Ubuntu szerver telepítése Ebben a leírásban egy alap Ubuntu Server 11.10 kiszolgálót telepítek, a távoli elérés végett OpenSSH-val. Az Ubuntu Server telepítéséhez ajánlott egy legalább 400 MHz-es CPU, és legalább 128 MBájt RAM, valamint legalább 2 GBájt üres hely (ez a feltelepített összetevőktől is függ!). Természetesen minél nagyobb processzorunk, és minél több memóriánk van, annál jobb. Ebben a leírásban egy egy hálókártyával és egy merevlemezzel rendelkező kiszolgáló alapot fogok telepíteni. Először töltsük le az Ubuntu Server telepítő cd-jét, majd írjuk ki azt. (2011.decemberében a következő helyről tölthető le: http://ubuntu.hu/letoltes/ubuntu) A telepítendő számítógépet úgy kell konfigurálni, hogy CD-ROM-ról induljon. Miután elindult az Ubuntu a cd-ről válasszuk ki a magyar nyelvet, majd nyomjunk Entert az “Ubuntu kiszolgáló telepítése” opcióra. Ekkora az Ubuntu elkezd betölteni.
1 / 25
Miután ez a legfrissebb Ubuntu verzió (2011 december) figyelmeztet bennünket, hogy a telepítés nyelve nem feltétlenül lesz magyar. A telepítés folytatásához válasszuk az Igen-t.
Az időzóna beállításánál alapesetben Magyarország van kiválasztva, hagyjuk így és az Enter-rel lépjünk tovább.
A billentyűzet beállításánál válasszuk a Nem-et, majd a következő ablakban hagyjuk meg (vagy válasszuk ki) a Magyar lehetőséget.
2 / 25
A billentyűzetkiosztásnál válasszuk a Magyar lehetőséget.
Ezután a rendszer elkezd betölteni, ami a gép sebességétől függően eltarthat egy ideig.
3 / 25
A telepítő következő kérdése a gép neve lesz. Adjuk meg neki, majd Enter. Névként én elfogadtam az ubuntut, de bármi mást beállíthatunk.
Az időzóna és az óra beállításánál ellenőrizzük, hogy Europe/Budapest van-e beállítva. Ha igen, akkor fogadjuk el, és lépjünk tovább az Igen-nel.
A következő lépés a particionálás. Lényege, hogy egy partíciós táblát hozzunk létre a merevlemezen, majd lemezrészeket alakítunk ki rajta, amely adattárolásra alkalmassá teszi azt. Ha van másik operációs rendszer a merevlemezen, vagy egy olyan partíció, amit nem szeretnénk felülírni, vagy az új rendszerünk könyvtárait külön partícióra szeretnénk tenni, akkor válasszuk a kézi lehetőséget. Én is így tettem.
4 / 25
Ezen a képen a számítógéphez csatlakoztatott merevlemezeket láthatjuk, illetve ha vannak, akkor a rajta lévő partíciókat. Most válasszuk ki azt, amelyikre az Ubuntu-t telepíteni akarjuk, majd lépjünk tovább az Enter megnyomásával.
A partícionáló program figyelmeztet, hogy törlődhetnek a meglévő partícióink. Mivel ez esetben az egész lemez üres, nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni a figyelmeztetést.
Az előző lépés hatására létrejött a partíciós tábla, most már elkezdhetjük a lemezrészek létrehozását, én a /boot könyvtárat tartalmazó partíció kialakításával kezdem a partícionálást. Válaszuk ki a SZABAD HELY-et majd lépjünk tovább az Enter megnyomásával.
5 / 25
Válasszuk az Új partíció létrehozása lehetőséget, és lépjünk tovább az Enter megnyomásával.
Most állítsuk be a partíció méretét, amely az én esetemben 0,3 GB, ez általában elég is neki. Az ajánlott méret legfeljebb néhány 100 MB.
Válasszuk most ki a lemezek típusát. Fontos tudni, hogy egy merevlemezen maximum 4 elsődleges partíció lehet, persze ez nem akadályoz meg minket abban, hogy több partíciót hozzunk létre, mivel ha az egyik elsődleges helyére kiterjesztettet alakítunk ki, akkor azon 12 logikai partíció létrehozásra lesz lehetőségünk, azaz összesen 15 partíciót tudunk létrehozni egy merevlemezen.
6 / 25
Válasszuk ki az elhelyezkedést, én a kezdetet választottam.
Most pedig állítsuk be az aktuális partíciót. Először is válasszuk ki a csatolási pontot. A kurzormozgató nyilakkal lépjünk a Csatolási pont opcióra, majd üssünk Enter-t.
Itt válasszuk ki a /boot-ot, majd üssünk Enter-t.
7 / 25
A kurzormozgató nyilak segítségével válasszuk ki a „Boot” zászló opciót, majd nyomjuk meg az Enter-t. Ennek hatására átvált be állapotba.
Ha végeztünk a beállítással, akkor válasszuk a Partíció beállítása kész lehetőséget, és nyomjuk meg az Enter-t.
Ezzel létrehoztuk az első partíciót, ami bootolható. A következő kép fogad bennünket:
8 / 25
A többi partíció létrehozása hasonlóképpen zajlik. Mindig kiválasztjuk a SZABAD HELY-et, majd a következő beállításokat alkalmazzuk: /
méret: minimum 4GB, típus: logikai, csatolási pont: /, boot zászló: ki
/var
méret: minimum 128 MB, de több GB is lehet ha adatbázis/web-kiszolgálónak használjuk a számítógépet, típus: logikai, csatolási pont: /var, boot zászló: ki
/home
méret: a felhasználótól függ, mivel minden dokumentuma itt tárolódik, típus: logikai, csatolási pont /home, boot zászló: ki
swap
méret a rendszer memóriától és a futtatott programoktól függ, típus: logikai, fájlrendszer: cserehely, boot zászló: ki
Ha jól csináltuk, akkor a végén a következő képet láthatjuk:
Válasszuk a „Particionálás lezárása és változások mentése” opciót. Ha mindent rendben találunk, válasszuk az igent és nyomjunk Enter-t.
9 / 25
Az alaprendszer telepítődik:
A következő lépésekben adjuk meg, a teljes nevünket, majd a felhasználó nevünket, és jelszavunkat.
10 / 25
A saját mappa titkosításra nyugodtan nyomjunk Nem-et.
11 / 25
Mivel nem használunk proxy kiszolgálót, hagyjuk üresen az adatokat és egy Enter-rel lépjünk tovább.
A telepítés folytatódik:
A frissítések telepítésénél válasszuk a „Nincsenek automatikus frissítések” opciót.
12 / 25
Ha végzett az alaprendszer telepítésével, akkor most kiválaszthatjuk, hogy milyen funkciókat telepítsen még. Most az “OpenSSH server” és a „LAMP server” funkciót válasszuk. Menjünk a kurzorral a kiválasztott funkció sorába, és nyomjuk meg a space-t. Majd enterrel lépjünk tovább A Secure Shell (röviden: SSH) egy szabványcsalád, és egyben egy protokoll is, amit egy helyi és egy távoli számítógép közötti biztonságos csatorna kiépítésére fejlesztettek ki. Nyilvános kulcsú titkosítást használ a távoli számítógép hitelesítésére, és opcionálisan a távoli számítógép is hitelesítheti a felhasználót. Az SSH-t leggyakrabban arra használják, hogy egy távoli gépre belépjenek vele és parancsokat adjanak ki, de támogatja a tunnelinget , azaz tetszőleges TCP portok és X11 kapcsolatok továbbítását; fájlok biztonságos átvitelére is használható a kapcsolódó SFTP (Secure FTP) és SCP (Secure Copy) protokollok segítségével. Az SSH szerverek alapértelmezésben a 22-es TCP portot figyelik. A LAMP egy betűszó, egy megoldásgyűjtemény, általában szabad és nyílt forrású szoftver (FOSS), melyet dinamikus weboldalak és szerverek futtatásához használnak. A név a következőkből származik: Linux, egy Unix-szerű operációs rendszer. Apache HTTP Server, egy szabad szoftver/nyílt forrású webszerver, a jelenleg a legnépszerűbb. MySQL, egy többszálas, többfelhasználós SQL adatbázis-kezelő rendszer (DBMS), a Sun Microsystems tulajdonában, több mint 11 millió installációval. PHP (PHP: Hypertext Preprocessor), az egy visszatekintésre alkalmas programozási nyelv, amit eredetileg dinakmikus weboldalak gyártására terveztek. A PHP-t leggyakrabban szerveroldali alkalmazásoknál használják, de parancssorból/konzol alól is használható, vagy önálló grafikus alkalmazásoknál.
13 / 25
Telepíti a kiválasztott programokat, és függőségeiket
Adjuk meg a MySQL rendszergazda (root) jelszót
Ismételjük meg a jelszót
15 / 25
A rendszer telepítődik
Mivel az Ubuntu lesz az egyetlen operációs rendszer a merevlemezen válasszuk az igent, de ha van egy másik operációs rendszer is a merevlemezen és a telepítő megtalálta, - amiről természetesen ezen a képernyőn tájékoztat minket - akkor is nyugodtan válaszuk az igent, ekkor indításkor kiválasztható, hogy melyik operációs rendszert szeretnénk használni.
16 / 25
Most vegyük ki a lemezt a meghajtóból majd lépjünk tovább, aminek a hatására újraindul a számítógép.
A működő rendszer. Arra vár, hogy felhasználónévvel és jelszóval belépjünk.
17 / 25
Frissítés, programok telepítése Frissítések Először is frissítsük a rendszerünket. Legelőször a csomaglistát kell frissíteni. A csomaglista tartalmazza az Ubuntu tárolóban elérhető programok listáját. Linuxnál megszokott, hogy van egy központi tároló, és onnan telepíthetőek a programok. Linuxon általában nem úgy megy a telepítés, hogy letöltjük az internetről, és elindítjuk a telepítőt ahogyan az Windowsnál szokott lenni. A csomaglista frissítését, majd a a rendszer frissítését a következő két paranccsal tudjuk megtenni: sudo apt-get update sudo apt-get upgrade
A parancsban a sudo azért kell, mert csak root (rendszergazda) jogosultsággal tudunk programot telepíteni. A root jogosultságot a sudo-val tudjuk megszerezni. Ezért a rendszer be is kéri a jelszavunkat, hogy biztos legyen benne, hogy nem más valaki akar root jogosultságot szerezni a gépen. Az apt-get egy hatékony, az Advanced Packaging Tool (APT) kezelésére szolgáló parancssori eszköz. Segítségével új szoftvercsomagok telepíthetők, a meglévő szoftvercsomagok mellett a csomaglistaindex, sőt akár az egész Ubuntu rendszer is frissíthető. Midnight Commander telepítése Miután a frissítés megtörtént, tegyünk fel egy fájlkezelőt. Linuxon van egy nagyon jó fájlkezelő, a Midnight Commander. Aki még emlékszik a DOS-os időkre, az emlékezhet még a Norton Commanderre. Ez szinte ugyan az. A Midnight Commandert a következő parancsal telepítheted: sudo apt-get install mc
PhpMyAdmin telepítése: A phpMyAdmin egy nyílt forrású eszköz, amit PHP-ban írtak a MySQL menedzselésére az interneten keresztül. Jelenleg képes készíteni és eldobni adatbázisokat, készíteni/eldobni/módosítani táblákat, törölni/módosítani/hozzáadni mezőket, SQL parancsokat futtatni és a mezőkön kulcsokat kezelni. Képes az egész MySQL szerver kezelésére (szuper-felhasználót igényel) épp úgy, mint egyetlen adatbáziséra. Az utóbbi megvalósításához be kell állítani a MySQL felhasználót, hogy csak a kívánt adatbázist tudja írni/olvasni. Telepítés: sudo apt-get install libapache2-mod-auth-mysql php5-mysql phpmyadmin
18 / 25
Telepítés közben rákérdez a konfigurációs beállításokat illetően. Alapesetben Apache2 van kijelölve, ezt kell meghagyni.
Az adminisztrátor jelszavának megadása után Enter megnyomásával befejeződik a telepítés.
19 / 25
Tesztelés Ip-cím lekérdezéséhez adjuk ki a következő parancsot: ifconfig Itt az eth0 hálókártya adatait fogjuk látni. Amennyiben több hálókártya is van a gépben, akkor azok eth1, eth2 és így tovább. Jegyezzük meg az inet addr: mellé írt ip-címet.
20 / 25
Apache2 tesztelése: Nyiss meg egy webböngészőt, majd a böngészősávba írd be: http://ip-cím (lehetne még: hrrp://localhost). Siker esetén megjeleníti az Index of / vagy It works oldalt (az oldal tartalma disztribúció függő). Más disztribúciók esetén a kapott információk lehetnek különbözőek.
PHP tesztelése A php tesztelése ennél egy nagyon kicsivel bonyolultabb. Konzolba indítsuk el root jogosultsággal a Midnight Commandert: sudo mc
21 / 25
Navigáljunk el a /var/www könyvtárba, és itt az F4 billentyű (esetleg SHIFT + F4 billentyűkombináció) megnyomásával váltsunk szövegszerkesztő módba.
Írjuk be a következő parancsot:
22 / 25
Ezután F2-vel mentsük el a fájlt phpinfo.php néven. Majd ha a böngészőnk címsorába beírjuk a szerver_ip_címe/phpinfo.php címet, akkor a következőhöz hasonló oldalt kell kapnunk.
PhpMyAdmin tesztelése A PhpMyAdmin elérése böngészőből: http:// szerver_ip_címe/phpmyadmin Felhasználónév: root, jelszó pedig a telepítés során megadott. Itt lehet MySQL felhasználókat és jogosultságaikat beállítani, számukra adatbázist létrehozni az adatbázist igénylő hosztok számára.
23 / 25
24 / 25
Felhasznált irodalom: 2011.12.15 http://hogyan.org/ubuntu-server-710-telepites 2011.12.15 http://hogyan.org/debian-5-lenny-telepites
25 / 25
