Telepítés Linux alatt röviden - általánosan A telepítendő állományok, programok fajtái, kiterjesztései különböző típusúak lehetnek. Vannak megegyezőek a különböző disztribúciókat megvizsgálva, de vannak kimondottan típus függőek is (pl. *.deb). Ez a dokumentáció, az általános, főleg disztribúció független formátumok telepítésének rövid leírását tartalmazza; próbálva segítséget nyújtani a kezdő Linux felhasználóknak. Telepítést elvégezni Linux alatt (az esetek nagy részében) rendszergazdaként, root-ként lehet. Ha felhasználóként próbálkozunk vele, hibaüzenetet kapunk. Ezért, ha parancssorban dolgozunk, nyissunk egy terminált root-ként, vagy használjuk a sudo parancsot, ami majd bekéri a root jelszót. Grafikus felületen való telepítéskor a root jelszót szintén kérni fogja a rendszer. Fájl lista: rpm, sh, run, bin, mappa, tar.gz, tar.bz, tar.bz2, tgz Rpm típusú csomagok esetében több lehetőségünk is nyílik a telepítés elvégzésére. ● Segítségünkre lehet a KDE részeként szállított kpackage nevű program, amelyben megnyitva a csomagot, majd a megjelenő ablakban a „telepítés” feliratú gombra kattintva, a rendszer elvégzi a installációt.
1. ábra: rpm telepítése KPackage segítségével
●
SUSE Linux-ot használók a konqueror-t is használhatják. Az rpm csomagra kattintva felkínálja, hogy „csomag telepítése a YaST-tal.” Erre a gombra klikkelve a telepítés végrehajtódik.
2. ábra: rpm telepítése Konqueror-ral ●
Linuxosabb megoldás viszont a telepítést parancssorban elvégezni. Az ehhez szükséges parancs a következő: rpm Uhiv nev.rpm A parancs paramétereként több állományt is megadhatunk egyidejűleg (pl. OpenOffice.Org telepítése), így a rendszer a csomagokat sorban feltelepíti. rpm Uhiv *.rpm
A parancs kapcsolóinak értelmezése: – U (upgrade) az esetleg már létező csomagok felülírása, frissítése – h (hashmark) a parancs a végrehajtása során 50 db # jelet fog kiírni, hogy a felhasználó követni tudja a telepítés állapotát – i (install) telepítés történjen – v (verbose) a telepítés közben információkat ír ki a felhasználó számára az épp aktuális folyamatról Az sh kiterjesztésű állományokat parancssor (shell) segítségével tudjuk telepíteni. Az installálás megkezdéséhez szükséges parancs: sh név.sh (root-ként) vagy sudo sh név.sh (felhasználóként) Ha a telepítendő állományunk végén run vagy bin kiterjesztést látunk (például: run - Nvidia driver, bin – Java futtatási környezet telepítője), akkor teendőnk ugyanaz, mint a fenti – sh – esetben. Az állományunk telepítését át kell adnunk a shell-nek: sh név.run (root-ként) vagy sudo sh név.run (felhasználóként) sh név.bin (root-ként) vagy sudo sh név.bin (felhasználóként)
Ha egy mappában található a telepítőkészlet, akkor általában szokott benne lenni egy „configure” nevű állomány. Ekkor a következő hármas parancsot kell kiadnunk (persze egymás után, mikor egy lefutott akkor következhet a következő): ./configure make make install Ha mind a három parancs, hibajelzés nélkül lefutott, akkor végeztünk a telepítéssel, és a programunk – legtöbbször – a program nevével indítható. A telepített mappában található indítóállományról készíthetünk egy linket is az asztalunkra, így ikonról indítva használhatjuk a programot. Ha a telepítendő állományunk kiterjesztése tar.gz, tar.bz, tar.bz2 vagy tgz, akkor egy tömörített állománnyal van dolgunk, amit először ki kell csomagolni, majd utána lehet telepíteni. Legegyszerűbben a közismert Midnight Commander (mc) segítségével lehet kitömöríteni ezeket a csomagokat. Egyszerűen egy „enter”-rel bele kell lépni a tömörített állományba – mint egy mappába – és F5-tel kimásolni a tartalmát. A Linuxosabb megoldás viszont a parancssort használni: tar.gz vagy tgz esetében: tar xvzf név.tar.gz tar.bz vagy tar.bz2 esetében: tar xvjf név.tar.gz A parancs eredményeként a csomag tartalma az aktuális mappába kitömörítésre kerül. Ha a kicsomagolás megtörtént, akkor minden bizonnyal a fentebb tárgyalt esetek valamelyikével fogunk találkozni, és azokat alkalmazva telepíthetjük számítógépünkre a szükséges szoftvert. --- o --Remélem ez a rövid dokumentáció segítséget tud nyújtani a telepítés mikéntjét még nem ismerő felhasználók számára. Ne feledjétek, a leírás közel sem teljes. Érdemes az egyes utasítások manuáljait (man parancs) átböngészni további kapcsolók és pontosítás céljából. Sok sikert!
Ubuntu/Debian csomagkezelés (kiegészítés) Manapság egyre nagyobb elterjedtségnek örvend a Debian-alapú csomagkezelés. Ilyen van például a sokak által oly kedvelt Ubuntu-ban is, ezért úgy gondoltuk, hogy kiegészítjük a dokumentumot ezzel a résszel is. Erről a csomagkezelési formáról tudni kell, hogy rendkívül hatékonyan lehet kezelni mind grafikus felületen, mind parancssorosan. Emellett meglehetősen gyors és könnyen karbantartható. Kezdjük akkor először is az alap csomagkezelési parancsokkal! Felhívnám a figyelmet, hogy ezeket nem kötelező tudni, ha grafikus felületen akarsz telepíteni programokat. Viszont nagyon sok esetben az ember egy idő után átszokik a parancsok használatára, mert lényegesen gyorsabban tudja elvégezni a kérdéses műveletet, mint az amúgy kényelmesnek tűnő grafikus csomagkezelőkkel.
Itt is rendszergazdai jogokkal kell rendelkezni a csomagok (programok) telepítéséhez. Tehát Ubuntu esetében a parancsok elé be kell írni a sudo parancsot, más rendszer esetén pedig su paranccsal kaphatjuk meg a rendszergazdai jogokat (ez csak egyszer kell magában begépelni). aptget update – frissíti a netes tárolóban elérhető legfrissebb csomagok listáját aptget upgrade – a netes tároló alapján frissíti a saját telepített csomagjainkat, ha van frissebb aptget install csomagnév - feltelepíti a csomagnév nevű csomagot aptget remove csomagnév – letörli a csomagnév nevű csomagot aptget autoremove – letörli a felesleges csomagokat aptget purge csomagnév – letörli a csomagnév mevű csomagot a konfigurációs fájlokkal együtt aptget autoclean – törli az archív (nem szükséges) fájlokat Pl.: aptget install gimp – a GIMP rajzprogram telepítése A további parancsokat az aptget help és az aptcache help parancsok beírásával listázhatsz ki. A grafikus csomagkezelési módszert nem szeretném túlmagyarázni, szerintem bárki meg tud vele birkózni. A legelterjedtebb grafikus csomagkezelő a Debian-alapú rendszerek a Synaptic. Ezt tipikusan a képernyő bal felső sarkában elhelyezkedő Rendszer > Adminisztráció menüben találhatjuk meg (Gnome grafikus felület esetén).
Kezdéskor ajánlott ráklikkelni az ablak bal felső részében található Frissítés gombra. Ennek olyan hatása van, mint az aptget update parancsnak. A Minden frissítés kijelölése gomb automatikusan frissítésre jelöli azokat a csomagokat, amiknek már van frissebb verziójuk a netes tárolóban. Az ablak középső részén láthatjuk a csomagok listáját kategóriákba szedve (vagy ömlesztve). Ha egy csomagnévre ráklikkelünk jobb gombbal, akkor a képen látható kis menüt kapjuk, amivel eldönthetjük, hogy mi legyen a csomag sorsa. Amelyik mellett a kis négyzet üres, az a csomag még nincs telepítve. Amelyik mellet a kis négyzetben van egy csillag, annak a csomagnak már a netes tárolóban megtalálható egy frissebb verziója, ezért megjelölhetjük frissítésre. A másik két (ikonnal is feltüntetett) funkció a Tulajdonságok és Keresés, szerintem nem igényel nagy magyarázatot. Az egyikkel az adott csomag tulajdonságát, a másikkal pedig csomagokat kereshetünk. Miután végeztünk, klikkeljünk az Alkalmaz gombra és a csomagkezelő egy engedélykérő ablak feldobása után el is kezdi a munkát. Ha a netről letöltött .deb kiterjesztésű csomagot szeretnénk telepíteni, akkor ajánlott a dpkg
parancssoros csomagkezelő használata. Itt is kell a rendszergazdai jog, mint ahogyan az előzőekben már leírtam. dpkg i csomagnév.deb – a csomagnév nevű és .deb kiterjesztésű csomag telepítése. További információkat a dpkg csomagkezelőről a dpkg help parancs megadásával tudhat meg.
Szerző: Kaméleon (Linuxbázis) Kiegészítő: Makay József Elérhetőségek:
[email protected],
[email protected] Licenc: A dokumentum szabadon másolható, de nem módosítható. A dokumentumot tilos pénzért, vagy bármilyen járandóságért árusítani. Minden jog a szerzőnek van fenntartva. (SKL-Licensz) További információk: Az esetleges hibákért a szerző nem vállal felelősséget. A szövegben felfedezett hibákat és észrevételeket a Makay József e-mail címére kérjük. Minden jog fenntartva! © SKL-Projekt