.
Térségfejlesztési Előtanulmány JÁSZSÁG
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2013.03.08. 1
JÁSZ‐NAGYKUN‐SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉRSÉGFEJLESZTÉSI ELŐTANULMÁNY
A MEGBÍZÁS TÁRGYA A 2014-2020-as időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési stratégia és operatív program megalapozása, illetve konkrét fejlesztési célok és projektek, kiemelten az integrált programok meghatározása érdekében előtanulmány készítése a gazdaságfejlesztés és a térségi felzárkózása területein a Jászságra, mint együttkezelendő fejlesztési egységre (érintett települések: Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru és Jászkisér városok, Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek és Pusztamonostor nagyközségek és községek) kitérve a szomszéd megyékkel, a fővárossal és agglomerációjával kialakítható együttműködésre, a 218/2009.(X.6.) Korm.rendelet 3. számú melléklete 2.1. és 2.2. pontjában leírtak figyelembevételével.
Megbízó Képviselője Megbízott Képviselője
Jász‐Nagykun‐Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal 5000, Szolnok Kossuth Lajos u 2. Kovács Sándor Jász‐Nagykun‐Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 1139 Budapest, Pap Károly utca 4-6. Essősy Zsombor
SZAKÉRTŐK dr. Szűcs András +3630/748-0720
üzletág igazgató
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
Dorogi Éva +3620/269-4777
tanácsadó
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
dr. Bujdosó Zoltán
szakértő
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
1
Tartalom I. II.
Bevezetés............................................................................................................................................ 1 Jászsági körkép ................................................................................................................................... 3 1. Elhelyezkedés, pozícionálás............................................................................................................ 3 2.
Környezeti állapot........................................................................................................................... 4
3.
Gazdasági helyzet bemutatása ....................................................................................................... 4
4.
Gazdasági környezet....................................................................................................................... 7
4.1 Népesség, kultúra ................................................................................................................... 7 4.2 Foglalkoztatás/munkanélküliségi helyzet............................................................................... 7 4.3 Oktatás, képzés....................................................................................................................... 9 4.4 Közlekedési infrastruktúra...................................................................................................... 9 4.5 Infrastruktúra, szolgáltatások ............................................................................................... 10 5. A 2007-13-as időszak forrásainak felhasználása .......................................................................... 12 5.1 Pályázói aktivitás és a forrásokból való részesedés a Régióban........................................... 12 5.2 Forrásfelhasználás a Jászságban ........................................................................................... 14 III. SWOT elemzés .................................................................................................................................. 20 IV. Célrendszer ....................................................................................................................................... 22 1. Átfogó célokhoz való illeszkedés .................................................................................................. 22 2.
A területi célokhoz való illeszkedés .............................................................................................. 22
3.
A specifikus célok kapcsolódása a Jászsági célokhoz ................................................................... 22
4.
A Jászsági terület kijelölt stratégiai céljainak illeszkedési a megyei specifikus célokhoz ............. 24
V. Tervezés - Prioritások, irányok meghatározása, kapcsolódás a 2014-2020-as kohéziós politika tematikus célkitűzéseihez ........................................................................................................................ 25 1. Jászsági Ipari Övezet (Jászsági nagyprojekt) ................................................................................. 26 1.1 Megfelelő üzleti környezet megteremtése .......................................................................... 27 1.2 Hálózatosodás ...................................................................................................................... 31 2. A vidékies települések felzárkóztatása ..................................................................................... 34 2.1 Vidék élhetővé tétele ........................................................................................................... 34 2.2 Feldolgozóipar telepítése ..................................................................................................... 34 3. Önszerveződő társadalom ............................................................................................................ 37 3.1 Idegenforgalom egységesítése ............................................................................................. 37 3.2 A leghátrányosabb társadalmi rétegek és a leszakadó települések felzárkóztatása ........... 39 4. Horizontális célok ......................................................................................................................... 41 5.
A térségi kapcsolódási pontok...................................................................................................... 43
6.
Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz ....... 45
7.
Az egységes gazdaságfejlesztés érdekében megvalósítandó projektek ...................................... 47
0
Tersegfejlesztesi előtanulmany Jaszsag I.
Bevezetés
Jelen Előtanulmány funkciója a 2014-2020-as időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési stratégia és operatív program megalapozása, illetve konkrét fejlesztési célok és projektek, kiemelten az integrált programok meghatározása a gazdaságfejlesztés és a térségi felzárkózása területein a 218/2009.(X.6.) Korm. rendelet 3. számú melléklete 2.1. és 2.2. pontjában leírtak figyelembevételével. Az OTFK által meghatározott fejlesztési irányok Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozóan: -
-
-
-
Dinamikus tranzittérséggé válás a gyorsforgalmi utak /M4, M8, M44/ kiépítése, a közút- és vasúthálózat fejlesztése, az agrárinnováció, a tiszántúli térségek újraiparosítása és a turizmusfejlesztés által, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A népességmegtartó képesség növelése érdekében a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, az egészségi állapot és a képzettség javítása, a felsőfokú oktatás fejlesztése. A leszakadó társadalmi csoportok és a roma lakosság integrációja összehangolt programokkal, a foglalkoztatás bővítésével. Kiváló állapotú környezet megteremtése párhuzamosan az infrastrukturális felzárkózás folytatásával és a megújuló energiák erőteljesebb hasznosításával. Versenyképes, hárompólusú megye fokozatos kialakítása Szolnok településegyüttese gazdasági hatásának déli irányú kiterjesztésével, a Jászság kapcsolatainak erősítésével, Karcag és a Tisza-tó térségei kiemelt fejlesztésével. Kiegyensúlyozódó, biztonságos Tisza-mente megteremtése a térség átfogó fejlesztésével, a turizmus ösztönzésével, a belföldi és nemzetközi együttműködések hasznosításával.
Jelen Előtanulmány a Megyei Közgyűlés 290/2012.(XI.23.) számú határozatával elfogadott helyzetértékelésre épül ugyanakkor részben más tervezési és értékelési folyamatok eredményeit összegzi. Az előző tervezési időszak (2007-2013) forrásfelhasználásának kapcsolódó területi elemzésével levonja a megfelelő tapasztalatokat és megkeresi az erősítésre szoruló pontokat összhangban a 2014-2020 tervezési időszak ismert alapelgondolásaival. A térségi egyeztetéssel és a személyes strukturált interjúkkal véleményeket adhattak a 1
funkció
illeszkedés
módszertan
különböző területi, szakmai, társadalmi szerveztek és intézmények. A társadalmi egyeztetés és személyes véleményformálás időszaka lehetőséget adott az ágazati fejlesztések összehangolására, az egyes térségek fejlesztéseinek harmonizálására, valamint az ágazati-megyei dialógusra. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy jelen Előtanulmány nem csak a közszférának ad üzeneteket. Olyan célokat fogalmaz meg, amelyek eléréséért a piaci szereplőknek is tenniük kell. Az Előtanulmány erre ösztönzi a szereplőket, illetve meghatározza a közszféra azon beavatkozásait, mellyel ez az ösztönzés megadható. A dokumentum célja, - hogy a fentiek szellemében útmutatást adjon a következő tervezési időszak területi fejlesztési lehetőségeire, annak megvalósítására és a fejlesztések összekapcsolására, hogy egymásra épülő, átgondolt területfejlesztési stratégiával megoldhatóvá váljanak a térség fő problémái, csökkenthetők legyenek a kockázatok és egy versenyképes, nemzetközi szempontból is példaértékű területegység jöjjön létre, - az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz igazodva mikrotérség szinten meghatározza a területi irányokat, a következő időszak középtávú gazdasági és közcélú fejlesztéseit, valamint illeszkedjen a hosszú távú stratégiai koncepcióhoz, - az érintettek fejlesztési igényeinek felmérését követően közelebb hozza az egyéni elvárásokat az országos és megyei stratégiai célokhoz, - szintetizálja az elképzeléseket létrehozva egy együttműködésen alapuló, versenyképes stratégiai koncepciót.
2
cél
II.
Jászsági körkép
1. Elhelyezkedés, pozícionálás A történeti Jászság területén ma öt városi jogállással rendelkező település található; ezen kívül egy község, Jászladány népessége haladja meg az 5 ezer főt. A Jászság városhálózata elsősorban a Hatvan (M3)‐Jászberény‐Szolnok‐Szentes‐Hódmezővásárhely‐Szeged Zagyva és Tisza menti nyomvonalon fűződik be az Alföld városhálózatába, míg a Tápióságon keresztül erős szálak kötik a budapesti agglomerációhoz. A Jászság „fővárosa” Jászberény, a térségben ugyanakkor több – mezőtérségi viszonylatban jelentős – gazdasági szerepkörrel rendelkező város alkot – a Heves megyei Hatvannal együtt – egyfajta gazdasági agglomerációt. A megye többi területéhez képest a Jászság jól elkülöníthető egységet képez, kistérségi, járási, helyi akciócsoporti viszonylatban. Ez az egységes történelmi múltnak köszönhető elsősorban.
1. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye területi lehatárolásai 2013.
Saját szerkesztés
A Jászság egyike az ország hagyományosan tanyás térségeinek (2001‐ben 69 külterületi lakott helyen kb. 2700 fő élt), jelentősebb külterületi népességgel Jászberény és Jászszentandrás rendelkezik.
3
A Jászság térségi összefüggésrendszerének fő meghatározói:
Budapest és a Budapest nagyváros‐térség közelsége, Szolnok nagyváros‐térség északi kapuja; A Kelet‐Magyarország és a Közép-Magyarország egyik összekötője valamint Pest és Heves megyével közvetlen határhelyzetet alkot; A Jászság és peremterületei Budapesthez vonzódnak, illetve egyre inkább integrálódnak az M3‐ as menti Gyöngyös‐Hatvan‐Gödöllő‐Budapest urbanizálódó tengelybe; A nagytérségi összefüggésrendszerben egykor kiemelkedő szerepet töltött be a Tisza, ez a szerepe az elmúlt két évszázadban fokozatosan visszaszorult. Ez visszavezethető arra, hogy – szemben a Dunával – a folyóval párhuzamos közlekedési útvonalak vagy ki sem alakultak, vagy igen alárendelt szerepet játszottak az ártér nehéz átjárhatósága következtében.
2. Környezeti állapot Tervben van a Jászsági főcsatorna meghosszabbítása, mely a Zagyváig és Tarnáig vezetve jelentősen enyhítheti a Jászság vízhiányát. Az öntözőrendszer további kiterjesztésére van szükség, melyhez a Jászsági‐főcsatorna meghosszabbítása mellett, a meglévő belvízelvezető rendszer átalakítására van szükség (csatornarendszer, üzemeltetés módosítása, megcsapolás csökkentése, belvíztározók létesítése stb.) Hulladék-gazdálkodás A Jászsági (jásztelki) regionális hulladéklerakó és -kezelő telepre 33 település hulladéka kerül, ebből 17 település megyei. A hulladéklerakóban válogatás, tárolás és komposztálás is történik. A hulladékok környezetkárosító hatásának felismerése mellett egyre nagyobb szerepet kap a hulladék a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban. A hulladékok keletkezésének megelőzése, az újrahasznosítás, feldolgozás csökkenti a természeti erőforrások igénybevételét és segíti a gazdaság hatékonyságát is. A hulladékhasznosítás nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is a hulladékban előforduló hasznosítható anyagok miatt (másodlagos nyersanyagforrás), sőt, az újrahasznosítás által kevesebb a CO2 kibocsátás is. A hulladék hasznosítása a települési hulladék kezelését gazdaságossá is teheti, mind a nemzetgazdaság, mind az adott település számára. Az érintett településeken a felhagyott szilárd hulladéklerakó rekultivációja elkezdődött, melyhez 2 681 millió forint támogatás járul hozzá. Az EU előírások szerint a teljes hulladék 40%‐át kellene újrahasznosítani országos szinten, ugyanakkor jelenleg ez csak 5%, a szelektív gyűjtés infrastruktúráját a lakosság csak 32 %‐a éri el a 80 %‐hoz képest. A szelektív hulladékgyűjtés területén elmaradás van a Jászságban. A Jászságban működő hulladékhasznosító, feldolgozó telephelyek Jászberényben, Jászapátin, és Jászjákóhalmán találhatók. Jászjákóhalmán műanyag‐feldolgozással foglalkoznak, ahol fémet is elő tudnak állítani.
3. Gazdasági helyzet bemutatása Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) tervezete szerint a Jászság, mint ún. funkcionális várostérség (FTV) gazdasági potenciál tekintetében az országban a 22. helyen áll, csupán egyetlen hellyel lemaradva a Szolnoki és megelőzve a Nagykanizsai (24.) vagy a Békéscsabai (25.) funkcionális várostérségek gazdasági potenciálját. A Jászság területe mindazonáltal nem egységes: a korszerű elektronikai és gépgyártási ágazatokra épülő ipari agglomeráció (Jászberény mellett 4
Jászfényszaru és Jászárokszállás) területe a Felső-Jászság területére esik, míg az ettől keletre fekvő Alsó-Jászság gazdasági arculatát a hagyományosabb, jóval kisebb jövedelemtermelő képességű, nemzetgazdasági szempontból azonban szintén jelentős ágazatok határozzák meg: mezőgazdaság és élelmiszeripar, termálvízre épülő turizmus, vasúti járműjavítás. Elsősorban a multinacionális cégekre illetve leányvállalataikra jellemző a transznacionális, sőt Európán kívüli kapcsolatok fenntartása (Electrolux, Samsung, Roosenberger, Fortaco, stb.). Az innovációs bázisok és a K+F költések jellemzően a terület ipari parkjainak területén érhetők el. A Jászság innovációs potenciáljának fontosabb „bázisai”: Elektrolux‐Lehel Kft., Jász-Plasztik Kft., Samsung Zrt. A Felső-Jászságban található a térség 3 városa. Közúti elérhetőség szempontjából a legkedvezőbb pozícióban van, a Budapesti agglomeráció kisugárzása‐vonzása eléri a térséget. A rendszerváltás előtt idetelepült ipar jórészt talpon maradt, sőt jelentős külföldi tőkét vonzott a térségbe. Jász-NagykunSzolnok megye 3 legnagyobb vállalata a Felső-Jászságban működik. A Jászfényszarun működő Samsung Zrt. magasan a többi vállalkozás fölé emelkedik, de a Jászberényben található, második és harmadik helyen álló Electrolux Lehel, illetve Jász‐Plasztik Kft. gazdasági súlya is többszöröse az utána következőknek. E három cég forgalma együttesen a megyében működő cégek teljes üzleti forgalmának több mint a felét produkálta 2010‐ben. A Felső-Jászság gazdasága viszonylag kiegyensúlyozott. Ipari szempontból a megye legerősebb térsége. Az említett nagyvállalatok, közülük is különösen a külföldi tulajdonban levők jelenthetnek kockázatot a térség fejlődése szempontjából. Ezért is kiemelten fontos az egyébként gazdaságilag jól teljesítő térség diverzifikálása: - a letelepedett vállalkozások megtartása egyre bővülő és javuló szolgáltatásokkal, beszállítói körrel, - új potenciális befektetők keresése, - helyi gazdaság fejlesztése, - turizmus szerepének bővítése, - gazdasági igényekhez igazított képzés és oktatás. Mezőgazdasági szempontból a térség adottságaihoz mérten nem kellőképpen kihasznált. Rendkívül jó minőségű termőterületek vannak a Jászságban, amelyeknek csak egy része áll megfelelő mezőgazdasági művelés alatt. A térség turizmus szempontjából nem képvisel jelentős célpontot Budapest, a Mátra és a Tisza-tó közelsége mellett, ugyanakkor a célirányos marketing segíthet a turizmus súlyát elvárható szintre emelni: Jászberény, mint a megye műemlékekben leggazdagabb települése (kulturális turizmus), valamint Jászfelsőszentgyörgy hatásos présház együttesével, Jászapáti számos műemlék jellegű épületével és Jászdózsa különleges Tarna hídjával nem képeznek jelentős forgalmat. E helyeken ugyanakkor manifeszt idegenforgalmi célok is motiválhatják az örökséggazdálkodást. A Jászsághoz kötődik ugyanakkor a Lehel mondakör, ennek tárgyias emlékét, Lehel kürtjét ma Jászberényben, a Jász Múzeumban őrzik, amely fontos részét képezi a magyar műveltségnek, így elsősorban a belföldi turizmus szempontjából fontos idegenforgalmi célpont. A Jászság további kiemelkedő értékei a Jász Múzeum (Jászberény) és a Jászberényi Állat‐ és Növénykert valamint a jászsági nyári fesztiválok.
5
2. ábra: Jelentősebb műemlékek a Jászságban
Saját szerkesztés
Az Alsó-Jászság gazdaságilag jóval elmaradottabb, mint a Felső-Jászság települései. Meghatározó a gépipar és magas a külföldi tőke aránya. Jászkiséren a MÁV járműjavítója, Jászladányban jelentős beszállító működik. Fejlesztési lehetőség a térség elszigeteltsége miatt (amely várhatóan a közeljövőben javul a 31-es út felújításával) leginkább az élelmiszeriparban adódik. Az EU egyik legnagyobb vágóhídja működik Jászszentandráson, de környezetvédelmi problémákkal küzd. Jászladányban malom‐ és húsüzem található. Az M3‐as autópályához közeli fekvés következtében ugyanakkor az Alsó-Jászság települései közül némelyik logisztikai fejlesztéseket is tervez (Jászárokszállás). Az Alsó-Jászságban az ipar mellett a mezőgazdaság is jelentős szerepet játszik (szántóföldi növénytermesztés, hagymatermesztés, fóliasátras kertészet, kistérségbe átnyúló hevesi dinnyetermelő táj). A kapcsolódó feldolgozóipar fejletlen. A Jászságban van az ország egyik legnagyobb szarvasgomba termőterülete is. A mezőgazdaság számára nagy potenciális jelentősége van az ún. TÉSZ szervezeteknek illetve termelői csoportoknak. Ezek szerveződésére már van példa a megyében (pl. JÁSZ‐TÉSZ Térségi Zöldségtermelő és Értékesítő Szövetkezet).
6
4. Gazdasági környezet 4.1 Népesség, kultúra Jászberény 26 ezer fős lakossága mellett néhány ezer fős városok találhatóak a térségben. A községek népességszáma viszonylag magas, egy-kétezer fős települések alkotják a térségi agglomerációt. A Jászság népessége a 2011. évi népszámlálási adatokat tekintve 83 584 fő, a lakosság száma az elmúlt évtizedben nem változott számottevően. A Jászság évszázadok óta megőrizte egyedülálló jellegét, a népesség jászsági identitása és a kultúra megtartási iránti igény erős. A Jászsághoz tartozó 18 település majdnem mindegyikében található tájház, vagy helytörténeti gyűjtemény, ahol a település és a vidék tárgyi emlékeit, az elődök életmódját bemutató gyűjtemény tekinthető meg. A jászok büszkék hagyományaikra, kulturális értékeikre és nem utolsó sorban, nagyon vendégszerető emberek. A kistérségben sok hagyományőrző és kulturális rendezvényt tartanak. Egyik legjelentősebb rendezvény a Jászok Világtalálkozója. A hagyományos mesterségeket folytatók legnagyobb számban Jászapátin és Jászberényben találhatók. A Jászsághoz kötődik a Lehel monda és a Csörsz árok legendája. A népzenei és néptánc hagyományokat több jászsági néptánccsoport is őrzi, kiemelhető közülük a Jászság Népi Együttes. A nyári Csángó Fesztivál pedig országos szintű néptánc rendezvénynek ad otthont Jászberényben. 4.2 Foglalkoztatás/munkanélküliségi helyzet A megye három legnagyobb foglalkoztatója közül kettő (Electrolux‐Lehel Kft.; Jász‐Plasztik Kft.) Jászberényben, egy (Samsung Zrt.) Jászfényszarun található. A megyében kiemelkedik Szolnok jövedelemtermelő képessége, míg az ipari várostérségekben (Jászberény) a foglalkoztatás jobb az országos átlagnál, addig a rurális jellegű területeken mind a jövedelmek, mind a foglalkoztatás szintje alacsony. Jelentős foglalkoztatói szereppel bír a Jászság számos községe is, mintegy a jászsági gazdasági agglomeráció részeként: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászladány, Jászszentandrás, Jászárokszállás, Jászfényszaru és Jászkisér. Keresett lakótelepülésként emelkedik ki a környezetéből Alattyán, Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor (2007‐2010 évek átlagában pozitív belföldi vándorlási mérleg). A többi község hagyományos vidékfunkciójú település. A foglalkoztatottság tekintetében a Jászság két részre bontható területileg: míg a Felső-Jászságban a 2011. évi népszámlálás alapján nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 7%-ot tett ki, addig ez a szám az Alsó-Jászságban majdnem a duplája, 12,3%. Ez a jelentős különbség a gazdasági fejlettségben is megmutatkozik, és két részre osztja a területet. 2001 után már a statisztikai kistérségek egyikének sem növekedett a népessége, a születések száma nem haladta meg a halálozásokét, s csupán a Jászberényi kistérség esetében múlta felül a beköltözők száma az elköltözőkét. Ezt a számot a Jászberénybe illetve a közelbe való beköltözők magas aránya adja az ott fellelhető munkalehetőség miatt. A város a további, jelentősebb növekedéshez ugyanakkor nem rendelkezik megfelelő szolgáltatási infrastruktúrával (közlekedés, bölcsődék, óvodák), valamint a magasan kvalifikált értelmiségét nem tudja megtartani. 2010‐ben a Jászság egyetlen településén nem volt óvoda, sem általános iskola (Jászivány). E település számára a környező településen működő intézményekben biztosítják a feladatellátást. 7
5. ábra: Vállalkozások a Jászságban
8
4.3 Oktatás, képzés Az oktatás helyzete a Jászságban talán az egyik legvitatottabb témák közé tartozik. Jász-NagykunSzolnok megye oktatási intézményeinek száma 196, az országos átlag, ehhez képest 265,3. Mégis megállapíthatjuk, hogy a térség rendelkezik megfelelő mennyiségű középfokú képzést biztosító gimnáziummal, szakképzővel és szakiskolával, a képzés minősége is kielégítő, ugyanakkor a képzés jellege nem igazodik a piaci keresleti igényekhez. A térség legnagyobb foglalkoztatói főleg az elektronikai-, háztartási gépiparból és a műanyagiparból kerülnek ki, a Jászság területén nincs elektronikai, gépipari illetve műanyagos képzést biztosító intézmény, ahol tömegével képeznék azokat a szakembereket, melyek biztos munkalehetősége adott lehet a térségben. A jászsági területről gépipari, illetve elektronikai képzés iránt érdeklődők főleg hatvani, hevesi, újszászi és szolnoki képzőintézményekben sajátíthatják el a szakmát. Felsőoktatás tekintetében a Jászság fiataljai Jászberénnyel, Szolnokkal, Budapesttel, Gödöllővel, a gyöngyösi és az egri főiskolákkal számolhatnak. Műszaki felsőoktatási képzés azonban csak Budapesten található, pedig a gazdasági igények leginkább ilyen végzettségű szakemberek felszívását teszik lehetővé. A budapesti egyetemen vagy főiskolán végzett fiatal pedig nem sok eséllyel megy vissza a Jászságba, így a felsőfokú műszaki képzés hiánya mindenképp problémát okoz a térségben. További kérdésként merül fel a Jászberényben működő Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar sorsa. A főiskola tanítóképző szakjain pedagógusokat képeznek, azonban a végzettek szakmán belül való elhelyezkedése egyáltalán nem biztosított és komoly problémát jelent. 4.4 Közlekedési infrastruktúra Térség egyik legjelentősebb hiányosságaként a közlekedési infrastruktúra nem kielégítő szintje azonosítható. A térség közlekedésfejlesztése elmaradt az elmúlt időszakban, ennek következtésben a Jászság egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudja kihasználni az M3-as autópályához való relatív közelségét. Az autópályától a településekig vezető utak, a 31-es és a 32-es állapota nem kielégítő, noha a forgalom rendkívül jelentős: naponta mintegy 300 kamionra tehető a 32-es út forgalma a Samsung, Electrolux és Jász-Plasztik áruforgalmának köszönhetően. A térségben gazdasági erejének jelentős részét kitevő elektronikai ipar precíziós termékei számára pedig elengedhetetlen a jó minőségű úthálózat, a szállítás során keletkező selejt-arány ugyanis meghaladja a kritikus mértéket. A 31-es út felújítására vonatkozó projekt a 2007-13 között terjedő fejlesztési időszakban valósul meg, ugyanakkor a 32-es út rendbehozatala, illetve a Jászberény elkerülő szakasz befejezése elengedhetetlen a környék gazdasági erejének kiszolgálásához. A vasúthálózat kialakítása a közvetlen kapcsolatok szempontjából kedvezőtlen, ez érezteti hatását az autóbusz‐hálózat területi lefedettségében és igénybevételi adataiban. A vasúthálózat gerincvonala, a 82. számú Hatvan-Jászberény-Szolnok vasútvonal, mely villamosított fővonal és elővárosi jellegű, ütemes menetrend szerint történik a közlekedés. Ugyanezen a vonalon hetente irányvonat indul Bécsbe, melynek ipari kihasználtsága még növelhető a későbbiekben.
9
4.5 Infrastruktúra, szolgáltatások A Jászberényi kistérség vendéglátóhelyek és szálláshelyek tekintetében a legkevésbé ellátott területnek minősül megyei szinten. Ez ellentmondásban van azzal, hogy iparilag a legfejlettebb terület Jászberény térsége. Ezzel együtt a megye kiskereskedelmi üzletekkel legjobban ellátott városa Jászberény. A Jászság mindezzel együtt is kimondottan vidékies jellegű. Jászberény mezővárosi karakterét őrzi, ahol a középvárosi intézmények, főiskola, kórház jelen vannak, az élénk üzleti élet jeleként hét országos bank fiókja is megtalálható. Az alacsony népességkoncentráció miatt azonban a városiasság egyéb jellemzői (kulturális, oktatási, szolgáltatási, kereskedelmi, turisztikai stb. kínálatok) korlátozottan vannak jelen. A többi város fokozottan funkcióhiányos. Jászárokszállás és Jászfényszaru városok foglalkoztatási szerepe jelentős a térségben, Jászapátit a turisztikai funkció hosszabb távon emelheti ki (újra) a térség többi kisvárosa közül városi szerepek tekintetében. A városi funkciók hiányával indokolható, hogy a jelentős munkaerő piaci kínálat ellenére is erőteljes elvándorlás jellemzi a térséget, ami a kiszolgáltatottabb, kevésbé mobil, kisebb vásárlóerővel bíró népesség koncentrációjának növekedését, a városi funkciók további csökkenését eredményezheti. A folyamat megállítása csak a városok közötti rivalizálás feladása és valódi kooperáció kialakulása mellett lehetséges. IPARI PARKOK Megyei szinten jelentős a jászsági Ipari Parkok száma és működése. Szolgáltatásuk kielégítő, azonban fejlesztésük elengedhetetlen mind hálózatfejlesztés (villamos-energia) mind pedig bővítés tekintetében. A Jászságban ipari parkkal a következő városok rendelkeznek: Jászfényszaru, Jászapáti, Jászárokszállás. 6. ábra: Ipari parkok a Jászságban
Forrás: Saját szerkesztés
10
Figyelemreméltó, hogy a térség legnagyobb gazdasági központjában és egyben legnagyobb városában, Jászberényben nincs ipari park. A város álláspontja e tekintetben az, hogy nem szeretne ipari parkot létrehozni, inkább a város szolgáltatásait fejlesztené úgy, hogy ezzel magánbefektetőket tegyen érdekeltté ipari park telepítésére. Jászfényszaru város jól működő ipari parkkal rendelkezik az önkormányzati üzemeltetésű Ipari Centrum Kft-n keresztül. Fejlesztése eddig is folyamatos volt, ezután is a térség egyik központi hangsúlyú gazdasági erejét kívánják megteremteni. Jászapáti Város Önkormányzata a város és a térség gazdasági fejlődéséért, 2002-ben létrehozta a Jászapáti Ipari és Logisztikai Parkot, mely infrastrukturális fejlesztésével mindinkább kedvezőbb feltételeket kínál a befektetők számára. Jászapáti ipari infrastruktúrát, munkaerő-piaci igényekhez igazodó humán erőforrás-fejlesztést és munkát kereső, a lakóhelyéhez közeli munkalehetőséget megbecsülő munkaerőt kínál a befektetőknek. Jászárokszállás – kiemelkedő, egyéni, de rendkívül hatékony befektetés-ösztönzési eszközökkel - különböző iparágak vállalkozásaival töltötte fel ipari parkját és hangsúlyozza a különböző tevékenységű vállalkozások közötti szinergiák gyakorlását. A jászsági ipari parkok a térségben jól teljesítenek, azonban súlyuk országos szinten még elmarad a jó pozíciójukhoz képest. Ennek elsődleges okaként a gyenge közúthálózat minőségét és a gyorsforgalmi utak hiányát lehet azonosítani.
11
5. A 2007-13-as időszak forrásainak felhasználása A 2014-2020-as tervezéshez elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a térség hogyan, és milyen területeken tudta felhasználni – és hasznosítani – a jelenlegi időszak forrásait.1
A kistérségek, mint egységes területegységek képezik Magyarország területét. A Jászság területe egységes kistérséget képez 175 kistérség közül. A következőkben a Jászberényi kistérség pályázati teljesítményét hasonlítjuk össze az országos kistérségi átlaggal:2
Támogatási összeg (Ft) Támogatott projektek száma (db) Átlagos projektméter (Ft)
Jászberényi kistérség Országos (kistérségi) átlag 40 618 716 255 36 379 190 354 398 294 102 057 076 123 624 369
A térség pályázati teljesítménye országos viszonylatban magasabb, mint a kistérségek átlagos teljesítménye. Pályázati összeg tekintetében mintegy 12%-kal több támogatás került lehívásra a vizsgált időszakban, mint az ország többi kistérségében átlagosan. A benyújtott és támogatásra került pályázatok száma pedig mintegy 35%-kal teljesítette túl az kistérségi országos átlagot. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy az átlagos projektméret projektenként mintegy 20 millió forinttal kevesebb, mint országis szinten. Ez leginkább a nagyprojektek hiánya miatt alakult így. Fontos ugyanakkor megjegyezni a nagyarányú pályázati részvételi arány vonatkozásában, hogy a Jászság és ezzel együtt az egész Észak-alföldi Régió kedvezőbb helyzetben van a többi érséghez képest, a támogatási intenzitás magas foka miatt. 5.1 Pályázói aktivitás és a forrásokból való részesedés a Régióban Az Észak-alföld Régió három megyéjéből a pályázati aktivitást tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye sereghajtóként harmadik (977 db beadott és 594 db támogatott projekttel) a megyék sorában Szabolcs-Szatmár-Bereg (1484 db beadott, 728 támogatott projekt) és Hajdú-Bihar (1178 db beadott, 709 támogatott projekt). Ez az arány természetesen megmutatkozik a lekötött források vonatkozásában is (Szabolcs-Szatmár Bereg megye 13,33 milliárd Ft, Hajdú-Bihar megye 10,39 milliárd Ft, Jász-Nagykun-Szolnok megye 10,1 milliárd Ft összegre kötött szerződést).
1
Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által készített A területfejlesztés forrásainak elemzése JászNagykun-Szolnok megyében (2007-2012) című dokumentum alapján 2 NSRK és ÚSZT projektek tekintetében 2013.02.04. adatok alapján. Az országos kistérségi átlag az összesített országos adat 175 kistérségre vonatkozó átlagolásából adódik.
12
Az alábbi diagram a megítélt támogatások alakulását mutatja megyei szinten az összes forrás vonatkozásában: 7. ábra: Megítélt támogatások Észak-alföld megyéiben (mrd Ft)
Forrás: ÉARFÜ Nonprofit Kft.
A diagramról leolvasható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsősorban a KEOP források voltak népszerűek, de szintén intenzíven használták a ROP forrásait is. A KÖZOP forrásaiból azonban a többi megye mellett csekély mértékben részesült. Jász-Nagykun-Szolnok megye kevesebb forrást igényelt mind összesítve, mind népességarányosan, azonban egyértelműen több forrást hívott le a hazai támogatások közül népességarányos számítások alapján. Árnyalja a képet a népességre vetített forrásfelhasználás mutatója, így már sokkal kiegyensúlyozottabb képet kapunk a megy forrás-felhasználási képességéről.
13
8. ábra: Népességarányos megítélt támogatások Észak-alföld megyéiben (mrd Ft)
Forrás: ÉARFÜ Nonprofit Kft.
5.2 Forrásfelhasználás a Jászságban Az Észak-Alföldi Operatív Program adatait vizsgálva a Jász-Nagykun-Szolnok megyében benyújtott valamint támogatott pályázatok megyén belüli megoszlását tekintve a legtöbb pályázat a Szolnoki kistérségből (196 db), valamint a Jászberényi kistérségből (130 db) érkezett. A Jászberényi kistérségben összesen 130 db pályázatot nyújtottak be a pályázók, melyből 80 db támogatásra került.
6. ábra: Pályázói aktivitás – Jász-Nagykun-Szolnok megye (ÉAOP)
Forrás: ÉARFÜ Nonprofit Kft.
14
A 2007-2013 NSRK teljes palettáját vizsgálva kiemelkedik Jászberény forrásfelszívó képessége. 7. ábra: Jászsági települések részesedése a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretből és az Új Széchenyi Tervből
Saját szerkesztés EMIR szűrés alapján
A térségben összesen 40 619 millió forint támogatás került kiosztásra. A 16 település mindegyike részesült közcélú vagy vállalkozásfejlesztési célú pályázati forrásból. A térség legszegényebb települései esetében azonban a támogatás mértéke jelentős elmaradásokat mutat. A népességarányos megoszlás alapján Jánoshida, Jásztelek, Jászberény, Jászapáti teljesített a legjobban. 8. ábra: Közcélú és vállalkozásfejlesztési célú pályázati források aránya a Jászság településein
Saját szerkesztés EMIR szűrés alapján
A térségben megítélt vállalati támogatások összege mintegy fele a közcélú pályázatok összegének, míg ez az arány országos szinten a közcélú fejlesztések összegének dominanciáját mutatja. A közcélú 15
fejlesztések alacsony összegbeli aránya leginkább a KÖZOP-ból való alacsony részesedés az oka, valamint a terület gazdasági hangsúlyából adódik. A 2020-ig szóló Új Széchenyi Terv kitörési pontjai mentén történő forrásfelhasználás jól mutatja a Jászság gazdasági súlyát a megyén belül: a vállalkozásfejlesztési források aránya jóval magasabb, mint bárhol a megyében. 9. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye térségeinek részesedése az ÚSZT prioritásokból
Saját szerkesztés EMIR szűrés alapján A legtöbb forrás lehívása a Vállalkozásfejlesztési Programban történt térség szinten, összesen 5 283 millió forint. Térségen belül vizsgálva ennek kétharmada Jászberény városhoz köthető. A Jászberényben működő Jász-Plasztik Kft. a 2007-13 programozási időszakban majdnem 3 milliárd forintot nyert pályázati keretből. 10. ábra: A Jászsági települések részesedése az ÚSZT prioritásokból
Saját szerkesztés EMIR szűrés alapján
16
A Vállalkozásfejlesztési Program eredményeitől némileg elmaradva térségi szinten az úgynevezett közvetett kapcsolatba3 sorolt támogatások iránt mutatkozott jelentősebb igény, ez esetben 3 376 millió forint került kiosztásra. Itt Jásztelek teljesített a legjobban, 1 432 millió forint összegű támogatási értékkel, ami a helyi szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését szolgálta teljes mértékben. Jelentősebb érdeklődés – bár az elérhető forrás mértékéhez képest nem kielégítő mértékben – mutatkozott a Tudomány-Innováció Program pályázatai iránt. Ennek keretében a régióban 793 millió forint támogatást ítéltek meg a vizsgált időszakban. Jelentősebb támogatást Jászberény vállalkozásai szerezték.4 A Zöldgazdaság-fejlesztés Program keretében 178 millió forint támogatás került megítélésre, amelyből mintegy 92 657 410 forintot a jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése tette ki. A Közlekedésfejlesztési Program keretében a térségben nem történt igazán jelentős fejlesztés. Az időszak alatt 2 049 millió forintot ítéltek meg közlekedésfejlesztési céllal, mely projektek leginkább kerékpárút-fejlesztéseket tett ki. Még a 2007-2013 programozási időszak forrásaiból elkészül a 31. számú főút rekonstrukciója. A Gyógyító Magyarország Egészségipari Program iránt nem volt élénk az utóbbi időszakban az érdeklődés, csupán két támogatás történt, a legjelentősebb mintegy 2 110 millió forint értékben, mely a Jánoshidai Zagyva-folyó kerékpáros turisztikai fejlesztése a Szolnok-Bodrog települések közötti szakaszon. A Foglalkoztatási Program, mint kitörési pont tekintetében mutatott a térség a legkisebb eredményt. Ebben az esetben nem történt támogatás-megítélés. A fenti vizsgálat további elmélyítését indokolja a 2014-2020-as tervezési időszak EU által meghatározott determinációi, azaz az úgynevezett Tematikus Célkitűzések. Érdemes összevetni a 2007-2013-as célok szerinti források felhasználását a 2014-2020-as célok adta lehetőségekkel, hiszen ezzel jól becsülhető a megye és a térség jövőbeli forrásfelszívó képessége.
1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 3
Az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott kitörési pontokhoz kapcsolódóan, a korábbi Új Magyarország Fejlesztési Tervben jóváhagyott fejlesztési programok, továbbra is elérhetőek a pályázó szervezetek számára. Az ún. közvetett kapcsolódású pályázatok célja, hogy a kitörési pontokon keresztül elérni kívánt mutatókhoz rendelt kiemelt források mellet, támogatáshoz juttassa az érintetteket oly módon, hogy a megvalósult fejlesztések indirekt szolgálják az ÚSZT megvalósulásával elérni kívánt jövőképet. 4
A vizsgált időszak 2013. február 4-i adatok alapján tesz megállapításokat. A szűrt projektlistát Jász-Nagykun-Szolnok megye bocsátotta rendelkezésre. Ez időszakban zajlottak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1. prioritásának jelentősebb volumenű értékelései, mely a Tudomány – Innováció kitörési pontot jelentősebb mértékben érinti.
17
6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása
Zöldgazdaság-fejlesztési Program
Vállalkozásfejlesztési Program
5 282 658 936
Közvetett kapcsolat
3 376 459 223
Tudomány – Innováció Program
Közlekedésfejlesztési Program
2 048 891 881
793 005 580
Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program
Tematikus célkitűzések
2 158 269 040
ÚSZT prioritások
Foglalkoztatási Program
A következő táblázat az Új Széchenyi Terv 7 kitörési pontja és a 2014-2020-as tervezési időszak Tematikus Célkitűzéseinek relációját mutatja:
1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
Összeg
18
177 680 547
0
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása
A 11 db Tematikus Célkitűzésnek a jelenlegi ÚSZT prioritásokhoz való illeszkedése némi képet adhat arról, hogy 2014-2020 között milyen forrásfelhasználó képességgel rendelkezik a térség. A fenti igen durva becslés alapján jelen időszak pályázati teljesítmények alapján megállapíthatjuk, hogy a Jászság elsősorban a 3. A KKV-k versenyképességének fokozása tematikus célkitűzés területén rendelkezik magas potenciállal, ugyanakkor a 7-nél is jó abszorpciós teljesít várható, a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása területen. A 2020-ig tartó tervezési időszak esetén már most látszik, hogy a vállalkozásfejlesztési programok lesznek nagyobb hangsúllyal jelen a forráskiírás tekintetében (60%), így a közvetett kapcsolat illetve a közlekedésfejlesztés súlya csökken.
19
III.
SWOT elemzés
Erősségek
Gyengeségek
Budapest közelsége, többirányú kapcsolódás a Budapesti nagyváros térséghez (M3‐as autópálya és 32‐es illetve 33‐as főút), súlyponti elhelyezkedés, nemzetközi transzferfolyosók találkozása, a Jászság mint ipartérség jól megragadható gazdasági arculattal rendelkezik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, komoly termelési hagyományokkal és szakmai kultúrával rendelkező és korszerű ipari termelőágazatok, multinacionális tőke markáns jelenléte Jászberény térségében, jó minőségű termőterületek, jelentős mezőgazdasági termelési és élelmiszeripari hagyományok, színvonalas középfokú oktatási intézmények jelenléte, Szolnoki főiskola, folyamatosan korszerűsödő oktatási‐képzési kínálata, térségi identitás jelenléte, térségi szemlélettel való azonosulási készség, erős önszerveződőképesség, kulturális hagyományok, adottságok, rendezvények, területi egyetértés, együttes érdekérvényesítés, Felsőfokú képzés lehetősége a Szent-István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán.
Az Alföldet feltáró gyorsforgalmi közúti folyosók a megyén kívül épültek ki, a megye nagytérségi közúti kapcsolatrendszerének fejlesztése kis lépésekben, lassan halad és még sokáig el fog húzódni, a megyében nincsenek jelentős vonzású, kisugárzó energiájú városok, a szomszédos Pest megye és Hajdú‐Bihar megye elszívó hatásával szemben a megye nem tudja felvenni a versenyt, kelet‐nyugati átjárhatóság erősen korlátozott (Tisza hidak, útkapacitások), a közúthálózat leromlott, az alsó-jászsági területeket, nagyobb részt gyenge népességmegtartó és tőkevonzó képességű kisvárosok alkotják, kevés a felsőfokú képzettségű lakos, gyenge a felsőfokú képzés súlya, az innovációs potenciál alacsony, gyenge a mezőgazdaság foglalkoztatási és jövedelemtermelő képessége, a hagyományosan erős állattartó ágazat részesedése radikálisan lecsökkent a rendszerváltás óta, városok hozzájárulása a turizmushoz minimális, a gyógyfürdők települési környezete kevéssé attraktív, gyenge forrásabszorpció a települések nem rendelkeznek megfelelő szolgáltatás-infrastruktúrával
20
Lehetőségek
Veszélyek
a kormányzati gazdaságpolitikai és térszerkezet‐alakítási elképzelései a megye pozícióját erősítik („növekedési motorok”, Budapest tehermentesítése a belső iparilogisztikai gyűrű kialakítására való törekvéssel EU 2020 stratégia célkitűzései összhangban vannak a térség érdekeivel (megújuló energia, szegénység mérséklése stb.) Városi agglomeráció szintű együttműködések lehetősége: a jászsági városok‐Hatvan‐ Gyöngyös együttműködésének lehetősége a korszerű iparágakban adottak a feltételek a klaszterek kialakulásához, erős beszállító lánchoz a tudatos gazdaságfejlesztéssel a meglevő ipari nagyvállalatokra fókuszálva kiépíthető egy elektronikai-gépipari beszállító vállalkozói réteg a megújuló energiaforrás‐potenciáljának kihasználása a következő EU költségvetési ciklus egyik kiemelt prioritása lesz, a térség ehhez pedig jelentős földhő- illetve termálvagyonnal bír. az Alsó-jászsági vidék felzárkóztatása a FelsőJászsághoz civil, önkormányzati kezdeményezések, új típusú együttműködések a Jászsági identitásra támaszkodva Történelmi városokban meglévő termál‐ és kultúrturisztikai potenciál a fenntartható fejlődés szellemisége új távlatokat nyit a tanyarendszer számára (környezetkímélő helyi infrastruktúra és gazdálkodási rendszerek) a jászsági ipari háromszög jelentős gazdasági erőt képvisel
tervezett gyorsforgalmi útfejlesztések tovább késlekednek, a következő ciklusban korlátozott forrás lehet erre az Alsó-Jászság nagyobb mértékben történő leszakadása a települések hitelképtelensége akadályozni fogja, hogy a következő európai uniós költségvetési ciklusban pályázzanak etnikai konfliktusok fokozódása ágazati és térségi együttműködések híján esélytelenné válik a nagyhatékonyságú, valódi áttörést eredményező komplex térség‐ és vidékfejlesztési programok megvalósulása az uniós ciklusonként újraépülő terület‐ és vidékfejlesztési intézményi rendszerek nem tudják a korábban kiépült rutinokat, felhalmozott tapasztalatokat kamatoztatni az intézményhálózat koncentrációja a közlekedési kapcsolathiányokkal,a közúthálózat, továbbá a vasúti infrastruktúra és szolgáltatások romlásával egyidejűleg, a lemaradó Alsó-Jászsági térség leszakadását felgyorsítja az agrárium átszerveződésével jelentős foglalkoztatók mehetnek tönkre, a korszerű és fenntartható üzemméret hiánya pedig erodálja a mezőgazdasági kibocsátás ágazati szintű versenyképességét a mobil, képzett rétegek elvándorlása, valamint a kiépült infrastruktúra és intézményi kapacitások működési nehézségeinek fokozódása az új finanszírozási környezetben a felsőfokú oktatási intézmények ellehetetlenülhetnek a közoktatás és felsőoktatás állandó reformja miatt nem kerül fókuszba a kereslet szempontú oktatási és képzési környezet kialakítása, ami jelentősen veszélyeztetheti a környék gazdasági potenciálját. a térségben jelenlevő multik esetleg felszámolhatják tevékenységüket, ha úgy ítélik meg a környezet nem kedvező számukra
21
IV.
Célrendszer
A megyei célrendszer által meghatározott 2014-2020 időszakra vonatkozó átfogó, területi és stratégiai célokhoz az alábbi módon illeszkednek a Jászságban kijelölt stratégiai célok:
1. Átfogó célokhoz való illeszkedés Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlődési tengelyeire A Jászság, mint a Budapesthez kapcsolódó belső ipari logisztikai gyűrű része elhelyezkedését tekintve nagy lehetőségekkel bír a gazdasági fejlődésben. A metropolisz-térséghez való kapcsolódással gazdasági hangsúlyának folyamatos növekedése várható, ennek azonban előfeltétele az elérhetőség (elsősorban közúti és vasúti közlekedés) javítása. Változatos kultúrájának dinamikus egyensúlya A jászok, mint egy kulturális egységként együttműködve képesek lehetnek a térség gazdasági és idegenforgalmi súlyát a korábbiaknál lényegesen jelentősebb mértékben növelni. Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom A foglalkoztatás elsőszámú szempontként kell, hogy irányítsa a lakosság életét, mind megélhetés, egészségügyi szempontból. Ehhez jól működő vállalkozásoknak és a piaci igényekhez igazított oktatásiés képzési rendszernek kell hozzájárulnia.
2. A területi célokhoz való illeszkedés Az urbanizáltság erősítése a gazdaság diverzifikációja a jászsági ipari agglomerációban. Ehhez közvetlenül kapcsolódnak a jászsági terület vonatkozásában kijelölt célok.
3. A specifikus célok kapcsolódása a Jászsági célokhoz S1 – Az emberi erőforrás fejlesztése: a felső- és középfokú oktatás- és képzés minőségi és tartalmi korszerűsítése, egészségfejlesztés, munkaerő piaci pozíció javítása Az emberi erőforrás fejlesztése leginkább a megfelelő üzleti környezet megteremtése stratégiai cél kapcsán hangsúlyos, hiszen elemi cél a közép- és felsőoktatási képzés a gazdasági igényekhez való igazítása. Közvetetten szerepet játszik az üzleti célú idegenforgalom fejlesztésében, mely szintén felszív szakembereket, habár jóval korlátozottabb mértékben. Az esetleges K+F Központ létrehozása pedig elősegítheti az értelmiségi emberek letelepedését és hosszútávon előidézheti egy innovatív vállalkozói réteg kialakulását. A hálózatok kialakításánál a felsőoktatással illetve a szakképző iskolákkal való kitűnő együttműködés elengedhetetlen fontosságú, így a javaslatban szereplő Elektronikai Klaszter létrehozásánál is egyértelműen javasolt bevonni a terület oktatási és képző egységeit. 22
Az Alsó-Jászság felzárkóztatása a képzések gazdasági igényekhez való igazításával történhet, aminek fontos része a mezőgazdasági és a kapcsolódó feldolgozóipari szakemberek képzése, melyek javíthatják a térség munkaerő piaci pozíciójának javítását és csökkenti a terület leszakadását a Felső-Jászság ipari városaitól. Az emberi erőforrás fejlesztésének nem csak a képzőintézményekben kell megjelenni, ugyanis a leszakadt térségekben egész generációkon átívelő szemléletváltásra van szükség, amely jelen tudásunk és a vonatkozó szakirodalom szerint leginkább helyi termelői önszerveződésekkel érhetők el. S2 – Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja, a versenyképesség, a tájfenntartóés a foglalkoztatási potenciál növelése A mezőgazdaság fejlesztése és a kapcsolódó feldolgozóipar telepítése mind megyei szinten mind pedig a Jászságban fontos gazdasági fejlődési potenciált jelenthet. A térségben jelentős hagyományai vannak a klasszikus szántóföldi növénytermesztésen túl a zöldség-termesztésnek, melynek feltétele a megfelelő öntözött terület megléte. Itt a Jászsági-főcsatorna Zagyvai ágának kiépítése kap nagy szerepet, amely megteremtheti az ágazat sikerének alapjait. A térségben a mezőgazdasági termelésnek és a termőkultúrák és agrároutput feldolgozásának jelentős hagyományai vannak (Jásztej, Jászkenyér, Jászkofa stb.). A versenyképes agrárvertikum konszolidációjának fontos ösztönzője lehet a megfelelő üzleti infrastruktúra megteremtése, amellyel akár országos szinten vagy európai szinten versenyképes termékeket is képes előállítani és azokkal kiszolgálni a piacokat. Az országos illetve nemzetközi sikernek, de még a térséginek is feltétele az együttműködések és konkrét hálózatok kialakítása akár az ágazat szereplői, akár más iparág szereplői, mint piaci felvevők között. A hozzáadott érték növekedése több lábon álló agrárgazdaságok kialakulása, a halgazdálkodási vertikum kialakítása és az integrált vízgazdálkodás hatásai a vidék élhetővé tételét szolgálják. Nem utolsó sorban pedig akár a kialakult ágazatok foglalkoztatással kapcsolatos felszívó erejének akár a helyi termékek elterjedése és a termelői önszerveződés konszolidálása kapcsán lehetővé válhat a leghátrányosabb társadalmi rétegek és a leszakadó települések felzárkóztatása. S3 – Társadalmi esélyegyenlőség kialakulásához szükséges társadalmi-intézményi feltételek megteremtése a leszakadó térségekben A társadalmi szegregáció megszűntetése nagyon fontos elem a Jászság fejlesztésének megvalósításánál. A szegregált közösségek tagjait fontos lekötni, hogy kiszakadjanak a szegénységet és nyomort adó mindennapokból. Ennek egyik fontos eszköze a foglalkoztatásba való integrálás lehet, ami bizonyos esetekben nem is elegendő, másik fontos eszköze pedig az előzővel kiegészítve pedig akár hatható megoldást is képezhet a leszakadó rétegek lekötése közösségi, szabadidős programokkal (sport, képzőművészet, stb.). Ennek nagyon fontos szerepe van a vidék élhetővé tételében. S4 – A társadalom és a gazdaság megújítását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása A kielégítő szolgáltatási infrastrukturális állapot az alapja a megfelelő üzleti környezet kiépítésének. Ennek fokozását a megújuló energiák hasznosítása adhatja az energiaköltségek redukálásával. A mezőgazdasági feldolgozóiparhoz való igazodását biomassza készítés és az élelmiszertermelés energetikai felhasználása adja. Az alsóbbrendű utak felújítása szükséges, ugyanis ezáltal teremthető 23
meg a leszakadó területek felzárkóztatása. A kerékpárút hálózat kiépítése a vidék élhetőségét fokozza, nemcsak mint a munkába járáshoz hozzájáruló tényező, hanem az idegenforgalom egyik fontos bázisa.
4. A Jászsági terület kijelölt stratégiai céljainak illeszkedési a megyei specifikus célokhoz
megyei specifikus célok
Megfelelő üzleti környezet megteremtése Hálózatosodás
Az alsóJászság felzárkóztatás a
Jászsági Ipari Övezet
területi kijelölt stratégiai célok
Vidék élhetővé tétele
Önszerveződő vidéki társadalom
Feldolgozóipar telepítése
Idegenforgalom egységesítése
A leghátrányosabb társadalmi rétegek és a leszakadó települések felzárkóztatása
24
V.
Tervezés - Prioritások, irányok meghatározása, kapcsolódás a 2014-2020-as kohéziós politika tematikus célkitűzéseihez
A térség versenyképessége az itt élő emberek tudásán, szorgalmán és kreativitásán, az itt tevékenykedő közösségek együttműködésén, valamint a térség vállalkozásai és a rendelkezésre álló természeti és kulturális háttér által megalapozott – sokszínű, innovatív és dinamikusan fejlődő – üzleti környezeten alapszik. A térség kulturális- és tudásközpontjai, valamint a technológiai-, ipari-, és a növekedési pólusai jelentős mértékben hozzájárulnak a megye gazdasági növekedéséhez, erősítik országos és nemzetközi versenyképességét valamint innovációs teljesítményét.
Jövőkép: Együttműködésekben gazdag, versenyképes Jászság A Jászság meghatározó szereplője Jász-Nagykun-Szolnok megye egységes fejlődésének, szerves kapcsolódása a Pest megyei metropolisztérséghez és ipari gyűrűhöz pedig egyedülálló lehetőséget biztosít a megyében a gazdaság versenyképes fejlődéséhez és a terület kiegyensúlyozott fejlődéséhez. A Jászságon belül a települések különböző erővel és profillal rendelkeznek, az urbanizált térségek hatékonyan összekapcsolódó városhálózatot alkotnak. A megyei kulturális, innovációs és tudásközpontok a folyamatos fejlődést elősegítve teremtik meg a térség versenyképességét és innovációs teljesítményét akár nemzetközi szinten is. Diverzifikált gazdasága stabil alapokon állva járul hozzá a foglalkoztatáshoz, segíti a szegregált rétegek további bekapcsolódását a gazdasági környezetbe lokális együttműködések által. Rendszeresen megújulni képes gazdaságát elsősorban a vállalkozói hajlandóságnak, az egységes identitásának és fejlett innovációs bázisának köszönheti. A Jászság élhető környezetet biztosít lakói számára, infrastrukturálisan jól ellátott, szolgáltatás-gazdag környezetet, mely felveszi a versenyt a szomszédos pest megyei adottságokkal. A gazdaság másik fontos lábát a korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar adja. A Jászsági élelmiszereket az egész ország ismeri, és szívesen választja, magas minőségük és márkázásuk következtében nemzetközi piacéretté váltak. A Jászság elsődleges célja továbbra is nemcsak a versenyképes gazdasági struktúra megőrzése, hanem a természeti környezetet megőrzése, vonzó- és élhető települési lakókörnyezet kialakítása.
25
A térség fejlesztésének irányai és prioritásai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció elgondolásai szerint, a térség speciális adottságaihoz és igényeihez igazodva kerültek kialakításra:
Átfogó célok 1. Jászsági Ipari Övezet (Jászsági nagyprojekt)
Stratégiai célok 1.1 Megfelelő üzleti környezet megteremtése
1.2 Hálózatosodás 2. Vidékies települések felzárkóztatása
2.1 Vidék élhetővé tétele
2.2 Feldolgozóipar telepítése 3. Önszerveződő társadalom
3.1 Idegenforgalom egységesítése
3.2 A leghátrányosabb társadalmi rétegek és a leszakadó települések felzárkóztatása
Akciók 1.1.1 Megközelíthetőség 1.1.2 Ipari park fejlesztés 1.1.3 Szakemberek biztosítása 1.1.4 Üzleti célú idegenforgalom fejlesztése 1.1.5 Nemzetközi, multinacionális, és hazai nagyvállalatok innovációs kapacitásának ösztönzése 1.2.1 Beszállítói program 1.2.2 Térségi Ipari Klaszter létrehozása 2.1.1 Jászsági integrált CLLD-k létrehozása 2.1.2 Közlekedés-fejlesztés 2.2.2 Élelmiszeripari feldolgozók telepítése, a már meglevők fejlesztése 3.1.1 Fesztivál az egész nyár a Jászságban programsorozat 3.1.2 Egységes turisztika 3.2.1 Helyi termékek és termelői önszerveződés
1. Jászsági Ipari Övezet (Jászsági nagyprojekt) A budapesti belső ipari-logisztikai gyűrű és a Jászság-Heves megye tengely logisztikai és ipari központjaiban és ipari parkjaiban már letelepült, illetve letelepülő vállalkozások fejlődéséhez, bővüléséhez nélkülözhetetlen a meglévő és potenciális telephelyek infrastrukturális fejlesztésének biztosítása, valamint a munkaadók igényeinek megfelelő munkaerő biztosítása (munkaerő-piaci igényekhez igazodó iskolarendszer, ezen belül a beiskolázási keretszámok munkaadói szempontok szerinti befolyásolása, felnőttképzés jelentőségének növelése). A térség fő húzóágazatai továbbra is az elektronika, a háztartási gépgyártás és az élelmiszeripar. A Jászsági Ipari Övezet kialakulása és működése jelenti a térség legnagyobb hozzáadott értékű tevékenységét. A cégek (Samsung, Electrolux, Jász-Plasztik) jelentős foglalkoztatók és adófizetők a környéken. A jászsági gazdaság magját jelentik. Kockázatként jelentkezik ugyanakkor, hogy ezen nagyvállalatokat, a multinacionális tőke jellegéből adódóan kizárólag az aktuális gazdasági előnyök kötik Magyarországhoz vagy a térséghez, ezen előnyök esetleges kedvezőtlen alakulása, változása következtében elhagyhatják a térséget. A gazdasági stabilitáshoz ezért elengedhetetlen a megfelelő stabil és nemzetközi szinten is érzékelhető előnyöket biztosító üzleti környezet megteremtése. Ugyanakkor a gazdasági diverzifikálásának megteremtése is csökkentheti a térség kockázatait. 26
A vállalkozási kedv, a szakmai hozzáértés, az innovatív, kreatív és elemző készségek folyamatos fejlesztésével ösztönözni kell a potenciális vállalkozókat, hogy versenyhelyzetben is képesek legyenek a sikeres működésre. Az alkalmazotti ént bizonyos esetekben meg kell előznie a vállalkozói énnek. Sikeres, a globális piacokon helyt álló vállalkozókra és vállalkozásokra van szükség. Ezen réteg „kitermelése” legalább 8%-ban az időszak feladata. A működéshez megfelelő üzleti környezet kialakításával ösztönözhetők a helyi vállalkozók éppúgy, mint a befektetők, amelyek számára a térség adottságát tekintve rendkívül kedvező pozíciót foglal el főként a humán, társadalmi, intézményi, természeti környezet elemeit tekintve. Olyan lakó és munkakörnyezet megteremtése szükséges, amely vonzást gyakorol a társadalom kiemelkedő képességekkel rendelkező egyéneire, akikkel a térség és a gazdaság megújítása elkezdődhet. Annak érdekében, hogy ezek a talentumok a Jászságot válasszák szükséges, hogy vonzó környezettel találkozzanak, ilyen téren széles kínálatot tudjon a térség felmutatni. Ehhez a szociális ellátórendszerek, óvoda, bölcsőde, egészségellátás, oktatás stb. megfelelő, a korszellemnek megfelelő minőségben kell rendelkezése állni. 1.1 Megfelelő üzleti környezet megteremtése 1.1.1
Megközelíthetőség
A Jászság mai térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztése. A közlekedésfejlesztés terén szükséges az elérhetőség, a fenntartható közlekedés, az eszközállomány, valamint a logisztika összehangolt fejlesztése. A jászsági városok gazdaságélénkítésének alapja az elérhetőség javítása, biztosítani kell az észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok (az M3 Autópályához való kapcsolódás) erősítését, valamint fejlesztési forrásokat kell koncentrálni a leromlott állapotú és gyorsan értékét vesztő országos úthálózathoz tartozó szakaszok felújítására. Fontos célkitűzés a megfelelő elkerülő, tehermentesítő úthálózat kiépítése (Jászberény). A Jászság többirányú összeköttetése az M3‐hoz és az M0‐hoz való kapacitív kapcsolódással teljesíthető ki, a 31‐es és a 32‐es utak megújítása után. Hosszú távú célként jelentkezik az M32 és az M8 Eger felé vezető szakaszának megépülése, mellyel teljes értékű lesz a megye és Jászság kapcsolódása az M3 mentén fokozatosan erősödő Budapest‐Eger‐Miskolc‐Kassa/Nyíregyháza‐Kárpátalja fejlődési zónára. Ennek előkészítése még a 2014-2020-ig tartó programozási időszakban megkezdődhet. Az M4-es autópálya megvalósítása még inkább emeli majd a térség pozícióját, ugyanis mint két autópálya által körülzárt ipari-logisztikai bázist képezhet az egész jászsági terület. Az alsóbbrendű útfejlesztések a 2014-2020 programozási időszakban várhatóan kisebb hangsúlyt kapnak majd az előző időszaki fejlesztésekhez képest, a Nemzeti Közlekedési Stratégia célja, hogy a mellékutak színvonala 2020-ra közelítse meg a 2000. évi szintet. Az alsóbbrendű utak karbantartása viszont a terület útviszonyai miatt elengedhetetlen. Ezt CLLD keretében, települési együttműködéssel lehet megvalósítani. Fontos, a megfelelő gazdasági környezet megteremtését szolgáló, de alapvetően közlekedésfejlesztésre irányuló projekt a következő: - 32-es számú másodrendű főút burkolatának felújítása - A Jászberény elkerülő III. szakaszának kivitelezése 27
-
Jászberény és Jászfényszaru ipari zónáiból az M3-masra való közvetlen kijutás biztosítása érdekében egy M32-es autóút előkészítése (Pusztamonostor elkerülő) Jászárokszállás-Adács összekötő út kiépítése a jászárokszállási ipari park megközelíthetőségének javítása érdekében
A kisebb népességszámú települések a nehéz megközelíthetőség miatt egyre inkább elszigetelődnek a többi településtől és ez eredményezheti ezen falvak további leszakadását. Ezért elengedhetetlen a kisebb településeket megközelítő utak rendbetétele, felújítása, hogy azok gazdaságilag, térszerkezetileg, közlekedésileg és társadalmilag is a Jászság aktív részét képezhessék. A hivatásforgalmú kerékpárutak fejlesztése segítené a munkavállalók eljutását a munkahelyekre, biztonságos és egészséges közlekedést tehetnek lehetővé, ugyanakkor ezzel bizonyos szempontból tehermentesítésre kerülnek az útszakaszok. A közúthálózat fejlesztésén felül a közösségi közlekedés versenyképességét is javítani kell az egyéni közlekedéssel szemben mindkét közlekedési alágazat (menetrend szerinti autóbusz, vasút) területén. A közúti közösségi közlekedés terén fejlesztésre szorulnak a menetrendszerinti járatokkal érintett kritikus útszakaszok, a megállóhelyek és fordulóhelyek, valamint kiemelt jelentőségű a két alágazat közötti intermodális csomópontok létrehozása (Jászberény). Ipari tekintetben kiemelt fontosságú az intermodális közlekedés jelentőségének növelése. E tekintetben Jászberény város egy projekt előkészítését már megkezdte, de további fejlesztések is indokoltak a térségben.
A vasúti közlekedés fejlesztése fontos egyrészt a betelepült gyártóbázisok logisztikai kiszolgálására másrészt pedig a lakosság munkahelyre való eljuttatására. A Jászság vasúti közlekedése egyébként is
28
jelentős európai szinten is, ugyanis az ún. Helsinki közlekedési folyosó ágához csatlakozik a 86. számú vasútvonal érintve Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászapáti, Jászkisér, Jászladány településeket. 1.1.2
Ipari park fejlesztés
A térség megfelelő számú ipari parkkal rendelkezik gazdasági súlyát tekintve (Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászapáti), ugyanakkor klasszikus ipari park hiányzik Jászberény településről. Az itt működő cégek – példaértékű módon – saját részre alakítottak ki ipari övezetet, amelyhez Jászberény városa egyértelmű segítséget adott. További cégek betelepítéséhez azonban elengedhetetlen egy ipari bázis létrehozása, amelyet a város továbbra is a privát szféra bevonásával, külső befektetői megvalósítással képzel el, amelyhez természetesen a város minden támogatását megadja, viszont úgy véli az ipari park üzemeltetése nem elsősorban önkormányzati feladat. A Jászság Ipari Parkjainak összefogásával és egységes kommunikációval még vonzóbbá tehető a terület a betelepülő cégek számára. A meglevő ipari parkok fejlesztése ugyanakkor elengedhetetlen szolgáltatásfejlesztés mind pedig hálózatfejlesztés szempontjából:
mind
kapacitásbővítés,
Jászfényszaru – hálózatfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, kapacitásbővítés Jászapáti – szolgáltatásfejlesztés Jászárokszállás – szolgáltatásfejlesztés, kapacitásbővítés
1.1.3
Szakemberek biztosítása
Gazdasági szempontból elkerülhetetlen újraszervezni, racionalizálni az oktatást mind a középfokú oktatás mind pedig a térség felsőoktatása szempontjából. A Felső-Jászságban elsősorban elektronikai, műanyagipari, illetve gépészeti szakemberekre van szükség, melyből jelenleg hiány mutatkozik mind a középfokú mind pedig a felsőfokú végzettség tekintetében. Ilyen irányú középfokú szakemberképzés csak a megyén túl Hatvanban, Hevesen, illetve megyén belül Szolnokon és Újszászon folyik. Ennek érdekében fontos, hogy országos szinten újragondolják azokat az oktatás-szervezési folyamatokat, amelyek a gazdaság és a foglalkoztatás érdekeit szolgálják. Erre keresi a megoldást a nemrégiben felállt Klebelsberg Intézményfejlesztési Központ, ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy ennek megtervezése és megvalósítása nagyon időszerű és eredményei csak évek múlva válnak érzékelhetővé a gazdaság számára és a foglalkoztatottsági mutatókban. Felsőoktatás tekintetében a Jászság egyetlen főiskolával rendelkezik, mely a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar nevet viseli. Itt andragógiai, könyvtárosi, tanítói és szociális képzés folyik. A pedagógusok elhelyezkedése azonban problémát jelent, ugyanakkor piaci igény mutatkozik műszaki felsőfokú végzettségű szakemberek iránt. Ez a két tényező az, ami szükségessé teszi a felsőoktatási rendszer átgondolását is, a képzések piaci igényekhez való igazításával. Ez bár országos szintű átgondolást jelent, mégis elkerülhetetlen a térség, a megye fejlődésének szempontjából is. Az oktatás és képzés racionalizálásának megvalósulásával biztosítani szükséges a képzési kereteket, amely korszerű tanműhelyek, gyakorlóközpontok kialakítását jelenti elsősorban, valamint szoros együttműködést a környék nagyvállalataival (pl. közös képzési program). 29
Erre lehetőséget teremthet a volt Huszár Laktanya épülete, melynek racionális hasznosítása egyébként is elkerülhetetlen az állagmegóvás érdekében. Korábban az épület hasznosítására született egy terv Tudásközpont névvel, amely egy regionális tudásközpont létrehozását segítette volna helyi gazdasági szereplők közreműködésével. A projekt azonban a helyi gazdasági szereplők kihátrálása miatt nem valósult meg és a város vezetése a továbbiakban sem kívánja megvalósítani. Ugyanakkor az épület alkalmas oktatási intézmény létrehozására, korszerű tantermekkel és tanműhelyekkel a gazdasági szereplők közreműködésével. Erre Jászberényben egyébként is igény van, ugyanis a középfokú és felsőfokú szakképzés területén jelentős lemaradásokat lát a város vezetése. 1.1.4
Üzleti célú idegenforgalom fejlesztése
Üzleti célú idegenforgalmi fejlesztésre igény leginkább Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás, és Jászapáti tekintetében van. Az üzleti célú idegenforgalom fejlesztése a vendéglátóhelyek, mint éttermek, szálláshelyek és rendezvényközpontok létesítését jelenti, amely elengedhetetlen kelléke egy 21. századi ipari övezet zavartalan működésének. A korábbi szálláshely típusú fejlesztések vendégéjszakákhoz kötődtek kizárólag, így a gyógyfürdők, kiemelt turisztikai célpontok szálláshely-fejlesztései valósulhattak meg kizárólag támogatási forrásból. A korábbi rendszer ugyanakkor nem vette figyelembe a már létesült szálláshelyek illetve szobák számát, így jellemzően túlkínálat alakult ki ezen piacokon. Ezzel szemben viszont az üzleti célú szálláshelyek kialakítása nem történt meg, ami az üzleti szolgáltatási infrastruktúra egyik alapfeltétele különösen olyan nagy multinacionális cégek jelenléte esetén, mint a Samsung vagy az Electrolux. De a magyar cégek szempontjából is rendkívül fontos a belföldi-külföldi partnerek, vevők számára megfelelő szolgáltatási környezetet nyújtani. Az egyetlen, a térségben korábban működő szálloda a Jászapátin található Andrássy Thermál Hotel mára bezárt. A térségben működő nagyvállalatok ügyfeleiket, munkatársaikat szívesebben szállásolják el budapesti szállodákban, habár ezek körülbelül 60-80 km-es távolságra helyezkednek el. 1.1.5
Nemzetközi, multinacionális, és hazai nagyvállalatok innovációs kapacitásának ösztönzése
A Jászság versenyképes gazdaságának megőrzéséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen a jelenleg is itt koncentrálódó innovációs potenciál fejlesztése, a vállalkozói aktivitás növelése a kis- és középvállalati szektor helyzetének javítása érdekében. A K+F+I folyamatok tervezett fejlesztése a térség innovációs potenciáljának és teljesítményjavításának alapvető feltétele. A Jászságban letelepedett nagy multinacionális cégeknek (pl. Samsung, Electrolux, stb.) kulcsszerepet kell játszaniuk az innovációs együttműködésekben és törekedni kell a helyi kis- és középvállalatok innovációs tevékenységének beindítására, vagy a már meglévő továbbfejlesztésére. Az Elektronikai Központ létesítésének lényeges eleme a térség kiszolgáltatottságának csökkentése. Ennek egyetlen módja a vállalkozások lekötése, amelyet plusz szolgáltatások elérhetőségével válik képessé a környék megteremteni. A Samsunghoz és az Electroluxhoz hasonló vállalkozások számára értéket a következők képviselnek elsősorban: -
piac közelsége, beszállítók közelsége, 30
-
K+F+I tevékenység jelenléte.
Magyarország és a térség számára az egyetlen megoldás a K+F+I tevékenység helyben történő folytatása lehet, amely több szempontból is kedvezően hat a gazdaságra. Olyan kutató egységek telepítése valósul meg ezáltal, amelyek képesek kiszolgálni a nagy multinacionális vállalatok innovációs igényeit, kutatásait és megfelelő kutatókkal és szakemberekkel rendelkeznek az innovációs folyamatok elindításához, leképzéséhez. Ennek nemzetgazdasági szempontból is pozitív hatásai lehetnek. Egyrészt a multinacionális vállalatokat nagyobb arányban képesek lekötni, másrészt pedig kvalitatív munkaerőt tud felszívni javítva ezzel a térség és az ország pozícióját is. A fő hatásain túlmenően egy iparág megteremtését is szolgálhatja. Azon túl, hogy a nagyvállalatok képesek helyben megvalósítani innovációs tevékenységüket és fejlesztéseiket, a hazai ipar szereplői is képesek kutatásokat és fejlesztéseket eszközölni, amellyel megteremthetik a hazai elektronikai ipar alapjait és a már jelenlevő nagyvállalatok mellett kialakulhat egy magyar vállalkozói réteg az iparágon belül. A szakirodalom ezt kínai modellnek hívja, ugyanis a 20. század végétől a világ elektronikai gyártói Kínában gyártatták termékeik nagy részét. A lehetőséget felismerve, Kína laboratóriumokat, kutatásfejlesztési egységeket létesített a gyártóbázisok közelében, ahol megvalósíthatják fejlesztéseiket a gyártók. A történelem és a gazdaság mégis úgy hozta, hogy Dél-Kína elektronikai gyártóbázisait felszámolták és az olcsóbb előállítás lehetőségének kihasználásaként a gyárakat Vietnamba és Indiába telepítették a nagy multinacionális vállalkozások. Ami ezek után Kínában maradt: fejlesztésekre, kutatásokra alkalmas korszerű laboratóriumok, szakképzett, kiváló munkaerő és az otthagyott gyártóbázisok egy része. Ennek következtésben adott volt a helyzet, hogy kiépüljön egy saját elektronikai ipar, a Kínai elektronikai ipar, melynek hozzáadott értéke az ország gazdaságához még inkább meghatározó. 1.2 Hálózatosodás A helyi innovációs kapacitást egyrészt az oktatásért és képzésért felelős intézmények biztosítják, másrészt fontos szerepet kap a 21. században a különböző szervezetek és vállalatok közötti gondolatcsere, ezek rendszerré alakulása a klaszterképződéssel. A klaszterek elsődleges célja a különböző szervezetekben keletkező fejlesztések, innovációk és a know-how összehangolása és egységesítése, megoldás találása ezek eladhatóvá tételére. A klaszterképződés, mint hálózatosodás egyik fontos elemének az előbbiek alkalmazásában van kiemelkedő jelentősége. Ezen túl a klaszterként való együttműködésnek fontos szerepe van a tagvállalatok finanszírozásában is. Így a klaszteresedés erősíti a Jászság tőkevonzó képességét. Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatok tengelye és azok csomóponti térségei, Budapest városias települési környezete, valamit a Jászberény, Hatvan és Gyöngyös településhálózati csomópont alkotják az észak-keleti részét a Budapesthez tartozó ipari-logisztikai gyűrűnek. Ezen térségben az átlagos településméret lényegesen nagyobb, mint Heves megye északi és déli területein. Ez az intenzív használatú tengely a térség gazdasága és foglalkoztatása, intézményrendszere szempontjából egyaránt meghatározó, ezért a tágabb értelemben vett fejleszthetőséget, terhelhetőséget ezen városok együttműködése határozza meg. Itt koncentrálódnak az utak, az M3-as autópálya (Helsinki közlekedési folyosó része), a vasutak, a megyék nagyobb városai, valamint az itt meglévő feldolgozóipari gyártási 31
tapasztalatokra építve itt települtek le a jelentősebb területi igényű, nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások. Egy komplex iparágra épülő gazdasági övezet megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a vállalatok együttműködése, egymáshoz való kapcsolódása. Egy hálózat kialakítása rendkívül bonyolult feladat és nem kevés kockázattal jár, ezért megfelelő mennyiségű erőforrást is igényel. 1.1.1
Beszállítói program, hazai és helyi beszállítói együttműködések, partnerhálózati rendszerek kiszélesítése
A térségek gyorsabb fejlődésének előfeltétele, hogy minél nagyobb saját értékteremtéssel minél mélyebben integrálódjon be a nemzetközi munkamegosztásba. Ez a minél magasabb hozzáadott-érték által teremthető meg. E folyamat részeként el kellene érni, hogy a vállalkozások a jelenlegit meghaladó arányban váljanak beszállítóivá a hazai és multinacionális vállalkozások beszállítói hálózatainak. Az alacsony beszállítói részarány oka a vállalkozások nemzetközi követelményektől elmaradó méretnagysága, tőkeereje, technológiai és tudásszintje. A multinacionális cégeknek érdekük, hogy ne csak a saját termelésben megvalósított véghasználásban támaszkodjanak az alacsonyabb bérszintű munkaerőre, hanem annak költségcsökkentő hatását a magyar beszállítói kör kiszélesítésével is növeljék. Ez azonban nem vezethet az értékesítési és termelési kockázatuk növekedéséhez. Így a beszállítókat csak akkor fogják alkalmazni, ha azok garantálni tudják a megfelelő minőségi kritériumokat. Így a beintegrálódás csak akkor gyorsítható, ha a felsorolt tényezők mindegyikében gyorsítani tudjuk ezen vállalkozások fejlődését. A jelenlegi és potenciális ipari beszállító vállalatok jelentős termelési tartalékkal rendelkeznek; a potenciál kiaknázása jelentősen gyorsíthatná a térségi gazdaság növekedését és foglalkoztatás-bővítési hatással is járna. A Jászságban megtelepedett nemzetközi nagyvállalatokkal történő együttműködés lehetővé teszi a beszállítói tapasztalatot szerző cégeknek, hogy a nemzetközi piacon is nagyobb sikerrel mérettessék meg magukat. Egyértelmű szűk keresztmetszeti tényezők azonosíthatóak a beszállító cégek versenyképességében, amelyek olyan eszközökkel bővíthetőek, mint a kompetenciafejlesztés, szervezeti képességek növelése, folyamatmenedzsment rendszerek, illetve minőségirányítási rendszerek fejlesztése, tudás, innovációs készség. A helyzet hasonló más ágazatok esetében is. A Jászságban még az élelmiszeripari feldolgozók aránya magas, így ezek termékeinek térségi felhasználását is javíthatják beszállítói programok. Ez a folyamat jelentős mértékű hozzáadott-érték növekedéssel jár. Ez a gyakorlatban a következőképpen valósulhat meg: A már letelepedett nemzetközi cégek megtartása, a hazai vállalkozások sikeres működése valamint az új letelepedések ösztönzése érdekében erősíteni kell a hazai és helyi beszállítói együttműködéseket, partnerhálózati rendszerek kiszélesítését (pl. fejlesztésben részt vevő szállító, rendszerbeszállító beszállítóinak felkutatása, stb.). A hazai és helyi beszállító hálózat erősítése különösen hangsúlyos kell, hogy legyen az ipar (elektronika) és a kereskedelem (élelmiszeripar, stb.) tekintetében.
32
1.1.2
Térségi Ipari Klaszter létrehozása
A hálózatosodás egyik eszköze lehet egy Ipari Klaszter létrehozása jászsági központtal. A klaszter szerepe a Jászság területén működő szervezetek önkéntes együttműködési hálózatának kialakítása, az értéklánc szereplőinek összehangolt tevékenységének elősegítése, a vállalkozások innovációs teljesítményének fokozása, illetve meglévő együttműködésük hatékonyságának növelése, a beszállítói képességek javítása, hatékonyan működő beszállítói rendszer kialakítása, befektetői tőke fogadóképességének javítása, a klaszteren belüli beszállítóvá válás folyamatának elősegítése és felgyorsítása, a klaszter tagjainak üzletfejlesztési tevékenységének támogatása. Ennek előkészítése megkezdődött a László Károly Háztartási Gépeket Gyártó, Fejlesztő, Forgalmazó és Beszállítói Szervezetek Együttműködési Klasztere 2011. évi alapításával, az Electrolux gesztorságával, Jászberény székhellyel és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara támogatásával. A klaszter működésének és céljainak elősegítése fontos tényező a Jászság ecoszisztémájában:
A szervezett felsőoktatási és K+F háttér megteremtése, az ipari specifikus szakképzés megteremtése.
A háttériparágak, a beszállítók, a feldolgozóipari értéklánchoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; szerepének újragondolása.
Az elektronikai és háztartási gépipar kiemelkedő teljesítményére alapozott innovációs lehetőségek feltárása; az értékesítés és a gyártás közötti szakadékot áthidaló kezdeményezések ösztönzése.
A szakképzés gyakorlati részének erősítése, vállalati partnerség megteremtése.
Innovatív klaszterprogramok indítása és összekapcsolása a befektetés-ösztönzéssel, kisebb, de rugalmas erős középvállalatok letelepítésével.
Elektronikai eszközök fejlesztésének támogatása.
33
2. A vidékies települések felzárkóztatása Az Alsó-Jászság döntően mezőgazdasági jellegű településekből áll, kisebb kapacitású könnyű- és élelmiszeripari üzemek, kereskedelmi egységek egészítik ki a mezőgazdasági termelést. A Jászság gazdasági-társadalmi kapcsolati irányultsága elsősorban észak-nyugati, fejlődését Budapest közelsége döntően befolyásolja. Ez az Alsó-Jászság településeinek ipari gazdasági fejlődését erősen korlátozta a Felső-Jászságban lévő kedvezőbb elhelyezkedésű városokhoz képest. A térség felzárkóztatásának célja, hogy a lehető legnagyobb mértében segítse a település vállalkozásainak fenntartható fejlődését oly módon, hogy annak közvetlen hatásaként az Alsó-Jászság lakosainakkiemelten a szegregátumokban élők elhelyezkedését lehetővé tevő munkahelyek száma növekedjen, így hozzájárulhat a megyei szintű és országos hosszú távú célok megvalósításához. 2.1 Vidék élhetővé tétele 2.1.1
Jászsági integrált CLLD-k létrehozása
Az Alsó-Jászság és a vidékies területek gazdasági leszakadásának megállítása és munkaerő piaci helyzetének javításához nélkülözhetetlen az elsődleges gazdaságban megvalósuló munkahelyteremtés. A vonzó befektetői környezet kialakításához az önkormányzatoknak további erőfeszítéseket kell tennie. A települések együttműködését és fejlesztését integráltan szükséges megvalósítani. Ennek intézményi keretét integrált CLLD-k létrehozása teremtheti meg, ahol a települések, egymással együttműködve egységes vidékfejlesztésre törekednek. A korábbi időszak LEADER program és a 20142020 időszaki CLLD között a különbség alapvetően a forrásösszetételben van. Míg a LEADER kizárólag az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrást használt, addig a CLLD alapvetően vállalkozásfejlesztési célú ERFA forrást használ fel. Ezzel nagyobb hangsúly kerül a vidékies térségek vállalkozásainak ösztönzésére nagyobb teret nyitva ezzel a foglalkoztatás bővítésének. A Jászsági integrált CLLD-k fő feladatai közé tartoznak a következők: -
munkahelyteremtés, melynek jótékony hatásai hozzájárulnak a szegregátumokban élő emberek életkörülményeinek javításához, ezáltal a szegregátumok felszámolódásához, a CLLD vállalkozásainak segítése foglalkoztatási fókuszra támaszkodva, beszállítói lehetőségek keresése a települések vállalkozásai számára, egységes turisztikai marketing kialakítása.
2.2 Feldolgozóipar telepítése A Jászság mezőgazdasági térségnek tekinthető, az országos átlagot is meghaladja a mezőgazdaságban működő vállalkozások száma, amely főként a kevesebb vállalkozással rendelkező kisebb településeken jelentős; Jászszentandráson 21%, Jászágón 18%, Jánoshidán 16% az arányuk, de valamennyi településen jelentős ez az arány az országos átlaghoz képest. A mezőgazdasági jelleg főleg a térség adottságaiból következik és elsősorban az Alsó- Jászságra jellemző. Itt a megélhetést főleg a mezőgazdaságtól várják, de ebben a gazdasági ágban is erősödik a verseny, amelynek hatására ez a 34
megélhetés egyre jobban veszélybe kerül. Ennek megoldása az alacsonyabb hozzáadott értékű mezőgazdasági output feldolgozása lehet. 2.2.1
Élelmiszeripari feldolgozók telepítése, a már meglevők fejlesztése
Az Alsó-Jászság településein a feldolgozóipari hagyományok évszázadok óta élnek (tejipar, sütőipar, húsipar, malomipar), az élelmiszeripar azonban koránt sincs a lehetőségekhez mérten kedvező pozícióban. A mezőgazdaságnak korábban jóval nagyobb szerepe volt a térségben, mint jelenleg. A magángazdaságok jelentős részére a tőkeszegénység a jellemző. A birtokszerkezet, birtokméret nem megfelelő, bár az utóbbi időben megindult a földterületek koncentrációja. A szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős hagyományai és eredményei vannak a zöldségtermesztésnek (pl. paprika, vöröshagyma, dinnye). Az akció célja a munkaigényes és nagyobb hozzáadott értéket biztosító termékek előállításán túl az egyes termékek versenyképességét meghatározó magas feldolgozottsági szint és magas minőség elérésére, továbbá az élelmiszerbiztonsági előírásokat és a fogyasztói szokásokat, igényeket meghatározó „egészséges termék” előállítása is. A kapacitások újraélesztésére - figyelembe véve a megye baromfihús előállításban, valamint az egyes tájterületekre jellemző zöldség- és gyümölcstermesztésben betöltött szerepét - elsősorban a baromfiipar, tésztagyártás, húsfeldolgozó, tejipar és a konzervipar tekintetében van szükség. Cél még a kis kapacitású feldolgozók legalább közepes méretű élelmiszeripari bázisokká való alakítása, melyek megfelelnek az európai uniós követelményeknek, élelmiszerbiztonsági és minőségbiztosítási feltételeknek. Néhány példa már meglevő üzemek fejlesztésére:
Jásztej Rt - tejipari feldolgozó-kapacitások növelése a kistermelőktől való nagyobb arányú alapanyag-átvétellel (ez az arány most 10%) Füle István és Fia Kft. – a húsfeldolgozó kapacitásainak növelése a helyi foglalkoztatás elősegítése érdekében Urbánné és Társa Kft. – a malomipari termékek másodlagos feldolgozásának elősegítése a tésztagyártás kapacitásbővítésével és önálló márka létrehozása Tarnamenti – 2000 Zrt. – a biogazdálkodáson alapuló bioélelmiszer előállításra alkalmas üzem telepítése Szatmári Malom Kft. – a malomipari tevékenység kibővítése speciális lisztkeverékek előállítására, tésztagyár létesítése
Néhány példa új feldolgozóüzemek telepítésére:
zöldségfeldolgozó üzem gyümölcsfeldolgozó üzem napraforgómag-feldolgozó vöröshagyma-feldolgozó üzem vágóhíd, húsfeldolgozó csomagolóüzem, gyümölcsaszaló hűtőházak 35
Az új tervezési időszakban a mezőgazdasági és a kapcsolódó iparágak foglalkoztatása jelentős hangsúlyt kap, fő fókusz várhatóan a hatékonyabb gazdálkodáson lesz. Várhatóan jelentős változások mennek végbe a termékszerkezetben és a mezőgazdasági termelés sokkal inkább élelmiszeripari kiszolgálóvá válik. A termelés vállalkozás-jelleget ölt, ami annyit jelent, hogy a „termény”- termelés mellet megjeleni a „termék” a márka fogalma. Élelmiszeriparban így jelentős fejlődés várható, amint a takarmánytermelésben is. A Jászság mezőgazdasági és élelmiszeripari potenciájának javítása a vidéki térségek felzárkóztatásának elemi érdeke. A jászsági termékek márkaerejének javítása magas hozzáadott értéket teremt hosszútávon is. A jászsági terület elismertsége és érdekérvényesítő képessége, pozícionálása, jelentős mértékben múlik azon, hogy gazdaságilag hogy teljesít.
36
3. Önszerveződő társadalom A következő időszaki programozás elsődleges céljai között szerepel a vidék megélhetésének biztosítása, a vidéki szolgáltatások minőségi biztosítása. A rurális terület problémáinak megoldása a társadalmi-gazdasági önszerveződésben látható. 3.1 Idegenforgalom egységesítése Az egységes turizmus kialakítása fontos a Jászság területén és jelentős erőnek számíthat a települési összefogás a területen. Mindez összehangolt fejlesztéseket és marketinget jelent. 3.1.1
Fesztivál az egész nyár a Jászságban programsorozat 2013. június
2013. július
2013. szeptember
2013. augusztus
A jászok rendkívül nagy kulturális identitással rendelkeznek és önszerveződő képességük is magas Magyarország többi térségéhez képest. Ezt mutatja a terület kulturális és szabadidős programjainak sokszínűsége és mennyisége is. Az egész nyári idényt betöltő programokkal rendelkezik, mely strukturált szervezéssel és együttműködéssel a térség meghatározó turisztikai célpontjává válhat. A sikeres működés záloga ugyanakkor az együttműködés lehetősége, így a programok forrásait a területre vonatkozóan egységesen indokolt meghatározni, növelve az együttműködést és a kulturális szervező erőt.
37
A térség jelenleg legnagyobb kapacitású termálfürdője Jászapátiban található. Fontos a térség turisztikai megítélésének szempontjából a fürdő jelenléte, azonban sokkal hangsúlyosabban egyetlen fürdőre, jelen esetben a Jászapátiban találhatóra érdemes koncentrálni, mivel a Jászság egységes területe úgy lehet turisztikailag versenyképes, ha nem települési versenyként, hanem országos vagy akár nemzetközi versenyként éli meg a fejlesztéseit. A jászapáti termálfürdő területileg bővíthető, alkalmas a komplex fejlesztésre és a fejlesztések révén egységes marketinggel a Jászság turisztikai vonzereje megtöbbszöröződhet.
3.1.2
Egységes turisztika
A Jászság nem kiemelt idegenforgalomi célpont, de vannak olyan lehetőségek, amelyekre lehet építeni. Öt településen található strand, ezek közül három településen kemping is üzemel, amelyeket nagy számban látogatnak külföldi vendégek a nyári időszakban (májustól szeptemberig). Ezzel továbbá összefűzhetők a jász hagyomány és kultúra kedvelt rendezvényei, fesztiváljai. Az egységes turisztikai marketing kialakításának célja a térség egy turisztikai desztinációként való kezelése, együtt ugyanis már jelentős idegenforgalmi vonzó hatása lehet a térségnek, akár hazai és hosszú távú célként akár külföldi viszonylatban is. A turisztikai potenciál koncentráltabb megerősítése, összefonása a cél, melybe bele tartozik a műemlékek, szabadidős lehetőségek, termálfürdők szolgáltatásainak, a térség szálláshelyeinek, a környék rendezvényeinek megismertetése, és a programok közti koordináció erősítése. Szükséges az egymásra integráltan épülés a turisták és látogatók teljes körű kiszolgálása érdekében, valamint lehetővé kell tenni a magas értékkel bíró hagyományok megjelenítését. Jelentős projekt a Zagyva-Tarna fejlesztése, melynek elsősorban turisztikai szempontból van jelentősége a környezetvédelmi célokon túlmenően. A projekt jelenleg előkészítési fázisban van, tervezett projektelemei: kerékpárút-fejlesztés, záportározók építése, árvízvédelmi-fejlesztés, komplex turisztikai térségfejlesztés. Jászapáti strand- és termálfürdő - Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping Jászapáti város és az egész Jászság kiemelkedő turisztikai desztinációja a nátrium-hidrogén-karbonátos vizű strandfürdő, amely az 1960-as évek elején épült és amelynek vizét gyógyvízzé minősítettek és 2010-től elérhetőek OEP szolgáltatások is. A 45 °C-os víz egy 805 m mély kútból tör a felszínre. A térség vonzerejének erősítése érdekében fontos a pihenő és rekreációs, szabadidős, és üzleti turizmus fontos. Ennek eszköze egy átfogó fürdőfejlesztés lehet, amely a jászapáti termálfürdőt és jászapátit országos és nemzetközi szintű turisztikai célponttá alakítja. A strand területén fontos a nagymedence vízforgatóval történő ellátása, és újbóli beüzemelése, a gyógyfürdő kialakításához szükséges fejlesztések elvégzése. A kemping területén újabb faházak telepítése szükséges, ill. a recepciós épület felújítása, korszerűsítése is fontos. Kiegészítő célok megvalósítása érdekében kiemelten fontos a strandfürdő, a kemping, a sportpálya és a Panna-tó területének kiemelt fejlesztése és olyan szolgáltatások, rendezvények szervezése, melyek csökkentik a szezonalitást. 38
Nem csak a városba látogató turisták, hanem az egész város lakossága számára fontosa a Panna- tó és környezetének rekreációs megújítása. A tó közkedvelt, különösen nyáron, több száz ember tölti itt szabadidejét. Fontos, hogy a területen rendelkezésre álljon az a minimálisan szükséges alap infrastruktúra, amely az itt töltött időt kényelmessé teszi és mentesíti a területet az elszennyeződéstől. Egységes turisztikai marketing fókuszai: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
gyógyfürdők, wellness turizmus horgászat, vadászat, szabadidős turizmus programok családoknak (állatkert, kézműves vásárok) nyári fesztiválsorozat műemlékek gasztronómia
3.2 A leghátrányosabb társadalmi rétegek és a leszakadó települések felzárkóztatása A városi életforma térhódítása és a vidéki térségek egyidejű leszakadása, így például a képzett fiatalok elvándorlása, a munkanélküliség és az urbanizáció térhódításával együtt a devianciák növekedése, bizalmatlanság, a települési önkormányzatok anyagi ellehetetlenülése, a fejlesztések következetlen, időben és tematikailag rapszodikus biztosítása a vidék önszerveződő és érdekérvényesítő képességét, illetve a társadalmi konfliktusokat egyaránt gyengítették. Ezeknek a tényezőknek tulajdonítható leginkább a leszakadó vidéki térségek pályázati aktivitásának gyengesége, az innovációk terjedésének lassúsága, a vidéki érdekek szabályozási folyamatokban való figyelmen kívül hagyása. A vidéki élet és társadalom fennmaradásának, élhetőségének és fejlődésének érdekében olyan intézkedésekre van szükség, melyek belülről a társadalmi önszerveződésen keresztül gazdasági folyamatokká teljesülnek ki és biztosíthatják a vidéki lakosság:
megélhetését társadalmi integrációját gazdasági erejét önfejlesztő képességének gyakorlását az egészséges és fejlődésre ösztönző verseny meglétét a szegregált rétegek felzárkózását a minőségi vidéki életet
3.2.1
Helyi termékek és termelői önszerveződés
A vidéki társadalom megélhetését szemléletformálással lehet elsősorban biztosítani, melynek egyik fontos eszköze a termelői önszerveződés lehet. Már hazánkban is több példát láthatunk vidékies településekre, akik földrajzi és gazdasági helyzetüket tekintve kedvezőtlen helyzetükből ezen módszer segítségével tudtak kitörni és egy példaértékű, kis gazdaságot kialakítani melyet a lakosság sajátjának érez. A folyamat beágyazódásával a helyi termékek kinőhetik magukat megfelelő termék és brandmenedzseléssel. Ebben a megközelítésben a Jászság egységes és összefüggő homogén és voluntarista tervezése helyett az irányítás inkább menedzselés jellegű, ösztönző-támogató, mely a lokális, alulról jövő kezdeményezéseket támogatja. Ez lényegében az önszerveződésre épít, amely rugalmasan követi a kereslet változásait. Egyben erősíti a terület összetett, azaz heterogén jellegét, az eltérő 39
identitáskörzetekben eltérő térterméket és egyéb szolgáltatási és fogyasztási termékeket hoz helyzetbe, márkásít, kihasználva és egyben helyzetbe hozva a térrészek rejtett spirituális értékeit, kézműves kultúráját, termékeit. Intenzív felzárkóztató programokra van szükség, készség szintű képzésekkel, szemléletformálással és a munkaetika-kultúra elterjesztésével, honosításával, szakemberek támogatásával. Célszerű ezt a folyamatot a Jászságban a már működő közmunka programokra építeni. A magas hozzáadott értékű mezőgazdasági termelés (zöldség, gyümölcs) kisebb mezőgazdasági földterületet és több élőmunkát igényel, mint az intenzív termelés, ezáltal alkalmas az önszerveződő társadalom alapjainak megteremtéséhez. Egy későbbi lépcső a megtermelt javak feldolgozása lehet, ami még jelentősebb hozzáadott értéket teremthet. Ennek szerveződése azonban helyi szinten kell, hogy teljesüljön, eszközöket viszont biztosítani kell a helyi erőknek, önkormányzatoknak. Eszközök és források a helyi termékek és a termelői önszerveződés kiépítésének biztosítására: forrás biztosítása a növényi kultúrák kialakításához (földterület, vetőmag, stb.) a civil szerveződés létrejöttéhez jó példák bemutatása a résztvevők számára, amelyen keresztül érzékelhetővé válik a kitörés lehetősége forrás biztosítása a termelés színvonalas fenntartásához (növényvédelem, művelési eszközök) forrás biztosítása a később kialakuló feldolgozóipar megteremtéséhez és a helyi termékek piacképessé tételéhez
40
4. Horizontális célok A jászsági terület elsődleges fejlődési lehetősége az infrastruktúra megteremtése, a jászsági kapcsolatok erősítésén túl együttműködésekre való törekvés, az Alsó-Jászság és a vidéki elmaradott térségek és a társadalom leszakadó rétegeinek felzárkóztatása. Ezen célokon túl viszont jelentős hangsúly van olyan normákhoz való illeszkedésen is amelyek egyértelművé teszik az országhoz illetve az európai unió célrendszeréhez való illeszkedést is. A horizontális célok meghatározásánál egyértelmű törekvésként ezen hangsúlyok összekapcsolása volt egyértelmű, területileg is előre mutató gazdasági fejlesztési célokkal. H1 – Hozzájárulás az ország megújuló energia hasznosítási arány és energiahatékonyság növelési célkitűzéseihez Az Európa 2020 Stratégia kijelölt céljai közé tartozik a CO2 kibocsátás 1990. évi bázisról 2020-ra 10%kal történő redukálása, 14,65%-nyi megújuló energiaforrás arányt és 2,96%-os energiahatékonyságnövekedés a 2011. évi bázishoz képest. A célok teljesítésében hazánk a megújuló energia-hasznosítás tekintetésben marad el leginkább. Tekintettel a Jászsági térség rendkívül jó geotermikus illetve biomassza hasznosítás jellegű potenciáljára a célokhoz leginkább a megújulók hasznosításával képes legnagyobb arányban hozzájárulni. A megújuló energia hasznosítás ugyanakkor gazdasági érdek is, mert a helyi energiatermelés egyrészt segíti a foglalkoztatást másrészt pedig hosszabb távon csökkenti az energia árakat (és energia-függőséget). A Jászság területe rendkívül gazdag geotermikus energiában, termálvízben. Jelenleg is több önkormányzat így oldja meg így közintézményeinek fűtését. Ezen jó gyakorlat további ösztönzése szükséges, ezen túl pedig az európai uniós normáknak és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően meg kell teremteni a lehetőségét a jelenlegi termálvíz fűtésű rendszerek zárt rendszerré történő fejlesztésének a termálvíz visszasajtolásával. A másik megújuló energiaforrás, amely hasznosításának lehetőségét a térség magában hordozza az elsősorban a biomassza alapú hő- vagy akár áramtermelés, amely akár egész városokat láthat el megfelelő mennyiségű hőenergiával. Az energiahatékonyság növelésével a beruházás színhelyén közvetlenül érzékelhető a megtakarítás aránya. Így ez a tulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek kézzelfogható megtakarításokat eredményezhet, hozzájárul a lakossági életszínvonal növekedéséhez és szemléletformáló erővel bír. ezen kívül pedig bizonyos mértékben hozzájárulhat az építőipar fellendüléséhez. A szén-dioxid kibocsátás redukálása elsősorban a közösségi közlekedés és kerékpárút-hálózat fejlesztésével illetve a kerékpárhasználat népszerűsítésével valósul meg. H2 – A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmenségben A foglalkoztatás szintje bár a megyei átlag felett van a Jászságban, messze nem éri el az európai uniós szintet és jelentős különbségek mutathatók ki a felső-jászsági és alsó-jászsági területek között is. Az Európa 2020 Stratégiában megfogalmazottak szerint 2020-ra Magyarországon a 20-64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája 75% kell, legyen. E tekintetben Magyarország 61%-on teljesít, a térség pedig még ennél is kedvezőtlenebb helyzetben van. Figyelembe véve azt, hogy nem képes a megye és a kormányzat és nem is célja munkahelyeket teremteni, ezért indokolt mindezt a vállalkozások fejlesztésével és önkormányzatok hozzájárulásával elősegíteni. A Jászság szempontjából minden 41
jövőbeni fejlesztés esetén javasolt annak munkahelyteremtő képességét számszerűsíteni. Emellett a természeti erőforrások helyi kihasználása, a környezetipar lehet a foglalkoztatás bővítés egyik lehetséges megoldása. A kis- és középvállalkozások szerepe a foglalkoztatás területén kiemelkedő. H3 – Vállalkozások fejlesztése révén közvetett módon társadalmi – közcélú feladatok minőségének javítása Az elmaradott térségek, leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása, csakúgy, mint a közcélú feladatok ellátásának minőségi javulása nem mehet végbe a gazdaság szereplőinek közreműködése nélkül. A horizontális cél arra kíván kitérni, hogy a vállalkozások fejlesztése indukálhatja a foglalkoztatást, segítheti az önkormányzatok működését, ugyanakkor az államkasszához is jelentősen hozzájárul akár közvetett módon is. A vállalkozásoknak éppúgy érdeke a megfelelő infrastrukturális környezet, a megközelíthetőség, az életminőség, a szegregáció megszűntetése, mint a lakosság számára. Ezen érdekek összefűzését jelentheti a vállalkozások közcélú irányú fejlesztése, egyfajta indirekt támogatási forma jelenlétével.
42
5. A térségi kapcsolódási pontok A Jászság, mint területi egység nemzetközi versenyképességének kulcsa a világgazdasági folyamatokhoz, a feltörekvő kelet-közép-európai térséghez, a fővárosi metropolisztérséghez valamint az értékteremtés folyamatának kontinenseken átívelő áramához történő szerves kapcsolódás; az érdeke pedig az, hogy együttműködve a környező területekkel; Jász-Nagykun-Szolnok megyével, Heves megyével és a Budapesti metropolisztérséggel minél kedvezőbb pozíciókat érjen el elsősorban nemzetközi kitekintésben, valamint a gazdasági diverzitás terén. A gazdaságfejlesztési stratégia csak akkor lehet sikeres, ha az integráció az erős és kiegyensúlyozott belső kapcsolatokon alapul, valamint a gazdaság és a helyi közösségek szerves együttműködésén, a társadalmi kohézió erősítésén. E tekintetben a Jászság rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Fejlesztendők ugyanakkor a területen kívüli együttműködések, nagy jelentőséggel bír Pest megyéhez való térbeli kapcsolódás, valamint a környező megyékhez. Pest Megye A Budapest és a közvetlen agglomerációján kívül eső területek lemaradtak a fejlődésben, a Középmagyarországi Régióhoz való tartozás miatt jóval kevesebb fejlesztési támogatásban részesültek, mint a konvergencia régió területei. A viszonylagos pozícióelőny megszűnt, a munkanélküliség közelít az országos átlaghoz, a strukturális problémák a legtöbb térségben azonosak, mint az ország más részein. Különös kihívást jelent az újabb leszakadó térségek megjelenése, egy sor nagyfoglalkoztató vállalat kivonulása, vagy a foglalkoztatottak számának csökkenése, általában az építőipar válsága és a helyi gazdaság teljesítményének csökkenése. (Vác, Aszód, Nagykáta, Cegléd). Ennek következtében a Jászság ipari fejlettsége túlszárnyalja ezen településekét. A Pest Megyei a 20142020 koncepcióban ezen területek felzárkóztatása vidékfejlesztéssel jelenik meg. Ezzel egyfajta verseny teremtődhet a jászsági, főként az Alsó-jászsági mezőgazdasági outputok és feldolgozott termékeik irányába, amennyiben a két terület felvevőpiacaiként Budapestet és a közvetlen budapesti agglomerációt valamint a Jászság területeit tekintjük. A térség szempontjából még jelentős lehet a jászsági terület tőke-elszívó hatása a már említett támogatási rendszer miatt. Ezt a Jászság települései eddig is jól kihasználták és a jövőben is nagy lehetőséget biztosíthat elsősorban az ipari fejlődés szempontjából. Budapest közelsége egyébként is hatással van a térségre kereskedelmi, oktatási és kulturális szempontból. A főváros adta lehetőségek jelentős jövedelem-elszívó és egyben tudás-elszívó tényezőt is alkotnak. A felsőoktatás elsősorban Budapesti egyetemeken és főiskolákon zajlik a Jászság vonatkozásában, amely diplomás értelmiségi réteg csak nagyon kis százaléka helyezi vissza életterét a Jászság területére. Heves megye Heves megyét kelet-nyugati irányban átszelő Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” része az Észak-magyarországi régió gerincének. A fejlettségi tengelyhez tartozó térségek gazdasági súlya meghatározó, amely lényeges lehet a Jászság szempontjából is, a meglevő oktatási kapcsolódáson túl a gazdasági tengelyre való rákapcsolódással elmélyíthetők a megyén túli együttműködések és jelentős gazdasági erő részét képezheti a terület. Itt koncentrálódnak az utak, az M3-as autópálya (Helsinki 43
közlekedési folyosó része), a vasutak, a megye nagyobb városai, a lakosság több, mint kétharmada, valamint az itt meglévő feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve itt települtek le a jelentősebb területi igényű, nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások. A Jászberény-Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” versenyképes gazdaságának megőrzéséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen a jelenleg is itt koncentrálódó innovációs potenciál fejlesztése, a vállalkozói aktivitás növelése a kis- és középvállalati szektor helyzetének javítása érdekében.
44
6. Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz Település
Fejlesztési célok
Jászberény
Oktatás Keresletorientált felsőoktatás kialakítása - Fokozott gazdasági igény műszaki felsőfokú képzésre Középfokú szakképzés gazdasági igényekhez való igazítása Szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése Bölcsődei, óvodai, általános iskolai és középiskolai és kórházi férőhelyek számának növelése Üzleti célú turizmust kiszolgáló szálloda kialakítása Játszóterek felújítása, játszótéri kapacitások növelése Lakásépítési- és lakás-felújítási program kidolgozása az értelmiségi és szakképzett családok letelepítésére („fecskeházak”) Belterületi csapadék- és belvíz elvezető rendszerek fejlesztése Ivóvízhálózat fejlesztése és ivóvíz-minőségjavítás „Város Szíve Program” megvalósítása Városi fürdő komplex fejlesztése Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése Lehel-uszoda fejlesztése Sportpályák korszerűsítése Gazdaság Ipari és Innovációs Park illetve inkubátorház létrehozása A Jászberényben tevékenykedő cégek magas energiafogyasztásának megújuló energiával történő kiváltása A nagyvállalatok igényeinek kielégítése (fejlett közúthálózat, szakképzett, elérhető munkaerő) Intermodális közlekedési csomópont létrehozása Kultúra Jászberény, mint a Jászság gazdasági és kulturális központja Budapest értelmiség-elszívó hatásának csökkentése Testvérvárosi kapcsolatok erősítése A település rendezvényeinek összehangolása a „fesztivál az egész nyár a Jászságban” című programsorozattal Szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése Bölcsődei és általános iskolai férőhelyek számának növelése Kéttannyelvű óvoda létrehozása (250 fő) A meglevő intézmények korszerűsítése, termálvízfűtéssel Egészségház fejlesztése Idősek otthona létrehozása (50 fő) Étterem, szálláshely kialakítása Szabvány kézilabda sportcsarnok létesítése, (???) uszoda építése A középületek hőenergia-ellátása geotermikus kút fúrásával Lakásépítési program a fiatalok letelepedésének elősegítésére II. ütem Rekreációs célok: horgászat (Lehel-tó rekreációja), tanösvény, játszóház, lovas sport, vadászturizmus fejlesztése Járdák, kerékpárutak építése, felújítása Csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, a már meglevő hálózat felújítása Kultúra A település rendezvényeinek (Fogathajtó Verseny, Tarlófesztivál) összehangolása a „fesztivál az egész nyár a Jászságban” című programsorozattal Gazdaság A meglevő ipari park további fejlesztése: raktárkapacitás növelés, inkubátorház, kutatóműhely
Jászfényszaru
45
Jászárokszállás
Jászapáti
Jászkisér
Az ipari park energiaellátásának biztosítása hálózatfejlesztéssel A Jászfényszarun tevékenykedő cégek magas energiafogyasztásának megújuló energiával történő kiváltása Szolgáltatások fejlesztése Energia racionalizálási program keretében intézmény felújítások Kerékpárút építés Sportcsarnok építése Építési telkek közművesítése Ivóvízvezeték hálózat felújítása Belvízelvezető hálózat felújítása Bányagödrök rendezése Szarv-ágy patak árvízvédelmi fejlesztése Gyöngyös patak tisztítása Bölcsőde és tornaterem felújítása Lehel úti óvoda felújítása Idősek Apartman házának bővítése Gazdaság Ipari park infrastruktúrájának fejlesztése Kultúra Tájház felújítása Turisztikai rendezvények megvalósítása, bővítése Szolgáltatások fejlesztése Termál Fürdő fejlesztése Egységes turisztikai marketing kialakítása A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésére sportprogramok és sportedzések szervezése Gazdaság Az ipari park kihasználtságának növelése a kkv-knak nyújtott támogatások által (piacszerzés) Szabadidős turizmus fejlesztése: horgászturizmus, vadászturizmus Kereskedelmi központ, piac kialakítása A mezőgazdasági termelés és kertkultúrák termesztésének elősegítése Élelmiszeripari feldolgozók kialakításának és fejlesztésüknek elősegítése Kultúra A település rendezvényeinek (Jászsági randevú, Aratóünnep, Tavaszindító gazdanapok) összehangolása a „fesztivál az egész nyár a Jászságban” című programsorozattal A városközpont megújítása Szolgáltatások fejlesztése 3 irányú kerékpárút kialakítása, a Tisza-gátig terjedő szakaszon turisztikai célú környezetfejlesztés Tömegközlekedés fejlesztése, hogy ne szigetelődjön el teljesen a település Önkormányzati intézmények termálvíz-fűtéssel való ellátása (hőcserélős rendszer) Város rehabilitáció Gazdaság Mezőgazdasági mintagazdaság és tanácsadó kialakítása Közmunkaprogram forrásainak megteremtése
46
7. Az egységes gazdaságfejlesztés érdekében megvalósítandó projektek
Projektek 31. számú út felújítása 32. számú út felújítása Jászberényi elkerülő III. ütem M32 közvetlen ipari kijutás az M3-as autópályára Adács-Jászárokszállás összekötőút Jászfényszarui ipari park infrastrukturális ellátottságának fejlesztése Üzleti célú szálláshely kialakítása Jászberényben Fesztivál az egész nyár a Jászságban programsorozat megszervezése a települések együttműködésével Jászkiséri 3 ágú kerékpárút kialakítása, a Tisza-gátig terjedő szakasz turisztikai célú környezetfejlesztésével Önkormányzati intézmények zárt rendszerű termálvíz-fűtése Helyi gazdaságfejlesztési program, mintagazdaság és tanácsadás kialakítása – közmunka program kiterjesztése Mezőgazdasági feldolgozó üzemek újralétesítésének ösztönzése A Jászberényi bölcsődei, óvodai és általános iskolai férőhelyek növelése és lakásprogram Biogáz üzem létesítése (megvalósítás helye további vizsgálatot igényel) Jászapáti fürdőfejlesztés Hanyi-Jászsági árapasztó tározó Élelmiszeripari feldolgozóüzemek telepítése Meglevő élelmiszeripari feldolgozók kapacitásbővítése, modernizálása Egységes élelmiszer-marketing kialakítása Szabadidős turizmus fejlesztése: horgászturizmus, vadászturizmus Éttermek, konferencia-központok kialakítása az üzleti célú vendéglátási igény kialakítása érdekében Intermodális közlekedési csomópont létrehozása Jászberényben Zagyva-Tarna összehangolt fejlesztése Ivóvízhálózat fejlesztése és ivóvíz-minőségjavítás a településeken A jászberényi Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar újradefiniálása, piaci igényekhez való igazítása A jászberényi Huszár Laktanya épületének újraértelmezése oktatási célzattal A jászberényi Huszár Laktanya épületének felújítása, korszerű képzési központ kialakítása Legalább két CLLD felállítása A CLLD-k részére szabad felhasználású források biztosítása Innovációs központ létrehozása Beszállítói program a térség vállalkozásai számára M32-es gyorsforgalmi autóút előkészítése
47
Megvalósítási ütemezés 2013 2014 2014 2015 2015 2014 2016 2014-2020 2015 2015 2014 2014 2015 2018 2016 2014 2014 2014 2015 2016 2017 2015 2015 2015 2016 2017 2017 2014 2015 2018 2016 2019
Fontosság
I.
számú melléklet: A Jászsági koncepció célrendszere A Jászsági koncepció átfogó és stratégiai céljai
Jövőkép
Együttműködésekben gazdag, versenyképes Jászság
Átfogó célok
Jászsági Ipari Övezet Jászsági nagyprojekt
Vidékies települések felzárkóztatása
Önszerveződő társadalom
Stratégiai célok Megfelelő üzleti környezet megteremtése
Vidék élhetővé tétele
Idegenforgalom egységesítése
A gazdasági teljesítmény, hatékonyság és stabilitás erősítése, technológia és tudás intenzív valamint a foglalkoztatást elősegítő vállalkozások ösztönzése
CLLD-k létrehozásával integrált fejlesztések megvalósítása, munkahelyteremtés és felzárkóztatás, lokális vállalkozásfejlesztés, a vidéki térségek gazdasági teljesítményének növelése
A vidéki szolgáltatások minőségének biztosítása összehangolt fejlesztésekkel, települési együttműködéssel, a meglevő adottságok kihasználása turisztikai marketing fókusszal
Hálózatosodás
Feldolgozóipar telepítése
Gazdasági együttműködések elősegítése, klaszterképzés, közös érdekérvényesítés, versenyképes beszállítói programok által vállalkozások letelepítésének elősegítése
Élelmiszeripari feldolgozók telepítése, a már meglevők fejlesztése a munkaerő-felszívás érdekében, élelmiszermárkák létrehozása, egységes, együttműködéseken alapuló piaci fellépés
A leghátrányosabb társadalmi rétegek és a leszakadó települések felzárkóztatása Helyi termékek és termelői önszerveződéssel segíteni a leszakadó rétegek társadalmi integrációját, növelni a vidék gazdasági erejét
Horizontális célok
Megújuló energia hasznosítási arány, és energiahatékonyság
0 növelése Foglalkoztatás
Közcélú feladatok ellátásának segítése vállalkozásfejlesztéssel
