TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

DUNASZIGET

1

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

DUNASZIGET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VITAANYAG

2012. május Dsziget_konc_120504.doc

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

2


TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ ......................................................................................................................................................................... 3

1.1 ELŐZMÉNYEK........................................................................................................................................................ 3 1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, FELADATA ................................................................................................. 3 2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ.............................................................................................................................................. 4 3. A KÖZSÉG ADOTTSÁGAI EGY SWOT ANALÍZISBEN ÖSSZEFOGLALVA .................................................................................. 7 4. DUNASZIGET JÖVŐKÉPE .................................................................................................................................................. 14 5. JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK......................................................................................................... 15

1.

GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSE, HELYI MUNKALEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA ................................................................................ 15

1.1 1.2 1.3 1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4 1.4

2.

IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE ..................................................................................................................... 19 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7

3.

Vízi turizmus.....................................................................................................................................................................................21 Ökoturizmus ....................................................................................................................................................................................21 Kerékpáros turizmus .......................................................................................................................................................................21 Lovas turizmus.................................................................................................................................................................................21 Bakancsos turizmus.........................................................................................................................................................................21 Horgászturizmus, vadászturizmus .................................................................................................................................................21 Hétvégiházas, üdülőházas idegenforgalom..................................................................................................................................22

ALAPVETŐ TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ÉS MEGFELELŐ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ........................................... 22

3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.2 3.3

4.

Mezőgazdaság lehetőségeinek felmérése, az adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági kultúrák használata..............15 Állattenyésztés fejlesztése ..............................................................................................................................................................16 Helyi ipar fejlesztése........................................................................................................................................................................17 Mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar, illetve környezetkímélő ipar fejlesztése ..........................................................17 Erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ipari fejlesztések......................................................................................................................18 Helyi termékek értékesítése............................................................................................................................................................18 Szakképzés.......................................................................................................................................................................................19 Térségi munkafeltételek összehangolása, a fiatalok megcélzása...............................................................................................19

Infrastrukturális fejlesztések...........................................................................................................................................................22 Úthálózat fejlesztése, minőségi javítása........................................................................................................................................22 Kerékpárutak építése......................................................................................................................................................................23 Közműhálózat fejlesztése ...............................................................................................................................................................23 Alternatív energiahasznosítás........................................................................................................................................................24 Ellátás javítása, szociális intézkedések...........................................................................................................................................24 Vonzó lakókörnyezet, hagyományos településszerkezet.............................................................................................................25

TELEPÜLÉSI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK – MINT ALAPVETŐ HELYI TŐKE – MEGÓVÁSA ÉS A VÉDELMET SZEMELŐTT TARTÓ

FEJLESZTÉSEK ............................................................................................................................................................ 26

4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.2 4.3

5.

Vizek megóvása...............................................................................................................................................................................26 Az ártér.............................................................................................................................................................................................26 Mentett oldal...................................................................................................................................................................................27 Felszín alatti vizek védelme.............................................................................................................................................................27 Védett területek...............................................................................................................................................................................28 Környezeti elemek védelme............................................................................................................................................................29

KÜLSŐ‐BELSŐ KOHÉZIÓ ....................................................................................................................................... 29

5.1 5.2 5.3

Helyi identitástudat erősítése, közösségfejlesztés ........................................................................................................................29 Településközi kapcsolatok ..............................................................................................................................................................30 Határon túli együttműködés ..........................................................................................................................................................31

KÉRDŐÍV ÖSSZEFOGLALÓ ‐ EREDMÉNYEK ........................................................................................................................... 40 DUNASZIGET LAKOSAINAK, STRATÉGIAI SZEREPLŐINEK ÉSZREVÉTELEIT ÖSSZEGYŰJTŐ SWOT ANALÍZIS ............................ 47


DUNASZIGET

3


1. BEVEZETŐ 1.1 ELŐZMÉNYEK Dunasziget község Önkormányzatának képviselőtestülete a község Településrendezési tervének elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft‐t bízta meg. A Településfejlesztési koncepció, valamint a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv megalapozására készített Vizsgálat, helyzetelemzés munkarész 2012. januárjában készült el. Jelen koncepció elsősorban e vizsgálati munkarészben foglaltakra, a település lakosai által kitöltött kérdőívekben szereplő válaszokra, illetve a meghatározó települési szereplők és érdeklődők részvételével szervezett tanácskozásokon elhangzottakra épül. 1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, FELADATA A többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvény – az önkormányzati törvénnyel összhangban, mely a településfejlesztést az önkormányzatok hatáskörébe tette ‐ a települési önkormányzatok feladatává jelölte ki a településrendezési feladatkör ellátását. A településrendezés eszközeiként: a településfejlesztési koncepciót, a településszerkezeti tervet, valamint a szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot jelölte meg. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti‐művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a faluközösség gyarapodását a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A Településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, s segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A Településfejlesztési koncepció jelen változata egy javaslat, mely az összegyűjtött adatok, a visszaküldött kérdőívek, a település vezetőivel, lakosaival folytatott beszélgetések alapján került összeállításra. Végleges változatának kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges a helyi döntéshozók, a település jövőjét magukénak érző vállalkozók, az itt élő polgárok, valamint mindazok véleményének figyelembevétele, akik a település jövőjéért felelősséget éreznek, s segítő hozzászólásukkal a jelen állapotok javításán kívánnak munkálkodni.


DUNASZIGET

4


2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ Települési alapadatok Terület Belterület Zártkert Külterület Lakosság

Dunasziget 3589,2 ha 348,6 ha ‐ 3240,6 ha 1490 fő

Regionális kapcsolatok, területi adottságok Dunasziget a Nyugat‐dunántúli régióban, Győr‐Moson‐Sopron megye északi részén, az osztrák és a szlovák határ mellett fekvő szigetközi település. A hármas határ közelsége több szempontból is jelentőséggel bír. Egyrészt sokan vállalnak munkát Ausztriában és Szlovákiában, másrészt nagy arányban jönnek külföldről idegenforgalmi célból Dunaszigetre. A településnek szoros kapcsolata a mintegy 15 kilométerre fekvő Mosonmagyaróvárral van, mely a kistérségi központ is egyben. Intézményfenntartó társulásban működik együtt Dunakilitivel. Bár tagja a LEADER‐nek, pályázni kevésbé van lehetősége. Közlekedés tekintetében aránylag jó helyzetben van a község: viszonylag könnyen elérhető ugyanis az M1‐es gyorsforgalmi útról, mely Győr, vagy a főváros felé, illetve Ausztria irányába jelent kapcsolatot, másrészt Dunakiliti felé a 710‐es úton Szlovákiába lehet eljutni. Természeti adottságok Dunasziget a Szigetköz szívében, az azonos nevű kistáj északi részén fekszik. A kistáj jelenleg is süllyedő medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. Az üledékek jelentős mennyiségű vizet tárolnak. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. A talajvíz a Duna elterelése következtében csökkent, azonban még így is magasan van. Felszíni vizeit a Duna és ágai képezik. Jelentős az árterület nagysága. A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös, száraz, az évi napfénytartam 1900 óra, az évi csapadékmennyiség 550 mm körüli. Az éghajlat a gabona‐ és kapásnövények termesztésének kedvez, az öntözés – mely Dunaszigeten könnyen elérhető – a kevés csapadék miatt indokolt lehet. Társadalmi adottságok Dunaszigeten 1490‐en laknak. A település lakosságszáma az 1960‐as évekig aránylag jelentős mértékben növekedett, majd lassú csökkenés jellemezte. Az utóbbi évtizedben a szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően ismét enyhe növekedést mutat, többen költöznek a csendesebb „vidéki” környezetbe. A település korszerkezete ez alapján öregedő, az öregedési index (1,22), ami a megyei átlaggal megegyezik, azonban a kistérségi átlagnál kedvezőtlenebb. Az utóbbi időben egyre jelentősebb a külföldiek – többnyire szlovák állampolgárok – beköltözése, illetve ingatlanvásárlása, mely kérdést a közeljövőben kezelni kell. Dunaszigeten az alapfokú szociális, oktatási és egészségügyi ellátás részben megoldott, illetve Mosonmagyaróváron a magasabb szolgáltatások is igénybe vehetők. Gazdasági adottságok Az állandó és az aktív korú népesség arányát tekintve Dunasziget jónak mondható, hiszen 70% körüli eredményt mutat. A településen 39 fő munkanélküli, ami 4%‐os munkanélküliséget jelent, ezzel Dunaszigeten a munkanélküliség aránylag alacsonynak mondható. A munkavállalók többnyire ingáznak a környező városokba, illetve sokan járnak dolgozni Ausztiába és Szlovákiába. Helyi munkalehetőség kevés van. A település gazdaságában jelentős szerepe van az idegenforgalomnak, mely a gazdag természeti értékekre alapul. Egyrészt sokan jönnek üdülni jellemzően rövidebb időre, illetve sokan rendelkeznek hétvégi házzal, ami adóbevételt jelent a községnek. A gazdaságban emellett kiemelt szerepe van a mezőgazdálkodásnak, a külterületen nagy arányú a szántóföldi művelés, melynek során főként gabonanövényeket, káposztaféléket termesztenek, illetve sokan foglalkoznak gombatermesztéssel. Állatok közül legjelentősebb a baromfitenyésztés, de többen tartanak lovakat, kecskéket, méheket, szarvasmarhát stb. Nagyüzemi jellegű állattenyésztés nem jellemző. A településen működő vállalkozások jó része az idegenforgalomhoz, vendéglátáshoz kapcsolódik. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

5


Tájszerkezet, Településszerkezet Dunasziget a Szigetköz szívében fekvő település, táj‐ és településszerkezetét is meghatározza a Duna. A folyó építő‐ romboló munkája alakította ki a vidék arculatát, s a folyó és kisebb‐nagyobb mellékágai behálózzák a település területét. Jelentős tájformáló elemként a vonalas elemek dominálnak, melyek nemcsak a táj, de a település szerkezetét is aktívan befolyásolják. A település belterülete ennek megfelelően hasonlóképpen kanyarog, mint a Dunaág vonala, hiszen annak idején a folyó által kevésbé veszélyeztetett magaslatokra (illetve később a vízpartokra) települt. A korábbi szálláshelyek, tanyák csak viszonylag későn kezdtek települési formát ölteni, s a különálló településrészek csak fokozatosan nőttek össze. (Doborgazsziget ma is különálló belterületet képez.) Az összekapcsolódás ma is meglehetősen laza, s a „szigeteket” elválasztják egymástól a kacskaringós Duna‐ágak. Tájhasználat A község kialakulásában szerepet játszó Duna ma is a tájhasználatok meghatározó tényezője. A külterület nagy kiterjedésű, északkeleti részét elfoglalja a Duna ártere, ahol meghatározó a kisebb‐nagyobb mellékágak és az általuk közrefogott, s javarészt ártéri erdőkkel borított szigetek jelenléte. A település magas, majd’ 40%‐os erdősültsége is itt jelenik meg leginkább. Egyedülálló természeti értékei miatt ez a terület a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részét képezi. A Duna elterelése miatt a Szigetköz vízpótlása műtárgyak segítségével megoldott, így ezek számottevő befolyással bírnak a terület vízháztartására, ezáltal közvetetten a természetes növényzet és a tájhasználatok alakulására. Az árvízvédelmi vonaltól délre, a „mentett” oldalon ugyancsak erősen befolyásolják a területhasználatokat a Duna‐ágak. Ezek (Zátonyi‐Duna és Gazfűi Holt‐Duna) nagy kanyarokat leírva keresztülszelik a külterületet, a vízfelületet többnyire keskeny sávokban általában ártéri ligeterdők kísérik. Nagyobb összefüggő erdőterület a Sérfenyősziget és Galambos között elterülő természetvédelmi oltalom alatt álló „Vágott erdők”, mely Halászi közigazgatási területét is érinti. A folyóágak közötti területeket többnyire nagy kiterjedésű szántóföldek borítják. Külterületen kis számban mezőgazdasághoz kapcsolódó, kisebb‐nagyobb kapacitással gazdasági területek, majorok is működnek, illetve Doborgazsziget belterületéhez kapcsolódva hétvégiházas üdülőterület, illetve az idegenforgalomhoz kapcsolódó egyéb – főleg szolgáltató – funkciójú területek találhatók. Belterületi területhasználat Dunasziget belterülete a Duna csallóközi oldalán fekvő anyatelepülésekhez kapcsolódó egykori szálláshelyekből alakult ki. A szálláshelyek, később apró egyutcás településekké nőttek, majd az 50‐es évek településegyesítését követően alakult mai formájára, amikor az egyes településrészeket összevonták, és egy laza, a helyi domborzati formákhoz, és a Duna‐ágakhoz alkalmazkodott kanyargó településformát hoztak létre. A belterületet túlnyomó részt falusias jellegű lakóterület használat jellemzi. A lakóterületeket gyakran igen hosszú telkek alkotják, melyek hátsó része legtöbbször szántóként kerül hasznosításra, s így nemcsak kül‐, hanem belterületen is igen nagy a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya. Az intézmények és szolgáltatások nem képeznek egységes településközpontot, hanem főként elszórtan találhatók, s megoszlanak az egyes településrészek között. A szolgáltatások közül több az idegenforgalomhoz, és a vendéglátáshoz kapcsolódik. Doborgazszigeten a lakóterületek mellett – a Zátonyi Dunaághoz kapcsolódóan – nagy a különféle üdülőterületek aránya is. Környezeti állapot Dunasziget környezeti állapota jónak mondható. A természeti területek nagy aránya, jelentős környezeti kibocsátó hiánya miatt a környezeti elemek szennyezettsége alacsony. A levegő szennyezettsége adódhat a lakossági fűtésből – ugyanis viszonylag kevesen csatlakoztak a gázhálózathoz –, vagy a közlekedésből, ami a kevésbé jelentős forgalom miatt adott esetben inkább a mezőgazdasági járművek által okozott porszennyezésből keletkezhet. A jelentős felszíni és felszín alatti vízkészletek miatt azok védelme kiemelten fontos, így a szennyvízhálózatra való rácsatlakozásokat szorgalmazni kell. Helyenként előfordulnak illegális hulladéklerakók – főleg az egykori rekultiválatlan agyaggödrökben, vagy árkokban. Ezeket fel kell számolni, illetve létrejöttüket meg kell előzni. Értékvizsgálat Táji és természeti értékek Dunasziget külterületének jelentős hányada – a Duna ártere a kisebb‐nagyobb Dunaágakkal és a közöttük fekvő megannyi szigettel – értékes természeti terület, s így a Szigetközi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Fokozottan védett terület található Sérfenyősziget és Cikolasziget között, s ugyancsak védett terület a Vágott Erdő. Natura2000 hálózathoz tartoznak ‐ a védett területeken kívül ‐ a holtágak, illetve az azokat kísérő erdő‐ és gyepsávok. A védelem alatt álló, és nem védett területeken is számos védett növény‐ és állatfaj él Dunaszigeten. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

6


Épített értékek Dunasziget területén műemlék épület nem található. A település hagyományos építészetét képviselő építmények sajnálatosan az 1954‐ben bekövetkezett nagy árvíz során nagyrészt elpusztultak, így a még meglévő értékes épületek igen rossz állapotban vannak. Ezek helyi védelme – amennyiben még megmenthetőek ‐ a múlt értékeinek megőrzése és ápolása, illetve az identitástudat erősítése szempontjából javasolt. Közlekedés Dunasziget közlekedési kapcsolatai aránylag jónak mondhatók. A településtől délre halad ugyanis az 1 sz. főút, a 150 sz. főút és az M1‐es autópálya, melyeken keresztül elérhetők a nagyobb városok Győr, Hegyeshalom, Budapest. A szomszédos Dunakiliti és Halászi, valamint a 15 kilométerre fekvő kistérségi központ, Mosonmagyaróvár a településen áthaladó 1407 sz. összekötő úton érhető el. Hiányoznak azonban a kerékpáros és vízi közlekedést biztosító útvonalak, melyekre lehetőség és igény volna a településen és a kistérségben. A településen belüli közlekedés feltételei többnyire rosszak. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Sok út burkolatlan, illetve a burkolat minősége gyakran rossz, ami a kicsi forgalom miatt inkább a település lakóinak okoz problémát. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek. A nemzetközi Euro Velo6 hálózathoz tartozó Mosonmagyaróvár‐Győr kerékpárút a településtől 5 km‐re, délre húzódik, Dunaszigetet ennek alternatív útvonala érinti. Dunasziget közvetlen térségében úthálózati fejlesztéseket az Országos Területrendezési Terv (OTrT) nem tartalmaz. Dunaszigetnek jelenleg keleti irányú útkapcsolata (Püski felé) nincs, a Megyei Területrendezési Terv ezt a hiányt pótlandó, Dunasziget Püski összekötő út nyomvonalát jelöli. Közmű Dunasziget a közművesített települések közé tartozik. Közműellátására jellemző, hogy a vízellátás, a szennyvízelvezetés‐kezelés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. Villamosenergia és vezetékes ivóvíz tekintetében az ellátás 100%‐osnak mondható. A vezetékes gáz kiépítettsége 100%‐osnak mondható, azonban mindössze a lakosság 44%‐a csatlakozott rá. A közcsatornahálózat kiépítettsége nem teljes körű, a hálózatra csatlakozók aránya viszonylag magas, körülbelül 78%‐os, a felszín alatti vizek védelme érdekében azonban el kell érni a 100%‐ot. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága 64 %‐os.


DUNASZIGET

7


3. A KÖZSÉG ADOTTSÁGAI EGY SWOT ANALÍZISBEN ÖSSZEFOGLALVA Dunasziget településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez elengedhetetlen SWOT analízis készítése. Amellett, hogy a község adottságait erősségekre és gyengeségekre szétválasztva összegyűjtjük, az adottságokból adódó lehetőségek és a települést veszélyeztető tényezők is feltárásra kerülnek. A SWOT analízis készítéséhez a 2011. január 8‐án és március 22‐ én tartott stratégiai megbeszélésen, valamint az egyéni interjúkon megfogalmazottak beépítésre kerültek. A SWOT analízis lehetőségei és veszélyei nem jelentik a jövőbeni fejlődés egyértelmű kimeneteleit, a valóságban a két fejlődési irány közötti események bekövetkezése várható, azonban törekedni kell, hogy értékőrző fejlődés induljon meg.

ERŐSSÉGEK (S) - A Szigetköz szívében („középen”) fekszik

REGIONÁLIS - Mosonmagyaróvár (város, kistérségi központ) közelsége KAPCSOLATOK, - Országhatár közelsége; Ausztria, Szlovákia viszonylag TÉRSÉGI SZEREPKÖR könnyen elérhető - Határon túli kapcsolatok (HU‐SK program) - Nagy múltú testvértelepülési kapcsolatok az „anyatelepülésekkel”, illetve Forstinninggel

DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTATÁS TÁRSADALMI KOZHÉZIÓ

ELLÁTÁS, SZOLGÁLTATÁS

GAZDASÁG

GAZDASÁG ‐ IPAR,

- ‐Növekvő népesség (beköltözések) - Közösség, kultúra sokszínűsége - Alacsony képzettségű munkaerő is munkalehetőséghez tud jutni (bár sajnos nem helyben) - Szociális ellátás, idősgondozás erős a kistérségben - Befogadó települési közösség - Helyi újság - Működő óvoda, általános iskola;( 4. osztályig) - Az iskolában az alacsony gyermeklétszám miatt több idő jut egy gyermekre - Óvodai kapacitás a „túlterhelt” települések gyermekei számára - Művészeti oktatás az iskolában - Civil közösségek - Működő megújult művelődési ház - Posta; - Megfelelő egészségügyi ellátás - Polgárőrség - Sok, színes kisvállalkozás - turizmus, turisztikai vállalkozások jelenléte a településen

- Kevéssé meghatározó kistérségi kapcsolatok - Hiányzó (közlekedési) kapcsolat Lipót irányába - Kevésbé aktív LEADER csoport - Egyelőre viszonylag kevésbé jelentősek a településközi kapcsolatok - Elöregedő társadalom ‐ A növekvő népességhez nem járul hozzá a születések száma (Születések száma alacsony) - Helyi munkalehetőségek hiánya - Helyi munkaerő külföldi munkavállalása - Beköltöző külföldi állampolgárok helyben nem adóznak - Kevésbé aktív lakossági összefogás - Kis számú helyi közösségi rendezvények ‐ Általános iskola csak alsó tagozattal működik, alacsony gyermeklétszámmal ‐ A 8 osztályos oktatás hiánya miatt alsó tagozatba sem helyben íratják be a gyermekeket ‐ Munkába járás miatt más településre viszik a gyermekeket bölcsődébe, majd óvodába, iskolába ‐ Bankautomata hiánya

- Nincs sok embert foglalkoztató gazdasági vállalkozás - Gombatermesztés szerepe, ereje visszaesett

-

- Ipar szinte teljes hiánya - Fejlesztési kapacitást jelentő gazdasági területek hiánya - Tőkehiány

- Mezőgazdasági hagyományok - Mezőgazdaság, mint húzóágazat - Nincsenek nagy agrárvállalkozók - Többszínű mezőgazdasági szerkezet - Megművelt területek nagy aránya – kevés a parlag - Családi gazdálkodási lehetőségek helyben - Magas talajvíz, illetve vízkivételi lehetőségek miatt magasabb vízigényű kultúrák is termeszthetők - Állattartás hagyományai - Változatos állatállomány (baromfi, disznó, kecske, bivaly, méhek stb.) - Helyi termékek (kecskesajt, méz, tojás stb.) - Nagy arányú erdősültség, mint a fafeldolgozás

‐ Az előállított termékek alapanyagként kerülnek értékesítésre – feldolgozó ipar hiánya - Majorok nehéz megközelítése (településen keresztül) - Kiszámíthatatlan értékesítés - Az átvétel során kihasználják a termelőket ‐ Piac hiánya (élelmiszer, iparcikk stb.) ‐ Helyenként gyenge minőségű termőterületek ‐ Nagyrészt hiányoznak a jól értékesíthető, munkaigényes mezőgazdasági kultúrák ‐ A termelők összefogásának hiánya, értékesítés megszervezése probléma

GAZDASÁG ‐ MEZŐGAZDASÁG

GYENGESÉGEK (W)


DUNASZIGET

8 ERŐSSÉGEK (S)

- Egyedülálló vízi világ - Védett, fokozottan védett területek (Szigetközi TK) - Értékes természeti környezet a település közvetlen közelében - Egy főre jutó vízpart hossza, illetve a település területére jutó vízpart hossza kiemelkedő arányú a településen más településekhez képest - Változatos tájszerkezet - További védelemre tervezett területek - Védett növény‐ és állatfajok - Természetközeli területek - Országos Ökológiai Hálózat - Natura2000 - Változatos tájhasználatok - Magas erdősültség (~38%) - Vizeket kísérő galériaerdők, mint mezővédő erdősávok - Tájképi szempontból is értékes változatos tájszerkezet - Többnyire kedvező környezeti állapot - Nincs jelentős szennyezési forrás - Kiépített szennyvízcsatorna hálózat - Épített környezet és a táj egyedülálló összhangja ÉPÍTETT - Csendes, nyugodt település KÖRNYEZET, - Változatos, egyedülálló településszerkezet TELEPÜLÉSKÉP - Telkek vége a vízparton fekszik - Rendezett falukép; - Általában csendes, nyugodt falusias környezet - Változatos településkép - Helyi védelemre javasolható épületek, építmények - Változatos, többféle igényt kielégítő telekméretek - Jelentős lakóterületi tartalékok (foghíjtelkek, gyakran megosztható, mély telkek) - Külföldi ingatlantulajdonosok némelyike magára hagyja az ingatlanját INFRASTRUKTÚRA, - Megoldott elektromos‐energia ellátás - Megoldott ivóvíz‐ellátás KÖZMŰVEK, - Kiépített szennyvízcsatorna hálózat - Megoldott gázellátás KÖZLEKEDÉS - Megoldott a települési szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása a faluban; - Szelektív hulladékgyűjtés lehetősége adott - Aránylag magas rácsatlakozás a szennyvízhálózatra - Vezetékes telefon és kábeltv hálózat - Megfelelő mobil vételi lehetőségek - Megfelelőnek mondható helyi/környéki autóbusz közlekedés - Turizmus, mint meghatározó gazdasági tevékenység IDEGENFORGALOM, - Sokszínű turisztikai kínálat ÜDÜLÉS - vízi turizmus - ÖKO turizmus - kerékpáros turizmus - lovas turizmus - hétvégiházas/üdülőházas üdülési lehetőségek - vadászturizmus - horgászturizmus - házi termékek, mint a turizmust színesítő kellékek - Nyugalom, tiszta, pihenésre alkalmas környezet - Értékes, könnyen elérhető természeti környezet - Strand - Országos kéktúra, illetve egyéb túraútvonalak - Nemzetközi Eurovelo hálózat alternatív útvonala érinti a települést - Országos, illetve határon túli, nemzetközi ismertség - Változatos szálláslehetőségek, turisztikai szolgáltatások

TERMÉSZET, KÖRNYEZET

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYENGESÉGEK (W) ‐ A szezonálisan jelentős (vízi) turizmus kártékony hatásai a védett területeken ‐ Az autóval a természeti területekre behajtók zavarást okoznak ‐ Helyenként és időszakonként számottevő átmenő forgalom (levegő‐, zaj‐, rezgésterhelés) ‐ Nagy, egybe függő mezőgazdasági területek ‐ Intenzív művelés miatt a felszíni és felszín alatti vizek könnyen szennyeződnek ‐ Holtágak mellett közvetlenül fekvő lakó‐ és üdülőterületek szennyezés forrásai ‐ Konfliktusokat okozó hulladékgyűjtés az üdülőterületeken ‐ Helyenként előforduló Illegális hulladéklerakók ‐ Veszélyes hulladékok elszállítása megoldatlan

‐ Településközpont hiánya ‐ Előfordulnak rossz állapotú, helyenként lakatlan és romos lakóházak; ‐ Helyenként rendezetlen porták; ‐ Egyes utcákban két oszlopsor rontja a településképet, s csökkenti az utcafásítás lehetőségét

‐ Helyenként igen rossz minőségű utak ‐ Burkolatlan utak ‐ Kerékpárutak, kerékpározási lehetőségek hiánya ‐ Püski, Kisbodak felé hiányzó közlekedési kapcsolat ‐ Csapadékvíz elvezetésének megoldatlansága ‐ Helyenként szűk utcák ‐ Gyalogos forgalom elválasztására legtöbb helyen nincs lehetőség ‐ Hiányzó járdák ‐ Helyenként rendezetlen külterületi dűlőutak ‐ Nem hasznosítottak a megújuló energiaforrások ‐ Településen áthaladóknak csak 30%‐a veszi igénybe a helyi szolgáltatásokat ‐ Az egyre több turista bizonyos szint fölött már zavarást jelent ‐ Szezonalitás ‐ Hiányzó nagy közönséget vonzó rendezvények, programok ‐ Szezonban szállások kapacitáshiánya ‐ Hiányzó kerékpárút‐hálózat ‐ Többnyire kihasználatlan marketinglehetőségek ‐ Pénzváltás, automata hiánya


DUNASZIGET

9


LEHETŐSÉGEK (O) ‐ Közlekedési kapcsolatok kiépítése hosszútávon, átmenő

REGIONÁLIS forgalom megfogása, turisztikai profitálás KAPCSOLATOK, - Településközi, mikrotérségi kapcsolatok erősítése TÉRSÉGI SZEREPKÖR - Aktív részvétel a LEADER akciócsoportban, pályázatok

DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTATÁS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ


GAZDASÁG

kihasználása; - Részvétel a kistérségi társulás programjaiban, ill. koordinátori szerep vállalása egy‐egy „testhez álló” programban a kistérségben - Aktív kapcsolatápolás a testvértelepülésekkel - Határon átnyúló programok, közös pályázatok - Helyi munkalehetőségek teremtése - Közös teherviselés - Együttműködés: lakosság‐vállalkozók‐önkormányzat - Önkormányzat szervezőerőként lépjen fel - Vidéki élet felértékelődése - Fiatal értelmiség idecsábítása, megtartása - Szociális, gazdasági intézkedésekkel fiatalok/családosok településen tartása/vonzása - Tájékoztatás, információnyújtás (kis)térségi képzési programok indulásáról; - Népességmegtartó programok kialakítása; - Közösségi szellem, gyökerek megerősítése - Egyesületek, civil szervezetek aktivizálása, támogatása, együttműködésük megszervezése; - Kultúrház működésének támogatása - Fiatalok bevonása a település közösségi életébe - Fiatalok számára vonzó helyi kikapcsolódási, sportolási lehetőségek biztosítása - Idősek bekapcsolása a település közösségi életébe - Helyi kezdeményezések számára terület, helyiség biztosítása ‐ Helyi újság, mint kommunikációs csatorna kihasználása - Szlovák betelepülés kezelése, Szlovákok integrálása ‐ Színvonalas közszolgáltatások biztosítása (pl. 8 osztályos iskola) ‐ Iskola: Minőségi oktatás és pedagóguskar, specialitás, ami miatt vonzóvá válik egyéb települések gyermekei számára is ‐ Ökológiai gazdálkodás, mezőgazdálkodás (elméleti, és gyakorlati) oktatása az iskolában ‐ Községüzemeltetési cég felállítása (üdülőterületek, strand működtetése, zöldterületek karbantartása stb.) ‐ Helyi gyermekközösség identitásnövelő ereje, gyökerek erősítése ‐ Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ovibusz) ‐ a környező, „túlterhelt” települések gyermekeinek szállítása Dunaszigetre ‐ Bölcsőde létesítése ‐ Szlovák betelepülők gyermekeinek fogadása ‐ Közbiztonság megerősítése - Helyi erők, vállalkozások támogatása, megerősítése - Lakosságot eltartó gazdaság kialakítása - Több lábon álló gazdaság kialakítása - Önkormányzat szervezőerőként lépjen fel (gazdasági program) - Önkormányzat, mint érdekképviseleti szerv - Erdők faanyagára, mint nagy arányban rendelkezésre álló természeti erőforrásra támaszkodó lehetőségek kihasználása - Település marketing és menedzsment tevékenység erősítése

VESZÉLYEK (T) ‐ szezonban Lipót felé az átmenő forgalom jelentős, terhelést okoz ‐ A település a kistérségben, önkormányzati társulásokban nem tud jelentős szerepet betölteni

‐ Dunasziget alvótelepüléssé válik ‐ Közbiztonság romlása ‐ kihaló településrészek (Dózsa utca) ‐ Kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt a munkanélküliség növekedése; ‐ Külföldi munkavállalás következtében külföldre költözéssel csökkenhet az aktív korú népesség ‐ A településre beköltözők nem tudnak beilleszkedni a helyi társadalomba, elszigetelődnek ‐ A helyi közösségben rejlő erők a lakosság passzivitása folytán nem aktivizálódnak

- Az általános iskola és az oktatás fejlesztése ellenére a szülők továbbra sem helyben íratják be gyermekeiket. - Romlik a közbiztonság

‐ A vállalkozók versenyképtelenek lesznek, a vállalkozások megszűnnek ‐ Állami fejlesztések elmaradása, lassúsága


DUNASZIGET

GAZDASÁG ‐ IPAR

GAZDASÁG ‐ MEZŐGAZDASÁG

TERMÉSZET, KÖRNYEZET

10


LEHETŐSÉGEK (O) ‐ Környezetbarát ipar támogatása ‐ Új iparterületek fejlesztése ‐ Helyi vállalkozási terület kijelölése ‐ Új vállalkozások megtelepedésének segítése ‐ Kérelemmel alátámasztott, valós fejlesztések támogathatók, előre nem látható fejlesztések a következő tervkészítés során kezelendők - Biomassza, feldolgozás, „raklapüzem”, tűzifa feldolgozás - Mezőgazdasági termékek feldolgozására szerveződő ipar támogatása - Helyi termékek fejlesztése - Minőségi termékek ösztönzése; - Uniós, országos, megyei, pályázati lehetőségek - kihasználása - turizmus jelentős gazdasági húzóágazattá válik - Mezőgazdaság, mint húzóágazat fejlesztése - Mezőgazdaság, termőföld felértékelődése hosszabb távon - Élelmiszeripari feldolgozók létesítése - Bécs, Pozsony közelsége húzóerőként szolgálhat a helyi mezőgazdasági termelésre (feldolgozóipar, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési lehetőségei) - Kiegészítő lehetőség kezdetben a családok számára - Kis földtulajdonosok tájékoztatása, földek megóvása - Tájgazdálkodás, integrált gazdálkodás megvalósítása; - Kertészeti kultúrák, fóliás növénytermesztés (helyi fogyasztásra is) - „A helyes mezőgazdasági gyakorlat” betartása - Termelői, értékesítői szövetkezetek létrehozása, illetve kapcsolódás meglévőhöz; - Háztáji termesztésű zöldségek előállítása, csomagolása - Helyi piac - Állattenyésztés fejlesztése ‐ Természeti környezet, mint erőforrás hatékony megóvása ‐ Természeti értékek helyi védelme: (Belterületi) erdők megóvása ‐ Új erdők telepítése (támogatással) ‐ Rendezett településkép kialakítása ( ‐ Turisztikai túlterhelés megelőzése (vízi engedélyek, mint a Dráván) ‐ Az ártér területére a behajtás szigorúbb ellenőrzése (1 nyomtávon) ‐ Felszíni és felszín alatti vizek minőségének hosszútávú megőrzése ‐ A csatornahálózatra való teljes körű rácsatlakozás szorgalmazása, támogatása ‐ Fejlesztési területek kijelölésével egyidejűleg a csatornahálózat fejlesztése - Kapcsolódás, és aktív részvétel az Agrár környezet‐ gazdálkodási programokban; - Környezettudatos szemlélet kialakítása (oktatás, tájékoztatás), ösztönzése; - Spontán bozótosodások felszámolása - Védett területeken az invazív és idegen fajok megtelepedésének megelőzése, a természetközeli állomány védelme - Vegyszerhasználat felmérése, szükség esetén korlátozás – különösen a vízfolyások menti területeken; - Természeti értékek megóvása, fenntartása;tájékoztatás! - Fasorok telepítése a mezőgazdasági területeken külterületi utak mentén; - Mezőgazdasági technológiai korszerűsítés; - Alternatív energiaforrások kutatása, használata (napenergia, biomassza stb.)

VESZÉLYEK (T) ‐ Új iparterület kijelölése konkrét befektetői szándék hiánya esetén tulajdonosi érdekeket sérthet

‐ Termőföldek „elhagyása”, művelés felhagyása ‐ Termőföldek idegen kézbe kerülése - Korszerűtlen, környezetszennyező mezőgazdálkodási technológiák további alkalmazása; ‐ Agrár‐környezetvédelmi célú támogatások elmaradása; ‐ Az értékesítés megszervezése elmarad, s a termelők jelentős bevételtől esnek el

‐ A turisztikából adódó túlterhelés miatt degradálódnak, megszűnnek a természeti értékek ‐ Az infrastuktúra (közlekedés) fejlesztésével növekedhetnek a környezeti problémák (szemét) és tovább nőhet a területek terhelése ‐ A növekedő beépítések miatt károsodik a település alapvető, gazdasági alapot jelentő természeti kincse, az értékes természeti környezet ‐ Az egyes beruházások veszélyeztethetik a felszíni, és felszín alatti vizek minőségét ‐ Elavult környezetszennyező mezőgazdasági technológiák alkalmazása miatt tovább károsodik a környezet; ‐ A nem megfelelő tápanyag‐utánpótlás miatt tovább romló talajminőség; ‐ Környezetvédelmi beruházások, intézkedések (pl.illegális hulladéklerakók felszámolása) elmaradhatnak; ‐ Helyenként túlzott mértékben elszaporodó hódok veszélyeztethetik a természeti értékeket, illetve a víz áramlását


DUNASZIGET

11

LEHETŐSÉGEK (O) ‐ Foghíjak beépítése

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, ‐ Meglévő infrastruktúra melletti területek beépítése TELEPÜLÉSKÉP ‐ „Szabályozott” településkép: formai kötöttségek a

INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰVEK, KÖZLEKEDÉS


beépítések során ‐ Organikus struktúra megőrzése ‐ Rendezett településkép kialakítása ‐ Egységes utcakép kialakítása ‐ Új lakóterületek, utcanyitások megfontolt kijelölése („központosítás” hosszú távon) ‐ ezzel nem csorbul a táj természeti értéke ‐ Faluszépítő mozgalom (előkertek, ház eleje, temetők, parkolók rendezése, virágosítás stb.) ‐ Tiszta, rendezett árkok, közparkok, gondozott porták ‐ Helyi építési szabályzat felértékelődése, mint önkormányzati eszköz - Települések közötti „üres” területek, tagoltság, épített környezet‐természeti értékek arányának megőrzése - Település szerkezetéhez illeszkedő területi fejlesztések - Átgondolt lakóterületi fejlesztések - Belső tartalékok kihasználása - Foghíjtelkek településképhez illeszkedő beépítése; - Hosszú telkek megosztási lehetőségeinek biztosítása utcanyitással - Településközpont, találkozási pont kialakítása - Helyi védett épületek, építmények kijelölése, felújításuk, hasznosításuk támogatása - Elhagyott épületek hasznosítása elsősorban lakó, üdülő, turisztikai vagy intézményi célra; - Porták rendbe tételének, rendben tartásának ösztönzése - Közterületek fejlesztése - Temetők területének fejlesztése - Esztétikus tájékoztató táblák kihelyezése ‐ Közművesítés ‐ Közúti kapcsolat, kerékpárút kiépítése Püski, Kisbodak irányába (szárazföldi közlekedés) ‐ Meglévő kerékpárút hálózathoz való csatlakozás, települési kiépítése, kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának javítása ‐ Töltésen vezetett, aszfaltozott kerékpárút (vízügyi vonzatok vizsgálata) ‐ Belterületi utak megerősítése ‐ Iparterület fejlesztés során az utak teherbírását és minőségét is fejleszteni kell - járható utak, tiszta, felújított járdák biztosítása - Fontosabb külterületi utak javítása - Szükséges helyeken a csapadékvíz elvezetés megoldása - Szelektív hulladékgyűjtés szorgalmazása; - Alternatív energiaforrások használata (napenergia, biomassza) - Rácsatlakozási arány javítása ‐ Termállehetőségek megvizsgálása

VESZÉLYEK (T) ‐ A Gazfűi és Zátonyi ágak körbeépítésével megszűnik az érték, amiért idejönnek ‐ szabálysértési eljárások elvétele a településtől‐nincs ráhatás ‐ A helytörténeti értékkel bíró épületek állapotának a romlása/pusztulása; ‐ A hagyományos településképbe nem illő épületek megjelenése illetve túlzott elszaporodása; ‐ Házak elhagyása, településrészek elértéktelenedése, gondozatlan településrészek kialakulása; ‐ A különféle funkciók (pl. állattartás, üdülőterület ), illetve a rendeltetésszerű használat is zavarhatja egymást

‐ A településen működő vállalkozók a település útjait használják, ez konfliktust okozhat ‐ A belterületen az erdészeti szállítás miatt bővítendő út megépítése környezeti veszélyeket, és konfliktusforrást jelenthet ‐ Külterületi utak járhatatlanná válása; ‐ Légvezetékek, légkábelek földkábelre történő cseréje


DUNASZIGET

IDEGENFORGALOM, ÜDÜLÉS

12


LEHETŐSÉGEK (O) ‐ Helyi szolgáltatók megóvása, támogatása ‐ Helyi szolgáltatók összefogása, tevékenységek koordinálása ‐ Átmenő forgalom megtartása ‐ Vízi turizmus terhelhetőség vizsgálata, túlterhelés megelőzése (Látogatók létszámának korlátozása, illetve kontrollálása a szomszédos települések, illetve az egyéb érdekeltek ‐ Nemzeti Park, Vízügy, Erdészet, Önkormányzat ‐ összefogásával) ‐ Vízi kresz, hajók rendszámmal való ellátása ‐ Minőségi turizmus megvalósítása ‐ sok kicsi attrakció, széles kínálati paletta kell (‐ Vállalkozók több lábon állásának támogatása) ‐ Gazfűi Dunaágon csónakázás(kenuzás) ‐ (Eurovelo miatt) kerékpárút és kerékpáros fejlesztések (Kerékpárutak kiépítése, kerékpárszerviz, kerékpáros pihenőhely létesítése, működtetése) ‐ Dunasziget úti cél legyen, „hírünk menjen” a tájterhelhetőség figyelembe vétele mellett - Idegenforgalmi látnivalók összefűzése - Sétány kialakítása (belterületen) a Gazfűi ág mentén - A mentett oldal dunaágainak bekapcsolása a víziturizmusba, partmenti szolgáltatásokkal - Szélesebb rétegeket megcélzó, rendszeres, hagyományteremtő, több napos kulturális programok nemcsak Dunaszigetieknek - Kapcsolódás egyéb környéki rendezvényekhez - Környező településekhez kapcsolódó turisztikai kínálati paletta összeállítása, (közös cselekvési program kidolgozása), - A kínálat időbeliségének bővítése (szezonalitás csökkentése) - Tudatos, szervezett marketing( internetes megjelenés, kiadványkészítés(látnivalók, programok) önállóan, illetve térségi kiadványokban, honlapokon való megjelenés); - Idegenforgalmi infrastruktúra további tervszerű fejlesztése, szükségletek, igények felmérését követően - Természeti értékek bemutatása szervezett turizmus keretein belül - Tanösvény „népszerűsítése” - Idegenforgalmi társulás, Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) helyi szervezetének megalakítása

VESZÉLYEK (T) ‐ „Külsős” szolgáltatók „lerabolják” a szezont ‐ A „zsúfoltság” miatt megszűnik a csend és nyugalom, amiért idejönnek ‐ A táj turista‐eltartó képessége véges – sérül a vonzó, értékes természeti környezet ‐ Az egyes szereplők, szolgáltatók összefogása nem valósul meg (érdekellentétek, kommunikációs problémák) ‐ Nem sikerül kiküszöbölni a szezonalitással járó problémákat


DUNASZIGET

13


FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ


DUNASZIGET

14


4. DUNASZIGET JÖVŐKÉPE Dunasziget különleges település, melynek kincset jelentő értékeit a nemcsak Magyarországon, hanem talán Európában is egyedülálló adottságai jelentik. Ilyen a kézzel fogható közelségben fekvő, érintetlen természeti környezet, a kiterjedt dunai mellékágrendszer az ártéri oldalon, a mentett oldalon pedig a település, amely úgy kanyarog, mintha maga is folyó lenne, s a látogató, ahogy végighalad az utcákon, közben minduntalan „belebotlik” a Duna Gazfűi/Zátonyi holtágának egy‐egy szakaszába. A víz közvetlen közelsége és mindenütt felbukkanó jelenléte mindig is hatalmas vonzerőt jelentett mind lakóhely, állandó élettér, mind pedig a kikapcsolódás, üdülés szempontjából. A víz emellett alapját jelenti az értékes természeti környezet gazdagságának is ugyanúgy, mint ahogyan az ember megélhetéséhez (pl. halászat, mezőgazdaság) is mindig szorosan hozzákapcsolódott. Hiába azonban a sokféle módon hasznosítható természeti kincs, Dunasziget jelenleg számos gonddal küzd. A mindennapi élet, a településen élők, illetve a község létfenntartása egyre nehezebb, a gazdasági nehézségek sokrétűek. Kevés a helyi munkalehetőség, és bár a mezőgazdaság jelentős szerepet játszik Dunaszigeten, hiányzik az előállított termékek feldolgozása, és nehézkesen működik az értékesítés. A népesség elöregedő, kis mértékű növekedése pedig nem a fiatalok gyermekvállalásának köszönhető. A helyi lehetőségek híján külföldön munkát vállalók esetében könnyen fennáll a veszélye a kikötözésnek, elvándorlásnak, de a településhez való kötődés elmaradásának mindenképp. A feladat kézenfekvő: a sokféle módon kiaknázható települési erőforrásokkal való gazdálkodás során a megélhetés biztosítása, azon túlmenően pedig vonzó élettér kialakítása, a helyi élet felvirágoztatása. A megoldás kulcsa pedig a meglévő adottságok hatékonyabb kihasználása úgy, hogy annak során az adottságok fenntarthatósága nem csorbul, azaz hosszútávon továbbra is erőforrásként, katalizátorként működhetnek. Ehhez befektetésre is szükség van az adottságokat illetően, vagyis gondot kell fordítani a fenntartásukra, hogy azok minél tovább szolgálhassák a települési érdekeket. Emellett fontos, hogy Dunasziget erőforrásainak hasznosítása befektetésként, s ne pedig egyszeri használatként működjön, hiszen csak így biztosítható az erőforrások fennmaradása, és az, hogy hosszú távon is kiaknázhatók legyenek. A természeti kincsekkel való ésszerű gazdálkodás hatására a turisztika tényleges bevételi forrássá válhat. A mezőgazdasági adottságok szélesebb körű kihasználása, a termésszerkezet változatossá tétele, a kapcsolódó feldolgozóipar megvalósítása, és az arra épülő értékesítés megszervezése nagymértékben növelhetik a mezőgazdaság népesség eltartó képességét. A község gazdasági potenciáljának növekedése, a helyi munkalehetőségek biztosítása lehetővé teszi azt, hogy Dunasziget vonzó élettérré változzon, a fiatalok helyben maradjanak, csökkenjen a külföldön, vagy máshol a településen kívül munkát vállalók aránya. Biztosíthatóvá válik egy olyan települési infrastruktúra kialakítása, amely hozzájárul a község élhetőségéhez, javítja a lakosság komfortérzetét. Ezzel erősödik a helyi kötődés, javul az identitás tudat, ami elősegíti az elvándorlás mérséklődését és támogatja a község fennmaradását. A továbbiakban tehát Dunasziget legyen olyan település, mely erőforrásaival ésszerűen gazdálkodik úgy, hogy a település élhetőségének biztosítása mellett elsődleges cél a fenntartható fejlesztések megvalósítása, és a víz, illetve a természeti környezet elemeinek, a hagyományos táj‐ és településszerkezetnek, mint Dunasziget alapvető tőkéjének megóvása mellett annak hasznosítása, de nem kihasználása.


DUNASZIGET

15


5. JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A fentiekben felvázolt jövőkép összehangolt cselekvés nélkül csak álom marad. Fontos tehát, hogy a jövőkép megvalósulását meghatározó fejlesztési irányok, azaz egy cselekvési terv meghatározásra kerüljenek, hogy aztán azok megvalósításán a település döntéshozói, gazdasági szereplői és a lakosság együtt munkálkodhasson E fejezetben tehát megfogalmazásra kerülnek azok a településfejlesztési célok és feladatok, melyek megvalósulása révén elérhető a fentiekben felvázolt jövőkép. A jövőkép megvalósítása érdekében 5 tematikus cél határozható meg: 1. GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSE, HELYI MUNKALEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA 2. TURIZMUS FEJLESZTÉSE 3. ALAPVETŐ ELLÁTÁS, TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA BIZTOSÍTÁSA 4. TELEPÜLÉSI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK – MINT ALAPVETŐ HELYI TŐKE – MEGÓVÁSA, ÉS A VÉDELMET SZEM ELŐTT TARÓ FEJELSZTÉSEK 5. KÜLSŐ‐BELSŐ KOHÉZIÓ MEGTEREMTÉSE

1. GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSE, HELYI MUNKALEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA Dunasziget fejlődésének gazdasági alapját a hagyományosan jelen lévő mezőgazdasági termelés, illetve a már most is nagy fontossággal bíró turizmus jelenti. Emellett a jelenleg igen csekély számú helyi munkalehetőségek körének bővítése egyrészt az Önkormányzatnak jelenthet valamilyen szintű bevételt, s így gazdasági alapot, azonban sokkal fontosabb, hogy a település lakóinak ne legyen szükséges külföldön, vagy akár másik közeli településen munkát vállalni, s oda beutazni minden nap. Intézkedési javaslatok

Helyi vállalkozások megtelepedésének támogatása Helyi munkavállalók foglalkoztatásának támogatása Szakképzési lehetőségek, átképzési lehetőségek biztosítása, illetve tájékoztatás Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása Marketing és menedzsment tevékenység megvalósítása

1.1 Mezőgazdaság lehetőségeinek felmérése, az adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági kultúrák használata Dunaszigeten mindig meghatározó volt a mezőgazdasági művelés. Bár a földek nem kiemelkedő minőségűek, azok között igen kevés a parlag, s ami csak lehetséges, művelés alatt áll. Ez várhatóan később sem lesz másként, különösen a földterületek fokozódó felértékelődése miatt sem. A termőföldek tehát Dunasziget alapvető természeti kincsét jelentik, melynek megfelelő kiaknázása jelentős gazdasági erővel bírhat, s egyben munkalehetőséget is biztosíthat a dunaszigeti lakosoknak. A termésszerkezetre pillanatnyilag a gabonanövények túlnyomó többsége jellemző. A palettát némileg színesítik a Nagysziget mellett termesztett káposztafélék, gyökérzöldségek, illetve fóliasátorban termesztett egyéb zöldségek is. E növények előállítása mindig jellemző volt a Szigetközre, korábban azonban sokkal jelentősebb volt arányuk. A termesztéshez szükséges adottságok ma is biztosítottak, és valamelyest visszaállítható régi jelentőségük ha nem is a teljes Szigetközben, de Dunaszigeten mindenképp. Adottságait tekintve Dunasziget szerencsés helyzetben van, hiszen az öntözéshez majd mindenhol rendelkezésre áll a szükséges víz. Ennek, valamint a viszonylag magas talajvíznek köszönhetően lehetőség nyílhat magasabb vízigényű kultúrák termesztésére, ami pedig a jelenlegi szárazodó éghajlati változások tükrében a későbbieken nagy jelentőségre tehet szert. A változások figyelemmel kísérése mellett fontos egy olyan, a helyi adottságokra épülő termésszerkezet kialakítása, aminek során jobban értékesíthető, piacképes, esetenként a helyi munkaerő foglalkoztatására is alkalmas, munkaigényesebb kultúrák előállítása történik. Szükséges ezért szakemberek segítségével a termőhelyi adottságok felmérése, és olyan kultúrák, hagyományos helyi fajták telepítése, amely ezeknek a leginkább megfelel. Így harmonikus tájszerkezet és területhasználat alakul ki, illetve jobb termésátlagok várhatók el. Bár a szigetközi gyümölcstermesztés az utóbbi időben nagymértékben veszített jelentőségéből, bizonyos fajták termesztése (pl. a Dunaszigeten is telepített bodza) ma is gazdaságos lehet. Ezek előállítása – a megfelelő felvevő piac felmérése után – mindenképpen támogatandó. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

16


A szántóként gyenge hatékonysággal hasznosítható területek esetleg alkalmasak lehetnek alternatív növények, gyógynövények tömeges termesztésére, melyek egyre keresettebbek, s megfelelő minőség esetén könnyebben, illetve nagyobb haszonnal értékesíthetők. A felszín alatti vizek, az értékes ivóvízbázis védelme érdekében a mezőgazdasági termelés során racionalizálni kell a vegyszerhasználatot, s előnyt kell, hogy élvezzenek a biotermesztéssel, ökológiai gazdaságban előállított termékek. Ez a település azon törekvéseivel is összhangban áll, amelyek a természeti környezet megóvását, és az adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás megvalósítását hirdetik. Emellett Dunaszigeten kiváló lehetőségek is adódnak az öko‐ és biogazdálkodásra, amelynek során előállított vegyszermentes, ellenőrzött minőségű termékekre egyre nagyobb kereslet van Európa szerte. A szigetközi térség Magyarország 3 legjelentősebb gombatermesztő térségei közé tartozik. Dunaszigeten is többen foglalkoznak/foglalkoztak gombatermesztéssel, azonban az értékesítés és piacra kerülés körülményeinek bizonytalansága miatt a gombatermesztés az utóbbi időben visszaesett. A megfelelő termesztési körülmények biztosítása tehát nem elegendő, nagy gondot kell fordítani a megbízható értékesítés megszervezésére is. Ahhoz, hogy a szántóművelés helyett/mellett egyéb, más jellegű növénytermesztés is nagyobb teret nyerhessen Dunaszigeten, mindenképpen a mezőgazdasági területek tulajdonosainak, illetve művelőinek szemléletformálására lesz szükség. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás és a szükséges képzés megszervezése. Az új növények termesztéséhez a kapcsolódó feldolgozó ágazat is fejleszthető helyben, ami további stabilitást jelent a termelőknek. A termékek értékesítése helyi értékesítő hálózaton keresztül történhet, illetve támogatandó egy helyi piac kialakítása is, ahol elsősorban a helyben előállított termékek kereskedelme folyhatna. Dunaszigeten jelenleg a belterület nagy részén is ‐ a nagyméretű lakótelkeken ‐ sokan foglalkoznak háztáji zöldség‐ és gyümölcstermesztéssel. A jelenlegi gazdasági folyamatok mellett könnyen elképzelhető a háztáji kiskertek felértékelődése, s az a gyakorlat, hogy amit lehet, sokan a saját kertjükben állítják elő. Megfelelő értékesítési lehetőségek biztosítása esetén a házilag előállított termények, termékek nemcsak kiadás‐ csökkenést, hanem akár bevételt is jelenthetnek a háztartások számára, mely a megélhetés szempontjából fontos tényezővé válhat. Támogatandó tehát a telkek ilyen jellegű szerepkörének a további fennmaradása, azaz a lakó mellett a házikert funkcióknak is a biztosítása a későbbiekben. Intézkedési javaslatok

Tájgazdálkodás, integrált gazdálkodás megvalósítása (adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás) Talajvédelmi intézkedések bevezetése, környezetkímélő mezőgazdálkodás Mezővédő erdősávok, fasorok telepítése a mezőgazdasági területek mellett (utak, vízfolyások mentén) Vízigényes kultúrák, helyi fajták termesztése Hagyományos kultúrák (káposztafélék, gyökérzöldségek stb.) nevelése, fóliás növénytermesztés Öko‐ és biotermesztés megvalósítása Gyógynövény termesztés Helyi termékek fejlesztése Feldolgozás megvalósítása Háztáji termékek csomagolásának és értékesítésének megszervezése Piac helyének biztosítása, működtetése Helyi termékek közös védjeggyel való ellátása „Dunaszigeti termék” Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása Termelői, értékesítői szövetkezet létrehozása, (kapcsolódás meglévőhöz) (Öko)tangazdaság létrehozása, ehhez kapcsolódó oktatás megszervezése Marketing és menedzsment tevékenység megvalósítása

1.2 Állattenyésztés fejlesztése Dunaszigeten bár nagyüzemi szintű állattartás már nem jellemző, ma is sokan tartanak különféle állatot (lovat, tojótyúkot, kecskét, csirkét, bivalyt stb.) Az állattartás egyrészt – habár manapság bizonytalan, de – fontos megélhetési forrás, másrészt az előállított házias jellegű helyi termékek a turisztikához kapcsolódóan jól értékesíthetőek. Az állatok jelenléte falusias környezethez mindig hozzátartozott. Habár bizonyos területeken nagy hangsúlyt kap az üdülési funkció, az állattartás fennmaradását az állattartási szabályoknak megfelelve, a konfliktusok elkerülésével a későbbiekben is biztosítani kell. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

17


Az egykor jelentős mértékű legeltetett állatállomány, szarvasmarha ma már alig található az egész Szigetközben, a legeltetés a településen mára szinte teljesen megszűnt, Dunaszigeten nagy arányú állattartásra szolgáló telep nem található. Az állattartás jövője jelenleg meglehetősen bizonytalannak tűnik, de több település összefogásával, speciális programok kidolgozásával gazdaságosan újraéleszthető lehet az egykor jelentős legelő állattenyésztés. A gyepeken – védett területek esetében a Nemzeti Parkkal egyeztetve – illetve a gyenge minőségű szántók helyén kialakított gyepterületeken újra meghonosítható lehet a legeltetés. Szomszédos települések együttműködésével közösen megvalósítható a kistermelők által előállított állati termékek feldolgozása vágópont, vagy kisvágóhíd létesítésével, illetve ugyancsak közösen kialakítható egy hagyományos, és jellegzetesen helyi termékpaletta. Intézkedési javaslatok

Helyi (állattartásból származó) termékek közös védjeggyel való ellátása „Dunaszigeti termék” Gazdaságtalanul művelhető szántók „gyepesítése”, legeltetés Legeltető állattartás visszahozása a gyepterületekhez kapcsolódóan Hagyományos, magyar fajták tenyésztése Helyi hús feldolgozása a szomszédos települések által közösen létrehozott helyi kisvágóhídon/vágóponton Értékesítés megszervezése több település összefogásával Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása Marketing és menedzsment tevékenység megvalósítása

1.3 Helyi ipar fejlesztése A település adottságait tekintve kézenfekvőnek ígérkezik a környezetkímélő illetve a mezőgazdasági termeléshez, valamint az erdészethez kapcsolódó feldolgozóipari/gazdasági funkciók megtelepítése Dunaszigeten. Jelenleg gazdasági jellegű területek az egykori majorok helyén találhatók, de iparszerű tevékenységet csak az egykori Galambosi major területén végeznek. A helyi ipar fejlesztése történhet egyrészt a meglévő gazdasági/majorterületeken, illetve új gazdasági területek kijelölésével. Támogatandó továbbá a helyi kézművesipar. Az iparfejlesztés során megvalósuló építmények lehetőség szerint a tájba illőek, igényesek, egyediek legyenek. 1.3.1

Mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar, illetve környezetkímélő ipar fejlesztése

Dunasziget mezőgazdaságát jellemzi, hogy főként alapanyagok kerülnek előállításra, s azok a feldolgozás hiányában hozzáadott érték nélkül kerülnek – alacsony áron – értékesítésre. Ezzel ellentétben a helyben megtermelt növényi és állati termékekre épülő feldolgozói háttér megteremtése számos olyan előnnyel jár, ami gazdasági szempontból több téren is kedvező változást hozhat Dunaszigeten. A változatos termésszerkezet létrehozására változatos feldolgozói háttér telepíthető. A feldolgozás megvalósítása jelentős mértékben megkönnyíti a termelők számára a megtermelt növényi és állati termék értékesítését. Az előállított alapanyag átvételére így úgymond „garanciát” jelenthet a helyi feldolgozás/tárolás lehetősége. A szállítási költségek jelentősen mérséklődnek, ez pedig manapság egyre fontosabbá váló szempont. A mezőgazdasági termelés, feldolgozás mellett egyéb más olyan környezetkímélő ipari tevékenység megvalósítása is elképzelhető, amelynek működése során nem csorbulnak Dunasziget természeti‐ környezeti értékei. Az új gazdasági funkciók megjelenése foglalkoztatási szempontból is rendkívül fontos lehet, hiszen helyi munkalehetőséget biztosít a jelenleg többnyire máshol munkát vállaló dunaszigeti lakosság számára. A környezetkímélő ipari funkció megvalósítása történhet a már meglévő majorterületeken is, melyek többnyire lakóterületektől távol találhatók, s ilyen jellegű hasznosításuk támogatható. A későbbiekben ezeken kívül valószínűleg további gazdasági területek kijelölésére lesz szükség. Elhelyezésük az esetleges környezeti konfliktusok (lakó, üdülő‐pihenő funkció, sérülékeny természeti környezet) elkerülésével történhet.


DUNASZIGET 1.3.2

18


Erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ipari fejlesztések

Dunasziget területének majd’ negyven százalékát erdőterületek foglalják el. Bár ezek nagyrészt természeti védelem alatt állnak, az állományok sok helyütt telepítettek, s rajtuk aktív erdőgazdálkodás folyik. Azonban hiába a magas erdősültség, az onnan kitermelt faanyag elszállításra kerül, s nem helyben hasznosul. Dunasziget területe helyet biztosíthatna egy fafeldolgozó üzem létesítésének, ami egyebek közt az alacsonyabb szállítási költségek miatt is vonzó lehetőséget jelenthet az erdőgazdálkodással foglalkozók számára. Az üzem emellett a helyi munkaerő foglalkoztatásában is fontos szerepet játszhat. Intézkedési javaslatok

1.3.3

Fafeldolgozás támogatása, helyi fából készült termékek előállítása Helyi fából készült kézműves termékek, kisiparcikkek előállítása Erdei termékek (gyógynövény, gomba stb.) gyűjtése (a védett területeken a természetvédelmi hatóság engedélyével) Új erdők telepítése Helyi termékek értékesítése

A háztáji termelés már most is jelentős arányú Dunaszigeten, és számos „kézműves” terméket állítanak elő helyi termelők (kecskesajt, méz, tojás stb.) Emellett a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken megtermelt árukra épülő helyi feldolgozói háttér megvalósulása esetén a helyi termékek értékesítését is minél hatékonyabban kell megoldani. A feldolgozott termék magasabb áron értékesíthető, amihez szükség van a megfelelő piac megtalálására, illetve az árucikk megfelelő „bevezetésére”, marketingtevékenységre is. Ennek megszervezése a leghatékonyabban értékesítési szövetkezeten keresztül képzelhető el, mely összefogja a helyi termelőket, és megszervezi az áruk átvételét, a piac megtalálást, az értékesítést stb. A helyi kötődésű értékesítési szövetkezeten keresztül lényegesen jobban érvényesíthetők a helyi gazdák érdekei is. A szövetkezet működhet főként a helyi, illetve emellett a környékbeli gazdák összefogásával is. A helyi alapanyagokra épülő, s ugyancsak helyi feldolgozó kapacitással előállított termékek joggal nevezhetők Dunasziget saját árucikkeinek. Ehhez kapcsolódóan bevezethető egy „Dunaszigeti Termék” védjegy, amely ezeket az árukat védené. Ennek megvalósulása valószínűleg reálisabb egy nagyobb rendszer részeként, mely a hasonló elképzelésekkel és mezőgazdasági profillal rendelkező egyéb szigetközi, vagy legalább a felső‐szigetközi településeket tömörítené. Így létre jöhetne egy „Szigetközi Termék” hálózat, melyhez az egyes települések tartozhatnának jellegzetes árucikkeikkel, a települések nevének feltüntetésével. A helyi termékek értékesítésére érdemes egy piacot létrehozni, ahol a kistermelők, az öko‐termelők, a helyi gazdák eladhatják az általuk termesztett zöldséget‐gyümölcsöt, illetve egyéb házi portékákat. Értékesítésre kerülhetnek a megvalósuló feldolgozó üzemben előállított dunaszigeti termékek is. A rendszeres időközönként tartott piaci napok idegenforgalmi szempontból is kiváló lehetőséget jelentenek, s ‐ megfelelő reklám mellett ‐ más településekről is vonzhatják az érdeklődő vásárlókat. Azonban nemcsak turisztikai vonzerőként, hanem a lakosság számára is fontos lehet, hogy a településen előállított termékeket helyben, (olcsóbban) tudják megvásárolni. A termékek megfelelő áron történő értékesítése, a helyi árucikkek népszerűsítése csak erős marketingtevékenység esetén érhető el. Ehhez mindenképpen szükség van szakember bevonására lehetőleg a helyi gazdák támogatásával. Intézkedési javaslatok

Helyi termékek előállítása, támogatása „Dunaszigeti Termék”, „Szigetközi Termék” Helyi termékek értékesítésének megszervezése Értékesítési szövetkezet létrehozása Piac területének biztosítása Pályázati lehetőségek kihasználása Marketing és menedzsment tevékenység megvalósítása


DUNASZIGET 1.3.4

19


Szakképzés

Nem elegendő azonban a gazdasági vállalkozások településre csábítása. A helyi munkaerő számára akkor jelent valódi lehetőséget az új gazdasági üzemek létesítése, s a befektetők számára akkor éri meg dunaszigeti lakosokat alkalmazni, ha a jövendőbeli munkavállalók az adott munkához szükséges megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Ehhez kapcsolódóan szükség lehet a település lakosságának ilyen szempontú felmérésére, illetve célszerű a lakosság számára betanítási, átképzési lehetőségeket biztosítani az új gazdasági vállalkozó segítségével, vagy a kistérség, illetve egyéb önkormányzati társulás keretében. A szakképzés fiatal korban is fontos, sőt a szemléletformálás ebben az időszakban a leghatékonyabb. Igazán lényeges továbbá, hogy a gyerekek olyan oktatásban részesüljenek, amit a későbbiekben jól tudnak hasznosítani, s azzal tudnak érvényesülni, s a közelben (akár helyben) is el tudnak helyezkedni. A 8 osztályos általános iskolai képzéshez kapcsolódóan így lehetőség nyílhat további szakképzés megvalósítására is. Az általános iskola keretein belül, az ökoparkhoz kapcsolódó tankertben megkezdett ökológiai szemléletű mezőgazdasági oktatás iránya folytatódhat a 8. osztály után akár egyéb keretek között is. Továbbtanulási lehetőséget ezután is biztosít a Mosonmagyaróváron működő Nyugat‐Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság‐ és Élelmiszertudományi Kara, elhelyezkedésre pedig ezt követően helyben, illetve a környéken kínálkozhat lehetőség. 1.4 Térségi munkafeltételek összehangolása, a fiatalok megcélzása A népességmegtartás érdekében egyik legfontosabb tennivaló a fiatalok településen tartása és vonzása. Az ideális az lenne, ha Dunaszigeten (illetve közvetlen környezetében) lehetne biztosítani olyan munkahelyeket, ahol a településen élő fiatalok el tudnak helyezkedni. Ezzel biztosítható lenne a községhez való szorosabb kapcsolódás, illetve növekedne a fiatalok településen tarthatósága. Ez azonban a mai divatszakmákat (pénzügyi szektor, menedzsment, kommunikáció) tekintve nehezen megoldható. Szükséges inkább egy olyan szemléletformálás, ami megismerteti a fiatalokat azokkal a munkalehetőségekkel, amelyek nemcsak divatosak, de sokkal inkább változatosak, és melyekre ténylegesen is szükség van ma Magyarországon. – segítve ezzel a későbbi elhelyezkedésüket. Az értelmiség letelepedését segítheti a helyi információs lehetőségek biztosítása, szélesítése. A megfelelő kommunikációs kapcsolatok megléte esetén Dunasziget vonzó lehet olyan fiatal értelmiségiek számára, akik értékelik a csendes, nyugodt körülményeket, és természetközeli vidéket, de közben számukra lehetőség nyílik ebben a környezetben otthonról, az internet segítségével dolgozni. Intézkedési javaslatok

-

Helyi munkalehetőségek bemutatása a fiatalok számára iskolai oktatás keretein belül Hiányszakmák oktatása térségi összefogással Gyakorlati lehetőségek biztosítása helyi vállalkozók segítségével Fiatalok helyben történő elhelyezkedésének ‐ helyi vállalkozások ilyen irányú ‐ támogatása Elektronius kmmunikációs csatornák fejlesztése Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása

2. IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE Dunasziget gazdaságának egyik kiemelkedően fontos ágazata a turizmus, mely emellett szorosan hozzátartozik a községről alkotott képhez. Dunasziget leginkább úgy ismert, mint a Szigetköz szíve, s a vízitúrázók paradicsoma is egyben. Ezen kívül nagy számú hétvégiházas, üdülőházas telek található Dunaszigeten, mely az idegenforgalmi adó által számottevő bevételi forrást jelent az Önkormányzat számára. A jövőben a feladat a már meglévő kiváló turisztikai adottságok megfelelő kiaknázása, azok megóvása mellett, s a turisztikai palettán már meglévő termékek összehangolása, összekapcsolása, illetve további színesítése. Dunasziget végtelenül gazdag természeti adottságaihoz a turizmus számos válfaja kapcsolódik. Ezek közül is talán a legjelentősebb a víziturizmus. Az ártéri oldal mellékágai rendkívül változatos terepet biztosítanak az evezés szerelmesei számára. A Szigetköz települései közül talán Dunasziget nyújtja a leggazdagabb terepet az ártéri erdők megismeréséhez. A védett, értékes területek a helyi, szigetközi élővilág és vidék megismerésére ezen kívül lehetőség nyílik ökoturistaként, vagy akár bakancsos, kerékpáros, illetve lovas turizmus keretein belül is. A turizmus ágazataira építve számos vállalkozó, szolgáltató működik a településen. A helyi turisztika, illetve a vállalkozások érdekeinek minél hatékonyabb érvényre juttatása miatt nagyon fontos ezek védelme és támogatása. Az idegenforgalmi fejlesztésekhez kapcsolódóan, a megfelelő háttér biztosítása érdekében mindenképpen szükség van ezen szolgáltatások körének bővítésére is, újabb, minőségi szolgáltatások megvalósításával. A vállalkozások érdekérvényesítő képességének növelése, és hatékony támogatásuk csak akkor képzelhető el, hogyha megtörténik azok összefogása, mely már bizonyos mértékben, önszerveződő formában jelenleg is működik. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

20


A településen áthaladóknak csak mintegy harmada veszi igénybe a helyi szolgáltatásokat, ezért ennek az aránynak a javítása igen lényeges a turizmusból élők számára. Az átutazók „megfogása” mellett arra kell törekedni, hogy Dunasziget elsősorban célponttá váljon. Ez a szolgáltatások választékának bővítésével, egy komplex, egymásra épülő programkínálat összeállításával– a szolgáltatók, szolgáltatások összehangolásával – (Pl. vízi és lovas turizmus, vízi és kerékpáros turizmus, lovas és ökoturizmus stb.) az egész család számára, különböző korosztályok részére, illetőleg különféle érdeklődési köröknek megfelelően történhet. Ehhez az egyik legfontosabb szükséges, és jelenleg még hiányzó tényező a megfelelő marketingtevékenység, hiszen turisztikai attrakció tekintetében nem szenved hiányt Dunasziget. Célszerű a község belterületén egy olyan pihenőhely kialakítása, mely kiinduló pontként, illetve gyülekező helyként szolgálhat a túrák kezdetén, vagy végén, s ahol esetleg lehetőség nyílik egy‐egy kiránduló csoport számára a pihenésre, étkezésre, esetleg az otthonról hozott uzsonna elfogyasztására. Ez lehetőség szerint a település „központjához” közel helyezkedjen el, s tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető legyen. Lehetőséget kell biztosítani a településsel, illetve a Szigetközzel, valmaint a településen elérhető szolgáltatásokkal, programokkal kapcsolatos alapvető információk beszerzésére térkép, ismeretterjesztő, illetőleg szemléletformáló kiadványok formájában. Ez utóbbiban fel lehet hívni a figyelmet többek között a szemeteléssel járó környezetkárosítás veszélyeire is. Dunasziget idegenforgalmát tekintve nagy fontossággal bír a szezonalitás csökkentése. Ez a „holtszezonban” megrendezésre kerülő egyéb, az évszaktól viszonylag független rendezvényekkel kompenzálható, illetve olyan attrakciókkal, programokkal, amelyek speciálisan télen, és lehetőleg csak Dunaszigeten élvezhetők. Ehhez szükség van az idegenforgalmi infrastruktúra kapcsolódó fejlesztésére is, többek között a szálláshelyek fűthetőségének biztosítására. Bár Dunaszigeten számos kikapcsolódási lehetőség adódik, a turisztikai kínálat összehangolása a többi településsel rendkívül fontos. Egyrészt az egyes tevékenységek, programok egymásra építhetők a közeli települések részvételével, ami által gazdagodik a szervezett program, másfelől csak így küszöbölhető ki az adott területen az egymáshoz hasonló, így kevésbé kihasználható azonos kínálat. Kialakulása. Fontos tehát, hogy a környező, szigetközi települések az egyéni adottságokat és lehetőségeket kiemelve, egymás szolgáltatásait kiegészítve működjenek. E közösségben minden település megtalálva egyedi arculatát egy közös fejlesztési cél érdekében haladva erősödik. Sokat segíthet a turizmus fellendítésében egy erős, tudatos marketing tevékenység, amely jelenleg még jobbára hiányzik, illetve egyénileg, változó hatékonysággal oldanak meg a helyi vállalkozók. Ezt ugyancsak közös erővel eredményesebben lehetne kamatoztatni a későbbiekben. Intézkedési javaslatok

Helyi turisztikai vállalkozók és szolgáltatók összefogása, érdekképviseleti vagy érdekegyeztető szerv létrehozása Szolgáltatók közötti kommunikáció megvalósítása, támogatása Szolgáltatások összekapcsolása, komplex programok kidolgozása Különböző célközönség számára kidolgozott turisztikai termékek Aktív részvétel idegenforgalmi társulásban (pl. Szigetköz Turizmusáért Egyesület) Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) helyi szervezetének létrehozása környező településekkel Turisztikai termékkínálat összehangolása a szomszédos településekkel Idegenforgalmi infrastruktúra bővítése, további szálláshelyek biztosítása Kempingezési lehetőségek bővítése ellenőrzött, szabályozott körülmények között Vadkempingezés szankcionálása Pihenőhelyek/gyülekező hely kialakítása a településen illetve külterületen Turisztikai tájékoztató táblák a lehetőségekről az egyes túraútvonalak és a látnivalók megjelölésével a település központjában, illetve az útvonalakon és az egyes látnivalóknál Idegenforgalmi kiadványok a látnivalókról, útvonalakról, szálláslehetőségekről, a kirándulás kapcsán igénybe vehető szolgáltatásokról Tájékozódási lehetőségek biztosítása (pl. művelődési házban, vagy a polgármesteri hivatalban) Kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása (gumi fújás, javító műhely, alkatrész bolt stb.) Pénzautomata, pénzváltási lehetőség biztosítása


DUNASZIGET

21


2.1 Vízi turizmus A víziturizmus legjelentősebb helyszíne az ártéri oldal, s az ott található Duna mellékágak. Az ellenőrzött körülmények között létesített kempingezési lehetőségek, szállások körének bővítésével, további kapcsolódó, esetlegesen hiányzó szolgáltatások biztosításával nagyobb eséllyel bírhatók hosszabb itt‐tartózkodásra a Dunaszigetet érintő túrázók. Ugyanúgy vonzó célpont lehet továbbá a mentett oldal is a Gazfűi holtágon történő evezéssel. Ez teljesen más jellegű túra, mint az ártéri oldal ágain bolyongani, és egyedi varázsa van. Ez akkor maradhat így, ha a part beépítetlensége megmarad, illetve továbbra is több helyen is biztosítható lesz a kikötés, egyes hidak átépítésre kerülnek, s az útvonalat kevesebb átemeléssel lehet végigjárni. Ehhez az egyes pihenőhelyeknél további szolgáltatások is kapcsolhatók. A változatos túrázási lehetőségek hatékony kihasználása a helyi vízitúra szervezők eddig is meglévő, s a továbbiakban is szükséges erős együttműködésével lehetséges. A fejlesztések mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a természeti megóvásának, nem szabad, hogy azok a környezet károsodásával járjanak. 2.2 Ökoturizmus Dunasziget ideális célpontja lehet a természet, az ökoturizmus iránt érdeklődőknek. A Szigetközt bemutató Ökopark területén, illetve az itt szervezett túrák során közelről megismerhetők a vízi világ érdekességei, növény‐ és állatvilága. Bepillantást lehet nyerni az egykori szigetközi mindennapi életbe, kipróbálhatók az egykori mesterségek (pl. aranymosás). Az Ökoparkhoz kapcsolódhat az iskolával közösen kialakított tankert, ahol az iskolásokon kívül külső látogatók is megismerkedhetnek a jellegzetes szigetközi terményekkel, növényfajtákkal, és azok termesztésével, és az ahhoz kapcsolódó munkákkal. 2.3 Kerékpáros turizmus Dunasziget területe terepi adottságait tekintve ideális lehet a kerékpáros turizmus számára. Sajnos azonban jelenleg kevés a kerékpározásra alkalmas út annak ellenére, hogy érinti a települést az egész Európát átszelő EuroVelo hálózat alternatív útvonala. A kerékpárturizmus fellendítéséhez ezért mindenképpen szükséges elsősorban az utak felújítása úgy, hogy azon a kerékpározási lehetőségek megvalósíthatók legyenek. Ideális lenne kerékpárutak kiépítése is, erre azonban csak jelentős források rendelkezésre állása esetén van esély. Az utak mellett biztosítani kell az egyéb kapcsolódó infrastruktúrát is (kerékpárkölcsönzés, javítási, szervizelési lehetőségek, kerékpáros kellékek beszerzési lehetőségének biztosítása stb.) 2.4 Lovas turizmus Dunaszigeten többen tartanak lovakat, de lovas turizmussal kevesen foglalkoznak. A lótartók bekapcsolhatók a lovas turizmusba lovaik bérbe adásával, illetve azzal, ha egy, a településen átvezető hosszabb lovastúra számára pihenési, itatási lehetőséget biztosítanak. A lovaglás emellett összekapcsolható más helyi turisztikai szolgáltatással, ezzel gazdagíthatja az egyes szolgáltatók kínálatát. A lovas turizmussal foglalkozók kommunikációjának megvalósításával létrehozható egy hálózat, ami lehetővé teszi a Szigetköz megismerését lóháton. A kommunikáció különösen fontos, hiszen csak a környező települések lovasainak összefogásával várható eredmény ennek az ágazatnak a fejlesztése terén. A lovas ágazatra nagyobb figyelem irányulhat a közeljövőben, ugyanis a kormány által elfogadott „Kincsem Nemzeti Lovas Programban” foglaltak alapján a lovas fejlesztések nagyobb hangsúlyt és támogatást kaphatnak. Az ebben rejlő lehetőségekről szükséges, hogy a helyi lovasok is tudjanak, célszerű megszervezni egymás közötti tájékoztatásukat, és ugyanígy fontos a benyújtható pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése. 2.5 Bakancsos turizmus A Szigetköz gyalogszerrel is felfedezhető a különböző turistautak bejárásával. Az ehhez kapcsolódó infrastruktúra (pihenőhelyek, padok, szemetesek, tájékoztató táblák stb.) elhelyezése, szükség esetén felújítása, pótlása a Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve oldható meg. Az értékek megismerése nemcsak a vízi, de a szárazföldi túrák során is élvezetes szakavatott, a helyszínt jól ismerő kísérő segítségével. Ennek megszervezéséhez szintén érdemes a Nemzeti Park Igazgatóság segítségét kérni. 2.6 Horgászturizmus, vadászturizmus Dunaszigeten jelenleg is működik a vadászturizmus, illetve sokan élvezik a horgászatot az ártéri, és a mentett oldali vizeken. A turizmus ezen ágazatai esetében szintén nagyon fontos a környezet zavartalanságának biztosítása. A vadak számának utóbbi időben jellemző nagy mértékű csökkenése a túlzott VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

22


arányú vadászatnak, illetve az élőhelyek zavarásának köszönhető. Ennek megfelelően mind a horgász‐, mind a vadászturizmus esetében fontos az ellenőrzés megvalósítása. Ez az Erdészet, Polgárőrség és a Vadásztársaság együttműködésével lehetséges. 2.7 Hétvégiházas, üdülőházas idegenforgalom Dunaszigeten jelentős arányban találhatók hétvégiházak, számuk a lakóházak mintegy felét teszi ki. Legtöbbjük Doborgazszigeten, a Zátonyi Duna mellett, a víz közvetlen közelében fekszik. Az üdülőházak tulajdonosai többnyire nem helyi lakosok, illetve gyakran külföldi állampolgárok így az egyik legfontosabb feladat bevonásuk a település életébe. Ennek megvalósítása esetén várható el ugyanis a leginkább, hogy a nyaralók ne csak saját közvetlen környezetükkel foglalkozzanak, hanem felelősséggel viseltessenek az egész települési környezet iránt. A hétvégiházak/üdülőházak által érintett holtág terhelhetősége véges, fontos ezért szennyeződésének megelőzése a megfelelő arányú szabad part és vízfelület biztosításával, a vizeket használók szemléletformálásával, illetőleg meg kell oldani a vizek minőségének ellenőrzését is az esetleges szennyeződések időbeni felismerése miatt, s a meder rendszeres karbantartását, szennyezés szankcionálását. A nagyobb kapacitású üdülőházas területek bővítése, új szálló építése abban az esetben érdemes, ha olyan különleges, csak itt megvalósuló, s Dunasziget arculatához illeszkedő projekt jön létre, amely egyedi a térségben. Az új ilyen jellegű funkció területének kijelölése előtt érdemes ezért felmérni a környező települések által nyújtott szolgáltatásokat, s azt, hogy azok milyen kapacitással működnek. Fontos, hogy a (kis)térségben található egyes települések turisztikai termékei egymást kiegészítsék, hiszen a verseny a térséget jellemző ‐ ezen a téren – csak közepesnek mondható vendégforgalom mellett sokkal inkább hátrányos, mint egészséges.

3. ALAPVETŐ TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ÉS MEGFELELŐ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA 3.1 Infrastrukturális fejlesztések A település népességmegtartó képességének, illetve vonzerejének az egyik kiemelten fontos tényezője a megfelelő infrastruktúra. A gazdaság célú fejlesztések, beruházások is csak a megfelelő közlekedési háttér, valamint közművesítettség esetén valósulhatnak meg, illetve az itt élők, s az ide költözni kívánók számára is különösen fontos az infrastruktúra általa biztosított komfortérzet. Dunasziget e tekintetben több téren is fejlesztésre szorul. 3.1.1

Úthálózat fejlesztése, minőségi javítása

Dunasziget meglévő belterületi utcái gyakran burkolatlanok, illetve hiába burkoltak, helyenként szinte járhatatlanok, így az utak felújítása halaszthatatlan, s kiemelt feladat. Fontos tehát a burkolatlan utak burkolásának megoldása, helyenként az út újra aszfaltozása, illetve teherbírásának növelése. Az utak állapotának megóvására megoldás lehet a különösen nagy igénybevételnek kitett szakaszok esetén a sebesség, illetve terhelhetőség korlátozása. A szükséges helyeken ki kell építeni a gyalogos közlekedést biztonságosabbá tevő járdákat. Meg kell valósítani az úthálózat rendszeres karbantartását is. A meglévő utcák helyenként igen szűkek (leginkább Cikolaszigeten, pl. Dózsa utca), s szükség lenne a szélesítésükre. Ez azonban a már beépült területeken nem megoldható, illetve igen magas költségekkel járna. Szükséges ezért a parkolás telken történő megoldása (parkolási rendelet megalkotása), illetve adott esetben a zárt csapadékvíz elvezető szakaszok kiépítése, ami által bizonyos mértékben megnövelhető az út koronaszélessége. Ennél a megoldásnál nagy hangsúlyt kell fektetni a helyenként amúgy is megoldatlan csapadékvíz elvezető hálózat megfelelő kialakítására, s a zárt csapadékvíz‐elvezető csatorna szakaszok vízgyűjtőre való rávezetése. Az úthálózat az esetleges új fejlesztési területek kijelölésével, és tömbfeltárások esetében is változni fog. Az új területek, illetve a meglévő tömbök feltárása a jelenlegi szerkezethez alkalmazkodó kell, hogy legyen. Az új utcák szélességének meghatározásakor racionálisan mérlegelni kell azt, hogy mi a jogszabály, illetve a szabvány által előírt közúti közlekedéshez, illetve a parkoláshoz szükséges legkisebb útszélesség, illetve mi az az útszélesség, amit az adott rendelkezésre álló terület még megenged, s az út kialakítása nem okozza a jelentős mértékben a hasznos telekméret csökkenését. A településközi kapcsolatok megfelelőnek mondhatók, emellett a hiányzó közlekedési vonalak kiépítése hosszú távon elképzelhető Püski ‐ Kisbodak irányába. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

23


Intézkedési javaslatok

3.1.2

Belterületi utak burkolattal történő ellátása, burkolat javítás Utak teherbírásának növelése Utak lehetőség szerinti „szélesítése” Járdaépítés, járdafelújítás Szükség esetén sebességkorlátozás táblával, vagy egyéb forgalomcsillapító eszközök alkalmazása Parkolás megoldása parkolási rendelettel, telken belüli parkolással Külterületi utak javítása Településközi kapcsolatok fejlesztése Püski ‐ Kisbodak felé (rövid távon kerékpár, hosszútávon gépkocsi számára járható úton) Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása Kerékpárutak építése

Dunasziget közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút, illetve kerékpározható út is alig található. Mindez annak ellenére, hogy Mosonmagyaróvárról Halásziig az országos mellékút mellett külön kiépített kerékpárút halad. A település rendkívül rossz minőségű kül‐ illetve belterületi útjainak felújítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a kerékpározás lehetősége biztosított legyen. Különösen fontos ez azért, mert a települést érinti az EuroVelo nemzetközi kerékpárút hálózat magyarországi szakasza. Azonban nemcsak turisztikai szempontból, de a helyi, illetve a közeli települések közötti közlekedés megkönnyítése érdekében is szükséges lenne a kerékpárút‐hálózat fejlesztésére. Alapot jelent a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére az is, hogy a Megyei Területrendezési Tervben a Halásziról bevezető, illetve a Dunakiliti és Püski irányába tartó bel‐ és külterületi utak is a „térségi kerékpárút hálózat” fejlesztési területei. A Dunaszigeti kerékpáros utak kialakításán túl a településeket összekötő kerékpár‐útvonalak megvalósítása érdekében szükség van az érintett települések hasonló jellegű terveinek összehangolására és közös program kialakítására, közös pályázatok benyújtására. Intézkedési javaslatok

-

Kerékpárút hálózat kiépítése kistérségi, regionális szintű összefogással Kerékpározható útvonalak kijelölése Kapcsolódás regionális kerékárút hálózathoz, kiépíteni a Halásziba, Kilitibe, Püski, Kisbodak felé vezető kerékpárutakat Töltésen vezetett, aszfaltozott kerékpárút megvalósítása (Vízügyi egyeztetéssel) Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása

3.1.3

Közműhálózat fejlesztése

Dunaszigeten a közművesítettség jónak mondható, a belterületén a közművek szinte mindenütt teljes körűen kiépítésre kerültek. A továbbiakban a feladat ezek minőségi fejlesztése, szükség esetén kapacitásbővítése lehet, illetve esetleges új fejlesztési területek kialakításával a meglévő hálózat kiterjesztése. A káros mértékű kibocsátás megelőzése, a környezeti elemek megóvása érdekében – különös tekintettel az értékes felszín alatti vízkincsre –szorgalmazni kell a közműhálózatokra való rácsatlakozást, különösen fontos cél a csatornahálózatra való rákötések 100%‐os mértékének elérése. A felszín alatti vizek nitrátszennyezésének elkerülése érdekében tiltani kell az állati eredetű szennyvizek közcsatornába történő bevezetését. Szükség lehet továbbá helyenként a meglévő ivóvízhálózat felújítására is. A gázhálózat teljes körűen kiépült, azonban a jelenlegi – mintegy 44%‐os – arány meglehetősen alacsony. A levegő szennyezettségét csökkenti – különösen a téli időszakban – a gázhálózatra történő rácsatlakozások növelése. Dunasziget belterületén jelenleg több helyen megoldatlan a csapadékvíz megfelelő elvezetése. A későbbiekben – akár a rendezési terv készítésével párhuzamosan ‐ szükséges a meglévő hálózat felmérése és a csapadékvíz elvezetés rendszerszemléletű, hidraulikai méretezést is magában foglaló megtervezése, s kivitelezése. Külterületen történő területi fejlesztések esetén is korlátozó tényező lehet a nem megfelelő közműves ellátottság. Javasolt ezért a meglévő, már közművesített területek jelenleginél nagyobb arányú feltárása, és a meglévő belterületi tartalékok kihasználása. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

24


A szükséges közműves fejlesztések mellett nagy hangsúlyt kell fordítani a rendszer karbantartására, ahol szükséges lehet (pl. az árkok karbantartása esetén) a lakosság bevonásával. Intézkedési javaslatok

3.1.4

Csapadékvíz elvezetés megoldása Hiányzó szükséges közműszakaszok kiépítése, folyamatos bővítése Rácsatlakozások szorgalmazása (gáz, csatorna) Közművek folyamatos karbantartása Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása Alternatív energiahasznosítás

Dunaszigeten 1900 óra körüli a napsütéses órák száma, mely kedvezhet a napenergia hasznosításának. Ilyen lehet az egyes intézmények (vagy akár lakóépületek) vízmelegítésének biztosítása, fűtésének rásegítése az épületekre felszerelt napkollektorral, vagy akár környezetbarát elektromos energia előállítása szintén épületeken elhelyezve, vagy akár napelem‐telep segítségével. A napenergia hasznosítás mellett több lehetőség is kínálkozhat a különféle alternatív energiaforrások kiaknázására. (Ilyen lehet például a geotermikus energia) Ezek felmérésével kialakítható egy környezetbarát energia előállítási és hasznosítási stratégia Dunaszigeten, ami egyebek közt illeszkedik a település környezetkímélő ipartelepítési szándékaihoz és a természeti környezet értékeire alapozó turisztikai elképzelésekhez is. Bár a szélviszonyok tekintetében is kedvező adottságokkal rendelkezik a község, a szélenergia hasznosításának ‐ a védett természeti területektől betartandó védőtávolság, illetve az erdősávok miatt mozaikos jellegű tájszerkezet következtében ‐ Dunasziget esetében kevésbé van reális esélye. A környezetbarát energia előállítása és hasznosítása akkor a leghatékonyabb, ha a település életének összes résztvevője – lakossága, vezetői, a gazdasági szereplők stb. – valamilyen szinten találkozik vele, és magáévá teszi a környezettudatos gondolkodást, hogy azt a továbbiakban alkalmazni tudja. Intézkedési javaslatok

-

Alternatív energia előállításának és hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése, kapcsolódó projektek megvalósítása Tájékoztatás, oktatás (a lakosság és a gazdasági szereplők részére) a megújuló energiával kapcsolatban, gyakorlati hasznuk bemutatása, lehetőségek felvázolása, pályázatok bemutatása Környezettudatos szemléletmód kialakítása az iskolában Rendezvények, lakossági akciók szervezése a témakörben, a lakosság mozgósítása

3.2 Ellátás javítása, szociális intézkedések

Dunaszigeten az alapvető ellátás megfelelőnek mondható, azonban bizonyos területeken a lakosok hiányt szenvednek, szükséges ezért többek között a színvonalas közszolgáltatások megszervezése. A település népességmegtartó erejének egyik sarkalatos pontja az, hogy a gyerekek helyben járhassanak iskolába, kötődésük a faluhoz ugyanis nagyon fontos, hiszen ha már ebben a korban megszokják azt, hogy eljárnak a településről, akkor a későbbiekben ez természetessé válik számukra, s a településen tartásuk sokkal nehezebb lesz. Ennek megfelelően kiemelten fontos az óvoda és az iskola meg‐ és fenntartása a továbbiakban is, illetve különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a minőségi általános iskolai oktatás ‐ megfelelő keretek közötti ‐ megszervezésére, és a felső tagozatos oktatás visszahozására. Ehhez szükséges egy egyedi, és helyi erősségekkel bíró tanrend kialakítása, illetve a megfelelő tanári kar összeállítása. Továbbra is támogatandó a művészeti oktatás, illetve a település adottságaihoz kapcsolódóan beilleszthető egy – gyakorlati programmal összekapcsolt – ökológiai szemlélet elsajátítása. Kísérleti jelleggel az ökopark mellett, az iskola mögött fekvő területen, létesíthető a szigetközi kultúrfajtákat összegyűjtő és bemutató tankert, ami az (óvodai foglalkozásokba) iskolai oktatásba is bekapcsolható mind elméleti, mind gyakorlati szinten. Ehhez olyan szemléletformálás társulhat, amely felhívja a figyelmet az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségekre, illetve magának a mezőgazdasági termelésnek a fontosságára. Ezáltal a helyi gyermekek közelebb kerülhetnek a mezőgazdálkodáshoz, ami a jelenlegi városközpontú, informatizálódó világban nagyon fontos dolog. A bemutatóterület – az Ökoparkhoz kapcsolódóan – maga is hozzájárulhat az idegenforgalmi paletta színesítéséhez. Az általános iskolában ezen kívül megvalósíthatók különböző, a környező iskolák „kínálatát” figyelembe vevő OKJ‐s képesítést adó szakképzések is (pl. mezőgazdálkodás, élelmiszeripar, idegen nyelv stb.). VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

25


A községi óvoda megfelelően működik, és további kapacitásokkal is rendelkezik, melyet többek között a szomszédos nagyobb település (Mosonmagyaróvár) gyermekeinek fogadásával lehetne kihasználni. Ezt segítheti egy „ovibusz” járat létrehozása is. Hosszútávon szükséges lehet helyi bölcsőde kialakítása, működtetése is. Hisz ebben az esetben biztosított, hogy a kisgyermekek legalább 14 éves korig a településen maradjanak. A színvonalas oktatás megszervezése vonzerőt jelent a fiatalok helyben maradása szempontjából, és ideköltözésüknek is alapja lehet. Emellett nagyon fontos még a helyi munkalehetőségek biztosítása, illetve számukra kedvezményes lakótelkek értékesítése. A fiatalok mellett az idősebb korú népességről való gondoskodás is nagyon fontos. A lakosság ugyanis elöregedő, a 60 év felettiek száma meghaladja a 15 év alattiakét. Támogatni, illetve ösztönözni kell ezért az idősek önszerveződő köreit (idősek klubja, nyugdíjas klub), meg kell oldani a többek között számukra is nagy segítséget jelentő falugondnoki szolgálatot. Az idősek sokat tudnak segíteni a faluszépítés, illetve egyéb közösségi programok megszervezésében. Intézkedési javaslatok

-

Minőségi oktatás megszervezése alsó és felső tagozatban egyaránt Művészeti oktatás támogatása Tangazdaság létrehozása Ovibusz megszervezése Idősek klubja/nyugdíjas klub támogatása, helyiség biztosítás Falugondnoki szolgálat megszervezése Idősek bevonása a közösségi életbe Minőségi szolgáltatások biztosítása Cukrászda működtetésének támogatása

3.3 Vonzó lakókörnyezet, hagyományos településszerkezet Dunasziget egyik legkülönlegesebb értéke a település szerkezete. Talán máshol nem is található olyan község, amely maga is úgy kanyarog, mintha folyó lenne, s melyet ilyen mértékben meghatározza a víz közelsége. A Dunaszigetre látogatókat talán ezek együttese, ami leginkább megfogja és rabul ejti. Bár nem tekint vissza hosszú múltra, a község kialakulásának története maga is különleges, ahogyan az egykori állattartó szállásokból a magaslatokként kiemelkedő szigeteken immár nemcsak ideiglenes jelleggel megtelepedtek a pásztorok. A sajátos módon létre jött településszerkezet hátrányokkal is jár. Nehézkesebb az átjárás az egyes településrészek között, s így körülményesebb az ügyintézés a másutt fekvő intézményekben. Nehezebb egy szervezőerőt jelentő központ kialakítása. Mégis Dunasziget ettől Dunasziget, e különleges sajátosságok miatt. Nincs még egy ilyen település az országban, és talán máshol sem. Ezt meg kell becsülni, mert ez érték. Ez különbözteti meg a többi szigetközi településtől. A község területi fejlesztése során ezért ezt figyelembe kell venni úgy, hogy a szigetszerű jelleg, s az egyes szigetek sajátosságai továbbra is megmaradjanak, annak szem előtt tartásával, hogy egyidejűleg nem lehet fejlesztési szándék egy öncélú, és gyökértelen, a vízpart beépítésére koncentráló terjengős jelleg kialakítása. A feladat a meglévő szerkezethez való ésszerű alkalmazkodás. Dunasziget belterülete egy lakosra vetítve igen nagy (~2340m2). Arányaiban nagyjából legalább kétszer akkora, mint a környező községek esetében, vagy mint az ország más hasonlóan sík, jellemzően mezőgazdasági településein. Ez természetesen adódik jellegzetes szerkezetéből, a helyenként hosszan elnyúló, szántóföldi művelés alatt álló parcellákból is. Ettől függetlenül a nagy arányszám számottevő belterületi tartalékot jelent, ami elsődleges célpontja kell legyen a területi fejlesztési elképzeléseknek. Új lakóterületeinek kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a fejlesztési területek alkalmazkodjanak a település arculatához, a meglévő szerkezethez. Ugyanúgy igaz ez az utcaképre is, vagyis az új épületek (nemcsak lakóépületek!) illeszkedjenek Dunasziget hagyományosan kialakult karakteréhez. Azaz a cél a településkép harmóniájának megőrzése. A településre beköltözők igényei is gyakran a (kert)városias környezet megteremtéséhez kapcsolódnak, ennek kontrolljára a településkép formálása során mindenképpen szükség van. Az új épületek beilleszkedése a hagyományos településképbe egyrészt az építési szabályzat alakításával és következetes alkalmazásával, szankciók bevezetésével oldható meg. Ennél fontosabb azonban a szemléletformálás, azaz hogy a település lakói megismerjék a hagyományos építészeti értékeket, formákat és megoldásokat, melyeket a modern technikákkal ötvözve a település arculatához illeszkedő formavilág hozható létre.


DUNASZIGET

26


Intézkedési javaslatok

-

Települési szerkezet megőrzése, belső tartalékok feltárása Új lakóterületek kijelölése a meglévő belterületen, a meglévő közműhálózatok mentén Új lakóterületek biztosítása elsősorban a foghíjtelkek beépítésével, illetve hosszú parcellák megosztásával, új utcanyitásokkal Átgondolt, a településképhez illeszkedő fejlesztések Település szerkezetéhez illeszkedő területi fejlesztések Foghíjtelkek településképhez illeszkedő beépítése Elhagyott épületek hasznosítása (lakó, üdülő, turisztikai vagy intézményi célra) Porták rendbe tételének, rendben tartásának ösztönzése (lakossági akciók szervezése) Szemléletformálás, hagyományos építészeti értékek, mai megoldások, technológia megismertetése, tájékoztatás Esztétikus tájékoztató táblák, utcanév táblák kihelyezése Belterületi utak burkolása Szemetesek kihelyezése Szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás szorgalmazása Közterületen tárolt roncsok, mezőgazdasági gépek, stb. eltávolításának megoldása szankciókkal, elszállítással, saját területen történő tárolással Település közterületein a növényzet rendszeres ápolása, karbantartása Játszótér kialakítása Minőségi zöldterületek kialakítása Allergén növények szervezett irtása, szükség esetén szankciók bevezetése Igényes utcabútorok kihelyezése Meglévő közparkok rendezése, folyamatos karbantartása Lakossági akciók szervezése (pl. Tiszta udvar, rendes ház, Virágos Magyarországért mozgalom stb.) Pályázati lehetőségek kihasználása

4. TELEPÜLÉSI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK – MINT ALAPVETŐ HELYI TŐKE – MEGÓVÁSA ÉS A VÉDELMET SZEMELŐTT TARTÓ FEJLESZTÉSEK A víz mindig is az élet metaforája volt, és a történelem során az ember mindig a víz közelségét kereste. Ma sincs másképp, s e tekintetben Dunasziget rendkívül szerencsés helyzetben van. A víz átjárja a települést kívül‐belül, a felszínen és a felszín alatt, jelenléte mindenhol érzékelhető. Aki Dunaszigetre gondol, egyértelműen eszébe jut az a rendkívül gazdag vízi világ, ami a község életét oly sok ponton meghatározza, ez az, ami leginkább megkülönbözteti a környező településektől. A vizek, illetve a település természeti értékeinek védelme természetszerűleg korlátozásokkal is jár, azonban csak így biztosítható, hogy Dunasziget természeti tőkéje hosszútávon megmaradhasson. A feladat így ezeknek az értékeknek a megóvása, mert ez teszi lehetővé a település megélhetését, ez jelenti a települést magát. 4.1 Vizek megóvása 4.1.1

Az ártér

A Szigetköz egyedülálló dunai mellékágrendszere turisták ezreit vonzza minden évben. Többszáz kilométer hosszú vízi útvonal hálózat elsősorban a vízitúrák szerelmeseinek célpontja, de a horgászok számára is kedvelt terület. Az ártér varázsát, vonzerejét vadregényessége, érintetlensége jelenti. Megóvása összetett feladat, ami ennek megfelelően az összes érintett szereplő összefogásával valósulhat csak meg. Az idegenforgalom Dunasziget egyik kiemelten fontos gazdasági ágazata, melynek a minőségi fejlesztése a továbbiakban hangsúlyosan kezelendő. Emellett azonban figyelni kell arra, hogy a kontroll nélküli fejlesztésekkel, a turisták számának ellenőrzése és racionalizálása nélkül elveszhet az, amiért idejönnek. Egyrészt nehezen valósítható meg a természeti környezet felfedezése ha túl sokan vannak egyszerre az adott területen, vagyis elvész az élmény, másfelől magára a környezetre gyakorolnak terhelést, és olyan hatást, mely veszélyezteti az értékek fennmaradását. E szempontokat figyelembe véve kell a területre irányuló turizmust, illetve egyéb területhasználatokat szabályozni, melynek során cél a természeti környezet megóvása, az érintetlenség élményének a biztosítása.


DUNASZIGET

27


Az ártéri ágakban lévő vizek minősége a vízszint szabályozásával egyszerre, a beengedett víz mennyiségével és minőségével együtt változik. Ettől függetlenül a látogatók számának ellenőrzése és szükség esetén korlátozása hozzájárul ahhoz, hogy a vízminőség megfelelő maradhasson. Az ártéri területek zavartalanságának biztosítása érdekében hatékonyan kell korlátozni, illetve ellenőrizni a gépkocsiforgalmat, az autók behajtása pedig csak engedéllyel lehetséges. Ez a szomszédos Duna parti települések (Dunakiliti, Kisbodak) összefogásával történhet csak. Ugyancsak fontos a területen illetékes hatóságok (Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészet) bevonása is. Így hatékonyan kiküszöbölhetők az esetleges érdekütközések, és várhatóan eredményesebben oldható meg a korlátozások, az esetlegesen szükséges szankciók bevezetése, az ellenőrzések tényleges megvalósítása. 4.1.2

Mentett oldal

A mentett oldal vizeinek hasznosítása talán még sokoldalúbb, mint az ártéren. Ezen a területen is jelentős a turisztika, annak pedig leginkább két változata. Egyrészt a kikötési lehetőségek megoldásával, illetve egyéb fejlesztésekkel itt is találhatnak célpontot a vízitúrázók a Gazfűi holtágon végigevezve. Másrészt a lassabb vízmozgású holtág – ami a mentett oldalon sokkal jellemzőbb – a hétvégi házas és üdülőházas üdülők területe. A holtág vízpótlása ‐ jellegéből adódóan ‐ nehézkesebb és lassabb. A víz minősége ezért sérülékenyebb, az esetleges szennyezések tovább helyben maradnak, kiürülésük tovább tart. A holtág vizének szennyeződése adódhat többek között a nagy arányú turisztikai hasznosításból, a fürdőzésből, a horgászat során vízbe kerülő szerves anyagból. Azok a lakótelkek, amelyek a vízpartig érnek úgyszintén jelentős szennyezési forrásként jelentkezhetnek. Ezeken a területeken helyenként sok hulladék kerül a mederbe. Általánosságban a holtág partjának intenzív használata jelenti a holtág szennyeződésének legnagyobb kockázatát. Ezért ezt a használatot ugyanúgy, ahogyan az ártéri oldalon, racionalizálni, és szükség esetén korlátozni kell. Mindkét területen (az ártéren és a mentett oldalon is) meg kell határozni, hogy hol van a vizek eltartó‐ képességének határa. A partok és a vízfelszín használatának mi az a mértéke, ami még nem okozza a vízi rendszer számottevő károsodását, és ami mellett biztosítható a holtágak ökológiájának fenntartásához, és a különféle vízhasználatokhoz szükséges, megfelelő vízminőség. Ahogyan a víz, a vízpart is közös kincs kell, hogy legyen. A part mentén élő ökoszisztéma védelme teszi lehetővé a mederben folyó víz folyamatos tisztulását is, megóvására ezért kiemelt figyelmet kell fordítani. A vízparti telkek tulajdonosainak ebből kifolyólag különösen nagy felelősséggel kell használni a rendelkezésére álló vízparti területüket. Biztosítani kell emellett az átjárhatóságot, vagyis hogy a part nagy összefüggő szakasza ne kerüljön kisajátításra, hanem a víz elérése rövid távolságon belül mindenki számára biztosítható legyen. Emellett vízügyi előírás a part karbantartási sávjának szabadon hagyása, ezt minden esetben lehetővé kell tenni. Ahhoz, hogy a vízparti területek tulajdonosai felelősséggel tehessenek a vizek megóvásáért, és egyben saját közvetlen lakó‐ és pihenő környezetük minőségéért, mindenképpen szükséges egy olyan környezettudatos szemléletformálás, ami alapjaiban formálja hozzáállásukat saját környezetükhöz. Másrészt esetenként szükség lehet szankcionálásra is, ezeket minden esetben következetesen kell végezni. A holtágak a rekreáció mellett a mezőgazdasági termeléshez is jelentős mértékben hozzájárulnak. Az öntözővíz biztosítása a Gazfűi holtág jelenléte miatt egyszerűen megoldható, ami az érezhetően szárazodó éghajlat miatt egyre fontosabb szemponttá válik. Az öntözés során mindenképpen szem előtt kellene tartani, hogy a kivett vízmennyiség ne haladjon meg egy bizonyos határt, ami felett a vízszint csökkenése a vízminőség jelentős romlásához vezethet. Ehhez a vízkivételek hatékony ellenőrzésére van szükség. 4.1.3

Felszín alatti vizek védelme

Fontos szerepet játszanak a mentett oldalon a felszín alatti vizek is. Dunaszigeten a talajvíz bár a Duna vízszintjével együtt csökkent, még így is magasnak mondható. A Szigetköz alatt, a rétegvizekben található kiváló minőségű, jelentős méretű ivóvízbázis megóvása a települések közös feladata. Dunaszigeten is több, a felszín alatti vizek minőségét figyelő kút került elhelyezésre. A talajvizek helyenként magas nitrát, illetve ammónium tartalmúak, ez a mezőgazdasági termelésből, állattartásból, illetve a szennyvizek szikkasztásából adódik. A településen az állattartás nagyüzemi szinten már nem jellemző, azonban a háztáji gazdálkodás keretein belül esetenként jelenleg is nagy mértékűnek mondható. Az állattartás során tehát kiemelt figyelemmel kell kezelni a trágya elhelyezését, tárolását, és annak kezelését. A talajba – és ezzel a felszín alatti vizekbe történő – szivárgást meg kell akadályozni. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

28


A mezőgazdasági művelés során a vegyszerek használatát ellenőrizni kell, szükség esetén el kell rendelni korlátozásukat. A hatékonyabb mezőgazdasági termelés, de a felszín alatti vizek megóvásának szempontjából is fontos olyan termésszerkezet kialakítása, amely a helyi adottságokhoz igazodik, így a későbbiekben kevesebb kemikália felhasználására lehet szükség. A község belterületén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésre került, azonban a rácsatlakozások aránya – bár viszonylag magas (78%) – nem teljes körű. A szikkasztásból talajba és felszín alatti vizekbe jutó szennyeződések elkerülése miatt szükséges ezért a rácsatlakozások szorgalmazása illetve szankcionálása, valamint az esetleges területi fejlesztésekkel, beépítések bővítésével egyidejű szennyvíz elvezető hálózatfejlesztés, illetve az új ingatlanok kötelezése a rácsatlakozásra. Intézkedési javaslatok

-

A szennyezések korlátozása, szankciója Környezettudatosság, szemléletformálás a helyi lakosok, az üdülőtulajdonosok, és az ide látogatók részére Vizek eltartó képességének felmérése Látogatók számának ellenőrzése, szükség esetén korlátozása A vízpart túlzott arányú beépítésének megelőzése Felszíni vizek minőségének figyelemmel kísérése, megóvásukra intézkedések megfogalmazása Csatornázottság folyamatos fejlesztése Rákötések szorgalmazása, támogatása Szikkasztások felszámolása Mezőgazdasági vegyszerhasználat felmérése, kontrollálása, szükség esetén korlátozása Állattartásból származó szennyvizek elhelyezésének ellenőrzése

4.2 Védett területek Dunasziget területének valamivel több, mint 40%‐a (~14603 ha) a Szigetköz Tájvédelmi Körzethez tartozik, s e területek közül mintegy 35 hektár áll fokozott védelem alatt. A Szigetköz vízi világával talán Dunaszigeten lehet a legkézzelfoghatóbban találkozni. A védett területek azonban nem korlátozódnak az ártéri oldalra. A mentett oldalon ugyancsak a Tájvédelmi Körzet részét képezi a Gazfűi ág településtől délre fekvő, külterületi szakasza, illetve a „Vágott erdő” Halászira is átnyúló területe. Ezek mellett fokozott védelem alatt áll a belterület közvetlen közelében, Sérfenyősziget és Cikolasziget között fekvő „Cvek lapos” összetett társulás „komplexuma”. Nagy területeket foglalnak el ezen kívül a Natura2000 hálózathoz tartozó területek is, mint értékes – esetenként egyedül itt fellelhető – növény‐ és állatfajoknak életteret biztosító élőhelyek. A védett területek, életközösségek tehát ‐ ahogyan a víz is ‐ szinte mindenütt ott vannak, csaknem karnyújtásnyira. És ez egyrészt vonzó attrakció, másrészt pedig sérülékeny természeti rendszer. Az egyensúlyra tehát nagyon kell vigyázni, mert e területek a terhelésnek –pontosan az emberi közelség miatt – fokozottabban ki vannak téve. A védett területek megóvása egyrészt a Nemzeti Park Igazgatóság részéről követel lépéseket, másfelől Dunaszigeten élők és az idelátogatók felelősségét is jelenti. Ugyanúgy ahogy a vizek esetében, itt is érvényes az, hogy a természeti értékek csak akkor maradhatnak fenn, és tölthetik be ökológiai, illetve rekreációs, és felüdülést nyújtó szerepüket, ha zavartalanságuk biztosított. Erre pedig mind az ártéri, mind a mentett oldalon kiemelt figyelmet kell fordítani. A védelem alatt nem álló területek természetközeli állapotának megóvása, biztosítása ugyanolyan fontos, ehhez a helyi lakosok, területre látogatók szemléletformálása szükséges. A település nem védett, de értékes ökológiai rendszerei tovább bővíthetők helyenként erdősítéssel. Intézkedési javaslatok

-

Védett területekre vonatkozó kezelési terv megismerése település részére A kezelési terv megvalósítása, betartása, betartatása Szoros együttműködés kialakítása az önkormányzat, a helyi turisztikai szolgáltatók, a Nemzeti Park Igazgatóság, a Vízügyi Igazgatóság, az Erdészet között, közös projektek kidolgozása Erdőtelepítés honos, a területre jellemző fajokból Gyepfeltörések megakadályozása


DUNASZIGET

29


4.3 Környezeti elemek védelme A víz és az élővilág mellett a környezet egyéb elemeinek jó állapota is alapvető értéket jelent Dunasziget esetében. A védett területek nagy arányának, illetve a község elhelyezkedésének (kis forgalmat lebonyolító utaknak) is köszönhető, hogy jelentős ipari üzem, vagy egyéb hasonló létesítmény, mint szennyező forrás nem alakulhatott ki a településen. A csendes, nyugodt és tiszta települési környezet az itt élők és az ide látogatók számára is elsődleges fontosságú. Ennek megóvása tehát továbbra is fontos települési érdek. A község gazdasági fejlesztési elképzeléseivel együttesen kell tehát megvalósítani a levegő tisztaságának, a lakó, pihenő területek zaj és rezgésmentességének biztosítását. Ez egyrészt a megvalósítandó gazdasági funkciók gondos megválasztásával, másrészt a területek körültekintő kijelölésével, illetve az azokkal kapcsolatos építési előírások környezetvédelmi szempontú megfogalmazásával oldható meg. Ide tartozik a hulladékgazdálkodás is, mint a települési környezetre hatással lévő fontos tényező. Bár a kommunális hulladék elszállítása megoldott, s a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége is biztosított, mégis bizonyos esetekben konfliktust jelent a hulladékgyűjtés, illetve sokkal inkább a rendezetlen körülmények közötti elhelyezés. A legfontosabb talán a környezettudatos szemléletmód elsajátítása, s ez igaz a fiatalokra, illetve a felnőttekre egyaránt. Ugyanúgy a település lakosaira, mint az idelátogatókra. A lakosság részére egy‐egy rendezvény keretein belül lehet például rövid tájékoztatót tartani ennek fontosságáról, illetve szórólapon lehet felhívni a figyelmet a helyes magatartásra, melyet gyermekkorban az iskolai oktatás keretein belül, gyakorlati példák bemutatásával lehet szemléleteni. Különböző települési szintű megmozdulásokon is motiválhatók a község lakosai (pl. szemétgyűjtés, községszépítés, virágosítás stb.) Az érintett helyeken tájékoztató táblák elhelyezésével fel lehet hívni a figyelmet a megfelelő viselkedésre, s szükség esetén bizonyos esetekben bírság kiszabása is bevezethető. Intézkedési javaslatok

Szemléletformálás Gazdasági területek környezetvédelmi szempontú kijelölése Szükséges helyeken sebességkorlátozás Illegális hulladéklerakók felszámolása, kialakulásuk megelőzése Szemetesek kihelyezése Szelektív hulladékgyűjtés szorgalmazása

5. KÜLSŐ‐BELSŐ KOHÉZIÓ 5.1 Helyi identitástudat erősítése, közösségfejlesztés Rendkívül fontos társadalomformáló erő a helyben élők kötődése a településükhöz, vagyis újra meg kell találni az elveszített gyökereket, meg kell keresni a kulturális hagyományokat, azt a „szellemiséget”, ami összetartozóvá teszi a település lakóit. Az identitástudat erősítése döntően növelheti a település népesség‐ megtartó képességét, s így ez az oldal semmiképpen nem elhanyagolható, vagy háttérbe szorítható. Dunaszigeten a lakosság nagy része – a kérdőív tanúsága szerint – nem tarja előnynek azt, hogy a településen él. Azonban egy település akkor válik igazán élővé, élhetővé, ha a helybeliek ott jól érzik magukat, községüket magukénak érzik, érzelmileg kötődnek hozzá, illetve ezért tenni is képesek. A cél az, hogy a település lakói egy összetartozó közösséggé kovácsolódjanak. Az identitástudat erősítésének egyik fontos összetevője a település megismerése. Sokan nincsenek tisztában saját településük értékeivel. Bár azt majd’ mindenki tudja, hogy az ártér védett természeti terület, de mélyebben sokan nem tudják, mi és miért is számít értéknek a településen. Nemcsak a fiatalok, iskolások számára, de szüleik, vagy az idősebbek részére is szervezhetők olyan kirándulások, melyek bemutatják a település múltjának helytörténeti emlékeit, vagy a különböző természeti értékeket, nevezetes helyeket.. Ennek során megismerhető mindaz, amiben Dunasziget más, mint a többi település. Ugyanez igaz az üdülőtulajdonosokra, illetve a külföldi ingatlantulajdonosokra is. Az évente csak rövid időszakot a településen töltők, vagy a külföldi állampolgárok nyilván kevésbé kötődnek a településhez. Fontos egyrészt a kapcsolatuk erősítése Dunaszigethez a jobb megismerés által, másrészt kapcsolatépítés a helyi lakosok, illetve az üdülőnépesség és külföldi ingatlantulajdonosok között különböző rendezvények, közös programok megszervezésével.


DUNASZIGET

30


A település turisztikai szolgáltatóinak összefogása, közös cselekvési terv kidolgozása egyrészt a turisztikai termékek hatékonyabb értékesítését eredményezi, másrészt növeli az egyes vállalkozások érdekérvényesítő képességét is. A közösség fejlesztésének egyik hatékony eszköze a közösségi programok megrendezése. Ezek egyrészt szórakoztató összejövetelek, másrészt közös cselekvésre mozdító programok, melyekkel a településért tesznek a lakosok, s megmozgatják a község apraját‐nagyját. E rendezvények célozhatják csupán a szórakozást, kikapcsolódást (falunap, közös kirándulások), de lehet kulturális célú (pl. színi előadások), környezetvédelmi indíttatású (pl. szemétszedés), vagy ünnepélyes (karácsony, húsvét, anyák napja stb.), illetve település‐szépítés. Remek hangulatú, és másokat is a településre vonzó esemény lehet például egy főzőverseny, ahol esetleg a helyi állattartók, vagy mezőgazdasági vállalkozók termékeinek, vagy akár a dunaszigeten fogott halak felhasználásával kellene elkészíteni az ételeket. A gasztronómiai fesztiválok általában nagy népszerűségnek örvendenek az ország bármely részén. Egy ilyen jellegű esemény a helyi hagyományokra, adottságokra, illetve alapanyagokra építve évente, vagy rendszeres időközönként megrendezve nagyobb létszámú tömeget megmozgató eseménnyé is válhat, és az egyébként turizmus szempontjából holtszezonban megtartva fontos tényezője lehet a dunaszigeti turisztikai vonzerőknek. A különböző rendezvények, események megszervezésében jelentős részt vállalhatnak a településen működő különböző civil szervezetek, a költségek fedezésére pedig akár pályázatok is a rendelkezésre állnak. Fontos, hogy az események a környék, illetve a kistérség egyéb rendezvényeihez alkalmazkodva, azokkal nem egy időben, esetleg egy‐egy nagyobb eseménysorozat részeként kerüljenek megrendezésre. Ennek folytán több, távolabbról érkező vendég is várható. A rendezvények megtartásához szükség van egy olyan közösségi tér kijelölésére is, mely ezek helyszínéül szolgálhatna. Kialakítása egy viszonylag központi területen célszerű. Dunaszigeten több sport és egyéb klub is működik, ezek tevékenysége tovább színesíti a község társadalmi életét, működésük a továbbiakban is támogatandó, a klubok, sportesemények patronálására kiemelt hangsúlyt kell fektetni. A fentieken túl sok esetben fontosabb a szemléletformálás, mint egy‐egy konkrét program, esemény megszervezése, hiszen azok vesznek csak részt a programokon, akik magukénak érzik az ügyet, melynek szellemében a programot szervezik. Intézkedési javaslatok

-

Közösségfejlesztő programok szervezése, támogatása (lakossági akciók, kulturális programok, közös ünnepségek, bálok, falunap, közös kirándulás, főző verseny stb.) Civil szervezetek, idősek bevonása a rendezvények megszervezésébe Térségi szintű, egymást kiegészítő rendezvénysorozatba való bekapcsolódás Gasztronómiai fesztivál a helyi termékekkel a középpontban (esetleg más településsel közösen pl. Pannonhalma borászataival) Fiatalok bevonása a település közösségi életébe Programok számára terület, helyiség biztosítása Sportélet támogatása Szemléletformálás Pályázati lehetőségek kihasználása Üdülőtulajdonosok, külföldi ingatlantulajdonosok megszólítása, fórumok szervezése • Kéréseik, észrevételeik, javaslataik meghallgatása, figyelembevétele • Bevonásuk a helyi rendezvényekbe

5.2 Településközi kapcsolatok Dunasziget bár a Szigetköz „szívében” helyezkedik el, a szomszédos, illetve a kistérséghez tartozó egyéb településekkel csak kevésbé szoros kapcsolatokat ápol. Valódi fejlődés pedig a legkönnyebben és legeredményesebben több település összefogásával, közös gondolkodás megvalósítása esetén valósulhat meg. Fel kell ismerni, hogy a Dunasziget céljainak eléréséhez, megvalósításához nem juthat közelebb máshogy, csak a hasonló problémával küzdő (szomszédos) települések segítségével. A pályázati lehetőségek elnyerése is könnyebben elérhető egy több települést tömörítő szervezet pl. fejlesztési társulás révén. A településközi együttműködésekre számos lehetőség nyílik. Dunasziget a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistéréségi Társulás tagja. Dunasziget a társuláson keresztül tud tájékozódni a kistérségi programokról, fejlesztési elképzelésekről, illetve aktívan részt venni a kistérségi életben. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

31


Az idegenforgalom erősítését és támogatási források megszerzését tűzte ki célul a „Szigetköz Turizmusáért Egyesület”, melynek Dunaszigetről mindössze 8 vállalkozó a tagja. Fontos lenne az egyesületben való aktívabb részvétel egyrészt az Önkormányzat részéről, másfelől a többi turisztikai szolgáltató aktivizálása, hiszen az egyesületi tagság nagyban segítheti tevékenységüket. További kihasználatlan kapcsolatot jelent a LEADER közösség, melynek révén ugyancsak több, a község által jól kihasználható forrás adódhat. Fontos, hogy a részt vevő partnerek a különböző programokról, és pályázati lehetőségekről időben értesüljenek és megfelelő tájékoztatást kapjanak. A fentieken túl támogatandó további társulásokban, egyesületekben, települések közösségében való részvétel, hisz ezek – megfelelő működés esetén – mind a hatékony fejlesztést segítő eszközök. Intézkedési javaslatok

-

Aktív részvétel a társulásokban (Kistérség, LEADER stb.) Térségi szerepkör erősítése Településközi munkamegosztás megtervezése Tapasztalatcsere Településközi (tömeg)közlekedési kapcsolatok fejlesztése Idegenforgalmi kapcsolódás a Szigetköz településeihez, mint természeti, táji értékekben és turisztikai lehetőségekben gazdag település Térségi rendezvények, akciók összehangolása Pályázati lehetőségek kihasználása

5.3 Határon túli együttműködés Dunasziget – gyökerei által – évszázados kapcsolatban áll a korábbi anyatelepülésekkel: a szlovákiai Doborhoszt, Keszölcés és Vajka községekkel. E kapcsolatok ápolása ennek ellenére minimálisnak mondható, pedig igazán gyümölcsöző is lehetne. Közös rendezvények, különböző célú együttműködési programok által közelebb kerülhetnek a települések. (Gyermeküdültetési csereprogram, helyi termékeket bemutató közös vásárok rendezése, közös „falunap” stb.) A közvetlenebb kapcsolatok mellett nagyobb térségi programokban való részvételre is lehetőség nyílik. Ilyen például a Magyarország‐Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU‐SK), melynek célja a Duna menti települések egymásra találása. Illetve egyik projektje a „Felső‐szigetközi települések és Somorja közös hulladékmentesítése”. Az uniós támogatással működő programban való részvétel számos előnnyel jár, melyeket aktív közreműködéssel minél inkább ki kell használni. A hármas határ közelsége a későbbiekben is lehetőséget nyújthat hasonló határon átnyúló együttműködési programokban való részvételre. A továbbiakban arra kell tehát törekedni, hogy Dunasziget minél sokrétűbb kapcsolatrendszert építsen ki, melyeket sokoldalúan kihasználva mind több adottságát tudja majd előnnyé kovácsolni. Intézkedési javaslatok

-

Meglévő, hagyományokra épülő határon túli kapcsolatok aktív ápolása Részvétel a határon átnyúló programokban, létre jövő új kapcsolatok további ápolása


DUNASZIGET

32



DUNASZIGET

33


MELLÉKLETEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

34


Tisztelt Dunaszigeti Lakos!

Ahogyan a tavaly október 28-án tartott közmeghallgatáson tájékoztattuk, Dunasziget község területére településrendezési terv készül. A rendezési terv első munkarésze - amelyet a képviselőtestület határozatával elfogad – a településfejlesztési koncepció. Ebben meghatározásra kerülnek a település fejlesztési/fejlődési irányai, elérendő céljai, s ezzel egy olyan dokumentum jön létre, amely többek között a későbbiekben lehetővé teszi pályázati lehetőségek igénybevételét is. A koncepcióban megfogalmazásra kerül a település jövőképe, és az annak eléréséhez szükséges intézkedések, ezért fontosnak tartjuk, hogy az a lakosság véleményének, igényeinek figyelembe vételével történjen. Kérem ezért Önt, hogy a mellékelt kérdőív 2012. február 20-ig történő kitöltésével segítse munkánkat. A kérdőív megtalálható a település honlapján (www.dunasziget.hu), beküldhető emailben a [email protected] címre, illetve leadható a Hivatalban és az Általános Iskolában, a Művelődési házban elhelyezett gyűjtőládában is. A rendezési terv a fentiek mellett - a későbbi tervi fázisokban - a helyi építés rendjét szabályozza, így az ilyen irányú konkrét elképzeléseit is, igényét is várjuk írásban benyújtani. Az igényekről a tervező szakmai véleményét figyelembe véve a képviselőtestület dönt majd. A lakossági igények felmérése érdekében a tervezési munkával megbízott Völgyzugoly Műhely Kft. munkatársai 2012. február 8-án, szerdán a Községháza tanácstermében 14 órától 18 óráig tervezői fogadónapot tartanak. Ennek során szeretnénk lehetőséget biztosítani, hogy a településfejlesztési koncepció összeállítását és a településrendezési tervet befolyásoló terveiről, észrevételéről, véleményéről személyen is tájékoztathassa a munkával megbízott tervezőt, illetve kérdéseire választ kapjon. Köszönjük, hogy válaszaival segíti az Önkormányzat munkáját, s hozzájárul a település jövőjének alakításához! Melléklet: ‐

Kérdőív a településfejlesztési koncepció összeállításához

Dunasziget, 2012. január CSEH BENJÁMIN Dunasziget Község Polgármestere


DUNASZIGET

35


1. Mióta él Dunaszigeten? (Karikázza be, illetve töltse ki) 1) Itt születtem. 3) Ha nem itt született, akkor 4) Ha nem Dunaszigeten él, milyen kötődése van a településhez?

hány

éve?

.................................

……………………………………………………………………………………………………………………………………...

2. Hol dolgozik/tanul Ön? 1.) 2.) A településen kívül, 3.) 4.) Nincs munkája, háztartásbeli

A melyik

településen ............................................. Nyugdíjas

településen?

3. Véleménye szerint mi a legnagyobb értéke Dunaszigetnek? (Karikázza be, akár többet is) 1.) Természeti környezet 2.) Nyugodt életvitel 3.) Felszíni vízhálózat 4.) Mezőgazdasági adottságok 5.) Országhatár közelsége 6.) Mosonmagyaróvár közelsége 7.) Egyéb: ..............................................................................................................

4. Mennyire elégedett a településen található emberi-, közösségi-, környezeti-, és épített értékekkel? Értékelje 1-5-ig, ahol 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, 5-ös azt jeletni, hogy teljesen mértékben elégedett vele.. Karikázza be a megfelelő számot. 1. gázellátás

1

2

3

4

5

nem tudom

2. elektromos ellátás

1

2

3

4

5

nem tudom

3. ivóvíz ellátás

1

2

3

4

5

nem tudom

4. csatornahálózat

1

2

3

4

5

nem tudom

5. zöldfelületek, parkok mennyisége és minősége

1

2

3

4

5

nem tudom

6. játszóterek mennyisége és minősége

1

2

3

4

5

nem tudom

7. sportolási lehetőségek a községben

1

2

3

4

5

nem tudom

8. kulturális szolgáltatások, könyvtár

1

2

3

4

5

nem tudom

9. szórakozási lehetőségek a községben

1

2

3

4

5

nem tudom

10. élelmiszer és zöldségellátás

1

2

3

4

5

nem tudom

11. egyéb kereskedelmi üzlethálózat

1

2

3

4

5

nem tudom

12. vendéglátóipari üzlethálózat

1

2

3

4

5

nem tudom

13. közbiztonság

1

2

3

4

5

nem tudom

14. egészségügyi ellátás

1

2

3

4

5

nem tudom


DUNASZIGET

36


15. általános iskolai ellátás

1

2

3

4

5

nem tudom

16. munkalehetőségek, elhelyezkedési lehetőségek a településen

1

2

3

4

5

nem tudom

17. a településen belüli közúthálózat minősége

1

2

3

4

5

nem tudom

18. a tömegközlekedés minősége

1

2

3

4

5

nem tudom

19. kerékpározási lehetőségek, kerékpárutak

1

2

3

4

5

nem tudom

20. tisztaság, szemétszállítás, hulladékkezelés

1

2

3

4

5

nem tudom

21. a település utcaképe, építészeti karaktere

1

2

3

4

5

nem tudom

22. a település természeti környezetének a védelme

1

2

3

4

5

nem tudom

23. környezeti elemek tisztasága (föld, víz, levegő)

1

2

3

4

5

nem tudom

5. Ön szerint mennyire fontosak a következő fejlesztési lehetőségek? Értékelje 1-5-ig, ahol 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem fontos fejelszteni, 5-ös azt jeletni, hogy nagyon fontos fejleszteni az adott területet.. Karikázza be a megfelelő számot. 1. az utak burkolása, burkolatjavítás

1

2

3

4

5

nem tudom

3. járdák építése

1

2

3

4

5

nem tudom

4. kerékpárutak kiépítése

1

2

3

4

5

nem tudom

5. parkolási lehetőségek javítása

1

2

3

4

5

nem tudom

6. az átmenő forgalom, a zajszennyezés csökkentése

1

2

3

4

5

nem tudom

7. az ivóvíz minőségének javítása

1

2

3

4

5

nem tudom

8. új munkahelyek teremtése

1

2

3

4

5

nem tudom

9. vállalkozások élénkítése

1

2

3

4

5

nem tudom

10. zöldfelületek növelése

1

2

3

4

5

nem tudom

11. turisztika, idegenforgalom fejlesztése

1

2

3

4

5

nem tudom

12. sportolási, pihenési lehetőségek bővítése

1

2

3

4

5

nem tudom

13. lakáshelyzet javítása

1

2

3

4

5

nem tudom

14. újabb lakóterületek kijelölése

1

2

3

4

5

nem tudom

15. újabb üdülőterületek kijelölése

1

2

3

4

5

nem tudom

16. környezetbarát, alternatív energia hasznosítása

1

2

3

4

5

nem tudom

17. tömegközlekedés javítása

1

2

3

4

5

nem tudom

18. oktatási intézmények fejlesztése

1

2

3

4

5

nem tudom

19. az egészségügyi ellátás színvonalánal javítása

1

2

3

4

5

nem tudom

20. kulturális és szórakozási lehetőségek bővítése

1

2

3

4

5

nem tudom

21. a közbiztonság javítása

1

2

3

4

5

nem tudom

22. településközpont kialakítása

1

2

3

4

5

nem tudom

2. utak szélesítése


DUNASZIGET

37


23. környezetbarát ipari tevékenység telepítése

1

2

3

4

5

nem tudom

24. feldolgozóipar támogatása

1

2

3

4

5

nem tudom

25. idősek szociális helyzetének javítása

1

2

3

4

5

nem tudom

26. új gazdasági területek kijelölése

1

2

3

4

5

nem tudom

27. jó környezeti állapot fenntartása

1

2

3

4

5

nem tudom

28. illegális hulladéklerakók felszámolása

1

2

3

4

5

nem tudom

29. helyi közösség erősítése programokkal, közösségi terek 1 kialakításával

2

3

4

5

nem tudom

Egyéb

Ön

szerint

szükséges

fejlesztési

célok

…………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… 6. a) Ön szerint szükség van-e a belterület növelésére? 1.) igen 2.) nem 3.) nem tudom b) Amennyiben szükségét érzi a belterület növelésnek, azt milyen célból tenné? (Karikázza be az ön szerint legfontosabbat). 1.) lakóterület kijelölése 2.) üdülőterület kijelölése 3.) gazdasági funkciók telepítése 4.) közösségi területek kijelölése 5.) fiatalok számára kedvezményes letelepedés biztosítása 4.) Egyéb…………………………………………………………………………………………………………. 7. a) Ön megfelelőnek érzi-e lakótelkének méretét? 1.) igen 2.) nem 3.) nem tudom b) Amennyiben nem érzi megfelelőnek, úgy érzi, hogy lakótelkének mérete 1.) túl kicsi 2.) túl nagy


DUNASZIGET

38


8. Milyennek látja a település általános helyzetét a szomszéd településekhez képest? 1.) jobb 2.) hasonló 3.) rosszabb 9.) nem tudom 9. Ön szerint Dunaszigetnek mik az előnyei a szomszéd telpülésekhez képest? ................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................

10. Ön szerint Dunaszigetnek mik a hátrányai a szomszéd településekkel szemben? ................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................

11.a) Tartozik a településen valamilyen civil szervezethez, csoporthoz? 1.) igen 2.) nem b) Ha igen, kérjük nevezze meg milyen(ek)hez? ................................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................

12. Érintik-e káros környezeti hatások az Ön lakó/üdülőterületét? (A megfelelő válasz jelét karikázza be) 1.) igen a) zaj b) por c) szaghatás d) belvizesedés e) áthaladó forgalom, mezőgazdasági gépek a belterületen f) árvízveszély g) egyéb:…………………………………………………………………………………………………… 2.) nem érintik káros környezeti hatások


DUNASZIGET

39


13. Mi az, amit Ön személyesen kész tenni környezetében a települési problémák megoldása érdekében? 1.) hulladékgyűjtés 2.) szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás 3) utcarendezés 4) faültetés, virágosítás 5) esővíz elvezetők rendbe hozása 6) járdaépítés 7) társaskörben, civil szervezetben való részvétel 8) közösségi programok szervezésében való részvétel 9) közösségi rendezvényeken való részvétel 10) részvétel továbbképzésben 11)egyéb:…………………………………………………………………………………………………………….. 14. Honnan tájékozódik a helyi hírekről, eseményekről? 1.) internetről 2.) hirdetőtábláról 3.) helyi újságból 4.) „utcai” beszélgetések során 5.) egyéb: .................................................................................................................................................... 15.a) Milyen ingatlannal rendelkezik Dunaszigeten? 1.) lakóház 2.) üdülő 3.) mezőgazdasági terület 4.) üzlet helyiség 5.) egyéb: .................................................................................................................................................... b) Melyik utcában van az ingatlanja? ........................................................................................................................................................................

Köszönjük válaszait!


DUNASZIGET

40


KÉRDŐÍV ÖSSZEFOGLALÓ ‐ EREDMÉNYEK

EREDMÉNYEK A kérdőívet összeállította: Dunasziget Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A lekérdezés módja: a kérdőíveket a helyi újságban jelentették meg 2012. januárjában, a válaszadók önállóan kitöltötték azokat, majd leadták őket az önkormányzatban. Összesen 42 darab kérdőív érkezett. A kérdőívek viszonylag kis száma miatt a kutatás eredményei csak tájékoztató jellegűek, viszont nyilvánvalóan azok válaszoltak, akik a település iránt nagyobb figyelemmel vannak és fontosnak tartják, hogy véleményüket elmondják. 1. Mióta él Dunaszigeten? (zárt kérdés) Itt született Nem itt született Nem Dunaszigeten él

54,8% 40,5% 4,8%

A válaszadók több, mint fele (54,8%) Dunaszigeten született, 40,5%-a nem a településen született. Azoktól, akik nem a településen születtek megkérdeztük, hogy mióta élnek itt. Hány éve él a településen? kevesebb, mint 10 éve 10-19 éve 20-29 éve 30-39 éve 40 és több éve Átlag: 24,6 év

23,5% 17,6% 23,5% 11,8% 23,5%

A nem Dunaszigeten lakó válaszadók, átlagosan 24,6 éve költöztek Dunaszigetre. A csoportokra bontás azt mutatja, hogy nagyjából egyenletes ütemben költöztek ide, nem találtunk olyan időszakot, amikor beköltözési hullám volt. A nem Dunaszigeten élő válaszadókat a munka és az, hogy itt született köti a településhez. 2. Hol dolgozik, tanul Ön? (zárt kérdés) A településen 38,1% A településen kívül 23,8% Nyugdíjas 33,3% Nincs munkája, háztartásbeli 4,8% A válaszadók több mint fele (61,9%) dolgozik, nagyobb részük a településen (38,1%). A válaszadók harmada (33,3%) nyugdíjas, míg 4,8%-ának nincs munkája, illetve háztartásbeli. Azoktól a válaszadóktól, akik nem a településen dolgoznak megkérdeztük, hogy melyik településen dolgoznak. Melyik településen? (nyitott kérdés) Mosonmagyaróvár Ausztria Nem válaszolt Győr Változó

40,0% 20,0% 20,0% 10,0% 10,0%

A más településen dolgozók többsége (40,0%) Mosonmagyaróvárra, ötöde (20,0%) Ausztriába jár dolgozni. 4. Véleménye szerint mi a legnagyobb értéke Dunaszigetnek? (zárt kérdés) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET Természeti környezet Felszíni vízhálózat Országhatár közelsége Nyugodt életvitel Mosonmagyaróvár közelsége Mezőgazdasági adottságok Egyéb: ........

41


88,1% 38,1% 38,1% 35,7% 23,8% 21,4% 0,0%

A válaszadók szerint Dunasziget legnagyobb értéke a természeti környezet (88,1%). Lényegesen kisebb arányban említették a felszíni vízhálózatot (38,1%) és az országhatár közelségét (38,1%). 5. Mennyire elégedett a településen található emberi-, közösségi-, környezeti-, és épített értékekkel? (1-5-ig értékelés, átlag) gázellátás ivóvíz ellátás elektromos ellátás csatornahálózat egészségügyi ellátás vendéglátóipari üzlethálózat közbiztonság tisztaság, szemétszállítás, hulladékkezelés környezeti elemek tisztasága (föld, víz, levegő) élelmiszer és zöldségellátás zöldfelületek, parkok mennyisége és minősége a település utcaképe, építészeti karaktere a település természeti környezetének a védelme a tömegközlekedés minősége sportolási lehetőségek a községben általános iskolai ellátás kulturális szolgáltatások, könyvtár játszóterek mennyisége és minősége egyéb kereskedelmi üzlethálózat szórakozási lehetőségek a községben kerékpározási lehetőségek, kerékpárutak munkalehetőségek, elhelyezkedési lehetőségek településen a településen belüli közúthálózat minősége

4,60 4,57 4,29 4,26 3,82 3,56 3,41 3,33 3,31 3,20 2,85 2,85 2,81 2,81 2,75 2,69 2,54 2,53 2,21 2,10 1,78 a 1,55 1,38

A következő kérdésben a felsorolt tényezőket elégedettség szerint, 1-5-ig értékelték a válaszadók. A legelégedettebbek a gázellátással (4,60), az ivóvíz ellátással (4,57), az elektromos ellátással (4,29). Legkevésbé elégedettek a településen belüli közúthálózat minőségével (1,38), munkalehetőségekkel és elhelyezkedési lehetőségekkel a településen (1,55), valamint a kerékpározási lehetőségekkel, kerékpárutakkal (1,78).


DUNASZIGET

42


6. Ön szerint mennyire fontosak a következő fejlesztési lehetőségek? (1-5-ig értékelés, átlag) az utak burkolása, burkolatjavítás új munkahelyek teremtése illegális hulladéklerakók felszámolása környezetbarát ipari tevékenység telepítése jó környezeti állapot fenntartása környezetbarát, alternatív energia hasznosítása oktatási intézmények fejlesztése vállalkozások élénkítése helyi közösség erősítése programokkal, közösségi terek kialakításával járdák építése feldolgozóipar támogatása idősek szociális helyzetének javítása turisztika, idegenforgalom fejlesztése kerékpárutak kiépítése sportolási, pihenési lehetőségek bővítése kulturális és szórakozási lehetőségek bővítése új gazdasági területek kijelölése az egészségügyi ellátás színvonalának javítása lakáshelyzet javítása zöldfelületek növelése a közbiztonság javítása újabb lakóterületek kijelölése tömegközlekedés javítása utak szélesítése településközpont kialakítása parkolási lehetőségek javítása az átmenő forgalom, a zajszennyezés csökkentése újabb üdülőterületek kijelölése az ivóvíz minőségének javítása

4,93 4,76 4,76 4,49 4,44 4,43 4,43 4,41 4,41 4,30 4,25 4,24 4,17 4,15 4,05 4,02 3,89 3,87 3,78 3,73 3,71 3,63 3,61 3,55 3,54 3,30 3,30 2,79 2,61

A következő kérdés megválaszolása során a megkérdezettek fontosság szerint, 1-5-ig értékelték az általunk felsorolt fejlesztési lehetőségeket. Eszerint a legfontosabb fejlesztési célok az utak burkolása, burkolatjavítás (4,93), az új munkahelyek teremtése (4,76), az illegális hulladéklerakók felszámolása (4,76) a környezetbarát ipari tevékenység telepítése (4,49). Ezt követően nyitott kérdésben is megkérdeztük, hogy a felsoroltakon kívül milyen fejlesztési célok szükségesek. A válaszok nagyon szerte ágazóak voltak, ezért csak felsoroljuk most őket: -

piac, termelői piac kialakítása A temetők szebb és jobb parkosítása, füvesítése, gondozottabb környezete zöld hulladék lerakóhely kialakítása gyalogos túra útvonal kiépítése az ártérben háztartásonként kötelezően 1 kuka, a szemét elégetése miatt dolgozók tovább képzése folyó tisztasága fiatalok letelepülése mezőgazdaság fejlesztése több funkciós Faluház a falu közepén tisztességes ABC, 1db, de az nagy legyen fiataloknak szórakozási lehetőség, hogy itt maradjanak a faluban egyedi arculat kialakítása. Miben más Dunasziget? pl.: ökofalu vagy biogazdálkodó falu)? a háztartások szolgáltatóktól való függésének csökkentése (zöld energia) A falu arculatának javítása, település turisztikai marketingjének kialakítása Berendezkedni önellátásra (zöldség, gyümölcs, kenyér, hús) a lakosság ellátásának biztosítása. Közösségek! szépítés ATM-automata elhelyezése Doborgaz és Sérfenyő között közvilágítása kiépítése VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

43


6. a) Ön szerint szükség van-e a belterület növelésére? (zárt kérdés) igen nem nem tudom

52,4% 38,1% 9,5%

A válaszadók fele (52,4%) szerint szükség van a belterület növelésére, emellett 38,1%-uk mondta azt, hogy nincs szükség erre. 6.b) Amennyiben szükségét érzi a belterület növelésnek, azt milyen célból tenné? (zárt kérdés) fiatalok számára kedvezményes biztosítása lakóterület kijelölése gazdasági funkciók telepítése közösségi területek kijelölése üdülőterület kijelölése Egyéb

letelepedés 42,9% 26,2% 26,2% 7,1% 4,8% 4,8%

Azoktól, akik szerint szükség van a belterület növelésére, megkérdeztük, hogy milyen célból lenne szükség erre. Leggyakrabban a következő válaszokat kaptuk: fiatalok számára kedvezményes letelepedés biztosítása (42,9%), lakóterület kijelölése (26,2%) és gazdasági funkciók telepítése (26,2%). 7.a) Ön megfelelőnek érzi-e lakótelkének méretét? (zárt kérdés) igen nem nem tudom

88,1% 7,1% 4,8%

A válaszadók döntő többsége (88,1%) megfelelőnek érzi telke méretét. 7.b) Amennyiben nem érzi megfelelőnek, úgy érzi, hogy lakótelkének mérete (zárt kérdés) túl kicsi túl nagy

33,3% 66,6%

Azoknak, akik nem érzik megfelelőnek telkük méretét kétharmada (66,6%) kisebb, míg egyharmada (33,3%) nagyobb telket szeretne. 8. Milyennek látja a település általános helyzetét a szomszéd településekhez képest? (zárt kérdés) jobb hasonló rosszabb nem tudom

4,8% 9,5% 76,2% 9,5%

A válaszadók három-negyede (76,2%) szerint rosszabb Dunasziget általános helyzete, mint a szomszéd településeké. Emellett csak 4,8% nyilatkozott úgy, hogy jobb a helyzet. 9. Ön szerint Dunaszigetnek mik az előnyei a szomszéd településekhez képest? (nyitott kérdés) természeti adottságai, természeti érték szabadstrand, vízközelség, vízfelület vízhálózat nincs, nincs előny csendes, nyugodt, barátságos csak üdülőhely, rendezett üdülőterületek páratlan szigetvilága földrajzi fekvése van orvos, gyógyszertár

nagysága,

felszíni


35,7% 11,9% 7,1% 7,1% 4,8% 4,8% 2,4% 2,4%

DUNASZIGET

44


Kultúrház összefogás természet közelsége

2,4% 2,4% 2,4%

Dunasziget előnyei között, spontán módon a leggyakrabban a természeti adottságait, a természeti értékeket (35,7%), a szabadstrandot, a vízközelséget, a vízfelület nagyságát, a felszíni vízhálózatot (11,9%) említették. A válaszadók 7,1%-a mondta itt is azt, hogy nincs előnye Dunaszigetnek. 10. Ön szerint Dunaszigetnek mik a hátrányai a szomszéd településekkel szemben? (nyitott kérdés) nincs munkalehetőség, munkahely lehetőség kevesebb utak állapota, utak rossz állapota, úthálózat szinte nincs ipar, hiányzó üzemek, gyárak lakosság széthúzása, békétlenség, hiányzik az együttérzés, a segítőkézség rossz tömegközlekedés, közlekedés iskola, iskola csak 4. osztályig van széttagolt településszerkezet, szétszórtság "zsák" falu, nem főút mellett fekszik közösségi élet hiánya nincs vállalkozás, befektetés, nincsenek cégek közért hálózat nincs aki adót fizessen, adózási morál elöregedett lakosság rendezési terv hiánya lakosság létszáma nem vonzó értelmiség hiánya rendezetlenség bezárt a templom, nincs pap elment a turizmus nem adtak lehetőséget a Leier-nek Mosonmagyaróvár nehezebben megközelíthető kerékpárral fiatalok elköltözése nagyon drága építési telkek nincs bicikliút

54,8% 11,9% 11,9% 9,5% 9,5% 9,5% 7,1% 4,8% 4,8% 4,8% 4,8% 4,8% 4,8% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4% 2,4%

Dunasziget hátrányairól jóval több választ kaptunk. A válaszadók több, mint fele (54,8%) említette, hogy nincs munkalehetőség, munkahely lehetőség kevesebb. Gyakran említették az utak rossz állapotát, az úthálózatot (11,9%) és azt, hogy szinte nincs ipar, hiányzó üzemek, gyárak (11,9%). 11.a) Tartozik a településen valamilyen civil szervezethez, csoporthoz? (zárt kérdés) igen nem nem válaszolt

19,0% 78,6% 2,4%

A válaszadók alig ötöde (19,0%) tartozik valamilyen civil szervezethez, csoporthoz. 11.b) Ha igen, kérjük nevezze meg milyen(ek)hez? (nyitott kérdés) Önkéntes tűzoltóság, Tűzoltó egyesület Fürge Ujjak Hagyományőrző Egyesület Katolikus képviselőtestület Dunaszigeti ÖTE Nem válaszolt

25,0% 25,0% 12,5% 12,5% 25,0%

12. Érintik-e káros környezeti hatások az Ön lakóterületét? (zárt kérdés) áthaladó forgalom, belterületen

mezőgazdasági

gépek

a

31,0%


DUNASZIGET

45

nem érintik káros hatások por zaj egyéb szaghatás belvizesedés árvízveszély


28,6% 26,2% 21,4% 14,3% 9,5% 9,5% 7,1%

A válaszadók több, mint negyede (28,6%) mondta, hogy nem érintik káros hatások. A felsorolt környezeti hatások közül leggyakrabban az áthaladó forgalmat, mezőgazdasági gépeket a belterületen (31,0%) és a port (26,2%) említették. 13. Mi az, amit Ön személyesen kész tenni környezetében a települési problémák megoldása érdekében? (zárt kérdés) szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás faültetés, virágosítás utcarendezés közösségi rendezvényeken való részvétel hulladékgyűjtés járdaépítés közösségi programok szervezésében való részvétel társaskörben, civil szervezetben való részvétel részvétel továbbképzésben egyéb esővíz elvezetők rendbe hozása

64,3% 64,3% 45,2% 38,1% 35,7% 23,8% 21,4% 16,7% 7,1% 7,1% 4,8%

A válaszadók leginkább a szelektív hulladékgyűjtésben, a komposztálásban (64,3%), a faültetésben, virágosításban (64,3%) és az utcarendezésben (45,2%) vennének részt. 16. Honnan tájékozódik a helyi hírekről, eseményekről? (zárt kérdés) helyi újságból „utcai” beszélgetések során hirdetőtábláról internetről egyéb

71,4% 50,0% 47,6% 21,4% 2,4%

Legtöbben (71,4%) a helyi újságból tájékozódnak. Amellett fontos információ források az „utcai” beszélgetések (50,0%) és a hirdetőtáblák (47,6%). 15.a) Milyen ingatlannal rendelkezik Dunaszigeten? (zárt kérdés) lakóház 97,6% üdülő 0,0% mezőgazdasági terület 16,7% üzlet helyiség 4,8% egyéb 2,4% Szinte az összes (97,6%) válaszadó rendelkezik lakó ingatlannal Dunaszigeten. Sokaknak (16,7%) van emellett mezőgazdasági területe is. Összefoglalás: Összesen 42 darab kérdőív érkezett. A válaszadók döntő többsége (95,3%) Dunaszigeten él, 54,8%-a itt is született. A nem itt születettek átlagosan 24,6 éve költöztek a községbe. Nem találtunk olyan időszakot, amikor beköltözési hullám volt A válaszadók több mint fele (61,9%) dolgozik, nagyobb részük a településen (38,1%). A más településen dolgozók többsége (40,0%) Mosonmagyaróvárra jár dolgozni. A válaszadók szerint Dunasziget legnagyobb értéke a természeti környezet (88,1%). Az itt lakók legelégedettebbek a gázellátással (4,60), az ivóvíz ellátással (4,57) és az elektromos ellátással (4,29). Legkevésbé elégedettek a településen belüli közúthálózat minőségével (1,38), munkalehetőségekkel és elhelyezkedési lehetőségekkel a településen (1,55), valamint a kerékpározási lehetőségekkel, VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012.

DUNASZIGET

46


kerékpárutakkal (1,78). Legfontosabb fejlesztési célok az utak burkolása, burkolatjavítás (4,93), az új munkahelyek teremtése (4,76), az illegális hulladéklerakók felszámolása (4,76) a környezetbarát ipari tevékenység telepítése (4,49). A válaszadók fele (52,4%) szerint szükség van a belterület növelésére, emellett 38,1%-uk mondta azt, hogy nincs szükség erre. A növekedés célja elsősorban a fiatalok számára kedvezményes letelepedés biztosítása (42,9%). A válaszadók döntő többsége (88,1%) megfelelőnek érzi telke méretét. A válaszadók három-negyede (76,2%) szerint rosszabb Dunasziget általános helyzete, mint a szomszéd településeké. Emellett csak 4,8% nyilatkozott úgy, hogy jobb a helyzet. Dunasziget előnyei között, spontán módon a leggyakrabban a természeti adottságait, a természeti értékeket (35,7%) említették. Hátránya, hogy nincs munkalehetőség, munkahely lehetőség kevesebb (54,8%). Érdemes megemlíteni, hogy annak ellenére mondják ezt a válaszadók, hogy többségüknek van munkája, és jó részük a településen dolgozik. A válaszadók ötöde (19,0%) tartozik valamilyen civil szervezethez, csoporthoz, leginkább a Tűzoltó Egyesülethez (25,0%) és a Fürge Ujjak Hagyományörző Egyesülethez (25,0%). A válaszadók több, mint negyedét (28,6%) nem érintik káros környezeti hatások. A felsorolt környezeti hatások közül leggyakrabban az áthaladó forgalom, mezőgazdasági gépek a belterületen (31,0%) és a por (26,2%) éri a válaszadókat. Környezetük érdekében a válaszadók leginkább a szelektív hulladékgyűjtésben, a komposztálásban (64,3%), a faültetésben, virágosításban (64,3%) és az utcarendezésben (45,2%) vennének részt. A válaszadók leggyakrabban (71,4%) a helyi újságból tájékozódnak.


DUNASZIGET

47


DUNASZIGET LAKOSAINAK, STRATÉGIAI SZEREPLŐINEK ÉSZREVÉTELEIT ÖSSZEGYŰJTŐ SWOT ANALÍZIS (2012. január 8‐án, illetve március 22‐én tartott stratégiai csoport megbeszélése során elhangzottak alapján) REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TÉRSÉGI SZEREPKÖR DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTA TÁS TÁRSADALMI KOZHÉZIÓ


GAZDASÁG

GAZDASÁG ‐ IPAR,

ERŐSSÉGEK (S)

‐ A Szigetköz szívében ‐ Hiányzó kapcsolat Lipót („középen”) fekszik irányába

‐ Otthonosság ‐ Közösség, kultúra sokszínűsége ‐ Alacsony képzettségű munkaerő is munkalehetőséghez tud jutni ‐ szociális, idősgondozás stb. erős a kistérségben ‐ alacsony létszám miatt több idő jut egy gyermekre ‐ óvodai kapacitás a „túlterhelt” települések gyermekei számára

‐ Színes kisvállalkozások ‐ Sok kisvállalkozás

‐

GAZDASÁG ‐ MEZŐGAZDAS ÁG

GYENGESÉGEK (W)

‐ Mezőgazdaság, mint húzóágazat ‐ Nincsenek nagy agrárvállalkozók

LEHETŐSÉGEK (O) ‐ Közlekedési kapcsolatok kiépítése hosszútávon, átmenő forgalom megfogása, turisztikai profitálás

‐ helyi munkaerő külföldi munkavállalása ‐ elöregedő település ‐ szlovák lakosok helyben nem adóznak

‐ Közös teherviselés ‐ Együttműködés: lakosság‐vállalkozók‐ önkormányzat ‐ Közösségi szellem, gyökerek megerősítése ‐ Egyesületek támogatása ‐ Kultúrház működésének támogatása ‐ Szlovákok integrálása ‐ Szlovák betelepülés kezelése ‐ Önkormányzat szervezőerőként lépjen fel ‐ Fiatal értelmiség idecsábítása, megtartása ‐ 8 osztályos oktatás ‐ Színvonalas közszolgáltatások biztosítása (pl. 8 hiánya miatt alsó osztályos iskola) tagozatba sem helyben ‐ Iskola: Minőségi oktatás és pedagóguskar, íratják be a gyermekeket specialitás, ami miatt vonzóvá válik egyéb települések gyermekei számára is ‐ munkába járás miatt más településre viszik a ‐ Községüzemeltetési cég felállítása (üdülőterületek, strand működtetése, gyermekeket zöldterületek karbantartása stb.) ‐ helyi gyermekközösség identitásnövelő ereje, gyökerek erősítése ‐ helyi újság, mint kommunikációs csatorna kihasználása ‐ közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ovibusz) a környező, „túlterhelt” települések gyermekeinek szállítása Dunaszigetre ‐ bölcsőde létesítése ‐ szlovák betelepülők gyermekeinek fogadása ‐ Nincs sok embert ‐ Helyi erők, vállalkozások támogatása, foglalkoztató gazdasági megerősítése vállalkozás ‐ Lakosságot eltartó gazdaság kialakítása ‐ Gombatermesztés ‐ Több lábon állás ‐ Önkormányzat szervezőerőként lépjen fel „megállt” (gazdasági program) ‐ Önkormányzat, mint érdekképviseleti szerv ‐ ‐ Környezetbarát ipar támogatása ‐ Új iparterületek fejlesztése ‐ Kérelemmel alátámasztott, valós fejlesztések támogathatók, előre nem látható fejlesztések a következő tervkészítés során kezelendők ‐ Biomassza, feldolgozás, „raklapüzem”, tüzifa feldolgozás ‐ Feldolgozóipar hiánya ‐ Mezőgazdaság, mint húzóágazat ‐ Majorok nehéz fejlesztése megközelítése ‐ Mezőgazdaság, termőföld felértékelődése (településen keresztül) hosszabb távon ‐ Értékesítés ‐ Élelmiszeripari feldolgozók létesítése kiszámíthatatlan ‐ Bécs, Pozsony közelsége húzóerőként szolgálhat a helyi mezőgazdasági ‐ Az átvétel során termelésre (feldolgozóipar, kapcsolódó kihasználják a infrastruktúra fejlesztési lehetőségei) termelőket ‐ Kiegészítő lehetőség kezdetben a családok ‐ számára ‐ Kis földtulajdonosok tájékoztatása, földek megóvása


VESZÉLYEK (T) ‐ szezonban Lipót felé az átmenő forgalom jelentős, terhelést okoz

‐ Dunasziget alvótelepüléssé válik ‐ Közbiztonság romlása ‐ kihaló településrészek (Dózsa utca)

‐ bölcsőde fenntarthatóság forráshiány miatt megkérdőjeleződhet

‐ Új iparterület kijelölése konkrét befektetői szándék hiánya esetén tulajdonosi érdekeket sérthet

‐ termőföldek „elhagyása”, művelés felhagyása ‐ termőföldek idegen kézbe kerülése ‐

DUNASZIGET TERMÉSZET, KÖRNYEZET

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, TELEPÜLÉSKÉP

INFRASTRUKTÚ RA, KÖZMŰVEK, KÖZLEKEDÉS

IDEGENFORGA LOM, ÜDÜLÉS

48 ERŐSSÉGEK (S)

GYENGESÉGEK (W)

‐ Értékes természeti ‐ Az autóval a természeti környezet területekre behajtók ‐ Egy főre jutó vízpart zavarást okoznak hossza, illetve a település területére jutó vízpart hossza kiemelkedő arányú a településen más településekhez képest ‐ Változatos tájszerkezet ‐ Csendes, nyugodt település ‐ Változatos településszerkezet ‐ Telkek vége a vízparton fekszik

-

‐ alacsony építési kedv

‐ Püski, Kisbodak felé hiányzó kapcsolat

‐ Turizmus, mint alapvető ‐ Településen gazdasági tevékenység áthaladóknak csak 30%‐ ‐ Sokszínű turisztikai kínálat a veszi igénybe a helyi ‐ ÖKO turizmus szolgáltatásokat ‐ vízi turizmus ‐ Az egyre több turista ‐ kerékpáros turizmus már zavarást jelent ‐ Szezonalitás ‐ Pénzváltás, automata hiánya

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ LEHETŐSÉGEK (O)

VESZÉLYEK (T)

‐ Természeti környezet, mint erőforrás hatékony megóvása ‐ Természeti értékek helyi védelme: (Belterületi) erdők megóvása ‐ Új erdők telepítése (támogatással) ‐ Rendezett településkép kialakítása (szemét felszámolása) ‐ Túlterhelés megelőzése (vízi engedélyek, mint a Dráván) ‐ Az ártér területére a behajtás szigorúbb ellenőrzése (1 nyomtávon) ‐ Foghíjak beépítése ‐ Meglévő infrastruktúra melletti területek beépítése ‐ Gazfűi ág külső részén tilos legyen az építkezés ‐ „Szabályozott” településkép: formai kötöttségek a beépítések során ‐ Organikus struktúra megőrzése ‐ Rendezett településkép kialakítása ‐ Egységes utcakép kialakítása ‐ Fő utca mentén utcanyitások („központosítás” hosszú távon) ‐ ezzel nem csorbul a táj természeti értéke ‐ faluszépítő mozgalom (előkertek, ház eleje, temetők, parkolók rendezése, virágosítás stb.) ‐ tiszta, rendezett árkok, közparkok, gondozott porták ‐ helyi építési szabályzat felértékelődése, mint önkormányzati eszköz ‐ települések közötti „üres” területek, tagoltság, épített környezet‐természeti értékek arányának megőrzése ‐ Közművesítés ‐ Termállehetőségek megvizsgálása ‐ Töltésen vezetett, aszfaltozott kerékpárút (vízügyi vonzatok vizsgálata) ‐ Belterületi utak megerősítése ‐ Iparterület fejlesztés során az utak teherbírását és minőségét is fejleszteni kell ‐ járható utak, tiszta, felújított járdák ‐ Helyi szolgáltatók megóvása, támogatása ‐ Átmenő forgalom megtartása ‐ Vízi turizmus terhelhetőség vizsgálata, túlterhelés megelőzése ‐ Látogatók létszámának korlátozása, illetve kontrollálása a szomszédos települések, illetve az egyéb érdekeltek (Nemzeti Park, Vízügy, Erdészet, Önkormányzat) összefogásával ‐ Vízi kresz, hajók rendszámmal való ellátása ‐ Minőségi turizmus megvalósítása ‐ Rendezvények ‐ 1 attrakció / sok kicsi attrakció kell? (‐ Vállalkozók több lábon állásának támogatása) ‐ Gazfűi Dunaágon csónakázás(kenuzás) ‐ Eurovelo miatt kerékpárút és kerékpáros fejlesztések ‐ Dunasziget úticél legyen, „hírünk menjen” a tájterhelhetőség figyelembe vétele mellett

‐ A túlterhelés miatt megszűnnek a természeti értékek ‐ Az infrastuktúra(közlekedés) fejlesztésével növekedhetnek a környezeti problémák (szemét)


‐ A Gazfűi és Zátonyi ágak beépítésével megszűnik az érték, amiért idejönnek ‐ szabálysértési eljárások elvétele a településtől‐nincs ráhatás

‐ Út, kerékpárút kiépítése Püski, Kisbodak irányába (szárazföldi közlekedés) ‐ A településen működő vállalkozók a település útjait használják, ez konfliktust okozhat ‐ „Külsős” szolgáltatók „lerabolják” a szezont ‐ A „zsúfoltság” miatt megszűnik a csend és nyugalom, amiért idejönnek ‐ A táj turista‐eltartó képessége véges

DUNASZIGET

49


A koncepció összeállításában Cseh Benjámin, Dunasziget község polgármestere, Dr. Papp László, Dunasziget község jegyzője, Dunasziget lakosaiból és képviselőiből szerveződött stratégiai csoport A kérdőívet kitöltő Dunaszigeti lakosok valamint a Völgyzugoly Műhely Kft. (2083 Solymár, Bimbó u. 20.) munkatársai vettek részt: Ferik Tünde vezető településrendező tervező Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök


TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Recommend Documents