az ügyben követeket egymáshoz, nem is p a n a s z k o d u n k , bár n a g y o n rosszul megy a sorsunk. Városokra tépődtűrik szét és tehetetlenek v a g y u n k bármi hasznosat és szükségeset cselekedni: hogy megegyezzünk -és baráti, egymástsegítő közösségbe tömörüljünk, h a n e m n y u g o d t a n nézzük ennek az embernek egyre félelmetesebb trjszk(.lését. Azért, m e r t m i n d e n k i a másik halálára spekulál és senki sem törődik Görögország sorsával M e r t azt m i n d e n k i tudja, h o g y ez az e m *ber o l y a n m i n t a váltóláz, idejére támadja meg azt, a k i azt hiszi, hogy a veszélytől messze v a n . £ s h a azelőtt m i egymás ellen vételiünk is v a l a m i t , a m i n e m v o l t ihelyes sőt elítélendő, de testvérek v a g y u n k és b a j a i n k a t magiunk közt elintézhettük. De ez az ember n e m görög, nincs semmiféle rokonságban velünk, mégcsák n e m is egy tiszteletreméltó barbár ország f i a , h a n e m sötét, macedóniai útonálló. És mégis. N e m rendezi-e ő az o l i m p i a i já tékokat, ezt az általános görög ünnepet, a n n a k /ellenérc, hogy v á r o s a i n k a t lerombolta és m a g a helyett rabszolgáit küldi, hogy az ünnepsé get vezessék. N e m u r a l j a - e zsoldosaival Thcrmopilét és Görögország összes u t a i t . . . N e m írjaj-e elő a thesszáliaiaknak, h o g y a n rendezzék be államéletüket? És -nem küldi-e zsoldosait P o i i h m o s b a , hogv a dermokrata pártot kiüldözzék és Orcába, hogy Philisztideszt kényúrrá gyek? A görögök m i n d e z t látják és tűrik, m i n t h a jégverés lenne, m i n d e g y i k csak a m a g a bőrét a k a r j a m e n t e n i és ellenállásra senki se gon dol. És nemcsak hogy az erőszakkal senkisem áll szembe, hainem az igazságtalanságok ellen mégcsak n e m is v é d e k e z i k . . . N e m ő támad ta-e m e g a k o r i n t h u s z i városokat, n e m ő az, a k i elfoglalva Naupáktószt megesködölt, hogy azt, az E t o l i a k n a k átengedi? iNem vette el a -^néhaiaktól E h i n t erőszakkal? És n e m támadja-e most tegnapi szövet ségesét Bizáncot? N e m t a r t j a kezében Chardiál, legitiagyobb városunkat Chersonezoszban? M i n d a n n y i a n tűrjük ezt és mégis ingadozunk, h i d e gen nézzük m i n d e z t és b i z a l m a t l a n u l csak a szomszédainkra jfcekin-. tünk, n e m pedig a r r a , a k i az igazságtalanságok eme sorozatát rágtunk elköveti? Hátha ő már m o s t i l y e n kegyelenül bánik velünk, m i t gon d o l t o k , m i t csinál, ha m a j d lassaji m i n d a n n y i u n k fölött úrrá lesz?. > B B B a 9 B
B
M
a
B
B
a
B
B
S B
a
a
B
B
B
B
B
B
B
a
B
B
B
a
H
B
B
B
a
a
B
B
a
B
B
B
B
a
B
B
B
a
B
B
a
B
B
a
H
H
a
H
|
K
a
l
i
K
a
a
i
,
B
g
:
s
a
a
a
€
Világszemle
•wmmmmmtmmmmmmmmmmammBum*
„Repül a nehéz kő, k i t u d j a h o l áll meg, K i t u d j a h o ! áll m e g , s k i t h o g y a n talál m e g ? " A r a n y János A világpolitikusok által békeévnek jósolt 1938-as esztendő a l a p o s a n próbára t e t t e az emberek idegeit. Márciusban az osztrák tragédia szemtanúi v o l t u n k , májusban „csak percek választottak e l bennünket a háborútól", a nyáron csak fokozódott a várakozást e l j e s i z g a l o m , a m i t n a g y v i h a r o k előtt lehet érezni, szeptember ben p e d i g teljes erővel tört k i a válság amelyhez fogható a -világháború óta n e m v o l t . V a l a h o g y m i n d e z hasonlít azokhoz a
mozi hőskorában mesterségesen, üzlea számítással hosszúra n y ú j t o t t filmekhez, amelyek 10—11 folytatáson keresztül tartották izgalomban a nézőt azzal, hogy m i n d e n előadás végén a főhős élete csak egy hajszálon függött, v a g y legalább is egy szikla tömbből kinyúló faágon, amelybe az utolsó p i l l a n a t b a n sikerült félkézzel belekapaszkodnia. M i n d e n előadás a k r i t i k u s helyzet tisztázásával kezdődött, hogy annál nagyobb b o n y o d a l m a k k a l do bogtassa meg a gyenge idegzetű néző szivét. És csodálatos, a főszereplő (most m a j d n e m békét írtam) a csúnya rossz emberek állandó cselvetései és támadásai ellenére, egy-két sérüléstől elte k i n t v e m i n d i g épen, egészségesen kerül k i a kavarodásokból. V a n nak rosszképű, bajuszos emberek, a k i k n e k h a j u k a szemükbe lóg, v a g y nagypofacsontú, kopaszra borotváit, tagbaszakadt útonál lók, a k i k m i n d i g ármánykodnak és h o l revolvereket, h o l pedig ágyúkat töltögetnek, hogy a békésen dolgozó embereket rémítges sék és v a n n a k jóságosképü öreg bácsik, a k i puska h e l y e t t esernyőt hordanak m a g u k k a l , hogy ezzel is bizonygassák békés szádékukat és a k i k jőtanáccsal, csendes rábeszéléssel m i n d i g elsimítják a viszályokat és m e g m e n t i k a z a v a r t helyzetet. És a néző a sötétben i l y e n k o r m i n d i g tapsol. Hálás a lógóshajúnak és az útonállónak, hogy o l y a n kellemes izgalomba hozta -s hálás a jóságos öregnek, aki m e g i n t m i n d e n t rendbehozott. Előadás után a j ó polgár, a m i k o r ágyba fekszik félálomban újra magaelé idézgeti a lepergett játék egy-egy izgalmasabb részét, hogy mégegyszer átélvezze a kellemes, bizsergető i z g a l m a k k a l járó, csodás k a l a n d o k a t és bű vészmutatványokat — a r r a nem is gondol, hogy a jóságos öreg. meg a rosszak mögött o t t áll a rendező, a k i játék közben idegesen ráncigálja a kulisszák mögött egyiket is, másikat is, a k i ingújjra vetkőzve káromkodik és izzad, hogy a jólsikerült mutatványokért járó pénzt zsebrevágja. A r r a talán n e m is i l l i k gondolni, hogy a jó öreg, meg a rosszak ez egyes n a g y jelenetek előtt összebeszél tek, hogy játékukat összhangba hozzák a nagyobb hatás kedvéért. Ez kiábrándító és csúnya dolog lenne. És a hepiendnek, aminek, m i n t m i n d e n hepiendnek egy k i s keserű mellékíze is v a n , — m e r t hisz a m i e g y i k n e k j ó , a másiknak mssz — sok minden csúnya dolgot elfeledtet ugyan, de lassan, ahogy a való élet szürkesége körülfogja, elkopik, m e g f a k u l és nem is o l y a n n a g y idő múlva értéktelen, üres gricesnek számít. A komédiák mögött pedig újból feltolakszik a m a égető kérdései vel, szürke k i s életek félénk remegésével, a bizonytalanok és a sö tétben hallgatók didergésével. A z emberek nagy többsége szereti az igazságot, örül a j ó győzelmének és szeretettel r a j o n g a békén. És a rendezők ügye sen használták k i ezt a k k o r , a m i k o r először veszélybesodorták, m a j d pedig megmentetek Európa békéjét. H o g y a kegyetlen játék közben értékek p u s z t u l t a k el, o l y a n értékek, amelyeknek hiánya talán soha — v a g y legalább is p i l l a n a t n y i l a g úgy tűnik, hogy so hasem pótolható, a r r a csak a lelkesen végigtapsolt előadás után jöttek rá a nézők.
És most o t t v a g y u n k , hogy újból kezdhetjük az egészet, u j a b b i z g a l m a k k a l t e l i napokat k e l l átvergődnünk és még b i z o n y t a l a nabb a jövőnk. A látszat-béke csak újabb súlyos, megoldatlan kérdéseket ve t e t t felszínre. O l y a n ellentétek váltak láthatóvá, amelyek azelőtt csak l a p p a n g v a húzódtak meg az események hátterében. A k i r a j z o l t határok mögött ezer és ezer ember egzisztenciája föl b o r u l t , határokon kívül pedig, eddig még ismeretlen érdekek néznek egymással veszett farkasszemet. A z ú j Európa-rendezés n e m hozta meg a sokak által kívánt eredményt. A békét várók csak még zavarosabb helyzetbe kerül tek. A nagytőke egységes b l o k k j a kialakulóban v a n u g y a n a b o l sevizmus vélt fészke a Szovjetunió ellen, de az egyre tornyosuló belső ellentétek m i n d messzebbre tolják k i ennek megvalósulását. A müncheni egyezménnyel győző reakció Európaszerte érez t e t i hatását, a m i a békeszerződésben részt v e t t h a t a l m a k u j a b b bel politikájában n y e r leginkább kifejezést, de a belső ellenálláson kívül még elintézésre vár a nemzetközi nagytőkének az egész v i lágot át — meg átszövő érdekszálainak kibogozása, rendezése. Mialatt Csehszlovákiában az áruló reakció győzelmi torát üli, az egész államgépezetet lassan, de biztosan a német i m p e r i a l i z m u s szekerébe fogják. A cseh agrárpárt, m e l y képes v o l t az ország épségét feláldozni azért, h o g y a n y a g i érdekei hathatósab ban érvényesüljenek, a „rendezés" során m e g i n t átvette a h a t a l m a t . Csehszlovákia iskolapéldája annak, hogy az állandóan dolgo zó reakció m i l y e n eszközöket képes felhasználni, a d e m o k r a t i k u s belső erők letörésére. T u d o t t dolog az, h o g y a cseh agrárpárt élezte k i a végletekig elnyomó kisebbségi politikájával a szudétakérdést, h o g y azután a veszély idején a demokráciák részéről ön ként felajánlott segítséget tömegei előtt elhallgassa és lépésről lépésre engedményeket tegyen a fasizmusnak. A finánctőke nem először és n e m utoljára nyúl i l y e n eszközökhöz, h o g y érdekei védelmében idegen segíséghez folyamodjék saját népe ellen. M a Beránék elérték azt, h o g y a németek bekérik a cseh k o r mány t a g j a i n a k származásáról szóló adatokat, hogy ellenőrizhes sék árja m i v o l t u k a t . Csehország végleges gyarmatosítása egyre erősebb i r a m b a n f o l y i k . U j a b b a n egy Breslauból Bécsbe vezető müútat építenek, természetesen cseh területen keresztül, m i v e l í g y a legrövidebb. A z út német pénzen épül, német szakemberek ve zetésével, német munkásokkal és Németország tulajdonát f o g j a képezni. Külön megállapodásokat kötnek az egyes útkeresztező dések forgalmának szabályozására. (Csehek csak útlevéllel lép hetnek az útra.) í g y azután Csehország szívében lesz egy német földsáv, m e l y az országot két részre osztja és amelyen német csa patok fognak átmasirozni. A terjeszkedő germán i m p e r i a l i z m u s szükségképen újabb vé dőblokkot h i v o t t életre. És míg egyrészt Németország Csehorszá got teljesen gleichschaltolja. Lengyelország és Magyarország m i n -
den erejükkel azon dolgoznak, hogy egységes tömbül: állítsanak a kelet felé törtető porosz csizma elé. Ruszinszkó kérdésében — úgy látszik — egyelőre a német erő győzött és a közös l e n g y e l - m a g y a r határt M u s s o l i n i beleegyezésé vel a tengely levéteti a napirendről. Lengyelország azonban ke l e t i szomszédjához siet, h o g y alkalomadtán kiépítsen m a g a mögött egy biztos bázist a nyugatról fenyegető veszéllyel szemben. A z utólagos határkiigazítások és a németeknek Dévénybe való behatolása a külpolitikai orientáció sürgős revízióját váltotta k i Magyarországon is. A h i r t e l e n kitört és n a g y horderejű kormány válság egész sorát váltotta le az eddig szerepelt p o l i t i k u s o k n a k , a m i mögött egy külpolitikai irányváltozás húzódik meg. A sok gyűzelem sok veszélyt is hordoz magában és a m a g y a r p o l i t i k u sok j o b b n a k látták a göbbelszi v o n a l a t M u s s o l i n i kevésbé veszé lyeztető támogatásával felcserélni. De a k i s államoknak ez a védekező m o z d u l a t a észlelhető más d u n a i országoknál is. Károly román király l o n d o n i látogatása szintén ennek jegyében állott. Romániában már véresebb követ kezménnyel járt a p o l i t i k a i átmenet, m i n t Magyarországon. A z a n g o l kölcsön m e l l e t t valószínűleg hathatós támogatást is biztosí t o t t országa részére és nem véletlen, h o g y épp ezekben a napok ban játszódik le a leszámolás a régi és az új p o l i t i k a i irányok kö zött. Codreanu és idegen pénzen szervezett bandájának kivégzése t r a g i k o m i k u s példája egy eddig ingadozó és irány nélküli k o r mányzatnak, a m e l y kénytelen g e r m a n o f i l beállítottsága m e l l e t t i l y e n erős eszközökhöz nyúlni, h o g y éppen a náci hatást n y o m hassa el. M a g a az eltávolítás is jellemző. Codreanu és társai h i t l e r i módszerekkel dolgoztak és Göring receptjével távoztak el az élők világából. A „szökés közbeni agyonlövetés" egy k i s szépség h i b a u g y a n , de m a g a az eltávolítás ténye csak hasznára válik az országnak. A középeurópai kisállamok lekötése m e l l e t t C h a m b e r l a i n N y u g a t o n tovább f o l y t a t j a átcsoportosító politikáját. A német köve telések sikerei után, a tengelytársnak, Olaszországnak is j á r v a l a m i részesedés. A z Európa-rendezés újabb feladata a spanyol kér dés elintézése lenne, a m i azonban n a g y o n sok nehézségbe ütközik. Párisi látogatásának t e r v b e v e t t p r o g r a m j a meghiúsult, v a g y csak nagyon k i s részben valósult meg. A f r a n c i a demokrácia u g y a n i s n e m hajlandó egykönnyen lemondani eddig elért eredményeiről. A b e l p o l i t i k a i válság m i a t t lehetetlen v o l t e l f o g a d t a t n i F r a n c i a országgal F r a n c o hadviselőfélként való elismerését. A f r a n c i a nép nem v o l t hajlandó a c h a m b e r l a i n i módszereket m i n d e n feltétel nélkül átvenni. A reakció élesedésére hatalmas, szervezett ellen állást tanúsított. A z u j munkatörvények és pénzügyi rendeletek a m i k csak bevezetést jelentettek v o l n a egy erős, j o b b o l d a l i , nép frontellenes kormányzathoz, a szakszervezeti munkásság tömeg sztrájkjához vezetett. A kormány m i n d e n erejét latbavetette, hogy ezt a m o z g a l m a t meghiúsítsa és a legszigorúbb, diktatórikus esz közökkel igyekezett a sztrájkot meghiúsítani. Ez, részben a F r a n *
ciaországban eddig szokatlan eszközök igénybevételével, sikerült is n e k i . Jórészt azonban a szakszervezeti vezetőség megalkuvó szárnyának köszönheti ezt, amely folytonos tárgyalásaival halo g a t t a az általános sztrájk kimondását a k k o r is, a m i k o r a m u n kásság javarésze már m i n d e n központi irányitás nélkül abba h a g y t a a munkát. M i n d a m e l l e t t , hogy a mozgalom teljes mérték ben n e m érte el célját, rövid időre sikerült megakadályozni a k o r mány még reakciósabb intézkedéseit és egyben m e g m u t a t t a , hogy a francia, nép n e m f o g a d j a el m i n d e n feltétel nélkül a kívülről jött, n e k i idegen diktátumokat. Éppen ezért v o l t kénytelen D a l a d i e r más, már eddig is be vált eszközökhöz nyúlni. Régi recept u g y a n i s az, h o g y h a a bel p o l i t i k a csődöt m o n d , egy jól előkészített külpolitikai nyomással lehet még segíteni. A müncheni p r o g r a m legkényesebb p o n t j a F r a n c o elismerése. Különösen kényes ez Franciaországban, ahol már közvetlen érde keket érint. C h a m b e r l a i n n e m v o l t képes egyszerű látogatás kere t i b e n az ügyet elintézni és D a l a d i e r n e k ugyancsak meggyűlt a baja a munkássággal. Jön tehát egy „váratlan" olasz támadás. „Korzika, Nizza, Tunisz" ordítják Rómában a feketeingesek be tanított szavalókórusai és megkezdődik egy újabb diplomáciai szemfényvesztés. A n g l i a valószínűleg m e g i n t a jóbarát szerepét vállalja magára, a k i m a j d igyekszik a lehető legjobb megoldást megtalálni és ez több m i n t valószínű F r a n c o elismerése lesz. A benemavatkozási komédia kísérlet egy éppen önmagára ébredt demokrácia megfőjtására. Ez a kísérlet most méltó befe jezést n y e r m a j d . A lázadó fasisztákat eddig is támogatták, most azonban nyíltan lehet fegyvereket és hadiszereket, pénzt a d n i , hogy Spanyolországot belekapcsolhassák a demokrácia ellen épülő blokkba. Mindez fokozatosan és tervszerűen m e g y anélküL hogy az érdekelt népet erről megkérdeznék. Szántó
Árpád
Figyelő A világ
fegyverben
„A háború előtl folyt le a következő párbeszéd egy ausztriai rs egy szerbiai szerb között: Ausztriai: Alig tudunk valamit Szerbiáról, mert a leveleket, újságokat cenzúrázzák. Tudnál-e valami tanácsot adni? Szerbiai: Olvassátok a „Neue Frcie Presse"-t. Ha az támadja Szerbiát, akkor jegyezd meg, ott mhtden rendben van. De ha di cséri, akkor Beográdban baj van." M i g Göbbels dirigált, sajtója Ghamherhiint és D a l a d i e r t az vgekig magasztalja, a d d i g a radikálszocialista párt balszárnyának egyik vezé rét, Colt P i e r r e t élesen támadja. A támadás oka nem az, hogy Colt.
