„Teofania” DeLux - Meditáció -
2014. május 13. 20.30 Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének szervezésében Andrea Baude tűzzsonglőr közreműködésével
Találkozás Istennel a tűzben
1„Mózes
pedig apósának, Jetrónak, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. 2Ott megjelent neki az Úr angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csipkebokor. 3Akkor ezt mondta Mózes: Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor? 4Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, kiáltott neki Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Mózes! Mózes! Ő pedig így felelt: Itt vagyok! 5Isten ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állasz!” (2Móz 3,1-5)
17„Amikor
elbocsátotta a fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országa felé, bár az közel volt, mert úgy gondolta Isten, hogy hátha megbánja a nép a dolgot, ha harcot lát, és visszatér Egyiptomba. 18Ezért kerülő útra vezette Isten a népet a Vörös-tenger pusztája felé. Hadirendben vonultak el Izráel fiai Egyiptomból. 19József tetemét is magával vitte Mózes, mert ünnepélyesen megeskette ő Izráel fiait: Bizonyosan gondja lesz rátok Istennek, és akkor vigyétek el innen az én tetememet is magatokkal! 20Ezután fölkerekedtek Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban, a puszta szélén. 21Az Úr pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel meg tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. 22Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.” (2Móz 13,17-22)
Isten és ítélete
10„Illés
így felelt az ötven ember parancsnokának: Ha én az Isten embere vagyok, szálljon le tűz az égből, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor tűz szállt le az égből, és megemésztette őt ötven emberével együtt. 11 A király elküldte hozzá egy másik parancsnokát is ötven emberével, aki így szólította meg: Isten embere! Azt üzeni a király, hogy jöjj le azonnal! 12 De Illés így felelt nekik: Ha én az Isten embere vagyok, szálljon le tűz az égből, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt. Ekkor Isten tüze szállt le az égből, és megemésztette őt ötven emberével együtt. 13 Még egy harmadik parancsnokát is elküldte ötven emberével együtt. Ez a harmadik parancsnok fölérve térdre rogyott Illés előtt, könyörgött neki, és így szólt hozzá: Isten embere! Kérlek, legyen drága előtted az életem és ötven szolgádnak az élete! 14 Lásd, tűz szállt le az égből, és megemésztette az előbbi két parancsnokot és ötven emberüket. De most az én életem legyen drága előtted!”(2Kir 1,10-14)
8„Megrendült
és rengett a föld,
a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek, mert haragra gyúlt. 9Füst
jött ki orrából
szájából emésztő tűz, parázs izzott benne. 10Lehajkította
az eget, és leszállt,
homály volt lába alatt. 11Kerúbon
ülve repült,
szelek szárnyán suhant. 12A
sötétséget tette rejtekévé
maga körül, mint egy sátrat, a sötét vizeket, a gomolygó fellegeket. 13Az
előtte lévő fényözönből
előtörtek fellegei jégesővel és tüzes parázzsal. 14Dörgött
az ÚR az égben,
mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal. 15
Kilőtte nyilait, és szétszórta,
tömérdek villámot röpített ki. 16Láthatóvá
váltak a vizek medrei,
és feltárultak a világ alapjai dorgálásodtól, URam, haragod szelének fúvásától.” (Zsolt 18,8-16)
22”Ezeket
az igéket mondotta el az ÚR nektek, az egész gyülekezetnek a hegyen, a tűz, a felhő és a homály közül hangos szóval; mást nem mondott. Felírta azokat két kőtáblára, és odaadta nekem. 23Amikor hallottátok a hangot a sötétségből, a hegy pedig tűzben égett, odajöttetek hozzám törzsfőitekkel és véneitekkel együtt, 24és ezt mondtátok: Íme, Istenünk, az ÚR, megmutatta nekünk dicsőségét és nagyságát, hangját is hallottuk a tűzből. A mai napon láttuk, hogy életben maradhat az ember, ha Isten beszél hozzá. 25De most miért haljunk meg? Hiszen megemészt bennünket ez a nagy tűz! Ha még tovább is hallgatjuk Istenünknek, az ÚRnak a szavát, akkor meghalunk. 26Mert van-e olyan ember, aki ha hallotta az élő Isten szavát a tűzből beszélni, úgy mint mi, életben maradt? 27Csak te menj oda, és hallgasd meg mindazt, amit Istenünk, az ÚR mond, azután te mondd el nekünk mindazt, amit Istenünk, az ÚR mondott neked: mi pedig meghallgatjuk, és megtesszük azt.” (5Móz 5,22-27)
Isten védelmez
nmmmmm mjjjnkjn jnkjnkj
2„Azon
a napon ékes és dicső sarjat ád az ÚR, a föld gyümölcse pedig pompás és díszes lesz
azoknak, akik Izráelből megmaradnak.
3Akkor
szentnek mondják majd azt, aki megmarad a Sionon, és életben marad Jeruzsálemben, aki csak föl van írva az élők közé a jeruzsálemiek közül. 4Ha lemossa az ÚR Sion leányainak a szennyét, és leöblíti Jeruzsálem vérét ítélő lelkével, megtisztító lelkével, 5akkor teremt az ÚR a Sion-hegy egész területe és a gyülekezet fölött nappal felhőt és ködöt, éjjel pedig lángoló tűz fényét. Mindezek fölött az ÚR dicsősége lesz az oltalom. 6Sátor lesz árnyékul nappal a hőség ellen, menedék és rejtekhely a zivatar és az eső ellen.” (Ézs 4,2-6)
5Azután
föltekintettem, és egy férfit láttam, mérőkötéllel a kezében. 6Megkérdeztem: Hová mégy? Ő így válaszolt nekem: Megmérem Jeruzsálemet, hogy lássam, milyen széles, és milyen hosszú.
7Ekkor
előlépett a velem beszélő angyal, majd egy másik angyal lépett oda eléje, 8akinek ezt mondta: Fuss oda ehhez az ifjúhoz, és mondd neki, hogy falak nélküli város lesz Jeruzsálem, olyan sok ember és állat lesz benne! 9Én magam oltalmazom mindenfelől – így szól az ÚR -, mint egy tüzes fal, és ott leszek benne dicsőségesen.
