Turisztikai fejlesztési koncepció

Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása

Turisztikai fejlesztési koncepció (projekt előkészítő dokumentum)

2005

Tartalomjegyzék Bevezetés………………………………………………………………………………………4 1. A turizmus helyzete a világban .............................................................................................. 5 2. Magyarországi helyzetkép...................................................................................................... 6 3. Megyei turisztikai helyzetkép ................................................................................................ 7 4. Derecske - Létavértesi Többcélú Kistérségi Társulás bemutatása ......................................... 9 4.1. A társulás megalakulása, céljai, feladatai........................................................................ 9 4.1.1. A kistérség elhelyezkedése Hajdú-Bihar megyében .............................................. 11 4.1.2. A kistérség helyzete Hajdú-Bihar megye térszerkezetében ................................... 12 4.1.3. A kistérség településeinek fejlettségbeli helyzete.................................................. 13 4.1.4. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége......................................................... 13 4.1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer ........................................................... 17 4.1.6. Infrastruktúra.......................................................................................................... 18 4.2. A társulás tagjainak bemutatása .................................................................................... 21 4.3. Turisztikai adottságok összegző táblázatai ................................................................... 34 5. A turisztikai fejlesztés indokoltsága:.................................................................................... 41 6. A turisztikai fejlesztéssel kapcsolatban használt fogalmak ismertetése............................... 43 7. Komplex turisztikai termékek .............................................................................................. 44 7.1. Új komplex turisztikai termékek kialakítása................................................................. 44 7.2. A térség gazdasági, tudományos és kulturális potenciáljának turisztikai hasznosítása:.................................................................................................................. 45 7.3. Aktív turisztikai lehetőségek fejlesztése a meglévő lehetőségekre alapozva ............... 46 7.4. Településeket összefogó a társulás egészére kiterjedő közös programok és események .................................................................................................................... 47 7.5. Civil kezdeményezések támogatása .............................................................................. 47

7.6. Határon átívelő kapcsolatok bővítése............................................................................ 48 7.7. Térségi turisztikai termékek kialakítása........................................................................ 48 8. Települések turisztikai fejlesztési lehetőségei...................................................................... 54 8.1. A turisztikai programcsomagok megvalósításának feltételrendszere ........................... 61 8.2. A fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága ............................................................. 62 9. A kommunikációs politika szerepe a kistérségi turizmusfejlesztésben ............................... 63 10. Derecske -Létavértes Többcélú Kistérségi Társulás SWOT-analízise .............................. 67 Összefoglalás............................................................................................................................ 68 Irodalomjegyzék....................................................................................................................... 70 Mellékletek……………………………………………………………………………………71

3

Bevezetés

A világban a kultúra és az emberiség terjedésének és a megismerésnek alapköve az utazás volt. A vándorlások során telepedtek le őseink, vándorlások során ismerkedtek meg a környező népekkel, szokásokkal és hagyományokkal. Ma is igény van az értékek megőrzésére, hagyományok ápolására és emellett egyre több ember fordul a természet felé, a természeti környezet felé. Megnőtt az emberekben az igény, hogy szabadidejüket hasznosan, egészségesen és aktív kikapcsolódással töltsék el és erre kiváló lehetőséget ad a vidék, a falusi turizmus és a vidéki falvak. A közelmúltban jelentős fejlődésnek indult a turisztikai iparág, de a vidéki térségekben nem érezteti hatását. A vidéki területek olyan érintetlen természeti környezettel rendelkeznek, amelyet érdemes megmutatni az idelátogatóknak, hagyományokban bővelkednek, tájjellegű termékekkel rendelkeznek, látnivalókban gazdagok. Ezeket az értékeket megmutathatóvá kell tenni, élvezhetővé kell tenni a nagyközönség számára. Az Európai Uniós csatlakozás óta a mezőgazdaság szerkezete sokat változott, azok a családok, akik eddig csak a mezőgazdasági termelésből éltek nem tudnak eleget tenni a követelményeknek, a minőségi termék-előállításnak. Elaprózódott a birtokszerkezet, elöregedett a géppark, elavultakká váltak a termelési technológiák. Megerősödtek a szociális problémák, megnőtt a vidéki értelmiség és a fiatalok elvándorlása, alacsony a vidéki szolgáltatások színvonala (oktatás, egészségügy, szolgáltató ipar), csökkent az összetartó erő a lakosság között, nagyfokú a munkanélküliség, s kevés a vidéki munkahely. Emellett vannak olyan termelők, akik kiváló minőségben termelnek, s akik kisüzemi keretek között kiváló, tájjellegű termékeket állítanak elő. Ezeken a problémákon segít a vidék fejlesztése, és egyik jó lehetőség a turizmus fejlesztése, mely munkahelyeket teremt, segíti az infrastrukturális fejlesztéseket, pótlólagos jövedelemforrást jelent, s a helyi értékek és hagyományok ápolása mellett tovább folytatható és fenntartható a „vidéki élet.”

4

1. A turizmus helyzete a világban „A 2002-2003 év világszerte két rendkívül gyenge esztendő volt a turisztikai ágazatban: az emberek utazási kedvét elvette a 2001. szeptember 11-i New Yorki-i merénylet, a SARSjárvány és az iraki háború. 2004-re ezek a hatások gyengültek, és a üdülni vágyók ismét elindultak külföldi célországokba is” (HVG, 2005). „A világ idegenforgalma túljutott a válságos esztendőkön. Egyre többen szánják rá magukat világjárásra, számuk növekedési tempója az év végére eléri a tízszázalékos mértéket, ami abszolút rekord. Hetvenmillióval többen utaznak 2004-ben, mint 2003-ban” (Népszabadság, 2004). 2004 a világturizmus erős éveként fog bekerülni a történelembe, jelentette ki David de Villers, a WTO főtitkárhelyettese. Hetvenmillióval többen vettek részt a világjárásban, mit az előző évben. Minden jel arra mutat, jelentette ki, hogy az év végén a turistaérkezések számának tízszázalékos növekedését lehet majd elkönyvelni, ami további rekordot jelent, ugyanakkor figyelmeztetett: 2005-ben hasonlóan lendületes fejlődés már nem várható. Hároméves visszaesés után ismét fellendülhet a turizmus – jósolja a Világturisztikai Szervezet (WTO) 2004. júniusában publikált tanulmányában; az állandósuló terror cselekmények ellenére is bizakodnak a szakértők, 2005-ben 5 százalékos növekedéssel számolnak. A kelet-közép-európai régió államai közül az év első négy hónapjában különösen jól teljesített Magyarország és Lengyelország: a 10 százalék feletti növekedést főként az uniós csatlakozás és a leértékelődő nemzeti valuta indokolta. (Világgazdaság, 2004)

5

2. Magyarországi helyzetkép A magyar gazdaság dinamikusan fejlődő ágazata a turizmus, melynek további jelentős tartaléka és számos kiaknázatlan lehetősége van. Országunk idegenforgalma a világ átlagánál gyengébben teljesített 2004-ben. Bár hárommillió külföldi vendég érkezett, ami kilenc százalékkal meghaladja a 2003 január- októberit, de az itt töltött éjszakáinak száma csupán két százalékkal emelkedett. A belföldi turistaforgalom visszaesett: a szálláshelyek 2,8 millió hazai turistát fogadtak, három százalékkal kevesebbet a tavalyinál, a belföldi vendégéjszakák száma pedig öt százalékkal csökkent. A szállodák október végéig átlagosan 48 százalékos szobakihasználtságot értek el, ami két százalékkal magasabb a tavalyinál. Az ötcsillagos házak 25, a gyógyszállók hét százalékkal több külföldi vendégéjszakát regisztráltak, míg panziókban, nyaralóházakban, kempingekben csökkenést észleltek. Mintegy húsz százalékkal nőtt ugyanakkor a külföldre utazó magyarok száma: a határőrség 14,6 millió határátlépésről számolt be. (Népszabadság, 2004)

6

3. Megyei turisztikai helyzetkép A megye határátkelőhelyei 2005. I. félévében 1,5 %-kal kisebb forgalmat bonyolítottak 2004. azonos időszakát tekintve, ez 2,3 millió határátlépést jelentett. Növekedés 6 határállomást közül (Ártánd- közúti, Biharkeresztes- vasúti, Nyírábrány -közúti, Nyírábrány- vasúti, Létavértes -közúti, Debrecen- légi) csak Debrecen és Biharkeresztes esetében volt. A megye kereskedelmi szálláshelyein is mind a látogatók számában, mind az eltöltött vendégéjszakák számában csökkenés volt tapasztalható, mindkét esetben 7-8 % volt a tavalyi adatokhoz képest a visszaesés. Az országos tendencia azonban éppen ellenkező, amely a közép-magyarországra azon belül is kiemelten a budapestre koncentrálódó külföldi vendégforgalomra vezethető vissza. A belföldi vendégforgalom növekedése az Észak-alföldi Régió kivételével valamennyi régióra jellemző volt. A megyében mind a külföldi, mind a belföldi vendégforgalom csökkent. Előbbi legjelentősebben Hortobágy, míg utóbbi Debrecen térségében volt a legjellemzőbb. Debrecen esetében a belföldi vendégforgalom 10%-os visszaesést mutatott ez év első félévében, szintén a tavalyi év azonos időszakának viszonyításában. A visszaesés a német, az osztrák, az ukrán, a holland, az orosz és a szlovák vendégek körében volt tapasztalható, ugyanakkor nőtt a Lengyelországból, Romániából és NagyBritanniából érkező turisták száma. A szállodai szobakihasználtság is elmaradt a tavalyi évhez képest, bár az országos átlagot tekintve-44%-mergfeléelő volt. Az utazás célja az alábbiak szerint alakult: 1. szabadidő eltöltése- 44 % 2. gyógy-szolgáltatások igénybevétele -19 % 3. termál- szolgáltatások igénybevétele -19 % 4. hivatalos, üzleti cél – 9 % 5. konferencia-turizmus – 5 %

7

A féléves adatokat tekintve a szállás díjakból származó bevételek 6%-kal emelkedtek a tavalyi évhez képest, ennek mintegy 64 %-a belföldi vendégektől származott. A vendéglátóhelyek száma 2005 június végén a megyében 2712 volt, ami egy év alatt 37tel emelkedett. A 2712 vendéglátóhely 64 %-a étterem, cukrászda, 23 %-a bár, borozó, a fennmaradó 13%-ot pedig a munkahelyi, közétkeztetési egységek képezik. Az adatok a KSH 2005. évi gyűjtéséből származnak és a turizmus 2005. első félévi helyzetét jellemzik.

8

4. Derecske - Létavértesi Többcélú Kistérségi Társulás bemutatása 4.1. A társulás megalakulása, céljai, feladatai A 2003. decemberében elfogadott Kormányrendelet alapján 2004. júniusában létrejött az új statisztikai területi lehatárolás alapján a Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása. A Társulás székhelye Sáránd község. A kistérséget 3 mikrotérség alkotja: -

Létavértesi mikrotérség /Létavértes, Álmosd, Bagamér, Kokad/

-

Derecske mikrotérség /Derecske, Konyár, Mikepércs, Sáránd/

-

Hosszúpályi mikrotérség /Hosszúpályi, Hajdúbagos, Monostorpályi/

A kistérségi társulás feladatai az alábbiakban határozhatók meg: -

szervezeti keret biztosítása az önkormányzatok együttműködésének kialakításához;

-

az önkormányzatok közszolgáltatási rendszerének térségi szintű összehangolása

-

ágazati feladatok közös ellátása;

-

integrált térségi intézményrendszer kialakítása, feladatellátás összehangolása;

-

a feladatellátáshoz szükséges feltétel- és forrásrendszer koordinálása;

-

közigazgatási feladatellátás;

-

térségfejlesztés: terület- és településfejlesztési feladatok összehangolása, programozási és tervezési tevékenység.

A 11 települést magában foglaló kistérség kétpólusú: Létavértes és Derecske gazdasági aktivitása, fejlettsége zömmel azonos szintű, bár Derecske közlekedés-földrajzi fekvése kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. Hosszúpályi nagyközség, a kistérség földrajzi középpontja, mely gazdaságilag fejlettebb a többi községhez viszonyítva. A korábbi statisztikai lehatárolás alapján a Derecske-Létavértes kistérség települései (Derecske és Konyár kivételével) a debreceni statisztikai körzethez tartoztak. Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa olyan gazdasági/társadalmi mutatókkal rendelkezett, amely a KSH körzet egészére- statisztikai elemzések alapján- kedvező

9

hatást gyakorolt. Ez a pozitív hatás csak a gazdasági mutatókban jelentkezett, mely nem adott valós képet az egyébként hátrányos helyzetű településekről. Az új lehatárolással a kistérség egészéről megállapítható, hogy hátrányos helyzetű, periférikus elhelyezkedésű térség, mely a gazdasági, társadalmi fejlődés lehetőségét nem tudja megteremteni, a korlátozott anyagi források, a társadalmi problémák miatt, így a települések további lemaradásának veszélye fokozódik.

10

4.1.1. A kistérség elhelyezkedése Hajdú-Bihar megyében A Derecske- Létavértesi kistérség elhelyezkedését a megyében az 1. sz. ábra szemlélteti.

11

Hajdú-Bihar megyében a korábbi statisztikai besorolás szerint 7 kistérséget különböztettünk meg. Az új területi lehatárolással 9 kistérség jött létre a megyében: 1. Derecske-Létavértesi 2. Hajdúhadházi 3. Debreceni 4. Hajdúböszörményi 5. Polgári 6. Balmazújvárosi 7. Hajdúszoboszlói 8. Püspökladányi 9. Berettyóújfalui 4.1.2. A kistérség helyzete Hajdú-Bihar megye térszerkezetében A kistérség népessége a megye népességének 7,3%-a, területe pedig a megye területének 9,34 %-a. A települések a nagyvárosból több irányból is megközelíthetőek. A kistérség alközpontja, Derecske városa a 47. számú főközlekedési út mentén helyezkedik el. A kistérség legtávolabbi és leghosszabb úton megközelíthető települései közé tartoznak a közvetlenül a magyar – román határ mentén fekvő Kokad Álmosd és Bagamér települések, de Konyár település is kiesik a jelentősebb forgalmat bonyolító közutaktól. A nagyváros közelsége gazdaságilag a közvetlenül Debrecen szomszédságában fekvő települések életében érezteti hatását. Debrecen a térség gazdaságában, a foglalkoztatottságban és az oktatásban bír nagy jelentőséggel. A települések megközelíthetőségét tekintve – Álmosd, Bagamér és Kokad kivételével – valamennyi település elérhető vasúton a Debrecen - Létavértes, valamit a Debrecen - Nagykereki szárnyvonalon. A gazdasági – az ipar, a kereskedelem és a szolgáltató – szektor túlnyomó része a megyeszékhelyen koncentrálódik, ugyanakkor a két centrumtelepülés – Létavértes és Derecske – is alkalmas a lakossági igények széles körű, magas színvonalú kielégítésére.

12

4.1.3. A kistérség településeinek fejlettségbeli helyzete A kistérség iparilag fejletlen, foglalkoztatási gondokkal sújtott. A kistérségi települések csoportja halmozottan hátrányos helyzetű, az országhatár mentén elzártan fekvő településeket is magában foglal. A környezet állapotát tekintve a kistérségben nincs súlyos probléma, az érintetlen természeti környezet jelentős értéket képvisel a kistérségben. A térség infrastruktúrájában legjelentősebb lemaradás a szennyvízelvezetés és –tisztítás területén van. A környezeti problémák megelőzése érdekében indokolt a településcsoportok összefogása a közműfejlesztési programok kidolgozásában és későbbi megvalósításában. A leghátrányosabb helyzetű határmenti területek felzárkóztatását, az elzártság felszámolását is szolgálja a Létavértes -Székelyhíd közötti határátkelőhely. 4.1.4. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége A településekből kiemelkedik Létavértes és Derecske, valamint a kistérség földrajzi központját képező Hosszúpályi. A 11 település lakossága mintegy 40.000 fő. A kistérség településeinek fontosabb adatait a 1.sz. táblázat tartalmazza. 1. sz. táblázat:A települések adatai Település neve Terület (km2) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km2) 1.

Álmosd

34,13

1651

48

2.

Bagamér

47,02

2515

53

3.

Derecske

103,58

9369

91

4.

Hajdúbagos

37,44

1962

53

5.

Hosszúpályi

79,18

5796

73

6.

Kokad

16,10

648

40

7.

Konyár

41,70

2247

53

8.

Létavértes

116,62

7189

62

9.

Mikepércs

36,93

3724

101

10.

Monostorpályi

44,44

2217

50

11.

Sáránd

22,68

2343

103

Összesen:

579,82

39661

69

Forrás: KSH, 2004

13

A kistérség nemzetiségi összetételét tekintve döntően magyarok alkotják a népességet. A térségen belül egyes településeken jelentős a roma népesség aránya. Különösen súlyos problémát okoz ez Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Létavértes és Konyár településeken. A kistérségre vonatkozó fontosabb adatokat táblázatba foglaltuk az átláthatóság érdekében (2. sz. táblázat)

2. sz. táblázat: A két kistérség fontosabb adatainak összehasonlítása Derecske - Létavértesi kistérség Népesség (fő)

39661

Terület (km2)

579,82

Népsűrűsé0g (fő/km2)

68

Települések száma

11

Városok száma Legnagyobb település népessége (fő)

2 (Derecske, Létavértes) 9369 (Derecske)

Legkisebb település népessége (fő)

648 (Kokad)

Középiskolák száma (db)

1; (Derecske)

14 év alattiak a népességen belül (%)

19,1

60 év felettiek a népességen belül (%)

18,3

Forrás: KSH, 2004

14

A kistérség legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatait a 2004. évi statisztikai évkönyvből gyűjtöttük össze 3. sz. táblázatban. 3. sz. táblázat: Kistérségi statisztikai adatok A kistérség fontosabb statisztikai adatai 2004 évben Lakónépesség fő

39661

Demográfia, foglalkozatási helyzet

Városok népessége fő

16558

Települések átlagos népessége fő

3606

Népsűrűség fő/km2

68

60 éves, vagy annál idősebb népesség aránya a teljes népességen belül % Munkanélküliek arány a teljes munkavállaló korú állandó népességen belül % Tartós /180 napon túl/ munkanélküli a teljes munkavállaló korú állandó népességen belül % Tartós /180 napon túl/ munkanélküli a munkanélkülieken belül % Szellemi foglalkozásúak a munkanélküliek körében % Pályakezdők a munkanélküliek körében % Lakásállomány 2004 év végén db

8,9 4,5 50,7 8,8 10,1 14591

100 lakásra jutó lakos fő

272

2004-ben épített lakások száma db

154

Épített lakások átlagos alapterülete m2 Infrastruktúra

18,3

94,6

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ban 3

Egy háztartásra jutó éves gázfogyasztás m

Egy háztartásra jutó éves villamos energia fogyasztás /2003. év/ Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás db Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás

52,2 1550,2 2367,5 93,9 9,5

1 km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza / legrosszabb adat a megyében/

138

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra db

231

Kábel TV hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakosra

56 15

Humán infrastruktúra

1 háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos

1653

100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek

103

Általános iskolai feladat ellátási hely

15

Gimnáziumi feladat ellátási hely

2

Szakközépiskolai feladat ellátási hely

2

100 lakosra jutó általános iskolai tanuló

111

1000 lakosra jutó középiskolai tanuló Kiskereskedelmi üzlet

9 ebből

Élelmiszer jellegű üzlet, áruház

149

Iparcikk jellegű üzlet, áruház

8

Ruházati szaküzlet

39

Kereskedelem, vendéglátás

Bútor, háztartási cikk szaküzlet

2

Elektromos háztartási cikkek

5

Vasáru, festék, üveg szaküzlet

23

Könyv, újság, papíráru szaküzlet

10

Használt cikk szaküzlet

12

Gépjármű alkatrész szaküzlet

7

Gépjármű üzemanyagtöltő-állomás

4

Gyógyszertár

8

Kiskereskedelmi üzlet 1000 lakosra Vendéglátóhely Étterem, cukrászda Bár, Borozó

420

11 ebből

130 82 42

16

Vállalkozások

Regisztrált vállalkozások

2115

Társas vállalkozások

561

Egyéni vállalkozások

1554

Vállalkozás 1000 lakosra

53

Forrás: KSH 2004

4.1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településeinek jogállását a 4. sz. táblázat mutatja be. 4. sz. táblázat: Települések jogállása Település

Jogállás

1

Álmosd

község

2

Bagamér

község

3

Derecske

város

4

Hajdúbagos

község

5

Hosszúpályi

nagyközség

6

Kokad

község

7

Konyár

község

8

Létavértes

város

9

Mikepércs

község

10 Monostorpályi

község

11 Sáránd

község

A településcsoportra az alábbi megállapításokat tehetjük: a., A kistérségen belül két város található: Létavértes és Derecske Fejlettségük, illetve lakónépességük alapján ezek a települések a legjelentősebbek. b., A két kisváros közül Létavértes térségközponti feladatokat lát el, melynek elsődleges haszonélvezői a szűkebb környezetében fekvő községek. Derecske város pedig alközpontként működhet.

17

c., A városi cím elérésére törekvő Hosszúpályi nagyközség a térség földrajzi központjaként – földrajzi helyzetéből és fejlett szolgáltató ágazatából adódóan – elsősorban a 3 km-re fekvő Monostorpályi, valamint a 6 km-re fekvő Hajdúbagos számára biztosít kiegészítő ellátást, elsősorban a kereskedelem, a kultúra és a szolgáltatások terén. d., A térségközpont Létavértes sajátos helyzetét határmenti fekvése adja. A határmenti települések gazdaságára hosszútávon élénkítően hat a létavértesi határátkelőhely átmenő forgalma. e., A kistelepülésekre a kedvezőtlenebb adottságok, valamint az alacsonyabb életminőség jellemző. Ilyen kedvezőtlen helyzetben levő település az északi, periférikus elhelyezkedésű Kokad, Álmosd és Bagamér. Annak ellenére, hogy Konyár község szomszédos Derecske városával, mégis kiesik a városhoz kötődő gazdasági vérkeringéséből. A külső és belső kapcsolatok működésének fontos feltétele a megfelelő közlekedési hálózat. A külső kapcsolatok lehetőségei igen széleskörűek, melyet a megyeszékhely közelségével is magyarázhatunk. A belső kapcsolatok vonatkozásában az alulról szerveződő önkormányzati társulási tagságot említhetjük. Az Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása székhelye Létavértes. A Társulásnak a térség 9 települése tagja. A Társulás feladatai közé tartozik a térségi érdekek egységes megjelenítése a terület- és vidékfejlesztésben érintett megyei, regionális és országos szervezeteknél, továbbá a fejlesztések tervezése, összehangolása és koordinálása. 4.1.6. Infrastruktúra A kistérség hátrányos helyzetű térségekhez tartozik. A társadalmi – gazdasági - infrastrukturális elmaradottság a 7/2003 (I.14.) Korm. rendelet értelmében a következő településekre jellemző: Álmosd, Bagamér, Kokad, Konyár. Ezeken a településeken a munkanélküliség is jelentős. Mind a regisztrált munkanélküli férfiak, mind a nők aránya a 18-59 éves lakossághoz viszonyítva magasabb a megyei és az országos átlagnál.

18

A kistérség infrastruktúrájában a legnagyobb lemaradás a szennyvízcsatorna hálózat terén van. A kistérség 8 településén egyáltalán nincs csatornázottság. Hosszúpályi és Létavértes kedvezőbb helyzetben van, míg Derecskén alacsony szintű a csatornázottság. A kedvezőbb helyzetű települések is jelentősen elmaradnak a megyei, regionális és országos átlagtól. Kedvezőbb a helyzet a közüzemi víz és elektromos hálózatra kapcsolt lakások arányát tekintve. Ez az arány 78-100% között változik. A vezetékes gázhálózatba kapcsolt lakások aránya már nem ilyen jó, az értékek 32,1 (Bagamér) és 59,6 (Mikepércs) között változnak. Derecske 56,8%-os, Létavértes 42,9%-os ellátottsággal bír. A kistérség infrastrukturális ellátottságának bemutatását szolgálja a 5.sz. táblázat.

19

5 . sz. táblázat : Infrastrukturális adatok településenkénti bontásban

Lakásállomány

Háztartási vill. Vezetékes házenergia fotartási gázfogyasztók, 2003 gyasztók, 2004

Közüzemi Közüzemi vízKözüzemi vízszennyvízhál. vezeték hálóhálózatba kaphossza-km, zat hossza – csolt lakás 2004 km, 2004

Közüzemi szennyvízhál.ba kapcsolt lakás

Álmosd

712

722

263

17

635

-

-

Bagamér

1009

1074

338

19,3

817

-

-

Derecske

3305

3523

2097

50,4

3256

6,7

287

Hajdúbagos

829

819

416

14,8

729

-

-

Hosszúpályi

1982

2001

984

35,3

1948

14

409

Kokad

297

317

129

6,12

271

-

-

Konyár

857

959

343

17,4

790

-

-

Létavértes

2689

2979

1288

45,8

2386

15,5

688

Mikepércs

1150

1362

829

20,5

1150

-

-

Monostorpályi

934

966

389

18,9

8885

-

-

Sáránd

828

1023

538

17,6

828

-

-

14592

15745

7614

263,12

21695

36,2

1384

217776

249246

150378

2868,7

204752

1229

98828

Kistérség összesen Hajdú-Bihar megye összesen Forrás: KSH, 2004

20

4.2. A társulás tagjainak bemutatása Álmosd Álmosd területe 3412 ha. Az érmelléki löszös hát nevű kistáj É-i részén helyezkedik el. A település határában 50 ha vízfelületű mesterséges tó található, amely a szükséges infrastrukturális feltételek kiépítése esetén jelentősen megnövelhetné a település idegenforgalmi vonzerejét. A község az Ákos nembeli Álmosdi Chyre nemzettség ősi birtoka és temetkezőhelye volt. Írott forrásaiban először 126-ben említik a nevét. 1416-ban már Álmosd néven említik a települést. Az írásos források 1536-ban említik utoljára a katolikus plébániát, valószínűleg ekkor tért át a lakosság a protestáns vallásra. A Csire családtól dobó István vásárolta meg a birtokjogot. Álmosd neve, Bocskai István fejedelem hajdúinak 1604ben itt megvívott győzelme révén került be a köztudatba. A Bocskai u. 1. szám alatt található középkor eredetű (XIII:_XIV: század) református templom 1805-ben, illetve 1822-24 között lett átépítve. A templomkertet vastag kőfal veszi körül, mely a XVI. században épülhetett. A kertben egy világháborús emlékszobor áll, amely egy ismeretlen olasz hadifogoly művész alkotása. A szintén műemlék jellegű katolikus templom 1850-ben épült és a Táncsics M. utcán található. A Kölcsey u. 13. szám alatt helyezkedik el a Kölcsey Emlékmúzeum, amely valószínűleg Kölcsey Ferenc szülőháza volt. A múzeum Álmosd leglátogatottabb turisztikai célpontja (1995-ben 2040 fő). Az épület a XVIII: század végén épült klasszicista nemesi kúria. A költő lakószobájában irodalmi kiállítás található. További 3 helyiségen korabeli bútorokkal berendezett dolgozószobát, az álmosdi csata emlékeit, illetve egy XVIII. századi konyhát láthatunk. A ház pincehelységében „Érmelléki Szőlőskultúra és Bortermelés„ címmel néprajzi kiállítás nyílt. Az udvaron 1975 óta Kölcsey Ferenc mellszobra (Márton László műve) áll. A Rákóczi u. 21. szám alatt Mucsi Mihály kovácsmester századforduló korabeli kovácsműhelye tekinthető meg. Az épületben a mester teljes szerszámkészlete és az itt készült vastárgyak (patkók, szekér- és ekealkatrészek) is megtalálhatók. Az 1604. október 15-én Bocskai hajdú által megvívott álmosdi csata emlékműve – Nagy Sándor alkotása - a főtéren áll. 21

Táncsics u. 22. szám alatt elhelyezkedő Miskolczy kúria mögött található Miskolczy-park a környék kiemelkedő természeti értéke. A lucfenyőkben, hársakban és juharfélékben igen gazdag park bejáratát egy csodálatosan szép soktörzsű, 250 cm törzsátmérőjű vadgesztenyefa őrzi. A fa 6 nagy meggyökeresedett ágból új törzsek fakadtak, melyek átmérője, egyenként 70-100 cm.

Bagamér Bagamér Hajdú-Bihar megye ÉK-i részén, Debrecentől 31, Létavértestől 13 km-re található, a román határ közvetlen közelében. A település a Létavértes-Vámospércs közötti 4806. sz. összekötő út mentén fekszik, kizárólag közúton lehet megközelíteni. A település határában található a környék legnagyobb méretű (109 ha) mesterséges állóvizének kialakítására alkalmas terület, amely a megfelelő infrastrukturális adottságok megteremtése esetén a település egyik fő idegenforgalmi vonzerejévé válhatna. A ritka botanikai értékeket tartalmazó Hajdúsági Tájvédelmi körzet 28 védett területegységének egyike, a Kék-Kálló völgye a község ÉNy-i határán húzódik keresztül. A községet a Gutkeled nemzetség telepítette. Első írásos említése 1281-ben Bagomer néven történt. 1611-ben Báthori Gábor erdélyi fejedelem 16 hajdútisztnek, valamint az alattuk szolgáló mintegy 1000 hajdúvitéznek adományozta Bagamért földjeivel együtt, amely ettől kezdve „kishajdú” település lett. A község dombra épült, erődszerű református templomának egy része a XIV. századból való. 1996. augusztusában nyílt meg a község állandó helytörténeti és néprajzi kiállítása az egyik egykori helyi református iskolában. Műemlék védelemre érdemes, eredeti formájukban álló parasztporták találhatók az Árpád utcán. A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részeként, a község határában 300 hektárnyi védett területként húzódik végig a Kék-Kálló völgye, amely egyedüli tájképi érték Hajdú-Bihar megyében. További botanikailag értékes területek: a Bagaméri ezüsthársas és Malomgát környéke.

22

A község egyetlen köztéri szobra egy szabadságharcos, egyben I. világháborús hősi emlékoszlop. A görög katolikus templom korábbi alapon épült újjá 1852-ben. Derecske Derecske Hajdú-Bihar megye nyugat részén helyezkedik el. Autóbusszal és vasútvonalon egyaránt megközelíthető. A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47-es főút (M47) melletti fekvése. Derecske területének legnagyobb része a Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alatt álló természetvédelmi területet alkotja különös tekintettel a keleti határrészre. A település környezetében olyan védett fajok találhatóak, mint a réti őszirózsa és a kék vércse. A települést 1291-ben említi első ízben írásos forrás, ami váradi püspökség tizedösszeírásából való. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Közelében a konyári sóstó. Derecske ősrégi közösség; a XVI. században szabad hajdúváros volt. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. A 18-19. századi fejlődése sokkal dinamikusabb, mint a környező településeké. Ennek köszönheti mezővárosi rangját, művelődésben, kereskedelemben, kultúrában betöltött egyfajta centrum szerepét. A település évszázados iskoláztatási hagyományokkal rendelkezik. A Református Egyház a XVII. század közepétől elemi iskolát működtet a településen. A 60-as évektől átalakul a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűnnek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá teszik az 1991-ben ismét városi rangot kapott település arculatát. Rendkívül kevés a műemléki, vagy műemlék jellegű épület. Ezek közé tartozik a város főterén álló református templom, a késő barokk stílusú katolikus templom, a katolikus parókia 17. századi épülete, a két évszázadon át a református egyház fiúiskolájaként működött emeletes épület.

23

Derecske a városi rang elnyerését követően, az 1990-es években igyekezett visszaszerezni a korábban elvesztett kistérségi szerepét. Ezekben az években épült a mentőállomás, a sportcsarnok, a krízisház, és megvalósult az itt lakók régi óhaja, rendőrőrs is van a városban. Derecske az 1990-es évek végére a legvirágosabb bihari településsé vált. A városban viszonylag sok régi paraszti épület őrzi a XIX. század népi építészetének jegyeit. Minden január utolsó hétvégéjén tartják a derecskei borversenyt. Május utolsó hétvégéjén nemzetközi kórustalálkozónak ad otthont a református templom. Júniusban szervezik a művésztelepet, amely az országban egyedülálló módon, elsősorban a sokszorosító grafika műhelye. Szeptember utolsó szombatja a szüreti mulatság ideje, utcai felvonulással, egész napos programmal, főzőversennyel és csikósbemutatóval. A környéken kiváló vadászterepek találhatók, gyakran keresik fel a külföldiek is a helyi vadásztársaságot. A földesi útfélen, a kiserdei víztározó a horgászok kedvelt helye. A tavat övező kiserdő védett természeti érték. Gazdasági életére jellemző az utóbbi évektől prosperáló vállalkozás és kisipar. Népi iparművészeti hagyománya a településnek a 19. század végétől virágzó szűcshímzés, és a szűrrátét készítés, ami a településen virágzó juhtenyésztéshez kapcsolódott. Késztermékük az Alföld jelentős részén elterjedt ráncos női kisbunda volt, selyemmel dúsan hímzett ünnepi viseletként megjelenő darab. A rátétkészítők előbb a hortobágyi pásztorviselet darabjait a szűröket készítették, majd az életmód változással lakásdíszítő tárgyak, párnák, terítők készültek. A szűrrátét ma is virágzó népi iparművészeti ág, országosan ismert mesterei dolgoznak a településen. A város domináns épülete az 1842-ben épült klasszicista református templom. Szószéke és orgonája figyelmet érdemlő ipartörténeti emlék. Műemlék jellegű épülete a katolikus plébánia telkén álló 18. századi népi barokk paplak. A kézművesek sokféle tárggyal vesznek részt a város rendezvényein; a szűrrátét, fafaragás, nemezelés, vesszőfonás, szövés, tűzzománc, hímzés, bőrművesség, gyöngyfűzés, csuhéfonó, szalmafonó, csont- és szarufaragó mesterségek a jellemzők.

24

Hajdúbagos Hajdúbagos Debrecentől délkeletre, közúton mindössze 16 km-re fekszik, Debrecen közvetlen vonzáskörzetébe tartozik. A település a Debrecen-Létavértes vasúti mellékvonalon vasútállomással rendelkezik. A település területe három természeti táj, a Dél-Nyírség, a Berettyó-Kálló köze és a Dél-Hajdúság kistájak találkozási pontjában helyezkedik el, közvetlenül az erdős-ligetes Erdőspuszták szomszédságában. A település flóráját és faunáját a löszös homokkal és üledékkel fedett Berettyó-Kálló köze, valamint a részben csernozjom talajjal fedett DélHajdúsági kistájak adottságai határozzák meg. Hajdúbagos és környéke rendkívül változatos természeti és sajátságos táji adottságokkal rendelkezik, egyesítve az eltérő talajadottságokat, ezzel együtt pedig a kétféle növénytakarót is. Közel 500 ha-os erdőség található itt, amelynek legnagyobb része akácból áll, illetve a védelmet élvező tatárjuharos tölgyes erdő. Magyarországon egyedülálló és ezért fokozottan védett a mintegy 250 ha területű Földikutya Rezervátum, amely a kihalóban lévő állatfaj utolsó magyarországi menedéke. Az itt található ősgyep mintegy 90 állatfaj és közel 136 növényfaj élőhelye, s közülük nem egy védettséget élvez. Hajdúbagos írott források alapján késő Árpád-kori település, már a neolitikumban is lakott volt, az első írásos emlék 1214-ből származik. A település a XVI. században már egyházas hely volt, s 1435-ben az 50 jobbágytelkes falut Szabolcs megyéhez számítják. Fontos állomás volt a település történetében a hajdúkiváltság elnyerése a XVII. század elején, amely az ún. „bihari kishajdú” városok rangjára emelte Hajdúbagost, ami kiváltságot jelentett a lakosságnak, az ún. kollektív nemesi jogállást biztosította. Várad török kézre kerülése után Bagos elveszítette a katonai erejét és szerepét, ez által a kiváltságait is. A törökök kiűzése után viszont közte volt azoknak a településeknek, amelyek nagy nehézségek árán is, de fennmaradtak. 1867. évi kiegyezést követően több ipari üzem is létesült a községben, s a fejlődést nagyban elősegítette az 1894-ben átadott vasútvonal is. Trianon után azonban Hajdúbagos is, mint a környező települések periférikus helyzetbe került, fejlődése lelassult. Az 1950. évi közigazgatási átszervezést követően Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község, 1977-től nagyközségi közös tanácsú társközség Sáránd székhellyel, a rendszerváltást követően ismét önálló község.

25

A természetvédők és természetkedvelők igen nagy becsben tartják az idős tatárjuharos tölgyes erdőt, illetve a településen található védett fákat. A település az itt található Földikutya rezervátumáról híres, amelynek a mintegy 250 ha-on elterülő ősgyep ad otthont gazdag növény- és állatvilágával. A község jelentős természeti értéke a Szabó Károly fafaragó művész által kialakított kert, ahol ritka és védett fafajok láthatóak. Műemlék jellegű temploma 1483-ból származik, amely a település központjában látható. A református templomban elhelyezett főbírói széken réztábla hirdeti, hogy valaha a székben Petőfi Sándor is helyet foglalt. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend az évente megrendezésre kerülő Dinnyefesztivál, amelyet a környező településekről is igen sokan látogatnak. Hosszúpályi A község Hajdú-Bihar megye K-i részén, a megyeszékhelytől DK-re, közúton 18 km-re található. Forgalmi helyzete kedvező. A térszerkezetben elfoglalt helye és a tömegközlekedési kapcsolatok száma alapján, a község még egyértelműen Debrecen felé orientálódik. A 7918 ha területű nagyközség a Dél-Nyírségi kistáj D-i peremén helyezkedik el. A község a nyírségi homoktalajok és a debreceni löszös hát termékeny talajának találkozásánál fekszik. A községtől É-ra fekvő homokos részeken nagy kiterjedésű erdők, szőlőskertek és gyümölcsösök, D-re füves terület, rétek és legelők találhatók. A település D-i szomszédságában található Fehértói vésztározó és a Kerek-szik tó nemzetközileg is számontartott madárfészkelőhely, a vonuló madarak fontos pihenőhelye. A község írott forrásban először 1219-ben jelenik meg, a Váradi Regestrum említi, mint az Ákos nemzetségbeli Erdő úr birtokát. Egy 1415-ben íródott oklevél alapján tudjuk, hogy a XV. században Hosszúpályi Monostorpályival együtt az Álmosdi Chyre nemzettség birtokába került. A török uralom pusztításának eredményeként a XVII. századra majdnem elnéptelenedett a falu, benépesülése csak a XVIII. századtól, a török kiűzése után indult meg ismét.

26

A századforduló idején több előkelő nemesi kúria díszítette a község képét. Közülük kiemelkedett a gr. Zichy család XIX. század elején épített háza. 1848-ban a település határában táborozott az orosz hadsereg egy hadosztálya. A község jelenlegi református temploma 1867-ben, római katolikus temploma 1836-ban épült. A településen több műemlék jellegű épület található. Római katolikus temploma, amely 1833-36 között épült klasszicista stílusban. A református templomot 1803-07 között építették, eredetileg klasszicista stílusban. Az épület 1863-ban romantikus stílusban építették át. A XVIII. század végén épült Zichy-kúria ma a művelődési háznak ad helyet. A késő barokk stílus jegyeit viselő U alakú udvarház udvarán áll a XIX: század elején népi barokk stílusban épített „Magtár”. Benne jelenleg disco üzemel.

Kokad A település a megye K-i részén, a román határ közvetlen közelében, Létavértestől mintegy 3 km-re, ÉK-re fekszik. Debrecennel naponta több távolsági autóbuszjárat biztosítja a közvetlen összeköttetést. Az 1612 ha területű község érmelléki löszös hát nevű kistáj részén helyezkedik el. Álmosd és Kokad határterületén 50 ha vízfelületű mesterséges tó található, mely a megfelelő infrastrukturális feltételek megteremetése esetén az idegenforgalom fejlesztésének alapjául szolgálhatna. Írott forrásokban először 1219-ben bukkant fel a helység neve. A község eredeti elnevezése Rubin volt, de a korai források már mai nevén is említik. Kokad a Gutkeled nemzettség Báthori ágának ősi birtoka volt. 1336-ban e családhoz tartozó András, váradi püspök birtokolta. A XV. században több tulajdonos kezén részbirtokra oszlott, rövid ideig Hunyadi János tulajdonában is volt a község. A már meglévő görög katolikus templom mellé 1780 körül református templom épült. A település földesurai a XVIII: században gróf Ditrichstein, a XIX. században pedig a Zichy és a Hadik családok voltak.

27

A községben, a Kossuth utcán található református (1780 körül épült) és a Bocskai téren látható katolikus templom, műemléki jellegű épületek.

Konyár Konyár Hajdú-Bihar megye déli részén, a Berettyó-Kálló közén fekvő település. Debrecenből a 47-es úton közelíthetjük meg, Derecskétől egy 10 km hosszú bekötő út vezet a településhez. Vasúton a Debrecen-Nagykereki szárnyvonalon érhető el, a megyeszékhelytől való távolsága 30 km. 1990-ig zsáktelepülés volt, ekkor adták át a jó minőségű bekötőutat Pocsaj, illetve Hosszúpályi felé. A domborzati és vízrajzi viszonyaiból következik, hogy főleg bokorfüzesek, ártéri ligeterdők, vízi, mocsári és sziki társulások alkották egykor természetes növénytakaróját. Nagyobb botanikai értéket a kiterjedt, a hortobágyihoz hasonlítható szikespusztai növényzet képvisel. A közelben fekvő állandó és időszakos állóvizek nemzetközileg is számontartott madárfészkelő- és táplálkozóhelyek. A község határának egy része a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részeként nyilvántartott terület. A település apróvadban gazdag vadászterületén bérvadásztatással is foglalkozó társaság működik. Gyönyörűek a még érintetlen sóvirágos rétjei, nádasai. 1660-ban - a tatártámadás során - leégett ősi templom helyén, annak falmaradványaira épült fel 1741-1744 között a barokk stílusú, műemlék jellegű református temploma. Hajóját többször is bővítették. Karcsú tornya tetején szép ívű barokk sisak emelkedik. Belső berendezése is a barokk stílus formajegyeit viselik. Erős a civil szféra (Konyári Pávakör Egyesület, Konyáriak Baráti Köre, Konyári Ifjúsági Szabadidős Egyesület, Konyári Nyugdíjasok Egyesülete, Faluőrség). Több jelentős hagyományőrző és -teremtő rendezvényük is van, pl. a Konyári Napok, Aratóverseny, Vőfélyverseny, Népzenei Kórusfesztivál, Farsang és a Falunap. A művelődési ház, a könyvtár ad otthont a különböző kulturális rendezvényeknek, művelődési közösségeknek, szakköröknek. A Konyári Sport Egyesület labdarúgó szakosztálya megyei II. osztályban játszik.

28

Létavértes Létavértes Debrecentől 24,4 km-re fekszik a megye keleti peremén, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a Sáránd-Létavértes, Vámospércs-Pocsaj, illetve a Vámospércs-Bagamér-Létavértes-Debrecen összekötő utak csomópontjában fekszik. Közúton több irányból is megközelíthető, ezen kívül vasúton is elérhető a település. A település 1996-tól városi jogállású település. Létavértes területének északi része a Nyírséghez, ezen belül is a Dél-Nyírséghez, déli része a termékeny Érmelléki Löszös Háthoz tartozik. A várost északról környező táj szélfútta futóhomokkal fedett, hordalékkúp síkság, a táj ennek ellenére változatos. Létavértes látképileg is változatos ligetes-erdős határára igazán jellemző az Erdőspuszták elnevezés. Ami a talajadottságokat illeti, a Nyírséghez tartozó területek adottságai kedvezőtlenek, azonban az Érmelléki Löszös Háthoz tartozó igen kedvező termékenységű, jó víz- és tápanyaggazdálkodású mészlepedékes mezőségi talajokat találhatunk. Ezen a területen az országos átlagot jóval meghaladó búza és kukoricatermést takarítanak be. Az erdősültség értéke ma is magas, de az erdők döntő része ma már akácerdő, illetve más telepített erdő (nyár és fenyő), az őshonos ligetes tölgyerdőkkel szemben. Nagyléta írott forrásokban 1291-1294-ben került említésre, a Váradi Regestrum egyházas helyként nevezi. 1552-ben Báthori András birtokolta. 1614-ben Sólyomkő tartozéka, váruralom volt. Nagyléta 1712-1871 között Biharország 17 mezővárosának egyike volt. Vértes első írásos említése 1435-ben történt. A XVII. század folyamán elpusztult, 1772-ben települt újra. A község híres volt salétromfőzéséről. 1739-ben pestisjárványban 754 nagylétai lakos halt meg. A lakosság létszámának növelése céljából Pátriumból román nemzetiségű jobbágyokat telepítettek. Az 1839-es összeírás szerint a lakosság 7%-a román görög katolikus, 37%-a római katolikus, 55%-a református, 1%-a zsidó volt. Létavértes kistérségi szerepkörét meghatározta földrajzi fekvése. 1920 óta Debrecen és a magyar-román határ között fekvő települések Létavértesen keresztül kapcsolódhatnak be az ország vérkeringésébe. Városi címét 1996. július elsején kapta vissza.

29

A szőlőművelés és borászat eszközeit a Tájház mutatja be. Agráripari műemlék az élővíz fölé 1904-ben épített Vizivágóhíd. A nagylétai görög katolikus templom ikonosztáza érdekes látnivaló. 1996-ban megnyílt az Irinyi emlékszoba. Az Árpád téren található református templom mellett érdemes megtekinteni Kossuth Lajos egész alakos szobrát és a Szent István díszkutat is. Az Irinyi utcában található a zajtalan gyufa feltalálójának Irinyi Jánosnak az egész alakos szobra. A szőlőskertben található Piremon Pihenőközpontban lovasturisztikai lehetőségek, szállás és étkezési lehetőségek is várják a látogatókat. A város kiemelkedő rendezvénye a minden évben szeptemberben megrendezett „Városnap”, az országos szintű díjugrató és fogathajtó versenyek és a szintén ősszel megrendezésre kerülő Szüreti nap is. Monostorpályi Monostorpályi Hajdú-Bihar megye keleti részén, Debrecentől délkeleti irányba 21 km-re található. A község vasútállomással is rendelkezik a Debrecen-Sáránd-Létavértes szárnyvonalon, illetve a Hajdú Volán autóbuszjáratai biztosítják a megközelíthetőségi lehetőséget. Térszerkezetét a szomszédos Létavértes és Hosszúpályi, valamint a magyar-román államhatár menti fekvése határozza meg. A községet két természeti táj, a Dél-Nyírség, valamint a Berettyó-Kálló köze kistájak határolják, valamint az Érmelléki löszös hát peremhatása is érvényesül. A futóhomokos váztalajok és a humuszos homoktalajok kevésbé alkalmasak a mezőgazdasági termelésre, ezzel szemben a löszös hát kiváló minőségű csernozjom talajai kiváló termésátlagokat produkálnak. A községtől északra található homokos részeken nagy kiterjedésű erdők, szőlőskertek és gyümölcsösök, délre füves területek, rétek és legelők találhatóak. Jellegzetes erdőtársulások a tölgy-kőris-szil ligeterdők és az északi részen található gyöngyvirágos-tölgyesek, délen pedig a fűznyár-égerligetek és a part menti bokorfüzesek. A Váradi Regestrumban először 1219-ben szerepel a település. Az 1291-1294 között keletkezett tizedjegyzék szerint a falu három tulajdonosé: Erdőé, Dénesé és Salamoné. A XIII. században kezdett Monostorpályi önállósodni, majd a XV. században már az álmosdi Csire család birtokában van a település.

30

A gyakori török-tatár betörések Monostorpályi történetének egyik legreménytelenebb időszakát jelentették. A XVII. század végén vármegyei köznemesi családok birtoka, lakosságát főleg magyarok és reformátusok alkotják. A település 1893-ban jutott vasútállomáshoz a Debrecen-Nagyléta vasútvonal megépítésével, amely fejlődését nagymértékben elősegítette. Az 1950. évi területrendezés után Hajdú-Bihar megyéhez tartozott önálló tanácsú községként, majd az 1970-es évektől nagyközségi közös tanácsú társközség lett, Hosszúpályi irányítás mellett. A rendszerváltás után vált önálló községgé. A természetes látnivalók közül kiemelkedő jelentőségű a védett feketefenyves erdő. A településen országos védelem alatt álló épületek találhatóak, mint a Tubus-magtár együttes, a barokk stílusú terményszárító, amely 1826-ban épült. A XVIII. században épült református templom ugyancsak műemlék jellegű épület, s a Bethlen utcán található parasztház szintén védelem alatt áll. Mikepércs Mikepércs Hajdú-Bihar megye középső részén, a Debrecen-BerettyóújfaluBékéscsaba-Szeged közötti 47. sz. főközlekedési útvonal mentén helyezkedik el, Debrecentől déli irányban 10 km-re. A település a Debrecen-Létavértes/Nagykereki vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik. A település a Dél-Nyírség déli peremén helyezkedik el, az Erdőspuszták szomszédságában. A táj alapvetően sík terület, amelyet csak a nyírségi homokdombok nyúlványai tagolnak. A település természeti értéke a község délkeleti határában, a Hajdúbagos felé vezető földút mentén található tölgyfa. Ez a szájhagyomány szerint 1000 éves, a szakemberek a korát azonban „csak” 250-300 évre becsülik. A fa magassága 20-22 m, törzskerülete 150 cm. A település első írásos megemlítésével kapcsolatban különböző elképzelések léteznek. Egyes vélemények szerint a Váradi Regestrumban szereplő Mika vagy Myka bihari főispán neve kapcsolatos a községgel, a források 1270-ben azonban már mint lakott helyet említik. A későbbiekben többször is felbukkan a falu neve: a XIV. században Pércsi Mike fiai jószágcserére lépnek Pércsi Márton fiaival, 1440-ben pedig egy perrel kapcsolatban említik a község nevét.

31

A települést Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608. májusában ruházta fel hajdúkiváltságokkal, majd 1615-ben Bethlen Gábor újabb hajdúkat telepített Mikepércsre. A több hullámban érkezett hajdúk között gyakoriak voltak a villongások, és ezt rögzítik a váradi káptalan 1616-os és 1644-es oklevelei, amelyben kb. 80 hajdú vitéz nevét örökítették meg. A török kiűzése során lecsökkent a lakosok száma, 1692-ben például csak 12 családot írtak össze. A nagyhajdú városok közé tartozó Vámospércstől való megkülönböztetés érdekében a XVIII. század folyamán Kispércs néven is szerepel bizonyos forrásokban. A falut még ugyanebben az évszázadban Mária Terézia Eszterházy Pálnak adta, majd későbbiekben a váradi káptalan birtoka lett. Az 1876-os közigazgatási reform idején került Szabolcs vármegyéből Hajdú vármegyéhez. A településen egy jelentős műemlék található, az 1795-ben késő erdélyi reneszánsz stílusban épült református templom.

Sáránd Sáránd Hajdú-Bihar megye középső részén, a Debrecen-Berettyóújfalu-BékéscsabaSzeged közötti 47. sz. főközlekedési útvonal mentén helyezkedik el, Debrecentől déli irányban 13 km-re. A település a Dél-Nyírség déli peremén helyezkedik el az Erdőspuszták szomszédságában. A táj alapvetően sík terület, amelyet csak a nyírségi homokdombok nyúlványai tagolnak. A terület jellemző formái a nagyméretű parabola- és szegélybuckák. A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való. Első ismert birtokosa Márton úr, később Bakó, akiről sokáig Bakó-Sárángnak is nevezték a helységet. A település a hajdúkiváltságokat a XVII. század elején kapta meg, az erdélyi törvénytár 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. A török kiűzése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a XVIII. század elején a falut az elmaradt nádori fizetés fejében zálogba Eszterházy Pál nádornak adományozta, s ő Sárándot a derecskei uradalomhoz csatolta.

32

A műemléki értékeket hordozó, vagy a megtekintésre alkalmas nevezetességek közül megemlíthető a református templom, amely az ősi templom helyén épült 1866-ban. A templom falán emléktábla, a közeli parkban pedig kopjafa őriz a világháborúk áldozatainak emlékét. Visszatérő rendezvény a Falunap, s a település sajátos nevezetessége az országszerte ismert kedvelt szórakozóhellyé vált M47 Discotech. Sáránd a romániai Szalárd községgel ápol testvérvárosi kapcsolatot.

33

4.3. Turisztikai adottságok összegző táblázatai 6. sz. táblázat :Kistérségben előállított népművészeti és kézműves termékek Népművészeti és kézműves termékek Álmosd

bőrdíszműves termékek: lószerszámok, kádár termékek

Bagamér

kézzel kovácsolt termékek fonott bútorok, faragott dísztárgyak, tűzzománc dísztárgyak, nemezből készített termékek, csipke, szűrrátétek, Tiffany

Derecske

üvegből készült dísztárgyak

Hajdúbagos

faragott dísztárgyak, bútorok

Hosszúpályi

faragott dísztárgyak, batikolt képek, terítők

Kokad

-

Konyár

-

Létavértes

faragott dísztárgyak, kisebb bútorok; fonott kosarak faragott dísztárgyak, bútorok; hímzett terítők és egyéb kiegészítők, fazekas termékek: elsősorban konyhai eszközök, kerámia

Mikepércs

dísztárgyak , kovácsoltvas bútorok, dísztárgyak

Monostorpályi lószerzsámok, bicskatartók; szűrrátétek, hímzett terítők és egyéb kiegészítők, fazekas termékek: elsősorban konyhai eszköSáránd

zök, kerámia dísztárgyak

7 .sz. táblázat: Hagyományok és kapcsolódó rendezvények 34

A településekre jellemző hagyományok és az azokhoz kapcsolódó rendezvények / felsorolásban szerepelnek azok a rendezvények is, amelyek nem a hagyományos népi mesterségekhez kötődnek, de a településeken évenként megrendezésre kerülnek./ Bocskai csta emlékére (Határában zajlott 1604. október 15-én éjjel Bocskai hajdúinak rajtaütése a császáriakon, amely a szabadságharc első győzelme volt. )minden évben Bocskai rendezvénysororzat; Borászat: Szüreti bál; 1812-15. között a településen élt Kölcsey Ferenc: Kölcsey napok:kulturális , irodalmi rendezvények A XVIII. század végén épült népies klaszszicista stílusú épületben emlékkiállítás látható, az épület pincéjében pedig borászati kiállítás; Érmelléki Expo: bagamér, Álmosd

Kokad, Létavértes településekkel közösen: Magyar- Román határmenti kulturális és gazdasági kapcsolatok kialakítása

Bagamér

Bocskai rendezvénysororzat- Álmosd, Kokad , Létavértes településekkel közösen; Érmelléki Expo

Derecske

Szüreti felvonulás, Országos szántóverseny, Képzőművészeti alkotótábor

Hajdúbagos

Dinnyefesztivál; Hosszúpályival közösen Csontváry képzőművészeti alkotótábor,kiállítás Borverseny; Csontváry Képzőművészeti Alkotótábor: fafaragás, festés, gobelinkészítés), Kézműves kiállítások és vásárok ;

Hosszúpályi

Szüreti bál; Hagyományörző bemutatók

Kokad

Hagyományörző falunap

Konyár

arató fesztivál, szüreti felvonulás, kézműves vásárok, hagyományörző falunap

Létavértes Mikepércs

Szüreti nap, borverseny, kórisfesztivál, bocskai napok /lovas hagyományok/, díjugrató és fogathajtó versenyek, huszárbemtutató, hadtörténeti fesztivál 5 évente, hagyományos disznóvágások, Érmelléki expo falunap

Monostorpályi Sáránd

Falunap: gombóta fesztivál (gombóta= reszelt tésztából készült étel), néptánc gála

8 . sz. táblázat: Hagyományos falusi élethez kapcsolódó kiállítás, tárlat 35

A falusi élethez kapcsolódó tevékenységek bemutatása turisztikai céllal (nyitott porták stb) Álmosd

Kovácsmúzeum, borászati múzeum

Bagamér

Állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás

Derecske

Tájház kialakítása folyamatban

Hajdúbagos

Terv: épület vásárlása tájház céljára, majd kézműves udvarház kialakítása

Hosszúpályi

Tájház: terv a tájház kibővítés kézműves udvarházzal

Kokad

Terv: tájház kialakítása

Konyár

Népművészeti kiállítás egyházi épületben, Terv: Tájház kialakítása

Létavértes

borászati múzeum

Mikepércs

-

Monostorpályi Sáránd

Terv: Tájház kialakítása

9. sz. táblázat: kézműves mesterek, népművészek 36

Élő népi mesterségek a kistérségben (kosárfonás stb, településnévvel) Álmosd

Toplak Jenő kosárfonás; Gyarmati József: kádár

Bagamér

Kozma Dénes, Tóth Gábor: kovács Bartha József: faragás, Loós Imre és felesége: nemezelés; Sárközi Béláné, Porkoláb Ferenc: szűrrátétkésítés, Szatmári Ferenc: fonott bútor készítés, Bottyán Katalin: tűzzománckészítés, Szántó Lajosné: népi hímzés, Lénártné Kiss And-

Derecske

rea:gyöngyfűzés, Nagy Ildikó: korongozás, Szőllösi Imréné:szövés; Kabainé Matics Gyöngyi: batikolás

Hajdúbagos

Szabó Károly: fafaragás

Hosszúpályi

Deczki Kálmán, Tüdős Imre: fafaragás, Kozmáné Bődi Ildikó: batikolás

Kokad

-

Konyár

-

Létavértes

Varga József: kosárfonás, seprűkészítés; Szűcs Sándor: fafaragás Kormányos Lajosné: népi hímzés, viseletkészítő; Dr. Molnárné Ötvös Tünde, Tóth Jolán: fazekasság, kerámiakészítés; Kiss

Mikepércs

Ferenc: fafaragás

Monostorpályi Dankó Imre: pásztorművesség, bőrdíszmű készítés; Gyönyörűné Edei Judit: szűrrátétkészítés; Diós Katalin: fazekasság, Sáránd

Virágos Lajosné: népi hímzés

10. sz. táblázat: Szálláslehetőségek 37

Panzió

Szálláshelyek értékelése (2005) Üdülőház Turistaszálló

Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes

Monostorpályi Mikepércs Sáránd Összesen

10 fő Kollégiumi szállások 60 fő (nyáron)

Fizetővendég szolgálat

Sátorozóhely, camping

2 önkormányzati lakás 2*8 fő

Pihenőház Viva Panzió (16 fő) 4-5 magánháznál Önkormányzati tulajdonban 3 szoba Magántulajdonban 6 szoba

Piremon 70 fő (szobák, faházak)

Magánháznál 6fő 86 fő

1 üdülőház

70 fő (nyáron 60)

50-55 fő

Mindenhol található alkalmas terület

38

11. sz. táblázat: Étkezési lehetőségek Csárda (egyéb szolgáltatásokkal Álmosd

Étkezési lehetőségek értékelése (2005) Étterem Cukrászda Söröző, borozó Bocskai étterem (egyéni és csoportos, iskolák, óvodák, nyugdíjasok étkeztetése, házhozszállítás)

2

Derecske

Rózsa csárda

Hajdúbagos

1

Akácfa étterem

Hosszúpályi

Ricsi gyros

Kokad

Betekincs étterem (házhozszállítás)

Étkezde

Egyéb

1

Bagamér

Konyár

Büfé

Gáti pizzéria, Művház Mozi

Iskolai konyha, házhozszállítás rászorulók részére Kifőzde (50 adag)

Varga fagyizó

30

1 fagyizó

2

Izland (fagyizó, pizzéria)

10

Iskolai konyha

5

Alkalomszerűen, igény szerint

DERMÁK Szociális étkeztetés időseknek Iskolai konyháról házhoz szállítás, szociális étkeztetés Házhozszállítás az iskolai konyháról

39

Csárda (egyéb szolgáltatásokkal

Étterem

Cukrászda

Söröző, borozó

Büfé

Étkezde

Piremonban

3 fagyizó, 6 mozgó fagyiskocsi

15

1

1

Monostorpályi

2

4

Mikepércs

1

5

2

3 77

6

Létavértes

Sáránd Összesen

2 csárda

5 étterem

9+6 cukrászda és fagyis egyben

Egyéb

Iskolai étkezde, öregek napközi otthona, házhozszállítás Iskolai étkezde, házhozszállítás 7 étkezde, iskolai konyha

Házhozszállítás, szociális étkeztetés

40

5. A turisztikai fejlesztés indokoltsága: A Társulás területén a többi vidéki térségekhez hasonlóan az elmaradt gazdasági szerkezetváltásból következően a vidéki lakosság igen nehéz helyzetbe került. Kistérségi szinten is találkozhatunk azokkal a problémákkal, amelyek hazánk vidéki területein jellemzőek. Rossz az infrastrukturális ellátottság, alacsony az oktatás, az egészségügy és a különböző szolgáltatások színvonala, alacsonyak a vidéken élők bevételei, magas a vidéki munkanélküliség aránya, kevés a munkalehetőség, nagyarányú a fiatalok és az értelmiség elvándorlása. Ezek mellett bizonyos mentális jelenségeket is meg kell említeni; kilátástalanság, csalódottság él a vidéki lakosok körében a jövőt illetően, csökken a településeken belüli összetartó erő, azaz csökken a települések népességmegtartó ereje. A Társulás gyönyörű tájjal rendelkezik, az Erdőspuszták változatos tájképe megigézi az ide látogatót. A térségben jelentős kulturális örökségek vannak, amelyek a magyarság történelmével, hagyományaival, életmódjával, alkotásaikkal, életműveikkel kapcsolatosak. A hagyományos vonzerők mellett a mai kor igényeinek is megfelelő, igényes, a tájjelleghez alkalmazkodó programok, események, turisztikai vendéglátóhelyek várják az ide látogatókat. A vonzerőket azonban úgy kell átalakítani, hogy ezeket megértsék, megcsodálhassák a turisták, esetleg ki is próbálhassák. Az embereknek tudniuk kell azokról az értékekről - akár kulturális, akár természeti - amelyek körbeveszik őket. A bemutatást azonban meg kell szervezni. A turisták legnagyobb része az úgynevezett Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy térségben tölti szívesen szabadidejét. Ebből a „turisztikai háromszögből” ki kell hozni a vendégeket. Ez a térség más jellegű szórakozást nyújthat a látogatóknak. A turizmus helyi megvalósulásához számos kritériumot kell teljesíteni. Létre kell hozni egy központi irodát, amely logisztikai feladatokat lát el, megszervezi a térségbe látogató turisták körútjait, időpontokat egyeztet, internetes weblapot működtet, kapcsolatot tart különböző utazási irodákkal, külföldön és belföldön egyaránt, hotelekkel, szállodákkal, gyógyfürdővel.

41

A határon átívelő kezdeményezéseket is ez az iroda koordinálhatná. Az iroda lenne a felelős a vendégek utaztatásáért, étkeztetésének és szállásának megszervezéséért. Természetesen ennek az irodának a helye egyértelműen Debrecen kell, hogy legyen, valahol a város szívében, ahol a megye szívében lakók is értesülhetnének a működéséről. Ennek az irodának a feladata egy erős reklám és marketingtevékenység megszervezése és működtetése, amely elengedhetetlen a rendszer működéséhez. Térségi szinten ki kell alakítani többnapos és egynapos rendezvénysorozatokat, egy és többnapos körutakat. Létre kell hozni olyan turisztikai látnivalókat, programokat és eseményeket, amelyek kellemes kikapcsolódásként és aktív pihenési lehetőségként szolgálnak. Térségi szinten kell különböző rendezvényeket létrehozni, amely az e területen élő különböző csoportoknak összejöveteleket szervez. Alkalmat kell nyújtani a régiós termékértékesítésre is, amely előfeltétele a megismertetés. Tehát ki kell dolgozni kistérségi szinten a turisztikai fejlesztési programokat. A térségi szint mellett egyes településeken is ki kell alakítani egy sajátos települési arculatképet, javítani kell a megközelíthetőséget, az infrastruktúrát, szálláshelyeket, étkezési lehetőségeket kell létrehozni. Az egyes kulturális és természeti értékeket bemutatható állapotba kell hozni, ki kell képezni azokat a szakembereket, akik képesek a szakszerű vendégfogadásra és rendelkeznek idegennyelvtudással is. Egynapos és többnapos programokat, hagyományőrző rendezvényeket, kulturális eseményeket kell szervezni településszinten is. A turisztikai fejlesztés egy összetett feladat, meg kell teremteni hozzá a megfelelő intézményrendszert, meg kell szervezni a turisztikai események lebonyolítását, a hozzá szükséges feltételek kialakítását. A turisztikai fejlesztéseknek a legnagyobb előnye, hogy az infrastrukturális fejlesztéseket, a települések arculatkép javítását, a környezetvédelmet össze lehet és kell is kapcsolni, ezáltal többcélú fejlesztés valósulhat meg. Munkahelyek teremtődnek, nő a vidéki bevételek aránya, a vidéki lakosok képzettebbek lesznek, nagyobb lesz a társadalmi összetartás. A vidéki lakosok egy új célt ismerhetnek fel maguk előtt, amely kihívásokkal teli, ugyanakkor kézzelfogható eredménye is van. Nem igényel hatalmas beruházásokat, inkább összefogást, kreativitást és szorgalmat. Nő a vidéken élők képzettsége, értelmiségi színvonala, hiszen nem fogadhat akárki vendégeket. A turizmus emellett egy újfajta jövedelemszerzési forma is, és alkalmassá teszi a vidéket arra, hogy megőrizze értékeit, kultúráját, szépségét, tisztaságát, hagyományait. 42

6. A turisztikai fejlesztéssel kapcsolatban használt fogalmak ismertetése Turizmus - magába foglalja az emberek állandó lakó- és munkahelyén kívüli szabad mozgását, valamint az ezzel kapcsolatos szükségleteik kielégítését szolgáló szolgáltatásokat. Két fő formája a szabadidő- és a hivatásturizmus. Mindkettő lehet belföldi vagy nemzetközi. Látogató minden olyan személy, aki más országból vagy térségből nem pénzkereseti célból 12 hónapnál rövidebb időre egy adott térségbe érkezik, turisták azok a látogatók, akik a meglátogatott térségben legalább egy éjszakát töltenek, míg a kirándulók a 24 órán belül továbbutazók. A turizmus és az idegenforgalom szinonim fogalmak. Turisztikai termék - egy szolgáltatás halmaz, amely azon a vonzerőn alapul, amiért a turista éppen az adott térségbe jön és a turista igényeinek teljes kielégítését célozza. Tartalmaz kulturális, biztonsági, banki, információs és egyéb szolgáltatásokat. A különböző elemeket vagy az utazásszervezők (tour operátorok) ötvözik egybe és értékesítik csomagtúrák formájában az utazási irodákon keresztül (szervezett turizmus), vagy a turisták közvetlenül maguk vásárolják meg a szolgáltatóktól azokat a fogadóterületeken (nem szervezett turizmus). Ökoturizumus - a turizmus valamennyi formájára érvényes környezetbarát szemlélet, a döntően természeti vonzerőkre alapozott turizmus-formák gyűjtőneve. A turizmus legyen környezetbe integrált, tudatos, gazdaságos, fenntartható. Fenntartható fejlődés - biztosítja a most élők életszükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a következő generáció hasonló igényeinek kielégítését. A fenntartható turizmusfejlesztés fontossága előtérbe kerül, mert a turizmus elidegeníthetetlen kapcsolatokkal kötődik a környezetéhez. A turizmus hasznosítja, kihasználja és rombolja is az őt éltető környezetet. Tájkonform turizmus - a természetes táj vonzerejét hasznosító, annak értékeit megőrző turizmus.

43

7. Komplex turisztikai termékek 7.1. Új komplex turisztikai termékek kialakítása A térség természeti értékeinek, változatos tájképének, érintetlen természetének turisztikai felhasználása: ¾ Természeti táji értékek turisztikai célú hasznosítása ¾ Kék-túra útvonal ¾ Kék-kálló völgye ¾ Hajdúsági Tájvédelmi Körzet ¾ Födikutya rezervátum ¾ Víztározók, halastavak ¾ Parkok, tájházak, arborétumok, őshonos erdők, védett növény és állatfajok ¾ Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alatt állóvédett területek A felsorolt értékeket az ide látogatók számára megmutatható állapotba kell hozni. Természetjáró útvonalakat és turistaútvonalakat kell kialakítani, már meglévő Kék-túra útvonalhálózat, Vándor-ló útvonal mellett, amelyek összekötik az egyes településeket. Bemutatókkal, palettákkal, előadásokkal kell népszerűsíteni a védett élőhelyeket és fajokat. A kiemelt helyszíneken turistaházak kialakítása javasolt, ahol kiállítás keretén belül az eredeti élőhelyét imitálva mutatja be a területen található fajokat. Ezt a turisták mellett a környező települések fiataljai is tudják hasznosítani. Tanulmányi versenyeknek, biológia óráknak, fakultációknak, nyári táboroknak nyújthat helyszínt a múzeumként és bemutatóként is működtethető turistaház. E mellett pihenőhelyek, szalonnasütő helyek és erdei játszóterek kialakítása segíti a kikapcsolódást. Gondoskodni kell arról, hogy ezek a természeti értékek a turizmus következtében semmiképpen se szenvedjenek kárt. Fontos az állandó felügyelet és ellenőrzés, meg kell szervezni a lakosság körében a szemétgyűjtést, be kell vonni az iskolákat és különböző közintézményeket is. Az első és legfontosabb tevékenység a környezetvédelemre való nevelés megvalósítása.

44

A térségben szervezett különböző szemétgyűjtő akciókban a térség legtisztább településének jutalmakat kell osztani, meg kell hirdetni a versenyt. Csak tiszta településekkel alakítható ki egy igényes, tiszta tájjellegű arculatkép, ami a turisztika elengedhetetlen részét kell képezze.

7.2. A térség gazdasági, tudományos és kulturális potenciáljának turisztikai hasznosítása:

¾ Képzőművészeti és alkotótáborok, kiállítások szervezése település- és térségi szinten egyaránt ¾ Irodalmi találkozók és estek, térségi versmondó, mesemondó versenyek, daloskörök, találkozók szervezése ¾ Néptánccal kapcsolatos rendezvények, találkozók, hagyományőrzés, népdalkörök bemutatója ¾ Kulturális napok, a térségen és településen belül ¾ Határon átívelő kulturális kezdeményezések, programok, testvérvárosokkal közös rendezvények ¾ A térségben található múzeumok, tájházak népszerűsítése, bemutatók, állandó és idényszerű tárlatok, kiállítások rendezése ¾ Cigány rendezvények, ének és táncversenyek, bemutatók szervezése ¾ Cigányság bevonása, kulturális hagyományaik megőrzése, népszerűsítése, a cigány kultúra kialakítása és működtetése ¾ Képzőművészeti és iparművészeti, alkotótáborok, kézműves táborok szervezése ¾ Tájházakhoz, falvakhoz, kapcsolódó programok, képzések, szálláshelyek kialakítása, táborok, vendégfogadás, bemutatók, hagyományos mesterségek bemutatása ¾ Tájházakhoz kapcsolódó falusi turisztikai látnivalók kialakítása (kenyérsütés, mosás, tehénfejés), aktív gazdasági udvar kialakítása és működtetése Egy település életében alapvető fontosságú a meglévő kultúra fejlesztése, ápolása, a fellelhető kulturális értékek védelme, megmutatható állapotba hozása. Ezáltal őrizhetjük meg hagyományainkat, s adjuk tovább a fiatalabb generációnak a meglévő értékeket.

45

Ezzel nemcsak a kulturális szintet fejlesztjük, hanem növeljük a társadalmon belüli öszszetartó erőt. A cigányság nagy részére jellemző a családon belüli magas gyermekszám, a munkanélküliség, nem megfelelő higiéniás körülmények, alacsony iskolai végzettség, fiatalkori szülések, célok és kitűzések nélküli életvitel. Kultúrájuk, hagyományaik igényes színvonalú megismertetésével újabb célok alakulhatnának ki körükben, szabadidejük hatékony eltöltésére, amelyből a térség, a társadalom és maga a cigányság is profitálhat. A cigány létet egyfajta misztikum és csodálat övezi, s nagyon sok a tehetséges és értelmes, érdekes személyiség közöttük, akik igen népszerűek lehetnek a külföldi vendégek számára.

7.3. Aktív turisztikai lehetőségek fejlesztése a meglévő lehetőségekre alapozva

¾ Lovas hírnév, hagyományok és lehetőségek kihasználása, lovasturizmus fejlesztése, amatőr és profi versenyek szervezése, lovasturisztikai helyek népszerűsítése, szervezett, csoportos programok kialakítása (vadászlovaglások, sétakocsikázások, szánkózások) ¾ Vadászturisztikai fejlesztések, kapcsolattartás a vadászszervezetek, vadgazdálkodási egységek és külföldi és belföldi turisztikai irodák között, vadászathoz kapcsolódó eseményszervezés ¾ Táji adottságok felhasználása a kerékpáros turizmus fejlesztésére, kerékpárutak kialakítása a települések között, átjárhatóság biztosítása, pihenőhelyek kialakítása, szállás és étkezési lehetőségek, szervízhelyek kialakítása ¾ Horgászturizmus kialakítása, horgásztavak létrehozása és működtetése, engedélyek, telepítések, ellenőrzés, kapcsolódó programok, magánszemélyek bevonása Az emberek számára ma már egyre nagyobb jelentőséget képvisel a természetközeli kikapcsolódás, az aktív pihenés. A szellemi tevékenység és a mozgásszegény életmód a valóságalapja az aktív turisztikai fejlesztéseknek. Ezekbe a helyi lakosok is aktívan bekapcsolódhatnak.

46

7.4. Településeket összefogó a társulás egészére kiterjedő közös programok és események ¾ A társulás területén élő és tevékenykedő vállalkozók találkozója, mely alkalmat adhat a közös kezdeményezések és együttműködések kialakulására ¾ A társulás területén élő és tevékenykedő termelők, mesteremberek közös találkozója, kiállítással és vásárral egybekötve, amely alkalmat adhat a régiós termékértékesítésre is. ¾ Falunapok szervezése, állandó, rendszerességgel működő rendezvények szervezése (szüreti fesztiválok, borkiállítások, nemzeti ünnepek, vallási események) ¾ Sportnapok és sportversenyek szervezése a települések között, különös tekintettel a több korosztályt érintő kikapcsolódási és szórakozási lehetőségekre ¾ Híres emberek napjának megszervezése; a településeken élő vagy innen elszármazott jelentősebb eredményeket elért sportolók, értelmiségiek, művészek, mesteremberek, híres gazdálkodók településszintű találkozója. ¾ Művészek találkozója (képzőművészek, iparművészek, festők, fafaragók, hímzők, fonók és egyéb kézművességben illetve művészetben és alkotásban jártas szakemberek találkozója, kiállítása és bemutatója) ¾ Tájházakhoz kapcsolódó rendezvények térségi és országos szinten egyaránt A települések lakói közös rendezvényeken ismerik meg egymást, így alulról jövő kezdeményezések alakulhatnak ki. A települések közötti programok lehetőséget nyújtanak a régiós termékértékesítésre, kapcsolódó programok szervezésére, s a települések közötti összefogás kialakítására, megteremtésére.

7.5. Civil kezdeményezések támogatása

¾ Civil szervezetek megalakulása, működésének támogatása ¾ A településen belüli összetartó erő növelése céljából szervezett események támogatása ¾ Helyi kezdeményezések, egyesülések, egyesületi szerveződések kialakulásának és működésének támogatása

47

A helyi lakosok észrevételeit és megjegyzéseit is figyelembe kell venni, és támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a lakosság köréből ered. Ez az alapja ugyanis a társadalmi tőke erősödésének, az összetartás és együttműködési kézség és képesség fejlődésének. Az ilyen kezdeményezéseket a kormány és az Európai Unió is támogatja (LEADER program), és az önkormányzatoknak be kell kapcsolódni ezekbe a programokba, illetve fejlesztésekbe.

7.6. Határon átívelő kapcsolatok bővítése ¾ Testvérvárosi kapcsolatok ápolása, közös rendezvények szervezése, csereüdültetés ¾ Határon átívelő programcsomagok kialakítása ¾ Közös kulturális és hagyományőrző fesztiválok szervezése ¾ Határon átívelő sportesemények szervezése (főleg tömegsport) ¾ Közös kirándulások szervezése a testvérvárosok lakóinak ¾ Gazdasági együttműködésekhez kapcsolódó kulturális rendezvények A turizmus fejlesztése szempontjából igen nagy vonzerőt jelentene, ha az ide látogató vendégek egyszerre két ország szépségeivel és látnivalóival is megismerkedhetnének, egyazon üdülés során fedezhetnék fel a magyar táj szépségeit és a romániai értékeket. Ez kimondottan érdekes a külföldi látogatók számára. S ez a programcsomag igen jelentős számú vendéget vonzana már csak a színes és változatos lehetőségek miatt is.

7.7. Térségi turisztikai termékek kialakítása A vizsgálatok során helyszíni adatgyűjtésre, valamint a már működő vállalkozások tevékenységére alapozva összeállítottuk a szóba jöhető turisztikai termékeket, ezek jellemzőit, a potenciális helyszíneket és a megcélzott vendégkört. Ezt foglalja össze az 12. sz. táblázat.

48

12. sz. táblázat: Turisztikai termékek bemutatása Termék

Jellemzők

Potenciális helyszínek

Vendégkör

Falusi turizmus

Falusi környezet, komfortos vidéki szálláshely,

Álmosd, Derecske, Hajdúbagos,

Városi lakosok, külföldi vendégek a kör-

falusi életforma (tehénfejés, tojásgyűjtés, beta-

Hosszúpályi, Létavértes,

nyező országokból,

karítás, kerti munkák)

Monostorpályi, Sáránd

városi szállodákból, vendégdiákok

Kiegészítő programok (bográcsolás, néptánc) Természet-járás

Kék-túra útvonal, Vándor-ló útvonal, jelzett

Álmosd, Bagamér, Hajdúbagos,

Tanulók,

(bakancsos tu-

erdei utak, térképek, szép természeti környezet,

Hosszúpályi, Létavértes, Sáránd

nyugdíjasok,

rizmus)

rezervátumok, védett állatok és madarak, leshe-

családok,

lyek, pihenőhelyek

helyiek és városi lakosok

Kerékpáros

Szép környezet, kerékpárutak illetve csekély

turizmus

forgalmú közutak, jelzések, térképek, szervízek, Hosszúpályi, Monostorpályi,

Kempingezés

Álmosd, Bagamér, Hajdúbagos,

Fiatal sportolók, diákok, osztályok, nyugdíjasok, városi lakosok

pihenőhelyek, kerékpáros körút, olcsó étkezési

Kokad, Álmosd, Létavértes,

lehetőségek

Sáránd, Mikepércs

Gondozott helyszínek, csendes, vonzó környe-

Álmosd, Derecske,

Iskolások, természetbarátok, külföldi és

zet, kempingezőhely, kerékpáros megközelíthe-

Hajdúbagos, Hosszúpályi,

belföldi vadászok, kemping klubtagok,

tőség, kapcsolódó programok (horgászat, vadá-

Létavértes, Sáránd

nyugdíjasok, városi családok

szat, lovaglási lehetőség, természetjárás)

49

12. sz. táblázat folyt. Termék

Jellemzők


Vendégkör

Horgász-

Vízpart, csend, nyugalom, jó halállomány, sté-

Mikepércs, Hosszúpályi, Kokad,

Egyéni horgászok, klubtagok, városiak,

turizmus

gek, horgászati szabályok, engedélyek, ellenőr-

Létavértes, (ezek a tavak vagy

helyiek

zés

magánkézben vagy horgászati tilalom alatt állnak)

Vadászturizmus

Bő vadállomány, vadász-szervezetek, szállásle-

Álmosd, Bagamér, Derecske,

Vadászegyesületek tagjai, egyéni vadá-

hetőségek, hajtók, hivatásos vadászok és vad-

Hajdúbagos, Hosszúpályi,

szok belföldről, nyugat-európai orszá-

gazdák

Kokad, Konyár, Létavértes,

gokból, irodák által közvetített vendégek

Mikepércs, Monostorpályi, Sáránd Lovasturizmus

Alkalmas lóállomány, istállók, vendégfogadásra Álmosd, Derecske, Hajdúbagos,

Diákok, nyugdíjasok, vidéki és városi

alkalmas épületek, speciális szolgáltatások (ál-

családok, lovasklubok, sportegyesületi

Létavértes, Mikepércs, Sáránd

latsimogató), képzett oktatók, lovas programok

tagok, versenyzők

(vadászlovaglás), kiegészítő programok Sportturizmus

Sportesemények, versenyek, bemutatók, pályák, Álmosd, Derecske, Hajdúbagos,

Iskolások, egyéni versenyzők, csapat-

sportolók, versenyzők, uszoda, sportcsarnok


sportágakban versenyzők, sportegyesüle-

Mikepércs, Monostorpályi,

ti tagok, belföldi fiatalok, városi-vidéki

Sáránd

találkozók, testvérvárosi csapatok

50


Jellemzők


Vendégkör

Kulturális tu-

Műemlékek meglátogatása, kiállítás, falunapok,


Művészek, egyesületek, diákok, hazai és

rizmus

folklór és néptáncfesztivál, koncertek, előadá-


külföldi lakosok, színészek, zenészek,

sok, képzőművészeti alkotó-táborok

Mikepércs, Sáránd

képzőművészek, hagyományőrzők, egyesületek

Vallási turizmus Vallási találkozóhelyek, emlékhelyek, egyházi

Történelmi egyházak, templo-

Hívek és egyházi személyek, külföldi

szervezésű találkozók, külföldi csereprogra-

mok és gyülekezetek valamennyi látogatók, belföldi érdeklődők

mok, rendezvények, régi templomok

településen

Ifjúsági turiz-

Olcsó szálláshelyek, csoportos, változatos prog-

Álmosd, Derecske Hajdúbagos,

Belföldi diákok, külföldi diákok, csere-

mus

ramok, kikapcsolódási lehetőségek

Hosszúpályi, Létavértes

diákok, egyetemisták és főiskolások

Gyermek-

Alkotótáborok, környezetvédelmi táborok,

Álmosd, Derecske Hajdúbagos,

Általános- és középiskolások, belföldi és

üdülés

sporttáborok, kézműves táborok, lovastáborok

Hosszúpályi, Létavértes

külföldi diákok, cserediákok

Családi üdülés

Szép környezet, lovaglási lehetőség, szórakozá-

Álmosd, Derecske, Létavértes,

Alacsony jövedelmű gyermekes csalá-

si lehetőségek, kerékpározás, természetjárás

Hosszúpályi

dok belföldről és külföldről

51

12. sz. táblázat folyt. Termék Kirándulás

Jellemzők


Vendégkör

Egynapos utazás a térségbe, egy-két település

Álmosd, Derecske, Hajdúbagos, Fiatalok, diákok, munkahelyi kollektí-

és látnivaló meglátogatása, vásárlás, étkezés

Hosszúpályi,

Létavértes, vák, nyugdíjasok, külföldi és belföldi

Mikepércs,

csoportok, debreceni és hajdúszoboszlói


szállodák vendégei Turisták, üzletemberek

Tranzit-

Tartózkodás nélküli átutazás vagy egyéjszakás

Derecske, Hosszúpályi,

turizmus

tartózkodás, vendéglátóipari és kereskedelmi


egységek, benzinkutak, élelmiszerboltok Körutazás

Bortúrák

Egy vagy többnapos programok, szálláshelyek,

Álmosd, Hajdúbagos,

Turisták, szakmai rendezvények vendé-

látnivalók, hagyományőrző bemutatók, kulturá-


gei belföldről és a környező országokból,

lis látnivalók

Mikepércs, Monostorpályi

városlakók

Borospincék, tájjellegű borok, tájházak, ha-

Álmosd, Bagamér,

Szőlősgazdák, vidéki lakosok, városla-

gyományos eszközök, szüreti napok, szüreti


kók, más borvidékek lakói, környező

programok, kapcsolódó események


szállodák vendégei, hazai és külföldi

Sáránd

érdeklődők

Kiállítások és

Országos kiállítások: galamb és díszmadár kiál-


Egyesületi tagok, külföldiek és belföldi-

vásárok

lítások, kutyakiállítások, lószemlék, kulturális


ek egyaránt, helyi lakosok

és képzőművészeti kiállítások és tárlatok, heti


rendszerességgel megrendezett piacok és vásá-

Sáránd

rok

52


Jellemzők


Vendégkör

Határon átívelő

Körutak, kulturális és hagyományőrző progra-

Álmosd, Bagamér Derecske,

Külföldi és belföldi vendégek egyaránt,

kezdeményezé-

mok, testvérvárosok, csereüdültetés, átutazás,

Hosszúpályi, Kokad, Konyár,

iskolások, középiskolások, egyetemisták,

sek és progra-

bevásárló túrák, természetjárás, román-magyar

Létavértes, Mikepércs,

a térségbe vándorlók, helyi lakosok

mok

kapcsolatok, romániai határátkelőhelyek közel-


sége, buszos kirándulások Szálláshely

Szálláshelyek, apartmanok kiadása Debrecen-

Derecske, Hosszúpályi,

Külföldi és belföldi vendégek, cseredi-

szolgáltatás

ben dolgozók, tanulók, vendégdiákok részére,


ákok, a megyébe utazó üzletemberek

Debrecen közeli szobák, hangulatos környezet, vidéki jelleg, jó megközelíthetőség, jó ellátás

53

8. Települések turisztikai fejlesztési lehetőségei A fejezetben címszavakban összefoglalásra kerülnek az egyes településeknek javasolt legfontosabb fejlesztések.

Álmosd ¾ Megfelelő szálláshelyek alakíthatók ki. Ezt a volt tsz iroda épületéből 30 fő részére. ¾ Az étterem tetőszerkezetének átalakításával további 15-20 fő ellátására képes szálláshelyet lehet kialakítani. Fontos a megfelelő szakemberek képzése, akik nyelvtudással, a helyi hagyományok és értékek ismeretével, gasztronómiával és megfelelő idegenvezetési ismeretekkel rendelkeznek. ¾ A határon túli kapcsolatok felhasználásával Romániával közösen többnapos turisztikai programcsomagot kell kialakítani, amelyben a helyi nevezetességek mellett a román táj szépségeivel és a gyógyfürdővel is megismerkedhetnének az ide látogatók, a gyönyörű látványt nyújtó erdélyi hegyek, patakok és természeti értékek mellett. ¾ Az Erdőspuszták szépségeit, változatos tájegységeinek megmutatására kiválóan alkalmas a Kék-túra útvonal, amely a bakancsos turizmus alapja. Meg kell tisztítani az erdei utakat, szemétgyűjtőket kell kihelyezni, pihenő és szalonnasütő helyeket kell kialakítani a táji adottságokhoz illeszkedő faépítményekkel. Információs táblákon tájékoztatást kell adni az erdők-mezők növényeiről, állatairól, azok életmódjáról, táplálkozási és egyéb szokásaikról. Ez oktatási és kutatási célokat is szolgálhat. ¾ Álmosdi történelmi emlékhelyeket és emlékeket fel kell fűzni egy körútra, ahol az idegenvezető be tudja mutatni az itt található értékeket. Javítani kell a turisztikai irodákkal, iskolákkal, óvodákkal, nyugdíjasházakkal való kapcsolattartást, meg kell valósítani, hogy szervezett csoportok látogassák meg a települést. A vendégek számára szórólapokat, prospektusokat kell készíteni, el kell juttatni a megfelelő helyekre (iskolák, óvodák, nyugdíjasházak, turisztikai irodák, szállodák, gyógyfürdők). Ajánlott a térségi és települési weblap létrehozása és működtetése, ami ma már elengedhetetlen. ¾ A lovasturizmus fejlesztéséhez az Adorján Csaba által létrehozott egységet kell bevonni az oktatásba és a turizmusba.

54

¾ A településen szervezett alkotótábort be kell kapcsolni a térség kulturális rendezvényeibe. Javasoljuk az alkotótáborok alatt született művekből tárlatok és kiállítások szervezését.

Bagamér ¾ Bagamérban előnyt lehetne kovácsolni a területén található Hajdúsági Tájvédelmi Körzetből, ahol közel 1 ha-os szabad vízfelület van. Egy itt kialakított telepített halastónál a helyiek és a környező falvak lakosai, valamint az ide látogató sport- és hobby horgászok mellett egyaránt hódolhatnának szenvedélyüknek. (AVOP) ¾ A településen található termálvízkutak hasznosítása nagy befektetést igényel. ¾ A tájház felújítása után egy korhű tárlat létrehozása javasolható.

Derecske ¾ A településen tevékenykedő fafaragók, nemezelők, fonottbútor készítők, szűrrátét készítők, csipkekészítő, tűzzománc készítő mesterek munkáiból bemutatókat, kiállításokat kell szervezni településszinten és térségi szinten egyaránt. Lehetőséget kell teremteni a régiós termékértékesítésre a térségben, és Debrecenben is. ¾ Fejleszteni kell a településen működő vadásztársaság működését is, közös, térségi vadászatokat kell szervezni, fel kell venni a kapcsolatokat a vadászati irodákkal, s a kapcsolódó szervekkel. ¾ A gazdag hagyományokkal rendelkező településen javasolt egy tájház kialakítása, ahol hagyományos gazdasági és a mindennapi élethez szükséges eszközöket mutatnák be. A népdalkörök, néptánccal kapcsolatos próbák, bemutatók és rendezvények is helyet kaphatnak a tájház udvarán, hiszen ennél aktuálisabb környezetben nehezen lehetne megszervezni és lebonyolítani ezeket a rendezvényeket. ¾ A tájház aktív működtetésével a hagyományos helyi életformákat is be lehetne mutatni a hagyományos módnak megfelelő állattenyésztést és növénytermesztést, s e mellett házi disznóvágásokra is sor kerülhetne.

55

¾ A településen található lovaspályán regionális amatőr fogathajtó versenyeket szoktak szervezni. E mellett számos magánszemély rendelkezik megfelelő hintóval és lóállománnyal, amely a terület bejárására is alkalmas.Ha ezek között a gazdák között létrejönne egy összefogás, csoportok kocsikáztatását és lovagoltatást is meg lehetne oldani, ami a lovasturizmus fejlesztését alapozná meg.

Hajdúbagos ¾ Ökoturizmus fejlesztését szolgálja, a Földikutya rezervátum mellett tervezett turistacentrum. A területet az önkormányzat adja, és egy vállalkozó alakít ki apartmanházakat és vendéglátóhelyeket. Az engedélyeztetések folyamatban vannak. Jelentős előrelépés lenne a Földikutya rezervátumot bemutató tájház építése, kilátók, tanösvények kialakítása, s a rezervátumban önkormányzati szálláshelyek kialakítása kb. 20-30 fő elszállásolására. ¾ Megfelelő szálláshelyek, magánszállások kialakítására, működtetésére családok is jelentkeznek. Debrecen kiközvetítené a turistákat ezekre a magánszállásokra, a kezdeményezés összefogására egyesületet kellene létrehozni. A mozi épületében konferenciatermet lehetne kialakítani, ahol a falusi turizmusban résztvevők oktatása megoldható, s itt lehetne kialakítani a gyakorlatra érkezők szálláshelyét a tetőszerkezet átalakításával kb. 30 fő részére. ¾ Aktív turisztikai ágak fejlesztése: - Vadászat: Csoportos vadászatok szervezése, kapcsolattartás a vadászati idegenforgalmat bonyolító irodákkal, a vadászok elszállásolásának megoldása, kapcsolódó programok kialakítása. - Lovasturizmus: Szűcs Imre tanyáján szálláshelyek kialakítása 20 fő részére, lovaglási, kocsikázási lehetőségek kiaknázása. - Önkormányzat tulajdonában lévő horgásztó kialakítása: csónakázás, horgászat, engedélyek. - Kerékpárút kialakítása: Mikepércs, Sáránd, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Létavértes települések között. - Honfoglaláskori védelmi rendszerek megjelölése, kirándulóhelyek kialakítása. - Ifjúsági centrum létrehozása: épülettel, öltözővel, sportrendezvények lebonyolítására. - Piactér kialakítása: Színpad létesítése, szabadtéri kulturális rendezvények lebonyolítására. - Kiadvány készítése a kistérségi programokról - KEL + Erdőspusztai települések egyesítése, újjáélesztése 56

¾ Faluház kialakítása folyamatban (SAPARD pályázati támogatással) ¾ Tájház kialakítása szintén folyamatban van, suszterműhely, kovácsműhely kialakítása a melléképületekben, kerítés, udvar rendbetétel, borfeldolgozás eszközei, állattartás eszközei, ¾ Főtér kialakítása: Szoborparkkal, utca bútorokkal, szökőkúttal ¾ Turisztikai információs táblák elhelyezése

Hosszúpályi ¾ A Bődi István által alapított tájház. igen értékes és jelentős gyűjteménnyel rendelkezik. Bődi István lánya Bődi Ildikó vezetésével különböző eseményeket szerveznek, Néptánc találkozó, Népdalkör, Kézműves és Fafaragó művészeti alkotótábor is működött már itt. A tájház oktatási funkciót is ellát, rajzórákat, környezetismeret órákat, énekórákat is tartanak itt. ¾ A tájház bővítése egy kézműves műhellyel és szálláslehetőséggel, a vendégfogadáshoz megfelelő infrastruktúra létrehozása, a látnivaló bővítése mangalica, fodros tollú magyar lúd, kacsa, baromifélék, puli, pumi, komondor állatok tartásával. Végül pedig szükség lenne egy idegenvezető-gondnok alkalmazása az állattartáshoz, illetve bemutatáshoz. ¾ A magánszemély birtokában lévő hintóval és felszereléssel a lovasturisztika fejlesztése. ¾ Az országos galambkiállítások népszerűsítése, bővítése vásárokkal, s kapcsolódó programokkal. ¾ Jóléti tó létesítése vadászházzal, a vadász és a horgászturizmus fellendítése.

Kokad ¾ A település adottságaira alapozva a vadászturizmus fejlesztése a Nagylétai Bocskai Vadásztársaság közreműködésével. Csoportos vadászatok, kapcsolódó programok szervezése. ¾ A település határában található vízfelületen a horgászati turizmus fejlesztése, stégek kialakítása, engedélyeztetés és ellenőrzés megoldása. A tó mellett pihenőhelyek, bográcsoló helyek kialakítása.

57

¾ A pálinkafőző tevékenység bemutatása érdekében a Preku-féle szeszfőzde átalakítása a pálinkafőzés eszközeinek és pálinkakészítés rejtelmeinek bemutatására, kóstolók tartása kapcsolódó értékesítéssel és tájjellegű ételek fogyasztása a Betekincs étteremben. ¾ A településen tervben van egy fotókiállítás szervezése is.

Konyár ¾ Konyár igen gazdag hagyományokban és kulturális örökségekben. Hagyományőrző napok keretén belül aratófesztivált és szüreti felvonulást kiegészítő programok, népművészeti kiállítás szervezése. A helyi Pávakör, Aranykoszorús Népdal Egyesület tevékenységének bemutatása. ¾ Helyi művészek és elszármazottak munkájának bemutatása, állandó tárlat szervezésével összekötött termékértékesítés.

Létavértes ¾ A gazdag látnivalókra és természeti értékekre alapozott bakancsos turizmus, természetjárás, kerékpáros turizmus és horgászturizmus kialakítása. Pihenőhelyek létrehozása, a környezetvédelem megoldása, a Romaréten található Piremon kisvállalat bevonása a programok szervezésébe, ahol szálláshely, étterem, lovasturisztikai lehetőségek várják a pihenni vágyókat. ¾ Lovasturizmus fejlesztése: Vadászlovaglások, iskolák, óvodák, nyugdíjasház bevonásával a térségbe látogató vendégkör bővítése. Amatőr és profi fogathajtó, díjugrató rendezvények szervezése. Vadászlovaglások, kapcsolódó falusi turisztikai lehetőségek fejlesztése (disznóvágás). ¾ Szálláshelyek létesítése, bővítése, az átutazó turizmus ellátására, a határátkelőhely közelségéből adódó lehetőségek kihasználása. ¾ Kulturális rendezvények szervezése, fesztiválok, falunapok, borversenyek, főzőversenyek, s kapcsolódó sportprogramok szervezése. ¾ Múzeumok, parkok, látnivalók, kiállítások és tárlatok szervezése és népszerűsítése. ¾ Termálturizmus kialakítására és fejlesztésére távlati tervek készítése. ¾ Tájház kialakítása, fejlesztése, felújítása, kapcsolódó eszközök és életformák bemutatása. ¾ Sportesemények szervezése, sportcsarnok kihasználása, fiatalok és idősek bevonásával egyaránt, tömegsportok népszerűsítése.

58

Monostorpályi ¾ Megközelíthetőség javítása; az utak minősége és állapota, a szilárd útburkolatú utak aránya. ¾ Ezt csakis útépítéssel és útjavításokkal valósítható meg, amelyekhez jelentős önerő szükséges általában. Tehát ez a megfelelő pályázatok elnyerésével válhat valóra. ¾ Halastó építésével, létesítésével fellendülhetne a horgászturizmus és a környékről is megnőne a településre látogatók száma. ¾ Egy napos turisztikai program kialakítása valósítható meg a Tubusmagtárnál, a magtár szakszerű és részletes bemutatásával korhű ruhákban. A terményt csigák és egy ló segítségével húzták fel a magtár tetejére zsákokban, ami ma is, mint látványos elem kiegészítheti a bemutatását. A műsor tovább színesíthető népzenével és néptáncbemutatóval, amit a helyi iskolások is elő tudnak adni. Végül pedig a helyszínen főzött bográcsétellel (babgulyás, pörkölt), pogácsával, házipálinkával lehet a vendégek kedvében járni. ¾ A programhoz a magtárat fel kell újítani, amihez műemlék felújítási támogatást lehet igényelni. ¾ A Monostorpályi és Hosszúpályi között megépítendő kerékpárút a két település együttműködését is elősegítené a turizmus mellett. ¾ Magánvállalkozó kezdeményezésére a tervek között szerepel egy öko- tanya kialakítása, mely alapjául szolgálna öko- élelmiszer előállítására és ökológikus szolgáltatások nyújtására. A tanya az önfenntartáson túl turisztikai céllal is működne: szálláshelyeket biztosítana, szabadidős, rekreációs programok helyszínéül szolgálna. ¾ Az öko-tanya projektet megvalósítani szándékozó vállalkozó további tervei között szerepel egy Ökoturisztikai inkubátorház, valamint egy ezen a területen működő integrátor szervezet kialakítása is.

Mikepércs ¾ Szálláshelyek kialakítását Debrecen közelsége indokolja. A turisztikai irodákkal, a környező egyetemekkel és főiskolákkal kiépített kapcsolatokon keresztül a diákok elszállásolását is meg lehetne oldani, ami állandó vendégkört jelenthet. A szálláshelyek kialakításába a magánszférát is bele kell vonni, ugyanis családonként egy-két férőhellyel pótlólagos jövedelemforráshoz jutnának.

59

¾ A településen megalakult Vándor-ló útvonalat már kiadványban is népszerűsítik. Ehhez társul a lovasturisztikai lehetőség és a horgásztó is, ami sikeresen működik. Fejleszteni kell a vadászathoz kapcsolódó turisztikai programokat, és eseményekkel össze kell kötni ezeket a szabadidős tevékenységeket. ¾ Mikepércs kulturális életét iskolai rendezvények, nemzeti ünnepek, batyus bálok, autós ügyességi versenyek színesítik. A településen tevékenykedő művészek, kézművesek és iparművészek alkotásainak bemutatására lehetőséget teremt a régiós termékértékesítés is.

Sáránd ¾ A Gombóta-fesztivál hagyományos gasztronómiai szokásokat elevenít fel. Ezt szélesebb körben is népszerűsíteni kell. A fesztivállal össze kell kapcsolni a helyi lehetőségeket és eseményeket, a falusi hagyományok bemutatását és felélénkítését. ¾ Vadászturizmus, kerékpáros turizmus fejlesztése, lovasturisztikai termékek fejlesztése és kialakítása, természetjárás népszerűsítése, túraútvonalak kialakítása, utak megtisztítása, pihenőhelyek kialakítása ugyancsak a turizmus fejlesztését szolgálja. ¾ Szálláshelyek kialakítása, magánszféra bevonása. Kapcsolattartás debreceni turisztikai szövetségekkel, főiskolákkal, egyetemekkel.

60

8.1. A turisztikai programcsomagok megvalósításának feltételrendszere A fenti felsorolásokból jól látható, hogy a fejlesztések középpontjában a turizmus tárgyi feltételrendszerének a biztosítása a legfontosabb. A kistérségbe érkezők számára kevés szálláshely áll rendelkezésre, csak néhány településen van lehetőség arra, hogy az ideérkező látogatók megszálljanak. Nagyobb létszámú turistacsoport egy településen történő elszállásolására csak az iskolai tornatermekben van lehetőség. A szálláshelyek kialakítására több településen is rendelkezésre állnak épületek, melyek fejlesztése, rendbetétele forráshiány miatt évről évre elmarad. A települések turisták és betelepülő vállalkozók/vállalkozások szemszögéből történő megítélésében az infrastrukturális ellátottság is meghatározó befolyással bír. Sajnos a településeket összekötő, és a kistérség tengelyét képező 4809. sz. út állapota még a kistérség lakóinak megítélése szerint sem megfelelő. Különösen a Monostorpályi és Létavértes közötti útszakasz állapota rossz. Az úthálózaton túl legjelentősebb hátrány az infrastruktúrában szennyvízelvezetés terén tapasztalható. A települések folyamatosan pályáznak támogatás útján megvalósítandó szennyvízberuházásra- kevés sikerrel. A legnagyobb előrelépés a szennyvízelvezetés területén Sáránd településen indult el. A beruházások a közeljövőben kezdődnek meg. A víz-, villany-, gáz- és telefonellátottság megfelelőnek mondható, mára több lehetőség kínálkozik a településeken az internetezésre is, ami napjainkra a mindennapi élet részévé vált. Ezen infrastrukturális tényezők fejlesztése a szolgáltató ágazat területén működő vállalkozások megtelepedését indukálhatja, természetesen figyelembe véve a kistérség turizmusának és a fizetőképes keresletének a fejlődési tendenciáit. Ugyanakkor egyértelmű az is, hogy a turizmus fejlődése a kiszolgáló ágazatok fejlődése nélkül nem várható. Alapvető problémát jelent, hogy a települések értékeit csak a kistérség közvetlen környezetében ismerik. Nem alakult ki sem települési sem térségi szinten a marketing eszközök tudatos alkalmazásának gyakorlata. Az ország valamennyi tájegységével meg kell ismertetni a kistérséget, a településeket, ehhez viszont kiadványok, plakátok, videó anyagok készítése és terjesztése szükséges. 61

A tárgyi feltételek mellett biztosítani kell a turizmusfejlesztés humán hátterét is: kezdeményező, jó szervezőkészséggel bíró személy(eke)t kell kijelölni, aki összefogja a térség turizmusát, programokat szervez, szállást közvetít, melynek meg kell teremteni a szervezeti/intézményi hátterét..

8.2. A fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága A kistérségben minden évben felmérésre kerülnek azok a fejlesztési elképzelések, amelyek magvalósítását – a rendelkezésre álló források függvényében – preferálják az önkormányzatok. Általános tapasztalat az, hogy a turisztikai fejlesztések csak javaslat szintjén állnak rendelkezésre hiszen a települések számára legfontosabb feladat a helyi lakosság életkörülményeit befolyásoló infrastruktúra és alapfeladatokat ellátó közintézmények fejlesztése, így leggyakoribb az ilyen témájú pályázat benyújtása. Jelen tanulmány elkészítéséhez nélkülözhetetlen volt, hogy személyes beszélgetések keretében felmérjük a polgármesterek véleményét a turizmusfejlesztés létjogosultságáról. Valamennyi beszélgetés során elhangzott, hogy a települések számára kitörési pontot még mindig a turizmus átfogó fejlesztése jelenthet. Ehhez azonban az önkormányzatok nem tudnak jelentősebb anyagi támogatást nyújtani, a fejlesztések megvalósítása a vállalkozók szerepvállalásán múlik. A kistérségben hosszú távon megvalósulhat egy mintaértékű projekt, mely Monostorpályiból kiindulva komplex ökoturisztikai fejlesztés létrehozását célozta meg, azonban az ötletgazda vállalkozó csak pályázati források bevonásával tudja ezt megvalósítani. A projekt első lépéseként egy ökotanya kerülne kialakításra. A terület megvásárlása folyamatban van.

62

9. A kommunikációs politika szerepe a kistérségi turizmusfejlesztésben A kommunikációs politika segítségével a település értékeit, fejlesztési céljait, irányait kell ismertetni a lakossággal, a gazdasági, társadalmi környezettel. Ennek legismertebb eszközei a reklám, a hirdetés, a települési bemutatkozást segítő rendezvények: sportrendezvények, a fesztiválok, valamint kistérségi/települési ismertető anyagok. A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy a kistérségben csak néhány település jelentet meg valamilyen kiadványt. Ezek elsősorban negyedévente, vagy félévente megjelenő helyi újságok, melyeknek célja a helyi lakosság tájékoztatása elsősorban az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladatokról, tervekről, illetve a településen megrendezett eseményekről. Az újságok közérdekű információkat szolgáltatnak. 13..sz. táblázat : A településeken megjelenő újságok, kiadványok Település

Kiadvány, újság címe

Álmosd

-

Bagamér

Bagamér lapja/ negyedévente/

Derecske

Derecskei Hírek /havonta/

Hajdúbagos

Bagosi Suttogó /eseti jelleggel/

Hosszúpályi

Hosszúpályi Kisbíró / negyedévente/

Kokad

-

Konyár

Konyárról Konyáriaknak /negyedévente/

Létavértes

Létavértesi Hírek /2 havonta/

Mikepércs

Mikepércsi Tükör /negyedévente/; Információs füzet havonta

Monostorpályi

-

Sáránd

Sárándi Hírmondó /negyedévente/

A településeken megjelenő kiadványok, újságok nem teszik lehetővé a kistérség számára, hogy a térségen kívül élő potenciális látogatók és befektetők megismerkedhessenek a kistérség értékeivel. Az utóbbi időben a települések ( Derecske, Hosszúpályi, Hajdúbagos, Konyár, Létavértes, Sáránd) felismerték a lehetőséget, hogy saját honlap szerkesztése és üzemeltetése is lehetőséget teremt arra, hogy megismertessék, népszerűsítsék a települések értékeit. A kistérség rendelkezik honlappal, melynek létrehozása egy kistérségi szintű foglalkoztatási projekt részét képezi, így nem alkalmas arra, hogy a kistérség turisztikai célú kommunikációs eszközévé váljon. 63

14.sz. táblázat: A legjellemzőbb kommunikációs eszközök Kommunikációs eszközök hírek

díjak, kitüntetések adományozása

hirdetés

rádió, körzeti tv adás szervezése

videofilm készítése információs táblák elhelyezése

konferencia, tudományos ülések szervezése verseny, pályázat, ösztöndíj

vállalkozások bemutatása

vállalkozói ajánlatok, kínálat bemutatása

kiállítások, bemutatók szervezése

vándor témakiállítások

reklámajándékok

baráti kör, klub szervezése

Interjúk a helyi, megyei, regionális médiá- nyomdai anyagok készítése ban adatbázisok kialakítása számítógépes, CD kiadvány sajtótájékoztató szervezése

értékesítés ösztönző akciók, kampányok

megyei napok, ünnepek

design, formai arculat

lobbi-szervezés

lógók, védjegyek

Fenti táblázat mutatja, hogy számos lehetőség kínálkozik a kistérség turizmusának népszerűsítésére, egyedi arculatának kialakítására, amely nem feltétlenül jelent megterhelő anyagi terhet a kistérségi társulás, illetve az önkormányzatok számára. Megoldást jelenthet a polgármesterek kapcsolati tőkéjének kiaknázása, a szervezési feladatok öszszehangolt tervezése és végrehajtása. A kommunikációs stratégia kidolgozásánál meg kell különböztetni azokat a célcsoportokat amelyek megszólításához különböző sajátosságokat kell figyelembe venni.

64

15 . sz. táblázat: Kommunikációs stratégia kialakításának alapelvei Alapelvek 1. 2.

3.

Integrált,

Kistérségi tartalom

illeszkedő Az országimázs (megye, régió) koncepciójához illeszkedés. (kul-

kommunikációs stratégia turális programok, esztétikus környezet, parkosítás). Partnerség kialakítása Folyamatos

interakciós

folyamat

Együttes cselekvések kidolgozása az érintett kistérségi szervezetekkel, személyekkel. /pl. hagyományőrző szervezetek,/ Folyamatosan figyelni kell a célcsoportokat, az igényeik változását, a szakmai szervezeteken keresztül pedig a turizmus fejlődési tendenciáit. – Kistérségi akciók szervezése, előkészítése: irányítottan, szerve-

4.

Ötletadás – Ötletfogadás. Bizalomépítés

zett formában kell megvalósítani . Szükség lenne egy turisztikai iroda kialakítására, a kistérség menedzselésére. – Önálló PR szervezetek, intézmények által megtervezett akcióinak tanulmányozása, kistérségi adaptálásának elősegítése. Az erősségeket /hagyományok, a táj szépsége, gasztronómia,

5.

Erősség kiemelése, gyengeséget megoldani

mesterségek/ kell kiemelni a kommunikációban, miközben a gyengeségek /infrastruktúra, szolgáltatások köre/ megoldása folyik. Kiadványokban szerepeltetni az értékeket, az egyedi termékeket, szolgáltatásokat. Célcsoportorientált kommunikáció, a célcsoportok igényeit, elvá-

6.

Célcsoportorientáltság

rásait, sajátosságait figyelembe véve eltérő eszközök alkalmazása szükséges

7.

8.

9.

Hatványozott

kommuni-

káció alkalmazása

A célcsoportok meghatározó, szavahihető szereplőinek véleményét ki kell kérni, mellyel pozitívan befolyásolhatjuk a célcsoportok véleményét. Turisztikai iroda kérdőíves megkérdezések.

Proaktivitás – akcióorien- Kezdeményezőkészség a turisztikai ágazat kialakítása során, újtáltság Tradíciók, hagyományok ápolása

10. Becsüljük sikereinket

szerű elgondolások megvalósítása. Történelmi emlékhelyek, (népi) hagyományok ápolása, széles körben való terjesztése. A kistérség kézműves mesterségeinek életben tartása. Új hagyományok kialakítása. Elismerések, kitüntetések adományozása Új tradíciók teremthetők a kistérségi sikerek megünneplésére.

65

A stratégiai alapelvek alkalmazásához ismerni kell, hogy a stratégia mire irányuljon. A kistérségi fejlesztési elképzelések a turizmus irányába mutatnak. A kistérség erősségeit képező turisztikai adottságok kiaknázatlanok, a meglévő szolgáltatások szűk körben ismertek, ezért új potenciális turista, illetve befektetői kört kell megnyerni. A legszélesebb körben egy kistérségi kiadványt lehet elterjeszteni. A kiadványból megismeri a turista/látogató, hogy a kistérség milyen adottságokkal bír, megtudja, hova is utazik valójában, milyen építészeti, természeti értéket talál ott és milyen szolgáltatásokat vehet igénybe. A turisztikai célú kommunikációs tevékenység fontosságát bizonyítja, hogy a turizmus olyan értékekhez tartozik, amelyek rövid időn belül látványos sikert eredményezhetnek. A kistérség települései-másik 13 településsel együtt- a Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulásának (DAÖTT) is tagjai. A DAÖTT felismerte a marketing fontosságát a települések megismertetésében, így 2003-ban és 2004-ben is megjelentetett egy-egy színes, települési képekkel ellátott kiadványt. Az utóbbi kiadvány speciálisan turisztikai céllal jelent meg, melyben megtalálható valamennyi turizmusra befolyással bíró tényező: építészeti, természeti örökség, falusi gazdaságok, kézműves mesterek és azok termékei, szálláslehetőségek, vendéglátóhelyek. A kistérségi marketing részeként célszerű lenne a kistérségre egy embléma/ logó kialakítása melylyel a kistérséget bárhol azonosítani lehetne, és ezzel a logóval ellátva kiadványt, naptárt, posztert, reklámtárgyakat

(stb.)

ellátni

és

eljuttatni

szállodákhoz,

turisztikai

szervezetekhez

/TOURINFORM irodák/, a települések testvértelepüléseihez, helyi, megyei és más médiákhoz. A kistérségi kommunikációt szolgálná továbbá egységes megjelenésű információs táblák elhelyezése a településeken, melyen elhelyezett embléma szintén a kistérség azonosítását segítené elő. A kistérség turisztikai szakembereinek feladata lenne ezeknek a feladatoknak a koordinálása is.

66

10. Derecske -Létavértes Többcélú Kistérségi Társulás SWOT-analízise ERŐSSÉGEK ¾ Természeti és kulturális értékekben és látnivalókban gazdag a kistérség ¾ Debrecen közelsége ¾ Kézműves hagyományok sokszínűsége ¾ Tiszta, csendes környezet ¾ A települések több irányból való megközelíthetősége ¾ Romániai határátkelőhely közelsége ¾ Rendelkezésre álló termálvíz ¾ Állandó rendezvények, falunapok ¾ Gazdag hagyományok, vendégszeretet ¾ Kezdeményező-kézség megléte ¾ Civil önszerveződések megjelenése LEHETŐSÉGEK ¾ Intézményi háttér megteremtése ¾ Egy és többnapos turisztikai programcsomagok kialakítása ¾ Központi turisztikai iroda létrehozása és működtetése ¾ Látnivalók felújítása, szabadidős lehetőségek szélesítése ¾ Összefogás megteremtése a települések között, partnerségi kapcsolatok ¾ Térségi pályázati lehetőségek ¾ Adottságok széles körű kihasználása ¾ Kistérségi/ települési arculat kialakítása, marketingterv kidolgozása ¾ Aktív turisztikai ágak fejlesztése (horgászturizmus, lovasturizmus) ¾ Hagyományőrző egyesületek kialakítása ¾ Térségi és országos rendezvények megszervezése, lebonyolítása ¾ Kapcsolatépítés turisztikai szervekkel, iskolákkal, hotelekkel, külföldi irodákkal ¾ Létavértes- Székelyhíd határátkelőhely nyitásából származó gazdasági előnyök

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

GYENGESÉGEK Rossz állapotú közutak Szolgáltatások alacsony színvonala Nyelvtudás és szakemberek hiánya Tudatos marketingmunka és reklámtevékenység hiánya Intézményi háttér hiánya Összefogás, önszerveződések alacsony aktivitása Kiaknázatlan nemzetközi kapcsolatok Magas a tényleges munkanélküliség, beszűkültek a foglalkoztatási lehetőségek Forráshiányos önkormányzatok Tőkeszegény vállalkozások

VESZÉLYEK ¾ Forráshiány miatt elmaradnak a fejlesztések ¾ Fokozódik a fiatalok és értelmiségiek elvándorlása ¾ Munkanélküliség emelkedése ¾ Vidéki munkalehetőségek hiánya ¾ Rossz megközelíthetőség miatt az idelátogatók száma nem emelkedik ¾ Kedvezőtlen vélemények a térségről ¾ Kapcsolatok hiánya, kapcsolódó lehetőségek hiánya ¾ A települések közötti társadalmi/ gazdasági különbségek fokozódnak ¾ Fejlesztések hiányában a kézműves és kisipari tevékenységek elsorvadhatnak

67

Összefoglalás

Napjainkban a vidéki térségek, így a kistérség sem mentes a problémáktól. Ezek közé tartozik a magas munkanélküliség, a rossz infrastrukturális helyzet, az oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatások alacsony színvonala, valamint a kedvezőtlen irányú demográfiai folyamatok hatására jelentkező társadalmi problémák. Mindezek mellett a családok és a vállalkozások bevételei is jelentősen lecsökkentek a negatív gazdasági –jellemzően mezőgazdasági- hatások eredményeként. A magas munkanélküliség fokozódhat a beszűkült foglalkoztatási lehetőségek következtében, mely a társadalmi problémák felerősödéséhez vezethet. Ezen tényezők a vidék népességmegtartó erejét gyengítik, a fiatalok és az értelmiség elvándorlását fokozzák. Ezen a problémák ellen tenni kell, bár teljesen nem lehet őket megszüntetni, de hatásuk csökkenthető. Erre részben megoldást a turizmus fejlesztése jelenthet. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alkalmával újabb lehetőségek nyíltak az ország, a régió és a kistérség számára, hogy megmutassa természeti, építészeti és kulturális értékeit, különös tekintettel a kistérségre jellemző hagyományokra. A turizmus fejlesztésének fontos célja a helyi bevételek növelése, de hatása szerteágazó. A turisztikai fejlesztések magukban foglalják a helyi értékek, hagyományok megőrzését, ennek érdekében a helyben lakók aktivizálását is. A kistérség megítélése mind a látogatók, mind a helyi lakosság körében pozitív irányban változik, így a a kistérség, és a települések népesség megtartó ereje is nő. A fejlesztések hatására a vendégforgalom emelkedik, bővül a szolgáltatások köre és színvonala így a települések gazdasága is felélénkül. A turizmus fejlesztése számos lehetőséget hordoz magában. A turisták fogadására megfelelő feltételeket kell teremteni: szálláshelyeket, étkezési lehetőségeket kell kialakítani, a látnivalókat, tárgyi és kulturális értékeket megmutatható állapotba kell hozni. Mindezen fejlesztéseket össze kell kapcsolni az infrastruktúra fejlesztésével, a települési arculat javításával, amelyért a települések - a rendelkezésre álló forrásaik függvényében - évről évre tesznek. Meg kell vizsgálni, hogy hol érdemes ezeket a fejlesztéseket megvalósítani.

68

Az infrastrukturális háttér biztosítása mellett prioritással kell kezelni a szakemberképzést, a települések és lakóinak felkészítését a vendégfogadásra. A turisztikai kínálat megismertetéséhez tudatos marketingtevékenységet kell végrehajtani, ami egy-egy településen elindult kezdeményezéstől eltekintve teljes mértékben hiányzik a kistérségben. Ahhoz, hogy a kistérség komplex turisztikai rendszere jól működjön, meg kell szervezni az ehhez szükséges intézményi hátteret. Célszerű lenne minden településen kijelölni egy turisztikai referenst, akik munkáját a turisztikai iroda hangolja össze, amely feladata a kapcsolattartás, szervezés, logisztikai feladatok koordinálása, nemzetközi kapcsolatok kiépítése, internetes weblap működtetése, turisztikai füzetek, kiadványok készítése. A dokumentum készítésében a településeken végzett kérdőíves felmérés adatai nyújtottak segítséget, melyben a turizmus befolyásoló valami tényező számbavétele megtörtént. A térség gazdag természeti értékekben, kulturális látnivalókban, adottságokban, hagyományokban. Az emberek nyitottak az új lehetőségekre, felismerik a turisztikai fejlesztések szükségességét. A vidéki kistérségek, így a Derecske- Létavértesi kistérség számára is a turizmus tudatos, összehangolt fejlesztése jelent kitörési pontot. A fejlesztésekkel a kistérség értékeit, hagyományait, gasztronómiáját tárhatjuk a nagyközönség elé, egyben biztosítható lenne ezeknek az értékeknek az életben tartása. A helyi lakosság számára pedig vonzó vidéki élettér, magasabb életszínvonal alakítható ki a bevételek növelésével, ezzel is hozzájárulva a települések társadalmi- gazdasági felzárkózásához.

69

Irodalomjegyzék A Debreceni Gyógyfürdő fejlesztési koncepciója, Debrecen, 1997. Bődi I.: 1998. Hosszúpályi története. Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata. 367 p. Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása: 2003. Turisztikai kalauz Erdőspusztai Önkormányzatok Települései Társulásának Kistérségi fejlesztési koncepciója. 1997. Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja. I. Koncepció. 2002. augusztus Grasseli G.: Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása Vidékfejlesztési Koncepciója, Debrecen. DATE Szaktanácsadási és Fejlesztési Intézet és a Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Településfejlesztési Társulása 48 p. Jász-Nagykun-Szolnok megye turizmusfejlesztési koncepciója és középtávú (2000-2006) startégiai programja, Szolnok, 2000. május Kasza S.: 2001. Debrecen és térsége. Budapest. Ceba Kiadó. 292p. Mundrocó Gyné-Stone G.: 1996. Turizmus elmélet és gyakorlat. Budapest. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 193 p. Piskóti I.- Dankó L.-Schupler H.- Büdy L.: 1997. Régió és településmarketing. Miskolc. Miskolci Egyetem és RMC Regionális Marketing Centrum Kft. 3621 p. Puczkó L.-Rátz T.: 2002. A turizmus hatásai. Budapest. Aula. 490 p. Süli-Zakar I.: 1996. Az Erdőspuszták kistérségi terület- és településfejlesztésének stratégiai alapjai. Debrecen. WTO (2000.): A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezőinek és szervezőinek. Budapest. Geomédia. 185 p.

70

MELLÉKLETEK

71

Turisztikai fejlesztési koncepció

Recommend Documents