9. évfolyam 5. szám
VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 2002.november
A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa
A Tisza-tavi turizmus Turizmus a rendeletek tükrében
A Tisza-tó tervezési és építési fázisában az idegenforgalmi célú hasznosítás gondolata majdnem azonos súllyal volt jelen a víztér energetikai vagy halászati célú hasznosításával. Az eltérés abban állt, hogy az energetikai célú hasznosítás feltételei a duzzasztó építésével és a tározótér kialakításával egyidőben valósult meg, ellenben az idegenforgalmi hasznosítás feltételei - a szükséges infrastruktúra kiépítése - többszöri ütemezés ellenére sem realizálódott. Így a tározót éveken át kizárólag a környező településeken élők és a mindenre elszánt horgászok szélesebb köre látogatta. A tározó körüli települések strandjai tekinthetők az idegenfogalom kiindulási pontjainak, itt valósultak meg az első turisztikai beruházások, önkormányzati vagy egyéni vállalkozói kezdeményezésként. Idővel helyenként a strand mellé települtek a kikötők, melyek jellegükből adódóan további fejlesztések lehetőségét rejtik magukba. Az idegenforgalom jogi hátterének kezdetét az A S ZÁ M T ART AL M Á B Ó L
Turizmus a rendeletek tükrében A Tisza-tó régió jövőképe A Tisza-tavi turizmus jelenlegi helyzete Miért csodálatos a Tisza-tó ? Az infrastruktúra
1972-ben kiadott 1040. MT határozat képezte, mely a tározókörüli nagyobb településeken történő fejlesztésekkel több tízezres idegenforgalmi igény kielégítésére alkalmas teljes infrastruktúra létrehozását szabályozta. Így Tiszafüred, Abádszalók, Kisköre és Poroszló kb. 55 ezer üdülővendég igényeit elégítette volna ki. 20 évvel később megjelent 2048/1993.(XI.18.) Korm rendelet, mely a hasznosítási módok meghatározásánál elsődlegesen a természetvédelmet jelöli meg, majd az üdülés és idegenforgalom prioritása került kiemelésre. Ugyanakkor a vízbázist teremtő alapfunkció mellett meghatározásra került a tározóterek hasznosításának módja: „az élővilág, a táj terhelhetőségének figyelembe vételével a tározó déli része (Abádszalóki -medence), és az árvízvédelmi töltések melletti parti sávok elsőrendűen az üdülést, a középső része (Sarudiés a Poroszlói-medence) az ökoturizmus és természetvédelem, míg a felső része (Tiszavalki - medence) a természetvédelem érdekeit kell hogy szolgálja”. 1997-ben készült el a Tisza-tó Turizmus Fejlesztési Koncepciója, majd 1999 decemberében a Tisza-tó Középtávú Turizmus Fejlesztési Programjának első változata a régió eredeti – gyakorlatilag a tározót és a partján fekvő településeket magában foglaló – területére. Az 1998. (V. 13.) IKIM rendelet intézkedett a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól, majd a 4/2000. (II. 2.) GM rendelet meghatározta az idegenforgalmi régiókat és illetékességi területüket. Eszerint a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság illetékességi területe kibővült és jelenleg összesen 67 települést foglal magában, ezen belül a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez tartozó 22 tóparti települést.
Ivővízellátás Szennyvíztisztítás Úthálózat kerékpár- és vízi utak
A Tisza-tavi madárrezervátum
Dr. Háfra István igazgató
1
A Tisza-tó régió jövőképe (képzeletbeli feljegyzés, kelt 2020. augusztus) „Épen megőrzött, szép természeti környezetben megbúvó virágzó kis települések, amelyeknek belső rendje és tisztasága is megkapó. A lakosság számos munkalehetőség közül választhat, sok a szolgáltatás, a kis bedolgozó vagy hagyományos kézműves üzem, de az emberek többségének gazdasági tevékenysége a bio-termelésre alapozott mezőgazdasághoz és a turizmushoz kötődik. Mindkettő sok fiatalt vonz (vissza) a térségbe. A munkanélküliség mindössze 5-6%-os. A Tisza-tó hazai és európai hírnevét annak köszönheti, hogy a tó és környéke szinte szigetet képez a természettől eltávolodott és gépiessé vált világunkban, ahol az ökoturizmus különböző formái együtt, egymás mellett és egymást kiegészítve léteznek. Az ökoturisták minden csoportja megtalálja itt, ami vonzza őt: az iskolák tanulói és a felnőtt természetjárók a madárrezervátum és a nemzeti parkok élővilágát csodálhatják leshelyükről, miközben szakavatott kísérők magyarázatát hallgatják; a horgászok még késő ősszel is jó süllő, harcsa és csuka fogásra számíthatnak; a vadászok számára a jól megszervezett vadgazdálkodásnak köszönhetően a térség szinte minden évszakban kínál vadat; a lovasok szép természeti környezetben követhetik a tó körüli és a Hortobágyra vagy Bugacra vezető változatos
túraútvonalakat, amelyek mentén tanyákon és kúriákon berendezett szállásokon pihenhetnek meg; az evezősök a Sarudi-öböl nemzetközi színvonalú pályáján mérhetik össze erejüket; a települések régi házaiban és a környékbeli tanyákon a falusi turizmus hívei térhetnek vissza vendéglátóik segítségével a szinte elfelejtett természetközeli életmódba nyaralásuk alatt; a gyógyfürdők vendégei egész évben érkeznek és egészségük regenerálása mellett élvezhetik a sok élményt és hangulatot, amelyet a térség nekik is felkínál. Nyáron az Abádszalóki öböl a mozgalmasabb, kissé zajosabb üdülések színhelye, a strandolók mellett itt a motoros vízisportok hívei is hódolhatnak szenvedélyüknek a tágas, de jól lehatárolt vízi terepen. A „Tisza-tavi randevú” és több más neves kulturális rendezvény valamennyi turista számára élményt nyújt és saját közönséget is vonz már. A turista számára – akármiért is jött ide – mindenütt színvonalas szolgáltatások és vendégszerető emberek teszik teljessé az élményt, amelynek megteremtéséért az egész térség lakossága hosszú éveken át közösen dolgozott.” (Tisza-tó Turisztikai Fejlesztési Koncepciója 1998.)
A Tisza-tavi turizmus jelenlegi helyzete A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2000-ben a Tisza-tó térségét 64.548 fő vendég látogatta, 220.928 vendégéjszakát töltve el. A turisták 75%-át belföldi turisták képezték. A külföldi turisták átlagban 4,8 vendégéjszakát, míg a belföldi turisták 2,2 vendégéjszakát töltöttek el. A Tisza-tó térségében 105 kereskedelmi szálláshely található, melyek közül 12 szálloda, 24 panzió, 27 kemping, 37 nyaralóház és 5 egyéb szálláshely. A szálláshelyek kihasználtsága férőhelyre számítva 12,9%, szabaszám alapján 24,3% (%-ban 12 hónapra). A legmagasabb kihasználtságot (32,3%) a szállodáknál, átlag 21-22% -ot a nyaralók, turistaházak esetében, 13,4%-os kihasználtságot a panziók és végül 7,8% -os kihasználtságot a kempingek regisztráltak. A számok tükrében megállapítható, hogy túlnyomóan a térséget belföldi turisták látogatják pár napos látogatóként, huzamosabb időt jellemzően a külföldiek töltenek el. A szállóvendégek inkább a kényelmesebb szálláshelyeket veszik igénybe. A belföldi turisták feltehetően többnyire a tározó vonzáskörzetéből autóval érkeznek, inkább a hétvégét (2 – 3 napot) töltik itt, fő időtöltésük a strandolás. A vendégek családi, baráti kötelékben, nem szervezett úttal érkeznek. A fő vonzerőt a táj és a természet, a strand, a horgászat és a nyugalom képezi. Az átlag 3 - 4 nap/fő rövidnek mondható üdülési időszakot, feltehetően a programok hiánya, a kulturális programokon túl a vendégeknek maradandó élményt nyújtó természeti értékekre épülő turisztikai kínálat sokszínűségének hiánya okozza. Nem szabad elfelejteni, hogy strandjaink nem túl tágasak, az ott lévő létesítmények, a strand területén szervezett programok egy idő után a bezártság érzetét keltik. Szükség van azokra a programokra amelyek nyitnak a vadregényes tájak fele, melyek igazán felejthetetlenné teszik az
2
ott létet. Ezek lehetnének a szervezett vízi- vagy szárazföldi célterületek látogatása, hagyományos helyi jellegzetességű gasztronómiai kínálattal, melyek tucatjával szembesülünk más, akár belföldi üdüléseink alkalmával. A térség arculatának kialakulásában nagy szerepe volt a folyónak, mely meghatározta az ott élők létét. Ezt a kapcsolatot számtalan helyhez kötött legenda övezi, melyet mind ki lehetne aknázni, színesebbé tehetné a programokat. Ilyen lehet pl. a Tisza szabályozásának története, Tiszahalászi település sorsa, a fokok szerepe, a rekesztő halászat és sok más. (A mellékelt képen Tiszahalászi község 1876-os kitelepítésének 116-ik évfordulója alkalmából állított magas, zsindellyel borított faragot faoszloplátható. )
Miért csodálatos a Tisza-tó ? Ezen a Velencei- tónál négyszer nagyobb területen az érintetlen természeti táj a XIX. század közepének rég letűnt, árvízjárta hangulatát idézi. Talán a tó mesterséges volta válik legnagyobb előnyére a terület természeti látnivalóinak. Ugyanis a kialakításnak köszönhetően a legkülönbözőbb élőhelyeket lehet itt megtalálni egy helyen: holtágakat, ártéri erdőket, nyílt és hínárral borított vízfelületeket és mocsárréteket. A Tisza-tó legfontosabb vízrajzi adottsága az, hogy a Tisza önálló, természetes mederben folyik végig a tavon. A két vizet egymástól az övzátony, azaz a folyó valamikori partja választja el. Átlagos vízjárás esetén az állóvíz és a folyó kapcsolatát öblítőcsatornák biztosítják, amelyek fő feladata a jó vízminőség fenntartása. A tó vize egyébként évek óta kifogástalan minőségű. A tó északi részén, a Tiszavalki- öbölben megbúvó Tiszatavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park 1973-as kialakítása óta védett – és talán kevesen tudják –, a Hortobággyal együtt 1999ben elnyerte a Világörökség címet a kulturális táj kategóriában. Ez a nemzeti park negyedik bemutató területe. Érintetlenségét a szigorú természetvédelmi előírásokon kívül annak köszönheti, hogy csak csónakkal közelíthető meg. Az ornitológusok legnagyobb örömére európai viszonylatban egyedülálló madárvilág alakult ki a tó létrejötte óta. Több mint 200 madárfajt figyeltek meg itt. Ezen a tájon alakult
ki a Tisza leggazdagabb gémfaluja. A nagyközönség által is látogatható poroszlóimedencében – amely szintén a rezervátum része – a rengeteg gémfajon kívül láthatunk kékeszölden csillogó jégmadarat, kárókatonát, és ha szerencsések vagyunk, a magyar természetvédelem címermadarát, a kiterjesztett szárnyakkal repülő, hófehér nagykócsagot is megpillanthatjuk. A leglátványosabb időszak a fiókák kirepülése és a madarak elvonulása közé esik, amely júniustól szeptemberig tart. A vízi világ labirintusában négylábúakkal is gyakran találkozhatunk. Visszaköltözött ide a szorgos hód és a vidra is. A tó középső része, a Sarudimedence és a Kis-Tisza 1996 óta védett, és szintén a Hortobágyi Nemzeti Park része. Ez a terület a nagyközönségi ökoturizmus célpontja elsősorban, mert természeti értékek szempontjából nem marad el az északi résztől, elhelyezkedésének és nagyobb átlagos vízmélységének köszönhetően élőhelyeit tekintve még változatosabb is, viszont nem olyan szigorúan védett, mint a madárrezervátum egyes területei. Ez Magyarország legnagyobb összefüggő horgászvize, amelyben – a pecások nagy örömére – több mint ötven halfaj él. Szinte felfoghatatlan, hogy a magyar lakosságnak csupán 3(!) százaléka járt az ország második legnagyobb tavánál. (www.turizmusonline.hu)
Az infrastruktúra A turizmus fellendítésének egyik elengedhetetlen eleme a megfelelő infrastruktúra: - megközelíthetőség, közművesítés, szolgáltató egységek- és mindezek versenyképes szinten. A teljesség igény nélkül nézzük meg ezek jelenlegi helyzetét.
3
Ivóvízellátás A Tisza-tó körüli települések (Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva, Tiszanána, Kisköre, Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszafüred) vízellátó rendszerei a meglévő lakások 92%-át ellátja el vezetékes vízzel. A 12142 ellátott lakás mellett 1275 üdülőegységben is van közműves vízellátás. A vízellátó rendszerek fontosabb összesített adatait az alábbi táblázat tartalmazza: 2000. év adatai alapján
Bekötés Elosztásra révén Bekötött Vízelosztó Ebből: Víztornyok Lakások rendelkehálózat bekötőellátott üdülőszáma zésre álló lakások egység hossza vezeték víz száma térfogata száma
Település
Poroszló Sarud Újlörincfalva Tiszanána Kisköre Abádszalók Tiszaderzs Tiszaszőlős Tiszafüred Összesen
Fajlagos vízfelhasználás
db
db
db
km
km
db
m3
ezer m 3/év
m 3 /fő/nap
1434 685 148 1213 1307 2122 667 530 5639 13215
1332 664 137 945 1398 2185 521 530 4430 12142
10 351 0 0 228 220 8 0 458 1275
26,7 19,9 3,6 32,9 42,6 58,6 22,7 19,8 111,0 338,0
10,2 2,8 1,0 14,2 8,4 10,0 4,7 3,1 42,0 96,0
1 1 1 1 1 1 1 1 1 9
150 200 25 50 200 100 50 50 500 1325
112,5 57,7 7,9 68,1 85,9 163,4 91,0 40,2 572,1 1199,0
101 123 68 73 75 92 192 80 110 103
Az aránylag alacsony fajlagos vízfelhasználás jellemző a kistelepülések víztakarékos felhasználására. (pa)
Szennyvíztisztítás A Tisza-tó tározóterének üzembe helyezésével egyidőben megalkotott 1040/1972(X.8.) MT határozat kimondta, hogy „az üdülésjellegű felhasználás miatt a tározó feletti Tisza-szakasz vízminőségének védelméről fokozott mértékben kell gondoskodni és a tározóba még tisztított szennyvizet sem szabad közvetlenül vezetni”. Ezt az előírást szem előtt tartva sikerült a Tisza-tavat megóvni a szennyvízbevezetésektől. A közvetett szennyvíz bevezetések (lásd Eger patak) hatása a tározó érintett medencéinek vízminőségi változásában kimutatható annak ellenére, hogy a tározóban a téli-nyári vízszint változás következtében időszakosan jelentős vízcserére kerül sor, és az öblítőcsatornákon bevezetett éves vízmennyiség is jelentős. A tó közvetlen környezetében lévő települések szennyvizeinek elvezetésére két regionális rendszer jött létre. Az északi oldalon a nemrég üzembe helyezett Poroszló-Újlörincfalva-SarudTiszanána-Kisköre rendszer, és a déli oldalon már korábban megépített Abádszalók-Kunhegyes rendszer. Ezen kívül Tiszafüred város szennyvízelvezetése és tisztítása részben megoldott. A két regionális rendszer tisztított szennyvizeinek a befogadója közvetve vagy közvetlenül a Tisza folyó tározó alatti szakasza. Az északi rendszer szennyvíztisztító telepe a korábban Tisza II. néven ismert Kiskörei szennyvíztisztító telep intenzifikálásával jött létre, míg a déli rendszer szennyvíztisztító telepe a két település között helyezkedik el. A Kiskörei szennyvíztisztító telephez tartozó településeken megvalósított rácsatlakozási arányról nem rendelkezünk információval, de a 100%-os csatornázottságra való tekintettel a vízminőség terén jelentős előrelépésre lehet számítani. A korábban kiépített rendszerek fontosabb adatait az alábbi táblázatban összesítettük: 2000. év adatai alapján
Település
Szennyvíztisztító kapacitás
m 3/nap Tiszafüred Abádszalók Kisköre
Lakások száma
Bekötött lakások száma
Bekötetlen lakások száma
Bekötött üdülőegy -ségek
db 5639 2122 1307
db 758 433 547
db 0 97 853
db 230 198 202
A Szennytelepülésen víz Bekötött csatornával gyűjtőháközületek összegyűjtött lózat szennyvíz hossza mennyiség
db 97 28 178
km 38,2 35,0 33,0
m 3/nap 1239 515 163
4
A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002.(II.27.) Kormány rendelet mellékletében szerepel a térség Abádszalóki és Tiszafüredi aglomerációja, melyre vonatkozóan a 2.§ kimondja, hogy a kijelölt szennyvíz-elvezetési aglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani legkésőbb 2015. december 31-ig. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási koncepcióterv szerint a térség további fejlesztése során Tiszaszőlős Tiszafüredhez csatlakozik, és Tiszaderzs az Abádszalóki rendszerhez. (pa)
Úthálózat, kerékpár- és vízi utak A Tisza-tó Kelet-Magyarország közepén helyezkedik el, ezért egy-két órai kellemes utazással a régió bármely pontjáról könnyen megközelíthető. A főközlekedési útról letérve a tó körüli településeket összekötő kisforgalmi útra érve gyakorlatilag úti célunkhoz értünk. Az aktív üdülést választó turistáknak a tározó és környéke számtalan lehetőséget kínál. A kerékpározáshoz ideális lehetőséget kínál a Tisza folyó vonalát követő árvízvédelmi töltés, melynek nagy része szilárd burkolattal ellátott, illetve a falvakat összekötő műutak. A többnaposra is tervezhető kiránduláshoz szálláslehetőségeket kínálnak igény szerint a tóparti kempingek, motelek. A töltésmentén 5060km-es túrákra is vállalkozhatunk. A víziturákat kedvelők a tó középső részén Tiszafüred, Poroszló, Sarud, Tiszaderzs közötti területen számos túravonal között választhatnak. A hangulatos táj rejtelmeit kenuval, ladikkal, vagy motorcsónakkal fedezhetik fel. A pihenésre a tóparton- és a tavat szegélyező Tisza szakaszon kiépült számtalan csónak kikötő ad lehetőséget. A víziturákra vállalkozók figyelmét minden esetben felhívják
A Tisza-tavi madárrezervátum A Tisza-tó északi területén, a tiszavalki medencében található a Tisza-tavi madárrezervátum. Szigorúan védett természeti értékek, melyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadárélőhelyek sorába. A madárrezervátum a világörökséghez tartozó Hortobágyi nemzeti Park része, megközelíteni csak csónakkal lehet, de az evezés fáradalmáért bőven kárpótol a
arra, hogy a tározón hosszabb túrákra csak helyismerettel rendelkezők vállalkozzanak, egyéb esetben célszerű kísérővel nekivágni az ismeretlennek, mivel a számtalan sziget, szárazulat és nádas között egy idő után a célállomás megtalálása nem bizonyul egyszerű dolognak. A Tisza-tó és a tavat szegélyező Tisza folyó szakaszon több olyan kikötő működik vagy fejlesztés alatt van mely bekapcsolódhatna egy szervezett rendszeres hajókirándulási útvonalba. Ezek részben csónakkikötők, melyek nagyobb vízijárművek kikötésére alkalmasak, vagy stéges, úszóműves létesítmények, melyek különböző szolgáltatásokat biztosítanak. A Tisza-tavi kikötők kiadvány tartalmazza a kikötők fontosabb adatait, illetve az általuk kínált szolgáltatásokat. Általában minden tározó-menti település szabadstrandja mellett üzemel egy kikötő, ahol rendelkezésre áll kemping, büfé, esetleg melegkonyhai szolgáltatások. (pa)
ránk váró élmény. Az ornitológusok legnagyobb örömére európai viszonylatba egyedülálló madárvilág alakult ki itt a Tisza-tó létrejötte óta. A természet ismét birtokba vette azt, ami egykor az övé volt. Az élelemben, halban, bogarakban gazdag területre számos madárfaj telepedett vissza és a vonuló fajok is boldogan fedezték fel az ember által nem háborgatott „vízi oázist”. A nádrengeteg ösvényein érdemes szakavatott vezetővel útra kelni, hiszen valóságos labirintus ez a csodálatos vízi világ. Ezen a tájon alakult ki a Tisza
5
leggazdagabb gémfaja. Békésen él itt egymás mellett a gólya nagyságú szürke gém, a varjú termetű, nyughatatlan bacskó, a fogyatkozó üstökös gém, a kiskócsag és a kanalas gém, de szívesen tanyázik közöttük a barna kánya és a fészkét félőn óvó kerecsensólyom is. A gémfalut víz veszi körül, akár a középkori várakat a vizesárok, de itt még csónakkal sem tudunk előrejutni a vízben
felhalmozódott gallyak, kidőlt törzsek szövevényétől. Érdemes tehát beevezni a nádrengeteg egyik belső tisztására, és csendben várni a szorgos madárnépség valamelyik élelmet kereső tagjára. Kis szerencsével megpillanthatjuk a magyar természetvédelem címermadarát, a kiterjesztett szárnyakkal, szél hajtotta selyemfátyolként repülő hófehér nagykócsagot, megláthatjuk a közelünkben hatalmas sebességgel elszálló, kékeszölden csillogó jégmadarat, vagy a halászok, horgászok által nagy étvágya miatt kevésbé kedvelt, szorgalmasan halászó nagy kormoránt, közismertebb nevén a kárókatonát. (www.tisza-to-info.hu)
A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István 2002. november 13.
Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Szolnok, Ságvári krt. 4
Címzett : Város : Utca, házszám : Irányítószám
6
7