Telki-Peresi főcsatorna rekonstrukciós, fejlesztési lehetőségeinek tanulmányterve
2016.
MŰSZAKI LEÍRÁS
1., Előzmények: A 2016. év nyári időszakában folytatott belvízvédekezés alkalmával a Telki-Peresi főcsatorna vízgyűjtőterületén több gazdálkodó jelezte, miszerint a művelt területeiken belvizes elöntések keletkeztek, viszont azokat a főcsatorna telítettsége miatt nem képes időben elvezetni. A Telki-Peresi főcsatorna befogadója a Peresi Holtág, mely holtág vizeit a Peresi szivattyútelep emeli át a Hármas-Körös folyóba. A gazdálkodók észrevételét Igazgatóságunk megvizsgálta, majd eredményeként szükségessé vált a Peresi Holtág nyári vízszintjeinek csökkentése, befogadóképességének növelése, így a belvízelvezető csatornákon érkező belvizek károkozás nélküli levezetése érdekében. Viszont a Peresi Holtág vízszintcsökkenése, annak jóléti, szabadidős tevékenységeit (horgászat, strandolás, stb.) korlátozta. A jelentkezett problémák miatt szükségessé vált a tanulmányterv elkészítése, mely bemutatja a 12.03. belvízvédelmi szakasz (67. sz. Gyomai belvízrendszer) főbb jellemzőit, a Telki-Peresi főcsatornát, mint a terület fő belvízelvezető vízilétesítményét, továbbá részletezi, hogy milyen lehetőségek adódnak a belvízlevezetés hatékonyságának növelésére. 2., A 12.03. (67. sz. Gyomai belvízrendszer): A Telki-Peresi főcsatorna a 67.sz. Gyomai belvízrendszer Peresi öblözetének kizárólagosan állami tulajdonú belvízcsatornája. Befogadója a Peresi holtág. A rendszer Peresi öblözetén, Békés Megyében, Gyomaendrőd közigazgatási területén helyezkedik el. A vízgyűjtő terület a meliorációk, a domborzati viszonyok és a kialakult út-vasúthálózat figyelembe vételével lett lehatárolva: A főcsatorna összes hossza 18.337 fm. A főcsatorna vízgyűjtő területe : 51,7 km2 A 67. sz. Gyomai belvízrendszer területe a Sebes-Körös és Hármas-Körös jobbparti mentesített árterét foglalja magában a Berettyó folyó torkolatától a Hortobágy-Berettyó főcsatorna torkolatáig terjedő szakaszon. Határai Keleten a Sebes-Körös folyó Berettyó folyó befolyásától a torkolatáig, Délen a Hármas-Körös folyó a Sebes-Körös folyó toroktól a Hortobágy-Berettyó főcsatorna torkolatáig, Nyugaton a Hortobágy-Berettyó főcsatorna a torkolattól Túrkevéig, Északon pedig a Réhelyi belvízrendszer. A belvízrendszer közigazgatásilag nagyrészt Békés, kisebb részben pedig Szolnok megyéhez tartozik. A belvízrendszer területén fekszik Körösladány és Dévaványa község, valamint Gyomaendrőd, Túrkeve, Mezőtúr és Szeghalom külterületének jelentős része. Kiterjedése: a./ Peresi öblözet – 234,4 km2 b./ Folyáséri öblözet – 249,3 km2 Összesen – 483,7 km2 Területén jelentős szántóföldek, rét-legelőterületek találhatók ahonnan a belvizek a szabályozás ellenére időnként ellenőrizhetetlenül a csatornákba zúdulnak, ezzel kiöntéseket okoznak a szántóterületeken. A csatornákon kialakult sűrű növényzet miatt és a csatornákon hosszú ideje el nem végzett iszapoló kotrás miatt a csatornák vízelvezető képessége jelentősen lecsökkent. 2.1., Peresi öblözet A Peresi öblözet Délen a Hármas-Körös folyó, Nyugaton és Északon a Hortobáby-Berettyó árterületének nagy részét foglalja magába. Északon és Nyugaton a Hortobágy-Berettyó folyó balparti töltése, Délen a
Hármas-Körös jobb parti töltése, Keleten a Folyáséri öblözethez tartozó Lórés-Siratói csatorna határolja.. Közigazgatásilag a Peresi holtág Keleti töltésének Északi irányú meghosszabbításával a VIII. Szandazugi csatorna nyomvonalán 6+000 fm. szelvényéig, majd Észak-Keleti irányban a Hortobágy-Berettyó baloldali védtöltés 22+000 fm. szelvényéig, Szolnok megye, Túrkeve, Mezőtúr városok tartoznak, Keleten Békés megye, Gyomaendrőd városhoz tartozik. 2.2., Folyáséri öblözet A Folyáséri öblözet a 12.03. számú védelmi szakasz Keleti részét pontosabban a Hármas-Körös jobbparti árterületének felső részét és a Sebes-Körös jobbparti árterületét foglalja magába a Berettyó torkolatáig. Az öblözet határa Északon a Felsőréhelyi öblözet, Keleti irányban a Szeghalmi belvíz öblözet, Délen a Sebes- és Hármas-Körös jobbparti védtöltése, míg Nyugaton a Peresi öblözet határolja. Közigazgatásilag teljes egészében Békés megyében található, Gyomaendrőd, Dévaványa, Körösladány és Szeghalom területei tartoznak bele. A belvízrendszer területén található csatornák elsődleges funkciója a területre hullott káros csapadéktöbbletből, a megemelkedett talajvízből keletkezett káros vizek elvezetése. 2.3., Meteorológiai adatok: A belvízrendszer egész területe a Körösmenti-síkon helyezkedik el. Mérsékelten meleg, száraz éghajlat a jellemző az egész területre. A terület ariditási indexe 1,19 és 1,35 közötti. A kis vízigényű kultúrák számára megfelelő az éghajlat. A napi középhőmérséklet 194-195 napon keresztül 10oC fölött van, a tavaszi határnap április 9., az őszi október 20-21. A fagymentes időszak 192 nap, az utolsó tavaszi fagyok 1-2 nappal április 15. előtt várhatóak, az első ősziek pedig október 22-23.-án. Évi középhőmérséklet: 10,2-10,4 oC Napsütéses órák száma: évi 2000 óra körüli Átlagos éves csapadékmennyiség: 520-550 mm Uralkodó szélirány: É-i, ÉK-i, D-i Átlagos szélsebesség: 2,5-3,0 m/s Az Igazgatóságunk Peresi mérőállomásán az elmúlt egy évben mért havi csapadék-összegei kigyűjtésre kerültek. A havi csapadék-összegeket ugyanezen mérőállomás sokéves átlagaival összevetve látható a hektikusság és mely hónapokban alakultak ki az éves átlagosnál lényegesen magasabb csapadékmennyiségek. Ez a tendencia évről-évre visszatér.
2.4., Domborzati viszonyok:
A táj 83 és 90 mBf közötti tszf-i magasságú tökéletes síkság. A domborzat vertikálisan gyengén tagolt, az átlagos relatív relief 1,5 m/km2. Az orográfiai domborzattípusok szempontjából alacsonyártéri szintű síkság, amelyet ÉNy-i-DK-i elrendeződésben kisebb, általában lösziszappal magasított folyóhátak ármentes darabjai tarkítanak. Az ártéri szintű részek morotva- és mederroncsok hálózatával és elgátolással keletkezett mocsár- és lápmaradványokkal borítottak. Területén a terepfelszín Ny-ról K-re haladva emelkedő tendenciát mutat, és 84,60-85,00 mBf szintek között változik. 2.5., Talajtani-, művelési ág viszonyok: A táj rétegtani viszonyai azt valószínűsíti, hogy a holocénben itt volt a legjelentősebb az üledékfelhalmozódás. A felszín közeli üledéket a finomabb frakciók jellemzik. Az ártéri iszap, agyag a típusos. A talajok (17,22,23,24,25,26 talajtípus kód) főként löszös üledékeken és öntésanyagokon képződtek. Túlnyomóan (96 %) talajvízhatás alatti képződmények, az egyedüli, nem közvetlen talajvízhatás alatti típus a löszös talajképző kőzetű, vályog mechanikai összetételű, felszíntől karbonátos, mélyben sós réti csernozjom. A hidromorf talajképződmények közül a zömmel agyag fizikai féleségű, erősen, vagy gyengén savanyú kémhatású, 3-4 % szerves anyagot tartalmazó réti talajok terjednek ki a legnagyobb területre (41 %). A terület jelentős részét (49 %) szikes talajok fedik. Kedvező, hogy az erősen szikes, terméketlen réti szolonyecek csupán 3 %-ot, a mezőgazdálkodásra (legelő, kaszáló) is alkalmas szolonyeces réti talajokpedig 32 %-ot tesznek ki. A termékenységben a két szikes talajtípus között elhelyezkedő sztyepesedő réti szolonyecek 14 %-ra terjednek ki.
2.6., Talajvíz helyzete: A talajvízszint átlagos terepalatti mélysége: 2-6 méter között ingadozik, érdekes módon elég mélyen fekszik, ami a sűrű csatornahálózat hatása. Mennyisége nem számottevő. Kémiai jellegében a nátriumhidrogénkarbonátos típus az uralkodó. Keménysége 25 nko és 45 nko körüli. A szulfáttartalom általában 60-300 mg/l közötti, de a települések alatt a 600 mg/l-t is meghaladja. A rétegvíz mennyiségét alig 0,5 l/s.km2-re becsülik. Az ártézi kút mélységének átlaga meghaladja a 100 m-t, de a vízhozamuk nem éri el a 200 l/p-t.
3., Telki-Peresi főcsatorna: 3.1., Befogadói viszonyok: A Telki-Peresi főcsatorna befogadója a Peresi holtág jo. 26+350 fm szelvénye, ahová gravitációsan csatlakozik. A peresi holtág kizárólagos állami tulajdonú és KÖVIZIG kezelésű vizilétesítmény. A Peresi holtágból vizet gravitációsan a Hármas–Körös jo. 60+038 tkm szelvényében lévő, Ø 1,00 átmérőjű peresi gravitációs zsilipen keresztül lehet a folyóba juttatni. Magas Hármas-Körösi vízállásnál, a holtág belvíz befogadóképességének biztosítása érdekében a vízszintcsökkentés a gravitációs zsilip bezárása után a torkolatnál lévő Peresi szivattyútelep beüzemelésével oldható meg. A Peresi szivattyútelep a Hármas-Körös folyó jo. 59+885 tkm szelvényébe emel, indulási vízszintje: 80,91 mBf. 3.2., A csatorna nyomvonala, műszaki paraméterei: A csatorna teljes nyomvonala jelenleg is csatornaként, árokként funkcionáló, működő és nyilvántartott terület:
Földhivatali és tulajdonosi adatok Település
Hrsz.
Tulajdonos
Kezelő
Üzemeltető
Gyomaendrőd
02764
Magyar Állam
KÖVIZIG.
KÖVIZIG.
Gyomaendrőd
02367
Magyar Állam
KÖVIZIG.
KÖVIZIG.
Gyomaendrőd
01154
Magyar Állam
MNV. Zrt.
KÖVIZIG.
Gyomaendrőd
01189
Magyar Állam
KÖVIZIG.
KÖVIZIG.
Gyomaendrőd
01068
Magyar Állam
KÖVIZIG.
KÖVIZIG.
Gyomaendrőd
0982
Magyar Állam
KÖVIZIG.
KÖVIZIG.
Gyomaendrőd
01454
Magyar Állam
KÖVIZIG.
KÖVIZIG.
A csatorna hossza: 18.337 fm.
Vízjogi üzemeltetési engedélyes műszaki adatok szelvény fm. 0+000 6+368 9+533 10+951 13+711 18+337
fenékszint mBf. 80,47 81,06 81,35 81,48 81,93 82,41
vízszint mBf 82,34 82,69 82,87 82,95 83,10 83,36
vízhozam m3/s 1,8 1,4 1,4 0,6 0,2 0,2
fenékszélesség m 1,60 1,50 1,40 1,40 1,00 1,00
rézsűhajlás 1:1,5 1:1,5 1:1,5 1:1,5 1:1,5 1:1,5
3.3., A csatorna illeszkedése a vízgazdálkodás rendjébe: A Telki-Peresi főcsatorna a 67. sz. Gyomai belvízrendszer (12.03. sz. belvízvédelmi szakasz), Peresi öblözetének a csatornája.
A Telki-Peresi csatorna Gyomaendrőd település közigazgatási területén halad, Észak-Keletről DélNyugati irányba szállítja a belvizet. A csatorna főbb mellékcsatornái: Becsatlakozó csatorna neve
Befogadó szelvényszáma
XXX-4. sz. csatorna XXX-6. sz. csatorna üzemi csatorna XXX-a. csatorna XXX. csatorna XXVIII. csatorna XXVI. csatorna XXVII. csatorna XXV-B. csatorna XXV. csatorna XXIII. csatorna XXII-b. csatorna XXII. csatorna XXII-a. csatorna XXI. csatorna XX-a. csatorna XX. csatorna XI. csatorna XIX. csatorna XVIII. csatorna T-1. csatorna Konyhaéri csatorna
0+126 1+230 1+965 3+620 4+806 6+385 7+150 7+165 7+750 8+570 9+506 10+675 10+690 10+700 10+951 12+148 12+163 12+163 12+920 13+620 15+070 15+891
XXXIX-10. csatorna
18+337
Becsatlakozási oldal b.o. b.o. j.o. b.o. j.o. j.o. j.o. b.o. b.o. b.o. j.o. j.o. b.o. j.o. j.o. b.o. j.o. b.o. b.o. b.o. b.o. j.o. 17+788 – 18+337 fm. szelvények között egy szakaszon halad a XXXIX-10. csatornával
3.4., A vízgyűjtő terület megnevezése, kiterjedése, mértékadó vízhozam, levezetendő víz mennyisége, minősége, levezetés indoklása: A vízgyűjtő terület a meliorációk, a domborzati viszonyok és a kialakult úthálózat figyelembe vételével lett lehatárolva: -
Telki-Peresi főcsatorna
- Vízgyűjtő területe : 5170 ha. - Levezetendő vízmennyiség : 1800 l/s
Vízgyűjtőterület határai: Északon a Réhelyi belvízrendszer és a Malomzug-Simafoki csatorna vízgyűjtője, Keleten a Gyoma-Dévaványa vasút és közút, Délen a Hármas-Körös, Nyugaton a Peresi holtág. A belvízmentesített terület mélyártéri, síkvidéki jellegű, kismértékben ÉK - DNY-i lejtésű. Területének átlagos tengerszint feletti magassága 83,20 m.Bf. – 84,10 m.Bf. között váltakozik. Talajadottsága túlnyomórészt közepes minőségű, kötött talaj. A vízgyűjtőterület belvíz-veszélyeztetettsége közepes, illetve helyenként erősen belvízveszélyeztetett.. Külterületen a fajlagos vízhozam 10 km2 alatti területen átlagosan 0,6 l/s/ha, a 10 km2 feletti területeken pedig átlagosan 0,2 l/s/ha.
A mértékadó vízhozam meghatározásánál figyelembe kellett venni a vízgyűjtő jellegét (a talajtípusokat, a területen folyó talajműveléseket a külterületeken meliorációs beruházásként megvalósult részét stb.)
A levezetendő vizek minőségét, a nem megfelelő mezőgazdasági termelésből keletkező, jellemzően szerves eredetű bemosódások ronthatják, veszélyeztethetik. A belvíz levezetésének szükségességét, a lehullott csapadék egyenlőtlen, időben szélsőséges eloszlása indokolja. 3.5., A csatorna üzemi paraméterei: - ÉK-ről DNy-i irányba szállítja a belvizet. - A csatorna befogadója: Peresi Holtág (j.o.) 25+350 fm. szelvénye. - Vízgyűjtő területe: 5170 ha - A csatorna hossza: 18.337 fm. - Mértékadó vízmennyiség: 1,8 m3/s - Torkolati vízszállító kapacitás: 1.088.640 m3 A Telki-Peresi főcsatorna torkolati vízszállító kapacitása 7 napos maximális kihasználtságot figyelembe véve lett megállapítva: mértékadó vízmennyiség (m3/s) x 86400 sec x 7 nap = vízszállító kapacitás (m3)
3.6., Műtárgyak: A műtárgyak a hossz-szelvényen és a részletes helyszínrajzon feltüntetett helyeken szükségesek át, vagy bejáró funkcióval, illetve vízkormányzás céljából. Vízszintszabályzó műtárgyak: -
Telki-Peresi főcsatorna 3+617 fm szelvényében lévő tiltós áteresz A műtárgy nyílás mérete: 2,00 x 2,60 m nyílás száma: 1 db küszöbszintje: 80,76 mBf. záró szerkezete: táblás felhúzó szerkezete: fogasléces
-
Telki-Peresi főcsatorna 7+178 fm szelvényében lévő tiltós áteresz A műtárgy nyílás mérete: 1,80 x 2,40 m nyílás száma: 1 db küszöbszintje: 81,06 mBf. záró szerkezete: táblás felhúzó szerkezete: fogasléces
Üzemi vízmércék találhatóak (törzsszám): - 3+617 fm - 7+178 fm - 13+711 fm
(228098) (228099) (228100)
Műtárgy kimutatás sorszám
1., 2., 3T., 4.,
szelvényszám
0+310 2+789 3+617 3+634
küszöbszint ( mBf )
méret ( m )
jellege
80,53 80,71 80,76 80,78
3,00 4,00*4,15 2,00*2,60*2,00 7,00*9,40
vb. híd vb. híd tiltós áteresz vb. közúti híd
5., 6., 7., 8T., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22.,
4+776 6+368 6+552 7+178 8+088 8+557 9+533 10+819 12+156 12+172 12+549 13+309 13+711 14+320 15+080 16+510 16+879 16+996
80,97 81,02 81,06 81,16 81,21 81,29 81,54 81,58 81,63 81,63 81,71 81,93 81,87 81,89 82,29 82,36 82,17
2,40*4,20 5,00*8,60 3,25*4,60 1,80*2,40*12,00 3,25*2,50 3,50*5,90 3,50*6,10 3,50*4,00 3,00*6,90 3,00 3,00*4,00 3,00*4,00 1,50*2,00 1,00*8,80 1,00 1,00*16,03 0,80*3,20 0,80*5,80
vb. híd vasúti híd vb. híd tiltós áteresz vb. híd vb. híd vb. híd vb. híd vb. híd vb. híd vb. híd vb. híd áteresz csőáteresz csőáteresz csőáteresz csőáteresz csőáteresz
További, részletesebb műszaki adatok a csatorna hossz-szelvényén találhatóak. 3.7., Üzemelési leírás: A főcsatorna funkciói: -
Belvíz elvezetés
A csatorna feladata a vízgyűjtő területről összegyűjtött belvíz, csapadéktöbbletből származó káros csapadékvíz valamint a betorkoló mellékcsatornái által szállított belvizeinek befogadása és szabad lefolyásának biztosítása, a befogadó Peresi holtág 26+350 fm szelvényébe.
-
Öntözővíz hasznosítás
A Telki-Peresi főcsatorna 0+000 - 15+080 fm-ig kettőshasznosítású. Öntözővízszint tartás a 7+178 fm szelvényben lévő tiltós műtárggyal valósítható meg 82,83 mBf. szintig. Öntözővizet a Póhalmi 2. sz. öntöző főcsatornából kapja a 13+620 fm szelvényben. Az öntözővíz folyásiránya a 13+620 fm-től a 15+080 fm-ig ellentétes, a 13+620 fm és a 7+178 fm között azonos a belvizek lefolyási irányával. A Telki-Peresi főcsatorna a Körösladányi öntözőrendszer része. Az öntözőrendszer a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, jelenleg nem üzemel.
-
Belterületi csapadékvíz elvezetés
A főcsatorna vízgyűjtő területén lévő települések belterületi csapadékvizeinek elvezetése az alábbi: Gyomaendrőd-Kocsorhegy Kocsorhegy jelentősen belvízveszélyeztetett. A főcsatorna nem halad keresztül a településen. A közvetlen befogadó a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által kezelt XXIX. csatorna. Gyomaendrőd-Nagylapos A főcsatorna nem halad keresztül a településen. A közvetlen befogadó a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság által kezelt XXX. csatorna.
Általánosan érvényes, hogy a belterületi részek elsőbbséget élveznek a vízelvezetésekben, és a további fontossági sorrend pl. kert, értékesebb szántó, rét-legelő stb. A belvízvédelmi helyzet meghatározott intézkedéseket követel, mely a védekezési időszakban az üzemelési leírás szerinti szabályoknak megfelelően kell történjen. A rendkívüli helyzeteket kivéve, a vízi környezet fokozott védelme szerint kell eljárni, és a műveket üzemeltetni, természetesen figyelemmel a települési vízkár-elhárítási tervezetek, valamint a vízgyűjtő területen lévő állandó és potenciális szennyező források lokalizálására, kármentesítésére. A belvízvédekezés, a belvizek mennél hamarabbi és lehetőleg károkozást nem okozó elvezetését követeli a területekről, ezért védekezéskor ez elsődleges szempont. A nem belvizes időszakokban célszerű a fenntartással, karbantartással kapcsolatos munkálatokat elvégezni. A karbantartási, fenntartási és rekonstrukciós munkák során a gépi földmunkavégzésre vonatkozó technológiai utasításokat, és az építőipari kivitelezési biztonsági szabályzat előírásait szigorúan be kell tartani!
3.8., Üzemeltetési utasítás: - Üzem: A felszíni vízelvezetés berendezéseinek üzeme lényegében a felszíni vízvédelmet jelenti. A védelmi munkák a védekezés előtti teendőkből, a tényleges védekezésből és a vizek levonulása utáni intézkedésekből tevődnek össze. - Védekezés előtti teendők: A vízveszély elhárítás, leküzdése (esetleges tározás, vízvisszatartás felhasználásával, vízkormányzással, befogadóba való emelése). Ideje a felszíni vizek megjelenésétől az eltávolítás befejezéséig. - Védekezési teendők: A víz fokozatos lehetőség szerinti esetleges visszatartása, majd elvezetése a csatorna kezelése és műtárgyak üzemben tartása. A csatorna kiöntésének megelőzése és a területeket elöntő vizek elleni védekezés. Az elhabolás elleni védekezés. A felszíni vizek esetleges, lehetőség szerinti visszatartását akkor kell megkezdeni amikor a csatorna az összegyülekezett vizet már nem képes eltávolítani. A vízelvezetés sorrendje: - lakott teületek, majorok, - vetések - szántások - erdőterületek A csatorna kezelését a kezelési szabályzat szerint a védelem vezetője irányítja. A csatorna kezelése közben gondoskodni kell az akadályok mielőbbi megszüntetéséről. - Vizek levonulása utáni teendők: A víz okozta rongálódások helyreállítása, jellegzetes vízszintek rögzítése, megfigyelések értékelése, védekezési anyagok átvizsgálása, rendbetétele.
4., Belvízelvezetés hatékonyság növelésének lehetőségei: 4.1., A főcsatorna rekonstrukciója: A főcsatornán forráshiány miatt teljekörű rekonstrukció évtizedek óta nem történt. 2006-ban a 0+000 – 7+500 fm. szelvények között gyökérzónás kotrásra került sor. 2012-ben a csatornán található fontosabb átereszek kitakarítása történt meg. 2016. év elején a 0+000 – 1+600 fm. szelvények között ismételten gyökérzónás kotrás valósult meg. A tanulmányterv elkészítése kapcsán 2016. szeptemberében felmérésre kerültek a csatorna mértékadó szelvényei.
Ahhoz, hogy a csatorna a fentebb leírt funkcióiknak megfeleljen a feliszapolódást meg kell szüntetni. A feliszapolódás jelentős, illetve a növényzet rendkívüli megerősödése jellemző. Az iszaptalanítás elvégzéséhez nélkülözhetetlen a sűrű cserjés növényzet eltávolítása. A sűrű növényzet miatt és a hosszú ideje el nem végzett iszapoló kotrás miatt a csatornában jelentős feliszapolódás keletkezett. Kitermelendő földtömeg:
Szelvény
Átlagos
Egyes
szelvényterület 2
m
Szelvény
Összegzett
Egyes
távolság
köbtartalom m3 0,00
0,0
fm 0+000
0,00
0,00
m 0,00
1+500
0,00
0,00
1500,00
0,00
0,0
1+600
0,20
0,10
100,00
10,00
10,0
3+000
0,33
0,27
1400,00
371,00
381,0
4+000
0,42
0,38
1000,00
375,00
756,0
5+000
0,43
0,43
1000,00
425,00
1 181,0
6+000
0,38
0,41
1000,00
405,00
1 586,0
7+000
0,20
0,29
1000,00
290,00
1 876,0
7+500
0,29
0,25
500,00
122,50
1 998,5
7+750
1,49
0,89
250,00
222,50
2 221,0
8+557
1,33
1,41
807,00
1137,87
3 358,9
9+056
1,13
1,23
499,00
613,77
3 972,6
10+819
1,15
1,14
1763,00
2009,82
5 982,5
10+951
1,18
1,17
132,00
153,78
6 136,2
12+163
1,97
1,58
1212,00
1908,90
8 045,1
13+309
1,56
1,77
1146,00
2022,69
10 067,8
15+080
0,99
1,28
1771,00
2258,03
12 325,9
16+510
1,47
1,23
1430,00
1758,90
14 084,8
18+337
0,44
0,96
1827,00
1744,79
15 829,5
Organizációs bejárás: - Gép nádkaszálás:
1+600-7+500 – 47.200 m2 (8 m2/fm) 7+500-16+510 – 45.050 m2 (5 m2/fm) 16+510-18+337 – 3.654 m2 (2 m2/fm) Összesen: 95.904 m2
- Gazkasz. gépi-sík:
7+500-16+510 – 9.010 m2 (1 m2/fm) 16+510-18+337 – 1.827 m2 (1 m2/fm) Összesen: 10.837 m2
- Gazkasz. gépi-rézsű: 7+500-16+510 – 18.020 m2 (2 m2/fm) 16+510-18+337 – 1.827 m2 (1 m2/fm) Összesen: 19.847 m2 - Kézi cserjeirtás: 0+000-16+510 – 8.255 m2 (0,5 m2/fm) Összesen: 8.255 m2 - Műtárgy karbantartás, tisztítás 1 m3/s vízszállításig: 6 db. - Műtárgy karbantartás, tisztítás 1 m3/s vízszállítás felett: 2 db.
Vízhozamok feliszapolódottságot figyelembe véve szelvény
engedélyes vízhozam
jelenlegi vízhozam
fm.
m3/s
m3/s
1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,8 1,4 1,4 1,4 1,4 1,4 1,4 1,4 0,6 0,6 0,2 0,2 0,2
1,8 1,8 1,4 1,3 1,3 1,2 1,1 1,2 1,0 0,4 0,4 0,5 0,4 0,4 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1
0+000 1+500 1+600 3+000 4+000 5+000 6+000 7+000 7+500 7+750 8+557 9+056 10+819 10+951 12+163 13+309 15+080 16+510 18+337
Ha a növényzettel benőttséget nem is vesszük figyelembe, csak a feliszapolódott állapotot, akkor is szembetűnő, hogy vannak olyan csatornaszakaszok ahol a csatorna ¼ kapacitással képes csak szállítani a jelenlegi állapotában a belvizeket. A csatorna teljes körű rekonstrukciója a jelenlegi átlag piaci árral számolva megközelítőleg bruttó 27 millió forintot tenne ki. Munka megnevezése
Iszaptalanítás rézsű kialakitással víz alóli kiterm. géppel Depónia rendezés Gépi nádkaszálás Gépi gazkaszálás sík felületen Gépi gazkaszálás rézsűn Kézi cserjeirtás Műtárgy karbantartás, tisztítás 1 m3/s vízszállításig
Mennyiség
Egységár (Ft)
Bruttó költség (Ft)
15 829,50 m3 15 829,50 m3 95 904,00 m2 10 837,00 m2 19 847,00 m2 8 255,00 m2 6 db
908 340 33 13 17 240 190 064
14 373 186 5 382 030 3 164 832 140 881 337 399 1 981 200 1 140 384
Műtárgy karbantartás, tisztítás 1 m3/s vízszállítás felett
2 db
363 600
727 200
Összesen:
27 247 112
4.2., Átemelő (esésnövelő) helyek kialakítása: A hatékony levezetés érdekében célszerű átemelő szivattyúzási helyeket kijelölni, esetleg kialakítani. A Telki-Peresi főcsatorna vonatkozásában erre két hely lehetséges: -
3T jelű műtárgy – 3+617 fm. szelvényben 8T jelű műtárgy – 7+178 fm. szelvényben
Az esésviszonyokat figyelembe véve a 8T jelű műtárgy alkalmasabb az esésnövelésre, azonban ez szituációban nehezen megközelíthető. Célszerű a terep megóvása érdekében ezen helyeken 2,5*3,0 m területű betonburkolatot kialakítani, 20 cm homokos kavics ágyazaton, 15 cm vastagságú betonnal. Ehhez 1,5 m3 homokos kavics, illetve 1,13 m3 beton szükséges. Munka megnevezése
Mennyiség
Egységár (Ft)
Bruttó költség (Ft)
2 óra
7 500
15 000
Homokos kavics ágyazat elterítéssel
1,50 m3
10 000
15 000
Beton bedolgozással
1,13 m3
25 000
28 250
Szivattyú beszerzése (Körös500 – 0,5 m /s)
1 db
28 575 000
28 575 000
Fel-levonulás
1 db
360 000
360 000
Földmunka, terep előkészítés
3
Összesen:
28 993 250
Igazgatóságunk rendelkezik a megfelelő teljesítményű szállítható szivattyúkkal. Egy esetleges szivattyúbeszerzés esetén a szivattyúzási hely kialakítása mintegy bruttó 29 millió forintba, míg csak a hely kialakítása csaknem 420 ezer forintba kerülne.
4.3., Mentesítés a Németzugi szivattyútelepen keresztül: 4.3.1., A Németzugi szivattyútelep kapacitása: A szivattyútelep a Németzugi-holtág vízgyűjtőterületéről érkező vizeket képes átemelni a Hármas-Körös folyóba. A holtág a XXXII. csatornából, a XXV-B. csatornából, illetve a XXV-B. csatorna végszelvényében lévő tiltós műtárgyon keresztül a Telki-Peresi főcsatornából képes fogadni belvizeket. Főbb belvízbefogadó csatornák a Németzgi Holtág vízgyűjtőterületén:
Csatorna
Vízszállító képessége torkolatban:
Hossza 18 337
[m]
1,8 m3/sec
XXV-B.
1 672
[m]
1,0 m3/sec
XXXII.
7 872
[m]
0,4 m3/sec
Telki-Peresi
A szivattyútelepen 2 db AGROFIL-400 E típusú szivattyú van beépítve, 17 kW-os 720 [1/min]-es névleges fordulatszámú EVIG villanymotorokkal ellátva. A szivattyú-villanymotor géppár energia ellátásáért 1 db 132 LE összteljesítményű GANZ dízel-villany aggregát felelt. Az előzőekben leírt gépállomány szerint a szivattyútelep két gépe - a Hármas-Körösi felvízszint függvényében – összesen 0,6 – 0,4 m3/sec átemelő kapacitással bírna. A helyi, villanymotorokat ellátó belső villamos hálózat azonban súlyos lopáskárokat szenvedett el, mind az elosztó, mind a kapcsolószerelvények erősen hiányosak. A szivattyúk jelenállapotukban gyakorlatilag üzemképtelenek (az áramellátás hiánya miatt) a szivattyútelep komolyabb felújításra és fejlesztésre szorul. Rendkívüli esetben (mint a 2016 nyári csapadékok) mobil szivattyúval bővíthető a kapacitás, amelynek a könnyebb telepíthetősége érdekében betonfelület kialakítása célszerű a szivattyútelep és a szivornya közé. 4.3.2., Szivattyútelep átvétele és „házon belüli” felújítása: A telep Gyomaendrődi Önkormányzattól történő átvétele után, a meglévő, „megörökölt” dízel-aggregátos működését szolgáltatói 20 kV-os és 0,4 kV-os fogyasztói hálózat valamint transzformátorállomás létesítésével teljesen ki lehetne váltani. A megfelelő kapacitású, illetve keresztmetszetű hálózat kiépítésével - a töltésbe épített nyomócsőre csatlakozva - további villamos szivattyúkapacitás is igénybe vehető lenne (+ 0,5 m3/sec). A Németzugi szivattyútelep átvételénél körülbelül bruttó 20 – 25 millió forintos „becsült” felújítási és villamos fejlesztési költséggel és körülbelül 2 – 2 és fél év projekt lefutási idővel számolhatunk. Németzugi szivattyútelep fejlesztési költségek:
Munkanem
Bruttó költségek Bruttó költségek alsó határa (Ft) felső határa (Ft)
Villamos terv
850 000
1 500 000
Nyomócső felújítás Elzáró szerkezetek felújítása Épület "felújítás" Új villamos fogyasztási hely létesítése Villanymotorok felújítása Szivattyúk felújítása: Új villamos elosztó és kapcsoló berendezések:
820 000 550 000 1 600 000 6 500 000 900 000 460 000
950 000 750 000 2 000 000 8 000 000 1 200 000 1 200 000
6 110 000
9 000 000
16 940 000
23 100 000
Fel kell hívni a figyelmet, hogy a XXV-B. csatorna és a Németzugi szivattyútelep vízszállító kapacitása nem elegendőek a Telki-Peresi csatorna alsó szakaszának kiváltására, mindössze bizonyos fokú tehermentesítésére és levonulási idő csökkentésre lenne alkalmas.
4.4., Peresi Holtág rekonstrukciója, bővítése: Továbbá indokolt lenne a Peresi Holtág teljes körű rekonstrukcióját, illetve bővítését is elvégezni. Ezzel kapcsolatosan egy tanulmányterv elkészítése van folyamatban. A terv lehetőségeket keres arra az iszaptalanítási, irtási munkálatokon túl, hogy miként lehetne megoldani a holtág időszakos öblítését, annak vizének frissítését. Megoldásként a Peresi Holtág 27+500 fm végszelvényében egy szivattyúzási
hely (szivattyúállás vagy szivornya) kialakítását irányozza elő, mely a víz betápláláson kívül, a holtág ebből az irányból való belvízelvezetését is meg lehetne oldani.
Gyula, 2016. október
MELLÉKLETEK
Telki-Peresi főcsatorna rekonstrukciós, fejlesztési lehetőségeinek tanulmányterve
MELLÉKLETEK
-
1. sz. melléklet - Általános helyszínrajz
-
2. sz. melléklet - Átnézetes (vízgyűjtőterületet ábrázoló) helyszínrajz, M=1:100 000
-
3. sz. melléklet - Telki-Peresi főcsatorna hossz-szelvény, M=1:50 000, 1:100
-
4. sz. melléklet - Telki-Peresi főcsatorna keresztszelvény, M=1:100
-
5. sz. melléklet - XXV-B. csatorna hossz-szelvény, M=1:10 000, 1:100
-
6. sz melléklet - Fényképmelléklet
6. sz. melléklet - FÉNYKÉP MELLÉKLET 1. fényképezési pont
2. fényképezési pont
3. fényképezési pont
4. fényképezési pont
5. fényképezési pont
6. fényképezési pont
7. fényképezési pont
8. fényképezési pont
9. fényképezési pont
10. fényképezési pont
11. fényképezési pont
12. fényképezési pont
13. fényképezési pont
14. fényképezési pont
15. fényképezési pont
16. fényképezési pont
17. fényképezési pont
18. fényképezési pont
19. fényképezési pont