Vezetékes műsorterjesztés (Koaxiális előfizetői végződtetésű nagyfrekvenciás hálózaton) 2009Q4
Horváth László
[email protected] 2010.09.21
TÉMAKÖRÖK
1.
Fogalom meghatározások
03-06.
2.
Előfizetők száma
07-16.
3.
Vezetékes műsorelosztó hálózatok települési lefedettsége
17-18.
4.
Tematikus lefedettségi térképek
19-24.
5.
Hálózati infrastruktúra
25-29.
6.
Hálózatok sávszélessége
30-34.
7.
Fejállomások jellemzői
35-38.
8.
Területi adatok
39-50.
Fogalom meghatározások • • •
•
Csak adatátviteli fejállomásnak - elsősorban azokat a fejállomásokat nevezzük, ahol az internet- és telefonszolgáltatásra alkalmas fejállomási berendezések a TV fejállomással nem azonos telephelyen vannak. Biztonsági fejállomás - Az üzemi fejállomás kiesése esetén annak teljes funkcióját ellátni képes fejegység. Csillagpontos házhálózati rendszer – az egyes hálózati végpontok a házhálózat átadási pontjához önálló áramköri elemen keresztül kapcsolódnak
DVB-C– Nagyfrekvenciás, koaxiális előfizetői végződtetésű hálózaton belüli digitális televízió-jelátvitel
Fogalom meghatározások
• • • •
Házhálózat – az egy épületen belül kiépített hálózati végpontok és az ezeket a hálózat bemenete(i)vel (átadási pont) összekötő kábelek, valamint a házban elhelyezett erősítők együttese HFC hálózat - az a hálózat, amelyben a törzshálózat optikai kábelvezetésű Homes passed (lefedettség) – Hozzáférési ponttal lefedett háztartások a háztartások százalékában Penetráció – A kábeltelevízió előfizetők száma a háztartások százalékában
• Soros házhálózat – az egyes kiépített hozzáférési pontok felfűzötten és nem önálló hálózati elemen keresztül csatlakoznak a hálózathoz
Fogalom meghatározások
•
Struktúra nélküli (strukturálatlan) hálózat - az a hálózat, ahol az elosztó hálózati síkok valamelyike hiányzik.
•
Strukturált hálózat - Hálózati síkonként (törzs, vonal, bekötő, ház)- elkülönülten kiépített hálózat.
•
Települési ellátottság – adott településen van-e kiépítve KTV hálózat (igen –ellátott, nem – ellátatlan)
•
Törzshálózat – az a hálózati sík, amely az egymástól nagyobb távolságra, vagy különböző településeken fekvő vonalhálózatokhoz juttatja el a műsorjeleket
•
Triple play – egy hálózaton megvalósított három szolgáltatás (kép (ált. televízió), hang (telefon, ált. VoIP), adat (Internet)
•
Vonalhálózat – egy közigazgatási határon belül, egymáshoz közel elhelyezkedő épületek házhálózatainak bemenetét, vagy közvetlenül a vevőkészülék bemenetét műsorjellel ellátó hálózati sík
•
Üzemi fejállomás - a TV műsor vételére alkalmas tetőantennával és hozzá tartozó vevőberendezésekkel ellátott központi egység.
•
Üzemi jelszolgáltató fejállomás - alatt egy másik szolgáltatótól vásárolt fejállomási jelfolyam programcsomagjainak fogadására képes egységet értjük, ami analóg és digitális egyaránt lehet.
Fogalom meghatározások Strukturált hálózat felépítése
2. Előfizetők száma 2. 1 TV előfizetők összesen - Idősoros adatok 2006-2009
A kábeles televízióra előfizetők száma évek óta stagnál. A tapasztalt kismértékű ingadozás ellenére a platform előfizetőinek a száma 2.100.000 körüli értéken mozog.
Vezetékes műsorterjesztésre előfizetők száma Koax, HFC hálózaton 2006Q4-2009Q4 2 200 000
2 167 969
2 050 000 1 900 000
2 124 386
2 102 161
2 078 575
1 750 000 1 600 000 1 450 000 1 300 000 1 150 000 1 000 000
2006Q4
2007Q4
2008Q4
2009Q4
2. Előfizetők száma 2. 2 TV előfizetők összesen - Digitális TV előfizetők számának változása 2007-2009
Koaxiális előfizetői végződtetésű hálózat esetében - jelenleg még - digitális TV műsorterjesztés alatt a DVB-C technológiát értjük. A technológia fejlődése trendszerűnek mondhatóan évi 120-140 ezer előfizetővel növekszik.
Digitális KTV előfizetők növekedése 2007Q4-2008Q4 KTV összes
Digitális
2 500 000
2 078 575
2 078 575
2 078 575
2 000 000
1 500 000
1 000 000
500 000
68 083
204 769
327 474
0
2007Q4
2008Q4
2009Q4
2. Előfizetők száma 2. 3 Szolgáltatások idősoros összevetése 2006-2009
A TV előfizetők esetében – figyelmen kívül hagyva az 1-2%-os ingadozást - már elmondható, hogy a stagnálás állapotába került a koaxiális végződtetésű hálózat. Ugyanakkor az internet és telefon szolgáltatás fokozatos növekedést mutat, de ez elmondható a komplex (TV, telefon, internet szolgáltatások kombinációja) szolgáltatásokról is. A hálózati képességek hatékony kihasználása mellett megjelenő - új és komplex - szolgáltatások növelik a hálózati platform és szolgáltatás fenntarthatóságát.
2. Előfizetők száma 2. 4 Kábelnet (Docsis)- Internet előfizetők 2006-2009
A Docsis alapú kábelnet előfizetők száma - a kiélezett technológiai verseny ellenére is – még mindig növekedést mutat, melynek következtében túllépte a 800 ezres határt és ezzel átvette a vezetést a DSL technológiától. Igaz, a lendület már megtört, de még nem érte el a technológia és a hálózat sem a teljesítőképességének a határait. A teljes digitalizáció (analóg sávszélességek felszabadulása), valamint a Docsis 3 bevezetése még további lehetőségeket kínál a hálózati platform számára.
2. Előfizetők száma 2. 5 Telefon előfizetőinek száma 2006-2009
A koaxiális végződtetésű hálózati platformon telefont használó előfizetők számának növekedése egyértelmű trendszerű növekedést mutat. Itt mindenféleképpen meg kell jegyezni, hogy az előfizetők száma 5-10%-al magasabb is lehet, mert az adatok nem tartalmazzák a „külsős” a hálózaton „csak telefon” szolgáltatást végző néhány szolgáltató adatait.
2. Előfizetők száma 2. 6 TV nélküli internet koaxiális és HFC hálózaton 2007-2009 10-15 éve még az építendő vezetékes hálózatot a tervezett szolgáltatási cél szerint címkéztünk fel (pld. KTV hálózat, telefonhálózat..). Az elnevezések egyaránt utaltak a vezetékre, a technológiára és a szolgáltatásra is. Napjainkban viszont a technológiák, szolgáltatások és hálózatok konvergenciájának lehetünk a szemtanúi. A hagyományos értelemben vett műsorterjesztő hálózatok (KTV) - a hálózati képességek jobb kihasználása mellett- alkalmassá váltak az információs társadalmi szolgáltatások széleskörű átvitelére. A tradicionálisan egyirányú átvitelt a kétirányú adatátviteli képességek váltották fel. Az így rendelkezésre álló képességeket - ötvözve a digitális technológiával - a szolgáltatások együttes kiszolgálását lehetővé tevő új hálózati kapacitások és funkciók jelentek meg. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az egyik legnépszerűbb infokommunikációs szolgáltatást (internet) a TV előfizetők 10%-nak megfelelő előfizető veszi – a TV szolgáltatástól függetlenül – igénybe és további 28% kér a TV mellé internetet is. TV nélküli internet Magyarországon 2006-2009 350 000 300 000 296 829 250 000 247 328 200 000
207 639
150 000 100 000 50 000
2009Q4
2008Q4
2007Q4
0
2. Előfizetők száma 2. 7 TV nélküli telefon 2007-2009
Az internethez hasonlóan a TV szolgáltatás nélküli telefonhasználat is jellemző a hálózaton. Ez is bizonyítja, hogy a tradicionális hálózati modell (egy hálózat=egy szolgáltatás) már megkopott.
TV nélküli telefon Magyarországon 2006-2009 60 000 50 000
50 743
40 000
42 623
30 000 29 207 20 000 10 000
2009Q4
2008Q4
2007Q4
0
2. Előfizetők száma 2. 8 Komplex csomagok (TV+Internet) előfizetők száma
A komplex szolgáltatás igénybevételének fejlődése több aspektusból is bemutatásra kerül, ezen a grafikonon a TV+internet szolgáltatás előfizetőinek alakulása kísérhető figyelemmel idősorosan. Az évi közel 80.000-es előfizetőszám növekedés (24%) tartható fejlődési ütemnek látszik. A TV és az internet kapcsolata egyértelmű összefüggést mutat. Ez azzal magyarázható, hogy az infokommunikáció világában már mindkét szolgáltatás alapszolgáltatásnak minősül. TV +internet 2007-2009 450 000 400 000
401 145
350 000 300 000 250 000
324 829 253 295
200 000 150 000 100 000 50 000
2009Q4
2008Q4
2007Q4
0
2. Előfizetők száma 2. 9 Komplex csomagok (TV+Telefon) előfizetők 2007-2009
A komplex szolgáltatás másik csoportja a TV és a telefon szolgáltatás egyidejű igénybevétele ugyanazon a hálózaton. Itt látható, hogy a komplexitás már nem ezt a csoportot célozza meg. Az éves növekedés alig éri el a 8,5%-ot, ellentétben az internet+TV csoporttal, amely 24%-os. Talán ez azzal magyarázható, hogy a hármasból (TV, telefon, internet) a telefon az, amely nagyfokú mobilitása révén már a háztartások alapkellékévé vált.
TV +telefon 2007-2009 140 000 120 000 115 390
100 000
106 158
80 000 78 907 60 000 40 000 20 000
2009Q4
2008Q4
2007Q4
0
2. Előfizetők száma 2. 10 Komplex csomagok (triple play) előfizetők száma 2007-2009
A komplex felhasználás legdinamikusabban fejlődő csoportja a triple play (TV+telefon+internet) igénybevétele. Az éves változás 30%-os, amely elmarad az előző évi fejlődéstől, de figyelembe véve az internet megtorpanását a növekedés biztató a komplex csomagot kínáló szolgáltatók számára. Itt is megjegyezzük, hogy a komplexitás csak a hálózaton belüli szolgáltatásokra utal, a triple play szolgáltatás két különböző hálózaton is megvalósulhat.
3. Vezetékes műsorelosztó hálózatok települési lefedettsége 3. 1 Koaxiális, HFC hálózatok települési lefedettsége, kiépítettség
Vezetékes műsorterjesztésre alkalmas HFC vagy koaxiális hálózat a települések 69%-án (2190 településen) kiépített. Az elosztóhálózati lefedettség - a 2190 településen belül - igen magas (átlag 96%-os) értéket képvisel, amely alapján elmondható, hogy a lakosság 88,6%-a igény esetén eléri ezt a szolgáltatást. A még (koax,-HFC hálózattal) ellátatlan 962 településen a lakosság 8%-a él. A hálózati platform – település szintű – terjedése folyamtosan lassul, 2009. évben 70 új településen épült ki KTV hálózat, ami a települési lefedettségben mindösszesen 2%-os növekedést eredményezett.
3. Vezetékes műsorelosztó hálózatok települési lefedettsége 3. 2 Koaxiális, HFC hálózatok települési lefedettség-térkép
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 1 Elosztóhálózati lefedettség A koax-HFC elosztóhálózatok többségében - 1509 hálózatban (59%) és 1180 településen (54%) - már a vegyes (optika-koaxiális) kiépítési mód a jellemző. A nagyvárosi környezetben a HFC (optikai törzshálózat a településen belül is), míg a kisebb települések esetében a körzethálózati (települések között optika) HFC kialakítás terjedt el. A kiépített hozzáférési pontokra vetítve a HFC kiépítettség aránya már 90%-os. A hozzáférési pontok magas száma alapján mondhatnánk azt is, hogy eltűntek a tisztán koaxiális hálózatok, de ez a valóságban csak a nagyobb népsűrűségű települések kiépített végpontjaira igaz (1010 településen még tisztán koaxiális hálózat van).
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 2 Digitális TV műsorelosztás 705 magyarországi településen (a lefedett települések 32%-án) van olyan koaxiális –és vagy HFC hálózat, ahol a digitális televízió jelelosztást nagyfrekvenciás hozzáférési platformon, azaz DVB-C technológián valósítják meg.
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 3 Triple play szolgáltatás (Koax-HFC hálózaton) A triple play szolgáltatás (TV, telefon, internet együtt) a bemutatott településekkel ellentétben több településen is megvalósulhat, de a felmérés csak a koaxiális előfizetői végződtetésű hálózati kapcsolatra terjedt ki. A térkép egy meghatározott hálózati szegmens vonatkozásában ad információt, de a hálózat és szolgáltatás függetlensége következtében a triple play szolgáltatás több különálló hálózaton is jelen lehet. (pld. LAN ethernet, DSL)
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 4 Visszirányú kiépítettség, lefedettség A visszirányúsított KTV hálózattal rendelkező települések 82%-ban adatátviteli szolgáltatások (internet, telefon) nyújtása is megvalósul. A hálózat-korszerűsítés az esetek többségében két lépcsős. Először a visszirányúsítás valósul meg, majd ezt követően az adatátviteli berendezések (fejállomási és előfizetői) beszerzése és a szolgáltatás meghirdetése. Ennek megfelelően a visszirányúsítás és a képességek realizálása között akár 1-2 év csúszás is előfordulhat.
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 5 Internet szolgáltatás Internet szolgáltatás a hálózattal lefedett települések 68%-ban van. Elmondható, hogy a koax-HFC hálózat fenntarthatósága és gazdaságos működtetése szempontjából az internet szolgáltatás nyújtása már szinte elengedhetetlen követelmény. A Docsis alapú technológia a szélessávú internetelérés vezető tehnológiai platformjává nőtte ki magát.
4. Tematikus lefedettségi térképek 4. 6 Telefon szolgáltatás A hálózati képességek szempontjából megközelítve a települési lefedettséget elmondható, hogy ha egy hálózat internetre alkalmas, akkor alkalmas a beszéd alapú szolgáltatások nyújtására is. Az, hogy a szolgáltatás terjedése mégis elmarad az internettől talán azzal magyarázható, hogy a telefonszolgáltatások elérhetősége (elsősorban a mobiltelefonoknak köszönhetően) már mindenki számára biztosított. Piacralépés csak kockázatos árverseny mellett biztosítható, amely a beruházások hosszúlefolyású megtérülését eredményezheti.
5. Hálózati infrastruktúra 5. 1 Elosztóhálózatok száma
Az elosztóhálózat a koax-HFC hálózati kiépítés törzs és vonali szakasza, amely struktúrájában eltérő is lehet. A 2008-2009-es időszak egyik üzenete a modernizáció és a strukturáltságra való törekvés. A két időszak összevetéséből (HFC: 1430 ->1509; koax: 1029->1056) levonható következtetések is egyérelműen ezt az irányvonalat mutatják. Az új hálózatok korszerűek és strukturáltságukra jellemző a törzshálózati szakaszban alkalmazott optikai kábel.
5. Hálózati infrastruktúra 5. 2 Elosztóhálózatok települési lefedettsége 2009 végén
Vezetékes műsorterjesztési céllal 2190 magyarországi településen épült ki koax-HFC hálózat. A hálózatok sokrétegűségét mutatja, hogy egy adott településen több különböző struktúráltságú hálózat is megtalálható.
5. Hálózati infrastruktúra 5. 3 Kiéptett hozzáférési pontok változása 2008-2009
Az optikai kapcsolatot is tartalmazó hozáférések számának növekedése a hálózatkorszerűsítések egyik fő mutatószáma. 2009ben mintegy 350.000-el nőtt a hibrid elosztóhálózatokhoz tartozó hozzáférések száma. KTV Elosztóhálózat (Kiépített hozzáférési pontok számában 2009Q4) 3 500 000
3 047 505 3 000 000
2 699 519
2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000
358 683
346 547
0 Kiépített hozzáférési pontok száma 2008 Az elosztóhálózatban optika is van
Kiépített hozzáférési pontok száma 2009 Az elosztóhálózat tisztán koaxiális kiépítésű
5. Hálózati infrastruktúra 5. 4 Házhálózatok kiépítése a hálózatok száma alapján
A házhálózati kiépítésben egy határozott strukturális átalakítás folyik. A csillagpontos és vegyes hálózatok száma évről-évre növekszik, miközben a soros hálózatok száma csökken. A változás elsősorban az ügyfél kizárólagosságát biztosító technológia elterjedésének köszönhető. Az új házhálózatok már kizárólag csillagpontos technológiával épülnek. Jelenleg a hálózatok 88,4%a csillagpontos, 6,1%-a vegyes, míg 5,5%-a soros kiépítésű. Hálózatkiépítés- Házhálózati csoportok 2009Q4 2500
2000
1500
2267 1000
500
0 Csillagpontos
140
158
Soros
Vegyes
5. Hálózati infrastruktúra 5. 5 Visszirányúsítás a hálózatokban
A hálózatok visszirányúsítása továbbra is folytatódik, 2009 végére már 2004 hálózat alkalmas a visszirányú kommunikációra, ami 183-al több mint az előző évben. A kiépített hozzáférési pontok vonatkozásában ez 175.000 végpontot jelent. Visszirányú hálózatok számának változása [2008-2009] visszirányú 2 500 2 000
Visszirányú kiépített hozzáférési pontok változása [2008-2009]
1 500 1 000
1 821
2 004
500
visszirányú hozzáférési pontok száma 3 500 000
0 2008 év
2009 év
3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000
2 805 445
2 974 506
2008 év
2009 év
1 000 000 500 000 0
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 1 Frekvenciaátvitel a hálózatok és hozzáférések arányában A frekvenciatviteli képességet két jellemző mutató szerint is vizsgálhatjuk, az egyik a kiépített hálózatok száma, míg a másik a kiéptett hozzáférési pontok száma. A kétféle megközelítésnek a terület alapú elterjedtség meghatározásában van jelentősége. A terület alapú modernizációnak a célja az, hogy minden magyarországi település rendelkezzen korszerű építőelmekből álló hálózattal.
Hálózatok száma - Sávszélesség 2009Q4 50,00%
46,8%
45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00%
15,9%
13,2%
18,3%
10,00% 2,9%
5,00%
2,3%
0,5%
0,00% 300 MHz
450 MHz
550 MHz
600 MHz
750 MHz
860 MHz
1000 MHz
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 2 Frekvenciaátvitel a kiépített hozzáférési pontok száma alapján
A hálózatok kiépített hozzáférési pontjai – ezzel együtt maga hálózat - átviteli sávszélesség tekintetében jellemzően a fenti három (600 MHz, 750 MHz, 860 MHz) kategóriákban összpontosulnak. Mindez a hozzáférési pontok számára vetítve azt jelenti, hogy a 600 MHz feletti sávszélességű hozzáférési pontok száma, az összes előfizetői hozzáférési pontnak a 89 %-át teszi ki. Érdekesség, hogy a 300 MHz sávszélességű hálózatok – amely a hálózatok 13,2 %-át képviseli – a hozzáférések 2,3%-val rendelkeznek.
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 3 Frekvenciaátvitel és az elosztóhálózati kiépítés jellemzői
Általános értelemben is elmondható, hogy a magasabb sávszélesség – kiépítési struktúrától függetlenül is – a hálózatok többségére jellemző tulajdonság.
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 4 Frekvenciaátvitel és a házhálózati kiépítés összefüggései (csillagpontos)
6. Hálózatok sávszélessége (analóg frekvenciaátviteli képesség) 6. 5 Frekvenciaátvitel és a házhálózati kiépítés összefüggései (soros, vegyes)
Soros házhálózati kiépítés - Sávszélesség (Hálózatok száma 2009Q4) 140
Soros házhálózati kiépítés - Sávszélesség (Kiépített hozzáférések 2009Q4)
123
120
25000
100
20000
80
15000
60 10000
40 20
4
1
8
0
20428
5000 0
4
0
627
0
300 MHz 450 MHz 550 MHz 600 MHz 750 MHz 860 MHz 1000 MHz
300 MHz
Vegyes házhálózati kiépítés - Sávszélesség (Hálózatok száma 2009Q4)
450 MHz
294
801
0
550 MHz
600 MHz
750 MHz
545
0
860 MHz 1000 MHz
Vegyes házhálózati kiépítés - Sávszélesség (Kiépített hozzáférések 2009Q4)
70 60
59 100000
50
80000
38
40
60000
30
30
21 9
10
20000 1
0
0 300 MHz
450 MHz
550 MHz
600 MHz
85958
40000
20
750 MHz
860 MHz 1000 MHz
0
21659 3964
890
14469
7561
0
300 MHz 450 MHz 550 MHz 600 MHz 750 MHz 860 MHz 1000 MHz
7. Fejállomás 7. 1 Fejállomások száma, típusa 2008-2009
A települési hálózatok egy közös fejállomáshoz történő összekapcsolása 2009-ben sem állt meg. Annak ellenére, hogy az ellátott települések száma 2008 és 2009 között 70 településsel növekedett, a fejállomások száma 143-el csökkent. Ez a folyamat nagymértékben hozzájárul a kisebb települések hálózatainak korszerűsítéséhez, az új szolgáltatások (telefon, internet) bevezetéséhez. A kapcsoltot a kisebb hozzáféréssel (jellemzően a kis lélekszámú települések hálózatai) rendelkező hálózatok közös menedzselhetősége és ezáltal gazdaságosabb működtetése jelenti.
Fejállomások száma, típusa 2008Q4, 2009Q4
1400
1293
Fejállomás 2008Q4
1162
1200 Fejállomás 2009Q4 1000 800 600 400 200 0
2
0
Biztonsági
3
7
Üzemi jelszolgáltató
86
68
Csak adatátviteli
Üzemi
7. Fejállomás 7. 2 Üzemi fejállomások funkciói
A fejállomások funkcióinak vizsgálata elsősorban a kisebb települési hálózatok esetében bír jelentőséggel. A nagyobb regionális kiterjedésű HFC hálózatok esetében a fejállomási funkciókat (Analóg, Digitális TV, internet, telefon, HDTV) több egymástól különböző helyen is gond nélkül megvalósíthatja a hálózat üzemeltetője. Az analóg vagy akár a digitális TV vételi képesség a hálózat jellegéből következtében alapkövetelmény, de a HDTV vagy az adatátvitel képessége már mindenféleképpen a korszerű többfunkciós fejállomások jellemzője.
7. Fejállomás 7. 3 Üzemi fejállomások képességei
Az üzemi fejállomások funkcionalitására jellemző képességek statisztikai kimutatásának célja, hogy a hagyományos értelemben vett fejállomások multifunkcionális képességét bemutassa. A fejállomások számára vetített adatoknak mindig területi jelentősége van. Az 597 „csak analóg” fejállomás közel 597 olyan telpülést jelent, ahol csak az alapfunkció érhető el.
7. Fejállomás 7. 4 Fejállomások vételi adatai
Korunk mottója a „digitalizáció”, amelynek fejállomási szintű helyzetét statisztikailag is bemutatva - a három (M1, RTL Klub, TV2) magyarországi földi (digitál/analóg) sugárzású TV adón - igen vegyes kép fogad. A kiépített hozzáférési pontokra vetített kép 50%-os, míg a fejállomások számának vonatkozásában ez az érték alig 5% körüli. Analóg, digitális fejállomások száma (M1, RTL Klub, TV2)
1200 1150 1100
42 22
54 16
46 17
Digitális
1050
Analóg+digitális
1000
Csak analóg
950
1110
1099
1106
Analóg, digitális fejállomások - kiépített hozzáférések száma (M1, RTL Klub, TV2)
900 100%
850
90% 800
80%
M1
RTL Klub
TV2
1 056 229
1 268 619
1 225 761
369 290
431 706
70% 60%
606 986
50%
Analóg+digitális
40% 30% 20%
Digitális
1 736 277
1 761 583
1 742 025
M1
RTL Klub
TV2
10% 0%
Csak analóg
8. Területi jellemzők 8. 1 Régió – TV előfizetők
8. Területi jellemzők 8. 2 Régió – KTV penetráió vátozása 2006-2009
Háztartási penetráció 2006
Háztartási penetráció 2007
Háztartási penetráció 2008
Észak-Alföld
35%
34%
37%
36%
Dél-Alföld
47%
46%
50%
49%
Észak-Magyarország
47%
43%
47%
45%
Dél-Dunántúl
57%
55%
55%
54%
Közép-Magyarország
64%
65%
66%
64%
Közép-Dunántúl
64%
59%
64%
63%
Nyugat-Dunántúl
68%
67%
68%
66%
Országos
55%
54%
56%
54%
Régió
Háztartási penetráció 2009
8. Területi jellemzők 8. 3 Régió – Műsorterjesztés digitalizációja
Az analóg televízió műsorterjesztés még mindig domináns a magyarországi KTV hálózatokban. A műsorok hálózaton belüli digitalizációja és ezzel együtt az értéknövelt szolgáltatások nyújtása nem minden régióban hasonló sebességgel terjed. A legnagyobb digitális penetrációval a Közép-Magyarország régió rendelkezik (14,4%), és itt is a legnagyobb a növekedés üteme.
8. Területi jellemzők 8. 4 Régió – Visszirány
8. Területi jellemzők 8. 5 Régió – Internet
8. Területi jellemzők 8. 6 Régió – Telefon
8. Területi jellemzők 8. 7 Megye – TV előfizetők
8. Területi jellemzők 8. 8 Megye – Penetráió
8. Területi jellemzők 8. 9 Megye – Műsorterjesztés digitalizációja
8. Területi jellemzők 8. 10 Megye – Internet
Megye - KTV internet háztartási penetráció [2009Q4] 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0%
29,5%
28,6%
26,4%
22,9%
22,6%
22,1%
20,4%
19,9%
19,1%
18,4%
18,0%
17,7%
17,6%
17,6%
16,6%
15,6%
15,3%
15,1%
0,0%
15,1%
5,0%
13,9%
10,0%
8. Területi jellemzők 8. 11 Megye – Telefon
8. Területi jellemzők 8. 12 Megye – Visszirány
Megye - Visszirányú hálózatok száma [2009Q4] Visszirányú hálózatok száma 100% 90%
5
6
7
7
9
10
12
15
Nem visszirányú hálózatok száma 16
80%
19
23
23
60
28
34
37
57
79
189 107 108 104
43
53
74
85
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
53
59
108 111
63
74
112
95
91
53
113 125
109
194
