VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

II. RÉSZ: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

2008. június (módosítások: 2010. június, 2012. május)

2

RÖVIDÍTÉSEK ..................................................................................................... 4 1 EGYSZERŰBB MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA ......................... 4

2

3

1.1 Alapmutató módszer ................................................................................................................. 4 1.1.1 Irányadó mutató ..................................................................................................................... 4 1.2 Sztenderdizált módszer ............................................................................................................. 7 1.2.1 Tőkekövetelmény .................................................................................................................. 7 1.2.2 Üzletági besorolás .................................................................................................................. 8 1.2.3 Alkalmazási feltételek ............................................................................................................ 9 1.3 Alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszerben ............................................ 10

A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZER (AMA) ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA ....... 12

2.1 Bevezetés ................................................................................................................................... 12 2.1.1 Az engedélyezési kérelem ................................................................................................... 12 2.1.2 Az engedélyezési folyamat .................................................................................................. 12 2.1.3 Engedélyezési feltételek ...................................................................................................... 13 2.1.4 A kérelem .............................................................................................................................. 14 2.1.5 A Bevezetési ütemterv (Roll-out terv) validálása ............................................................ 14 2.2 Módosítások a fejlett mérési módszer alkalmazásában ....................................................... 16 2.3 Kvalitatív sztenderdek - „Use test” ....................................................................................... 19 2.4 Mennyiségi követelmények ..................................................................................................... 20 2.4.1 Mérési folyamat .................................................................................................................... 20 2.4.2 Belső adat .............................................................................................................................. 21 2.4.3 Külső adatok felhasználásának validálása......................................................................... 24 2.4.4 Üzleti környezeti és kontroll tényezők ............................................................................. 25 2.5 Biztosítás és egyéb kockázati transzfer mechanizmusok figyelembevétele ..................... 27 2.6 A fejlett mérési módszer csoporton belüli használata ........................................................ 29 2.7 Fejlett mérési módszerhez kapcsolódó szervezeti követelmények – a belső irányítás kérdései .................................................................................................................................................... 30

KÜLÖNBÖZŐ MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI MÓDSZEREK RÉSZLEGES ALKALMAZÁSA .................................................................................................. 32 3.1 3.2 3.3

4

3

A fejlett mérési módszer együttes alkalmazása más módszerekkel ................................... 32 Az alapmutató módszere és a sztenderdizált módszer együttes használata ..................... 32 A módszerek vegyes használatának kombinációi ................................................................ 32

BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TŐKEKÖVETELMÉNYE............................. 34

RÖVIDÍTÉSEK AMA TSA ASA

Advanced Measurement Approach Standardised Approach Alternative Standardised Approach

BIA

Basic Indicator Approach

fejlett mérési módszer sztenderdizált módszer alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszerben alapmutató módszer

A Validációs Kézikönyv ezen részének kialakítása során elsődlegesen a Hpt., a 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelintézetek működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (a továbbiakban: Mkr.), a 2006/48/EK irányelv (a továbbiakban: CRD), annak is elsősorban a X. melléklete és a CEBS által kiadott, „Guidelines on the implementation, validation and assessment of Advanced Measurement (AMA) and Internal Ratings Based (IRB) Approaches” (a továbbiakban: GL 10) című dokumentum rendelkezései az irányadók. Ezek kiegészítéseinek tekintendők a Validációs Kézikönyv ezen a fejezetében leírtak. A működési kockázat témájában a Kézikönyv jelen része a fejlett mérési módszer mellett az egyszerűbb módszereket is tárgyalja. A működési kockázati tőkekövetelményeknek az általános előírások alapján - CRD 68. és 71. § - egyedi és konszolidált szinten kell megfelelni. Egyedileg a direktíva alanyi hatálya alá tartoznak a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások. Összevont alapon – figyelemmel a felmentésekre is - a CRD a megfelelést az összevont felügyelet alá tartozó intézmények körére értelmezi, függetlenül attól, hogy azok egyedileg a CRD alanyi hatálya alá tartoznak vagy sem. Ennek megfelelően a működési kockázat azonosítását, mérését, kezelését, elemzését és csökkentését célzó rendszereket az összevont felügyelet alá tartozó intézményi körre kell kiépíteni.

1 EGYSZERŰBB MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA

1.1 Alapmutató módszer1 Az Alapmutató módszer alkalmazásának az Mkr. értelmében nem feltétele a Felügyelet előzetes értesítése, engedélye. A Kézikönyv mégis tartalmazza néhány részlet felügyeleti értelmezését, annak érdekében, hogy az intézmények munkáját segítse, és az alkalmazás megkezdését követően esedékes átfogó felügyeleti vizsgálatok szempontjait átláthatóvá tegye. Az itt tárgyaltak mellett fontos felhívni a figyelmet a Hpt. 13/C. §-ában, valamint a CRD V. mellékletében tárgyalt, a kockázatkezeléssel szemben támasztott szervezeti és technikai kritériumok vonatkozó pontjaira, melyekre részletesebben a Kézikönyv III. kötetének belső irányítással foglalkozó része tér ki.

1.1.1 Irányadó mutató 1. Az irányadó mutató az Mkr 3. § (1) bekezdésében szereplő tételek éves összegeinek az utolsó három pénzügyi (hazánkban tehát naptári) évre számított átlaga. A számítás során a 1

4

CRD X. melléklet 1. rész; Mkr. 3.§

számítást megelőző három teljes üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni. Az éves összegek az Alapmutató módszer alkalmazásával lefedett minden portfolióra, illetve üzletágra kiterjednek. Az eredményt növelő tételek előjele pozitív, az eredményt csökkentő tételek előjele negatív. 2. Abban az esetben, ha az intézménynek nincsen 3 évre visszamenő tényadata az átlag számításához, alkalmazhat üzleti becslést a hiányzó időszakra. Az induló intézmények, üzletágak, tevékenységi körök esetében az üzleti terv adatai alapján kell az irányadó mutatót becsülni. Az üzleti terv alapján történő becslést mindig csak egy, a következő teljes naptári évre vonatkozóan kell elkészíteni mindaddig, amíg a hároméves tényadatok nem állnak rendelkezésre. Az üzleti becslést alátámasztó számításokat a tőkekövetelmény szokatlanul alacsony értéke esetén az intézménynek a Felügyelet felszólítására be kell mutatnia. 3. Az induló intézmények, üzletágak, tevékenységi körök esetében a működés engedélyezésének feltételét képezi a működési kockázati tőkekövetelmény becsült értékének felügyeleti jóváhagyása. Amennyiben az intézmény a Felügyelet számára megfelelően alátámasztja, hogy – kivételes, rendkívüli körülmények miatt, mint például üzletágak, állományok eladása – a 3 éves átlag alkalmazása indokolatlanul túlbecsülné az aktuális működési kockázati kitettséget, a Felügyelet engedélyezi eltérő számítási módszer alkalmazását.2 Ennek mintájára az alulbecslést eredményező kivételes körülmény – például állományvásárlás – folytán indokolt korrekcióra a Felügyelet felszólíthatja az intézményt. 4. Egyesülés, szétválás vagy tevékenységi kör változása esetén a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározásához - a Mkr. 3.§ (2) bekezdése alapján – a Felügyelet engedélyével az üzleti tervben szereplő becsült adatok alkalmazhatóak. Megjegyezzük, hogy a tevékenységi kör szűkítése esetén a Felügyelet csak kifejezetten kivételes körülmények és jelentősen túlbecsült tőkekövetelmény esetén engedélyezi az abbahagyott tevékenységhez kapcsolódó bruttó bevételnek a 3 éves átlagból történő kihagyását, figyelemmel a működési kockázati események felismerésének potenciálisan nagy időigényére. 5. Amennyiben az irányadó mutató adott évre számított értéke negatív, vagy nulla, azt az átlag számítás számlálójában nullaként kell figyelembe venni. Ebben az esetben a nevezőben csak a pozitív összeggel figyelembe vett évek száma szerepel.3 A tőkekövetelmény számítására vonatkozó példát az 1. melléklet tartalmazza. 6. A CRD-ben az irányadó mutatóban figyelembe veendő számviteli kategóriák meghatározási alapjaként előírt direktívával4 teljes mértékben harmonizált a vonatkozó hazai hitelintézeti számviteli kormányrendelet5. Ezen kormányrendelet eredeti hatályán túlmenően a befektetési vállalkozások egyes eredménytételeire is ez a kategorizálás követendő6. 7. Az összevont alapú felügyelet alá vont társaságoktól származó osztalékok, részesedések kizárólag abban az esetben nem számítandóak bele az összevont felügyeletnek való megfelelésre kötelezett legfelső szintű intézmény (a konszolidáló) által számított releváns mutatóba, amennyiben a konszolidált intézmény önállóan is működési kockázati tőkekövetelmény képzésére kötelezett (tehát hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás).7 Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a Felügyelet álláspontja szerint az EU Irányelvvel, illetve az eredeti GL 10 486. pont Mkr. 3. § (3) 4 86/635/EEC Directive of 8 December 1986 on the annual accounts and consolidated accounts of banks and other financial institutions 5 250/2000. kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 6 CRD X. melléklet 1. rész 9. pont 7 Ennek a pontnak az indoka a csoporttagok által megképzett működési kockázati tőkekövetelmény csoport szinten történő második megképzésének elkerülése. Mkr. 3. § (4) bekezdés c) pont. 2 3

5

BCBS ajánlással konform, hatályos és már alkalmazandó szabályozással nem rendelkező országokban tevékenykedő leányvállalatoktól származó osztalékok, részesedések nem vonhatóak le a csoportszintű irányadó mutató számításakor, függetlenül az adott leányvállalat hitelintézeti vagy befektetési vállalkozási státuszától. 8. Az irányadó mutató számításakor az egyes tételeket a céltartalék és az értékvesztés levonása nélkül kell figyelembe venni.8 Ez alól kivételt a kereskedési könyvbe tartozó tételek képeznek (függetlenül az intézmény kereskedési könyv vezetési kötelezettségétől, illetve ez alóli felmentésétől), ahol a könyv szerinti nettó értéket módosító céltartalék képzések és felszabadítások, értékvesztés képzések és visszaírások, átértékelések beleszámítandóak az irányadó mutatóba. 9. Az irányadó mutatót a működési költségek levonása nélkül kell számítani. A működési költségek kapcsán a kiszervezett tevékenységek után fizetett díjaknak a releváns mutatóból való levonhatósága érdemel figyelmet. Azon kiszervezett tevékenységek után fizetett díjak vonhatók le a releváns mutatóból, amelyek esetében a kiszervezett tevékenységet végző társaság a CRD vagy azzal egyenértékű szabályozás hatálya alatt működik, ami értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy működési kockázati tőkekövetelmény képzésére kötelezett és az intézménynek nem anyavállalata vagy leányvállalata. 10. A kiszervezett tevékenységek alatt a Hpt. 13/A. paragrafusának megfelelő és a Felügyelet által jóváhagyott tevékenység értendő. 11. Az irányadó mutatóba nem számítandó kategóriák közül az (Income derived from insurance – biztosításból származó bevételek) értelmezésünkben kizárólag az intézmény kedvezményezettségével kötött biztosítások kártérítési bevételeire vonatkozik, tehát a biztosítási termékek értékesítéséből származó eredmény az irányadó mutatóba beszámítandó. Azon biztosítások esetében, melyek az intézmény egészét átfogóan biztosítják (nem az egyedi pénzügyi szolgáltatási ügylet, például egy lakossági hitel biztosítékaként kerültek megkötésre), a biztosítás intézmény által fizetett költségei az egyéb működési költségek közé sorolódnak, tehát nem csökkentik a releváns mutató értékét. 12. Az Mkr 3. § (6) a) pontjában leírtak szerint a nem kereskedési könyvbe tartozó tételek (függetlenül az intézmény kereskedési könyv vezetési kötelezettségétől, illetve ez alóli felmentésétől) értékesítéséből származó eredmény nem számít bele az irányadó mutatóba. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ez a kivétel nem csak értékpapírokra vonatkozik, hanem az összes banki könyvi eszközre, tehát például követelésekre, tárgyi eszközökre, immateriális javakra, vagyoni érdekeltségekre, stb. 13. Az irányadó mutató alapját képező eredménykimutatási kategóriákat és az alkalmazandó kivételeket a hitelintézetek egyedi szintű eredménykimutatásának példáján keresztül a 3. melléklet tartalmazza.

8

6

Mkr. 3. § (4) bekezdés a) pont

1.2 Sztenderdizált módszer9 14. A felügyelet a GL 10 480. pontjában leírtakat alkalmazza: amennyiben az intézmény a TSA módszert kívánja alkalmazni, előzetesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet, előzetes engedély kiadása érdekében. Ez egybeesik a magyar szabályozással is (Mkr. 5.§.) A TSA-ra vonatkozó előzetes engedélyezési folyamathoz kapcsolódó útmutató az 5. mellékletben található.

1.2.1 Tőkekövetelmény 15. Az üzletáganként számított irányadó mutatókra nézve a Kézikönyv Alapvető módszer fejezetének Irányadó mutató részében leírtak alkalmazandóak az 1. (üzletági irányadó mutatók alkalmazandóak) és az 5. pontok (negatív üzletági irányadó mutató kezelése) kivételével, melyek a Sztenderdizált módszerben eltérően szabályozottak.10 16. A Sztenderdizált módszerrel lefedett portfoliók, illetve tevékenységi körök teljes tőkekövetelménye az Mkr. 4.§ (6)-(13) bekezdései szerint definiált üzletágakra egyedileg kiszámított üzletági tőkekövetelmények összege. Az üzletági tőkekövetelmény az irányadó mutatóknak az üzletágakhoz tartozó, az említett táblázatban rögzített százaléka.11 17. Az Alapmutató módszer kapcsán leírt átlagszámítási eljárástól való eltéréséből következően a Sztenderdizált módszerben az átlagszámítás nevezőjében minden esetben 3 szerepel, függetlenül az üzletági irányadó mutató adott évi értékétől. 18. Az Alapmutató módszertől eltérően a Sztenderdizált módszerben az üzletági releváns mutatóknál figyelembe lehet venni az adott évre számított negatív üzletági eredményösszeget az üzletági releváns mutató számlálójának csökkentésére. Amennyiben azonban az adott évben a Sztenderdizált módszerrel lefedett üzletágak figyelembe vehető eredményeinek összege negatív, erre az évre minden lefedett üzletág esetében nullát kell az üzletági irányadó mutató számlálójában szerepeltetni. A tőkekövetelmény számítására vonatkozó példát az 1. melléklet tartalmaz. 19. Külön figyelmet érdemel, hogy az egyszerű módszerek esetében a 2. pillérben szereplő belső tőkeallokáció (ICAAP) és a minimális tőkekövetelmény allokációja közötti konzisztencia követelménye az egyéb módszerektől (IRB, AMA) eltérően érvényesül. Az egyszerű működési kockázati módszerek tekintetében a minimális tőkekövetelmény globálisan, az intézmény egészére értelmezendő, tehát a belső tőkeallokációnak nem kell konzisztensnek lennie a minimális tőkekövetelmény allokációjával, hiszen az adott évben az irányadó mutató alapján veszteséges üzletágak kockázata nem lenne megfelelően megragadva. 20. Az intézménynek szabályzatban kell rendelkeznie a tőkekövetelmény számításának folyamatáról, az abban résztvevők, ahhoz adatot szolgáltatók köréről, feladatairól, hatásköreiről. Ennek a szabályzatnak folyamatosan összhangban kell lennie az üzletági besorolás kapcsán előírt belső szabályozással. 21. 2012. december 31-ig azon intézmények, melyek esetében az üzletági irányadó mutatók összegének legalább 50%-át a Kereskedés és értékesítés (Trading and sales) üzletág adja, 15%-os szorzószámot alkalmazhatnak az alapesetben 18% helyett. Az 50%-os korlát teljesülését az intézménynek előzetesen igazolnia kell a Felügyelet felé. 12

CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4-5. § CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4-5. § 11 Mkr. 4. § (5) 12 CRD 155. cikkelye alapján; Mkr. 16. § 9

10

7

22. A hazai szabályozás13 élt azzal a felhatalmazással,14 hogy lehetőséget ad a sztenderdizált módszert alkalmazó intézményeknek alternatív mutató alkalmazására, amennyiben az alkalmazás feltételei teljesülnek.

1.2.2 Üzletági besorolás15 23. Az üzletági besorolásról rendelkező dokumentált szabályozással szemben támasztott követelményekkel kapcsolatban kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az elvárásoknak folyamatosan eleget tevő szabályozásért a felső szintű vezetés a felelős (ebben a tekintetben az intézmények gyakorlata eltérő lehet), a dokumentáció hatálya az Igazgatóság jóváhagyásához kötött. 24. Az intézménynek az egyes tevékenységi körök üzletágakba történő besorolásának módjáról, a konkrét besorolási kritériumokról részletes írott szabályozást kell kialakítania.16 A szabályozásnak ki kell térnie a támogató jellegű tevékenységek üzletágakhoz való egyértelmű rendelésének rögzített és objektív kritériumrendszerére is17. 25. Az üzletági besorolás szabályozásának ki kell térnie az általánosan alkalmazott alapelvektől eltérően, kivételes eljárással besorolt tevékenységi körökre és az ezek esetében alkalmazott eljárásra. Az intézmény által alkalmazott kivételekről, az általános elveket kiegészítő, vagy azokat felülbíráló döntésekről, azok indokairól az intézménynek naprakész nyilvántartást kell vezetnie, mely a hatályos kivételek mellett minden, a múltban alkalmazott kivételt tartalmaz, azok alkalmazási idejével együtt. 26. Az előző két pontban leírt követelményeknek való megfelelés értelmezésünk szerint akkor biztosított, ha a vonatkozó naprakész dokumentáció ismeretében az intézmény tényleges üzletági besorolása és konkrétan az üzletági irányadó mutató értéke bármikor (egy múltbeli időpontra vonatkozóan is) reprodukálható egy külső személy – a Felügyelet - által. 27. Az üzletági besorolás dokumentációjának egyértelmű iránymutatással kell szolgálnia az új, vagy módosuló tevékenységek szabályozásának beépítésére, a besorolás módosításakor követendő eljárásra, a döntési jogosultságokra és a tényleges gyakorlat ellenőrzésének módszereire. A tevékenységi körök, kockázatok változásaihoz igazodóan és azokra azonnal reagálva a szabályozást felül kell vizsgálni. 28. Az az előírás, mely szerint minden tevékenységet egyértelműen be kell sorolni az egyes üzletágakba, értelmezésünk szerint akkor biztosított, ha a felügyeleti adatszolgáltatás eredmény-kimutatásának megfelelő tételeit (az irányadó mutató éves eredménytételeivel összhangban) összegezve az intézmény egészére számított éves eredményösszeg értéke megegyezik az intézmény által besorolt üzletágakra az intézmény által számított éves vonatkozó eredménytételek összegével. A felügyeleti adatszolgáltatást a magyar számviteli szabályok alapján kell elkészíteni; az üzletági besorolás teljeskörűségének, valamint a működési kockázat tőkekövetelménye számításának vizsgálatakor tehát ez képezi az értékelés alapját. Az intézmény által a sztenderdizált módszer engedélyezéséhez beküldendő dokumentációs csomagnak részét képezi az intézmény azon számítása, mellyel ezt igazolja. A besorolás teljeskörűségének vizsgálata a sztenderdizált módszer engedélyezési eljárásának részét képezi. Hpt. 76. § (6); Mkr. 6. § (1) CRD X. melléklet 2. rész 3. alfejezet 15 CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4. § (6)-(13) 16 A konkrét tevékenységi körök besorolásában a 2. melléklet tartalmaz a CRD X. melléklet 2. rész 2. táblázatát, valamint az Mkr. 4.§-t kiegészítő példákat, melyek nem zárnak ki egyéb, megfelelő indoklás esetén elfogadható értelmezési lehetőségeket 17 Mkr. 5. § (2) 13 14

8

29. Az intézménynek lehetősége van belső árazási módszereket alkalmazni az irányadó mutató üzletágak közötti allokálásához. A belső transzferárak alkalmazásának gyakorlata az üzletági besorolás dokumentációjának részét kell képezze. A belső transzferárak alkalmazása értelmezésünk szerint akkor szabályozott megfelelően, ha mind a 27., mind a 29. pontban leírt követelmények teljesülnek. 30. Az üzletági besorolást, az irányadó mutató allokálását, valamint a tőkekövetelmény értékét befolyásoló módszertani változások kizárólag a változások bevezetésének évétől (azt beleértve és a teljes naptári évre, függetlenül a bevezetés éven belüli időpontjától) számított bruttó jövedelmeket befolyásolhatják, az irányadó mutatóban figyelembe vett korábbi évek értékeit nem. Visszamenőleges hatályú módosításra kivételes és indokolt esetben sor kerülhet, ez a Felügyelet jóváhagyásához kötött. 31. A független felülvizsgálat megfelelő időközönkénti elvégzésére az intézmény belső ellenőrzése is elfogadható.18

1.2.3 Alkalmazási feltételek19 32. Értelmezésünk szerint a kockázat-felmérési („assessment”) rendszer funkciója nem korlátozódik a tőkekövetelmény meghatározására. 33. Az alkalmazási feltételek teljesítéséhez szükséges a releváns működési kockázati adatok gyűjtése, mely alatt a lényeges veszteség adatok, valamint a működési kockázathoz kapcsolódó, a vezetés szempontjából jelentős adatok gyűjtése értendő.20 34. A veszteség lényegességére nézve a Felügyelet nem határoz meg küszöbértéket, vagy definíciót, a lényeges veszteség fogalmára nézve az intézménynek kell egységes definíciót kialakítania, mely az előírt önértékelési/mérési rendszer21 dokumentációjának részét képezi, és a szervezet minden szintjén kommunikálásra, tudatosításra kerül. Egyéb módszereket nem kizárva, az adatgyűjtés megkezdésekor a lényeges veszteség értékének meghatározása történhet például valamilyen méretindikátor alapulvételével, ekkor azonban az adatbázis konzisztenciájának biztosítása érdekében az éppen aktuális értékű indikátorból következő küszöbérték lesz mérvadó hosszabb távon. 35. A lényeges veszteségekkel kapcsolatos következő információk gyűjtendőek minimálisan (az alábbiakon túl a veszteség adatgyűjtés kapcsán további iránymutatást nyújthatnak a Fejletett Mérési Módszer (AMA) belső adatgyűjtéssel összefüggésben megfogalmazott elvei. 36. Az adatok gyűjtése túlmutathat a lényeges veszteségesemények gyűjtésén; a működési kockázat tényleges kezelésének szempontjából fontos információt jelentenek a veszteséget végül nem eredményező „near miss” események, illetve a körülmények folytán nyereséget eredményező működési kockázati események. Ezen események, valamint a reputációs és egyéb reziduális kockázati kitettségeket/veszteségeket eredményező működési kockázati vonatkozások tudatos követése a működési kockázatkezelés, a gazdasági tőke számítás és a belső tőkeallokáció finomítását teszi lehetővé. 37. Különösen azoknál az intézményeknél indokolt további veszteségeseményekkel kapcsolatos adatok gyűjtése, amelyek a későbbiekben a Fejlett mérési módszer használatát tűzték ki célul.

CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. § (1) a) CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. § 20 Példa: olyan, működési kockázati körbe tartozó nem kívánt események regisztrálása, amelyek nem jártak számszerűsíthető veszteséggel vagy az intézmény azt nem számszerűsítette (ilyen lehet például egy rendszerleállás). Amennyiben a veszteség nem számszerűsíthető, szakértői becslés alkalmazható. 21 CRD X. melléklet 12. pont a); Hpt 13/C. §; Mkr. 5. § (1) a) 18 19

9

38. Az adatokat olyan módszerrel kell gyűjteni, ami biztosítja az adatok integritását, valamint a működési kockázatkezelés részére a mindenkori kiértékelés lehetőségét. 39. A veszteségadatokból származó információknak meg kell jelenniük a belső jelentésekben. 22 A jelentéseknek tartalmazniuk kell a veszteségek mértékének mérséklésére, vagy jövőbeli elkerülésére megtett, vagy megtenni javasolt intézkedéseket. A különösen nagy veszteségekre vonatkozóan ad hoc jelentések készítendőek. 40. A releváns területek a legfelsőbb vezetés mellett azokat a vezetői szinteket jelentik, amelyek feladat és hatáskörébe tartozik a megfelelő intézkedésekről dönteni és azokat elrendelni. A dokumentált szabályozásnak rendelkeznie kell a belső jelentések tartalmáról, a döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamatáról, a követendő eljárásokról, felelősségi körökről. 41. A kockázatmérési, kockázatkezelési rendszerre nézve előírt rendszeres független felülvizsgálatot az intézmény belső ellenőrzése is elvégezheti. A felülvizsgálatok gyakoriságáról az intézmény rendelkezik a vonatkozó szabályzatában.

1.3 Alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszer-

ben23

42. A felügyelet a GL 10 481. pontjában leírtakat alkalmazza: amennyiben az intézmény alternatív mutatót kíván alkalmazni, szükséges előzetesen tájékoztatni a Felügyeletet az engedélyezés érdekében. Az alternatív mutató alkalmazására vonatkozó engedélyezési folyamathoz kapcsolódó dokumentáció a sztenderdizált módszer engedélyezéséről az Engedélyezési útmutató részét képezi, amelyet a Validációs Kézikönyv II. részének V. melléklete is tartalmaz. 43. Az alternatív mutató alkalmazásának előfeltétele a sztenderdizált módszer fentiekben megfogalmazott feltételeinek teljesítése.24 44. Az intézménynek két üzletág esetében van lehetősége a módszer alkalmazására: a lakossági banki és a kereskedelmi banki üzletágnál. 45. Az intézmény akkor alkalmazhatja a módszert, ha ezen üzletágak bruttó jövedelme (az irányadó mutató számításakor figyelembe vehető eredmény, illetve jövedelem, gross income) a teljes intézmény bruttó jövedelmének 90%-át meghaladja.25 Amennyiben ezt a korlátot a két üzletág egyike önmagában is teljesíti, az intézmény alkalmazhatja a módszert kizárólag erre az üzletágra. A 90%-os korlátnak az irányadó mutatók számításához figyelembe vett három év átlagában kell teljesülnie. 46. Az intézménynek bizonyítania kell, hogy a vonatkozó üzletágak eszközeinek a jelentős része magas nemteljesítési valószínűséggel (probability of default) rendelkezik, valamint hogy a működési kockázati kitettség jobb becslését adja az alternatív mutató alkalmazása.26 47. A Felügyelet értelmezése szerint a szabályozás célja az alternatív mutató alkalmazásának lehetővé tételével az, hogy azon lakossági banki és kereskedelmi banki üzletág, amely esetében a magas bruttó jövedelem jórészt („jelentős részben”) a magas hitelezési kockázat vállalását ellentételező kockázati felárból származik és ilyen módon már magasabb hitelezé-

CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. § (1) e) CRD X. melléklet 2. rész 3. alfejezet; Hpt. 76.§ (6); Mkr. 6.§ (1)) 24 GL 10 481. pont 25 CRD X. melléklet 2. rész 10. pont; Mkr. 6.§ (3) a) 26 CRD X. melléklet 2.rész 11. pont; Mkr. 6.§ (3) b) 22 23

10

si kockázati tőkekövetelménnyel sújtott, a „sztenderd” bruttó jövedelem alapú működési kockázati tőkekövetelmény által ne terhelődjön duplán. 48. A magas hitelezési kockázat tekintetében a hazai szabályozás 3%-os nemteljesítési valószínűségben27 határozta meg a küszöböt. A Felügyelet a hazai makrogazdasági és hitelezési környezet változásával összhangban a küszöb mértékének módosítása tárgyában jogszabálymódosítást kezdeményez, amennyiben megítélése szerint az aktuális küszöbérték mértéke nincs összhangban a CRD előző pontban kifejtett szellemével. 49. A jelentős rész alatt az összállomány értékének 50%-át meghaladó részportfolió értendő a két üzletág vonatkozásában külön-külön. A két üzletág állományainak jelentős részére vonatkozó magas nemteljesítési valószínűség (illetve magas hitelezési kockázatának, lásd lentebb) igazolására a súlyozás tekintetében a Felügyelet bekéri mind az érték, mind a darabszám alapú eredményt az engedélyt kérelmező intézményektől, illetve az alternatív mutatót már alkalmazó intézményektől évente (lásd lentebb). 50. Az intézmény a fentiekben meghatározott speciális feltételek, valamint a sztenderdizált módszer ismertetett feltételeinek együttes teljesítése esetén alkalmazhatja az alternatív mutatót. A vonatkozó előírások teljesítését alátámasztó dokumentációt az alkalmazás során évente, az érintett üzletág(ak) esetében a következő naptári év tőkekövetelményének az alternatív mutatóval történő meghatározásakor a Felügyelet számára az alternatív mutató alkalmazásának jóváhagyása céljából meg kell küldeni. Az alternatív mutató alkalmazási feltételeinek teljesülése az esedékes felügyeleti vizsgálat részét képezi. 51. A Felügyelet alkalmazza a GL 483. pontjában leírt lehetőséget. Ennek értelmében amenynyiben az alkalmazás során a 90%-os feltétel sérül, az intézmény továbbra is alkalmazhatja az alternatív mutatót, amennyiben vállalja és megfelelően alátámasztja, hogy a feltételt a következő évben újra teljesíti. Amennyiben a következő évben sem teljesül a 90%-os feltétel, az intézmény elveszíti jogosultságát az alternatív mutató alkalmazására.28 52. Az Mkr. következő további rendelkezései irányadóak a Felügyelet engedélyezési/ellenőrzési gyakorlata számára: 

a hitelezési kockázat mértékének bizonyításán túlmenően az intézménynek bizonyítania kell a kockázat alapú árazás szabályozott és következetes alkalmazását29,



az intézmény a Felügyelet engedélyével alkalmazhat a 3%-os nemteljesítési valószínűséggel egyenértékű hitelezési kockázati szint igazolására veszteségráta becslést vagy tényleges veszteség adatokat is.30

Mkr. 6.§ (3) b) Felhívjuk a figyelmet, hogy a másik kvantitatív feltétel (CRD X. melléklet 2. rész 11. pont; Mkr. 6. § (3) b) pont alapján a fentiekben meghatározott feltétel) esetében hasonló lehetőség nem áll fenn. 29 Mkr. 6.§ (3) b) 30 Mkr. 6.§ (4) 27 28

11

2 A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZER (AMA) ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA31

2.1 Bevezetés 53. A felügyelt intézmények a működési kockázat szabályozói tőkekövetelményének meghatározására használhatják a fejlett mérési módszert (AMA). Ehhez a Felügyelet által kiadott engedély szükséges. A Felügyelet értelmezése szerint a már kiadott engedéllyel rendelkező intézmény az engedély alapján csak az AMA módszer – a 86/III-IV. és 87. pontokban meghatározott - lényeges mértéket meg nem haladó módosítására jogosult. Ugyanakkor a kiadott engedély nem terjed ki az AMA módszer alkalmazási körének (pl. új kitettség kategóriák és/vagy üzleti egységek (business unit) bevonása), vagy – a 86/II. pontban meghatározott - jelentősnek minősített módosítására. Ez utóbbi esetekben ismételt engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. 54. Az AMA validálásának folyamata – annak sajátosságai figyelembe vételével – a hitelkockázatoknál már ismertetett IRB validálásához hasonló módon történik. A Felügyelet az AMA esetében is konzultál és együttműködik az érintett társfelügyeletekkel, akár home, akár host felügyeleti hatóságként vesz részt a validálási folyamatban. 55. Az engedélykérelem benyújtásának időpontjában az intézménynek rendelkeznie kell a tőkeszükséglet számításához szükséges, minden részletében kidolgozott módszertannal és az AMA alkalmazását érintő módosítások kezelésére vonatkozó belső szabályzattal. Az engedélykérelemhez mellékelni kell az alkalmazni kívánt módszertan részletes, a teljes rekonstrukciót lehetővé tevő dokumentációját és a belső szabályzatot. Ugyancsak mellékelni kell a modell validálásának részletes, a teljes rekonstrukciót lehetővé tevő dokumentációját. Ha a csoport egységes rendszerre alapított AMA módszert alkalmaz, az AMA módszer alkalmazását érintő módosításokra vonatkozó belső szabályzatot az anyaintézmény nyújtja be a konszolidáló felügyeleti hatóságnak. 56. Az AMA használatára vonatkozó engedély kibocsátásáig az operációs kockázatra képzendő tőke nagyságát a BIA vagy TSA módszerek valamelyikével kell meghatározni. A működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására csak akkor használható a sztenderdizált módszer (TSA), amennyiben azt a Felügyelet az intézmény számára engedélyezte. Ennek hiányában az alapmutató módszere (BIA) alkalmazandó.

2.1.1 Az engedélyezési kérelem 57. Az 53. pontban kifejtettek alapján az AMA írásos engedélyeztetési kérelemére van szükség a következő esetekben: 

Az AMA alkalmazásának bevezetése az adott intézményben.



Az AMA módszer alkalmazási körének módosítása: pl. új kitettség kategóriák és/vagy üzleti egységek (business unit) bevonása,



Az AMA módszer alkalmazásának jelentősnek minősített módosítása.

2.1.2 Az engedélyezési folyamat 58. Az AMA engedélyezési eljárás az intézmény Felügyelethez benyújtott kérelmével kezdődik. Minden intézménynek egyedileg kell benyújtania az engedélykérelmét - abban az esetben is, ha több intézmény együttesen dolgozta ki modelljét. Kérelmeikben jelezniük kell, mely in31

12

CRD X. melléklet 3. rész; Mkr. „Fejlett mérési módszer” alcím (7 – 10. §)

tézményekkel alkotnak adat-, vagy modell-konzorciumot. A Felügyelet az egyes intézményekhez kapcsolódó eljárások során az egyéb intézményeknél folytatott eljárások keretében a konzorciummal kapcsolatban szerzett ismereteit felhasználhatja. 59. A Felügyelet a benyújtott kérelmeket először a teljesség szempontjából vizsgálja. 60. A tartalom vizsgálata helyszíni vizsgálat keretében is történhet. 61. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az alábbiakat vizsgálja: 

a rendszerek felépítése és a folyamatok szervezése a működési kockázatok azonosítására, mérésére, ellenőrzésére, jelentéskészítésre és irányításra vonatkozóan,



az alkalmazott AMA módszertan megfelelősége a működési kockázatra vonatkozó értékek megállapítására és a bevont adatok minőségének ellenőrzése,



a kockázatmérési rendszer ellenőrzésének belső módszerei,



a releváns IT rendszerek megbízhatósága és integritása.

62. Az engedélyezés az intézménynél elvégzett jóváhagyási folyamaton alapul. A Felügyelet a vizsgálati jelentés tervezetét megküldi az intézménynek, amely annak tartalmára vonatkozóan egyeztethet a Felügyelettel. Az eldöntetlenül maradt kérdésekben a Felügyelet dönt. 63. Az engedélyezés felügyeleti határozat kiadásával történik. Csak ezen határozat kiadásától alkalmazhatja az intézmény az AMA-t a működési kockázat szabályozói tőkekövetelményének teljesítésére. A felügyeleti engedély a határozatban rögzített feltételek teljesítéséhez köthető. 64. A felügyeleti engedély kiadását követően a jogszabályokban előírt követelményeket folyamatosan teljesíteni kell, és a meghatározott időtervet folyamatosan be kell tartania az intézménynek. Ezeket, illetve a határozatban foglalt feltételek teljesülését a Felügyelet a későbbi vizsgálatok keretében ellenőrzi. Ha az intézmény rendkívüli okok miatt nem tudja tartani az időtervet, haladéktalanul értesítenie kell a Felügyeletet.

2.1.3 Engedélyezési feltételek 65. Amennyiben a kérelmező intézmény benyújtja a kérelmet a mellékletekkel és a megvalósítási időtervvel együtt, akkor a Felügyelet jóváhagyási vizsgálatot folytat le az intézménynél. A Felügyelet a jóváhagyási vizsgálatot csak abban az esetben folytatja le, ha az intézmény teljesítette az alábbiakat: A fejlett mérési módszer tervezett alkalmazásának első megkezdését megelőző legalább három éves időszakra vonatkozóan rendelkezik valamennyi, a fejlett mérési módszer keretében felhasználni tervezett belső veszteségadattal. Azon időszakra vonatkozóan, amelyre rendelkezik a szükséges adatok idősorával, az intézménynek képesnek kell lennie visszamenőlegesen elvégezni mindazon számításokat, amelyeket a fejlett mérési módszer keretében végezni tervez. Meggyőződött arról, hogy az alkalmazott módszertan a kockázat mérésére és a szabályozói tőke számítására megfelelő. 66. Az alkalmazott fejlett mérési módszer ellenőrzése legalább a következőket foglalja magába:

13



a működési kockázat azonosítására, mérésére, ellenőrzésére, jelentésére és kezelésére vonatkozó módszerek vizsgálata,



a módszerek megvalósítása és alkalmazása (a működési kockázat azonosítására, mérésére, ellenőrzésére, jelentés készítésére és irányításra vonatkozóan),



a felhasznált adatok helytállósága, jelentősége és minősége,



a modell vizsgálata mennyiségi és minőségi módszerekkel,



a technikai környezet relevanciája.

67. Az intézménynek dokumentálnia kell az esetleges hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket, valamint az időtervet. 68. Az intézmény vizsgálatakor fel lehet használni az intézmény belső ellenőrzésének vagy külső vizsgálatainak eredményeit, illetve más intézményeknél lefolytatott felügyeleti ellenőrzések releváns tapasztalatait.

2.1.4 A kérelem 69. A kérelmet írásban és elektronikus formában is be kell benyújtani a Felügyelethez. 70. Amennyiben intézménycsoport nyújtja be a kérelmet csoportszinten, úgy meg kell neveznie, hogy mely csoporthoz tartozó intézmények vesznek részt a tőkeszámításban, és mely intézmények készítenek egyedi alapon tőkeszámítást. Minden csoporthoz tartozó intézménynek, amely egyedi alapon kíván tőkét számítani, külön kell kérelmet benyújtania. Az egyedi alapon tőkét számítani kívánó intézményeknek a csoporttal együtt kell a kérelmet benyújtania. Ha az intézmény egy másik intézmény leányvállalata, úgy meg kell nevezni az anyaintézményt. Ha valamely intézmény más országban van bejegyezve, meg kell nevezni a székhelyét és a helyi felügyelő hatóságot. Amennyiben nem egyértelmű, hogy mely csoporttag(ok)nak kell kérelmet benyújtania, úgy konzultáció ajánlott a Felügyelettel. 71. A kérelemben meg kell nevezni egy témafelelőst és – ha ettől eltérő személy – az intézmény felügyeleti kapcsolattartóját (a működési kockázat témában). 72. A kérelemhez csatolt dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy a Felügyelet alapvetően meg tudja ítélni, és ezáltal megalapozott álláspontot tudjon kialakítani az intézmény által alkalmazni kívánt fejlett mérési módszerről. 73. A Felügyelet hiánypótlásra szólíthatja fel az intézményt, amennyiben a már beküldött dokumentációt nem tartja megfelelőnek, vagy elegendőnek álláspontja kialakításához. Amenynyiben az intézmény által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentáció nem biztosít kellő mennyiségű és megfelelő információt, a Felügyelet elutasíthatja a kérelmet. 74. Az aláírt kérvénnyel együtt minden, a fejlett mérési módszerre vonatkozó követelménylistánál felsorolt dokumentumot be kell nyújtani. Az intézményeknek részletezniük kell, hogyan felelnek meg az egyes követelményeknek. 75. A kérelem részeként az intézménynek a fejlett mérési módszer bevezetésére vonatkozó időtervet kell kidolgoznia. A Felügyelet elvárása, hogy a fejlett mérési módszer bevezetése a lényeges egységek tekintetében a terv alapján legkésőbb a felügyeleti határozat kiadásától számított 5 éven belül megvalósuljon. Az időtervben a bevezetés időpontjai mellett be kell mutatni azokat az új folyamatokat, illetve a már meglévő folyamatok átalakítását, amelyek lehetővé teszik a működési kockázatra vonatkozó mérések biztosítását és továbbfejlesztését.

2.1.5 A Bevezetési ütemterv (Roll-out terv)32 validálása 76. A működési kockázatra vonatkozó bevezetési ütemterv alapvetően különbözik a hitelezési kockázatnál megismert bevezetési ütemtervtől. Az Mkr. biztosítja annak lehetőségét, hogy

32

14

CRD X. melléklet 4. rész; Mkr. „Több módszer együttes alkalmazása” alcím (11 – 12. §)

a fejlett mérési módszereket lépcsőzetesen vezesse be az intézmény, egymás után az egyes egységekben. Azoknak az intézményeknek kell bevezetési ütemtervet készíteniük, amelyek fejlett mérési módszert alkalmaznak önállóan, vagy az alapmutató vagy a sztenderdizált módszerekkel együttesen.33 77. Az Mkr. 11. §-a lehetőséget nyújt a Felügyelet számára, hogy egyedileg a következő kiegészítő feltételeket szabja az intézményeknek a validálási eljárás során: 

A fejlett mérési módszer bevezetésének napjától a hitelintézet működési kockázatának jelentős részét (mindazon tevékenységek, szervezeti egységek működési kockázatát, amelyek az intézmény Mkr. 3. § (1)-ben meghatározott ún. bruttó bevételének legalább ötven százalékát teszik ki) a fejlett mérési módszer ragadja meg,



A hitelintézet kötelezettséget vállal, hogy a fejlett mérési módszert az illetékes hatóságokkal egyeztetett ütemterv szerint fokozatosan kiterjeszti tevékenységei jelentős részére.

Az intézménynek olyan bevezetési ütemtervet kell készítenie, amely 

ésszerű ütemezés mellett végrehajtható,



az intézmény legjobb tudásán és elvárható erőfeszítésein alapul (on best-effort basis),

78. A fokozatos bevezetés a kitettség, illetve üzletágak fontossági sorrendje alapján történik, azaz a bevezetés az intézmény tevékenységében legjelentősebb üzletágakra történik meg leghamarabb. A bevezetési ütemtervnek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia: 

A bevezetés elvei, szempont rendszere.



Az AMA alkalmazásának tervezett ütemezése, melyet az intézménynek külön-külön, egyedileg kell bemutatnia mindazon kitettség kategóriákra és/vagy üzleti egységekre (business unit) vonatkozóan, amely(ek)re a modellt alkalmazni szeretné. A Felügyelet elvárása, hogy a modell bevezetésének időtartama az engedélyezéstől számított legfeljebb 5 év legyen. Az ütemezésnek nem csak a végső határidőt, hanem egyes feladatokat és azok teljesítésének ütemezését és határidőit is tartalmaznia kell. Az ütemezés részletezettsége a roll-out terv elbírálásának meghatározó szempontja.



A jóváhagyási kérelem benyújtásakor aktuális készültségi fok bemutatása külön-külön, egyedileg mindazon kitettség kategóriákra és/vagy üzleti egységekre (business unit) vonatkozóan, amely(ek)re a modellt alkalmazni szeretné. Az intézménynek be kell mutatnia a jogszabályi követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedéseket, ezek eredményét és az intézmény által történő értékelését (self-assessment).



A modell alkalmazásának indoklása külön-külön, egyedileg mindazon kitettség kategóriákra és/vagy üzleti egységekre (business unit) vonatkozóan, amely(ek)re a modellt alkalmazni szeretné. Amennyiben üzleti egység alatt az intézmény nem leányvállalatot definiált, az eltérés indoklása, valamint az ebből eredő következmények bemutatása.

79. A jóváhagyott bevezetési ütemterv végrehajtására, a végrehajtás Felügyelet által történő figyelemmel kísérésére, továbbá a felvásárlásra és az összeolvadásra, valamint a visszalépésre vonatkozó szabályok megegyeznek a hitelezési kockázatoknál az IRB módszerre vonatkozóan leírtakkal.

33

15

CRD X. melléklet 4. rész 1. pont; Mkr. 11. §

Módosítások a fejlett mérési módszer alkalmazásában34

2.2

80. Az intézményeknek folyamatosan meg kell felelni a fejlett mérési módszerre vonatkozó minimumkövetelményeknek, miközben a külső és belső környezeti tényezők változásából adódóan az intézmény működési kockázati profilja módosulhat. Annak érdekében, hogy a fejlett mérési módszerrel meghatározott szabályozói tőkekövetelmény az intézmény aktuális működési kockázatát tükrözze, az intézménynek rendszeresen felül kell vizsgálnia és szükség szerint módosítania kell a mérési rendszert. Az intézmény saját igényeinek megfelelően szintén módosíthatja a mérési rendszert, illetve a módszer alkalmazási körét. 81. Az AMA alkalmazását érintő módosítások kezelésére az intézmény az igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot alakít ki. Az intézmény a belső szabályzatban rögzíti a módosítások elfogadására, dokumentálására és végrehajtására vonatkozó belső eljárásrendet és felelőseit a módosítás jellege és jelentősége szerint. 82. Az intézmény belső szabályzatában az AMA alkalmazását érintő módosításokat a módosítások jellege és jelentősége szerint az alábbi négy kategóriába sorolja be: I.

Az AMA módszer alkalmazási körének módosítása

II.

Jelentősnek minősített módosítások

III.

Lényegesnek minősített módosítások

IV.

Lényegesnek nem minősített módosítások

83. Az intézmény belső szabályzatában az általa alkalmazott AMA módszer sajátosságaihoz, és a csoportstruktúrához igazítva határozza meg a négy kategóriába való besorolás kritériumait. A módosításokat minden esetben az adott módosításhoz kapcsolódó egyéb módosításokkal együttesen kell kezelni, és a kategóriákba besorolni. Amennyiben a módosítás minőségi és mennyiségi (tőkekövetelmény változáson alapuló) értékelése különböző kategóriába történő besorolást eredményez, akkor a jelentőség szerinti magasabb kategóriába szükséges a módosítást besorolni. 84. A négy kategóriába sorolható módosításokra vonatkozó, nem teljeskörű példák az alábbiak: I.

Az AMA módszer alkalmazási köre módosításának minősül a mérési rendszer módosítása az alábbiak szerint: a. A szabályozói tőkekövetelmény számításban a nem várt veszteségen alapuló módszertanra való áttérés b. Kockázatmérséklési technikák alkalmazásának megkezdése a szabályozói tőkekövetelmény csökkentése érdekében (pl. biztosítás vagy egyéb kockázati transzfer mechanizmusok) c. Diverzifikációs hatások figyelembe vételének megkezdése d. A szabályozói tőkekövetelmény csoporton belüli allokációs mechanizmussal történő meghatározására való áttérés

Az AMA módszer alkalmazási köre módosításának minősül, ha az intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorol: e. Az AMA módszer kiterjesztése a roll-out tervben nem szereplő területekre

34

16

GL 45: EBA Guidelines on Advanced Measurement Approach (AMA) – Extensions and Changes

f. Az alapmutató módszer vagy a sztenderdizált módszer szerint kezelt tevékenységekben, üzleti egységekben végrehajtandó módosítás, abban az esetben, ha az nem szerepel a roll-out tervben II.

Jelentősnek minősített módosítás: a. Alapvető módosítások a tőkeszámítás alapjául szolgáló adatbázis összetételében és jellemzőiben (pl. külső adatbázis első alkalommal történő felhasználása) b. Alapvető módosítások a mérési rendszerben az alkalmazott módszertanban bekövetkezett változás miatt (pl. adatbázison alapuló mérésről forgatókönyv alapú mérésre történő áttérés vagy fordítva, a figyelembe veendő négy kockázati faktor kritérium rendszerében vagy súlyozásában történt módosítás, az eloszlási feltételezések és a kockázati paraméterbecslés módosítása) vagy a csoportstruktúra változásából adódóan (pl. jelentős üzletágak vagy leányvállalatok eladása, vásárlása) c. Az allokációs mechanizmus módosítása d. Alapvető módosítások a működési kockázatkezelési funkció szervezeti felépítésében és működésében (különösen a függetlenséget érintő módosítások esetében). pl. érdekellentétet keletkeztető, vagy erőforrás rendelkezésre állást korlátozó intézkedések

III.

Lényegesnek minősített módosítás: a. Veszteségadatok gyűjtésére, a forgatókönyv elemzésre, a külső gazdasági környezeti és belső kontrolltényezők meghatározására vonatkozó belső eljárások módosítása. b. A mérési rendszer módosítása az alkalmazott módszertanban bekövetkezett változás vagy a csoportstruktúra változásából adódóan (pl. a referencia időpont és/vagy a megfigyelési időszak módosítása, a modellezési határértékek módosítása, a – korábban elfogadott - várható veszteség érték meghatározás kritériumainak/módszertanának módosítása, kockázatmérséklési technikák módosítása, elismert korrelációk módosítása) c. Átállás más, az AMA módszer alkalmazását érintő IT rendszerre vagy adatfeldolgozási és jelentési eljárásra. d. Az AMA módszer belső validálására, felülvizsgálatára alkalmazott módszerek módosítása. e. A szabályozói tőkekövetelmény lényeges változását eredményező módosítások. A tőkekövetelmény változását az aktuálisan alkalmazott AMA módszerrel és a módosítások figyelembe vételével alkalmazott AMA módszerrel kiszámított tőkekövetelmények összehasonlításával kell meghatározni. Ha a csoport egységes rendszerre alapított AMA módszert alkalmaz, akkor a tőkekövetelmény változásának meghatározását elégséges csoportszinten elvégezni. Az intézmény a fejlett mérési módszer alkalmazását érintő módosítások kezelésére vonatkozó belső szabályzatában határozza meg a lényegesnek tekinthető változás mértékét.

IV.

Lényegesnek nem minősített módosítás: Azok a módosítások, melyek nem tartoznak a fenti kategóriák egyikébe abban az esetben sem, ha a kapcsolódó módosításokkal együttesen kerülnek figyelembe vételre.

17

85. A módosítások Felügyelet általi kezelése és jóváhagyása a módosítás jellegéhez és jelentőségéhez igazodik. 

Az AMA módszer alkalmazási körének módosítása és a jelentősnek minősített módosítás esetében az intézmény kezdeményezi az AMA módszer alkalmazásának újbóli engedélyezését vagy a meglévő engedély módosítását. Azaz, az alkalmazási kör módosítását és a jelentősnek minősített módosításokat ugyanazon hatóság (csoportok esetén a konszolidáló felügyeleti hatóság) engedélyezi, amely az AMA módszer használatát eredetileg is engedélyezte. Ezen esetekben a Felügyelet az engedélyezési folyamatra vonatkozó 2.1.2 fejezetben leírtak szerint jár el. Az engedélyezési kérelemhez csatolt dokumentációban az intézmény bemutatja az AMA módszer lefedettsége módosításának vagy a jelentősnek minősített módosítás leírását, a módosítás célját, indokait, és várható hatásait a szabályozói tőkekövetelményre, továbbá a tervezett módosításhoz kapcsolódó független felülvizsgálatról készült jelentést. A Felügyelet a kérelem jóváhagyásához a beadott dokumentáción kívül kiegészítő információkat és konzultációt kérhet, illetve helyszíni vizsgálatot végezhet. A Felügyelet a jóváhagyást feltételekhez kötheti (pl. a régi és új mérési rendszerek párhuzamos alkalmazása, módszertani fejlesztések, stb.).



Az intézmény a lényegesnek minősített módosítások bevezetését megelőzően előzetesen tájékoztatja a Felügyeletet a tervezett módosításokról. A Felügyeletnek megküldött dokumentációban az intézmény bemutatja a lényegesnek minősített módosítás leírását, a módosítás célját, indokait, és várható hatását a szabályozói tőkekövetelményre. A Felügyelet a beküldött dokumentáció értékelését követően jelzi az intézmény felé a módosítással kapcsolatos egyetértését vagy kifogásait és javaslatait, és azok indoklását. A Felügyelet elvárja, hogy az intézmény a tervezett módosítást csak a Felügyelet egyetértését, illetve a kapcsolódó javaslatok végrehajtását követően vezesse be.



A lényegesnek nem minősített módosítások esetében a Felügyelet elegendőnek tartja, ha az intézmény a Felügyeletet évente utólagosan tájékoztatja. A lényegesnek nem minősített módosításokat az intézmény az AMA alkalmazását érintő módosítások kezelésére vonatkozó belső szabályzatában foglaltak szerint dokumentálja. E módosítások célzott felülvizsgálata nem szükséges, az intézmény más AMA módszert érintő módosításokkal együttesen vizsgálhatja felül.

86. Amennyiben az AMA módszer adott módosításának intézmény általi besorolásával a Felügyelet nem ért egyet, akkor a Felügyelet felhívja az intézményt a besorolás megváltoztatásának szükségességére, és a Felügyelet által szükségesnek látott besoroláshoz kapcsolódó eljárás szerinti lefolytatására. 87. Az AMA alkalmazását érintő módosítások kezelésére vonatkozó belső szabályzatot az intézmény rendszeresen felülvizsgálja, és belső irányítási rendszerének, az általa alkalmazott fejlett mérési módszer jellemzőinek változásával összhangban módosítja. 88. Az AMA alkalmazására 2011. december 31. előtt felügyeleti engedéllyel rendelkező, EUszintű hitelintézeti anyavállalatnak minősülő intézménynek és a Felügyelet felé az AMA bevezetésére vonatkozó kérelmet 2012. június 30-ig beadó intézménynek a módszer alkalmazását érintő módosításokra vonatkozó belső szabályzatát 2012. június 30-ig kell megküldenie a Felügyelet részére.

18

2.3

Kvalitatív sztenderdek - „Use test”35

89. A fejlett mérési módszer alkalmazásának feltétele az általános irányítási és kockázatkezelési sztenderdeket megfogalmazó kritériumok teljesítése.36 90. A működési kockázat mérésére alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell a négy kulcselemet: belső adat, külső adat, szcenárió analízis, valamint a belső és külső környezet változását tükröző tényezők. 91. Ezen általános kockázatkezelési feltételek mellett az intézménynek teljesítenie kell a jogszabályban felsorolt minőségi követelményeket37.. Ezekhez a feltételekhez kapcsolódóan a következő elvárások fogalmazhatóak meg a fejlett mérési módszert használó intézményekre vonatkozóan: 

A működési kockázatkezelés a napi kockázatkezelésbe integráltan működik, beépül az átfogó kockázatkezelési gyakorlatba.



Független kockázatkezelés a szervezeten belül: a többi szervezeti egységtől való függetlenséget biztosítani kell.



A működési kockázati kitettségről és a veszteségeseményekről rendszeres riportok készítése az igazgatóság, illetve ügyvezetés részére és ezek megvitatása az említett testületek részéről. A jelentési gyakoriságot a belső kockázati profil határozza meg, de legalább évente szükséges belső riportokat generálni.38



Biztosítani kell a működési kockázat mérési rendszer megfelelő dokumentáltságát (mérési dokumentáció, eredmények).



A működési kockázat kezelését és mérését legalább évente ellenőriznie kell a belső ellenőrnek vagy egy külső auditornak.



A működési kockázatkezelésnek nem csak a szabályozói elvárásoknak kell megfelelnie. Az intézménynek be kell mutatnia, hogy a mérési rendszer becsléseit, előrejelzéseit, eredményeit figyelembe veszik a döntések meghozatala során.39



A kockázatmérési rendszert rendszeresen alakítani, formálni kell az intézmény által megszerzett kockázatkezelési tapasztalatok ismeretében. A kockázatmérési rendszernek relevánsnak kell lennie és meg kell felelnie az intézmény által végzett üzleti tevékenység jellemzőinek. A mérési rendszert fokozatosan érzékenyebbé és robosztusabbá kell tenni.40



A működési kockázatkezelési rendszernek előnyt kell jelenteni a szervezet működésére vonatkozóan. A működési kockázathoz kapcsolódó tőkeszámítást figyelembe lehet venni a belső teljesítménymérésben, a tőkeallokációban.41

CRD X. melléklet 3. rész; Mkr. „Fejlett mérési módszer” alcím (7 – 10. §) CRD 22. cikk, illetve Hpt. 13/C § (1) és a CRD V. melléklete; Hpt. 13/C § 37 CRD X. melléklet 3. rész 1.1 szakasz; Mkr. 7. § 38 Ehhez kapcsolódóan a működési kockázatkezelési mérési keretrendszernek támogatnia kell a működési kockázat kezelését. Biztosítani kell a szervezetben a belső kommunikációt, a megfelelő visszacsatolást arra vonatkozóan, hogy a működési kockázat megállapításai és az erre vonatkozó reakciók megjelennek a belső szervezeti rendszerben. A visszacsatolások alapján megalkotott döntések javíthatják a folyamatokat, kontrollok kialakítását. (GL 10 496) 39 GL 10 496. 40 GL 10 496. 41 GL 10 496. 35 36

19

92. A működési kockázatmérési rendszer validálásakor a Felügyelet az alábbi feltételeket ellenőrzi: 

a követelményeknek megfelelően működik-e a belső kockázatmérés,



transzparensek, és visszamenőleg is hozzáférhetőek-e az adatok és folyamatok a mérési rendszerben,



megfelelő-e a belső validálási folyamat.

2.4

Mennyiségi követelmények

2.4.1 Mérési folyamat 93. A működési kockázati tőkekövetelményt a jogszabályi előírásokkal összhangban a várható és a nem várható veszteség összegeként kell meghatározni, azonban elegendő a nem várható veszteségre tőkét képezni, ha az intézmény bizonyítja, hogy üzleti gyakorlatával lefedi a várható veszteséget. A céltartalék képzés hatályos számviteli szabályozása42 a Felügyelet értelmezése szerint nem teszi lehetővé a jövőben bekövetkező működési kockázati események várható veszteségeire történő céltartalék képzését. A céltartalék szabályozás szerint - a sajátosságok figyelembe vételével - a kormányrendelettel szabályozott gazdálkodói körben az általánostól eltérően is szabályozható a céltartalék képzés43. Az árazásban történő figyelembevétel szintén elismerhető a várható veszteség lefedéseként, ezt azonban megfelelő dokumentációval kell alátámasztani. 94. A működési kockázati modellezés egyrészt aktuális, realizált veszteségadatokon nyugodhat, másrészt konstruált adatokon (szcenárió-elemzés, üzletági tényezők). 95. A működési kockázatok becslésére az intézménynek a kárnagyságok valószínűségi eloszlását leíró módszertannal kell rendelkeznie. 96. A kockázatmérés megítélésének érdekében az intézménynek dokumentálnia kell, hogy adott időszak (naptári év) teljes működési vesztesége a kockázati érték meghatározására szolgáló modellben hányadik percentilisnek felel meg. 97. A validálás során a vizsgálat fontos részét képezi, hogy az intézmény a CRD-ben, illetve az Mkr. 7. § (8) bekezdésében nevesített négy kulcstényezőt (belső adatok, külső adatok, forgatókönyv-elemzés, üzleti és környezeti faktorok) milyen módon veszi figyelembe, a kapott eredmény mennyire tükrözi a valós kockázati profilt. 98. A működési kockázati mérték minden működési kockázati osztályra44 meghatározandó. Minden egyes operációs kockázati becslésnek működési kockázati osztályokra és veszteség adatokra kell épülnie. A CRD X. melléklet 3. részének 11. pontja, illetve az Mkr. 7. § (10) bekezdése szerint az intézmények alkalmazhatnak korrelációs feltételezéseket, amennyiben bizonyítják, hogy korrelációs becslésük kellően stabil, integráns és a stressz helyzetek előfordulását is figyelembe veszi. A Felügyelet értelmezése szerint a korreláció szó (itt és most) a különböző operációs kockázati osztályokhoz tartozó (tény vagy konstruált) adatok 2000 évi C. törvény 41. § (Számviteli törvény) 2000 évi C. törvény 41. § 6)-7) (Számviteli törvény) 44 „Működési kockázati osztály”: működési kockázat szempontjából homogén (kockázati profil, veszteségadatok) kategória, a meghatározás alapját például a CRD X. melléklete 2. részében, illetve Mkr. 4. § (5) bekezdésében meghatározott 9 üzletág, a CRD X. melléklete 5. Részében, illetve a Mkr. 13. § (1) bekezdésében meghatározott 7 eseménytípus, az üzletágak-eseménytípusok kombinációja, tevékenység, jogi egységek által meghatározott halmazok jelenthetik. 42 43

20

közötti kapcsolatokra utal. A korreláció fogalom széles értelemben interpretálandó, értve alatta két (vagy több) operációs kockázati osztály közötti bármifajta, belső vagy külső tényezők által kiváltott összefüggést (azaz lineárist vagy nem-lineárist; minden adatra, illetve csak az eloszlások „testére” vagy csak az eloszlásszélére vonatkozót). Korrelációs becslés validációjához biztosítani kell a korrelációs becslés leírását és a kapott korrelációs modelleredmény ellenőrzését. A modell dokumentációjában jelölni és igazolni kell mindenfajta korreláció-feltételezést, és értékelni a modell érzékenységét ezen feltételezésekre.

2.4.2 Belső adat 99. A belső adatgyűjtés kapcsán a Felügyelet validációs munkájának főbb elemei az adatgyűjtés teljes körűségének vizsgálata, az adatgyűjtés tartalmi vizsgálata, az ellenőrzési pontok vizsgálata. A belső adatok gyűjtése 100. A belső adatgyűjtési folyamat három alapvető szakaszból áll: A folyamat infrastruktúrájának kialakítása, amely a folyamat meghatározását és fenntartását jelenti, azon egységek kijelölését, amelyek részt vesznek és felelősek az adatgyűjtésért. Az adatgyűjtési folyamat kivitelezése, mely a működési kockázati események azonosítását, gyűjtését, validálását és a jelentések elkészítését foglalja magában. Az intézmény méretének és tevékenységének megfelelően saját maga határozza meg, hogy milyen veszteségküszöböt45 alkalmaz az egyes veszteségtípusok tekintetében, azaz, hogy mekkora érték fölött rögzíti adatbázisába a veszteségadatokat. Azokat a működési kockázati veszteségeket is szerepeltetni kell a működési kockázati adatbázisban, amelyek hitelezési kockázattal kapcsolatosak, azonban az intézmény hitelezési kockázatként kezeli és számít rá tőkét. Az intézménynek biztosítani kell a kockázatok számbavételének teljeskörűségét, melynek megjelenését a Felügyelet II. pillér szerinti eljárása során is megvizsgálja. Azokat a működési kockázati veszteségeket, amelyek a piaci kockázatokkal kapcsolatosak, a működési kockázatok tőkekövetelményében kell figyelembe venni. Az adatgyűjtési folyamat felügyelete és ellenőrzése, mely biztosítja az adatgyűjtés hosszú távú megbízhatóságát, teljességét és megfelelőségét. A megfelelőséget biztosíthatja többek között a trendelemzés, a hiányzó adatok feltárása, a számviteli adatokkal való egyezőség vizsgálata, valamint a felsővezetői felülvizsgálatok. 101. Az adatgyűjtési folyamat felügyeletében és ellenőrzésében a felső vezetésnek folyamatosan részt kell vennie. A felső vezetés általi adat felülvizsgálat és az ennek kapcsán hozott intézkedések alapozzák meg az adatgyűjtés intézményi kultúráját. 102. A belső adatokra vonatkozóan meg kell határozni egy minimális veszteségküszöböt, amely fölött az intézmény minden releváns alrendszerből és földrajzi helyről származó fontos eseménnyel és kitettséggel kapcsolatos veszteségadatot gyűjt. Az adatbázisból csak azok a veszteségadatok hagyhatók ki, amelyek bizonyíthatóan nem befolyásolják jelentősen sem egyedileg, sem pedig összességében a teljes kockázatot. Az Mkr. 8. § (3) szerint jelentősnek minősül egy tevékenység vagy kitettség, ha a figyelembevételükkel számított működési kockázat tőkekövetelménye öt százalékkal meghaladja azt a tőkekövetelményt, amelyet a figyelembe nem vételükkel számol a hitelintézet. Az egyes tevékenységek vagy kitettségek figyelembe vétele, illetve a hozzájuk kapcsolódó működési kockázat mértékének becslése az intézmény kompetenciájába tartozik, ám döntését mindenkor tudnia kell indokolni a Felügyelet előtt. A Felügyelet elfogadhatónak tartja, ha az egyes tevékenységek, szervezeti 45

21

CRD X. melléklet 3. rész 15. pont; Mkr. 8. § (3) bekezdés

egységek működési kockázatát az intézmény azoknak az Mkr. 3. § (1)-ben meghatározott ún. bruttó bevételével arányosnak becsüli. A figyelembe vételre vonatkozó döntések indokolt esetekben felülvizsgálandók. Az „5%-os korlátnak” nem csak a modell engedélyezésekor kell teljesülnie a figyelembe nem vett tevékenységek és kitettségek összességére vonatkozóan, hanem a későbbiekben is. A belső adatok tartalma és felhasználása 103. A hitelintézetek által gyűjtött belső adatok felhasználása több célú lehet, példaként a következők emelhetők ki: 

Információk gyűjtése az egyes eseménytípusokról46 és ennek alapján a belső veszteségadatok üzletágakhoz és eseménytípushoz rendelése47. A belső veszteségadatokat a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott ajánlásban meghatározott üzletágakhoz és eseménytípusokhoz kell rendelni.48



A működési kockázatok belső mérése49



A saját tőkekövetelmény meghatározása50.



Belső jelentések51.

Egymással összefüggő (sorozatos) események esetén az adatbázisban aggregáltan kezelendők, de legyenek egyedileg azonosíthatók. Az intézményeknek a veszteség-adatgyűjtés végrehajtásához meg kell határozniuk küszöbértékeket. Amennyiben megállapítható, hogy az egyes, a küszöbértéket el nem érő hatású veszteségesemények összefüggnek, úgy a teljes eseménysor összesített veszteségértékét kell figyelembe venni. Az intézménynek a vonatkozó szabályzatában rendelkeznie kell az azonos okra visszavezethető, illetve összefüggő események kezelésének módjáról, az összefüggések feltárására alkalmazott eljárásokról. Az intézménynek a vonatkozó szabályzatában rendelkeznie kell a küszöbértéket el nem érő veszteségesemények kezelésének módjáról. A működési kockázatok belső felmérésére elfogadhatónak tartjuk a küszöbérték alatti veszteségek értékének a feltételes eloszlás alapján történő becslését. 52 A belső működési kockázati mérések visszamenőlegesen minimum 5 éves megfigyelésen kell, hogy alapuljanak. Amikor egy intézmény először alkalmazza a fejlett mérési módszert, akkor visszamenőlegesen 3 év adatai is elegendőek. A Felügyelet elvárása, hogy az intézmény a belső veszteségadatokkal kapcsolatosan az Mkr. 8. § (5) bekezdésben foglaltakon túl, legalább az alábbi jellemzőket tartsa nyilván: o az esemény megnevezése; CRD X. melléklet 3. rész 16. pont; Mkr. 8. § (5) bekezdés CRD X. melléklet 3. rész 14. pont; Mkr. 8. § (2) bekezdés 48 International Convergence of Capital Measurement and Capital Standards: a Revised Framework: üzletágak (Annex 6) és eseménytípusok (Annex 7) 49 CRD X. melléklet 3. rész 13. pont; Mkr. 8. § (1) bekezdés 50 CRD 105. cikk (1) bekezdése; Hpt. 76/J. § (1) bekezdés 51 CRD X. melléklet 3. rész 4. pont; Mkr. 7. § (3) bekezdés 52 A jelenlegi információink szerint 50-250 ezer Ft között mozognak az érintett intézmények többsége által alkalmazni tervezett küszöbértékek. Megjegyezzük, hogy a kockázatkezelés fejlesztése érdekében gyűjtött veszteségadatok küszöbértékének alacsonyabb beállítása a kockázatok szélesebb körű megragadását teszi lehetővé. Az egyes üzletágak jelentősen eltérő sajátosságai különböző üzletági küszöbértékek alkalmazását indokolhatják. 46 47

22

o az esemény hatása a számszerűsített bruttó veszteségen túl, ide értve a kapcsolódó kockázatokat; o az esemény rögzítője; o az esemény leírása; o az esemény felismerésének, rögzítésének, a veszteség könyvelésének dátumai; o az eseményhez kapcsolódó veszteségesemények száma. o a veszteség összegének végleges vagy előzetes jellege Informatikai támogatottság 104. Az intézmények olyan informatikai rendszerrel kell rendelkezniük, amely mindenkor eleget tesz az alábbiaknak: Biztosítja a megfelelő adatbázis elérhetőségét, karbantartását. Az intézménynek biztosítaniuk kell, hogy az adatokat tároló szoftver elemeiről rendszeres időközönként – mely megegyezik az intézmény által használt más adatok mentési rendjével53 - biztonsági mentés készüljön, amely biztosítja az adatok helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül. Erről az intézmény eljárásrendet készít. Az intézménynek rendelkeznie kell a nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat legalább 5 évig, de minimum az adatgyűjtési periódus hosszáig bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizze. Biztosítja a modellkészítéshez és a számításokhoz szükséges kapacitást. A szoftvernek vagy a szoftvereknek együttesen- alkalmasnak kell lennie a működési kockázatot leíró belső modellek előállítására, illetve annak működtetésére. Az adatgyűjtési folyamat megfelelő ellenőrzése. Az intézménynek biztosítania kell az informatikai rendszer szabályozott és ellenőrizhető felhasználói adminisztrációját a hozzáférési szintek, az egyedi jogosultságok és engedélyezésük, valamint a felelősségi körök, a hozzáférés naplózása és a rendkívüli események tekintetében.54 Minőségi standardok 105. Az intézményeknek folyamatosan működő adatellenőrzési rendszert kell kidolgozniuk, amely lehetővé teszi egy olyan minőségű kockázatkezelési rendszer működtetését, melynek segítségével pontosan meghatározható a működési kockázat tőkekövetelménye. Az intézmények maguk dolgozhatják ki az adatminőségre vonatkozó standardjaikat, melyeket megfelelő időközönként, de minimum évente felül kell vizsgálniuk. Az intézményeknek kell bizonyítaniuk, hogy az adatok megfelelőek, teljesek és valamennyi működési területüket lefedik. Az adatok minőségének biztosítása érdekében az intézmények által alkalmazható módszerek: 

döntési fák kidolgozása,



rögzítési idő vizsgálata,



kiugró/valószínűtlen értékek vizsgálata,

53 54

23

Hpt. 13/B. § (6) e)-f) Hpt. 13/B. § (1) c)



főkönyvi adatokkal történő egyeztetés (felügyeleti elvárás mind fejlett mérési módszer, mind sztenderdizált módszer használata keretében gyűjtött veszteségadatokra vonatkozóan).

106. Az intézményeknek eljárásrendben kell meghatározniuk, hogy minimálisan milyen menynyiségű adatot tartanak szükségesnek működési kockázatkezelési rendszerük biztonságos működtetéséhez. 107. A működési kockázati veszteségesemény alatt alapvetően realizált veszteségesemény érthető, de az esemény lezárulta előtt megfelelő belső módszertan alapján becsült veszteség megállapítható kockázatkezelési célok érdekében. 108. A működési kockázatok belső adatgyűjtési folyamata során keletkezett adatok megfelelő minőségének biztosítása érdekében az intézmény belső ellenőrzésének szükség esetén, de minimum évente meg kell vizsgálnia a belső adatgyűjtés ellenőrzési folyamatát, továbbá a veszteségadatokat össze kell vetnie a könyvelés adataival. 109. A belső audit folyamán ellenőrizni kell valamennyi adat forrását, kiemelt figyelmet fordítva azokra az esetekre, amikor az adatokat egyik rendszerből a másikba töltötték át. Fel kell jegyezni azokat az adatokat, amelyek kimaradtak az adatbázisból, vagy valamilyen manipuláción mentek keresztül. Állomány átruházás és vásárolt üzletág esete 110. Sajátos esetnek tekinthető, ha egy intézmény meglévő üzletágához állományt vásárol, vagy egy új üzletágat vásárol meg. Problémát az jelenthet, ha a megvásárolt állománynál vagy üzletágnál a felvásárlást megelőzően olyan, már a Felügyelet által is validált fejlett mérési módszert használtak, amely belső adatokon alapult. Ebben az esetben a felvásárló intézménynek, azon túl, hogy a Felügyeletnek be kell jelentenie a felvásárlás létrejöttét és módját, meg kell határoznia annak az átmeneti periódusnak a hosszát, amely alatt a két adatbázis közti konzisztenciát biztosítani tudja (küszöbértékek nem egyezése esetén azok konvergenciája stb.). A validációs eljárás ezt követően végezhető el.

2.4.3 Külső adatok felhasználásának validálása 111. A fejlett mérési módszer alkalmazásához a jogszabályok előírják az intézmény számára külső adatok felhasználását. A külső adatok felhasználása különösen akkor fontos, ha az intézmény alacsony valószínűségű, ugyanakkor nagyhatású eseményeknek van kitéve.55 112. Külső adatok felhasználásának célja a belső adatok kiegészítése, a kockázati profilnak jobban megfelelő kockázati mérték meghatározása. 113. A külső adatok származhatnak publikus adatbázisokból, vagy az intézmény tagja lehet adatkonzorciumnak. 114. A fejlett mérési módszertan validálhatóságához az intézménynek meg kell határoznia, hogy milyen esetekben használ fel külső adatokat, azaz mely üzletágak/veszteségtípusok esetén alkalmaz külső veszteségadatokat, és milyen jellegű adatokat kíván bevonni az elemzésbe. 115. Az intézménynek módszertani keretet kell kialakítani arra vonatkozóan, hogy hogyan építi be saját adatbázisába a külső forrásból származó működési kockázati eseményadatokat. A módszertani keret lényege, hogy világos döntési kritériumokat határoz meg a felhasználha55

24

CRD X. melléklet 3. rész 1.2.3. alfejezet; Mkr. 8. § (8)

tóság érdekében. A külső adatok intézményre alkalmazhatósága érdekében szükséges skálázási mechanizmusok alkalmazása. A skálázás alapja lehet az intézmény méretére, tevékenységére, és működés bonyolultságára vonatkozó információ. 116. A skálázás célja az, hogy a más intézményektől származó működési kockázati adatokat az intézmény a saját kockázati profiljához igazítsa, ennek érdekében saját intézményi profiljának megfelelően normálja a működési kockázati adatokat. A módszertani dokumentációban az intézménynek meg kell határozni az alkalmazott módszer felhasználására vonatkozó feltételezéseket, azok alkalmazhatóságát, valamint azt, hogy milyen pontokon eredményezhet torzított eredményt a skálázási módszertan. 117. A fentieknek megfelelően az intézménynek rendelkeznie kell a külső adatok felhasználására vonatkozó dokumentációval és szükséges biztosítani a független felülvizsgálatot. A független felülvizsgálatot olyan belső szervezeti egység, illetve külső auditor végezheti el, akinek nincs érdekkonfliktusa a működési kockázatkezelési rendszer objektív működtetésével. A felülvizsgálatot biztosítani kell minden, a kockázati profilt szignifikánsan érintő változás esetén, de legalább évente. 118. A felügyeleti validálás során a külső adatok megfelelő felhasználhatósága és módszertani alkalmazása belső validációjának vizsgálatára kerül sor. Az intézménynek a külső adatok felhasználása során saját, releváns kockázati profiljának megfelelő adatokat kell felhasználnia. 119. A külső adatok minőségének biztosítása különösen fontos konzorciális adatok esetén. Ez esetben a külső adatok felhasználásának intézményenkénti validációjához a Felügyelet figyelembe veszi az adatkonzorcium belső minőségbiztosítási szabályozását. A Felügyelet külső adatbázisok használata esetén intézményenként vizsgálhatja a belső adatok és az adatkonzorcium adatainak konzisztenciáját. 120. Külső adatok felhasználása több célú lehet, példaként a következők emelhetőek ki: 

kockázatmérésbe történő beépítés, például a belső adatok kiegészítése a megfelelő kockázatmérés érdekében,



szcenárió-elemzéshez történő felhasználás, például a külső intézmények tapasztalatainak felhasználása legrosszabb helyzetek felvázolására,



belső validáció külső adatok alapján, például a veszteségadatok összhangjának, összehasonlíthatóságának elemzése,



viszonyítási („benchmarking”), kockázatkezelési szempontokhoz történő felhasználás, stb.

2.4.4

Üzleti környezeti és kontroll tényezők

121. A működési kockázati mérése és kezelése során az intézménynek figyelembe kell vennie azokat a releváns üzleti és belső kontroll-tényezőket, amelyek a működési kockázati profilját alapvetően meghatározzák (kockázati vezérlő-elemek)..56 122. A különböző tényezők figyelembevétele során alkalmazhatóak a múltbeli tapasztalatok és szakértői becslések. Mindezek a működési kockázati rendszer kvalitatív inputjait adják. Az intézmény összhangot kell teremtsen a működési kockázati elemek felhasználása között (belső adatok, külső adatok, szcenárió-elemzés).

56

25

CRD X. melléklet 3. rész 1.2.5 alfejezet; Mkr. 8. § (10) bekezdés

123. Üzleti környezeti és kontroll-tényezők alkalmazását a szektorban elterjedt önértékelési és kulcskockázati indikátor-rendszerek alkalmazási gyakorlata képezi le. Üzleti-környezeti tényezőre példaként említhető a munkavállalói összetétel/fluktuáció, tranzakciószám, míg kontroll tényezőre példáként említhető a szervezetben meglévő kontrollok, manuális tranzakciók aránya. Ez nem jelent kizárólagosságot, más, a CRD-ben és a Kézikönyvben meghatározott követelményeknek megfelelő módszertani eszközök is alkalmazhatóak. 124. Az üzleti tevékenység növekedését, komplexebbé válását, a kontrolltényezők javulását megfelelően figyelembe kell venni. Emiatt fontos, hogy az intézmények az üzleti környezeti és belső kontroll tényezőkre vonatkozó kockázat-felmérésüket megfelelő rendszerességgel megismételjék. Az üzleti környezeti és kontroll tényezőkre vonatkozó kockázatfelmérést a kockázati profil jelentős megváltozása esetén (tevékenységi kör változás, egyéb lényeges változtatások) szükséges végrehajtani, de legalább évente egyszer. A gyakoriságnak tükrözni kell az intézmény kockázati profilját. A releváns tényezők figyelembevételének validációja belső és külső veszteségadatokkal történő összehasonlítással hajtható végre. 125. A relevancia és megfelelőség biztosításához az intézménynek bizonyítania kell, hogy megfelelően tudja kezelni a kvalitatív adatokat, a hibákat megfelelően kiszűri, és relevánsak a kvalitatív információk, továbbá be kell mutatni azt a célt, amire a kockázatfelmérés irányul (pl. előremutató információk szerzése). 126. A kvalitatív adatok megfelelő kezelésének jelentése: biztosítani kell, hogy a kvalitatív adatok felhasználása a működési kockázatkezelés többi elemeivel összehangolható legyen57. A hibák kiszűrésének célja, hogy a kockázati értékelésében résztvevők eltérő kockázattudatosságának problémáját kezelje. Az értékelés akkor megfelelő, ha külön-külön bemutatja, hogy ki vesz részt a kockázatértékelésben, és miért alkalmas erre a feladatra.58 127. Az üzleti és kontroll-tényezők felhasználása több célú lehet, példaként a következők emelhetőek ki59: 

kockázatmérésbe történő beépítés,



kockázatkezelési szempontokhoz történő felhasználás,



belső adatgyűjtés „validálása”, stb.

Forgatókönyv-elemzés alkalmazása 128. A forgatókönyv elemzés célja, hogy a fejlett mérési módszert alkalmazó intézmény képes legyen mind a szektor-specifikus, mind az intézmény-specifikus tényezőket tekintve az extrém események megragadására. 129. A forgatókönyv elemzés használata nem korlátozódhat kizárólag az igen súlyos eseményeknek való kitettség felbecsülésére, mivel hasznos információkkal kell szolgálnia az egész működési kockázati kitettségre vonatkozóan. 130. Hiteles és megbízható eredmények elérése érdekében az intézményeknek magas szinten kell biztosítaniuk az elemzéshez használt adatok generálási folyamatának megismételhetőségét, a kvantitatív és kvalitatív eredmények konzisztens előkészítését és felhasználását. 131. Az intézményeknek törekedniük kell arra, hogy az elemzés lehető legnagyobb mértékben minimalizálja a szubjektivitást és a torzításokat.

Példa: adatgyűjtés során ugyanazon kategóriákat kell figyelembe venni. Példa: külön validálják, értékelik a kockázatértékelőket. 59 nem kizárólagos felsorolásról van szó 57 58

26

132. Az elemzés hátterében álló feltételezéseknek valamint a folyamatnak, amelynek során a forgatókönyv elemzés módszertanát felépítik, jól dokumentáltnak kell lenniük. 133. A szektorban működő intézmények folyamatosan fejlesztik a forgatókönyv-elemzési módszertanukat, ezért a Felügyelet nem kíván általános érvényűen alkalmazandó elemzési keretet meghatározni. 134. A felügyeleti validálás során legalább a következő szempontok vizsgálandók: 

forgatókönyv-készítés: működési kockázati forgatókönyvek megfelelősége, forgatókönyvek konzisztenciája, relevanciája és minden materiális működési kockázat lefedettsége; a forgatókönyv-elemzés megfelelő mélysége,



forgatókönyv értékelés: forgatókönyvek értékelési módszertana, szakértők bevonása, értékelés során nyert információk,



adatminőség: forgatókönyv értékelések eredményének összehasonlíthatósága, hibák kiszűrhetősége,



modellezési keretbe történő beépíthetőség: paraméter-értékek meghatározódása, modell-output készítésének módszertani kerete, modellkeret robosztussága.

135. A forgatókönyv-elemzés során biztosítani kell a fejlett mérési módszer többi elemével az összhangot.

2.5

Biztosítás és egyéb kockázati transzfer mechanizmusok figyelembevétele60

136. A működési kockázat tőkekövetelmény csökkentésének figyelembe-vehető eszköze kizárólag a működési kockázati biztosítás és egyéb transzfer mechanizmusok (egyéb kockázatot csökkentő jogügyletek) alkalmazása, melyek lehetővé teszik a felmerülő működési kockázatok hatékony áthárítását. A biztosítás és egyéb transzfer mechanizmusok számbavétele legfeljebb 20%-al mérsékelheti a kockázatcsökkentés nélkül számított működési kockázati tőkekövetelményt. Megjegyzendő, hogy működési kockázat esetében kockázatcsökkentő megoldások csak az AMA módszer alkalmazása esetén vehetők figyelembe, az egyszerűbb módszerek esetén ez a lehetőség nem áll rendelkezésre. 137. A kockázatmérséklés módszertanát a Felügyelet a validációs eljárása során vizsgálja. A kockázatmérséklés figyelembevételére (nem kizárólagos) példáként a következő módszer adható: o kockázati események biztosítási kötvényekhez, egyéb kockázatot csökkentő jogügyletekhez rendelése, o bruttó veszteség eloszlásának meghatározása, o eloszlás szerinti veszteségekre biztosítás, egyéb kockázatot csökkentő jogügylet hatásának alkalmazása, o biztosítás, egyéb kockázatot csökkentő jogügylet utáni maradék kockázatok kiszámítása, majd nettó veszteségek alapján tőkekövetelmény számítása.

60

A Validációs Kézikönyv 2010. júniusi módosítása során a Felügyelet figyelembe vette a CEBS 2009. decemberében a „Guidelines on operatinal risk mitigation techniques” címmel kiadott ajánlását

27

Az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri a biztosítás és egyéb transzfer mechanizmusok kockázatcsökkentő szerepének esetleges változásait. Jelentősebb módosulás esetén újra elvégzi a működési kockázat tőkekövetelményének számítását, melyről értesíti a Felügyeletet. 138. Az általános biztosítási fogalmaknak megfelelően a biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amelynek során a biztosító intézmény kockázati közösséget létesít, felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a kapcsolódó szolgáltatásokat. Az egyéb kockázati transzfer mechanizmusok kategóriájába alapvetően azok a termékek tartoznak, amelyek esetében tőkepiaci eszközök használatával kerül áthárításra a kockázat. A kockázatot átvállaló intézmény megítéléséhez a Felügyelet a következő kritériumoknak való megfelelőséget vizsgálja: • a 2003. évi LX. törvény vagy a 2007. CLIX. törvény alapján jogosult, engedéllyel rendelkezik biztosítási, vagy viszontbiztosítási szolgáltatások nyújtására, • legalább 3-as fokozatú fizetési besorolással rendelkezik (ez megfelel a hitelezési kockázat megítélésénél alkalmazott „credit quality step” szerinti fizetőképességi besorolásnak), • harmadik (független) fél a kockázatátvállaló, vagy amennyiben leányvállalat, „captive” biztosító vállalat vállalja át magára a kockázatot, akkor az egyesített kockázatot harmadikfélre kell áthárítani, • a hitelintézet által megtett lépések annak érdekében, hogy ne kerüljön figyelembevételre a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás általi kockázat átvállalás. A biztosítási kötvény (insurance policy) kockázatcsökkentő hatásának elismerhetőségéhez, validálhatósághoz a következőknek kell teljesülnie: • a biztosítási (kockázati transzfer) szerződés érvényességének kezdetekor legalább egy éves lejárat, • a felmondási időszak legalább 90 nap (3 hónap), • kizárás-mentesség áll fenn csőd-helyzet, felügyeleti biztos, felszámolási kirendelése esetén is. 139. A biztosítás kockázatcsökkentő hatásának figyelembe vétele során az intézménynek az alábbiak szerint kell eljárnia. A követelmények teljesülését a Felügyelet vizsgálja: Hátralévő lejárat: Amennyiben kisebb a hátralévő lejárat, mint egy év, akkor értékcsökkentő hatást („haircut”) kell figyelembe venni. Amennyiben automatikus megújulási kikötése van a szerződésnek, legalább egy éves felmondási idővel, akkor az előzőektől eltérően nem szükséges „haircut” alkalmazása. Ha a hátralévő lejárat legfeljebb 90 nap, akkor 100%-os értékcsökkentést alkalmazandó. Az automatikusan megújuló szerződés nem tartalmaz olyan, az eredeti feltételektől eltérő kitételt, amely érinti a biztosítás kockázatcsökkentő hatását. Felmondási időszak: Ha a felmondási időszak kevesebb, mint egy év, akkor értékcsökkentő hatás alkalmazandó. Fizetési bizonytalanság, biztosítási lefedettség összehangolatlansága: megfelelő diszkontfaktort, értékcsökkentési tényezőt kell alkalmazni, ha a biztosítási szerződés feltételei alapján kifizetési bizonytalanság áll fenn (biztosítási önrész - nem-teljes kompenzáció figyelembevétele, fizetési késedelem, partnerkockázat), illetve ha az intézmény különböző bizto28

sítási szerződései (például vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás) nincsenek egymással összhangban. 140. Az egyéb transzfer mechanizmusok kockázatcsökkentő hatásának figyelembe vétele során az intézménynek az alábbiak szerint kell eljárnia. Elfogadhatóság: kereskedési szándékkal tartott pozíciók nem ismerhetők el működési kockázat csökkentő eszközként. A Felügyelet vizsgálja a pozíciók vállalási céljának megfelelő dokumentálását. Egyedi értékelés: Az intézmény minden esetben egyedi alapon dönt az egyéb kockázatcsökkentő jogügylet tőkekövetelmény számítás során történő figyelembe vételéről, a kockázati védelmet nyújtó elismerhetőségét és a kockázat csökkentő eszköz sajátosságait együttesen mérlegelve. Tapasztalat: az egyéb kockázatcsökkentő jogügyeletek közül csak azok vehetők figyelembe a működési kockázat csökkentő tételként, amelyek használatával kapcsolatban az intézmény megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik. Kockázat csökkentő hatás: az egyéb jogügyletek figyelembe vétele során a működési kockázatot csökkentő hatás számszerűsítése mellett az eszköz alkalmazása révén keletkező egyéb kockázatok is (piaci-, hitel kockázat) értékelendők.

2.6

A fejlett mérési módszer csoporton belüli használata61

141. Amikor egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és leányvállalatai, vagy egy EU-szintű pénzügyi holding-vállalat leányvállalatai csoportszinten szándékoznak fejlett mérési módszert a működési kockázati szabályozói tőkekövetelmények kiszámítására használni, a Felügyeletnek benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell annak a módszertannak a leírását, amellyel a működési kockázati tőkekövetelményt, illetve magát a szavatoló tőkét kívánják a csoport különböző tagjai között allokálni.62 142. Az intézményeknek ezen módszertan szerint kell a tőkét a konszolidált csoport szintű követelmény felől kiindulva azon leányvállalatok felé lebontaniuk, amelyek a fejlett mérési módszer szerinti konszolidált tőkeszámításnak részét képezik. 143. Az intézményeknek bizonyítaniuk kell, hogy allokációs módszertanuk megbízható és észszerű, valamint, hogy azt a gyakorlatban konzisztensen, megfelelően és integráltan alkalmazzák. 144. Az intézmények részére különösen ajánlott, hogy allokációs mechanizmusaikat olyan irányba fejlesszék, hogy azok mindenkor pontosan tükrözzék az egyes leányvállalatok működési kockázatát és ez irányú aktuális hozzájárulásukat a konszolidált tőke kötelezettséghez. Az allokációs mechanizmus értékelése lényeges részét képezi a home és a host felügyeletek engedélyezési eljárásának. 145. A csoportszintű tőkeallokációs mechanizmus elfogadása érdekében a Felügyelet vizsgálni fogja, hogy a diverzifikáció hatásait számszerűsítik-e, ill. mögöttes tényezőkhöz hozzárendelik-e a kockázatkezelési rendszerben, és ha igen, akkor milyen módon.

61 62

29

CRD X. melléklet 3. rész 30. és 31. pont; Mkr. 10. §; GL 10 597. pont GL 10 597. pont

146. A Hpt.63 átvette azt a CRD64 által a felügyelő hatóságok számára nyújtott lehetőséget, hogy a csoportszinten egységes fejlett mérési módszert és a leányvállalatok számára ez alapján allokált működési kockázati tőkét alkalmazó csoportok esetében a fejlett mérési módszer alkalmazási feltételei teljesülése vizsgálatának alapja a teljes csoport legyen, tehát az egyes hazai leányvállalatok vonatkozásában az ilyen módon irreleváns előírásoknak (pl: modellezés nincsen leányvállalati egyedi szinten) való megfelelést nem vizsgálja a Felügyelet.

2.7

Fejlett mérési módszerhez kapcsolódó szervezeti követelmények – a belső irányítás kérdései

147. A GL 10 iránymutatásai kiegészítik, rendszerezik a CRD belső irányítási előírásait. A működési kockázathoz kapcsolódó kockázatkezelési szervezetnek különböznie kell a hitelezési kockázati menedzsmenttől, a kockázattípusok eltérő jellege miatt. Működési kockázatok a szervezet minden tevékenységében és minden egységében megjelennek. Azon intézmények esetében, amelyek fejlett mérési módszerrel kívánják teljesíteni a működési kockázatra meghatározott feltételeket, az engedély kiadásához a Felügyelet a működési kockázatkezelés szervezeti felépítését is vizsgálja. 148. Az intézménynek rendszeresen kell jelentéseket készíteni a működési kockázati kitettségről és veszteségekről. A jelentéseket egy felügyeleti és irányító feladatokat ellátó testületnek kell elfogadnia. Az igazgatóság a működési kockázatkezelés hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében létrehozhat speciális kockázati bizottságokat, ahol ezen feladatok egy részét ellátják. A jelentéseket elfogadó szervezetnek jogkörrel kell arra vonatkozólag rendelkeznie, hogy a működési kockázati keretnek anyagi erőforrásokat biztosítson és megértse a működési kockázati keret kapcsán felmerülő kérdéseket. Ezek a következőket jelenthetik: 

Működési kockázatok azonosítására, mérésére, monitoring végzésére, kezelésére vagy csökkentésére szánt tevékenységek,



Proaktív kockázatmenedzsment stratégiák és irányelvek,



Ellenőrző funkciók szervezeti struktúrája,

 Elfogadható kockázati szint meghatározása. 149. Az igazgatóságnak és az ügyvezetésnek megfelelően részt kell vennie a kockázatkezelésben, hogy biztosítva legyen, hogy átlátják az ellenőrzési és mérési folyamatokat és így biztosítható, hogy a működési kockázat menedzsment és mérés hatékonyan működik. 150. A Felügyelet különösen a következő belső szervezeti jellemzőkre lesz figyelemmel: Jelentési rendszer: A működési kockázatról szóló jelentések lényeges részét kell alkossák a belső jelentési rendszernek. A jelentést meg kell kapnia az igazgatóságnak, az ügyvezetésnek, a belső ellenőrzésnek, a kockázati bizottságoknak (amennyiben ilyenek létesültek). A riportok gyakoriságát és tartalmát jóvá kell hagynia az igazgatóságnak és az ügyvezetésnek is. Az ügyvezetésnek kell biztosítani a jelentési keret alkalmasságát. A riportokban szereplő információk az üzlet tulajdonságaitól, méretétől, komplexitásától függően változnak. Minél komplexebb és ezzel párhuzamosan kockázatosabb egy üzlet, annál több információra lehet szükség.

63 64

30

Hpt. 76/J. § (9) CRD 105. cikkely 4. pont

Működési kockázatkezelési funkció: Az intézménynek rendelkeznie kell a működési kockázatkezelésre vonatkozóan független kockázatkezelési funkcióval. A szervezeti elhelyezkedését tekintve a működési kockázatkezelési funkciónak az intézmény saját szervezeti struktúrájához kell illeszkednie. A decentralizált működési kockázati szakértők működése kapcsán biztosítani kell a megfelelő működést és ellenőrzést. Belső ellenőrzés szerepe: A működési kockázatkezelésre vonatkozó folyamatokat és mérési rendszereket rendszeresen ellenőriznie kell belső vagy külső auditornak. A belső ellenőrzésnek folyamatosan át kell tekintenie a működési kockázati keretrendszer megfelelőségét. A belső ellenőrzéssel való együttműködés lehetséges, de a belső ellenőrzés függetlenségének biztosítása elsődleges. A belső ellenőrzésnek a napi szintű működési kockázatkezelési folyamatba nem szabad bekapcsolódnia.

31

3 KÜLÖNBÖZŐ MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI MÓDSZEREK RÉSZLEGES ALKALMAZÁSA65

3.1 A fejlett mérési módszer együttes alkalmazása más mód-

szerekkel

151. Egy intézmény a fejlett mérési módszert az alapvető mutató módszerével vagy a sztenderd módszerrel használhatja együtt, az alábbi feltételek teljesülése mellett: A rendszer az intézmény összes működési kockázatát megragadja. A Felügyelet elfogadja azt a módszert, amellyel a különböző tevékenységek, földrajzi régiók, jogi struktúrák vagy más belső elvek szerinti felosztás esetén az intézmény a teljes működési kockázatkezelési lefedettséget biztosítja. A sztenderdizált módszer és a fejlett mérési módszer által lefedett tevékenységekre az alkalmazási feltételek teljesülnek. 152. A fejlett mérési módszer együttes alkalmazásához a Felügyelet a Validációs kézikönyv II. részének 2.1.5 alfejezetben (A Bevezetési ütemterv (Roll-out terv) validálása) felsorolt további feltételeket szabja a CRD és az Mkr. felhatalmazása alapján66.

3.2 Az alapmutató módszere és a sztenderdizált módszer

együttes használata

153. Egy intézmény az alapvető mutató módszerét és a sztenderd módszert csak egyesülés, illetve vállalatfelvásárlás esetén, a Felügyelet engedélyében foglalt feltételek – pl. egyeztetett ütemterv - teljesítése esetén alkalmazhatja együtt.67.

3.3 A módszerek vegyes használatának kombinációi68 154. A CRD és az Mkr. a vegyes használati kombinációk meglehetősen széles körét engedi meg, a fenti 3.1 és 3.2 alfejezetek szerint. Az egyes módszerek vegyes használatánál azonban felmerül az a kérdés, hogy a különböző módszerekkel számított tőkekövetelményeket hogyan kell összesíteni az intézmény, illetve intézménycsoport teljes működési kockázati tőkekövetelménye kiszámításakor. 155. A vonatkozó hazai jogszabályok alapvetően az egyedi (solo) intézményi szintű megközelítésben tárgyalják a tőkemegfelelési módszerek és számítások kérdését, a Hpt. XIV. fejezete tartalmaz külön előírásokat a konszolidált szintű megfelelésre. Annak ellenére, hogy a releváns jogszabályok szövege bővebben nem tesz különbséget a (konszolidált) csoport és az egyedi (solo) jogi személy általi számítások között, a megkülönböztetést célszerű megtenni. Az érvényes szabályozás ezen túlmenően explicit módon nem szabályozza, hogy a csoporthoz tartozó leányvállalat fejlett mérési módszer szerinti egyedi szintű tőkekövetelmény számításának eredményét az egyébként nem fejlett módszert alkalmazó anyavállalat (illetve a csoport) a konszolidált tőkekövetelményébe átveheti-e vagy sem. 156. A működési kockázat területén a vegyes használat tekintetében (különösen az egyes módszerek tőkekövetelményeinek aggregálhatósága szempontjából) használandó definíciók:

CRD X. melléklet 4. rész; Mkr. 11-12.§ CRD X. melléklet 4. rész 1.2 pont a)-b); Mkr. 11.§ (2) 67 Mkr. 12.§ 68 GL 10 4.1 fejezet a módszerek vegyes használatának kombinációiról 65 66

32

„a konszolidált szintű vegyes használat”: különböző működési kockázati módszerek, amelyeket párhuzamosan használnak a csoporton belül az anya-és a különböző leányvállalatokra, „az egyedi (solo) szintű vegyes használat”: amelyeket párhuzamosan használnak a jogi személyen belüli különböző üzletágak és különböző fiókok. (Az egyedi szintű osztott használat Magyarországon, a jellemző üzleti méretek miatt, várhatóan az EU meghatározó tagállamaiban várhatónál kisebb jelentőséggel bír.) A fenti „konszolidált szintű vegyes használat” tárgyában tehát nem az a kérdés, hogy egy leányvállalat az egyedi szintű működési kockázati tőkekövetelményét számíthatja-e az intézménycsoport csoportszintű tőkekövetelményének számítására használt módszertől (ami a gyakorlatban jellemzően csak a csoportirányító intézmény, az anyavállalat módszere lehet) eltérő módszerrel, hanem hogy a leányvállalat eltérő módszerrel számított tőkekövetelménye figyelembe vehető-e az anyavállalat. illetve az intézménycsoport konszolidált szintű tőkekövetelményének számításakor. 69 157. Mivel az alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszer (TSA) egy speciális változata, ezért a kombinációk lehetőségének tekintetében az alternatív mutató használata ugyanolyan elbírálás alá esik mint a sztenderdizált módszer. 158. Egy, a konszolidált tőkekövetelmény számítására alapmutató módszert, sztenderdizált módszert (alternatív mutatóval, vagy anélkül) használó intézmény számára megengedhető, hogy leányvállalatának fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelmény számítási eredményét a konszolidált szintű kalkulációba belefoglalja. 159. A konszolidált tőkekövetelmény számításához sztenderdizált módszert (alternatív mutatóval, vagy anélkül) használó intézmény számára megengedett, hogy leányvállalatának alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény számítási eredményét a konszolidált szintű számításába belevegye. Ez a kombinációs lehetőség a friss vállalatfelvásárlásnál és egyéb rendkívüli körülmények esetén használható a Felügyelet engedélyével. 160. Annak az intézménynek, amelyik az egyedi tőkekövetelmény számításánál a sztenderdizált módszer (alternatív mutatóval, vagy anélkül) mellett dönt, meg kell felelnie e választott módszerrel kapcsolatos alkalmazási kritériumoknak, a teljes (egyedi intézményi) bázison, beleértve az összes üzletágat és fiókot is. 161. Az alábbi táblázatok áttekintést adnak a kombinációk csoport szintű és egyedi szintű osztott használatáról, jelezve a konszolidált és egyedi tőkekövetelmények megfelelő számításának módját.

Hasonlóan, „az egyedi szintű osztott használat” arra a kérdésre vonatkozik, hogy vajon az intézmény számára megengedett-e, hogy üzletági vagy fiókszintű számítási eredményeit felhasználja a teljes intézményszintű (solo) működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény meghatározásánál. Nem vonatkozik azonban arra, hogy az intézmény számára megengedett-e vagy sem bizonyos számítási módszerek üzletági szinten vagy fiókszinten való használata (pl. belső megfontolásokból, vagy egy kifinomultabb módszerre való jövőbeli áttérésre felkészülésnél). 69

33

1. tábla (A táblázat forrása CEBS GL 10 a validációról) Csoportszint: vegyes használati kombinációk és „konszolidált tőkekövetelmény” Csoportszinten: használata Leányvállalati szintű megközelítés „A” vállalat, BIA helyi használat „B” vállalat, TSA vagy ASA helyi használata „C” vállalat, AMA helyi használata

BIA Csoportszinten: TSA Csoportszinten AMA (ASA) használata használata

vegyes használat nem fogadható el vegyes használat elfogadható

vegyes használat elfogadható -

vegyes használat elfogadható vegyes használat elfogadható

vegyes használat elfogadható

-

2. tábla (A táblázat forrása CEBS GL 10 a validációról) Jogi személy bázis: vegyes használatú kombinációk és „egyedi (solo) tőkekövetelmény” Jogi személy - BIA Jogi személy – TSA Jogi személy – AMA használat vagy ASA használat használat Üzletág/fiók megközelítés „A” üzletág/fiók BIA használata

-

„B” üzletág/fiók TSA/ASA használata „C” üzletág/fiók AMA használata

vegyes használat nem fogadható el vegyes használat nem fogadható el

vegyes használat nem fogadható el -

vegyes használat csak különösen indokolt esetben fogadható el vegyes használat elfogadható

vegyes használat nem fogadható el

-

4 BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TŐKEKÖVETELMÉNYE70

162. Az alábbiakban részletezett befektetési vállalkozások a működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt nem kell, hogy beszámítsák a teljes tőkekövetelménybe, ugyanakkor ez a kedvezmény nem jogosítja fel őket arra, hogy az egyéb kvalitatív követelményeknek ne tegyenek eleget. 163. Főszabályként a hitelintézetekkel azonos komponensekből71 tevődik össze a teljes tőkekövetelmény, ami következő tényezők összege: 

a hitelkockázat és a felhígulási kockázat (dilution risk) miatti tőkekövetelmény;



a kereskedési könyvhöz kapcsolódó kockázatok miatti tőkekövetelmény;

70 71

34

2006/49/EK irányelv 20-21. cikk CRD 75. cikk



a devizaárfolyam-kockázat és az árukockázat esetén72 meghatározott tőkekövetelmény;



a működési kockázat miatti tőkekövetelmény.

164. A Felügyelet azonban engedélyezi az olyan befektetési vállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek engedéllyel a befektetési szolgáltatások nyújtására73, hogy akkora szavatoló tőkével rendelkezzenek, amely mindenkor legalább annyi mint a következő összegek közül a nagyobb74: 

a vonatkozó75 tőkekövetelmények összege, vagyis a működési kockázat miatti tőkekövetelmény NEM számítandó be az összegbe;



az előző év általános működési költségeinek negyede. 76

összes _ tőkekövetelmény  max( Cc  Ctb  Cd ; Cost0 * 0,25) Ahol: Co: működési kockázat miatti tőkekövetelmény Cc: hitelkockázat miatti tőkekövetelmény Ctb: kereskedési könyv kockázata miatti tőkekövetelmény Co: devizakockázat miatti tőkekövetelmény Cost0: előző év általános működési költsége 165. A kedvezményt érvényesíthetik azok a vállalkozások, akik nem rendelkeznek engedéllyel a következő szolgáltatásokra77: 

sajátszámlás kereskedés, és



pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalása és/vagy pénzügyi eszközök kihelyezése a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján.

166. A Felügyelet engedélyezi az olyan befektetési vállalkozások számára, amelyek az előírt indulótőkével rendelkeznek (730.000 EUR), de amelyek az alábbi kategóriákba tartoznak, hogy akkora összegű szavatoló tőkével rendelkezzenek, amely mindenkor több vagy egyenlő, mint a következők összege: 

a vonatkozó78 tőkekövetelmények összege, vagyis az operációs kockázat miatti tőkekövetelmény NEM számítandó be az összegbe;



az ezen irányelv 21. cikkében megállapított összeg, azaz az előző év általános működési költségeinek negyede.

összes _ tőkekövetelmény  Cc  Ctb  Cd  Cost0 * 0,25) Ahol: Co: működési kockázat miatti tőkekövetelmény Cc: hitelkockázat miatti tőkekövetelmény Ctb: kereskedési könyv kockázata miatti tőkekövetelmény Co: devizakockázat miatti tőkekövetelmény 2006/49/EK irányelv 18. cikk 2004/39/EK irányelv I. melléklete A. szakasz 3. és 6. pontjában felsoroltak 74 Fontos, hogy a kézikönyv készítésekor aktuális magyar CRD-fordítás nem helytálló. Az eredeti 2006/49 alapján a két érték közül a nagyobbal kell (legalább) rendelkezni. 75 CRD 75. cikk a)–c) pont 76 Az általános működési költség kifejezés a CRD jelenleg aktuális fordításából származik. Az eredeti „fixed overhead” helyesebb fordítása az „általános igazgatási költség”. 77 2004/39/EK irányelv I. melléklet A. szakasz 3. és 6. pont 78 CRD 75. cikk a)–c) pont 72 73

35

Cost0: előző év általános működési költsége 167. Az alábbi kategóriákba tartozók érvényesíthetik a kedvezményt: 

kizárólag ügyfélmegbízás teljesítése vagy végrehajtása, illetve klíring- és elszámolási rendszerbe vagy elfogadott tőzsdére történő lépés céljából saját számlára ügyleteket kötő befektetési vállalkozások abban az esetben, ha ügynöki minőségben lépnek fel vagy ügyfélmegbízást hajtanak végre;



befektetési vállalkozások, amelyek: o nem rendelkeznek az ügyfelek pénzével vagy értékpapírjaival, o csak saját számlára történő ügyletkötést vállalnak, o nem rendelkeznek külső ügyfelekkel, o ügyleteinek végrehajtása és elszámolása klíringintézmény felelőssége alatt történik, és amelyeket az a klíringintézmény garantál.

168. Függetlenül attól, hogy a vállalkozások más módon számítják a tőkét, meg kell felelniük valamennyi működési kockázatra vonatkozó előírásnak79, vagyis többek között: szabályzatokat és eljárásokat kell bevezetni a működési kockázat tekintetében a kitettség értékelésére és kezelésére, amelyek tartalmazzák a ritka, de súlyos eseményeket is, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági terveket kell készíteni.

79

36

CRD V. melléklet