TSZM
Termelés és Szolgáltatás, Menedzsment
TERMELÉSI RENDSZEREK
2. RÉSZ
Termelés és Szolgáltatás Menedzsment Tantárgy felelőse: felelőse: Dr. Dr. Gyenge Balázs Tantárgy előadója: Dr. Gyenge Balázs
TERMÉK--FOLYAMAT mátrix TERMÉK
TSZM
- MŰHELYRENDSZER (job shop)
TERMÉKJELLEMZŐK Nagyon nagy Nagy mennyiség, mennyiség, több fő termék tömegtermék
FOLYAMATJELLEMZŐK
Kis Egyedi v. mennyiség, kevés t. sok termék Projekt
Új épít. lakás
Egyedi gyártás
Haszonáldozat költség
Póló nyomás, nyomda Nagy gépek, metró
Sorozatgyártás Folyamatrendszer
FOLYAMATI ALAPTÍPUSOK
Termék változékonyság
• FOLYAMAT IPAR (folyamatos gyártás) • FOLYAMAT RENDSZER (tömeggyártás) Folyamat rendszerű gy. • SOROZAT GYÁRTÁS (kis és nagy sorozat gyártás) • CELLA RENDSZERŰ GYÁRTÁS Átmeneti jellegű gyártás • MŰHELYSZERŰ GYÁRTÁS Batch ill. egyedi gyártás • PROJEKT GYÁRTÁS Rendelésre gyártás
Projekt Műhely
Számos
Cella Közepes
Sorozat gyártás
Alacsony Nincs Egy
- FOLYAMATRENDSZER (flow shop) A termék ilyenkor egy összefüggő folyamati láncon halad végig végig.. A term term.. folyamat elemei úgy vannak elhelyezve a térben, mint ahogy azok követik egymást időben időben..
Sörgyártás
TSZM
Magas
Az elvégzett munkákat figyelembe véve azonos típusú műveleteket végző gépek gépek,, vagy emberek vannak egy területen (műhelyben) elhelyezve. elhelyezve. Ilyenkor a termék áramlik a műhelyen belül és a különböző műhelyek közt. közt.
Autógyártás
Kidobott pénz
Folyamatipar
Termelési rendszerek
TSZM
Kevés
MUNKACELLA MUNKACELL A
TSZM
A munkacella egyfajta átmentet a gép orientált elrendezés és a termékorientált elrendezés között!
MUNKACELLA
Ideiglenesen összevont termékorientált gép vagy eszköz és alkalmazottak csoportja az eredetileg gépelvű környezetben környezetben.. Állandósult formája a célorientált m.cella/üzem
MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A munkacella elve szerint az eredetileg különböző műhelyrendszerű (gépelvű) részlegekben (osztályokon) szétszórt embereket vagy gépeket, eszközöket ideiglenesen különböző termékorientált kis egységekbe szervezi újra újra,, amelyekben a dolgozók egyetlen termékre, illetve termékcsoportra tudnak koncentrálni
ELŐNYEI: Tömeg gyártás Folyamatos gyártás
Sok
Nagyon sok
Termék mennyiség
Készletre gyártás
• Termelésközi (WIP, félkésztermék) készletek csökkenése, mert a munkacellák következtében kiegyensúlyozottabb a gép és gép közötti anyagáramlás. • Kevesebb a félkésztermékeknek lekötött hely • Kisebb a nyersanyag készlet is ugyanis gyorsabb az anyagáramlás a cellák között. • Kisebb a teljes műhely költség a sokkal jobb dolgozók közötti kommunikáció, anyagáramlás, kapacitás kihasználás és ütemezésnek köszönhetően • A minőség közvetlenül a munkacellához rendelhető (ezért javul a minőség) • Mindezek kapcsán alacsonyabb tőkelekötést (befektetést) igényel
1
TSZM
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: MUNKACELLÁS A munkacella gyakran U alakú ELRENDEZÉS formában jön létre!
Hagyományos munkahely(ek):
TSZM
Munkacellás elrendezés:
Anyag
Hagyományos munkahely(ek):
JIT TERVEZÉS
Munkacellás elrendezés:
Az U alakú elrendezés Előnyei: • (1) A feladatok csoportokra vannak osztva ezért az ellenőrzés gyakran szinte azonnali • (2) a dolgozók a munkaterület nagyobb részét érik el • (3) kevesebb dolgozó szükséges mert pl.: egymásnak is be tudnak „segíteni” • (4) a munkaterület sokkal hatékonyabban kiegyensúlyozható (bővíthető is új fő-vel) • (5) a dolgozók közötti kommunikáció is kielégítőbb
TSZM
JIT rendszer
JIT (Just In Time)
MRP egy tervezési és ütemezési technika fix utánpótlási időkkel, időkkel, míg az éppen éppen--időben elv JIT az anyagok gyors mozgatásán, utánpótlásán múlik!
JIT-ben a beszerzett anyagok és részegységek a rendszeren mintegy át lesznek „húzva” JIT(PULL PULL)) ÚGY ÚGY,, hogy akkorra és oda érkezzenek, amikor és ahol arra szükség van! • lényege a termelési színvonal emelés AMI a nem kívánt: • ingadozások, selejtek, veszteségek, minőségi probl., várakozások kiiktatását jelenti • és a felesleges raktárak megszüntetését is jelenti (a felesleges időkkel/ktg-ekkel együtt) Készlet A JIT működési filozófia amely az értéklánc elemeit rendszerbe kapcsolva kezeli kezeli.. Pazarlás elkerülés fogy fogy..i igény kielégítéssel kombinálva kombinálva.. „PULL”: Csak a felmerülő igényekre történhet termelés, és mozgatás a következő munkaállomásra! Jelzéseket használ visszafelé visszafelé!! „PUSH”: A következő munkaállomásra továbbítja a termékeket függetlenül attól, hogy időszerű időszerű--e!
folyamat állásidő selejt minőségi problémák késedelmes termelés szállítás beindítási, átállási idő
Just--in Just in--time nem más, mint egy folyamatosan fenntartott problémamegoldás!
JIT filozófiája!
TSZM
III. Folyamatos fejlesztés („kaizen”) continuous improvement Az elért eredményekkel soha nem lehet megelégedni megelégedni.. („sok kis lépés több mint egy nagy”) Mindenki tekintse ezt alap feladatának (ne csak egy ember) ember).. • ötlet becsatornázó és motiváló rendszerre is szükség van hozzá
IV. Egyszerűség / átláthatóság Az egyszerű megoldások előnye, hogy könnyebben működtethetők jól, bárki által által.. Általa automatikusan felfedődnek a problémák is is.. • könnyebben irányítható, • fejleszthető, • működtethető
JIT filozófiája!
TSZM
I. Veszteség és selejt csökkentés! (pazarlás elkerülése „waste”) Nem csak az veszteség, amit selejteznünk kell! Veszteség minden olyan dolog ami erőforrást von el és nincs a rendszerhez (termékhez) hozzáadott értéke értéke!! (MUDA I-II II..) (A vásárló szemszögéből nem növeli a termék értékét értékét..) • raktáron álló termékek, • bevizsgálásra váró termékek, • késő termékek, • sorokban várakozó termékek, • hibás termékek
II. Ingadozások csökkentése csökkentése!! Bármely az optimális folyamattól való eltérés ingadozásnak minősül, minősül, melyhez a külső és belső tényezők által okozott bizonytalanságokat kell csökkenteni. csökkenteni. • a készletezés elrejti az ingadozásokat! • minél kevesebb az ingadozás, annál kevesebb a veszteség is! INGADOZÁSOK: • nem a standardnak megfelelő termék (jobb/rosszabb), • késés vagy sietés (korábban/később), • mennyiség (több/kevesebb), • tervek vagy a szabványelőírások pontatlanok, • vevői igények ingadozók nem kellőképpen ismertek.
TSZM
CIklusidő: Iklusidő:
JIT filozófiája! (Ciklusidő szerepe!) Mennyi időnként távozik egy output egy rendszer egységéből egységéből.. Mennyi idő telik el két output távozása között között.. (Ez az ütem! ld ld:: „ütemidő”)
Szerepe: A JIT rendszerek megoldásának kulcsa a ciklusidők csökkentésében van Szerepe: van.. Nő az átfutás átfutás,, javul a rugalmasság rugalmasság,, csökkennek a szükséges tartalék típusú készletek készletek.. • Gyártási ciklusidő Ezzel szemben az ÁTFUTÁSI IDŐ: IDŐ: a dolog • Szállítási ciklusidő (tárgy személy stb. stb.) transzformációs rendszer rendszer-• Rendelési v. utánpótlási ciklusidő ben eltöltött ideje ideje.. Belépés és kilépés közötti I.
GYÁRTÁSI CIKLUSIDŐ Nyersanyag beérkezése és a késztermék elszállítása között eltelt idő. idő.
RENDELÉSI CIKLUSIDŐ Rendelés feladástól és a termék beérkezése között eltelt idő idő.. Ami lehet gyártási ciklusidő és szállítási ciklusidő is is.. Úgy csökkenthetőek HA:
JIT!
AZ EGYÜTTMŰKŐDÉS SZOROSABB!
A JIT a beszállítók és a megrendelők szorosabb együttműködése együttműködése,, közös érdekből a veszteségek és a költségek csökkentésére (együtt jobban megértik a fogy fogy.. igényeit)
2
JIT hatása a versenyelőnyre
1. Beszállítók: 2. Elrendezés: 3. Készlet: 4. Ütemezés: 5. Minőség: 6. Karbantartás: 7. Munkaerő:
Rövid láncok, több beszállító Időben történő minőségi szállítások Beszállítókkal történő szorosabb kapcsolatok kiépítése Munka--cellákon alapuló szerkezet Munka Rugalmas gyártórendszer (mozgatható, változtatható) Szállítás közvetlenül a felhasználás helyszínére Kis tételnagyság, alacsony készletszint Alacsony utánpótlási idő Nulla eltérés a tervezettől Beszállítók bevonása a tervezésbe Folyamat--köztes ellenőrzés és önellenőrzés Folyamat Statisztikai alapú folyamatvezérlés és utó ellenőrzés Rendszeres teendők Megelőző (TPM) karbantartás (diagnosztika) Üzemeltető bevonása, partneri kapcsolat Hatáskörleosztás Képzéstámogatás, folyamatos képzés/motiváció Alkalmazotti rugalmasság
EREDMÉNYEK: • átfutási idő csökkenése • csökkenő veszteségek • ingadozások csökkenése • lekötött erőforrások felszabadítása • költség csökken, határtermelékenység nő • csökkenthető az ár, növelhető a profit • növelhető a rendelések száma
VÉGSŐ EREDMÉNY: • gyorsabb reagálás a vásárlói igényekre • alacsonyabb költségekkel • magasabb minőséggel
A szükségtelen részfolyamatok kiküszöbölése: 1. A jó beszállítók esetében fölösleges az árufogadáskori minőség ellenőrzés, válogatás, selejtezés, újrarendelés 2. Fölösleges lesz a magasabb biztonsági készlet tartás 3. Új beszállítók folyamatos keresése, versenyeztetése Anyag raktározás kiküszöbölése: kiküszöbölése: 1. Az „amikor és ahol kell típusú szállítás”, fölöslegessé teszi a tul. készletezést 2. Kis tételekkel kell egyszerre megbirkózni 3. Maga a szállítás is egyfajta mozgó raktárnak tekinthető Szállítás közbeni raktározás kiküszöbölése: 1. A jó szállító a közelbe költözik vagy eleve ott van és onnan szállít (rövid időben) Nem megfelelő beszállítóktól való megválás: megválás: 1. A jobb partneri kapcsolat kapcsolatnak mindkét felnek előnyösnek kell lenni 2. Az elkötelezettség felelősség is egyben és bizalom is kell hozzá 3. A JIT rendszer nem bírja el a hibákat (kifogástalan minőség és nulla hiba kell) Anyag és információ áramlás (hagyományos szerkezetét felváltja a JIT): JIT): anyag
1. műv.
TSZM
Távolság minimalizálás: minimalizálás: 1. Ha a távolság csökken, akkor gazdaságos v. lehetséges a kis szériájú szállítás 2. A ésszerűbb elrendezés jelentősen csökkenti a mozgatási igényeket 3. A szállítás beérkezés a felhasználás helyére történjen POU (Point Of Use) Hely igény csökkentése : 1. A folyamatos mozgás, sok hely megtakarítást tesz lehetővé (mit a zsonglőr labdái!) Rugalmas és mobil elrendezés (semmi sincs „bebetonozva”): „bebetonozva”): 1. A szerkezetrugalmasság elősegíti a változtatásokat, melyek a termék, -és folyamatfejlesztést eredményezik és nélkülözhetetlenek a folyamatos fejlesztéshez Munkacellás szerkezet: szerkezet: 1. Egyszerre rugalmas és termelékeny, gyakori „U” alakú elrendezés és rövidláncú 2. Gyakori csoporttechnológiára alapuló munkacella elrendezés, lássák egymást és kommunikáljanak 3. Univerzális gépekkel egészül ki, valamint több kisebb gép mint egy nagy. Dolgozók bevonása: bevonása: 1. Flexibilis munkakörök, képzés 2. Azonnali önellenőrző munkaállomások visszacsatolással, bolondbiztos rendszerek Egyszerűség, átláthatóság átláthatóság:: 1. Nem csak a folyamatokra de a munkahelyekre is vonatkozik. 2. Jól látható eredménytáblák (vizuális munkahely megoldások) ciklusidő, hátralévő
TSZM
4. JIT ÜTEMEZÉS
A JITJIT-ben a terv és a rendelési szabály olyan mint a 10 parancsolat, eltérni nem lehet!
JIT ütemezés, termelés irányítás szempontjai: Feszes ütemezést igényel
Kanban elv elv:: 1. Minden szinten a PULL elv érvényesül. 2. A rendelésben a kanban elvet kell alkalmazni, vagyis csak akkor lehet elindítani egy termelést vagy igény kielégítést, ha megjelenik a „kanban” jel! (engedélyek rendszere, típusai: szállítási, termelési, beszállítási) A raktározási területen használt jelzést a termelési (utánpótlási) részleg engedélyezésként értelmezi, hogy feltöltsék a felhasználói részleget! Ha tényleg létezik ütemtároló, akkor 2 kártyás rendszerben történik kielégítés. A mennyiség gyakran konténerekhez kötött. Egy teljesítés kanban konténereinek a száma a következő módon határozható meg: készletutá npótlási idő alatti kereslet + biztonsági kédszletszint A kanban konténerek száma = egy konténer mérete (db) Termelés kiegynsúlyozás: kiegynsúlyozás: 1. A kisebb tételnagyság minden tervet módosít (rendelés, termelés, igény kielégítés) 2. A termelés kiegyensúlyozás japán neve (HEIJUNKA) „level production” lényege a kis ismétlődő sorozatok kiegyensúlyozása úgy, hogy az üzemeknek, vagy munkahelyeknek egyenletesebb legyen a terhelése.
anyag
Készlet
információ
2.JIT ELRENDEZÉS JIT elrendezés szempontjai:
A JITJIT-ben kulcsfontosságú az együttműködés!
JIT partnerkapcsolat céljai:
TSZM
A JITJIT-ben kerülni kell minden felesleges mozgatást! (éppen oda irányítja az anyagot, ahova kell)
1.JIT BESZÁLLÍTÓ
TSZM
2. műv.
anyag
1. műv.
információ
2. műv.
információ
3. JIT KÉSZLETCsak akkor létezik ha valami nem működik tökéletesen!
JIT készlet szempontjai: Rendelési és termelési tételnagyság: tételnagyság: 1. Az alacsony tételnagyság az alacsony készletszint és a rövid átállási idő (üzembeállítási idő) egymással összefüggésben áll: Q*= 200 Q/2 = 100
Ha az átlagos rendelési tételnagyság Q*= 200, akkor az átlagos készletszint = 100 Ha az átlagos rendelési tételnagyság Q*= 100, akkor az átlagos készletszint = 50
Éves átlag költség (Ft) Készlet szint
TSZM KÖVETELMÉNYEK:
Minimális készletszint |
|
|
|
T
|
2T
Idő
|
3T
teljes ktg. Total Cost T1, T2
T1
T2
készletutánpótlási ktg. Setup Cost S1, S2 üzembeállítási költségek
S1
Rendelési tételnagyság (széria nagyság)
S2
JIT--készlet az a legkisebb készlet szükséglet, mely a rendszer tökéletes JIT működéséhez szükséges
JIT TERMELÉS KIEGYENSÚLYOZÁS
TSZM
Lényege hogy kisebb tételnagyságokkal a sorozatok is kisebbek amivel egyenletesebb terhelés tervezhető: Feladat: „A” termék igénye 400db/hó, „B” 800/hó „C” 200/hó Az opt. rendelési tételnagyság EOQ modell alapján 400 db/rendelés. A hagyományos 20 nap/hó termelési program nem egyenletes. mert csak 4 rendelésből oldható meg: kerekít .fel(1400/400) = 4 Pl.:
1
2
3
4
5
6
B 400
7
8
9
10
A 400
11
C 400
12
13
14
15
16
17
18
19
20
B 400
Átszámítva napi keresletre („A” 400/20=20) („B” 800/20=40) („C” 200/20=10): Termék ciklusideje =
napi effektív munkaidő napi szükséglet
Ciklusidők: („A” 8x60/20=24) („B” 8x60/40=12) („C” 8x60/10=48): Az új sorozatnagyság a legkisebb közös többszörössel határozható meg. Legkisebb közös többszörös: 48 ezért a napi ismétlődés a következő: 2A 2A;; 4B; 1C
Pl.:
B
A
B
C
B
A
B
1 nap
Ehhez az átállásnak rövidnek és olcsónak kell lennie!
3
5. JIT MINŐSÉG
TSZM
JIT minőség szempontjai:
Szoros kapcsolat van a minőség és a JIT között! között! (A JIT garancia a minőségre!)
Minőség: Minőség: 1. JIT csökkenti a jó minőséget célzó költségeket. (Nem kell klasszikus MEO, nincs selejtezési ktg., nincs újra megmunkálás, nincs készletezési veszteség, korai figyelmeztető rendszert alkalmaz ami összességében olcsóbb, a visszacsatolás azonnali, összezsugorítja a sorokat és csökkenti utánpótlási időt) 2. JIT általában is emeli a minőséget (ami egyszerűbbé tesz), kevesebb ütköző készletre van szükség ami a minőség változás elleni bebiztosításra szolgál. 3. Magasabb minőséget képvisel mert kevesebb a minőség ingadozás. 4. „bolondbiztos” módszereket alkalmaz a hibák automatikus elkerülésére.
JIT munkaerő kezelés szempontjai:
A JITJIT-ben kerülni kell minden felesleges mozgatást! (éppen oda irányítja az anyagot, ahova kell)
Munkaerő: Munkaerő: 1. Irányeveket és stratégiai döntéseket is az alkalmazottak hatáskörébe utal. Ez az un. hatáskörleosztás. „senki sem érti jobban a munkát annál, mint aki végzi” 2. A dolgozó személyesen felelős az általa továbbadott termékért! 3. Felhatalmazást kap, hogy leállítson, vagy lassítsa a láncot. Ez a „JIDOKA elv” A leállítás jelző mutatja, hogy hol a hiba és mennyire súlyos! Ezek az andonok. 4. Nemcsak képzést és keresztképzést végeznek, hanem a befektetés teljes előnyét is ki akarják aknázni a munkakörök kiterjesztésével. (ez magasabb motivációt is ad!) 5. Mindezen hatékonyabb működéshez fejlesztett kommunikációra van szükség.
JIT ELEMEI
A JITJIT-egy eszközrendszer! Olyan mint egy kincses láda.
TSZM
ÖSSZEFOGLALVA A JIT ELEMEI („kincsei”):
6. JIT KARBANTARTÁS
A JITJIT-ben a leállás sokkal többe kerül!
JIT karbantartás szempontjai: Teljeskörű produktív karbantartás (TPM, Total Productive Maitainance): Maitainance): 1. A súlyos hibákra (pl. minőségi, késés, elromlás) a JIT teljes azonnali leállással reagál a lánc teljes hosszában (még a beszállítónál is), hiszen nincs mód készletezésre. (ez a leállító az un. „nagy piros gomb” pl.: „ANDON zsinór”) Ez sokba kerül ezért a karbantartás is mindent elkövet a megelőzésért. 2. Jobb, ha az eszközök mérik a saját állapotukat (diagnosztika és tapasztalatok) és így előre jelzik, ha „el fognak romlani” 3. A rendszeres feladatokat „ellenőrző listák” segítik melyek a munkaállomásokhoz vannak rendelve. 4. A beszállítónak is azonnal kell tudnia pótolni a szükséges alkatrészeket ezért a karbantartásba őt is be kell vonni. 5. Lehetőleg egy cégtől vannak a szerszámok, eszközök.
7. JIT MUNKAERŐ
TSZM
TSZM
JIT ELŐNYEI
A JITJIT-nem olcsó, de rengeteg pénzt megtakaríthat!
TSZM
ÖSSZEFOGLALVA A JIT EŐNYEI: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Rövid átfutási idők Alacsony költségek Magasabb termelékenység Jobb vevőkiszolgálás Magasabb gépkihasználtság Egyszerűbb tervezés és ütemezés Jobb minőségű anyagok (és végtermék) Kevesebb pazarlás (veszteség és selejt) Problémák folyamatos „feltáródása” és megoldása
TSZM
5S Minőségi munk. környezet
1. 1. PULL rendszer 2. Kaisen (folyamatos fejlesztés) 2. 3. Kanban (engedélyek) 4. Gyors átállítási idő (SMED) 5. Gyors ciklusidők (Ütem) 3. 6. Gyors átfutási idő (TAKT idő) 7. Kis tételek (LOT) 4. 8. Kis sorozatok (SZÉRIA) 9. Egy dologra von. kevesebb, de jobb beszállító 10. JIT beszállító (partneri együttműködés) 5. 11. TPM karbantartás 12. JIDOKA leállítás felhatalmazás (Empowerment) 13. Rugalmas munkaerő (Enrichment Enlargement) 14. Vizuális munkahely (ANDONOK) 15. Bolondbiztos rendszerek (Poka Yoke) 16. Sor kiegyensúlyozás (Level Production) 17. „5S” minőségi munkakörnyezet
„Seri”: szükségtelen dolgok eltávolítása a munkahelyről „Seiton”: A szükséges dolgok sorba rendezése (elrendezése), hogy könnyen elérhetők legy. „Seiso”: A munkahely teljes megtisztítása „Seiketsu”: A munkahelyi környezet magas szinten tartása „Shitsuke”: A dolgozók képzése, hogy a rendszer alapelveit önmaguktól kövessék
OPT TERVEZÉS
4
OPT rendszer
JIT amerikai módra (korlátok elmélete, TOC theory of constrains)
TSZM
OPT (Optimised Production Technology)
Eliyahu Goldratt
A JIT JIT--hez hasonlóan átfogó menedzsment filozófia filozófia,, amely elérendő célokat fogalmaz meg és a megvalósításukhoz szükséges technikákat foglal össze össze.. • fő cél a pénz termelése hosszú távon, minden más eszköz ebben • produktív tevékenységek azok amik ehhez hozzájárulnak • ehhez viszont átfogó mutatószámrendszerre van szükség (Nettó ∏, ROI Cash flow) • 3 üzemi szintű mutató kategóriát különböztet meg (Goldratt): • kibocsátás (értékesítés), • készlet (lekötött pénz ami nem tartalmazza a munkabért) • működési költség (készletek kibocsátássá változtatására költött pénz)
SZABÁLYAI (A TOC ELMÉLETE! Goldratt szerint): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A folyamatot kell kiegyensúlyozni nem a kapacitásokat! A nem szűk keresztmetszetek kihasználásának mértékét is a sz.k. határozza meg! A sz.k. meghatározza a kibocsátást és a termelésközi készleteket is! A sz.k. 1 órás vesztesége a teljes rendszert 1 órás veszteségre kényszeríti! A nem szűk keresztmetszeten elért 1 óra megtakarításnak nincs semmi hatása! Egy erőforrás igénybevétele nem feltétlenül jelenti a kihasználtságát! A szállítási sorozatnagyság nem feltétlenül azonos a termelésivel! A sorozatnagyság változhat is! A termelés ütemezéshez az összes korlátot együttesen kell figyelembe venni!
JIT VS. OPT TSZM
OPT (Optimised Production Technology) A JIT JIT--hez hasonlóan átfogó menedzsment filozófia filozófia,, amely elérendő célokat fogalmaz meg és a megvalósításukhoz szükséges technikákat foglal össze össze.. A JIT JIT--hez képest nem az állomások együtt haladásán van a lényeg lényeg,, hanem a szűk keresztmetszet segítésén segítésén.. A sorozat nagyság nem külső paraméter paraméter,, hanem változtatható követelmény
SZŰK KERESZTMETSZET (Sz.K.) Az az erőforrás, amelynek kapacitása megegyezik az iránta felmerülő igénnyel igénnyel.. • nem csak gépeket, bármely erőforrást jelenthet • mindig csak egy szűk keresztmetszet van, hiszen a többi sem működhet gyorsabban • ezért a sz.k. nehezen található meg (melyik a leggyak. hiányzó anyag? hová tartozik?) • a sz.k. nem várakozhat, nem végezhet más munkát, maximális kapacitáson működik • A szűk keresztmetszet előtt PULL rendszer érvényesül, míg utána lehet PUSH BUFFER (tartalék) biztosítja a sz.k. folyamatos ellátását DRUM (dob) meghatározza a többi művelet elvégzési ütemét!
OPT rendszer ELEMEI: Buffer
anyag
1. 70/ó
anyag
2. 75/ó.
3. 60/ó.
anyag
4. 72/ó.
IGÉNY 60/ó
információ
ROPE (kötél) szimbolikusan ez húzza az összes munkát a megelőző műv. keresztül.
TOC fejlesztése
TSZM
TSZM
Folyamatos fejlesztés 5 lépése: 1. 2. 3. 4. 5.
Legfontosabb korlát meghatározása! Korlát MAXIMÁLIS kihasználása! (Dob-Kötél-Tartalék menedzsment) Minden mást rendeljünk alá a korlátnak! Szüntessük meg a korlátot! (Növeljük az áteresztő képességét!) EGY ÚJ KORLÁT JELENIK MEG! Ezért kezdjük ellőről az egészet!
MINŐSÉG A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe
Rövid távú kapacitásváltoztatási lehetőségek (alternatívák!): • Túlóra • Műszak nyújtás (bővítés) • Műszakok átlapolása • Részmunkaidő alk. • Szabadúszó alk. • Munkaerő kölcsönzés • Alvállalkozó alk. • Dolgozók keresztképzése
• Erőforrás bevonás • Változtatható erőforrás kialak. • Kapacitás allokáció (átszervezés) • Korábban előre gyártás készletre • Kereslet eltolás (halasztás) • Átbocsátó képesség növelése technikai beavatkozással
1. Áru és szolgáltatás tervezés 2. Folyamat és kapacitástervezés 3. Ütemtervezés 4. Helykiválasztási stratégia (Location) 5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout) 6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés 7. Ellátási lánc menedzsment
Kapacitás változtatás a szolgáltatások esetében:
8. Készletezés
• Az output nem tárolható • Kereslet eltolás csúcsidőn kívülre • Megosztott kapacitások és erőforrás bázis • Tanulási görbe kihasználása
9. MINŐSÉG 10. Karbantartás
A minőség a teljesítmény katalizátora! katalizátora! A helyesen
MINŐSÉG értelmezett minőség menedzsment nem sok pénzbe
kerülő „nyűg”, hanem sok esetben a termelékenység és a hatékonyság igazi alapja. alapja. Miért fontos a minőség? I. A vevő a „király” szemléletet erősíti, ha megkeressük az igényeinek megfelelőbb minőség szintet, a jobb „megfelelőség” versenyelőnyt jelent a piacon II. Fejlesztésével nő a hatékonyság az igények teljesítésére való alkalmasság III. Bizonyos költségek és veszteségek csökkenthetők általa (pl.: selejt, állás idő ktg-e, termékegységre jutó ktg., átállási ktg., jótállási és garanciális ktg,. ) IV. A termelékenység és bizonyos mutatók növelhetők általa (pl.: jövedelmezőség, árrés, méretgazdaságosság, termékek jó hírneve, image, good will ) V. A magasabb minőség nem csak a termékre, de a folyamatokra is kihat és ennek révén nagyobb rugalmasság, magasabb termék differenciálási szint érhető el VI. A minőség egyben folyamatosságot, stabilitást is jelent a termék jellemzőkben, amely a termelési folyamatok összekapcsolásában, a hatékonyabb ellátási lánc menedzsmentben fontosabb szerepet játszik mint a minőség abszolút mértéke. VII. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése a tartós piacon maradás, vagy új piacra betörés eszköze, nemzetközi szabványa VIII.A dolgozók szemléletének változásához is hozzájárul, mely magasabb morálhoz, motivációs szinthez, teljesítmény és hatékonyság növekedéshez vezet. IX. A minőség a cég termékeinek jelentőségét messze meghaladó kérdésekben is közre játszik. Pl.: a vállalat hírneve, jogi és erkölcsi felelőssége, globális jelentősége. A sikeres cégek közös jellemzője, hogy központi kérdéssé tették a minőséget! TSZM
TSZM
A MINŐSÉG HATÁSA A JÖVEDELMEKRE és A KÖLTSÉGEKRE A minőség kétféle módon növelheti a jövedelmet Értékesítés/árbevétel növelése Gyorsabb piaci alkalmazkodás Magasabb árak • Jobb hírnév • •
Jobb MINŐSÉG!
Költségcsökkentés
Magasabb PROFIT
Magasabb termelékenység • Alacsonyabb átállási és selejtezési költségek • Kisebb jótállási költség •
A MINŐSÉGTŐL FÜGGŐ KÖLTSÉGKATEGÓRIÁK: 1. 2. 3. 4. 5.
Megtakarítható termelési költségek (hatékonyság különböző szintjei, MUDA II) Megelőzési költségek – azok a költségek, amelyek a hibás teljesítések, termékek, szolgáltatások előállítási lehetőségének csökkentésére fordítanak (pl: képzés,TQM) Értékelési költségek – a termékek, munkafolyamatok, alkotórészek és szolgáltatások értékelésével (min.mérés) kapcsolatos költségek (pl. tesztelés, MEO) Belső hibák költségei – a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti hibás alkatrészek szolg. előállításából származó ktg.-ek (pl. újra megmunkálás, selejt, állásidő) Externális költségek – a hibás alkatrészek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomba állítása után felmerült költségek (pl. visszáru, jogi felelősség, elveszett vásárlók, társadalmi költségek)
5
TSZM
MINŐSÉG FOGALMA TÖBBFAJTA ÉRTELMEZÉS (volt/van, ma is fejlődik):
- Szabvány alapú gyártói: „Előírásoknak való megfelelés” (előírt alsó/felső tűréshatár, műszaki rajz vs. tényleges ) - Általános elvárás, objektív: „Használatra való alkalmasság” (mindenki által elvárt) - Piaci, kereskedelmi, fogyasztói: „A vevő igényeinek való megfelelés” „A vevőnek nyújtott használati érték és az ár aránya” - Kombinatív (v. vegyes) többféle fogalmat egyesítő: „Az elvárásoknak való megfelelés” (gyártói és fogyasztói egyszerre) „A termék és szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják azt a képességet, hogy meghatározott(kifejezett) és/vagy elvárt igényt elégítsen ki” ISO8402
TÖBB DIMENZIÓJA IS VAN • • • • • • • •
SZOLGÁLTATÁSOK
Teljesítmény (Garvin) Tulajdonságok (konformitás-term.leírás) Megbízhatóság Megfelelés (elvárások) Tartósság (javíth.-, karbanth.-ság, élettartam) Kiegészítő szolgáltatások Esztétika Image
• • • • • • • •
Megbízhatóság/biztonság Hiteleség/bizalom/felelősségtudat Kiszolgálási idő/elérhetőség Szakmai tudás/kompetencia Udvariasság/törődés/figyelmesség Odafigyelés/vevő megértése Kommunikáció/információ Külsőségek/tapintható jellemzők
MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI
Általában a minőséggel kapcsolatos problémák 80 80--85% 85%--áért nem a gyártó üzem a felelős, viszont a minőség megléte számos más eredményét is lehetővé tesz, ezért egyfajta „ „rajtkő rajtkő” ” A VEVŐKRŐL: TSZM
• Az elégedetlen vevők 70%-a elpártol, de csak 5% közli, hogy elégedetlen • Az elégedetlen vevők 10 embernek mondják el a tapasztalataikat az elégedettek csak 5-nek • 5x annyiba kerül egy vevőt megszerezni mint megtartani • Az elégedetlen vevők 95%-a lojális marad, ha kezelik a problémáját • A vevő az általa érzékelt szoláltatást viszonyítja az árhoz és nem a ténylegest
MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI (a „guruk” szerint) • A felső vezetők nélkül nem várható siker • Releváns mérési módszerekkel kell meghatározni a jelenlegi helyzetet és ennek megfelelően kell megfogalmazni a célokat • Megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt és nem az ellenőrzésre • Az embereket team-munkára és problémamegoldásra kell képezni • Az egyszerű minőségfejlesztési technikák mellett komplett rendszerekben is gondolkozhatunk pl.: JIT • A minőségfejlesztésnek mindig vevőorientáltnak kell lennie • A minőségfejlesztés tárgya mindig a teljes minőségügyi rendszer legyen
TQM SZEMLÉLET
A TQM módszertannal támogatott minőség filozófia! filozófia! Mely különböző menedzsmenti és minőségbiztosítási eszközöket is felhasznál. TQM SZEMLÉLET TSZM
• A minőség kihat a vállalat működésének egészére ezért a megoldásnak is a vállalat egészére kell irányulnia (központi megoldást igényel) Egy szervezet összes funkcióját be kell vonni a minőségszabályozásba. (Feigenbaum) • Olyan szervezet felépítésére irányul amely képes minőséget nyújtani (elkötelezettséget igényel minden dolgozónál) • Stratégiai megközelítés a lehetséges legjobb termékszolgáltatás nyújtására folyamatos innováción keresztül
TQM A minőség fontosságát emeli ki az egész szervezettel kapcsolatban kapcsolatban,, a beszállítóktól a vevőkig.. vevőkig A teljes szervezet irányítása abból szempontból szempontból,, hogy a termékek és szolgáltatások minden olyan tekintetben kiválók legyenek, amelyek fontosak a vásárlóknak • A TQM konkrét tartalma nem állandó a különböző szakértőknél, de a fenti alapelvek igen. (Pl.:Deming 14 pont)
MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS FEJLŐDÉSE
TSZM
MŰVEZETŐI SZINT
• Műhelyrendszerű gyártás során a művezető mennyiségért, minőségért felel • A minőség-ellenőrzés tudományosan nem szervezett
FUNKCIONÁLIS SZINT
• A minőség-ellenőrzés feladatait független ellenőrök (un: revizorok) látják el • Különálló funkcionális csoportot is alkothatnak • Munkájuk alapja a folyamatos és rendszeres ellenőrzés, mely lényegében a végtermékre irányult (vezérlés elvű) • Nincs aktív minőségszabályozás, befolyásolás nincs, csak elkerülés
STATISZTIKAI MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS SZINTJE
• Tömegtermelés kapcsán jött létre (a szisztematikus ellenőrzés megoldhatatlanná vált) • Matematikai, statisztikai mintavételezést használ • Nem csak a késztermékekre irányul • Gyártási folyamatba is ellenőrzési pontokat létesít melynek eredményeit visszacsatolja • Van visszafelé irányuló információs rendszer
TELJESKÖRŰ MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS SZINTJE
• A szabályozás alapja a piaci információ, a szabályozás átfogja és rendszerbe övezi a minőségkutatás – minőségfejlesztés – minőségbiztosítás – minőségellenőrzés teljes láncát (piaci igényektől az értékesítésig) • CÉL a hiba felderítése és nem a hibás megtalálása és felelősségre vonása
MINŐSÉGÜGYI RENDSZER FOGALMA
TSZM
MINŐSÉGÜGYI RENDSZER (MR) Annak biztosítása, biztosítása, hogy a cég terméke illetve szolgáltatása megfeleljen a vevő követelményeinek. Magába foglalja követelményeinek. foglalja:: • Tudatos befolyásolásra törekszik Minőségbiztosítást Minőségszabályozás • Teljes körű folyamaton belül teszi • Az ellenőrzés helyett szabályozni kíván
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (MB) Olyan tevékenységek összessége összessége,, amelynek a célja, hogy a kimenet megbízhatóan megfeleljen a kívánt minőségi szintnek (szabványoknak, dokumentációnak, elvárásnak) Meg akarjuk győzni a partnert partnert,, hatóságot hatóságot,, vagy a fogyasztót fogyasztót,, hogy eleget teszünk az előírt követelményeknek. követelményeknek.
MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS (MSZ) Azoknak a folyamat közbeni tevékenységeknek és eljárásoknak a gyűjtőfogalma, amelynek a célja a minőségi jellemzők előállítása előállítása.. Magában foglalja a:
Minőségellenőrzés
MINŐSÉGELLENŐRZÉS (ME)
Idegenáru, nyersanyag, félkésztermék, gyártásközi, készáu minősítés
TQM ELVEK - Folyamatos fejlesztés
TSZM
Folyamatos fejlesztés fejlesztés:: • A TQM megköveteli a folyamatos fejlesztést. A végső cél a tökéletesség, ami sohasem érhető el, de örökké törekedni kell rá. Japánul: „Kaizen” • Walter Shewhart fejlesztette ki a fejlesztés cirkuláris modelljét (Plan-Do-Check-Act) 4.Cselekvés
1.Terv A fejlesztés irányának meghatározása a terv elkészítése
A P C D Terv megvalósítása
3. Ellenőrzés Működik a terv?
2. Megvalósíthatóság A terv kipróbálása
6
TSZM
TQM ELVEK – Minőség tervezés/ szabályozás/ javítás
TQM ELVEK – Alkalmazottak bevonása
TSZM
Alkalmazottak bevonása: bevonása: • Minőség tervezés: Ahhoz hogy a minőség tervezhető legyen, ahhoz meg kell határozni és meg kell ismerni a vevőket és igényeiket és ez alapján tűzzünk ki célokat (Joseph Juran) • Minőség szabályozás: a teljesítmény értékelése (a kitűzött cél és a eredmények összehasonlítása) terv ELTÉRÉS
JELEN eredmény
• Minőség javítás: Folyamatos termék/szolg. fejlesztés és folyamatos eljárás fejlesztésre van szükség. Programok kellenek, hogy MIT kell fejleszteni és HOGYAN? (terméket, szolg., folyamatot, erőforrást, inputot, beszállítót, szervezeti kultúrát, outputot, elosztási csatornát) Erőforrás és oktatás is kell hozzá.
TQM ELVEK – Benchmarking
• A minőségi problémák mintegy 85%-a anyag- és eljárási hibából ered, nem a dolgozók figyelmetlenségéből • Ha a dolgozó a hibás, sokszor akkor is a rendszer hibáztatható, hogy lehetővé teszi a hibát. (Shigeo Shingo, Poka-Yoke) • A rendszer hiányosságaihoz a rendszer kezelői értenek akiket érdemes felhatalmazni ezen problémák azonnali kezelésével • A felhatalmazásban szerepet játszó tényezők a kommunikáció, morál, felelősség megosztás, érdekelté tétel, autonóm csoportok, m.cellák, minőségi teamek és szervezeti megoldások
TQM ELVEK – Taguchi elmélete
Genichi Taguchi elmélete: elmélete: TSZM
TSZM
Benchmarking:: Benchmarking • 1. Meg kell határozni hogy mit akarunk benchmarkolni • 2. B.temet kell kialakítani • 3. Termékek, szolgáltatások, költségek és eljárások olyan szabványát, szintjét, kell megkeresni amely a lehető legjobb teljesítményt nyújtja (ez a benchmark) Körbe kell határolni az ezeket megvalósító benchmarking partnereket! • 4. Össze kell gyűjteni és elemezni a benchmarking információkat! • 5. El kell érni vagy meghaladni a kitűzött szintet (benchmarkot)!
• Minőségileg hatékony termékek azok a termékek, amelyek a kedvezőtlen környezeti és gyártási feltételek ellenére azonosan és egyenletesen állíthatók elő. Ez gyakran olcsóbb mint a hiba okok megszüntetése • Minőség veszteségi függvény (QLF, Quality Loss Function) meghatározza a gyenge minőséggel összefüggő összes költséget, és megmutatja, hogyan növekednek ezek a költségek, ahogy termék távolodik a pontos vásárlói elvárásoktól. (elégedetlenségi, jótállási, szerviz, vizsgálati, javítási, selejtezési költségeket; és az ún. társadalmi költségeket)
L = D2C L= társadalmi veszteség D2 = a célértéktől való távolság négyzete, C= szabványoktól való eltérés költsége
Gyenge Megfelelő Jó Legjobb
Alacsony veszteség
TSZM
MINŐSÉG KÖLTSÉGEK
Általában a minőséggel kapcsolatos problémák 80 80--85% 85%--áért nem a gyártás felelős, olyanok okozzák akik a termékhez hozzá sem értek! (Edwards Demindg)
ÖSSZES MINŐSÉGKÖLTSÉG (nem megfelelő minőség miatti ktg.) A termékszolgáltatás minőségével kapcsolatban a gyártónál gyártónál,, a felhasználónál továbbá a gyártás és a felhasználás során a társadalom bármely „külső” szférájában jelentkező költségek összege
MINŐSÉG KÖLTSÉG TÍPUSOK: Hibamegelőzési költségek (minden olyan tev.ktg., amely a nem megf. min. term./szol. előfordulásának megelőzését szolgálja): • Vevőkkel felhasználókkal kapcsolatos (igényfeltárás, dokumentáció) • Termékszolgáltatás tervezésével, fejlesztésével kapcs. (mérnökség, piaci teszt, próba) • Beszerzéssel kapcsolatos (beszállítók minősítése, felül vizsgálata, rangsorolása, rendelési felülvizsg. beszáll. min. terv.) • Termeléssel kapcsolatos (minőségtervezés, termelési foly. értékelése, mérő és ellenőrző rensz. fejlesztése, minőségi oktatás, betan., minőségügyi kampány, audit) Értékelési ellenőrzési ktgktg-ek (vásárolt v. gyártott termékeken végzett vizsgálatok, ellenőrzések, auditok, mely a min. követelm. Kielégítésére irányul):
Célorientált minőség több terméket eredményez a nagyon jó kategóriában
Gyakoriság
Alsó határ
Minőség veszteségi függvény (a)
Elfogadhatatlan
Magas veszteség
Cél
Előírások
Felső határ
Termelt termékek előírások szerinti megoszlása (b)
MINŐSÉG KÖLTSÉGEK
TSZM
MINŐSÉG KÖLTSÉG TÍPUSOK: HIBA költségek (a gyártott ill. értékesített termékszolg. nemnem-megfelelésének költségei melyek a gyártásban keletkeznek, vagy a vevőnél de a gyártó átvállalja): • Belső hiba költségek (hiba elhárítás, újramegmunkálás, javítás, újra ellenőrzés, bevizsgálás, többlet műszak, selejt, selejt kezelés, munkaidő kiesés-állás idő, késztermék ÉCS) • Külső hiba ktg. (reklamáció-ügyfél kezelés, viszáru kezelés,termék visszahívás, garanciális, kártérítés, bírság, elveszett vásárló alernatív jöv., good-will vesztés)
• Beszerzéssel kapcsolatos (bejövő anyagok, áruk ell.) • Termeléssel kapcs. (folyamatos teszt, WIP ell., gyártási teszt, folyamat szabályozás) • Külső értékelési ktg. (utólagos termék értékelés, készletek, tartalékok értékelése)
7
TQM ELVEK – MINŐSÉG és FOLYAMAT elemzési / fejlesztési eszközök
TSZM
MINŐSÉGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI
TQM ESZKÖZÖK - Ellenőrző lap
TSZM
ELLENŐRZŐ LAP (Adatgyűjtő lap)
Olyan döntő részben statisztikai ábrák ábrák,, táblázatok, amelyek a probléma keresésben keresésben,, feltárásban,, okok és megoldási lehetőségek alternatíváinak feltárásában és a feltárásban folyamatos ellenőrzésben nyújtanak segítséget
Adatok nyilvántartására szolgál szolgál,, lényege, hogy a lap sémája könnyen áttekinthető miközben az adatok bevitele (rögzítése) történik történik.. • A jelenségek tényfeltárásában van szerepe. Óra Hiba A B C
TQM ESZKÖZÖK - Szórási diagram
TSZM
1 III II I
2 I I II
3 I I
4 I I
5 I
6 I
7
8
III II II
I III III
TQM ESZKÖZÖK - Ishikawa diagram
TSZM
SZÓRÁSI DIAGRAM
ISHIKAWA DIAGRAM (Ok(Ok-okozati / Halszálka diagram)
A szórási diagram két változó egymáshoz való viszonyát mutatja be be.. Például pozitív kapcsolat van a szervizhívás hossza és a szerelőknek a szükséges alkatrészekért történő pótútjainak a száma között
Olyan módszer mely a problémák okainak elemzésében segít segít.. Az egymásba illeszkedő (egymásból elágazó) problémákat ötletroham (brain (brain--storming) keretében tárják fel, úgy hogy minden önálló szálka illeszkedik a fő ágakhoz ágakhoz..
PROBLÉMA ELEMZÉS Termelékenység
alprobléma
alprobléma
•részprobléma
•részprobléma
•részprobléma
Fő probléma •részprobléma
•részprobléma
•részprobléma
alprobléma
Önkényes távolmaradás
TQM ESZKÖZÖK – Pareto abra
A cégek problémáinak 80% 80%--át a lehetséges okok 20%20%-a okozza (Joseph M. Juran)
TSZM
Pareto abra
olyan módszer, amely a hibák, problémák, vagy hiányosságok feltárásával segítséget nyújt a problémamegoldásra történő fókuszálásban %
Gyakoriság (előfordulás %)
•részprobléma
•részprobléma
•részprobléma
•részprobléma •részprobléma
alprobléma
•részprobléma
TQM ESZKÖZÖK - Folyamatábra
TSZM
FOLYAMATÁBRA A folyamatábra szövegdobozokkal és azokat összekapcsoló vonalakkal grafikusan mutatja be a folyamatokat vagy rendszereket (lásd (lásd:: 35 35.. ábra/e rész) rész).. Ez egyszerű, de nagyon találó eszköz egy folyamat elmagyarázására vagy megértésére megértésére..
Kum.%
100 –
– 100 -
80 –
– 80
60 –
Pecsételés Súlymérés Címkézés
Gyorsfagyasztva tárolás (60 perc)
Tárolás (4-6 óráig)
Rakodó helység
– 60
54
-
– 40
40 – -
-
12
20 – 0
Csomagoló állomás
4
–20
3
-
2
›
›
›
›
›
1
2
3
4
5
›
6
›
7
Karc Csorba Egyéb Okok Porozus Koszos
›
8
›
›
9
10
–0
8
TQM ESZKÖZÖK - Hiszorgam
TSZM
TQM ESZKÖZÖK – Szabályozási tábla
TSZM
HISZORGAM
SZABÁLYOZÁSI TÁBLA (SPC, statisztikai munkafolyamat ellenőrzés)
Olyan oszlop diagram, mely grafikusan megmutatja a leggyakrabban előforduló értékeket éppúgy, mint a gyakoriságokat
Idő függvényében készült görbék görbék,, amelyek megmutatják a munkafolyamat kontrollálandó felső és alsó értékeit értékeit.. Az ellenőrző ábrákat úgy szerkesztik, hogy az új adatok könnyen összehasonlíthatók a múltbéli eredményekkel. eredményekkel.
% 100 –
Gyakoriság
80 –
-10%
Felső határ (abnormális)
60 –
0%
54
Középérték (cél érték)
-
-10%
40 – -
0
Alsó határ (abnormális) IDŐ
12
20 –
4
3
2
›
›
›
›
›
1
2
3
4
5
›
6
›
›
7
8
›
›
9
10
Mért jellemző
9
