TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Települési Esélyegyenlőségi Program

2012 – 2017. 1

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................... 3 TISZAÚJVÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI ............ 4 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK ....................................................................................................... 5 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA ................................................................................................................. 6 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ................................................................................................ 9 TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS..........................................12 A település elhelyezkedése ................................................................................................. 12 Demográfia ............................................................................................................ 12 A település gazdasági jellemzői ........................................................................... 17 Lakásállomány ...................................................................................................... 20 Foglalkoztatás, munkanélküliség ........................................................................ 21 Szociális helyzet a településen............................................................................. 25 A szociális intézményrendszer ............................................................................ 29 Védőnői Szolgálat ................................................................................................. 32 Egészségügy .......................................................................................................... 37 Oktatás ................................................................................................................... 39 Gender ................................................................................................................... 39 A roma és alacsony státuszú lakosság helyzete ................................................. 39 INTÉZKEDÉSI TERV ..........................................................................................................41 BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK ........................................................................................45 PROBLÉMA-MEGOLDÁSI TERV.....................................................................................61 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG .........................................................................63 AKCIÓTERV .........................................................................................................................64 MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG ................................................................................72 KOCKÁZATELEMZÉS ........................................................................................................74 KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS ..........................................................................75 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS) ...................................76 LEGITIMÁCIÓ ......................................................................................................................78

2

ÖSSZEFOGLALÓ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) módosításának 31. § alapján minden önkormányzat, többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Tiszaújváros Önkormányzata és a településen működő intézményekhez, azok szolgáltatásaihoz kapcsolódó különböző területek: így oktatás, képzés, foglalkoztatás, lakhatás, közszolgáltatások hozzáférhetősége, önkormányzati döntéshozatal esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése nem kizárólag a 2011. évi adatsorok elemzését tartalmazza. Ennek az az oka egyrészt, hogy a vizsgált területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) esetlegesen kialakuló trendek kimutatása kizárólag a több évre visszanyúló adatok elemzésével lehetséges, másrészt a kötelezően használandó adatbázisok (VÁTI TeIR rendszer, KSH T-STAR rendszer) különböző adatsorok vizsgálatát írja elő a települési esélyegyenlőségi programok készítésének módszertani kézikönyve.

3

TISZAÚJVÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI Személyi hatálya: Tiszaújváros Önkormányzata Területi hatálya: Tiszaújváros közigazgatási területe Időbeli hatálya: 2012. január – 2017. január Felülvizsgálata: A 2003. évi CXXV. törvény módosításának 31. § alapján Tiszaújváros Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinti, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálat dátuma: 2014. január 31-ig Készítette: Edify Tanácsadó Iroda www.edifytanacsado.hu A helyzetelemzéshez felhasznált adatokat szolgáltatta: 

Tiszaújváros Önkormányzata

Használt statisztikai adatbázisok: 

VÁTI TeIR rendszer



KSH T-STAR rendszer



Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatbázisa

Esélyegyenlőségi szakértő: Bernáthné Polyák Laura

4

ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít:  az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére;  az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására;  a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására;  munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására;  a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására;  az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;  a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek 

az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;



a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata:



a program megvalósításának koordinálása,



a program végrehajtásának nyomon követése,



az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;



az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;



az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása;



esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója;



fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása;



az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése;



a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról.

5

A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése során figyelembe kell venni: az egyik az esélyegyenlőség a másik pedig a fenntartható fejlődés. Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével 5 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program kidolgozásakor az 5 célcsoport esélyegyenlőségi helyzetét vizsgáljuk meg a települési ellátórendszerhez történő hozzáférés tükrében. Az 5 fő esélyegyenlőségi terület és célcsoport 1.

Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten

A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja

kulcsfontosságú

a

szegénység

és

a

kirekesztődés

újratermelődési

folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítő-támogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele.

6

2.

Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése

A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. 3. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, az akadálymentesítés előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnagyobb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: - az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított info-kommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció, stb.). Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében 2001. évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Fogyatékos személy: aki érzékszervi, így különösen látásszervi, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-át). A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a 7

közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 4. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiséghez való tartozás

kinyilvánítása

az

egyén

kizárólagos

és

elidegeníthetetlen

joga,

ezért

nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti - lásd „A nemzetiségiek jogairól” szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. § (1)-(2) bekezdését. 5. Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő, egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az „aktív öregedés” ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében

idősbarát

fizikai

és

társadalmi

közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése.

8

környezet

megteremtése,

és

a

TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alaptörvény II. és XV. cikkére, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken Foglalkoztatás 21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; 9

c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. Szociális biztonság és egészségügy 24. § Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. (2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Lakhatás 26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. § -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, 10

b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen

mesterségesen,

nem

a

csoport

önkéntes

elhatározása

alapján

elkülönüljenek. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program a törvény szellemében Tiszaújváros társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a 2003. évi CXXV. egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének vizsgálatát, illetve amely területeken szükséges, ott a társadalmi esélyegyenlőség javítását.

11

TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS A település elhelyezkedése Tiszaújváros az Észak-magyarországi

régióban,

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében

helyezkedik el. A 46 km2 területen elhelyezkedő település kiemelkedően fontos vegyi-, kőolajipari és villamos energiai szempontból. A Tisza parti város 175 km-re található Budapesttől, mely könnyen megközelíthető az M3as autópályán. A Tiszaújvárost átszelő 35. számú úton közelíthető meg az észak-nyugatra fekvő Sajószöged, Nagycsécs és Nyéklédháza, ahol a 35. számú út a 3. számú főúthoz csatlakozik. Ezt megelőzően Nagycsécs és Nyékládháza között az M30-as útra felhajtva lehetséges Miskolc megközelítése. Az észak-keletre elhelyezkedő szomszédos települések, úgy, mint Újtikos, Tiszavasvári a 36. számú úton közelíthetőek meg.

Forrás: VATI TeIR rendszer

Demográfia A demográfiai adatok vizsgálata a KSH T-STAR rendszerének és Tiszaújváros Önkormányzatának adatai alapján történik. A települési kérdőívek kitöltésekor Tiszaújváros Önkormányzata jelezte, hogy a lakónépesség számra, állandó népességre 12

vonatkozó végleges adatokat 2011. évre nem tudtak szolgáltatni, így a helyzetelemzés ezen fejezetében a 2010. évi önkormányzati adatokat elemezzük.

Az elmúlt másfél évtized adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a település állandó népessége – az 1990-es évek végén, 2000-es években tapasztalt minimális növekedés ellenére – folyamatosan csökken. Az 1996. évben mért legmagasabb (18.697. fő) népességszámhoz viszonyítva 2010-ben már 3,9 százalékpontos csökkenést fedezhetünk fel, az állandó népesség ekkor 17.934. fő. 2001 és 2004 között tapasztalhatjuk a legmeredekebb csökkenést, amikor 287 fővel (0,016%) csökkent az állandó népesség a településen.

Tiszaújváros állandó népesség száma évenkénti bontásban(fő) 18 800 18 600 18 400 18 200 18 000 17 800

17 600 17 400

Forrás: KSH T-STAR

A korosztályos megoszlás elemzését két adatsorból készítjük el. Az egyik a Központi Statisztikai Hivatal T-STAR rendszere, melynek korosztályos megoszlása az állandó népességet vizsgálja 1995-2009 években, az alábbi 6 kategóriában: 

0-2 évesek



3-5 évesek



6-14 évesek



15-17 évesek 13



18-59 évesek



60 - évesek

A másik a települési önkormányzat 2010. évi adatsora, mely a lakónépesség száma szerint kategorizál. Az 1995-2009. évek között a település állandó népességének korosztályos megoszlása minimálisan és minden korosztályban szinte egyenlő mértékben változott. A településen nem érzékelhető ebben az időszakban a munkaképes korú lakosság tömeges elvándorlása. A vizsgált 14 évben Tiszaújváros 60 év feletti lakósainak száma közel duplájára emelkedett (+98.4%) az 1995. évi adatokhoz képest, míg az országos növekedési átlag 10,4% volt. A 6-14 évesek aránya csökkent a vizsgált időszakban a legkisebb mértékben az 1995. évi adatokhoz képest: -3,4 százalékponttal.

Állandó népesség korosztályos megoszlása évenként 1995-2009 (fő) 20000 15000 10000 5000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 0-2 évesek

3-5 évesek

6-14 évesek

15-17 évesek

18-59 évesek

60 - évesek

Forrás: KSH T-STAR

A település állandó népességének csökkenése miatt szükséges a fenti korosztályos megoszlás vizsgálata az adott évben mért állandó népességszámhoz viszonyított arányszámokkal. A lenti táblázat arányszámai jól mutatják, hogy a település demográfiai szerkezete állandónak mondható. Az állandó népességhez viszonyított korosztályos arányszámok (%) 14

- a 18-59 éves korosztály kivételével – 0,5 százalékpontos változáson belül mozognak, amely rendkívül kicsi, demográfiailag konstans korosztályos megoszlást mutat. A 18-59 éves korosztályon belül mért arányszám növekedés pedig jól mutatja, hogy a település munkaképes korú lakosai nem vándoroltak el a településről az országos trendet követve nagyvárosokba, a fővárosba, vagy külföldre, hanem a településen maradta. Arányszámuk az 1995 évben mért arányokhoz viszonyítva +3,37%. Az állandó népesség korosztályos megoszlásának aránya évenkénti bontásban 1995-2009 0-2 évesek 3-5 évesek 6-14 évesek 15-17 évesek arány az arány az arány az arány az állandó állandó állandó állandó népességen népességen népességen népességen belül (%) belül (%) belül (%) belül (%)

18-59 évesek arány az állandó népességen belül (%)

60-x évesek arány az állandó népességen belül (%)

Időszak

Állandó népesség száma (fő)

1995. év

18643

3,64%

3,89%

13,80%

5,79%

64,61%

8,28%

1996. év

18697

3,63%

3,88%

13,59%

5,78%

64,42%

8,25%

1997. év

18544

3,66%

3,91%

13,88%

5,82%

64,95%

8,32%

1998. év

18521

3,66%

3,91%

13,83%

5,83%

65,03%

8,33%

1999. év

18454

3,67%

3,93%

13,79%

5,85%

65,27%

8,36%

2000. év

18304

3,70%

3,96%

13,77%

5,90%

65,81%

8,43%

2001. év

18329

3,70%

3,96%

13,72%

5,89%

65,72%

8,42%

2002. év

18303

3,70%

3,96%

13,48%

5,90%

65,81%

8,43%

2003. év

18170

3,73%

3,99%

13,66%

5,94%

66,29%

8,49%

2004. év

18042

3,76%

4,02%

13,77%

5,99%

66,76%

8,55%

2005. év

18051

3,76%

4,02%

13,72%

5,98%

66,73%

8,55%

2006. év

18051

3,76%

4,02%

13,76%

5,98%

66,73%

8,55%

2007. év

18039

3,76%

4,02%

13,66%

5,99%

66,77%

8,55%

2008. év

18021

3,76%

4,02%

13,76%

5,99%

66,84%

8,56%

2009. év

17982

3,77%

4,03%

13,80%

6,01%

66,98%

8,58%

Forrás: KSH T-STAR

15

A lakónépesség korosztályos megoszlása a 2010. évben Lakónépességen belüli száma (fő) 0-18 évesek 19-39 évesek 40-59 évesek 60-75 évesek 75 év felettiek

3417 5601 5012 2502 760

Aránya az állandó lakónépességhez viszonyítva (%) 19,76 32,39 28,98 14,47 4,39

Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata (2011)

Tiszaújváros állandó népességének nem szerinti megoszlása az országos átlaggal megegyező: minden évben magasabb a nők aránya. A vizsgált időszakban azonban a férfiak száma nagy mértékben, 687 fővel csökkent. A nők számának változását is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a 15 éves periódusban a férfiak és nők közti különbség több, mint kétszeresére növekedett. 1995-ben a különbség +483 fő, 2010-ben +1052 fő.

Tiszaújváros állandó népességének nem szerinti megoszlása évenkénti bontásban (fő) 7500

8000

8500

9000

9500

10000

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Férfiak

2002

Nők

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH T-STAR, Tiszaújváros Önkormányzata

16

A be- és elvándorlások település típusonkénti beosztását Tiszaújváros Önkormányzata a 2011. évben az alábbiak szerint kategorizálta: 

Bevándorlások Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről

2011 5 4 3 3 2 2 1

1=Egyáltalán nem jellemző … 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata



Elvándorlások 2011 3 3 3 3 2 3 3

Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre

1=Egyáltalán nem jellemző … 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata

A település gazdasági jellemzői Tiszaújváros társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nem tartozik az elmaradott települések közé „a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről” szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében. A Város rendelkezik egy 140ha-os Ipari Parkkal, mely a 35. számú út mentén fekszik, s az M3-as autópálya lecsatlakozása érinti. A működtető TiszaSzolg 2004 Kft. folyamatosan bővíti az Ipari Park infrastrukturális ellátottságát és szolgáltatásait, jelenleg 85 ha terület teljes infrastruktúrával rendelkezik: 

belső úthálózat, parkolók, járdák, autóbuszmegállók, kerékpárutak



közvilágítás



ivóvízellátás 17



szennyvízelvezetés



csapadékvíz - elvezetés



elektromos áram



földgáz



telekommunikációs hálózat



távfűtés

Az Ipari Park jelentősebb ingatlanhasznosításai: 

Jabil Circuit Magyarország Kft.



Küpper Hungaria Kft.



MAN Kft.



MIVAS Kft.



Tisza Autóház Kft.



Tiszaújváros-Transz Kft.



SCA Packaging Kft.



LaPlast Műanyagipari Kft.



KARSAI Műanyagtecnikai Holding Rt.



Gál és Társai Kft.



Elektrovit Kft.



Áltaszer Kft.

Tiszaújvárosban működő jelentősebb gazdasági társaságok: 

Tiszai Vegyi Kombinát Rt.



MOL Rt.



AES- Tisza Erőmű Rt.



Columbian Tiszai Koromgyártó Kft.



Akzo Nobel Coatings Festékgyártó és Kereskedelmi Rt.



TiszaTextil Műanyagfeldolgozó és Értékesítő Kft.



Viba- TVK Termelő és Kereskedelmi Kft.



ABB Energia Kft.

18



B-INDUCOOP Kft.



Jabil Circuit Magyarország Kft.

Az adófizetők aránya és az egy főre jutó belföldi jövedelem magas összege mutatja a település gazdasági kiemelkedőségét. A VÁTI TeIR rendszere ezen indikátorok szerint két évben rendelkezik adatsorral: 2003. évben és 2007. évben. Mindkét évben láthatjuk, hogy mind az adófizetők aránya, mind az egy főre jutó belföldi jövedelem összege jóval meghaladja a kistérségi-, megyei-, régiós- és országos adatokat. Így például a megyei adófizetők aránya több, mint 10%-kal elmarad a település adófizetőinek számától.

Forrás: VÁTI TeIR rendszer

Az egy főre eső belföldi jövedelem szintje a 2003. évben mért adatokhoz képest, 2007. évben mintegy 150%-kal növekedtek, az arányok tekintetében változás nem fedezhető fel.

19

Forrás: VÁTI TeIR rendszer

Lakásállomány

A település lakásállománya a vizsgált időszakban 4 százalékponttal növekedett. A növekedés üteme 2005-ben volt a legmagasabb. Év

Lakásállomány (db)

2001

6761

2002

6783

2003

6810

2004

6857

2005

6914

2006

6964

2007

7010

2008

7023

2009

7052 Forrás: KSH T-STAR rendszer

Önkormányzati bérlakások a településen Önkormányzati bérlakások száma a településen 42

Szociális alapon bérbe

Piaci alapon bérbe adott

adott lakások száma

lakások száma

24

18

20

Az összes szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás összkomfortos. A piaci alapon bérbe adott lakások közül 1 db komfortos és 17 db összkomfortos. Bérlők Szociális alapon bérbe adott


Egyedülálló

11

4

2-4 fős család

13

14

Bérleti szerződések Szociális alapon bérbe adott Határozatlan idejű szerződés 5 évre szóló szerződés


24

9

0

9

Foglalkoztatás, munkanélküliség A települési önkormányzat által szolgáltatott munkanélküliségi adatok (2011. december) a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2011. október havi településre kiadott munkanélküliségi adataihoz képest minimális növekedést mutat. 2011. októberében a településen 801 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ugyan ez a szám 2011. decemberében 819 fő volt. Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli nő Ebből tartósan munkanélküli férfi

2011 819 450 369

Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata (2011)

Az alábbi munkanélküliségi elemzés 2009-2011. éveket foglalja magába. Ebben az időszakban évenként három periódust vizsgálunk – január, június, október hónapokat – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatsorai alapján. 2009. január és 2010. január közötti egy évben meredeken, 288 fővel emelkedett (+40,9%) a nyilvántartott álláskeresők száma. 2010. év I. félévében közel 20%-os (18,04%) 21

csökkenést figyelhetünk meg, majd ezt követően minimális +/- ingadozás tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számát tekintve, s a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutolsó közzétett (2011. október) adatai szerint 801 fő a regisztrált álláskeresők száma Tiszaújvárosban. A folyamatosan nyilvántartott álláskeresőket vizsgálva megállapítható, hogy számuk 2009. júniusától – 2010. októberéig szinte azonos ütemben emelkedett, +89 százalékpont értékig 161 főről, 304 főig. 2011. januárjától a csökkenés mértéke -27,15%, 302 főről, 220 főre. A folyamatosan nyilvántartott álláskeresők számának változásával azonos mértékben és ütemben változott a BPJ, RÁT, RSZS / rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma. A vizsgált időszakban a járadék típusú ellátásban részesülők száma ingadozott, azonban a két végpontban (2009. január, 2011. október) közel azonos mértékű igénybevevői kört figyelhetünk meg. Ezzel szemben a segély típusú ellátásokat két év alatt kevesebb, mint fele annyian kapnak.

22

Tiszaújváros legfőbb munkanélküliségi adatai (2009-2011) 1050 969

992

892 813

850

802

839

796

801

704 650

450

250

50 2009. január

2009. június

2009. október

2010. január

2010. június

2010. október

2011. január

2011. június

-150 Nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

Foly. nyilvántartott álláskereső (fő)

Járadék típusú ellátás (fő)

Segély típusú ellátás (fő)

BPJ, RÁT, RSZS / Rendelkezésre állási tám. (fő) Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

23

2011. október

A relatív mutatóval határozzuk meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya mekkora a munkavállalási korú népességhez viszonyítva, százalék értékben.

Tiszaújváros munkanélküliségi relatív mutatója 2009-2011 (%) 6,94

7,77

7,54

6,37

6,28

6,63

6,29

6,33

2010. június

2010. október

2011. január

2011. június

2011. október

5,48

2009. január

2009. június

2009. október

2010. január

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

A munkanélküliségi arányszám megmutatja a település relatív mutatójának az országos relatív mutatóhoz viszonyított arányát.

Tiszaújváros munkanélküliségi arányszáma 2009-2011 (%) 0,85

0,89 0,8

0,72

2009. január

0,78

0,77

0,76

0,8

0,65

2009. június

2009. október

2010. január

2010. június

2010. október

2011. január

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

24

2011. június

2011. október

Szociális helyzet a településen Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli nő Ebből tartósan munkanélküli férfi Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? E Azon gyermekek száma,

akiknek

a

819 450 369 54 54 614 szülei

107

b nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről b

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem

ő

nyilatkoztak

507

l Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata

Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (VII.08.) önkormányzati rendelete a „szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról, valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról” rendelkezik az Önkormányzat szociális ellátásairól. A képviselőtestületi rendeletben foglalt ellátási típusok: 

Lakásfenntartási támogatás



Adósságkezelési szolgáltatás



Aktív korúak ellátása



Ápolási díj



Átmeneti segély



Gyógyszertámogatás



Rendszeres átmeneti segély



Közgyógyellátás



Temetési segély



Köztemetés



Szemétszállítási díjmentesség



Kábel TV előfizetési díjtámogatás



Nyugdíjasok év végi támogatása



Gyermekes családok év végi támogatása 25

A település pénzbeli és természetbeli támogatásáról szóló rendeletei 1. Tiszaújváros

Önkormányzata

önkormányzati

rendelete

a

Képviselő-testületének személyes

gondoskodást

12/2011.

(IV.08.)

nyújtó

szociális

ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról. Szociális alapszolgáltatások 

étkeztetés,



házi segítségnyújtás,



családsegítés,



jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,



idősek nappali ellátása.

Szakosított ellátási formák Tiszaújváros Önkormányzata a személyes gondoskodást igénybevevők számára szakosított ellátások keretén belül átmeneti elhelyezést biztosít. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: 

időskorúak gondozóháza,



hajléktalan személyek átmeneti szállása

2. Tiszaújváros

Önkormányzata

Képviselő-testületének

16/2011.

(VI.01.)

önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról. A képviselőtestületi rendeletben foglalt ellátási típusok: Pénzbeli és természetbeli ellátások 

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás



Táboroztatási támogatás



Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény



Tankönyvtámogatás

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 

Gyermekjóléti szolgálat



Gyermekek napközbeni ellátása 26

3. Tiszaújváros

Önkormányzata

Képviselő-testületének

12/2006.

(II.27.)

önkormányzati rendelete a fiatalok életkezdési támogatásáról. Ügyfélforgalom az Intézményi, Szociális és Sport Irodán Az Önkormányzat Intézményi, Szociális és Sport Irodájának szociális ügyekkel foglalkozó csoportjának ügyfélforgalma 2005-2011 között közel 4-szeresére (+374%) növekedett. A legnagyobb ügyfélszám növekedést 2008-ban tapasztaljuk, amikor az előző évhez viszonyítva a kliensek száma több, mint duplájára növekedett (+212%). Az ügyfélforgalom növekedésével nem növekedett egyenesen arányosan a rendszeres támogatások száma, azonban a rendkívüli támogatások száma a vizsgált időszakban +240%-kal növekedett. Ügyfélforgalom

Rendszeres

Rendkívüli támogatások

/fő/év

támogatások száma

száma

2005

3800

1456

526

2006

4500

1569

597

2007

5200

1427

773

2008

11004

1518

746

2009

12370

1773

1317

2010

13190

1929

1079

2011

14200

1566

1265

Év

Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata

Az Önkormányzat által nyújtott ellátások közül 2005-2011 között leginkább az átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást és a közgyógyellátást vették igénybe. Ez utóbbi ellátásban részesülők száma azonban 2011-ben nem érte el az előző év támogatottainak 35%-át. A vizsgált időszakban az adósságkezelési szolgáltatás és ápolási díj ellátások tekintetében megnövekedett az ellátottak száma. Ellátásban részesülők száma (fő)

Támogatás formája Rendszeres szociális segély Rendelkezésre

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

127

259

185

224

37

46

50

-

-

-

-

325

374

221

27

állási támogatás Átmeneti segély

414

508

662

657

1231

999

1191

Temetési segély

110

86

104

88

86

77

74

Közgyógyellátás

436

445

447

475

422

464

209

778

751

694

708

806

796

860

58

43

34

53

119

161

188

Köztemetés

2

3

7

1

-

3

-

Ápolási díj

54

67

65

56

62

87

95

3

4

2

2

2

1

1

Lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési szolgáltatás

Időskorúak járadéka


Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft)

Támogatás formája

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

26530

30604

54380

74379

24847

14364

15250

-

-

-

-

47600

81698

78393

Átmeneti segély

6262

7286

8026

8733

15809

25608

23487

Temetési segély

1695

1435

2084

2440

2360

2041

1972

Közgyógyellátás

1778

3096

2795

2945

2935

3179

2456

26882

30409

36439

36654

44133

46677

49856

4079

5307

3966

7562

14458

21552

25883

Köztemetés

222

193

556

89

-

188

-

Ápolási díj

15040

17572

20515

19040

20180

26124

31648

844

1223

910

710

765

399

298

Rendszeres szociális segély Rendelkezésre állási támogatás

Lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési szolgáltatás

Időskorúak járadéka


28

A szociális intézményrendszer A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatást, szakosított szociális ellátásokat szolgáltat Tiszaújváros lakói számára. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat a Gondozási Központ, az „Ezüsthíd” Gondozóház, a Hajléktalanok Átmeneti Szállása, a „Napsugár” Bölcsőde, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, mint önálló szakmai egységek biztosítják. Szociális alapszolgáltatások 

Szociális étkeztetés Szociális étkeztetésben részesülhetnek azok a személyek, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, betegségük vagy hajléktalanságuk miatt átmenetileg vagy tartósan nem képesek étkezésükről gondoskodni. Többlettérítési díj ellenében azoknak az ellátottaknak, akik egészségi állapotuk miatt nem képesek a lakásukat elhagyni az intézmény kiszállítja az ebédet.



Házi segítségnyújtás A szolgáltatást a rászorulók számára saját lakókörnyezetükben biztosítja az intézmény. A házi segítségnyújtás körébe tartoznak az alapvető gondozási, ápolási szükségletet a lakókörnyezeti higiéné megőrzése, segítségnyújtás a napi háztartási feladatok ellátásában.



Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, vagy fogyatékos személyek részére nyújtott, állandó felügyeletet nyújtó készenléti szolgáltatás. Az ellátás 140 készülékkel működik, amelyet Tiszaújváros közigazgatási területén kívül a kistérség településein is biztosít az intézmény.



Időskorúak nappali ellátása Az intézmény három idősek klubját működtet 95 férőhellyel, ahol a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős 29

koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmagukat ellátni részben képes személyek részesülnek gondozásban. A klub szolgáltatását igénybe vevők egyénre szabottan, gondozási tervben meghatározottak alapján, állapotuknak megfelelő gondozásban részesülnek, amelynek része fizikai ellátás, pszichés, mentális gondozás. A mozgásképesség megtartása, az aktivitás fokozása az öregedéssel járó elváltozások megelőzése, lassítása érdekében a klubokban heti rendszerességgel egészségügyi foglalkozásokon, gyógytornán és jógán vehetnek részt az érdeklődők. 

Családsegítő szolgálat A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat az intézmény önálló szakmai egysége. A családsegítés célja, hogy a település területén élő szociális és mentális problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességeinek megőrzése, a krízishelyzet megelőzése, megszüntetése. Az ellátottak körébe a napi megélhetési problémákkal küzdő, elsősorban többgyermekes családok, halmozottan hátrányos helyzetben élő lakosság, aktív korú nem foglalkoztatottak, ellátásra szoruló, gyakran magányos, demens idősek tartoznak.

A jelzőrendszer tagjai által jelzett problémák: Igazolatlan tanórai hiányzás, magatartási problémák, devianciák, tanulmányi előmenetel romlása, gyermeknevelési problémák, gyermekbántalmazás, rossz szociális körülmények, megélhetési problémák. A kliensek által jelzett problémák: anyagi- és megélhetési problémák, családi konfliktusok, lelki-mentális problémák, ügyintézési nehézségek, gyermeknevelési problémák. Szakosított szociális szolgáltatások 

Időskorúak átmeneti ellátása Az „Ezüsthíd” Gondozóház 44 férőhelyes intézmény, amely azon a város területén élő időskorú, valamint 18 éves betöltött személyes teljes körű ellátását biztosítja,

30

akik betegségük vagy más ok miatt önmagukról az otthonukban nem képesek gondoskodni. 

Hajléktalan ellátás A Hajléktalanok Átmeneti Szállása a város területén tartózkodó hajléktalan személyek számára biztosít ideiglenes hajlékot. A 17 férőhelyes intézmény kihasználtsága 95 százalékos volt a 2010. év folyamán, a létszám egyszer sem csökkent 16 fő alá. Az intézmény átmeneti jellegű, ennek ellenére öt fő azon ellátottak száma, akik két évnél hosszabb ideje tartózkodnak a szállón. Az intézményegység a szállás üzemeltetésén túl, főleg téli időszakban figyelemmel kíséri a város külterületén lakó hajléktalanokat is, akiknek az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a száma. Ellátásban részesülők száma (fő)

Szolgáltatás megnevezése Házi segítségnyújtás Családsegítés Szociális étkeztetés Nappali ellátás

2011.

2005

2006

2007

2008

2009

2010

82

60

64

63

59

63

64

470

605

733

602

458

585

309

708

715

712

706

732

794

777

99

101

95

86

82

78

75

0

139

140

134

140

140

140

86

86

92

73

82

91

75

183

193

186

172

184

197

196

augusztusig

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény Gyermekjóléti szolgálat


31

Védőnői Szolgálat Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői körzetekről szóló 20/2002. (IX.06.) önkormányzati rendeletének módosítása 10 körzetet határoz meg az alábbiak szerint: Körzet

Körzet típusa

Körzet típusa

I. körzet

Területi

Árkád sor teljes Barcsay tér teljes Bartók B. út teljes Bethlen G. út 1-3. Csikász köz Gizella út teljes Hajdú tér 2. Halász köz József A. út 1-25. József A. út 27-37. Kisfalud utca Mezőcsáti út Pajtás köz teljes Rimaszombat út Szigonyos köz Szt. István út 1-11. Szt. István út 13-31. Szt. István út 2-8. Tűzoltó út teljes Városház tér Napközi Otthonos Óvoda Szivárvány Óvoda

II. Körzet

Területi

Béke út 9-13. Bethlen G. út 4-16. Bethlen G. út 5-től páratlan Építők útja teljes Juhar köz teljes Kazinczy út 1-től páratlan

32

Kazinczy út páros teljes Margit sétány teljes Rózsa út 10-32. Rózsa út 1-13. Szt. István út 10-től páros Szt. István út 33-tól páratlan Szt. László út teljes Tárnok utca teljes Templom út teljes Tisza út 2-22. Tisza út 24-34. Napközi Otthonos Óvoda Bóbita Óvoda III. körzet

Területi

Bakrak tanya Barátság út teljes Béla király út teljes Bélahalma út teljes Erzsébet tér teljes Farkas Kálmán utca teljes Friesenheim út teljes Honvéd út teljes Izabella út teljes Krisztina út teljes Lévai út 60-tól páros végig Mátyás kir. út teljes Örösi út páratlan Sarolta út teljes Sulymoshát teljes Tárnok út teljes Vasútállomás Zita út teljes Örösi út 58-tól páros végig Napközi Otthonos Óvoda Tündérkert Óvoda

IV. körzet

Területi

Alkotmány köz teljes 33

Árpád út páros Árpád út páratlan teljes Bolyai köz teljes Csíkszereda út teljes Erdei út teljes Király köz teljes Kőszegi Gy. teljes Külterület Örösi út 2-32. Örösi út 34-56. Pákász köz teljes Révész köz teljes Sulymos út teljes Vizafogó köz teljes Napközi Otthonos Óvoda Tündérkert Óvoda V. körzet

Területi

Babits Mihály út teljes Bay út teljes Béke út 1-7. Bethlen G. út 18-tól páros Debreceni út teljes Egressy B. út teljes Huszár Andor út teljes Irinyi út teljes Kandó Kálmán út teljes Karinthy út teljes Kosztolányi út teljes Lévai út páratlan teljes Lévai út 2-58. Liszt F. út teljes Lorántffy út teljes Munkácsy út 20-48. páros Munkácsy út 2-18. Munkácsy út páratlan 34

Perényi út teljes Rózsa út 2-8. Sajó út teljes Salaktér teljes Széchenyi út teljes Szederkényi út páratlan teljes Szederkényi út páros teljes Szemere út teljes Teleki B. út teljes Tisza út páratlan Tompa M. út teljes Napközi Otthonos Óvoda Bóbita Óvoda Napközi Otthonos Óvoda Katica Óvoda VI. körzet

Területi

Tiszaszederkény teljes Erőmű lakótelep teljes Gátőrház teljes Vegyészek útja Vásárhelyi Pál Iskola Éltes Mátyás Iskola Napközi Otthonos Óvoda Vásárhelyi Óvoda

VII. körzet

Vegyes

Deák tér Hajdú tér páratlan teljes Tóth Árpád út teljes Vörösmarty M. út teljes Zagyva B. utca teljes Hunyadi Iskola Napközi Otthonos Óvoda Szivárvány Óvoda

VIII.

Iskola

körzet IX. körzet

Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium „E” épület

Iskola

Általános

Iskola,

Művészetoktatási Szakmai Egységes 35

Alapfokú

és

Pedagógiai-

Szolgáltató

Intézmény,

Pedagógiai

Szakszolgálat

Arany J. Iskola, Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium „B” épület X. körzet

Iskola

Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Széchenyi Iskola, Kazinczy Iskola

A 3580 Tiszaújváros, Bethlen G. út 11-13. szám alatt található akadálymentes Tiszaújváros Városi Rendelőintézetben a 10 védőnői körzetet 7 fő védőnő látja el. Védőnőknek jelzett esetek száma, típusai A védőnőknek jelzett esetek

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Anyagi

52

36

37

40

44

47

53

Párkapcsolati

0

0

0

0

0

0

3

76

77

94

93

82

95

99

4

4

2

2

1

2

0

0

0

0

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

0

megoszlása jellegük szerint

Egészségügyi veszélyeztetettség Gyermekelhanyagolás Várandós anya szociális válsághelyzetben Egyéb


Túlzott alkoholfogyasztás (családok száma,

Erős

Gyermek(ek)

dohányzás elhanyagolása

becsült adat)

Sivár érzelmi élet

Családon belüli fizikai erőszak

Családon belüli érzelmi, verbális erőszak

II. Védőnői

0

30

0

1

0

0

1

45

0

1

0

0

körzet III.

36

Védőnői körzet IV. Védőnői

0

18

0

0

0

0

0

54

0

0

0

0

0

29

0

0

0

0

0

18

0

0

0

0

0

23

0

2

0

0

1

217

0

4

0

0

körzet V. Védőnői körzet VI. védőnői körzet VIII. Védőnői körzet X. Védőnői körzet Védőnői körzetek összesen Forrás: Tiszaújváros Önkormányzata

Egészségügy A településen nem működik kórház, azonban az egészségügyi alapellátás és szakellátás kiemelkedő. A Városi Rendelőintézetben működik egy kivételével a település házi gyermekorvosi és felnőtt háziorvosi praxisa. Az épület akadálymentes. A Tiszaszederkény városrészben működő felnőtt házi- és gyermekorvosi praxis (vegyes) az Ady Endre út 1. szám alatti akadálymentes rendelőben található meg. Tiszaújváros Városi Rendelőintézetében az alábbi szakellátások biztosítottak: 

Belgyógyászat 37



Diabetológia



Kardiológia



Kardiológia uh



Sebészet



Traumatológia



Fül-orr-gége



Audiológia



Szemészet



Bőr- és nemi beteg gondozó



Psychiátria



Ideggyógyászat



Orthopédia



Laboratórium



Röntgen



Hasi ultrahang



Urológia



Nőgyógyászat



Tanácsadás



Onkológia



Sportorvos



Foglalkozás eu.



Pulmonológia



Gyógytornász



Fizikoterápia



Balneoterápia



Gyógymasszázs



Reumatológia



Pszichológia



Fogászati röntgen

Tiszaújvárosban 30 fős személyzettel, 4 db mentőautóval működik mentőállomás. 2011. november hónap végéig 3200 beérkezett hívást regisztráltak az állomásra.

38

4 éjszakai ügyeletet is adó gyógyszertár működik a városban, így a gyógyszerellátás is biztosított a település lakosainak. Oktatás Tiszaújváros Önkormányzata 2010. évben, a XII/182-9/2010. 125/Ökt. határozatában elfogadta a települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét. A Települési Esélyegyenlőségi Programok készítéséhez 2010. évben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott módszertani útmutató1 iránymutatásai szerint a két éven belül elfogadott települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv kiváltja a jelen fejezet elkészítést. Tiszaújváros Önkormányzata jelen dokumentum elkészítéséhez kapcsolódóan nem kívánja felülvizsgálni az elfogadott települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzését és intézkedési tervét. Gender A nemek esélyegyenlőségével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre adatok. Jelen Programunk beavatkozási területein éppen ezért elsősorban ezek vizsgálatának elkészítésére és az esetleges beavatkozást sürgető problémák orvoslását írtuk le (lásd lentebb). A roma és alacsony státuszú lakosság helyzete A településen működik Örmény, Ruszin, Lengyel és Cigány Kisebbségi Önkormányzat is. Tiszaújváros Önkormányzata a kisebbségek vonatkozásában nem rendelkezik külön adatbázissal. 2010. december 22-én fogadta el Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete (XI/184-8/2010. 185/Ökth.) a település Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és annak 4. fejezetében található Anti-szegregációs Tervet (AszT). Tekintettel, hogy a Települési Esélyegyenlőségi Programok készítéséhez 2010. évben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott módszertani útmutató2 iránymutatásai 1 2

Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához

39

szerint a két éven belül elfogadott AszT, a Települési Esélyegyenlőségi Program ezen fejezetét kiváltja. Tiszaújváros Önkormányzata jelen dokumentum elkészítéséhez kapcsolódóan nem kívánja felülvizsgálni jelenlegi Anti-szegregációs Tervét.

40

INTÉZKEDÉSI TERV Beavatkozási területekkel kapcsolatos általános elvek és fogalmak3 Az

intézkedési

tervünk

célja

olyan

beavatkozások

tervezése,

amelyek

a

helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. Az Esélyegyenlőségi Programunkban kiemelt figyelmet fordítunk:  az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére;  oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientációra;  a lakóhelyi szegregáció felszámolására;  munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása;  a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására;  a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására;  az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körére;  A hátrányos helyzetű csoportok tagjainak a döntéshozatalban, ill. a hatalomban való részesedésének elősegítésére. A végrehajthatóság érdekében a tervezett intézkedések lehetséges forrásait is bemutatjuk. A programalkotás során gondoskodunk a helyi esélyegyenlőségi program és az önkormányzatunk által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv összhangjáról. Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) Közvetlen diszkrimináció, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más – egyéb tekintetben hasonló helyzetű – személyekkel.

Kötelezően használandó glosszárium a „Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához” című módszertani útmutató alapján. 3

41

Közvetett

diszkriminációnak

minősül,

ha

bizonyos

rendelkezések,

intézkedések

végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Gender A gender – az ember neme. De nem az a neme, amely a testével veleszületett, hanem az a neme, amely egész kis korától erre a testi-biológiai nemre rárakódik, rászerveződik. A gender nem biológiai természetű tulajdonság, mint a vércsoport vagy a hajszín. A gender lényegi eleme a személyiségünknek, olyan viszonyok – a férfi-női viszonyok, s bennük a saját ezekhez fűződő viszonyaink – összessége, amelyet a társadalomtól (elsősorban közvetlen környezetünktől) kapunk, s építünk be személyiségünkbe. Gender mainstreaming A nemek egyenlőségét szolgáló politika: bármely társadalmi folyamat nemek szerint bontott adatokon, a nemek eltérő helyzetének, igényeinek ismeretén alapuló elemzése, a nemekre érzékeny, a nők és férfiak egyenlőségét szem előtt tartó tervezés és döntés. Szegregátum A népszámlálási adatokon alapuló: szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a települési átlag kétszeresét. Fogyatékosság Megjelöli azt a tulajdonságot vagy tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében a gyógypedagógiai

ellátásra

jogosultak

a

testi

és

érzékszervi

fogyatékosok

(mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, alig látók, gyengén látók); az értelmi fogyatékosok (enyhén, illetve középsúlyos értelmi fogyatékosok); a beszédfogyatékosok; „más” fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], a pszichés fejlődés egyéb zavara, valamint iskolai teljesítményzavar). 42

SNI Sajátos nevelési igényről beszélünk azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől. Iskoláztatási szempontú, nem diagnosztikus, a mai magyar közoktatási törvényben használatos. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében biztosítani kell az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd Funkcionális akadályozottság A gyógypedagógia új „fogyatékosság-főfogalma”, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon).

Fogyatékos személy Aki érzékszervi- látás-, hallásszervi, - mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

Akadálymentesség Az

épített

környezeti

feltételekre

vonatkozó

követelmény.

A

fogalom

pontos

meghatározását a Fot. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. §-ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az 43

egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

Az egyenlő esélyű hozzáférés A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. Továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.

Közszolgáltatás Az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás

nyújtója

44

BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK Gender Mainstreaming VIZSGÁLATI SZEMPONT

JAVASOLT BEAVATKOZÁS

I. KULCSPROBLÉMA: A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya Van-e nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt minden

Önkormányzati

Az önkormányzati

beavatkozások

intézmények beavatkozásai

szakterületen? 

A kötelező adatszolgáltatások áttekintése, rövid- és középtávú

Nincs 

(csak néhány, aggregált adat van nemek szerint is bontva)





Szükségletfelmérés

adatgyűjtési- és

készítése a

elemzési terv

családsegítő,

készítése.

gyermekjóléti szolgálat

A meglévő adatok

és a háziorvos,

táblázatba rendezése

gyermekorvos,

rövidtávú feladat.

védőnői szolgálat

A szükségesnek látszó

bevonásával a

hiányzó adatok

„bázisadatok”

esetleges gyűjtésére

összegyűjtéséhez.

középtávú terv kidolgozása.

45

VIZSGÁLATI SZEMPONT


Van-e megfelelően felkészült, genderszakértelemmel is rendelkező kompetencia,

Az önkormányzat

Az önkormányzati

beavatkozásai

intézmények beavatkozásai

kapacitás?  Esélyegyenlőségi – ezen belül gender mainstreamingre is felkészített munkatárs kijelölése (képzésre küldés), akinek feladatleírása tartalmazza

kijelölése, feladatkörének

a folyamatok gender

alkalmas kibővítése,

szempontú elemzését is.

képzésre küldése

 Az önkormányzat, mint Nincs

 Esélyegyenlőségi referens

 Intézményi

foglalkoztató

esélyegyenlőségi terv

esélyegyenlőségi (EE)

kidolgozása

tervének áttekintése.  Kötelező és nem kötelező EE tervek, képzések, tréningek lehetőség szerinti támogatása, egyben beszámolási kötelezettség útján értékelése, ellenőrzése.

46

 Szakmaközi tematikus esetmegbeszélések



II. KULCSPROBLÉMA A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága: egyszerre oka és következménye a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségnek Melyek a nők foglalkoztatását (foglalkoztathatóságát)

Önkormányzati beavatkozások

gátló főbb akadályok? Kevés a munkalehetőség,

A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női

még a részmunkaidős is.

lakosság főbb demográfiai adatainak áttekintése. Önkormányzati

Probléma:

Önkormányzati

beavatkozások munkaerő-

beavatkozások

piaci szereplőkkel együttműködve  Foglalkoztatási programok „nőket

A családi, magánéletbeli

támogató” eszközökkel

feladatok és felelősségek

(gyermekfelügyelet,

általában egyoldalúan a

iskolai, óvodai nyitva

nőket terhelik.  Rövid távú változás (Mivel általában

érdekében felvilágosítás,

túlnyomórészt ők látják el

kampányok.

a gyerekeket és az

 Hosszú távú változás

időseket, sőt, magukat a

érdekében: munkaerő-

dolgozó vagy nem dolgozó

piaci szervezettel közös

férfiakat is, sokkal

program kidolgozása.

érzékenyebbek a

tartáshoz igazodó programok), Szakképző intézmények (munkaerő-piaci intézményekkel együtt is) Nemi antiszegregációs tréningek igény szerinti támogatása – a helyi munkahelykínálat

munkahely távolságára, a

figyelembevételével – annak

megkövetelt fegyelemre

érdekében, hogy oldódjanak

stb.)

a női-férfi foglalkozási határok.

47


JAVASOLT BEAVATKOZÁS Az önkormányzati intézmények beavatkozásai  Hosszú távú változás érdekében a nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó programok a pályaválasztási napokon (pl. lányok műszakitermészettudományos orientácója), a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok támogatása a közneveléssel összhangban, az önkéntesség jegyében

Probléma:


A nők anyagi kiszolgáltatottságát

 Lehetőség szerint a munkaerő-piaci intézményekkel

fokozza, hogy sokan nem

együttműködve átképzés, továbbképzés, foglalkoztatás

tudják felmutatni a

támogatása, alternatív foglalkoztatási formák

nyugdíjjogosultsághoz

szervezése – akár rotációval is – kifejezetten a

szükséges ledolgozott

veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők számára.

munkaidőt. 48


Probléma:

JAVASOLT BEAVATKOZÁS Önkormányzati beavatkozások

Az önkormányzati intézmények beavatkozásai  Civil vagy más szervezetekkel együttműködve önsegítő csoport szervezése saját

A gyermeküket egyedül

 Lehetőség szerint

erőforrások,

nevelő nők gazdasági és

önsegítő anyacsoportokat

szükségletek, kölcsönös

jogi kiszolgáltatottsága

szervező és működtető

segítségek, támogatások

nagy mértékű.

civil kezdeményezés

feltérképezésére,

támogatása,

mozgósítására.

életrehívásának segítése

 Közösségi szociális munka módszereivel közösségi felügyeleti megoldások kidolgozása és biztosítása.

Probléma

Az önkormányzati beavatkozások

Egyenlőtlen bérezés, foglalkozási szegregáció, „üvegplafon” A nők és férfiak foglalkozási (horizontális) szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a vertikális



NEM RELEVÁNS

szegregáció) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők 49



jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. Kell-e külön erőfeszítéseket tenni a fiatalkorú lányok védelme érdekében a szexuális erőszakkal

Az önkormányzat és intézményei, valamint a rendőrség beavatkozásai

szemben? Nem

NEM RELEVÁNS

III. KULCSPROBLÉMA Szegénység, a reprodukciós jogok sérülése Egészségügyi és szociális Önkormányzati beavatkozások

Van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítség a településen a fogamzásszabályozás, anya- és gyermekgondozás területén? Igen

 Szakmaközi munkacsoport működtetése, az indikátorokhoz adatot gyűjt és szolgáltat,  Programokat dolgoz ki, pályázik a kismamák biztonságának elősegítésére (orvosi ellátás).

ellátók beavatkozásai Kismamák részére önszerveződő csoportok (terhességre, szülésre, gyermekgondozásra felkészítő) létrehozásának segítése  Családtervezési programok tervezése.  Önsegítő csoportok szervezése.  „Férficsoportok a családért” program

50



IV. KULCSPROBLÉMA Aránytalan részvétel közéletben, gazdaságban, korlátozott hozzáférés, rejtett diszkrimináció Miképp alakul a nők részvétele a munkaerőpiacon, a gazdasági és politikai döntéshozatali pozíciókban? Alkalmaznak-e antidiszkriminációs és

Az önkormányzati beavatkozások

Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények beavatkozásai

esélyegyenlőség-politikai eszközöket, érvényesül-e (és mennyiben) a gender mainstreaming a településen?  Adatgyűjtés és elemzés az  Pozitív intézkedések (pl. önkormányzati

kvóta, ill. előnyben

intézmények és

részesítés

gazdálkodó szervezetek

Vizsgálni szükséges

 Kisgyermekes szülők

munkaerő-politikájáról,

foglalkoztatását könnyítő

különös tekintettel a nők

szolgáltatások

és férfiak helyzetére.

támogatása (pl.

 Helyi vagy térségi női

gyermekintézmények,

civil szervezetek,

közlekedés-szervezés,

valamint a nőket érő

szervezett háztartási

hátrányos

munka-segítés stb.)

megkülönböztetés elleni

 Programok a lányok

fellépéssel foglalkozó

majdani közéleti

civil, szakmai szervezetek

szerepvállalásának

bevonásával a

elősegítése érdekében.

településfejlesztés főbb 51

 „Több nőt a közéletbe –


JAVASOLT BEAVATKOZÁS kérdéseinek áttekintése,

több férfit a

javaslatok kérése

magánéletbe!” kampány

„nőbarát” intézkedésekre,

támogatása

beruházásokra.  Gender-tudatos településfejlesztési törekvések ösztönzése civil szervezetek bevonásával.

Probléma


intézmények, munkáltatók beavatkozásai

 Óvodáztatás, napközbeni gyermekfelügyelet, gondozószolgálat, munkába járó közlekedés Várandós és kisgyermekes anyák kiszorulása a munkahelyekről

szervezése, család-, ill. gyermekbarát munkahelyek támogatása stb.  Lehetőség szerint kutatás támogatása, az eredmények közzététele, nyilvános megvitatása.

52

 Kapcsolattartás a családdal a gyermekgondozás idején,  Rugalmas foglalkoztatási formák biztosítása

Romák esélyegyenlősége VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK

Foglalkoztatás és szociálisügy  Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a közmunkák és közhasznú munkák során értékteremtő közmunka lehetőséget biztosítson a roma munkanélküliek számára is.  Lehetőség szerint a Települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat segítése a roma Mennyire értékteremtő közmunka programokban vesznek részt a roma munkanélküliek?

programokban.  A közfoglalkoztatás elindításakor az ellátandó feladatok megtervezését a foglalkoztatottak egyéni képességeire, képzettségére és tapasztalataira szükséges alapozni, ezt előzetesen fel kell mérni, hogy a lehetőségekhez mérten mindenki a képességeinek és képzettségének leginkább megfelelő, hatékony és értékteremtő munkát végezhessen.

Milyen arányban alkalmaznak romákat az önkormányzatnál és intézményeiben, illetve a társulásnál és a társulás által

Együttműködési megállapodás keretében támogatja a Kisebbségi Önkormányzatot ezen törekvésében.

fenntartott intézményekben? Az önkormányzatnak milyen eszközei vannak a helyi romák

Beruházások tervezése és a pályázatok

foglalkoztatásának növelésére a

beadása során figyelemmel kell lenni a védett

versenyszférában?

csoportokra, köztük a hátrányos helyzetű és roma munkavállalók alkalmazásának

Nem ismert ilyen beavatkozás ez

formáira, lehetőségeire is.

idáig. A szegregált településrészen jellemző

NEM RELEVÁNS 53

probléma-e a gyermekek ideiglenes, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vétele? (Országos átlag 0,88%) Van-e az önkormányzatnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs? Nincs.

Tiszaújváros Önkormányzata elhivatott abban, hogy lehetőség szerint esélyegyenlőségi referensi feladatkörrel kijelöljön egy munkatársat, az Ő képzését támogassa. Az önkormányzat és intézményei hivatalos kommunikációja minden szintjén, és az önkormányzati tisztségviselők, illetve az

Az önkormányzat kommunikációjában

önkormányzat által foglalkoztatott

tudatosan fellép-e a helyi társadalom

köztisztviselők és közalkalmazottak

esetleges előítéletességével,

viselkedésükben esélytudatosságot fejeznek

cigányellenességével szemben? A

ki: elhatárolódnak minden gyűlöletkeltésre

közpolitika helyi képviselői, döntéshozói

alkalmas megnyilvánulástól és a

megnyilvánulásaikkal elősegítik-e a

szegregációtól, tudatosan közvetítenek a

kisebbségeket védő alaptörvényi értékek romákkal szembeni előítéleteket csökkentő érvényesülését és a társadalmi

szemléletet.

szolidaritást, ösztönzik-e a többség és a

Az önkormányzat minden vezető

romák közötti hatékony

tisztségviselőjének és az önkormányzati

együttműködést?

intézmények vezetőinek felhívja a figyelmét a

Igen

fentiekre, és az ezzel ellentétes magatartást vétségként szankcionálja.

Egészségügy Rendelkezik-e a település egészségtervvel?

NEM RELEVÁNS

Igen Van-e betöltetlen körzeti orvosi praxis, vagy védőnői státusz romák által sűrűn

NEM RELEVÁNS

lakott, szegregált településrész 54

közelében? Nincs. Milyen arányban érik el a helyi romákat

Helyi civil szervezet, cigány kisebbségi

a szervezett központi szűrővizsgálatok?

önkormányzat, a védőnő és a körzeti orvos

Milyen arányban vesznek részt a

együttműködésében tájékoztató fórumok

rendszeres szűrővizsgálatokon?

tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról az

Nincs romákra specifikus adat.

érintett célcsoporton belül.

Szerepet vállal-e az önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában? A hatékony egészségvédelem hangsúlyos eleme-e az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények nevelési,

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és

oktatási programjának?

a helyi roma közösség részvételével

Az önkormányzat által biztosított

egészségvédelmi programok, akciók, országos

közétkeztetés - amely gyakran a helyi

betegségmegelőzési kampányok (pl. szűrések)

szegény családból származó gyerekek

lehetőség szerinti szervezése.

táplálkozásának elsődleges forrása -, megfelel-e az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak? Igen, azonban az egészségtudatos életmód kialakítása terén további felvilágosítás szükséges. Van e szemétlerakó, illegális szemétlerakó, dögkút a romák által sűrűn lakott szegregált településrész közelében (500 m-en belül?)

NEM RELEVÁNS

Nincs

55

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

BEAVATKOZÁSOK

LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ VIZSGÁLATA MOBILIZÁCIÓS PROGRAMOK NEM RELEVÁNS



NEM RELEVÁNS

TELEPÜLÉSI FEJLESZTÉSEK  A településen történő beruházások és fejlesztések nem eredményezhetik az alacsony státuszú lakosok szegregációját, vagy annak erősödését.  A beruházások során szükség és lehetőség szerint előnyben kell részesíteni azon vállalkozókat, akik alacsony státuszú lakosok foglalkoztatását vállalják.  Folyamatos tájékoztatással segíteni szükséges, hogy az alacsony státuszú lakosok minél nagyobb arányban vegyenek részt a közösségi programokban

56

Közoktatási esélyegyenlőség VIZSGÁLATI SZEMPONTOK

BEAVATKOZÁSOK

Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata a településen Meg kell vizsgálni, hogy milyen Biztosítottak, illetve (egyenlő mértékben) elérhetők-e az alábbiakban felsorolt közszolgáltatások a településen élők számára?

gyermekfelügyeletre. Amennyiben releváns igény mutatkozik, a megoldási

Az alábbiak nem elérhetőek: 

igények mutatkoznak a házi

lehetőség keresésére van

házi gyermekfelügyelet.

szükség. A településen biztosítottak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei? Biztosított-e a település óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek

A szülők tájékoztatása a védőnők bevonásával

intézményes nevelése? Igen A település alapfokú oktatási-nevelési intézményei között fennáll-e szegregáció?

NEM RELEVÁNS

Nem. Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?



Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentésére, a

Igen

pályairányításra

57

Fogyatékkal élők esélyegyenlősége


BEAVATKOZÁSOK

I. KULCSPROBLÉMA – FOGLALKOZTATÁS Lehetőség szerint A közszférában és a versenypiacon arányuknak megfelelő

fogyatékkal élő munkavállaló

mértékben dolgoznak-e fogyatékkal élő munkavállalók?

alkalmazása az önkormányzatnál,

Erre vonatkozó program nincs

önkormányzati fenntartású intézményekben.

II. KULCSPROBLÉMA – EGÉSZSÉGÜGY 

Akadálymentes fizikai környezet biztosítása, a meglévő(ek) fenntartása.



Egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről.

 Elérhetők-e az egészségügyi ellátások a fogyatékkal élő emberek számára?

Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes egészségügyi szolgáltatást nyújtó

Igen

intézménynél –első sorban pályázati forrásokból- biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés megvalósítása érdekében felmérés készítése a

58


BEAVATKOZÁSOK források, felelősök, határidők megjelölésével. 

A rehabilitációs ellátást végző intézményekre vonatkozó információk összegyűjtése, azoknak az érintettek részére történő

Milyen az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlás és együttműködés?

továbbítása. 

Információs napok tartása az önkormányzati

Jó

fenntartású egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény számára az elérhető rehabilitációs intézményekről és azok szolgáltatásaikról.

III. KULCSPROBLÉMA – SZOCIÁLIS BIZTONSÁG A szociális alapellátás szolgáltatásai hozzáférhetőek és elérhetőek-e a fogyatékos emberek számára?

NEM RELEVÁNS

Igen A szociális szakellátás szolgáltatásai segítik-e érdemben a fogyatékos emberek rehabilitációját?

NEM RELEVÁNS

Igen IV. KULCSPROBLÉMA – OKTATÁS Közoktatási intézmények elérhetősége, hozzáférhetősége A tanulók távoli közoktatási intézményekbe való bejárása megoldott-e?

NEM RELEVÁNS

Igen A közoktatási intézmények akadálymentesek? Nem mindegyik telephelyen.

Akadálymentesítés szükséges, elsődlegesen pályázati forrásokkal. 59

Az integráltan oktatható fogyatékos gyermekek részére van-e kötelező felvételt biztosító (kijelölt) oktatási intézmény?

NEM RELEVÁNS

Igen Csak a közösségben nem oktatható tanulók vannak-e magántanulói státuszban?

NEM RELEVÁNS

Nem A szakiskolai oktatás és munkaerő-piacra való felkészítés Megfelelő számban állnak-e rendelkezésre integráló szakiskolák?

NEM RELEVÁNS

Igen A befogadó szakképző iskolákban az SNI tanulók oktatásának személyi-tárgyi feltételei megfelelőek-e?

NEM RELEVÁNS

Igen V. KULCSPROBLÉMA – EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS Az önkormányzat/intézmény A szolgáltatások szervezése megfelel-e az

szervezetrendszerén belül olyan munkatárs

egyenlő esélyű hozzáférésnek?

kijelölése, akinek kifejezett feladata és

Részben

felelőssége az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése és folyamatos fenntartása.

60

PROBLÉMA-MEGOLDÁSI TERV Gender területen adatfelmérés és beavatkozások tervezése Feltárt probléma

Nincs

adatbázis

és

felmérés

a

nők

esélyegyenlőségére

vonatkozóan Elérendő cél

A beavatkozási területek szerinti adatbázis készítése

Beavatkozás

Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése

Felelős

Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs

Partner

Települési intézmények, ellátó hálózatok

Határidő

2012. december 31.

Kiinduló érték

0

Rövidtávú indikátor

Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása

Középtávú indikátor

Adatbázis

töltése

és

frissítése,

a

feltárt

problémákra

feltárt

problémákra

beavatkozások tervezése és végrehajtása Hosszútávú indikátor Adatbázis

töltése

és

frissítése,

a

beavatkozások tervezése és végrehajtása Indikátorok forrása

Adatbázis megléte, beavatkozásokba bevontak száma

Kockázat leírása

Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének nincs meg a forrása

Kockázatcsökkentés

Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő

eszköze

részvétel

Erőforrások –

Humán: önkormányzati dolgozók

humán és anyagi

Anyagi: elsődlegesen pályázati lehetőségek által biztosíthatóak

Fogyatékos ügyben adatgyűjtés és beavatkozások tervezése Feltárt probléma

Nincs

adatbázis

és

felmérés

a

fogyatékkal

esélyegyenlőségére vonatkozóan Elérendő cél

A beavatkozási területek szerinti adatbázis készítése

Beavatkozás

Települési szintű felmérés, adatbázis alkotása és frissítése

Felelős

Települési önkormányzat által kijelölt munkatárs

Partner

Települési intézmények, ellátó hálózatok

Határidő

2012. december 31. 61

élők

Kiinduló érték

0

Rövidtávú indikátor

Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása, beazonosítása

Középtávú indikátor

Adatbázis

töltése

és

frissítése,

a

feltárt

problémákra

feltárt

problémákra

beavatkozások tervezése és végrehajtása Hosszútávú indikátor Adatbázis

töltése

és

frissítése,

a

beavatkozások tervezése és végrehajtása Indikátorok forrása

Adatbázis megléte, beavatkozásokba bevontak száma

Kockázat leírása

Adatszolgáltatási hajlandóság alacsony, programok vitelének nincs meg a forrása

Kockázatcsökkentés

Széleskörű kommunikációs kampány, pályázatokon történő

eszköze

részvétel

Erőforrások –

Humán: önkormányzati dolgozók

humán és anyagi

Anyagi: Elsődlegesen pályázati lehetőségek által biztosíthatóak

62

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG 

Az önkormányzat vezetői és tisztségviselői valamint az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra

és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi

előírásoknak,

biztosítsák a diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. 

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

63

AKCIÓTERV Prioritások Tiszaújváros

Önkormányzata

az

Esélyegyenlőségi

Programjában

a

következő

hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik: 

Adatbázisok, felmérések készítése a kiemelt esélyegyenlőségi szakterületeken: gender, fogyatékkal élők, romák, halmozottan hátrányos helyzetűek

A helyzetelemzésben és intézkedési tervben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák: 

Kockázatot jelent az adatszolgáltatási hajlandóság mind az adatbázis elkészítése, mind pedig a frissítése terén



További kockázat a tervezett beavatkozások forrásának megteremtése

Beavatkozások Azonnali intézkedést követelő feladatok: 

Gender területén adatbázis létrehozása



Fogyatékkal élőket érintő adatbázis létrehozása

Középtávú feladatok: 

Adatbázisok frissítése



Az adatbázis és a felmérések alapján a problémák azonosítása



A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása

Hosszú távú feladatok: 

Adatbázisok frissítése



A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása

64

INTÉZKEDÉSI TERV Az Megállapított probléma

Cél

Intézkedés

Az intézkedés felelőse

intézkedés megvalósításának határideje

Intézményi szintű

A hiányzó

esélyegyenlőségi

intézményi

program nincs

esélyegyenlőségi

minden

programok

intézményben.

elkészítése

Az intézkedés

Az intézkedés

Az intézkedés

eredményes-

eredményes-

eredményes-

ségét mérő

ségét mérő

ségét mérő

indikátor

indikátor

indikátor

rövidtávon

középtávon

hosszútávon

(1 év)

(3 év)

(6 év)

Felülvizsgált

Felülvizsgált

dokumentum

dokumentum

Az adatbázisok

Beavatkozások

Beavatkozások

elkészülte

tervezése

végrehajtása

A program Programok készítése

Intézményvezetők

2012. május 31.

elkészül és koherens a települési programmal

Nincsenek adatbázisok és felmérések az esélyegyenlőségi területekre (Gender;

Adatbázisok

Adatbázis

Önkormányzat által

létrehozása

készítése

kijelölt munkatárs

Fogyatékos ügy; Roma ügy)

65

2012. december 31.

Az Megállapított probléma

Cél

Intézkedés



A közoktatási

Az intézkedés

Az intézkedés

Az intézkedés

eredményes-

eredményes-

eredményes-

ségét mérő

ségét mérő

ségét mérő

indikátor

indikátor

indikátor

rövidtávon

középtávon

hosszútávon

(1 év)

(3 év)

(6 év)

megismertetése

Az oktatás

Az oktatás

és számon

szakmai

szakmai

kérhetőség

színvonala nő

színvonala nő

Elvárások

Esélyegyenlőségi

Szakmai

Program

szervezetek

intézkedésének

működtetése

Tájékoztatás

Intézményi, Szociális

2012. április

és Sport Iroda vezetője

30.

megismertetése

megteremtése A HH és HHH

A HH és HHH

gyermekek

gyermekek

kompetencia

kompetencia

mérési

mérési

A tanulók iskolai

eredményei

eredményeinek

eredményességében

javuljanak.

kimutatása.

mutatkozó eltérések.

A gimnáziumba a

Mérési-értékelési

középiskolákba

munkacsoport

továbbtanuló HHH

felállítása az

gyermekek száma

országos átlagtól

növekedjen

való eltérés

A mérési Intézményvezetők, vezetők

folyamatos

eredmények teljes körű kimutatása.

66

javul az eredmény iskolai szinten és a HH/HHH gyermekeknél is

javul az eredmény iskolai szinten és a HH/HHH gyermekeknél is


Cél

Intézkedés



Az intézkedés

Az intézkedés

Az intézkedés

eredményes-

eredményes-

eredményes-

ségét mérő

ségét mérő

ségét mérő

indikátor

indikátor

indikátor

rövidtávon

középtávon

hosszútávon

(1 év)

(3 év)

(6 év)

3%-a

10%-a

foglalkoztatott

foglalkoztatott

okainak feltárására. intézkedési terv kidolgozása a jelenlegi teljesítménybeli lemaradásuk javítására. A településen nincs olyan cég, társaság, amely az érzékszervi-

A

látás-, hallásszervi, -

fogyatékossággal

mozgásszervi

élő emberek

fogyatékossággal élő

foglalkoztatása

A jelzett Támogatási rendszer

polgármester

kidolgozása

2012.

fogyatékosság-

december

gal élő emberek

31.

1%-a foglalkoztatott

emberek foglalkoztatását

67

Az intézkedés

Az intézkedés

Az intézkedés

eredményes-

eredményes-

eredményes-

ségét mérő

ségét mérő

ségét mérő

indikátor

indikátor

indikátor

rövidtávon

középtávon

hosszútávon

(1 év)

(3 év)

(6 év)

2012.

Csökken a

5%-kal csökken


Cél

Intézkedés



felvállalná Oktatási, képzési támogatások, Alacsony

A foglalkoztatási

foglalkoztatási

esélyek növelése,

esélyek az alacsony

az elsődleges

státuszú lakosok

munkaerőpiacon

körében

való elhelyezkedés

felzárkóztató képzések, átképzések a

Intézményi, Szociális

december

alacsony

az alacsony

hatékony

és Sport Iroda vezetője

31. és

státuszúak

státuszúak

folyamatos

száma

száma

munkaerő-piaci integráció elősegítése érdekében

68

10%-kal csökken az alacsony státuszúak száma

MEGVALÓSÍTÁS A megvalósítás saját erejű kivitelezése Tiszaújváros Települési Esélyegyenlőségi Programja alapján az önkormányzatnak biztosítani, és vizsgálni kell, hogy minden intézménye működését és munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek

az

egyenlő

bánásmódra

és

esélyegyenlőségre

vonatkozó

kötelezettségek és a program célkitűzései. Értékeli, visszacsatolja a program ellenőrzése során szerzett információkat. Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és intézményvezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken, az alábbi alapelveknek megfelelően: 

A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő környezetet kell biztosítani.



A lakosság széles körében tudatosítani szükséges, hogy az egyén és a társadalom felelőssége közös. A szociálpolitika értékei a társadalompolitika és a szociális munka értékeit ötvözi. Legfőbb alapérték kell hogy legyen: a lehetőségek,

források

és

szolgáltatások

mindenki

számára

egyenlő

hozzáférésének a biztosítása abból a célból, hogy önállóan, megfelelő szinten tudják élni az életüket a segítségre szoruló emberek. 

A szakemberek úgy álljanak kapcsolatban a szolgáltatást igénybevevőkkel, hogy azok értékeit, személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartják.

69



A civil társadalom erősítése, a kirekesztés elleni küzdelembe való bevonása. Hatékonyabbá kell tenni közreműködésüket a helyi közügyek alakításában. Ennek eszköze a társadalmi párbeszéd intézményeinek fejlesztése, a jogok és a jogtudat erősítése, továbbá a diszkrimináció és a társadalmi előítéletek elleni küzdelem.



A lakossági kapcsolatokra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Fontos, hogy az érintettek

korrekt

információkkal

rendelkezzenek

a

szociális

szolgáltatásokról, azok tartalmáról, a jogosultsági feltételekről és a hozzáférési lehetőségekről. A tájékoztatáshoz fel kell használni az elektronikai eszközöket, és az eddig működő tájékoztatási formákat is. 

Az önkormányzat forrással nem rendelkezik a program kivitelezés kötelező feladatain túli eszközök anyagi támogatására, ám a jogszabályalkotása terén az igazgatási és önkormányzati feladatellátása során a Programelemek végrehajtására egyéb eszközöket keres.

A megvalósítást segítő egyéb eszközök Kiemelt

Meghatározott

programelem

feladatok

IPR

IPR pályázaton

implementáció

való részvétel.

Uniós pályázatokon részvétel

Célértékek Minden jogosult

pályázati terv

pályázaton

készítése.

részvétel.

kívüli

igénylése,

támogatások

jogosulti kör

Pályázati összeállítása.

egy uniós

támogatások

felelős személy

intézmény

és éves

normatíván

feladat

dokumentáció Intézményvezető

Legalább évente

Pályázatok,

Koordinációért

közoktatási

Pályázatfigyelés

Hazai,

Koordinációs

Pályázati dokumentáció összeállítása.

Legalább évente

Részvételi

egy programban

dokumentáció

részvétel.

összeállítása.

70

Polgármester

Polgármester

igénybe vétele

tájékoztatása. Települési esélyegyenlőségi referens és

Képzések,

Képzésen való

továbbképzések

részvétel

valamely esélyegyenlőségi területen képzettséget szerezzenek a munkatársak.

71

Képzések szervezése, részvétel a más által szervezett képzéseken.

Jegyző

MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG Monitoring Tiszaújváros Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésének és Programjának monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik: 

Az intézmények kétévente beszámolóikban értékelik az esélyegyenlőségi program megvalósítását. Felelős: Intézményvezetők és intézményi esélyegyenlőségi referensek Határidő: aktuális év október 30. Első alkalommal a 2014. évben.



A Képviselő-testület az intézményi beszámolók alapján kétévente értékelést készít. Felelős: Jegyző Határidő: aktuális év december 31. Első alkalommal a 2014. évben.



Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. Felelős: Jegyző, intézményi esélyegyenlőségi referensek és intézményvezetők Határidő: Első alkalommal a 2014. évben.

72

Nyilvánosság An Önkormányzat és az intézmények a Programot és a beszámolókat saját honlapjukon, és az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé teszik. Szükséges továbbá minden elérhető eszközt és helyi médiát bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

A program elfogadását követően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítását a

Munkacsoport

végzi.

A

véleményformálás

lehetőségét

biztosítja

az

Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala. A nyilvánosság folyamatos biztosítására érdekében kétévente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A

kétéves

monitoring

vizsgálatok

eredményeit

nyilvánosságra

hozzuk,

természetesen csak aggregát adatokat és információkat közölve, a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

73

KOCKÁZATELEMZÉS

Intézkedés

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beazonosítása, már 3 éves kortól.

Az

A kockázat

A kockázat

intézkedés

következm

A kockázat

elhárításának,

megvalósul

ényének

bekövetkezésének

kezelésének

ásának

súlyossága

valószínűsége 6

tervezett módja

kockázata4

5

2

3

1

Intézményi szintű esélyegyenlőségi program nincs minden intézményben.

3

1

1

Nincsenek adatbázisok és felmérések az esélyegyenlőségi területekre (Gender; Fogyatékos ügy).

3

3

2

A közoktatási Esélyegyenlőségi Program intézkedésének megismertetése.

1

1

1

4

1: nem súlyos; 2: közepesen súlyos; 3: súlyos 1: nem súlyos; 2: közepesen súlyos; 3: súlyos 6 1: nem valószínű; 2: lehetséges; 3: valószínű 5

74

Széleskörű kommunikációs kampány az adatszolgáltatás előnyeinek bemutatásával. A hiányzó intézményi esélyegyenlőségi programok elkészítése. Adatbázis megalkotása és széleskörű kommunikációs kampány az adatszolgáltatás előnyeinek bemutatásáról, munkatársak képzése. A Program megismertetése.

KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS A Települési Esélyegyenlőségi Program az önkormányzat, valamint a településen működő intézmények közreműködésével készül. A kiemelt problématerületekre vonatkozóan a Munkacsoport szakemberek bevonásával kidolgozza a szükséges cselekvési terveket a területen kitűzött célok érdekében. A Munkacsoport a kétéves beszámoló keretében ad számot a tevékenységéről a Képviselő-testület részére. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata a kétéves beszámolók keretein belül történik.

75

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS)

Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek, illetve csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel. Az ő feladata és felelőssége: 

Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, az intézmények, és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.



Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.



Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.



a

szükséges

esélyegyenlőségi

munkacsoportok

összehívása

és

működtetése az esélyegyenlőségi referensen keresztül. Az Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége: 

A Program megvalósításának koordinálása,



A végrehajtás nyomon követése,



az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,



a szükséges esélyegyenlőségi Munkacsoport munkájának figyelemmel kísérése.

76

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre

vonatkozó

jogi

előírásokat,

biztosítsák

a

diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. 

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.



Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt.



Az

intézmények

Programban,

vezetői

tervben

gondoskodjanak

foglaltaknak

maradéktalan érvényesüléséről.

77

az

az

Esélyegyenlőségi

intézményükben

történő

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents