zsolt. Az elméleti megmérettetésre a korábbi évek tesztlapjainak kitöltésével készültek fel munkatársaink. Kollégáink 3-án érkeztek meg Debrecenbe, ahol a Hortobágy Klub Hotelben kerültek elszállásolásra. Az elegáns szálloda adott otthont az írásbeli versenynek, a gyakorlati feladatok megoldására a
köszöntötte. A hivatalos verseny megkezdése előtt a rendezvény szponzorai tartottak előadásokat, melyek után a tesztet kitöltő résztvevők ajándékokat nyerhettek. Ezt követően kezdődött meg a hivatalos verseny, ahol a résztvevőknek először elméleti tudásukról kellett számot adniuk. Ennek során az anyagismereti feladatok mellett technológiai-műszaki kérdéseket
V. Országos Víziközmű Szerelőverseny
kellett megválaszolniuk, illetve szerepet kapott a szakmánkat érintő jogszabályok ismerete is. A verseny már ekkor szorosan alakult, a csapatok rendkívül felkészültnek bizonyultak. A verseny szüneteiben és az értékelés alatt a szervezők a Hortobágy kulturális és természeti értékeit bemutató programokkal szórakoztatták a résztvevőket. A második napon a gyakorlati feladatok között – megadott időre – gerincvezetéken tolózár beépítést, bekötés szerelést és hibaelhárítást kellett végezni kollégáinknak. A zsűri értékelte a szakszerűséget, a szerelési kellékek megfelelő alkalmazását, de emellett a csapatok megjelenését és kommunikációját is. A megoldásokat méréssel, nyomáspróbával ellenőrizték. A küzdelmet végül a Pécsi Vízmű Rt. szakemberei nyerték, akik a megszerezhető 2 x 150 pontból 276-ot tudhattak magukénak. Őket – alig lemaradva - a Fejérvíz Rt. és az Északdunántúli Vízmű Rt. dolgozói követték. Jutalmul a külföldi szakmai utak mellett különféle pénz- és tárgynyereményeket, különdíjakat nyertek. Csapatunk a rendkívül szoros versenyben tisztes helytállással a mezőny második felében végzett, emellett – mint azt kísérőjüktől, László István balatonlellei ü zemvezetőn k tő l megtudtuk – elnyerték a Kristály Kft. anyagismereti különdíját. A csapat tagjainak és felkészítőinek munkájukért Társaságunk nevében gratulálunk, a verseny szervezőinek pedig ezúton is megköszönjük a színvonalas szervezést és lebonyolítást. A rendezvény újabb kitűnő alkalom volt a szakmai összetartozás és a hivatásszeretet erősítésére. Jövőre folytatás Pécsett! Kollár József
19 2005. október 20-án került megrendezésre a Magyar Víziközmű Szövetség égisze alatt a III. Országos Ügyfélszolgálati Verseny Szegeden. A rangos esemény házigazdája a tavalyi győztes Szegedi Vízmű Rt. volt. A rendezvénynek az elegáns Tisza-parti Novotel Szálloda adott otthont a város szívében. Társaságunkat az Észak-balatoni Igazgatóságról Kissné Végh Gyöngyi, a Dél-balatoni Igazgatóságról Velekeyné Kránitz Andrea, a Központból pedig Gáspár Jánosné képviselték. A versenyzőket Bolygóné P. Klára ügyfélszolgálati önálló csoportvezető készítette fel és kísérte el a rendezvényre. Az idei versenyen - melyet Társaságunk vezérigazgatója, Tóth István, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöksége nevében nyitott meg - 21 víziközmű szolgáltató vállalat munkatársai vettek részt. Elméleti felkészültségüket és rátermettségüket tesztkérdések, kommunikációs feladatok és szituációs gyakorlatok során mérték össze a csapatok. Az elődöntőben – amely idén is zárt ajtók mögött és közönség nélkül zajlott - írásban adtak számot szakmai tudásukról a versenyzők. A megoldásra 2 óra állt rendelkezésükre. Három feladatsort kellett
III. Országos Ügyfélszolgálati Verseny kitölteni, a szakmai és jogszabályi kérdések megválaszolásán kívül még vízmérő leolvasási tesztet is kaptak a csapatok. Amíg a versenybírák a feladatlapokat javították, addig a házigazda Szegedi Vízmű egy tiszai hajókirándulásra invitálta a résztvevőket. A jó hangulatú hajókázás azonban nem volt izgalommentes, hiszen mindenki azt találgatta, vajon melyik szerencsés hat csapat jut be a középdöntőbe. Az eredményhirdetésre a délutáni órákban került sor, ekkor tudtuk meg, hogy az igen szoros mezőnyben a hatodik helyen állnak kolléganőink. Ezzel a helyezéssel bekerültünk a középdöntőbe, melyen már a csapatkísérők is részt vehettek. A hat feladatból álló fordulóban szóban mérték össze tudásukat a versenyzők. A szakmai kérdéseken kívül vízmérő-összeszerelés, videós jelenetek elemzése, fogyasztói viselkedési formák felismerése, valamint helyismereti vetélkedő színesí-
tette a versenyt, és egyben oldotta a szereplők feszültségét. A fogyasztókat megszemélyesítő színművésznő előadásmódja és a videós jelenetek gondoskodtak a nézőközönség szórakoztatásáról is. A zsűri nemcsak
a válaszok szakszerűségét értékelte, hanem a válaszadók kommunikációs képességeit is. Az első három helyen végzett csapat kö-
zött a végső sorrend a szituációs gyakorlatok során dőlt el. Az ügyfélszolgálati munkatársnak egy fizetési hátralékkal rendelkező, panaszos ügyféllel kellett foglalkoznia és meggyőzni arról, hogy fizesse be a tartozását. A versenyző helyzetét nehezítette, hogy miközben a reklamáló fogyasztóval tárgyalt, megszólalt a mobiltelefonja, illetve soron kívül másik ügyfél is érkezett hozzá. A zsűri árgus szemekkel figyelte, hogyan kezelik a zavaró tényezőket a csapattagok. A tavalyi versenyhez
képest pozitív változás, hogy a versenyzőknek nem adtak szabad kezet a probléma orvoslására, bizonyos kedvezményeket nem lehetett felajánlani a fogyasztónak. A feladat megoldásának értékelése sem csupán a fogyasztó szemszögéből történt, hanem figyelembe vették a szolgáltató érdekeit is. Első helyen végzett a Makó-Térségi Víziközmű Kft. csapata, második lett a Bácsvíz Rt., a harmadik pedig a Fővárosi Vízművek Rt. A DRV Rt. csapata végül a hatodik helyen végzett a versenyen. Dobogós helyet ugyan nem értünk el, de ismét elhoztuk a helyismereti vetélkedőért járó különdíjat. Ezúton gratulálunk az eredményes szereplésért csapatunk tagjainak és felkészítőjüknek. Drescherné Horváth Andrea
20
A festés öröme ve nős vagyok, 1990-ben házasodtunk össze a nejemmel, majd 1991-ben megszülettek ikergyermekeink, egy fiú és egy kislány. Jelenleg egy családi házban élünk, Siófok Kiliti városrészében. Feleségem is a Társaságnál dolgozik, a Sóstón és Balatonakarattyán található üdülőink gondnoka. -Mióta érdeklődsz a festészet iránt? -Az általános iskolában
hol erősebben, hol kevésbé intenzíven kíséri végig az életemet. Amikor tehetem, ecsetet ragadok, és vászonra vetem a gondolataimat. Szeretném hangsúlyozni, hogy csak a saját örömömre festek, a képeimmel az otthonunkat díszítem, vagy meglepem velük barátaimat, családtagjaimat. Nagy örömmel tölt el, hogy a gyermekeim is érdeklődnek a hobbym iránt. A lányom
melyek látványa, szépsége megfog. A festményeim nagy része tájkép, de készítettem már csendéletet is. A figurális megjelenítéssel nem nagyon próbálkoztam, mert ez speciális ismereteket kíván, és ezekben a szakkönyvekben még nem mélyültem el. -Kinek a művészete hatott rád a leginkább? -Munkácsy Mihály a kedvenc festőművészem. Rendkívül precízen jelenítette meg a vásznon képeinek a témáját. Nagy hatással van rám ez az aprólékos megjelenítési forma, melyet az akvarell stílusjegyei miatt
Démuth tanár úr szerettette meg velem a rajzot és a festészetet. Abban az időben még szakkörbe is jártam. A kezdeti ecsetkezelési próbálkozásom idővel hobby szintre nőtte ki magát, mely
kérésére egy tigrist festettem a szobájába, ami igen nehéz feladat elé állított. -Honnan meríted az ihletet a képeidhez, milyen technikát alkalmazol? -Akvarell képeket készítek elsősorban, de már belekóstoltam az olajfestészetbe is. Autodidakta módon folyamatosan képezem magam, a rendelkezésre álló szakirodalomból tanulmányozom a festészet rejtelmeit. A könyvek támpontot adnak a különféle ecsetkezelési technikák elsajátítására, de a saját tapasztalat sem elhanyagolható e téren. A televízióban, sajtóban látottak késztetnek alkotásra, melyekről gyakran készítek vázlatot. Szeretem a természetet, és mindig lefotózom azokat a jelenségeket,
én nem igazán tudok alkalmazni. Csontváry műveiben a színek játéka tetszik. -Honnan jött az ötlet, hogy egy verseskötetet illusztráljanak a festményeid? -Szakáli Anna a DRV Rt. 2005. évi naptárában látta meg az egyik képemet, mely nagyon megfogta őt. Ezután kért fel „Hajnali Napköszöntő” című második verseskötetének képi illusztrálására, melyhez a meglévő festményeimből válogattunk ki néhányat. A címhez igazodó témában azonban készítettem egy új olajfestményt is. A verseskötet megjelentetéséhez ezúton kívánunk sok sikert Annának és Jánosnak. Drescherné Horváth Andrea
– beszélgetés Gosztola Jánossal
Érdekes hobbyval rendelkező munkatársainkat bemutató sorozatunkban Gosztola Jánost szeretném megismertetni olvasóinkkal, aki szabadidejében a festészetnek hódol. Beszélgetésünk apropóját Szakáli Anna közeljövőben megjelenő verseskötete adta, melyet János képei illusztrálnak. -Hány éve dolgozol a Társaságnál, és mi a feladatod? -Székesfehérváron végeztem a Jáky József Építőipari Szakközépiskolában. Itt szereztem meg az építésztechnikusi végzettséget. 1988-ban jöttem a DRV Beruházási Osztályára, és azóta itt dolgozom beruházás előkészítőként és műszaki ellenőrként. Az utóbbi időben társasági szinten én látom el a közbeszerzési feladatokat is. Lebonyolítói szerződés alapján az önkormányzatok szennyvíz-beruházási közbeszerzéseit koordinálom. A cégnél töltött idő alatt folyamatosan képeztem magam, így elvégeztem a munkám ellátásához szükséges iskolákat, rendelkezem magasépítési, vízügyi műszaki ellenőri és közbeszerzési referensi oklevéllel. Családi állapotomat tekint-
