Vidékfejlesztés és közösségi javak

Popp József Agrárgazdasági Kutató Intézet

Vidékfejlesztés és közösségi javak Kihívások a modern élelmiszergazdaságban c. konferencia Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO) és Syngenta Budaörs 2010. 06. 03.

Vázlat Az EU költségvetés felülvizsgálata a KAP reform tükrében Az élelmezés-, energia- és környezet-biztonság kölcsönhatása KAP-reform 2013 után: vidékfejlesztés Közjavak szolgáltatásának mechanizmusai Agrárpolitikai, szabályozási kérdések

EU 2020 gazdaságpolitikai stratégiája Lisszaboni stratégia (2000-2010) kudarca: az EU nem lett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága: az EU világpiaci súlya csökkent! Európa: status quo = szabadtéri múzeum?

EU 2020 stratégia főbb pontjai

Lisszaboni szerződés

tudásalapú gazdasági növekedés megteremtése - termelékenység javítása, innováció, egységes online piac, digitális integráció környezetbarát (zöld) gazdaság oktatás és képzés fejlesztése

Az EU 2020 stratégia prioritása: a legnagyobb társadalmi jólétet és gazdasági növekedést szolgáló támogatásokat helyezi előtérbe (nem a hagyományos támogatást) - Kutatás + Fejlesztés + Innováció + Képzés - Természeti erőforrások megőrzése (környezetvédelem)

A KAP reform várhatóan illeszkedni fog az EU 2020 gazdaságpolitikai stratégiájába

EU költségvetési előirányzata 2010-re 2010: 141 mrd € Igazgatás 5,6%

Természeti erőforrások: Piachoz kapcsolodó kiadások és közvetlen támogatások 31%

Természeti erőforrások összesen: 42,1%

Fenntartható növekedés 45,4%

Az EU, mint globális szereplő 5,7%

Ebből: 85% kohézió a növekedésért és foglakoztatásért

Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése; 1,2%

Regionális politika 39 mrd € Kohéziós alap 10 mrd €

Forrás: European Commission, 2010

Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 11,1%

A természeti erőforrások megőrzése Halászat 1,6%

Egyéb intézkedések és programok (beleértve a decentralizált hivatalokat is) 0,1%

Környezetvédelem 0,5%

Vidékfejlesztés; (44% környezet) 24,1%

59,5 mrd €

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 58 mrd € Halászat 1 mrd € Környezetvédelem: 0,5 mrd €

Piachoz kapcsolodó kiadások és közvetlen támogatások 73%

Egyéb fő előirányzatok: Kutatás + információs társ. 7 mrd €

EU költségvetés felülvizsgálata: a rendszerszemlélet hiánya A túl nagy ismeretanyag csak elenyésző része fér az ember fejébe A versengő tudományok a specialistát díjazzák (scientometria – a tudomány GDP-je: a sebességet mutatja, nem az irányt)

Szakember-mítosz, territorium féltés, ágazati érdek érvényesítése (lásd agrárgazdaság: élelmezés-/környezetbiztonság)

Következmény: komplex problémák tüneti kezelése szakterületenként („A pokolhoz vezető út jó szándékkal van kikövezve”)

A KAP 2013 után: kérdések… Ágazatok, régiók és tagországok közötti különbségek csökkentése, de átalánytámogatás sem lesz

Jövedelembiztosítás: termelői összefogás határidős ügyletekre uniós és nemzeti támogatással; adópolitika; pénzalap gyümölcs-/ zöldségszektor mintájára

SPS reformja

Biztonsági háló

Közvetlen kifizetések

Jövedelem

Piacok Ártámogatás/ kvótareform

HGKGY

Kö

zja v

ak

Leépítés ?

2. tengely (környezet)

Vidékfejlesztés 3. tengely (földhasznosítás és diverzifikáció)

Sz át er k al e z ak e í tá ts

1. tengely (szerkezetváltás)

Jövő: versenyképesség javítása (környezetbarát beruházási, fejlesztési, innovációs és képzési támogatás) piacnélküli közjavak előállításának ösztönzése (biodiverzitás, klímaváltozás, vízgazdálkodás, stb.)

HGKGY: Helyes gazdálkodási és környezetvédelmi gyakorlat

A vidékfejlesztési támogatások előirányzata 2007-2013 között

3

. és

nge 4. te

s ég i r é t l y:

f

A KAP költségvetésének 22%-a vidékfejlesztési forrás:

c ió ! k n u

- ebből 44% megy környezetre, földhasználatra 4. tengely - Le ader; 6% technikai segítségnyújtás; 3%

3. tengely - vidéki éle tminősé g/dive rzifikáció; 13% Magyarország 12%

n torális fu k e z s : ly enge 1. és 2. t A támogatott terület 57%-a LFA, ami kritika tárgya: a definíció nem egyértelmű, könnyen kijátszható!

1. te nge ly Magyarország verse nyképe ssé g; 34% 48%

kc ió !

2. tengely környe zet/földhasználat; 44%

Magyarország 30%

A 2. tengely kifizetéseinek jelentősége nő: Magyarországon a 30%-os arány alacsony, a támogatás 2/3-át könnyen lehívható jogcímek teszik ki; egyéb jogcímeknél kevés tapasztalat! Forrás: European Commission, 2008

Piaci kudarc a környezetvédelemben – globális kitekintés Constanza et al. (1997) Globális ökoszisztéma értéke: 1994-ben 33 billió USD (10¹²) volt; 1,8 x GDP (globális GDP 1,8-szorosa)

WWF (2005) Living Planet report Globális ökolábnyom 30% > globális erőforráskészlet (minden ember a Földön átlagosan 30%-kal több erőforrást fogyaszt, mint amennyi globálisan előállítható)

Stern Review (2006) Economics of climate change Cselekvési program nélkül a veszteség és kockázat értéke évente eléri a globális GDP 5%-át Cselekvési programok költsége a globális GDP 1%-ára csökkenthető

United Nations Millennium Ecosystem Assessment (2003) A biodiverzitás elvesztése jelentős és többnyire irreverzibilis

The Economics of Ecosystems & Biodiversity: TEEB (2008) Erdőirtás kumulált vesztesége: 14 billió USD 2007-2050 között = a globális GDP 7% -a

Roewer (2008): az ipar környezetvédelmi kiadásai az EU-ban 1997-2004 között 2004-ben 45,6 billió USD, GDP 0,4%-a, bruttó hozzáadott-érték 2,4%-a feldolgozás 80%, villany, gáz és víz 17%, bányászat 3%

EU IRENA 35 környezetvédelmi indikátor Holland Mezőgazdasági, természetvédelmi és Élelmiszerügyi Minisztérium “Megéri beruházni a természetbe és tájképbe”

RISE Foundation (2009): Public Goods from Private Land A cselekvési programok eredménye eltörpül a problémák nagysága mellett Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

Ökológiai lábnyom igényünk összetevői Globálisan 17,6 milliárd hektár biológiailag produktív terület kellene (2,7 ha/fő lábnyom esetén). Ezzel szemben 2005-ben 13,4 milliárd hektár volt = 2,1 ha/fő lábnyom: ez már 31%-os túllépés. 2008-ban az emberiség már 40%-kal több erőforrást használt fel, mint amennyi a Földön újraképződött! 1986-ban használtunk fel annyi megújuló erőforrást, mint amennyi abban az évben képződött, azóta nem létező környezeti hitelből (2008-ban 98 nap volt) élünk. Szemléletváltás nélkül a 2030-as években két Földre lenne szükség életmódunk fenntartásához. Albert Einstein: „egyetlen probléma sem oldható meg abban a szemléletben, amely létrehozta azt.”

Városi terület

Erdőterület

Gyepterület

Ökológiai lábnyom Ökoló lá kológiai lábnyom

Szántóterület Halászati terület Forrás: Wackernagel, M.: Involving Society in Valueing Ecosystem Services. World Science Forum, Budapest, 2009. november 6.

Az agrárpolitikai cselekvés motivációjának problémája A biodiverzitás és ökoszisztémák értéke hiányzik: Közülük nagyon sok nem is ismert (de ez változik); széleskörű a tudatlanság Az értékeket általában nem veszik figyelembe az értékelésnél és döntéshozatalnál Általában nem integrálják a gazdasági és piaci előrejelzésekbe – a gazdaság ezért gyakran nem része a megoldásnak (néhány kivételtől eltekintve: PES)

Milyen forrásokra van szükség a közjavak előállításához? Környezetvédelmi szolgáltatás értéke

>

Indokolt támogatás

>

Közjavak előállításának költsége

Hogyan lehet internalizálni az externáliákat? Ez a ki fizet kérdése? Élelmiszerfogyasztó Élelmiszertermelő (a fenntarthatóság érdekében a teljes társadalmi és környezetvédelmi költséggel kell számolni) A környezet közvetlen használója Adófizető Az opció függvényében változik a költség/hatékonyság és tisztesség

Forrás:.RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

A közjavak széleskörű értelmezése Egyes ökoszisztéma szolgáltatások magánjavak – pl. élelmiszer- és fatermelés Mások tiszta közjavak – pl. klímaszabályozás és klímaváltozás mérséklése, genetikai diverzitás stb. Más közjavak magánjavak jellemzőit hordozzák – pl. víztisztítás, tájképi érték és ökoturizmus, rekreáció, genetikai ismeretek - Vittel eset: Vittel ásványvíz palackozó fizet a gazdáknak, ha megváltoztatják a gazdálkodási gyakorlatot a palackozott víz minőségének biztosítása érdekében - Erdő/vízgyűjtő terület gazdálkodási gyakorlatának kompenzációja a (tiszta) vízhez való hozzáférésért – USA, Mexikó, Új-Zéland - Ökoturizmus – gyorsan növekvő piac - Genetikai ismeret – gyógyszerek előállítása; hagyományos ismeretekhez való hozzáférés és profitosztozkodás - A klímaváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás (erdőirtás nélkülözése, erdőtelepítés)

Az ökoszisztéma szolgáltatások értékének elismerése hozzájárul a jobb döntésekhez - A földhasználat különböző lehetőségeinek hatása a közjavak/magánjavak előállítására - Érték figyelembe vétele a döntéshozatalnál - Közjavak előállítását célzó állami szabályozás

Forrás: TEEB – The Economics Responding to the Value of Nature 2009.

of

Ecosystems

and

Biodiversity

for

National

and

International

Policy

Makers

–

Summary:

A közjavak jellemzői A közjavak legfontosabb jellemzői: Nem versengő – az egyik piaci szereplő fogyasztása nem csökkenti a többi szereplő számára rendelkezésre álló javak mennyiségét Nem kizárólagos – ha a közjavak elérhetőek egy szereplő számára, más szereplők nem zárhatók ki fogyasztásukból, vagyis korlátlan mértékben fogyaszthatók

Az elméleti definíció fontos A közjavak szolgáltatásának mechanizmusát a fentebb leírt jellemzők befolyásolják Piaci vagy állami beavatkozás

Magánjavak – Méz

Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

Közjavak – Beporzás

Közjavak: kínálat és kereslet A piac nem tudja biztosítani a közjavak szolgáltatását – A közjavaknak nincs piaca, nincs értéke, amikor a gazdák termelési döntéseket hoznak – közjavak alulkínálatához vezet – A kínálati oldalon a legnagyobb profittal kecsegtető javak előállítását választják a gazdák – A fogyasztók többsége nem hajlandó fizetni a közjavakért, ami gyakran a termőföld kizsigereléséhez vezet – A közjavak piaca tehát nem tud létrejönni

Működő piac hiányában állami beavatkozásra van szükség, hogy a társadalmi igényeknek megfelelő szinten kerüljön sor közjavak előállítására

© IEEP


Mezőgazdasági eredetű főbb közjavak az EU-ban Környezetvédelmi jellegű közjavak • • • • • • • • •

Társadalmi jellegű közjavak

Mezőgazdasági tájkép • Biodiverzitás • Vízminőség • Vízkészlet védelme Talaj termőképességének megőrzése Klímastabilitás (ÜHG kibocsátása) Klímastabilitás (szén tárolása) Levegőminőség Rugalmas alkalmazkodás tüzekhez és árvízekhez

Élelmezésbiztonság Élhető vidék fenntartása Állatjólét- és- egészségügy

Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009): The provision of public goods through agriculture in the European Union, Report for DG Agriculture and Rural Development, Contract No 30-CE-0233091/00-28, Institute for European Environmental Policy: London

Például mire jó a biodiverzitás?

Stabilitás Rugalmasság Hatékonyság

Miben?

Egykori működésének eredménye a mai energiabőség! Atmoszféra szabályozás Klímaszabályozás Hidrológiai szabályozás Anyagciklusok szabályozása Kártevők szabályozása Beporzás Talajképzés stb.

Hosszabb távon: evolúcióképességet befolyásolja

„ökoszisztéma szolgáltatások”

(minden szinten)

A mezőgazdasági termelés jellemzői befolyásolják a közjavak szolgáltatásának szintjét A közjavak előállításának eloszlása nem egyenletes és időben sem állandó A leghasznosabb gazdálkodási rendszerek a közjavak előállításához: – Extenzív(ebb) állattenyésztés és vegyes gazdálkodás – Hagyományos ültetvénygazdálkodás – Biotermelés

A magas termelékenységű, intenzív gazdálkodásnak is komoly lehetőségei vannak a környezetbarát termelési gyakorlat elsajátítására új technológiák alkalmazásával – Energia-hatékonyság javítása és az ÜHG kibocsátás csökkentése tipikusan intenzív állattenyésztéshez kapcsolódik

A jövő szempontjából fontos szempont a földhasználat-változás körüli vita és a különböző közjavak közötti kompromisszum (trade-offs) kihívása Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

A közjavak szolgáltatásának veszélyei A piaci erők, termékárak és a műszaki haladás intenzifikációra ösztönöz – A környezetbarát gazdálkodás lehetőség-költsége (opportunity cost) változik és valószínűleg magasabb termelékenyebb területeken – Ez a közjavak előállítását célzó intézkedések teljesítésének magasabb támogatását feltételezi azokon a területeken, ahol kényszerítő környezetvédelmi beavatkozásra van szükség (a gazdák önkéntes részvételéről van szó)

Földhasználat-változás (biomassza előállítás következményeként) Marginális területek kialakulásának, művelés felhagyásának veszélye – Az extenzív gazdálkodás és a kedvezőtlen adottságú területek gazdasági életképessége csökken – E gazdálkodási rendszerek támogatása az új szabályozás kialakításának kritikus pontja – Ahol alacsonyabb az opportunity cost, ott a közjavak előállítása komparatív előnyt élvez, tehát célszerű ezt figyelembe venni a célzott támogatásoknál Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

Az állami beavatkozás esete Nem áll rendelkezésre elégséges pénzforrás az összes közjószág előállításához az összes gazdálkodó bevonásával A közjavak alulkínálata a társadalmi elvárások szintjéhez képest kollektív cselekvést igényel A közjavak előállítását célzó intézkedések költsége kisebb, mint a cselekvés hiányából származó veszteség Az állam szerepe – – –

A társadalmi igények megismerése/felmérése (a jelen és jövő generáció számára) Az igények kielégítéséhez szükséges célkitűzések meghatározása – a társadalmilag kívánatos szint biztosítása A gazdák által előállított közjavak kínálatának garantálása

A beavatkozás formái: – –

Szabályozás, pénzügyi ösztönző, képzés és tanácsadás A pénzügyi ösztönzés tipikus esete, amikor a társadalom fizet a gazdálkodóknak a termelési tényezők közjavak előállítása érdekében végrehajtott újraelosztásáért

Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

Mit kell a társadalomnak fizetni

Környezeti minőség - Ösztönzés Állami beavatkozás esete

Költséget a társadalom viseli

- Kompenzáció - Piaci eszközök

Referencia-szint Költséget a gazdálkodó viseli

- Helyes gazdálkodási gyakorlat szabályozása/standardok bevezetése

Gazdasági optimum a gazdálkodó számára

Közjavak véletlenszerű előállítása


Tanácsadás, Kapacitások fejlesztése

Környezetvédelmi cél

Közjavak előállításának mechanizmusa Közvetlen előállítás: magán- vagy jótékonysági szervezetek – klubok

Földet szereznek közjavak előállítása érdekében (természetvédelmi parkok)

Közjavak értékének beépítése a magánjavak és magánszolgáltatások árába

Egyéb piacok (biotermékek, földrajzi árujelzés, eredetvédelem) önkéntes szabványok bevezetésével alakultak ki, közvetlen kapcsolatot teremtve a létező magánjavak (élelmiszer) és környezetvédelmi szolgáltatás (élővilág figyelése) között

Piacok létrehozása lehetőség szerint az állami költségek minimalizálása érdekében

Az állami szabályozás fontos eszköz a piacok létrehozásában, mert a szabályozás alá tartozó vállalatokat szigorú környezetvédelmi előírások betartására kényszeríti Környezetvédelmi előírások (CO2, vízminőség, biodiverzitás pótlása) bevezetésével létrejön a közjavak piaca, illetve a közjavak iránti kereslet Akkreditált szervezetek a piacképes közjavakat esetében lebonyolítják a tranzakciókat A piacalapú eszközök (adó, bírság, közjavak kereskedelmének engedélyezése) hatékonyabb környezetvédelmi célkitűzések elérésére, mint a szabályozás önmagában

Költségvetési támogatás gazdálkodók számára

A környezetvédelmi szolgáltatások költség-haszon viszonya nagy eltéréseket mutat Költséghatékonyság heterogén térségi kompenzációs kifizetésekkel érhető el Közjavak díjazása: kölcsönös megfeleltetés, agrár-környezetgazdálkodási programok, KAT támogatása, környezeti érték „piramis”

A közjavak piaca nem helyettesíti a hagyományos, támogatott agrárkörnyezetgazdálkodási programokat Forrás: RISE Task Force (2009): Public goods from private land.

Példa: klímapolitika ÜHG kibocsátásának kötelező csökkentése a fejlett országokban (USA kivételével) ÜHG kibocsátását csökkentő projektek fejlődő országokban Kötelező környezetvédelmi előírás bevezetése (CO2 , vízminőség, biodiverzitás pótlása) az EU-ban és az USA-ban (Észak-keleti államok); klímacsomag törvénytervezet az USA-ban Ausztrália kormánya is kötelező környezetvédelmi előírásokat tervez bevezetni: közjavak előállításának pénzügyi ösztönzése + energiafelhasználás korlátozása és a kibocsátás csökkentése USA: környezetvédelmi előírások regionális szinten + klímacsomag törvénytervezet


EU: Emisszió Kereskedelmi Rendszer

Agrárszabályozási kérdések A mezőgazdasági földhasználat és a gazdálkodási gyakorlat változása módosítja a közjavak előállításának formáit A földhasználatért folytatott ádáz verseny hangoztatása valószínűleg túlzott, de a termelés intenzifikációja és a szántóföldi művelési ág jelentősége várhatóan nő – közvetlen konfliktust idéz elő a közjavak szolgáltatásában A hasznos gazdálkodási gyakorlat és a közjavak véletlenszerű előállítása csökken, habár néhány pozitív trend is megfigyelhető (ÜHG kibocsátásának csökkenése, energia-hatékonyság javulása) A művelt terület jelentős részén, elsősorban az intenzívebb szántóföldi régiókban agrárpolitikai beavatkozásra van szükség A közjavak koncentrált előállításához kapcsolódó területek, nevezetesen az extenzíven legeltetett gyepterületek speciális intézkedéseket igényelnek Az EU agrárpolitikájának kihívásai: – – – –

Konzisztens (következetes) szabályozás – környezetvédelmi célok integrálásának kihangsúlyozása Intézkedések hatékonyságának javítása Megfelelő célkitűzések meghatározása,végrehajtás javítása, hatékony monitoring and értékelés Elégséges költségvetés forrás biztosítása

Forrás: Cooper, T., Hart, K. and Baldock, D. (2009)

KÉRDÉSEK? [email protected]

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET ! !

Tudjuk, hogy innen hová kerül a biodiverzitás… a távoli emlékezetbe és történelem könyvekbe.

LÉGY SPECIFIKUS, NE ÁLTALÁNOS!

Vidékfejlesztés és közösségi javak

Recommend Documents