Válasz Dr. Musinszki Zoltán „A transzferárazás filozófiája és alkalmazásának aspektusai” című PhD értekezéshez készített
opponensi véleményére Mindenekelőtt nagyon köszönöm Dr. Musinszki Zoltán PhD egyetemi docensnek a fenti címen benyújtott értekezésem 6 oldalban adott, részletes opponensi véleményét. Köszönöm, hogy a téma és a választott kutatási irányok (motiváció és teljesítményértékelés) aktualitását alátámasztotta. Megtisztelő, hogy kutató munkámat részletes értékelésével már a munkahelyi vita során is jelentősen elősegítette. Az átdolgozás során törekedtem arra, hogy észrevételeit, javaslatait értekezésembe beépítsem és örülök, hogy ennek hatását opponensi véleményében több ponton is pozitívan értékelte. Köszönöm a 2. és 3. fejezet összefoglaló értékelését. A téma más tudomány területekkel való kapcsolata komoly kihívást jelentett a kutatás irányának meghatározásánál és megtartásánál. A transzferár kérdéskör vállalati stratégiához való kötődése a második fejezetben összegzett számviteli kutatási eredmények, a belső árképzés és a teljesítményértékelés kapcsolatának bizonyítása alapján kapott figyelmet. Ezen eredmények szerint a vállalaton belüli, önálló felelősségi körrel (decentralizált szervezet keretein belül) rendelkező részlegek (divíziók) együttműködését piaci kapcsolatokként tekintettem (49.oldal). A vállalatvezetés hozzáállása a belső ügyletek árazásához a vállalati hosszú távú stratégiai célok által vezérelt. Ezek alapján ítéltem fontosnak a transzferárazást stratégiai szempontból elemezni. Az opponensi vélemény a 4. fejezetre utalva kiemelte a bemutatott felmérések eredményének aktualitását. Ebben a fejezetben a transzferárazás szerepét tekintettem át a multinacionális vállalatok szemszögéből. Egyrészt bemutattam nemzetközi környezetben a belső árképzés sajátos paramétereit, másrészt ismertettem a kiemelt felmérések eredményei révén a teljesítményértékelés (mint a téma vizsgálatának fő iránya) feltételeinek és jellemzőinek változását az elmúlt 20 év során. A választott felmérésekkel szemléltettem a gazdasági környezet alakulását és annak hatását a teljesítmény értékelésére. Az áttekintett felmérések részletes jellemzőit (megkérdezettek köre, válaszadási arány, stb.) a munkahelyi vitán elhangzott javaslatok alapján vettem ki az értekezésből. Összességében valamennyi felmérés megkérdezettje külföldi leányvállalattal rendelkező társaság volt. Erre utal a 130. oldalon található hivatkozás a 4.2. fejezetre. A direkt kérdőíves megkérdezés során én magam is azokat a vállalkozásokat kértem fel válaszadásra a cégjegyzék adatbázisa alapján, melyek nevéből következtetni lehet arra, hogy a vállalkozásnak külföldi tulajdonosa van (118. oldal). A bemutatott felméréseknél mért válaszadási hajlandóság 13,1 – 24,0 % volt. Gyakorló számviteli vezetőként a napi szakmai tapasztalataim (nemzetközi szakmai konzultációk, BIG four (lásd. EY) felmérések) és a transzferár fogalom adózáshoz való kötődése alapján kértem fel válaszadásra a pénzügyi - számviteli vezetők körét.
Az opponensi vélemény szerint az 5. fejezet az erre épülő hipotézisek tartalmához képest hangsúlyozottabban foglalkozik a transzferár szabályozásával. A fejezet felépítésével arra világítottam rá, hogy a transzferár kérdéskör adójogi szabályozásának közel olyan múltja van, mint az ezzel kapcsolatos elméleti kutatásoknak. Ehhez áttekintettem a szabályozás gyökereit (hangsúlyozva az amerikai eredményeket), bevezettem a transzferár dokumentáció vonatkozásában alapvető fogalmakat. A szabályozás történelme a „szokásos piaci” ár igazolásának részleteiben értelmezhető, a módszerek és az alapelv azóta is érvényes. Fontosnak érzem hangsúlyozni az USA szerepét e témában, illetve hogy lényegében az OECD az amerikai alapokra építette nemzetközi kommunikációját. Az opponensi vélemény hiányolta az elméleti kutatási részben a saját vélemények markánsabb megfogalmazását. Az észrevételt elfogadom, bár a dolgozat elején kutatási célként a „transzferár kategóriát vizsgáló tudományterületek, valamint azok eredményeinek áttekintése, kiemelt hangsúlyt fektetve a vállalati menedzsment tudományok és a vezetői számvitel területére, mely területekre akár a felsőoktatási képzés, akár a szakmai publikációk vonatkozásában egyértelmű rés fedezhető fel” (12. oldal) fogalmaztam meg. Az értekezésem alapjául szolgáló, alapvető (ezért részletesebben tárgyalt) szakirodalmak többsége nem érhető el, nem ismert a hazai szakirodalomban. Ezek eredményeit valamennyi külföldi kutatás alapként kezeli (Hirschleifer, Benke, Solomons, Kaplan). Úgy érzem, hogy kutató munkám e tekintetben feltáró jellegű, bővíti a témával kapcsolatos szakirodalmak körét. Köszönöm a kutatás módszertanának és eredményének részletes értékelését. Az opponensi vélemény megkérdőjelezte a kérdőíves felmérés célcsoportját. A transzferárazás kérdésköre a 2003-ban életbe lépett dokumentációs kötelezettség szabályozásáról szóló kormányrendelet révén került a figyelem középpontjába az adózók és az adóhatóság oldaláról egyaránt. Igaz, hogy Magyarország 1996-tól tagja az OECD-nek, így a társasági adóról szóló törvény már azóta szabályozza a kapcsolt ügyletek szokásos piaci ártól való eltérésének adómódosító hatását. Az OECD transzferár irányelveinek magyar fordítása azonban csak 2005-ben került a szakmai könyvek piacára, ami jól jelzi, hogy a témával kapcsolatosan nagyon lassan terjedt el a nemzetközi iránymutatás, az is leginkább az adminisztratív kötelezettségek miatt. Véleményem szerint a pénzügyi – számviteli vezetők felelőssége a transzferár dokumentáció elkészítésében egyértelmű. Szerepük a vállalati tervezés (rövid és hosszú távú egyaránt), a teljesítménymérés mérőszámainak megválasztása és az információ biztosítása terén, a gazdasági döntések előkészítése és értékelése kapcsán egyaránt megkérdőjelezhetetlen. Az általam készített kérdőív egyrészt arra épített, hogy a transzferár rendszer kialakítása olyan terület, mely igényli a pénzügyi – számviteli információkat. E tekintetben a transzferár rendszer kötődése a tervezés és teljesítménymérés folyamatához a pénzügy-számvitel által szolgáltatott adatok révén felmérhető. Másrészt a transzferár dokumentációban a szokásos piaci ár (hasonló vállalkozások hasonló ügyleteiben alkalmazott ár) igazolásához a pénzügy – számvitel igényli más menedzsment területek információit a piaci környezet elemzéséhez. Az így kialakult funkcionális elemzés azoknak a vezetői területeknek (pl. termelésmenedzsment, marketing, brand, stb), amelyeknek nincs egyértelmű rálátása a piaci viszonyokra, hasznos információt jelenthet. Ezáltal a transzferár dokumentáció azon információs körbe tartozik, amelyet a pénzügy – számvitel biztosít a
vállalatvezetés számára. Az információ-tartalom vizsgálata volt a kérdőíves felmérés egyik célja. Arra kerestem a választ, hogy a pénzügyi – számviteli vezetők felismerik-e, hogy az összehasonlító elemzés révén a vállalkozás piaci környezete kerül bemutatásra; ennek megfelelően készítik-e el a dokumentációt; a vezetői területek igénylik-e és biztosítják – e számukra a dokumentációt a belső döntések megalapozásához? Köszönöm a T1 tézis új tudományos eredményként való elfogadását. A vizsgálatba bevont vállalkozásoknál valóban törekedtem az adóoptimalizáció létét hangsúlyozni. Ezért célirányosan külföldi tulajdonosokkal, független anya – leányvállalatokkal rendelkező vállalatcsoportokat kértem fel a válaszadásra. A 49. oldalon fogalmaztam meg, hogy a lényegében költségallokációt jelentő belső együttműködéseket és teljesítmény elszámolásokat háttérbe helyezem. Köszönöm a T2 tézis kapcsán felvetett kérdéseket. A transzferár dokumentáció üzleti hasznosságát két fő szempont alapján vizsgáltam: egyrészt, az elkészítése során jellemző vezetői együttműködés, másrészt, a menedzsment belső információs eszközeként való alkalmazásának felmérésével. Véleményem szerint az üzleti hasznosság leginkább az utóbbi, a tényleges alkalmazás révén értelmezhető. A 10. táblázatban jól látható, hogy a menedzsment számára a transzferár dokumentáció célja ismert (bár az átlag 4 egész alatti, a módusz 5, ami megerősíti az ismertséget), a dokumentáció lényeges elemeinek ismerete vonatkozásában a válaszadók már ilyen mértékben nem fogadják el az eredményt. Véleményem szerint a 24. állítás eredménye fontos, mely szerint a menedzsment tagjai nem kapják meg a transzferár dokumentációt (átlag 2,217, módusz 1), tehát annak információi nem alapozzák meg a gazdasági döntéshozást. A dokumentáció hasznosságát a „menedzsment döntéseket segítő előnyök”-ként (137. oldal) fogalmaztam meg. Ezek alapján a 27a) és a 27d) állítások kiemelendők, egyrészt a gazdasági környezetről alkotott megbízható kép, másrészt a belső árak és a piaci árak összehasonlításának eszközeként való értékelés miatt. Mindkét állítás a 27. csoportban a legalacsonyabb átlagos pontszámot kapta, az ezekhez tartozó kétklaszteres vizsgálatban pedig a legmagasabb az egyértelműen elutasítók aránya (80% feletti a K_2 klaszteren belül), illetve a legalacsonyabb az elfogadók aránya (41,38% a K_1 klaszteren belül). Az opponensi vélemény által kiemelt állítások valóban inkább az alacsony szinten érvényesülő hasznosságot igazolják a kapott átlag és módusz értékek alapján, de a tényleges alkalmazásra vonatkozó állítások eredményei szerint a dokumentáció üzleti információinak gyakorlati alkalmazása a felmérés alapján nem jellemző. Véleményem szerint a T2 tézis második részét, mely szerint a dokumentáció adószabályozásból eredő kötelezettség, a 18. – 23. állítások eredményei, valamint a már említett, az elkészítésében való együttműködésre (a bizonytalanságot tükröző eredményekkel) utaló állítások támasztják alá. Ezek alapján kérem a T2 tézis elfogadását. Köszönöm a T3 tézis újszerű eredményként való elfogadását. Az említett táblázatok közül a 20. táblázatot valóban helyesbítenem kell, melyet az írásbeli válasz mellékleteként csatolok. A H3 és a H3a, H3b hipotézisek bizonyításához a kérdőíves megkérdezés adatbázisán kívül a NAV 2011. évi társasági adó bevallások adatbázisát alkalmaztam. Azért ezt, mivel a
kutatás folyamatában ez volt az utolsó rendelkezésre álló bevallási adatbázis. Az adott időszak (2011.) során az adóalap módosító vállalkozások száma és aránya nem volt rendkívüli módon eltérő a korábbi eredményektől. E tekintetben természetesen a megfogalmazott tézis pontosításra szorul: a transzferár miatti adóalap korrekció és az eredményes működés, valamint a tevékenységgel való összefüggése csak 2011. évre értelmezhető. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az általános gazdasági összefüggések alapján a T3a (miszerint a veszteséges vállalkozások és a transzferár miatti adóalap csökkentés összefüggésbe hozható) tézisnek van realitása. Veszteséges vállalkozások belső ügyleteiben alkalmazott beszerzési árak elősegíthetik az üzemi eredmény pozitív alakulást (alacsony árak alkalmazásával), melyek miatt a keletkező adóalap a piaci árakra való módosítás révén csökken. A T3b tézis bizonyítása során kiemelt négy tevékenység tekintetében a piaci árak egyértelmű elérhetősége lehet kényszerítő erő a belső ügyletek alacsony árainak adóalap csökkentő korrekciójára. Elfogadom az opponensi vélemény formai, szerkesztési, stílusbeli észrevételeit és elismerem a szerkesztés során elkövetett formai hibákat (a kiemelt táblázatok javított változatát a válasz mellékleteként csatolom), melyek sajnos az értekezés tervezet jelentős átdolgozása után is a szövegben maradtak (a 28. táblázatban a helyes érték 574, a 29. táblázat értékadatainak a 221. oldal munkatáblája ad alapot, a sorrendet az előző elemzésekhez igazítottam). Bírálómnak köszönöm, hogy felhívta rájuk a figyelmet és további publikációim során törekszem a hasonló hibák megelőzésére. Végezetül köszönöm Dr. Musinszki Zoltánnak az általam készített PhD értekezés alapos és részletes véleményezését.
Üröm, 2015. április 26.
Szabóné dr. Veres Tünde
Mellékletek
A transzferárak miatt adóalapot módosító vállalkozások adatai 2002 – 2011. években Megnevezés Külföldi tulajdonú vállalkozások száma, db Adóalap csökkentők száma, db Adóalapot csökkentők aránya a külföldi tulajdonosi körben % Adóalap növelők száma, db Adóalapot növelők aránya a külföldi tulajdonosi körben, % Belföldi vállalkozás tulajdonú vállalkozások száma, db Adóalap csökkentők
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009
2010.
2011.
23443
23370
26556
25090
24249
24625
29185
27989
23161
22849
463
478
427
463
519
593
670
700
742
884
1,98
2,05
1,61
1,85
2,14
2,41
2,30
2,50
3,20
3,87
820
866
804
958
975
975
1 002
1 075
1 304
1 441
3,50
3,70
3,03
3,82
4,02
3,96
3,43
3,84
5,63
6,31
18968
19406
23323
23302
26351
26322
27650
22783
29149
27801
463
478
427
463
519
593
670
700
742
884
száma, db Adóalapot csökkentők aránya a belföldi vállalkozás tulajdonosi körben % Adóalap növelők száma, db Adóalapot növelők aránya a belföldi vállalkozás tulajdonosi körben, %
2,44
2,46
1,83
1,99
1,97
2,25
2,42
3,07
2,55
3,18
820
866
804
958
975
975
1 002
1 075
1 304
1 441
4,32
4,46
3,45
4,11
3,70
3,70
3,62
4,72
4,47
5,18
20. táblázat: Adóalapot növelő és csökkentő vállalkozások száma és aránya a külföldi és a belföldi vállalkozás tulajdonossal rendelkező vállalkozásokon belül (Forrás: NAV adatbázis alapján saját szerkesztés)
-
A t-próba eredménye az SPSS output alapján helyesen:
T-Test Group Statistics st acsökk
N
Mean
Std. Deviation
Std. Error Mean
>= ,00
408
,3975
,39029
,01932
< ,00
166
,7270
,36533
,02836
Independent Samples Test Levene's Test for Equality of Variances
t-test for Equality of Means 95% Confidence Interval of the
Sig.
F acsökk Equal
Sig.
3,083
,080
variances
(2-
Mean
Std. Error
tailed)
Difference
Difference
572
,000
-,32955
- 325,371
,000
-,32955
t
df -
Difference Lower
Upper
,03528
-,39885
-,26025
,03431
-,39705
-,26204
9,340
assumed Equal variances
9,604
not assumed
Group Statistics st acsökk
>= ,00
N
Mean 263
,2942
Std. Deviation ,37464
Std. Error Mean ,02310
< ,00
65
,6969
,40485
,05021
Independent Samples Test Levene's Test for Equality of Variances
t-test for Equality of Means 95% Confidence Interval of the
Sig. (2F acsökk Equal variances
1,684
Sig. ,195
t
df -
Mean
tailed) Difference
Std. Error Difference
Difference Lower
Upper
326
,000
-,40264
,05274
-,50640
-,29889
- 92,940
,000
-,40264
,05527
-,51241
-,29288
7,634
assumed Equal variances not assumed
7,285
