This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project to make the world’s books discoverable online. It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that’s often difficult to discover. Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book’s long journey from the publisher to a library and finally to you. Usage guidelines Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. We also ask that you: + Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for personal, non-commercial purposes. + Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google’s system: If you are conducting research on machine translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the use of public domain materials for these purposes and may be able to help. + Maintain attribution The Google “watermark” you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. + Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can’t offer guidance on whether any specific use of any specific book is allowed. Please do not assume that a book’s appearance in Google Book Search means it can be used in any manner anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. About Google Book Search Google’s mission is to organize the world’s information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers discover the world’s books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web at http://books.google.com/
ww m
HARVARD LAW SCHOOL LIBRARY
...
----------
------------
(..
MAGYARORSZÁG
••
KOZJOGA. TEKINTETTEL ANNAK
TÖRTÉNETI KIFEJLŐDÉSÉRE ÉS
AZ 1848·ki T()RVÉ~YEKRE.
A LEGUJABB E N~ LATIN MUNKÁK, FÖI...EG GROF CZlRiKY Ar\TAL "CONSPECTUS IURIS PUBLICI REGNI HlTNGARIAE AD ANNUM 1848" UTÁN, ÉS ANNAK RENDSZERÉT KÖVETVE IRTA
Dr. !UIlAYD.A.) JÁKos JOoruoo~,
KÜZ- ÉS
v.ú.Tó
ttOYVED • t b.
PEST. EHICH GUSZTÁV, M. AKAD. NYOMDÁsz.
1861.
~,,~
1 7 1Q33
.
-'.
T A ft T AL..OM ~EVEZETÉS.!
·'o~·''':4i;::J
Lap. I. Magyarország köz- es magán joga.. • • Magyarország mindenkor saját törvényeivel élt. • Az ország alkotmány- és kormány-formájának fogalma. IV. A magyar állam 8s alapjai. . • . • • V. A magyar közjog elvei vagy saját, vagy közönségesek. VL S a j á t k ú t f ő i n k: A. Az alaptörvények, különösen l-ör az arany bulla.. ; . . • VIT. 2-or. a koronázási hitlevelek.. • . . vm. S-or. a bécsi éslinezi békekötések, és az 1791. 26és 7-ik törvény czikkek . IX. 4-er. Az l72S. 1. 2. S. t. ez. . • • • X. Ó-Ör. Az 179°/1 ol'Bzággyülés némely törvényczikkei. XI. B. A polgári törvények. C. Verb8ezy hármas könyve. Xli. D. Statumok és privilegiumok. . . • • XIII. E. Szerződések, kötések. • . . • .• XIV. I. Királyi intézvények, leiratok. • • XV. G. Az onzágos szokások, élés és gyakorlat. • XVI. Közönséges kútfök: az egyetemes közjog a nemzetközi jog, az egyházi jog, a történet oklevél- és régiaég tudomány, végre a magyar jog • egyébb részei. •
n. m.
XVll. E munka feloutáaao
...
•
•
l
2 S 4 ó
6
7 8 9
11
. 'o.
II
I. KÖNYV. M a g y a r o rB z á g t e r ü l e t é r ö I.
I. FEJEZET. Magyarország területe.
Lap. 1. §. Magyarország területe általában. 2. §. Magyarország m8:i határai. 3. §. Magyarország kapcsolt részei. 4. §. A keleti Tótország (Slavonia.) 5. §. Horvátország'l 6. §. Dalmátország. 7. §. Ráma 8. §. Serbia. 9. §. Bolgárország 10. §. Oláh- és Moldvaország 11. §. Gács- és Lodomeria. 12. §. Erdélyország. 13. §. A magyar tengerpart.
13 14
ló 16
17 18
20
n. FEJEZET. Ahatárjogok Uura Finium) és az ország k ö vet e l m é n y e i.
14. §. Az ország-korona követelményei. 15. §. Galliciát és Lodomeriát illetőleg. Tanulság a mondottakból.
m.
~1
22 23
FEJEZET.
Magyarország íelOlztása.
16. §. Magyarország különféle ~elosztása. 17. §. Vármegyék.. ". . . 18: §. HOr\"át. és Tótorsaág felosztáaa.
24
2&
II
ll. KÖNYV. A magyar király.
I: FEJEZET. Magyaror.zágban a fllhatalom megszerzésének módj a. Lap 19. §. Az Árpádi korszakban. • 20. §. A vegyes korszakban. . 21. §. Az ausztriai korszakban. .. 22. §. I. J6zsef koráig a választás természete, később I. Leopold korszaka. . 23. §. llL Károly és a Sanctio Pragmatica. 24. §. A j elen öröklési rend.
26 27 28 29
II. FEJEZET. A magyar királyok koronázásáról. 25. §. A koronázás.
.
.
•
30
26. §. Alaptörvényeink és a koronázási hitlevél világosan megrendelik. . .. 27. §. Legujabb és a határidejét is meg8olapit6 törvéD)'. 28. §. A királyi örökösnek koronázása elBtti hatásköre. 29. §. Vajjon, és mennyiben nyer a királyi hatalom a koronázás által. . . . ..• 30. §. A törvényes koronázáshoz mindenkor az ország koronája kivántatott meg, és nem ok nélkül. 31. §. A koronázás lényeges részei. • 32. §. Koronázási hitlevél. . 33. §. Kir. koronázási szertartás. 34. §. Kit illet a koronázási jog. 35. §. Koronázi\.si eskii. . 36. §. A koronázás helye. 37. §. A királynék koronázása. 38. §. Koronázási ajándék.
31 32
"
34 36 37 38
39
40
m.
FEJEZET. A z o rB Z á g é k e s s é g e i r II l. 89. §. Az ország ékességei. A szent korona. 40 §. Az ország többi ékességei.
40 41
IV Lap. 41. §. Az. apostoli kereszt.
42
IV. FEJEZET. Magyarország királynéja. 42. §. AZok állása, jószágaik. régente. 43. §. Jelen jegybérok és udvaruk. .
42 43
V. FEJEZET. A király gyermekeiről. 44. §. Czimök. Az uralkodó CBaládbóli régi idöbéli vezérek. 45. §. Az ifjabb király.
44 45
VI. FEJEZET. Az orBZág kormánya 8. király kiskorUBága alatt. 46. §. A kiskorú király gyámja.
45
VII. FEJEZET. A királyi együtturalkodó (Corregens Regius.) 47. §. A kir. együtturalkodó, vagy kir. kormánytárs.
47
VIII. FEJEZET. A f ö li a t a lom m e g s z Ü n é s e. 48. §. Önkényes lemondás. • • 49 §. Kényszeritett lemondás. ~etegség.
48
III. KÖNYV. Az ország lakosai.
I. FEJEZET. A z o r s z á g k a r a i é s r e n d e i á It a lá b an. 60. 61. 62. 63.
Magyarország lakosai. A karok és rendek általában. A magyar nemesség kezdete. . . • . Egyébb osztályok, rendek. '.' . . . Országnagyok, lavagi rend (Equelltris Ordo). Főpapok. Szabad kir. városok. . . • .• A karok és rendek nemessége egyenlő, és a hHbéri rendszerblSI nem származik. . ... 66. §. Az ország karai és Rendeipe léphetés feltétele.
§. §. §. §. M. §. 65. §.
49 60 51 52
v n.
FEJEZET.
A nemesi ellSjogokrÓI. Lap. 57. §. Általában és különösen : l) sarkalatos elöjogaik. • 58. §. 2) Egyébb nem sarkalatos sz~mél1 és vagyoni jogaik.
53 54
m. FEJEZET. A karok és rendekrlSl különöse n és p edig a flSpapokról.
69. §. A flSpapok. Közös és különös jogaik. 60. §. A primás külön jogai. • 61. §. Egyébb f'ópapok külön jogaik.
55 66
IV. FEJEZET. Az o.rBzágnagyok. 62. 63. 64. 65. 66. 67.
§. §. §. §. §. §.
Az ország bárói 2lászlóeai. A nádor. • . • • • • • A nádori hivatal fontossága. Királyi helytartó. . A nádornak mint kir. helytartónak jogai. . A töbi politikai, katonai és törvényhatósági jogai. A nádor adományzási joga. Nádori adomány (Donatio Palatinalis). • . • . • 68. §. Az országbíró (JucÍex eurlae). . . • 69. §. Horvátországi bán. 70. §. A tárnok. . ' .. 71. §. A többi országzászlósok. 72. §. Korona örök. . . 73. §. Mágnások: a) FlSispánok. 74. §. b) A többi mágnások. .
57
58 5l)
60
61 62 64
65 66 67 69
V. FEJEZET. A n e m e s i r e n !i r ö l. 75. §. Az ország nemesei.
• 76. §. A nemesség szerzési módja. .
.70
VI. FEJEZET. A sz a b a d k i r. v á r o 8 O k r ó l.
77. §. Eredetök él jogaik.
73
vl VII. FEJEZET. A többi nemes közönségek. Lap. 78. §. A szabfd kerületek osztályzata és különösen I. a' turopolyai nemes kerület. II. ajász.kún kerület. 79. §. III. Hajdú kerület. IV. Fiumei tengerpart. .SO. §. V. A XVI. Szepesi városok. . . •. 81. §. VI. A'nagykikindai (kamarai) és tisza (koronai) szab&dkeritletek.
74 77 78
79
VIII. FEJEZET. A p r a e d i a li s o k I S Z a b a d o s o k. 82. §. A praedialistákról. • 83 §, Szabadosok, honoratiorok.
79 80
IX. FEJEZET. A P a r a s z t r e n d. 84. §. A jobbágyolQ-óI. , • . • • . 85. §. Az úrbér, és ez utáni állásuk ll. legujabb id8kig. 8.6. §. És.zrevételek és a hibás vélemény. ..
81 82 84
IV. KÖNYV. A f e ls é gi j o g o k r 6 l.
A F e ls é ~ i
I. FEJEZET. i o g o k r ó l á l ta lá b a n.
137. §. A felségi jogok felosztása.
86
n.
FEJEZET. A k i r á l Y !lZ e m,é l yes j o g a i k i r á l y i m é l t 6ságánál fogva. '. 88~ §.
87
89. 90. 91. 92. 93. 94.
88 89 90 91 -
A király és ország függetlensége. §. A királyi felség méltósága. §. Királyi czim. §. Az ország czímere. §. Királyi :pecsétek. §. A pecsétek anyagja. §. A kir. székhel)-e.
VII Lap. 96. §. A kir. udvar. Egyéb tiszteleti jelek.
91
m.
FEJEZET. A k o r m á n y z a t i j o g o k r ó I á It a lá b a n' és n ám e I y e k r 81 k ü I ö n Ö s en. 96. §. A király kormányzási jogai. Különösen a kiváltságokjoga. • . . • • • 97. §. Kitüntetések és rendék adás' joga. Szent IstváD vitéz rende. . . 98. §. Fiscus, vagy is kir. kincstár.
\ 92 93 94
IV. FEJEZET. A t ö r v é n y h o zó h a ta lom.
99. §. A törvényhozó hatalom 8sid8kt81 fogva közös és nem kirekeszt8 Jog.
95
V. FEJEZET. A m:a g y a r. o rII Z lL g g Yü l é s.
100. §. Az országgyülések eredete, elnevezése és tagjai régenten. 95 101. §. Az országgyü1ést összehini s feloszlatni valamint helyét és határidejét kitlizni a király kirekeszt8 joga.. • . • . . • 97 102. §. Ugy szinte '!oz országgyülés tagjait meghívni is a király kirekeszt8 jogai közé tartozik. • 98 lOS. §. A követek megválasztása elöbbi, és az 1848-i törvények szerint. • . . 99 104. §. Az országgyülés feje. Az Eln~klet. 112· 105. §. Fels8 és also tábla 1848. előtt. 106. §. Az 1848-i törvények szerint. 114 107. §. Az orszlLggyülés tárgyai.. • 116 lOS. §. Királyi elöterjesztvények és az orszl1g kiváDaw. 109. §. A tanácskozás módja. .•... 116 110. §. Országgyülési végzemény 118 111. §. A törvények kihirdetésl joga. . 112. §. Vannak e változhatlan törvényeink. 119 113. §. A király jogai az országgyülés körül. 120 114. §. Az országgyülés jogai. ..• lló. §. Az ország törvéuyhatóságainak jogai az ország-gyülés körül. . 121 116. §. A követek utaaitásaik. 117. §. A törvények nyelve.
vm Lap.
118. §. Részletes országgyülések.
122
VI. FEJEZET. A végrehajtó hatalomról általában.
119. §. A végrehajtó hatalom szükséges volta... 120. §. A végr-ehajtó hatalom lényegében a királyt illeti. 121. A végrehajtó hatalom köre. '.' •.
123 124
VU. FEJEZET. A I e g fő b b b i r ó i h a ta lom. 122. §. A legf'óbb birói hatalom a királyt illeti. • 124 123. §. A törvényszéki szervezet és rend a törvényhozás joga. 125 124. §. A kir. Curia szinte a király nevében itél. . . 125. §. A királynak legfőbb birói hatalmánál fogva különö8j ogaL 126. §. A büntető igazságszolgáltatás közül különösen a rögtönbiróság és a kegyelmezési jog. . • 126
VIn. FEJEZET. A fő f e l ü
gy e l e t i
j o g.
(I u s s u p r e m a e 1 n 8 p e c t i o n i 8.) 127. §. E jog körzete és tárgyai. 128. §. Különösen a sajtó ügye.
127 130
IX. FEJEZET. A k i r á IY j o g a i a vall á s i ü g y k ö r ü l. 129. §. E jogok alapja és tárgyai. . .. 130. §. Különösen a romai és' görög kath. egyházban. 1. lus Placeti. •
..•..
131. §. II. Fő egyUzpártfogási jog. . '. . .. • 132. §. A király alakítja az egyházmegyékket. Ugyel az . e!?y.há.zak fentartására. A főpapok 'után örökö-
133 135
133. §. A szerzetes rendek körüli kir. jog.
137 138
134. §. A mindkét vallású evang. egyházban. 135. §. A görög nem egyesült egyházban. .
139
sodik.
•
. . .
X. FEJEZET. A k i r á I Y j o g a i a n e vel é s é s k ö z o k t a tá s ü g y e k ö r ü I.
136. §. Királyaink e tekintetbeni intézkedéseik, és a törvények. :t.W
IX Lap. 142
137. §. Az egyetemr81. - Egyébb kath. isko1ákról. 138. §. Az evangelica vallásnak iskoláit illetöleg.
. XI. FEJEZET. A h i vat a lok és m é It 6 s á g o k k ö r fi li j
O
g.
139. §. A közhivatalok kiilönbféle nemei az országban és azok adási joga.
143
Xll. FEJEZET. A f e g y ver j o g, és r e n d e s k a t o n aB á g ról. 140. §. A fegyveIjog és rendes katonaság.
xm.
144
FEJEZET.
A nemesi felkeJésr81. 141. §. A nemesi felkelés és nemei. 142. §. A Banderiumok. . .• 143. §. A sz.emélyes felkelésr81.· 144. §. Az egyházia.knak taksáik a vár eröditésekre.
146 147
XIV. FEJEZET. A közjövedelmek forrásai. Különösen a királyi javak. 145. §. A közjövedelmek forrásai. 146. §. Kamarai javak. . • •. 147. §. Koronai és iigyészi javak. . 148. §. A megüriilt egyházi javadalmak jövedelmet
148 149 •
XV. FEJEZET. Regálék, vagy is kir. haszonvételek. 149. §. A regalék és kiilönösen a harminczad, 86- é8 bányaregále.. . • •• . 150. §. A király jogai a p é n z ver é 8 körül.
150 ló2
XVI: FEJEZET. Az ad6ról. 151. §. Az adók régibb nemei. Lucrum Camerae. Porták. 152. §. Az adó ujabb idöben.. . . 153. § Egyébb közjövedelmisegédforrások.
153 1M lóó
x 1M. I. Regulamentum Militare.
Lap. 165
XVII. FEJEZET. A kitünö urij ogr61.
166.
I.
A kitünö urijog. (Dominium eminens).
166
xvm. FEJEZET. A kül korml1nyzati jogok.
166. §. A külügyek korml1nydsa. Különösen a követségi jog. 157 XIX. FEJEZET. A z o r I z á g é s k o r m á n y a l k a t M a g y a r o r s z á g b a n~
167.
I. Az ofszl1galkat Magyarofszl1gban monarchiai.
159
V. KÖNYV. Az orl!zág kormányzl1sa.
I. FEJEZET. A k o r m 11 n y sz é k e k é s k ö z i g azg a t ás i t e s t ü l e t e k á Ita 111 b a n é s k ü l ö n Ö s e n. 168. §. A magyar kir. udv. Cancellaria. 169. §. Szerkezete és hatásköre. 160. §. A magyar királyi helytart6 tanács... 161. §. Fö tartományi biztosság és a Fiumei kormányszék .
160 162 164 166
II. FEJEZET. Az ország közhat6ságai. 162. §. A közigazgatási hat6sl1gok általában, és különösen a vármegyék. 163. §. A föispán hatásköre. .•. 164. §. Az alispánok. 166. §. Szolgabirák és esküdtek. Táblabirák. • 166. §. Megyei jegyzők, tiszti ügyészek, pénztárnokok. Szá.mvevők., • 16.7. §. A tisztujitás. (Restauratio.)
167 169 1'"0 171 172 173
XI III FEJEZET. A királyi városi, és egyébb közigazgatóBágok. 168. §. A királyi városok közigazgatási. •. 169. §. A közigazgatás a szabad kerületekben. Községekben.
Lap. 174 179
IV. FEJEZET. A k ö z g a z d á l k od ás i i n t é z e t e k. . • • . 180 170 §. A magyar kir. udvari kamara. 171. §. A bányászati, pénzügyi, só és harminczadi igazgatóság. 182
V. FEJEZET. I g a z s á g s z o l g ál t a t á s i i n t é z e t ek. 172. §. A királyi Curia.. • • . .. 173. §. A báni tábla. Kerületi táblák és els8 biróságú vál 16törvényszékek. . • 174. §. Megyei biróságok, törvényszék. . . • . 175. §. Várósi biróság. Bánya biróságok. • 176. §. Szabad kerületek és egyébb helységek birósága 177. §. Az úri törvényszékek.. 178. §. Tengermelléki törvényszékek. 179. §. Egyházi törvényszékek.
183 185 186 187 188 189
VI. FEJEZET. Az új kormányzási rendsz er. 180. §. A független magyar fele18s ministeriumr6l.
190.
~
l
.
, BEVEZETES. l. Ma g y a r o r s z á g k ö z- tS s m a g á n-j o ga. Magyarország összes törvényeinek és törvényes szokásainak összege két f<5 részre oszlik: köz-, és magán-jogra. A közjog, "Jus publicum" szabályozzaaz ország-alkotmány, "Constitutio" és kormányzat"Administratio", jogviszonyait és eloszlik b e 1s <s és k uls <s r e, az els6nek a bel- a küls<Snek pedig a kUljogi viszonyok a tárgyai. A m a g á n j o g "J u s P r i v a t u m cl Magyarország lak6inak magánjogi, vagy is személyi, vagyoni, szerz<Sdési és családi jogviszonyait szabályozza. E könyv feladata Magyarország közjoga, és pedig a belső j történetileg is megérintve 'és az élő törvények s törvény erejével. bir6 szokások alapján elé.Sadva. II. Magyaro rsz ág min denk or s aj á t h on i törvényivel élt. Magyarország elsS zsengéjétöl fogva mind a mellett, hogy késSbb az RUStriai uralkod6 ház egyéb örökös tartományaival szorosan összeköttetett, mégis mindenkor saját törvényeivel, szokásaivf,\! és intézményeivel élt, a mint azt nem csekély számu el1eneink,föleg történetünk harmadik korszakában, - kik irataikban nemzeti öná1l6 élettinket minden1IagJarora. kOS- 6IIIIIIánJj· • 1
2
kor kaján szemmel nézték,- beismerik; azonban van ennek a törvényeinkben szétszórt, m i n t e g y ó v ó h e l y e k e n kivül kiált6 nyoma és egyszersmind alapja az 179"/. X-ik törvényczikkben, melyről méltán elmondhatni, hogy benne közjogi állásunk legtökéletesebben van formulázva, mertkimondja: hogy Magyarország kapcsolt részeivel egytitt szabad ország élJ tekintve az ö s s z e s k o r m á n y z li t t ö r v é n yes a la kj á t , i d e é~tve minden kormányszékeit ftiggetlen, vag y i s s e m mim á s o r s z á g h o z n e m t a r t o z i k, hanem önálló és alkotmányal bir." III. Az ország alkotmány-, és kormány-formá.jának fogalma. Azon törvényos elvek és szabályok összege, melyek által az államban a HShatalom gyakOl'lásának módja, terjedelme és határai megállapitvák, n alkotmány nak" (Constitutio) neveztetik, és az ekkint megállapitott főhatalomnak az ország kormányzatában jelenkezB rendszere kormányzat vagy igazgatási formának mondatik. Ez utóbbi tekintet ,alájőnek nálunk az országgyUlések, kormányszékek (Dicasteria). föispánságok, s egyébb törvényhat6ságok; ide esik az országnak megyékrei felosztása, a föispányok tekintélye, a közjövedelmek meghatározása és beszedés m6dja, végre a haza védelmi-. katonaszedési- és élelmezési rendszere. Ezek összevéve teszik az ország kormányzati alakját és bár az ország alkotmányi rendszerével Jegszororosabban összefúggnek, ettBl azonban, mint a mód magát61 a tárgytól, különböznek; mert az alkotmánynak ezekre vonatkoz6 elvei és szabályai a kormányzatban mintegy élve, mííködve jelenkeznek.
•
8 IV. A magyar IUlam 6salapj ai. A magyar állam 6s, legrégibb és els6 alapjai az 6s egyes1ilési és h6dolati szerződésben keresendők, mint ezt már a legrégibb .ir6knál mint: Constantinus Porphirogenet és Béla névtelen-jegyzőjénél olvassuk. A magyar nemzet elején szövetséges rendszerben a midőn ujabb hazát keresendő Ázsiáb61 mint ős telepéről 7 törzsre oszolva ugyan annyi vezér alatt megindult: egy társulatot alakitott némi kormányformával ; és fővezért is választott, ki a névtelen jegyző szelint Á l ID o s, s Constantin szerint .Árpád annak. fia volt. • A feltételek, melyeken a hét törzsnemzetségek vezérei és Álmos közt kötött egyeslllési- és h6dolati- szövetség, vagy is szerzlSdés alapszik, a névtelen jegyzlS szerint következlSk voltak: I-ször. Hogy míg 6k és ut6daik élnek, vezérök mindég Álmos vezér nemzetségéblSl legyen. ll-szor. A mit. közös munkával egytitt szerzendenek, abb61 senki közuIök ki ne zárassék. li-szor. Hogy azon f<SszeméIyek, kik maguk szabad akaratáb61 Álmost:uruknak választották, maguk és gyermekeik, a vezér-tanácsb61, és az ország tisztségeiből ki ne zárassanak. IV-er. Hogy ha ut6daik köz1il valaki a vezér személye ellen hHtlen lenne, vagy egyenetlenséget tenne a vezér és annak. rokonai közt, az ártalmasnak vére ontassék, mint az lS vérö~ ontatott az Álmos vezérnek adott eskti alkalmával. V-ör. Hogy ha valaki Álmos vezér, vagy más főbb személyek utódai köztil ez esktijöket és határozataikat megtörni akaJja, Qrökké tart6 átok alá vettessék. Mindezekből a magyar alkotmányban ut6bb rendsze-
1-
reBen megl1llapitott monarchiai oruágalkat - kell81eg):ol'lal.tolva, a kir. adomal.nynak, a ttSrvényhozásbani részvétnek és a fejedelem, valamint az aI.l1amszerkezet sérthetlenségének alapvonalai az utóbbi törvényekbe is áthatottak, a mint a törvények és kir. végzemények tanusitjákj és hogya magyar nemzet mir Árpád idejétlH kezdve sz. Istvánig bizonyos országaikattal valóban birt, onnét is bizonyos, mivel kutönben nem lehet képzelni, miként tartotta volna fel magát folytonos foglalások és hóditások közt majd egy századon túl Europa közepén, bizonyos törvények és országlati rendszer n~lklil j és maga szent István is felvéve mint els6 a királyi méltósal.got, el6deinek alkotmányos intézményeit, melyek a nemzet szokásai által mint fennlev6k jelenkeztek, korának igényeihez idomitott egyházi, országlati és honvédeImi törvényekkel,a nemességet és az ország egyébbilakosait nagyobb szabadságokkal csak gyarapitotta j bár minden törvényeit nem ismerjtik, de fel kell tennUnk, hogy azokon fellil, melyeket a törvénytárból ismel'Unk, még több másokat is hozott, mert az 6 ál tala adott szabadságra az utóbb keletkezett kir. decretumokban előforduló hi vatkozások azt tanusitják j végre az ország s z a b a d s á g a i t szent Istvántól származtatni nemzettinknél hagyományoB hitté vált. V. A m a g y a r k ö z j o g e l vei vag y s aj á t-, vag y k ö z ö n s é g e B e k. A magyar közjog elvei vagy s aj á t k u t f 6 i b 6 l, vagy a k ö z ö n Bé g e Be k b 6 l vagy iB olyanokból, melyekb61 más nemzetek közjoga is meríthet, származtatnak. Saját kutf6k: az a l a p t ö r v é n y e k, ti n n e p é I yes k öté Bek, szerz"6 dés ek melyek a fejedelem és a nemzet,vagy más államok, népek és azok fejedelmei közt köttettekj
6 továbbá a tö r vény ek, s tatu tum o k, ki v It I t"81(gok, vé gz em é ny e k (Decretumok) és rend e 1etek, végre az ország szokásai.
VI. Saj át kutföink. A. Alaptörvények,
kulönösen 1) az aranybulla.
Alaptörvényeink közé sorozzák némelyek a Béla névtelen jegyzöje által fentartott V föpontokat (L IV.) ez azonban legfölebb csak tartalmára, de nem alakjára nézve állhat, miután az utóbbiak az 6, csak mint történetiró munkája és az egész csak történeti jelentőséggel bir. -" Azonban mind tartalma, mind alakjára nézve saját alaptörvényeink közt a legrégibb és legelső II. A n d r á s arany bulláj a vagy is szabadságlevele 1222-dik évr6l, mely 31. czikkre oszlik, és ftigg6 arany pecséttel volt ellátva, a honnét elnevezését is nyerte j ez a közjog kulönféle tárgyait foglalja magában, a király és ország közmegegyezésével adatott ki, bár hét eredeti példányban, azonban egyiket sem birjnk; annak megtartását utóbbi királyaink majd eskü nélktil, majd eskü alatt fogadták a legujabb id6kig, a mint a koronázási hitlevelek tanusitják. Hogy pedig az arany bulla valósággal országgytllési végzemény, kitetszik magából annak szerkezetéböl s6t Verb6czy I. 9. 6. §-ból, boI "Decretum"ként emlittetik. VII. 2.) A koroná zási hitlevelek. Koronázási hitlevélnek mondatik azon Unnepélyes oklevél, D:1elyet a magyar kil'ály koronázása alkalmával esktlvel és a királyi pecséttel megerösitve ar Karok. és ~en-
6
deknek kiád, mely aztán az esküformával egyiitt az országgyUlési végzeménybe befoglaltatik. Erről tüzetesen alább Ho
32 §-ban.
VllI. 3.)! bécsi és linczi békekötés és az 1791. 26. és 27-ik t. czikkelyek A bécsi és linczi, az 1608-ik kor. e. l-s($ és 1647: ó-ik t.czikk~kben megerősitett békekötések, az ország egyébb jogait is érintve, mindkét vallásu eVBngelikusok szabadvallás gyakorlatát megadják, és a reájok következett 1790. 26. t. czikknek alapjául szolgálnak, mennyiben t. i. a szabad vallásgyakorlat ismét megerösitetik és bővebben magyaráztatik; a görög-nemegyestlltekre nézve pedig az 1791. 27. t. czikk. IX. 4:.) Az 1123.1.2.3. t. czikkek. Alaptörvénytll szolgálnak az 1723. 1, 2. 3. t. czikkek is, melyek az ünnepelt pragmatica sanctiót tartalmazzák, melyben Magyarországnak a többi örökös tartományokhoz viszonya, a felséges ausztriai ház örökösödési joga és rendje, a koronázás és szokott eskü szükséges volta, az ország, és lakosai jogai sérthetetlenségének fogadása az utódokra is kiható kötelességgel, - körülményesen meghatározva olvashatÓk. X.ó.)Az 1791-ki országgyülés némely törvényczikkei. Az 1791-ki országgyülésnek 10. 12. 13. és 19. törvényczikkei az utóbbi törvényhozás által a) alaptörvényi erőre emeltettek ; ezek közől az első az ország függetlenségéről, a második és harmadik a törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlatáról valamint az országgytilés tartása
7
módja és idejéröl szól, az utols6 pedig az 1827. 4'. t ez. által megujitva a készpénzbeli és természetbeni adó és katonaujonczok megajánlási .jogát kizár6lagoslill országgyUlési jognak nyilvánitja. És az 179°/1 lO-dik ezikkben Magyarország közjogi állása legtökéletesebben van formulázva. Ama kérdésre, valjon az I. R. 9-ik .ezime alaptörvény-e? vagy sem? azt felelhetni: hogy bár az imént idézett ezim a nemesek sarkalatos jogait foglalja magában, és az 1741. 8. t. ez. nyomán jobbára az alaptörvények közé soroztatik , azonban tekintve hogy ezen sarkalatos jogok a törvényezikkelyekben szétszórva ellSfordulnak, és mint a nemesi szabadságok, általában az alaptörvényekben megemlitvék : az imént hivatkozott l. R. 9. czime inkább e nemesi előjogok felsorolását de nem egyszersmind szentesitését tartalmazván, alaki tekintetb61 az alaptörvények kutföi közé nem sorozható. a) 1825. 3.
XI. B. A p o l g á r i t ö r v é n y e k.
,C. Ver b lS c z Y h á r m a s k ö n y v e. A mennyiben magyar közjogunk a polgári egyébb magánjogi törvényekkel szoros összefiiggésben van, és sok magánjogi törvények a közjogb61 és viszont erednek, az ország egyébb törvényei is kisebb nagyobb mértékben a közjog saját kutflSiként jelenkeznek. Igy például egyháznagyaink magánjogi állását, valamint országnagyaink stb. jogait és kötelességeit magánjogi tekintetben azoknak közjogi állásáb61 kell következtetnUnk és viszont. stb. VerblSczy István "Hármas könyvét" mely fóleg Magyarország törvényes szokásait tartalmazza, szinte a saját kutfő!t közé sorozhatjuk ; mivel a szorgalmas gyUjt6
8
ma.gánjogon felUI a magyar közjogra is kiváló figyelmet forditottj és bár e munkát az 1514-ki országgyUlés számos törvénytudók által megvizsgáltatta, jóvá is hagyta, a király (ll. mászló) is megerősitette, de az erősitő oklevél sem pecsétet, sem kihirdetést nem nyert; a mint ezt maga Verbő czy művének az olvasóhoz intézett elősza vában elmondja j igy munkája irott törvényi erőre nem emeltet.vén, azt az enyészettől megóvandó, 1517 -ben Bécsben kinyomatta, csak hamar el is terjedt, és a bennefoglalt magán- és közjogi el~ek, mint szokásiak, további szokás és folytonos gyakorlat által a legutóbbi időkig kötelező erővel birtak a)
8.
a) BlSvebb ismertetését adja Frank nközigazság törvénye Magyarhonban" Budán 1845. I. kötet 36 és köv. §§-ban.
XIT.n.
Statutumok és a privilegiumok
Az országos törvények sorába jönnek a s t II t u t um o k vagy is helyhatósági szabályok, a mennyiben azok királyi jóváhagyást nyertek j ilyenek a kapcsolt részekéi, megyékei, kiváltságos kerUletek, káptalanok és szabad királyi városokéi. Oklevelek, alapitólevelek, kiváltságok szinte a mennyiben közjogi érdemuek, méltán a kutfők közé 80roztatnak.
xm. E.
S z e r z Ö d é s e k, k ö t é s ek.
A közszerződések, kötések, melyek az uralkodói orokösödésekre nézve benn, vagy idegen uralkodókkal köttettek , concordatumok a római pápákkal j az ország peres határai feletti kötések, kereskedelm i szerződések, ki1lönféle egyezmények, melyeket Magyarország régente a velenczei köztársasággal, Lengyelhonnal, a}örök portával, Ausztria,
9 Silezia és egyébb tartományokkal kötött, szinte közjogi érdekeket foglalnak magukban• . XlV. F. Királyi intézvények, leiratok. A királyi hatalomnak kizár6lag fentartott tárgyak (reservata)feletti legfels6bb határozványok, intézvények, leiratok, melyek tárgyukhoz képest kulönbféle elnevezéssel birnak, szinte érdekes közjogi anyagot szolgáltatnak. Például a bánya,' pénzv.erési, s6, harminczad , posta ligyekben; az ugy nevezett "Regulamentum Militare" Mariu. Thereziát61 1762-dik évr<S1; utasitások a kormányszékekhez, törvényhat6ságokho~, az udvari kincstárhoz és a f<Sispányokhoz u. n. "Ratio educationis publicae" "a köznevelés és okta.tás iránt" stb. XV. G. Az országos szokások, élés és gyakorlat. El<SdeinktlSl és nagyainkt61 hagyományos szokásként átszármazott, és élés 8 gyakorlat által megalapitott közjogi szokásaink is elvekként szolgálnak; - mert a hon legfontosabb dolgaiban, például a királyok és királynék koronázását, országgyüléseket, a kir. végzemények és oklevelek kiadását illet<S1eg irott törvényeink nem lévén csak az 613 szokásokat követjük; és az ezekbeni élés és gyakorlat által megalapitott szabályok azok, melyek törvényeinkben és a királyi koronázási hitlevelekben r é g i, j 6 é s j 6 v á h ag y o tt s z o k á s o k k é n t (a n t i q u a e, b o n a e, e t a. pprobatae Consvetudines) emlitettnek.
XVI. K ö z ~ n s é g e s k ú tf 6 k. 'Az egyetemes közjog, a nemzetközi jog, az egyházi jog, a történet, oklevél, és régiségtudomány; a magyar jog egyébb részei·
10 A közönséges kutfók (1. elől V. alatt) közé tartozik az egyetemes közj og, (Jus Pub licum Uni versa} e) mert ez a közjognak az ész által mega1apitott általános elveit adja elő, melyek bármily állam positiv közjogában a körUlményekhez idomitva kisebb nagyobb mértékben jelenkeznek ; ugy szinte A nemzetközi Jog (jus Gentium) és pedig ugy a természeti, mint a positiv is. Továbbá: Az egyházi vagy canon-jog; melyet a catholicus világ általában követ és mely reánk magyarokra nézve már azért is jelentőséggel bu', mivel annak sok elvei el86 törvényeinkbe bevétettek a) de csak annyiban, m~yiben az ország f\1ggetIenségével és szabadságaival, a hazai törvényekkel, a király és ország valamint a törvényes valIásfelekezetek jogaival nem ellenkezik. A történet tu d omány nem csekély világot áraszt a közjogi intézmények keletkezése és kifejlődésére nézve, a mennyiben a közjogi intézmények keletkezésének, megalapitásának, és kifejlődésének vagy változtának történeti okait tanusitja, és e tekintetben a világtörténet, valamint fóleg saját nemzetünk története kútfóivel és segédeszközeivel egyetemben, ha mindkettő egyszersmind az oknyomozó módszert követi, a közjognak hatályos szolgálatot tehet; ugy szinte az oklevéltudomány "Diplomatica" mely régi oklevelek, diplomák ismeretét adja elő, végre a r é g i s é gt u d o m á n y, a mennyiben jogi intézményekre vona~ozik. A hazai törvény egyébb részei, mint a magánj og, h o n i ~ g y h á z ij o g a közjoggal szoros összekötteté~ben , áll, a mennyiben t. i. főleg nálunk Magyarországban a közJogi életet és viszonyt mintegy kiegésziti, az országgyUlési naplók, adatok, egyes gyU1ések tuodományosleirásaik,jegy-
II zőkönyveik
stb. a mennyiben valamely közjogi tárgynak élés- és gyakorlat általi fentartáBát vagy egyébb alakulását tárgyazzák., szinte elkertilhetetlenek, ide tartoznék a magyarjog belkifejl6désének, vagy is jogintézményeinknek története, ha ilyennel birnánk, n.ialatt más nemzetek saját jogukat illet6leg e tekintetben is haladnak; de lehet reménytink, hogy id6vel ebbéli eddigi 'mulasztásunk pótolva lészen. XVII. E munka felosztása. E munka tárgya és állagos részeihez képest öt könyvre oszlik: Az I-815. Az ország tert1leti kiterjedé8ér61 közjogi tekintetben. A ll-ik. A fejedelem vagy is király személyéről. A ID-ik. Az ország lakosainak kUlönböz6 osztályairól. A IV-ik. A felségi jogokról. Az 5-ik. A kormányzati és közigazgatási rendBzerr6l, és az ország közt1gyeit kezel6 organumokról szól.
1. KÖNYV. Magyarország teruletérlS1.
B1.a fejezet. Magyar or 8 zág te rUI e te.
I. §. Magyarország terulete általában. Magyarország terUlete általában véve befoglalja mindazon egyes országokat és tartományokat, melyek nem csak tettleg, hanem cBupán jogilag a' magyar szent koroná}loz tartoznak. Eloszlik ró és hozzá tartoz6 területre, a mint t. i. a szorosan vett Magyarországot vagy pedig annak kapcsolt részeitekinttjtik. a) lásd, Fényes: Magyarország leiráBa. ,Pesten 1847. II. Rész "Az ország felosztása."
2. §. Magyaro r szág mai határai. Elt.érve Magyarország el86 századokban volt teruIeté· nek taglalását61 és azt a történeti téren hagyva, annak mai határait teszi nyugatr61 Stajerország, Ausztria és Morvaország, északr61 Szilezia és a Gácsországot elválaszt6 Kárpátok, délről Servia, T6t- 6s Horvátörszág, keletr61 Oláhés Erdélyország.
".
14 •
3. §. Magyarország kapcsolt részei. A tulajdonképeni MBgyarol'szág idlSjártával más kertiletek hozzájárulásával gyarapodott, ugy hogy T6t, Horvát, és Dalmátországon kivül még Ráma vagy Hosnia, Servia, Bulgaria, Galliczia és Lodomeria, Moldva és Oláhország majd fegyver, majd szövetség utján hozzá csatoltattak, és a 16-dik századMI fogva ritkán "m e g h6 di to tt" hanem "k a p cs o l t" részeknek neveztetnek; noha közulök némelyekre a magyarországi szerkezet kiterjedt, némelyek pedig csupán pártfogási viszonyba jöttek Magyarországgal és a 16-dik századig majd h6ditott majd kapcsolt részeknek mondattak. Jelenleg azonban a kapcsolt részek alatt csak Horvát és T6tország értetnek, melyek szinte magyar tör- . vények által igazgattatnak. Feladatunk csak Magyarország és kapcsolt részeire terjed; a többi hajdan a magyar koronáMI fUgglS tartományokr61 is, az azokhozi jdgfentartás mellett emlékezni togunk.
A
k~leti
4. §. T6tország, (Slavonia).
A keleti T6tország, mely a SzerémBéget. is befoglalva jelenleg als6 T6tországnak vagy Slavoniának hivatik, régi idlSkben királyaink testvérei, vagy fiai által "Ducatus-vezérség" elnevezés alatt biratott, és I.Mátyás ideje ellStt a törvények és kir. diplomák bevezetésében nem jelenkezik.
•
5. §. H o r v á t o r B z ág. Horvátországot Magyarországhoz sz. Lászl6 királyunk kapcsolta, Lucius ir6 szerint a) 1091-ben, miután Horvitország honi királyai kihalván, az ország j6zanabb nagyai sz. Lászl6t hitták meg a zavarok megszUntetésére, ki is ott hadseregével megjelenvén, és csendet eszközölvén, királynak Udvözölt,etett, és Horvátországot Álmosnak, onokájának
1& kormányzására bizta; noha a béke nem Bokáig tartott, mert László a kunok ellen menend6, hadseregét onnét kivonni kényszertilvén, a zavarok ismét kiUtöttek, azonban ntódjának Kálmánnak sikerült majd fegyverreli fenyegetés majd tapintatos bánásmód által Horvátországot bizonyos feltételek alatt a magyar szent koronához kapcsoini. A feltételek a történeti irók szerint abban állottak: hogya horvátok a magyar királynak bizonyos évi ad6t tartoztak fizetni, és parancsára sztikség esetére a Dráváig saját költségükön, a Dráván tul azonban a királyén katonát küldeni, ha a határvidékek megtámadtatnának. KUlönben Horvátország Qly szoros jogi viszonyban áll Magyarorszá,ggal századok óta, hogy azt kapcsolt' résznek nem tekinteni lehetetlen, mert némely municipalis jogait kivéve többire nézve ugyanazon törvényekkel bir, melyekkel Magyarország, azoknak hozásában az országgyUléseken részt vesz; közigazgatás, igazságszolgáltatás és adórendszer tekintetében velünk csaknem egyenlő. Ugyanez áll Tótorszá,gra nézve is; mindkét helyütt azonban a határörvidékek kivételével, melyek katonai igazgatás alatt állnak. b), a) Lucius de Reg. Croat. et Dalm. L. III. C. 1. bJ l. alább kttlönö8en 18. 69. 103. 104. 107. 118. §§.
6. §.
Dalmátország. A történetír6k szerint a fenel6adottak:folytán Kálmán Belgrádban megkoronáztatott, s azonnal nem csak Horvát, hanem Dalmátország királya czimét is felvette; miután a dalmát városokat is elfoglalta volna; a) bár azután e felett sok viták, 86t elfoglaIások is következtek: még is végre 1357 -ben I, Lajos király alatt a velenczei köztársasag az összes Dalmátországot a szent koronának visszaadni kényszerült, arra nézve minden jogair61 és czimeiröl örökre lemóndván. b) c) a) Lucius de Reg. Croat. et Dalm. L. III. C. IV. b) Ugyanott L. IV. C. 17. c) Hogy Dalmatia Dem meghóditott, hanem kötés utján kap. cBolt rész: olv. G. Cziráky §. 13.
16 7. §. Ráma. Ráma, melyek elnevezése a hasonnevü folyótól Bzármazik,a BzomszédBosniától régente elkülönitve volt; de amagyarok eg) ütt véve Rámának nevezték és királyaink nem Bosnia, hanem Ráma királyainak irattak. Mikor csatoltatott Magyarországhoz? bizonytalan; régi oklevelek nyomán II. Béla vette fel a királyi czimbe, és Ö, s utódai azután Rámára nézve is az uralmat gyakorolták, annyiban a mennyiben az ezen és hasonló tartományok megtartván saját törvényeiket, a magyar koronától függő bánok, vezérek, néha királyok által kormányoztattak és mintegy hűbéri viszonynál fogva hű ségi esküvelleköttettek , évi bizonyos fizetésekre és hadi segélynyujtásra köteleztettek, a mint ennek nyomai Imre, s II. Endre óta egész Hollós Mátyás király koráig mutatkoznak; honnét kétséget nem szenved, hogy Ráma vagy Bosnia Magyarország alá kegynri (clientelaris) viszonyban tartozott; az Orbaczi és Zreberniki régi felsö megyéit mint Magyarországba bekebelezetteket kivéve, a mint ezt Verböczy a) és az ország régi oklevelei tanusitják. a) l. a régi országgytllések sorát a Corpus Juris toldalékában.
8. §. Szerbia. Szerbia, Bulgária, Oláh és Moldvaországok is hasonló kegyuri kapcsolatba jöttek Magyarországgal ; a nélkül azonban, hogy ez ország jogaiban, vagy kormányzatában részesittettek volna, saját, a magyartól eltérő törvényekkel éltek, fejedelmet azonban a magyar király akaratából kaptak és azt sereggel segiteni tartoztak, egyedül Szerbia azon nyugati részét kivéve, mely nMacsó"nak ne.veztetett! mely egészen magyar törvények szerint igazgattatott és a fennebb (7. §.) emlitett két megyével egyetemben azugynezett Macsói bánságot tevé. . Szerbia tehát, vagy másként Rascia (Ráczország) II. Geiza alatt jött a magyar jog alá, mid<Sn a történetek szerint Bél, a király nagybátyja, ki II. Béla és ezután II. Geiza
17 udvarában sokat megfordult és majd báni, majd nádori méltóságra emeltetett, testvéreit, kik Szerviának és Bosnia egy részének urai voltak, arra birta: hogy megvetve a görög uralmat önkényt Geyzának hódoljanak; - noha később a görögök a visszafoglalás miatt sok bajt okoztak, de András a királyi testvér déli Szerbiát elfoglalván, e birtok Imre király alatt megszilárdult, a ki első volt ki magát Szerbia királyának irta; és amidőn I~tván az előbbi nagyfejedelem (Zupán) III. Incze pápától koronát ég királyi czimet kért, el nem mulasztá Imre 6vását megtenni, hogy emellett az ő világ hatalma épségben tartassék, mit a pápa el is ismert; ezen István később az uralomt61 eltávolittatván, helyébe testvére, szinte Imre által helyeztetett.1 . Ez~n főuri jogot ut6bbi királyaink is gyakorolták. 9. §. B o l g á r o r s z á g. Ezt, bár kisebb kiterjedéssel mint milyennel rég birt, részlten Ill. -Béla király nyerte j Imre királyunk is használta a r, Bolgárorszig kirl\lya u czimét, de föleg V. István alatt tlinik elő; habár később IV. Lász16 alatt a viszony, melylyel Magyarországhoz köttetett, meggyengült, de Nagy Lajos Bolgárországot akkori uralkodójának Strascimirnak hüSég- és engedelmességi, valamint más szolgálati feltételek alatt meghagyta. (19. §.)
10. §. 01á h- és M old vao rszág. E két ország volt az egykori Kunortlzág. II. András alatt Horics, ki a kereszténységet felvette, magát és országát Magyarország királyának pártfogása alá bocsátotta; IV. Béla már kunok királyának iratik és ezen czim aztán ut6daira is átment; azonban nem csupa czimet hanem egyebet is jelentett, mert IV. Béla az ugynevezett Hospitalariusoknak adta az Olt foly6 és az erdőntuli Kunország 25 évi jövedelmeit bizonyos föltételek alatt. Ennek fia István, azt mint saját tartományát az Ottokárral kötött béke szövegébe beKagyaronz. köz- .. mac:lllyj. 2
18 vette; - ezt tanusitják továbbá I. Károly és utódjának Bazarád oláhországi vajdával volt viszonyai is. ll. §.
Gácsország és Lodomeria. Lengyelofszágnak és Volchiniának jelentős részeit a premiszli kerülettel egyetemben, melyeket Gácsország és Lodomeria nevezet alatt Mária Therezia királynö 1772-ben fegyver nélkül a 13 szepesi városokkal együtt visszaszerzett, némi részgen I. László kezdé elfoglalni, de ezen ingatag birtokot utóbb lIT. Béla, fia András által hóditotta meg, ki Gallicia s Lodomeria királyi czimét felvette, a melyet aztán a további királyok is folyvást megtartottak. De ismét elszakadt m~g hóditója András alatt,ki is 4 év mulva királylyá lőn, idmét visszafoglalta és kegyurilag "Ducatus" czimmel Igorevicz Románnak adta; ennek kegyetlensége miatt övéi által nemsokára lett megöletése után a gácsi fóbbek és nép kivánatára másodszülött fiának. királyi czimmel odaadta, és igy e tartomány III. Béla által eleve f(;lgyverrel meghódi tatott, minf ilyen tehát meghóditott tartomány volt, de miután II. András annak a föbbek és nép kivánatára fejedelmet adott: kegyurilag tartozott- a magyar korona alá s néha, {'óleg I.Lajos idejében vajdák által kormányozts.tott (a viszszá.s véleményeket és bővebb megjegyzéseket lásd: gróf Czirákynál 26. 27. 28. 29. 30. 31. §§.) 12. §. Erdélyország. Erdélyország, melyet a névtelen jegyző szerint Árpád a 7 kapitányok vagy vezérek egyikének Tuhutumnak ajándékozott, Pray szerint arra csupán igazgatás végett bizott, hihetőleg mintjuialmazásként adott jelenkezik az őskorban,mit feltéve könnyen magyarázható miért vette el szent Ist· ván azt Tuhutum másod unokájától Gyulától, a ki híiségét és engedelmességét megszegvén, egyszersmind őrizet alá tétetett. _ Ez időtől kezdve Erdély a székelyek vajdái és ispánjai (Comites) által, Magyarországgal ugyanazon törvények
• .1
19 szerint és itélöszékek által kormányoztatott, kiket a király nevezett, részt vett az orszllggyüléseken vajdája, vagy ritkán ktildöttei. által; a mint magok az országgyülési végzemények mutatják. 8) Erdély nemesei az ország egyébb nemeseivel ugyanazon jogokat, szabadságokat élvezték és Erdély e viszonyban volt Magyarországhoz egész a muhácsi ütközetig. Miként változott e vis~ony a Ferdinand és Zápolya János közt 153~-ban kötött váradi békekötés által, a midőn annak 7-ik feltétele szerint Erdély élte tartamára János királynak esett Magyarország jelentölJ részével együtt, utóbb Izabella királynénak, ezután fiának János Zsigmondnak, majd részint magyar részint erdélyi szU1etéstlekllek feje.. delmi czim, de mindenkor a jövendö visszakapcsolás feltétele alatt? a történet, kötések és törvényeink b) igazolják. E viszony azonban Magyarországhoz még is jobbára pártfogási (clientelaris) szint mutatott egész I. Leopoldig, a kivel uralkodása alatt Magyarország a török igát61 menekülvén, Apafi Mihálynak a fejedelemségr81 önkényt lett visszalépése után Erdélyországis a magyar király egyenes uralma alá jutott, a midön Erdély rendei Leopoldnak és annak elsöszülött fiának J 6zsefnek megh6doltakj önkényt beiamervén, hogy az elszakadást a balsors irigykedése és némelyek nagyravágy6 merényei okozták. stb. A mint tehát Leopold király 1691-ben kiadott ünnepélyes okleveléböl kitetszik, Erdély századokkal az elött Magyarországhoz tartt'zott; - és azt ugyan ö Magyarország legrégibb tRgjának (antiquissimum Regni Hungariae membrum) nevezi, mely régente az idök viharai által att61 elszakittatott." Az ország rendeinek a következő országgyüléseken megnjitott kivánságuk és kérelmök Erdélynek egyesitését illetőleg nem teljesült, csupán a 3. elöbb szorosan Magyarországho~ tartozott Kraszna, KlSvár vidékével, közép SzolnokésZaránd vármegyéket illetőleg, melyek az 183!1/6 XXI: t. ez. által Magyarországhoz visszacsatoltatni rendeltettek, nu azonban csak az 1848. évi VI. t. ez. által teljesittetett De Erdély egyesitése is kimondatott az 1848. VII. törvény ezikkben.
2*
20
.-
•
13. §. A magyar tengerpart. (Littorale Hungaricum.) Dicsé5 Mária Therezia királyné5 akereskedés elé5mozditása tekintetébé51 a Horvátországgal szomszéd tengermellékét és némi részecskében I:almatiához is tartoz6 mintegy 30 helységet 177 6-ban ktilön kerületté alakitotta, ehhez adta 1779-ben Fiumét, mint a szent koronához kapcsolt külön részt és mindezt mind Bukkarit szabad révparttá, kiköté5vé emelvén, egyetemben 17M agyar teng er p art" (Littorale Hungaricum) nevezet alatt kulön Fiuméban székelé5 kormányszék alá rendelte; ugyanazon idé5ben alkotta ott Szörény vármegyét is, és annak föispáni méltóságát a fiiumei kormányz6nak adta, de ez nem sokára eltöröltetett. A magyar tengerpart nem ktilön áll6 tartomány, ez által Magyarország mással nem gyarapodott mint Fiume városa és körtiletével, de ezzel is csak mintegy visszakapcsalás utján a régi alapon; mert Fiame a modrusi megyéhez tartozott, melyet Dalmátországban ITI. Béla alkotott, 1312-ben az Istriában tartozkodó modrusi grMokra ment át és att61 fogva az austriai fejedelmek által hübé:rként szokott adományoztatni, a többi tengermelléki rész pedig majd az elé5bb is Magyarországhoz tartoz6 modrúsi és vinodoli megyékből, majd a Frangepánok és Zrinyiek birtokaiból alakittatott. a) Hogy pedig Fiume Dalmatiához tartozott, már maga fekvése mutatja; és az hogy az ausztriai tartományok bármelyikének uralmát elismerte, vagy elismerni kéuyszertllt volna: sehonnét ki nem ttinik,hanem mindég ktilöná1l6nak tekintetett magok a császárok által is, a mint azt a fiumei magistratus és nép a király és országhoz 1790. és 1792-ben intézett kérelemlevelében előadja; és innét ered, hogy az 1807: 4. t. ez.-ben Fiume városa és tengerpartja Magyarország tulajdonának világos törvény által elismertetett. b) a) 1681: 71. - 1687: 22. - 1715: 116. EZllkben 6vást teszen az országgytHés ezen a kincstárra uállott javaknak a stajerországi gráczi kamara általi igazgatása ellen, l. 1765~ 30. óvást a beharapódzott nA U az t r i a i t e n g e r ID e II é k" elnevezés ellen. b) l. alább a 79. §.
21
II. FEJEZET. A hatál'jogok Gura Finium.) és az ország követ e l m é n y e i (activae regni Praetensiones).
Az ország -
14. §. korona követelményei.
Régi terUleti nagyság, birtokkiterjedés tekintetében a magyar birodalmat a legterjedelmesebb birodalmakkal közös sors érte; minek oka, sajnos, sokszor belölrlH is származott, mint a történetek tanusitják. a) Az elszakasztott és maig vissza nem kerfilt tartományokhozi jogot közjogi életUnkben "j u s F i n i um" és "a c t i v a e R e g n i p r a etensiones" mintegy az "ország acti v-követelm é n y e i" czimek jelölik; azokhozi jog fentartása a királyok czimébeni folytonos megemlités által szól a birtokoshoz ; s mintegy tudatja, hogy adandó alkalommal az igaz jószágnak igaz tulajdonosához vissza. kell kerülnie. Elvül áll az álladalom határjogai, illet8leg teruleti jogaira nézve általában, hogy a mi egyszer az állam terUletéhez csatoltatott, az államnak ahhoz teljes tulajdoni joga. van, mely mindaddig tart, mig a jogos és törvényes változás be nem kÖ\letkezik; ez pedig csak a felek kölcsönös egyezésével és akaratával történhetik a felek közt, fóleg azon részről, melyt<sl az elszakitás történik, álJ maga a nemzet is, és nem csupán a fejedelem, és ha. ez meg nem tartatik vagy az elszakítás nem jogos és törvényes uton és módon történik, áll az, a mi a fennebbi pont végén mondatott. Már ktilönö!len a magyar birodalom ebbeli igényeit illetőleg: a fenebb el<sadottakból láttuk, hogy az elszaka'3ztott tartományokat jogOSlm birta, és hogy ebbéli birtokát61
22 az idéSk viszontagságaival karöltve járt jogtalanság utján fosztatott meg, a mint a történet tanusitja. E jogérzet vezette Magyarország királyait a jogfentartás gyakorlatában és nem is lehet példát mutatni, hogy éSk az elszakasztott részekréSl valaha lemondottak volna, séSt inkább az élet az ellenkezéSt ünnepélyesen tanusítja, mert azon tartományok a királyi czimben változtatásnélkUl folytonosan megjelennek, mert éSsi szokás szerint az elszakasz· tott 'tartományok czimerei zászlókon a királyi koronázás alkalmával a koronázandó fE"jedelem 81éStt vitetnek, mert továbbá az elszakasztott tartományok egykori megyéire a püspökök (czimzetes püspökök) kinevezési jogát a magyar király gyakorolja. És hányszor emlitették a korona jogát Dalmátországra nézve Zsigmond és Mátyás, valamint több más királyaink? habár tehát a nagy kölcsönös vérontások után bizonyos számu évekre békét kötöttek b) a kikötött idéS elmultával a~ eléSbbi jog ismét helyreállottnak tekintendö maradt. a) Példák 41. §. gr. Cziráky munkájában. b) Igy a karloviczi béke I. Leopold alatt 1699·ben 25, a belgrádi VI. Károly alatt 1739-bcn 27 évre köttetett. Ugyan 61 áll a sistovi békekötélre nézve is.
ló. §. Gal1icziát és Lodomeriát illetéSleg. Galliczia és Lodomeriára,nem klilönben Moldva és Oláhországra nézve királyaink jogaikat szinte állhatatosan fentartották. Tanusitják ezt azon vitatkozások, melyek Zsigmond király ideje óta királyaink és a lengyel királyok közt fenforogtak. A lengyelek ugyan azt vetették ellen, hogy a joglemondás megtörtént akkor, midőn 1587-ben Maximilián főherczeg, Rudolf császár öcscse, néhány fóbbek által a lengyel trónra meghivatott, de oda utjában az ellenpárt által megfogatván és letartóztatván, a lengyel koronához minden cziméről és jogáról lemondani kényszertilt, mely ebbeli lemondását késéSbb a császár is megerősitette. Félretéve az
25 ellenokokat, melyeket Pálma a) ttizetesen eliSsorol, czáfolatul röviden csak azt mondhatjuk, hogy Rudolf császárnak magának sem volt joga a korona jogaitól eláUani, annyival kevésbbé Maximilián fóherczegnek arr61, a mivel soha sem birt, rendelkezni. . Ily joggal sem Rudolfcsászár, sem pedig eliStte és utána királyaink soha sem birtak, mert ily lemondásra nézve törvényes honi jogelviink : hogy az a nemzet akaratán kivül nem történhetik. Tanusitják ezt a törvények, a) tanusitják pedig mindenekfelett a koronázási oklevelek (Diplo. mata inauguralia) b) és azon ünnepélyes esktlformák, melylyek szerint királyaink tr6nra lépésök alkalmával világos szavakban megesküsznek: "hogy az ország végeit (hat árai t) é s a mik az okh o z bármi c z im al att tartoznak, el nem idegenitendik, és a mik edd i g v i s s z a f o g l a It a t t a k, vagy Is t e n s e g e d e l m ével visszafoglaltatnának, az országba teljesen bekebelezendik." *) *) l. alább 32. §.
Tanulság a mondottakb61. A magyar nemzetnek ezen folytonos, századokon át szakadatlanul ünnepélyesen kijelentett óhajtása, melynek teljesedését királyaink a létezéS legnagyobb ünnepélyei8éggel fogadták, kétségbevonbatlan jelei annak: hogy a magyar, királyaival együtt, az ország jogaibóll5oha semmit nem akart engedni; és a netán a halgatásb61 meritett ellenkezéS állitmányok ezen sokszázados igazságot még meggyöngiteni sem képesek. a) 1439. 14. . b) Lásd a koronázási hitleveleket II. FerdinAnd óta - Ab· ból, hogy ezt a kirAlyok fogadják, nem lehet azt következtetni, hogy a királyok~ illetné e jog a nemzet közbenjárása nélkttl.
24
III. FEJEZET. Magyarország felosztása. 16. §. Magyarország kulönbféle {elosztása. Régente Magyarország f e l s 6 és a 1s 6 MagyarorsÁgra osztatott, és ezt tartották az idegenek is; a fels6 volt a· Dunán inneni, a többi az als6. Később jött a négy· k er li l e t r e i felosztás, ezek: Dunán innen és tul, Tiszán innen és túl; a mint ezt az úgynevezett 4: kertileti itél6 tábla, (Tabulae Districtuales) a) az ad6ra nézve kirendelt 4 kerUleti biztosok száma, b) valamint a nemesi felkeléS sereg négy kerUleti kapitánya, c) végre a megyéknek, a szerint a mint egyik vagy másik kerUletbe esnek, dunai vagy tiszai elnevezése tanusitja. A horvát- és tótorsz'gi megyék természetesen ide nem számitvák. d) a) 1823. 31.30. b) 1723.100. c) 1740.63. st'" d) alább 18. ,. 17. §. Vármegyék. .Magyarországnak vármegyékrei felosztása a legfontosabb.Elnevezésök eredetét és egy~bb történeti oldalát elhagyva, csak annyit emlitunk, hogy e felosztásnak megálapitása el6tt, mi az ország alapitásával egyidejU, régente Pannoniát már az avarok bizonyos k á n s á g o k r a osztották, melyek, valamint eleve a mi megyéink is, inkább katonai mint polgári szerkezetüek voltak. A névtelen jegyzéS már Árpád idejébéSl is emlit megyéket, a) a megyeBz6 a va16di, mert a vármegye elnevezés csak azon megyéket illeti meg, melylyekben vár is volt és attól neveztettek. A megyék száma koronkint változott, a niint a régi fóldleirás tanusitja; azonban mikor mennyi.volt? e tekintetben az irók igen különböznek. b) Jelenleg 55. megyét számlálunk Magyarországban és
25 kapcsolt r~szeiben, Erdélyen kivttl. - Ezeken felnI vannak még a szabad kerUle tek és 'a katonai slabad közönségek. c) a) N6rl. jegyza 12. 16. 18.M•. Fej. b) Gr. CzirAky 52. §. c) Fényes: Magyarorutg leiriBa. Pest munkában alAbb 78. és kUv. H.
1~4 "l.I.
R. 59.
.
t. l. e
18. §. Horvát és Tótor8zág felosztása. HorvátorBgg S megyére oszlik: Zágráb, Varasd él K6rösre és a katonai végvidékekre. Tótország pedig Ver6cze, Pozsega és Szerém megyékre j és a gradiskai, bródi, és péterváradi katon~ vidékre. Emlitend6 még a 3. ezred.bB1 álló bánsági véltYidék is.' a) a) Fényei I. R. 64: 65. §. . ,
ll. KÖNYV. A magyar király.
•
Bia" FeJ••et. Magyarországban a ftshatalom s ének módj 8.
megllZerzé-
19. §. Az Árpádi korszakban. Fennebb érintetttik, hogy eleink a fóhatalmat Árpádra.J vagy Álmosra annak atyjára ruházták, és pedig oly világosfeltétel alatt a névtelen jegyzts tanusitásB szerint, hogy mig tsk és utódaik élnek, vezérök mindig Álmos nemzetségéböl legyen, ~s onnét tudjuk azt iB, hogy eleink szabad akarattal és a 7 vezér megegyezésével választottak magoknak és unokáiknak ve z é r t és p 8 r a n c s n o k o t a7. utols6 nemzedékig Ugek fiában Álmosban, és a kik nemzetségéb61 származnak. És ha bár innét kitetszik, hogy a ftshatalom Árpád nemzetségének jutott a végnemzedékig , de az öröködés r e n dj e é s m ó d j á r ó l semmi tudomáflsal nem birunk. Annyi azonban bizonyos, hogy az Árpád nemzetségéb6li születés volt jogczime, a megválasztás pedig módja a flShatalom megszerzésének , mint két fökellék j tanusitja ezt a vezérek, utóbb a királyok megválasztása egész III. Andrásig, a mi az irók szerint ugy ment végbe, hogy az ország nagyjai s fóbbjei - gyakran az e18dkirály ajánlata
27 folytán, az uj királyt kikiáltották ~8 a nemzet elfogadta, a mint a történetek mutatják. P. o. Árpádot legifjabb fia Zoltán követte, szent István Péternek ut6djául leendő elvállalása tekintetében apUspökijkkel és föurakkal tanácskozott, Salamonnak András király fiának koronázásához nagybátyjkinak beeeyezése is járult, 1. Geizát, nem fia Kálmán, hanem testvére Lá8z16 követte közvetlenül akirálJságban, Végre annak, hogy midőn a királyi családban több fiörökös volt, ezek a korona felett egymásk6zt viaskodtak, okát csak ott találhatjuk fel, hogy az örökösödési rend meghatározva nem volt. 20. §. A ve g yes k o r s z a k b a n. KihalvIin Árpád nemzetsége, s a nemzet még bizonyos vérhez sem lévén kötve: teljesen szabad választásjogot gyakorolt, és ez uton nyert~ meg ill. András kihalása után az a n j o u i házb61 származott Robert Károly a magyar koronát a Rákos mezején, a nemzet egyhangu felkiáltása által, és nemcsak saját személyére de u t 6 d a i r 8 nézve is az 13~7.és1338. évi országgyUJési okmány szerint a) a hol csupán az u t 6 d o k r 61 van emlités a nélkiil, hogy az örökösödés rende meghatároztRtnék. Hasonl61ag jutottak Zsigmond és Albert ausztriai "ezér a királyi polczra, a nemzet beleegyezésével, örököseikkel egyUtt. 21. §.
a
I
A z a u s z t r i i k o r s z a k b an. 1. Ferdinánd nem házasság, hanem törvényes választás utján, mely 1626-ban Pozsonyban történt, és a budai országgyUlésen is megerősittetett, jutott a magyar kirá1yszékre, és pedig örököseivel egyUtt, a mint az 1528. 2. és 1547. 5. t. czikkek is tanusitják. Hogyaz örökösödés, rende tekintetében mégmegál1apitva nem jelentkezik, az igaz, és hogy néha nők is királyokká lettek, abb61 a netán ezekre is kiterjesztett örökösödési rendet következtetni nem lehet. SiSt ha örökösökről volt sz6,
•
28 csak a fiörökösök ~rtend6k; mert azon záradék "h a a k irály halála fiörökölI nélkttl történnék" azansztriai házzal kötött minden "oonventiókban" benfoglaltatik, igy a nádori hivatalró1szólló I. Mátyás alatt kelt czikk 1485rl>l, nagyaink 6s~ szokásáb61 azt mondja: "ha val ah a a k i rál y magsz akadás8 történ n~k (magszakadás alatt pedig csak a finemzedékre czéloz törvényi értelemben a) a nádor uj király megTálasztására országgyUléBt hirdessen," honnét kitttnik, hogy Mátyásnak törvényes örököse nem lévén, a választási jog az ország rendeire visszaesett. b) a) 1435. 17-1486.26. I. r. 22. b) 1490i. Decretum Confirmatorium.
22. §. I. J Ó Z 8 e f k o r á i g a v á l a s z t á s t e r m é s z e t e ; k és l> b b I. L e o p o I d k o r s z a k 8. A szabad választás a már megválasztottnak családjából, ilIet6leg örökösei köz61, feljogositá a nemzetet bármelyik férAut megválasztani, elsl>sztilöttségre vagy idlSsségrei tekintet nélkiil, a mint ezt a történet I. József koráig igazolja. Az ezen határozatlan választási rendszerb61 eredhető 2J&"arok és onzáglatközti mindenkor veszélyes id6köz eltávolitása éredekében királyaink I. Ferdinándt61 I J6zsefig, elsl>sztilött figyermekeiket vagy legközelebbi örököseiket az országgyiiIés eHHeges beleegyezésével mintegy megválasztva megkoronáztatták. a) Ezen i ntézkedés azonban a jogositottaknak egymásközti és az országban a pártoknak viszályait el nem távolithatta, mit belátván az ,ország, 1687. évben e16deink összegyültek és 1. Leopoldnak, érdemei jutalmául, miután az ország a török járomtól alatta szabadu,It meg, azt igérték és fogadták, hogy ezután nem mást, mint 'az l> finemU elsl>sziilöttjétismerendik jöv6 örökid6kre királyuk és uroknak; és ejog a férfi lemenl> ág magszákad.tsa esetére a Habsburg- családnak akkor Spanyolországban fenál1Qtt legöre~ebbik ágárq. is kiterjesztetett. b) Ez által az ö r ö k ösödési rend a nl>k kizárásával és pedig ág
29 szerint, az elslS szUlöttségre, képviseleti rend· del, megál1apitatott,.és az ország, oszt/hatlan. sága is kimondatott. a) 1572. IV. 1572. V..1618. Dip. inaug. 1622. 1625. 3. 1ü38. I. §. 1. 1655. IV. 1őó9. I. b) 1687. 2. 3.
23. §. Ill. Károly; a Sanctio Pragmatica. A Habsburg-háznak csupán fiágra szoritott örökösödése, az 1722-i szentesitvénynek, melyet Ill. Károly egyéb birtokaira is kiterjesztett, és melyet "Sanctio Pragmatic á n a k" a) nevezett, az ország rendei által lett elfogadása következtében mindkét nemre kiterjesztetett, akként, hogy elBbl> III. Károly lemenlS örökösei, azután I. J6zsef utódai, él) ezeknek kihalása utáu I. Leopold ivadéka és azoknak törvényes r6mai katholica vallású mindkét nembeli ausztriai f'óherczegei örökösedjenek, az lS fölsége III. Károly által egyél? birtokaira nézve már megalapitott e186szlilöttségi rendben, és e szerint a.zokra a birodalom oszthatlanúl, Magyarországgal és részeivel, valamint kapcsolt tartományaival egytitt, mint örökösödésijogon,átszálljon. b) a) A Sanctio Pragmatica egész terjedelmében honi törvénykönyvltnkben nem jelenkezik j csak hivatkozások vannak annak flIpontjaira az örökösödési rendet, és a monarohia oszthatlanságát ugyanazon uralkodó fö alatt illetöleg. bJ 1723. 2.
24. §. A j e l e n ö r ö k l é 8 i r e n d. A fennebb ellSadottak nyomán tehát Magyarországban. I·ör. .A" z ö r Bk ö s ö d é s i r e n d ve g yes á g - Br B· k ö s ö.d é s i (linealis. mixtus) mely szerint a k o r o n a a nlSket·, és azok tBrvényes lemenlS Brököseit i s, d-e c s a k . a f é r fi á g k i h a l á s a u t á n i II e t i, é s ekkor hasonl6ul elslSszulöttségi rend, vagyis ágB:r;ökösödési elv szerint, melynélfogva az elhUI;Iyt uralkod6 egyenes örökösei a távolabb ági atyafiakat
so mindig kizárják. Ha pedig az egész ausztriai háznak mind férfi mind n6 tagjai kihalnának, akkor a 8zabad királyválasztási jog az ország rendeire vis8zaszáll. Innét következik, hogy a kit ezen örökösödési rend szerint a királyi szék illet, azt az t' Wd király kihalta után azonnal a korona is, és az országlati jog a törvényes feltételek mellett megilleti. II-or. A keresztény katholica vallás az uralkodóban a f6feltételek egyike. ID-or. Magyarország és kapcsolt részeinek, mindazoknak, melyek a magyar szent korona alá tartoznak, az Ausztria örökös tartományaivali 8zoros összekötet é s e az uralkodó Babsburg-Lotharingiai családban és o 8 z thatlanság a megállapittatik, de az országna k a többi birodalmi tartományoktóli függetl e n s é g e is fentartatik, a mint ugyanez a törvények által világosan kiköttetett. a) 'a) 1723. 1. 2. 3. 1687. 2. 3. 1715. 2. 3. Jegyzet. E fejezetben mondottakra nézve tIlzetesen vonatkozik Gr. Cziráky Antal e czimtt munkája: Disquisitio Ristorica de modo consequendi summum Imperium in Rung. Bndae 1820.
II. FEJEZET.
A m a g y a r k i r á l y .o k k o r O n ti. z á s á r ó I. 25. §. A k o r o n á z ás. A magyarok, vezéreik alatti id6ben fővezéröket, fejedelmöket más harczias népek szokása szerint paizsra, pánczélra ültetve felemelték. - Ezt követte aztán a koronázási szertartás, mely sz. István idejével egykorú, a ki is {elvévén a királyi czim.et nagy számú rendek jelenlétében, Hartvik és több ir6k, s oklevelek tanusitása, és az egyhangu hagyomány szerint, megkoronáztatott. Hogy ez id<Stől fogva a koronázás a magyaroknál lényeges kellékké vált, bár erre nézve mindjárt szt. Istvánt61 vagy közel utána törvényt nem idézhetünk, mind a mellett méltán állithatjuk ; mert tanusitja ezt a koronázásnak kirá-
31 lyainknál szakadatlan sora, a jelent8ség, melyet ahhoz magok a királyok és a nemzet is már régI id8kben kötöttek, mert a koronázás mintegy a fölség teljességét jelentette; és ez egyike a lényeges 8si szokásoknak, melynek megtartását a törvények mindannyiszor, valahányszor a j Ó, m e ge dS s i t e t t (5 s i s z o k á s o k a t követni rendelék, hallgatólag is befoglaltak. Tanusitja ezt Károly király az esztergami érseknek adott kiváltságában, hol a koronázásról régi szokáskint emlékszik, midőn azt mondja: megtartván a szokott szertartást, melyet eH5deink rendeltek, léptünk kormányzati széktlnkre." a) b) a) III.Innoc. pápa levele 1209. Pray. Hierar. P. I. p. 113. b) 1572. V. art. 1. §. 3.
26. §. Alaptörvényeink és a koronázási hitlevél világosan megrendeli. Az 1687. évi 2-ik t. cz., mely egyszersmind az örökösödési rendet szabályozza, már világosan kimondja, hogy a magyar királyi szék örököse, el8re bocsátván a királyi biztositó oklevelet, és arra az eskUt letévén, az eH5d8k által megszabott és követett módon, országgyUlésileg, benn az országban, törvényesen megkoronáztassék. Ugyanezt rendelik az ezután következett koronázási hitlevelek ; ugy szinte az 1723. 1. §. 4. az örökösödést megállapitó törvény j vagyis a S a n c t i o P r a gmatica.
27. §. Legujabb és a koronázás határidejét is mega l a p i t ó t ö rv é ny.
Az 1791. 2. és 1792. 2. törvényczikkek szinte múlhatlanúl meghagyják a koronázást, s8t még a határidejét is kimondják: t. i. h a t h ó n a-p a l a t t az előbbi király halálától számítva.
82
28. §. A királyi-örökösnek koronázása el6tti hatásköre. Abb61, hogy a koronaörökösnek magát megkoronaztatni törvényes kötelessége, még nem következik, hogy koronázá1l8 eUm királyi jogokat nem gyakorolhat j mert a meghatározott öröklési rend szerint a birodalom egyéb részeiben elBdje elhunytával azonnal átveszi tettleg a fóhatalmat; Magyarországban szinte azonnal 8t illeti a f<Shatalom, csak hogy annak kiegészitéseííl egyszersmind a koronázás is megkivántatván : addigis, míglen ez bekövet· keznék, el<Sgondoskodásúl a törvény világosan kimondja a) hogy mindent tehet és intézk.edhetik, a m i a z a l k o t m án y o B k o r m á n y z á s ügyeihez tartozik, és (St a király iránti hüség és engedelmesség joga a nemzet részér81 teljes mértékben megilleti. a) 1723. 2. §. 2. 29. §. . Vajjon? és mennyiben nyer a királyi hatalom a koronázási szertartások által? A fennebb mondottakb61 azt állíthatná valaki, valamint akadtak is ilyenek, hogy a tr6nörökös már koronázasa előtt is a legfóbb hatalmat teljes mértékben birja j azonban tévedne; mert a törvények hozásának, eltörlésének él! hiteles magyarázatának joga csak a törvényesen megkoronázott királyt illeti közösen az ország karai és rendeivel, a) kíváltságokat csak törvényes koronás fejedelem adhat b) B a í<Shatalom teljes és törvényes mértékbeni gyakorlatára a törvényes m6don végbement koronázás megkívántatik, a mint ezt az országgyííléselC világosan kimondták. c) d) a) b) 1791. 12. c) 1791. 2. d) 1741. 4. é8 5. 30. §. ·A törvényes koronázáshoz mindenkor az ország koronája kivántatott meg, és nem ok nélktil. A koronázásnak törvényesnek vagy is a törvénynek megfeleWnek kell lennie; ilyen pedig akkor lészen, ha az
38 az országgyűlésen, az ország határain belől, az ország szent koronájával, vagy is azzal, melylyel első szent királyunk koronáztatott meg. a törvényes szert81 tással megyen végbe, mint ezt az alap-szentesitvények úgy ~ende]ik a) az 8si szokások megtartása mellett. Igy régi intézkedés az az országban. hogy csak az ismertetett törvényesen koronázott királynak, ki a szent koronával, melyet sz. István Szilveszter r6mai pápátol nyert, koronáztatott meg. Ugyan ezt tanusítja egy I. Károly alatt b) és egy másik régibb, III. András alatt kelt ünnepélyes oklevé~. c) Ezt tanusítja végre a magyarnak e tekintetbeni kétségbe nem vont hagyomán JOs hite is, és nem alap nélkül. Mert 8seinknek alkotmányos életök meg6vása érdekében nem látszott er6sebb súly, illet81eg biztositék, mint az: hogy k i r á ) y a i a k i r á l y i s z é k r e l é P t ö k k o r l i e g k o r o n á z t a s s a n ft k, é s h i tt e l k ö t e l e z t e ss e n e k; és ezen tinnepélyesség a z o r s z á g h a t á r a i n b e l ő l 8 r z e n d ő s z e n t k o r o n á h o z k ö t vel e-o g y e n. Ezt f61eg a királyválaBztásoknál előfordult szakadások is szükségessé tették; sőt ha a szent korona idegen kéznél volt, a bár más koronával megkoronázott királya· visszakerült szent koronával, noha másodszor, de érvényesen mégis csak egyszer koronáztatott meg. d) A sz. korona iránti, ezen 8sid8ktől fogva a magyarnak keblében meggyökeredzett szent hit, mely a történettanusította hatalmas rúg6kon alapszik. minden alacsony szertartási, vagy hiúsági - ne mondjam babonasá.gi - vádat lehell8 ellen vetést nyugodtan visszautasíthat. a) 1687. 2. és minden koronázási bitlevé1. b) Batthanyi Leges Ecel. T. I. 463. l. c) Kovachich, Vestigia Comitiorum 150. 1. d) I. Károly példádi : 1301·ik esztendlIben Zágrábban és Esztergomban, 1309-ik esztendőben Budán egy uj- koronával megkoronáztatott ugyan, mégis miután Szent István koronája az erdélyi vajdát61 visszakerllit, ismét Sz. Fehérvárott mint a koronázás szokott hel,én, m.agát 1~10. esztendlIben megkoronáztatta: j mint Pray SpeCImen Hlerarcblae Bung. 1. rész 106. lapon ellladJa' . Magyarorsz. köz· és magán~j.
3
34 31. §. A k o r o n ti z ti s l é n y e g e s r é s z ei. Törvényeinkben a koronázásr6li emlitésnél egyszersmind a"törvényes, legalis, ritu legali" megjegyzések oda mutatn"ak, hogy ezen törvényes szertartások megtartand6k, és ezek az u. n.lényeges részeit jelentik j lényeges részei pedig a koronázásnak a következ6k: a k o r o n á z á s i hitlevél (Diploma Inaugurale) a koronázás m a g a 6si vallásos modorban, és a nyilvános ti n n e p él yes 6 s k ti j melyekr61 egyenkint sz611unk a következ6kben. 32. §. Koronázási hitlev'él. A k o ro n áz á 8 i hi tI ev é l (Diploma inaugurale) eredete 'nem tudatik. Annyi bizonyos, hogy már szent István adott a magyarnak ktilönös szabadságokat, melyek az 1222-i arany bullában is jelenkeznek ; és Hartvik iró szerint már az els6 koronázáskor azokat örökké tart6 szövetségként aláirásával erősítette j ugyan ezt követték a következ6 királyok is, a mennyiben az ország szabadságait a decretumokbap. ismételve meger6sítették j igy n. András és annak fia IV. Bé]a. Ebb6\ azonban, hogy ily megerősi tés a már megtörtént koronázás után fordól e16, nem következik, hogy királyaink a koronázás el6tt ily megerősi tést nem tettek volna, mert In. András é~ I. Ulászló decretumai el1enkez6t mutatnak 1 melyekben az e18bbi kirá· lyok által adott jogok és szabadságok, mind a mellett, hogy azokat már a kormányra léptökkor irásban megerősítették, ujra érvényesíttetnek. a) l. Ferdinand azokat az országos rendek kérelmére, kik ezt a z 6 s i s z o k á s alapj á n te· vék, az országba léptekor, és koronázása alkalmával ÜDnepélyés oklevéllel és esküvelmeger6sítette. (1537. §. 1-4. §.) A k oronázási hi t le vé l azonban ujabb megállapított jelent6ségében azon oklevelet jelenti, mely mint költsönös szerz6dés a király és nemzet közt a 'király saJátkezü aláírásával, és a nagy királyi pecséttel
86 meger6sítve rendesen koronázás elötti napon a királytól, 8, fókanezellár állal, a trón körül összegyült országrendeinek átadatik, és a törvénykönyvbe is a megkol'onázandó király els6 decretuma elején beigtattatik. Ennek legrégibb ilykép kiadott példánya I. ffiászlótól származik, melyet a tudósok felfedeztek; a többi királyokét a törvénytárban olv8shatni. Adatott a kir. hitlevél vagy mindjál t a király megválasztatása után, mint Ulászló és Szilágyi Mihály által Hollós Mátyás részér
I
86 egyetértőleg, vallásrai tekintet nélkul választandó szem Iyek által, az országban őliztetendjük. 3·or. Hogy mind már eddig visszafoglalt mind az ezután visszafoglalandó tartományait és részeit Magyarországnak s hozz~ tartozó tartományainak a hitlevéli eskuforma meghagyása szerint, a fenemlitett országhoz és hozzá tartoió tartományaihoz egészen visszacsatolandjuk. 4-er. Hogy ezen esetr.e (mitől a mindenható őrizzen meg) ha az austriai főherczegi ház mindkét nemen levő, névszerint pedig először VI. Károly, majd I. József, s végre I. Leopold római császárok éR magyar királyok maradékai kihalnának, az 1723. 1. és 2. czikkei rendelete szerint is a szabad királyi választás és koronázás előbbi állapotjára vlsszaessék és ezen or:!lzágnál s koronájához tartozó tartományainál a régi törvényes szokásnál fogva érintetlenül fenmaradjon. 5. Mint már az l-ső pontban eWbocsátva volt, valahányszor új koronázás adandja magát elő, az ország határai közt s rendes orBzággyülésen mindannyiszor, örököscink, s maradékaink mint ujonnan koronázandó örökös királyok kötelesek leendenek ezen koronázási hitlevél megerősitését előre bocsátani s rá az esküt is letenni. c)
a) Kovachich Suplem. ad Vestig. Comit. 1. kijt. 66. és köv. I. b) 1458'ról a törvénytarb. 1453. eHSb. 681.2.1490. okI. 1537. c) l. Fényes id. munkájáb. r. R. 27. §. I.
. 33. §. K i r á l y i k o r o n á z á s i s z e r t a r t á s. . A koronázásra kitüzött napon a koronázandó király, az ország zászlósainak, kik a koronázási ékszereket elől viszik, s mágnások és rendeknek számos lovas kiséretében akoronázási egyházba bévezet1et.ik, a sz. mise közben az igazság és béke követésére és az egyház védelmére megesketik, jobb vállán, karján és hóna alatt a szent kenettel' felkenetik és Szent István palástját felölti, a primás kezeiből sz. István meztelen kardját elfogadja, :il erre közvetlentil. a korona az
87 esztergomi érsek és nádor által fejére tétetvén, az ország kormánypálczáját jobb, aranyalmáját bal kezében tartván hangos né lj e n" kh'ltások" Téged Isten dicsérünk" zengése és ágyudörgések kö'zt a tr6nt elfoglalja. A szent miseáldozat bevégeztével a királyel6bbi leirt öltözetében és ékességekkel az ország három sEinü poszt6jával bevont padolaton egy másik e czélra rendelt tempplomba, e16tte menvén a szent korona alá tartoz6 10 országok zász16viv6i és a kir. kincstárnok arany és elGiist emlék pénze1dJt sz6rva, vezettetik ; itt a tr6nt elfoglalja, a Nádor és a magyar udvari fókanczellár által felváltva kikiáltott férfiakat, kik előtte baltérdökre hajolnak, szent István kardjával jobb váJlukon gyöngéden megüti és ez által 6ketarany sarkantyns vitézekké avatja. Innét kijövén 16ra ul és a szabad ég alatt, az e czélra kijelölt helyen a decretalis eskiit leteszi az esztergami érsek e16mondása után. Ez után a királyi dombra fellovagol, ott szent István kardjával négyfelé vág, jelentéséül annak, miszerint az országot akárhonnan jöv6 ellenségtől oltalmazni kész. Ezt bevégezvén következik a királyi ebéd, melyre a királyi herczegeken kiviil a primás, az ország nádora és a kalocsai érsek, néha a követek is, mint régente a velenczei p.a pápai, Leopold alatt a nápolyi is, hivatalosak; és az ország zász16sai régi szokás szerint az ebéd körüli tiszjöket teljesitik. 34. §.
Kit illet a koronázási jog? . A jog a. királyt megkoronázni, álland6ul az esztergami érseket illeti j ezt az eBztergami káptalannak a XIV. században tartott canoni látogatáson kiviil Coelestin és Incze r6mai pápák rescriptumai, mely ut6bbik az e felett a két metropolita közt keletkezett vitát az esztergami érsek részére döntette el, tanusitják. Ezen felül igazolják még IV. Béla, V. István és I. Károly diplomái, leginkább pedig Zsigmond levele. a) Ne m hiányoznak azonban bizonyos okokb61 más főpapok ált al végbevitt koronázások példái: igy" a
88 kalocsai Ill. Bélát; Zsigmondot a veszprémi, Ferdimtndot Zápolyát ft nyitrai főpap koronázta meg. b)
~8
a) Pray. Speeim. Hyerarchiae hung. T. I. pag. 103-127. b) Ugyanott 126. 1.
35. §. K o r o n á z á 8 i e s k li. A király koronázásakor két eskUt teszen mint fenebb (33. §.) érintetttlk: egyiket a szentegyházban a nagy oltár előtt, midőn az evangeliumra megesküszik, a korona felvétele előtt 1\ pápai könyvből vett forma szerint; másikat a koronázás után nyomban, a szabad ég alatt. .Az első fóleg csak a rom. cath. anyaszentegyház fentartását, a vallás szolgáinak és ezek j6szágainak oltalmazását foglalja magában, a második az ország minden rendli lakosai jogainak és szabadságainak megőrzését tartalmazza és miután ez az országgyü1ési végzeménybe is beiktattatik: "decretalis" eskünek neveztetik. Az első egykoru magával a koronázással ; a másikat némelyek Verböczy szerint a) ujabb ídőkblSl Rzármaztatják, a ki azt mondja: hogy II. András rendeleteit ut6dai egész az ő koráig, koronázásuk előtt esku szentségével szokták megerősiteni. - Azonban Honorius papának IV. Bélához irt levelében már megvan, hogy a király (ll. András) koronázása alkalmával országa jogai és a korona becsületének sérthetlen megtartását esküvel fogadta. Igy V. István és Rajnaid ír6 szerint IV. Lászl6 is. Ezekből következik hogy ez l>si szokás volt, és Verbl>czy állitása akként egyenlíthető ki, hogy az ország szabadságait, melyek fóleg sz. István idejéből származnak és II. András által formulázva jelellkeznek, az utóbbi királyok is szakadatlanul esküvel szentesitették, a mint ezt már a 2-dik korszak bevett szokása tanusitja. a) II. R. 14. ez. b) Lad. Posth. Decr. 1453. Koller Hist. Eppatus Qoinqueecel. T. II. pag. 297. Istvánfy. Hist. Lib. IV. p. 36. - sőt az 1453. 2-ik t. cz. nyomán magok az ország karai és rendei és régente Ti· 8zonyt hasonló eskut tettek; de ezen 8zokás már elavult.
•
89 36. §. A koronázás helye. A koronázás helyére nézve törvényeinkben csak annyi foglaltatik, hogy az ország határain bel61 történjék. Régente rendszerint }'ehérvár volt a koronázás szokott helye a) b) ugyan azért Székes-Fehérvárnak neveztetik, s8t a régi oklevelekben kivál6lag "Urbs regia u elnevez~s alatt is fordul el6, azonban e város a török kezébe kertilvéu, I. Ferdinánd Pozsonyban koronáztatta meg fiát Maximiliánt, c) III. Ferdinánd az otiuralkodott ragály miatt Sopronban, d) Ferencz Budán, a többi királyok pedig mind Pozsonyban koronáztattak meg. a) l. Rob. Károly dfplomáját. b) Kttlönösen errlii Székes-Fehérvár városának esedezése az 1825 ki orazággyt11ésre, a város koronázá8hozi jogainak visszanyerése végett névtelen I1zerzOtlilj kijött Székes-Feh6rvArott 4 ed rétben 1825·ben. Ott 5.6.7. lapon mondatik, ho~y szent Istvin királyon kivOl, ki Esztergamban, é8 Aba 8ámuelen ki vlil, ki CIanidon koronáztatott meg, Feh6rvirott 36 magyar király koronutatoU meg t. Ferdinándig belárólag j a királynlik kÖllil pedig tizen. o) II1tvánffy Hist. L. 21. d) 1625. 3.
37. §.
A királynék koronáz ása. A királynők koronázása,iha 6k val6sagos királyi hatalommal birnak, ~s igy n ö k i r á l Yo k. mint Mária Therezia is volt, hasonl6 a királyéhoz j azonban a királyok nejeik is ősi szokásnál fogva megkoronáztatnak j de ezek azon kulönbséggel, hogy a királynBk jobb karon, a tenyéren, és bonuk alatt kenetnek fel, a királyi pálcza és alma is átadatik nekik, de a kard nem j a sz. korona jobb vállukra, mintegy királyi féIjökkel a kormányteherbeni részesWés jelétil, fejökre pedig csak az ugy nevezett házi korona tétetik, és bár az ország elejétől a XV. század végeig a sz. korona is fejökre tétetett, s H6116s Mátyás neje Beatrix is ekkint koronáztAtott: első volt, Ro ki a házi koronával ékesit.tetett: 1.
40 Ferdinánd neje Anna, és a sz. korona legelőször Máriának, .llaximilián első feleségének, vállára. tétetett. A királynékat régi szokás szerint a primás keni fel és a sz. koronát is ő teszi vállukra, de a házi koronát fejökre a veszprémi püspök teszi, mint a királyné örökös kanczellálja; a királyné azonban s.. ·m esküt nem resz, sem arany sarkanty us vitézeket nem tit. 38. §.
K o r o n á z á s i a j á n d é k. .A koronázltsi orlzággytilésen maga az országgyiilés a koronázott király és királynét pénzbeli ajándékkal (Honorarium) tiszteli meg. Ennek első példája a XVI. században jelenkezik Miksa alatt; a) az óta folytonos gyakorlatban van, és mennyiségre nézve ktilönböz<S. V. Ferd. kirilynak e czim alatt 50,000. b) Ferencz kir. nejeinek: Mária Thereziának 25 ezer, c) Ludovikának 50,000, ft. Carolinának 50,000 darab arany szav8ztatott e czim alatt d) a) 1563. 2. b) 1830-ki országgyttlé8 napló 61. 62. 1. c) Ugyanaz d) 1808-ki onúggytlléli napló 82. I. é8 182ó-ki 99. lap.
m.
FEJEZET.
Az ország ékességeirlSl. 39. §. A z o r s z á g é k e s s é g e i, a s z e n t k o r o n a. Az ország ékességei: a sz. korona, kard, alma, k o r ID á n y p á l c z a, s a r u és h a r i s n y á k. A s z e n t k o r o n a két részböl ugymint iIleWleg két t. i. latin és görög koronából.van össze állitva. Koller tu. dós után, ki arról tüzetesen értekezik, a latin része latin felirássaf régibb és ugyanaz, mellyet Sylvester romai pápa
41 szent Istvánnak küldött, ki azzal 1000-dik évben mint e]s() királyunk, elsö megkoronáztatott. A másik. a görög része ujabb, a mint azt a rajta látható Constantin Porphirogeneta, Dukás Mihály és I. Geiza királyunk képeik, mint sz. István kora utiniakéi mutatják, s rajta görög fólirások láthatók. - E korona a n g y a l. i, a p o s t o l i melléknevekkel diszlik, ez a magyarnak vallásos kincse, és mint fenebb láttuk t ahhoz egyszersmind legfontosabb nemzeti jogai kötvék, innét magyarázható nemzettlnknek annak 8rizete körüli gondossága, meUynél fogva az eleve a székesfehérvári föegyház őrjé:t:e, a) ki e mellett terjedelmes és jelenleg "Custodiatus AlbenBis" czim alatti javakat birt, bizatott, később Visegrád vára jelöltetett ki helyétil és két, az orsziggylilésen vallásktilönbség nélktil "fálasztott világi örökre bizatott b) c) utóbb Po~sony d) végre Buda vára e). a) 1464.2.-1492.3.-1608. 4.k.e.-és 16. kor.u. 1613. 18. 1622. 2. és 1669. 1. 10. cond. b) Pray Annal, I. 183. 1. 81vorényi Amo.enitates Hist. Eeel. Hung. V. ftlzet 1. 8Z. c) 1492. 3.-1498. 25. d) 1608. 4. 1716. 38. e) 1791. 6~
40. §. b) A z o r 8 z á g t ö b b i é k e 8 8 é g e i. A k o r m á n y p á l c z a kristálygolyóval végződő arany lemezzel bevont bllZogány alaku pálcza, melyről 26 arany lánczon ugyanannyi arany golyócska- függ. Az a l m a arany lemezböl, belől Ures, feltil kettős ke reszttel, mely négy részén valaha ugyan annyi paizsot mutatott, ezek közöl az egyik még fenievő az anjoui királyoknak Magyarországéval elegyitett czimerét mutatja. S z e I!- t I s t v á n k a r d j a, legfelől Jézus és Mária neveikkel a felsö gömbjén. . A p a l á s t, meUyet első szent királyunk és neje GizeUa királyné a székes-fehérvári szentegyháznak ajándékozott l késöbb királyi palásttá lett. Formájára nézve ollyan min~ az u. n. papi pluviale, a kelméje kék selyem, több szent ábrázolattal és irással kivarva.
42 A s a r u k sárga bőrbBI, a harisnyákkal együtt, mely ut6bbiak ujabb mfivek. És ezek az ország ékességei, me11yek a királyi koronaval együtt egy ládában öriztetnek és a koronázási szertartásnál használtatnak. a) a) I. fenebb 33. §.
41.
Az apostoli kereszt. Háromféle kereszt jelenik meg a koronázás alkalmával; az e l s ő ezUstből veres nyéllel, mintegy az a p o s t o l i jelul; eredetét első királyunkt61 veszi, mellyet az esztergami kanonokok egyike viszen nem csak a koronázáskor , de mindannyiszor, ha a király pompával az országban megjelenik, vagy a tr6non nl. A m á si k a t a tárnokmester vánkoson viszi, ugy mint a nador a koronát, az országbir6 a kir. kormánypálczát, a bán az ország aranyaImáját, a ffipinczemester szent István kardj é.t, a koronaőrök az öltözeteket, és ezen kereszt "Pax, vagy Pacificale"nak hivadk és a szent szertartás alkalmával cs6kolás végett ismételve a királynak oda nyujtatik. A h a r m a d i k sz, mellyet a kir. főkamarás kezében visz, nem vánkoson; mintegy az apostoli országjelétll. - A 10 zászlór61 fenebb a) volt sz6. Volt ezeken kivül még egy t. i. szent István z á 8 z16 j a, mely Durazz6i Károly koronázása alkalmáva.l a vivő vigyázatlanságáb61 eltöl·etett. b) a) 33. §. ide a 14. §. is. b) I. gr. Cziráky 122. §.
IV. FEJEZET. M a g y a r o r s z á g k i r á l Yn é j a. ,; . 42. §. A királynék ál1ása,j6szágaik régente. A n ő k i 1: á l y o Ir czime, hatásköre egyenlő a királyokéval; sőt sokszor ezek királyoknak is neveztetnek: mint I. M ária és Mária-Therezia.
A k i r á l Yn é k, vagy is a királyok nejei a hd:z88lig által a kormányzat részvétébe ugyan nem bocsátatnak, de a királyi felség rangját és czimét élvezik, étJ ebbéli állásuk országBzertei tisztelete tekintetében hazánk, más nemzeteket a történet tanusitása szerint iólUlmulta. Az anyakirálynék és a királynék némi közhatalmi jogokat is gyakoroltak a történet tanusitása szerint, bizonyos korlátok közt, a mennyire azt a király kegyelete engedte, vagy pedig l\ királynak ifju kora magával hozta, ez utóbbi minlSség azonban, a királynék gyámjogaikat illeWIeg, alább fog eHSjönni. - Az el<Slnevezett jogaikra nézve voltak ki· rálynő zász16sai, kiknek neveik a régi oklevelekben eHSfordulnak, igy Erzsébet öreg királyné és V. IstvRn özvegyének Posega megyében fekvlS berzenezei birtok eladását megerő sitő oklevelében a királyn6 zász16sai felsoroltatnak. - A királynék továbbá, ugy az anya királynő, mint a király neje, másként ifjabb királyné, törvényeink a) és okleveleink tanusitása sz~rint terjedelmes jószágokkal birtak, mellyeknek egy része magához akirálynBi mélt6sághoz volt kötve, némi része annak javadalmához, jegybéréhez. némi része a királyok ajándékozásából, vagy vétel utján biratott. Ezt leginkább tanusitja Máriának, IV. Béla király nejének oklevele, bizonyosióldr<Sl "melly néktink, de nem l\ királyn é 8 á g n a k (Reginatni) a d o m á n y o z t a t o U, a k i r á l y b e l e e g yez é s é vel a d t u k a d om á n y o d u k" és azon adományoknak, - mellyek Gizelától, szent István nejéWI, valamint Adelhaid szent Lás~16 nejétBI származtak és millyenek Máriáig II.Lajos nejéig az oklevelekben eHSfordulnak,tárgyát szabad rendelkezés alá esB jószágok tevék, a király beleegyezése vagy jóváhagyásával. a) 1439.23.24.-1527.4.-1536:44.-1537.20.-1542.10. é8 11.-1542. Pos. 6. 1543.8.-1545. 16.
b) Pray Hyer. Hang. P. 1. p. 272.274. Schmidt I. pag. 101. 219. stb.
&gr.
Epilt. P.
43. §. Jelen jegybértik és udvaruk. Magyarországban le irá l yn éi (reginalis) javakat nem ismerUnk, de illyeneket Blleink sem ismertek j hogy 8·
44 királyri~ sajátjószágokkal birhasson, mi sem áll ellent, hanem jegybére és özvegyi ajándéka, joga, a házassági szerződé sekben szokott meghatároztatni; udvarának tartása a király gondja. Zászlósaik, milyenekről fólebb szólottunk, szinte nincsenek, sem más közjogi jelentőségti hivatalnokaik, csupán kancellárjuk van, és ez a veszprémi ptispök ebbéli méltóságánál fogva, melylyel valaha 500 márka fizetés járt IV. Béla egyik oklevele szerint és e czimet a királyné koronázási jogával egytitt mhi napig megtartották . - A királyn6k, mint egyszersmind austriai császárnők, jelen ud",ari diszszemélyzete, közjogi jelentőséggel nem bir.
V. FEJEZET. A király
gyermekeiről.
44. §. A z u r a l k o d ó c s a l á d b ó li r é g i i d ő b e li v e z é r e k. A király mindkét nemti gyermekeit a k i r á l Yi illetlSleg c s á s z á r i k i r á l Yi f lS h e r c z e g i s f e n 8 é g i czim megilleti. lSk azonnak szlilőik után következnek rangjuk. tekintetében, a nélkül, hogy országunk kormányzatában egyeiltil ebbéli minlSségöknél fogva részök volna. A királyi családfinem ü tagjai régi időkben vezéri "dux I.l czimmel éltek, ilyen elslS volt szent István fia Imre, és ugy látszik, hogy Slavotiiát e czimmel kormányozta. L Andrást61 fogva azonban Nagy Lajosig bizonyOtJ szokásba ment, hogy ha a kir. családból több felmenő fitagok egy.zene életben voltak, azok egyike vagy többen az ország kapcsolt részei kormányzatában a király megbizásából részt ",ettek, de min' denkor a királyi hatalomnak alárendelve. a)
C z i ID ök. -
. a) Salamon alatt Geiza, Lá8z1ó alatt Lampert, Kálmán alatt Almos herclegek.
45. §. Az ifjabb király. E czim II. András ~s IV. Béla idejéből származik, kik még éltökben)iaikat nem csak megkoronáztatták, hanem az ország majd felének kormányzatát is reájok bizták; egyébiránt e czim nálunk közjogi jelentőséggel nem birj a kor szUkségeihez képest czélszerü intézkedés volt ugyan még a választás korszakában, hogy a királyok utódaikat még éltökben de mindenkor a nemzet beleegyezésével, megkoronáztatták, a nélkül azonban, hogy az ország kormányzatában részesitették volna, mi inkább világos törvények által tiltva is van. a) Ezeknek sorsuk a~onban a legelől emlitettekéWI igen is különböző volt j és a koronázásb61 egyébként eredő föhatalom gyarkorlási joga csák az előd halálának bekövetkezte után, a nélktil, hogy ujabb koronázás szükségeltetnék, léphet életbe. a) II. ill. Ferdinand, n. Leopold koronázási hitleveleik a tOrvénytárbanj ugy szinte V. Ferdinánd kor. bitlevele is.
VI. E'EJEZET. Az ország kormánya a király kiskorusága alatt.
46. §. A kiskoru király gyámja. A királyi örökös vagy is k o r o n a ö r ö k ö s kisko·· rusága esetére szlikség tudni, kit illet a gyámság és meddig tart? Régi időkben erről magok az atya királyok gondoskodtak, igy Imre, Andrást, László bátyját, és V. István Erzsébetet, László anyját bizta meg gyermekei és az ország gondjával végrendeletileg. Máskor az anyák mint özvegy királynék intézkedtek ily esetben, ezek nem létében a rendek által választott kormányzók, igy I. Mária, I. Lajos özve-
46
gye, s Albert neje, nemcsak saját, hanem kiskorú László fia nevében is, ki kisded korában megkoronáztatott, kormányzott; és a midön az mindkét szU1öjét veszté s időköz ben I. Ulászló is kimult, Hunyady János; midőn pedig ennek távollévö fia Hollós Mátyás 15 éves korában királyul megválasztatott, nagybátyja Szilágyi Mihály választatott kormányzónak. Azonban 1. Mátyás idejében az eddig csak a körülmények szerinti eljárást világos törvény határozta meg, a) mely szerint a király gyámsága a nádorra rnháztatott. De már II. Ulászló okleveléböl olvashatni, hogy ö, midőn fiát még életében megkoronáztatni akarta, anádorról emlitést sem tesz, hanem csak azt mondja, hogy fiát az országban a rendek kezei alatt kivánja neveltetni és végrendeletében testvérét Zsigmondot rendelé gyámjául. Halála utá.n három férfiu választatott, kik Zsigmond helyett és nevében kormányozzanak, söt megvan még a rendek levele, melyben a lengyel király kéretik fel a kormányzásra és Lajos gondviselésének átvételére, mit azonban az el nem vállalt. - Mindez tehát oda mutat, hogyafenidézett törvény meg nem tartatott. Az örökösödési alaptörvény életbe lépte óta, a többi austriai országokra nézve az uralkodó maga nevezi ki a gyámokat, ha pedig rendelkezés ez esetre nincs:' úgy a trónörö kös legközelebbi férfiági, ilyeneknek nem létében a legközelebbi leányági rokonára 8záll a gyámsági jog és köteleMség. A gyámság meddig tartása, illetőleg a király nagykorusági ideje törvényeink szerint meghatározva nincsen ; b) és ha azt álli1juk, hogya nagykOl'úság akkor áll be, a midön a sanctio pragmatica alapján a trónörökös az austriai császári székre léphet, ez pedig a betöltött 18 éves kor, e kérdést ttizetesen meg nem fejtettlik. a) 1485.2. b) Salamon, II. István és II. Lajos 15, I. Lajos, méhben hagyott László, I. Leopold 16, Mátyás. király mellözvén . gyámját 19 éves korában vette át a kir. kormányzást.
74
VII. FEJEZET. A királyi együtt-uralkodó.
(Corregens Regius.) 47. §. A k i r á l Y i e g y ü tt-u r al k o d ó vag y k i r á l Yi k ormány társ.
A királyi együtt-uralkodó vagy helyesebben k i r á 1Yi kormány társ eredete bizonytalan; - mellBzve a történeti vitatkozásokat, Pray után a) Zsigmondról olvtlAsuk, hogy néki koronázása előtt is volt már joga a kormányzásban, de intézkedései a királynő megerBsitésétől feltételeztettek. Ujabb példát és határozót birunk Ferencz lotharingi vezérben, kit Mária Therezia királyakormányzatban részesitett a nemzet beleegyezésével, mint ez az 1741. 4. t. czikbBl kitetszik, azonban ez is csak minden továbbrai következ!etés és a nádor joga csonkitása nélkül szavaztatott meg, és pedig bizonyos feltételek alatt: hogy t. i. ez által a birodalom részeinek az 1723-ki 1. és 2. t.czikben megállapitott oszthatlansága és a megalapitott örökösödési rend csorbulást ne szenvedjen, tartama csak a királynő tetszésétBI fliggjön, és ha az meghal, az örökös gyámsága és a kormányzás joga a kormánytárl:lt illesse; hogy ezen együtt kormányzás az ország tÖl'vényeivel egyezzék, és a kormánytárs azon jogokat, melyek csak a törvényes koronázott fejedelem jogai, ne gyakorolhassa. Végre hogy a nemzet ősi jogaiban és szokásaiban, szabadságaiban a kormánytárs által is megtartassék és ezek megtartása az ott kitett esküforma szerint esküvel is erBsittessék. Ezekb81 következik, hogya corregensségre általában törvényünk nincsen. Az 1741. 4. t. czikben is óvás van téve,
48 hogy abból jövöre semmi következtetés ne~ vonható, mib61 méltán következik, hogy az ily netán előfordulható külön eset az országgyUlés tárgyát teszi. a) 1741. 4.
vm.
FEJEZET.
A f 6 h a t a lom m e g s z li n é s e. 48. §. Önkéntes lemondás. Va,ijon a főhatalom V&gy is a király király lenni a a természetes módon kivlil másként megszl1nik-e? erről törvényeink nem emlékeznek. Az önkéntes lemondásnak helyét a természetes ész elvei szerint megtagadni nem lehet; magától értet6dvén, hogy az csupán az utódok kára és a közjó veszélveztetése nélktil történhetik. És igy magyar közj 0gunk e tekintetben törvény vagy egyébb honi alapszabály nélktil, bizonyos positiv szabályt nem szolgáltat. Erről gondoskodni az utókor feladata. '49. §. K é n y s z e r i t e t t l e m o n d á s. Betegs.ég. A nem rendes uton, kényszeritőlegtörlént elmozditás& az uralkodónak jogi érvre nem számithat, mint bár eleve jogtalan tény azonban utóbb az uralkodónak hozzájárult beleegyezése, illeté5leg lemondása által meger6södhetik, mint erre I. Mária és Rudolf szolgálnak például és ily esetben is az örökösödési rend alapján szerzett jogok sértetlentil fennmaradnak. A király betegsége, mely 6t a kormányzatra végkép képtelenné teszi, csak részéről a jog gyakorlatát szakítja meg, ilyen bár örökös bár ideiglenes betegség esetében- érdekükben áll az illetőknek gondoskodni, hogy az ország sérelmet ne szenvedjen, és ez is csak a nemzet közbenjárásával és egyezésével történhetik.
•
ID. KÖNYV. Az ország lakosai.
BI.6 rej eset. A z o r s z á g k a r a i é s r e n d e i á It a l á b a n. 50. §. Magyarország lakosai. - A karok és rendek által ában. Magyarország lakosai, kik a polgári kötelékbe bevévék, vagy is kik Magyarország törvényeivel élnek, 1848 előtti törvéilyein~ szerint az ugynevezett k a r o k é s r e nd e k közé nem mindannyian tartoztak; mivel a karok és rendek vagy a n e m z e t, közjogi értelemben véve, csak azon osztályait jelenti az ország lakosainak, melyek az országos ügyekbeni részeslilésre hivatvák. A "karok és rendek" nevezete fl}leg I. Ferdinánd korától veszi kezdetét, az előtt "regnicolae," vagy "status" nevezetet találunk. A ,,8 t a t u s et o r d i n e s" karok és rendek czim alá jönnek a főpapok, ország-zászlósok, szahad k i r á l Yi v á r o s o k és s z a b a d l.t e r li l e t e k; mert csak. ezek birnak 1848-ot megeH5zö törvényeink értelmében országgyUlési joggal, mint ezt II. Mátyás törvénye (1608. 1. kor. u.) a multra nézve is kimondja. IllllJarol8Zo klIsjoga 4
50 •
51. §..
A magyar nemesség kezdete. A nemesi:lég eredete egykoru magával nemzetünkkel. Mert eleink, miglen közös fejedelem nélkül szövetségben éltek, mást a katonai állapoton kivül alig ismertek és a vajdák vagy vezéreken kivül semmi más örökös nemesség eszméjéveI nem birtak, a mint az elsB szerz6dés lll-ik pontja tanusitja. a) Ezen vajd~í.k vagy vezéreknek ennek alapján azután is kivál6 állás jutott. a) Bevezetés IV. alatt. Egyébb osztályok, rendek 52. §. A monarchiai állapot azonban már többet kivánt. Tudjuk ugyan is, hogy amint eleink ősi hazájokb61 megindultak, a névtelen jegyz6 szerint elhatározták: ".hogy a mit közös er6vel együtt szerzendenek, abb61 közülök-senki kizárva ne legyen." tehát azt, mit igyegylitt szerzettek, megosztották, és az ilykép szerzett javakat az akkori Europában annyira divatozott hHbéri rendszerhez hason161ag, bizonyos szolgálatok, főleg katonáskodás feltétele alatt szétdar abolták, az ezek birtokosain kiviiI azonban val6ságos szolgák is léteztek. a) Azok, kik sem teljesen szolgai, sem teljesen szabad állással nem birtak és a nekik adott földnek csak haszonvevői voltak éB pedig bizonyos feltételek alatt, alkották az ugynevezett nconditionariusokat" parasztokat; ezeknek száma már a vezérek alatt tetemes volt, a mint sz. István klilönbféle alapit6 oklevelei tanusitjákj egyszersmind azt is, hogy ezek nem mind sz. István idejében keletkeztek. a) a) Perger János: A magyar és hazája régente. Pest 1831· . XVilI. Fejez. 53. §. Orsz ágn, agyok, 10 vagi r end (equestris ordo) és f 6 P a P o k, Az ors~ágnagyok, most orBzág zász16sai vagy kö=t;zász16sok, régente a hét fővezér nemzetségéb61 származtak,
61 az u. n. lovagi rend "equestris ordo" magyarvérü katonáktól, kiknek száma aztán a bevándorlott és meghonosodott f<Sbb idegenek által idöjártával megszaporodott. A mpapok a keresztény hitnek az országba bevételével egyeredetii.ek. Ezeket szent István kiilönbözö czimek alatt kitiinő mélt6ságokra és az ol'szág legelsö osztályi fokára emelte, és ezek már az ö idejében a király és országgyUlésében hatályos részvétre érdemesittettek. 54. §. S z a b a d k i r á IYi v á r o 8 o k. Már Geiza, utána szent István idejében sok kézmil.v8s és mesterember vándorolt ép. hivatott be az országba, a kik fóleg a királyi várak körüli helységekben telepedtek le, és régen "Hospites Regü" nevezet al801 t tUnnek e18. Ezek közül sokan a fóldmivelésre adták magokat, és ez által a parasztok vagy conditionatusok számát gyarapitották, má· sok kereskedéssel toglalkoztak, legtöbben azonban később megvagyonosodván, nehogy mások szolgáiva sUlyedjenek, egész köz8égökre, melyben laktanak, szabadsági kiváltságot nyertek, melynélfogva községök némi kiváló jogokkal és mentességekkel is felnlháztatván, a vár birájának bírósága alól kivétettek, és szabad" villa" nevezet alá jöttek. Ily "l i· bera villák" már szent Istvan idejében emlitetnek, és igy méltán annak idejéböl származtatnak. Igy Fehérvár már akkor, de I. András pénzein is "Civitas Regia" "királyi város"nak neveztetik. Annak, hogy az ország rendei közé bevétettek,elsö nyoma van Zsigmond ll. végzeményében. Az országgyUlésrei meghivásuk gyakorlatát pedig V. László, Hollós Mátyás, -Ulászl6 és azótai királyok meghívó levelei tanusilják.
n.
56. §. • A k a r o k és rend ek n eme ss ég e egyen IlS, é 8 a h il. b é r í r e n d s z e r b lS l n e ID s z á r m a z i k. Ha bár a karok és rendek közt rangra nézve kU1önbség létez, tekintve a sort melyben emlittetnek, nemesi sza4*
52 badságuk azonban mindnyájoknak egyenlő és a nemesi kiváltságos jogok mindnyájokra egyenlőn kiterjednek. a) A nemesek mint eleve és folyvást katonák, ne!Il voltak zsoldosok, béresek, hanem miután vezéreiket követték, az elfoglalt térekhez jogot tartottak és azokban részesültek is; innét szármozott az "Allodium" vagyis "majorsági föld" elnevezés, ellentétben ajobbágyi fdlddel; de törvényszerzőink és tud6ink szerint eg-yszersmind az idegen" hűbéri" birtokkal, és igy azok, kik a magyar nemességi birtokot a német és más hűbéri rendszerbBl eredett birtokokkal egyenlővé kivánnák magyarázni, a val6ságt61 igen is eltérnek. A nemességet már Verbőczy "p o p u l u 8 "nak mondja mintegy kivál6 értelemben; mert csak a nemesek élvezték a birtoklási jogot, a többi népség pedig csak tBluk, bizonyos kisebb nagyobb feltételek alatt. b) a) Verb. I. R. 2. 9. 1715. b) II. R. 4. - l. Horvát Bibliotbeca JuriscoDsultorum HUDgariae IV. kut.
56. §.
A z o r s z á g k a r a i é s r e n d e i b e l é P h e t é s fe lt ételei. A nemességet széles értelemben véve a fópapokra nézve megadja a király kinevezési oklevele még a r6mai szék megerösitése előtt teljes közjogi állással Az országnagyokra nézve hasonl6kép a királyi k~nevezés. A mágnasok szt1letés által, az idegenek h o n o s i t á s (" indigenatus") által h6dolati eskü mellett az országgytilésen lesznek nemesekké, a többi szorosan vett nemesek királyi adomány, vagy czimeres levél (Armalis) által, a szabad királyi városok és.. kerületek ugynevezett fö ls z a b a d i t á s i k iváltság (elibertationale Privilegium) által. a)
a) l. alább 76. §.
63
II. FEJEZET. A nemesi elöjogokról. 57. §. Általában és kUlönösen: 1) sarkalatos elöj ogai k. A nemesek kiváló e16jogai 1848. előtti törvényeink szerint vagy 88rkalatosak, vagy ezeken kivuI egyébb személyes és vagyoni jogok voltak; a sarkalatosakat Verböczy 1. R. 9. czimében sorolja fel a Jlövetkezökben: l-ör. Hogy tötvényes idézés és itélet nélkuI nemes embert elfogatni és letartóztatni nem lehet. 2-or. Hogy nemes ember, kivéve törvényes koronál!! fejedelmét, senkinek hatalma alatt sem áll, és maga a király sem bánthatja Utet rendszerint, sem személyében sem vagyonában akár kinek panaszára, törvény utján kivill. 3-or. Hogy a nemes ember királyának csak fegyverrel tartozik az ország védelmére szolgálni, mentve minden szolgálattól, és minden adózástól, annál fogva nemes telken katonának szállást adni nem köteles. Ezekhez járult régenten az ellenszegUlés szabadsága, hogy ha a királya nemesi szabadEagokat sértette volna. De ez balmagyarázatrais adván alkalmatéshadviselhetésre is kiterjesztetvén , 1688-ban eltöröltetett. E sarkalatos szabadságok azonban több kivételeket szenvednek. Igyelfogatni és 8rizet alatt tarthatni a nemes embert is: 1) felségsértés vagy pártUtés v~dja, vagy sulyos gyanuja miatt, a törvény által kijelölt esetekben; 2) ha más nagyobb btintettben éretik, mely halálos btintetést is vonhat maga után; 3) ha katona lévén megszökik; 4) ha hivatalos számadással t&rtozván szökni, késztil ; ó) tudva lév6 gonosztévök és azok czimboráik, ha lakásukon kivuI egyébb
•
54 jószáguk nincsen; 6) ha törvényes idézésre meg nem jelenik, és a biró ellene nyomozólevelet bocsátott ki; 7) váltó hamisitás miatt, a) Tartozik a nemes ember nem csak régi törvényeink szerint 1) kereskedést üzve barminczadot fizetni, 2) városi telket birva minden közterbeket viselni, 3) jobbágy telekré51 papnak tizedet, földes urnak kilenczedet adni és minden egyébb törvényes szolgálatot megtenni, hanem ujabb törvények szerint jobbágy-telek után,-kivéveaz épületeket, nem különben közlegelé5, faizás és nádIás után jár6 házi, és hadi ad6t fizetni, a hadfogadásit kivéve; legujabban azonban az ad6zási kötelesség tekintetében kivételnek helye nincsen. b) a) 1844. 6. 28. - b) 1848.8.23.27. §. 2.-Ezekről bövebben Frank közigaz.lág törvénve I. r. 60. 61. §.
.
6S. §.
2) Egyébb nem sarkalatos személyi ás vagyoni jogaik. Egyéb nem sarkalatos jogaik a nemeseknek személyileg: hogy é5k törvényeinkben a n S z e n t k o r o n a t a gj a i n ak" neveztetnek és saját törvényhat6sággal bírnak, és csak az általuk törvényesen megválasztott tisztikar alatt állanak: hogy vagy személyesen vagy kuldötteik által az országgyülésen jelen vannak, vám- rév- bérté5ll:ltb. mentesek; egyedül birtak ~oggal nemesi j6sz~g?k ~irására. Az itt elöszámlált, valallllnt egyébb vagyont JogaIk, másként földesurijogaik, jobbára kevés kivétellel; földesuri hatóságuk pedig, mely kUlönös kiváltságnál fogva bUnUgyekben a halál bUntetés kimondásáig is kiterjedett , teljesen megszÜllt. a) a) 1844.4. és 1848. 8. 9.11. törv. czik.
• 55
III. FEJEZET. A karok és rendekrlSl kulönösen és pedig a f lS P a P o k r 61. 59. §. A f lS P a P o k, k ö z Ö 8 é s k ü l ö n Ö 8 j o g a i k. Magyarorsz~í.gban a klerus más katholicus országok példájára fó- és al~6bb rendü papságra oszlik. A fő vagy "major clerus"hoz tartoznak az érsekek, megyés és ezimzetes püspökök, vagy is választottak "eleeti, " apátok és prépostok, a szerzetesekéit is ide értve. A többiek a kisebb vagy is als6bb (minor elerus) papsághoz tartoznak. Közös Jogaik, az egyháziakat ide nem értve abban állnak, hogy ők a nemesi jogok teljes élvezetében állottak, és j6szágaikat mindég királyi "eollatio" utján nemesi teljes joggal birják. b) Ktllönös jogaik, hogy az országgyUlésen az érsekek, pUspökök,.azágrábi nagypréposttal mint az auraniai perjel ut6djával, ugyszinte a birtokos apátok és prépostok is, vagyis azok, kiknek ebbeli állásukhoz alapitott j6szág<Jk is tartoznak, személyesen részt vehetnek ; haladéki joggal birnak, miszerint t. i. a pilspökségi j6szágok átvételétől 1. év alatt azok iránt a bir6ságok előtt felelni nem tartoznak; eskü helyett csak lelkismeretök tisztaság~íra (a d p u l' i t ate m eonscientiae) hivatkoznak; a mi a kisebb papságra is átment. A nagy,obb főpapok saját pecsétjök alatt vallanak ügyvédet. - Es voltak egyéb a magánjogba eső előjogaik is. A dézma azonban az 1848-i 13. t. ez. által a föpap~k arr6li nagylelkü lemondása folytán megszUnt.
a) I. R. 12. b) II. R. 49.
66 60. §. Aprimás kulön jogai. Az esztergomi érseknek, mint országunk primásának és az apostoli szék szUletett követének fdjoga, a ~irályokat és királynékat a sz. koronával megkoronázni. O a király flS és titkos kanczellárja, és ennélfogva a kett<Ss kir. pecsét, JP.elylyel szoktak nemesi levelek kiadatni, nála tartatik. O a törvényekben nPersonalis praesentia Regia" királyi s z e m é l yes j e l e n l é t czimmel jelenkezik j mi oda mutat, hogy a királyi udvar f6itéWszékét is képviselte, de ezen min<Sség némely irók szerint az orBzágbirót illette; a czim utóbb a királyi személynökre , mint az itél<Sszékeken a királyi jelenlét helytartójára ment át. A primás Esztergomvármegye örökös ílSispánja, J. Lajos és Mária királyné ideje óta. 1715 óta pedig herczegi czimmel diszlik. Szent István lovag-rendének praelatusR j egyik az ország rendes birái közul j és ezen minBsége abban jelenkezik, hogy a hétszemélyes f6törvényszéknél közbiró , a kir. táblához pedig két tábla1:?!rót nevez ki, kik azonban a kir. kincstárból fizettetnek. O a magyar kir. helytartó-tanács tagja. - Régi id8kben felvigyázó volt a pénzver<S-házakra, és ennélfogv&. a vert arany és ezt1stb<Sl márkáját61 1/48 részt kapott, és bár ebbeli hivatala rég megszUnt, mégis mintegy 12-18000 frtot jövedelmez j megBztint végre a fflkáptalani (Archi Capellani) hivatala is. a) , a) Fényes id. munk. 60. §.
61. §.
E g Yé b f 8 p a p o k k til ö n j o g a i. Az esztergomi érsek után az erdélyi r. kath. ptispöknek, ki szinte a magyar egyházi fórendhez számittatik, legtöbb elöjogai vannak: mert a törvények szerint ö az erdélyi f6kormányszék tanácsosa, 7 valóságos kanonokot tetszése szerint nevez, valamint a fő kath. gymnasiumban
67 professorokat az egyházi' rendblSl, szabad végrendelkezási joga van j uri- és fólebbviteli-székkel birt 1848-ig, melytlSl folyamodásnak is csak lS felségéhez volt helye; ez itéllSszék elé tartoztak a püspöki jo1?bágyok és a gyulafehérvári zsid6k, nehány pert kivéve. O fópártfog6ja a zsid6knak, és lS ád nekik az egész fejedelemségben rabbikat. Az e g r i p li s P ö k hajdan a király negyedik fiát tartozott nevelni. A veszprémi plispök kiváltságos jogár61 sz6 volt a koronázásnál. a) , A zágrábi és gylSri pUspöknek és a szent-mártoni apátnak joguk van egyház-nemeseket alkotni, kik az ugynevezett egyház-nemesi székek alá tartoztak stb. j ezekr<S1 .alább tüzetesen sz6landunk. b) a) l. Fényes id. munUja ól. §. b) alabb 82. §.
IV. FEJEZET. Az országnagyok. 62. §.
Az ország bár6i, zász16sai. Az országnagyok, mágnások, kik a mohácsi vész előtt barones· és magnates czim alatt sokszor fólcserélve jőnek elCS, és néha "jobbagiones" mintegy "jobb ak," jelenleg általában véve mindazok, kik az országgyWésen a í'ótáblá- nál lilés- és szavazatjoggal székelnek. De szorosabb értelemben véve a mágnások országz á.sz 16s okra "B aron es Regni" és közzászl6sokra "Magnates" oszlanak: O r s z á g z á 8 z 16 s a i, "Barones Regni" azok, kik az ország főmélt6ságait részvéttel a közigazgatásban vagy ctmpán tiszteletileg viselik j az elsők mzász16s uraknak is neveztetnek, következő rangfokozattal : 1-aő a n á d o r, 2-dik
58 az orBzágbiró, (Judex Curiae), 3-dik a horváto r s z á g i b á n, 4-dik a t al r n o k. A többi zászl6sok kineveztetéBök rendje Bzerintkövetkez6k: kir. f 610 v á s z, fópohárnok, főkamarás, főasztalnok, főajtón álló, főudvarnok, és 1765 óta a kir. nemes testBr s e r e g f ő k a p i t á n y a és li P o s o n i g r ó f; régente a temesi gróf iB, ahatárvárak parancsnokai (Praefecti), az erdélyi vajda, és más méltóságot viselB urak is ide számittattak. - A pozsoni gr6fon kivül a többiek méltósága az örökösökre át nem Bzáll. 63. §.
A nádor. A n á d o r i m éIt ó 8 á g (palatinus, nádorispán) szent István korából ered, "habár szent László decretumai III. könyvében 3-ik fejezetében először emlittetik. E fényes, országunkban oly n&.gJ jelentőségti hivatal, mely életfogytig tart,némely irók szerint nem mindig a király és nemzet közmegegyezésével adatott; de III. András egy 1291-ki decretuniában, mely a törvénytárban nincs meg, de Kovachich a) által közöltetik, az mondatik, "hogy az ország nemesei nádorváJasztás végett, ősi szokás szerint tanácskozásraösszehivattak"(ad creandum Palatinum ex vetusta consvetudine"). I. Lajos idejében Siklós Mihály nádor egy levelében az áll: "nékem, kinek a királyi jótékonyság a f lS P a P o k , b á r ó k é 8 a z o ra z á g n em e s e i e g y h a n g u a k a l' a t á b ól Isten kegyelmével a nádori méltóságot adta. " Ugyanez mint 6si szokás, Albert alatt, b) utóbb Ulászló, és fia alatt azoknak koronázása alkalmával, világos szavakkal megerlSsittetik. Ezekből kivehetlSj hogy" nemzet nádorválasztási jogát, mint reá nézve oly nagy fontossággal birót, biztositékul törvények által is meghatározhatta j minek méltó oka is volt, mert I. Lajos alatt 1385-1389-ig három nádor mozdittatott el; voltak kik másodszor is nádorokká lettek, a mint a történet tanusitja. c) A tulajdonképi nádor-választó országgyUlés első
59 nyoma Hollós Mátyás alatt találtatik. d) n. Lajos alatt a. nádori hivatal holtigtartása kimondatik, és hivatahít61 elmozditása csak oly okból történhetik, mely fejével jár. Az idlS mely alatt kellessék uj nádort választani, szinte - II. Mátyás alatt - egy évre határoztatott meg j e) minek oka az volt, hogy Nádasdy Tamás után 46 évig a nádori hivatal betöltetlen volt. II. Mátyás törvénye szerint f) mely azóta é 18 t ö rv é n y e tekintetben, a király a nádori hivatalra négy férfiut és 'pedig fórendl1t, kett8t a katholikusok, kett8t a protestansok köz11I je181 ki, és az országgy11lés ezekb81 választ a következ8 szertartás szerint: a király által kituzött napon és órában két kir. biztos az országgyl1lésen megjelenik, és a királyi szándékról értesitvén, egy bezárt levelet, mely a jelölteknek a király által saját kez11Ieg irt neveiket tartalmazza, az ország primásának kezébe átad j ezzel távozik. Mire a levél az összes rendek jelenlétében felnyittatik. ezekb81 egyik többnyire közfelkiáltással kineveztetik; a királynak bemutattatik, és a király és nemzet el8tt - mint II. mász16 alatt rendeltetett, g) - az esk1it leteszi. a) KQvaebieb Sylloge Deer. T. I. 16. lap. b) 1439: 2 - 1492: 33. 1526: 2, gr. Czirá.ky 211-213 §. c) 1485: de Off. Palat. az előbesz. d) 1608: 3 kor. e. e) Acta Cor. Mathiae edit. in Germ. 1786. és az 1791. 92. o. gy. naplókkal összevetve. f) 1492: 33.
64. §.
A nád ori h i vatal fon to ssága. Királyi hel ytar tó. A nádor hivatali jogait és kötelességeit, méltóságához és rangjához mérve, - mely szerint magokat a nem kir. vérb81 származott vezéreket is régi id8kben mege18zte, - ellJ8 volt Mátyás király ki körtilirt& 1485-ben. (Arti cuIus d e o ff i c i o P a l a t i n i.) A nádort illeti a királyi helytartói tiszt, mely oly szorosan egybe vim vele kapcBolva, hogy ha a király az or-
60 . szágon kivU.1 van, a helytartóság a nádorra néz. Ugyanez az 1848. évi törvények szerint is áll, hol az a k k o r i n ád o r személyének sérthetlensége, lS felségének az országb61i távollétében - a végrehajt6 hatalom alkotmányszerIi gyakorlatában - biztosittatik. A királyi helytart6ság eredete igen r~; annyi bizonyos, hogy ha a nevezet nem is, de maga e minőség már a 13-dik században megvolt, "Vicarius" helyettes, czim alatt, *) a midőn a királyok ktilföldre utazván vagy akadályozva levén, ily~neket helyettesitettek. Igy II. András JeruzsaIembe menendő: Magyarországot János esztergomi érseknek, Dalmátiát Pontius, a templariusok mesterének gondjaira bizta. I. Mátyás, távol létére D6czy Urbánt egri püspököt , már "Locumtenens" czim alatt helyettesitette. Ujabb időkben, az austriai ház ideje alatt a nádori hivatal hosszabb ideig, p. Nádasdy Tamás után 46 evig, betöltetlenUl hagyatván ,rendszerint "L o c u m t e n e n s" h e l yt a r t 6 k neveztettek, a nádorihoz hasonló, de mindig a király akaratát61 feltételezett hatáskörrel; azon k ülömbséggel, hogy a törvénykezési Ugyekre melléjök P r o p a l ait i n u s o k adattak, ha a helytart6k az egyházi rendböl voltak. b) a) 1848: 3 t. ez. 2. 3. b) I. Ferd. Maxim. és Rudolf decretumai a tlS"énytárban. *) Zsigmond király 1416-ban a veszprémi káptalan részére "London"bóll kelt levelében Janost esztergomi érseket Magyarországa generalis vieáriusanak nevezi. Katona Hist. erit. 12 kotet. - Hist. Ecel. Zágrab. 158. 1.
65. §. A nádornak mint kir. helytart6nak joga.i. ~. nádor kir. helytart6i tisztjénél fogva gyámja a kiskoru királynak; a) a magyar kir. helytart6tanács és a hétBzemélyes tábla rendes elnöke. b) Törvényes közbenjár6 a király és nemzet között. Az 1848. évi 3. t. ez. által ebbeli helytartói mélt6ság8o a 2. és 3. §§-ban iratik körül. a) 1723: 2. 7. -1723: 24. 97. b) lasd még 1485: 1-1723: 2. végső §. és 1723: 7.
61 66. §.
A többi politikai, katonai és sági jogai.
tör~ényhat6
, A nádornak k ö zi g a z g a t á s i vagy politikai jogai következlSk : l-ör. Ö elnöke az országgyuIésnek, és kt1lönösen a fótáblának és a helytartótanácsnak. 2-or. F(5gondvisel(5je az ország pénztárának és levéltárának, a melyblSl hiteles átiratok az lS engedelmével adathatnak ki. ~) 3·or. Őt illeti a fB gyámrendelési jog. bY 4-er. Fontosabb Ugyekbell a királynak tövényszabta kötelessége az (5 tanácsát is meghallgatni. c) Katonai jogai. A nádor Ug)' el fel a közbátorságra a törvények értelmében d) katonai er6vel is mint az ország fókapitánya és magyar nemesi feJkellS-sereg flSvezére ; e) lS a katonai akademia igazgatója, mely az ugynevezett Ludovicaeum név alatt eddig a buzgó ohajtások tárgya. f) Törvényhatósági jogai. l-ör. A nádor az ország rendes biráinak egyike, tulajdonkép legf6bbike, és birói parancsokat d.d ki törvénykezé3i Ugyekben saját pecsétje alatt. 2-or. A 7 személyes tábla rendszerinti elnöke, és a ki}'ályi táblához két közbirót nevez, kiknek egyike az (5 helyettese alnádori czimmel j másika pedig nádori itélömester. 3-or. Az ország megyéi közti határvillongásokat (5 intézi el j - a jászok és kunok perei, fölebbvitel utján a nádori itéWszék elébe tartoznak. Azonban a jászok és kunoknak igazgatása is a nádorra mint főkapitányukra vala bizva, ugy szinte Pest Pilis és Solth vármegyék örökös fB-· ispánsága IS g) ezen a legujabb törvény változtatott de csak ideiglenesen. h) a) 1622.31.
62 b) 1659•.30 - 1715. 68 - 1765. 26. c) 1741. 11. 3. §, - 1790. 17. d) 1485. 4. - 1681. 1. e) 171~. 21. - 1790.. 3. - 1808. 2. és 3. f) 1808. 7. §. 3. . g) 1618. 71. - 1635. 19. - 1485. 11. - 1751. 2 és 25.1790.5. h) 1848. 28. "A nádori méltósághol klStött hiTatalokról" hol a nádor István föherczeg mint ö felségének az ország távollétébeni teljhatalmu kir. helytartója, személyének sérthetiensége és helytartóilag gyakorlottJegfe18öbb jogai mellett, a felelős ministeriumnak törvény értelmében alárendelt hiTatalokat nem visel· hetyén, mind Pest Pilis és Z.olt törvényesen egyesült megyék örökös rnispánBága mind ajász-kunok grófsága gyakorlatáról, ö felségének az országbeli távolléte idejére lemond: és ennek következtében ezen idöre rendeltetik:
1. §. Pest Pilis és Zsolt törvényesen egyesUlt vármegyék főispánságát ezen hivatalnak helytartója viseli, ki is a többi flSispánságokra nézve törvényesitett kinevezési viszonyba helyeztetik, 8 hivatala a többi főispáDságokkal egyenlő rangra emeltetvén, neki az országgyUlésen a f<Srendi tábll.nál t1lés- és szavazati joga leend. 2. §. A Jász-Kun kerületek nádori f<skapitánysága f6ispáni .rangra s hatóságra emeltetik, és ezenkerliletek.re nézve ö felsége a nádor, kir. helytartói törvényes jogait az illeW felel6s ministerium utján gyakorlandja. 3. §. A Jász-Kun kert1letek által a nádornak fizetni szokott tisztelet dij, (3000 arany) eddigi állapotában t0vábbá is fentartatik. 67. §. A nádor adományzási joga. (Nádori adomány) (Donatio Palatinalis.) Nádoraink régi id6kben majdnem évenkint megjárták a megyéket , és ugynevezett n á d o r i i t é 16 s z é k e k e t (Judicium Palatinale, vagy generale) tartottak, mely polgári perekre, ugy mint a bUnUgyekre is, főleg 8:t;okra melyeket jószágveBztés követett, kiterjedtek, és az
68 igy elkobzott jószágok negyed része is 6ket illette, va16szinlileg a régi oklevelek tanuBitása ,szerint, mit f6leg az ezt megszoritó kiváltságos levél nyomán, melyet IV. Béla 1263-ban az e8ztergomi templomnak adott a) állithatni. Ezen elkobzott jószágrészek aztán vagy másoknak adományoztattak, vagyeladattak. Innét származott a nádornak szokásos adományzási joga; mely a -tönények értelmében csak oly javakra szorittatott, melyek c3ak jogilag de tettleg még nem szállottak vissza a szent koronára, és csak nemeseknek adományozhat, és egynek nem' többet 32. jobbágyi állománynál, sem e végett más nagyobb jószágtestet megszakitani vagy megosztania nem szabad. Valaha ez a királynak is érvénytelenség sulya mellett l év alatt bejelentend6 volt, b) de e feltétel megszUnt. A nádori adományról magánjogi tekintetben értekezni körünkön kivül esik. Itt még csak 8Z jegyeztetik meg, hogy a nádornak ezen joga ujabb természeténél fogva annak inkább kir. helytartói tisztéb61 folyik, mint ezt 1. Ferdinánd alatt Thurzó Elek, ezután Várdai Pál esztergomi érsek, Ujlaki Imre gy6ri püspök mint helytartók nyerték és gyakorolták. És miután Hol1ÓB Mátyás törvénye által 1554-ben a királyi helytartói hivatal a nádorokra átment, Nádasdy Tamás valahányszor adományozott, mindannyiszor ezt saját szavai szerint c) kir. helytartói min6ségénél fogva tette; -és I. Ferdinándnak hozzá intézett helytartósági minlSségben 6t meger6sit6 oklevelében néki jog adatik 32 jobbágyi állományt magában foglaló javakat adományozhatni. d) MegemIitendlS végre, hogy a nádor fizetését a király határozza meg, nem Bzámitván ebbe azon 3000 8l'anyat, melyet a jászok és kunok a nádornak mint f6birájoknak évente ajándékozni kötelesek. e) a)Pray Specim. Hyerarch. Hung. T. 1. pag 128. b) 1723. 4. 1715. 33. C~ Cziraky 230. §. d ugyan oU. a 1848. 28. 3. t.
68. §. As or.ságbir6. (Judex Curiae.) A nMor utam as onság úalóeai közt kösvedeniil következik az or,s'gbi r6 (Judex Curiae) a ki mW ll. Béla alatt "Comes CUrialiB" elnevezéuel fordul elö, legin~bb azért, mert mindég a kirQy udvarát "Curia" követte, és kir ályi ud varbir6nak, utóbb orsságbir6n ak nevestetett ; és méltán, mert a legfontosabb perek elitélése lS reá volt bizVL Régibb jogai lus8ukint elavultak, fdleg alak vagy gyakorlat tekintetében; s3t már ujabban sem az orsdggyt1lésen, sem a helytartótawtcsnál, - ellSbb a nádor utam 6t illette - helyét a) el nem foglalja.. Jelenleg ö a h6lszemélyes tábla közbirája, slSt a nádor jelen nem létében elnöke. b) As ondg rendes birája, és ennélfogva a ki.rály keseibe eskUssik. c) A kir. tábláboz alországbirot és országbir6i itél6mestert nevez. d) Királyi parancsokat saját pecsétje alaU kiadott , és hiteles helyet tartott; mert előtte örök felvalIások nemesi javak felett tétethettek, és ondros hitelességgel bírtak. aj 1687. 10. 1. §. - 1723.24.4.6191. §. b) 1723.24. §. 4. c) 1480. 68. §. 1. 1486. 73. d) 1715. 29.
69. §. Horváthországi bán. Az országzászl6sok közt harmadik a h o r v á t o ri b á n. a) E hivatal igen régi és néha megosztva is jelentkezik, t i. Horvátország és Dalmátiának együtt, és B zá g
Slavoniának is kt1lön bánja volt Voltak még Verböczy szerint b) macs6i és szörényi bánok is, kik mind· a határszélekre ügyeltek, és ahatárvárakat védelmezték. Legrégibb nyomuk van lJ. Geyza alatt 1150-böl, azonban még ~d6n saját királyuk volt, akkor is el6fordul a "Báni" CZ1Dl.
66 A horvátországi bán' eleve fontos hivatala
később
igen leszállott, és a nemzet a báni tekintély helyreállitását ismételve sUrgette, c) mi végre I. Ferdinánd alatt megtörtént. Jelenleg a bán tekintélye Horvátországban a magyar nádoréhoz hasonl6 j mert: Elnöke a báni táblának , mely ezen országokban hasonló. a kir. tábIához, mivel onnét a perek is egyenesen a hétszemélyes táblára vitetnek fólebb. Továbbá a hármas ország hadierejét ő kormányozná, de a rendes és végvidéki katonaságnak kU1ön paranc.~noka lévén, a bán csak a fólkelő nemes sereg vezére. Orökös tulajdonosa az első és második báni végvidéki ezredeknek d) az esklit a király kezébe teszi le, e) és rendszerint ott az országokban kell laknia, f) és ha az ország dolgaibq,n hosszabb időre távol van, helytart6t kap, a ki helyette a katonai tigyeken kivU1 mindent elvégezzen. - Mária Ther~zia alatt 1767-ben egy különös horvát királyi helytartótanác8 "Consilium Croaticum" állittatott a bán elnöksége alatt, de 1779-ben a magyar helytart6tanácscsal egyesittetett, minélfogva itt a bánnak és nehány horvátnak ülése és szava van. g) a) 1687. 10. §. 1. b) I. R. 91. c. c) 1608. ll. 3. §. kor. e. 1609. 27. 28. 1790: 24. d) 1609: 27. ~8. e) 1486: 73. - 1741: 47. f) 1764: 34. g) Fényes id. munkája 38. §.
1687. 22. -
70. §.
A t ár
p.
o k.
Negyedik az országzászl6sok közt a t á r n o k (Tavernicorum Regalium Magister), mi6ta t. i. Erdélyország elszakadt és az erdélyi vajda helyére lépett. a) Nevezetét a "tár" szób61 vette, mint f<5feltigyelője az ország jövedelmi tárainak. b.) II. András előtt nem emlittetik. 5
66 Ugy látszik, hogy régente már a kir. kincstárnok és a főtárnokmester ugyanegy volt, a kihez tartozott a királyi városok mint "kir. peculium" feletti föbir6ság. és a kir. kincsre és pénzverdérei ügyelet. De későbbre is megmaradt a kir. városok feletti bir6sága, mivel azokt61 a melyek nem s z e m é l Yn ö k i e k (personalitis) vagyis a kir. 8zemélynök főitélőszéke alá tartozók, a rólebbvitel hozzá történt; és a perek innen a hétBzemélyes táblára vitetnek felyebb; azokhoz ő és altárnoka kir. parancsokot is küldhetett, mint azokra nézve rendes bir6 (Judex ordinarius), ugyanazért az esküt a király jelenlétében teszi le. c) Az országgyWésen a nádor és orlJzágbi1'6 akadá~yoztatása esetében nem a bán, hanem a tárnok elnököl. Űléssel és szavazattal bir a helytart6tanácsnál és hétszemélyes táblánál is; s6t az elsőnél rendesen 6 szokott elnökölni. 8~ 1687: 10. b 1741: 12. c 1486: 73. -
• 1492: 42.
71. §. A t ö b b i o r s z á g-z á s z 16 s ok. A többi ország-zászl6soknak régi id6 ótai tisztjök minden további jelentőség nélkül, a mint czimök mutatja, csak az országgyUléseni szertartások részvétében áll, mint feunebb mondottuk: kivéve a m ag y ar n'e m e s t e s t ő rs é g (gárda) k a p i t á n y á t. A királyi fölovaszmesternek ezen felUI tisztje: az országgylilés alatt a királyi udvar, és országgyiilési tagok szállására és az élelmiczikkek árának. mérsékletére felUgyeini. A főajt6náll6 pedig a nyilvános bejárásoknáli rendre Ugyel az orilzággytHésen, és tisztje ott a csendet fentartani, azeWtt a főtáblánál é5 tartá az ajt6t, az als6táblánál pedig helyettese, kik bizonyo~ idé51e kirendeltéttek, az ezekbeni változásokr61 alább lesz Bz6. a) Végre az ország-zászI6sok. nevei az országgyülési végzemények és diplomáknak a végén, azon idö szerint felsoroltatnak.
a) 1948. 4. t. ez. 10-14. §.
67
T2. §. K o r o n a-6 r ö k.
A korona-Brök, noha az ország-zász1ósai közé nem tartoznak. Bem az országgyUlési decretumok ban, "agy kiválsáságos levelekben nevök nem jelenkezik, mind a mellett mindjárt az orBzág-zász16sai után következnek. II. Ulászl6 alatt rendeltetett, hogy az ország sz. koronája a világi rend· b81 választott és felesketendő két férfiu Brizetére bizassék a) mit n. Mátyás is megerősitett., b) a törvény rendeli, hogy a nemzet a király által vallás l ülönbség nélkül kijelölt szUletett magyar vil&gi rendüek közBI válasszon, és ez alkalommal a választottak az eskUt a király jelenlétében letegyék, c) egyiköknek legalább mindig a korona székhelyén kell lennie d) és a tulajdonképeni korona-l>rsereg az Bparancsnokságuk alatt áll. a) 1492.3.-1600.23. b) 1608.4. Petri de Réva de Sacra Regni corona in scriptor. rer.· hung. T. 2. p. 575. c) koronázási hitlevélnél fennebb 32. §. d) 1715. 38.
78. §. Mágná s o k. a) F8ispán ok. Mágnások, szorosabb értelemben vagy h i vat al u k n á l vagy s z ul e t é s ti knél fogva azok. Az eWbbiekhez tartozDak a fBispánok, a fiumei kormányz6j az utóbbiakhoz pedig a szUletett herczegek, grófok, és bár 6 ki innét kitetszik hogy mágnás lehet olyan is, ki különlönben születésére nézve a nemesi rendhez tartozik; közös joguk hogy az országgyülésen a' f8táblánál fejenkint üléssel és szavazattal birnak, - de kuldötteik csak az als6 táblánál Ulhetnek. A f8ispánok vagy örökösök, vagy pedig nem ilyenek; az elsl>knél,8 föiRpánság örököseikre átmegy, de az utóbbiaknál nem.
5*
68
A fdispánok régi id6kben "C o m e s p a r o c h i a n u s« nevezett alatt fordulnak e16, mivel a megyék parochia név alatt is emlittetnek, n kik azonban a királytól valami várat flSispáni hatalommal nyertek, a "Comes" czimet, mint "várispánok" néha örököseikre is átvitték, a) de II. András alutt törvény által b) tiltva volt méltóságokat egész megyékre vagy birtokok ra örökösen adományozni. II. ffiászló szinte meghagyá, hogy nem lehet a megyei föispánságokat C o m i t a t u m h o n o r e s, örökre valakinek, még ptispököknek sem, babát· e16deik azok voltak, adományozni, ha csak e fe161 a nent elslS királyoktól kiváltságot nem mutatnak eHS. c) A szliletés utáni f6ispánok, kik L i b e r i m aj o r e s, B a r o n e s n a t u r a l e s vagy B a n lj e r i a t i, a banderiumokr61 melyeket vezettek , elnevezések alatt fordulnak e16: valamely helynek, várnak, mely szabad "Comitatus"i rangra lett emelve, urai voltak; ilyeneket találunk a l3-dik század elején a körmendi, frakn6i grófokban; azonban az ily örökös főispánok elvesztvén elt
69 mindannyian grófi czimet viseltek. Hasonló örökös fóispánságokat régibb idlSkben a flSpapok is számosabban birtak, de Ulászló törvénye által, mely szerint a fellSI kiváltságot tartoztak felmutatni, e) nagyobb részben megszUntek, és az esztergomi s eori érsekeket kivéve, Mária Therezia 6ta az örökös flSispánságban nem részesittettek. a) Sz. László Decr. L. III. C. 16. b) 1222. 2. 5. 14. 29.- c) 1222. 16.- d) 1495. 19. - 148ft 21. - e) 1498. 57. - 1504. 3. - ujitva 1609.20.
14. §.
,b) A töb bi mágnások. A többi mágnások kik gr6fi és bár6i czimrnel élnek, ezeD méIt6ságukat csak kiváltságos leveleikböl nyerték. Eredetök bizonytalan, annyi igaz: hogy már Verböczy is emlékszik névszerinti mágnásokr61 és bár6kr61 a) Mátyás és II. Ulászl6 alatt; emlitett családok, melyek köztil a Bánfyak magokat akkor is és most is "Liber Barones de Losoncz" irják; II. Ulászló egy oklevele melyben Drágfy György és János bár6kká neveztetnek és a bár6k sorába felvétetnek oda mutat: hogy ilyenek már azellStt is léteztek. Mi a gr6fi czimet illeti, e felett az ir6k közt a vélemények ktilönbözlSk. Val6szintl azon állitás , hogy a nem hivatal után, hanem csak sztiletésböIi gr6fi czim I. Lajos és Zsigmond előtt aligha létezett és az elslSk a Pálfyak voltak, kiknél a tulajdon· képeni szUletési gr6fi czim kezdetét vette. A grófok diplomaticai czime "Spectabiles ac Magnifici " tekintetes és nagyságos, 1\ bár6ké: "Magnifi ci" nagyságos. a) I. r. 93. cz.
70
v.
FEJEZET.
A nemesi
rendről.
75. §. Az ország nemessei. Miglen a karok és rendek csak 4: osztályzatra szakadtak, mindazok kik a közös nemesi előjogokkal birtak az országban, ha a két első osztályhoz nem tartoztak, a 3-dik osztályba soroztattak , de az 1848-ki törvények a) követ-keztében ezen külön osztály a néppel össze olvasztatott, és kivál6 közjogi érdekli jogai majdnem teljesen elenyésztek és igy most inkább történeti jelentöségliek. A magyar nemesség eredetéről azt mondhatjuk, hogy az az országéval egykorú; jogair61 fennebb sz611ottunk; a) itt már csak a nemesség szerzési m6djár61 sz611unk. a) Fennebb 57. 58. §. 76. §.
A n e m e s s é g s z e r z é s i m 6 d j a. A nemesség szereztetik, azokat értve kik sztiletés által még nem nemesek: királyi adomány, örökbefogadá s és fi úsi tás ált,ll·, továbbá nem e ~i cz i mer e s 1e v é l és h o n fi ú s i t á s által. . A királyi adomány á. nemesség niegszerzésének legrégibb és legjelent6sebb m6dja, annyiban is, a mennyiben az által egyszersmind örökös nemesi birtok és birtokjog is adatott. Ez az u. D. nDonatio regia,"mintaz érdemek kitün(5 jutalmazási m6dja. Erre néZíve a törvény megkivánta mindenkor az érvényes kiváltságlevelet s azt, hogy honfinak adassék, és hogy a nemesi j6szág örökös joggal adományoztassék. Törvényes formájára nézve megkivántatott, hogya
71 királyi údvari kanczelláriáb61, a kanczellár által aláirva szokott m6don adassék ki, és magának az adományzottnak - az adományozott j6Bzágba, keltétől egy év alatti bevezetésével (8tatutio) kellett megerősittetni, kUlönben ereje elenyészett. A törvény még rendeli, hogy oly j6szágok adományoztassanak, melyek a királyi adomány alá tart.oznak; hogy az adontánylevélben szokatlan záradékok ne legyenek és hogy azáltal mások jogai ne sértessenek. a) Egyébbiránt az adománylevélben nem vala szükség a nemességet megemliteni, mivel már maga a jog: az adományozott j6szágot örökösjoggal birhatni, magába foglalta a nemességet is. b) Az ö r ö k b e f o g a d á s, de mindenkor királyi j6váhagy6 kiváltság mellett, valamint az úgynevezett fi ú s i t á s (Praefactio), mely által a csupán fiági j6szágokra nézve - a fiág kihaltával - a lemenő leányágifiág is örökösödéRre hivatik, éslemenö fiörökösei anyjuk nevét, vagy azt atyjukéval egytltt viselik: szinte nemei a nemesség megszerzésének, de csupán a királyi kiváltságos levél utján; és pedig az első arra nézve, ki eddig nemes nem volt, a másik pedig a fiusitott nő utódaira nézve. c) Mindkettőnek csak akkor lévén helye, midőn más kiváltságos örökösök nem léteztek. d) Nemesi czimereslevél "Armalis" által,-fóleg Zsigmond király 6ta, és melyre nézve talán I Leopold kora a legtermékenyebb volt, - szinte nemességet nyerhetni. EInevezését vette a czimerektöl, melyek magán a kiváltságoslevelen föstve és leirva láthatók, bár j6szágot nem ád, de igen is ktllönben teljes nemesi szabadságot foglal magában. Azonban megkivánt.atik, hogy a nemesség adását világosan • kimondja, és azon megyében a hol a nyerő lakik, kihirdet· tessék. Ha az érdemesitett nem volt polgár l a megye vagy 3. királyi tanácsos ajánlata, de ha polgár volt, két királyi tanácsosi és az illető városi tanácsé, és ha jobbágy volt, . földesura ajánlása kívántatott. e) A h o Df i u s i t á s által érdemes idegenek honfiak L,í, illet.őleg nemesekké lettek és "I II d i g e n á k n a k" hivattak. Igaz ugyan hogy a hosszas ideig, rendesen 10 évig az országbani lakás, szinte némileg ezen rovat alá j ön, de nemessé nem tesz, bár az ily lakó mily idegen czimeket viseljeD; és
72
ha bár az ilyenek id6közben czimeres levelet nyernének is, még azért nemesekké nem lesznek, sem nemesi javakat nem vehettek nem birhattak. f) Sőt már Kálmán alatt g) tiltva volt idegeneket.kezesség nélktil befogadni; II. András alatt h) az ország tanácsa nélkül egyházi és világi méltóságokra emelni; i) mely ut6bbi intézkedés utóbb is számos izben megujittatott; . sőt Hollós Mátyás alatt a velenczeiek és lengyelek is az országban minden javak birásáb61 ki voltak zárva k.) Az indigenák I. Fel'dinánd 6ta már az országgyülési decretumokban jelenkeznek, l) és itt már az indigenatus szabályoztatik is m) akként, hogyaz országgytilésen a karok és rendek tudta és beleegyezésével, azon kivlil pedig az ország-zász1ósai és magyar tanácsosok tanácsából adassék; mindkét esetben a honositott a királynak hűséget, és a honfi egyébb kötelességeit esktivel, mely a királyi könyvbe is bevezettettett, er6sitse. Az ezért eleve fizetendő dij (1000 darab arany) kés6bb fölemeltetett n) és az egyházi javadaImakra nézve szabályoztatott, o) melyet, ha el nem engedtetett, ujabb törvény szerint az országgyl1lési törvényczikkekbei beiktatás előtt le kellett tenni. p.) Megjegyeztetik még hogy a törvényesités, vagy is a nem törvényes ágyb61i nemzedéknek királyi kiváltság általi törvényesitése szinte egy m6dja a nemesség szerzésének, de nem a törvényes gyermekek jogai sérelmével, és csak a fiscus ellenében, de mindenkor a királyi kiváltság szoros értelmén beWl. q) •
a) 1608.9. k. e. 1848.3. - b) 1630.30. - 1716.23. - c) I. RA. és 24. ez.13.ez. t) lR. 13. és kliv.1716.9. és 9.1723. 9.13.1791, 66.-1647.122. 1655. 78.-1. R. 13. I. R. 32. II. R. 11.12.-1563. 45.46.-1647. 135.-d) I. R.17. §. 7. I. R. 5O.-e) 1630. 30. -1655. 36. I. R. 6.-1622.17.1630.30. f) -1844. -- g) Decr. L. 1. C. 4.':"- h ) i) 1222. 11.26. - k) 1486. 32. - 1495. 30. 31. - l) 1542. Pos. 50. első emlitetik Mnsiea Márton. m) 1550. 77. - n) 1687 26.1688.26. szerint a világiaknal 1000 arany volt 1741. 41. 8zerint ez kettl5ztetett o) egybá.ziaknál ha nagyobb javadalmakat birIlak 1000 arany ktllönben 200 1. 1741.17.-1827.37. - p) 1830. 17.- q) I. R. 106. 108. czim Frank I. R. 91. §. A nemesség eredetéről MvebbeD Pe r-· ger János. liA magyar és hazája régenten." Pesten 1831. xvm. Fej. Itb.-KaBsics. Lanrea virtutis. Pelt 1826.
73
VI. FEJEZET. A szabad királyi városokról. 77. §. Eredet Bk é s jogaik. Az ország azon részeiben, melyek egykor római birtokok voltak, már az id8ben léteztek városok (Urbes), melyek némelyike nevét is megtartá, mint p. o. Sabaria (Szombathely). Városok a magyarok alatt is keletkeztek, mintegy falakkal bekeritett helyek, az ipar és kereskedés védelmére. Némelyek kés6bb a pUspöki vagy királyi székhely hozzájárnItával emelkedtek; kUlönös kiváltságos jogokkal felruháztattak és szabad királyi városokká lettek. a) A királyi városok ujabb jelentöségökben királyi ki· vál~ágnál fogva saját tBrvényhatósággal birnak, a jobbágyi viszonyba nem estek, 88t magok a királyi városok mint egyes nemesek fóldesnrijogok élvezetében voltak, és csak a király tekintetett földe8uruknak. b) Nemesi javak birására is képesittettek , de sok fekvlS j6szágokat 8zerezniök törvény által megtiltatott, nehogy a jószágok holt kezekbe összehalmoztassanak. c) F8joguk, hogy az országgyUlésen mint negyedik rend szavazattaI birnak, és pedig azelőtt minden 8zabad kir. városok egytlttvéve tekintettek; ezen azonban az 1848diki oTszággylilés az ó·dik czikkben tetemes változásokat tett. Az 1687.17. t.czben a királyi városok számának szaporitás& ellen 6vás tétetik, és a királyi várossá emelt közönség, a törvényczikkekbei beigtatás nélktil, országgyülési jogába nem léphetett. d) Ide járul még, hogy az örökös nélkUli polgárok vagyona a királyi városra szállott, az ugynevezett r e g á l é k, vagy kisebb királyi ha8zonvételek, mint korcsma, mészárszék , vám, révjog gyakorlatában a királyi városok még
74 most ,is megvannak, egyház-pártfogásj joggal birnak lelk~ szeik megválasztásában; a vám, rév és harmincad alól a király városi polgárok 1848 elött ki voltak véve e), ezen s az egyes polgárok el<Sbbi hasonló elöjogaik ujabb törvények által nagy részben megszuntettek. Ujabb törvény szerinti állásuk az 1848. 23. t. ez. l\ltal szabályoztattak. f) A bányavárosok a mennyiben nem egyszersmind kir. városok, hanem csupán kiváltságos mez<Svárosok j közjogi jelent6séggel nem birnak ; ezekr<S1 azt, hogyaka-tona szállástól mentek voltak, s többféle kiváló jogokkal birtak, s<St a bányamivelé's tekintetéből kulön bányahat6ság alá tartoztak, megemlíteni elegendő. g) . a) Alzabad kirAlyi ,,'roBok eredetérOlI. Perger id. munkájAbanXXI. fej. b) 1715. 36. c) 1542.33. d) 1687.17.-1715.107. 108. 109. -1751. 27. -1791. 30. e) 1848. 8. f) 1848.23. g) 1553. 29.-1635.53.--1723.3.
VII. FEJEZET. A t ö b b i n e m e B k ij z ö n 8 é g e k. 78. §. A sza b adk erul etek o Bztály z!ata; é s kul ö n ö8en I.) a turopolyai nemes kerület. II.) & jászkun kerület. Miel<Stt a szabadkerUletek egyenkinti leirását, megkisértenök, szUkség azoknak 08ztályzatát ismernÜnk. Elo8z1anak törvényeink szerint n é g Y o s z t á l Yr a j 1) olyanokra, melyeknek egyes lakosai is személyesen nemesek j 2) melyeknk lakosai összesen véve tesznek egy nemes embert, s kUlönöB portával (területtel), saját a vármegyéktöl ftiggetlen tiszti karral és országgyt1lési Uléssel és szavazattal birnak; 3) olyanokra, melyek tulajdon portákkal és
75 független tisztikarral birn"k ugyan, de mind ilyeneknek országgyU1ésiszavazatu'k nincsen. 4) Végre némelyek sem kulön portákkal, sem külön tisztikarral, sem országgyuIési joggal nem birnak, de jobbágyi viszonyt nem ismernek, és különféle kiváltságokban részesulnek. Az e ls ts rendl1ekhez tartozik a t u r o p o l y a i n emes kerület. A másodikhoz a jász, kun, továbbá a hajdu és fiumei magyar tenger-melléki kerületek. A harmadikho z sorozhat6k a XVI. s z epesi vár o sok. N egyedikhez a nagy-kik i n da i, és tisz ai koro nai sz a bad kerülete k. a) I. A t u r o p o l Ya i n e m e sk e r ü le t, mely Zágráb megye kebelében jelenleg 32 helységblSl és 1826-ban 500· nemesi családb61 állott.. 'IV. Béla vette ezt ki legeltsször a vármegye keze alól, és a jelenig fentartott nemes kiváltságokkal megajándékozta. Ezek szelint tulajdon -grófja alatt Nagy-G6riczán gyüléseket t81"t, pallos joggal él, saját pecsétje van és a magyar orBzággyUlésen a követek táblájánál üHi gr6fja által képviseltetik. Ezen azonban 8Z 1848. 5. t. ez. 5. és 53. §§·ai változást rendelnek. Politikai ügyekben és igazgatásban egészen Zágráb-vármegyétlH függ, de a megye rendeletei saját gr6fjuk által hajtattak végre. b) II. A jász-kun kerületek IV. Béla által alapitWittak meg. c) Szabadságaikr61 sz616 legrégibb oklevél 1272-rtsl sz6l, melyet 1791-ben az országgyuIésen is felmutattak. d) Föbirájok rég6ta anádor volt. - I. Leopold eladta e kerületeket a német-rendnek 500,000 írton, de mivel az ország rendei törvényekre hitvatkozva, az eladásnak ellenmondtak, a német-rend visszalépett , és miután azt a pesti rokkantak házának alapja kielégitette volna, akkor ezen kerUletek zál~gfejében a rokkantak pesti házának birtokába jöttek. e) Elvégre II jászok és kunok magok összeadván a szükségelt összeget és a javitások fejében még 15,000 fiot, szabadságukat megváltották ; onnét származott köztük a különbség a I:ed emtus (megváltott),és non redemt u s (n e ro me gv ál to t tak) k ö z t, mely szerint az elstsbbek a fóldek vételénél eltsvételi joggal birtak.
76
Régi, sokszor irigy ,szemmel nézett szabadságaikat, melyekWI a fenebbiek szerint elestek, Mária Therezia 1745-ben uj oklevéllel megerijsitette j ezek szabályoztattak 1751-ben az országgyUlésen és 1799·ben, 1791-ben pedig orszá.ggyuIési jogot nyertek, melynélfogva a rendek fábIáján két követjök bir ulés- és szavazatjoggaI. 1836-ban megnyerték azt, hogy a k<Jrmányszékekkel és törvényhatóságókkal ft kerUletek neve és pecsétje alatt levelezhettek. Abbeli kiváltságuk, mely szerint náluk idegen ember földet nem birhatott , és ha örökségként a fold oly idegenre szál· lott, ki köztük lakni nem akart, a község váltotta magához: az ujabb idijkben megszünt. MegszUnt továbbá vámmentes' ségök is. Nádori f6kapitányt maga a nádor nevezhet ki, ennek elnöksége alatt választották kerületi tisztjeiket, a községek biráit azonban s tisztviselijit magok a lakosok.A katholikus községek saját patronatusi joggal birnak. A három kerUletek, értve Jászság, Kis-és Nagy-Kunság,melyre eloszlik, a nádori kapitány elnöksége alatt pallos-joggal birtak; fólebb"",itel a nádorhoztörtént vagy helytartójához, vagy ezek nem létében az udvari fijtörvényszékhez. - Politikai tekintetben a m. kir. helytart6tanáCs által kormányoztattak. Az 1848. 25. t. ez. a keruIeti tisztviseWk és közgyü· lési képviselijk választását ideiglen ujra szabályozza, a közigazgatásra nézve azonban azon változásokon kivUI, melyek az idézett törvénynél fogva szükségesek, az addigi gyakorlat szerint meghagyattakj a redemtiob61 eredij magánjogi viszonyok és haszonvételek világosan a törvény további rendeleteig fentart·attak.
,t
a) Fényes id. munk Aj 53. §. b) ugyanott.- 1582-r~n szóló kivAltsAg levelök. c) Timon inago Bung. nov. P. p. 83. Régibb eredetükre nézve Kaprinay Bist. Diplom P.II. p. 313. és köv. BorvAt IstvAn tud. gyUj. 1829. 7.8.9. f11zetj él d) lásd 1791. or. gyUl. napló e) 1715. 34. - 1741. 63. §. 11. - Végre vesd 6ssze e munka 67~ §·boz b) megjegyzést.
n.
77
79. §. III. Hajdu keri.ilet. - IV. Fiumei ten~erpart. A Szabolcs megyében fekvlS hat hajduvárosok, mint a megye teri.ilet~blSlkiválók, ugymint; Böszörmény, Szob08z16 Hadház, Nánás, Dorog és Vámos-Pércl magokban foglalják utódait azon hajduknak, kik Bocskai István erdélyi fejedelemhez állván, lStet minden háborúiban hiittéggel szolgálták és magukat mindég kulönös vitézség által kitUntették; ezért afenérinttett fejedelem 1G05-ben december 12-én kelt czimeres és nemeslevél következtében mindnyájokat fejenkint világosan magyar nemesekké tette, (1609. 9.) de az soha el nem ismertetett. És'hogy ktllönbözlS helyeken el ne széledjenek, hanem egyUtt lakhassanak, Nagy-Kálló városát, (ezt Báthori Zsigmond késlSbben Böszörményel és Pród pusztával cserlUte fel) egész Nánás, Dorog, Varjas (elpusztult) helységeket, Hagház, VálLos-Pércs, Sima és Vid helységbeli birtokait, melyek tokaji uradaImához tartoztak, minden benne lappangó királyi joggal oly módon adta nekik, hogy ezeket mint adományol nemesek birják és minden rendes és rendkivUli adózástól, dézmától, vámtól, kamrai nyereségtől örökösen mentve legyenek, csupán saját költ· ségeiken személyesenköteleztetvén katonáskodni. -1606ban febr. 2-án szinte ezen fejedelem a Fekete kapitány alatt vitézkedlS hajd":lknak Szob08z1ó városát hasonló jogokkal, mint a fennebbi adománylevél szól, átengedte. Bocskai fejedelem,minden adományleveleire az 160S-ki országgytilés elrendelte, hogy azok megvizsgálás végett ellSterje~ztessenek, erre a hajduk is felmutatták adományleveleiket, és ezek II. Mátyás alatt, 1613-ki april1-slS napján az országgy.tilés alatt megerlSsittettek; a) ezen megerlSsités azután Rudc>lf és utána a késlSbbi királyok koronázJ.si hitlevelei által, b) végre 1791. 29. t. cz. által ismételtetett, slSt ez utóbbi törvény által a hajdu-városok orsz'ggyUlési lilés és szavazati jogot nyertek c) ElslS elöljárójuk a flSkapitány, kit a városi kttldöttek minden befolyás nélkUl szabadon választhatnak, ehhez kul-
78
detnek az intézvények a magyar királyi heytartátanácst61, és a kerUlet közpolitikai ügyekben, ez alatt áll. Az 1848-ki V. t. ez. uerint e kerület 2 követet ktild az als6 tábIához, a 26-ik törvényczik szerint pedig a kerületi ti8ztvisel6k és kBzgyUlési·képviselBk V'1asZtás3, közgytiléseik és közigazgatási rendszer11k ideiglenesen szabályoztatik mindaddig, miglen a törvény a kerlIlet belszE'rkezetér61 részletesen int.ézkednék. A fi umei magyar tengerpart, tulajdonkép 3 törvényhat6ságra oszlik, u. m. I. Fiume, II.Bukkari kir. városok, III. a tengerparti kamarai kertllet törvén)"hatóságaira, mely Vinodol, Hrelin és Bukkari k~arai uradalmakra terjeszkedik. Mindezek (v. össze 13. §.) a fiumei kormányszékWl (Gubernium) fUggBk, a közigazgatás minden ágaiban. - A fBkormányz6 egyszersmind Fiúme és Bukkari városok polgári kapitánya és katonai parancsnoka, és e18bbi törvényeink szerint törvényes Ulése s szaV8zata van az országgyUlési mlign'sok táblájánál j Fiume és Bukkan pedig egyenkint kUlön kUldenek követeket az als6 táblához. Azonban az 1848-ki V. t. ez. szerint a fiumei kerület 1. követet kUld a képviselBk táblájához. - Ujabb belszerkezetök az 1848. évi 27. t.cz.-benállapittatik meg. d) a) BéclJi békekötés 14. §. 2. b) VI. KAroly, MAria Therezia, IL Leopold és Ferencz 1791. o. gy. iratok - 1622. 1638. 1659. Tégzemények c) l. 1791-iki orsz. gyölési iratok d) 1848. 27. t. cz.
80. §. V. A XVI. s z e p e s i v á r o s o k. A XVI. szepesi városok, melyek közt vna az a 13, melyeket Zsigmond király 1412·ben a lengyel királynak zá.logba adott é~ 1772-ik évben 8 koronához visszajutottak. Lakosai nagyobb részt szász eredetliek felényire lntheránusok. E kerület, grófja alatt, a megyétBl mindenben független tisztikarral bir; - lakosai Mária Therezia kiváltságos levelénél fogva l a k o s a i a k i r á I Yn 8 k, fóldjeik szabad használatáért 16855 ftot fizettek és ezen fellll adót is 26 porta után, de országgylilési joggal nem ruháztattak fel.
79
81. §. VI. A nagy-kikindai (kamarai) és tisza (koron a i) s z a b a d k e r öl e t e k. A 8zab~Mgos kerUletek fenebb idézett 4-ik osztályába esnek a nagy-kikindai Torontál megyébenés II tisza (koronai) Bács megyében fekv6 kerl11etek. Ezeknek szabadságuk csak ajobbigyi viszonyt6li mentességben állott, e helyett azonban a királynak bizonyos somma pénzt fizettek, és ktllönbféle kiváltságokat élveztek. Saját ti8ztikaraik szinte a vármegye hat6sága alá tartoztak. . .
a) FényeI id. munkija 63.
t.
vm. FEJEZET. A praedialisok, (szabadosok.)
82. §. A praedialistákr61. Praedialisták, ujabban egyház-nemesek, hadi szolgálatb61 eredtek. Ugyanis régenten az egyházi murak tartoztak u.n. "Banderiumokat" zászlóaljakat állita.ni; ezeket hogy kiállithassák és hadba vezethessék : fentartani kellett; ennélfogva szabad telkeket engedtek nekik; néha ezek az egyház tulajdon jobbágyai k.özöl válagztattak, de voltak mások szabad gazdák is, kik az egyház oltalmát keresvén, annak szolgálatjába szerzödtek, éli majd egyház-, majd püspökR, majd apátÚf-szolgáinak neveztettek Kés6bb a telkek és azokkal jár6 szabadság örökséggé vált, B6t az egyház-szolgái vámmentességet iB nyertek; és lassan egyház-
•
80 nemeseinek neveztettek (nobiles ecclesiarum, nobiles praediales.) Ezektől kUlönböztek a zászlós-urak fegyveres szolgái, szabad jebbágyai (s6rvientes libertini dominorum.) Azonban ut6bb a banderiumok megszUnvén, a szabad jobbágyok hadiszolgálata is megszünt, sőt egyházi-nememesek is kevesen maradtak. a) Az egyház-nemesek annyibanhasonl6k voltak az or· szág nemeBseihez, a mennyiben telkeik után semmi adót nem fizettek, de a mult század közepén nem csak adó, hanem katonáskodás alá is jutottak, vámoktól és katona szállásolástól is mentesek voltak. Pereik és egyébb ügyeik elintézés~re kulön s z é k e i k voltak. b) a) Az es~tergami érsek egybAz-nemesei Vajkáo, Él'Ieklélen Verebélyen és 8zent-Györgylln, a györi puspökéi Vecsén, a ~yöri káptalané Bácsán vannak, a z~rábi pttspöknak valamint a panDonhalmi apátnak szinte vannak egyház-nemeseit. b) Frank I. Rész ~7. §.
83. §.
s z a b ad o s ok,
(H on o ratiorok.)
A s z a b a d o s o k (libertini) ellentétben a s z a b ad o k k al, milyenek voltak' a beédesgetett , bevándorlott szabad idegenek - olyanok voltak, kik a földdel együtt mint a parasztok nem adattak, de mégis urok hatalma alá tartoztak és semmi szabadk'özség tagjai,nem voltak. Széles értelemben szabadosok voltak, de csak birtokjogra nézve anemtelen atyától, denemes anyától származottak, (agiles) a mennyiben egyébként nemesi birtokképességgel nem birván, ezt anyai örökségi javakra nézve élvezték; azonban közjogi jelentőségök soha sem vol1. , A "Honoratiorok" közé soroztattak ujabb szokásos elnevezés szerint a köz- ~s magánhivatalnokok, a ktilönb· féle vallásfelekezetek lelkészei, oklevelesek, tanitók, művé· szek és kereskedők.
IX. FEJEZET.
A paraszt r end. 84. §. A jobbágyokr6I. Kik az ország állandó lakosai közUl a fennebbi osztályokhoz nem tartoznak, azokat általában a földmivelői osztályhoz j p ara s zt r e n dek (nem lealázó értelemben-) lehet sorozni. E rendnek kiváló része, a volt jobbágyság, vagy is a régibb időkteni tulajdonképeni földmivelő osztály. A jobbágyság a harczias kor természete szerint vagy meghóditott emberekből, kiket a győzelem itt talált, vagy később olyanokból, kik tanácsosabbnak tarták magokat öri- . fentartásuk végett mások uralma alá vetni, származott. Az ily szolgá.knak, földmivelő parasztoknak, -ellentétben ajobbágyokkal és vendégnépekkel, a legrégibb elnevezés szerint, kik szabadon költözhettek és királyi levelek vagy szerző dések mellet több földet bírva kevesebb szolgálatokat is tettek: - sorsuk eleve, sőt utóbb is igen sanyarú volt, mert a földhöz raga.dtak voltak, szabadon a földdel együtt adat- • tak vétettek j azonban.már szent István alstt a) tiltva volt. . a szabadon bocsátott szolgákat ujra szolgaságba dönteni.Id<5 folytával a szolgák bizonyos feltételek mellett szabadságot nyertek, b) szolgálatuk neme és mértéke álland6 lett, és igyaszabademberek új osztálya keletkezett, ·az örökös jobbágyoké, c) a kiket afólddel vagy a nélktll, csak szabadságnk mellett lehetett eladni. d) Ellenben a jobbágyokat I. Lajos a szokott szolgálaton felül a fóldesuri kilenczedre szol'itottaj okul adatván "hogy az urak hivebben szolgálhassanak" e). De majd ujabb és Yaoaroftz. kllsjOI& 6
82 ujabb terhekkel megrovatván, csak a szabad költözhetésben tal'1hattak némi oltalmat, és ezt a királyok II. Ulász16ig fentartották, s6t törvénnyel is ismételve meger6sitették. f) de már akkor is csak elbocsátólevél mellett és a tartozások lerovásának feltétele alatt; hanem az elbocsátólevelet a f"öldesur igaz ok nélkUl meg nem tagadhatta. I. Mátyá.s alatt 8 költözködés négyszer megszorittatott egy egy évre, g) de ez akkor a kir'1yi adó behajtása tekintetéb61 történt. Azonban 1514-ben Dósa György felkelése miatt a jobbágyok is örökös parasztságra jutottak, s költözési szabadságukat elvesztvén, az örökös parasztok t8I'tozásaira szorittattak; miáltal a diszesebb jobbágyi nevezet is elaljallodott. L Ferdinánd a költözési szabadságot vitlszadta a jobbágyoknak, el6bb Tót-, aztán Magyarországban is, de azon megszoritással, hogya költözés okát, vagy is a törvénytelen zsarolásokat, törvényes uton tartoztak bizonyitani, valamint az urakra nézve is a jobbágyakkali bánásm6d törvény által meghatároztatott" h) végre 1556-ban az egyszerü elbocsátás, az okok vizsgálata nélkttl megállapittatott. Mi.nd· azáltal a parasztság több megyékben egész n. J 6zsef idejéig a törvény me116zésével földhöz ragadva maradt; és csak annak kiSszönhetni az örökös joubágyságnak 1785-ben lett eltörlését, mire 1791-ben a szabad költözködhetés ujabb törvény által is megerösittetett. i) a) Szent István 2. köt. 26. fej. b) Katona V. 180. I. c) Cod. Dipl. V. 2. p. és Frank I. R. 74. §. d) U. o. e) 1351. 6. f) 1222 10. 1298. 70. 1445.22. -1458. 15.-1470.4.1471.16.":"'1486.39.1492.93.-1504.16. g) 1459.30.-1463.17.-1468.17.-1474. "14. h) 1538. 21. 22. i) I. Frank I. B. 74. §.
85. §. Az urbér és ezutáni állásuk a legujabb id6kig. A jobbágyoknak törvényhozásunk és egyéb intézkedések folytán változ6 és végtelen, de többnyire nem alaptalan panaszoka.t szülte sorsuk 1764-ben az országgyülés
88 gondját teljes mértékben magára vonta. És igy keletkezett az u. n. Mária Theresia urbáriuma, a) mely. aztán 1791ben törvény által is meger6Bíttetett és 1836-ig zsinór-mértékül szolgált, de akkor b) az úri jobbágyi-szolgálatok pontosabban meghatároztatnak, a jobbágyok sorsa a költözködési szabadságnak törvény általi szabályozása folytán kedvez6bbé tétetik, s6t a telkek szabad adás vevése a földesúr földtulajdoni jogának fentartásával és törvényszabta beegyezésével megengedtetik és a megszerzés feltételei is megszabattak. Ezek szerint a földesúr vev6 nem lehetett; úgy szinte ugyanazon helység közbirtoko;:;ai, valamint maga a község' l:lem; tovább~l nehogy a jobbágytelkek aránytalanúl egyesek kezébe összehalmoztassanak, azon helyeken, hol az úrbéri birtok 40 'egész jobbágytelki állományt felül nem halad, csak 1. egész telket, 40-t6l 80-ig kett6t,80-WI 120-ig 3, telket, ezen túl 4-et vehetett meg egy ugyanazon személy, de ezen szabály alóli kivételek is ~zinte meghatároztatta.k. e) telkeik beruházásai fel 61 végrendilkezéBijogotis nyertek. d) A földesúri hatóság és az úrbéri perfolyam szabályoztatott. e) Az 183re-ki - a jobbágyok állapotára nézve korszakot szülte t-örvények 1840ben a VII. t. ez. által felvilágosittatnak és módosíttatnak ; ktilönösen pedig a 9. §.-ban az ö r ö k v á l t s á g foglaltatik, mely szerint megeogedtetett, hogy a jobbágy földesúri tartozásait, szolgálatait és ad6zásait a földesurrali egye~és alapján örök időkre megválthatta: - a VIII. t. ezikkben a jobbágyok örökösödése iratik körül - Az 1840-i törvények még tovább mentek, ugyanis a IV. t. ez. a nemesi javak birhatását; az V. t. ez. a hivatalk-épességet a nem ne· mesekreis kiterjeszti, a IX. t. ez. a közmunkát szabályozza., és elvégre az 1848-ki IX. t. ez. az urbér és azt pótló szerz6dések alapján addig gyakorlatban volt szolgálatok: rob ot, dézsma és pénzbeli fizetéseket örökösen megszünteti; az 1. §-ban a törvényhozás a magán földesurak kármentesité· Bét a nemzeti közbecsület védpaizsa alá~elyezi. stb. - A 4. §-ban az uri-törvényhatóság megszüntetik. és az 5-dik §-ban a "moratorium" vagy is késedelmi jog azon földbirtokosokra nézve, kik urbériséget vesztenek, további rende-
6*
84 letig megállapittatott ak.ként, hog)' t.i. ellenök a kereskedési viszonyb61 el'ed6 váltók kivételével, egyébb adóssági követelések iránt 80 Wkére nézve felmondásnak nincsen, de a folyó kamatok. iránt bir6i eljárásnak van helye. - Ugyancsak az 1848·ki országgyulésen a 8-ik törvény cz.-ben kimondott közteherviselés elve által a jobbágyok sorsán is tetemes javitás szándékoltatott. A X. t. cz. az urbéri állományi földek összesitése, legelő elkülönitése- és faizásra vonatkozó jogviszonyoknakj a XI. t. cz. azon ügyeknek, melyek eddig a fóldesuri. hatóságok által intéztettek, ujabb illetőségét s szabályzatát tartalmazza. Végűl az lt548-ki V. t. czikkben megállapitott népképviseleti elv alápján az ugynevezett parasztrend , vagy helyesebben fóldmivelői osztály is a kikötött feltételek alatt az országgyülésre választhat és választathatik is. . a) ~lső volt a Tótorszagi urbárium 1737-böl, ezen M. Tberezia 17M-ban változtatott, ezt követte a magyar urbér, mely már 176ó-ben az országgyülésen sürgettetett, de az idő rövidsége miatt el nem k6szülhetvén, 1767-ben hirdettetett ki. 1780-ban kapta urbariumát Krassó, Temes és Torontál "az u. n. t e m e s i b á n s ág i til "Urbarium banaticnm. ti Ezeket az országgy1i.lésen 1791-ben további rendeletig meghagyták, ugyanezt minden következő or8zággyülésen 1830-ig ismételték, még végre hozzáfog ván 1836. 1840. 1844. és 1848-ki ol'Bzággyülesek által az úri jobbágyi viszonyok a jelen stadiumba jutottak. b) 1836.4 7.10. c) 1936. IV.7.§. d) 1836. 9. 9. §. 1836. X. Az urbéri állapotokról Magyarországban jele8ebb munkák. Pbaler "Ju8 georgicum és Pauly: Constitutio urb. Reg. aung."-
86. §. Észrevételek és a hibás vélemény. Ha a jobbágyok állapotárai vonatkozó, itt csak emlitett, és jobbára azok magánjogi viszonyait tá,rgyazó törvényeket, ílSleg)836. ótamegolvassuk, a törvényhozás irántmelyben ezen osztály képviselve nem is volt, érdekei azonben magok az érdekeltek által karoltattak fel, mint azt az illető országgyitlési naplók fényesen tanusitják : m~ltó elismerél'Unket meg nem tagadhatjuk j ha bár más részről el is
• 81S kell ismernünk, hogy az önkény itt-ott azután is uralkodott, mi azonban inkább a végrehajtási közegek mulasztásának következményéill tekintendő. Más részről azonban hibás azon állitás, mintha az ország terheit nálunk - a közteherviselést elrendelő 1848-ki törvény előtt egészen és kizár6lag a jobbágyság viselte és a nemesek azokhoz ~pen nem járult3k. Az igaz, hogy katonát a jobbágyság, illetöle~ parasztság adott, ö fizette lelkészét, községi elöljáróit, szolgáit, ő fizette a megyei-, házi- és hadi-ad6t, noha ahhoz a polgári és jobbágy-telkeket biró nemesek is járultak, az viselte a közmunka terhét, előfoga tokat az szolgáltatott, noha a kiváltságos kerületek, mező városok, nem nemes ha~onbérlők, szinte ezekben is részesültek. Azonban a nemesi felkelések, az ugynevezett subsidiumok, midőn azokat az ország rendkivüli szükségei igényelték, a nemesség terhe volt. Mindazáltal bizonyos maradt, hogy ezen teherviselés a nemnemesekével arányban épen nem állott; és a közösteherviselést kimond6 1848-ki tör. mint rég óhajtott reformot, csak a szUkkeblliség nem üdvözölte.
IV. KÖNYV. A fehégi jogokr61.
BJ..a PeJesA fe1ségi jogokról általában.
87. §.
A felségi jogok felosztása. Mellözve 1\ közjogi ir6k által a felségi jogok felosztására nézve felállitott elméleteket, legczélszeriibb felosztásnak tartjuk azt, mely a fe ls é g s z emé l y i fogai máb 6 I é s s z e r v e z e t i t ö r v é n y e i n k b ö l származtatik. Ennélfogva a felségi jogok eloszlanakaszorosan vett 8 z em é l Yi f e ls é g i j o g o k r a, és a k o r m á n y z a t i j ogokra, ez ut6bbiak ismét a törvényhozó- és végrehajt6-h.atalomra, a végrehajtó-hatalom a közigazgatási és igazságszolgáltatási föhatalmat foglalván magában. Mindezen felségi jogok, miután az ország belviszonyáira vonatkoznak, b e I s ö j o g o k n a k mondhat6k. A felségi kUljogok: a béke és hadjog és a kövtségi jogok. Abelkormányzati felségi jogok tekintetében sarkalatos és alkotmányos állapotunkból folyó megkülönböztetése a kirekesztl>, "reservata" és országgyUlési, "comitalia " .felségi jogoknak; és ott, hol csupán e két különbözi)
87 jognemek felsorolásár61 van n6, czálszerUen törtánik azokat ezen kUlönbségök szerint ö88zeállitani, azonban, miután magok azoknak tárgyai melyek körtil forognak, szinte feladatunkat kápezik é8 ugyan azonegy tárgy körtil a kirekeszW, és országgyUlési rész,étre szorított jogokat is látjuk előfordulni j s6t a mi fó: még maga e kirekesztéS jogok gyakorlata is törvényekhez van kötve, a felségjogok e megkülönböztetését az illet6 egyes tárgyaknál fogjuk el6adni.
II; FEJEZET. A király személyes jogai királyi mé1t6ságánál fogva. 88. §. A k i r á l Y é s o r s z á g f il g g e tI e n s é g e. Magyarország, 8emmiféle más fejedelemnek vagy" nemzetnek soha alárendelve nem volt, hhnem királyával együtt mindenkor szabadon és önjogulag állott, és ezen fl1Jgetlenségét minden fejedelme minden időben sértetlenttl fentartotta. Az 1791. X. t. ez. nyiltan kimondja nhogyezen ország szabad é8 semmiféle más ország, vagy nemzet alá nem tartozik." a) a) gr. Cziráky 326. §.
A királyi felség mélt6sága. 89. §. A király tehát Magyarországban fliggetlen és sérthetlen felség, és ebbéli sérthetlenségét úgy a királyi mélt6ság kittlnő természete, mint az or8zág törvényei is igazolj~tk. 8) A királyi felség mélt6sága ktiljelekben is jelenkezik, az ország ékességein (~9 -41. §§.) kivul c z i m e, az o rszág é8 kapcsolt részek c z i m e r e i, k i r á l Yi p e c l!l é t e k,
királyi székhely; királyi udvar, rangja a hatalmasságok közt: annak mind aImyi fényes jelei és tanuságai. a) A "maje8tas" czimet legelső N. Lajos vette fel, Szent László és Kálmán "cbristianissimus" AndráS "serenissimus, " JI émelyek "illustris8ímus" melIék czimeket nyertek, I. Mária "excellentiuima" czimmel élt. - Szent István 2. R. 51. fej. Kálmtn ~.k. 6. fej. I. R. 14. ez. - 1848. III. - 1687.4. - l. a fenebb idézett országgyl1ési végzemények elö és utószavait.
Királyi czim. 90. §. A magyar király czime eleve igen egyszerü volt, mert szent István magát magyarok, vagy egész Magyarország, néha Pannonia királyának irta. a) Azonban a czim lassan lassan gyarapodott, ugy bogy az el!lő korszak végén már ugyanazon czimek megvoltak, melyek ajelenlegi nagy czimben Magyarország és kapcsolt részeire vonatkoznak, kivéve Slavoniát és Dalma~át, valószinüleg azért, mert sz. István ideje óta az ország területébe beolvadtak és igy Magyarország alatt értettek; azonban később világosan is megneveztetnek. Az "a p o s t o li" czimet mal' szentIstván nyerte, noha ez & régi okiratokban nem jelenkezik. Azonban XIII. Kelemen pápa e czimet Mária Therezia és a magyar királyiszékben törvényes örökösei 8z~\mára ujra megerösitette, és az6ta a magyar királyok e czimet minden, főleg Magyarországi ügyekben használják és használtatják. b) _ Kölönben, jelenleg a magyar király személye az austriai császáréval egy lévén: a magyar királyi czim különösen ~em jön elő, hanem evvel együtt használtatik. Eloszlik pedig nagy. közép és kis czimre. A n a. g y c z im hódolásoknál, udvari szerz<:Sdéseknél és általjában a birodalom körében minden nagyobb fontosságú eseteknél jön elő, azután külfóldi haf.almakkali egyezkedésekben , megbiz6 levelekben, és követi utlevelekben. A k ö z é p c z i m kevésbbé ünnepélyes kihirdetésekben és kormánylevelekben.
89 A k i 8 C z i m pedig minden iratban mi csak ö felsége által atáiratik. Megszó1litásban a magánosok ugy szinte az ország. l'endei által e czim használtatik:"c 8á s z á r i k i r á I y i 8 P o 8t 6 li f e ls é g l e g k e g y e l m e s e b b u r am, v 8 g Y . urunk." A czimben eWforduló, tettleg birtokbRn nem lév~ országok nevei az azokhozi jogfentartásra mutatnak, a mi reánk magyarokra nézve annál fontosabb, miután ftgyan ez a koronázási hitlevelekben is (3. pont.) világosan kiköttetik. c) a) Pra.yn&l Syntarna de ligillia 52. l. b) 1785. Bept. 30. intezvén1' c) Fennebb 32. §. a koronázási hitlevél és 14. §. Féo1C1 id. m. 29. §.
91. §. Az ország czim'ere. Magyarország czimere egy koronával tetézett kettős paizs, mely jobbfelén " vörös és 4 fehér vonalat, balfeIén pedig vörös mezőben .hármas zöld dombra .helyezett koronárn álló kettős patriarchiai ezíist keresztet mutat, közvélemény, sőt törvény szavai szerint is a 4. fehér vonal hazánk 4 főfolyóját u. m. a Dunát, Tiszát, Drávát és 8závát, a hármas hegy Tátra, FlUm, és Mátra bérczeinket jelentik; Je e magyarázat a történettel nem egyezik. a) Az 1848. 21. t. ez, szerint a nemzeti szin és az ország ozímere ŐSI jogaiba visszaállittatott, és megállapittatott, hogy a háromszinU rózsa jelképen ujra felvétetvén, minden közáptileteknél, intézeteknél, minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a nemzeti 10bog6 és az ország czime hasmuUtassékj "' kapcsolt" részek e mellett saját 8zineiket és czimeröket is használhassák. a) A kapc~olt részek czimereiröll. sróf C~irák1 333. 334. §. II. részében.
10
92. §. Királyi p eCIJátek. Törvényeink ötféle királyi pecsétet emlitenek, a) az a r a n y b u II á t, a k e t Uh-, t i t k o 11-, b i r ó i- és g Yfi. r Uspecsétet. Az aranybullának els6 nyomát ll. Geiza levelében 1156-ról találjuk; ez aranyból volt és csak a legfontosH.bb oklevelekre használtatott; ilyen volt az arany szabadságlevél, mely pecsétjér61 nyerte elnevezését, (fennebb VI. a.) ezzel volt ellátva ama levél iB, melylyel IV. Béla fiát egész Slavonia, I. Lajos, testvérét Istvánt, Erdély vezérévé nevezte. Ezen pecsét fflleg az austriai ház uralkodása óta, mint csupán Magyarországot érdekl6, nem használtatik. A k e t t 6 8 P e c s é t, mely e1nevezését onnét nyerte, mivel az okmányokról f1.tggvén, mindkét oldalt elfoglalja és el6felén a királyt a királyi ékeIJségekkel trónon Wve tlinteti e16, a hátulsó felén pedig Magyarország és n kapcsolt részek czimereit mutatja, és mely az adomány és nemesi czimeres és egyébb kiváltságos levelekenfliggve látható. Régi szokás szerint, a mint maga a törvény is mondja b) a primásnál 6riztetik, az 6t illet6 "S e c r e t a r i II 8 C a n c e II a r i u s" titkos cancellári méltóságánál 8 illet6leg tisztjénél fogva; a ki az e pecséttel az udvari canczelIár jelenlétében ellátott kiváltBágos leveleket, saját aláirásával is meger6siti. b) A t i t k o s p e c s é t kissebb jelentöségli levelek és iratok kiadványozásánál használtatik az udvari, canczelIáriánáI. A birói pecsét a királyi személynöknél van, akiadványoknál és birói parancsoknáli használat végett. c) A gyUrUs pecsétet maga a király magán vagy slirg6s Ugyei fel6H iratainál használja. a) 14:71. 8. . b) 174:1. 10. - 1761. 3. b) l. alább 168. 169. §. o) l. alább 172. §.
91
98. §. A pecsétek anyagja. Az anyag, melyre a pecsétnyomatik,honunkban régiid8k óta -az aranybulla kivételével - fehérviasz volt. Zsigmond
ideje óta veres viasz lett. és azzal mások csak engedély vagy kiváltságnál fogva élhettek. a) , a) Schvartner. "Intra in artem diplom." 2. kiad.n R. 4. fej. 110. es kö. §§. Pray Analeet. m. R. 126. éB köv. l. V. LUlló kir. oklevelele. - gr. Csiráky 339. t.
94. §.
A király székhelye. A magyar királyoknak hajdan állandó lakásuk sokáig nem volt. Szent István királyunk az irók szerint eleve leg· inkább Esztergamban lakott, később Székes-Fehérváron, az anjoui házból származott királyaink Visegrádon, I. Lajostól kezdve pedig a mohácsi szerencsétlen titközetig Budán laktak. Jelenlegi lakásuk Bécs, ámbár a királynak az országbani lakásáról világos törvényeink vannak. a) a) 1439. 2. Rex in Hungaria habitet. 1492. 6. Rex majori parte in Hungaria maneat. 1646. 18. Rex maiori parte in Hungaria rellideat. 1648. 22. Rex in regno maneat. 1660. 4. 6. - 1663. 3. - 1667.46. - 1608. 18. Rex in Regno habitet, si diutiuB et Ion· gius abesset, Palatino tradat pote8tatem Regiam. 1723. 8. Rex in Regno re8ideat. 1792. 6. Fényes id. m. 34. §. - Maria Tberezia az ország ebbéli óhajtálára Budán 1749-ben fényes királyi palotát építtetett azon a helyen, a hol régenten állott.
95. §. A királyi udvar. Egyébb tiszteleti jelek. Azokon feltil, mikr81 fennebb a 71.§-nál emlékezttink, a királyi udvarhoz Magyarország részérlSl tartoznak a királyi magyar testőrök (gárdisták) Mária Therezia által 1760-ik évben felállitva.
92 A királyságnak egyébb tiszteleti jelei a királyi tr6n; hódolati szertartások, p. o. ha városba vagy várba lép, annak kulcaai elébe terjesztetnek, egéssége és jóléte, valamint boldog uralkodásMrt Ká.lm~n ideje óta szokásban lévő nyilvános imádságok; a) halál esetébeni gyász, évenkinti harangozások szliletése évnapjára, végre temetkezési helyök, mely 1543-ik év, vagy is a llz~kes-fehérvári flStemplom {eldalása eUStt, Székes-FE'hérváron volt, de jelenleg Bécsben valli és egyébb hasonl6k. a) KilmaD rigzm. L. 2. C. 6.
III. FEJEZET. A k o r ro á n y z á 8 i j o g o k r 6 r á It a lá b a n é s n é m el y e k r ő l k U l ö n ö s e n. 96. §.
A k i r á l Y k o r m a n y II á s i j o g a i. - K li l ö n ö s e n a k i v á It s á g o k j o ga. A kormányzási jogok már szorosan a fBh atalom gyakorlatára vagy is kormányzásra vonatkoznak és mint fenn (87. §.) érintetett, kirekesztőkr'e és országgyiiléI i e k r e oszlanak. A magyar király kirekeBzt<S kormányzási felségi jogainak egyike 1\ k i v á I t s á g o k joga, a) melyet törvényeink csupán a királynak tartottak fen, azonban mindenkor a törvények által meghatározott m6d, alak és hatalom értelmében. Megkivántatik ugyan is, hogy a kiváltságok sem az isteni, természeti és positiv törvényekkel, sem az ország alkotmányával, czéljával és az ősi szabadságokkal ne ellenkezzenek, b) ezen felt1l már érvériyesen szerzett mások jogait sem csonkithatják, ugyanazért ovatosságból be szokott e záradék is tétetni: n salvo jure alieno," m á s j o g a s é-
r e l Dl e n é l k ü l u ugyanazért a kiváltságok ünnepélyesen ki is hirdetendökj c) és főleg a vám, rév és vásári kiváltságok az érdeklettek elöleges meghalgatásától feltételeztetnek. Kivántatik továbbá, hogy a szokott irmod orban d) kelté· nek kitételével minden vakarások és igazitá soktól menten adassék ki a kiváltság, és pedig a kir. nagyob b canczelIariától a király és magyar udvari kanczellár aláirásával és a nagyobb titkos pecséttel ellátva. Némel)'ekben az időbeni főpapok és ország-zászlósok nevei is láthatók. e) A kiváltságok nemei, ereje s egyébb kellékei a magánjog feladatát teszik. f) . a) Verb. II. R. 7. és kl5v. 1791. 3. 32. b) Verb. el~bb 9. II.R 10. c) 1630. 30. II. R. 12. él 8. szokás d) 1608.9. k. e.-1741. 19. e) II. R. 17. - 1723. 39. 1563. 35. - 1608. 9. k. e. f) I. Fraok id. munkáját I. R. 47. és kl5v. §§. "királyi kegyelem levelekr~1. u
97. §.
K i t ü n t e t é s e k és r e n d e k a d á s-j o g a. I s t v á n v i t é z-r e n d j e.
S ze n t
A kitüntetések és rendek osztogatátii joga, mint a kiváltságok egyik neme, szinte a királyi kirekesztő jogok egyike, melynél fogva a király bizonyos czimekkel, előnevek kel és rendekkel úgy az egyházi, mind a világi rendekböl valakit felruház. Mindezek kittinő szolgálatok és érdemek jutalmául tekintendők. Az érdem-rendeket, melyekről az irók már csak történeti tekintetben emlékeznek, p. o. a s á r k á n y 10'vag ir e n d, "equestris ordo drachonis" a) a zöld· csillagról elnevezett boldogságos s.züz Mária rendje, "Beatae Maria virginis de stella viridi" csak megemlitvej a tulajdonképeni magyar vitézrend, Mária Therezia által alkotott s z en t Is tv án r e ndj e, melymaig iBÍenn áll. Rendvitézei százan vannak és elosztatnak, n a g y, k ö z é p, és ki sk ere s z te 8 ekre, az elsők száma 20-ra, a második rendüeké 30-ra, a kiskereszteseké 50-re van meghatározva, de az egyházi B~emélyek be nem Bzámittatnak. - A rendek
94
nagymestere mindég a király praelatusa, az esztergami érsek, kanczellárja a magyar ndv. rókanczellár, van még továbbá egy titolmoka, kincs6re, heroldja és irnoka. A vitézeket ft nagymester nevezi ki, még pedig nemze~, kor és vallá6 ktilönbség nélkül, a nagykeresztesek azonban tartoznak nemességöket 4 fokra felvinni, ha csak az 8161 fel nem mentetnek, vagy már az eUStt királyi kamarások nem voltak. Anagykeresztesek kineveztetésöknél fogva mindjárt valóságos bels6 titkos tanácsosok. A közép keresztesek decretalis bels6 tanácsosi rangot nyernek; a kiskeresztesek pedig kér61evél mellett, taksafizetés nélkül, grófi vagy bárói rangot nyerhetnek. b) a) Ezt alkotta 1408·ban Zsigmond; és nem sokára halála után megsz11nt, a mint gr.Czirák;y Antal "Exercitati de ord.Equit. aurat. Rung. 5. §. jegyzetben. b) Alakja leiráBát l.gr. Cziráky 359. 360. §. Kisfaludy, Kaasicl Ignácz. "érdem kOIzorük. u Bécs 1840. l. Fényes id. munk. I. 39. §.
98. §. Fiscus vagyis királyi kincstár. Fiscus alatt régi id<skWI fogva tárgyilag a királyi jog, királyi kincstár, alapilag pedig t' király-ügyészségi intézet értetett, fejével az u. n. királyi tigyek igazgatójával "causarum regalium director." Ez foglalta el a király ebbéli kirekeszt<S felségi joga alapján a törvényes örökösök nélktil elhalt nemes embemek <Ssi családi javait, melyek a törvény szabta esetekben a királyi koronára vissz8szállottakj de azon feltétel vala hozzá kötve, hogy azok ismét érdemes honfiaknak adományoztassanak. Ily törvényszabta esetek valának: a kiváltságos örökös hiánya, felségsértés vagy pli.rttitési btintett, továbbá a fiscus örökölte minden nemes és nemtelen embernek (kivéve a királyi városi polgárokat és jobbágyokat) ingó és ingatlan, ősi és.szerzett javait, mag- és végrendelet hiányában. a) a)
r. B. 10. ez. 1715. 25. 26. 1. Frank id. munk. 892. §.
IV. FEJEZET. A törvényhoz6 hatalom. 99. §.
- A t ö r v é n y h o z 6 h a t a lom lj s i d lS k t ö I f o g vak özös és nem kirekeszt8 jog. A felBégi jogok közt legkitl1n6bb a t ö r v ~ n y h o z 6 h at a lom joga. E jog nem kizárólagos, mh-el lSsidök 6ta a törvények értelmében Magyarországban a törvények a király és nemzet közegyezésével hozattak; és pedig a királyi propositi6khoz a nemzet, vagy a nemzet kéreIméhez fi király beleegyezése járult, a nemzet beleegyezése mindenkor az országgyüléseni nyilatkozáshoz volt kötve, a mint azt számtalan törvényeink, jelesen pedig az 179°/. országgyl1lési 14. t. cz. hivatkozva az 1741. 8-ik t. czikkre, világosan meghatározták. Ugyanez áll a törvények megváltoztatása, hiteles magyaráza+a tekint~tében is, és ha néha egyoldalu leiratok, intézmények származtak a királyokt61, azok inkább a végrehajt6 hatalom kifolyásai voltak; mert az ilyenek ellen törvényi ügyekben a törvényhozás 6vást tett, miszerint ezen ország és kapcsolt részei edictumok által soha sem fognak kormányoztatni. a) a) 1791. 12. 1827. 3.
V. FEJEZET. A magyar országgyUl ésrlSl. 100. §. Az országgyl1lések eredete, elnevezése és tagj ai ré gen ten. Az országgyUlésekrégi idökben "Regale consilium," consilium Regni, concilium, conventus, conventio,
96 BZ. László és Kálrr.án alatt s y n o d II S S a n c t a, gyakrabban c ongr e ga t i o g e n e ra li lJ, nevezet alatt jönnek elő. "Dieta" elnevezés közönséges vaJa. Ujabb időkben szokásban jött a következ6 elnevezés: C o n y e n t u s d o m i n or u m, p r a e l a t o r II m, b a r o n o r u m, m a g n a t II m e t nobilium, caeterorumque statuum et ordinnm r e g n i H II n g a r i a e, p a r t i II m q u e ei a d n e x a r II m g e n e r a l i s," magyamI a 71f6 P a P u r a k n a k o r s z á gzász 16 sok, mágnások és n emeseknek, Magyarország és a kapcsolt részek többi kIHainak és rendeinek közgyUlése." Hogy a főpapok és országzá8z16sok, kiknek neveiket már az el8ő korszaki országgyUlési végzeményeknél láthatjuk., valamint a föispánok a közUgyekben ugymint a törvényhozásban részvétre hivatva voltak, a régi oklevelek bőven tanusitjákj sőt 1619-ben az akkori országgyülési sérelmek közt az ország rendei világosan felsz611aInak, hogy nem minden mágnások és hátrahagyott özvegyek hitvatnak meg, hanem legtöbben mell~ztetnek mind. ar fóispá.n.ok közUl, mint m~ok közw és jövendöre minden mágnás fejenkinti meghivása sUrgettetik. Vannak e tekintetben ujabb intézkedések is, főleg a honfiusitottakra nézve. a) Hogya nemesség a legrégibb időkben is az országgyUlésben részt vett, IV. Bélának 1267-ki decretuma, mely az Dr8zág levéltárában fekszik, tanusitjaj hol meghagyatik, hogy az évenkint Fehérváron tartand6 ortlzággyUlésre minden m~gyéböl 2 vagy 3. nemes összejöjjön. III. AndráHnak 1291. 1298. évekrőli Kovachichnál közölt decretumaiban anemesek, sőt az utóbbikban a szászok és kunok is emliittetnek, mint országgylilés tagjai. A vegyes korszakban már a királyi városok is jelenkeznek az orsz1íggyUléseo, af'óegyházi és világi urak fejenkint, a többi rendek képvisellSk által. Ezt tanusitják I. Máriától II. Lajos ig az országgytilések több cz.. b) Ugyanez divatozott az anstriai királyok korszakában is. Azonban voltak példák arra is, hogy a nemesek is külön hivattak meg, mintegy személyes megjelenésre. igy II. Ulászló alatt
97
c) erre nézve törvény is találtatik, mely azonban csakhamar megszorittatott. d) Az o~szággytilés tehát eleve a főpapok, mágnások é s nemességből állott; ezekhez járultak id öszerint a szabad királyi városok és némely községek; majd személyes majd képviseleti joggal. Az 1608. 1. t. cz. ezt világosan kimondotta, egyszersmind az országnagyoknak. illetlS1eg a f'dzászlósoknak meghivását ,ujjolag megerősiti , az Bket megilletB ülés és szavazati joggal a régi szokás alapjain, és meghatározza kik tartoznak közülök a f'drendek J kik pedig a rendek tábláj4hoz. a) 1715.30.-1723.123. 124 b) 1435. 1439. 1464 -1474. 1478.-1481.-1486. -- 1495.-1498. évi országgyl11ési végzemények e16beszédei. e) 1495. 26. d) 149B. 1.
101. §.
A z o r B z á g g y li l é 8 t ö s Bz e h i v n i é 8 f e los z I a t n i, val a m i n t h e l y é t é s h a t á r i d e j é t k i t ü z n i, a kir á l Y k i r e k e s zt B j o g a. Az országgytilést összehivni, elhalasztani a Bzlikséghez képest, valamint feloszlatni, a király kirekeszt6 jogai közé tartozik. És há bár a történet azt tanusitja, hogy királynék, özvegy királynBk, a király helyettesei "gubernatorok vagy nádor hivott ossze országgytilést, a) most azonban az csak a király nevében és parancsából hivathatik ÖRSZej mert azon országgytilések, melyek ennek mellőzésével hivattak össze, b) később a királyok által vsgy érvénytelenitettek, vagy önmagukban ilJyenekké váltDk. Végre a mi régente az or8zágbiró és tál'nok összehivási jogára nézve intéztetett, c) eddig soha szoká~ba nem lépett. Az országgylilés helyét és határidejét is a király határozza meg, nem állván ellen, hogy a törvényekben majd Pozsony d) majd Buda tlizetik ki, e) az orBzággyülések HolIós Mátyás alatt évenkint f) II. Ulászló alatt minden 3. évben tartatni rendeltettek,g)I.Ferdinánd az évenkintit visszaállitotta, ll) de I. Leopold a 3. évre visszament, mit később Kagy_ras. t~oga.
7
98 Károly és II. Leopold a rende~ .megegyezésével meg~rősi tettek, ugyanezt rendeli az 1827·ik évi 5-ik t. cz. is. i) De az 1848-ik évi 4-ik törvényczikk rendeli, hogy az országgyülés jövendőben évenkint és pedig Pesten tartandván tiléseit, az évenkinti ülésre az ország rendeit ő felsége minden évben, s a mennyire a körlilmények engedik, a téli hónapokra hivandja össze, és joga van az 5-ik §. szerint az összejött évi ulést prorogálni s berekeszteni, sőt az or· szággyUlést a 3 év eltelése előtt is fóloszlatni , és ez utóbbi esetben az . elébbi felosztásától 3 hónap alatt az országgytllés összetilése iránt rendelkezni. Az országgyIDés tartamára nézve Dl. Ferdinánd alatt k) két hónap határoztatott, ha csak a szükség a megho88zabitást. nem igényelné. l) a) 1548. 18.·~ 1635. 49. b) Istvánfy Hist. 8. köt. c) 1608. 3. ko. e. d) 1635. 79. §. 2. e) 1764.2. f) 1471. 1. g) 1498.1. h) 1563. 3. i) 1669. 1. 1716. 14. 1791. 13. k) 1649.44.1) 1723. 7.
102. §.
Ugyszinte az ofszággyUlés tagjait meghivni is, a király kirekesztő jogai közé tal't ozik. Azokhoz, kik országgylilési joggal birnak, a meghiv6leveleket kirekesztő jogánál fogva a király intézi, E meghivólevelek a király, kanczellár és udvari-tanácsos aláirásával adatnak ki. Az 1848-ki szervezet szerint kanczellár nem lévén, a minister ahiirása kivántatik. A törvény a) továbbá világosan rendeli, hogy az országgyülés,· kezdete előtt 6 héttel a megyékben közzététessék. A meghiv61evelekben az országgyülés napja és hely.e meghatároztatik , és ha. nádor választás végett hivatik egybe, ez is kiteendő. b) A meghivottak vagy magok, vagy küldötteik által a kiszabott határidőre megjelenni tartoznak; üívozni, fontos ok nélkiil, a törvényes büntetést vonja maga után. c) Azoknak, kik országgyülésen követekként távol vannak, javaiban statuti6t tartani érvényesen nem lehetett. d) Az országgyülés alatt régente tönény8zünet volt. e)
99
de az 1792. 16. t. ez. némely ügyeket e szünet alól kivett; e tekintetben az 1830-ki 6. és 1836, 45. törvényczikk is üdvösen intézkedett. • a) 1635. 39. b) 1486. EUSbeBz~ 1548, 18. - 1608. 3. c) 1498. 1. - 1686. 79. - 1644.63. - 1723. 7. d) 1647. 136. e) 1607. 12.
103. §. A követek megválasztása el8bbi, -és az 1848ki törvények szerint. Az országgyUlés hirdetése és kezdete közti id8 a sérelmek és kivánatok összeszedésére fordittatott, ugy szinte 8 követek megválasztására. Követeket nAblegatus" kwdöttek a vármegyék, káptalanok, és kir. városok, és más szabad közönségek s kerliletek, s8t a mágnások is, kik ma:' gQk meg nem jelentek az u. n. távollév8k követeit (a bB en ti um. A b le-gatu s.) F8leg pedig a gond az országgylilési utasitások szerkesztésére vala fordítva. A követválasztás szabad volt ugyan, de feltételes, mert vármegye követe csak nemes és birtokos lehetett, a) ilyennek kellett lenni a távollév8 mágnás követének is, és ugyanazon országgyUlésen csak kettlSt képvi8elhetett. b) Régen, távollév8k követei nem lehettek: az Ugyvédek c) a vámok éB harminczad 8zed8k, d) de ezen ujabban változás történt. e) A végvidékek kapitányai és praefectusai szinte ki voltak. zárva. Végre a meghivólevelek világosan azt slirgették, hogy a megválasz!andó követek alkalmas, a békét és közjót szeret8 férfiak legyenek. A képviselők vagyis követek, a megyékben fflispáni kijelölés nélktil, a kebelbeli nemesek közlil , klilön1?ség nélkül a birtokosok ugy mint a nem birtokosok, de a megyében lakók által, választattak. Szabad királyi városokban a választásra nézve kulönböző volt a szokás, mert - megjegyezvén hogy az öszBzes polgárság sehol sem választott - némely városokban
7*
,
100 10-12 tagból álló belsö tanács néha saját köréböl,néhaapolgárok köztil ; más városokban ismét az ugynevezett 40-120 életidejökre megválasztott és saját magukat kiegészitő polgárokból öS8zeáUitott kulsö tanács választotta az egész polgárság országgyUlési képviselőjét. Azonban az 1847-ki'országgyUlés elött kir. decretum által feljogosittattak a kir. városok, hogy követeket nem csak a választott polgárok, hanem a közönséges polgárok is választhattak, de nem fejenkint, _ hanem akként, hogy a választott polgárok számát saját választásuk által még fél annyival szaporithatták p o. ha 60 választott polgár volt, ezekhez az összes polgárság még 30-at választott, és e 30 képviselte tulajdonkép a polgárok összegét, és ekként részt vett a követválasztásban. Zágráb-, Val'a:sd- és Kőrösmegyék Horvátországban, nem egyenkint kUldöttek követet az országgyUlésre, hanem egyUt.t, mintegy municipalis jogaik fentartása. jeIéül, és pedig közösgyUlésl1kön, mely "congressus"nak neveztetik, három követet választottak, kik közuI 1 a mágnások táblájánál, kettő pedig a követi vagyis alsótáblánál ül. A szabad-kerUletek, a mennyiben országgyUlésen l~ö veteik által képviseltettek, ezeket közgyUléseiken, hol minden egyes köz8ég követe által megjelent, választották. Mindezeken az 1848. évi 5-dik törvényczikk által a népképviselet alapján, mely az elöbbi rendi-képviselet helyébe léptetett, lényeges változtatás történt; mindazáltal csak i d e i g l e n e s e n, az akkoron küszöbön lévő Pesten tartandó országgyuIésre nézve. . Elvul kimondatik, hogy politikai jogélvezetet azoktól, ,kik annak edaig gyakorlatában volta~, elvenni a jelen országgyUlés hivatásának nem érezhetvén , mindazok, kik a megyékben és szabad kertiletekben az országgyülési követek választásában eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. 1. §. Választók: 1-ör. Az országnak és kapcsolt részeknek mindazon benszületett, vagy hönositott legalább 20 éves, sem atyai sem gyámi vagy gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hű-
101 _ ségtelenség, ('sempészkedés~ rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülömbség nélkül. 2-or. Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300 e. ft. értékti házat, vagy földet, egyébb községekben pedig eddigi urbéri értelemben % telket, vagy ezzel ha.sonló kiterjedésü birtokot kizáró tulajdonul, vagy. hitveseikkel s illeWleg kiskoru gyermekeikkel közösen birnak. 3-or. Kik. mint kézmüvesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon mfihelylyel, vagy kereskedési teleppel vagy gyárral birnak, s hakézmüvesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. 4-er. Kik habár a fenebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 e. forint évenkinti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. 5-ör. Jövedelmtikre való tekintet nélktil a túdorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akademiai mfivészek, tanárok, a magyar tudóstársaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segéd-lelkészek, községi jegyzők és iskolatanitók, azon választó-kerületben, melyben állandó la.kásuk van. 6-or. Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fennebbi pontokban leirt képességgel nem birnak is. (2. §.) Választhatók: Választhatók mindazok, kik választók, ha éltök 24·ik évét betöltötték, és a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelvegyedtil a magyar, megfelelni képesek. (3. § ) A követ küldés végett az ország v á l a s z t ó-k e r II l et e k r e o8ztatik fel, mely ebbeli felosztás azonban a megyék, kertiletek , és szabad kir. városok törvényhatósági területére, önállására nézve semmi változtatást nem okoz.(4. §.) Az ezen alapon megalakitott k é P v i s e l ő h á z, Erdélyt ide nem értve, 377 követböl fog állani,. kik mindnyájan egyenlő szavazattal birandnak , és ugyanépszám, mint területi s közgazdászati tekintetek alapjára tett aránylagos felosztással , következőleg választatnak :
,
102 A) Egyes községek által kUldend8 követek: 1) Ó-Arad kUld . . . . . . . ' . 2) Beszterczebánya a hozzá tartozó bányász-
1 követet
1 telepekkel . 3) Buda. . . • . . . • . . . 2 5 4) Pest . . . . . '. • . . . . 3 5) Debreczen . . . • . . . ' . ' 1 6) Eszék . . . . . . . . . . 7) Esztergom, az érseki, s szent-györgyi és ... l Sz.-Tamás városokkal 8) Székes-Fehérvár . 1 1 9) Gy8r városa 10) Kassa . . . . 1 . 1 11) Komárom városa . 12) Körmöcz . . . 1 1 13) Pécs. . . . . . 14) Pozsony, Pozsony-Váralyával . 2 15) Selmecz Bélabányával . . 1 1 16) Sopron városa. • . 17) Szabadka. , . 2 18) Szatmár-Németi 1 19) Szeged . . 2 20) Temesvár . . . .. 1 21) Ujvidék. . . 1 22) Zombor. . • 1 23) Baja Istvánmegyével • . l' 24) Nagy-Becskerek 1 1 25) Békés városa 26) Jászberény. . , 1 27) Böszörmény 1 28) Békés-Csaba. 1 29) Csongrád városa. 1 30) CzegIéd. . . . , 1 81) Eger városa. 1 32) Félegyháza. . 1 1 33) Gyöngyös • 1 34) Gyula . .
.
.
.
.
.
" "
"
" " "
"
" " " " " " " " " "
" " "
" " " " " " " " " " " " "
, 35) 36) 37) 38) 39) 40) 41) 42) 43) 44) 45) 46) 47) 48)
Halas.
.
Kecskem~t.
.
.
.
.
Nagy-Kikinda Nagy-Körös Mak6. . . • Miskolez. . Nyiregyháza Pápa.. '" Szarvas . . . Szentes . ... Nagy-Várad, Várad-Olaszival , Hold-Mezövásárhely .. Verseez ... . Zenta.. . . .
108
1 követet 2 1 1 " 1 " 2 " 1 " 1 " 1 1 " 1 " 1 1 • " 1
B) Megyék, szabad kertiletek "és városok vidékeiböl alakitott választ6-kertiletek, melyek követeinek válaBztásában azon városok részt nem vesznek, melyek saját követ·ktlldési joggal (mint fen elösorolvák) vannak fölruházva : 49) Mosonmegye klild . 2 50) Gy6rmegye. 3 4 51) Komáromegye • 5 52) Fehérmegye. . 6 53) Tolnamegye 7 54) Baranyamegye . 8 55) Somogymegye . 6 56) Veszprémmegye • 57) Zalamegye , hol egyik választó-kertilet fóhelye K a n i z s a . 9 58) Vasmegye K ö s z e g sz. k. várossal együtt 10 Egyik választó-kerület föhelye K ö s z e g szab. kir. város, ft másiké S z o m b a th e l y, melyekhez a megye annyi népségtl vidéket csatol, mennyi a 10 követ· Béghez képest egy követ választására megkivántatik.
" "
"
" "
" " " " " " " " " "
104
•
59) Sopronmegye Kis-Marton, és Ruszt 6 követet sz. kir. városokkal együtt kUld • . Egyik választ6-kerület föhelye Kis-Marton s ahhoz Ruszt városa is tartozand ; . és ezen völaszt6-kerUlethez aránylagos népességü vidék csatoland6. 60) Pozsonymegye, N a g y-S z o Jn b a t, S z.Gy örgy, B azin, és Modor kir. városokkat együtt ktlld . . • • 8 " Egyik választ6-kertllet fóh~lye N.-S z o mbat, a másiké Buzin s e kerülethez számitand6k Modor és Szent-György k. városok is. Ezen választó-kertlletekhez szintén aránylagos uépességü vidékek csatoland6k 61) Nyitramegye Szakolcza kir. várossal 11 " Egyik választ6-kerület f6helye Szakolcza. 62) Trencsinmegye, T r e n c s i n k. várossal mint egyik választ6-kerület f6helyével 8 " 63) Árvamegye . . . . . . . . . 2 " 64) Lipt6megye. . . . . . . . • 2 " 65) Tnr6czmegye . . • . 2 " 66) Zólyommegye, Breznóbánya, Libetbánya Z6lyom és Korpona kir. városokkal 3· " Egyik választó-kerület f6helye B r e z n 6b á n y a, mely kerUlethez L i b e t b ányaj a másiké Korpona, melyhez Zólyom sz. k. város is csatolandó, a követszámhoz arányzandó népességli megyei vidékekkel 67) Barsmegye Uj-Bánya sz. kir. várossal 3 " Egyik választ6 ·ker. föhelye U j- B á n y a. 68) Esztergommegye • . . . . . . 2 " .69) Hontmegye Bakabányával együtt. 3 " 70) Nógrádmegye . . . • . . . 6 " 71) Pestmegye . • . . . . . . . 10 " 72) Bácsmegye. • . . . . . 10 " 73) Ver6czemegye.' . • . . • . 4
"
105 3 követet 74) Slerémmegye • . . . . . . . 75) Posegamegye, P08ega 81. kir. várossal, mint egyik kertlleti f6helylyel kuld 2 " 8 ..... 76) Hevesmegye . . 77) Borsodmegye . . • • .•• 6 " 78) Gömörmegye . . . • . . . . 6 " 79) Slepeamegye, L&se és Kásmúk sz. kir. rirosokkal mint viUasztó-kertlleti f6helyekkel, ~s a XVI. uepeBi vltros kerttlettel egytltt . . . . . . . . 6 " 80) Sárosmegye Epe.rj es, BWa, Sleben BZ. k. városokkal, mint választó-kerületi 6 tlShelyekkel egyutt kUld . . . . " 2 81) Tornamegye . • . ". • • . • " 82) Abaujmegye . • . . . • • 5 " 83) Zemplénmegye •• ... 8 84) Ungmegye . . 4 " 85) Beregmegye . • • . • • 4 " 86) Krassómegye • . • • 6 " 87) Temesmegye . . • • . • • • 8 " 9 88~ TorontaUmegye " 89 Csanádmegye • . . . • . • • 2 " 2 90 Csongrádmegye " 91) Békésmegye . • • • 2 92) Múmarosmegye . • • • . . • 6 12 93) Biharmegye • • • . • • . • " 94) Szathmwegye, Nagy-Bamya vltroual mint választ6-kerU1eti flShelylyel • 7 " 95) Slabolcsmegye. • . • . • . • 6 " 2 Ugocl:Iamegye. . • • • • • . " 97 Aradmegye. . . . . . . • . 6 " 98 Krasllnamegye M Z i l a h VIÚ'OS mint egyik viUaslltó-kerU1eti flShely kUld • 2 " 99) KÖlIép-Szolnokmegye. • • • • • 3 " 100) Zarándmegye • • • . . . • . 2 " 2 101) Kövár-vidéke • . . • . • ' , ' " 102) Jász-Kun-kerttletek 4: 103) Hajdu-kerU1et. • • • • . • • 2
"
"
..
" "
96j
" "
106 104) Fiumei kerUlet. • • . l követ.et 105) Horvátország . 18 " 106) Horvát határ6rvidék, u. m. likkai , ottocháni, ogulini, sluini, 1-s6 báni, 2·dik báni, varasd-k6rösi, s varasd sz. györgyi ezred kuld 1, összesen tehát. . . 8 " 107) Szerémi végvidék u. m. gradiskai , bródi és pétervári ezredek, mindeik 1., össz. 3 " 108) Csajkások kero.lete .. 1 " 109) Bánsági végvidék, u. m. német-bánsági, oláh-bánsági, és illyr-bánsáii ezredek 3 " mindenik 1-1 követet . • . • Összesen: 377 követet. Erdély ha csatlakozni akar, kUld a 7-ik törvényczikk 2-ik §-a szerint kebelében felosztott 69 követet. (5 §.) Választói kerületek. . Minden egy követ választása végett egy kuJön választó-kertilet alakitandó, és mindegyik választó-kerület csak egy országgyUlési követet választ. (6. §.) E választó kertiletek megalakitása tekintetéb61 a kis gyUMs, vagy ahol ez tartatni nem szokott, alispánilag öszszehivandó kl1ldöttség a tervet tartozik elkésziteni, tekintet· tel a követek számára, és a népességre, valamint a lakásuk helyén kivUl szavazandó választók könnyebbségére azon választó fóhelyek kituzését illet6leg, melyek a fennebbi 5. §-ban megállapitott f6helyeken kivl1l kijelölendök. Ezen terv aztán a megyei közgyUlés elébe terjesztetik, és ott megál1apittatik. (7. §. a.) Középponti vála8ztmány. A választó törvény rendeleteinek végrehajtása, és általában a választási ügynek minden ágazataibani kezelésére és vezérletére a m e g y é b e n egyik alispán elnöklete alatt egy több tagból álló k ö z é P P o n t i válaszmány alakittatik, oly módon, hogy abban a megyének külön választó kertiletei mind képviselve legyenek, s ke1l6 arányban a községeknek előjárói is részt vegyenek. (7. §. b.)
•
107
s z a b a d k e r ti l e t e k b e n a közgyuIés az 5-ik §. A) pontja szerint; országgyülési szavazattal felruházott s z abad kir. városokban pedig a bel- és kUl-tanács közös ulésökben teljesitendik mindazokat, mik a választókerUletek, és a középponti válaaztmányok alakitása tekintetében fennebb a megyékre nézve mQndatott. De középponti választmányt azon szabad kerUletekben és városokban is kell alakitani, melyek osak egy országgyuIési. követet választandanak. (8. 9. §.) A középponti választmány a belUgyek ministerével közvetlen érintkezésbe lép, és a választási ugy körül hozott határozatok, néki haladék nélkül megkUldetnek. (7. §. b. 10. §.) A középponti választmány, tagjai az eskUt letévén, (ll. §.) kiküldetése után legfölebb egy hét alatt összeül és a vezérlete alá tartozó mindegyik választó kerületre nézve, a választók összeirására 3 tagból álló ktlldöttséget nevez, meghatározza a napot melyen a kerületekint e végre kijelölend6 helyen a választók ~sszeirása kezdetét veendi, és a kezd6 nap beszámitásával 14. egymásután következő napokon félbeszakasztás nélkuI folytattatni fog. (12. §.) A határnap, a központi választmány általi kittlzéséWI Bzámitva, legfelebb 30 s legalább 20 napra eshetik, és a lehető legnagyobb nyilvánossággal a szokott vagy sztlkséghez képesti módokon köztudomásra boosátandó. (13. §.) A választ6k összeirására kinevezett küldöttségek a kijelölt helyeken a kitt1zött határnaptól kezdve, a 14 napon át naponkint tlléseket tartanak, és a bejegyeztetés végett jelenkező váJaszt6kat a ministerium által a középponti válaszmánynak idejében megküldött táblás jegyzékekbe bejegyzik. (14. §.) Azonban e bejegyzés a képességt61 feltételeztetik, minek megitélésére segédeszközül fognak szolgálni az eddigi megyeiválasztók, s illeWleg városi polgárok lajstromai, adóösszeirások és más hasonnemtl adatok, és ha azokból a választmány eJegend6kép meg nem győződnék: a jelenkez6 választók képességöket kulön igazolni tartoznak. (15. §.) A képeseknek taIáltat6knak ebbeli min6ségök szóval kije-
ro8 lentetik, a k~esBég adatai kUlön rovathan kivonatilag feljegyeztetnek, és a bejegyeztetésttll elm9zditottak is, az adatok hasonló feljegyzésével, külön névjegyzékbe vezettetnek be. (16. §.) Az összeir6 küldöttségek az összeirást a egyenl6 pélpéldányban vezetik, és aláirásukkal ellátva, a 14. nap elteltével a középponti bizottmánynak haladék nélkül beadják j ezeknek egyik példánya a középponti választmány által meghatározandó és e16re közzéteend6 nyilvános helyen mindenki általi megtekinthetés végett több napokon át ki fog tétetni (18. 19. §.) Ki az ö8szeiró választmány által 8 bejegyzésWI elmozdittatott, valamint az is, ki másnak bejegyzése ellen észrevételt tenni kiván, az összeirásnak e tekintetbeni megigazitásáért a középponti választmányhoz folyamodhatik, és az, ki magát a bejegyeztetés végett az összeiró válaszmányok egyike el6tt sem jelentette: e végett többé a válaszmányhoz llemjárulhat. (19. 20. §.) A középponti választmány a választók összeirásának bevégzése után legfölebb egy hét alatt összelti, és az illet6 küldöttségek által beadott öS8zeirásokat és az az elleni folyamodásokat megvizsgáljaj azokat, kiket a folyamodások folytán kihagyandóknak, vagy az összeiráshoz hozzáa
109 A követek választás a. Kihirdettetvén az országgyUlés határnapja, 'a középponti választmányok az országgyUlési követ választás ha-tárnapja iránt akként intézkednek, hogy az bekövetkezése előtt 15 nappal az illető törvényhat6ságban közhirl'é tétethessék, és az országgyUlés megnyitását legalább 4 héttel megelőzze. (24. §.) A kitl1zött választási határnapot a központi választmány elnöke a l3·ik §-ban emlitett módon haladék nélkul közlrirré téteti. A középponti választmány minden választó kerUletre a választás vezérletére egy elnököt és a szükség esetére helyetteseket is választ. (25 és 26. §.) , A megválasztott elnök II válr.sztás napján az illető kertilet fóhelyén a választ6k gyUlekezetét a központi választmány által meghatározand6 és előre szinte közhirré teendő órában megnyitván, bár mely választónak joga van az országgyülésre egy egyént ajánlani, a ki a választóknak kerUletenkénti összeirásában benfoglaltatik ; azonban a választó csak azon kerUletben lir szavazati joggal, a melynek összeirásában foglaltatik, és az össztlirásban foglaltak közul a választási jog senkitől meg nem tagadtathatik. (27. 28. 29. §.) Ha a választók, megnyitott gyülekezetében az országgytilési követségre csak egy egyén ajánltatik, és annak vagy több ajánlottak közül egynek megválasztásában a választ6k közakarattal öS8zepontosulni látszanak: az elnök a gyUlekezetet megkérdezi: valjon az általa megnevezendő illető egyénnek (kit egyszersmind meg is nevez) megvá.lasztásában közakarattal megnyugosznak-e? vagy szavazni kivánnak? és ha 10 választ6 szavazást kiván, azt azonnal megrendeli, kulönben a megnyugvás kijelentetvén: a választást befejezettnek, és az illetB egyént á kertilet által megválasztott országgyülési követnek nyilvánitja. (30. §.) A választásnak szavazásra bocsátása esetében azon választ6k mindegyike, kik követet ajánlottak, a hely szinén jelenlevő választók közU1 két egyént nevezend, kik az elnökkel és jegyzővel , kit szavazat nem illetend, - ' együtt képezendik a szavazat-szedő választmány t. E választmány 8
110 szavazó nevét feljegyzendi, és a szavazatokat összeszámitandja. Minden nyilvános8n történik. A megkezdett szavazás pedig mindaddig, mig magát szavazó jelenti, félbeszakasztás nélkUl folytatandó. (31-33. §.) Ha a szavazás bevégeztével a szavazóknak általános többsége egy egyén mellett nyilatkozik, az m e g v á l a s zto tt o r s z ág g yülé si k ö ve tn e k azonnal kijelentetik. (34. §.) Ha a szavazólmak átalános többségét azok köztl1, kikre a szavazás történt egyik sem nyerné el, azon két egyén felett, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek, ujabb szavazás történik, és ha ez a szavazók sokasága miatt 8z elslS szavazással egy napon nem végezteilietnék be, a következlS napon fog megkezdetni, s minden esetre egyfolytában befejeztetnij és ezen szavazás folytán azon egyén, ki a többséget megnyeri7 megválasztott országgyUlési követnek azonnak kijelentetik. (35-37. §.) A választ6k összeirása egyik hiteles példányának a választás alkalmával 1\ szavazat-szed8 küldöttség kezeinél kell lenni. Kiki csak Bzemélyesen szavazhat. Semminemü fegyverrel megjelenni nem szabad sem az összeirásnál, sem a vá.lasztásná1. (38. 39. 40. §.) Az összeiró s szavazat-szedő küldöttségek tagjai a törvény, és nemzeti becsUlet oltalma alatt állanak; a rajtok elkövetett bármely sérelmek btinvádi eljárás mellett a vétséghez aránylag lesznek megfenyitendök. A jó rend fentartására pedig mind az összeirásnál mind pedig a szavazásnál az elnök tigyel~nd, ki sztikség esetében fegyveres erlSvel is rendelkezhetik. (41. 42. §.) . A választás folyamáról vezetett rendes jegyzőkönyv a választás befejezésével, az elnök, jegyző és a ktildöttségnek legalább két tagja által (I példányban aláiratik, egyikét a megválasztott követ azonnal megkapja,a mely neki egyszersmind ID e g b i z ó-l e v é l gyanánt szolgál, a másik kett6 átküldetik a központi vá.lasztmánynak, egyikét a levéltárbani fentartás, másikát a belUgyministemek leendlS átküldés végett. (43. 44. §.)
111 A választás vezérletére kikUldött elnök RIIOn kert1letben, melyben a választásnál elnökQI, követté nem választathatik. (45. §.) Azon választók iránt, melyeknek törvényess é g e bár mely tekintetblSl kérdésbe vonatik, a k é P vis e l ö - t á b l a intézkedik. (47. §.) A megyék fogják kijelölni azon kebelökbeli községeket, melyek az 5. §. szerint az illető kir. városokkal egy választó kerületet képezendenek, a város területéhez legközelebb fekv6 helységek közül, egyetértve az érdeklett városokkal. g) Az ily ve g yes k e r ü l e t e k választói összeirására mind a megyei, mind a városi középponti választmány két-két tagot nevez, és e 4 tagból álló küldöttség mind a városban, mind az azzal öS8zekapcsolandó megyei községekben a választók összeirását a fenebbi elvek szerint közösen teljesitendi (48. 49.) Ha e vegyes kUldöttségben valamely kérdés felett a szavazatok egyenl6k lennének, sorshuzás utján minden ily esetben egy tag ideiglenesen kilép, a kérdést a többiek a szavazattöbbséggel eldöntik, ennek megtörténtével azonban mind a 4 küldöttségi tag munkálódását ismét együtt folytatandja. (50. §.) . A választásra e l n ö k ö t azon közhatóságnak középpontiválasztmánya nevez, melynek kebeléb61 az ily vegyes kerülethez legtöbb választó járul: a jegyz6t azonban azon hatóság középponti választmánya küldi ki, melyh~z a kérdéses, vegyes kerületbeni választóknak kissebb száma tartozik; és oly esetben, midőn egy ily vegyes kerületre két városi hatóság esik, a szavazatszedö küldötséghez mindenik egyegy tagot küld, kik köznl az egyik a jegyz6i tollat vezeti. (52. §.) Horvátországban a választó-kerületeket - az o. gy. követeknek az 5-ik §-ban részére kijeleit számához képest - a tartományi gytllés fogja a j.elen törvény elvei szerim : Zágráb-, Varasd· és K6rösmegyék: a kebelökbeli királyi városok és ft turmezei, buccari és vinodoli kertlletek között {elosztani, melyre nézve az 1845-dik évi september
112 14-kén kelt udvari rendelet ezennel visBzavettnek kijelen~tik.
h)
a) 1626. 62. - 1666. 61. - b) 1681. 61. - o) 1649. 44.d) Ugyan ott. e) 1651>. Ul. - 1716.60. - f) 1647. 62. - g) l. 1848.6. t. oz. 6. §. 68. - 60. 66.67.80. IZ. alatt. h) 1848. 5. 64. - ~7. §§. '
104. §. Az orBz'ggyt11és feje. Az elnöklet.
Az országgyUl~s feje a király, és azt vagy személyesen nyi~a meg vagy kUldöt~e, királyi biztosa által, mi az austriai házb6li királyok alatt 1. Ferdinándt61 VI. Károlyig sokszor megtörtént. Azonban az elnöklet emlékezetet halad6 idlS 6ta, mire a törvények is igy hivatkoznak a) általjában az egész országgyUlésre nézve anádort, ktilönösen pedig ugyan <St a mágnások táblájánál, távollétében az országbir6t, ennek is akadályoztatása esetében a támokot illeti. Az als6-tábIánál pedig a királyi személynök elnököl, b) akadályoztatása esetére ejog az alnádort, e helyébe pedig az al-országbir6t illette. c) . Az 1848.4. t. cz. szerint azon változás tétetik, hogy elnököt és másodelnököt a fórendi-táblához a tábla tagjaib61 lS felsége nevez ki. A képviselő-tábla pedig egy elnököt, két alelnököt tagjainak soráb61, titkos szavazás utján maga választ. Mind a két tábla clnökei az országgytilés egész folyamára neveztetnek, illetőleg választatnakj a választá8 az első tilésben a tábla legkoro8b tagjának elnöklete alatt történik. Ugy a főrendi· mint az als6-táblai elnök az országos pénztárb61 dijt huz, melynek meghatározása a legközelebbi országgytilés elslS évi tilésére halasztatott. d) a) 1662. 63. 1687.10. b) 1662.63. é8a Bzokis. c) al országgyttlési akbUt. d) 1848. IV. 7.8. 9. §.
105. §. FelslS és als6-tábla az 1848-ki törvények ellHt. A felsö- és als6-tábla rég6ta ktilönválva tartja tanácskozásait. A királyi leiratok és a rendek feliratai (Repraesen-
118 ,
tati6k) mindkét tábla vegye!! ülésében olvastatnak fel, ugy szinte a nádor és korona&ök megválasztása is itt megyen végbe. . A felslStáblán a nador mint elnök jobbján ul a primás, ezt követik lL kalocsai és egri érsekek, a kath. megyés pUapökök felszenteltetésök ideje szerint; ezek után a magyar választott ptispökök, a pannonhalmi f'Gapát, a zágrábi nagyprépost mint auraniai perjel, a) és a premontrei-rend prae· latUS&. Balfelől a tön'ényes b) sor szerint IDnek az országzászl6aai és a mágnások, az ország-zász16sai közt az országbir6 után ul a horvátországi bán és a tárnok, utánok a többiek kinevezésök rendje szerint, kiknek seregét a pozsonyigr6f zárja be, ezután ülnek a koronaörök, továbbá a f'óispánok és pedig e18ször az örökösek, azután a többiek behelyeztetéliök (installatio) ideje szerint. - Ezekhez járul a fiumei gubernator, horvátország l. követe, 1792.c) 6ta a görög nemegyesült püspökök, kik aszUletett mágnások közt Ulnek az asztal körüli emeltebb helyeken. Az als6táblánál az elnök kir. személynök mellett egy részrlSl az alnádort, másikr61 az alországbir6t, a 4 itélö mestert és egy horvátországit, továbbá a királyi táblai üloököket láttuk és Horvát, Dalmát, és Tótország 2 követeit. T6tország régen 6. követet küldött, d) de ujabban 3 megyéje után a többi magyar megyékkel hasonl6n részesült a követek kUldésében. A rend amelyben Ultek, következlS volt: a három sorban helyezett asztalok jobb során a káptalanok, prépostok és apátok, a mennyiben külön javadalmazottak voltak; továbbá a sz.-Benedek- Zircz-cisterczi, valamint a premontreirendi apátok, ezek után a turopolyai gróf és a távollev8 mágnások követei, a középslS asztal sornál ültek a dunai, a balnál a tiszai megyei követek, aztán a királyi városok és kerUletek követei. - Mindez csak szokáson alapszik. a~ 1625.61. b 1687.10. c 1792. 10. d) Kovachich Vest. Comit. Decr. 1447.265. és köv. 1.1.
8
114
106. §. Az 1848-i törvényhozásban a 104. §-nálfennebb idézett elnöki változást és azt,-hogy a ministerek az országgytilés mindegyik táblájánál uléssel birnak és nyilatkozni kivánván meghallgatandók, továbbá, hogy 8Z országgyUlés mindegyik táblájánál annak. kivánatára. megjelenni és a. megkivántat6 felvilágösitásokatadni, valamint hivalos irl\taikat is magának. a táblának, vagy a. tábla által kinevezett ktildöttségnek megvizsgálása alá bocsátani kötelesek, aztán hogy sZ&vazattal csak azon esetbenbirnak., ha a fels8táblának törvény' szerint tagjai, vagy követül 'az alsótáblához megválasztattak a) továbbá hogy a horvátországi tartományi gyt11és egyszersmind a fl5rendi táblához két követet fog ktildeni b) -. kivéve . 8 felslStáblára nézve egyébb változás nem történt. Azonban az alsótáblára nézve - azonfelul mit fónebb 8nnak elnökségére nézve, valamint a. ministereknek azoni megjelenése feWI emlitettltnk - tökéletes változást okoz az 1848-ki V. t. cz. értelmében ellSirt képviseWk választása el annyira, hogy benne a régi alsótábla osztályzatait többé hiábankeressUk,mivel a népképviseJetalapján állittatik össze; és pedig Magyarország és kapcsolt részeire nézve 377. és Erdélyre nézve, ha csatlakozni akar 69. képviseWb61 áll, kiknek egyenkint .8Z országos pénztárb615 pR. napidij jár, ~s lakbér fejében évenkint 400 pft fizettetik. c) a) 1848. III. 28. -'- 32; §. b) 1848. V. 53. 54. §. c) 1848. V. 66. §. 1. feonebb a 103- §-ban.
107. §.
A z o r s z ti. g g y li l é s t á r g y a i. Az országgytllés tárgyai a következlSk. l~ör király választás, azon esetre ha a megalapitott örökösödési rend szerinti királyi család kihaina. a) és koronázás. b) 2-or Nádorválasztás, valamint akorona6rökéis, c).
116 8~or A ktiltóldi mágnások és nemeseknek indigenákká felvétele, d) beczikkelyezése. 4-er A királyi városoknak - melyeket maga. a király ebbeli kizár61a.gos jogánál fogva. tehet - országgyUlési joggali felruházása. e) 5-ör Az ország és kapcsolt részei határUgyeire nézve a biztosok nevezése. f) . 6-or Az igazságszolgáltatás Ugye. g) 7-er Az ad6 Ugye, kivéve a rendkivtili eseteket, melyeket At törvény világosan. kijelöl. h) i) 8-or MindennemU subsidiumok, pénzbeli I vagy termesztményiek. k) 9-er A nemesi felkelés rendezése, de a fegyverre val6 felsz6litás a király kirekesztlS joga.. lO-er A s6 árának meghatározása. ll-er A rendes katouasághoz szükséges ujonczok számának, szolgálati idejöknek és kiállitásuk m6djának meghatározása. 12-er Az ország sérelmeinek orvoslása. l3-or Végre a törvényhozás egész terjedelmében, mint At törvényesen koronázott király és az ország közös joga. k)
a) b) 1715. 1741. és utóbbi királyi hitlevelekbeni feltételek· e) 1560. 77.--1791. 69.- d) 1609.6. kor. e. e) 1439.17.1557· 18. stb. f) 1791.12. g) 1715,8.1791.19.-1827.4. b) 1715.8· 1641.22. i) 1723.67. 179 11/ 1 : 19.- 1827.4. k) 1635.88.-1791. 19. 1827. 4. l) 1790, 4.-1741. 8.
108. §. Királyi ellSterjesztvények és az ország kivánatai. ~ országgyülési 'tanácskozmányok tárgyát teszik a király réBzérölaz ellSterj-esztmények, királyi propos i t i 6 k, a nemzetrészéröl pedig a kiváuatok "postulata" meiyek ha az ország, vagy mágnások jogai sérelméböl menttetnek: sérelmeknek "gravam ina" neyeztetnek. A királyi ellSterjesztvények sokszor már a meghiv61evelekbe
8*
116 is betétetnek, hogy az ország magát azok iránt tájékozhassa. A törvény pedig azt rendeli, a) hogy a királ)'i elő terjesztvények tárgyaltatván , az ország igaz .sérelmei minden oJ'szággyUlésen mulhatlanul orv08oltassanak. a) 1495. 25.-1663. 33. b) 1798. 13.
109. §. A t a n á. c 8 k o z á s m ó d j 8.
A tanáctlkozás a királyi előterjesztvények, sérelmek s inditványok felett régtől fogva legelőször is a k e r Ul e t i tilésekben történt. Ezek ezelőtt tisztán privát értekezletek voltak, és 1790-ben a vármegyék követjei az ország négy kerületei szerint 4 kUlön helyen gyUltek egybe. Majd 1802ben a két dunai és tiszai kertiletek egyesülvén, 2 külön teremben tartottá·k Uléseiket, melyekben azonban a városok, káptalanok, jelen nem lévők követei részt nem vettek. Késöbb mind a négy kerltlet egyetltilt, s legutóbb a követek táblájának egész személyzete megjelent, a személynököt és a királyitábla tagjait kivévej és ekkor a két két Duna és Tisza kerUleteiből felváltva hetenkint két két vármegyének két követe elnökösködött; jegyzőket is. a kerületi ülés ma· ga köréből választottj de a követek és mágnások országos Uléseiben itélö mesterek "Protonotarii" vitték a tollat. Az 1848. 4. t. ez. szerint a főrenditábla jegyzőit saját tagjai közül titkos szavazás utján maga választja, igya képviselők táblája is. 8) A kerületi IDések ujabb időben igen fontosakká váltak, mert a tárgy ott megvitatva, sőt szavazatok szedésével is eldöntve : a mágnások táblájához küldendő izenettel a követek táblájának országos tilésébe egészen készen vitetett be, és itt vagy "m a r a dj o n" felkiál~al helyben hagyatott, vagy ha vitatkozás alá kertilt h, ez igen rövid volt. Legujabban a kertileti ülések mellőztettek, és helyökbe titkos szavazat utján választott-küldöttségek léptettek.
117 A tanácskozás az illend6ség korlátain belől szabadon kifejezett vélemények felett forog. Mindkét táblán a szótöbbség határoz, b) és oly eset, hogy a szavazatok egyenkint szedetnének, a ritkaságok közé tartozik; ily esetben a f<5rendi táblánál a főajtónálló szedte, a rendek táblájánál pedig az elnök jegyezte fel a szavazatokat és a többséget kimondotta. Ha a két tábla meg nem egyeznék, vegyes uIésnek volna helye az egyesség megkisérlése végett, azonban ez ujabb időkben nem történt, hanem a tárgy inkább boldogabb időre elhalasztatik; mivel oly esetre, milyen az 1550-ki volt; miszerint az esztergami érsek és lövöldi prior által leteendő eskn iránt a két tábla megnem egyezhetvén, saját végzéseit a két tábla kU1ön terjeszté fel a királynak: korunkban példát nem mutathatunk. A mely határozat a két tábla közös megegyezésével, egyes rendek p. o. az egyháziak, vagy királyi városok ellenmondására nem tekintve, megállapittatott, abból lészen aztánaz előterjesztvény, "r e p r ae s e n t a t io", mely az elnök és a primás, mint az ország fő- és titkos-kanezellárja által aláiratik és ő felsége elébe terjesztetik. Megjegyeztetik még, hogy az ülések mindenik táblán nyilvánosak, a karzatra ez elött mindenki jegy nélkül beeresztetett, lent pedig a teremben magyar ruhában és kardosan öltözködve akárki megjelenhetett. - Az 1848. 4. t. ez. szinte kimondja ~ nyilvánosságot; a tanácskozásokban sztlkséges csend és rend, és a halgatók csendben tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, és azok végrehajtását el· nöke által szigoruan eszközölteteti. e) Ha egyes hallgató vagy a hallgatóság a tanácskozást háborgatja,sikeretlen egyszeri intés után az elnök az egyest, vagy az egész hallgatóságot kiparanesolhatja és annak helyét bezárathatja. Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy azon nap, vagy később a többség határozata szerint, de mindig nyilvánosan folytattatik. - A rend és csend fentartása terembiztosok által szükség esetében nemzet őrség alkalmazásával eszközöltetik. d) . Naplója vagy jegyzőkönyve akövetek táblájának már rég idő óta van, af(5rendi tábla csak az 184ű-ki országgytt-
118 IMen vitt e16szBr. Mind a két tábla naplója ki szokott nyomatni. a) 1848. 4. 7. 8. b) 1848.4. 16, 6) ·1848. 4. 10. d) 1848.4. 11.-14.
110. §. OrBzággytilési' végzemény. A fennebbi §-ban e16adott módon határozattá vált, és 6 felsége eMbe terjesztett törvényjavasiatra adott királyi felelet a királyi kanczel1ária u~án néhai királyi leirat által adatik ki. Els6 esetben 6 felsége parancsára a királyi kanczellárianáli udvari tanácsos maga irts alá, később a király maga a kanczellárral és egy tanácso88al. -. 1848-ki 4 t. cz. sz·erint a királya minister ellenjegyzésével. Az Uykép meg.állapitott határozat törvényczikkelyekbe szerkesztetik és ($ felségének azon hozzáadással, hogy mind maga megtartani, mind pedig mások által megtartatni méltózt8ssék, elébe terjesztetik.
·111. §. A törvények kihirdetési joga. A törvényczikkelyek előbbi rendszer szerint az orBzággyttlés végén egy decretumbafoglalva, a király aláirásával, pecsétjével és végén a ilipapok, ország-zászlóso& névBorával ellátva, ugyanazon szertartások mellett, a mint az országgyt11és megnyittatik, az országgyttlési testtiletnek át· adattak, és igy törvényekké válván az ország minden törvényhat6ságaihoz további kihirdetés és megtartás végett ($ felsége által megktildettek. Az 1848-ki 4. t.cz. 2. §. S2;erint azonban a törvények jövendőre ö felsége által az évi tiIés folyama alatt iB Hentesithetőknek kimondattak, de ott azoknak közzététele iránt közelebbi határozatok nincsenek.
119
.112. §.
a
Van n a k-e v á It o z h t a t l a n t ö r v é n y e i n k. FelelhetjUk: hogy nincE!8nek, mivel a törvények azon uton és módon amintérvényesen meghozattak, megváltoztathatók és el is törölhetők, ha a közjó ugy hozza magával. Az 1486. 78. tOrvényczikk arra, hogy változhatatlan törvényeink vannak, s6t hogy épen az 1486. évi tÖl'vények illyenek volnának, fel nem hozhat6; mert bár a 78. czikkben az ugyanazon országgyttlésen hozott törvényczikkek változtathatlansága oly szigoruan van kimondva, hogy azokon sem az ujabb királyválasztások, sem, a koronázás, sem pedig az, orsZággyt1lé8~n többé változtatni nem lehet: még Bem tartatott meg az oly hatalmas hangon' felállított tilalom, mert nemcsak hogy az idézett törvény, 8-ik czikke a tilalom ellenére magok a tiltako~ók által csakhamar megváltoztattatott, hanem a többi is az id8k és kört11mények ugy hozvánmagokkal kés6bb változást szenvedett. a) Az 1741.8. b) mely által az ország szabadságai, törvényei és törvényes 8zokásai sérthetlensége és.változhatlansága, azoknak mik az idézett törvény szerint kivétetnek,kivételével: biztosittatik, bár a koronázási hitlevelekben is az els6 pontban benfoglaltatik, a változtatá.st szinte ki nem zárja és ki sem zárta, mint azt törvényhozási - Meg a legujabb idtfbeli - tapasztalás tanusitja. c) . • a) 1492. 43. A tudomanyi kifejezés 8leri~t ez volna a "elausula perpetuae sanctionis" örökös érvényU záradek,melynek eszméjét azonhan annak idejében az idézett törvények alkalmaval más okok BzUlték, olvassuk meg az 1486. évi törvények utan 6; év mulva hozott .1492-ki 1-16. törvényezikket és akkor megismerendjUk al okokat melyek az 1486-ik évieket szulték. _. Csak es egyedUl a k ö zj 6 érdemli meg az örökös órvényes8égi szente8itést, mely ugy kivánván a törvény iB, változás alA elik, slH kell BlUkaégkép esnie. ' b) ~, fennebb 32, §. 1-15r. 6) 1848-ik evi törvények.
120
113. §. A király jogai az országgylilés körtil. Az országgytiléllt csak a király hivhatja össze, csak halaszthatja eJ, ő oszlathatja jól. - Helyének meghatározását illetőleg, valamint az iaőközre nézye az egyik 01'IzággytiléstlH a másikig, szintén korlátozva nem volt az 1848-i törvényekig. a) - A király joga az országgyülés tárgyait kijelölni, és az azok feletti t"nácskozást követelni j a király joga a törvényt Bzentesiteni vagy nem, és a törvényt k,ihirdetni. Előbb elnököt is ő nevezett a követek táblá.ja számára a kir. személynök nevezése által, mi azonban az 1848-i 4. t. cz. 8. §-sa által mint fenebb is láttuk, ő
megválto~tatva
18n.
a) 1848. 4. 1. §.
114. §. A z o r s z á g g y ü l é s j o g a i. Az országgytllés egy megoszthatlan testUlet, mely a törvényesen megkoronázott királylyal együtt képezi a tör...ényhoz6 testUIetet. Mindazáltal valamint a királynak ma-, gának, mint 4i test fö fején~k, ugy magának az országgytilésnek is megvannak saját jogai, ugyanis: az országgyliIés joga ft kir. előterjesztvényeket "propositi6knt" tanácskozás után elfogadni, vagy el nem fogadni; sérelmeket· és kivánatokat emelni, és azok felett a királylyal tárgyaJásba bo· csátkozni. Az országgytilés tagjai rég idők 6ta élvezik az u. n. "salvus conductust" vagyis Hértheietlenségi elöjogot ebbéli minöségök idejére, szigoru blintetö-törvények p&izsa alatt. a) a) 1507.12. 1827.5.
1723.7. -
1625.62, -
179°/1 13.-
121 115. §. Az ország
törv~nyhat6ságainakj
ogai az or-
Bzággytilé8 körtil. Az ország törv~nyhat6Bágainak, illet8leg azon testIlleteknek, melyek országgytiIési joggal felruházvák, szinte megvoltak az 8 jogaik az országgyll1ésre vonatkoz6lag : összegylijtötték t. i. a sérelmeket, ~8 kivánataikat mind magukra mind az egész országra nézve.; ezeket megválasztott követeik gondjaira bizták, és azok által nyilvánitották az országgyülésen ; követeiket végre e~ tekintetben s8t általában is utasitásokkaJ ellátták. 116. §.
A k ö vet e k u t a s it á s a i. A követeknek u t a s i t á s a i k (instructiones), melyeket az 8ket kuld8 testll1etekt81 kaptak, a legrégibb idlSkben is szokásban voltak; mert ez a megbizás jogi termél:lzetéblSl is következik. Ezen utasitások a legujabb id8ben is fen voltak; de már az 1848-i törvény ilyenekréSl nem emlékszik. Hogy a részletes és minden kicsinségekre kiterjedéS utasitások czélra nem vezetnek, az igaz, de másrészről az is val6, hogy az utasitások kizárásának elve sem gyakorlati, mirenézve p. o. a klilön sérelmek ~s kivánatok vagyis a melyek nem országosak, sokszor okot és aJkalmat szolgáltathatnak ; és igy az utasitásokat elvileg kizárni nem ezélszeni. 117. §.
A t ö r v é n y e k n y e l v e.
A nyelv, melyen törvényeink hozattak, rég idéSt81 fogva a latin volt. Az 183 2/e. évi orBzággytilésen elhatároztatott, hogy a törvények ezután latin és magyar nyelven
122 irassanak meg, hogy a törvények magyar szerkezete az e r e d e t i, és az a két' szerkezet közt táIn8odhat6 kétséges értelem esetében elhatároz6 legyen. a) Az 1840-ki országgyU1ésen elrendeltetett, hogy az országos feliratok lS felségéhez már ezen orBzággyülésbl» is magyar nyelven terjesztetvén fel, a köztörvényhat6ságok felirásai is magyar nyelven szerkesztessenek ; 1844-ben a törvények eg}"edUl magyar nyelveni kiadása rendeltetett meg ; ugyanezen, nyelv hozatván be a kir. leiratok; ell>adások, válaszok és intézmányekre nézve. Ezen idl> 6ta a magyar nyelv nemcsak országgytilési nyelvvé lett, de a közigazgatásba és tariíntézetekbe is bevezettetett , az ugyanazon' törvényben, fog, lalt feltételek mellett~ c) Az 1848-i törvények szinte csupán magyar nyelven adattak ki. d) , ' a) 183 i / 8 : 3. - b) 1840: 6. - e) 1844: 2. - d) 1848:
Ó. 3. I.
118. §. Rész leta s o rsz ággyUI'é s ek. TörténetUnk részletes' országgyUléseket vagyis inkább gytiléBeket is mutat fel országos ügyekben, melyek "p a rticulari 8o'comitia" vagy nconcursu8 regni" elnevezés alatt ismeretesek, és melyekre az id8 rövidsége miatt csak olyan egyének és testületek hívattak meg, kik és me· lyek könny~n kaphat6k voltak. Ezekre nézve azonban vi· lágos törvény a) azt rendeli, hogy csak, ha rögtönöB hadi veszély forog fen, és rendes, országgyUlést tartani nem lehet, legyen helyök; továbbá Inindenekel8tt az ad6 iránt kelle tanácskozni. ,A 'kapcsolt részek tartományi' gyülései tartatnak a bán elnöklete alatt a követtlk utasitásainak szerkesztése, választása és .követségök megszüntéveI jelentéseikr8li tudomásvétel, a törvények kihirdetése, és az illeW itéll>mester nprotonotarius" megváIasztása, li. nemesi fölkelés- rendesése és helyhat6sági szabályok vagyis ns ta t u t II ro o k" hozatala végett.' E tartományi, gytilésr81 az 1848. évi V. t. ez. és az 63. 54. §§-oban .emlékszik.
liS
, .VI. FEJEZET. A végrehajtó-hatalom általában. 119. §.
A végrehajt ó-hatalom BzükBégeB volta. A végrehajtó-hatalom alatt értetnek mindazon. módok és eszközök, melyek a törvények erejének épentartáBára, érvényesitéBére, és az orBzáglat gyakorlására alkalmasak és törvényesek ; a jog: mindefféle eszközök használatával iB a törvényeknek és határozOotoknak é1'Vényt szerezni - tnagában végrehajtó-hatalomnak neveztetik; ez egyike a leg~ 8zt1kségesebb államhattilinaknak, mely nélkül bármily jótékony ezéln törvények és intézkedések sikelTe nem vezethetnek, éB ez az álladalom lényeges megkivántatóBágai egyike, mely ~ törvényszabta korlátok közt gyakorolva, Ba ország czélját (óleg .el6mozditja, eIhanyagoláB8 pedig legBajnoBabb következmények kutfeje. 120. §..
Avégrehaj t6- hatalom Iényegé ben a királyt illeti. ,
.
. A végrehajtó hatalom joga a királyt illeti, és bár fl1ggetlentil de mindenkor a törvények értelmébe~ gyakorhf.s~ sal, a mint azt a törvények is kimondják, a) és a végzemények"deeretumok" is e szavakban: "mind magunk megtartandju,k, mind pedig minden hiveink által megtartatjuk,'l b) mely' utóbbi kifejezés alatt egyszersmind a végrebajtásra hivatott organumok értetnek.c) a) 1ó4ó.ad 3. 33. 1548. 14. - 1550. '1. é. 1791. 12.' b) 1550. 7. - 1556.23.1625.4. 8tb. '. c) 1848. 8. 2. 3. §.
121. §. A végrehajtó-hatalom köre. A tárgyak, melyekre a végrehajtó-hatalom kiterjed igen sokfélék, mindazáltal a következ6 f6osztályokra szakadnak: a legf6bb birói hatalomra; a legf8bb fel ügyel ö i ha tal o mr a Gus supremae Inspectionis) a mely alá esnek a vall á s, n e vel é s és k ö z o k t a t á 8 körüli felségi jogok.. A m é It ó s á g o k é s h i vat a lok adójának jogára, az u. n. fegyverjogra "jus armorum." A k ö zj ö ved e I m e k jogára és az ugynevezett k itün8 urijogra "dominium eminens." a) a) A végrehajtó-hatalom körét tt1zete8en el~adja az 1848. 3-dik törTelill.
vn.
FEJEZET.
.A legf6bb birói hatalom. 122. §. A legf6bb birói hatalom a királyt illeti. Alegf6bb birói hatalom, vagyis a jog, a törvények áthágása által okozott sérelmeket legf6bb birói tekintéllyel megorvosoIni,'az alkotmány fogalmánál fogva is a monarchicus állapotban mindenütt, és igy nálunk is a királyt illeti, ezt már Verbl5czy is kimondotta, a) és az ország kezdete 6ta mindig a királyt illette, a ki is a régi id6kbeIÍ saját személyében is szolgáltatta az igazságot b), utóbb pedig ezt az általa e végre kirendelt törvényhatóságok által, mindenkor a törvényszabta korlátok között gyakorolta, és a legujabb idmrig megtartotta. a) n. R. 3. ez. b) l. alább 124: 125 é8 172.
Ii.
115 123. §. A törvényszéki szervez:et és rend a torvényhozásjog~ . Noha a biróságok és törvényszékek által gyakorolt igazságszolgáltatási jog a fennebbiek szerint a királytól ered: azonban a biróságok és törvényszékek szervezését: illetl5ség és eljárási tekintetben a király önkényt meg nem változtathatja a), sem pedig, mint régente gyakran megtörtént, a személyeket vagy ügyeket, illetl5 biróságok a161 ki nem vonhatja, b) a már fenál16 törvényes eljárást elvonás vagy királyi parancsokkal nem. akadályoztathatja, c) egy szóva~ arról a mi az igazság szolgáltatásra nézve a törvényhozás tulajdona, maga a király nem rendelkezhetik. d) 42. -
a) 1791. 12. - b) 1486. 21. c) 1665. 53. 1805. 6. d) 1791. 12.
1659. 45. 164:9.
124. §.
A kir. Curia szinte a király nevében itél: A kir. udvari mtörvényszékek, t. i. a kir.- és hétszemélyes tábla, és az ujabban ezekhez járult váltótörvényszékek mint a régi udvari bir6ságnak képvisell5i, a melyet maga a király is valaha személyesen gyakorolt udvarában (in Ouna regia); itéleteiket mindenkor a király nevében és . a királyi pecsét alatt adták ki. a) a) l. alább 172. §.
/"
125. §. A királynak legfl5bb bir6i hatalmán ál fogva k ü l ö n ö s j o g a i. A király e legfőbb birói hatalmánál fogva vagy 6 maga nevezi a birákat vagy a nevezetteket megerlSsiti, vagy pedig mindezeket delegált hatalommal küldöttje által gyakorolja. Az igazságszolgáltatás elleni panaszokat
126 orvosolja, a) és nem engedi, hogy honfi idegen biróság elébe állittassék. A polgári és büntett5 ügyek sora az ország és kapcsolt részek minden törvényszékeiWI a király elébe terjesztend6. Végre a királyt illeti a biró küldés vagy kijelelés joga az ille~6ségi kérdésekben. b) a) ide mutatnak a birói parancsok kttlönféle nemei a magáDjogban. 1. Frank ll. rész L darab. 466. és köv. §§. b) alább 169. §. b) alatt id. törvényeket.
126. §. A b ü n t e t ts i g a z s á g 8 Z o I g á It a t á 8 kö r ü 1": k ü l önösen a rogtonbiróság; és a kegyelmez é s i j o g. M.i fennebb az igazságszolgáltatásra nézve mondatott a polgári ügyek tekintetében: általában áll a büntet6hatalomra, és igazságszo1gáltatásra nézve is; azonfelül a király f6tisztjéhez tartozik egy részrt51 a' bünösök büntetését eszközöltetni, más részr61 az önkénynek és kegyetlenségnek is elejét venni. A király továbbá a helytelen eljárást megszÜDtetheti, az ártatatlanságot bizonyítani akaró ügyének ujra felvételét elrendelheti ,az elvett jó hirt és bármily bÜDtett5 itéletek végrehajtásának felfüggesztését elrendelheti. A kiszabott büntetést azonban soha' nem SUe . lyosbitja. A rögtönbiróság joga "Jus statarii" szinte a királyé; azt kihirdettetni, az eljárást szabályozni, az az alá tartozó büntetteket kijelölni, ha pedig annak szüksége megszünik, a~ megszüntetni a királyt illeti. Hogy a megkegyelmezési jog szinte a királyé, azt a törvények a), és régi idBk ótai gyakorlat tanusitják. Ennél fogva a halálbüntetést végkép is elengedheti , vagy azt más enyhébb büntetésre átváltoztathatja ; anélkül azonban hogy a bünöst a magánosokat illett5 kármentesitésWI feloldozhatná. - Némely tÖrVények, melyek a felség e jogát korlátozták, b) csak idffieges intézkedések voltak, és a király ebbéli jogának lényegében nem árthatnak. a) a többek kllzt 1715.48. V.ö. 1848.3. 7. és 35. §§. b) 1492.82........ 1563.63. - 1655.26.
'
127
VIII. FEJEZET. A
főfelligyeleti
jog..
(Jus supremae Inspectionis.) 127. §.
E j o g k ö r.z e t e é s t á r g y R i. A föfeltigyeleti jog körzete igen terjedelmes, mivel átalábanvéve a~ ország mindennemU közUgyeire kiterjed, szorosabban véve pedig csak azokra, melyek a törvény által meghatározvltJt mind t á r g y u k mind a m 6 d tekintetében, melyen a· tudomás megszerezhető. Határait e jog majd az álladaIom fóezéljában, majd végre a tevöleges törvényekben találja, és' rendszerint az erre· hivatott fó kir. kormányszékek által gyakoroltatik. Kiterjed e flSfelUgyeleti jog 1; a k ö z i g a z g a t á s r a á It a l á b a n; II. t á. r s u l a t o k r a , e g yes ul e t e k r e , köz-, 'és ma.gánintézetekre, III. A rendőrség egyé b b tárgyaira. IV. Köz- és magán -u takra. V. póstaUgyre. VI. Foly6kra és haj6zásra. VII. A k ö z e r k ö l c s i s é g r e, és VIII. k li l ö n ö s e n a s a j t ó Ug Yé r e. - Mindezekről egyenkint és pedig: 1. A f(S vagyis legfóbb felügyeletijognál fogva a·köz· igazgatás, általában véve 1\ törvény és közigazgatási hat6ságokjegyzBkönyvei felsBbb megvisgálá.salá felterjesztetnek: p. o. a megyék gytilési jegyzőkönyveik, 8tb. a rabok száma, büntettök nemének feljegyzésével szinte felsBbb helyre fel· terjesztetik. A közjövedelmekröl jelentéBek tétetnek, a közpénztárak visgálás alá. esnek; az évi gabonatermésröl, áruk és termények ki- s bevitelérBli táblázatok bekivántatnak. Végre értesitések, jelentések tétetnek ;mindenről mit a kor" mányilak. a közj6 érdekében tudni joga és tisztjében áll, az illetB közhat6ságok által, néha pedig egyes esetekben az e
128 végre kiküldött királyi-biztosok által, kiket lS felsége e megbizással ~felruház a) s kiket ily esetben kiktildetésökhez méltó tisztelet és közre munkálás megkivánási joga megilleti. a) II. Az egyesületek, társulatok köz- és magánintézetek felállitásának az alapszlI.bályok felterjesztése után megengedése, vagy megtagadása; a megengedetteknek ha ferde irányt vesznek, felfüggesztése vagy megszüntetésej a jótékony és a közj6ra jelentős befolyásu egyleteknek kiváltliágok és kedvezményekkel felruházása szinte a király főfel Ugyeleti joga alá esik. b) III. A közrendőrségnek a fennebbieken kivUli egyéb tárgyai szinte e jog alá tartoznak. Közrendőrség tárgyai mindazok, mik a köz- és magánbátorságra, j61étre befolyással bírnak. Királyainknak ezek feletti gondoskodását tanusitják a számos közigazgatási intézkedések, melyek nevökben az illető fökormányszékek által minden id6ben kiadattak. E jogb61 származik a királyainkat illet<S gyámrendelési jog, minélfogva majd maga a király, majd pedig nevében az illet<S hatóságok gyámokat rendelnek, és az árvák. érdekeire féltigyeInek. c) E jog alá esik a népességre, fóldmivelésre, állattenyésztésre, kereskedésre : általában a nemzet gazdászati ügyek előmozditására és az akadályok elháritásárai feltlgyelet. E jogánál fog\ya a felség, ha a szükség ugy hozná magával, a gabnakivitelt megtilthatja j a vizár, IJ?arhadög eltávolitására felügyeltetj a gy6gyszertárakat, melyeket felsl5bb engedély mellett lehet csak felállitani, vizsgáltatja ; az egészségre ártalmas szereknek árultatását szabályoztatjaj az egészségügyi személyzetre felvigyáz tatjszegényi és ápol6, valamint jávitó-házak szervezetét és igazgatását szemmel tartatja j az erdőrendszerre, melyre nézve bár számos j6tékony, de nem igen követett törvényeink vannak d) és az erdők fentartására ügyeltet stb. - Mindezekr<Sl csak. némi tájékozás végett emlékeztünk; a számtalan idetartozó tárgyaK bővebb előadása az átaIános közigazgatás tan-föladata lévén.
129 IV. A köz- és magánutak nyitása , fentartása , csatornák. vagy vasutakrai engedély szintén a fólvigyázati felségi jogok közé tartozik, és mielőtt a törvényhozás effélékre, - kivéve, hogy a magánutakra is a megye Ugyel, ne hogy valaki sérelmet szenvedjen, és vámot szedjen kiváltság néIktil - tüzetesen ki nem terjedt, csak ez uton inttztettek. Azonban az ujabb törvényhozás e fólügyeleti jog gyakorlatán némi tekintetekben ..... a vizeket,csatornákat, vasutakat stb. illeWIeg, - segitett. e) . V. A postaUgy kir. jog, mint ezt 1. Miksának 1525-ik évrlSli intézménye f); az országgyüléseknek kivánataik, hogy a király a postaUgyet rendezze g), bizonyitják. Ennél fogva a postatlgy szervezete, a postamesterek kinevezése, kikre nézve régibb de elavult törvény: hogy ilyenek csak birtokos nemesek legyenek; k) a vitelbér meghatározása, a cz6lszertiBég .és biztonság fentartása mind a kir. jogok tárgya. Tanusitják ezt a p o s t a k i v á l t s á g o k , melyek szerint kl1löni,)sen a posták és azok személyzetének megsértése mindenkor a ~ sulyosabb közbtintettek közé számittatott. VI. A folyókat és hajózást illetőleg régibb és ujabb törvén}' eink intézkednek i), de ezen intézkedések kivitele, a fólmerlilő akadályok elháritása, a vizi munkálatok megvizsgálása, és kivitelök előtti helybenhagyása a f6feltlgyelő· jog alá esik, minélfogva ezek és hasonlók. a főkormány székek utján legfelsőbb helyre fólterjesztendők. A hajózás sz.abadságát a törvény is kimondotta. k) VIT. A közerkölcsiségrei főfelligyelet szintén a föfelvigyázási jog kifolyása. Innét van, hogy az egyletek , társaságok, szinházak l), egyéb közmulattató intézetek, helyek, könyvnyomdák , könyvkereskedések , kölbsön-könyvtárak Ugye a netán eredhető veszélyek tekintetéből mindenkor kir. feltigyelet, illetőleg a kormányszékek felvigyázása alá tartozott és tartozik is. a) Kl116n6sen 1559. 7. - 1805.5. b) 1723. 74. a föfell1gyeleti jogra vonatkozó t15rvényeket l. Repertorinm Juria pnbl. et priv. J08. Bencsik 216. 1. JlJus supremae inspectionis" czim alatt. e) Verb. I. 116. 6s 126. cz. d) 1791. 57. 1807. 21. 1-8 §§. ezek Macaroru. kllsJop
9
180 még a magaDoBok erdeit iB pUBmÜl eaeüben zar ala vétetni rendelik. e) 1836. 2ó. 26.'- 1840. 40. - 1848. 80. t681. 20.44. Inó. 16. - 1723. ló. f) Sobvartner Stanstik. 3. Ro 328. l. g) 1716 22. - 1723. 114. - 1741. 81. b) 1716. 22. - 1741. 31. i) 1723. 122. - 17ó1. 14. - 1836. 26. 26. és a tlJbbi e) alatt. k) 1716. 14. - A IV. és VI. pontra nézve olvasható az 1848. 30. t. ez. l) 1848. évi 31. t. cz.
128. §.
K ti l ö n Ö s e n a s a j t ó ti g Ye.
Vlll. A sajtó Ugye, mint a királyi f8felt1gyeleti jognak főleg Rz ujabb idlSszak.ban oly nagy jelentlSséglivé vált tárgya, minden alkotmányos álladalom ffigondját igényli. Es méltán, mert ez a közerkölcsiség és alkotmányos élet legf6bb biztositékai közé tartozik; ez a legnyilvánosabb és leghatalmasabb ellenlSre minden államintézkedéseknek , és ennek rendezettsége s illetlSleg kinövései a legártalmasabb következményeket vonják maguk után. A sajtó Ugye fölötti kir. felvigyázási jog már régóta az által jelentkezett, hogy könyvnyomdákat csak. felsőbb engedély, nem ritkán kir. kiváltság mellett lehetett feIállitani. A nyomtatványok és könyvek vizsgálata a ffl- királyi kormánys'zéknél e czélra felállitott egyének és testületek által gyakoroltatott, és bár a törvényekben arról, hogy e .feltigyeleti jog a királyt illeti, tüzetes int.ézkedés nem foglaltatik, azonban az 1791. 26. t. cz. a könyvvizsgálatról világos emlitést teszen, és e jogot mint végrehajtó-hatalom kifolyását a felségi jogok közül kivenni nem lehet a), ma.gától értetvén l hogy annak. rendezése l miután az el<Shaladt korszellemnél fogva oly hatályos jelentlSséggel bir, a közjó előmozditása tekintetéből méltán az országgytilés egyik flStárgyává vált. A könyvvizsgálat az arra hiv9,tott organumok által honunkban előbbi időkben az errenézve kibocsátott és csupán az illetőkkel közölt általános és· különös utasitások szerint e l ő z ő l e g (praeventive), vagyis a munka nyomatása előtt gyakoroltatott. A ktilhonban kijött munlatkra
181 nézve pedig akkint, hogy azokat ha kérdéseselmek gyanittattak, könyvvizsgálati engedély nélktil itt ámlni nem lehetett. Sé5t meg volt ft szükséghez képest az általában tiltott könyVek jegyzéke is; mint ez más államokban is divatozott, és divatozik is. - A szerző vagy iró, ha müve aggályosnak találtatván kinyomatása megtiltatott : esak folyamodások utján kereshetett orvoslást; de törvény, mely a sajtó ügyét rendezné, nem volt. Az 1848~ évi O1'8zággyUlés a kor szükségeit felkarolva, egy i d e i g l e n e s sajtó törvényt hozott, melynek homlokán fő elvül kimondj a: hogy az e I é5 z é5- v i z s g á l a t ö 1" Ö k r e e It ö r ö It e t i k, és a s a j t ó s z a b a d s á g v i s s z a á II i t t a· t i k, és ennek biztositékaul rendeltetik: hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti, szavakban, ábrázolatokban ; nyomda, kőnyomda s metszés utján akár ingyen, akár eladott példányokban. (1. 2. §.) Sajtó vétségek: Valamely bUn vagy vétség elkövetésére egyenes. és határozott felhivás - ha azon bün vagy vétség el is követtetik - btlnrészességetj ellenkezé5 esetben bUnkisérletet teszen, és a köztörvények sulya alá esik. (3. 4. §.) Ki a köz- és vallásos erkölcsiség, és tisztességes erkölcsökbé51 cilúfot üz: büntetése 1 évi fogság és 400 ftig emelkedhetlS pénzbirság. (5. §.) Ki a magyar szent korona alá helyhezett terület tökéletes álladalmi egységének a sanctio pragmaticánál fogva megállapitott és az uralkodó ház közösségében létezé5 birodalmi kapcsolatnak tettleges felbontására izgat j ki az alkotmány eré5szakos megváltoztatására, s a törvényes feI8é5ség elleni engedetlenségre lázit, arra felbi.v, buzdit, 4 évig terjedhető fogsággal és 2000 ftig emelkedheté5 büntetéssel fog büntettetni. 6. §.) Ki a felség személyének sérthetlensége, az örökösödés megállapitott rende ellen kikel, vagy a királynak magas személye ellen sértést követ el, 6. évig terjedheté5 fogsággal, és 3000 forintig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. (7. §.)
9*
182 Az uralkodó ház tagjai ellen elkövetett sértés: 4 évig terjedheW fogság és 2000 ftig terjedhető pénzbinággal btintettetik. (8. §.) . . A közbéke és rend felzavarásánii lázitás btlntetése: fog&ág két évig, pénzbirság 2000 ftig (9. §.) Törvényes hatóság vagy testtl1et rágalmazásának büntetése: fogli'ág 2 évig, pénzbirság 1000 ftig. (10. §.) KöztisztvisellS, vagy közmegbizatásban eljárónak hivatalos tettei tekintetébeni rágalmazására : fogság 1 évig, pénzbirság 600 ftig. (ll. §.) Magánszemélynek rágalmazására : fogság 6 hónapig, pén~birság 300 ftig j egyszersmind a p~llaszkodó perköltségei és kárának megtéritése. (12. §.) . Sajtó vétségért büntettetik a szerzlS, ha ez nem tudatnék: a kiadó, ha ez sem tudatnék: a nyomda vagymetszde tulajdonosa (13. §.) Ki az országgy1ilés~ a törvényhatóságok, mindenféle töryényszékek és a törvény által alkotott egyébb testtl1e-. tek iratait hiv szellemben és igazán közli: ellene a k5zlöttek tartalma miatt kereset nem inditathatik. (14. §.) A fogság és pénzbüntetés a körtilmények szerint külön is és együtt véve is, aJkalmaztathatik. (15. §.) És minden pénzbtintetések és elkobzások az országos pénztár javára fordittatnak. - A vétségnek - melyért már büntetve volt - ismétlése, az ellSször itélt büntetés felével sulyosbit&tik .(16. §. a) . Nyomdát, és k6nyomdát felállithat mindenki, a ki az 1840. 16. t. cz. 1. és 2-ik. fejezetében foglalt rendeleteknek eleget tévén, azon törvényszék elnökének melybeillakik, ebbéli szándékát bejelenti, a; ki err61 aztán a beltlgyministert értesiti, és a fóvárosban 4000, egyebütt 2000 ftot-részére öO/o-tel kamatozand6t-Ietesz. (37. §.) Titkolt nyomda és klSnyomda biráBa. míiszereinek elkobzásán tul 1 évi fog.sággal' és 2000 ftig terjedhet6 büntetéssel fog btlntettetni. b) a) Az eljArást, és a többi intézkedéseket az 1840. 18. t. ez: 17. stb. i§ foglaljAk magukban. . b) 1840. 18. IV. fej. 37. 38 68 klJv. §§-ai.
188
IX. FEJEZET. A király jogai a vallási ügy körül.
129. §.
E jogok alapja, és tárgyai. A királynak a vallás Ugye körUli felségi jogai "J u r a c i r c a S a c r a" a fflfelvigyázati jogából erednek. Alapjok ugyan az, mely a f'ójogé, melyből származD8k~ t. i. hogya vallás tigy~ a közjóval, magánosok jogos érdekeikkel, és a törvényekkel ellenkezésbe ne jöjjön. " E jog átaIában az országban és kapcsolt részekben divatozó mindennemü vallásfelekezetek vallási ügyére kiterjed; azonban mindig csak a törvények értelmében, és az azok által kiszabott korlátokon belUl gyakorolható. Hogy e jog a királyt országunk első zsengéje óta illette,és hogy a jogot királyaink mindenkor gyakol'olták, törvényeink és történetünk bőven tanusitja.. a) E jog magában foglalja I. A külfegyelemrei felügyeleti jogot. n. Az ajtato8 alapitványokra. III. A birtokszerzést tiltó törvényekre. IV. A k ü l lj n b ö z ő vall á s f e l e ke z e t e k t ö r v é n yes s z aba d s"á gára való -fel vigy áza ti j ogo t ál t alában. Különösen pedig a romai és görög katho l ik a é s n e m e g yes ü It e g y h á z b a n, és az e van g el i k a e g y h á b a n." Ezekről egyenkint, és pedig: I. "A kUlfegyelemrei felügyeleti jognál fogva a király a törvényesen elfogadott vallásfelekezeteknek szabadon tartható gyUlekezeteikre, zsinataikra ha szükségesnek látja biztost kUldhet, ki ott a ktilrendre felügyel ugyan, de a tanooskozmányokra befolyást nem gyakorolhat.Az ilykép hozott határozatok királyi jóváhagyás nélkül erőre nem emelkedhetnek, mi fflleg a nem katholika
z
184
vallásuakra n~zve világoMn kimondatik n. Leopold végzeményében. b) Átalában minden vallásfelekezet törvé.a.yes szabadságaira, hat6ságaira felligyel; a sérelmeket elháritja, vagy az okozottakat a törvények értelméhez képest orvosolja. II. A z a j t a t o s a l a p i t v á n y o k a t illetőleg. Ezek az alapit6 szándéka szerint lévén kezelendBk, nem csak az igazság, hanem világos törvény szerint is c), sőt némely jelentBsebb alapitványokra nézve szokássá vált azokat a törvényekbe is beiktattatni. d) Minden ilyajtatos alapitványok főgondja már III. Károly törvénye szerint e) a. királyt illeti, melynél fogva gondoskodi", hogy azok rendeltetésökre fordittassanak , att61 el ne vonassanak, ne csonkittassanak, vagy terheltessenek. f) Kiterjed még a magánalapitványokra is, vallásktllönbség nélkül j azonban a katholika alapitványokkal ,melyek királyi b8kezliségböl származnak, egyházpártfogási kitlinB jogok is járnak. III. A birto.kszerz ést tilt6 törvényre•.mely "Lex amortizationis" név alatt ismertetik, mely szerint egyházak, testületek, szérzetes-rendek és általában minden ilyenféle intézetek. mint "h o l t k e z e kU ingatlan javakat nem szerezhetnek, szintén a király ügyel fel. Ez okból II. Ulászló alatt g) megtiltatott a pti,spököknek és egyéb főpapoknak világi javakat kir. adomány, vagy bármily más czimen, még a zálogit is ide értve, egyházuk részére megszerezni. m. Károly törvénye szennt h) azok, kik kolostorba léptek, örök ségöknek csak tized részét, és azt is csupán pénzben vihették be. IV. A k li l ö n b ö z ö vall á s fel e k e z e t e k t ö rv é n yes s z a b a d s á g á r a i felügyeleti jog a végrehajt6 hatalomb61 folyik, és a koronázási esktiben, ugyszinte a koronázási hitlevelekben is világosan benfoglaltatik. i) a) Errlll tttzetesen : Kollár de origo et usu perpetuo potest legisI. circa Sacra Apost. Reg. Bung. b) 1790.26. c) 1790. 23: d) 1723. 70. - 1729. 17. - 1741. 43.44. - 1751.21.-1765: 13. és több ujabbak. e) 1723. 70. - 1715. 74. f) 1498. 55. - 1729. 21. g) 1498. 55. - b) 1715. 71. - i) J. fenebb 32-35. §§-okban, és alább a 134. §-ban. . ..
135
130. §. K ul Ö n Ö s e n a r o m a i é s g ö r ö g k a t h o l i k ft e g yházban.
1) A jus Placeti. A romai kat'holika vallás már szent István törvénye a) ~s azon kört1lményn~1 fogva, miszerint Magyarországban az uralkodó kellékei közt törvény szerint megkivántatik b) flSjelentlSségU, a mint azt az a körül hozott számos tijrvények tanusitják. A királyt illeti a "jus plaeeti", melynél fogva a romai pápának. bármily rendelete az országban nem foganatositható ~s nem hirdethetlS királyi beegyezés nélkul E jogot királyaink a legrégibb idlSk óta igen szigoruan gyakorolták. c) Igy Zsigmoud a romai pápával viszályba elegyedvén, felségsértési bUn és halál-büntetés alatt tiltá meg a papoknak, rang különbség nélkttl, a pápa vagy romai udvari. hivatalok bármily leveleinek, rendeleteinek az lS beleegyezése nélküli kihirdetését és végrehajtását. d) a) Dec. L. 1. C. 1. b) 1723. 2. c) KoUár : de origine et usu perpetuo pot. legislative. Benczdr német munkája e czim alatt: Was hat der Regent fltr ein Recht uiber pll.pstliche BuUen? - d) A romai pápák bullái hátlapján e jog következöleg jelentkezik: "In quantum ejusdem tenores juribos et ordinationibus regiis non adversantDr, benignom Plaeetum tribui" G. Cziráky 474. 475. §.
131. §.
n. F6egyházpártfogásijog. A flSegyházpártfogási jog "Jus supremi p a t r o n a t u s" királyainknak szent Istváutól kezdve mintegy örökölt, 8 törvényszerinti joga, mely szent Istvánnak a romai kath. vallás körttli kitünlS érdemeiblSl származott. VerblSczy e jogot királyainknak 4 oknál fogva tulajdonitja: 1) mint alapitóknak , 2) az elslS királyt61 eredett apostoli hivatalnal, 3) elévU1ésnél, 4) esküvel erősitett hely-
188 benhagyáBnál fogva, mely a konstáncZi egyházgytilekeleten e felett bekövetkezett. a) Kollár Sylve8ter pl1pának sz. Istvánhoz intézett leveléblSl indulván ki b) j de azt maga is visszavonta. - MelllSzve az ·ez iránti ktilönbözlS véleményeket, annyi bizonyos, hogy e jogot királyaink mindenkor gyakorolták, törvényeink is az idegen beavatkozásoktól óvták c) maga a magyar klérus is e jogot mindenkor beismerte és védelrriezte, slSt közönséges egyházgytilekezet által is mint a királyokat illető beismertetett. d) E fdegy házpártfog~i jogánál fogva ft király az országban és kapcsolt részeiben nevezi az énekeket, ptlspököket, apátokat,.prépostokat, kano.nokokat, ugy a j avadalmazottakat mint a czimzeteseket, ésajavadalm~zattoknak az illetB javakat adja és adományozza. Vannak azonban honunkban javadalmazott prépostságok és apátságok, melyek magánosok pártfogása s illeWleg nevezése alá tartoznak : p. o. a .csatári, jáki, és péczeli apátságot az ErdlSdy grófok idlSsb ága adja. A hatvani prépostságra (Hevesben) az illetB fóldesuraság ajánl stb. Mindezen alapitványok azonban, midlSn felállittattak, királyi j6váha.gyást igényeltek. - . Királyaink. ebbeli joga számos törvényekkel is támogattatik. e) . Azonban a kinevezettekre nézve a pápai meger6sités szükséges, a mit királyaink mind~nkor és minden idlSben elismertek. De mégis, mie16tt ez bekövetkeznék, a javadalmazott főpap kineveztetése utánajavadalom birtokába beléphet, ft jövedeímeket huzza, az 6t uj rangjánál fogva megillető ruhát viselheti, az országgytllésen és zsinaton a többi püspökök közt tilés és szavazattal élhet. stb. f). a) Batth6.nyi Leges Eccles. Szvorenyi Amoenitates etc. b) I. R. 11. c) péld. 1518. 16. - 1550. 14. 15. - 1569. 36. - 1791. 23. d) Batthány. Leges. Ecel. e) 1496: 31. vizbe vettetni rendeli azt a ki nem a királytól, vagy. magános arra jogositottól fogadja el a jal"adalmat. - 1618. 16. f) Bövebben gf'\Cziráky 478. 479. §§.
, 187 132. §. A király alakitja az egyházmegyéket; ügyel az ;e gyházn ak fen tartására, a HSpapok. után . BrBkBsö'dik. -: ' A már szent István által alakított e g y h il z m e g y é k (Dioeces~s) kBvetkez6 királyaink ál~l majd szétdaraboltattak, majd ujabbakkal gyarapitattak, és pedig minden ellenmondás nélkül, miglen az egyházmegyék jelen számra, és kiterjedésBkre jutottak. a) , Az egyházak, temploqlok és ahhoz tartozó javak, javadalmak "b e n i f i c i a" felett a király felügyel, hogy 1\ javadalmasok, egyházi és polgári kBtelességBknek e tekintetben megfeleljenek; innét kBvetkezik a több javadalmak egy ,kézbeösszehalmozásának tilalma, b) a gOil-' doskodás a felett hogy a javadalmak ne terheltessenek, c) el ne idegenitessenek; d) hogy a javadalmazottak java. dalmaik illeW helyén lakjanak j e) és a szükséghez képest az ez ellen vét6k jBvedelmei, valamint ha egyházaikat és jsvadalmaikat romlásnak eredni hagynák, 'VI. Károly tör.,. vénye értelmében zár alá is vétethetnek. f) A királyt illeti a főpapok utáni megUrült jBvedelem is az utód kinevezéFéig, melyr61 azonban feltehet6, hogy az a kBzkincstárba tartozik, miután ajavak melyekb61 ered, a sz. koronához tartoznak. g) , A f6papok utáni Brökösödést az tígyneve~ett "C o nventio Kolonichian'a" szabályozza, mely 1702-ben Kollonich primás és a kir; mcst&- "Camera" közt jött létre, és kés6bb ideiglenesen törvénybe is iktattatott h) e s~erint a f6papok, kik kir. adományzástól fUgg6 javadalmakat biJnak, holtuk után fenmaradt hagyatéki tömegöknek !fa része a királyi kiilcstárt illeti, ha csak e16bb végrendelet tételére' a' királytól engedeimet nyervén: különBs hagyományokat-a várer6sitésekre pro fortsI i t i i s , mire ezen rész szánva van, - nem tettek. i) a) Pr80y Specimen Hier. Hung. I. R. 363. lapon olvasni, hogy a nyitrai ptlspökség az Esztergom egyházmegyéhez tartozott hasonnemf( prépostságból alakittatott H3S-ki oklevél szerint. - A bácsi megye ellSbb önálló, k6a6bben csatoltatott a kalocsai
188 egyházmegyéhez. - Maria Therezia. 8. részint latin, részint görög IIzenartáau uj megyéket alakitott. - I. Ferencz alatt az egri egyhizmegyéblSl érsekség, és a kallai él IIzathmári püspökségek alakittattak.-Az eperjesi gör. megye a munkácsiból származott; me,jegyezvén, hogy a pápai jóváhagyás a IIzokás szerint kikéretett. - b)1471. 13. - 1498.66.1507. IS. - 1614:. 59. - lM8. 6. c) 1647.17. - 1716.16. - d) e) 1723. M. - 1741. 16. - f) 172S. 71. g) I. Ro S. 10. 1~. czim. h) 1716.- 16. i) l. alább a 14:4. l-nál é8 Frank.
133. §. A s z e r z e t e s r e n d e k k ö r Ul i k i r. j o g.
A fennebbiek folytán kétségbe nem jöhet a király joga a szerzetes rendek szabályainak visgálásához, az ártalmas szabályok akadályozásához és a szerzetes rendek behozatalához. Ugyan e jognálfogvameghatározhatja a szerzetbe lépés korát, megszUntetheti, vagy korlátozhatja a kUlfóldi rónökkeli Viszonyokat. A szerzeteket, a kö~jó ugy hozván magával, el is törölheti. Azokat jószág birhatási vagy nem birhatási jog mellett bevenn~ országgyUlési joggal felruházni, az országgyUlésre tartozik. a) Ugy szinte törvény által tiltva van a kolostoroknak és szerzetes rendeknek az ország szUksége és kir. beegyezésen kivuli szaporitása. a) a) 1687. Vége é8 köv. b) 172S. 102.
134. §.
A mindkét valUsu evang. egyházban. A mindkét vallásu evangelicusok egyházában a király nem pártfogási hanem felsőségi hatalmánál fogva jogoBitv& van, őket nem csak törvényes szabadságaikban és jogaikban megtartani, hanem megőrizni is, és őrködni, hogy ezek 8 törvényszabta korlátokat át ne hágják. Szabadsá.gaik és jogaik az 1606 évi bécsi a) és az1640. évi linezi békekötésen, mely mindkettő a törvénybe is beiktattatott, b) továbbá 8Z 1791.·26. t. czikken, és 8Z-
1~
1844. 3-dik törvényczikken alapszanak. Ezekhez járult az 1848. 20-dik t. czikk, melyben az unitária vallás is törvényesen bevett vallásnak nyilvánit1;.atik, egyszersmid a hlUlá';' ban bevett minden vallás-felekezetekre nézve különbség nélktil tökéletes egyen16ség és viszonyosság alapittatik meg. c) - Az evangelicusok az országban és kapcsolt részekben teljesen szabad vallásgyakorlattal birnak; egyházi ügyeikben saját feIBöbbségöktl:H, consistoriumaik és zsinataiktól ftlggnek. - Superintendentialis gyt1léseik jegyztskönyvei eddig a kir. helytartó-tanácshoz voltak felterjesztendök. - Házassági ügyeik, hacsak a házas felek valamelyike nem katholika, saját consistoriumaik elébe rendelvék, miglen pedig' azok rendeztetnek, addig a világi törvényhat6ságok elébe tartoznak. Házassági. ügyekben a fel· menMst a király adja a föbB esetekben; a gyermekek ha az atya katholikus, ennek vallását követik, ha evangelikus, a gyermekek az atya vallását követhetik. A katholikus vallásról az evangelica vallásra való áttérés ujabb törvények által tetemesen könnyebbitetett. d)
ajb 1608. 1647.14. l.
e 1848. 20, 2. §. d) 1844. 3. 1-5. §§.
135. §.
A g ö r ö g n e m - e g yes ti It e g y h á z b a n. A görök nem - egyesült vallásfelekezet álláBa és szabad vallás gyakorlata az 1791. 27. t. czikken alapszik. Metropolita érsekjök az egyház feje, ki nP a t ri a r c h al/ czimet visel és fliggetlen j alatta 7.· püspök áll j kik azon módon mint a lO-dik században történt, választatnak. a) Egyházaík elrendezésére és kormányzására alapszabályulszolgál az 1779. évijul. l6-ánkeltu.n. nDeclar a t o r i u m III i r i c um" fe l v i l á g o s it ó k i r. l e i r a t, mely az illyr egyhá,z dolgait az akkori metropolita érsek Vidák észrevételei ellen, az 1770- és l777-ki régibb szabályokat változtatva elintézte 63 pontban, egytittvéve az
14:0 1782·ben közzétett conaiBtorialis rendszerrel. Esek szerint minden fontosabb egyházi kÖlIlUgyek a congressusra és zs~atra utaBittattak, és ez által az érsek hatalma n~g mérsékeltetett. Mind a congressus , mind a zsinat csak ő felsége tudta és megegyezésével egy kir. biztos jelenlétében tartathatik meg. A congressus szabály szerint akkor hivatik .össze, ha érsek váIasztás, vagy más fontos egyházi ugy vagy javaslat eldöntendő. Ez áll jelenleg 100 tagból, kikhez a nemes~ég, papság, polgárság és a végvidéki katonaság k11lön-kulön 25 követet kUld. b). A ptispökök hagyatékuk feléről benn llOZ orszalgban lakók javára szabadon rendelkezhetnek, a másik fele az ugynevezett nemzeti alapé (fundus nationalis).c) Az 184:4·i országgyUlé~ 3-mk törvény czikke. a görög nem egyesUltekre is kiterjesztetett d) és állásukon az 1840. 20 t. ez. tetemes változást rendelt. e) a) Lakics PraeJect Canon. 267. l. Fényes id. rész. 43. tc 1779·ki rendelet. d 1848. 20. 6. §. e 1848.20. 7.8. §.
bj
munk. I.
x.
FEJEZET.
A király joga a nevelés és közoktatás Ugye körU!.
136. §. Királyaink e tekintetbeni intézkedéseik, és a törvények. Már sz. István első királyunk Székes-Fehérváron jeles iskolákat nyitott a) és ebbeli példáját" sz. Gerard pUBpök is Csanádon követte. b) A XII. század elején atannló ifjuság a káptalanokban, melyek e czélra bökezUleg java~almaztattak, taníttatott. I. Lajos 1382-ben Pécsett, Z.sig-
141
mond Budán jeles iskolákot alapitott. Mátyás király ritka bőkezUséggel Pozsonyban és Budán fóbb iskolákat álJitottj c) mindez azonban a mohácsi vész áldozata lett. A mohácsi vész után Oláh Mikl6s prímás 1559-ben Nagy-Szombatban I. Ferdinánd egyezésével fóiskolát alapitott, melyet ut6dai Pázmán, Lippai és L6zsi gyarapitottak. Pázmán Péter jelesen a nagy-szombati egyetemet alapitotta 100,000 rhénes ft tőkével, az alapitványioklevél II. Ferdinánd által j6váhagyatott 1635-ben j a többi kettlS az alapot egyenkint 15 ezerrel növelvén, a jogi tanszékeket is felállitották. E példát több nagyaink' akademiák, gymnasiumok s többféle iskolai intézetek alapitásával vetélkedve követték, de mindenkor királyi nyilt j6váhagyás, vagy hallgatag beegyezés mellett. . I. Leopoldés VI. Károly ellSdeikhez hasonl6 intézkedéseit csak megemlítve, Mária Therezia királyné a nagyszombati egyetemet tetemesen gyarapitotta és reformáltaj ut6bb Budára átvitte,kiváltságokkal fölruházta j ezenfölul· sok egyéb gymnasiumokat és convictusokat is alapitott és javadalmazott az eltörlött szerzetek, fóleg a jezswták j6szágaib61, melyek részben az egyetemnek, részben pedig az iskola alapitványának jutottak. - Mindezen adatok királyainknak a nevelés és iskolatlgy körtlli jogát tanusitják. Törvényeink e tekintetben legelőbb 1548-ban intézkednek, a hol a főpapoknak az iskolák felállitása kötelességtil tétetik, az elhagyott káptalan- és konventek javai oda fordittatni rendeltetnek j a) ismételve csak hamar a két év mulva tartott országgyUIésen b) III. Károly alatt c), ugyszinte .Leopold alatt d) az iskolák tlgye országgyUlési Ugy volt. Sőt a ludovicaeumi akademia alapítása kezdetén az abban követendlS nevelés és tanrendszer az országgyU'lésen tárgyaltatott. a) 1548. 6. '1. 12. bj ,]660. 19. c 1723. 70. d 1791. ló é8 67.
142 137. §.
A. egyetemr61. - Egy éb kath. isk olákról.
...
Azokon feltil , miket a magyar egyetem "Universitas" iránt a fenebbi §-ban mondottunk, megjegyzend6 még : hogy a tanitókat a király nevezi, hogy a tanrendszer feletti és a fegyelmi rdfelUgyeletet a' király a magyar kir. helytart6tanács által gyakorolta, hogy az egyetemi törvényhatcSságot M. Thereziát61 nyert kiváltságnál fogva btinügyekben még p a II o s j o g "jus gladii" is illeti. - Az egyetem ügyét azonban az 1848-ik évi o. gyUlés is gondja alá vette, és a tanítás és tanulás szabadságának elvét felállitotta. 80)1 . Egyéb kath. iskolák felett, melyeknek némely része k i r á l Yi nak hivatik, a fflfelvigyázati jogot királyaink mindenkor gyakorolták. b) a) 1848. 19. b) 1715. 74. -
1723. 70. V. ö. gr. Cziráky 489 -499.
H.
138. §.
A z e van g e l i k a v MII á 8 II a k i s k o l á i t i II e t 61 e g. A mindkét vallás felekezeti evangelicusok az 1791-ki 26. t. ez. szerint ujabb, als6bb-, és· a szükséghez képest fels6bb iskolákat is kir. jóváhagyás mellett állithatnak, azokat saját vallásu tanitókkal elláthatják , az iskolai és tanrendszert megálapithatják, egyedül a kir. f6felvigyá~ati jog maradván fen. - Es ebben áll autonomiájuk vagyis öná1l6ságuk egy igenis jelentékeny része. a) a) A tanitók és tanulók régibb törvényeken alapuló szabad.ágaik l. gr. Cziráky 504. l. -:- V ö. 1848. 5. t. cz. 2. §. d).
XI. FEJEZET. A hivatalok és méltó ságok körüli jog. 139. §.
A kijz hivatalok klllönbféle nemei az or8zágban és azok adási j o ga.
A közhivatalok gzllkségét az országban indokoini nem uu.kséges; mert a fövégrehajtó-hatalom csak és f(Sleg az országnak a közhivatalok általi kormányzatában jelenkezik. A közhivatalok, közhatóságok, törvényhat6ságok tulajdonképi törvényi elnevezéssel "j u r i s d i c t o n e s, m a g i 8trati 8, di c a s t eria, etc. majd a polgári, majd a közgazdászati, igazságszolgáltatási és katonai ügyekre vonatkoznak. Mások pedig az u. n. m u n i c i p a l i s hivatalok, milyenek a megyei, v áro s i, sza b ad kerületi, és k ö Z s é g i, helységi h i vat a lok, h a t 6 s Ji g o k. A közhivatalok honunkban vagy közvetlenül a király által, vagy pedig kir. hatalomnál fogva az azzal felruházott egyének, és testtiletek által adatnak, a) Igyanádol' és két koronaéSrök választása a kir. kijelölésre szoritattik ; más választástól függéS hivatalok is közvetve a kir. hatalom ez ágábani részvétét bir6 férfiak kijelölésétöl feltételez. tetnek. Igyamegyében a' kijelölés a főispánt illeti, a kir. váro8okban és egyébb municipiumokban királyi biztos által rorténik. .Azonban e jog gyakorlatát több tekintetekben világos törvények is korlátozzák. Igy az országzász16s8Íra b) udvari kanczellárra, c) tárnokmesterre, vagy is a kamara elnökére, a kir. kuria tagjaira d) kir. tanácsosokra és titok· nokokra nézve megkivántatik: hogy honfiak és nemesek legyenek. e) A fő tartományi biztos a mágnásokb61, az ez alá rendelt tartományi biztosok a nemesi rendből f) neve-
zendök, valamint a kir. személynök is. g).Elrendeltetett továbbá, hogyazu. n. ncomites camerarii" pénzUgyiek, a kir. jövedehnek kezel8i, és a báIiyat1gyi hivatalnokok nemesek legyenek. h.) A harminczadosokra pedig a honfiuság és a leheWségig birtok kivántatott. i) A flSispánoknak, a zász16sok, mágnások vagy nemeseknek az illetlS megyebeli osztályából választottaknak, bir· tokosoknak és teljes koruaknak kell lenni. k) A közhivatalok felosztása, megsztintetése a sztikséghez képest; azok hatásköre, azoknak esktije m) a kir.jogokhoz tamozik; ugy szinte illeWségi körük megszabása is, n) azonban törvény tiltja a f8kormányszékeknek a municipiumok kárávali hatalomkörét, o) tiltja IL hivatalnokok elmozditásábaJ:li önkényt, hanem megi'endeli azoknak kihallgatását és fenhagyja védelmi jogát. p) Az uj törv.ény azonban a biró elmozdithatlanságát szinte kimondja. q ) . . .
a) 1439. 16.26. - 1626.2. - 1741. 16. - b). 1439.6.c) 1492.6. - d) 1608. kor. e. bécsi békekötés 5. - 1490.9. e) 1498. 4. f) 1492. 6. 1626. 31. - 1608. 10. 2. 3. §. kor. e. - 1723. 97. g) 1723. 100. b) 1764.6. i) lóó2. 30. 1222. 24. ~ 1490. §. 9. - 1635. 30. - 1681. 44. k) 1486.60. - 1638. 33. 1) 1844.5. t. ez. - 1848~ 6. m) 1791. 18. n) 1'191 12. - o) 1791. 14. - p) 1791. 18. q) 1848. 29. - Gr. Cz1ráky; 613. - 516. §§. többet
XII. FEJEZET. A fegyver jog és rendes katonaságról. 140. §. A 'fegyverj og és a katonaság. A fegyverj og rendeltetése: a törvényeknek és kormányzási intézkedéseknek a sztikséghez képest katonai .er8vel is sikeresitése, más részr81. a· bel- és .ktilbátorság fent&rtása. Eszköze a k a t o n a s ág. Ez régi id8kt81 fogva
145 majd t' ~ n d es majd r e n d k i v tili volt; az elslS f6leg a belvédelem végett tartatott.. ' A jog, ezen, erlSvel rendelkezni a legr~gibb idlSk óta. a királyt illeti, kire az orBBág védelme f61~rnéz, melynek jelvényét a. koronázás alkalmával az úgynevezett kírálydombon követni szokott szertartása is eléggé tanusítja ; de tanusítják egyszersmind az erről szólló törvények is. 8) A rendszerinti katonaság mint már fennebb megjegyeztt1k, főleg a vár népéből, váIjobbágyokból állott; a határlSrző katonaságból. Ezek száma szaporíttatott a harczban, elfogottakból ; ide tartoztak a 'kir. banderiumok i~, később a magán családok katonaEiága, mellyet a cs~ádok tartottak; végre a, pártfogás alatt lévlS tartományok álta~ állitottak. . ,, EZfln katonaság sorsa igen változó volt b) mig végre VI. Káx:oly a rendes katonaság eszméjét, az országgyülés által iB elfogadtatta c) és azóta akatonas8g majd toborzáS, maJd állitás utj!Úl tartatik fen. A rendea katon.asághoz tartozik a végvidéki katonaság is, melynek fentartásáról a törvény már régidlSben is intézkedett. d) A V"égvidéki katonaság élelmét a végvidékekeni birtokából nyeri, melynek szerkezete' az 1807. évi . aug. 7-én kelt kir. lemt által szabályoztatott. e) A legujabb id<Skben a n e m z e t ő r s ég felállítása rendeltetett el, és azerkezete törvény által szabályoztatott., f) A katonaság feletti' rendelkezés -legfóbb jóga ellSbbi királyaink példájára, kik mint fóvezérek a történet tanusítása szerint a harczban nyerték ésnélAa éltök árán örök babérjaikat : mindenkor a királyt illeti. O állíthat fel új ezredeketj a régieket feloszlathatja, tiszteket nevez, erődöket épittethet, a katonaságot a sZlikBégesekkel elláttatja ,és az egész katonai szerV"ezetet megállapíthatja. A mennyiben azonban e czélra "Ó.j adó sztiksége1tetik, ez az o~8zággytnés tárgya. g) , a) Sz. Istv. Decr: II. k. 21. fej. Kálm&o r. k. 40. fej. 1222: 7 - 61 Kováchieb Vestig. Comit. 1231: 15. _bJ Gf. Cziráky621 §. e) 1715: 8. d) 11)96: 64-1608: II és 21. kor,> eo 1609: 32.Kaguo... kllsJoCa.
10
146 1666: 8. - 165~: 1. - 1681: 66. - 1741: 59. e) olvasható erre nézve Fényei id. munkája 1. B 64. I. f) 1848: 22 t. ez. g) Több az 1514: 57. - 1498: 18. 1. I.
XllI. FEJEZET. A nemesi felkelésr61. 141. §.
A nemesi felkelés, -
és nemei.
A nemesBégnek rang különbség nélktil - ha az ország bátorsága úgyhozta magával- katonáskodása, illetHleg felkelése ,,!nsurrectio," egyike vala a nemesi kittin6 jogok egyszersmind kötelességeknek. Erre látszik mutatni szent István, a) valamint András is az arany bullában; b) és ezért mondja Verb6czy is, hogY'a nemesek mindenféle adózástól mentek, csak az ország védelmére katonásko
142. §.
,A Banderiumok. Bandériumok zászlóaljak: a "Banderia, zászló" szóMI neveztettek el. Ily zászlóaljaik voltak a királynak, királynénak, és kir. hivatalnokoknak, a f6papoknak, világi f6uraknak, a honnét az elnevezés: "Z á s z l ó s úr" származik. a) A Banderiumokra okul szolgált a várkatonáknak és azok. fentartására szolgáló alapnak csökkenése; azért a fflb-
147
bek jobbágyi portáik száma szerint több vagy kevesebb sereget tartani kötelezte~k. b) a) 1435. 4 stb. 1. Gf. Cziráky 631 §. b) l. D. o. 636 és köv. §§-okban e tárgyról bövebben.
143. §. A s z e m é l yes f e l k e l é s riH.
A személyes felkelésre - országunk elejét61 fogva - a f6papokt61 kezdve minden nemes köteleztetett, még h$ birtoka nem volt is, a) vagy bár abb61 a török által ki vala szorítva. b) és pedig fejvesztés alatt tiltva volt a személyes felkelés al6li kiváltás. c) De kivételek is engedtettek, mert az osztatlan testvérek fejenkint felkelni nem tartoztak i d) a kor, egészség, hivatal szinte ment6 okál szolgált. A nemesség rendszerint csak benn a hazában tartozott felkelni; de az 1498-ki 17 -dik t.' cz. rendkivüli ese~ tekben ellenkez6t is rendel. e) . A nemesi felkelés elrendelése mindenkor kir. jog volt. A "s u b s i d i u m o k a t u vagy'is természetben és pén~beni segélyt az országgytllés szavazta meg. A nemesi felkelés végre még a rEmdes katonaság behozataJa után is fentartatott mint az 1715. évi 8. t. cz. mutatja. f) a) 1542. 19. - Conv. Pos. 1557.2. R. 9. b).1715.8. - 1646 18 -
c) 1454. 12. - d) 1222. 7. e) Gf. Cziráky. 663 §. és köv.
f) U. ott 557 és köv. §§-okban bövebben. - I. Fényes id munkaj. I. R. 61. §.
144. §. Az egyháziaknak taksáik a vár e~6 dítésekre..
A vár-tu6ditési taksák, mellyeket Ho f6papok e czÍID alatt "pro fortalitiis" fizettek, ered'etöket I. Károly és Hollós Mátyás alatt vették, ezek akkor a haza védelmére szedettek, de csak hamar eltöröltettek. a) Kés6bb a f6papok banderiumai megszünvén, I. Leopold avisszafoglalt egyházjavakat tizedeikkel együtt visszaadván, Kolonich primás u összes Clerus nevében a tizedek tizedét megajánlotta i és 10*
148 innét látszik eredetét venni azon tiz század, mely a fortalitiumokra fordítandó volt; ez elején öt évre szorittatrin, 1773-ik év óta folytonossá vált. a) . a) Az u. D. KoloDichféle lsenGdéarGI. 132 I-baD.
IIÓ
volt feljebb a
XIV. FEJEZET.
A k ö zj Ö v ede lm ek for r á s a i. K til ö n ös e n
a
kir; java k.
145. §.
A k ö zj ö ved e l m e k fo r r á s ai A közjövedelmek majd a közjávakból, fekv6 j68zágokb61, majd a k i n c s t li ri j ö ved e1 m e kb lH, hová az u. n. nagyobb regálé k tartoznak, végre az ád6b 61 k e r ti ln e k ki. . Hazánk e1B6 zsengéjében a király és országszt1k~e..; gei fedezésére terjedelmes fekv6 javak szolgáltak; ..a mellyek az egyházak alapítása, .és kir. adományok által vagy más m6don igen megcsökkentek ; mire Albert királya királyi és koronai javak és jogok eladását, .és e1zálogitását végképmegtiltotta; a) de ez nem használván, az országgytl1és 1514-ben elrendelte, b) hogy minden elzálogitott királyi jövedelmek visBzaváltasBanak, és illyesminek többé,·- bár mily Bztikségben ~ a kir. tanáts meghalgatása nélkül helye ne legyen. . .a) 1439. 16. . b) 1514. 1. 2. 3. 1608. 22. kor. e. éB 179.1. 7.
146.. §. K ft m a ra i j a v 9. k.
.A. kamarai vagy kincstári javak, másutt domaniuin o k,
honunkban eloBzlanak k o ro n a i, és ti g Yé s z i ja-
149
vakra "b o n a f i s c a l i Bo u TIlyenekkel az ország mindég birt. '"'- EzektlSl megkülönböztetnek a királyi család javai, , mellyek jövedelmei nem az ország hanem a király magán pénztárába folynak. 14'1. §.
K o r o n a i é s II g Yé s z i j a vak. , A koronai javak, menyek jövedelme a királyiiház fenvan szánva, 'a szent· koronának az ország beleegyezése nélkifl csonkíthatlan, és elidegenitheilen tulajdo.nai, az elidegenítettek pedig minden idlSben visszafoglaltatili rendeltetnek. a) A korollai javakhoza Jász-Kún kertileteken kivU1 ,törvényeink b) a sz~bad 'kir. és bánya városokat is számitják ; c) mely utóbbiak bár a többi koronai javaktól különböznek, még is "p e c II li II m r e g i u m U _ nak, a király azok fóldesurának neveztetik; d) és e jog elismerése jeIéill bizonyos évi cen8u8t is fizettek.. Az tlgyészijavak: b o n a f i s c a l i R, ellSbb magánosoké voltak, és vagy kiváltság08 örökö8 hiányában, vagy bifntett mia~ a kir. tlgyészre szállottak. Ezek azonban érdemes honfiaknak ÍBmét' odaadományozandók. ~~ára
a) 1439. 16. - ló14. 2. 3. - 1608. kor. e. 22. 171ó. 34, 1791.7. b) 1614.3. e) 1ó14. 3. ~ d) 1604. 22. 6. §. m. R. 20. ez. - 1791. 7. - 1608. 22. kor. e. - 16ó9. 121. Ezek jelenleg az óbudai, vi8etridi, huszti, diósgy6ri uradalmak, a munkáesi helyett a tiszai kerttlet 1608: 22. - 1791 : 7. - 16ó9. 121. .
148. §.
.
Amegürtllt egyházi javadalmak jövédelmei. . . . .
A megtiri1lt egyházijavak jövedelmei, azon javadalmokat értve melyek királyi adományzás és a fiSpapok hagyatékának a fiscust illetlS része, mindannyi ,ideiglenes jBvedelmi forráBok. ' . ' . . . Ide tartoznak az ugynevezett" p o li t i c o f U n d ati on a l i s j~vakisj' mellyek jövedelme, ugyan .közintézetekre
160 van szánva. Azokrai felügyeleti jog, hogy t. i. azok az alapító Bz.mdékának megfelel8leg kezeltessenek, a király kirekeszt6 jogai közé tartozik. a) a) L fenebb 129.
I.
XV. FEJEZET. R eglOék vagy is kir. haszon vételek. 14:9.
§.
A rege,Uk, és k·Ulönösen· a harmin czad, s6 é s b á n y a r e g á l e. Regálék , i vagy is úgynevezett nagyobb kir. haszonvételek - megkuIönböztetés végett a kissebb földesúri haszonvételektöl - a következők: a h a r m i n c z a d, s6, bánya- és pénzver:ési regale. 8) Mindezek a közjövedelmeknek forrásai. A h 8 r m i n c z a d Zsigmond királynak tulajdonitatik, ki azt a be- és kivitt minden nemti árukMI az érték egy harminczad részében szedette. b) A harminczadtól 1848-ig rendszerint senki sem volt mentes; azonban a törvény, kiváltság, vagy ktllhatalmakkali szerződés szerint ez al61 kivételek is voltak, mellyek jobbára a magánjogba esnek. e) De számos törvényeink az országgyuIéseknek e tárgy feletti jelentékony gondosságát tanusitják. d) A s 6 b á n y á k •Magyarországban a közjövedelmek elidegenithetlen forrását teszik, és a magános telkek, hol s6 találtatik, ill8 kárpótlás mellett a fiscusnak átengedend6k, e) só-tárak mások telkein is állíthatók, f) engedelem nélkül idegen s6t behozni vagy f<$zni nem szabad. g) Mikor lett a só r e g a l e v á : bizonytalan; azonfelIll hogy a kir. diplomákban a 12-ik század második felében jelenkezik, az arany btilla is oda mutat, hogy e jogot II.
151 Andrá! már gyakorolta. h) És bár Ulászló alatt a bányamivelés magánosoknak is megengedtetett, még is a s6bányák kizár61ag kir. egyedárusság alatt maradtak. i) A s6 árát el6bb századokon át mags a király határozta meg, úgy hogy abb61 az országgyUlési kérelemre csak engedett, mint III. Károly és M. Theresia k) alatti példák tanusitják. . Az 1790-i országgyt1lés alatt azonban a s6 árának meghatározása országgyUlési tárgygyá vált, és hosszas vita ntán végre kimondatott, hogy az jövöre a nemzet belegyezésével történjék "a végs6 sztikség esetét kivéve." b) A bánya és ásványregále II. Geyza, III. Béla, és II. András idejére mutat, kik magánosoknak bánya mivelési jogot osztottak, bár idegen jó~zágon is; s6t hogy királyi jog volt, m&gok a törvények m) és ir6k is tanusitják. n) Azonban e reglUe gyakorlttsllra nézve királyaink egymástól igen eltértek. L Lajos a magánosok telkeit, hol ásvány találtatott, kárp6tlás mellett elvétetni rendelte; o) Zsigmond a mivelést mindenkinek saját telkén megengedte, de fele haszon, és elővételi jog mellett. p) Mátyás ismét Lajos után indult, q) mig végre utédai attól ismét eltértek, és e regaIé körét 8zabályozták r). E törvényeken alapszik az ugynevezett "Miksa kirá.ly bá'nya rendje" 1573ról, mely az abban hivatkozott törvények és folytonos gyakorlat szerint kötelez6 erővel bir. s) E jog kiterjed a magánosok telkén találtat6 ásványokra is eHSvételi joggal, "urbura" vagy bánya adófizetés terhe mellett, mely jobbára az ércz árának t/ 10 részét tesz:' t) És kiterjed nem csak az arany és ezüstre, hanem a rézre, 6nra, és félásványokra mint a kéneső, piskolcz és kénkő; valamint a lőpor készítés tekintetéből a . salétromra is. u) E jognál fogva a magyar király az összes bánya ügyre felUgyel, és azt a törvények és szokások, értelmében v) igazgatja. Az illetlS hivatalokat rendezi, hivatalnokokat ne-
162 vez, az arany és ezUst el8vételi jogIit gyakorolja, a blinyá8zokat kiváltságokkal feJruluizza; ft bánya viszonyokból foly6 jogok és kötelességek feletti birúkodást kttlönös blinyatörvényszékek által gyakoroltatja. w) a) 1405. 17. b) l. Fényes id. munk. I. Ro 68. §. 1342. 45. c) 1558.18. - 1557.16. -- 1559.44. -1680. 17. - 1685. 70.1723.14. - 1807. 19. - lóó9. 44. -1574. 87. - 1688. 49.1405. 15. ~ 1599. 34. - 1659. 61. d) 1609. 17. - 1618. 19. 1625.30. - 1715. 15. v. ö. Gróf Cmáky 574. §. él követ. e) 1486. 49. 1492. 30. - 1514. 1. és 8. f) 1548.29. g) 1406. 20. - 1548. 29. - 1685: 43. - 1715. 18. és 122. b) 1222. 24. 25, i) 1492. 30. '- k) 1729. ·5.- 1741. 34. 1) Acte comit. 1796. - 1791. 20. l. Gróf Csir. 588 és köv. ·ii. Mvebben. m) 1492. 30. stb. n) Otto Frisia,g. De gestis Friderici. o) 18ól. 18. p) 1405. 13. - q) 1486. 49. r) 1492,30. 8) Czime. "Kaximilianiscbe Bergordnuug." 1715. 66. - 1723, 108. - 1741. 4:0. - t) 1492. 30. u) 1851. .18. 1492. 30. - v) 1791. 22. 67. - bövebbe~ Gf. Csiráky 589 - 594. ii. w) l. alább .175. i.-ban.
150. §. . A király jogai a pénzverés körül. Királyaink a pénzveretési jogot szentIstvánt61~ezdve folytonosan gyakorolják j tanusitják eztszentIstvlin, Péter, Sámuel és a következő királyok pénzei. I. Béla a bizanczi pén~t az országba- értékénekmegszabá,sa mellett-o . bevette, pénzrendet is adott ki, mellyet Zsigmond is követtetni rendeIt. I. Károlynak ez érdembeni gon~oBkodását pedig decretuma tanusitja. a) .. Dee jogban királyaink sokszor egyeseket, rendeket, mint n. András a német vitézi rend~t, várpsokat is - mint I. Mátyás Kassa városát - része8i~tt~k. Es noha első királyaink sokáig, kizár6lagintézkedteke nemben, Bőt ejogukat az ország is nyugodtan beismerte, b) mindamellett Albert és Ulászl6 torvényei c) a pénz értéke :és folyamIinak meghatározását az .or8zággyiiléstöl feltételezik j .aok törvényeink vannak a penznek j6 értékbeni megtartása, az idegen pénznek óelértékrei számitása, az arany ésezU8~ek az országb61 ki nem vitele iránt. Mindez oda mutat,hogy & királynak joga
163
gyakorlata feletti ellen8rkijdés a közjó érdekében sZ'országgyi1lés jogai -kijzé tartozik: c) . . a) 1342-rOl. b) 1569.20. oda mutat. e) 1439. 10. -
1490.
17. §. 1659. 46. 1648.61. 8tb. I. blIvebben e tirgyról gr. Cziraky 598.61 kGv. I§, .
XVI. FEJEZET. Az adór61.
151. §. A z a d ó k r é g i b b n e me i. Lucrum camerae; Porták. Addkhonunkban készpénzben, vagy termesztinényekben rég idök óta kUlijnféle alakban divatostak.; ide mutatnak az u. n. szabad denárok "liberi denarii" mindjárt az orsZág els6 zsengéjében, mint kir. jijvedelmek. Ide mutatnak a dézsmák vagy t i z e d e k h u s z a d a, Albert kir. idejében, az ijtvened Erdélyben, és az u. Ii. marturinae, nyuszt-, menyét-b6rijk T6tországban, melyek el6bb természetben szedettek , kés6bb pénzbeli &dóra változtattak Kálmán és András alatt; ide a .vámok~ melyek az utak hasz- . nálatáért fizettettek.. a) . A szabad-denárok n.. Endre alatt eltörijltetvén b) helyökbe az u. n. "lucrumcamerae" vagyis kamarai n y e r e s é g lépett, D:1elynek mind mennyisége, mind tartama kt1lönböz6. volt ,és valahányszor az országgyt1léa az ad6t megszavazta, ez beszámittatott az 1563. 9. t. ez. szerint; aztán· a c o n t r ib u t i o, vagyis'· a d 6 tulajdonképeni értelemben.. A luorum camerae legel6bb n. András alatt emlittetik ; de szervezve csak I. Károly alatt jön e16. e) O ugyanis elrendelte, hogy minden porta (kapu) t. i. melyen a Bzénás- vagy buzás-szekér átmehet, (innét 8ZlÚ'mazott a
154 "p o r t i o" elnevezés) minden megyáben 18 denán fizessen j e rendszert megtarták utódai is "és a porták szerinti 8zámitás az adóban az ujabb idlSkig is fentartatott ,de csak eszményi kulcsul, és azok számának meghatározása, s az ország törvényhatóságai közti felosztása az országgyU1és tárgyai közé tartozik. a~ 1489. 7. - 1222.27. gr. Czir. 601.1. b 1281.6. o 1842. 19. bGvebben gr. Czir. 604:. 606. I.
152. §. Az adó uj a b b id6ben.
. Az adó vagy contributió, dica, törvényeinkben aXV. század óta jelenkezik. És mivel nem volt Rllandó, és csak a szl1kséghez képest szavaztatott meg az orBzággytilésen, inkább "su b s idi um"nak tekintetett, ez okból a tulajdonképi subsidium nevezette! a törvényben is gyakran felcseréltetett. a) Az adó tulajdonképi szervezete az 1715-ik évről származik, a mid6n a rendes katonaság behozatott, és igy annak fentartására szUkségessé vált. Az adómennyiségét meghatározni és megszavazni 8Z országgyUlés jogai közé tartozik j megajánl~a csak egy~ országgyuIést61 a másikig történik, de sem a mennyiség a törvénybe nem jön, sem a behajtásért az ország rendei nem kezeskednek. b) Az adó nemei Magyarországban: 1) a hadiadó, 2) aháziadó. . A hadiadót csupán a parasztok, polgárok és jobbágytelket bir6 nemesek fizették, miután maga a neme88ég allodialis f6ldjeitlSl és személyétlSl adómentes volt. - Az országgyt1lésen már felosztott adómennyiséget a vármegyék, szabad-kerületek és kir. városok otthon felosztják, mi bizonyos "dicatio: rovások" szerinttörténik, melynek számitása azonban igen tökéletlen és különbözlS volt. c) : A háziadó az adók egy másik neme, melyblSl fizettetnek a vármegyei és városi hivatalnokok, szolgák stb., szó-
155 val: az illető vármegye yagy 8zabad kir. város köz8ztlkségei fedezésére szolgál. MennyiiJége az illető hatóság által határoztatik meg 8 kivetése is ott történik. E felett a helytartó-tanác8 őrködik, melynek jóváhagyása nélktll semmi uj állandó teher, p. o. ujhivatalok állitásR, vagy :fizetések fölemelése nem történhetik. Hasonlólag áll ez a vármegye alá tartozó községekre nézve is. d) a~ 1601. 4. 36. - 1638. Ó. - 1681. 61. b 1715. 8. és 179°/1 19. jeleaen 1827. 4. o Fényes id. munkáj. 69. i. d Bővebben gr. Cziriky az egéBzr~n 606-616.
.
It.
153. §. Egyéb közj övede Imi segédforrások. Egyéb közjövedelmi források a z s i d ó k t ti r e l m i t a k s á j a, "t a x a t o l e r a n t i a li s , u - e g y é b a nemess6gért, kiváltságokért és kittlntetésekért jál ó d ij a k, a veg yes adom ánynáli fi z etés ek, c ad ue i tás ok é s b i r s á g o k; ide esik végre a talált kincs része és a lotteria. A talált kincs három részre oszlik: lIa-da a fiscusé, !Ja-da a találóé, !Ja-da a telek tulajdonosáé, ha 150 forintot meghalad; ktllönben a két első közt osztatik föl. Ritkaságok - becstl mellett - a nemzeti muzeumot illetik. a) a) l. Frank 1. R. 134. §.
".
154. §. ReguIam en tum mili t are. Regu1amentum militare elnevezés :tatt ismerős ama "katonai szabályzat", melyet M. Therezia 1751-ben kiadott, és melyben meghatároztatik a községek által kiszolgáltatandó liszt, széna, zab-adagok sulya. és ára, és még mindig az akkori ár szerint fizettetett, tekintet nélkül az idő szerinti piaczi ma; miből keletkeztek az u. n. "deperditák'C vagyis az árktilönbség miatti veszteség. Ez egyike vala az
156 orsz'gos sérelmeknek ; és az 1836. évi ll. t. ez.-ben egy ország08 deputatio iB jelentkezik kikttldve ennek orvoslá· sára, de a siker elmaradt.
xvn. FEJEZET. A kitUnlS urijogrcS1.
1ö5. §. A kittin8 urijog. (Dominium eminens.) A ki tUn 8 urij og alatt értetik a jog, a ~a java vagy szt1ksége ugy hozván magával: a magánosok személyét, javait és jogait rendkivtili esetekben igénybe venni, de teljes kárpcStlás mellett. E jog kiterjed háboru idejében a magánosok házaira, éptileteire, telkeire I azokon épitendő .er8sségek vagy azoknak a hadi-tervhez képesti leromboltatása tekintetében. Kiterjed a személyre is, a. mennyiben valakit az ellennek tuBzúl (in obsidem) adni lehet; az éhség eltávolitása végett agabonakivitel tilalmára stb. E rovat alá esnek a köz-, és ktilönösen a vasutak épitése tekintetében az azok vonalába es8, vagy az tizlet tekintetében szUkségessé vált épitménye1tre· szolgálandcS helyiségek végett a magánosok telkeik I éptlleteik. Ezekr81 már az ujabb törvények intézkednek a) és kimondják világos szavakkal, hogya tulajd080kat tökéletes és teljes mértékti kárp6tlás illeti a kisajátít o t t, expropriált földek és épttletekért. b) a) 1886. 25. - 1840. 8S. 40. b) 1886.25. 8. §. .
157
xvm.
FEJEZET.
A ktilkorinányzati jogok. ló6. §.
A k til ti g Ye k k o r m á n y l á s 8. Ktilönösen a követségi jog. A kt1lh.onna1,kulnemzetekkeli jogviszonyok, nemzetközi jogviszonyok, minden országnak gondját nagy mértékben igénylik. - E viszonyok a követségek, szövets é g e k, 8 h a d és b é k e joga szerint intéztetnek. E knlugyi jog Magyaországban még kt1lön állo.tt, de a SBnctio pragmatica óta a királyt,illetlSleg a birodalom fejét illeti, és a magyarországi érdekek e nemben a birodalom érde:keivel közösen kezeltetnek. . Akövetségi jog országunk eleje óta a királyt il-. lette,tanusitja ezt a történet, valamint a számQs törvények; a) s6t sUrgettetett már a birodalomhoz lett szoro~u.bb öszsleköttetés óta, hogy. a török portánál. a császári· kÖVl't mellé BzU1etett magyar is, .a magyar tanácstóli "instructió. val" a magyar érdekek képviselésére .a császári követévcl egyenlff tekintélylyel kttldessék; továbbá: valahányszor Torökországból követ érkeznék, vagy kt1ldetnék oda, ez a . nádornak eleve bejelentessék. . Részletei e jognak: A ktilhatalmak, melyekhez követ kttldend6; 8 követ r a n g j á n a k, fizetésének meghatározása; végre a követeknek adandó általános, és a felmerUlö .. esetek szerinti különös, de mindenkor g o n d o I a n t i tk o s II t 8 S i t á s o k. b) A s z ö vet s é g e k, Bzerz6dések megkötésére rié21ve, a mennyiben Magyarországot kUlön érdeklik, mindenkor· a magyar tanács, fontosabb Ugyekben pedig azelökel6 n ag y o k .tanácsa is törvény szerint kiköttetett. o) Azonban, hogy az orBzággyUlés tárgya legyen, Boha nem kivántatott,
158
. de az e tekintetben szUk&éges ovatosság a nyilvánosságot meg sem engedi j kivéve például: ha a jövendöbeli trónörökö8ödésröl, mint régente a király-választás korában; vagy ha az or8zág valamely kapcsolt ré8zérln, az alaptörvények megváltoztatásáról, a koronajogair61, az ország által elvállalandó teherrlSl volna szó, ily e8etekben az ország meghalgattatása méltán igényelhet8; de a törvények e tárgyakat amugy is országgyU1ési tárgyalás alá tartozóknak nyilvánitják. d) A had és béke jogát illet81eg az 160S-ki 2-ik törv. czikk világosan kimondja: hogy a király a fennálló békét tartsa és tart&ssa meg, és az ország tudta és beegyezése nélkUl az országban és kapcsolt részeiben sem háborut ne kezdjen, sem idegen katonát be ne vezessen. Ezt követték hasonértelmti szentesitv.ények, e) é8 II. III. Ferdinand, valamint I. Leopold .koronázási hitleveleik pontjai f). Azonban miután a legel81 idézett törvény kiválólag az ország, és kapcsolt részeibeni hadviselésre vona,tkozik, a birodalmi kapocBnál fogva oly háboru, mely csupán Magyarországot és kapcsolt részeit illetné, fel sem tehet8, és igy a hadjogot épen az országgyUlést81 feltételezni nem is lehet. g) Ugyanaz, mi a háborut illetőleg mondatott; a békekötésre nézve is áll, ha t. i. annak tárgyát az ország val. mely igazságos és jogos kötelezése, vagy a kapcsolt réIilzek elszakitása tenné. - Ezen felul a békekötésre nézve törvényeink h) megkivánják a magyarok tanácsát, és a megkötésnek az országbani kihirdetését, a mennyiben az egész nemzetet és lakosságot kötelezi. a) 1618.)37. - 1630.36. - 1638.3. - 1647. 74. - 1649. 7. - 1655,.50. - 1659. - 4. - 1681. 4. -1715. 41. - 1723. 104 - 1791. 17.65. b) gr. Czir. 627. 628 §. c) 1741.11. -1791. 17. d) 1595.56. - 1613. 5. - 1618. 2 - 1622. 2. - I. gr. Czir. 630.631. §. e) 1613.5. - 1618. 2 f) 1622. 2. - 1638. 1.1659. 1. mindentttt a 13. feltét. gr. Cziráky 633. és köv. §§. h) 1681. 4. - 1715. 41. .
159
XIX. FEJEZET. A z o r s z 11 g é B k o r m 11 n y - a l k a t Ma g y a r o rszl1gban. 157. §.
Az orszl1galkat MRgyarországban monarohiai. Magyarországban az orsZlSgalkat "forma imperii« monarchiai, miuttin az országbeli HSbatalom az eddig e18adottak szerint a kirl1lyt illeti. TIyennek tanusitja ezt. a polgári köteléknek 6s eredete a névtelen jegyz6 szerint, tanusitják ezt a legrégibb ir6k, mint Porphirogenet, és bölcs Leo, a) ki megirta: "bogy a magyar nemzet egyn e k h a t a l ID a á It a l k o r m á n y o z t a t i k. " Igazolja ezt a vezérek története kik Árpád utain következtek. Szent István országát monarchiának, népét u:onarcbil1ja nemzetének mondá. b) Ezen országaikat a legujabb időkig is folyvást fen áll. A kormány-alkat tekintetében azonban Magyarország korlátolt monarchia: mivel mind az országlati , mind a kormányzati jogok is nagy részben-mint az eddig mondottakb61láttuk - törvények által vannak korlátozva, s~t több fontosabb felségi jogok átlagos részben a nemzet besz611áBáboz s illet61eg határozatához vannak kötve. a) Az alkotmány, törvény és törvényesen bevett szokások szerinti kormányzást királyaink a koronázási hitlevélben, élil a koronázás alkalmával esktivel is fogadják. b) a) 1791. 12. 638 -
b) l. feonebb 32 647 §i-okban.
36 §i. -
Errt51 bövebben gr. Cziréky
v. KÖNYV. Az orsz'g korm'nyz'sa.
Ela' Feje.et. A korm'nyszékek és közigazgatási .testül e t e k ,It a l á b a n j és k.ul ö n ö S e n. 158. §'. A magyar kir. udvari kanczellária. A kormányzási f~lségi jogok, melyek a fő végrehajtó hatalomba befoglalvák, feloszlanak a p o l i t i k a i, t ö rv é n y k e z é s i , k ö z g 8 Z d á s z a ti, vagyis k ft m a r a i, i II e Hn e g p én.z Ug y i, és kato n ai tár.gyakra. Ezek· nek elintézése, vagy.is egysz6val a k ö z i g a z g a t á s az erre hivatott k6,rmányszékek, "Dicasteria" és közi g a z g a t 6 s á g i hat6ságok által ~egyen végbe. Az előb biek a középpontiak vagy is a fökormanyszékek, a többiek közvetlenül vagy közvetve ezeknek alárendelt-közegek. Ezeket megismerendjük előbb az 1848. év elötti szervezetök szerint, és aztán az 1848-i törvényeket e tekintetben az utols6 fejezetben. . A magyar kir. udvari kanczelláriát illetőleg: hogy legelső királymiknak, és utánna csakhamar a következi>knek is voltak olyegyéneik, kik parancsaikat, kiváltságaikat irásban foglalUk és a pecsétet is őrizték: kétkedntink nem lehet. Ezek az irástudók ritkasága miatt
161 kizárólag egyháziak, papok voltak; kik a 12. században N o t a r i i, S c r i pt o r e s c a p e II a n i név alatt jőnek elő, mert az iratokat a kir. -kápolnák melletti szentélyekben őrizték; innét jön hogy ezek előljárója nem csak: C a ncellarius hanem néha archi Capellarius , májd M,agister, ~agy. Co~es capellae czim alatt for~ul elő. Ez ut6bblk CZlm'legmkább Robert Károly és I. LaJos király idejétől ismeretes; a) a többi czimeket azonban a c II n c e II a r i u s czim lassan kiszoritotta. A summus CancellariuB azonban jól megkUlönböztetendö az aulae Cancepa"riustól; az első a kettős, a második a titkos kir. pecsétet <Srizte. Az első méltóság a primást illette, b) a másik pedig kit az a u l a e can-cellariusi méltóság illetett, mindenkor a király.udvarában volt, és hihetőleg már eleve a l-c a n c e llá r is volt melléje rendelve, ő végre - még királyaink az országban laktak - a királyi tanács.és kir. főtörvényszék tagj n,. egyszersmind az ország rendes birája is volt. c) - Következőleg, a primás volt a fő-, a másik az u d vari p e d i g a t i t ~ o s - c a n c e II á r, ki másként törvényeinkben "p e rsonalis praesen tia regia" cziniet is viselt. E kettő I. Mátyás 2. decretnmában megkülönböztetve jön elő. d). Néha különös királyi kegyelemből mind a két czim egy személyben egyesittetett, de a' XVI. száiadtól fogva állandóan mínd II két czimet az esztergomi érsek és primás viselé, és pedig I. Jferdinandtól nyerV"én, a mint az ezt oklevelileg is kimondja. e) - E méltóságánál fogva a primás jelenleg csak a kettős kir. pecsétet őrzi, mellyel máiglll.n is az érsek ajánlatára nemesi levelek adatnak ki, s e pecsét minden primás halálával a királyhoz felküldetvén, csak az újra kinevezett primásnak szokott utasitás' mellett visf\zaklildetni. Mióta II magyar király Bécsben s~ékel, a cancellaria is ott van j függetlensége és tekintélye mely alábbsdllni kezdett, Mátyás alatt megerősittetett f) és elrendeltetett, hogy magyar ügyekben más udvari dicasteriumoktól származott kiadványok érvénytelenek. g} Ezen és más törvények h) és utasitások által, melyeket I. Leopold, VI. Károly\ llagylU'Orlll. tllr,jog.. 11
n.
162 M. Theresia és I. Ferenc.z kiadtak, a c.anc.ellaria szervezete és annak c.supán magától a királjt6li fiiggése megállapittatott. i) a) Schwardtner Introd. in art. dipl. edit. 2-a P. ln. C. lll. pag. 288-294.- b) 1741. 10. - 1751. 3. c) Schwardtner id. munkája 294 l. - 1846. 68. 1. §. - d) 1464. II. Decret. a záradékhan; ellenben az: 1486.~ VI. Decretum a nagyváradi ptispök mint Aulae Secretarius Cancellarius kezei által kiadottnak mondatik. e) Pray de Sigillis L. - C. VI, 112-120. lap. f) 1608. 9. 10. - 1563. 35-1618. 8. - g) 1608. 9. - h) 1559. 9. - 1563. 35, - 1618. 8. - i) 1715. 17. - 1741.'13. Lásd Fényes 1.55. §.
159. §.
S z er kezet e é s ha tás k ö r e. A magyar király minden jogait, meUyek egyházpártfogási, felsőségi , végrehajt6i és felvigyázási hatalmáb61 erednek, a ktil-, financ.z- és katonai ügyeket kivéve, egyenesen a magyar kir. udvari c.anc.ellaria által, és segedelmével gyakorolja. Elnöke a fő-c.anc.ellár ki 1731. óta szakadatlamil a világi főmélt6ságok k9zül neveztetik ki Ö Felsége által, s .mindent mit ez rendel, a király titkos pec.sétje alatt adat ki. Az udvari fő-cancelláron mint főnökön kivül, ide tartoznak még egy al-cancellár, több udvari tanácsosok és referendatiusok, kik a nemesek hivatalképességét illető törvényekig -O Felsége által az egyházi, mágnási és nemesi rendb6l szemeltettek ki. E fő-kormányszék hatá!lköréhez tartozik a katholikus érsekek, püspökök, apátok, prépostok kinevezése, a gör. n. e. főpapok megerősitése, az egész vallástlgy igarzgatása a f e ls ég i hatalomnál fogva. Kir. adomány levelek, menyek ha más kormányszéktől kiadványoztatnának , érvénytelenek. a) Mindennemü kiváltságok, magyar honfiusitási diplomák kiadásai, minden királyi kinevezéstlSl függő politikai, bir6sági, iskolai hivatalok és méltósá.gok osztogatása. Innen adatnak. ki bir6i parancsok, "mandata judiciaria" birák jeleltetnek, delegáltatnak minden oly esetekben, mel-
168 lyekben a király maga a biró b) innen adatnak ki a megkegyelmez6, szabadmeneti "s a l v u s c o n d u c t u s" pártfogó levelek "litterae protectionales." Ide tartozik a házasságon kivüli gyermekek törvényesítése, a fl5gyámság, árvákrai fő felügyelet, gyámatyák rendelése, és az itt elhunyt külföldiek örökségét illető ügyek. A királyi városokat illet6 tárgyak itt ha,tároztatnak el, és a politikaiakkal elegyes kamarai tigyek, mellyekben azonban az udvari cancellaria az udvari kamarával egyetért<5legműködik. Az egyetemes rend6rség is általa vezéreltetik. c) Végre a cancellaria a felségi jogok épségére, más részről azonban arra is tartozik ügyelni, "hogy a király nevében semmi, mi az ország törvényeivel ellenk~ z i k, k i n e a d a s 8 ék." d) A cancellaria határozatai a tárgy különbségéhez képest . vagy a j e g y z 6 k ö n y v n e It, vagy pedig az e l 6 a dv á n y n a k felterjesztésével bocsáttattak Idgfelsöbb jóváhagyálil,yagy elintézes (Resolutio) alá; ezek f<,>,ntosabb ügyekben O Felsége és a cancellá.r, másokban O Felsége nevében csupán a cancellár aláírásával adattak ki. Első esetben Re s c ri ptu m okn ak második esetben D e cr etuID o k n a k mondattak , ~indkett6t azonban közönségesen "M a n d a t um" nevezet alatt ismertük. A cancellaria végre "hiteles hely" "locus cred ib i l i s" is; itt tartatnak a királyi könyvek, "l i b r i r eg i a, II mellyek I. Ferdinand óta minden adományi, nemesi s más fontosabb okleveleket magokban foglalván, ezeknek onnét kiadott másolatai az egész 'országban teljes hitelessélüek. - Urbéri és nemességet igazoló perekben a legfels6bb bir6ságot gyakorolta. a) 1608. 9. k. e. b) 1715. 17.3. §. - 1635. 15.3. - o) l. Fényes id. munkája I. R. 66. §. - d) 1543. "31. - e) Gf. Cziráky 666. §.
164
160. §. A magyar kir. helytartó -tanács. Ennek őseredetére a szent István idejében fenállott, u. n. "Regalis Senatus" mutat, a) melyelökelőférfiak ból állott, és a királyt követte; ha pedig hosszabbid6re távol volt, a kir. helyettes a minden rendből melléje rendelt férfiakkal látta el a kormányzás ügyeit. Ez aztán I. Mátyás alatt az országgyliIés hozzájárultával törvénybe is átment b) és itt fekszik a helytartó-tanácsnak első nyoma. Az imént emlitett helytartó-tanács csak a király távol léte idejére állittatván fel, a valóságos királyi tanács a király mellett állandóan fen volt, c) még végre a mohácsi ütközetben ez utóbbik a királlyal együtt elveszvén, Ferdinand pedig az országon kivül lakván, a helytartóság felállítása sUrgettetett d) és hasonló kormányszék csakugyan fel is állíttatott, melynek elnöke előbb a helytartó utóbb azonban a király nevében a nádor lett. E tanácsnak eleve fényes tekintélye I. Leopold alatt hanyatlásnak indult, e) de Károly király alatt törvényes és állandó tekintélyt nyert. f) minél fogva a király a végrehajtó hatalmat politikai ügyekben rendesen ez által gyakorolta. A magyar kir. helytartó-tanács tehát egyenesen Ö Felségétől függő legftlbb politikai kormányszék Magyaror~~ágban. g) Felterjesztéseit a cancellaria utján közvetlen O Felségéhez intézi, onnét a határozatot vagy Decretum, vagy Rescriptum által nyeri; (159. §.) Hatásköre kiterjed minden egyházi és világi hatóságokra az országban és kapcsolt részeiben, h) egyház- és vármegyékre , szabad kir. városokra, szabad kerületekre és a Fiumei kormányszékre. A tudományos és egyébb közintézetekre, káptalanokra és szerzetekre ; ezektől veszi a jelentéseket, mikre intézvényeit bocsátja; feBnmaradván azonban a vármegyék törvényes tekintélye, mint alább látni fogjuk.
165 E hatáskörét I. Ferencz C1~ászár és királynak 1801. Decemb. 31-én kiadott utasitása "I n s t r u c t i o" legvilágosabban megirja j - a melyb
166 d) 1542. 30. - 1582. 1. - 1588. 3. _. 1608. lO. kor. e. - 1609. 12. e) Pálma Notit. rer. hung. §. 3. 341, J. Bél not. nov. Hung. T. 1. 435 és köv. l. - f) 1723. 97. 98. - lO2. t. ez. mint ez érdemben fő törvények. - g) 1723. 101. ----:. 1'i41. ll. - 1791. 17. - 1790.14. b) 1790. 58. i) 1723. 102. - k) 1791. 14. - l) Instructio 1801. 2. §. m) 1723. 97. - 1741. ll. 6. §. é8 a t. nJ Fényes id. munk: I. R. 56.§. Gf. Cziráky 660- 670. §§.
161. §. Fő
tartományi-biztosság és a fiumei kormányszék.
A helytartó-tanács alá van rendelve a fő tartomá· ny i - b i z to s s á g ,,0 ommi s s ariatus Pro vincialis" és a "Fiumei Gubernium." Az elsőnek gQndja az országban. fekvő rendes katonaságnak a vármegyékre s városokrai igazságos· felosztása, beszálláspIása, és a katonai rendszabályzat a) szerinti élelmezése j és a felvigyázat mindazon munkálatokra, mellyek a fő tartományi-biztosság körébe esnek az 1723-i instructio szerint. Eredete egy a helytartó-tanácséval. b) Főnöke a fő tartományi-biztos, ki egyszersmind helytart6sági-tanácsos, és törvény szerint c) a mágnási rendből neveztetik, a kertiletbeli tartományi biztosok s helyetteseik a helytartq; tanács felterjesztése, ésa cancellaria kijelölése mellett O Felsége által a nemesi rendből ne·veztettek. Az egési ország 10. tartomány-biztossági kerületre osztatott fel. d) A fi ume i ko r mán y s z é k Maria Theresia által - a gubernator elnöklete álatti első, és a többi ülnökökböl á1l6 testület- politikai tekintetben a magyar királyi helytart6 tanács alá ván rendelve, de nem egyszersmind a tengeri kereskedési és vált6 s kereskedési vágy consularis ügyekre nézve. e) . a) l. fennebb 154. §. b) 1723. 100. c) 1723. 100. d) Fényea id. munkáj. I. R. 56. §. e) Re801utio 1779. April 23-ról fennebb 13. §. Gf. Czir. 671-675. §§.
167
II. FEJEZET. .A z o r s z á g k ö z hat 6 s ág ai. 162. §.
A közigazgatási hat6ságok általában"és kulönösen a vármegyék. A közhat6ságok, illetBleg közigazgatási hat6ságok, mellyek egyszersmind körtlkben az igazságszolgáltatást is gyakorolják, és nJ U r i s d i c t i 6 k" t ö rv é n y h a t 6 s ág o k nevezete alatt Bs ismeretesek, a végrehajt6 hatalom törvényes organumai, :-égi Bs intézményeink és a törvények hU Brjei. 1'isztjeiket magoknak szabadon választják, azokkal egyetemben egy moralis testtiletet tesznek, közügyeiket a törvény és hatáskörUk szabta korlátok közt igazgatják j és e tekintetben a főkormányszékekkel szoros közlekedési viszonyban állnak. a) Mint a törvények hH Brjei az azokba netán ütközB felsBbb rendeletek iránt 6vásod eHSterjesztéseket tehetneik, ezek nem sikerülte esetében bár a felsőbb rendeleteket végre hajtani kötelesek, de az országgytllésen sérelmeik előadási jogát gyakorolták. Helyhat6sági szabályokat királyi j6váhagyás mellett alkothatnak j de azok a törvények és törvényes szokásokkal nem ellenkezhetnek. . Illy hat6ságok a következők; A v ~ r m e g y é k • s z a b a d. k i r. v á r o s o k, j á s z é s k u n k e r ül e t e k és a hajdú'kerületek. A vármegyéhen a közigazgatási ügyek a lilegyét illetőleg a megyei köz- és kis gyülések által intéztetnek. Ezekr61, az orpzág elejét61 fogva fenállott instituti6kr61 "C o II g r e g a t i o" nev~et alatt már Zsigmond király korában tétetik. említés b), mely a tisztviselői karon kivtll amegyebeli fBpapok, zászl6sok, mágnások és nemesek egyeteméből "Un i ver s i t a s" állott, a men-
168 nyiben közgyuIés volt j kis gyUlésre azonban s kisebb j elentl:Sségff Ugyekre nézve ha halasztást a jöv6 közgyUlésig hem szenvedtek, csak a leghamarabb kapható és összehivhat6 nemesek, karok tés rendek. czime. alatt hivattak össze; de ezek jegyz6könyveik mindenkor a közgyUlés elébe terjesztendök voltak. KözgyUlésnek, millyen rendesen évenkint 4 tartatott, - és melyre mindenki szabadon megjelenhetett és a nemesek s hasonlók szavazati joggal is; - tárgyai a l~g ujabb id6kig voltak a tisztujítások, c) országgytilési követek választása flSispáni kijelölés nélku), d) és azok utasításaik j a közbizodalmat vesztettek visszahivása j - az udvari cancellaria és helytartó-tanács rendeletei és intézvényeinek elfogadása, végrehajtásuk iránti intéz~edés, vagy ha ezek t~rvényben Utköznének, ildomos felirás elhatározása j az évi házi adó megszabása, az adó rovatok és osztályozások meghatározása, az ad6nak a helységekre egyenkint kivetése, és a nemesi-adó ajánlatokra nézve a kulcs meghatározása; a hús árának a királyi városokat"sem véve ki, megszabása, e) statutumok alkotása, a rend6rség; - tiszt kara feletti ellenörködés, azok megszámoltatása. f) a fekv6 katonaság szállásolása iránt intézkedés, hatwomkar elrendelése, betáblázások j stb. Egy sz6val: a~közgyUlés a törvény hat~íl'ai koot saját dolgában ftiggetlenUl intézkedik, és ebben fekszik az úgynevezett m u n i e i p a l i t á s a, ö ná 116 sá g a, mely alkotmányunkban oly hatalmas szerepre van hivatva, ezt az 1848. 16. t. ez. bevezetése is mélyen igazolja, a hol a ID e g y e i s z e r k e z e t a z a l k o tm á_o n y o s s á g v é d b á s t y á i n a k mondatik. - De bir6ságot - a gylilés mélt6ságát illetlen kifejezésekkel sértl)k elleni rögtöni marasztalást kivéve - nem gyakorolt. - Elnöke volt a flS- vagy az alispánok egyike. E közgytiléseken az ügyrend szerint mindenek e16tt az e16bbi közgyülési határozatok végrehajtásával megbizotttisztvise1ök jelentéseik vétettek fel, azután a fels6bb rendeletek és más correspondentiák j a kisgytilések jegyz6könyvei átnézettek, és hitelesitettek ; aztán a többi tigyek,
169 mikr61 fennebb 8z611óttunk. Végre magáno.sok folyamodásaik, és az örök "emlékUl megtartandó vagy a jogok fentartására szolgáló okmányok tár~yalása eszközöltetett. Némely Ugynemekre állandó kUldöttségek léteztek, mint a gazdasági és árvaUgyekben, néha pedig bizonyos ügyekre a közgyWésb61 tl1dósit~s kötelességévtrl megbizott köldöttségek, deputatiók neveztettek." A határozat szavazat többség;p.tján hozatott, a jegyz6könyvek pedig a f'dispán utján OFelségéhez felterjesztettek. g) . a) 1.160. §. - b) 1485. 7. - c) 1723. 56. - 1729. ló.d) 1625.62. - 1723.7. - c) 1715. 79. f) 1723. 63. - g) Gf. Czir. 683-692 §. Váltóztatása ideiglen az 1848. 16. törvényczikben. Figyelembe jOn az 1844. 5. t. ez. a hivatalképességre nézve. - l. Megye rendszer hajdan és most. if. Palugyay Imre 4.
kOt. 1847.
163."§. A F 6i sp án h a t ,
8
k ö r e.
A megJei hatóságnak feje és kormányzója a f 6 i spán, a) ki a hatáskörébe es6 Ugyeket a királyi tekintélynél fogva intézi. E hivatal alkotmányunkkal egykorú, és királyi kinevezésWl függ j és a kinevezett főispánt a kinevezési diploma kézbesitése után a királyi biztos régóta tlnnepélyes szertartásokkal ülteti be székébe. EskUjét a törvényes forma szerint b) amegye közgyUlésén teszi le, habár örökös is. Az örökös f6ispánság kiskorúra esvén, helyett~s neveztetik akiskoruBág idejére a kil1ály ál- " tal: úgy szinte," ha a f6ispán elaggott koránál fogva szolgálni nem képes. E hivatal bár életfogytiglani, de a főispán nagy vétség' esetében, maly felett határozni a királyt illeti, hivatalától el is mozditható. c) Hatáskörét az 1768-i utasitás foglalja magában. Általában pedig a törvény szavai szerint d) minden köz politicai, és igazságszolgáltatási ügyek f6 gondja a mispánra néz. Az igazságszolgáltatás tekintetében kUlönösen azonfeltil, hogy ft megyei törvényszéki elnökség joga. és köteles-
1'10
ságe az utasitás szerint 6tet illeti, köteles a f6ispán gondoakodni, hogy az igbBág rendes9n és gyorsan kiszolgáltassék ; és ennélfogva a polgári és bUntlg'yek kimutatá Bát bekivánni. A pénztárak és gazdasági ügyek tekintetében felUgyel az ad6 pontos behajtására, a pénztárak hii 6rzésére, ennélfogva véletlen pénztári vizsgálást rendel, és a pénztári kimuiatá80kat bármikor követelheti. Végre a közgyU1ések határnapját, az ügyek rendét ki· tuzni, a gyUlésen a tanácskozásbani illedelemre felügyelni, tisztujit6 széket, és pedig minden harmadik évben e) tartani, a megUrtilt helyeket ideiglenesen betölteni, szolgabirákat tjárásukb61 másikba áttenni, jelentéseket bekivánni, a vétkesek ellen vizsgálatot elrendelni, azokat a szükséghez képest felftiggeszteni, mindannyi a törvény és törvényes szokás által megállapitott f6ispáni jogok s illetőleg kötelességek. a) 1723. 56. b) Instructio de anno 1768. - c) 1536. 36. 1538.27. ntósó §. és 1723.56. 1. §. d) 1723. 66. --- ej 1723. 56. 2. t. - A föispánokróll. t'ennebb : 73. §.
164. §.
Az alispánok.
.A. megye hat6sá.gnála f6ispán után következnek az l i s P á n o k", kik régibb törvényeink szerint a birtokos nemesekb61 .a) voltak .választand6k. Eredetök egykoru a f6ispánokkal, mert azoknak segélyeül voltak hivatva. c) Vannak els6, és másod alispánok. Az els6 alispán a főispán vagy helyettese távollétében a megyei gyüléseken elnököl, a másod alispán· pedig az elsőnek mindenben helyettese, akiilönbség fóleg abban áll, hogy az els6 alispán a tisztujitáskor a candidati6b61 ki nem hagyathatik, d) általában reá néznek a főispán távollétében vagyakadályoztatása esetében a f<Sispánsági gondok. Az alispánok kUlön hatáskörtlk azonban a hatarjárás, e) repositio a birtokb6li kivetések eset~iben; és egyéb fontos; a ,,0.
171 magánjogoa el!lB jogaik f), a két alispán amegye teend6it minden inegyében hivataluk átvételekor egymás közt gondosan megosztani szokta. a) 1741. 16. b) 1844. 6. c) 1792. 16. Gr. Cziráky 699. §. d) 1578.4. e) 1635. 20. ~ 1802.23. f) 1802.22. - 1807. 5. 1. bövebben Frank ll. r. I. darab 376. §. f) alatt.
165. §.
szolgabi r ák
é s e s k ti d t e k. T á b l a b i r á k.
S. z o l g a b i r á k "j u d i c e s n o b i li um" Zsigmond, László, I.' Mátyás és II. Ulászló végzeményeiben gyakran el6fordulnak, kikr61 rt:ndeltetik, hogy eskUvel köteleztessenek, a) a megyebelibirtoko8okból választassa· nak b) stb. Minden vármegye több j á r á s o k r a oszlik, mindegyikbe.n van egy f68zolgabiró, és egy vagy több alszolgabiró. K ö z i g a z g a t á s i t e e n d 6 i k a megye által kö· zölt felső parancsoknak , helytartó-tanácsi körlevelek, megyei vé~zések megkUldése a helység eWljáróinak, és azoknak végrehajtásárai felügyelet; a nép ö88zeirása., az adónak egyes községekbeni felo8ztása feletti Brködés, a nemesi szabad adózások beszedése, a hidak, utak jókarban-: tartása, a közegésségi és bátorsági állapotrai fel vigyázat, a fekvő k~tona8ág elszállásolása és élelmezése iránti gondoskodás. ük jelen vannak az adószedB és helységek közti hónaponkint történendő adószámvétel II c o m p u t u s" alkalmával; ai ország határain belől utleveleket adhatnak. c) Minden szolgabirónak van egy e B k ti t t á r s a,a kinek szintén nemesnek kellett lenni. d) Ezek Ulászló 1. Decret. 53-dik czikkébtH veszik eredetöket , hol rendeltetik: hogy minden vármegyében 12 esküdt táblabiró választassék. Azonban az' esküdtek, a tulajdonképi táblabiráktól különböznek. Mert az "e s k ü d t ek" aszolgabirák segédjei , a t á b l a b i r á k azonban :6zetéstelenek, és a fflispán által neveztetnek, holott az esküdtek f6ispáni kijel ölésre a tisztujitáskor vá1a~ztatnak. A táblabirá.k, a menn)'iben a ·megye
172 törvényszékén biráskodnak , vagy Jllegyei küldöttségekben használtatnak, csak napidijakat huznak. a) 1435. 1. - 1486. 73. - 1492. 33. b) 1464. 15. e) Gróf 1518. 2. Bács - 1593.
Czir. 702. §. d) 1498. 15. §. 5. 6. 7. 1596. 5.
166. §. M eg.yei j egy z lS k, ti szti Ug y és z ek, p é nztárn 0kok, számvevők. A m e g y e i f B· és a l j e g y z Bk t i s z t j e : az elő adás a gyüléseken és törvényszékeken, a határozatok feljegyzése, jegyzl5könyvbe vétele, a kiadványok elkészitése; hiteles kiadványok, a megyei levéltár rendbentartása és Brizete, mely czélra a levéltárnok és az irattárnok alattok áll. A ti s zti ügy ész ek, fB- és alu g y é sz ek, mint a közkeresetek elBmozditói polgári és bUnvádi Ugyekben, azok védelme, hivatalból Ugyészkedés szegények és jobbágyok ligyeiben Bket illeti j arabokkali bánásmódra felügyelnek, végre arra is, hogy a király, korona, vagy az ,illetéS megye vagy status szabadsága bármikép sérelmet ne szenvedjen. A "generalis p.erceptor" pénztárnok, a pénztár gondját viseli a "particularis" pénztárnokokkal együtt. Nagyobb biztosság okáért birtokosokból választattak j a) ök és örököseik számadással tartoznak, mire büntetéssel sőt letartóztatással is köteleztethetnek. b) A számadás követelését elmulasztó tiszti-kar mulasztásáért maga felelős. Aszámadások vizsgálása a számvevő dolga. A megyei többi hivatalnokok és szolgák még megemlitendők. Az előbbiek Borába esnek az o r vos o k, s ebészek, bábák, mérnökök, várnagy, biztosok; az utóbbiakhoz a m egye haj d uk, szol gák, ha dnag y o k, p a n d u r o k stb. külön utasitásokkal ellátva. a) 1567. 7. 1471. 15. -
1723. 56. 4 §. 1647. 39. -
b) 1554. 20. 1622. 65. 63.8. eB 9 §.
.
1715. 57. -
1723.
178
167. §. A t i s z t u j i t á s. (R e s t a u r a t i o.) A vármegyei tisztikart, melyet a fenn,ebbiek szerint a megyei számvevlS zár be, maga. a megye az ugynevezett nt i S Z t u j i t á 8 O n" válaBz(a. a) Némely megyében jegyzői egyénekre nézve kivételként a szokás 8 kinevezést a flSispánnak tulajdonitja. - A választott a hivatal elvállalására 25 márka büntetés és egy évi hiv~taIOl~kodás alatt szorittatik, b) de aztán 5 éven át hivatalra nem köteleztethetik. o) A "t i s z t uj i t á s" restauratio, régi törvényes szokás szerint ekként történik: átadván a pecsétet, levéltár és pénztár kulcsait az egész tisztikar lelép, aztán flSispáni kijelölés utján a választás rendben eszközöltetik. Az elslS alispánságra a volt első alispánnal együtt, kit kihagyni nem lehet négy, a többi hivatalokra három egyénjelöltetik ki, d) és azokból aztán egy vagy közfelkiáltással, vagy ha a többség nem szembetlinő, szavazat összeszámitás utján megválasztatik. Előbb minden nemes fejenkint birt szavazati joggal, ha vagy a megyében lakott vagy ott birt; de ezen az· 1848. 5. t. cz. az általános képesség kimondás&val változtatott. - A választás megtörténvén, a megválasztottak az eSKüt nyilván leteszik. e) . a) 1723. 56. 4 §. - 1729. 15. 3 §. b) 1723.56.2 §. - 1729. 15.3 §. c) 1435. 2. - 1492.34. - 1559. 54. - 1435. 2.- 1492.34. d) 1723. 56. 2 §. - 1729. 15. §. 3. e) 1435. 1. - 1486. 73. - 1492. 33. - 1723. 56. 4. §. 1548. 70. 1 §.
17~
m.. FEJEZET. A királyi városi és egyéb közigRzgatósági ható ságo k. 168. §.
A k i rály i v áro s ok k ö zig azg ató 8 á gi h a tós á g a. 1tIinden kir. város mint fenebb érintettük a) saját hatósággal bir, és közUgyeit a belső és .kUls8 tanács által igazgatja. A bels6 tanács áll egy f 6 b i r Ó b Ó l, egy polgármesterb
115 nyira, hogy a város ennek j6vllliagyása nélkül 50 forintn'l többr81 nem rendelkezhetik. - A kuIs8 tan'cs egyl1tt munkálkodás'val választatnak többnyire az országgyuIési követek, s a városi tisztikarb61 hiányz6 egyének és tisztviselők, kik tisztujitás alá esnek. A város I1gyei ellátására a fennebb mondott testl1leteken és egyéneken kivl11 szolgálnak még az ti g Y é s z e k , az urbarialis vagy is telekhi vatal fflnökével a telekbiróval, alkapitány, adó-, és házi-, valamint gazdálkodási pénztárnokok, kamarás, alkam a r á s, á r v a - h i vat a I ; egyéb t i s z t i s e g é d l i r 0dai és szolgálati személyzet. A ,legfflbb felUgyeleti jog azonban Ö Felségé~ illeti. Azonban a szabad kir. városok sorsán az 1848. évi 23. t. ez. által tetemes változások szándékoltattak, melyek a következ8k. A város mint önáll6 köztörvényhatóság, közdolgait törvényes fels6bb felUgyelés alatt, minden más törvényhatóságtól ftiggetlenuI a köztörvény szerint igazgatja. 1. §. Személyes és blinvádi keresetekre, és szolgálati vétsé:geikre nézve minden a város határában létez6 egyének ésjavak, kivéve a megyék székházait és a val6ságos katonákat, a városnak mint törvényhat6ságnak alá vannak \?etve. 2. §. , Az alatt még a városok rendezése iránt a törvény intézkedik: következ6k határoztatnak meg. a) A v á r o s o k f e los z t á s a : A 12,000 lakomáI kevesebbel bir6 városok kis városoknak, melyekben 12,000 lakomáI több, de 30,000 lakosnál kevesebb van,' közép városoknak, és melyekben 30,000 lakomál több vagyon nagy városoknak neveztetnek. 4. §..
b) T i s z t u j i t á s o k r 61. V á l a s z t ó k. A városnak a n8kön kivül teljes korn, sem gyámi sem atyai sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hüségtelenség, csempészkedés, rablás, és gyujtogatás miatt fenyiték
1'16
alatt nem lévlS tagjai, törvényesen bevett vallásktilönbség nélkül, a következlS feltételek alatt: ha a) A város határához tartozó és a telekkönyvben mlajdon vagy egyszersmind hitveseik nevére is ktilönleg beirt oly házat, vagy telket egy év óta bírnak, melynek értéke kis városban 300 - közép városban 700 - nagy városban 1000, k11lönösen Pest városában 2000 peng8 forint, vagy b) A város határában mint kézmtivesek, bejegyzett keresked6k, gyárosok egy év óta telepedve vannak, tulajdon mtlhelylyel, vagy kereskedési teleppel .vagy gyárral birnak, és ha kézmtivesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. . c) Tó.dorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, &kademiai míivészek, tanárok, a magyar tudós-társaság tagjai, kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40 - közép városban 60 - nagy városban SoPest városban 100 pengő forint házbért fizetnek. d) Ezeken felul mindazok, kik a város kebelében két év óta telepedve vannak, és kis városban 200 - középvárosban 400 - nagy város 600 - Pest városában 800 penglS forint biztos jövedelmet, keresetök vagy t8ke értékök után kimutatni képesek. e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fenebbi pontokban leirt képességgel nem birnak is. - 6. §. A 6. §. a) pontjában kiszabott birtokolási id8 nem kivántatik meg azon esetben, ha vala.ki a képesit8 ingatlannak birtokába. örökség utján jut. 7. §. A választási jogot senkiWI, ki a G. §-baD. leirt képességgel bir, megtagadni vagy elvenni, semmi szin alatt nem lehet. 8. §. . A 6-dik §-ban körtllirt képességgel biró választók a tisztvisellSket és városi képviseWi-testtilet tagjait fogják választani a tisztujitó-széken. 9. §. A választási jogot gyakorolni csak személyesen le. . het. 10. §.
177 c) A tisztujitáa megtartáiuir61. A polgármester illetőleg bir6, egybegytljti közös és nyilván~s tilésben az eddigi tanácsot és választott polgárságot j itt a tisztujit6-székre a gyUlés tagjai által elnök, egyszersmind kttldöttségek választatnak a választ6k összeirása végett, és intézkedések tétetnek az összeirási eljárás végrehaj~sa és 11- választás helye s ideje körül. A választás napján a választott ehlök előltllése alatt szintén nyilvánoslilés tartatik, melyben küldöttségek választlltna~ a gyUlés tagjai által a szavazatok összeBzedésére és a kijelölé~ feletti intézkedésre, titkos fzavazás által, legalább tiz tagból az összeirt választók közül alakitand6k. E gyuIésen -a tisztikar és választott polgárság tagjai eddig viselt hiv.atalaikr61 lemondanak , a választási elnök pedig a válásztás idejére kapitányt, tiszti ligyészt és jegyzőt helyettesit. 11-14. §§. A tiszti-kar választásár6l. A tisztviselők közül a pol~ármester, főbir6, főkapitány és alkapitányok, tanácsbeliek , jegyzök , tiszti ügyészek, levéltárnok, telek bir6, számvevő, tiszti' fóorvos, fősebész és főmérnök megválasztatnak. A válasz\:ís,kijelölés mellett, II kijelölés a· kijelölő választmány által a választási elnök közbt'Jöttével" történik. '15. §. Az eddigi életfogytiglani hivatalnokok fizetésöket éltuk fogytáig megtartják j ellenben, hogy ha ajelen törvény szerint tartand6 tisztujiMs alkalmával vagy az eddig v~selt, vagy' magasabb" hivatalra megválas~tatnak, a választást el· fogadni kötelesek, -különben nyugpénzöket elvesztik, valamint akkor i!!l, há fenyitts közkereset utján bármiker vala~' mely bltntény iniatt elmarasztaltatnak. 16. §. . , A számadással tal·toz6 hivatalnokok II városi törvényhatóság. részletes rendézéséig meghagyatnak, és a tanács felelőssége alá"helyeztetnek, melynek- joga lészen hanyagság vagy visszaélés esetében ft száina:dó~at ~zoni:J.al is elI4liYarora.:kllsjosa
12·
178
mozdithatqi, le is tart6ztatni , és bUnperbe idéztetni, helyöket ideiglenesen betölteni, és általában a pénztárak biztosí. tása iránt minden 8ztlkséges intézkedéseket megtenni. 11. §. Képvisel8k választása.
A képvise18 testület tagjai kijelelés . nélkül választatnak. A választás eszközlése, a városnak e czélra kerületekrei felo8ztása, a szavazatok összeszedése és minden egyéb választás körül elBfordulhat6 teend8k iránt azon közös gyU1ésben tétetik intézkedés, melyben a választ6k összeirása határoztatik el. 18. 19. §. A törvény további intézkedéséig képvisel6ül a város bármely telepedett lakosa törvényesen bevett valláskülönbség nélkUl,. megválaszthat6. 20. §. A képviseW testület kis városokban legalább 30, közép városokban legalább 82, nagy városokban legalább 157 tagb61 áll. 21. §. . A kép"isellSk száma a legkisebb számon fölül az álland6 lakosok számához képest következ6leg emelkedik: a) Kis városban az els8 150 számon felül minden 400 lakos után az els630 képviseWhöz adatik egy képvisel6. b) Közép városokban az els6 1200 számon fólül m~n . den 800 lakos után az els882 képvise18hez adatik egy képvisel8. c) Nagy városokban az első 30,000 számon felül minden 800 lakos után az els6 157 képviseWhez adatik egy képviseW. 22. §. A képvise18k a közgytilésekben személyenkint tanácskozási joggal és határo~6 szavazattal birnak, 23.§. és mindEm választásokra a szavazás a választ6k által titkosan történik. 24. §. A tanács és közgyülésekr61. A tanács a törvény részletes intézkedéséig azon ható· sággal ruháztatik fel, melylyel a megyei kis gyülések bir-
•
179 nak, - a közgyU1és pedig a megyei közgyU1ésekével, kivéve a be- és kitáblázásokat, továbbá a szoros értelembeni :I?irói eljárási és birói zárkérdéseket. Ulései mind a közgyülésnek mind a tanácsnak nyilvánosak. A csendet fentartani az elnök kötelessége és e részben különösen e czélból a tanács által választandó csendtisztek alatt a. nemzetJSrség ügyel. Az álllmdó szakbizottmányok hatósága, milyenek az árvai, gazdasági, szépitési és egyéb bizottmányok, megtartatik ; a bizottmányok közvetlenül a tanácscsal, a tanács által pedig a közgyüléssel állnak összefüggésben. 25-28. §. A k ö z g y ü l é s áll: a városi tisztvisellSkblSl együttvéve; - elnöke a polgármester, vagy akadályozás8esetébeJi a legidlSsb tanácsbeli. Határozat hozatalára pedig kis városokban legalább 20 - közép városokban legalább 40 tag együttléte szükséges. 29. §. KözgyWést tartani kell minden hónapban legalább egyszer, lehet ezenkivül többsz
.
169. §.
A közigazgatás a szabad kerületekben, községek ben. Azokon felül·:miket fenebb a szabad ke:rü.letekre a) nézve elmondottunk, azoknak mint körükben közigazgat6sági hat6ságoknak ebbéli hatásköre iránt alig van, mi itt tüzetesen megemlitendlS volna, és a szabad királyi városokkali hasonlatosságból könnyen kiveheW. Ugyan ez áll a nagyobb kisebb m e z lS váro s ok r a, melyek a mennyiben kiváltságosak l annyiban kiváltságaiknál fogva különböznek azoktól, melyek ilyenekkel nem· birnak, és ezeknek szerkezetök ismét. az egyébb községekéhez hasonló, melyek megyei s illetőleg szolgabir6i igazgatás alatt állnak. b)
12*
lftO
A k ö Z s é g e k r e nézve még megjegyeztetik, hogy ezek vag'y olyanok, melyek rendezett tanácscsal vagy is els8 bir6sági hat6ságúval birnak, vagy nem. c) A községi választásokra nézve az el8bbi modortól eltérőleg az 1848. évi 24. törv. czikk rendeli: hogy A szabad kir. városokr61 ideiglenesen rendelkező 23-ik törv. czikk, mennyiben a választásokr61 és képvise18kr61 szóll, a szepesi XVI. városokra és azon községekre is kiterjesztetik, melyek első birósági hatósággal ellátott rendezett tanácscsal vagy már birnak , vagy ennekutána fognak arnegyék meghalgatása mellett a ruinisterium javaslatára 8 felsége s illet8leg a kir. helytartó által felruháztatni. A rendezett els8 bírósági hatóságu községeknek közigazgatási állása R törvény további rendeleteig megtartatott az akkori állapotában. Az els8 bir6sági hat6ságu rendezett tanácscsal el nem látott községekben az el8ljár6k választása iránti ideiglenes intézkedés a megyékre bizatott. a) l. fennebb 78 -81 §§-okat. b) l. 85. §. A községek belső igazgatásáról l. 183 2/ 6 IX. t. ez. - 1840. VII. t. ez. 10. 11. §. - A ktUtinbséget a rendezett, és nem rendezett tanácscsal biró községek közt illetőségi tekintetben az 183% XX. t. ez. 3.4. §. 1840 IX. t. cz. 6, §-a, végre az 1840. XXII. t. ez. alapitá meg i és ily esetekben a ftilebbvitel a megyére ment, más esetekben ha csak kiválts8.gos községek nem voltak, a ftilebbvitel az illető uri székekre történt. - A földesnri hatóság azonban az 1848. VIII. t. cz. 4. §-a által megszl1nt~tvén, az elöbb oda tartozott Ugye kről az 1848. XI. t. cz. intézkedik. A katonai szabad községekről. 1. Fényes id. munk. I. R. 59. §. l 1848. 5. t. ez. 55. §.
IV. FEJEZET. A k ö z i g a z g a t á s i i n t é z e t e k.
170. §. A m a g y a r k i r. u d var i k a ID a r a. gunk
A kir. kincstár, és a közjövedelmek felügyelete orszáelső zsengéjében a tárnokmesterre, utóbb külön kir.
181 kincstárnokra "Thesaurarius regius" vala bízva; a ki is a neveztetvén, a bécsi békekötés által azonban e hivatal született magyarra s világira bizandónak kijelentetett a) és oldalához több tagok rendeltettek az tigyek elintézése tekintetéből. Innét történt, hogya kincstári hivatal kormányszékké lett, magyar kir. udvad kamara " C a m e r a R e g i a H u n g a r i c o a u l i c a" czim alatt, és főnöke "Camerae Praefectus" késBbb "Camerae Praeses" czímet nyert. b) Legujabb szerkezete: a k a m a r a e l n ö k ö n vagy alelnökönkivültöbb tanácsosokból "Consiliarii H titoknokokból, és fogalmazókból ál1<"tt; azonfeltil a számvevői hivatalból. Megemlitendő a nagy levéltár, melyben a kir. kincset "F i 8 c II S t" illető okiratok, és a kihalt c:::aládok czimereik is tartatnak. - Székhelye Buda. E kormáuyszék minden más belkormányszékektől független, és egyenesen a bécsi udvari kamarával áll közlekedésben, c) minélfogva az ezuton hozzá küldött intézvények, parancsok, királyi aláirással d) adatnak ki. A magyar kir. udvari kamara feliigyel a királyi és közjövedelmekre, az adót kivéve j a kamarai, koronai és egyébb kir. ügyészi javakra, a megürült egyházi és 1807 óta a bányai javakra j továbbá a díjakb61, harminczad, RÓ és pósta jövedelmekre, a bányaiakat kivéve. Ide esik a kir. városok pártfogása is gazdálkodási tekintetben III. ~ároly kora 6ta, és a net~ni hiányok p6tlása tekintetéből O Felsége engedelmével biztosok kiküldése. e) De a közigazgatási és törvénykezési iigyekhez nincs köze, f) kivéve az elkobzási iigyeket. Alája vannak rendelve több kam~U'ai hatóságok az országban szétosztva, illyenek a t e m e s i, ro á r m a r o B i, XVI. szepesi városok, kassai, zágrábi és zomb o r i k a m a r a i i g a z g a t 6 s á g o k , az ó - b u d a i és visegrádi, di6sgyőri és tokaji, hradeki é" likavai, unghvári főnökségek és anagyváradi kir. igazgat6sági iigyviseU5ség, mellyek egyik vagy másik igazgat6ságnak alárendelve nem lévén, egyenesen a magyar ud vari kamanitól függnek. g) főpapokból
182 A kamarai igazgatás alá tartozó javakra nézve ugyan azon jogai és terhei vannak a kamarának, mellyek a magánosoknak a köztörvény szerini. Ennélfogva a királyi ügyész minden cselekv6 és szenved6 jogU.gyeiben a közönséges törvény alá esik, de vannak némi kiváltságai is. h) Az illeUS közigazgatási törvényhatóság intézkedései a kameralis javakra is kit.erjednek i) a kamarai tisztek az ország törvényei alá tartoznak. k) Mindezekr61 a magán jog b6ven intézkedik. a) 1606. 5. és több miB törvények. b) B3vebben gf.Cziráky 717 t. - e) 1608. 5. kor. e. - 1715. 18. - 1723. 16. - 174l. 14. - d) 1741. 14. e) 1'115. 36. f) 1622. 25. - 1659. 46. 1681. 37. - g) Fényes id munkáj. I. R. 73. t. b) Frank közig. törvénye n. Ro 538. §. 1'l41. 23. i) 1723.63. 7. §. - k) 1'115.44.
171. §.
A bányászatf, pénzügyi, 86 és harminczadi igazgat6ság. A bányászati és pénzügyi (monetaria) kormány z á s történetünk harmadik korszakából veszi eredetét, noha már I. Károly idejében Körmöczön úgy nevezett pén z ügyi f6n ök "Pr~efectus mon e tal i s" volt, és azokra ügyelt, kik a pénzt a verdékb61 összeszedték. - Ezt követte az u. n. Comes Camerarum "K a m a r a G r 6 fj a" és a német elnevezés után a (6 Kaminergraf. Ez fónöke a Selmeczi bánya igazga t6 s ágnak, melléje több tanács o s ok rendelvék. Alatta áll a két alsó k amara, egyik Körmöcz ö n má· sik B esz te reze b án y án; és a kttlönbféle bányászati b á n y a t e r m é k b e v á It 6, e r d ő s z e t i , P é n z ver· d e i személyzetek és hivatalok. . Felső Magyarországban hasonló tekintélylyel áll a ., z o m o l n o k i és a n a g y b á n y a i I n s p e c t o r a t u s és a b á n á t b a n az o r a v i c z a i hasonl6 szerkezet és személyzettel. Mindezek a rendeleteket a bécsi udvari kamarától veszik. A s6 és harminczadi jövedelmeket kez ellő és
183 különáll6 felügyelőségek helyett 1846-ban a kormány 11. uj k e r ü l e t i fel ü g y e 16 s é g e k e t állitott fel, mellyek a kir. kaIDarától fUggnek. a) o
a) I. Fényes id. munkáj. t. Ro 73. §. 725. §.
Gf. Cziráky. 723-
V. FEJEZET. I g a Z s á g s zo l g á l t a t á s i i n t é z e t e k.
172. §.
oA k irályi k uria. A királyi kuria vagy is kir. udvari f6törvényszolgáltatási intézet magában foglalja a h é t s ze m é l yes és a királyi táblát és 1840. 6ta a) avált6 feltörvénys z é k et, mint külön önállású osztályt, közös levéltárral, és alárendelt hivatalokkal, de kulön ikt~t6kkal és segédjeikkel. Fontosabb birósági Ugyeken kivtllitárgyakban , mind a három osztály p. o.ha legfelsl5bb helyr61 vélemény kivántatik, összeUl j és a közös királyi parancsolatok szinte az egész kuriához intéztetnek. A két kulön osztályok itéleteiaz úgy nevezett kissebb cancellariáb6l, mely a kir. tábla elnökénél van, a király nevében bir6i pecsét alatt adatnak ki. . A. "n a g y m é It 6 s á g ú h é t s z e m é l yes t á b l a, " melynek mint neve is mutatja, régenten 7. tagja volt, b) ut6bbi id6ben a váltófeltörvényszékieket kivéve 23 tagb61 állott, öt a f6papokb61, köztuk a prímás j 9. a mágnási rendből köztük a nádor, az országbir6 ésaf6tárnokmester, és kilencz a köznemesi rendb61. c) ElölüWa nádor és egyszersmind kir. helytart6, d) többnyire áz ország birája, e) és midőn ezek jelen nem lehetnek. az ország bár6i közul más bir6i tag, különös kir. felhatalmazás mellett. Az itélet érvényességére II bir6 jelenléte szükségeltetik. f). Ha en°
184: nyi nem volna, pótoltathatik a btlntigyi, házassági és iigyészi perekben a két tábla elnökei által a szá:n, de csak 2. egyénig. Ez az ország legfőbb itéWszéke, és illetősége csupán fólebbviteli; és onnét további fölebbvitelnek nincs helye. g) A "t e k i n t e t e s k i r á l Yi t á b la" melynek elől ülöje a kir. személynök, mint a királyi s zemél y e 8 j e l e n l é t n e k t ö r v é n y s z é k e k ~ n i h e l y t a rtója, ("persona-lis praesentiae Regiae in judiciis locumtenens.") h) Tagjai számra 31-en és ugyan kettB az egyházi, és kettő a világi főrendb<SI, továbbá a nádor és országbiró helyettesei, négy itélő mester, a kir. ügyek igazgatója, 18 tábiabir6, közöttük kett<S kiket a primás nevez; i) és tizenketten a régi szám felett j végre a bányaperek e1<Sadója, ki egyszersmint kir. udv. kincstári tanácsos. Érvényes itélet hozásra 9 tag jelenléte szükséges. k) - Ujabb törvények szerint a s~ámos felebbvitt pereket két tanácsban vizsgálta, melyekhez az elnök minden törvény folyam kezdetén a tagokat kine'Vezé. l) Különben első bir6ságú és fólebbviteli törvényszék volt egyszersmind. A "tekintetes királyi váltó 'felt'ö-rvény8 z é kU mint külön á1l6 osztály egy elni?kből és hat bir6b61 vala szervezve, megszaporitásukat O Felsége a szükséghez, képest kilátásba helyezte. Itélethozásra az elnökkel egytitt öt tag szükségeltetett. - Alhivatalai szinte elkülönitve: a tanács-jegyző, ikÜtt6, kiad6, irnokok, és a szükséges száron. szolgák. ro) a) A régibb igazságszolgáltatás történeti vázlatát l. Gf. Cziráky 726-729 §§·okban. 1840. 15. II. R. 6. §. - b).t. i. a nador vagy kir. helytartó 3. föpappal és 3. mágnással. - 1582. 4. 5. 1625.51. - 1635. 14. - 1655. 51. régebben maga a kiraly egyházi és világi murakkal p. o. 1222 1.. 1492. 42.4. 6. §. - 1500. 7. - c) 1723.24. - 1741. 24. - d) 1723.24. e) 1723. 24. §. 4. f) 1723. 24..3. §. g) 1791. 12. h) 1751. 5. - 1765. 5. i) 1557. 13. - 1567. 26. k) 1723. 25. - 1792. 16. 3 §. I) 1836. 45. 1 §. 1807.9. l §. m) 1840. 15. §. 6. - 1840. 15. 13. §. (II. RéBZ.)
185 173,! ~
A báni tábla',,- Kerületi táblák; és r 6 s á g ú v á It 6 t ö r v é n y s z é k e k,
első
bi-
A "tekintetes báni itél8 tá bIa" mely némi kivételekkel T6t- és Horvát-országban a magyarországi kir, táblával hasonl6 tekintélyű: áll a bánb61 mint elnökéb81, egyegy házi, két világi f'órendli tagb61, és' hat nemesb81, köztök. az al-bán, itél8mester, kit az összes rendek országgyülésen választanak, és egy számfeletti tagb61. a) E szerkezetét VI. Károlyt61 nyerte b) l1let<5sége a bán kormányzata alatti részekre és ügyekre teIjed, mellyek a kir. táblaiakkal hasonl6 természetliek. Régente a báni táblát61 a fólebbvitel . a kir. táblára történt, innét a hétszemélyes táblára, c) de ut6bb onnét egyeneseli a hétszemélyes táblára történt a fólebbezéa. d) A k e r li l e t i i t é l ő t á b l á k VI. Károly által az itél8mesteri székek helyébe állHattak fel az ország négy kerlileteire nézve, és szervezetük s illető8égök valamint székhelyök is meghatároztatott. e) Állnak e~p.ökb8l, és 6. vagy több Ulnöki;>kből, van előad6 jegyzBjUk ~ itélet hozásra legalább 3. ülnök, az elnök vagy helyettesével kivántatik. Ezekhez hasonl6 a zágrábi kerületi tábla, azon különbséggel, hogy eW:S1 a báni táblára és tovább, az előbbiektöl pedig a királyi és illetőleg hétszemélyes táblára történik felebbezé8. f) Az első bir6ságú vált6 és kereskedelmi t ö r v é n y s z é k e k mint illetöségük körében első bir6sá:guak az 1840. lS. t. czikk által állitattak fel, Ezek számra heten voltak, mindegyikök bizonyos számú megyéJset foglalt magtíban a törvényszabta felosztás szerint. g) Allnak egyelnökből , két birób61 és az előbbiekkel eg-yenl8 szavazatú kereskedői ülnökbBI j a pesti váltótörvényszékhez azonban vidékének szélesebb teIjedelme miatt az elnökön kivül nügy keresked8i tag és hat törvénytud6tag választand6, kik két, szükség esetében pedig három tanácsban is biráskodhassanak., Itélethozásra mindenütt legalább 3. tag szükségeltetik, de a bir~tknak mindig több
lf36 számmal kell lenni mint a kereskedői ulnököknek. h) Az elnök, rendes birák, és jegyző örökös hivatalok i) és királyi kinevezéstöl fUggők, a kereskedői ülnökök az illető város kereskedői köztil, magok közW mindég 3. évre választand6k. A fólebbvitel innét 8 vált6feltörvényszékre és onnét 8 hétszemélyes táblára történik. k) a) 1723.27. - 1807. 9. 2. 3 §. - 1716. 121. 123. - 1729. 89. b) 1723. 27. - c) 1'123.27. - d) 1807.9. - e) 1723.30. 1723. 31. 1-4 §. 1715.28. - 1723.30.34.2 §. - 1723.3L7. 8 §. - 1729.44. - 1807.9.4.6. §. - f) 1729. 31. ,-- g) 1840. 15. II. R. I. fej. 1. 2. §. b) u. 0.5. §. i) u. 9. 10. 11. §§.k) u. o. 3. §.
174. §.
Meg y ei b ir6 s ágok ,törvény s z ék. A 'megyei bir6ságok: a m e g y e i t ö r v é n y s z é k, (S e d r i 8) a l i s P á n i, és s z o l g a b i r 6 i b i r 6 s ág. A me gy ei tör v én y sz ék "S e dri a" a fő, vagy alispán a) meghivásakövetkeztében tartatik, előltilője az alispán, birái 4 táblabirák, szolgabirák es esktidtek. b) Ez majd első birósági, majd fölebbviteli hatáskörrel birt. Az előadást . a jegyzők tellyesitik. Sokféle t1gyekben pedig az a l i s p á'n s z o l g a b i r 6 és esktidtelj valamint a szolgabir6 es'kUdtj é v el együtt itélt, de mindenko r min t első bir6ság.c) a) Verb. m. R. 6. 7. - 1722. 5. -1492. 53. - 1613.23. 17. §. b) 1613.23.17. - 1613.24. - 1729. 35. - c) 1729.35.
175. §.
Városi biró s ág. -
Bánya bir6 ságok.
Szabad királyi városokban bir6ság a v á r o s i t Rnác s, a városban lak6 személyekre - kivéve a törvény szerint kiveend őket, a) - és vagyonra Iiézve. Fölebbvitel tekintetében a mint a szabad kir. városok t á r II o k i a k a tárnoki székre, a mennyiben s z e-
187 m é l Yn Ö k i e k, a sz~mélynöki székre történt, azon. kulönbséggel, hogy ez utcSbbikt61 további föllebbvitelnek helye nem vala, a tárnoki székt61 azonban az Ugyek 300 fton túl a. hétszemélyeatáblara vitettek föllebb. A tárnokszék elnöke a. tárnok, vagy altárnok, és a városok meghivottjai, kik az illető városokt61 kUldetnek; a személynökié pedig a. kir. személynök, hasonló tilnökökkel mint a. tárnokira nézve mondottuk. - Azonban a protestansok váló perciben és fenyit6 Ugyekben a. kir. és hétszemélyes táblára történt. A bánya biróságot a 18 helyettes bánya székek, és a 4. kerttlet szerint c) ugyan annyi kerUleti bánya törvényszékek gyakorolták ; az Ugyek a kir. curiára vitettek felIyebb. d) a) 1636. 21. 2. I. b) Verb. lIT. 10. - 1636. 21. 76. -1669. 63. -1681.41.3. I. - 1647. 78. - 1723. 74. c) 1609. 29. 1622. 33. d) Jurjevich Jus mont. L. 4. C. 1. p. 176 és köv.
176. §. Szabad kerUletek, és egyéb helysége k . birós'ga. A szabad kertiletek bircSs'gai: 1) A Jász és Kun törvényszékek. A jáSzoknál és kunoknál minden helységben van egy törvényszék, mely azon helység lakosai ellen, vagy abban a határban fekvö földek ir'nt inditott perekben a legels6 bir6. A fölebbvitel innen a. kertileti kapitányi, majd pedig a hármos kertileti törvényszékre, végre a nádal' elébe történik, mint örökös gr6fjuk és birájuk elébe. Fenyitö Ugyekben els6 bircSs'g a hármas kerUleti, honnan szinte a n'dori székre megy a föllebbvitel. a) . 2) A hajdú v'rosi székek a fennebbiekhez hasonlók a 6. hajdú városokban, csak hogy ezek pereiket a. kerUleti törvénys.ékre és innét a királyi curiára viszik fellebb. 8. A XVI. S z e p e s i v á r o 8 o k t ö r v é n y s z é k e i. A helység törvényszékeit61 mint e186 biróságtól a polgári perek az administratori, innét pedig a kir. személynöki
188 székre tartoztak. A tenyiHi perek azonban a kerÜlet széké· a kir. és hétszemélyes táblára mentek. 4) A nádori szék. Ez R·jászok és kunok fólebbvitt pm'eiken ki"til itélt még a vármegyék közt fenforg6 és a gyakorlaton alapitott határ, vagy visszahelyezttltési perekben. 5) A t u r o p o l y a i nemesek első birósága az illető ma gi4!l tra tus, afölebbviteliazágrábi megyei törvényszék, . innét a báni tábla. A kir. egyetem tanácsa itél az egyetem polgárjai fenyitő-tigyeiben. től
a) Fényes id. munk. 98. §.
177. §.
Az
UrI
törvényszékel{.
Az uri törvényszékek itéltek a fóldesUl' és jobbágy közti, valamint másoknak a jobbágyok elleni pereiket, kivéve, ha a jobbágyok rendezett tanácsu községben laktak a). EIsö esetben sem lS maga sem' tisztje az uriszéken mint eHSIUlö vagy bir6 jelen nem lehetett b), hanem elöltilönek más valakit a megyei táblabirák sorából kelle venni, két meghivott és már felesküdt, vagy ez alkalommal fölesketendö birákkal, kik aztán azon pert a megyénél fólebbvitel utján nem vizsgálhatták. Jelen volt azonfelül ezen uriszéken a törvényes bizonyság "l~gale testimonium," vagyis szolgabir6 esküdtjével, és a megyei tiszti ügyésznek szinte ellenörködés végett jelen kel1~tt lenni. Ha pedig a kérdés jobbágyok ellen sorsosaik vagy mások általi keresetre nézve forgott fenn, akkor a fóldesur maga vagy tisztje elnökösködött, törvényes bizonyságul jelen vala a szolgabir6 esküdtjével, birák voltak 2 megyei táblabirák és tisztviselők. Elöladók ily ~'Setekben az ligyészek. - A z első rendü vagy is urbéri Ügyek, valamint a poloári és fenyitő ügyek ha t. i. a földesur . pallos joggal birt, fólebbvitel utján a megyei törvényszékekre mentek, az urbél'iek innét a helytartó-tanácshoz, a többiek' pedig a
·189 kiralyi curiára a körülmények szerint. 1848-dik U-dik törvényczikk által.
Eltöröltettek az
a) l. fennebb 169. §. . b) 1836. 10. - bövebben Frank id. munk. 378. §. Jus. Georg. eeet. II. c. 1. 29. §.
. Phalel'
178. §. .T e n g e
l'
m e l l é k i t ö r v é n y s z é k e k.
F i u m e v á r o s a·, kerülete, és a magyar tengermeIlék lak6inak polgári ügyeik. a v~nt6· és kereskedésbHI eredetteket, és a consulatusiakat kivéve, ujabb törvény szerint a) elsH biróságilag a helybeli bir6ság elébe vitettek; innét a felebbvitel a kapitányi székre tovább pedig a hétszemélyes táblára történt. A btinvádi ügyek mindig a kapitányi szék elött kezeltettek , onnét aztán az iigy Dlinémtiségéhez képest a kir. kuriát is megjárták. a) 1836. 19.
179. §.
Egyházi törvénY,székek. Az egyházi törvényszékek elnöke a püspök, a) vagy Rnnak helyettese. b) Közönségesen "c o n s i s t 0dum" "szent szék" nevezet alatt ismertetnek, innét a fölebbvitel a m e t r o p o l i t a i s z é k r e, innét a p ri m á sh o z végre a r ó lD a i p á P á h o z megyen, a ki azonban biróul ~zai püspököt, rendszeriut a le'göregebbet szokta kijelölni, mivel a panaszokat az országból R6mába kivinni fejvesztés alatt tiltva van. c) Azonban a kalocsai érsektHI .nem a primási székre, hanem egyenesen Rómába megy a felebbvitel ; eredménye az mi fennebb megjegyeztetett. a) Paul. Klosz. praxis seu forma Proe. fori spirit. b) 1638. 31. c) 147L 19. - 1492.45. - 1498.63. d) 1471. 19.
190
VI. FEJEZET. Az uj ko'rm' nyzási rendszer. 180. §. A független magyar feleltss ministeriumról. A végrehajtó felségi hatalom gyakorlatára eltsbbi törvényeink szerint hivatva volt kormányszékek, egyesek és törvényhatóságok, valamint egyébb intézetek elősorolásá nál az 184ts. évi 3-dik törvényczikkely által elrendelt változtatásokat csak itt ott érintvén, czélszerübbnek véltem e törvényt a mint van itt előadni, ebből előbbi kormányzati ős szervezetUnköni lényeges összpontositó s~ellemU változtatás a) könnyen megérthető. Ugyan is az imént idézett törvényczikk Jtövetkez61eg szóll: 3. §. Ö felsége, s az ts távollétében a nádor B királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében fUggetlen magyar ministerium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, hátározataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten szé· ker6 ministerek egyike által is aláiratnak; 4. §. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennémU hivatalos eljárásáért feleltss. 5. §. A m i n j s t e ri u m s. z é k h e l y e Buda-Pest. 6. §. Mindazon tArgyakban melyek eddig a m. k. udvari cancelláriának, a kir. helytartó tanácsnak, 8 ak. kincstárnak, ide értve a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniok kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általábhu minden honvédelmi tárgyakban ts felsége a végrehajtó-hatalmat ezentul kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni.
191 7. §. Az érsekek, püspökök, prépostok és apátoknak és az ország zász16sainak kinevezése, a kegyelmezés jogainak gyakorlata~ a nemességnek , czimeknek és rendeknek osztása, mindig az illetB felelBs magyar minister ellenjegyzése mellett, egyenesen B fels~gét illeti. 8. §. A magyar hadseregnek az ország határain kivUli alkalmazását nemkülönben a katonai hivatalokrai kinevezéseket szintugy B fels~ge fogja a 13. §. szerint folyvást királyi személye körül leendB felelB8 magyar minister ellenjegyzése mellett elhatározni. 9. §. Azon tárgyak, melyek a 6-ik § ·ban emlitett kormány-testuletek által végelhatáro~ás végett B felségéhez szoktak fölterjesztetni, kivéve a 7. és 8. §-ban kijelölteket, B felségének az or8zágbóli távollétében a ministerium által a nádor s királyi helytartó elhatározása alá terjesztendBk. 10. §. A ministerium·áll egy elnökbBI, és ha ez maga tárczát nem vállal, kivUle még 8 ministerbBl. ll. §. A ministerelnököt ö fels~gének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytart6 B felségének jóvá.. hagyásával nevezi. 12. §. MiniBtertársait legfelsBbb megerBsitAs végett 811 elnök teszi javaslatba. 13. §. A ministt'rek egyike foly\'ást B felségének SZflmélye körUllesz, s mindazon viszonyokba , melyek a hazalt az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az orszltgot feleIBsség mellett képviseli. 14. §. A ministeriumnak , azon tagján kivül t mely a felség szem~lye körül a 13. §-ban emlitett ügyekre ügyelend, következ6 osztályai lesznek : a) Bélügyek. b) Orsdgos pénztlgy. c) Közmunka kereskedési és eszk6zök, hajózM. d) Földmivelés, ipar és kereskedés. e) Vallás és közoktatás. . f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; ~s g) Honvédelem osztályai. 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahhoz tar..
192
tozó és az illető osztályf'ónökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll. 16. §. A kebelbeni ügykezelés m6dját 8 ministerium maga határozandja meg. . 17. §. Az összes ministerium tanácsUlésében mid
• 193 fognak alkalmaztathatni, azok iB kik a {enebb emlitett ministeri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenlegi fizetésöket egéBzen megtartandják. 26. §. Az orBzág minden törvényhat6ságainak eddigi törvényes hatósága ezentul is teljes épségében fentartand6. 27. §. A törvényes biróságok és itélőszékek törvényeB önállásukban a törvény további rendeleteig eddigi·szerkezetökben fentartand6k. 28. §. A ministerek az országgyülés mindegyik táblájánál UlésBel birnak, B nyilatkozni kivánván, meghalgatand6k. 29. §. A ministerek az országgyUlés mindegyik táblájállál annak kivánatára megjelenni s megkivántaM felvilágositáBokat e1l5adni tartoznak. 30. §. A miniBterek hivatalos irataikat az országgyUlés mindegyik táblájának kivánatára magának a táblának, vagy a tábla által kinevezett küldöttBégnek megvisgálása alá bocsátani kötelesek. 31. §. A ministerek az ()rszággyülése:A. szavazattal csak azon esetben birnak, ha a· felső táblának törvény szerint tagjai, vagy követtil· a~ al86 táblához megválasztatnak. 32. §. A ininisterek feleletre vonathatnak : a) Minden oly tettért avagy rendeletért, mely az or· Bzág ftíggetlenségét, az alkotmány biztositékajt, a fená1l6 törvények rendeletét, az egyén~ szabadságot, vagy a tulajdon szentségét Bérti, s hivatalos minlSségUkben követtetik el, vagy illetlSleg adatik ki. b) A kezeikre bizott pénz 8egyébb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásáért. c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fen!artásában elkövetett mulasztásokért, a menynyiben ezek a törvény által rendelkezésukre bizott végrehajtási eszközökkel elhárithat6k valának. 33. §. A ministereknek vád alá helyheztetését az alsó.tábla szavazatainak átalános többségével rendeli el.
•
34. §. A biráskodút .a -fels<S-tábla által, saját tagjai k~zül titkos szavazással választandó biróság nyilvános eljárás mellett gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez .. aránylag határozandja meg. Választatik pedig összesen 36 tag, kik közül azonban tizenkettőt az alsó-tábla által a vádpör elévitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az ekként alakitott, és tizenkét személyből álló bir6ság fog fólöttök itéletet mondani. 35. §. A7. elmarSlsztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak átaláno8 közbocsánat esetében gyakorolható. :l6. §. Hivatalos minőséglikönkivül elkövetett egyébb vétségökre nézve a ministerek a köztörvény alatt áll~k. 37. §. A ministerium az országj övedelmeinek, é s s z II k s é g e i n e k k i m u t a t á s á t , - s a multra nézve az általa kezelt jövedelmekröli számadást, országgyülési megV1sgálás 8 illetőleg jóváhagyás végett - évenkint az alsó táblánál bemutatni köteles. 38. §. A ministerium hivatalbeli fizetését a törvényhozás további rendeleteig a nádor s királyi helytartó határozandja meg. a) Figyelemmel azonban az 1848. XVI. t. ez. bevezetési pontjára, valamint az 1848. lU. t. ez. 26. §-ban kimondott elvre.
. .-
.
