Tűzvédelmi szabályok változásai. Lestyán Mária,

Tűzvédelmi szabályok változásai Lestyán Mária, 2016. 03. 11.

Bemutatkozás:

építésztervező szakmérnök ROCKWOOL Hungary Kft. Szakmai kapcsolatokért felelős igazgató TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Építészeti tűzvédelmi tagozat vezető A1 Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesületének elnöke Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

Szakmai Konferenciája a Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetségének

Lestyán Mária

Tüzet okozhat:

Használati előírások megsértése használati szabályok betartatása Kivitelezés – tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó előírások megszegése munkaterület átadása

Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

Szakmai Az új OTSZ Konferenciája a OrszágosIngatlan-Gazdálkodók Magyar Tűzvédelmi Szabályzat Szövetségének hozta változások

Létesítési előírások megsértése állagmegóvás, felújítás, karbantartás,

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről

OTSZ 5.0

54/2014(XII.5.) BM rendelet

Új OTSZ Hatályos 2015. március 05.


OTSZ – Új FILOZÓFIA A jogszabály rövidebb, jellemzően csak az elvárt biztonsági szintet tartalmazza (számonkérhető, egzakt, tömör, lényegre törő, kerüli a szabványokban szereplő osztályozások és követelmények ismétlését) Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is kielégíthető:  Vonatkozó szabványok alkalmazásával  A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek alkalmazásával automatikusan teljesül (megoldási lehetőségeket is tartalmazhat, nem kizárólagos, „szabványszerű”)  Eltérő módszerek is alkalmazhatók (pl. tűz- és füstterjedési szimuláció, kiürítési szimuláció stb.) de ekkor a tervezőnek kell igazolnia az elvárt biztonsági szintnek megfelelő kialakítást

10 témakörben készülnek TvMI-k: •Tűzterjedés elleni védelem •Kiürítés •Hő és füst elleni védelem •Tűzoltó beavatkozási feltételek •Beépített tűzjelző berendezések •Beépített tűzoltó berendezések •Villamos és villámvédelmi berendezések •Számítógépes szimuláció •Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv •Szabadtéri rendezvények




Megkerülhetetlen a tűzvédelem!!!

AE rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása, b) a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata, c) gép, berendezés, eszköz használata, tárolása, d) anyagok előállítása, használata, tárolása, e) egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata, f ) a szabadtéri rendezvények tartása, valamint g) egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység során.z Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

Az új OTSZ Országos Tűzvédelmi Szabályzat hozta változások

A A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓ AZ OTSZ 5.0 SZERINT TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK az anyagokra „A” „B” „B”

ROBBANÁSveszélyes

„C” „C” „D” „D” „E”

TŰZveszélyes

„E” NEM tűzveszélyes

Forrás: Mészáros János Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702


„A”

NAK

AK

KK

MK

kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, A követelmények kiolvasásához ismerni kell a kockázati osztályát az építménynek! Meglévő épület esetén is! Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

Az új OTSZ Országos Tűzvédelmi Szabályzat hozta változások

kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás

Az OTSZ 10-12. §-a tartalmazza a kockázati osztályba sorolás követelményeit. Kérdés: A kockázati osztályba sorolást milyen képesítéssel rendelkező személy végezheti (például abban az esetben, mikor nem készül tűzvédelmi dokumentáció)? Abban az esetben, ha nem készül a Ttv. szerinti tűzvédelmi dokumentáció, a tűzvédelmi követelmények teljesülését igazoló dokumentációt készítő személy végezheti el.



GYIK:

Forrás: Wagner Károly



A KOCKÁZATI EGYSÉG MEGHATÁROZÁSA

-

Kockázati egységek Kockázati egységek rendeltetése Alaprendeltetés Kockázati egységek kockázati osztálya Az építmény, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya



A követelményértékek kiolvasásához meghatározandó:

-kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága -kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága -kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó-képessége -rendeltetésszerűen használó személyek jellemző menekülési képessége -épület, az önálló épületrész befogadóképessége



A kockázati osztályt befolyásolja:

Építményszint (OTÉK): az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs

Szintmagasság (OTÉK): az építmény főbejárata - bejárati előlépcsője - előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság. Kijárati szint (OTSZ): az az építményszint, amelyen a benntartózkodó személyek a menekülés során elhagyják az épületet, speciális építményt és a csatlakozó terepszintre távoznak, A menekülésre szolgáló lépcsőházat a) abban az esetben, ha a lépcsőházból kivezető kijárati szint és az attól legtávolabbi, a lépcsőházba vezető bejárati szint között a szintmagasság legfeljebb 14 méter, hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőházként,



Emeletszint (OTÉK): földszint feletti építményszint.

A kockázati egység legfelső

építményszintjének szintmagassága (m)

NAK

0,00-7,00

1. melléklet 1. és 2. táblázat

AK

KK

MK

7,0114,00

14,01-30,00

>30,00



A kockázati egység kockázati osztálya

A

kockázati

egység

legfelső


NAK

AK

KK

MK

0,00-7,00

7,01-14,00

14,0130,00

>30,00




A

kockázati

egység

legalsó


NAK

AK

KK

MK

-0,00 – -3,00

-3,01 – -6,00

-6,01 – -9,00

> -9




A kockázati egység

legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképessége

NAK

AK

KK

MK

1-50

51-300

(fő)

(fő)

301-1.500 (fő)

>1.500 (fő)




A kockázati egység

legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképessége

NAK

AK

KK

MK

1-50 (fő)

51-300 (fő)

301-1.500 (fő)

>1.500 (fő)




A kockázati egységet vagy több önálló rendeltetési egységből álló kockázati egység esetén az önálló rendeltetési egységet

rendeltetésszerűen használó személyek jellemző menekülési képessége Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák)

NAK

AK

önállóan menekülnek

segítséggel menekülnek

- lakás, iroda, üzlet, - járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek, - múzeum, kiállítótér, templom, színház

- óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás

KK előkészítés nélkül menthetők - bölcsőde, - fekvőbeteg-ellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona

MK előkészítéssel vagy azzal sem menthetők - intenzív osztály, - műtő




A kockázati egységet vagy több önálló rendeltetési egységből álló kockázati egység esetén az önálló rendeltetési egységet

rendeltetésszerűen használó személyek jellemző menekülési képessége

NAK önállóan menekülnek - lakás, iroda, üzlet, - járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek, - múzeum, kiállítótér, templom, színház

AK segítséggel menekülnek - óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás

KK

MK

előkészítés nélkül menthetők - bölcsőde, - fekvőbetegellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona

előkészítéssel vagy azzal sem menthetők - intenzív osztály, - műtő

Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák)




Tűzbiztonság = banánhéj?

Építményekre vonatkozó alapvető követelmények: Mechanikai szilárdság és állékonyság Tűzbiztonság Higiénia,egészség és környezetvédelem Biztonságos használat és akadálymentesség Zajvédelem Energiatakarékosság és hővédelem A természeti erőforrások fenntartható használata

275/2013. Korm. Rend. OTÉK 50 § (3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702


CPR - Rendelet

Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a beépítésre szánt termék teljesítménynyilatkozata tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt. Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja. Csapda! Hiába lenne jó egy termék, ha nem tartalmazza a teljesítmény nyilatkozata a megfelelést igazoló teljesítmény jellemzőt, nem építhető be. A gyártó forgalomba hozhat egy termékjellemzővel, de ez sok esetben nem elég a beépítéshez, betervezéshez!



Teljesítmény jellemző



Betervezett (típus) szerkezet, ami nem építési termék

Építési készlet, ami építési termék

• • •

Pl. belső szerelt válaszfal készlet (ha van egyetlen definiált gyártó) a készlet (a legtöbb esetben) a helyszínen épület(építmény)szerkezetté válik TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT tartalmazhatja a készletből összeállított szerkezet tűzvédelmi teljesítményét

Pl. egy beépített tetőtér tetőrétegrend


Termék, készlet, épület(építmény) szerkezet

NINCS TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT, mivel nem építési termék

• Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építési napló

bejegyzés, vagy c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolásán alapuló építési napló bejegyzés, jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget

igazoló építési napló bejegyzés, amennyiben az építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály meghatározza, e) jogszabályban meghatározott esetben a tűzvédelmi tervező vagy tűzvédelmi szakértő nyilatkozata.

1996. évi XXXI. tv. Tűzvédelmi törvény Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702


13§ (4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet, amellyel szemben műszaki előírás tűzállósági vagy tűzvédelmi követelményt határoz meg, csak úgy építhető be, ha az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelősége, az alábbi módok valamelyike szerint igazolt: a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy az ez alapján kiadott nyilatkozat, b) a vonatkozó EuroCode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi

(2) Az F, Ffl és FL tűzvédelmi osztályú építőanyag, építési termék csak abban az esetben építhető be, ha a) felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi vagy b) a felhasználás során többrétegű építményszerkezetet hoznak létre, amellyel szemben e rendelet tűzállóságiteljesítmény-követelményt támaszt, és a létrehozott építményszerkezet az F, Ffl és FL tűzvédelmi osztályú építőanyaggal, építési termékkel együtt vizsgálva A1, A2 vagy B tűzvédelmi osztályba tartozik és kielégíti a tűzállóságiteljesítmény-követelményt. (3) Az F, Ffl és FL tűzvédelmi osztályú építőanyagot tartalmazó többrétegű építési termék csak abban az esetben építhető be, ha az F tűzvédelmi osztályú építőanyaggal együtt vizsgálva az A1, A2 vagy B tűzvédelmi osztályba tartozik, és az F tűzvédelmi osztályba tartozó anyag folytonossága A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyaggal indokolt esetben – tűzszakaszhatáron – megszakítható.



13. § (1) Építőanyagként nem használhatók fel a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálattal meghatározott, 150 °C-nál alacsonyabb gyulladási hőmérsékletű anyagok, kivétel a kátrány, a bitumen, továbbá a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok.


Szakmai Építész Az új OTSZ Tervezői Konferenciája Napok a2015. március 26. Magastetők Országos Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Tűzvédelmi épületszerkezetei Szabályzat Szövetségének - másképpen hozta változások 2015

174.tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság

(2) Az (1) bekezdés szerinti átvezetéseknél, tűzgátló lezárás alkalmazása esetén a tűzgátló lezárást tartós jelöléssel kell ellátni…..



Gépészeti és villamos átvezetések 27. § (1) Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítmény követelmény időtartamáig meg kell gátolni.



Homlokzat

Homlokzatok új szabályozási fő elemei az OTSZ 5.0-ban  Kockázati osztály

tűzterjedés elleni védelem biztosításával kell kialakítani nincs rá követelmény a „fő” táblázatban (vázkitöltő fal, függönyfal, stb.)  Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásai  Tűzfalakra, nem nyílásos homlokzatokra vonatkozó előírások  Állami támogatással megvalósuló energetikai célú felújításokat a

kivitelezőnek 15 nappal a munka megkezdése előtt be kell jelentenie az ellenőrző szervezethez.  Egyebek (funkció, légaknak, napelem, árnyékoló, áthajtó, zöld

homlokzat, lodzsa, kiugró épületrészek, stb.)



 Külső térelhatároló fal azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszát a homlokzati



25. § (1) Az alkalmazott homlokzati hőszigetelő anyag tűzvédelmi osztálya a) átszellőztetett légréssel kialakított külső térelhatároló fal esetén kizárólag A1 – a lábazat kivételével –, b) lábazati felületen A1-E lehet. (2) A külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere a) csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet aa) magasépületek nyílásos és nyílás nélküli külső térelhatároló falán, ab) KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén, ac) AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik, ad) tűzfalon a terepcsatlakozástól függőlegesen mért 5 méter magasságig, a lábazat kivételével és ae) nyílásos fallal kialakított légakna esetén, b) A1-D tűzvédelmi osztályú lehet egyéb helyen.

Tűzfal létesül-e? KK-MK kockázati osztályú épületnél van a homlokzati sík elé nyúló épületrész?

A kockázati osztályra besorolástól függően eltérő követelmények lehetnek. Az egyszintesnél nagyobb épület esetén ettől függ van-e követelmény. A tűzfal terepszinttől mért 5 m magasságáig csak nem éghető (A1, A2 tűzvédelmi osztályú) rendszer alkalmazható KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén, csak A1, A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható

AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik, csak A1, A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalma Van az épületben légakna? Csak A1, A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható légaknában Az épület homlokzata nyílásos-e vagy B-E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező rendszer nem nyílásos? esetén tűzvédelmi célú sávok alkalmazandók. Éghető lodzsa hátfal környezetében OTSZ 5.0. 25. § (7). szerint B-D tűzvédelmi osztályú Készül éghető lodzsa hátfal? rendszer nem alkalmazható. Van a homlokzat előtt alkalmazott A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló vagy akusztikai szerkezeteket növényfuttató, árnyékoló vagy olyan módon kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati akusztikai szerkezet? tűzterjedést. Napelem elhelyezésre került a Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre homlokzaton? vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni. Eltérő magasságú tűzszakaszok Nem éghető sávok beiktatása OTSZ 5.0 szerinti magasságban! csatlakoznak e egymáshoz? Rendelkezik az épület egyedüli menekülési útvonatat biztosító áthatjtóval, átjáróval?



Épület kockázati osztálya Az épület funkciója



OTSZ 22. §. (2) Egymással 120 fok-nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek esetében az eltérő tűzszakaszhoz tartozó és egymástól legfeljebb 5 méter távolságra lévő falfelületet tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani. Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702


Tűzszakaszolások





31. § (1) A tetőfedés a) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú, b) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén legalább Broof(t1) osztályú legyen. (2) E vagy F tűzvédelmi osztályú anyag tetőfedésként alkalmazható, ha az építmény legfeljebb egy emeletszinttel rendelkezik és a tűzvédelmi hatóság azt az adott építményre engedélyezte.

31. §. (6) Tetőtér-beépítés esetén a magastető hőszigetelése a) NAK osztályú, egy lakást tartalmazó lakóépület vagy lakórendeltetésű önálló épületrész esetén A1-E tűzvédelmi osztályú, b) NAK osztályú, az a) ponttól eltérő épület, önálló épületrész esetében A1-D tűzvédelmi osztályú, c) AK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-C tűzvédelmi osztályú és d) KK, MK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen.



lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,

87. § (1) A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani. (2) A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni. (3) A kapcsoló felett „napelem lekapcsolás” feliratot kell elhelyezni. (4) Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni. (5) Napelemes tetőfedés alkalmazása esetén a tetőfedésnek a héjalásokra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is teljesítenie kell.



Napelemek

Használati szabályok? Tárolás tűztávolságon belül! Kinek a felelőssége?


4/A. §15 (1) A háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles a) írásban kidolgozni az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat, valamint Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

b) gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti tűzvédelmi használati szabályokat a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén átdolgozza, és naprakészen tartja. 6. §16 A 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget legkésőbb 2016. március 31-ig kell teljesíteni.


19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha a) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, b) az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy c) kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.




A katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzés során vizsgált iratok: 1. Jogszabályi előírásnak megfelelően van-e tűzvédelmi végzettségű szakember alkalmazva, szerződtetve. Megbízásának igazolása. 2. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv, tűzriadó terv gyakoroltatásáról készült dokumentáció, 3. Tűzvédelmi oktatás igazolása, 4. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek nyilvántartása, és oklevelek. 5. Tűzoltó készülékek nyilvántartása, üzemeltetői negyedéves ellenőrzések elvégzésének bizonylata-tűzvédelmi üzemeltetési naplóval. 6. Tűzoltó vízforrások, eszközök, készülékek időszakos felülvizsgálatának bizonylataitűzvédelmi üzemeltetési naplóval. 7. Beépített tűzvédelmi rendszerek időszakos – szakcég általi - felülvizsgálati dokumentumai (tűzjelző, tűzoltó, hő- és füstelvezető berendezések) a beépített tűzvédelmi berendezések napi, heti – üzembentartói - vizsgálatainak dokumentálása. 8. Villamossági tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról készült jkv. - hiba javítások dokumentációja, 9. Irányfény világító lámpatestek – üzembentartói ellenőrzéséről készült bizonylatok, tűzvédelmi üzemeltetési naplóval. 10. Villámvédelmi rendszer szabványossági felülvizsgálatáról készült jkv., 11. Kémények felülvizsgálati iratai, 12. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek során kiadott engedélyek megléte, 13.A használathoz, a tevékenységhez szükséges egyéb iratok, bizonylatok.



Az ellenőrzés során vizsgált körülmények: 1. Tűzoltó vízforrások, eszközök, készülékek készenlétben tartása, jelöléseik megléte, állapotuk, megközelíthetőségük biztosítása, 2. A helyiségek használatbavételi engedélyében meghatározott rendeltetés szerinti használatának vizsgálata, 3. Az épület tűzszakasz, füstszakasz határain lévő átvezetések, nyílások állapota, a létesítmény menekülési, kiürítési, tűzoltási felvonulási útvonalainak vizsgálata, állapota, 4. A hő- és füstelvezetésre figyelembe vett szerkezetek (nyílászárók, gépi berendezések) állapota, 5. A beépített tűzvédelmi berendezések kezelésével megbízott személyek alkalmasságának vizsgálata (elsajátították-e a szükséges ismereteket?) 6. A raktározási rend vizsgálata helyiségben, szabadtéren, 7. Éghető folyadékok és gázok tárolási előírásai, különös tekintettel a tűz – és robbanásveszélyes anyagokra, 8. Közmű nyitó-záró szerelvények, megközelíthetőségének, feliratozásának vizsgálata, 9. Jogszabályban meghatározott biztonsági jelek megléte,pl: Dohányzóhely. 10.Városi vonallal rendelkező telefonkészülékek melletti közérdekű telefon számok megléte

Lényegi változások a használati előírások között (a rendelet 176-289. §)

Módosulnak - a tűzoltó készülékek elhelyezésének a szabályai - éghető folyadékok tárolására vonatkozó szabályok (lakóegységekben,közös területeken pl. pince ill. ha kereskedelmi egység van a társasházban arra is kihathat) - robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolásának szabályai (pl. propán bután gázpalack tárolása többszintes lakóépületekben) - tűzveszélyes tevékenység végzésének feltételei - tűzvédelmi célú berendezések ellenőrzésének, karbantartásának, felülvizsgálatának szabályai. 177 §. (5) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.


Üzemeltetés, karbantartás, ellenőrzés: (1) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. melléklet táblázatában meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni.



(3) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. (4) Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. (5) Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702


(2) Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja.

(1) A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702


A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata

FELMÉR- ÉS Ő MÉSZÁROS JÁNOS (TMKE feliratú diák összeállítója)



KIHAGYHATATLAN 



















Üzemeltetés, karbantartás, ellenőrzés:











Tárolás szabályai 190. § (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. Tűzoltási út, terület és egyéb utak 193. § (3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Szellőztetés 196. § (3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell.


Lakó- és szállásépületek 205. § (1) Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem helyezhetők el. (3) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.


Tárolás lakásban és garázsban 233. § (1) Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható. (2) Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható. (3) Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitárolóhelyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül a) parkolóállásonként és b) tárolóhelyiségenként legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz – a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – nem tárolható.






Lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése Virágok a fenti esetekben a piros színnel jelölt területeken kívül, illetve a piros színnel jelölt területeknél 1,95 méter magasság felett (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban) a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető.

http://www.katasztrofavedele m.hu/index2.php?pageid=iparb iztonsag_gyik_valasz&gyik_id= 179














33. § (3) Az épületen belüli szemétgyűjtő helyiség nem szabadba nyíló ajtaja legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2 30-C tűzállósági teljesítményű, továbbá határoló falszerkezete legalább A2 tűzvédelmi osztályú és EI 30 tűzállósági teljesítményű legyen. (4) KK vagy MK osztályba tartozó lakó- és közösségi épületekben a be nem épített tetőtér és a pince bejárata legalább D tűzvédelmi osztályú EI2 30-C tűzállósági teljesítményű ajtó legyen. (6) Padlástérben csak külön helyiségben lehet elhelyezni, kialakítani központi szellőző és klíma berendezéseket. 36. § (2) Lakó vagy üdülő rendeltetés esetén a NAK osztály kivételével a zárt folyosóra, menekülési útvonalra vagy lépcsőházba nyíló lakossági tárolók ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2 30-C tűzvédelmi teljesítményűek legyenek. (3) Lakó rendeltetés esetén, a NAK és az AK osztály kivételével a zárt közép vagy oldalfolyosóra, menekülési útvonalra vagy lépcsőházba nyíló lakások ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2 30 tűzvédelmi teljesítményűek legyenek. Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

32. Menekülési útvonalon beépített nyílászárók (2) A menekülésre szolgáló, vezérléssel működő ajtók esetében a kézi erővel történő nyitást minden esetben biztosítani kell. (3) A menekülési útvonalon beépített ajtónál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. (6) A lakások, lakóépületek bejáratát, a lakásokhoz vezető közlekedőn beépített ajtókat abban az esetben lehet bezárni, ha valamennyi érintett személy részére biztosítják a nyitás lehetőségét. (7) Menekülésre szolgáló, üzemszerűen kulcsra zárt ajtó nyithatósága abban az esetben biztosítható kulcsdoboz elhelyezésével, ha a) az ajtón egyetlen zárat helyeznek el, amelynek kulcsát a kulcsdoboz tartalmazza, b) a kulcsdobozt a menekülő személy számára elérhető helyen, az ajtótól legfeljebb 0,5 m távolságra és biztonsági jellel megjelölve helyezik el, c) az ajtón keresztül menekülő személyek száma legfeljebb 50 fő és d) az adott helyen egyetlen, menekülésre szolgáló ajtó van beépítve Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

Tűzveszélyes tevékenység 184. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. (4) A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. (7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.



A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.


A tűzvédelmi bírságról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1.

tűzvédelmi szabálytalanság megnevezése

tűzvédelmi bírság tűzvédelmi legkisebb legnagyobb mértéke (Ft) (Ft)

2.

tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

10 000

1 000 000

3.

tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási 20 000 tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

3 000 000

4.

tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt 20 000 idéztek elő

1 000 000

24.

tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga 50 000 nélküli végzése, közvetlen irányítása

500 000

26.

tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő 50 000 végzése (természetes személy vagy gazdasági társaság)

1 000 000

a) ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg 28. az építményt 30 000

1 000 000

b) ha a kivitelező vagy a felelős műszaki vezető valótlan nyilatkozatot adott 50.

eltérés a nemzeti szabványok tűzvédelmi előírásaitól és a tűzvédelmi műszaki irányelvek rendelkezéseitől a tűzvédelmi hatóság jóváhagyása nélkül

50 000

1 000 000

eltérés a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott eltérő műszaki megoldástól, 51. kivéve, ha a jogszabályban, nemzeti szabványban vagy tűzvédelmi műszaki 50 000 1 000 000 irányelvben foglalt műszaki megoldást alkalmazzák Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

bírság mértéke

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Lestyán Mária

építésztervező szakmérnök ROCKWOOL Hungary Kft. Szakmai kapcsolatokért felelős igazgató TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Építészeti tűzvédelmi tagozat vezető A1 Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesületének elnöke

+ 36 30 474 1702 [email protected] Lestyán Mária [email protected] +36-30/4741702

Tűzvédelmi szabályok változásai. Lestyán Mária,

Recommend Documents