TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA
Megújuló erőforrások
Halállomány növekedése (t)
A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat
G(S*) G(S’)
S1
S*
S’
S2 Halállomány (t)
1
A halpopuláció növekedési üteme (millió db / időegység)
A biológiai növekedési törvény
A 2 1 2
0
4
6
8 12 10 Halpopuláció (millió db)
Az erdőgazdálkodás nettó hasznainak jelenértéke, diszkontláb = 0 % (r=0,0) (Ł) Kor (év)
A fa mennyisége
MAI (V/t)
(köbláb)
1 10 20 90 98 100 110 120 130 135
43 694 1912 17046 18633 19000 20614 21792 22438 22532
43 69 96 189 190 190 187 182 173 167
Diszkont láb = 0% Bevétel Költség
Nettó haszon
431 6940 19120 170460 186333 190000 206140 217920 224380 225315
-4655 552 10296 131368 144067 147000 159912 169336 174504 175252
5086 6388 8824 39092 42267 43000 46228 48584 49876 50063
A nettó hasznok alakulása zéró diszkontláb esetén (Ł) Nettó haszon 180000 140000 100000 60000 20000 0 -20000
t=135 év
Idő (év)
2
Az erdőgazdálkodás nettó hasznainak jelenértéke, diszkontláb = 3 % (r=0,03) (Ł) Kor (év)
A fa mennyisége
MAI (V/t)
(köbláb)
1 10 40 50 60 70 90 98 100 110 120 135
43 694 5536 7750 10104 12502 17046 18633 19000 20614 21792 22532
43 69 138 155 168 179 189 190 190 187 182 167
Diszkont láb = 3% Bevétel Költség
Nettó haszon
418 5141 16674 17293 16702 15310 11456 9851 9460 7603 5954 3926
-4666 -887 8339 8834 8361 7248 4165 2881 2568 1082 -236 -1860
5084 6028 8335 8459 8340 8062 7291 6970 6892 6521 6191 5785
A nettó hasznok alakulása 3 %-os diszkontláb esetén (Ł) Nettó haszon 10000 8000 6000 4000 2000
Idő (év)
0
t=50 év
-2000 -4000
A diszkontráta hatása a fakitermelésre NPV
Nettó haszon, r = 2%
1000
Nettó haszon, r = 3%
800 600 400 200 0 -200 -400
50
100
Idő (év) 135
Nettó haszon, r = 5%
3
A népesség és a rendelkezésre álló megújuló erőforrások. 1990-es becslések és előrejelzések
Népesség Halzsákmány (t)* Öntözött terület (ha) Szántóföld (ha) Mező és legelő (ha) Erdő (ha) **
Közelítő érték 1990 (millió) 5290 85 237 1444 3402 3413
Teljes Egy főre 2010 változás jutó (millió) (%) változás (%) 7030 +33 102 +20 -10 277 +17 -12 1516 3540 3165
+5 +4 -7
-21 -22 -30
* Vadon élő halak kifogása édes- és tengervízből; haltenyésztési adatok nélkül. ** Ültetvényekkel együtt; telepített erdők és cserjések kivételével. Forrás: A világ helyzete 1994
Két fogyasztó egyéni és együttes keresleti görbéje közjavak esetén
A közlegelő tragédiája A tehenek száma
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Egy-egy tehén súlya
1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
A kéttehenes gazdák teheneinek együttes súlya
0 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0
A második tehenet A tehenek Az összsúly beengedők haszna összsúlya csökkenése az eredeti állapothoz képest
800 600 400 200 0 - 200 - 400 - 600 - 800 - 1000
10000 9900 9600 9100 8400 7500 6400 5100 3600 1900 0
0 100 400 900 1600 2500 3600 4900 6400 8100 10000
4
Kimerülő erőforrások
Kimerülő természeti erőforrások használata Ár
A határköltség B
y*
kereslet p=p(y) y**
mennyiség
(P1 - MC) = P0 - MC) * (1+r) amiből az ár a következő időszakra: P1 = MC + (P0 - MC) * (1+r) vagy általánosan a t-edik időszakra: Pt = MC + (P0 - MC) * (1+r)t
5
Az ásványi nyersanyagvagyon osztályozása Jelzett
Spekulatív
E
A
B
Készlet G
ParaSzubmarginális marginális
Gazdaságtalan
Gazdaságos
Felmért
Reménybeli Következtetett Hipotetikus
F
Ásványvagyon
D
H
Növekvõ mértékû mûrevalóság (gazdaságosság)
Felderített Igazolt
C
Ismertségi fok növekedése
A készletet befolyásoló tényezők 1.
2. 3.
4.
Világpiaci ár nő nő a készlet Pl. USA rézkészlete: 50 cent/font 80 Mt érc 75 cent/font 118 Mt érc Kitermelési költségek csökkenése Feldolgozási technológiák fejlődése Pl. flotációs dúsítás 1900 ~6 % Cu-tartalmú érc Ma ~0,5 %-os is elég Jogi szabályozás
A világ földgázkészlete Év
Készlet (Tm3)
1982 1987 1997
82,5 107,0 147,0
Készlet években (készlet/fogyasztás) 45 60 68
6
A világ olajkészletei Év
Készletek (millió tonna) 9478 11810 25969 40788 47687 85442 91376 92000 -
1947 1950 1955 1960 1965 1971 1972 1980 1990
Készlet években (készlet/kitermelés) 22 22 33 37 30 34 35 30 40
A világ olajkészletei Készletek (milliárd tonna)
Készlet években (készlet/kitermelés)
100 80 60 40 20 0 1947
1950
1955
1960
1965
1971
1972
1980
1990
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (I.) 1.
2. 3.
Műszaki fejlődés 18. sz. 18, 19. sz. 54, 20. sz. 80 elem használata Az üzemméretek növekedéséből adódó megtakarítás Helyettesítés ásványi nyersanyag iránti kereslet = származékos kereslet Kábel: réz, üvegszál
7
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (II.) 4. 5.
6.
Külkereskedelem Újrahasznosítás Ólom: 1920-ban 8 %, 1976-ban 42 % Fontos: a primer nyersanyag ára A nyersanyag- és energiafajlagosak csökkenése
A műrevaló ásványvagyon az ár függvényében
műrevaló vagyon (a)
a=b ón
vas
réz
bauxit
100
150
200 reálár (b)
1969 = 100
Az USA acélfogyasztása A GDP egységére jutó acélfogy. Kg/1000 1920
1985
1920
1985
Egy főre jutó acélfogy. (Kg/fő/év)
8
Környezetértékelés
Magán és közösségi javak A JAVAK KÖRE
Tiszta Kvázi Kvázi Tiszta magánjavak magánjavak közjavak közjavak KÖRNYEZETI JAVAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
Tiszta magánjavak Jellemzők
Kizárható, osztható A fogyasztásban versengő, a kizárás egyszerű
A pénzbeni értékelés jövője
Áru: veszik és adják a piacon, piaci értéke ismert
9
Kvázi magánjavak Jellemzők
Kizárható, nem osztható Éves, vagy rendszeres fizetség ellenében szolgáltatják
A pénzbeni értékelés jövője
Kevésbé áru: nincsenek piacai, néhány közvetett módszert kifejlesztettek a közgazdászok, hogy a nem elérhető piaci magán értéket helyettesítsék
Kvázi közjavak Jellemzők
A pénzbeni értékelés jövője
Nem kizárható, részben osztható Közösségi javak, mint pl. tengerparti fürdők, parkok, amelyek egyre inkább magánjavakká válnak, ahogy nő a túllátogatottságuk, elérik az „eltartó képességüket” Kevésbé áru: nincsenek piacai, néhány közvetett módszert kifejlesztettek a közgazdászok, hogy a nem elérhető piaci magán értéket helyettesítsék
Közjavak Jellemzők
A pénzbeni értékelés jövője
Nem kizárható, nem osztható Nem versenyeznek a fogyasztásban és nem zárható ki a fogyasztásukból senki Nem áruk: a helyettesítő értékelő módszerek komoly nehézségekbe ütköznek
10
Miért fontos a környezet monetáris értékelése? • a társadalom preferenciáinak nem csak irányát, de mértékét is ismerni akarjuk • politikusok, döntéshozók pénzbeli értékhez szoktak • fontos az alternatívák összehasonlításánál
A környezet értékelésére igényt tartó területek 1. A természeti tőke számbavétele A nemzeti jövedelem tartalmazza a természeti tőkében bekövetkező változásokat
2. Állami szervek által finanszírozott projektek költség - haszon elemzése Cél: a projekt társadalmi szintű értékelése – NPV – belső megtérülési ráta (IRR) – haszon-költség arány
3. Szabályozási javaslatok kidolgozása Pl. SO2-emisszió megadóztatása, a díj mértéke
A természeti erőforrások értékösszetevői
11
Az elfogadott értékelési módszerek Hagyományos piac A jelenlegi magatartáson alapuló
A termelékenység változása Kiesett jövedelem számítása Védekezési ráfordítások A jövőbeni Helyettesítési költmagatar- ség táson ala- Árnyék projekt puló
Implicit piac
Konstruált piac
Utazási költség Mesterséges módszer piac Kereseti különbségek Ingatlan értékek Feltételes értékelés
A környezeti javak értékelésére szolgáló módszerek 1. A termelékenység változása a termelés mennyiségére, minőségére vagy a termelési költségekre gyakorolt hatások alapján pl. erdőkivágás erózió
2. Kiesett jövedelem betegség vagy haláleset miatt kiesett termelés = kiesett jöv. + eü-i ellátás vagy a megelőzés költségei pl. emberi élet
3. Védekezési vagy megelőzési ráfordítások pl. az ivóvízkészlet szennyeződésének tisztítási költségei = tiszta víz értéke
4. Helyettesítési költség a természeti erőforrások helyettesíthetőek hasonló szolgáltatást nyújtó tőkejavakkal, melyek költségével becsülhető a környezet értéke
5. Árnyék projekt Azon projekt költsége, amelynek célja egy másik projekt által okozott környezeti károk felszámolása pl. újraerdősítési projekt
6. Utazási költség módszer a rekreációs érték becslésére ár = belépődíj + utazás költsége + az eltöltött idő haszonlehetőség költsége
12
7. Ingatlan érték (élvezeti ár) módszer Szabadpiac esetén az ingatlanárak lebonthatók bizonyos értékösszetevőkre, ezek egyike a környezet minősége
8. Kereseti különbségek Veszélyes munkahelyeken a bér tartalmazza a többletkockázatok és az esetleges foglalkozási ártalmak ellenértékét
9. Mesterséges piac Szimulációs játék (kísérleti körülmények között teremtett piac) pl. háztartási víztisztító készülék árusítása különböző árakon
10. Feltételes értékelés Az egyéneket direkt módon megkérdezzük arról, mennyit lennének hajlandóak fizetni valamely természeti erőforrásért.
13
