VÉDETT GOMBÁK, GOMBAVÉDELEM
A gombák jelentősége. Miért kell a gombákat védeni?
Szaprofita fajok szerepe a szerves anyagok lebontásában. Gyökérkapcsolt (mikorrhizás) fajok szerepe a tápanyagfelvételben. A gombák szerepe az életközösségek fennmaradásában. A gombák humán célú felhasználása. Egyes gombafajok száma az utóbbi időben jelentősen megritkult. Egyes gombafajok élőhelye erősen beszűkült. A védelem célja a ritka fajok és élőhelyeik megőrzése.
A veszélyeztetettség okai Az aljzatok megritkulása (szilfák számának csökkenése ← szilfavész; holt faanyag, öreg, beteg fák számának, mennyiségének csökkenése ← erdőgazdálkodás; mészkerülő erdők számának csökkenése ← savanyú talajt kedvelő fajok visszaszorulása). Ipari tevékenység, épített környezet térfoglalása → élőhelyek eltűnése, környezeti feltételek megváltozása. Tájidegen fafajok telepítése → őshonos gombafajok kiszorulása. Trágyázás, tarvágás, vadállomány túltartása, vízrendezés (lecsapolás) → környezeti feltételek megváltozása. Egyes területeken a fokozott gombagyűjtés is veszélyezteti a fajokat. A klímaváltozás következtében olyan fajok visszaszorulása várható, melyeknek hazánkban van déli elterjedési határa. Melegigényes fajok megjelenése várható.
A védelem alapja, lehetőségei
• •
Ismerni kell a terület gombafajait, a gombákat érintő veszélyforrásokat és az egyes fajok veszélyeztetettségét (sok ismeretlen terület, sok feladat). Lehetőségek: - faj-, élőhely védelem - gombagyűjtés és kereskedelem időszakos és/vagy mennyiségi korlátozása - szemléletformálás, a gombákkal kapcsolatos ismeretek terjesztése A veszélyeztetett gombákkal foglalkozó szervezetek: IUCN (International Union for Conservation of Nature): Nemzetközi Természetvédelmi Szervezet, mely ajánlásokat fogalmaz meg a természetvédelem módjáról (nem csak gombákra). ECCF (European Council for Conservation of Fungi): A Gombavilág Megőrzésének Európa Tanácsa, az európai gombavédelem problémáival foglalkozik. Az IUCN veszélyeztetettségi kategóriái: 0= eltűnt vagy kihalt fajok; 1= eltűnéssel vagy kihalással fenyegetett fajok; 2= erősen veszélyeztetett fajok; 3= veszélyeztetett fajok; 4= potenciálisan veszélyeztetett fajok. Ezeket a kategóriákat egyeztetni kell a hazai természetvédelmi törvényekkel.
A gombavédelem Magyarországon A nagygombákat védeni kellene (Babos Margit, 1989). TTM A veszélyeztetetett fajokról vörös lista készül – 149 faj (Siller Irén, Vasas Gizella 1993; 1995). SZIE - TTM Elkészül „Magyarország nagygombáinak javasolt vörös listája” – 700 faj (Rimóczi Imre és mtsai, 1999). BCE Egyeztetés alapján (Magyar Mikológiai Társaság – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala) meghatározták a védett fajok listáját (2004). (Jakucs Erzsébet – ELTE) A 23/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet részeként megjelent a védett gomba-és zuzmófajokat magába foglaló lista. A rendelet 2005 szeptember 1–én lépett hatályba. Mi alapján határozták meg a védett fajokat? veszélyeztetettség, Kárpát-medencei bennszülöttség, jó felismerhetőség
A gombavédelem Európában *Ausztria: 593 faj vörös listán; 31 faj védett, 47 faj részlegesen védett (gyűjthetők 06.15-09.30., max. 2 kg/fő/nap; 2cm-nél kisebb és idős példányok nem gyűjthetők). Tartományonként más gyűjtési szabályok. Turisták számára publikált formában (tájékoztató táblák, plakátok). *Belgium: Vörös lista nincs. Korlátozás nélküli felvásárlás. Dánia: Több, mint 300 faj vörös listán. Védett fajok, gyűjtési korlátozások nincsenek. Észtország: 71 faj vörös listán; 5 védett faj. *Finnország: 313 faj vörös listán; élőhelyek védelme. Franciaország: Többféle nem hivatalos vörös lista (520-608 faj); Normandiában, a Pireneusokban minden faj védett. Összehangolt, egységes intézkedések, szabályok a gyűjtéssel, védelemmel kapcsolatban nincsenek.
Németország: 1400 faj vörös listán; 14 faj és a Nedűgombák védettek; további 4 faj és 4 család fajainak gyűjtése szabályozott. A nem védett fajok gyűjtése nem szabályozott. *Görögország: Vörös lista és gyűjtési szabályok nincsenek. *Izland: Vörös lista és gyűjtési szabályok nincsenek. Olaszország: Egységes, országos vörös lista és védett fajok nincsenek. Bolzano tartományban 23 fajt és a Pókhálós gombákat tartalmazó vörös lista készült. A gyűjtés szabályai tartományonként változnak: tilos; csak az ehető fajok; 2kg/fő/nap; csak helyi lakosok, a nem helyieknek engedély pénzért. *Lettország: 27 faj vörös listán, 1987 óta mind védett, élőhelyeikkel együtt. A kereskedelemre, gyűjtésre nincsenek szabályok. *Luxemburg: 51 ehető faj gyűjthető 1 kg/fő/nap; Más fajokból max. 3 termőtest gyűjthető.
Moldva: 11 védett faj. Hollandia: 944 faj vörös listán; Védett fajok általános gyűjtési szabályok nincsenek, helyi szabályozás van. Norvégia: 758 faj vörös listán; védett fajok nincsenek. *Lengyelország: 4 család (Kucsmagombák, Süngombák, Káposztagombák) és 7 faj védett 1995 óta.1013 faj vörös listán. A gombaismeret iskolai tananyag! *Portugália: Vörös lista és gyűjtési szabályok nincsenek. *Románia: Vörös lista és gyűjtési szabályok nincsenek. Gombaexport és felvásárlás engedélyköteles. Árusítható fajok listája meghatározásra került, de ebbe ritka fajok is bekerültek. Az árusítás ellenőrzése nem megoldott. *Orosz föderáció: Különböző, nem hivatalos vörös listák 40-200 fajjal. Vörös lista és gyűjtési szabályok nincsenek. A gombaexport és felvásárlás engedélyköteles.
Szlovákia: 52 faj védett 1999 júniusától. Szlovénia: 70 faj védett; Nem védett fajokból 2 kg/fő/nap gyűjthető. Spanyolország: 59 faj vörös listán; gyűjtési szabályok nincsenek. *Svédország: 528 faj vörös listán; Néhány faj kereskedelmi célú gyűjtése tilos. A gombaismeret iskolai tananyag. *Svájc: 232 faj vörös listán. 26 kantonból 17-ben a gyűjthető mennyiség 1-2 kg/fő/nap, 9 kantonban az év bizonyos szakában, vagy napokon tilos a gyűjtés. Figyelmet fordítanak az ellenőrzésre is: rendőrség, csendőrség, erdőőrök, gombafelügyelők (piaci ellenőrzés). Csehország: 46 faj vörös listán; személyes fogyasztásra a nem védett területeken gyűjthető gomba. A gombaárusításhoz gombaismereti vizsga, saját erdőterület, vagy az erdőbirtokos engedélye kell. Egyesült Királyság: 453 fajt tartalmazó nem hivatalos vörös lista. A gombagyűjtés szabályozása nem megoldott.
Ukrajna: 30 faj vörös listán; védett területeken, Csernobil környékén tilos a gyűjtés; általános gyűjtési szabályok nincsenek; a gomba árusítása ellenőrzött. Forrás: Threatened mushrooms in Europe Jean-Paul Koune Council of Europe, 2001
A védett gombák fajleírásainak, előfordulási térképeinek, fotóinak forrásai: 1. Mikológiai Közlemények; Clusiana. .Vol.: 45; No.: 1-3. A Magyar Mikológiai Társaság kiadványa 2. Internetes gombás oldalak fényképei
Védett gombafajok listája Magyar név
Tudományos név
Érték (Ft)
1. Őzlábgalóca 2. Álszömörcsög 3. Sötétedőhúsú rókagomba 4. Nyárfa-pókhálósgomba 5. Óriás pókhálósgomba 6. Tüskés sörénygomba 7. Köldökös álszarvasgomba 8. Patinás álszarvasgomba 9. Foltos álszarvasgomba 10. Bundás álszarvasgomba 11. Kékbelű álszarvasgomba 12. Csíkosspórájú álszarvasgomba 13. Lemezes pöfeteg 14. Honi csillaggomba 15. Rózsaszínű nyálkásgomba 16. Disznófülgomba 17. Égertinóru
Amanita vittadinii Battarrea phalloides Cantharellus melanoxeros Cortinarius (Phl.) paracephalixus Cortinarius (Phl.) praestans Hericium cirrhatum Elaphomyces anthracinus Elaphomyces leveillei Elaphomyces maculatus Elaphomyces mutabilis Elaphomyces persooni Elaphomyces virgatosporus Endoptychum agaricoides Geastrum hungaricum Gomphidius roseus Gomphus clavatus Gyrodon lividus
2 000 5 000 10 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 10 000 5 000 10 000 5 000
Védett gombafajok listája Magyar név
Tudományos név
Érték (Ft)
18. Közönséges süngomba 19. Rózsaszínű nedűgomba 20. Laskapereszke 21. Daróc-tejelőgomba 22. Tarkahúsú érdestinóru 23. Gyökeres álpereszke 24. Lemezes tinóru 25. Tüskegomba 26. Olaszgomba 27. Tönkös kacskagomba 28. Krómsárga galambgomba 29. Korpás gereben 30. Barnahátú zsemlegomba 31. Sárga pikkelyesgalóca 32. Pikkelyes tinóru 33. Élősdi tinóru 34. Bocskoros nyelespöfeteg 35. Óriás bocskorosgomba
Hericium erinaceum Hygrocybe calyptriformis Hypsizygus ulmarius Lactarius helvus Leccinum variicolor Leucopaxillus macrocephalus Phylloporus pelletieri Polyporus umbellatus Polyporus tuberaster Rhodotus palmatus Russula claroflava Sarcodon scabrosus Scutiger pescaprae Squamanita schreieri Strobilomyces strobilaceus Pseudoboletus parasiticus Tulostoma volvulatum Volvariella bombycina
5 000 10 000 5 000 5 000 5 000 5 000 5 000 10 000 5 000 5 000 5 000 5 000 10 000 10 000 2 000 5 000 10 000 2 000
V!!! Őzlábgalóca – Amanita vittadinii E (2e Ft)
Jellemzői: Nagy termetű, fehér színű, gyapjas, pikkelyes kalapú és tönkű faj. Kalapja 5-15 cm, tönkje 8-15 x 1,5-3 cm. A tönkön csak a gallér alatt vannak pikkelyek. Jól fejlett gallérral rendelkezik. Lemezei fehérek, idősebb korban sárgásak. Húsa karfiolillatú. Szaprofita. Nitrogénben gazdag talajokon gyepen, legelőn fordul elő. Ehető, de csekély értékű. Előfordul: 05.-10. Védettségének okai: Hazai állománya európai szinten jelentős. A legeltetéses állattartás visszaszorulóban van → legelőterületek csökkennek. Hasonló fajok: Cafrangos galóca (Amanita strobiliformis) Tüskés galóca (A. echinocephala) zöldes lemezek, piramis alakú pikkelyek E két faj meszes lomberdőben fordul elő. Csipkés őzlábgomba (Macrolepiota excoriata) tönk nem pikkelyes, kalap széle a burokmaradványoktól csipkés, kalapja kevéssé pikkelyes Termőhelye megegyezik a védett fajéval.
Cafrangos galóca – Amanita strobiliformis E
Tüskés galóca – Amanita echinocephala E
Csipkés őzlábgomba – Macrolepiota excoriata E
V!!! Álszömörcsög – Battarrea phalloides NE (5e Ft)
Jellemzői: Tönkje fás állományú, alján bocskor van. Kalapszerű részének tetején képződik a spóra. A kalap teteje kezdetben fehér, később barnás. Homokos talajon fordul elő. Fiatal termőteste ált. burokban a talajban van. Külső burka kemény, a belső kocsonyás. Tönkje 10-40, kalapja 1-6 cm. Szaga jellegtelen. Szaprofita. Előfordul: 04.-10. Védettségének okai: Európában hazánkban van legnagyobb állománya, de visszaszorulóban van. Hasonló fajok: Homoki szömörcsög (Phallus hadrianii) tojásának külső burka lila, rózsaszín, kettévágva a tönk nem fás.
Homoki szömörcsög – Phallus hadrianii E tojás
V!!! Sötétedőhúsú rókagomba - Cantharellus melanoxeros E (10e Ft)
Jellemzői: A kalap széle hullámos, tölcséresedik. A gomba okkersárga. Lefutó termőrétege ibolyás szürke. Sérülésre feketedik. Kalaprésze 2-5 cm. Íze, illata kellemes. Mikorrhizás. Előfordul: 08.-10. savanyú talajú tölgyesben, bükkösben. Védettségének okai: Egész Európában ritka, élőhelyeinek kiterjedése csökken. Hasonló fajok: Sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) termőrétege sárga, húsa nem feketedik, illata kajszibarack V!!! Disznófülgomba (Gomphus clavatus) lilás színű kalap, vastag, fehér, nem feketedő hús
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius E
V!!! Disznófülgomba – Gomphus clavatus E (10e Ft)
Jellemzése: Termőteste (4-10 cm) tölcséres. Színe ibolyás, öregen okkersárga. Termőrétege lefutó, ráncos, gyűrött, lilás színű. Húsa vastag, fehér. Mészkerülő bükkösökben fordul elő. Nyáron terem. Íze enyhe. Mikorrhizás. Védettségének okai: Feltűnő megjelenés gyűjtésre csábít, élőhelyei visszaszorulóban. Hasonló fajok: V!!! Sötétedőhúsú rókagomba (Cantharellus melanoxeros) lásd előbb
V!!! Nyárfa pókhálósgomba – Cortinarius paracephalixus NE (5e Ft)
Jellemzése: Nagy termetű, egységesen okkerbarna színű. Kalapja 5-12, tönkje 6-15 X 12,5 cm. Húsa megvágva ált.-ban vörösödik, több óra múlva fekete lesz. Ált. burka fehér. Burokmaradvány a kalap szélén sokáig megmarad. Lemezei kezdetben agyag, később okkerbarna színűek. Kukoricabajusz illatú. Meszes homokon nyárasban. Íze enyhén fanyar. Mikorrhizás. Előfordul: 09.-11. Védettségének okai: Európában hazánkban van legnagyobb állománya. Hasonló fajok: V!!! Gyökeres álpereszke (Leucopaxillus macrocephalus) tölgyesben fordul elő, termete hatalmas, húsa megvágva nem színeződik
V!!! Gyökeres álpereszke – Leucopaxillus macrocephalus E (5e Ft)
Jellemzése: Igen nagy termetű (kalap 10-30; tönk 6-16 X 4-8 cm). Színe okkerbarna. A kalap széle sokáig begöngyölt. Lemezei tönkre kis foggal ránőttek, fehérek, majd krémszínűek, gyakran rozsdafoltosak. Tönkje robosztus, színe fiatalon fehéres, később kalapszínű, gyökerező. Tölgy alatt terem, de szaprofita. Illata kukoricabajusz. Előfordul: 05.-11. Védettségének okai: Idős tölgyesek területének csökkenése, feltűnő megjelenése gyűjtésre csábít. Hasonló fajok: Nyárfa pókhálósgomba (Cortinarius paracephalixus) lásd előbb Nyári vargánya (Boletus aestivalis) csöves termőréteg Háromszínű cölöppereszke (Leucopaxillus compactus) szintén igen nagy termetű, de tönkje nem gyökerező, illata nem kukoricabajusz.
Nyári vargánya – Boletus aestivalis E
Háromszínű cölöppereszke – Leucopaxillus compactus
V!!! Óriás pókhálósgomba – Cortinarius praestans E (5e Ft)
Jellemzése: Feltűnően nagy termetű (kalap 10-20; tönk 10-25 X 2-3 cm). Kalap ragadós, burokmaradványoktól fehér pettyes, lilásbarna. Idős korban a kalap széle ráncosodik. Lemezei tönkre foggal lefutók, szürkések, lilásak, később agyagszínűek. Tönkje bunkós végű, fehér, ibolyásan, később okkeresen zónás. Teljes és pókhálószerű részleges burka is van. Húsa kellemes illatú, enyhe ízű. Mikorrhizás. Előfordul: 08.-10. Lomberdei faj, nálunk mészkerülő bükkösökben. Védettségének okai: Élőhelyeinek visszaszorulása, feltűnő megjelenés gyűjtésre csábít. Hasonló fajok: Lilásburkú pókhálósgomba (Cortinarius balteatocumatilis) Ligeti pókhálósgomba (C. largus) Egyik faj kalapja sem ráncosodó és nincsenek rajtuk burokpettyek.
Lilásburkú pókhálósgomba – Cortinarius balteatocumatilis
Ligeti pókhálósgomba – Cortinarius largus E
V!!! Lemezes pöfeteg – Endoptychum agaricoides NE (5e Ft)
Jellemzése: Termőteste paprika formájú (2-12 X 2-7 cm) fehér, majd okkerszínű. A külső burka éréskor felhasadozik. Tönkje a termőtest belsejében folytatódik. Termőrétege lemezszerű, de gyűrött, fiatalon sárgásbarna vagy zöldes, később sötétbarna, a pöfetegekre jellemzően szétporló. Szaprofita. Előfordul:03.-11. Homoki legelőkön, erőkben. Szikes területen is. Védettségének okai: Utóbbi időben állománya drasztikusan csökkent. Feltűnő megjelenésű. Hasonló fajok: Ilyen paprikaformájú gomba nincs több.
V!!! Rózsaszínű nyálkásgomba – Gomphidius roseus E (5e Ft)
Jellemzése: Rózsás, rózsás piros kalapja (3-6 cm) nedves időben nyálkás. Sokáig begöngyölt marad. Lemezei ritkán állók, lefutók, fehérek, de később szürkések, feketések lesznek. Tönk (4-6 X 1-1,5 cm) lefelé vékonyodó, töve rózsás, egyébként fehér. Pókhálószerű részleges burka van. A ráhulló sötét spórától ez jól látszik. Húsa fehéres, a kalapbőr alatt rózsás. Nem színeződik, gyümölcsillatú. Mikorrhizás Pinus fajokkal. Előfordul: 09.-10. Védettségének okai: A faj Európában nem ritka és közvetlenül nem veszélyeztetett. Hazánkban ritka termőhelye és feltűnő megjelenése miatt veszélyeztetett faj. Hasonló fajok: Vöröses nyálkásgomba (Croogomphus rutilus) nagyobb termet, kevésbé nyálkás Foltos nyálkásgomba (Gomphidius maculatus) feketén foltosodik, szürkésbarna, vörösfenyők alatt
Vöröses nyálkásgomba – Chroogomphus rutilus E
Foltos nyálkásgomba – Gomphidius maculatus E
V!!! Éger-tinóru – Gyrodon lividus E (5e Ft)
Jellemzése: Egységesen sárgás, okkerbarnás gomba. Nyomásra kékül. Csöves termőrétege a tönkre mélyen lefutó, labirintusszerű. Égerrel szimbionta. Kalapja 4-10 cm. Felülete nedves időben tapadós. Csöves része vékony és a kalaphúsról nehezen lefejthető. Tönkje (5-8 X 1-2 cm) lefelé vékonyodó, görbe lehet, szálas. Húsa kissé savanykás ízű, illata nem jellegzetes. Megvágva kékül, majd rozsdabarna lesz. Előfordul: 07.-10. Védettségének okai: Élőhelyeinek területe csökken. Hasonló fajok: Tehéntinóru (Suillus bovinus) Pinus fajok alatt, nem kékül.
Tehéntinóru – Suillus bovinus E
V!!! Közönséges süngomba – Hericium erinaceus E (fiatal) (5e Ft)
Jellemzése: Termőteste gumószerű 10-25 cm, nyeletlen, fehéres. Felülete 2-5 cm hosszú lecsüngő tüskékkel fedett. Húsa fehéres, fiatalon puha később szívós. Szaga, íze jellegtelen. Lignikol szaprofita, parazita. Fagus és Quercus fajokon fordul elő. Előfordul: 09.-11. Védettségének okai: Idős, elhalt faanyag mennyiségének csökkenése, feltűnő megjelenése gyűjtésre csábít. Hasonló fajok: V!!! Tüskés sörénygomba (Hericium cirrhatum) max1,5 cm-es tüskék
V!!! Tüskés sörénygomba – Hericium cirrhatum E (fiatal) (5e Ft)
Jellemzése: Termőtestének kagylószerű lemezei (3-8cm) konzolosan helyezkednek el. Elhalt, vagy élő idős fákon található. Főleg Fagus és Betula fajokon. Színe piszkosfehér, vagy okkeres. Termőrétegének lelógó csapjai max. 1,5 cmesek, fehérek, vagy lazacszínűek. Húsa vastag, fiatalon puha, később szívós. Íze, illata kellemes. Lignikol szaprofita, parazita. Előfordul: 06.-10. Védettségének okai: Idős és elhalt faanyag mennyiségi csökkenése, feltűnő megjelenése gyűjtésre csábít. Hasonló fajok: V!!! Közönséges süngomba (Hericium erinaceus) tüskék 2-5 cm.
V!!! Rózsaszínű nedűgomba – Hygrocybe caliptriformis NE (10e Ft)
Jellemzése: Kalapja 2-5 cm, kúpos, száraz felületű, rózsás, vagy halványlilás, fehéresre kifakuló. Lemezei rózsásak, vagy fehérek, szélesek. Tönkje fehér, sima, nyúlánk. Húsa puha, törékeny, szaga, íze nem jellegzetes. Szaprofita. Üde réteken, kaszálókon. Előfordul: nyáron-ősszel Védettségének okai: A természetközeli gyepek trágyázása vagy használatváltása. Hasonló fajok: Rózsás kígyógomba (Mycena rosea) retekszagú, erdei faj.
Rózsás kígyógomba – Mycena rosea M
V!!! Szilfa-laskagomba (Laskapereszke) – Hypsizygus ulmarius E (5e Ft)
Jellemzése: Nagy termetű (kalap 5-25; tönk 6-15 X 1-3cm). Kalap színe szürkésbarna, krémokker. A kalap gyakran foltos. Tönkje oldalt álló, lemezei lefutók, sűrűn állók. Liszt, vagy uborka illata van. Húsa rostos, enyhe ízű. Lignikol, szaprofita, parazita. Csoportosan terem. Elsősorban Ulmus, Populus fajokon. Előfordul: 07.-10. Védettségének okai: Idős, holt faanyag mennyiségi csökkenése, szilfapusztulás, gyűjtés. Hasonló fajok: Csoportos pereszke (Lyophyllum decastes) talajon fejlődik, kalapja gumiszerűen hajlítható
Csoportos pereszke – Lyophyllum decastes E